Óvatosan kell kezelni ezt az "egyforma fényerőt" a szem tulajdonságai miatt. Alkalmazkodóképessége révén akár százszoros fényerőkülönbség is tud ugyanakkorának látszani!
Ezt valamikor az 1800-as évek végén amikor az elektromos közvilágítás megjelent, már megszívták egyszer :)
Haver úgy döntött, hogy belép a 21. századba, cseréljük ki a csillárban az izzókat led-ekre (a csillárba történelmi okokból csak e14-es gyertyák mennek bele) Nekem volt otthon egy 4,5W-os Tungsramom, útközben vettem a bótba mellé egy Emos márkájút.
Btekertem a kettőt a csillárba, felkapcsoltam és a két (egymástól 30 centire világító) izzó egyforma fényerővel világított.
Gyári adatok:
Tungsram 4,5W: 350 lumen
Emos 7W: 670 lumen
Tehát az összehasonlító teszt tanulsága: 670 lm = 350 lm :)
Egy 32 A-es 1-0-2 kapcsolóval csináltam meg. Árammérő-kismegszakító utáni vezeték az 1 ágra, aggregátor a 2 ágra. A lakáselosztóba menő a mozgó érintkezőre. Így garantáltan el van választva egymástól a két betáplálás.
Bár eonos áramszünet hirdetményen láttam, hogy generátoros táplálás csak a szolgáltató által jóváhagyott berendezésen keresztül engedélyezett.
Ha ilyen érzékenyebb dolgok is vanak a házban, akkor jobb a "nulla áramszünet" irányába elmenni, tehát a kisegítő áramforrás belépése lehetőleg tizedmásodperceken belül megtörténjen (esetleg azonnal).
Tehát az áramkimaradás első percét egy szünetmentes tápegység hidalná át, ez idő alatt az aggregátornak van ideje beindulni és felpörögni normál üzemállapotba.
Vagy ha nem volt pénz önindítós aggregátorra, akkor egy helyett inkább öt perc menjen szünetmentesről, ennyi idő elég lerohanni a pincébe és kézzel berántani az aggregátort :)
1. Beállítható indulási késleltetés (sikeres gyorsvisszakapcsolást csak ki kéne várni)
2. Kapcsolós választási lehetőség, hogy ha visszajön a feszültség, visszaálljon-e magától, vagy külön indításra (ha egyszer összeomlott az excele, nem biztos, hogy másodszor is újra akarja kezdeni, stb)
"Támadt az alábbi gondolatom: vettem egy 1fázisú 2200 VA-s inverteres generátort"
Szerintem
- a főelosztó kismegszakítói közül válaszd ki azokat az áramköröket, amelyekre mindenképpen szükség van áramszünet idején is ÉS ezeken az áramkörökön együttesen sem lehet nagyobb terhelés 2200 wattnál.
- ezeket a "szünetmentes" kismegszakítókat csoportosítsd egy fázisra
- közös bemeneti pontjukra tegyél egy váltó érintkezős relét, amelyet a bejövő hálózati feszültség tart folyamatosan behúzva, ha ez a feszültség megszűnik, akkor a relé átvált a generátorodról odamenő vezetékre (a generátor szerintem magától induljon, ne kelljen leszaladgálni a pincébe egy gyertyával :)
Három fázissal is meg lehet csinálni, de akkor három váltó érintkezős relé szükséges. Az egy fázisra csoportosításnak egyéb előnyei is vannak.
Ahogy más is írta, a nyitott-konnektoros csatlakozás életveszélyes. Léteznek olyan "fordított" csatlakozók, amelyek kimondottan ilyen célra készülnek, azoknál nincs érintésveszély.
Lehagytam, hogy ha nincs földelés, akkor az összekötés előtt a zöld-sárgák mit értek? Az elosztótábla megfelelő sínére rákötve csak egymással voltak összekötve, ezáltal egyetlen hibás villamos berendezés esetén kiterjesztve a veszélyt az összes többi védővezetősre?
Összekötni azon az alapon nem szabálytalan, hogy az áramszolgáltatók nagy része már a 70-es évek végén kijelentette, hogy áttért a nullázásra (akkor az ELMŰ volt a kivétel). De erre pár hónapja is azt írta valaki, aki villanyos topikokba írogat, hogy náluk most térnek át. :D Tudom, hogy e téren hatalmas a sötétség a fejekben. Így aztán az a tanácsom, hogy mondja meg helyi szolgáltatós szakember, gyakorlatilag nem sokat ér. :) Ha van szerződés, arra rutinból ráírják az érintésvédelem módját, bár világos fejek nélkül ez sem sokat jelent...
A mérőhelyi (csatlakozási ponti) földelés viszont elég hosszú ideje kötelező, az EPH-val együtt...
Arra harapni szoktam, mikor a szolgáltatót hatóságnak illetve erkölcsi felmentésnek szeretnék kezelni. Az, hogy mit vesz át, az nem jelent semmit olyan szempontból, hogy ő ugyan át nem vállalja a felelősséget senki helyett. Miért is tenné? Nincs erre sem ideje, sem ereje, és ha bármibe beleszólna, mindenki felháborodna rajta. A villamos berendezés szabványosságáért a tulajdonos és az üzemeltető a felelős, ide csatolva a berendezésen munkát végzőt is.
A 70-esek vége óta ismerem az épületet, nagyon prosztó lehetek az építészethez, ha a cikk által főhomlokzatnak nevezett ronda falat én mindig is a hátsó telekre néző igénytelen falnak gondoltam, és a rakpart felőli keskeny oldalt hittem az épület elejének. :D
Furcsállom, hogy a tűzről már nem esik egy szó sem, pedig anno igen híres történés volt.
Ó, azok a boldog békeévek az első világháború után, a 29-es válság előtt...
Csak vicceltem, ez a 80-as évek eleje.
Az akkori stílusnak látszatra majdnem megfelel. De akkor már nem lehetett volna eldugva egy dobozban a nulla és a védővezetők összekötése (vagy csak előkészítése), például. Öreg szakik csinálhatták, és öreg szakik vehették át a szolgáltatónál, akik nem tartottak lépést az előírásokkal.
Fogadásokat bátran kötnék, hogy bárki azt mondja, ez az áram-védőkapcsoló már nem fog működni rendeltetésszerűen. És tegyük hozzá, ennyi időre egy rétre kicsapott, eredetileg beltéri NDK gyártmánynál ez elő is fordulhat.
Azóta azért sokat fejlődött a világ, villanyszerelési elképzelésekben is.
azt kérdezném a tapasztaltabb hozzáértőktől, hogy zuhany feletti kötödobozt hogy kell szakszerűen eltüntetni. Mit értek ez alatt: az épített zuhanyban 230 cm magason van egy kötődoboz egy ip 68as ledszalagnak, (0,35 ös vezeték van kötve benne) és nem szeretném ha látszódna a doboztető, ezért a festéssel eltüntetnénk. Szilózni kell körbe, vagy más módszerrel?
Nem rossz a gondolatsor, csak kissé veszélyes, mert akárhogyan is nézzük, lesz egy dugvilla, amin estleg, véletlenül, feszültség "jöhetne ki".
Bár nagy körültekintéssel működhet a dolog. A külső hálózat leválasztását kellene nagyon biztonságossá tenni, hogy semmiképpen ne kerüljön a hálózatba a rendszered, amíg nincs betáp újra.
A házamba 3~ 25A jön be, a belső elosztó táblán 10-12 egyfázisú körre bontva, automatákkal biztosítva. Áramszünet esetén nálunk minden megáll; víz, telefon, internet, fűtés, hogy csak a legfontosabbakat említsem, meghal.
Támadt az alábbi gondolatom: vettem egy 1fázisú 2200 VA-s inverteres generátort, amit az épület műhelyében lévő 3~ 25A-es 4p aljzattal akarok összepárosítani, az alábbiak szerint:
Áramszünet esetén lekapcsolom az utcai bejövő főbiztosítékokat, magyarul függetlenítem a házat a hálózattól. Ezután a generátortól érkező 1 x 230 Voltot rákötöm egy 3~ hosszabítóra fázishelyesen. Tehát a generátor fázisát a 3~-ú aljzat mindhárom fázisára, védőföldet a védőföldre, 0-át a 0-ra. A hosszabító dugós túloldalát pedig bedugom a 3~-ú fali aljzatba. Aztán várom a csodát...
