Általában a multimétereknél ha az elem (általában 9V-os) 6V közeli értéken van, a műszer még működőképes vele,de tapasztaltam nem egynél hogy a mért feszültséget jóval nagyobb értéknek mutatják mint a valós érték. Új elemmel újra a valós értéket mutatja. Ha a kijelző jelzi a lemerülést,néha rá kell mérni valami stabil feszültségre hogy biztosak legyünk a pontosságra.
Sziasztok, van egy polclap, amit fém konzol tart, a lapot átmenő csavar rögzíti a konzolhoz. A polcon egy szünetmentes tápegység van. Ilyenkor szükséges a polcot az EP hálóztra kötni vagy teljesen felesleges és / vagy tilos? (a szünentestre a kazán van rákötve, a kazán mellett a rézcsövek rajta vannak az EP-n). Köszönöm szépen.
Több multiméterem van. Az olcsó sárgánál tapasztaltam, hogy a dzsekszlije kontakthibás, azaz oda-vissza meg kell mozgatnom, hogy helyes értéket mutasson. Akkumulátor mérésnél vettem észre, amikor is 18 V-ot mutatott. Persze, nem hittem el, és elkezdtem mozgatni, míg beállt a 12,6 V-ra...:)
Én úgy vagyok ezzel, hogy ha azt látom, hogy ha egy embernek minden mondata tökéletesen érthető (a helytelen szavak ellenére), valamint az aktív szókincse kb háromszorosa az enyémnek, az feltehetően nem butaságából kifojólag alkalmaz hibás szavakat.
Arra gondolnék, hogy
- vagy humorforrásként
- vagy az önkéntes nyelvművelők bosszantására
- vagy nem szeretné, hogy túl komolyan vegyék
..esetleg egyszerre valamennyi fenti ok miatt roncsa el véletlenül bizonyos szavak hejesírását.
Régen gyakran csodálkoztam, hogy egyesek hogyan képesek megsértődni akkor, amikor segítek rajtuk, vagy új ismereteket adok át nekik.
Később rájöttem, hogy egyeseknek nem elég, ha INGYEN kapnak valamit, nekik még az is JÁR AZ ÉLETTŐL, hogy azt KEDVESEN adják át nekik.
Engem úgy neveltek, hogy ha valaki csak úgy ajándékba ad pl tízezer forintot, annak akkor is örüljek, ha a "nesze bazmeg" mondatot mellékeli hozzá.
Továbbá az emberek nagy részének ingerküszöbét nem lehet áttörni "kedves/udvarias" (=unalmas) oktatással, az így elhangzó információk elkerülik a figyelmét. Sokkal hatékonyabbak a "bunkó", a "humoros" és az "érdekes/izgalmas" oktatási stílusok, ezek azok a "hordozó anyagok" amelyek nagyobb valószínűséggel áttörik még a tanulásra kevésbé képes agyakban lévő falakat is.
Fentiek fényében olvasd el újra a 76033-as bejegyzésemet.
Telepíts már fel egy nyomorult Wordot, írd meg abban a kisdoktoridat vagy amit akarsz, futtasd le a helyesírás ellenőrzést és utána másold be ide. Nem az első eset már, ha lusta vagy normálisan írni akkor inkább nem kéne publikálnod.
Csak azt nem ertem hogy szerencsetlen kerdezorol miert kell rogton leszedni a keresztvizet mert kerdezni mert.
Semmi rosszat nem tett amennyire meg tudom itelni, meg rendes szerelot is hivott hogy nehogy baj legyen.
De persze a forum torzskozonsegenek azonnal be kell bizonyitani hogy rajtuk kivul senki mas meg csak meg se probaljon egy konnektorba se villasdugot bedugni... (fel nem fogom hogy alakult ki itt ez a szokas de rettenetesen idegesito. Ahelyett hogy segitenetek, eluldoztok innen mindenkit azonnal)
Az a kis biztosíték a műszerek 99,99 százalékában KIZÁRÓLAG az árammérésnél csinál valamit, a feszültség méréshez semmi köze. Tehát ha azt egy újra cseréled, attól még a műszered továbbra is hülyeségeket fog mérni,
mégpedig valószínűleg nem azért, mert meghibásodott, hanem azért mert nem értesz a használatához.
Mivel csúcsfesz közeli értéket mutatott, én is arra tippelnék, hogy a DC állásban volt...a bizti, "bizti" nem okozta. Ha (a "bizti") mégis a körben volt, akkor pedig a test-mérőzsinóron keresztül mutathatott hülyeségeket a "végtelen nagy" belső impedanciája miatt.
Köszi Srácok, meglett a hiba oka! :) Ciki, de erre az egyre nem gondoltam! A multiméterben lévő kis biztosíték szállt el. Minden működött rajta, csak a feszültségeket mérte rosszul. Még az ELMŰt is kihívtam, és miután ők jót mértek akkor elkezdtem a multit tesztelgetni, szétszedni, és meglett.
Jó a rajz, viszont úgy érdemes kötni, hogy a FI relé alsó részén essen ki a fogyasztókhoz menő fázis, mert akkor a relé mellé jobbra helyezett kismegszakítókat egyetlen fázissínnel össze tudod kötni.
Egyszer egy nagyrendezvényen hangosítottunk amikor szépen sorban durrantak el az eszközök. Végfokok, zenekari motyók stb. Rámértünk az aljatokra gyönyörű, szabályos 400V a fázis és nulla között. F***a. Bizticsere(patkó), ahol lehetett, világítási körökre dugdosás, menet közben, mert a koncert meg ment :) Később kiderült, hogy az egyik, aggregátortól jövő 32A-es 3 fázisú kábelben a nulla megadta magát a csatlakozóban...
Régebben meg fordított esett: szabadtéri színházi előadás. A keverőpult nagyon furcsán kezdett el viselkedni, karácsonyfát játszott meg ilyenek. A digit pultok még nem voltak jellemzőek élő előadásra, analóg pult volt. Ott is rámértünk, ott meg kemény 182V volt a konnektorokban. Hiába mondtuk a próbákon, hogy talán két külön aggregátor kellene a fénynek meg a hangnak. Nem, nincs. Kivertük a balhét, másnapra lett :)
symbolic: miből vetted észre? Kedved támadt csak úgy megmérni? :) Tuti, hogy nem akkora váltófeszültség van, pláne nem minden konnektorban, azt már baromi hamar észrevetted volna mérés nélkül.
"valami német" cuccnak neve is van? Ha már nem bóvli. Persze az sem árt, ha nem szakadásmérés üzemmódban van, mert ennyit a legolcsóbb 800 forintossal is meg lehet csinálni, hogy 2 fázis közé pattintjuk, nem kell oda Fluke.
A sima konnektorban mértem a nulla és a fázis között. Nem egy bóvli multiméterrel. Valami német cucc, meg nem mondom a nevét már, de olcsó se volt. Közben beszéltem elektromos szerelővel, és azt mondja a kismegszakítókat lőjem le, és ha akkor az óránál 240V-ot mérek akkor el lesz kötve. Most haza érek ránézek. Elkezdem lelőni a megszakítókat és ahol megjavul a rendszer azon lesz egy elkötés. Van több vizes berendezésem, amik előtt fi relék vannak, valszeg az egyiken lesz akkor az elkötés. :(
Ne riogass! :) Tudtommal rendes elektromos szakember csinálta a villamos hálózatot a házban. A 3 fázis ahogy kijön az órából, úgy szépen megy külön külön 3 kismegszakító sorra. Majd azok be a házba. A 3 fázis pedig egy nagyobb fogyasztó miatt lett bevezetve annó a házba. Amúgy ipari konnektor nincs is sehol sem. Fi relé van mindenhol. Van egy a kismegszakítóknál, és van a nagyobb fogyasztók előtt is. Szóval korrektül meg van csinálva sztem.
Teljesen laikus vagyok az elektromossághoz, ezért egy kérdést engedjetek meg! :)
Nemrég költöztem be egy házba amiben 3 fázis van. És most vettem észre, hogy minden konnektorban 340V feszültség van.
Ez normális dolog? Nem mennek hamarabb tönkre ezen a feszültségen az elektromos berendezések? Nem lenne szerencsésebb valahogy ezt letranszformálni 240V-ra a kismegszakítóknál? Ha létezik ilyen akkor mit kellene beépíteni a villanyóra és a kismegszakítók közé?
Ha a lakáselosztóba pen vezető érkezik a vill óra felől akkor a pe és n síneket át kell hidalni ha már a vill órától külön jön a pe és n akkor tilos áthidalni.
vill óra felől érkező pen vezetőt bekötöd az egyik sínre erről a sínről megtáplálod az fi relét erre a sínre még bekötöd a földszondát is és még erre a sínre kötöd a fogyasztók földeléseit is,a fázist bekötöd az fi relébe és innen a kismegszakítókba az fi ből kijövő nullát meg rákötöd a másik sínre ide pedig a fogyasztóktól jövő nullákat teszed áthidalást a két sín közé már ne tegyél mert a pen vezető szétválasztása már megtörtént arról a sínről amelyikből megtápláltad az fi relét
Köszönöm, akkor C-s kismegszakítót veszek mindenhova.
Még egy kérdésem lenne, az FI-relé beszerelésével a földelés megfelelő bekötésével kapcsolatban. Utána néztem már több helyen is, de a biztonság kedvéért szeretnék rákérdezni, hogy biztos jó lesz-e ahogy gondolom.
Ezt a rajzot itt találtam a topikban régebbről. Ez az elrendezés szerintetek megfelel nekem is?
Persze a lila átkötés nem kerül megvalósításra. A földelőszondát szintén a PE sínre kötném természetesen, azt nem mutatja a rajd. Ez így jó?
Igen, a villanytűzhely teljesen jogos, azt durva bekötni 1db 2,5-ös nullával :)
Amúgy az ELMŰ is elmehet a sunyiba a tájékoztatásával... múltkor nem akartam szabványosítást, csak bővítést... először 32A-re.
Kijöttek, hmm, méretlen vezeték csere 26m, az annyi mint ~majd 50eFt. Lefújtam.
Változott a helyzet, egye fene, kiteszem az órát, legyen szabványos meg minden, megigénylem újra a 32A-t, jöjjön a gazdasági tájékoztató, de most szabványosítással megfűszerezve.
Kijön újra az ember, már megismer, hmm, méretlen vezeték csere 26m, az annyi, mint NULLA forint, nem kell érte fizetni, mert szabványosítás.
Nocsak-nocsak, ezt miért nem lehetett elmondani mindjárt az elején??
Úgy fizettem volna egy 50-est és maradt volna egy antiszabvány faszekrény, így meg vettem az 50-ből mérőszekrényt, lakáselosztókat, új kismegszakítókat, stb.
A vicc az egészben, hogy a regisztrált szerelőn tudok legtöbbet spórolni, lévén van egy ilyen kollégám... én mindent elkészítek szabványosra, ő átnézi, megszakérti és plombát bont, majd átcsavarozza a mérőket az új helyre.
Aztán a pecsétért kitalálok valamit neki persze...
Az áramszolgáltatók igen. De az óra után az 50A-hez a vezetéket már nem ők építik ki. Ha annó eleve nem ekkorára tervezte valaki, akkor nem lesz 50A egy fázison. Illetve lehet, semmi sem tiltja ugye, meg kit zavar esetleg az a kis meleg és 190V-os hálózati feszültség :) Persze ha a kismegszakító cserénél rápillantanak erre is, akkor nem kötik be. Gondolom.
Új építésnél ez nem gond.
Közben megtaláltam, még a régi szabvány szerint hőre csak ellenőrzünk táblázat alapján, ez az a bizonyos A,B,C táblázat. Ha A-t veszem, akkor is 21A/2,5 szál. És külön említik az A-nál a 9 vezetékes köteget is. igaz, nem csőben. De nem is 21 A.
Nem tudom, mikori, linkeltem már a táblázatot. De ez ma már nem hatályos, ugye. Hogy mi a hatályos előírás, azt nem tudom.
Egyébként nem a padló alatt van, hanem a szerelőbetonon, ahogy írtam. Kedvezőbb a "hűtése" :)
Jó, akkor csak ki kell húznom a régit, hozzácsapni még 2 szálat (most 7 van) és visszatolni :) Szabványosnak már eleve nem vagyok szabványos úgysem, de felgyújtani nem fogom a házat. Aztán ha lesz della a minimum 3x20A-re, akkor majd az lesz. Meg lesz négy "felesleges" vezetékem.
még1MbR: dehonyem igényelhetsz, utána már én is írtam, hogy oké az egy fázis. De a villanytűzhely bekötése akkor sem l1+l2+l3+n+pe lesz. Vagy b***vastag nullát viszel.
1 mm2 vastag réz derót ellenállása méterenként 0,0167 Ω
tehát a 2,5-ös dróté 000668 Ω/m.
P=I2*R, tehát egy 2,5-ös vezetékben minden amper áram 000668 watt hőt fejleszt.
Ami áram a fázisvezetőn odafojik, az a nullvezetőn vissza is fojik, tehát a nullvezető is melexik, tehát egy méter tulajdonképpen két méter, tehát 0,01336 watt fűtés.
8,6 +17 + 13 amper az összesen 38,6 amper
szorozva az amperenként 0,01336 wattal, az annyimint 0,5 watt.
Tehát ennyi amper hatására a padló alatt futó csöved méterenként 0,5 wattos fűtőszálként fog működni. Én a helyedben nem félnék a szőnyeg megolvadásától :)
Milyen hőtechnikai problémát okozhat egy közvetlenül a szerelőbetonon (tehát nem teljesen a szigetelésben) vitt 20-as symalen csőbe behúzott 9 db 2,5-es vezeték (3 áramkör), ha mondjuk a fázisvezetőkben max. 8,6A, 17A és 13A megy tartósan és a csövezett hossz kb. 17 méter?
Konkrétan odaírtam a vonatkozó szabványt... Abban halálpontosan 11,04 kW-ot minimumnak, azt kizárólag 3x16A-el tudod megvalósítani.
Viszont lehet ugye több is, akkor már lehet 50A vagy 63A is akár egy fázison, csak építsd ki hozzá a benga vezetékeket...
Szóval igazad van, nem felejtős az 1 fázis, csak nem jellemző a kiépítése:)
A többihez:
Szabvány: Akkor olvasd el és ott lesz benne, de én elhiszem. Akik ezeket írták, ismerik a szabványt, legalább egy esetben megemlíti az illető, hogy így csinálja, mert így kell, bár nem ért vele egyet. Nekem ez elég és ami azt illeti, én sem rakok 1,5-es vezetékre 16A-es megszakítót magamtól sem és kész :)
De ettől még senki sem mondta, hogy te nem csinálhatod. Csak hivatalosan ne akard elfogadtatni pl. ezt, hogy 16A-es megszakítóval védesz 1,5-ös vezetéket, mert nem fogják.
Így gond lehet pl. egy biztosítóval, vagy akár garanciális ügyintézéssel is. Neked kell bizonyítanod, hogy a nem előírás szerinti (nem szabványos) kialakításnak semmi köze nem volt a kárhoz. Tudod, amibe beleköthetnek, abba bele is fognak :)
Na de ez már más terület is és jogász sem vagyok :)
Van itt egyébként regisztrált villanyszerelő? Mert neki illene meglenni a szabványoknak, egyből eldönthetné a kérdést.
Számtalan esetben előfordult velem, hogy ezren bizonygatták, hogy egy jogszabály (vagy hirdetés/honlap/stb) szövegében ez és ez van, és hogy én hülye vagyok, ha nem hiszek nekik. Aztán amikor elém került az EREDETI szöveg, akkor kiderült, hogy az egész egy félreértés, mert a hivatalos szövegben szó sincs olyasmiről. És ez nem egyszer fordult elő, hanem legalább százszor, úgyhogy két dolgot megtanultam:
1: Az emberek túlnyomó többsége nem képes bonyolultabb szöveget értelmezni.
2: Soha ne hidd el azt, amit egy közvetítő mond, mindig olvasd el (értelmezd) magad az eredeti forrást.
"Hivatkozások alapján:"
Ezek mind közvetett "bizonyítékok", ami alapján nem illik ítéletet hozni.
MSZ HD 60364-7-701:2007: „Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal
16 A-es kismegszakítóra nem lehet 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetőt kötni, amennyiben falba vésve, illetve csövezve visszük. Többnyire 16 A-est használnak 2,5 mm2-es vezetékkel, de általában elég a 13 A-es kismegszakító is. Ebben az esetben elég az 1,5 mm2-es vezeték-keresztmetszet.
ebben - szintén szakmai fórum - pedig eléggé érdekes dolgok merülnek fel, de a max. 13A egyértelmű, ráadásul szakmai szempontok szerint és nem azért, mert szabványban szerepel:
ez pedig azért érdekes, mert eszerint - már az én értelmezésem szerint - a régebbi szabvány sem engedett 1,5-ös vezetéken a 10A-nél nagyobb biztosítót, hiába lehet akár 25A a legnagyobb terhelhetősége:
Így hirtelen ennyi. Egyébként meglepően kevés konkrét infó van, ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a szabvány gyakorlati tapasztalatokhoz képesti szigorú javaslatát nem tartják be a gyakorlatban, max. a műszaki átadás idejére.
Na pont erről beszéltem és ezért kérdeztem, hogy ki, hogyan csinálja:
B jelleggörbe:Főként vezeték- és kábelvédelem lakóépületeknél (világítási és dugaszoló aljzat áramkörök)
Nem mindenki ért ezzel egyet. Ezt a hozzászólást nem a vita és pláne nem kötözködés miatt írom, hanem mert ez nem olyan egyszerű kérdés, hogy ezt rakom és kész, oda lett betonozva!
Mert pl. a Schneider tervezési segédlete meg ezt írja a 2. oldalon:
❑ a kismegszakítók kioldási karakterisztikái alapján:
– B karakterisztika: alacsony rövidzárlati áramok esetén (generátorok, hosszú vezetékek)
– C karakterisztika: hagyományos fogyasztókat tápláló vezetékek
– D/K karakterisztika: nagy indítási áramú fogyasztók (motorok, transzformátorok)
– Z karakterisztika: elektronikus áramkörök védelmére – MA karakterisztika: motorok rövidzárlat elleni védelmére.mást is ír:
Szóval ez vita tárgya, dugaszoló aljzatokhoz sokan nem ajánlják a B-t. Elég beírni a keresőbe azt, hogy MSZ EN 60898 és megnézni a szakmai fórumokat. Ha nem is ölre menő viták, de nem egyező vélemények vannak.
Én úgy látom, hogy nagyrészt a fogyasztási szokások fogják meghatározni, hogy végül milyen kismegszakító fog kerülni egy-egy áramkörre. Ha ez változik, vagy nem is tudni még, milyen is lesz az a szokás (pl. új építésű ingatlan), akkor később ki kell kicserélni a megfelelőre. Amit meg is tesznek a tisztességes villanyszerelők a saját munkájuk után.
Persze az is egy megoldás, hogy mindenhova 16A C-t tesznek, mint nálam is az eredetinél.
Csakhogy itt jön a probléma:
Ezt elvileg egy műszaki ellenőr nem vehetné át, ha 1,5-es vezetéket véd, mivel a jelenleg hatályos MSZ HD 60364 szabvány vonatkozó része egyértelműen csak 10A-es biztosítót enged meg 1,5-ös vezetékre. Bár találtam olyat, hogy 13A-t is. Egy biztos: 16A-t nem.
Annó már a bevezetésekor nagy vitákat generált ez, mivel soha, semmilyen problémát nem okoz egy egyébként tisztességesen megcsinált 1,5-ös áramkörön a 16A-es kismegszakító, de ez van. És akkor még nem beszéltünk a kismillió módosító tényezőről, amit figyelembe kell(ene) venni.
Ezért én kiindulásnak a világításra 10A B-t, a konnektorokra, elszívókra alapból 10A C-t, a nagyfogyasztókra (tűzhely, bojler) meg meghagyom a 16A C-t, azokhoz 2,5 megy.
Kérném a fentiek pontosítását, javítását, ha hülyeségeket írtam. (hivatkozással, ha lehet, mert csak úgy leírni, hogy "üje vaaaagy, aaaaaz nem úúúúgy van ám", az nem elég. Mert ettől lesz szakmai egy fórum, ez pedig sajnos nem az, akármennyire is azt gondolják egyesek)
Szerintem nem kapcsolgatsz 2500W-os nagyflexet túl gyakran, hogy nagyon spéci kelljen (D), nem érdemes túllihegni szerintem. Bemész a boltba, kérsz pár márkás, nem a legolcsóbb kismegszakítót és kész. Jó eséllyel C-st adnak alapból, lévén használsz porszívót, mosógépet, mikrót, stb-t, ami tud áramlökést produkálni.
- önálló ingatlan, légvezeték vagy földkábel a mérőóráig ha abban kötés nincs, kötésig a szolgáltató biztosítja és kezeli, az óra és az óránál lévő biztosíték a szolgáltató tulajdona, minden más az előfizető tulajdona és neki kötelessége azokat megfelelő műszaki állapotban tartani.
- társasház első biztosítóig a szolgáltató, onnan a lakáshoz elmenő vezetékek csövek, szerelvények a társasházé, a lakásig menő csak azt a lakást ellátó vezeték cső illetve mérőhely és elmenő vezeték és cső a tulajdonosé, a mérő és biztosíték a szolgáltatóé.
Kötbérezhető (üzletszabályzat) ha bizonyítható a méretlen oldali fizikai beavatkozás. Ha csak az előfizető férhet hozzá egyszerűbb, ha sokan és nem korlátozható akkor nehezebb de egyértelmű esetekben nem lehet ellenvéleménnyel előállni.
Akkor miért nem írod neki, hogy cserélje ki a billentyűzetet, mert 100%, hogy hardverhiba? :)
Jah, hogy lehet valami programhiba is, az valóban nem az oprendszer. Hát lehet tökörészni, meg tesztelgetni, meg megmondani, hogy mi NEM lehet 100% a baj (ilyet állítani általában kicsit merész), csak azzal nem jut előrébb. De egy boot gyorsan megvan és eléggé egyértelmű.
Ehhez csak egy "élményem", még oktatói időszakomból: gyakorlatra kihelyezett tanulói ellenőrzésemen panaszkodik a "maszek", hogy a "béna tanuló" még egy konnektort sem tud tisztességesen bekötni, beépíteni...kérdem a srácot, mutasd meg a gyakorlati naplódat. Benne: sitthordás, horonyvésés, majd megint vésés, trógerolás...mindezt a saját ruhájában, mert a "mester" nem adott neki.
Rengeteg "kolléga" imádja fikázni a tanulókat, friss "szakembereket" csak mindig elfelejtik, hogy anno, ők is ugyolyan kis béna kacsák voltak, amíg az élet nem ragszatott rájuk némi koszt és tapasztalatot...segítsük őket inkább! (ha akarják, mert egyre kevesebb az olyan)
Erre még reagálnék kicsit, mert reggel nem voltam rendes billentyű közelében, aztán abba kellene hagyni, mert ez a fórum nemerről szól.
Azért lett a példád emberkéje hatodik, mert összesen hatan versenyeztek! Ha 12-en indulnak, akkor a tizenkettedik lett volna, tehát a példád sántít, ha ezzel azt akartad sugallni, hogy a gyerek a hatodik legjobb volt az SZKT-n. (ha ketten indulnak, akkor ő lett volna a második legjobb tanuló?)
Minősíted az országos versenyeket, pedig ha ott voltál 3 évig az oktatásban, akkor tudhatnád, hogy egy ilyen versenyen az összes oktató, felkészítő, árgus szemekkel figyeli a történéseket, vannak meghívott szakemberek (szakkönyvek írói), tehát, ha annyira színvonaltalan lenne a dolog, nem adnának az első helyezetteknek ott, azonnal, szakmunkás bizonyítványt!
Előző témánkban, amiben, hangsúlyozom, igazat adtam, személyeskedő hangnemben hülyéztél le, burkoltan.
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy el tudod képzelni, hogy Ausztriában 23 évig úgy tartott meg egy vállakozó videó-szervizvezetőjének, hogy szép (zöld) volt a szemem és imádta (volna) a magyarokat? Ott valamit ezért nyújtani is kellett... (elektronikai műszerész szakmám is van, csak hogy értsed)
Végül: először azt hittem, hogy fiatal Vagy és ezért olyan "sommás" a véleményalkotásod és az embertársaiddal való kommunikációd. De kiderült, hogy kb. velem egykorú lehetsz, de akkor végtelenül sértett, csalódott, megkeseredett ember lehetsz, nem szeretnék a szomszédod lenni, erről ennyit!
Csipogni akkor szokott, ha megtelik a billentyűzetpuffer de mivel itt csak az l-re csipog, ez kizárható.
Vindóz?
Lehetne próbálgatni ezt-azt, de én egy huszárvágást javaslok: Kellene egy bármilyen linux telepítő, cd/dvd-n vagy pendrive-on, azoknak mindig van live módja (telepítés nélkül tudod futtatni a rendszert), azzal bootolni és megnézni, ugyanezt csinálja-e. Ha igen, akkor hardverhiba és billentyűzet csere. Vagy bármilyen boot lemez, ami tartalmaz pl. valamilyen futtatható free dos oprendszert, esetleg valami diagnosztikai rendszer.
"Gondolom ebben a csőben fel is lehet majd hozni az órától egy vezetéket,"
Az utcától a villanyóráig menő vezeték és cső az áramszolgáltató tulajdona. Ha azt a csövet csak egy ujjal is megérinted, abban a pillanatban megbüntetnek áramlopásért százezer millió forintra.
