Köszönöm, ennek is hasznát fogom venni egyszer, de most az armatúrában lévő csavaros csatlakozóba kell bekötnöm a sodrott vezetékeket, és azt hallottam, hogy újabban nem javasolják elforrasztani a végét. Mi igaz ebből, illetve mi az oka?
Mi a véleményetek arról a megoldásról, hogy a sodrott réz ér végét elforrasztom, hogy nem nyíljon szét, és így csavarozom a helyére. 3X1,5-es vezetékről van szó, mennyezeti világítás egy teremben, összesen 1600 Watt. (14 armatúra, 28 db 58 Wattos neon, egyik táplálja a másikat, tehát lengő kábelről van szó.)
A csengoreduktor egyetlen ertelmes felhasznalasa az volt, hogy tapot csinaltal belole a Sokol radionak, hogy a Nagyinak ne kelljen elemet vennie. A regi cuccok biztonsaga sem volt az igazi...
Panelban meg azért, mert annak idején még a kapcsoló is olyan volt, amiről könnyen leeshetett a burkolat. Innentől gondolom nem kell tovább magyarázni. Meg mindenki gányolt mindenfelé és felénk pld. szépen a sorjás fémajtón megy át, így egyre több a kritikus pont, ahol be lehet szopódni.
Nálam egy falapra volt felcsavarozva a régi beltéri KGSTs kapcsoló, azzal együtt meg fém kapura kötegelve. Viccnek is szar.
Én pattintottam mellé egy trafót és kész, még mindig olcsóbb volt, mint az egyben trafós csengő. Előzőleg tán betettem a fényképet, hogy az idióta barma villanyász (nem, ez nem villanyász) hova vitte ki a 230at...
Bojlerem nincs szerencsére, központi fűtés/melegvíz van.
Még egyet kérdeznék: a bejárati csengőt a régi dobozból hogyan tudom helyettesíteni? Létezik olyan sínre szerelhető csengő, ami megegyezik a régi megoldással, vagyis 230 V-al kell megtáplálni és 8 V körüli kimenetet kell rövidrezárni a nyomógombbal hogy szóljon?
Nézegettem már villamossági webshopok kínálatát, de eddig mindhol csak csak olyan sínre szerelhető megoldást láttam, hogy külön meg kell venni egy 230/8 V-os trafót, és külön egy 8V-os csengőt és így együtt már elég húzós az áruk egy mezei csengőhöz képest.
Ezt gyakorlatban hogy szokták megoldani, mindenki megveszi külön a trafót + a csengőt is?
A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: „7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.”
5. § (1) A „B” árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért – az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott – felhasználói berendezés fogyasztása.
Értelmezés: Ha az A1 és B árszabás között ide-oda kapcsolgató készülék működik, akkor a kedvezményes időszakban a vezérelt áramkörön nemcsak az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt, és nem állandó és állagsérelem nélkül leválasztható jelleggel rögzített készülékek is lesznek.
Az üzletszabályzat 6.10.2. fejezetének rendelkezése szerint a rendszerhasználó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha:
c. „a felhasználói, termelői berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamos művel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be”. E szerződésszegés jogkövetkezménye: a kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése, azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszüntetése. A kötbér mértéke lakossági fogyasztók esetében 10 000 Ft, nem lakossági, profil elszámolású rendszerhasználóknál 25 000 Ft, egyéb kisfeszültségű rendszerhasználóknál 50 000 Ft.
Vidd be a PE-t a szobába is mindenképp. A PC ritkán lesz zárlatos, a TV sem egy elromló valami, de amikor igen, olyat üt, mitn a lórugás.
Ezek melegpadlós helyiségek, tehát meghalni nehezebb, de ettől még nettó életveszély a tiszta fém, megérinthető (és naponta megérintett) PC-t földelés nélkül járatni.
Gondoskodj földelt aljzatokról a szobában, ha ennyire simán módodban áll. Akkor nyugodtan mehet az új lakáselosztó+fi, és sokkal nyugodtabban alhatsz.
Nem fog a fi leverni, vagy ha esetleg mégis, akkor legalább tudod, valami rossz még mindig.
Villanybojlert kifelejtettem, bár az nem lakótelepi történet.
Soha karban nem tartott zombi hajdú verdesi a FI-t mind, mert vizben úszik benne az áram.
"Dehát működik, mondja a tulaj, nincs pénzem másik bojlerra a hülye fi miatt".
Aztán van, aki felfogja, hogy 90V-os vízben fürdik, és a csoda mentette meg eddig ,hogy megfogjon valamit, ami nagyon más potenciálon van, van aki sosem érti meg.
Ha nem külön lett kivezetékezve valamiért az egész a vezérelt fogymérőtől, egy külön alkalommal, akkor esélyes, hogy csak a vezérelt fázis megy el a fogyasztóhoz, a nullát meg valahonnan megkapja.
Egy szekrénybe szerelt automatikus átkapcsoló megoldás nem kell hogy tartalmazzon dugaszolható csatlakozást - tehát megfelelő... megfelelő..???
Másfelől egy vezérelt áramról megtáplált dugaljba csatlakoztatott mosógép teljesen egybevág a szolgáltató érdekével: amikor nem tud mit csinálni az energiával és aktiválja a vezérelt hálózatot, akkor a gép elkezd fogyasztani, a jóember meg kifizeti a fogyasztást.... de ettől még lehessen már mosni nappali áramról is...
A fene tudja nálunk és amiket láttam a vezérelt fogyasztásmérőből a mért fővezeték megy a biztosíték táblára majd innen megszakítás nélkül a bojlerbe hőtárolós kályhába. Saját dedikált nullával és védővezetővel.
Amit írtál, hogy valahonnan kap majd nullát is, az nekem nagyon gánynak tűnik!
A nullák előbb utóbb közösítve vannak, és jellemzően a biztosítószekrényben egy sínre van kötve az összes.
Ha nem külön lett kivezetékezve valamiért az egész a vezérelt fogymérőtől, egy külön alkalommal, akkor esélyes, hogy csak a vezérelt fázis megy el a fogyasztóhoz, a nullát meg valahonnan megkapja.
A belinkelt átkapcsoló automatikába illek még egy késleltetést betenni, ami először lekapcsolja az egyiket, és pár másodperccel utána kapcsolja fel a másikat.
Ha meg valakinek jó a kézi átkapcsolás, akkor simán vesz egy erre való kapcsolót a boltban, aminek van 3 állása, egyik nappali, második minden lekapcsolva, harmadik vezérelt. Így a két feszültség alatti állapot között mindig van egy "áramtalanított" állapot.