Elgondolásom szerint a ház valamennyi fogyasztója "látja" a 230 V-ot, és a kisebb fogyasztókat (tekintettel a generátor terhelhetőségére) működtetni is fogja. (max. egy kávéfőző, fűtési szivattyú(k), és némi világítás)
Más filosz szerint a házban lévő teljes vezetékhossz akkora feszültségesést generál, hogy semmi nem fog üzemszerűen működni az alacsony feszültség miatt.
Szerintem feszültségesés csak akkor lép fel, ha a vezeték végeken fogyasztó is van, ellenkező esetben ugyanis nem folyik áram.
Anno az ELMű Vizsgálóállomására kerültem az inas évek után, 60-as évek.
Helyén ma a Kleopátra lakótömb áll. Néhány műszerét átvitték az Elektrotechnikai Múzeumba, Kazinczy u. ahol valamikor régen szintén alállomás volt
Asszem a múzeumot bezárták és valami diszkó vagymi van a helyén
Akkor kezdődtek, folytatódtak a 120kv-os földkábelek, a papirszigetelésű földkábelek után a műanyagszigetelésüek vizsgálata, aluminium ér hegesztés helyett a sajtolásos kötés melegedés vizsgáltai
Megjelent a Nokia zsugorcső és ámulva néztük a tulajdonságait
Jártam sok alállomásban vidéken is, rendszeresen vettünk olajmintát a nagytranszformátorokbol, amiböl szigetelésromlásra lehetett következtetni
Valahol a láda mélyén még vannak fotóim a Kárpát-utcai , Kőtéri alállomásnál a kábelvizsgálatokrol
Valamit felreertettel, ez egyatalan nem hazibarkacs, ezek ilyen meglehetosen draga kerti vilagito diszek. Eszembe nincs nekiallni kertbe lampat farigcsalni...
Kerti 230V villany vezetése szerintem kizárólag földkábellel (80 centi mélységben!) történjen. Védőcső nem szükséges, de nem baj, ha van. Szerintem egyetlen kötések/elágazás se legyen a földben.
Ha a zasszony a földön elszórt gömböket szeretne, az erősen házibarkács fényforrásokat sejtet, ebben az esetben nem javasolnám a 230 voltos feszültséget,
helyette inkább legyen egy olyan megoldás, ahol egy (galvanikusan elválasztott!!!) áramgenerátoros LED tápegység táplál 10-50 db sorba kötött LED-et. Ennél a trükknél a tápegység ben van a házba, a kertben csak törpe feszültség van, így olyan vezetéket használsz, amilyet akarsz, nem kell csőbe húzni, sem elásni.
Pl megteheted, hogy
- mondjuk a tápegység által ellátott 40 db LED-et elosztod 10 db gömbbe (a led-ek a gömb közepéből tetraéder irányba világítsanak)
- sorba kötöd a ledeket/gömböket zöld/fekete (baromi hosszú) vezetékkel
- szétszórod a gömböket a kertben (vezeték csak hever a földön)
- szólsz a zasszonynak, hogy helyezze/pakolássza őket ahogy gondolja
- amikor azt mondja, hogy ezek a végleges helyek, akkor ezt a nyilatkozatát aláíratod vele két tanú jelenlétében (ez NGYON fontos!)
- KPE-t használtam, d a symalen is jó bár szerintem annyival nem olcsóbb. A Symalen toldható, de a toldó elemnél nem lesz vízhatlan így a földben nem toldottam
- A kötést fent a lámpatest alatt csináltam és innen ment tovább a következő lámpához így a vezeték toldásmentes volt a földben végig és nem tudott sehol beázni
- A kerti lámpák teljesen külön áramkört és FI-t kaptak!
- Egy ásónyomtól mélyebbre tettem, hogy kertásásnál véletlenül se akadjak bele, bár a KPE/Symalen nem megy szét egy ásótól olyan könnyen.
- A Symalent vízhatlan dobozba rendesen be lehet vezetni úgy hogy ne legyen beázásveszély és a dobozban is lehet kötni ha ez jobb megoldásnak tetszik. A csőben a víz amúgy nem probléma, az a mechanikai védelem miatt kell és olyan kábelt kell bele tenni aminek nem gond a nedves környezet. De akár szilóval is kinyomhatod a végét ha kész vagy. A kötéseket kell mindenképpen védeni!
- A kábeleket érdemes fektetés előtt még kint behúzni és úgy tenni le a csövet és temetni be, hogy már benne van a kábel.
Uraim, kertepites elott vagyunk, ki kellene talalnom a kerti vilagitast, ezzel kapcsolatban erdekelnenek tapasztalatok:
- kertepito srac azt mondja hogy a kabeleket KPE csovekben szoktak huzni, ez szerintetek mennyire jo otlet ? Nyilvan ez teljesen vizhatlan lesz ami jo, viszont mondjuk kb 2x annyiba kerul mint ha symalennel lenne megoldva. (apropo, symalen-t lehet teljesen szigetelten toldani ?)
- alacsonyfesz vs. 230-as vilagitasrendszer - melyiket erdemes, mik a tapasztalatok ? (nyilvan azert erdekes az alacsonyfesz mert ha esetleg zarlat van akkor sem vagja agyon a vakondokat ;)
- ha alacsonyfesz akkor tudnatok ajanlani valami megbizhato / jo markat/ceget ahonnan erdemes vasarolni ? Alapvetoen LED-es vilagitas erdekelne
- felesegem szeretne ilyen nagy vilagito gömböket a kertbe, azon filozofaltam hogy ezeket vajon hogy lehet bekotni ? Fixre szokas ezeket kotni vagy konnektoros megoldassal valahogy ? A problema nyilvan az hogy ezek nincsenek betonozva a foldbe csak kvazi le vannak dobva mint egy nagy labda (de javitsatok ki ha tevedek), igy viszont elkepzelni nem tudom hogyan kellene kotni. Kilog a KPE/Symalen csobol egy drot es fixre kotom ? igy viszont a csobe fog visszafolyni az osszes eso meg ontozoviz)
- milyen melysegben kellene leasni az elektromos vezetekeket ? Mehet ugyanabban a godorben mint a vizcsovek ?
- oszlop lampaknal (amiknek mondjuk lesz egy beton alapja ahol feljon a cso/kabel) hogy lehet megoldani hogy vizhatlan legyen a cso ?
- es a legfontosabb: milyen kabelt hasznaljak ? Sima MBCU / MT kabel ? vagy valami foldkabel ?
Ebből az látszik, hogy szimmetrikus terhelésnél, vagyis ha az egyforma amplitúdójú fázisáramok 2Pi/3 eltolással vannak egymához képest akkor az összegük minden pillanatban nulla. Az is látható kis fantáiával, hogy asszimetrikus esetben a fázistoláson még nem módosítva, de a tagok elé különböző együtthatókat elhelyezve már nem lesz konstans nulla függvény az eredmény.
ebből meg az látszik, hogy ha y és z nem a fenti speciális értékek, akkor ez a kifejezés, mint x függvénye általában nem lesz 0, még egyenlő nagyságú fázisáramok esetén sem.
Ha y és z mondjuk szélsőséges esetben egyaránt Pi/6, akkor sinx(1+gyök3) lesz a 3 fázis áramának eredője.
Vagyis, ha két fázis kapacitív és induktív meddő terheléssel rácsúszik az egyikre, akkor a nullán bármely fázis áramánál lényegesen több is folyhat, akár 2,7-szeres körüli érték is.
Szerintem először azt kellene TÖKÉLETESEN megértetni, hogy tisztán ohmos terhelések estén hogyan lehet nulla áram a nullvezetőn és miért nem lehet soha nagyobb áram, mint bármelyik fázisvezetőn
és amikor ez már TÖKÉLETESEN tiszta, csak az után bonyolítsátok tovább a reaktív terhelésekkel meg a satöbbivel.
Mert ha hármasával veszitek a lépcsőfokokat, akkor nem lesz, aki lépést tud tartani, mindenki legyint egyet, hogy ez túl magas neki, miközben nem is olyan bonyolult a dolog.
Lehet, hogy ezzel voltam pontatlan: "a nulla árama is max a fázisáram mértéke."