Eddig én is eljutottam, hogy érzékeli a lenyomást.
Sipolni csak az l lenyomásakor sipol.
Ez egy régi gép, Fijitsu-Siemens Amilo nevű laptop. Nem az enyém, mert az enyémek zavarják a szememet, ezért ezt használom fórumozásra.
Érdekes, mert van egy toshibám, az is karakter-hibákkal küzd, ott több karakter sem jelenik meg, de nem is sipol lenyomáskor, de annál sem az a hiba, hogy nem zár aa billenttyű érintkezője.
Egyrészt mert abban a csőben a méretlen fővezetéked megy, nem kéne kibontogatni, márpedig felül ki kellene. Másrészt az az egy vezeték inkább 3 db 6-os vezeték lesz, meglévő kábelezett csőbe azokat behúzni nem kis mutatvány, még ha el is férne elvileg.
"Ez a művelet mennyibe kerül kb, anyaggal és munkadíjjal együtt?"
Ennyire kevés információból lehetetlen árat mondani... valahol 30 ezer és 500 ezer forint között (akkor lehet 30 ezer forint, ha nem kérsz számlát és te vésel/fúrsz/gipszelsz mindent).
De most alaposan összezavartál. Lentebb még1MbR azt írta, hogy sima, normál kismegszakítót rakna, én meg abban a hitben éltem, hogy a sima normál az a B karakterisztikájú. Vagy nem így van?
Szerinted akkor C-set kellene rakjak mindenhova, kintre is, bentre is? Mert azt nem írtad, hogy milyet ajánlassz, csak hogy a B-sek már nem felelnek meg.
Felújítás van nálam, ugye. Az eredeti hálózatban is 1,5-es vezetékek mentek a konnektorokhoz, kivéve persze a bojlert, sütőt, ilyesmiket de minden körön 16A C kismegszakítók voltak. Alapjában én is 1,5-essel vezetékeztem, de ezekre a körökre kisebb megszakítókat tennék. Minden aljzat, kapcsoló még a lámpák is egyesével vannak vezetékezve (hülye voltam, hogy nem húztam be esetleges okosításhoz külön vezérlőszálakat is, ha már így csináltam, de akkor sietni kellett), 90%-ban külön csőben is vannak, sehol sincs fűzés.
Ahogy nézem, a szakmai fórumokon nagyon nincs egységes vélemény, hogy milyen kismegszakító legyen egy 1,5-es vezetékekkel húzott konnektorhoz, 10-16 A-ig B és C karakterisztikával van minden.
A lakást lakásnak fogom használni, nem üzemnek (a porszívó sem 2 kW-os és a kézifúrom sem ipari monstrum), ezért elsőre 10A C-s megszakítókra gondoltam (a nagyfogyasztók 2,5-essel vannak húzva, azokon marad a 16A C), de aztán olvasgattam :)
Viszont szekrényem már nincs ekkora, egy kismegszakítón több kör is lesz.
"Alapfogalmakról sem volt semmilyen elképzelésük."
Magyarországon ma azt tekintik oktatásnak, amikor tízezer dolgot elmondanak egyszer, olyan 10.000 dolgot, amiből 9.000-re soha az életben nem lesz szüksége (vagy ha mégis, akkor két perc alatt utánanézhet).
Ehelyett inkább a valóban mindenki számára szükséges ezer dolgot kellene háromszor elmondani nekik, a legfontosabb 100 ismeretet meg legalább hússzor, hogy még a leghülyébbeknek is a könyökén jöjjön ki.
Szerintem szerencse kérdése. Nálam minden Schrack. De elmondom, hogy valahová ilyent tetettem be (nem épületről van szó) és az is rossz volt.
Schneiderrel kapcsolatban: egyszer beszéltem egy érintésvédelmi méréseket végző emberrel, aki azt mondta, hogy a schneider FI-relék 25 százaléka hibás már beépítésekor . Tény, a munkahelyemen sokat le kellett cserélni.
Nem tudom, milyen értékű kismegszakító van a betápodon, de a mai világban a B-s kisnegszakítók nem nagyon felelnek meg.
Most nincs idő, se kedvem, de azért annyit megemlítek egyetemi tanulmányid mellet (ELTE-n irodalmár leszel?) olvasd el, hogy a vezetékek szigetelését az adott feszültségre tervezik, méretezik, gyártják le. Nem csak 10000V-on van átütés. íha magasabb névleges feszültségű vezetéket vásárolsz,akkor annak az ára is jelentősen magasabb.
Remélem érted miről írok.
Tudod, amit belinkeltél, abban a szabványszámából következtethetsz. hogy mikor adták ki. Ebből már akár arra is következtethetsz, hogy ezeket már a "jövő" nemzedéke készítette, másolta más országok szabványaiból, nyelvi nehézségekkel harcolva.
Segítségre lenne szükségem, egy kétszintes ház aló szintjére volt eddig bekötve az áram, azt hiszem, hogy csak egy fázis van és mivel bojlert használnak az külön van bekötve. A felsőszinten a falban jön le a vezeték az oszlopról és megy le az alsó szintre egy fa dobozos óra szekrénybe. (gondolom ezt le kell cserélnem)
Hivatalosan hogy tudom a felső szintet rákötni az alsó szint villanyórájára? És kb. mennyiért? Ja és három fázisúra szeretném bővíteni.
Elnézést, ha hülyén fogalmazok, de nem értek hozzá.
Rendben, akkor B-t rakok kismegszakítóból mindenhova.
A többi gyártó mindegyik megbízható, tartós FI-relé és kismegszakító terén?
Itt nálunk a villamossági boltban van GMV, Moeller, Schneider és Legrand.
Bármelyiket vehetem az extrémebb hőmérsékleti igénybevétel esetén is, ezek mind bírják a fagyot és a kánikulát is? Vagy van olyan gyártó, amit inkább ajánlotok, mert megbízhatóbb lenne számomra a kinti szekrényben?
Ebben sajnos teljesen igazad van a jelent illetően. De pár évtizede még nem volt rossz a helyzet. A 80-as években még volt rendes oktatás, az más kérdés, hogy sumákolás is.
Nem az én feladatom lett volna az R=U/I-t megismertetni velük.
Ez is nagyon igaz. Mivel éppen egyetemi padokat koptatok megint, mert miért ne, bizony hallani az idősebb tanároktól, hogy katasztrofális a helyzet.
Folyamatosan bizonygaatni szeretnéd a szivárgó áramnak és az átütésnek az egyenlőségét
Erre csak röviden azt tudom írni, hogy nem. Csúnya is lenne. Hol lehet ezt így érteni? Ha mégis, akkor elnézést.
Az átütést csak azért hoztam fel, mert kisfeszültségnél igen ritkán okoz ez hibát, a szigetelés elsősorban nem ezért kell. Kár volt felhoznom, csak azt gondoltam, érthetőbb lesz, mit akarok. Jobb lett volna már az elején csak a köpenyt emlegetni.
Egyébként valahol hivatkoztam a linkelt cikkedre, a nagyon szakemberek által is elkövetett hibák kapcsán, de nem is arra akartam, hanem erre:
Sajnos ez nem vicces, hanem nagyon szomorú. Ez 1985 előtt volt, de érzem, mire szeretnél kilyukadni. Akkor elárulok egy titkot.
Én is tanítottam, ráadásuk technikus jelölteket, a jóvő embereit.
Érettségizett, szakiskolát végzett embereket.Volt köztük főiskoláról kirúgott alak is. Alapfogalmakról sem volt semmilyen elképzelésük. Az Ohm törvényét sem találták el még véletlenül sem. Amikor én jártam iskolában, akkor már a portás nem engedett volna be a suliba, nem az hogy felvétel után csapnak ki. Nem az én feladatom lett volna az R=U/I-t megismertetni velük.
Hamarosan rájöttem a nevük leírása gondot jelentett nekik.
Azoknak nincs mit tanítani, akik alapismeretekkel sem rendelkeznek. Talán 3 évig csináltam. Nem adtam jó jegyeket, amikor azt vettem észre, hogy tanító társaim meghamisítják az általaam adott jegyeket. Befejeztem, nem asszisztáltam a szennyhez amérhetetlen tudatlansághoz.
Találkozom fiatal mérnökökkel, akiknek egy kétismeretlenes egyenlet megoldása felér egy csúcs megdöntésével. Ez már a jelen tudása.
Nem hiszem, hogy éppen 1985-ös évek lettek volna kivételek.
Szeretném felhívni a figyelmedet a linkre, amire Te is hivatkoztál.
Van ott egy ábra, azt nézd meg jól! Hosszan figyeld, nézegesd és gondolkozz el rajt, mit látsz? Nem villamos rajz amit látsz, nem kell hozzá a villamos szakrajzot ismerni, hogy egy olyan ember is megértse, mint Te, aki említetted, hogy nem ez a szakterületed.
Azért elmagyarázom egyszerűen leírni mi van a rajzon.
A rajzon egy vill. berendezést látsz. Ha alaposabbaan megfigyeled, az nem más, mint egy elosztó szekrény. Tudod, ilyenek vannak a lakásokban is, ezekben kismagszakítók is szoktak lenni. Itt nem rajzoltak bele, a cél az volt, hogy egy országos szakmai versenyen 6. helyezett is megértse.
Ha jól megfigyeled, akkor láthatod, hogy leválasztja a fogyasztókat, de a kapcsolókat bekapcsolva hagyja, hogyy az azokhoz menő vezetékek szigetelésiellenállását is mérje. Leválasztja a vezetékról az izzókat, a motorikus fogyasztókat, kihúzza a dugaljakból a fogyasztókat.
Egyszerűbben leírva minden fogyasztót leválaszt a hálózatról.
Remélem érthető voltam.
Folyamatosan bizonygaatni szeretnéd a szivárgó áramnak és az átütésnek az egyenlőségét. Hát a kettő nem ugyan az.
Az egyik mérését egyenárammal végzik, az átütést váltakozó feszültséggel mérik, melynek nagysága 2xU+1000V. Talán ebból már Te is látod, hogy két különböző mérésről beszélünk.
Beszart az "l" betűm, nem fogok a bemásolgatásával játszani. Nincs kedvem a másik aptomomat eőszedni.
Nem akartam válaszolni.
Vot egy vixxamosipari szövetkezet. Saját tanműhejje. A tanuóknak szakmai versenyt hírdettek, ejött 2 tanuó (8 átaános után). A versenyre hívtak egy érettségizett iparitanuót (akinek a fotózás vot a hobbija), fényképezze az eseményeket. Keveseték az oktatók a étszámot és szótak fotósnak száxxjon be ő is a fényképezés mexxett. Ő ett a harmadik. Az oktatók úgy gondoták, nem az eső heyezettet kexxene eküdeni az országosra, hanem a 3.-kat, hiszen az mégiscsak érettségizett már.
E is ment, hatodik ett az országos versenyen. Ő ett a cég büszkesége az országos 6. heyezésse.
Kérdeztem tőe, hogy ett hatodik. Röhögött egy nagyot és emondta, hogy 6-an votak összesen.
Szakmunkásvizsgán a feszütség és áramvátókat húzta. Az eső mondta a következő vot. Bent votam, a saját füemme haxxottam:
"Az áramvátót és a feszütségvátókat egyenírányításra hasznáják"
Szótak neki nyugodjon meg. Újra kezdte:
"Az áramvátót és a feszütségvátókat egyenírányításra hasznáják"
Új tétet húzattak vexe. Arra már nem emékszem, de arró sem vot értékehető ismerete. Megbukott.
Tudod, van egy szabály, amit akkor olvastunk el, amikor regeltük a nickünket. Ez arra figyelmeztet, hogy mielőtt írnánk a topicba, előtte ismerkedjünk meg vele, olvassunk bele, hogy tudjuk, miről szól egyáltalán. Mert amit te kérdeztél, (alumínium és réz vezetékek kötései és az ehhez kapcsolódó többi kérdésed) azokat unos-úntalan átbeszéltük már kismilliószor.
De hát nem vagy hibás, mással is megesik, hogy előzetes tájékozódás nélkül ír valamit... Én is végigjártam ezt a létrát, de még manapság is beleesek ebbe a hibába.
Mindössze annyi a történet, hogy amit te is írsz, igen, az a szigetelési ellenállás mérés, ahogy általában értjük. Amit meg én akartam tisztázni, hogy ennek semmi köze sincs magának a vezeték/drót/szál/sodrony/madzag/kutyf***a stb. saját szigeteléséhez (köpenyéhez, ha így érthetőbb). Azok a nyavalyás drótok állhatnak teljesen csupaszon is - csak ne legyenek átütési távolságon belül a szálak -, attól még olyan kafa szigetelési ellenállást lehet mérni egy hálózaton, hogy csak na. Csak az ilyen kialakítás nem szabványos és főleg nem biztonságos :)
Ezért szabványos vezetékeket használunk, mégpedig mostanában ha jól tudom az MSZ EN 50363 szabványcsalád szerintit. És innentől nem méregetjük a köpenyek ellenállását, mert az adott, hiszen szabványos a rendszer. Ótvar, vagy semmilyen régi/jelen/jövő szabványnak nem megfelelt hálózatoknál meg megint nem, mert egyrészt sokkal előbb kiderülnek a turpisságok, minthogy a köpenyt kelljen mérni, másrészt meg csere az egész, vagy saját felelősség. Büntetőjogi is.
Jó, túl lett lihegve.
Illetve mindezek az otthoni, kisfeszültségű hálózatra értendők!
A szabványoknál jó, legyen ez is kötözködés, de akkor is az MSZ 60364 egy szabványgyűjtemény, méghozzá elég vaskos. Majdnem annyi, mintha azt mondanám, hogy szabvány meg szabvány. Jó, de melyik??
De ez is túl lett lihegve, igen.
Bocsánat, biztosan unatkoztam :)
Gillebeart: nehogy már bocsánatot kérj egy kérdésért :) Kicsit fel lett kavarva a zavaros, de az nem árt néha. Főleg olyan teljesen jelentéktelen, hatodrangú témákban mint szigetelés, érintésvédelem, otthoni villamos hálózat, biztonság...
Szóval elnézést mindenkitől, akinek ez sok volt. Én is utánanéztem legalább sok mindennek.
Annyira szarul műveletem, hogy volt, anno, két országos első helyezettem az SZKT versenyben, 1984, 1986. (ugye az meg bunda volt?)
Megkövettelek a tévedésemért, mert gyakorlati oldalról elbagatellizáltam az említett mérést. Ma is állítom, hogy az ÉV-mérések hierarchiájában, nem áll az első helyen a napi gyakorlatban.
Ettől, talán, nem lettem kontár, de egy biztos: kikérem magamnak ezt a személyeskedő, cinikus, tiszeteletlen hangnemet.
Mi itt nem azért vagyunk együtt, szerintem, hogy egymást fikázzuk, hanem azért hogy másoknak segítsünk és tanuljunk egymástól. Mert itt még az is kiderülhet, hogy valamire nem jól emlékezünk, vagy nem jól tudtunk. Erről kellene szólni a történetnek...
A 60364 szabványokban hol szerepel a vezeték szigetelésének ellenállás mérése
Egy hasonló kérdésre ezt válaszoltam: ilyen kérdést ebben a fórumban szakemberként magát bemutató fórumos ne tegyen fel.
1. örülök, hogy szakembernek nézel :) 2. na ez az, ami nem válasz. Hülye maradok tőle... Másrészt ha már szakmázunk, a 60364 az nem szabvány. Ez csak 5 db szám egymás mellett. Na ez az, amit szakember nem tesz. Ebből látszik, hogy én sem vagyok szakember :)
kábelhálózaton a szigetelési ellenállás mérés
én nem tudom, nem látni, amit írok, vagy mi? A SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS MÉRÉSE NEM, NEM, NEM EGYENLŐ A VEZETÉK SZIGETELÉSÉNEK (SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁSÁNAK) MÉRÉSÉVEL! Mellesleg szigetelést illetően kábelek méréséről beszélhetünk szabvány szerint és nem vezetékről.
Közben írtál Cucu: de igen, vagy keveredik a dolog, vagy nem egyértelmű. Te is írod: vezetékek mérését a berendezések mérésével
Mi az, hogy vezeték mérés? Mert ilyen, így nem létezik. Mellesleg berendezés mérés sem. Mindig valamilyen paramétert mérünk, amit mindig meg kell nevezni. A nagyon szakemberek is elcseszik folyton. Pl. Cosalf által linkelt cikk, azért elolvasta valaki??
Az időszakos ellenőrzés nem "sima".
Részemről kétféle mérés van: van az időszakos, tervezett, ez sima, és van a nem tervezett. Ez meg a göröngyös...
Ez olyan, mintha mittudomén, az autódra vásárolt gumit elkezdenéd méregetni, hogy valóban R15/170 a mérete.
Nem, ez olyan, mint amikor a szervizben megnézik, a fékpofa elkopott-e már.
Ami szintén szabványos, de minimum gyártói előírás szerint készült. Vagyis beépítésnél nem kezded el sem méregetni, sem anyagvizsgálni.
Az viszont igaz, hogy a villamos mérések szintén ellenőrzés céljából vannak. De melyikről beszélünk éppen? Lásd fent.
Előbb írtam, hogy jellegzetesen magyaros szokás egy kötelező előírás jóságát és/vagy értelmét vitatni. :D
Lásd megint fent, mit keversz te is mivel.
De nekem ennyi elég a szócséplésből.
Na ez a jó magyar szokás. Ugyanazokat a nem egyértelmű dolgokat emlegetni, majd a kérdésekre válasz helyett: ááá, ebből elegem van és lelépni...
A 60364 szabványokban hol szerepel a vezeték szigetelésének ellenállás mérése
Egy hasonló kérdésre ezt válaszoltam: ilyen kérdést ebben a fórumban szakemberként magát bemutató fórumos ne tegyen fel.
Mindazonáltal... ...Mert ez azt jelentené.
Bocs, pont ezt írtam le, olvasni ugye...
" ez 100 éve alkalom megjegyzésre, hogy mit mérünk" Volt egy kollégám, aki 50 éven át megjegyezte gúnyos mosollyal, hogy a kábelhálózaton a szigetelési ellenállás mérés az semmit sem ér, mert belemérjük a készülékek, sínek szigetelőinek felületén szivárgó áramot, a végelzáró bonyolult szerkezetét... De ugyanazon 50 év alatt hibabehatároláskor ezt a módszert alkalmaztatta, mint mindenki más, és mint mindenki más, sikerrel. :D
Ha pedig szabványos a vezetéked, akkor azt sima ellenőrzésnél nem fogod méregetni.
Az időszakos ellenőrzés nem "sima".
Ez olyan, mintha mittudomén, az autódra vásárolt gumit elkezdenéd méregetni, hogy valóban R15/170 a mérete.
Nem, ez olyan, mint amikor a szervizben megnézik, a fékpofa elkopott-e már.
Előbb írtam, hogy jellegzetesen magyaros szokás egy kötelező előírás jóságát és/vagy értelmét vitatni. :D De nekem ennyi elég a szócséplésből.
Értem amit mondasz. Talán annyiban módosítanék, -de ez csak értelmezési kérdés- hogy nem keverte senki sem a vezetékek mérését a berendezések mérésével, mint ahogyan azt állítod.
Szoktak még hálózatról beszélni... Na, ezt is érdemes definiálni, mert aki vezetékes területen szocializálódott, annak a hálózat automatikusan vezetéket jelent. Pedig a hálózatba bele értendő minden, azaz faltól-falig, tehát a vezeték végén lévő berendezés is! Úgyhogy lehet csak a vezetéket mérni, lehet a berendezést mérni, és lehet a kettőt együtt is mérni.
Vezetéknél az érpár közötti átvezetésnek van értelme, de ez valóban nem azonos az átütési szilárdság fogalmával.
Szvsz mindig a ráfordítandó költség határozza meg azt, hogy nekiállok mérni, vagy kihagyom a mérést és kicserélem az egész hálózatot. De ezt biztosan te is így gondolod.
Ha egy átlagos családi házról van szó, én nyugodtabb lennék, ha nem 50-60-70 éves alumínium, vagy jobb esetben sárgaréz vezetékekkel lenne az áram ellátása biztosítva. Nem csak azért, mert az alumínium kényszerűségből lett bevezetve "abban" az időkben, hanem a sok elöregedett kötések miatt is. (Érdekes, minél régebbi egy villanyvezeték, az sárgarezes anyagból készült, aztán kb. az 50-es évektől jött az alumínium, de hamar rájöttek a hátrányaira, és kezdtek áttérni vagy visszatérni a vörösréz vezetékre. Ez kivitelezésben és élettartam tekintetében messze jobb megoldást nyújt.)
A méréssel egy pillanatnyi értéket tudok csak meghatározni, a hálózat későbbi állapotát ezzel nem befolyásolom. Most jó, de fél év múlva lehet, hogy már nem lesz jó.
Ezért, ha a költség elbírja, érdemes megszabadulni az elavult hálózattól, mert tartós biztonságot ill. biztonság érzetet csak attól várhatunk. Ha nincs rá pénz, akkor viszont érdemes méréseket végezni, amivel meggyőződünk arról, hogy nagyjából mi várható.
ui.: a szigetelés vizsgálattal érdemes csínján bánni, mert képes az addig jó hálózatot tönkretenni a vizsgáló feszültséggel. (Megger és társai.)
Tudok olyan példát mondani, amikor kimérhető volt a szigetelés romlás univóval! Átadtuk ahibát az illetékes szakiknak, akik jöttek a meggerükkel, rámértek 1000 V-al, és közölték, hogy nem találják a levezetést. Valóban, a hálózat jó is lett, kb. 2-3 napig, mert a szigetelési hiba megmaradt, csak mérésnél leégett vagy kiszáradt, és ezért nem mutatta ki a megger. De később megint probléma lett vele. Közelharcot kellett vívni a "szakikkal", hogy cseréljék ki azt a szakaszt.
Azért írtam provokatívan, hogy helyre legyenek téve a dolgok. Vállalom, hogy velem együtt, mert a legrosszabb az, ha hülyeség marad a fórumban.
A 60364 szabványokban hol szerepel a vezeték szigetelésének ellenállás mérése? Tehát hol előírás? Én nem találtam, de ha van ilyen, akkor szeretném tudni. Minden irónia nélkül, mert fontos!
Mellesleg a védővezetőkre vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364-5-54:2012) a védővezetőnek megengedi a szigetelés nélküli vezetőt is, ugye.
Mindazonáltal te is csak szigetelési ellenállást emlegetsz. Minek a szigetelési ellenállása? Nem a vezeték szigetelését szoktuk érteni ez alatt.
Állapotbecslés. Még egyszer: azon a kisfeszültségű vezetéken, ahol probléma a szigetelés, akkor az azt jelenti, hogy a szigetelő már vezet ezt pedig már szemmel látod, ha már tapasztalatról volt szó. Mit mérsz még rajta? Hogy elmegy-e még? :) Persze jegyzőkönyvhöz, írásban ez is szükséges. De tervszerű felülvizsgálatkor, ellenőrzéskor szerintem senki sem mér vezeték szigetelési ellenállást. Vagy te szétbontod az összes kötést és minden önálló vezetékszakaszt (fázist, nullát, védőföldet is, ha az szigetelt) egyesével megmérsz? Mert ez azt jelentené.
És utoljára: a szabvány használatának egyik előnye az, hogy feltételezi a szabványos eszközök (vezetékek!) használatát. Ha pedig szabványos a vezetéked, akkor azt sima ellenőrzésnél nem fogod méregetni. Ez olyan, mintha mittudomén, az autódra vásárolt gumit elkezdenéd méregetni, hogy valóban R15/170 a mérete.
Hát, bocs, itt, aki kever, az te vagy. De én nem sorolom fel az össze előírást, ami szerint te tévedsz ,csak egyet, a 60364-et, ami kimondottan kisfeszültségű installációról szól.
Az átütésben igazad van, de ez nem jelenti azt, hogy ettől másban is igazad lesz.
A szigetelési ellenállás mérést alkalmazó szakmában ez 100 éve alkalom megjegyzésre, hogy mit mérünk, ezen itt is el lehetne vitázni. Mindazonáltal egy emelt feszültséggel történő, tehát pontosabb - szivárgóáram mérésre azt nem lehetne rásütni, hogy az káros. :D Ha meg előírás...
De ettől függetlenül én állítom, hogy kellő gyakorlattal ez jó állapotbecslésre. Hogy ebben az országban minden szakember magasról, sugárban székel a szakmáját szabályozó előírásokra? Ez valamilyen átok a nemzeten.
Beszélhetünk a kábelekről is, ugyanis eddig azokról nem beszéltünk, de érdekes téma. :D
Megint félreérthető voltam és mivel egyesek itt értelmezési problémával küszködnek, ezért hogy még világosabb legyen: akkor kell kisfeszültségű vezetéken is szigetelési ellenállást mérni, ha az nem szabványos vezeték. Nem szabványos pedig akkor lesz, ha valaki saját magának gyártja és nem minősített, vagy annyira gányol, hogy annak úgyis mindegy, mit mond az ember.