Akkor pontosítok: "a nulla árama is max azegyik fázis (vagy 1 fázis) áramának a mértéke".
Kis irodalom:
Csillagkapcsolású fogyasztók táplálása Csillag vagy Y kapcsolású terhelés esetén a fogyasztók egyik vége közös, a másik vége a háromfázisú hálózat vonalaira csatlakozik. Csillagkapcsolású táplálás esetén a 0 vezetőre nézve két lehetőség van. A táp és fogyasztó oldali csillagpontok összekötése esetén a szimmetrikus terhelésen kívül, megengedhető az aszimmetrikus terhelés is. A 0 vezetőn folyó Io áram szimmetrikus terheléskor nulla, így elegendő a háromvezetékes táplálás is, aszimmetrikus terheléskor az eltérő vonaláramok vektoros összege. A terhelésre jutó fázisfeszültségek nem függenek a terhelés szimmetriájától. A táp és fogyasztó oldali csillagpontok szakadása esetén kizárólag a szimmetrikus terhelés engedhető meg. A csillagpontok közötti Uo feszültség, szimmetrikus terheléskor nulla, mert a terhelés oldali csillagpont potenciálja automatikusan beáll a tápoldali csillagpont potenciáljára, aszimmetrikus terheléskor jelentős értéket vehet fel. Ez a fázisfeszültségek rovására fellépő Uo feszültség eltolódás a terhelés aszimmetriájától függ, szélső esetben túlterhelést okozhat. A csillagpont eltolódási feszültség Millmann vagy szuperpozíció tétellel határozható meg.
Azért erre se vegyél mérget, mert az a három fázis olyan sűrűn vagy "szaporán" terheli meg a nulla vezetéket, hogy ha akarna, simán tudna melegedni, a hőtehetetlenség következtében.
Talán inkább 3 db 120°-os szöget bezáró, egy pontból kiinduló áramvektorral lehetne szemléltetni, ahol, ha az egyik vektor hossza megváltozik, akkor a közös (nulla) pont elmászik és annak a mértéke lesz a nullavezetőn folyó áram. Így lesz egyszerűen belátható, hogy miért lehet (ohmos terhelésnél!!!)a nulla árama is max a fázisáram mértéke.
ahogy az erőműben forog a mágnes 1/50s alatt ez történik, így a szolgáltatótól a nulla nem kell vastagabb keresztmetszettel, mivel teljes terhelésnél is csak 1 fázis maximumát kell elviselnie.
a hadron ütköztető idén még nem aktuális :D marad az 1,5
15A 1 fázis, max. 20m az 1,5 bőven jó. lakáson belül szerintem már ez is brutálisan sok. volt aki asszonta a hűtőnek húzzak ki 2,5öst. az AAA+os hűtőnek :DDD itt kezdett érdekelni a dolog
a lámpáknak szintén. mondom 20watt max., nem számít túl kell biztosítani...
ha ipari tevékenység van, combos motorokkal, cnc esztergával, bánattudja mivel ott indokolt a nagyobb keresztmetszet...
Szerintem nem írtál hülyeséget, de én ezt sajnos nem tanultam általános iskolában. A hentesből átképzett "tanártól" nem is várható el, hogy tudja ezt oktatni.
Sajnos ma egyre kevésbé elméleti, mert a kapcsolós eszközök által termelt felharmonikusok közül a harmadrendűek sajnos képesek a nullán a fázisvezetők áramától nagyobb áramot létrehozni háromfázisú rendszerben. Ilyen esetekre kaphatóak megnövelt nulla keresztmetszetű kábelek illetve ha minden eszközön korrekt a PF korrektor akkor nem tud szintén problémát okozni.
Bár ez inkább elméleti lehetőség, de egy fázison legyen ohmos terhelés, a sietőn egy induktív, a későn meg egy kapacitív, és máris a nullán folyik a legnagyobb áram.
Nem. Idealis esetben a nullan nem folyik aram ha a fazisok ki vannak egyenlitve (a faziseltolas miatt)
Akkor folyik a nullan aram ha a terheles nem egyenletes (pl: ha csak egy fazis terhelodik 10A-el, akkor annyi fog a nullan is visszamenni. Ha mar tobb fazis is terhelve van de asszimetrikusan akkor a nullara juto aram biztosan kevesebb lesz mint a legnagyobb fazis arama, vagyis a legrosszabb eset ilyen szempontbol ha egyetlen fazis van csak terhelve, akkor tud a legtobb aram folyni a nullan)
Nekem aztán édesmindegy mit teszel be, de ahol 3 fázis van, oda én tuti 2,5-ös vezetéket használnék. Na persze nekem nem a klímához és a konyhai sütőhöz kéne a 3 fázis.
4et kérdeztem. vannak eltérések. 1 volt közülük a szolgáltatótól... egyik szerint 2,5-ös kell, a másik szerint fasság mert az 1,5 is bőven... azt ráadásul könnyebb szerelni is...
3 fazisnal idealis esetben a nullan nem folyik aram (ha a terheles kiegyenlitett a 3 fazison), mert a faziseltolas miatt tetszoleges idopillanatban a 3 fazis eredo arama nulla.
Egyfazisu rendszernel ez nincs igy, ott a nullan mindig ugyanaz az aram van mint a fazison (aktiv aramkor eseten)
Amit te irsz az akkor igaz ha ugyanaz a fazis (ergo ugyanazzal a fazisszoggel) megy a ket vezetekben vagy ha egyenaramu rendszerrol beszelsz (bar akkor meg a fazis fogalma kicsit pongyola)
szerintem nem. mert az első hsz-emben is írtam, a szolgáltató is 3+1 vezetékkel jön be, azonos keresztmetszetekkel, így, ha mindhárom fázist terhelem azon az egyetlen nullán kell az összes terhelést eltűrni. és eltűri.
közben beugrottak a régi ismeretek általánosból: nem lehet egyidejű a terhelés, mivel 3 fázis van, tehát hiába a 45A a nullát csak 15A terhelheti egyidejűleg. javítsatok ki ha tévedek.
Akkor még egyszer, ugyanazt. :) Ha lenne egy olyan készüléked, amihez két fázis kell, akkor lehetne 2 fázis egy nullával. Kétfázisú készüléknél a két fázis és a nulla az áramkör. De az egyfázisú áramkörökhöz külön kell fázis és nulla, mert az az áramkör.
A működést magát ne keverjük ide. Működni az is működik a te konyhádban, ha a bal szomszédtól hozol egy fázist, a jobb szomszédtól meg egy nullát. A villanyszerelés szabályai például azért is vannak, hogy ha nálad a konyhában elalszik a villany, akkora javításhoz ne kelljen a filmekben látott tűzszerész-robotot beküldeni, amelyik nagy szikrázások és házösszeomlások közepette végigköveti a vezetéket a bal szomszédtól Csernobilig, a jobb szomszédtól meg Paksig.
azt tudom. a kérdésem arra vonatkozott, hogy lakáson belül miért húzzak annyi szálat belőle, ha a szolgáltatótól 1 jön. sztem 2 különböző fázisnak lehet 1 nullvezetéke, azonos keresztmetszettel. inkább megkérdezem aki vágja...
valóban nem, azért kérdezek (úgy értettem, hogy "értem", h így kell kihúzni, csak a miértjére és a hátrányaira vagyok kíváncsi) de halvány sejtésem már kezd lenni.
szóval ha 2 áramkört alakítok /1et a klímának, 1et a sütőnek/ akkor ha ez 2 külön fázis akkor lehet neki 1 nulla, ha ugyanaz a fázis akkor külön ki kell húznom neki 1-1 nullát?
3 különböző fázisnak 1 nulla elég, azonban ha ugyanaz a fázis akkor körönként kell nulla is, így korrekt?
Ezek szerint, bocs, mégsem. De a baj az, hogy itt se mindenki. A csatlakozó az egy háromfázisú rendszer, amihez nem kell 3 nullavezető. A lakásban levő áramkörök meg egyfázisú rendszerek (már amelyik nem három fázisú fogyasztóhoz megy), amikhez mindegyikhez jár egy nullavezető.
a., 3x16A van, kell-e 2,5mm2-es vezetékeket behúzni, ha az 1,5mm2-es is tud 15A-t, a lakáselosztó biztosítékai 15A-sok?
b., a védőföldelést elég-e 1 szálon kivinni? vagy minden külön áramkörben ki kell vinnem 1fázist, egy nullát és egy földet?
c., a nullát elég-e 1 szálon kivinni?
az áramszolgáltató is 4 vezetéken jön be, azaz a nulla egy szál, a többi 1-1-1 fázis, ezért gondoltam, hogy kevesebb nullát és védőföldet húznék ha lehet...