Az atütést meg pont ezért hoztam fel, mert a háztartásban alkalmazott kisfeszültségnél annyira kicsi ez a távolság, hogy nagyon durván rossznak kell lennie annak a szigetelésnek, hogy problémás legyen. Vagy már annyira rossz állapotban van, hogy csak egy vak hülyének nem tűnik fel, na az méregetheti is. Persze ilyen hülye lehet a tulaj is, akinek hiába magyarázod, hogy életveszélyes a hálózata, nem hiszi el, mert már 50 éve szuperál. Bár akkor is hiába méregeted, azt sem fogja elhinni. Az ilyennek fel kell dugni a seggébe, aztán majd rájön.
De a fentieket kérném cáfolni, ha nem így van, de könyörgöm, ne keverjük össze a szigetelési méréseket!
És azt érzitek, hogy frankón össze lett keverve a berendezések szigetelésmérése a kábelek szigetelésmérésével?? Cosalf, az általad linkelt oldal is pont ezzel kezdi, hogy ne keverjük a kettőt.
Kisfeszültségű vezetékeken NEM mérünk szigetelési ellenállást!! Mert ha azzal lenne baj, akkor ott már régen agyonvágott valakit az áram.
Lehet nyugodtan visszaolvasni, mindenki egybekeverte szépen a kér dolgot.
A kérdés nem merül fel, jogszabályban van előírva.
Aki már kellő gyakorlatot szerzett az ilyen mérésekben, az meg tudja becsülni az eredmény alapján, hogy érdemes-e sűríteni a gyakoriságot, mert a villamos berendezés köhög.
A tudatlanságodat akarod ellenem fordítani. Hülyeséget állítasz és én vagyok cinikus.
Nézd, én elismerem oktatói tevékenységed, nagy hatékonysággal művelhetted, hiszen itt van tanítványod, aki hasonlóképpen működik, mint Te. Hatottál a tanítványaidra.
Én is úgy gondolom, ha egy villanyszerelőnek elromlik a kávéfőzője (pl. eltörik a vezeték nyakban), akkor fogja és kidobja, vesz egy másikat. Nem méri ki, hogy szakadt-e a vezeték?
Felmerül a kérdés h egy szigetelés vizsgálat mennyi időre érvényes. Évente, félévente vagy minden reggel mérjük meg? Ha tudjuk h necces a hálózatunk akkor nem méricskélni kell hanem kicserélni korszerűre. Az nyújt valódi biztonyágot, minden más csak ámítás.
Köszi, már előszedtem az irodalmamat, Hámory Albert és Kádár Aba munkáit.
Ök írják: >1 MOhm üzembehelyezéskor, időszaki felülvizsgálatkor megfelel száraz helyiségben a >0,2 MOhm és nedves helyiségekben a >0,1 MOhm.
Igen, átadásoknál és időszaki felülvizsgálatoknál aktuális, de nem (volt? ma az?) a sima villanyszerelők dolga. (mindegy, nálunk nem volt a mérési gyakorlatokban) Itt mentem mellé...
Nem védem már ami védhetetlen, de pragmatikusan nézve a dolgot, számomra jóval kevesebb súllyal esik latba a szigetelésmérés, mint, mondjuk, egy hurokellenállás, vagy földelési, villámvédelmi mérés. De ez legyen az én véleményem.
Erre mondják, hogy "házhoz mentem a ló......t" van ilyen...
Itt is azt mondja, hogy az angol szabványok szerint 1 MΩ a legkisebb elfogadható érték, de 2 MΩ alatt ellenőrizzük részletesebben, mert valami gond lehet.
Bocs, én meg jót akartam, de nem úgy sült el...régen volt már, tehát ne hagyatkozzak az emlékeimre, hanem olvassak előtte, ez a tanulság.
De tényleg nem volt a tanmenet része a mérési gyakorlatokon, mert valószínüleg ezt az ÉV felülvizsgálókra hagyta a tanterv. Mi csak készülékeken tanítottuk a szigetelésmérést.
Kismegszakító tekintetében milyen karakterisztikájút ajánlanátok nekem?
Beltéri hálózatra gondolom jó lesz a B, külsőre rakjak inkább C-t? Kint a legnagyobb teljesítményű motorikus fogyasztó a 600 W-os szivattyú, annak nem lenne jobb a C ?
Gyártó, típus mindegy, hogy milyen lesz? Jó a GMV meg a Legrand is, vagy van minőségbeli különbség?
Fontos, hogy a doboz gyakorlatilag mindig külső hőmérsékleten lesz, télen fagyban, nyáron kánikulában.
> 3 relét még elhelyezek, de a külön nullák már problémásak lehetnek, nincs sín. 3-4 szálat kellene a relébe egy csatlakozóra kötnöm, ami nem fog menni, lévén hogy nem egyformák a keresztmetszetek.
Miért nem úgy csinálod, ahogy nekem tanácsolták, WAGO-t használni N sín helyett, ha nincs síned?
Jól néznek ki ezek a csokik, de nem hiszem hogy túl sok hely lenne nekik abban a kis dobozban a sínre pattintva.
Inkább maradok a WAGO 221-esnél PE és N sínek céljára, amit már ajánlottatok többen is.
OK, akkor zárt daisy chaint csinálok.
A paszta elvileg WAGO, úgy kértem, de csak egy fecskendőt adtak az üzletben, semmilyen felirat nincsen a rajta, lejárat sem. De akkor majd azt használom, még csak egyetlen kötésre használtam belőle.
Annyiból igazad van, hogy ha a kerti villanyszerelés a szokásos gagyi minőségű (kedvencem a 15 centi mélyen, gégecsőbe húzott MT kábellel bekötött akciós kínai pofánvilágítós kerti lámpa :),
akkor valóban bármelyik eső után várható egy kis FI relé lecsapkodás.
Egy rendesen villanyszerelt (és nem minden hülyeséget megvásároló) családi házban a FI relé kb húsz évente csap le. Csak minden második lecsapás esik olyan időszakra, amikor sötét van. Tehát ha nem zavar, hogy kb negyven évente egyszer sötétben kell zseblámpát keresni, akkor ne vásárolj sok FI relét.
"be kell vállalni azt a kényelmetlenséget, ami az esetleges sűrű lekapcsolásokkal jár"
Ez a "sűrű lecsapkodás ismeretlen okból" olyan esemény, ami a legtöbb ember életében soha nem fordul elő. A sok FI relé családi házban kb olyan, mintha csónakot tartanál a teraszon, mert hallottál olyan emberekről, akiknek jól jött árvíz idején.
Családi házban elegendő villanyóránként 1 db FI relé.
Pont ez a köze hozzá :) Hogy ha hiba van, cakk-pakk le van lőve az egész. Idegesítő, de muszáj akkor átnézni mindent, kiderülhetnek más hibák is. Jó, ez új létesítésnél (így nálam sem) nem valószínű, feltételezve persze, hogy nem Józsi bácsi csinálta óccsóé'
A drágább az most nem biztos, hogy szempont, amit elköltöttem csövekre és vezetékekre, ahhoz képest ez nem igazán tétel :)
3 relét még elhelyezek, de a külön nullák már problémásak lehetnek, nincs sín. 3-4 szálat kellene a relébe egy csatlakozóra kötnöm, ami nem fog menni, lévén hogy nem egyformák a keresztmetszetek. Vagy 6-os vezeték a relébe arra rugósrögzítővel a nullák. Ez nem annyira tetszik...
Miért van köze annak a kérdésnek hogy egy vagy több (szakaszonként/csoportonként egy-egy) áramvédő legyen, és a hálózat átnézéséhez és a sűrű lekapcsoláshoz?
Az én véleményem az, hogy a több áramvédő előnye az, hogy ha lekapcsol nem lez tök sötét és nem esel át a kutyán a sötétben amikor elkezdesz minden a telefonoddal világítva mindenhonnan kihúzgálni és kikapcsolni hogy vissza tudd nyomni az AVK-t.
A másik előnye, hogy segíthet a hiba behatárolásában.
Persze így drágább. Az hogy nincs elég hely nekik meg egy másik kérdés.
Igazad van, ha a szigorú szakmaiságot kéred számon...nem lehet mentség számomra, hogy 30 éve volt, hogy tanítottam. De: itt a kérdező, aki nem éppen villamos szakember, szerette volna tudni a véleményünket. Én, lehet, hogy erősen leegyszerűsítve, arra szerettem volna rávezetni, hogy mi a FONTOS az ő mostani helyzetében.
Ha Te ezt durva szakmaiatlanságnak fogod fel, akkor lelked rajta...
Kár, hogy ilyen sommás véleményed van a még ma is tanító kollégáimról.
FI relés kérdés: azt terveztem, hogy több FI relét raknék/rakatnék be, pl. külön a fürdő, külön a villanytűzhely, külön a kültéri aljzat stb.
Ezzel az a problémám, hogy nem nagyon van helyem, se a reléknek, se a külön síneknek.
Az egyetlen FI relétől ódzkodtam, azonban olvastam egy olyan határozott véleményt, hogy igenis be kell vállalni azt a kényelmetlenséget, ami az esetleges sűrű lekapcsolásokkal jár és igenis átnézni az egész hálózatot, hogy hol hiba, ha hiba van. Hajlok ezzel egyetérteni.
Személyeskedő hozzászólásodat köszönöm. Kérlek mutass majd nekem lakások, magánházak, átadásakor, mert itt erről beszélünk, nem ipari berendezésekről, készült olyan átadási/ mérési jegyzőkönyvet, ahol/ amivel az általam írtak megcáfolhatóak.
Hangsúlyozom: szigetelés mérés lakossági hálózaton! Erről légyszi...
De a lényegen szerintem ez nem változtat, mármint ha egy LAKÓépületben a falban futó vezetékek szigetelésével is probléma van, akkor megette a fene az egészet. A berendezések szigetelését nyilván lehet vizsgálni, de egy LAKÓépületben nem tropa hálózat esetén mérés nélkül is viszonylag egyszerű megtalálni egy problémás eszközt.
Egy új hálózat/felújítás esetében és/vagy nyugodt lelkiismeret miatt érdemes (kell) csináltatni egy mérési jegyzőkönyvet, de egyébként szerintem ha már szigetelést is mérni kell hibakereséshez egy mezei lakásban, akkor valószínűleg azt is megette a fene. De ezt még halkabban, mert nem vagyok gyakorló villanyszerelő aki már 1000+ lakást megcsinált, ők biztosan tudnának mesélni.
Persze ha csak a kuncsaft lenyúlása a cél, akkor nagyon látványos a dolog.
Csak halkan jegyzem meg, hogy a háztartásban alkalmazott kisfeszültségű hálózatok vezetékeinél az áramokat is figyelembe véve a szigetelés nem az átütés miatt lényeges, leginkább távtartó és véletlen érintés elleni szerepe van, pl. a bogarak és egyéb nem odavaló cuccok ne okozzanak rövidzárat, őrültek nyugodtan nyalogathassák és úgy általában lehessen vele dolgozni.
Még 400V-nál is 0,2 mm-nél közelebb kellene a csupasz vezetőknek lennie ahhoz, hogy ív keletkezzen a levegőn át. De legyen 0,5 mm...
Ebből a szempontból az ilyen szigetelésvizsgálatnak egy normális lakásban sok értelmét én sem látom.
Ha pl. utólag kell egy csövet átvágnod mondjuk késsel, amiben már vezetékek futnak és beleszaladsz az egyik vezeték szigetelésébe, ez önmagában semmilyen problémát nem fog jelenteni. Persze ha már két vezetéket sértesz meg és a cső tele lesz mondjuk sós vízzel, az okozhat problémát de ez már megint egy végletes állapot, ott már úgysem ez lesz a fő probléma.
DE!
A sérült és/vagy repedezett, porózus szigetelés tele lehet mindenféle, a levegőnél sokkal jobban vezető szennyeződéssel ahhoz, hogy az már problémát okozzon. Ezért nem árt mégis elvégezni egy lakásban is a szigetelésmérést, pláne, ha nem tavaly épült.
Villanyszaklap... A fenébe is, ez lesz a kilencedik cikk, aminél hibát fedezek fel, a 2007-es szabványnál is a középső sor, ami bennünket érdekel, az 1 Mohm, nem pedig 0,5.
A harmadik sorban is elírta, de ez most csak érdekesség. :D
Ez a 2007-es szabvány a mérésről azt mondja, hogy "az összes áramkör szigetelési ellenállásának értéke nem kisebb" de szerintem itt is egyenkénti mérésről van szó, csak szerencsétlenül fordították.
A falban futó vezetékek szigetelési ellenállás mérésével az általam birtokolt Ipari Szakkönyvtáros Hámory: Villanyszerelés 1966 könyv is foglalkozik.
Az akkori szabvány így fogalmazott:
Az épületen belüli villamos hálózat üzemszerűen vezető részének szigetelési ellenállása a földhöz és a más potenciálon lévő üzemszerűen vezető részekhez képest üzembehelyezéskor - az MSZ 4852 szerint mérve együttesen vagy legalább vezetékszakaszonként 1 Mohm vagy ennél nagyobb értékű legyen.
A megjegyzés meg:
Ha azonban a mért érték 1 MW-nál kisebb, akkor megengedett a berendezést az MSZ 4852 előírásainak megfelelően vezetékszakaszokra bontani és a mérést vezetékszakaszonként megismételni. A berendezés szigetelési állapota megfelelő, ha valamennyi ilyen módon kialakított vezetékszakasz szigetelési ellenállása külön-külön megfelel az előírásnak.
Ehhez képest Hámoryban még van annyi részletezés, hogy elég, ha szakaszonként 0,23 Mohm, és ez visszaköszön a (legalább egy) felülvizsgálói tankönyvben is, de ott a használt berendezésekre. Ez olyan engedmény, amit az akkori szabvány sem engedett meg - szerintem.
Az alább idézett cikkhez képest megváltozott az MSZ HD 60364, a 2016-os kiadás jött, és abban is 1 Mohm van már írva. Most nem ugrok vissza a cikkhez, de ez a 2016-os kiadásban áramkörönként kell, hogy megfeleljen.
Azért a felülvizsgálói tankönyv megjegyzi, hogy a gyakorlatban jóval nagyobb értékek mérhetőek, mint ezek az előírások.
Az tán érdekes lehet, hogy hogyan mérünk? Minden mérés után az összes vezetőt ki kell sütni. Kicsi az esély rá, hogy ilyen kis hosszaknál a visszamaradó töltés a műszert tönkretegye, de az ördög nem alszik. Megérinteni meg nem jó kis töltést se, nehogy az ember hátraugorjon egyet oszt legázolja a kisfiát - az éppen nem mért vezeték is feltöltődik, ha nincs földelve. Én mondjuk úgy mérnék, hogy egy vezető kontra az összes többi összekötve és leföldelve. És ha valamelyik eredmény nem jó, akkor lehet vezetők között pontosítani.
Kár ilyen megfontolatlan kijelentéseket tenni. Oktató voltál, amire büszkén hivatkozol. Ezért nem látom szükségét a tanári állomány fizetésének növelését, hiszen a kikerülő tanulók a baromságot szívják magukba.
"Viszont a szigetelési ellenállásra csak 10 kΩ-ot írtál, nem kevés az?"
Az a 10 kΩ nem szigetelési ellenállás, hanem az a minimális ellenállás, amin keresztül a föld felé áram szivároghat anélkül, hogy leverné a FI relédet.
Ha ennél kisebb ellenállást mérsz a fázis és a föld között, akkor lehet számítani arra, hogy a rendszert feszültség alá helyezve a FI reléd le fog csapódni.
Ez az érték egy teljesen egészséges rendszernél megaohmos nagyságrendű, a kb 10 kΩ az az érték, ahol véget ér a 30 mA-s FI relék türelmi zónája :)
"Ilyenkor megengedett sorban felfűzni őket ("daisy chain"-ben) vagy jobb, ha csillagos elrendezésben oldom meg"
Tudtommal minden szabványos dolog szabadon kombinálható (saját felelősségre a szabványtalan is :).
Árameloszlás szempontjából a csillagpontot tartom a legjobbnak, biztonságosság szempontjából a ZÁRT daisy chain-t (amikor a lánc első és utolsó tagja is össze van kötve egymással)
persze lehet kombinálni is a kettőt (pl egy csillagot körülvesz egy zárt daisy chain), de akkor nem sok szabad lyuk marad :)
"Az eredeti WAGO alupaszta az lejár egy idő után?"
Nem hivatalosan: szerintem egy rész savmentes vazelin és egy rész parasztvakítás keveréke, szóval valószínűleg nincs abban semmi, ami ne lenne jó akár húsz év múlva is.
Hivatalosan: nézd meg a termék csomagolásán a felhasználási időt.
A méréseknél a készülékek mérésére külön előírás volt részletesen leírva, mert kárt lehetett benne tenni.
Neked a hálózatod méréséhez le kell választanod a készülékeket, ki húzol mindent a dugaljakból, izzókat kicsavarod és az olyan eszközöket leválasztod, amelyek elektronikusak.
Valamikor foglalkoztam elméletben érintésvédelmi mérésekkel és úgy emlékszem a szigetelésellenállás-mérést is el kell végezni. Emlékeim szerint új szereléseknél ezt a mérést is el kell végezni. Nem kell az egész hálózaton meglennie a 2 MOhm-nak, hanem szakaszokra is bontható a hálózat és a szakaszoknak kell 2 MOhm-nak lennie.
A készülékeknek nem hiszem, hogy benne kell lennie a körben, mert az azokra vonatkozó méréseket a gyártó elvégzi, illetve az azt javító szerviznek illene. Amúgy sem nagyon kellene megküldeni pl. egy elektronikus berendezést pár ezer Volttal.
Erről a szigetelésellenállás-mérésről bővebb felvilágosítást ötfelezős tudna Neked adni.
A mérést minden további nélkül végrehajthatod lakásodban lévő hálózaton, hátrányod nem lesz belőle.
Mint már írtam, falban futó vezetékek szigetelési ellenállását nem szokták mérni. Földkábelek bevezetőjének, dielektrikumának, szigetelési állapotát szokták vizsgálni, ha vízbehatolás, szivárgás, sérülés, gyanúja áll fenn.
Szigetelés mérést csak két fém(vezető anyag) között lehet mérni. Tehát max. lekötöd az összes fogyasztódat, kikötöd az elosztóból és rá mérsz az együtt futó (?) nulla-fázis-védő vezetőkre, felváltva. Értelme egyenlő nulla.
Másképpen: a fogyasztókat (kültéri reflektor, régi búvárszivattyú, stb.) kikötve, a csatlakozóknál, fémtest és fázis-nulla közt.
Elektronikus eszköz kerülendő. (mozgásérzékelő, stb.) Ennek van némi értelme, informatív eredménye.
A legtöbb otthoni eszközünk kettős (vagy megerősített) szigetelésű készülék, ahol nincs értelme (módja) megint csak a mérésnek.
Az alkalmazott vizsgálófeszültséget pedig legalább 250V-on, vagy a készülék adatlapján megadott szigetelési szintjének megfelelő (1000V) szinten kell elvégezni.
Amire én kíváncsi vagyok a szigetelési ellenállás terén az beltéren a harminc éves fali kábelek szigetelésének állapota, nincs-e annyira elöregedve, elporladva, hogy gond legyen vele.
Kültéren pedig merülőszivattyú, hidrofór, szabadban lévő reflektorok kábeleinek szigetelési állapota érdekel. Eddig tökéletesen működött minden, de ha már meglesz a műszer, akkor kíváncsi vagyok mit mérek majd, különösen pl. egy eső után.
Tényleg, a szigetelési ellenállás mérését fogyasztóval együtt, vagy azt leválasztva kell elvégezni? Ha kíváncsi vagyok a készüléken belüli szigetelési állapotról, akkor gondolom csak rákapcsolt fogyasztóval kellene mérni, nem? Ilyenkor a fogyasztókat lehet mérni akár 1000 V DC-vel, nem tehet kárt bennük a mérés a kis áram miatt? A halogén reflektornak gondolom mindegy, de a szivattyúban nem tudom, van-e elektronika, azt nem tehetem tönkre ilyen méréssel? Vagy használjak inkább kisebb, 500 V DC vagy 250 V DC mérőfeszültséget?
Eddig nem tépte le az óraszekrény ajtaját a vihar, remélem ezután se fogja. :)
Végülis kényszerűségi alapon mindenképp IP40-es doboz lesz, mert méretben csak abból találtam olyat, ami 8 modulos és be is fér.
Az ellenőrzéssel nem lesz gondom, mérés, hibakeresés az megy.
Viszont a szigetelési ellenállásra csak 10 kΩ-ot írtál, nem kevés az? Nem 10 MΩ-t akartál írni?
Már olvasgattam a témában, azt találtam, hogy a szigetelési ellenállásnak mindhárom vezető között 1 MΩ felett kell lennie, de ha 2 MΩ alatt van, akkor az már azt jelenti, hogy valami nem tökéletes.
Rendben, meggyőztetek. Szóval akkor PE és N sínnek WAGO kapcsot használok majd, alupasztával az alu erekhez.
Most nézem, hogy van már sínre pattintható WAGO tartó is 221-500 típusszámmal, ez szimpatikus, lehet használni is fogom.
Ahogy nézem a legnagyobb WAGO kapocs 5 vezetéket tud fogadni. Hogy oldjam meg, ha többre van szükségem, az megfelel, ha 2,5-es MCu merev rézvezetékkel kötök össze többet a PE és az N sínhez is? Ilyenkor megengedett sorban felfűzni őket ("daisy chain"-ben) vagy jobb, ha csillagos elrendezésben oldom meg, pl. egy központi PE WAGO kapocsról ágaztatok le több kapcsot és a másodrendűekbe kötöm csak az adott PE vagy N vezetékeket?
Az eredeti WAGO alupaszta az lejár egy idő után? Van egy alig használt fecskendőnyim belőle, egy éves, szobahőmérsékleten volt tárolva. Azt még gond nélkül felhasználhatom, vagy jobb újat venni?
Minden attól függ, hogy a Te nevesített hálózatod melyik jellemzőjét, milyen paraméterét akarod mérni.
Ezért írtam, hogy a szigetelési ellenállás mérés az utolsó, amit érdemes megtenni, mert egy "hurokellenállás", vagy "földelési ellenállás", vagy egy ÉV-relé ellenőrzése próbaárammal, többször fontosabb egy üzemeltető részére.
Készülékek esetében már látom/látnám, értelmét... (boylereknél, villanytűzhelyeknél, stb. gyakran válik szükségessé, ha szivárgó áram/nedvesség behatolás/ miatt "megszólalnak" az FI-k.)
"túl van lihegve, bármelyik filléres digitális multiméterrel lehet mérni"
Érdekes lenne összegyűjteni azokat az eseteket, amikor jelentősen eltérő (hamis) eredmények várhatók, ha profi műszer helyett egyszerű multiméterrel mérünk.
Egy zárt ajtóval rendelkező óradoboz belsejébe be szabad tenni akár IPx0-ás valamit is. De egy magasabb IP osztályú dolog a legtöbb esetben jobb, mint egy alacsonyabb (pl ha letépi a vihar a villanyórád ajtaját :).
Kivétel akkor, ha fontos a dobozodban lévő cuccok hűtése, mert a magasabb IP osztály zártabb kivitel, ami rosszabb szellőzést/hűtést is jelent. Villanyóra dobozoknál pont előfordulhat, hogy a rásütő nap miatt nagy meleg lesz a belsejében (pláne ablakos doboz esetén) márpedig a kismegszakító leoldási áramát befolyásolja a környezeti hőmérséklet tehát leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy jól szellőző dobozban egy 10 amperes kismegszakítót akár 12-15 amperrel is lehet terhelni (persze csak egy ideig, mielőtt leoldana).
"réz csoki lesz, sínre pattinthatós, akkor abba ugye úgy kössem be az alu végét, hogy érvéghüvelyt teszek rá és akkor paszta nélkül mehet bele?"
Az idevaló érvéghüvely tulképpen egy horganyzott felületű réz cső. A horgany és az alu jó barátok, a réz és az alu nem. Elméleti fizikai modell: a horgany lágy anyag, tehát amikor a csoki szorító csavarja nagy erővel présel, akkor a horgany egy kis felületen akár teljesen el is folyhat a réz felületről, itt közvetlenül érintkezhet az alu és a réz. Egyrészt nem tudom, hogy oxigénmentes környezetben ez baj-e egyáltalán, másrészt nem kell eszetlenül megtépni a csoki csavarját és akkor nem fog túlságosan megfolyni a horgany az érvéghüvely belső felületén.
"a földelés rendben van a házon belül, de ezt majd még egyszer le fogom ellenőrizni mindegyik aljzatnál"
Az a lényeg, hogy ne csak látszólagos (pl nullvezetőről helyben hamisított) földelés legyen a dugaljakban, hanem valódi.
Fox egy tíz méteres vezetéket meg egy ohmmérőt. A villanyórában lekapcsolod az összes kismegszakítót és EZ UTÁN a ház nulláját lekötöd (az egész házban sehol ne legyen nulla se). Ekkor a házba bemenő nullvezető és a földelés között végtelen, de legalábbis jó nagy (10.000 ohm feletti) ellenállásnak kell lennie (ha ez kevesebb, azt később jelezni fogja a FI relé is :).
Ezután a villanyórában lévő földelési pont és a dugaljak földelési pontjai között (ide kell a hosszú vezeték) meg közel nulla ellenállásnak kell lennie (max pár ohm). Ha már a kezedben van, rámérhetsz az összes csőre, csapra, vízmelegítőre is. Visszakapcsolás ELŐTT ne feledd a nullát helyreállítani!