Hódosban láttam knopp-ot. Rugós, 2-3-as kerete is van. Az ára se vészes, és sima fehér, mint minden normális dolog.
Ja igen... ugyanebből a duplás viszont megint csak csavaros. Na ettől kapok hülyét mindig. A sima konnektor rugós, a duplás csavaros. Ott miért nem lehetne rugós????
Prodax-ot nem szeretem, olyan volt az elozo lakasban, par honap alatt az antracit szint lehanyta magarol a kapcsolok 60%-a (ez meg abbol az idoszakbol volt amikor a prodax meg onallo ceg volt)
Gira elkepesztoen jo minoseg, elkepesztoen dragan (foleg ha nem az alap sorozatot akarod) Amikor megkaptam az elso arajanlatot akkor keves hianyzott hogy elkuldjek mindenkit melegebb eghajlatra, aztan valasztottunk egy jelentosen olcsobb verziot (E22 helyett lett Event). Szerelhetoseg / minoseg szempontjabol a standard is pont az tudja mint a tobbi, valoszinuleg az a legolcsobb.
"Minek foglalkoznék érintkező görbítéssel, amikor kapható olyan mágneskapcsoló, aminek egyes érintkezői garantáltan előbb zárnak, és olyan is, amelyiken előbb bontanak."
Könnyű egy problémát úgy megoldani, ha a pénzpazarlás is a megengedett eszközök között van :)
Régebben írtam, hogy a folyton tönkremenő 230V-os LED izzót le lehetne cserélni egy 12 voltosra, meg egy olyan LED tápegységre, ami csak röhög a szivattyú feszültséglökésein. De nem történt pezsgőbontás, ezért úgy gondoltam, hogy mindenképpen valami olcsó megoldás kellene.
Ilyen olcsó megoldás a lámpavédő varisztor (200 Ft) vagy a kikapcsolás pillanatának nullátmenethez rögzítése (300 Ft), de az általad említett (több ezert forintos) mágneskapcsolót nem nevezném filléres megoldásnak :)
Vezetéket cseréltem. Kihúzom az alut, dugnám be a behúzót, megakad. Másik végéről, megakad. Kimérem hol, vazze a kép mögött. Újra be a behúzót, valami kopog. Megfogom a képakasztó szeget, kopog. :))) Kihúzom, simán átmegy a behúzó.
Pont megtaláltuk anno a kábelcsatorna kellős közepét, amiben 5 vezeték is ment :))))))
Ha a padlástér fa szerkezetű, akkor nagyon óvatosan a dobozokkal, csövekkel, vezetékekkel! Meg mindenhol, ahol éghető anyag van. A helyedben én a falba tenném a dobozt is és a csöveket is. A padlástérbe csak azt vezetném, amit muszáj.
Minek foglalkoznék érintkező görbítéssel, amikor kapható olyan mágneskapcsoló, aminek egyes érintkezői garantáltan előbb zárnak, és olyan is, amelyiken előbb bontanak.
Nem nagy probléma kimérni az érintkezők közötti kapcsolási idők eltérését. Csak oszcilloszkóp kell hozzá.
> Melyik az a fajta konnektor amibe bele tudsz tenni 2,5-ös vezetéket? A rugósba biztos bele lehetne, de olyat nem találni sehol, csak villanykapcsolót.
mar hogy a viharba ne lehetne ? pl gira konnektoroknal minden kotesi pont rugos es dupla. Igy a sorolt konnektorokat is eleg egyszeru szerelni, meg 2,5-es vezetekkel is (kotottem eleg sokat, nem volt kulonosebben problemas)
Lehet még megoldás az is, hogy a szivattyús rendszer főkapcsolója ne mechanikus legyen, hanem olyan elektronikus kapcsoló, ami MINDIG pont nullátmenetnél bontja az energiát. Ekkor az éppen működő villanymotornál a feszültség egy olyan pillanatban szűnne meg, amilyen pillanat amúgy is előfordul 100-szor másodpercenként :)
Ezen felül a mechanikus kapcsolók érintkezői nyitás közben olykor komoly ívet húznak (szikráznak), erre a rángatásra is erős feszültség-rúgásokkal reagálnak az indukciós fogyasztók, valószínűleg ilyen rúgástól döglik meg a lámpád is.
...szóval az sem mindegy, hogy amikor lekapcsolod a főkapcsolót, akkor éppen hol tart a hálózati szinuszhullám :)
A szolgáltató cserélve lesz C32A-re , ha azt kicserélik akkor a műhelynek a megszakitóját is kicserélem B 25A a többi maradhat B10A, csak újakat rakok fel belőle....
A szolgáltatói jelenleg B16A ,ha B16 rakok az elosztó szekrénybe, attól tartok hogy a fő megszakitót is lekapcsolja,,, vagy mindig a legutolsót kapcsolja le? De nekem már elegendő lehet jelenleg a B13A, hogy ne szaladgáljak visszanyomkodni..
Tegnap cserélték az órákat, új mérőhelyet alakitottak ki, hogy miért nemtudom, de eleve berakhatták volna a 32A is, Mondta az ürge hogy olyan megszakitót kell berakni amilyen volt benne, és kérvényezni kell a 32A-t
:(
Az oszlopfőre is raktak 2db dobozt, abban van a fő mérőóra, ezek meg kontrolmérők
"Egy átlagos relénél nincs garancia, hogy melyik érintkező bont előbb. A gyártási szórásból adódóan mindig van eltérés, és ez véletlenszerű."
A gyorsabban nyitó érintkezőre kell kötni az izzót, hogy mire a később nyitó (szivattyút kikapcsoló) érintkező kinyit, akkor az izzó már "régóta" ne legyen része az áramkörnek. Nem egyszerű házilag kimérni, hogy melyik érintkező a gyorsabb, mert ezek NAGYON gyors folyamatok**. Egyszer úgy oldottam meg egy ilyen dolgot, hogy a kettős relé egyik érintkezőjét meggörbítettem egy icipicit, így az valamivel előbb nyitott, mint a másik.
** Sokszor hasznos, ha minél kisebb mozgó tömegű relét választunk. Némelyik kis relének elegendő mindössze 5-8 ezred(!) másodperc ahhoz, hogy átváltson, tehát egy ilyen gyors relé egyetlen 50 Hz-es szinuszhullám alatt akár többször is oda-vissza tud kapcsolni.
Nem állítom, hogy valaha is ilyen csúnya dolgot csináltam volna, de pl ha valaki éjszakai-nappali áram átkapcsolás tervez, na ott néha nagyon nem mindegy, hogy az átkapcsolás okozta áramszünet néhány tized, vagy csupán néhány ezredmásodpercig tart.
Egy nagyflex különösen induláskor leverheti a B10 megszakítót, nem kell oda semmi extra hiba. A 2,5-ös vezetéket jobb minőségű dugaljakba azért normálisan be lehet kötni, ahova nem ott nem is érdemes az áramfelvétellel 10 Amper fölé menni, így nem is indokolt a 2,5-ös vezeték.
Emlékeim szerint olvastam szakkönyvben, hogy a szolgáltatói megszakítóval megegyező értékű megszakító használata még megengedett az egyes áramkörök védelmére, nagyobb tán nem. Logikus volna, hogy ez a karakterisztikára lassúságára is igaz legyen, bár erre asszem nem tértek ki.
A kismegszakítót nem a berendezéshez választjuk hanem a vezetékhez amit véd! A B-karakterisztika hamar kiold, első körben kérd a szolgáltatót, hogy cserélje C-re és keress egy szerelőt aki tudja, hogy a házadban lévő vezetékekhez mekkora biztosítót lehet felszerelni, abból is válassz C-karakterisztikájút.
Szerintetek B16 A Fő kismegszaiktó után milyen értékü Megszakitókat tegyek? jelenleg régi bakony megszakitók vannak 10A, de ha a nagy flexet bekapcsolom le is kapcsol kb 10 bekepcsolásnál 3szor..., vagy elég ha új B 10 Ameperseket rakok fel? vagy találtam B13 A az is jó lenne? vagy lehet már afő megszakitót is lekapcsolná?