Ez a szigetelésvizsgáló témakör is túl van lihegve, bármelyik filléres digitális multiméterrel lehet mérni az állandó "szivárgást", ha van. Ha az ember tudja mit csinál, mit mér, hogyan és miért.
Mondjuk ekkora "szivárgás", az hibás készülékektől, vezetékezésektől, és istentelen gányolásoktól szokott lenni, nem a vezető anyagától.
Igy keletkeznek a féltudású szakmaiatlan félreértések.
Aki azt mondta a fi problémás alu vezetéknél, az kimondottan a legcsapnivalóbb bevakolt vagy beleöntött(!) MMFAL vezetékekre gondolt, ahol 30-40 év alatt a szigetelés már mikroporózus, kitöredezetett, a vezeték rögzítése a ma már agyrém "beverte a szöget a segédmunkás a betonba az erek közé!!!" szinvonalú is lehet. Akár.
Vannak életveszélyes, meredek dolgok, régi tégla-ingatlanon is, főleg a sokféle korszak, a több lakó és használó sajátkezű vagy odahívott "szerelők" kontárkodó cselekedetei miatt.
De panelban, ahol az alu vezeték nagyon jellemző, néha ipari mennyiségben van a trágya, mert a lakásban végül a meo már bármit átvett csak legyen már kész.
A 70es évek végétől a javuló életszinvonal, technológiák, iskolázottság, életlehetőségek mellett a melósok legalja dolgozott ennyire fárasztó, mocskos és lélekölő melón, mint a nagy tömbházak építése, ez látszik az összes szakmunkán, de főleg az olyan szem elől rejtett, nagy odafigyelést igényelő szakmunkáknál necces, mint a villanyszerelés.
Az alu vezetéket érvéghüvelyezve sorkapocsba kötni kényszermegoldás, nem igazán jó csak +10éve nem volt jobb.
A minőségi rugós kötőelem, plusz jó minőségű alupaszta viszont arra készült, hogy kiküszöbölje az alu összes hátrányát.
Tökéletesen működik is, és sokkal egyszerűbb plusz olcsóbb egy laikusnak is használni, mint az érvéghüvelyt tényleg jól felkrimpelni a törékeny alura, meg stb.
Értelek és el is fogadom amit írsz. De én nem egy új épület teljes villamos hálózatát akarom megtervezni és kivitelezni egymagam fórumos segítséggel. Én csak egy haldokló kismegszakítót fogok lecserélni két darab FI-relére és két kismegszakítóra. Úgy érzem ezzel magam is megbírkózok gond nélkül, némi fórumos segítséggel.
A szigetelési ellenállásmérőről azt írod: "Épületvillamossági áramköröknél teljeesen irreleváns.". Én amikor olvasgatni kezdtem erről a műszerről, azt láttam, hogy a youtube-bon több tucatnyi oktatóvideó található, amelyen bemutatják a épületek villamos hálózatainak szakszerű szigetelés mérését illetve a mérési jegyzőkönyv elkészítését:
Ebből azt gondoltam, hogy ez egy fontos és hasznos eszköz az épületek villamos hálózatának ellenőrzéseként. De lehet, hogy akkor tévedtem és a videók készítői kicsit túltolták ezt a témát, hiszen gyakorlatban nincsen ilyesmire szükség, ahogy írod. De az is lehet, hogy országonként változik a gyakorlat, és itthon tényleg nem használják, viszont angolszász országokban teljesen más a bevett gyakorlat.
Akárhogy is van, hátrányom biztos nem lesz belőle, ha én is leellenőrzöm majd a meglévő hálózatot. :)
Csak egy apró észrevétel, egy volt erősáramú berendezésszerelő (villanyszerelő) oktatótól: a villamosság, elektrotechnika csak egy elméleti alap, míg a villanyszerelés egy erre épülő, igazi iparos, kézműves, tevékenység. Ennek vannak szabályai, anyagai, fogásai, előírásai, amit kemény 3 évig tanulnak. Gyakorlati oktatási helyeken kapják azokat az ismereteket, amiket könyvből soha nem fognak megtanuilni...
Ehhez kapcsolódik az az észrevételem, hogy szigetelésmérő műszer az utolsó, amit egy villanyász használni fog...azt inkább készülékjavítók, karbantartók, tekercselők, szervizelők veszik kézbe. Épületvillamossági áramköröknél teljeesen irreleváns.
Tehát már itt elválik az elmélet-gyakorlat napi szinten. (a '80-as évek végén a 3 éves mérőtermi gyakorlatokon, egyszer volt tanmenetben szigetelés-mérés)
Annyit én is tudok, hogy a kettőt nem illik egymással közvetlenül összekötni.
Azt, hogy mit tanultam a témában annó ezen felül, már nem tudom, mivel az azóta elmúlt harmincsok év során egyszer sem dolgozam alu vezetékkel, már régen elfelejtettem, bocsásd ezt meg nekem. Bár úgy rémlik akkoriban még nem tanultam WAGO csatlakozókról, WAGO pasztáról és hasonlókról. :)
Véleményem szerint ez egy erősen technikai jellegű kérdés, aminek utánakérdezek, és úgy oldom meg, ahogy tanácsolják a téma szakértői. Nem hiszem, hogy túl kell lihegni, hogy így alapok meg úgy alapok.
Az lentebb írt aluvezeték + érvéghüvely mehet a réz csokiba megoldást ezen a szakmai fórumon olvastam:
Nem tudom, mivel vagy tisztában, de az réz-alumínium viszonyát 12 éves korom óta ismerem, mert már akkor tanították a gyakorlati foglalkozáson. Úgyhogy előbb az alapokkal legyél tisztában, mielőtt kijelented, hogy a villamosság a szakmád...
Az igazság az, hogy az alapokkal éppen hogy nagyon is tisztában vagyok. A villamosság, az elektronika az amit tanultam, az a szakmám, a munkám is és az a hobbim is, gyakorlatilag az életem. :) Pont ezért merek magam is belevágni.
A villanyszerelés, mint külön szakma viszont meglehetősen ismeretlen (volt eddig) számomra. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez egy külön szakma, és nem vagyok tisztában az alkalmazott szabványokkal, a technológiákkal, mit, mivel, hogyan szokás csinálni. És ezért nagyon hálás vagyok érte, hogy ezekben a kérdésekben segítetek nekem itt a topikban! Így akkor nem a saját fejem után fogom csinálni a dolgokat (pl. alu vezeték bekötése réz csatlakozósínre), amikkel nem vagyok tisztában, hanem úgy, ahogy kell.
> Éppen a rozoga faajtó miatt az óradobozban mindig jó a szellőzés a külvilág felől
Akkor még lehet, hogy jobb is lesz az IP40-es doboz, mint a teljesen zárt?
> Ha nincs sín, akkor beteszel a doboz sarkába két csokit vagy nyitható WAGO-t (az alumínium bekötési pontoknál használj alu pasztát is).
Ez még kicsit később lesz majd, de ha már felhoztad a témát, hadd kérdezzek rá. Ha úgy alakul, hogy réz csoki lesz, sínre pattinthatós, akkor abba ugye úgy kössem be az alu végét, hogy érvéghüvelyt teszek rá és akkor paszta nélkül mehet bele? Jól tudom, hogy így helyes?
> Ha a dugaljakban nincs földelés, vagy a nullvezetőről helyben "hamisított" földelés van
Ilyen biztosan nincs, a földelés rendben van a házon belül, de ezt majd még egyszer le fogom ellenőrizni mindegyik aljzatnál mielőtt nekikezdek a szerelésnek.
"a FI-relé nem használ az alu kábelezés mellett, csak az volt nyomatékosítva, hogy ha a jelenlegi kábelezést megtartom, akkor a FI-relék hiába teszem fel mert csak hamis biztonságérzetet ad"
Ha a dugaljakban nincs földelés, vagy a nullvezetőről helyben "hamisított" földelés van, akkor a FI relé csak a meghalástól véd meg, a megrázástól nem véd meg.
Legyen minden dugaljban rendes földelés és az egész ház legyen rajta a FI relén. Ha meg valami lecsapkodja a relét, akkor a hiba okát kell mekkeresni és megszüntetni, nem pedig kikötni a földelést :)))
Sajnos ezeket nem ismerem nyitva. Az apró probléma az lehet, hogy mennyire egyszerű belerakni azt a nulla- és védővezető sínt, amit éppen azokban a napokban azon a vidéken lehet kapni. Lehet, hogy az eladó tudja, mit visznek a vásárlók a szekrényhez. Nyilván meg lehet oldani, de alighanem némi felszereltséggel.
Hát, ezt sajnos elütöttem egy tizedesnyi mértékben, nem 50, csak 5 W, stb, az meg nem igazán vehető észre villanyszámlából. Elnézést a félrevezetésért.
Ahol meg a FI relé csak ritkán csapkod le ismeretlen okból, az olyan hiba, amit nem megkerülni kellene (pl az áramkört kivenni a fi relé védelméből), hanem megkeresni a hibát és megszüntetni. Persze ehhez olyan szaktudás kellene, ami sokhelyütt nem áll rendelkezésre :)
"csak az a rozoga faajtó védte az időjárás viszontagságaitól"
Éppen a rozoga faajtó miatt az óradobozban mindig jó a szellőzés a külvilág felől, ezért szinte soha nem volt kondenzáció (párakicsapódás). Ha ott egy légmentesen záró szuper ajtó lett volna, akkor talán már minden rég tönkrement volna a kicsapódó víztől.
"Mondjuk a leírás alapján föld és nulla sín egyikben sincs,"
Nem a "sín" kötelező, hanem a jó minőségű, megbízható kötések. Ha nincs sín, akkor beteszel a doboz sarkába két csokit vagy nyitható WAGO-t (az alumínium bekötési pontoknál használj alu pasztát is).
Időközben már úton van a szigetelésvizsgáló, kíváncsi leszek rá, és az eredményekre is majd.
Az Európa dobozok nekem is tetszenek, néztem őket, de az IP65 kivitel sajnos tényleg túl nagy. Sőt, IP65-ösből nincs egy olyan 8M-es sem, ami beférne, csak IP40-est találtam.
De ha azt nézzük, hogy három évtizeden keresztül a szekrényben jelenleg bentlévő szerelvényeket csak az a rozoga faajtó védte az időjárás viszontagságaitól és semmi gond, beázás, párásodás miatti probléma nem volt vele soha, akkor ha az új dolgok még egy plusz IP40-es szekrényben is benne lesznek, az csak extra védelmet ad nekik a mostanin felül, emiatt nem aggódok.
Korábban annak a félelmemnek adtam hangot, hogy ha egy IP65-ös falon kívüli doboz lenne fent, az a jelenlegi süllyesztett óraszekrénnyel szemben oldalról, felülről is kapná a vízözönt egy nagyobb felhőszakadás esetén talán megadná magát. De valószínűleg túlzás volt az aggodalmam. :)
Sokat böngésztem és végül ezt a két dobozt találtam, ami 8 modulos és be is passzol méretileg:
Apró kis fejszámolás: A FI-reléhez kell mondjuk 22 mA, hogy lecsapjon. Ha a vezetékezés maga ennyit szivárogtat el a föld felé, az ugye 50 W állandóan. Tegyünk hozzá még ennyit a fázis és a nulla között, amire ez a szerkezet nem érzékeny. 100 W-os izzó bekapcsolva felejtve, azt már az átlagember detektálja egy idő után a villanyszámlából. Szóval én valószínűtlennek érzem, hogy a hálózat maga lerángatná. De ha szeretnél szigetelésvizsgálót birtokolni (az csak jól jöhet, még sosem olvastam, hogy valakit ezért lőne le az ÁVÓ, vagy ezért támadta meg a húsevő baktérium), az általa szolgáltatott adatok is jók a villamos hálózat állapotáról vélemény alkotására - csak már javaslom a mérés körülményeinek pontos rögzítését, hogy megismételhető legyen.
Bocs, de amit az ellenkező oldalról már megközelítettél, az azért nem jó, magyarul az, hogy beltéri szerelvények vannak a mérőszekrényben, amelyek nem bírják a páralecsapódást, stb.
(Az ellenkező oldali megközelítés az volt, hogy szerinted az IP rengeteg kültéri elosztó az úgysem bírja az időjárást. :D )
Én mondjuk a mérőszekrénybe is kültéri elosztószekrényt tennék. Kérdés, hogy elfér-e. Nekem a kedvencem az ABB IP65 Európa szekrény, de lehet, hogy az ide túl szép, és majdnem biztosan túl nagy. :)
> Valószínűleg az történt annakidején, hogy a ház előző gazdája megrendelt egy FI relét, kijött a "szakember" a relével, rákötött mindent, aztán kiderült, hogy állandóan lecsap a relé, ezek után előkerült a jól bevált módszer: nem ám kiderítjük, hogy pontosan mi is az oka a relé lecsapkodásának (ahhoz ész kellene), ehelyett sorra le lett kötve a reléről minden és a végén maradt egyetlen dugalj.
Én is pont erre tippelek. De valaki írta lentebb, hogy talán nem is így volt, hanem a FI relé eredetileg is csak a külső dugaljba lett tervezve a fűnyíró számára, hát nem tudom, az is lehet egy magyarázat.
Igazatok van, nem írta senki szó szerint azt, hogy a FI-relé nem használ az alu kábelezés mellett, csak az volt nyomatékosítva, hogy ha a jelenlegi kábelezést megtartom, akkor a FI-relék hiába teszem fel mert csak hamis biztonságérzetet ad. De nincs semmi konkrét infó arra vonatkozólag, hogy esetleg használhatatlanok lennének már a falban futó kábelek, én pedig bízom benne, hogy ennek az ellenkezője igaz.
A másik két kérdésemben kérhetném, hogy segítsetek? A kültéri FI relé méretezése illetve az óraszekrénybe vásárolandó elosztódoboz típusa (süllyesztett vagy falon kívüli) érdekelne. Előre is köszönöm!
"a csillag állásban forog de a delta állásban leáll."
Talán nem a kapcsolón rontottad el a kötést, hanem a motoron: pl delta állásban a tekercsek mindkét végére ugyanaz a fázis kerül.
Ha feltételezhető, hogy a motor kivezetésein helyesek a gyári betűjelzések (nem kötözte összevissza valami nagyeszű), akkor ellenőrizd le még egyszer, hogy a motoron a betűjelzések PONTOSAN megegyezzenek a kapcsolón lévő jelzésekkel.
Képzelj el egy nagy dobozt ebbe kerül az óra és az óránál lévő automata, ez egy légtér ebbe nem kerülhet más automata ami a lakás egy elemét védi vagy egy csoport fogyasztóját és ebből sok van. Ellenben ha két külön doboz van de a második doboz az óra dobozza fölött alatt oldalt van elhelyezve lehet sőt a legegyszerűbb megoldás minden szempontból. Persze csak akkor ha csak a fogyasztó férhet hozzá :)
Senki sem írt ilyet. Az lett írva, hogy a jelenlegi esetleges ROSSZ kötésű, HIBÁS vezetékű aluhálózatra nem érdemes FI relét tenni, amíg biztosan nincs rendberakva. És mivel nem tegnap húzták be azokat az alu kábeleket, esélyes, hogy nem 100-as.
Lehet egyébként réz, alu, arany, ezüst, felőlem még acél is, ha valakinek arra van gusztusa, nem ezen volt a hangsúly.
Többen írtátok, hogy FI-relét feltenni értelmetlen a jelenlegi alu kábeles benti hálózathoz, mert nem jelentene semmilyen javulást a biztonság terén amíg alu hálózat van.
Ez így természetesen csak egy méretes hülyeség... a FI relé tökéletesen fog működni a meglévő alu hálózaton is :-)
"Többen írtátok, hogy FI-relét feltenni értelmetlen a jelenlegi alu kábeles benti hálózathoz, mert nem jelentene semmilyen javulást a biztonság terén amíg alu hálózat van."
Ez így marhaság. A vezeték anyagának semmi köze az életvédelemhez.
Ha alu a vezeték, akkor is megvéd a relé. Az a lényeg, hogy legyen jó a földelés minden dugaljban.
Valószínűleg az történt annakidején, hogy a ház előző gazdája megrendelt egy FI relét, kijött a "szakember" a relével, rákötött mindent, aztán kiderült, hogy állandóan lecsap a relé, ezek után előkerült a jól bevált módszer: nem ám kiderítjük, hogy pontosan mi is az oka a relé lecsapkodásának (ahhoz ész kellene), ehelyett sorra le lett kötve a reléről minden és a végén maradt egyetlen dugalj.
"Tegyük fel, hogy az alu hálózat még elfogadható állapotban van, nincsenek akkora szivárgási áramok, hogy lecsapdossák a FI-relét, nincs melegedés egyik kötésnél sem"
Ebben az esetben még ezer évig lehet használni a régi alu hálózatot. Köss rá mindent a fi relére, cseréld le a hibás kismegszakítót és készisvagy.
"Ha mondjuk testzárlatos lenne a villanysütő, és lenne beszerelve FI-relé,"
A legtöbb testzárlat FI relé nélkül is leveri a biztosítékot, HA jó a földelésed és jók a kötések. De létezhet "gyenge" testzárlat, vagy annyira vacak földelés vagy olyan nagy ellenállású vezetékhálózat (pl elöregedett kötések miatt), hogy a testzárlat árama nem éri el a 10 ampert, ebben az esetben csak a FI relé védhet meg az életveszélytől (neki százszor kisebb áram is elegendő a lekapcsoláshoz).
koszonom mindenkinek a jotanacsokat. anyagokat beszerzem es lehet, hogy csinalok egy probaforrasztasi gyakorlatot "muhely korulmenyek" kozott. mert ha ott sem sikerul, akkor a kertben, hasonfekve meg sem probalom:) es akkor marad a toldo es doboz.
És olyan is előfordulhat, hogy a falon kívüli dugalj hátulján át bevezetett betápot a gyártó illegális házibarkácsnak tekinti, mert a villanyosság bevezetése nem a gyárilag kialakított ponton keresztül történt.
Tehát ha perre kerül sor, a gyártó nem tehető felelőssé az áramütésért.
Természetesen gyorsabb/egyszerűbb/szebb hátulról bevezetni a delejt a dugaljba, de nem árt tudni ezeket a dolgokat.
Ha a szakadásnál mindkét irányban marad a régi kábel, akkor ne PONT akkora kábeldarabot toldj be, ami éppen elég, hanem a szükségesnél legalább fél méterrel hosszabbat (elfér a földben).
Egyrészt lesz tartalékod, ha elcseszed az egyik toldást, de a másik már kész van és jól sikerült,
másrészt a szakadás pillanatában a szakadás helyén megnyúlhattak-elvékonyodhattak az erek, ezért bölcs dolog mindkét elszakadt UTP kábelvégről mondjuk 10-10 centit eldobni, mielőtt elkezded az toldást.
Hadd foglaljak össze pár dolgot: - A ház tégla építésű. - A méretlen oldali, piros billentyűs kismegszakítóval nincs gond, a méretlen oldalon semmihez nem akarok hozzányúlni, bővíteni sem akarok a közeljövőben. A korábbi hozzászólásokból kiderült (és ezt köszönöm mindenkinek), hogy szerencsére így nem kell számolnom a szabványosítással egyenlőre. Tehát a szolgáltató nem lesz érintett, csak és kizárólag a mért oldalhoz nyúlnék hozzá. - Elnézést, akkor rosszul írtam a 16 A-t, nekem valamiért így rémlett. Most nem tudom megnézni mi van a kismegszakítókon, de 10 A biztos megvan. A 2000 W-os minisütő mellett még párszáz wattnyi kisebb fogyasztókat még simán el szokott bírni a rendszer, ez nekünk oda elég. - Már eljöttem a korábbi munkahelyemről, ezért onnan már nem tudom elkérni a szigetelési ellenállás mérő műszert.
Az eddigiek alapján szeretnék tőletek választ kapni a következő kérdéseimre.
- Többen írtátok, hogy FI-relét feltenni értelmetlen a jelenlegi alu kábeles benti hálózathoz, mert nem jelentene semmilyen javulást a biztonság terén amíg alu hálózat van. Ezt a tényt meg tudjátok nekem erősíteni? Tegyük fel, hogy az alu hálózat még elfogadható állapotban van, nincsenek akkora szivárgási áramok, hogy lecsapdossák a FI-relét, nincs melegedés egyik kötésnél sem, nincsenek eltöredezett vezetékek. Ebben az esetben is áll, hogy a jelenlegi FI nélküli állapot illetve az általam tervezett FI-relével kibővített állapot életvédelmi szempontból megegyezik és a FI-relével sem lennének a lakók nagyobb biztonságban, mint most? Ha mondjuk testzárlatos lenne a villanysütő, és lenne beszerelve FI-relé, az akkor sem védené meg a sütő fémházához hozzáérő embert az áramütéstől, csak azért, mert a falban alu és nem réz vezetékek futnak, ez egészen biztosan így van? Ez számomra nagyon hihetetlenül hangzik, de annyira erőltetitek, hogy értelmetlen FI relét tenni a meglévő alu hálózatra, hogy szeretnék egyértelmű választ kapni erre a kérdésre. Ha tényleg nulla lenne az előnye, és lebeszéltek róla, mert értelmetlen, és így is ugyanolyan biztonságos a rendszer, mint vele akkor lehet, hogy a beltéri körre nem teszek felesleges FI-relét.
- A kültéri körre viszont mindenképp szeretnék FI-relét tenni, mert az később lett megépítve és kintre már réz légkábel megy közvetlenül az óraszekrényből. Az említett kültérí, vizes fogyasztók miatt (hidrofór, merülőszivattyú, szabadtéri reflektorok, fűnyíró, stb.) gondolom itt már erősen indokolt lenne egy FI beszerelése. A kérdésem az, hogy ezekhez a fogyasztókhoz mekkora érzékenységűt tegyek, megfelel ide is a 30 mA-es, vagy jobb lenne inkább egy nagyobb, egy 100 mA-es?
- Korábban csatoltam be fotót az óraszekrényről. Egy ilyen szekrénybe szerintetek egy süllyesztett kivitelű vagy inkább falon kívüli dobozt vegyek? Vagy teljesen mindegy? Mindkettőből van akkor méretű, ami kényelmesen elfér a felső tábla helyén.
Föld alatti toldás tömítését úgy illik megcsinálni, mintha víz alatt lenne. Tehát ha zsugorcsöves a toldás legkülső rétege, akkor én vízzáró zsugorcsövet alkalmaznék, ezeknek a belsejében megolvadó tömítőanyag van (a szigszalag mint vízzáró tömítés csak olyan embereknél működik hosszú távon, akiknek nagyon erős a hitük). A zsugosrcső hosszával se takarékoskodj, a kötés két végén legalább 10-10 centi hosszon legyen rázsugorítva a kábel külsejére.
A tömszelencés IPx7-es doboz is jó megoldás lehet, de figyelj oda, hogy az mind az öt(!) gumi tömítés VALÓBAN tömítsen/szoruljon (egy kis szilikonzsír (vagy savmentes vazelin a gyógyszertárból) sem árthat az ÖSSZES gumi tömítés MINDKÉT oldalára).
A forrasztást "nagyfrekvenciásra" csináld: a vezető anyagában ne legyen éles kanyar/törés/sarok/csücsök, a forrasztási felület pedig legyen szép sima (pl nem maradhat "ón-tüske" ahol elvetted a páka hegyét). Azt szoktam mondani, hogy ha a forrasztást csukott szemmel minden irányból körbe mernéd nyalogatni, akkor jól csináltad :)
Az UTP érpárak sodrása minél rövidebb szakaszon szüneteljen
és ezen rövid "sodratlan" szakaszok se legyenek egymás közelében, tehát pl a zsugorcsőben a négy érpár kötési pontjai ne egy kupacban, hanem hosszában egymástól kicsit eltolva legyenek.
igen, fontos, hogy javithato legyen, kulonben elobb utobb ott lesz mellett meg egy toldas:) ezert a gyanta nem nagyon tetszik. hogy hivjak ezt a zselet?
a forrasztasnal csak attol felnek, hogy csupaszolasnal konnyu megserteni azt a vekonyvezetot, szinte nem is latszik. es persze nyilvan a nyolcadiknal fog eltorni, es akkor lehet ujra kezdeni az egeszet
Ha mégis toldót használsz, akkor kell doboz. Ha forrasztod, akkor nem, mondjuk a kábelt bekened FBS-el és arra mehet a zsugorcső, mielőtt teljesen megkötne. Vagy százféle módon meg lehet gányolni, használd a józan paraszti eszedet.
Persze mielőtt végleg leszigeteled, mindenképpen teszteld a kapcsolatot.
És ugye nem biztonsági rendszer, életmentő orvosi eszköz vagy hasonló cuccokhoz kell? :)
En toldokat hasznaltam, nem szeretek forrasztgatni ;)
Egyebkent belerakod egy IP67 dobozba a toldast es felontod ilyen szigetelo takonnyal vagy mugyantaval, az garantaltan vizmentes lesz. (vannak ilyen zselek amiket ki lehet szedni utolag ha valami gond van, en olyat hasznalnek)
Kérlekszépen, zsugorcsövek, forrasztópáka :D A külső zsugorcsövet két végén pluszban leszigeteled akármivel :D
A gyakorlatban 100mbit/s sebességgel 10 éve működik több ilyen is. Igaz, padláson és nem földben.
Lehet hörögni és szívrohamot kapni, gányolásért kötelet kiabálni, de ha nem lehet új kábelt behúzni, akkor nem lehet. A toldókkal meg nincs jó tapasztalatom és különben is imádok forrasztani :D De a lényeg: ha tisztességesen megcsinálod, akkor jól működik.
Én nem méregetnék, megteszi a FI relé helyetted. Bekötném a lakáselosztóba és figyelném, lemegy e, ha bekapcsolom a fogyasztókat. Ha igen, körönként lekötni és behatárolni. A FI nem hazudik :)
Én még most sem veszem észre, miért is csak 10A-e van? Az alu vezetékezés miatt max. akkora lehet?
A többit értem :)
Tényleg túl lett lihegve, szerintem - és ezt írtam is - biztonságos alapból az a hálózat, az én aggodalmam az alu vezetékek kötései miatt van. Túl könnyen törnek azok a régi alu vezetékek, pláne, hahogy írta, hogy sodorva vannak. Nemegyszer jártam már én is úgy, hogy akármilyen finoman is bontottam/kötöttem, a szerelés után a dobozba visszahelyezve törtek a régi kábelek és olyan is volt, mikor már nem nagyon volt mihez bármit is toldani. Egyébként meg nem hiszem, hogy önmagában bármi probléma lenne velük, pláne a falban. Hacsak meg nem fúrták itt-ott.
Most visszaolvstam mert valamiért az maradt meg bennem, hogy plombált kismegszakítót sem lehet rendesen visszakapcsolni, de azzal nincs gond, tehát nem feltétlenül szükséges a villamos művek.
Azt is írta, hogy van földelőszonda és az is rendben van.
Azt az egy, a már mért körön lévő problémás kismegszakítót mindenképpen cserélni kell, lehet, hogy a lecsapdosás problémáját is megoldja.
Nem olvastalak végig,de amit olvastam tőled az sok sületlenség.
Igaz ebben volt itt partnered rendesen.
Szóval tisztázzunk pár félreértést.
Nincs 16A-d, csak 10A van,igaz ezt itt pár okos sem vette észre.
Szabványosítást is kavarják itt páran.
Valós tanácsot csak helyszínen kaphatnál egy regszerelőtől.
De, tételezzük fel (jó lenne fotó) hogy az áramszolgáltatói méretlen fővezeték 2*16mm2, és nincs kötés a tetőtartónál vagy a tűzfalnál.
Tételezzük fel, hogy megfelelő az érintésvédelmi szempontból telepített földelésed (fotó erről sincs.)
Hívsz egy regszerelőt, aki kér ZP bontást majd szépen átvezetékeli a mérőhelyet, kitakarítja azt a szemetet ami a fotón van, majd kér egy teljesítmény bővítést.
Ha földelést kell telepíteni, ez akkor is megáll számlásan 50ezerben.
És utána jöhet a belső szerelés, mert ez így semmit sem ér ha bent szar az egész.
Sületlenségek:
- "A neten olyasmit olvastam, hogy az új szabványok szerint az óra mellett közvetlen nem lehet mért oldali kismegszakító."
- "innen csak a szobán belülre tudnám tenni az elosztót"
- " az első prioritás számomra a főelosztó felszerelése a FI-relékkel"
Hát... villamosmérnök lehetsz, de minimum fizikatanár. Miért nem kéred el egyszerűen a melóhelyedről azt ami oda kellene neked és ha minden igaz kell is lennie ott? Na mindegy, részemről befejezve. Nem engem fog megrázni az áram abban a nyaralóban. Sok sikert kívánok a műszergyűjtögetéshez.
"Amit nem fogsz megúszni az elmondottak alapján az a plombált kismegszakító cseréje, de a korábban leírtakhoz képest nem biztos, hogy szó nélkül fogják hagyni a alukábeles bekötéseket. Pláne, ha cserénél majd törik, mint a ropi és közlik veled, hogy ja, ebbe már nem lehet bekötni, mert nincs mire."
Egy lakóház elmegy 16A/1f-ról, akkor minek kellene neki cserélnie?
Az alukábelt maga a szolgáltató nem cseréli! Én még adtam is volna neki egy darab rezet, a válasz, ő ugyan nem, majd ha gond lesz vele. Így maradt az alu-réz kötés.
Szerintem NEM életveszélyes a jelenlegi rendszer sem, de egyébként sem attól lenne jobb, hogy beleteszel egy vagy kettő vagy 43 vadiúj FI relét.
Majd egyszer rendesen felújítom, de addig is... az a baj, hogy túl sokszor hangzik el ez a mondat és aztán ennyiben is marad. De ne így legyen.
Amit nem fogsz megúszni az elmondottak alapján az a plombált kismegszakító cseréje, de a korábban leírtakhoz képest nem biztos, hogy szó nélkül fogják hagyni a alukábeles bekötéseket. Pláne, ha cserénél majd törik, mint a ropi és közlik veled, hogy ja, ebbe már nem lehet bekötni, mert nincs mire. A többi kötésekhez és csatlakozókhoz se nyúlj inkább, mert ott is ropiesélyes a dolog.
Ez se így legyen.
Mindenesetre kérdeztél, és kaptál válaszokat. De csinálni azt csinálsz, amit akarsz :)
Jól látod, valahol munkát is szeretnék spórolni, de vannak más szempontok is, ami miatt most nem kifejezetten aktuális belevágni egy csatornás újrakábelezésbe.
Mint írtam, két lépcsőben csinálnám, első lenne a FI relék beépítése, később pedig jöhet a kábelezés cserélje. Nem tudom mi ezzel a gond, hogy addig is, amíg nem lesz lehetőség a kábelezes kicserélésére, addig is legalább lesznek FI-relék és biztonságosabb lesz az egész. Vagy jobb lenne érintetlenül hagyni inkább, így életveszélyesen, amíg egyszer rá nem szánjuk magunkat a teljes felújításra egy lépésben majd?
Ha közben kiderül, hogy kaki van a palacsintában, és olyan szívások lesznek, amint amiket írtál, akkor cseréptörés van és akkor majd ráérek eldönteni, hogy akkor hogyan tovább.
> Te, most komolyan. Inkább kidobsz egy halom pénzt erre a hülyeségre amit használni se tudsz,
- Miért is halom pénz, te tisztában vagy vele egyáltalán, hogy itthon egy ilyen műszer mennyibe kerül???
Ez az ár egyáltalán nem kidobás érte!
- Miért is hülyeség, neked vannak tapasztalataid ezzel a típussal, hogy ez használhatatlan, hülyeség lenne valóban? Mire alapozod az állításod, hogy ez a típus egy hülyeség? Vagy magára a megger műszerekre írod unblock hogy egy hülyeség?
- Nem kidobom a pénzt rá, mert végre lesz egy ilyen műszerem is, bármikor jól jöhet, lesz helye a mérőszűszereim között, elhiheted.
- Miből gondolod, hogy nem tudom használni? Igaz, hogy épületek villamos hálózatának mérésére konkrétan még nem használtam soha meggert, de a melóban számtalanszor használtam már vezérlőszekrények különböző földpontjai közötti megfelelő szigetelés mérésére. Nem vagyok annyira hülye a témához, mint amennyire látni vélsz. A fali vezetékek kiméréséhez meg remélem, hogy talán majd ebben a topikban kapok segítséget, mert abban valóban nincs tapasztalatom.
... vagy idegesítő, mint állat, rossz kötések és félig eltört aluszál miatt :) Az nem védelem és biztonság, hogy állandóan lekapcsol minden szarért és a végén kikötöd (te is), mert használhatatlan.
Én úgy látom, te munkát szeretnél most spórolni :D Te dolgod, de én biztosan nem invesztálnék másba tízezreket addig, ami régi ócska alukábelek futnak. És méréssel nem tudod meghatározni egy kábel állapotát. Az érintésvédelmi mérések meg pláne nem veszekvalamitosztmérek kategória. Legalább is nálam. Nem ma szereltem én sem az első kábelemet, talán még az érintésvédelmet is meg tudnám csinálni szondával, FI relével, mindennel, de nem fogom, nincs benne tapasztalatom.
Mellesleg mi van akkor, ha szépen elkezded kibontogatni a kötéseket és a régi alukábel törik, mint a ropi már a falból kijövetelnél? Kivésel 5 centit és toldozgatod? Hidd el, csak a bajod lesz vele.
Te, most komolyan. Inkább kidobsz egy halom pénzt erre a hülyeségre amit használni se tudsz, de a tök egyszerű, normális kábelre amire ígyis-úgyis ki kell cserélned, arra meg sajnálod????? Pfffff... Ez nekem már magas.
Ezt a műszert néztem ki, mi a véleményetek róla? Ennyi pénzért jól gondolom, hogy megéri? Olvasgattam róla más oldalon is, van róla youtube review is, nem írnak rosszakat sehol.
Igazad van, tényleg meg lehetne oldani csatornával, de most még ezzel nem szeretnék foglalkozni, esetleg később majd egy második lépcsőben, vagy akkor, ha méréssel kiderülne, hogy a jelenlegi vezetékek annyira elöregedtek, hogy kuka mind, mert a FI-relé nem maradna fent velük.
> Ha a vezetékeid rosszak, az FI-vel semmire se fogsz menni, addig az egy kidobott pénz, hamis biztonságérzettel.
Miért adna hamis biztonságérzetet a FI-relé rossz vezetékekkel? Az attól még ugyanúgy véd, és lekapcsol ha elszivárog az áram, vagy nem így gondolod? Ezt a hamis biztonságérzetet kifejtenéd bővebben? Én úgy gondolom, hogy ha felteszem a két FI-relét, akkor a mostani helyzethez képest már nagyságrenddel biztonságosabb lesz a rendszer.
Nem tervezek a mérőhöz nyúlni, így remélem tényleg megúszom a szabványosítást. A földelő szonda megvan, látszólag rendben ki lett építve. De a kimérést csak fontosnak tartom mielőtt nekikezdek az egésznek, hogy mégis mire számíthatok a jelenlegi kábelhálózattal.
Nyaralóban egy biztonságos rendszert kell csinálni. Feldobálsz tök egyszerű vezetékcsatornát a falra, padló fölött 20 centivel, körben. 1 helyen lehozod a korábbi kötöződobozból, oda pedig tisztán világosan menjen az áram fekete-kék-zöldsárga réz kombinációban. A csatornát 1 nap alatt feldobálod beszabással, ha elrontod a fúrást, odébb próbálkozol másikkal. Nagyon kulturáltan meg lehet ezzel csinálni, s ha a fal értelmes módon fehér színű, akkor meg fel se tűnik. A villanykapcsolóhoz is lentről viszed fel, majd tovább a plafonra ahonnan belógatod a csillárhoz. :)
1 szoba 1 nap alatt simán megvan, konnektorokat is könnyű bekötni. Konyhában viszont a plafonon vidd körbe, és onnan mész le a konnektorokhoz. Persze azt se tudjuk mibűl van az a viskó.
A lakatfogós hülyeséget meg hasonlókat felejtsd el, csinálj új, tiszta rendszert, a régi elgányoltat meg tépd ki teljesen.
A vezetékcsatornázást nagyon szuperül és irgalmatlan trehányul, igénytelenül is meg lehet csinálni.
Ha a vezetékeid rosszak, az FI-vel semmire se fogsz menni, addig az egy kidobott pénz, hamis biztonságérzettel.
Azért az alu vezetékeket idővel azért csak jó lenne majd kicserélni. De ha nem lesz vele gond, akkor egyenlőre maradni fog.
A mérést én úgy gondotam, hogy először a teljes belső hálózatot mérem és ha rosszak lesznek az értékek, akkor lehet továbbmenni, egyenként mérni a leválasztott szakaszokat kötődoboztól kötődobozig.
Korábban problémáztál a mérőhely szabványositása miatt
Ebben az ügyben, mint Peter atyuska szokta mondani :), információt kell kérni az áramszolgáltatótol, mik a helyi követelmények
A korábban linkelt mérőhely kialakitásrol annyit, hogy állitólag már nem Mkh Cu 6mm2, hanem 10mm2 hajlékony vezeték kell a mért oldalon a főelosztóba
Végül is ha nem nyúlsz a mérőhöz akkor nincs dolgod a szolgáltatóval
Én nem méricskélnék sem lakatfogóval, ami amúgy sem megfelelő mA-k mérésére, se szigetelésvizsgálóval
Nyugalmi helyzetben nem megy le a FI, akkormeg minek
És milyen feszültséggel, milyen MOhm érték a jó?
Majd okosabbak leírják
Főképpen kellene egy jó földelést létesiteni, leverni szondát, szondákat, 16mm2/?/ sodronnyal egy 100x100 dobozba és onnan 10mm2 hajlékonnyal a lakáselosztóba, FI elött a PEN/nulla sinre, majd onnan a PE/föld sinre
Ezt kellene kiméretni erre szakosodott szakemberrel!
Elosztóbol aztán kötözgethetsz "akárhogy".
Teljesitmény bővitésen gondolkodom én is, de tartok tőle hogy a szolgáltató mérőhely szabványositást fog követelni
Azért követeli, mert ma az a biztonságos
Mint a mai autók és a régiek viszonya
Alap dolog, szonda, FI relék nálam is kell, elosztót befordítom a lakásba.
Igazad van, kábelcsatornával is meg lehetne oldani az újrakábelezést, bár az nem lenne olyan igényes, de azt is meg lehetne szépen csinálni. Ezen majd még gondolkodok.
Tényleg nincs nagy teljesítményigényünk, a legnagyobb fogyasztó egy 2 kW-os főzőlapos mini sütő, így a 16 A megfelel. Vizesblokk és így bojler nincs a házban. Remélem így egy darabig nem futunk bele olyanba, hogy muszáj legyen szabványosítani.
> Az mit jelent, hogy a felső részben van hely? A kép alapján ez nem látszik.
A szekrényben lévő felső tábla, amelyiken a mért oldali alkatrészek vannak 240 x 180 mm-es. Ide pont bepasszolna pl. egy ilyen kis 8 modulos doboz, ez az egyik amit kinéztem:
Attól tartok, hogy talán eredetileg helyesen ki volt alakítva a védelem, de az ÁVK gyakori leoldása miatt egyszerűen kikötötték ezeket a dolgokat. Ilyen létezhet? Erről sajnos nincs infóm, hogy pontosan mi is történhetett évtizedekkel ezelőtt.
Igen... valami gubanc felmerült és a valódi hiba okot nem keresték (nem oldották) meg anno.
Inkább kikötötték a védelmet.
Csináld meg jóra... nem árt a kerti cuccoknál a működő FI relés védelem.
Szerintetek jó ötlet lehet két külön ÁVK-t betenni, egyet a beltéri hálózatra, egyet pedig a kültérire? Így ha kint van valami gond pl. a szivattyúval és leold az ÁVK, odabent az általában tömött mélyhűtő nem fog leengedni ha éppen nincs napokig senki a házban. Helyesen gondolkodom?
Igen.
Magam is így csinálnám, persze külön kismegszakítóval is kintre és bentre.
Na, csak írtál közben, pedig többször is néztem a válaszokat :)
A mérést én szakemberre bíznám. Mert akkor már ki lehet állítani mérési jegyzőkönyvet is, akkor pláne nem fog senki belekötni a jelenlegi mérőhelybe szerintem. Ehhez viszont az kell, hogy a vezetékezés legyen rendben.
Én most a házfelújításnál a teljes rendszert újracsináltam, csövezés-kábelezés-kötések, de az érintésvédelmi részét azt megfelelő szakemberre fogom bízni, mérésekkel együtt.
Alapvetően szerintem - a kikötött PE vezetéktől eltekintve - egyáltalán nem (volt) döbbenet a rendszerkialakítás, főleg ha azt nézem, hogy 200 éve készült és nyaralóba. A FI relé pedig egyenesen extra, nem volt szokás még kinti körre sem betenni, nem úgy, mint jelen esetben.
A vezetékezést én is kicserélném, az egészet, de miért kellene vésni? Kábelcsatornákkal is nagyon kulturáltan meg lehet oldani, igaz, azzal is van meló. Van egy nyaraló, ahova kijárunk szabadidőnkben és ott is minden kábelcsatornában megy, már annó nagyon korrektül megcsinálva (nem én voltam! :), semmi gond nincs vele, kinézetre sem.
Az a 16 amper szerintem elég, hacsak nem ipari egyfázisú gépeket akarsz használni meg hegeszteni egy időben a villanybojlerrel :) A gond inkább a százéves kismegszakítókkal van, ha kicserélteted őket, lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy nem verik le a cuccot.
Én annó (tizenéve) a kis garzonomban jártam úgy, hogy a 10A-es kismegszakítót állandóan leverte a mosógép+bojler+akármi. A végén már önmagában az egyik+akármi is. Hibabejelentés, kértem egy cserét ugyanakkorára, utána minden működött, együtt is. A mérőhely meg egyáltalán nem volt szabványos.
Nem vagyok benne biztos, hogy ha csak a leplombált fő kismegszakító cseréjét kéred (teszel egy hibabejelentést) és se teljesítménybővítést, se óraáthelyzést nem kérsz, akkor ki kellene alakítani a szabványos mérőhelyet (itt jegyzem meg, hogy a szabvány NEM kötelező, bármit elfogadnak, ami azzal egyenértékű vagy jobb), ha egyébként biztonságos a jelenlegi. A képek alapján eléggé rendben van az a doboz, csak takarítsd ki, tedd rendbe :)
Az mit jelent, hogy a felső részben van hely? A kép alapján ez nem látszik. De én a belső köri kismegszakítókat mindenképpen bevinném a házba, praktikusabb és egyszerűbb is.
Igazad van, a fűnyírót tényleg oda szoktuk bedugni. Eddig szerencsére nem volt baleset, de ezt szeretném elkerülni a FI-relék beszerelésével. A sérült hosszabbítókat magam dobáltam ki és vettem helyettük újakat nemrég.
Tudom, hogy nagyon ajánlott lenne a teljes vezetékezés lecserélése, de az összes fal körbevésése miatt ez most biztos nem aktuális. Jelenleg gondot sem okoz, az első prioritás számomra a főelosztó felszerelése a FI-relékkel. A vezetékezés cseréje meg majd esetleg később, egy második lépcsőben, talán a következő kifestésel egybekötve fog megvalósulni.
Az ÁVK-k felszerelése előtti kiméréssel kapcsolatban tudnál tanácsot adni? Lakatfogós műszer segíthet valamit, vagy szerezzek egy szigetelési ellenállásmérőt és azzal csekkoljam előbb a hálózatot?
Az a konnektor-FI szerintem a búvárszivattyú, fűnyíró miatt lehetett úgy feldobva. Valakit nem térített már jobblétre ott az áram korábban?
Az a lakás konkrétan mekkora? Elmondásod alapján nem lenne egy nagy waszizdasz minden drótot kiszedni és ismert, megbízható, módon újravezetékezni, árban se lehet sok. A kapcsolók, konnektorok valszeg maradhatnak, de a drótozás, elosztótábla, kismegszak, fi új legyen. A kertbe is új drót menjen, lég vagy földkábelen, de mindenképpen egy FI-n keresztül, ahogy a lakás is egy másik FI-n keresztül.
És az összes ezeréves vacak tódottfódott összekaristolt hosszabbítót kidobni!
Köszönöm a magyarázatot, végigolvastam a csatolt doksit is, így már világos a helyzet.
Ha sor kerülne a szabványosításra, úgyis szét kellene "robbantani" az egész szekrényt, mert ahogy nézegettem a szabványnak megfelelő új óra plexidobozok már el sem férnének a jelenlegi szekrényben.
Teljesítmény bővítést biztosan nem tervezünk, már csak azért sem, mert akkor azt hiszem egyúttal az egész elektromos hálózatot fel kellene újítani a falak végigvésésével, ez biztos felejtős. Jelenleg 16 A van, ezzel megtanultunk együtt élni. Van összesen 3 komolyabb teljesítményű fogyasztó, megtanultuk, hogy ezeket nem kapcsoljuk be egyszerre, hogy be oldjon le a túláramvédő, ez nem jelent különösebb gondot.
Ezek alapján akkor mégiscsak megpróbálok egy 8 modulos elosztót betenni az óra fölé, ahogy terveztem.
A ÁVK-val kapcsolatban vannak még komoly kétségeim.
Attól tartok, hogy esetleg van valami szándékos oka annak, hogy bár van a szekrényben egy FI relé, de az nem a ház villamos hálózatát védi, illetve hogy a kültéri főkábel PE vezetője a jelek szerint ki lett kötve.
Attól tartok, hogy talán eredetileg helyesen ki volt alakítva a védelem, de az ÁVK gyakori leoldása miatt egyszerűen kikötötték ezeket a dolgokat. Ilyen létezhet? Erről sajnos nincs infóm, hogy pontosan mi is történhetett évtizedekkel ezelőtt.
Szerintetek jó ötlet lehet két külön ÁVK-t betenni, egyet a beltéri hálózatra, egyet pedig a kültérire? Így ha kint van valami gond pl. a szivattyúval és leold az ÁVK, odabent az általában tömött mélyhűtő nem fog leengedni ha éppen nincs napokig senki a házban. Helyesen gondolkodom?
Mielőtt hozzányúlnék az egészhez, hogyan tudnám kimérni, hogy mennyire gázos a helyzet, mire számíthatok, ha ÁVK-t szerelek be, lesz-e sok szívás vele?
Egy érzékenyebb lakatfogóval vajon ki lehet mérni, ha a fázisvezetéken elmenő áram 30mA-el nagyobb, mint a nullán visszatérő? Vagy a lakatfogó teljesen felejtős ilyen ellenőrzésekre?
Esetleg jobb lenne szerezni egy meggert és azzal végigmérni a szigetelési ellenállásokat?
Elsősorban a kültéri fogasztóktól tartok (merülőszivattyú, házi vízmű, kültéri reflektorok), de a falban futó 30 éves aluvezetékek szigetelése is sokat romolhatott már az évek során.
Minden választ, tippet, tanácsot, saját tapasztalatot hálásan fogadok! :)
Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem, hogy tisztán lássak.
Mit jelent pontosan az a szabványosítás?
Köteleznek, hogy vegyem ki az elosztódobozt az óraszekrényből?
Akkor is felszólithatnak erre, ha eredetileg így épült a ház, csak kevesebb alkatrésszel, lapra szereléssel az óraszekrényben?És ha hagynám az egészet így ahogy van, és "belefutok" abba a szabványosításba, akkor is kipakoltatnak mindent az óraszekrényból az órán kívülre?
És ha én elméletben azt mondanám, hogy nem vagyok hajlandó kitenni máshová az elosztót, mert nem tudom máshova tenni, akkor egyszerűen lekapcsolnak a szolgáltatásról?
És mi válthatja ki ezt a szabványosítási mókát? Kell hozzá történnie valaminek, pl. tönkremegy a mérőóra, vagy egyszercsak hasára üt a szolgáltató, és felszólítanak, hogy jó, akkor holnaptól át kellene alakítani az egész hóbeleblancot?
Az a baj, hogy egy elég kis házról van szó, van egy kis szoba meg egy konyha, ennyi az egész. Az óraszekrény a szoba hátsó falán van, innen csak a szobán belülre tudnám tenni az elosztót. Az meg egyrészt írtó ronda lenne, az ember fekszik az ágyon és a feje felett meg figyel egy villamos szekrény a falon. Másrészt meg anyám a tulajdonos és ő biztos nem menne bele egy ilyen megoldásba, hogy a szobán belülre villamos szekrényt szerelgessek.
Lehetne még az óraszekrény mellé egy IP65-ös külső dobozt felszerelni a szabadba falon kívülre, de nem tudom ezek mennyire bírnak ki egy-egy özönvízszerű esőzést, ahol telibe kapják a vizet, emelett kívülről is elég igénytelenül nézne ki szerintem egy ilyen elosztószekrény az ablak mellett, máshol még nem láttam ilyen megoldást magánházon.
A fentiek miatt mindenképp ragaszkodnék az óraszekrényben való megoldáshoz, ahogy évtizedek óta van, de kérném a segítségeteket, hogy megértsem milyen hosszútávú következményei lehetnek annak, ha így oldom meg végül.
A lakáselosztót nem tenném a mostani óraszekrénybe... előbb-utóbb beleszaladsz a "szabványosítás" nevű mókába és lehet fejet vakarni miatta. Inkább lakáson belülre tenném.
Szeretném a segítségeteket és tanácsotokat kérni egy ház villamos rendszerének biztonságosabbá tételéhez. Egy nyolcvanas években épült hétvégi telekről van szó, családi tulajdonban, ahol mostanában én is gyakran tartózkodom.
Már korábban észrevettem, hogy bizonyos aljzatokban ráz a laptopom fém része, gyári, földelt dugós Dell adapterrel használva. Most jutottam el odáig, hogy átnéztem alaposan a villamos rendszert, mi is a helyzet. Sajnos elég megdöbbentő állapotot találtam. Leírom ami szerintem fontos lehet.