Egy átlagos relénél nincs garancia, hogy melyik érintkező bont előbb. A gyártási szórásból adódóan mindig van eltérés, és ez véletlenszerű. Olyan relé kell, ami a motort késleltetve bontja a LED-hez képest.
Ez egyébként a csillárkapcsolónál is fennáll, de ezt követi a mágnes kapcsoló, ami okoz egy kis késleltetést, és ez elég. Sokat kapcsolgattam próbaként, de nem ment tönkre az égő.
Őszintén utána kellett néznem hogy ez mit is jelent :D de nem vagyok híve a piramis rendszereknek, egyszerűen csak postán kaptam egy kupont 7 kóddal rajta egyet én használtam fel 6 db pedig szétosztható... de ahogy mondtad lényeg a lények hogy jó a kedvezmény :D
Manapság minden, magára valamit is adó, gyártó varisztorral védi a kapcsolóüzemű tápjait, elektronikáit. Mivel a tápok a hálózati váltakozó feszültség egyenirányításából származó csúcsfeszültségről üzemelnek, amit egy 385 V-os elko simít, nagyon nem ajánlatos feszültségugrásokkal veszélyeztetni a drága elektronikát. Simán egy kisebb fojtó és biztosíték táplálja a varisztor előtti kört. Ennyi...
Ha a varisztor "megszólal" ugrik a bizti és nem száll el a teljes táp!
Megírtam, Te leszóltad, mert grafomániád miatt nem bírsz ellenállni egy témának, hogy ne "írd felül"...amúgy valóban azt állítom, hogy az a probléma nem ér meg akkora befektetést.
Amúgy egy varisztor ára összemérhető a többi megoldás árával? Ha nagyon szőrszálazni akarnék és a kérdezőnek feladatot akartam volna adni még, akkor azt írtam volna, hogy a 250V-os varisztor is tökéletes védelem lenne, ha eléje egy párszor 10ohmos ellenállást tenne sorosan is. De ezt a megoldást Neked is ajánlanám ilyen kis áramfelvételű fogyasztóknál mint egy LED, miután érdeklődtél, miként viselkednének az általam ajánlott filléres varisztorok...
Először jön az indukciós miatti feszültségcsúcs, a relé pedig majd ezután fogja bontani a kapcsolatot."
A motor nem tudhatja ELŐRE, hogy küldenie kell a kikapcsolási feszültségrúgást, amikor még zárva van a relé. Amikor viszont nyit a relé, akkor meg már hiába rugdos, mert az izzó már nem szerepel az áramkörben, hiszen már nyitva van a relé.
"Ezek nem olyanok mint a kondik, hogy nem az effektiv ertekre kell meretezni, hanem csucsra?"
Jó gondolat (én mindig egyenfeszültségű áramkörökben használom ezeket).
Utánanéztem és kiderült, hogy igen gyors a reakció-idejük (8-10 ns) tehát az effektív feszültség felejtős, a feszültségcsúcsokban még egy 300 voltos varisztor is ki-ki nyitogatna egy-egy pillanatra. Tehát ha a LED lámpát tönkretevő túlfeszültség NEM magasabb 350 voltnál, akkor varisztorral nem lehet megvédeni tőle.
Rendszeres sipolassal panaszkodik, hogy lemerult az elem az egyik erzekelojeben. De en inkabb kikapcsolnam a francba az egeszet. Leirasom sajnos nincs hozza, az ingatlannal egyutt vettem.
Mivel a FI relé maga induktív csatolású elvileg a gyors áramváltozások hozzák működésbe könnyebben. Ugyanezen nagyobb frekvenciás jelformák ugyanakkor viszonylag könnyebben kelnek át kapacitív csatoláson. A példában szereplő esetben mondjuk el tudok képzelni egy olyat, hogy a kikapcsoláskor keletkező zavarjel által keltett áram egy része a hosszabbítóban a fázis és a védővezető közötti kapacitáson keresztül átvándorol miközben a védővezetővel lényegében egy potenciálon lévő nullavezetőn ezt nem teszi meg. Így keletkezhet például hibaáram. Persze ez csak spekuláció, de egybecseng azzal, hogy a hosszabb hosszabbítónak nagyobb a kapacitása és esetleg a vékonyabbnak is (közelebb lehetnek a vezető erek), ami magyarázhatja a jelenséget.
Valóban nem kap, de ez egyrészt nem szükséges annál a verziónál, ahol a fázis nulla között van a tesztgomb, másrészt a fázisok közötti esetben is csak a tesztgombra lesz legfeljebb érzéketlen a szerkezet, a hibaáramot éppúgy érzékeli. Ehhez hozzátenném, hogy itt nem is arról volt szó, hogy a betáplálási oldalon hiányoznak fázisok, hanem azt állította a kolléga, hogy nem alkalmas az elmenő oldalra kötött egyfázisú berendezések védelmére. Pedig a helyzet éppen fordított, a 3 fázisú univerzálisan alkalmazható, a 3 fázisú fogyasztó hiányában helyette vagy mellette alkalmazható 3 db egy fázisú viszont már egy fázisú fogyasztókra sem feltétlenül jó, pl abban az esetben, ha a különböző fázisokhoz tartozó nullák nincsenek utána elkülönítve. Utóbbi megodás jóval többe is kerül, igaz cserébe szelektívebb. Már amennyire meg tudom ítélni.
Ma támadt egy még egyszerűbb ötletem. Lehet, hogy eldobjátok tőle az agyatokat!
A feleségem nagyon szeret mindent diszítgetni. Tele van a lakás matricával, az ablakok, kapcsolók, bojlerek, hűtőszekrény, minden, amire tapad. Virágok, lepkék, mikulás, karácsonyfa, stb. Ez adta az ötletet.
Kicseréltem az egypólusú kapcsolót csillárkapcsolóra. Kiválasztottam egy nagyobb matricát, és ráragasztottam a csillárkapcsolóra. Ettől csak egyszerre lehet kapcsolni a két oldalát. Egyik fele a LED-et kapcsolja, a másik meg a feszültséget adja a szivattyút vezérlő eszközök felé.
Na ezután merjen kiégni az a hülye LED lámpa!
Ezt azért írtam le, hátha valaki ötletet kap tőle. Nem egy szabványos megoldás, de veszélytelen és működik.
Annyit változtat, hogy amíg áramlást észlel, addig nem engedi leállni a szivattyút. Ha elzártam a csapot, kikapcsol, és innentől a nyomáskapcsoló az úr, kikapcsol, ha megtelt a tartály. és bekapcsol, ha kiürült.
Induláskor üres tartálynál az áramláskapcsoló nem kapcsolna be, mert nincs áramlás. De a nyomáskapcsoló igen, és elindul a szivattyú. Ahogy megindul az áramlás, onnantól kezdve ismét az áramláskapcsoló működteti a szivattyút.
Amit a nyomáskapcsoló átállításáról írtál nem hiszem, hogy bejönne. A szívattyú olyan sok vizet nyom, hogy a tartály pár másodperc alatt megtelik, nem nyernék vele semmit. 1 colos a csővezeték.
A szivattyú papír szerint 57 métert tud emelni. A valóságban 6,3 barig tudja felnyomni a tartályt tele (cső)kútnál. Ha a locsolástól lefogy a vízszint, akkor 4,3-ra. Ezért a nyomáskapcsoló 4-re van állítva, hogy alacsony vízszintnél is lekapcsoljon. Ezt a beállítást nem módosíthatom, különben nem kapcsol ki üzembiztosan. Ha egy bar alá csökken a nyomás, akkor kapcsol be.
Az ilyesmi kamerás "behúzószalagot" ismeritek? Egy 3,5 méteres egész használhatónak tűnik csövezésnél, strangok elő-térképezésénél, illetve ha fullműanyag, akkor talán kapcsolószekrények mögé is bedugdosható. Egy spárgát is a végére lehet kötni, és behúzóspárga-behúzó lehet (ha a porszívós módi nem játszik)
Megnyugtatlak, hogy az önindukcióból származó impulzusok messze meghaladják a 275 V-ot. Éppen ezek teszik "taccsra" a kapcsolóüzemű táp nélküli (egyszerű és olcsó) LED fényforrásokat.
Amúgy rengeteg megoldás létezik, hogy a kérdező problémáját megoldjuk, látom Te már egészen bonyolult kapcsolásokkal szórakoztatod, míg ő már túllépett rajta, ahogy olvasom.
Mindig a legegyszerűbb megoldás a legjobb, ne feledd...
Valami úton módon kaptam 6 db kódot amivel 30% al olcsóbban vásárolhatok wiro kábelbehúzót, itt az oldalukon www.wiro.hu ,esetleg ha valaki szeretne venni ilyet akkor annak szívesen adok hozzá kódot.
"Így amikor megszűnik az energia a nyomáskapcsoló felé, ugyanabban a pillanatban megszűnik a nyomáskapcsoló és az izzó közötti kapcsolat is, tehát a szivattyú feszültséglökése nem jut el az izzóig."
Nem ugyanabban a pillanatban fog történni.
Először jön az indukciós miatti feszültségcsúcs, a relé pedig majd ezután fogja bontani a kapcsolatot. Mivel mechanikus szerkezet, jelentős elejtési késleltetéssel bír.
Ha a varisztor beszerzése troblémás, akkor egy másik trükk:
- a szivattyúra áramot küldő kapcsoló ne közvetlenül küldje a villanyosságot, hanem egy kis 230V os relét kapcsoljon (ilesmi a sarki vilanyszerelő bótban is kapható),
- a relének kettő db záró (vagy váltó) érintkezője legyen
- a két érintkezőből az egyik küldi az energiát a nyomáskapcsolóra
- a másik meg a lámpára
Így amikor megszűnik az energia a nyomáskapcsoló felé, ugyanabban a pillanatban megszűnik a nyomáskapcsoló és az izzó közötti kapcsolat is, tehát a szivattyú feszültséglökése nem jut el az izzóig.
Még érdekesebb megoldás lenne a fenti reléhez hasonló eredményt elérni 4 db trükkösen kapcsolt diódával, de ez csak hagyományos izzóval működne (a legtöbb LED izzó egy diódával sorba kötve valószínűleg nem hajlandó működni), a hagyományos izzók viszont enélkül is kibírják az induktív feszültséglökéseket :)
Számos egyéb megoldás is létezik (pl 230V led izzó helyett 12 voltos LED + tápegység), de azokban nincs semmi kihívás :)
Vajon hogyan viselkedik egy 250 voltos varisztor egy olyan hálózaton, ahol a normál feszültség olykor eléri a 245 voltot is... vagy egy icipicivel még többet is...
A 275 voltos varisztor meg már túl sok lenne valószínűleg.
"Ahhoz, hogy különböző fázison legyen az égő és a szivattyú, két áramkörös kapcsoló kellett volna."
Vagy egy relé, ami a lámpát kapcsolja.
Vagy egy, a rendszerben lévő mágneskapcsoló kihasználatlan segédérintkezője.
"Abban igazad van hogy egy kicsi nullpont eltolódás lehet a fázisok különböző terhelése miatt. De ez ilyen vezeték keresztmetszeteknél, és ilyen áramok mellett eléggé jelentéktelen."
A hit szép dolog, de hibakeresés közben inkább káros, mint hasznos tulajdonság :) Hiába megy combvastagságú nullvezető a szivattyúhoz, ha van benne valahol egy kötéshiba (pl nincs meghúzva egy csavar), akkor a hibás kötés után már csak annyi nullád van, mintha hajszálon vezetted volna. Ezért kell A HIBA HELYÉN feszültséget mérni és nem megméri a villanyóránál, majd kijelenteni, hogy jó vastagok a vezetékek a házban, tehát a pincében is biztosan pont ugyanennyi a feszültség :)
"amikor még megy a szivattyú, és lekapcsolom. Ha megvárom, amíg megtelik a tartály (ami pár másodperc), és a nyomáskpcsoló kapcsolja le a szivattyút,"
Ezek szerint a lámpa bekötési pontján nem ugyanaz az esemény játszódik le a kétféle lekapcsolás során. Első gondolatom az, hogy a lekapcsolás pillanatában a szivattyú induktívan rúg egyet és ha ebben a pillanatban a nyomáskapcsoló már nyitva van (mert ő állította le a szivattyút és nem te), akkor ez a lökés nem jut el az izzóig. Ebben az esetben pl egy izzóvédő varisztor megoldás lehet (valaki írta itt nemrég).
A nyomáskapcsoló csak a szivattyút kapcsolgatja. Van egy kapcsoló, ami felkapcsolja az égőt, és egyúttal feszültséget ad a nyomáskapcsolóra, mintegy engedélyezi azt. Értelemszerűen ugyanazt a fázist. Ezután a lámpa folyamatosan ég, a nyomásapcsoló meg teszi a dolgát. Mivel fi reléről megy az egész, természetesen ugyanazt a nullát kapja a szivattyú is és a lámpa is. Ahhoz, hogy különböző fázison legyen az égő és a szivattyú, két áramkörös kapcsoló kellett volna.
Abban igazad van hogy egy kicsi nullpont eltolódás lehet a fázisok különböző terhelése miatt. De ez ilyen vezeték keresztmetszeteknél, és ilyen áramok mellett eléggé jelentéktelen.
Abban is igazad van, hogy nincs bombabiztos megoldás, a kontakthiba lehetőségét nem lehet nullára csökkenteni. De a dupla szorítás és a megkettőzött nulla vazaték azért sokat javít a biztonságon. Egyébként a rendszer legkritiksabb pontjának a fi relé nulla kimenetét tartom, nem is tudom, miért nem tettek ide két csavaros megfogást és/vagy két vezetékes bekötési lehetőséget.
Ma megoldottam a lámpa kiégés problémáját. Néhány olcsó LED-es égő feláldozásával megállapítottam, hogy mmindig olyankor ég ki, amikor még megy a szivattyú, és lekapcsolom. Ha megvárom, amíg megtelik a tartály (ami pár másodperc), és a nyomáskpcsoló kapcsolja le a szivattyút, csak azután én a LED égőt, akkor nincs probléma. Egy kis odafigyeléssel - nem kapcsolom le a tartály megtelése előtt, vagy az alatt, amíg valaki locsol, akkor nincs kiégés. De hogy ne kelljen erre se figyelni, vettem egy mágneskapcsolót, és ezzel szétválasztottam az égőt és a szivattyút.
Erre a mágneskaocsolóra amúgy is szükség lesz, mert a nyomáskapcsoló mellé beteszek egy átfolyáskapcsolót (a szivattyú kímélésére) ami nem bírja el a szivattyú fogyasztását. Erre az átfolyás- kapcsolóra azért van szükség, mert a szivattyú több vizet nyom, mint ami a locsolócsövön kifér. Ez miatt a nyomáskapcsoló 5-10 másodpercenként kapcsolgatja a szivattyút, amíg a vízszint le nem eseik annyira, hogy a tartályba már nem jut.
Bizony, ezért is nem ajánlatos a dolgok "keverése", mert a 4 pólusú (3F) soha nem kap 400 V-os tesztfeszültséget, ha csak 1f-ről üzemeltetjük!
Igen, szép gondolat az asszimetria figyelése forgógépeknél az említett módon (Fi-ilyetén használata) de az igazimotorvédelemnél ezt kombináljuk a túlterhelés védelemmel, ami sokkal több esetben indokolt. Ilyen a nyomaték-túlterhelés. Ezek még mindig főként a bimetálos (thermo-magnetikus) elven működnek.
Nagy értékű hajtásoknál vannak "bevetve" a tisztán elektronikus elven működő, áramfigyelő-védelmek. Ez például, az alulterhelést/üresjáratot/ is figyeli (szivattyúknál fontos lehet):
De mivel erősen tejednek a frekvenciaváltós hajtásvezérlések, lassan kiszorulnak ezek az egyszerű megoldások.
A tranzienst okozhatja a túl hosszú hosszabbító, ami ott és akkor hosszú, tehát nem úgy értem, hogy nagyon-nagyon hosszú, hanem éppen akkora, amin már ki tud alakulni a tranziens amikor kikapcsolja a sövényvágót.