- A házon belül a falakban csövezés nélkül fut három eres alu fal kábel. Minden ér szürke színű, jelöletlen. A kötések a kötődobozokban összecsavarással és szigszalaggal vannak megoldva mindenhol. - A teljes hálózat a villanyóra szekrényben egyetlen kismegszakító van kötve, nincsenek létrehozva külön körök. - Az óraszekrényben van egy FI-relé, de meglepő módon az nem védi a ház hálózatát, csak a mellette lévő kettős aljzatot védi, semmi mást. :( - Fontos lehet, hogy van a kertben egy merülőszivattyú és egy házi vízmű is, ami szintén a ház villamos hálózatáról üzemel. - Van egy kertbe kimenő háromeres kábel, amiről szivattyú, reflektorok és egyebek üzemelnek, meglepő módon ennek a kábelnek a bekötésénél a PE nincs bekötve. Érdekes, hogy a kábel végén a PE ér be van csavarva egy 1-es csokiba, amibe elképzelhető, hogy korábban be volt kötve az óraszekrényből érkező kábel PE ere, de utólag talán ki lett kötve belőle ismeretlen okok miatt, jelenleg a PE nem megy ki. A laptop a kinti, PE nélküli aljzatokban használva ráz csak, így már érthető, hogy miért. - A mért oldalon lévő egyetlen kismegszakító kapcsolófülének mechanikája már a végét járja, ha túláram leoldja, igen nehezen lehet csak visszakapcsolni, sokáig kell próbálgatni mire "beakad", akkor is, ha a méretlen oldali, óra melletti piros kismegszakítót lekapcsolom, tehát terhelés nélkül is nagyon nehéz visszakapcsolni.
Úgy gondolom, hogy ez az "összeállítás" így életveszélyes. Ha már úgyis hozzá kell nyúlni a rendszerhez és cserélni a kismegszakítót, akkor szeretnék egy pár változtatást eszközölni, amivel valamemmyire biztonságosabbá tehetném a hálózatot. Sajnos a falban futó teljes vezetékhálózat cseréjére nincsen lehetőségünk (bár igen, tudom, ez lenne a legjobb megoldás), a következő dolgokat gondoltam megcsinálni:
- Külső hálózatra a PE-t rendesen bekötni. - Az óraszekrényben a mért oldal lapra szerelt alkatrészeit kidobni és betenni felülre egy normális lakáselosztót, új alkatrészekkel és igényes szereléssel. - FI relével védeni a rendszert. Arra gondoltam, hogy kettőt is feltennék, egyet a beltéri hálózatra egy külön FI-t pedig a kültérire. - A lehetőségek függvényében több dedikált kismegszakítóval védett kört létrehozni.
Első körben azt szeretném tőletek kérdezni, hogy ha lecserélem a szekrényben a mért oldali dolgokat és kibővítem több FI-relével, több kismegszakítóval az egészet egy igényes lakáselosztóba szerelve be, akkor abba beleköthet-e a szolgáltató bármilyen indokkal? A neten olyasmit olvastam, hogy az új szabványok szerint az óra mellett közvetlen nem lehet mért oldali kismegszakító. De ez a rendszer ugye így lett megépítve annó és elfogadva én meg csak az életveszélyes állapotot szeretném megszüntetni, illetve a tönkrement, régi alkatrészeket, kismegszakítót kicserélni. Azért csak nem büntetnek meg, mert megszüntetnék egy életveszélyes állapotot? Sajnos az erre vonatkozó jogi előírásokat, szabványokat nem ismerem.
Az óraszekrény felső részében kényelmesen elférne egy kis 8 modulhelyes, 240 x 180 mm-es lakáselosztó, és akkor igazán igényesen meg lehetne oldani a dolgot. Mi erről a véleményetek?
nagyon köszönöm! 10.000ft-ért hirdetem, ennek ellenére csak árulgatom, Vadonat újak! sose volt beépítve egyik sem! ennek ellenére csak árulgatom nem akar elkelni, nekem meg csak a helyet foglalja illetve jól is jönne az áruk! gondoltam azért nem kel el mert túl áraztam őket!
A noark egy 3 fazisu FI rele, a masik meg egy tulfesz levezeto. Hasznaltan talan osszesen ernek 10k korul (de lehet sokat mondtam, majd az okosak kijavitanak)
Sziasztok! ne haragudjatok hogy idepofátlankodok, van két valami túlfesz védelemmel kapcsolatos, firelé vagy nem is tudom micsoda, építésből visszamaradt, helyet foglalja, de árakat nem tudok velük kapcsolatban! ha valaki segítene őket beárazni akkor nagyon hálás lennék! és köszönöm előre is Egyik az :Noark ex9cl-n (4p 40A AC 30mA 6kA) Másik:Kiwa PO II 3+1 280V/40kA
Szerinted a szerencsetlen kerdezo le akarja vedeni a nevet ? Vagy tehet rola hogy a kinaiak ilyen nevet talaltak adni neki ? Ez a neve, igy lehet megtalalni a neten, de neked bizonygatnod kell az igazad mindenaron.
A "smarthome" olyan nemzetközileg közismert kifejezés, amelynek a világ összes védjegy adatbázisa automatikusan visszautasítja a bejegyzését/lefoglalását. Éppúgy nem létezhet ilyen nevű termék vagy gyártó, mint ahogy nem lehet "Car" nevű autógyár vagy "Shoe" elnevezésű cipőmárka sem.
"Azert nem kell elsore leharapni a fejet . Szerintem"
Nem volt leharapva a feje elsőre.
Feltett valaki egy hülye kérdést egy nem létező termékről, és senki sem válaszolt rá, tehát béke volt.
Ezek után feltette a hülye kérdését még egyszer, még ekkor sem volt leharapva a feje.
Ezek után "pupákdézi" fedőnevű önkéntes rendőr jól kiosztott mindenkit a fórumban, akiknek kötelességét válaszolni még azokra a kérdésekre is, amelyekre lehetetlen válaszolni.
Ezek után a kérdező is beszólt jól megsértődve, mert senki sem válaszol a megválaszolhatatlan kérdésére.
Ezek után vagy tovább élvezzük a két úriember műsorát,
vagy teszünk valamit az ügyben, hogy vége legyen a produkciónak. Én ezt a fajta válaszolást választottam, ha virágcsokorba csomagolom, akkor nem lenne hatékony.
Aztmégse írhatják, hogy dumb-usereknek, az meg mégis milyenmár, hogy mozgáskorlátozottak számára... Így hát lett minden szent shit-re ráírva az, hogy smart. A dumb user meg egy lusta malac.
Ha rakattintasz a linkre , akkor a ceg jelenik meg a redonymotorral ami azt a nevet viseli , ami a kerdesben szerepelt , tehat letezo termek . Akkor a kerdes is helyenvalo volt szerintem .
Bocsi , ha szerinted nem ! Amugy meg oreg vagyok mar ahhoz , hogy barmi aprosagon megsertodjek . :)
Ha összedrótozod a wc ajtót a wc lehúzóval és így ajtónyitásra lehúzza a szart, plusz egy odaszigetelőszalagozott, összetákolt mechanikus rendszer benyomja a megfelelő gombokat egy Nokia 1610-esen és az így sms-t küld bárhova, na, az is smart home. Ezután kérdés: mi a véleményetek a smart home drótról és smart home zátszelvényről? :D :D
Ne vedd magadra, tényleg nem kötözködés, csak a kérdés elég rosszul lett feltéve...
"a szimmetrikus tápvonalak helyigénye, sugárzása, szerelhetősége kizárja a praktikus megoldást."
A nem-sodrdott szimmetrikus tápvonalak valóban hajlamosak némi szórásra maguk körül és a külső behatásokra is érzékenyebbek. A minél sűrűbb sodrás sokat javít ezen, persze bizonyos méretek felett nemigen megvalósítható :)
Érdekes lenne megkérdezni profi rádióamatőröket, hogy kísérletezett-e már valaki sodrott/csavart macskalétrával :)
Egy helyen pont ilyen wago-val kötöttem össze (alu paszta nélkül) a ház régi alu rendszerét az új fürdőszoba réz vezetékeivel . Olykor van rajta egy 2,2 kW-os mosógép, olykor meg 2,4 kW-nyi hősugárzó, még sincs semmi baja a kötéseknek, immár 2-3 éve (nemrég néztem be a dobozba).
Szóval van egy olyan gyanúm, hogy esetedben nem maga a WAGO szerepelt rosszul, hanem valami más ok van.
Törne le a keze annak aki azt az 5 centis alut otthagyta.
Amúgy mekkora a kismegszakítód az óránál? Ezek tán 32A-ig vannak hitelezve, de az alut, ha nem tökegyenes benne, hanem girbegurba, akkor nem biztos, hogy rendesen megfogja. (a rezet sem)
Szerintem ez volt az első leggyengébb láncszem. Az alut mindenképp likvidáld, és az óránál az összes kötést húzd utána, különösen a nulla és védőföld környékén. Ezt a házfalas dobozt is bányászd ki és tegyél be egy normális méretű, szerelhető, zárhatót. wago-ból meg az újabbat vedd meg, az átlátszó csatosat.
Helyszínrajzon mit értesz? Az építész helyszínrajza nem jeleníti meg a kerítést, csak a bekötés helyét.
Kerítésbe nem tudom tenni. Ahol az óra van, oda kerítés betét esik, illetve a kerítés vonalától hátrébb van. A mérőhely kiépítője azt mondta 1 m-en belül kell, hogy legyen a kerítéshez képest.
Nem ismerem a konkret tipust de altalaban az szokott a problema lenni veluk hogy tul erzekenyek, par centire aram van valahol akkor mar jeleznek. Nekem ilyenem van:
Eleg jo cucc, meg elosztoszekrenyben is megbizhato, szinte teljesen oda kell erinteni a kabel szigetelesehez hogy jelezzen, akkor viszont megbizhatoan szol ha aram alatt van. (nagyon keves a fals pozitiv jelzes, fals negativot pedig meg nem sikerult produkalnom vele)
A Wagoban egymás mellett van a réz meg az aluminium vezeték, és így van leszorítva.
Ez eleve nem jó így, plusz az alumínium idővel enged a nyomásnak, azaz meglapul. (Hidegfolyásnak nevezik a jelenséget.) Ez lerontja a kontaktust. Ezért égett meg a wago.
Lehet-e a villanyórát a kerítéstől 30-50 cm távolságra elhelyezni? Vízszintes lécek alkotnák a kerítésbetétet, 5 cm-es hézagokkal, így kívülről is látható lenne az óra állása.
Megtuningolnám ilyennel a hosszabbítókat. Simán belefér.
Keresek még kisméretű mágneskapcsolót, ami a kávéfőzőbe, tojásfőzőbe települne, de nem lelek, csak 5 centinél nagyobb kalibereket. Ugye ezeknél a hőkapcsoló utánra kell betenni a mágneskapcsolót, így hát nem lenne baj, ha beleférne. Ha mást nem lelek, építek alá egy kis vízhatlan dobogót és abba vezetem ki.
"a CATV, SAT, stb. technikában miért is alkalmazunk még mindig kizárólag koax kábeleket???"
Mert az összes elem (pl erősítő, splitter, stb) aszimmetrikus belső felépítésű, ezért sokkal egyszerűbb/olcsóbb aszimmetrikusan összekötni őket, mint minden bemenetre és kimenetere egy-egy baluntrafót tenni, ez igencsak megdrágítaná ezeket a kütyüket. Ráadásul a koaxok jóságát megközelítő szimmetrikus tápkábel is sokkal drágább lenne egy koaxnál. Mindent egybeszámolva lehet, hogy özször anyiba kerülne a dolog, szóval, az, hogy a koax kábel a legtöbb estben helyettesíthető lenne sodrott szimmetrikus tápvonallal, az még nem azt jeleni, hogy ez a helyettesítés az évszázad üzlete :)
A dolog természetesen visszafelé is működik: az UTP kábel is helyettesíthető lenne 2 db koax kábellel (100 megabit felett 4 db-bal),
csakhogy a szabvány valószínűleg előírja, hogy pl egy CAT8-as kábelnek "tudnia kell" az ÖSSZES alatta lévő CAT előírást is, tehát CA1-től CAT7-ig bármelyik kábel helyett szintén használhatónak kell lennie.
Annak idején a CAT1 előírás egyszerű hangfrekvencia átviteléről szólt, a jobb zavarérzéketlenség és kisebb áthallás miatt sodrott érpáron (telefon érpár). Lehetett volna koax is helyette a szabványban, de ahhoz az igényhez (sima telefonbeszélgetés) feleslegesen drága lett volna a koaxos megoldás.
A mai nagysebességű (CAT7-8) hálózati kábelek persze már valószínűleg nem lennének semmivel sem drágábbak, ha a négy (habosított dielektrikumú+árnyékolt) sodrott érpár helyett 4 db vékony koax lenne bennük, de a CAT szabvány mindenképpen sodrott érpárt követel meg (a lefelé kompatibilitás miatt) tehát koax helyett a sodrott érpárokat tuningolják egyre magasabb frekvenciákra.
Mi lenne ha elméleti vita az UTP, koax meg Üveg rendszerekről a saját topikjában folyna semmi köze a villanyszereléshez ilyen szinten. Marhára zavaró nekem hogy a villamos kérdéseket úgy kell vadásznom köztük.
Azta, en meg le lettem b@szva a CAT7 miatt, aztan csak kiderul hogy te mar 1000 eve CAT6-ot hasznalsz, ami akkoriban aranyarban volt ugye, manapsag meg a CAT7 az arban ami 5 eve a CAT6 volt ;)
Az igazán nagy frekvenciákon csőtápvonalat használnak nem koax-ot, bár abból származtatható de "picit" más.
A szimmetrikus tápvonal mechanikai paramétereit nehéz pontosan tartani, így mivel ez tökéleteset csak megközelítő lehet elég jelentősen sugároz. Közép és rövidhullámon azonban használják a mai napig.
A Koax-nál a paraméterek változását az antennahangoló áramkör kikompenzálja adásnál amit meg nem sikerült azt megfogja az árnyékolás ezért nagyságrendekkel kevesebbet sugároz mint a szimmetrikus tápvonal.
Amit leírsz minden szép és jó, sőt igaz is, de a műsorszóró technikában, nem lehet szimmetrikus tápvonalakat használni, továbbá ezekkel a vevőkészülékek bemeneti impedanciáját megvalósítani...ez után marad a kérdésem: a CATV, SAT, stb. technikában miért is alkalmazunk még mindig kizárólag koax kábeleket???
A CAT5-CAT8 szabványok 100MHz-2GHz közötti frekvenciák átvitelét írják elő egy érpáron. Ez elég nagy frekvencia.
"dielektrikus jellemzői meghatározóak"
A koax kábeleknél a kábel kapacitás van "kőbe vésve" (ez a dielektrikumtól függ), mert a koax két végén levő dolgok (pl 50/75) "ohmra vannak illesztve". Az UTP érpár két végén lévő elektronika nem ragaszkodik egy bizonyos impedanciához (szélesebb tartományban jó), de egyes szigorúbb előírásoknak az UTP kábelek gyártói csak a dielektrikum javításával tudnak megfelelni. Pl a CAT5 és a CAT5e szabvány között csupán egyetlen különbség van: a CAT5e-ben szigorúbb a nagyfrekvenciás áthallás (crosstalk) érték. Az erek közötti áthallás a kapacitás függvénye, tehát valahogyan csökkenteni kellett a kapacitást. Ezt az alacsonyabb kapacitás-értéket gyártók vagy az erek szigetelésének vastagításával, vagy jobb anyagú dielektrikummal tudták elérni, ezek jellemzőek a koax kábelekre is. A még magasabb CAT osztályoknál megjelenek a habosított dielektrikumok is (minél több levegőt tartalmazzon) ez a trükk a nagyfrekvenciás koax kábelekből szintén ismerős lehet. Tehát a dielektromos jellemzők az UTP kábeleknél is meghatározók.
"az árnyékolásuk itt nagymértékben a külső nagyfrekvenciás zavarok (más adók, rf-források és nem kisfeszültségű hálózatok) miatt fontos. Itt a sodrott érpároknak semmi esélyük nincsen."
Az antennatechnikában régóta ismert árnyékolatlan szimmetrikus tápvonal (pl antenna szalagkábel / macskalétra) nem sugároz maga köré szinte semmit, mint egy jól árnyékolt koaxkábel és ugyanúgy igen érzéketlen a külső zavarforrásokra is, Kkizárólag azért mert SZIMMETRIKUS áramok futnak rajta, tehát a külső zavarjelet mindkét vezeték egyaránt megkapja, deviszont mivel a két "hasznos" áram ellenfázisban fut rajta , ezért a két éren megjelenő két zavarjel a kábel végén kioltja egymást, mert a zavarjelek viszont azonos fázisba vannak (kép itt). Tehát a szimmetrikus jelátvitellel árnyékolás nélkül is hasonló eredményt érünk el, mint árnyékolt kábellel.
A nem-csavart tápvonalaknak viszont van egy hátránya: a két párhuzamosan futó érből az egyik közelebb van a külső zavarforráshoz, a másik távolabb, ráadásul a hátsót részben takarja (árnyékolja) az első, ezért a két ér nem egyforma adagot kap a külső zavarból. Márpedig ha a két éren nem PONT egyforma a zavarjel, akkor az érpár végén a találkozónál nem tudják tökéletesen kioltani egymást tehát mégiscsak marad belőlük valamennyi hibaáram. Tehát meg kell oldani azt, hogy az érpárhoz képest bármely irányból jön a külső zavar, az mind a két éren mindig egyforma zavart indukáljon. Erre való a sodrás. És minél sűrűbb a sodrás, annál kisebb az esélye olyan zavarnak, ami a két érben eltérő mértékű hibafeszültséget indikáljon. Szóval a hiba mérete nem számít, az viszont baromira fotos, hogy a két dróton a hiba PONTOSAN egyforma legyen, mert a végén (a kioltáskor) csak ekkor lesz tökéletesen nulla a végeredmény.
Szóval egy utp kábelt (megfelelő balun-trafókkal) szerintem akár rádió/TV koaxkábel helyett is lehet használni , persze egy CAT7-es csillapítása kb tízszer jobb, mint egy CAT5-ösé :)
Az attól függ, mi az a jel. Hangtechnikában a 20, 30 kHz fölött már minden nagyfrekvencia. Rádiótechnikában 3MHz felettiek a nagyfrekvencia.
De ha már határok: kábelen 3-4GHz-nél jelentkezik az a probléma, hogy az a fránya jel nem akar a kábelben maradni. Tehát jön a kanyar, a jel meg megy tovább egyenesen. 10GHz-nél már semmit sem lehet kábelben vezetni. Szóval lehet, hogy már létezik 7GHz-es processzor, de a 10GHz a végső fizikai határ a hagyományos technológiáknál. Ha egyáltalán meg tudják oldani azt, hogy még folyjon az áram...
A mindennapi életben alkalmazott rádióhullámok legalsó tartományát már nagyfrekvenciának nevezhetjük. A hosszúhullámú műsorszóró rádióhullámú rádióadók már sugároznak 150 kHz környékén, de egyes katonai rendszerek és atomórák lemennek 60 kHz-ig is. Ezen rendszerek kialakításánál már speciális tényezőket is figyelembe kell venni.
Ehhez képest a CAT5 szabványban előírt 100 MHz-es átvitel bőven nagyfrekvenciának számít, nem is beszélve a még igényesebb előírásokról: CAT6 250 MHz, CAT6A 500 MHz, CAT8 2.000 MHz.
Mekk Elek ezermester nagyjából meg is válaszolta a kérdéseket, annyit tennék még hozzá, a csavarás főképpen nem az árnyékolást helyettesíti, leginkább az áthallás ellen nagyon jó, ami ellen semmi más nem véd. Az más kérdés, hogy árnyékolási feladatra is megfelel.
Az árnyékolás nem igazán működik közeli zajforrásoknál, például a mellette futó kábel, ha azon változó az áram. És elég, ha hálós az árnyékolás, azokon a frekvenciákon, amikre használják ezeket a kábeleket, a rádióhullámok nem jutnak át úgy sem. (Milyen érdekes, a téglafalon a fényhullám nem jut át, a rádióhullám viszont igen. Egy rácson pedig pont fordítva :) Az árnyékolás akkor működik a leghatékonyabban, ha az általa védett vezetéktől minden pontban azonos távolságra van. Ezért találták ki a koaxiális kábeleket. Amikben a nulla átmérőjű vezető szál lenne a tökéletes, csak sajnos ez nem megvalósítható, így az sem teljesen zavarmentes. És ezért olyan idegesítően vékony a belső szál némelyikben. És ezért nem létezik koaxiális csavartérpárú kábel :)
A sodrott érpáraknál, ha több van, a sodrásnak annyiban van jelentősége, hogy minden érpárat máshogyan kell sodorni, különben az azonosan sodrott érpárak simán átszólhatnak egymásba. A 8 eres utp kábelekben is más-más a 4 érpár sodrása. A sűrűségének önmagában nincs nagy jelentősége, lévén, hogy az érintett frekvenciák hullámhossza jóval nagyobb a váltások sűrűségénél. A külön árnyékolás plusz zavarszűrés a távoli zajforrásokra.
A két végén földelt árnyékolásnak a problémáját szintén leírta a kolléga, ezt szoktuk röviden még földhuroknak nevezni. Hangtechnikában az egyik legidegesítőbb probléma :)
És végül, az árnyékolásnak sokszor nem az a feladata, hogy ne jusson be zavarjel, hanem az, hogy ne jusson KI.
Tico-Tico: Azért nem használják (még) az optikai kábeleket mezei célokra, mert ahhoz, hogy néhány méternél hosszabb is lehessen az az optikai kábel, nagyon pontos fénybelépésre van szükség, ahhoz meg nagyon jó csatlakozóra. Ami még drága és nem fizetnéd meg, pláne, hogy semmivel sem tudna többet, mint a sima rézdrótod :) Arra a pár méterre meg nem számít, hogyan támolyog be a kábelbe a fény, jó az óccsó csatlakozó is.
Egyebkent mi az a hatar ahonnan mar nagyfrekvenciasnak hivunk egy jelatvitelt ? (nem trollkodok, tenyleg erdekel)
Amennyire lattam katalogusban jobbfajta CAT7-es kabelek 900-1000MHz-en vannak tesztelve, ami ugye 10G halozatoknal akar jol is johet majd a jovoben. Ez meg nem a nagyfrekvencias tema ? (bar azert az 1GHz az en fejemben mar eleg nagy freki)
Azért én olyan egyértelműen nem sorolnám ide a koaxiális kábeleket, mert ott kicsit másról (is) szól a történet! Azok nagyfrekvenciális jelátvitelre készültek, dielektrikus jellemzői meghatározóak, csillapításuk frekifüggő/hosszfüggő/ természetesen, továbbá az árnyékolásuk itt nagymértékben a külső nagyfrekvenciás zavarok (más adók, rf-források és nem kisfeszültségű hálózatok) miatt fontos.
Itt a sodrott érpároknak semmi esélyük nincsen...tehát ne keverjük össze ennyire leegyszerűsítve a dolgot.
Nem is értem miért nincs home kaliberben optikai router, mikor 10 évvel ezelőtt ott virított az optikai kimenet az alaplapokon, igaz az hangra volt töltve. Annyi értelmetlen gond megszűnne.
Azt tudjuk, hogy szimmetrikus áramok esetén az érpár sodrása helyettesítheti az árnyékolást. Minél sűrűbb a sodrás, annál jobb ez a védelem, végtelenül sűrű sodrás végtelenül jó védelem lenne. De a sodrás nem lehet végtelenül sűrű, ezért erős/közeli zavarforrások környezetében lehet értelme a kettős védelemnek is (sodrás ÉS árnyékolás). Hasonló ok miatt léteznek pl kettős árnyékolású koaxiális kábelek is.
Az árnyékolt kábel két végén lévő két (egymástól távol lévő) készülékek burkolata között előfordulhat akkora potenciálkülönbség, ami jelentős áramot generál az árnyékoláson, ha annak mindkét vége be van kötve (mivel az árnyékolás ellenállása igen kicsi, ezért már kicsi feszültségkülönbség is jelenős áramot hozhat létre ami már zavaró mértékű mágneses teret tud létrehozni).
Ha megnöveled az árnyékolás ellenállását (elég lehet mindössze 5-50 ohmos ellenállás is), akkor ez az áram jelentéktelenre csökken, így be lehet kötni az árnyékolás mindkét végét.
"kb 15 méteren egy csőben a 220 V és az UTP kábel nem fog gondot okozni a netnek?"
Mindenekelőtt tudnod kel, hogy érintésvédelmi szempontból szabálytalan/veszélyes együtt vinni.
Ha ettől az apróságtól eltekintünk, akkor
- ha a 230V-os hálózatban tiszta szinuszos áram folyik, akkor még 200 méter hosszon sem fogja zavarni az internetet
- deviszont vannak olyan elektromos bizgentyűk, amelyek csúnyán viselkednek a hálózaton: a szép szinuszhullámot teleszemetelik mindenféle cikkcakkal. Ilyenek pl a hagyományos villanykapcsolók (főleg kikapcsoláskor), de szerencsére ezek naponta csupán néhány tized másodpercig zavarhatjaák meg az internetet, ami nem okoz érezhető internet lassulást. De vannak olyan hanyagul tervezett/meghibásodott készülékek, amelyek szinte folyamatosan szórják a szemetet a hálózatra, peches esetben ezek durván megzavarhatják/lelassíthatják a 230V-os vezetékhez túl közel vezetett hálózati kábel adatkommunikációját. Gondolj erre, amikor azt veszed észre, hogy amikor be van kapcsolva pl a mosógép/mikró/TV/akármi, addig tized sebességű az internet :)
Lényegesen javul ez a helyzet, ha ÁRNYÉKOLT utp kábelt alkalmazol (az árnyékolás egyik végét le kell földelni!)