A hosszabbítóknak is van gyártási szórt paraméterük, erre írtam, hogy gyártótól függ, hogy mennyire szólnak ezek a paraméterek bele a hosszabbító végén lévő berendezés működésébe. (Szigetelő anyag, dielektrikum, érsodrás.)
Jó hosszabbító nem kellemetlenkedik se oda, se vissza, hanem teszi a dolgát, továbbítja az áramot minden egyéb jelenség nélkül. Persze, az sem közömbös, hogy mit teszünk a végére.
(Távközlésben amikor vezetéken viszünk át jelet, akkor is ki kell egyenlíteni szakaszonként (pupincséve) az optimális jelátvitelhez.)
Nyilván, a hosszabbítón is felhalmozódik a nemkívánatos jellemzők egyike, (általában indultivitás) amit neutralizálni kell, vagy el kell így fogadni, hogy vannak tranziensek rajta. Kommersz cuccoknál nem fognak ezzel foglalkozni.
Mondjuk nem olvastam vissza elég messzire, de most látom, hogy egy sövényvágós ügyből indult a dolog.
Igaza nincsen, mert az egyik hozzászólásában kifejezetten a 4 pólusú FI-re írja, hogy asszimetrikus terhelés estén leold, ezért egy fázisú fogyasztók védelmére nem lehet használni, ami mint többen észrevételezték teljesen téves elgondolás. Az egy más dolog, hogy be lehet úgy is kötni, hogy adott esetben tényleg leoldjon, de ettől az állítás nem igaz, sőt teljesen félrevezető.
A kikapcsolás vagy más gyors áramváltozás pillanatában fellépő tranziens jelenség viszont valóban kiválthat ilyet, és ez egy sokkal érdekesebb kérdés, hogy ilyesmi mikor és miért következik be. Ebben elég nagy a homály.
Ez így nem egészen igaz, mert ha szumma I nagyobb, mint az érzékenységi küszöb, csak akkor old le. Ez lehet 10 vagy 30 mA környéke, de akár jóval több is...
Közönséges alatt a 4 pólusú AC típusút értem, mert ilyennel van tele a net, a kiskereskedelem....
Ráadásul egy pólusát kihagyva betölti a 3 pólusú funkcióját. Semmiképpen sem 3 pólusúról beszéltem tehát.
Amit írsz igaz, de jelen esetben szó sem volt 400 Voltos gépekről. Lakás 3 fázisra osztott táplálása volt a téma, ha jól emlékszem.
Azt a szimmetriát figyelő funkciót, mint felhasználási lehetőséget úgy értettem, hogy pl egy csillagba kötött 3 fázisú motornál (3x230 V), ha a csillagpontra köti az ember a nullát, akkor viszonylag csekély asszimetria esetén a nullán átfolyó kiegyenlítő áram miatt le fog oldani a FI, ha az nincs átvezetve rajta.
Tehát kifejezetten olyan esetekre gondoltam, amikor van nulla, de a terhelés a 3 fázison szimmetrikus jellegű.
Egy lakásban mindig van nulla, de szimmetria csak elvétve fordul elő.
Ja, azt lehagytam, hogy nyilván azért, mert ebbe a 3F FI-be nem kötötték be a Nullát, ami szabálytalan ugyan, de elő szokott fordulni, hogy így szerelik.
Ott tér el az elmélet a gyakorlattól, hogy az alaptörténetben leoldott a 3F FI amikor hosszabbítót tett utána a kolléga, miközben váltig azt állítjátok, hogy a 3F FI ettől nem oldhat le, és alá is támasztjátok az elmélettel.
de a működés alapelve valóban nem kellene vita tárgya legyen.
Lehet vita tárgya, egy villanyszerélést érdeklő kérdező esetében, de egy mérnökösdit játszó, tanácsokat osztogató egyén esetében már nem. Lejáratja a többieket.
- van FI-relé, amin a 3 fázis és a nulla folyik át (4 pólusú)
- és van amelyiken csak a 3 fázis folyik át (3 pólusú)
Szerintem, mind a kettő közönséges FI-relé. A 3 pólusút olyan helyeken használják, ahol nincs szükség N-ra ( így 230V-ra sem). A gép vezérlése pl. 400V-os, a gépben lévő fogyasztók 400V-osak. Lehet benne akár 2 fázisú fogyasztó is, a 3 fázisú fogyasztók között (pl. akár egy transzformátor).
Az az eset, amire igaz a kijelentésed annak a kevésbé alkalmazott és nem előírásszerű megoldásnak felel meg, ha a nullát nem vezeted át a 3 fázisú FI-relén.
Ha ebben a körben van 230V-os fogyasztó, akkor a FI-relé abban a pillanatban le fog oldani, ahogy rákapcsolod a fogyasztó. Ha nincs 230V-os fogyasztó, akkor honnan lesz N-ánk? Minek?
A 3 pólusú FI-relét olyan aszimmetrikusan terheljük, amennyire akarjuk, ha a föld felé nem folyik áram (nem testes), akkor az soha a kurva életben nem fog leoldani.
Az aszimmetrikus fázisok esetén a fogyasztón aszimmetrikus áramok fognak folyni.
A vonali áramok is aszimmetrikusak lesznek, melynek összege aszimmetrikus esetben is zérus.
Tehát nem old le a FI-relé.
Majd pótolom az ígéretemet, csak kórházban vagyok, nincs nagy kedvem írogatni.
Miután a gyártóknál nem egységes a belső bekötés 3f ÁVK-esetében, (próbagomb áramellátása) ezért feltétlen érdemes figyelni a csatlakoztatásnál. Ha 1f alkalmazás állna fenn, 4 pólusú ávk-val, nézzük meg, hogy fázis-fázis, vagy fázis-nulla, körből állítja-e elő a teszteléshez szükséges hibaáramot és e szerint kössük hálózatra.
Az az eset, amire igaz a kijelentésed annak a kevésbé alkalmazott és nem előírásszerű megoldásnak felel meg, ha a nullát nem vezeted át a 3 fázisú FI-relén.
Ezek szerint mégis csak igaza van...
Ilyenkor ütközik az elméleti ismeret a gyakorlati ismerettel.
A vita elkerülése végett ilyenkor nem csak feltételezni, hanem belátni is lehet a tévedést (vagy téves megfogalmazást), legyen bármilyen a stílus, amivel fogadták. Egyébként más topikokban ilyesfajta esetben jellemzően sokkal sértőbb megjegyzések szoktak születni, különösen, ha olyasvalaki teszi, aki maga is tanácsokat oszt.
A közönséges 3 fázisú ÁVK a 3 fázist és a nullát hivatott figyelni. A fázisok szimmetriája nem érdekli, amíg adott időben a különbözeti áramot a rajta átvezetett nullán viszontlátja megfelelően kis hibával. 1 fázisú hálózatra is teljesen jól használható. Nálunk is ilyen van berakva, miközben lényegében a háztartás egy fázisról megy, a többi csak a háromfázisú gépeknek van.
Az az eset, amire igaz a kijelentésed annak a kevésbé alkalmazott és nem előírásszerű megoldásnak felel meg, ha a nullát nem vezeted át a 3 fázisú FI-relén. Ekkor valóban figyelni fogja az asszimetriát és amint a nullán folyó áram átlépi az érzékenységi küszöböt, leold. Bár én nem használtam még ilyesmire, de kellően szimmetrikus terhelésnél és szimmetrikus fázisfeszültségek esetén egyfajta érzékeny fázisőrként használható volna elvileg. Direkt ilyen célra lehetnek hasonló elven működő szerkezetek, de itt nem erről volt szó.
Az ÁVK-k a tranziens jelenségek egy részére hajlamosak leoldani. Ez megér alaposabb tárgyalást, de a működés alapelve valóban nem kellene vita tárgya legyen.
Ha jól értem a helyzetet, akkor a LED izzó (ha világít) azt mutatja, hogy a szivattyú áramkör üzemképes, tehát a nyomáskapcsoló vezérli. Ilyenkor van olyan, hogy azon az áramkörön üzemel is, meg nem is, a szivattyú. Ráadásul éjszaka kicsit megemelkedik a feszültség.
Én arra gyanakszom, hogy a szivattyúmotor (mint erősen induktív fogyasztó) ki-be kapcsolásakor keletkező önindukciós feszültségugrás teszi "taccsra" a LED-et. Egy kicsi, rövid idejű, tűimpuzus is már bőven elég ehhez...