Ez szerencsére még nem volt követelmény,de ha lehetséges a függőleges csatornákat megosztom az erősáram,és a vezérlő köri huzalozás között. A 230VAC vezérlést az erősáramú csatornába rakom,ami szintén vékonyabb mint 1,5mm2. Fázisvezetőt pedig ennél vékonyabbal nem is húzom. Természetesen a vízszintes csatornában párhuzamosan futnak a vezérlés és a motoráramkörök.
Van ahol követelmény,(még nem volt közvetlen szerencsém hozzá) ott eltérő szintben van csatornázva,és csak keresztezi egymást a két potenciálon lévő huzal.
Egyébként a 24VDC (PLC be-ki menet) mert párhuzamosan fut az erősárammal (mindegy hogy kábel vagy vezeték) nincs hatással a vezérlő berendezésekre. A félvezetők által keltett zajos áramkörök pedig árnyékoltan kell hogy szerelve legyen,így annak megint nincs káros hatása.
láttam egér által lecsupaszított huzalt,de rendszerint lement egy kismegszakító,vagy max egy ki-be meneti csatorna tönkrement. Itt megjegyezném hogy ezért is érdemes a 24VDC negatív,a 230VAC egyik sarkát,be (le) kötni a PEN sínre,különben az idegen feszültség potenciáljára emelkedhet hiba nélkül .
- ugyancsak európai uniós, de már jogkövetési alapelv szerint -
vélelmezni kell a jogszabálynak való megfelelőséget és ezt tilos vizsgálattal ellenőrizni.
Érvényes szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezhető, hogy
az azt alkalmazó, a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően,
kellő gondossággal járt el.
A szabványok figyelmen kívül hagyása esetében:
elhúzódhat és beláthatatlan mértékben költségesebbé válhat a termék/szolgáltatás piacra jutása, mivel nem vélelmezhető a jogszabályoknak való megfelelőség, hanem külön eljárással kell igazolni, hogy a választott megoldás kielégíti a jogszabályi követelményeket (egyenértékű vagy jobb, mint a szabvány szerinti);
külön és részletesen meg kell határozni a műszaki tartalmat és az ellenőrzés módját a szabványra hivatkozás helyetta szerződéses jogi kapcsolatokban és a pályázatokban (kiemelten a közbeszerzési pályázatokban), hogy azt a szerződés teljesítésben és ennek ellenőrzésbe közreműködők felek, valamint az esetleges későbbi jogi eljárásokban résztvevők értsék és elfogadják;
elvész a szabvány adta védelemaz élet-, egészség-, környezet- és vagyonvédelmi események kapcsán (külön eljárással kell igazolni, hogy a szabványtól eltérő megoldás egyenértékű a szabvány szerintivel és ez egy már bekövetkezett baleset vagy kár esetében már szinte lehetetlen).
----
Vagyis nem kötelező alkalmazni soha, de!
- ha nem alkalmazod,
- akkor bizonyítani kell,
hogy
a szabvánnyal egyenértékű (vagy jobb) a megoldásod.
Ami ritkán előnyös, így inkább az a szokás, hogy a szabványra hivatkozik a speckó (pl. jogszabály is).
Csakhogy a szekrényben elvileg külön csatornában kellene vinni a 24V-ot és külön a 400/230V-ot. Csak ugye ez nem csak nem akarás betartani, hanem általában lehetetlen küldetés.
Bar nem javasoltam senkinek, csak emlitettem hogy nalam a redonymotorok vannak 4x0.75-os MT kabellel huzva, WAGO-val kotve a motorbol kilogo kabelre (ami 5x0,75-os, az otodik er a programozashoz kell)
Nem tudom ez mennyire szabvanyos, amennyire tudom a redonymotor nem egy kimondottan nagyfogyaszto, ha pedig a sajat motorja is ilyennel van kabelezve akkor felteszem hogy pazarlas vastagabb kabellel kotni. Egyebkent nem en talaltam ki hanem a mernok aki megtervezte a rendszert. Egy eve hibatlanul mukodik.
Sehol mashol nincs ilyen kabel, minden mas 1,5-es vagy 2,5-es MBCU (marmint a fogyasztok, a betap az nyilvan egy picit komolyabb, ha jol emlekszem 5x10-es rez)
Nos én angliában tolom az ipart, ha lenne ilyen törvény, bizony mi is tudnánk róla. 1mm-es vezetéket/kábelt napi rendszeressèggel használunk, teljes mértékben megfelel a szabványnak.
Nem. Bármilyen törvény a követelményeket határozza meg, amit gyakran egy-egy szabványra hivatkozva tesznek. Ennek az az előnye, hogy a szabvány használatával biztosan jó lesz a dolog.
Azonban ettől el lehet térni, amennyiben a megoldás legalább olyan paraméterekkel rendelkezik, mint a szabványban meghatározott. Az más kérdés, hogy ezt igazolni is kell, pl. tanúsítással.
Persze egyrészt általában a gyakorlatban az, akinek bírálni kellene, fingja sincs a dologról, csak olvasgatja a szabványt. Hiába csinálsz nagyságrenddel jobbat, nem annyi centi, nem olyan hőfok stb. Másrészt meg ha eltérnek a szabványtól, az sajna nemfelfelé szokott történni...
A 0,5-ös vezetéket a behúzás miatt én is túl vékonynak tartom, de a 0,75-ös szerintem már elég erős ahhoz, hogy értelmes szerelő ne tépje el húzás közben.
Egy korszerű lakás teljes világítása összesen nem eszik 0,5-1 ampert (100-250 watt), pénzikidobásnak tekinthető 15-30-szoros áramot is elviselő vezetékeket pazarolni rá.
Ipari elosztó szekrényben a huzalozás keresztmetszet állandó vita téma. A tervező ragaszkodik hogy 1mm2-nél kisebb huzal a vezetékcsatornában nem megengedett. No a 16-os PLC kártya csak max 0,75-t vesz be. Az ipari frekvenciaváltó vezérlő sorkapcsa max 0,75-t vesz be.Utóbbinál a COM, vagy a +24V pontra akár kétszer is szükség lehet, naná hogy a 0,5mm2 duplán, alaposan átpréselve talán ha belemegy. Sosem értettem hogy a frekiváltók vezérlő kapcsai miért molekula méretűek? Nem fér az árába nagyobb sorkapocs?
Már meg ne haragudjatok nagyon, de az erősáramú villanyszerelés nem csak arról szól, mint általános hetedikben a laposelem-égő kombináció, hogy addig próbálgatom-kötözöm, amíg el nem kezd világítani...
0,75 csőben az az MSz 1600 idejében sem volt szabványos.
Az egy dolog, hogy valaki szabványtalanul szerel magának otthon, de hogy ezt még nagy mellénnyel javasolja is másoknak...
Melyik eus szabvány? Ezt a kérdést ebben a topicban szégyen feltenni, hacsak nem idetévedt megrendelő kérdezi.
Azt hiszem, hogy behúzásnál kicsi a szilárdsága ez az ok nem a paraméterei. Én Balkáni módon 1-es vezetéket használtam a világításhoz 6A-es biztosítóval 3 fázisra elosztva, csillagpontosan szerelve és nem látom értelmét vastagabbnak a 100mA-es LED fényforrásoknak vagy az 500mA-es halogén izzóknak. Még az indulási áram sem indokolja.
Milyen eu-s szabvány tiltja a 1.5-nél kisebb vezeték használatát? Ez hulyeség. A vezeték kerwsztmetszetét terhelés és feszültségesés figyelembevételével kell megválasztani...
Műanyag behúzóra rákötöd, szigszalagozod is, majd húzás előtt beszappanozod a kötést és a kábelt is. Valaki adagolgatja, rendezi, másik húzza, persze nem ész nélkül. Ha girbegurba a csöved, beteszel itt-ott 65-ös dobozt és szakaszonként húzod.
Az alukihúzást lehet csak megszívni, de azt nagyon. Szerencsére most a 4mm2-est egy darab fával ki tudtam tépni.
Nálunk 2 szint van, alul csövezés, azzal a régi mekkelekes barnával, szaki csinálhatta, pár elcseszésen kívül semmi baja simán áthúzható volt. De mások lettek az igények, más a tulaj ugye. Na az emelet az full gányolmány. szétcsavartam minden mmfalit mert lekövethetetlen volt mit hová tekergettek, és hát fekete-fekete-kék... Az FI úgy kivágta, hogy öröm volt nézni. 5 centis kilógó végek a 65-ös dobozból. Na tudod ki fog ezzel szarozni.
Nem rajtad nevetek, te. És amikor ilyet kell csinálni valaki után, az tényleg nem vicces.
A mi elcseszett házunknál az egyetlen, amit tisztességesen megcsináltak annó, az villany volt. Amennyire tudom, a "kivitelező" össze is veszett a villanyszerelővel, amikor az nem volt hajlandó megvenni a legszarabb cuccokat.
De mivel kispórolták az aljzatszigetelést is, amiben a csöveknek mennie kellett volna, a bontásnál szakadt/tört az összes szinte. Plusz mivel a bejárati ajtó felett volt pont passzentosan az áramszekrény, az ajtó emelésével azt is szét kellett bontani és nem is fért már be. Akkor már nulláról csináltam inkább az egészet. Ez sem volt vicces akkor, bár most már tudok rajta röhögni...
Különbséget kell tenni az installáció és a csatlakozóvezeték között.
Hajlékony csatlakozóvezetéknél a szabvány azt mondja, hogy vagy az adott készülékre vonatkozó külön előírás szerint (ha van olyan), vagy min. 0,75 mm2.
Installációnál gyakorlatilag nincs más lehetőség, mint min. 1,5 mm2 réz.
De a szabvány betartása nem kötelező... csak mégis.
Ha egy porszívóval áthúzol egy spárgát, és arra kötöd a vezetéket, egyszerűen át tudod húzni. Ott is jó módszer ahol lövésed sincs melyik cső honnan hová tart, vagy hol a másik vége.
Azért az nem mindegy, hogy egy általános villamos hálózatról beszélünk, vagy egy végberendezésről (amibe nem fognak a szükségesnél vastagabb kivezetést tenni, csökkenne a profit :) és annak konkrét vezetékezéséről.
Ha közvetlenül vezetékezel egy adott berendezéshez, ahol még véletlenül sem lesz később pl. konnektor, akkor csak a hosszt kell figyelembe venni, ha jó, akkor jó lehet a 0,5-ös is...
De én azt mondom, hogy ami falban megy, az legyen már legalább 1,5-es, mert nem cseréled olyan könnyen.
King_of_Giants: köszi, közben megoldódott. holnapra lesz 25 m 16-os csövem.
Ha már itt tartunk, Transitász, miért nem használsz Symalen csövet? Igaz, drágább, nem is kicsit, de jó vele dolgozni. Igaz, leginkább csak 100-es tekercsnem lehet megvenni, lásd az én problémámat. És 5-10 fokban a "nagyon hajlékony" erős túlzás. De amiért én főleg azt használtam, az az, hogy mivel egyedül kellett az egészet csinálnom, egy kis szappanos vízzel simán áttoltam a kábeleket a csöveken, se behúzószál, se semmi. Mivel könnyűszerkezetes a ház, a gégecső nincs befalazva, mozog, nyeklik-nyaklik, rugózik, az életben nem húzom bele a kábeleket...
Jahno: LED szalagokkal, megerősítve drágább kétoldalú ragasztóval és 1 hét alatt az is elengedett. Takonyvetőt még nem próbáltam, az hülye ötlet vagy van értelmes módszer?
Erősen függ attól, milyen felületre ragasztod. Érdemes rendesen megpucolni, zsírtalanítani, különben a legjobb kétoldalas is le fog esni idővel. Ha a takonyvetőn a ragasztópisztolyt érted, akkor nem hülye ötlet :) Vagy használhatsz pl. FBS ragasztó-tömítőt.
A 230V-ról működtetett LED visszajelzőknek nem ellenállás az előtétje, hanem jellemzően kondenzátor.
A LED megkapja a maga 10-15mA áramát, az egész a hálózatból felveszi a LED által használt teljesítményt és nem melegszik. Legalábbis nem termel több Watt-nyi hőt köszönhetően annak hogy nem ohmos feszültség ejtés van előtte.
> elfűt a feszültségosztón, akár több Wattot is ...
nem talalkoztam meg led-es, 230-as kapcsoloval (ettol fuggetlenul biztos van, nincs tul nagy ralatasom erre a piacra), ami nekem van par darab led-es azok 24V-on mukodnek, ott ugye egyszerubb a keplet.
Viszont ha 3,5W-ot elfut az ellenallason a cucc akkor elegge fel tudja melegiteni a kapcsolot is, ami felteszem nem egy uzembiztos allapot
(nem kotozkodes, csak halkan gondolkodom)
ha mar led akkor lesz ott egy parforintos elektronika is szerintem nem csak egy ellenallas
"Mécses" villanyszerelési szaküzlet: Fót Dózsa Gy. u.
Köszi a választ!
Ez jó lenne, Fót itt van mellettünk, azonban semmilyen infót nem találok az üzletről. Egy telefonszám kellene, megkérdezném a dolgot, merthogy én csak este 6 után tudnék menni, akkor meg már nincs hova, aki meg menne, ne menjen már feleslegesen.
A LEDek áramát a soros ellenállással állítják be, ettől függ a fényereje is. Ez akár kisebb is lehet 1 mA-nál, de lehet sokkal nagyobb is.
A soros ellenállást még ne nevezd feszültségosztónak. Jójó, tudom, idézőjelben volt :)
Nem tudom, létezik-e LED-es jelzőfényű kapcsoló, de nem éppen gazdaságos megoldás. (A glimm izzónál is kell előtétellenállás, csak amíg ott kb. 80V a rá eső feszültség, addig a LED-nél pár Volt, tehát a glimm izzó nem cserélhető simán egy LED-re.)
Az általad említett példából kiindulva mondjuk 227*0,015=3,4 W, amit elfűtene az előtétellenállás. Vagy valami szép áramkörrel megoldják, ami megint csak nem ésszerű.
meg ha az is akart volna lenni az is hibas lenne ;)
0,015A
egyebkent ha visszaszamolod az 3,45W teljesitmeny amit egy kicsit erosnek erzek egy visszajelzo lednel, egy hangyanyit elvakitana a sotetben (melegedesrol nem is beszelve) Azt is erosen ketlem hogy a led-ed direktbe kotnek a 230V-ra, szoval lehet hogy 15mA, de nem 230V-on, ergo a teljesitmeny is kevesebb
"Akkor csinálod jól, ha hajlítás közben a cső belső ívén csak egészen apró ráncok jelennek meg, eközben a cső külső ívén jócskán megnyúlik a műanyag (eközben elfehéredik)."
Még valami:
a kanyart egy picit "görbítsd túl" tehát pl egy 90 fokos kanyar legyen egy picikét "hegyesszögű". Ennek okát akkor fogod meglátni, amikor majd beépíted (90 fokban) a helyére a falban. A hajlítóból kivett kanyar többnyire nem pont kör keresztmetszetű, hanem ellaposodik egy picit. De ha egy ilyen "lapos" 87 fokos kanyart visszafeszítesz 90 fokosra, akkor az ellapulás szépen "ki fog kerekedni". Ez így leírva zavarosnak tűnhet, de ha kipróbálod, megérted.
"2,5mm-es gerincvezetékről ágaztatnék le 1,5mm-es rézvezetéken"
Mivel a biztosítékot mindig a legvékonyabb vezetékhez kell megválasztani, ezért a 2,5-es gerinc pénzkidobás.
Vagy tessék egészen a konnektorig 2,5-össel vezetni és akkor lehet akár 16 amperes is a biztosítékja.
"Namost a csillár is elég ramaty állapotban volt, így ahhoz vettem vékonyabb pvc csövet, és oda is viszek 1,5-ös réz vezetéket."
A világításnak mehet sokkal vékonyabb derót is, akár 0,75-ös vezeték is (pl 4 amperes biztosítékkal)
"A problémám az, hogy ilyen műanyag csövekkel még nem igazán dolgoztam,"
A kötődoboztól a lámpáig vezetgetsz (kettős szigetelésű) kábelt is, arra könnyű kanyart csinálni :)
"és nem tudom, hogy a 90 fok és ahhoz közeli értékeket hogyan lehet meghajtani rajta?"
A csőbe beledugod a belevaló rudat, az oldalához szorítod a "sínt" és egy erős mozdulattal meghajlítod. Az a trükkje, hogy hajlítás közben a leendő kanyar két végénél olyan marha erősen összeszorítod a csövet a sínnel, hogy a csó ne tudjon megcsúszni rajta. Ez elsőre biztosan nem fog sikerülni, de 5-10 kísérlet után már tökéletes lesz (ha képes vagy elég erősen szorítani két másodpercig). Akkor csinálod jól, ha hajlítás közben a cső belső ívén csak egészen apró ráncok jelennek meg, eközben a cső külső ívén jócskán megnyúlik a műanyag (eközben elfehéredik).
"a konyha fel lett újítva úgy 15 éve, ott szerencsére rendes vezetékek vannak, de valamiért csak a fázis és a nulla van rézből, a föld alumínium vezetéken van víve"
Alumínium földvezetö használata ilyen helyen szerintem 15 éve is szégyen/szabálytalan volt (30 éve még nem). Cserélj le mindent rézre ott is.
Plafonra tehetsz nyugodtan MMfali vezetéket, van abból réz is, sőt csak az van, és rendes fekete-kék-zöldsárga a belső színezésük. Ha 2-vagy több csillárkapcsolós, akkor tegyél be 2db MMfalit. Vésni nem kell szinte semmit, csak legyen a plafonnál 80-as kötöződoboz, onnan már csövezz.
Ajánlom figyelmedbe a gégecsövet. Úgy tekergeted ahogy tetszik, semmi kínlódás, semmi szívás. Létezik hajlékony vezeték is, amit a konnektorbekötéseknél áldani fogsz. A konyhát is cseréld, valami idióta anno rágányolt. Ne kövesd a példát.
De ha a konyhabútpr nem vadiúj, akkor mindig feltételezek a felületén egy rágőzölt leheletvékony zsír/olaj réteget, amit ragasztás előtt el kell távoiítani róla valami oldószerrel.
A led csík hátoldala szintén poros/zsíros lehet a kezedtől.
Én most az 1-2 métere pultmegvilágító LED szalagoknál azon röhögtem, hogy ha le van kapcsolva és megfogom az alusín szélét, halványan akkor is világít. Apropopó, szopok a szalagok felragasztásával, Ti mivel csináljátok? Addig eljutottam, hogy a gyári öntapadós alapban szar, de ismerős cuccait kidekoráltam 10-20 centis LED szalagokkal, megerősítve drágább kétoldalú ragasztóval és 1 hét alatt az is elengedett. Takonyvetőt még nem próbáltam, az hülye ötlet vagy van értelmes módszer?
Sziasztok! Előre is bocsi a laikus kérdésemért, adott egy lakás, amiben 60 éves szétégett alumínium vezetékek vannak, berman csőbe bújtatva. Gondoltam ez így nem maradhat, ezért az összes csövet kiműtöttem a falból, és új 2,5mm-es gerincvezetékről ágaztatnék le 1,5mm-es rézvezetéken konnektorokat stb. Namost a csillár is elég ramaty állapotban volt, így ahhoz vettem vékonyabb pvc csövet, és oda is viszek 1,5-ös réz vezetéket. A problémám az, hogy ilyen műanyag csövekkel még nem igazán dolgoztam, és nem tudom, hogy a 90 fok és ahhoz közeli értékeket hogyan lehet meghajtani rajta? Van olyan hajlító sínem és belevaló betétem is, de hiába rakom bele a csőbe, ugyanúgy eléggé ellaposodik és lecsökken a keresztmetszete. Van valami más trükkje, netalán van olyan simafelú gégecső amivel egyszeűbb dolgozni és össze lehet hozni a pvc csővel?
Illetve a másik kérdésem, a konyha fel lett újítva úgy 15 éve, ott szerencsére rendes vezetékek vannak, de valamiért csak a fázis és a nulla van rézből, a föld alumínium vezetéken van víve (normális keresztmetszeten.) Ez így nagyon gáz, inkább cseréljem, vagy ne aggódjak ettől? Természetesen az összes kötést wago-ra cserélem.
Válaszotokat, segítségeteket előre is nagyon köszönöm!!!
Ez is működött több 10 évig, oszt néha gányoltak is, most meg nem sok hiányzott kétszer, hogy leégjen az egész kóceráj:
Én ügyesen titkoltam, hogy érdekelnek a hasonló dolgok, kaptak akkus lámpát és szerszámokat, oszt babrálja más, csukjanak le mást. Most matekozik rajt a villanyász, de kemény menet lesz a tulajjal is. Tegnap még jó vót és 30 éve, most betoltak pár elektromos sütőt, alu/réz kötések, meg minden ami csak szabálytalan.
Az érdekes az, hogy volt nálam villanyszerelő nem is egyszer, és éppen azért hivtam hogy nézze át az egész hálózatot. Kicserélt pár konnektort, leszereltettem vele a felesleges dolgokat, pl.ezeréves hősugárzót, de nem mondta hogy életveszélyes a lakás villanyhálózata... Az előző tulaj 1964 óta lakott benne mig meg nem halt. Ennyire hülye lett volna vagy ennyire szerencsés, hogy megúszta?
Van éjszakai áram is.
Intézkedem, ha túlélem dobok egy tepsi almás pitét az uraknak :-)
Minden dobozfedelet kibányászni, újrahúzni, kismegszakítót cserélni, konnektort meghúzni.
Ma ha ezután se okés, akkor kihajítani az ezeréves aludrótozást mindenhonnan és teljesen újradrótozni, átalakítani a mai energiaigényeknek megfelelőre. Ez nem olcsó játék, de a lakás felgyújtása még drágább.
Ha hajlandó vagy 1 (egy) településnyit menni, akkor a Mécsesben* lehet méterre venni. Legalábbis én vettem 30m-t a 20-as külső átmérőjüből (mondjuk kb 19m még van).
* "Mécses" villanyszerelési szaküzlet: Fót Dózsa Gy. u. ?? kb 29 a kugli alapján.
Tisztelettel kérdezném a villanyos szakértő urakat, hogy mit tudunk tenni ha a lakásunkban a mosógép működése mellett pl. a vízforraló vagy porszívó/mikro/villanytűzhely bekapcsolása a biztosíték kivágásával jár?? Nem régen költöztünk ide. A társasház földelve van, néha égett szagot is éreztünk már, nem szeretnénk elektromos tűzet és hasonló katasztrófákat.
Lehet, hogy buta vagyok a villanyszerelési dolgokhoz nem értek, viszont pitét tudok sütni!!
"Az egyik Legrandba való a katalógus szerint 0,15 mA-t eszik."
Köszönöm.
Egy teljes lakásban szinte az összes led izzó halványan világít lekapcsolt állapotban is és megkérdezték, hogy mi legyen most. Én azt mondtam nekik, hogy tekintsék ingyenes éjszakai irányfénynek és ahol nem zavaró, ott ne törődjenek vele (ahol zavarja őket, ott persze kisöntölöm kondival).
Na de mennyi lesz a villanyszámla? Azt mondtam erre nekik, hogy az élvilágítós kapcsolók mindenképpen rátesznek a villanyszámlára havonta kb száz forintot, a halványan világító ledek ehhez viszont már nem tesznek hozzá egy fillért sem, tehát az éjszakai irányfény az egész lakásban teljesen ingyen van.
De ha a 0,15 milliamper az átlag, akkor még a havi száz forinttal is túl sokat saccoltam.
A Makitába lehet olcsóbb de a dupla szűrőset vedd meg, nekem 10 évet ment porzsák nélkül, de ha 5 évente cserélsz papírszűrőt kb 30e akkor megy az többet is.
Kallódik valakinek Budapesten 25m 16-os symalen cső? Ennyi kellene még és nem szeretnék ezért megvenni 100m-t. Legalább is én nem találok olyan boltot, ahol 100m-nél kevesebbet tudnék venni :)
Annak a LED-nek nem szabadna picit sem világítani lekapcsolva sem! Kivéve, ha ilyen glimmlámpás a kapcsolója :) Meg ha nem a fázist szakítja meg a kapcsoló, de gondolom, ezt kilőhetjük.
Azt írják okosabb helyeken, hogy tegyél a LED-nél az izzóval párhuzamosan kötve, mondjuk a sorkapocsnál egy 400V-os 220-330 nF-os kerámia kondit. A lényeg, hogy ne elkó legyen, ugye. Bár ilyesminek kéne benne lennie szerintem.
A glimm fogyasztását én sem tudom, de valószínűleg nem több, mint egy bedugva hagyott töltőé.
Szerintetek melyiket éri megvenni elszíváshoz? Még aludni sem tudok... :(
BOSCH GAS 15 Ipari univerzális porszívó kartonban 1100w 33l/sec 44.000ft
BOSCH GAS 35 L SFC félautomata szűrőtisztitású száraz-nedves ipari porszívó 1200W 74l/sec 130.000ft
A kettő között mekkora a különbség? Számít a dupla szűrő?
Makita VC2512L Száraz-nedves ipari porszívó L-osztály 60l/mp !!!! 49.000ft
Metabo ASA 25 L PC univerzális porszívó 60l/mp !!!! 57.800 HUF
A 44k-s bosch tényleg csak 1x szűr és így könnyebben megy tönkre is? Boltos szerint, ha nem porzsákkal használom a garanciáztatást bukom mindegyiknél. Akkor meg nem értem minek vegyem a drágábbat. Heti 3x használnám max és panellakásokban vágnék vele. Esetleg a kifújó részre tennék 1 másik porszívó csövet, hogy az ablakon fújja ki a csak kevésbé poros levegőt. :S
Gépkapcsolóról lemondanék az olcsóság kedvéért, de a szívó erő kell. 2000-2500 wattos gépekkel vágnám a betont. Tönkre mehet, ha nem elég jó a szűrőrendszere? Vagy mire növelik az árát 100k fölé?
... saját magadnak megválaszoltad, hogy miért írt hülyeséget az illető. Tehát a rendezői bal, az jobb, nincs okoskodás, hogy honnan nézik... Ellenben a fázist a konnektorral szemben állva kötik balra, én is így csináltam.
Bocsesz, a rendezői bal jelenti a bal oldalt, szemben állva a színpaddal, jelen esetben a konnektorral. Ha a konnektor hátoldala felöl nézem (színészek), onnan tényleg a jobb... De ki nézi a fal felől?!
Tico-Tico: majdnem igen, nem szaroztam, külön van kábelezve minden, de vannak, amik közös csőben mennek. És minden kötés a biztosítékszekrénynél lesz.
Nem használok preseteket. A Ligthroom lehetőségeit használom ki, a Canon 6D anyagaival, és a Lightroom műveletei elég gördülékenyen mennek (mint írtam, nem úgy, hogy kattintás befejezésére már előállt az új verzió).
Egeszsegere. Ha ugralnak korulottem a gyerekek nehezen tudok a melora koncentralni.
Nem windowson / nem windowsra fejlesztek, nem kliens oldali cuccokat. Maradjunk annyiban hogy vilag ezen tul is. (tudom hogy tudod, azt nem tudom miert kellett ebbe megint beleallni) Ez mar tenyleg az a szint mint amikor baszogatod a BMW szerelot hogy miert BMW-t szerel amikor szerelhetne bazzmeg opelt is, mert abbol tobb van az atlagembereknek.
at kellene nevezni a forumot "Atlagemberek villanyszerelese"-re.
Az a vicc egyebkent hogy a legtobb dologban egyetertunk, megis megy itt egymas verenek a szivasa, helyenkent elfogadhatatlan stilusban.
Az eredeti kerdesre visszaterve - epitkezes, felujitas eseten - tovabbra is azon a velemenyen vagyok (es ezzel nem vagyok egyedul) hogy az UTP kabelezes *szinte* alap manapsag *ha* az embert akarcsak egy kicsit is mozgatja a tema. (nem, nem a nagyatlagrol beszelek, a nagyatlag nem epitkezik/felujit) de mondjuk a "kisatlag". Az otthoni IT rendszer tetszoleges eleme minimal energia-, maximal penzbefektetessel varialhato a jovoben, az egyetlen dolog amit nehez/draga utolag megcsinalni az a kabelezes. Ennek sok kivalto oka lehet, valaki csak az IPTV-re akar felkeszulni, valaki meg datacentert akar otthon epiteni, a skala eleg szeles. Szerintem ebben megegyezhetunk.
Ha pedig az atlag kerult szoba akkor maradjunk annyiban hogy nagyatlagban az ember nem szereli le a konnektorokat meg a szegelylecet egy szekreny miatt, hanem betolja ameddig megy es kesz. (de megegyszer, elfogadom hogy igy csinaljatok, nincs vele semmi baj, csak en nem igy csinalom, ennek ellenere se kutyazlak mert igy csinalod)
Javasoltam valamit (sokszor leirtam mar mi volt az), ha a kerdezonek ez tul sok / tul draga akkor nem kotelezo megcsinalni. nem vagyok se hivatal se karhatalmi szerv hogy ellenorizzem es megbuntessem ha nem jol csinalta.
> Olvasva a válaszaid, nálad sem jobbak mostanában a feldolgozási arányok a hsz-eimből, így kérlek írd le, hogy mire nem válaszoltam.
mert a legtobb dologban egyetertunk, nincs ertelme valaszolni ra. A stiluson kellene picit csiszolni es minden fasza lenne.
Hát ez egy baromira hosszú és kacifántos történet, a lényeg, hogy ez sógoromék kegyetlenül elkúrt könnyűszerkezetes háza, amit végül is megvettünk és rendberakunk. Gyakorlatilag a vázig vissza lett bontva minden. Ezekbe ne menjünk bele jobban, elég volt az elmúlt fél év.
Az árammal az történt, hogy hirtelen sürgős lett, mert a gipszkartonosok magasról szartak arra, hogy még sehol sincs becsövezve és elkezdték berakni a szigetelést, fóliáztak és rakták fel a gipszkartont. Én csak esténként érek haza, akkor le is állítottam, de a nagy része már készen volt. Készen... minden szaki tisztessége munkát végzett, kivéve őket, vissza is kellett őket hívni, hogy tegyék már rendbe a legdurvább hibákat, de a vége így is is az lett, hogy jobb, ha nem nagyon rakok semmit a falakra. A lényeg, hogy végül is én csináltam meg pár nap és éjszaka alatt a csövezést és a kábelek behúzását. Általában időproblémákkal küszködök, nem szakmaival. Viszont az érintésvédelmet (földszonda, fí-relék) már szakember fogja csinálni, abban nincs rutinom :) Egyedül a 10-es földkábelt hoztam ki a házból.
A kérdésre visszatérve én is a bal oldalra szavaztam, két konnektort bekötöttem, hogy ne a kábeldobbal kelljen a garázsból hozni az áramot.
Mivel a nálunk használatos dugaljnál felcserélhető a fázis-nulla, így alapjában véve mindegy. De a fenti az elterjedt, nem is szoktak erről vitatkozni.
Ja, de a nagy átlagnak a gépe sem tud RAW-t, mert minek, akkor meg csak feleslegesen rágtuka gittet, hogy olyan formátumról pofázunk, ami ott nincs is, mert felére sincs igény és nem tudja a vas.
Ja-ja, ez az. Azért nincs szó ilyenekről, mert ehhez többet kell visszaolvasni.
Mindegy merre kötöd egyébként, de én is balra szavazok. Rendezői bal, ha így érted.
ui.: felújításnál, építkezésnél a legfontosabb, hogyha valamihez nem értek, akkor vagy megtanulom vagy mestert hívok. Egyébként szerintem a tető fontosabb.
most meg Neked kellene megoldani, mert a fényképező mikor jpg-et fordít az nem mindig jó, ellenben Te tudod mit akarsz.
Nagy átlagba jó a nagy átlagnak. Akinek nem az hozzászokik a torzításokhoz, ha még profibb, akkor úgy komponál, hogy ezt is beleszámolja. Aki meg ezen is túllép, az fotólámpával meg bőröndökkel megy sörözni :-)
15 vidéki telephelyünkön kértünk sávszél emelést 100 megáig. Ebből 10 UPC felségterület, 1 helyen tudták megadni. Az Alle mellett 10 megáról tudtak bővíteni 20-ra, ez nekünk így majdnem elég, mert a garantált 5 megával elvagyunk vész esetén is.
Az 5.kerben egy bérházban a garantáltat sem tudták hozni. A kellemetlen az volt, hogy egy ügyvédi irodában fedeztem fel eme malőrt. Ment levél és egy hét múlva a maximál is sikerült, nem tudom mit tettek...
Ja, UPC.
nekem nagyon ugy remlik hogy arra kerdeztel hogy egy otthoni lan-on mi lehet ennel durvabb. Van egy finom differencia a ketto kozott, de ettol fuggetlenul sehol nem emlekszem az "atlagos felhasznalas" peremfeltetelre. Mind1, magambol indultam ki es leirtam.
Igen, óriásit tévedtem, hogy nem írtam oda, hogy a felhasználók 90-95%-nál mi lehet ennél több, nézd el nekem. Azért remélem elégszer átrágtuk már.
megintcsak, miert is relevans ez ? Neked mediacentered van nekem meg ilyen. mi a banat a kulonbseg ? (amugy halkan jegyzem meg hogy volt a HP-nak egy bevezeto akcioja, 60 penzert sikerult megvenni miutan eladtam belole a raid kartyat, eleg jo bót' volt) Messze van ez azert a szerverparktol, de jatszani meg a melohoz kello dolgoknak tokeletesen eleg. Kiadvanyt nem szerkesztek, programozok.
Azért mert nem ez a jellemző, sem az otthoni szerver. A media center jön a wifim után? Akkor azt is újra körbeírom. A routerre is ráakaszthattam volna egy NAS-t, de szembejött ez a PC és továbbgondoltam a dolgot. Egyre több a kérés, hogy Windows megosztás, Androidos eszközön dolgozna, de nem tárolna rajta semmit, akár távoli asztalozna tabletről Wines gépre és egy jó játszótérré válik így majd az a gép. És igen, nagyberuháztam hozzá, hogy ne A wifin lógjon, hanem csinálok neki egy külön WLAN-t. Nem bonyolult ez, de a családfők 90%-t ez sem érdekli, irreleváns a családi hálózat szempontjából. Egyébként elgondolkoztam(ha már ennyit mondogatjátok) és egy nap lenne kikábelezni a gépet, úgy hogy 1 méter UTP nem látszana és nem kellene csatorna. Megoldhatnám, de dolgozni kell, az meg majdnem olyan mint a sport... :-)
amugy sikerult a lenyegi mondandom 80%-at ignoralni a valaszban, de mindegy, az internet mar csak ilyen...
Olvasva a válaszaid, nálad sem jobbak mostanában a feldolgozási arányok a hsz-eimből, így kérlek írd le, hogy mire nem válaszoltam.
Legrand Niloé szerelvény termékcsaláddal van valakinek tapasztalata? Felújítjuk a nagyszülők házát, és minden villanyszerelő ezt ajánlja, mint költséghatékony megoldást. Szépnek szép, de nem értem, hogy ha tényleg jó is, miért kerül felébe, mint a Valena.
Igaz, csak ezt az oldalt olvastam végig, de mitől Villanyszerelés a topik címe? :)
Nagyon banális kérdésem van: teljes házfelújítás során újracsöveztem, kábeleztem mindent. A konnektorok bekötésénél szembesültem azzal a kérdéssel, hogy balra, vagy jobbra kössem a fázist? Mert legyen már egységes. Azonban a hatályos szabványokban (én) nem találtam erre vonatkozó javaslatot, a netet böngészve pedig finoman szólva nem egységes az álláspont.
Lehet, hogy védőföldelés kialakításáról is lesz kérdésem.
Köszi!
u.i.: felújításnál, építkezésnél szerintem egyértelmű a gyengeáramú kábelek (pl. az utp) csövezése/behúzása. Gyakorlatilag semmibe nem kerül ellenben tuti. Kár kihagyni, én is azzal kezdtem.
Programozol? Ahhoz meg aztán végképp nem kell semmi, egy normálisabb Surface oszt csókolom. Inenntől nem értem sem a CAT7et (na jó, azt eddig sem), de az ESXi izéket meg főleg nem.
Sztorinak jó, de aki kezdőnek és érdeklődőnek manapság filmes gépet vesz, az marha. Főleg már csak a kb. 3-5ezer forint környéki tekercs áraknál is. Bár pont itt van mellettem a táskában a Zenit 12XP, meg pár másik, lehet én már 30 éves létére többet használtam, mint az előző gazdája. Tanítók meg összevissza beszélnek és nincs olyan, hogy profi. Én gépeim nagy részét semmire sem tartják, korlátait ismerem, más meg ilyennel csinálja az életműveket. Meg akármi.
Ja, "kezeli". Ezen felül? Van aki ezt mondja a Celeronos 4 giga RAMos gépére is, én meg ráhúzok pár réteget, csiribiri varázslást és már az egér is akadozok egy sokkal komolyabb gépen.
D600asom pont van, de persze ha annyit csinálunk, hogy valami preset és konvertáljon, majd el van fél éjszakát a sarokban, akkor okés. Nálam meg az i7 is matekozik, ha kicsit húzogatom a képet és akkor még lófaszt nem tudok az utómunkáról és elég sokat várok tekergetés közben a gépre is. Nem mindegy.
Jól bírjátok... Kettő közt bőven akad különbség, de mindegy is, akinek fényképezőbb fényképezője van, az majd RAW használ, akinek meg nincs rá igénye, annak úgyis mindegy, gép sem tudja és jó a jpg. Csak azt felejtjük el, hogy a film többet bírt dinamikáakülönbségben és azt az előhívógép tette rendbe, most meg Neked kellene megoldani, mert a fényképező mikor jpg-et fordít az nem mindig jó, ellenben Te tudod mit akarsz.
Elhiszem neked hogy ennyit hoz a digi, nem volt meg veluk dolgom. UPC eddig meg mindig az igert max savszelt hozta.
> a háztartásban mi lehet durvább az 1080p filmnézésnél és a sok szálon bonyolított torrentnél
nekem nagyon ugy remlik hogy arra kerdeztel hogy egy otthoni lan-on mi lehet ennel durvabb. Van egy finom differencia a ketto kozott, de ettol fuggetlenul sehol nem emlekszem az "atlagos felhasznalas" peremfeltetelre. Mind1, magambol indultam ki es leirtam.
> ui.: szerver, cseszd meg. Emelje már fel a kezét akinél legalább egy kis HP micro lakik a szekrényaljában.
megintcsak, miert is relevans ez ? Neked mediacentered van nekem meg ilyen. mi a banat a kulonbseg ? (amugy halkan jegyzem meg hogy volt a HP-nak egy bevezeto akcioja, 60 penzert sikerult megvenni miutan eladtam belole a raid kartyat, eleg jo bót' volt) Messze van ez azert a szerverparktol, de jatszani meg a melohoz kello dolgoknak tokeletesen eleg. Kiadvanyt nem szerkesztek, programozok.
amugy sikerult a lenyegi mondandom 80%-at ignoralni a valaszban, de mindegy, az internet mar csak ilyen...
Ertem es rendben is van. Te rugtal ongolt azzal hogy postoltad a 100Mbit-es neteden mert 30Mbit-es wifi speedtestet, mar bocs. Nalam nem a wifi es a lan a korlatozo tenyezo az internet sebessegeben. Ha teged ez nem zavar akkor rendben, engem elkepeszto mod zavarna.
OK, akkor leírom ezt a részt újra: a Digi jelenleg itt, ebben a házban ennyit szolgáltat. Nem én találtam ki, ez jön ki a dróton, ígéretük szerint majd fejlesztenek és szerintük igenis van amikor megvan a reklámozott sávszél. Ezt eddig ebben a házban senkinek nem sikerül mérnie, max. az upload jött fel 45-47-ig. Szóval, mit tudom én mit trollkodsz most éppen az öngól dologgal, de nem a wifim a korlátozó tényező. Ehhez túl régóta fórumozok, hogy most felugorjak a stokira és kibányászott aktív eszköz mellett fényképeszkedjek neked. Öreg vagyok már ezekhez a játékokhoz.
A többire meg annyit, ott kezdődött, hogy meg mertem kérdezni, hogy a háztartásban mi lehet durvább az 1080p filmnézésnél és a sok szálon bonyolított torrentnél. Nos, te erre jöttél a sok-sok érdekes, de a lakosság 90%-ának szempontjából érdektelen dologgal, mint példa.
Szóval, értsd meg, hogy engem is fáraszt már eléggé, de Transformers nézés közben pont jó rágógumi ez is.
ui.: szerver, cseszd meg. Emelje már fel a kezét akinél legalább egy kis HP micro lakik a szekrényaljában. Akinek ez kell, kábelezzen, de a specifikációban szó se volt kiadványszerkesztésről és szerverpark üzemeltetésről. Ezeket sem én mondtam...
Nem igazan nezted meg azt a specifikaciot szerintem.
A kerdezo kuldott egy altala szerkesztett alaprajzot, amin szabvanyos jelolesekkel egy komplett villamos rendszer meg volt tervezve. Benne volt eredetileg is az UTP halozat. Erre en azt irtam hogy: legyen legalabb dupla utp a tv mogott, a minden szobaba egy kabel otlet NEM tolem jott, annyit mondtam hogy rendes patch panelen terminalja es 2db tanyeros wifi AP-vel (szumma ~40k az altalam javasolt eszkozzel) sokkal jobb wifije lesz mint egy darab upc routerrel. olvass vissza.
erre jott toled a teljesseg igenye nelkul a kovetkezo szarcunami:
- bolcsesz vagy
- minek kabel, urisen az elkepesztoen draga
- olyan nincs hogy a wifi nem eleg
- otthoni halot mire lehet hasznalni torrenten meg hd stream-en kivul
- vm-ek
- szerver
- kutyafasza
most legyszi olvasd vissza amiket irtal es egy kicsit nezz magadba.
arrol van szo hogy a kerdezo epitkezik, uj haz, jovobelatoan behuzna par utp kabelt is. ennek a plusz koltsege (amibe elsosorban belekotottel) igazabol merhetetlen az epitkezes osszkoltsegehez kepest, annyira elenyeszo. (ezt most azert tudom ilyen biztosan allitani mert irt nekem a srac privatban, mondvan hogy elege van a forumbol, oszinten nekem is kezd)
> nem jött válasz arra, hogy mi van ha a nappalit átrendezik
erre annyit tudok mondani hogy fogalmam sincs. nem szeretnek beleallni ebbe a kerdeskorbe, teljesen mas elkepzelesunk van az atrendezesrol. Reszemrol az eletben nem szednek fel padloszegelyt illetve nem tolnek falig butorokat. Az egyedi konyvespolcot meg ugy terveztettem hogy belefert a kapcsolo meg a konnektor. Ezen kivul az eddigi palyafutasom alatt az asszonnyal osszesen 2x fordult elo hogy a nappalit berendezzuk, egyszer amikor osszekoltoztunk es elotte felujitottunk egyszer meg amikor onnan elkoltoztunk egy altalunk epitett csaladi hazba. nem szoktuk felevente atrendezni a hazat (veled ellentetben nem itelkezem, ha ti ezt szeretnetek csinalni akkor hajra)
> mai napig nem írtad le, hogy a te felhasználói profilod, amivel folyamatosan példálózól mitől átlagos és kihez hasonlítva.
A felhasznaloi profilom a /Users alatt van, azt ne keverjuk ide. Az "atlagos" szot pedig NEM en kezdtem el hasznalni, ezzel folyamatosan te (illetve meg paran) jottok. Soha nem voltam atlagos felhasznalo, nem is akarok az lenni. igy ok ?
> Ja és folyamatosan jössz az én 30 megabitemmel, ami sajnos nekem pont elég.
Ertem es rendben is van. Te rugtal ongolt azzal hogy postoltad a 100Mbit-es neteden mert 30Mbit-es wifi speedtestet, mar bocs. Nalam nem a wifi es a lan a korlatozo tenyezo az internet sebessegeben. Ha teged ez nem zavar akkor rendben, engem elkepeszto mod zavarna.
> Szóval, szerintem maradjunk annyiban, hogy sem a virtuális gépek mozgatása, sem a raw fotózás nem az átlag ma kis hazánkban.
Kezd faraszto lenni. Idezd be (vagy hagyd abba) hogy hol irtam hogy ez egy atlagos felhasznalas. (a raw elterjedtebb mint gondolnad, szakmai korokben a VM sem egy istentol elrugaszkodott dolog)
> neked fáj belátni, hogy az átlagba cseppet sem tartozol bele és nem a te profi hálódról beszélek.
b+. nem atlag. sose mondtam.
A kerdezo epitkezik. az volt a kerdes hogy ha mar ugyis tervez par UTP kiallast akkor tegyen-e be tobbet 3 banannal tobbert vagy ne. Future-proofing.
1. Pocsékak is voltak a képek, a megvilágítástól függően kékek vagy az ellenkezője, Budapesten 3 helyre vittem a filmeket, mindhárom különböző karakterrel dolgozta ki az egyforma gyártmányt, előtte a 70-es években az Ofotért a fekete-fehéret egyenszürkére hívta, a papírképen nem volt egy szem fekete sem, ésígytovább.
2. És ha nem, akkor az történt, amit a Fotex csinált, ők viszont belenyúltak a képbe alaposan, és a kuncsaft meg azt hihette, hogy ő ért hozzá., :)
A user keres egy családi verdát, ami megbízható és belefér a család cucca. Erre jó egy G Astra is, de most ott tartunk, hogy nem sportkocsi, nem terepjáró és nem bír el 5 tonnát.
És a user szeretné kifizetni ezt a plusz 30-50e forintot? Szeretne visszahívni téged évek múlva, külön díjért?
Értem, hogy amíg a felhasználó pénze a cél addig minden megoldás szóba jöhet, de nem magának csinálja meg és később sem akar hozzányúlni enmaga.
Hát, mit mondjak, elég régen gyárthatták azt a PC-t. Én 2013-ban egy rokonom levetett erős játékgépét vettem át, villámgyorsan kezeli a 30 megás RAW fájlokat. Mármint a szoftverek is. Az igaz, hogy SSD-re dolgozik, az kellett hozzá.
De még a Dell D600-as laptop, amire csak azt találom a neten, hogy a 2008-as cikkben már retronak minősítik, azzal is elviselhető tempóban dolgoztam fel a raw fájlokat, igaz, ott azért lehetett kettőt pislogni gyors egymásutánban, mialatt még nem történt változás a képernyőn.
Legtöbb embernél már ott az iptv, anno amikor szereltem ilyent az ügyfeleknek, rendszeres gond volt, hogy lakás/ház nyomokban sem tartalmazott egy normális LAN hálózatot.
Aki kicsit is előrelátó és nem szeret kábelerdőt látni minden sarokban, szobákon átkígyózva, az kiépít vezetékes LAN-t a falban.
Aki csak wifit használ, az küzdeni fog a szolgáltatóval, amint kockásodik a kép. Mert fog :) Elég egy kínai fénycső elektronika és vége a sávszélességnek.
A Telekom meg kerek perec megmondja, hogy a WIFI NEM garantált szolgáltatás, bármi zavarhatja, nem fog kimenni a szerelő ilyen hibára.
Szerintem... de felőlem mindenki azt csinál, amit akar :)
Na, akkor tudhatod, hogy vagy tudateljárással tucatrossz tucatképek készültek, vagy a feladathoz szabott filmet a célnak megfelelően exponálva a célnak legjobban megfelelő hívóval hívtál, és a megfelelő papírt elővéve és a nagyítást is egyedileg kezelve (takarás, stb hozzáadva) azt is a leginkább alkalmas hívóba dugtad, az időket a célnak megfelelően esetleg módosítva az előíráshoz képest, ésígytovább - ez digitálisnál a raw feldolgozás.
Lányom mostanában rá van kattanva a fotózásra. Ő is azzal szívja most a véremet, hogy vegyek valami atom pc-t, amin tudja normálisan szerkeszteni a böszme raw fotóit. De persze én nem akarok venni, mondom az iskolai újságba pont jó 800x600-as jpg is.
Fél éve addig rágta a fülemet, amíg a belépőszintű kis kompakt Nikonja mellé nem vettem neki egy - annó drága volt - analóg gépet, mert ugye a tanítók szerint csak az a profi... Hiába mondtam neki, hogy hülyeség rá költeni. Na, meglett, még egy fotó sem lett előhívva, rájött ő is, hogy macerás. Eladó, ha kell valakinek. :-) Minolta Dynax 505 SI két darab objektívvel, táskával.
Aztán nemrég kisírt az anyjától egy használt tükörreflexes digit gépet, most azzal fekszik és azzal kel. Csak az rohadt lassú pc...
Kezdjük elölről: bejött egy kérdés, a specifikációból látszott, hogy laikus kérdés érkezett és nem a vidéki google központot szeretné felépíteni. Erre jött a húzz kábelt minden helyiségbe, baj nem lesz belőle. Amikor le mertem írni, hogy átlag felhasználásra egészen sokáig elég a wifi is, eljutottunk odáig, hogy meghajlok előttetek és a nappaliba a média központhoz legyen kiépített végpont.
- nem jött válasz arra, hogy mi van ha a nappalit átrendezik
- mai napig nem írtad le, hogy a te felhasználói profilod, amivel folyamatosan példálózól mitől átlagos és kihez hasonlítva.
Ja és folyamatosan jössz az én 30 megabitemmel, ami sajnos nekem pont elég. Persze az eszközeim többet is bírnának, de jó troll vagy és nem erre hegyezed ki a dolgot.
Szóval, szerintem maradjunk annyiban, hogy sem a virtuális gépek mozgatása, sem a raw fotózás nem az átlag ma kis hazánkban.
Nekem nem fáj, neked fáj belátni, hogy az átlagba cseppet sem tartozol bele és nem a te profi hálódról beszélek.
Meglévő rendszerben szeretnék gigabites hálózatot kiépíteni, hogy tudnám megállapítani, hogy a beépített RJ45 aljzatok milyen CAT minősítésűek? Nincs ráírva semmi...
Mivel kb 15 éves a rendszer, gyanítom, hogy az aljzatokat cserélni kell... Utánanéztem, úgy tűnik, hogy ilyen méretű csatorna az aktuális választékban nincs. Sajnos nem mértem meg, de a fedelére az van írva, hogy 75-ös.
A katalógusban ezt találtam:
Ez azt jelenti, hogy fel tudom használni a régi peremet és a keretet pl ehhez az aljzathoz?
ez a mágneskapcsolós. Itt illik az MK2-t és az MK-3-at reteszelni és késleltetve kapcsoltatni MK-2-t!
Ez pedig a görgőkapcsolós kivitel: a jelölések egyértelműek.