Megoldás lehet egy ~ kb 250-(275 V)-os "varisztor" az izzóval/foglalattal/ párhuzamosan.
"hanem akkor, amikor rákapcsolom a nyomáskapcsolóra a fázist"
Ez a rákapcsolás hogyan történik?
A LED izzó vezetéke a nyomáskapcsolóból van kivezetve?
Ugyanonnan kapja a nullát is, ahonnan a fázist, vagy a nullát csak levetted egy közeli pontról?
Esetleg a lámpát egy relé kapcsolgatja és a lámpa fázisa nem ugyanaz, mint a szivattyúé?
A szivattyúd nem három fázisú véletlenül?
"Elég vastag réz vezetékkel van huzalozva a ház, nincs szignifikáns eltérés a ház egyes pontjai között"
Kivétel azon az egy ponton, mondjuk egy véletlenszerű nullvezető-kötéshiba miatt ;)
Hidd el, hogy nem véletlenül írtam, hogy csakis a hiba helyén mért értékekben szabad hinni (maximum). És még ott is előfordulhat, hogy a hiba csak havonta egy másodpercig van jelen (pl csak teliholdkor előjövő kötéshiba), tehát amikor éppen mérsz, akkor éppen nem lesz semmi hiba :)
Két/három fázis esetén ha a nullvezető kötéshibás vagy egyszerűen csak túl vékony+hosszú, akkor azon a ponton elképzelhető hogy a különböző fázisokon lévő eltérő terhelések hatására a nullvezeték feszültsége eltávolodik a nulla volttól, tehát a nagyobb terhelésű fázishoz közeledik a nulla, ezzel egy időben távolodik a kisebb terhelésű fázis(ok)tól, tehát a kisebb terhelésű fázis(ok) feszültsége megemelkedik azon a ponton.
Egy lehetőség: ha az izzód nem ugyanarról a fázisról megy, mint a szivattyú (és éppen van valahol egy gyenge kötés a nullvezetőn), akkor lehet, hogy a szivattyúd csupán 210 voltról működik (maga felé elhúzza a nullát) ugyanakkor az izzód éppen megpróbálja túlélni a 260V-os feszültséget.
Ezen felül nálad ez a lámpa a szivattyúval együtt kapcsolódik le-fel,
Azt hiszem, nem értetted, hogy hogyan kötöttem be a LED égőt. Nem a szivattyúval együtt kapcsolódik, hanem akkor, amikor rákapcsolom a nyomáskapcsolóra a fázist. A szivattyú ki-be kapcsolásától (amit a nyomáskapcsoló végez) függetlenül egyfolytában ég a LED, amíg az engedélyező célzattal felszerelt kapcsolóval le nem kapcsolom. Ez nyáron 2-3 alkalom naponta, télen meg talán hetente egy.
Lehet, hogy a többi izzót nem a sarki bótban vetted akcijósan
Az összes LED égő nagyjából ugyanaz a minőség, (és valószínűleg ugyanaz a kínai gyártmány OBI és Praktiker a forrás) és mégis mindig ez ég ki.
Igaz, hogy néha 250V fölé ugrik a feszültség, de mindig az éjszaka közepén, éa olyankor nem szoktunk a kertben locsolni. A lakásban viszont sokszor világít ugyanaz a típusú égő, és mégsem égett ki soha. És a fényerején sem veszünk észre növekedést, ezért valószínűnek tartom, hogy jobb minőségű, áramgenerátoros.
ne a ház másik végén!!!)
Elég vastag réz vezetékkel van huzalozva a ház, nincs szignifikáns eltérés a ház egyes pontjai között. 3x3x25A-esek az óráknál lévő biztosítékok (A, B és H tarifa van) A H tarifa 6-os vezetékkel megy a hőszivattyúhoz, a B tarifa fázisonként 15A-re van biztosítva és 2,5-ös vezeték megy a bojlerekig. Az A tarifán 4-es vezeték megy az elosztóig, onnan néhány 15A-re biztosított konnektorig 2,5-ös, a 10A-re biztosított konnektorokhoz 1,5-ös a 6A-re biztosított világítás 1-es vezetékkel van szerelve. A padlástérben az 1,5-ös vezetékkel szerelt világítás és ventilátor 4A-re van biztosítva. Az állandóan működő telefon, wifi, kamerák szintén 4A-re. Van még egy 3 fázisú konnektorom, ahhoz 6-os vezeték megy. Szintén 6-os vezetékkel be van kötve a védőföldre minden nagyobb fémtárgy (pavilon, csatorna, gázcső, a ház saját földelése.
A mérések szerint gyakorlatilag jelentéktelen a feszültségesés a használt vezetékvastagságok miatt. Ráadásul a kék (nulla) vezetékek a csomópontok között meg vannak duplázva, (igy nem jön létre nullpont eltolódás, ha bárhol egyidőben legfeljebb egy darab kék vezeték megszakad, vagy meg van bontva). Ez viszont tovább csökkenti a hurokellenállást. Még a csavarok meglazulására is gondolt a szerelő, minden jelentősebb kötéshez olyan csatlakozót használt, ami legalább két csavarral két ponton szorít.
A kapcsolási szám biztos jó érték? Csak azért, mert a felkapcsolás is a lekapcsolás is egy kapcsolás. Villanykapcsoló-tesztnél például véresen komolyan számolni kellene ezzel a rejtett duplázással.
"Hogyan jöhet ki ennyire kevés kapcsolási ciklusszám a LED izzókra?"
Mert van a driver és az előtte lévő rész is. Egyszeri júzernek pont mindegy, hogy a lapka mivel van tervezve, nem is számít az egész, mert Ő a villanykapcsolóhoz meg a mozgásérzékelőhöz ért.
Mielőtt azzal esel nekem, hogy én évente hányszor kapcsolok villanyt a budiban..... :)
Régebben automatikus "ember-követő" világításon gondolkodtam (bármerre jársz, mindenütt automatikusan világos van) és rájöttem, hogy a led lámpa gyártók által vállalt 30-50 ezres kapcsolási szám (gyanús módon) köszönő viszonyban sincs a bennük lévő altrészek "kopásával". Ma már 100.000 kapcsolás a vállalt átlag, sőt már nem ritka az 500 ezres izzó sem, ezek már sokkal komolyabb értékek, de aki egy kicsit is ért az elektronikus alkatrészek "kopásához" annak még ezek az értékek is nevetségesen alacsonyak.
Gondolj bele, hogy vannak olyan ledes kapcsolások, ahol a led sok-sok milliárdszor kapcsolódik be-ki élete során. Pl egyes legyegyszerűbb 230V-os led lelsőfények is (50Hz x60másodperc x60perc x24óra x365nap) milliárd felett kapcsolódnak fel-le minden évben és sok éven át megbízhatóan működnek, de dolgoznak olyan helyeken is ledek évekig, ahol másodpercenként nem csak ötven kapcsolás van, hanem SOKKAL több.
Egy ellenállás, dióda és sok kondenzátor élettartama a végtelennel mérhető.
Hogyan jöhet ki ennyire kevés kapcsolási ciklusszám a LED izzókra?
Na, akkor jóvanja, mert egyre jobbakat lehet olcsón venni, idehaza még garancia is akad rá, akkor meg nem mindegy az elmélkedés? Ijesztegeted itt feleslegesen a népeket.
Vegyél fehér csapófedeleset és a fedélrugót hajítsd ki. Valami hihetetlen esztétikus látvány tud lenni, hogy nem látszik a malacorr, nem is verődik vissza a fedél, nem csípi oda az ujját senkinek, belenyúlni se lehet véletlenül.
"Most valószínűleg gyártanak, vagy melyik a lényeg?"
Egészen biztosan gyártanak olyan led izzókat is, amelyeknek semmivel sem lesz rövidebb az élettartama attól, ha mondjuk 250 volttal kell dolgozniuk 230 helyett. De sajnos nem foglalkozok annyit ezzel a területtel, hogy konkrét típust is tudjak mondani.
"Gondoltam eleve a LED lapkáról beszélsz, szóval ott alapban van tápegység.""
Az eredeti felvetés 230V-os led izzóról szólt (folyton kiég neki).
De a különálló LED lapkáknál is valószínűleg hasonló a helyzet: valószínűleg 99 százalékuk tápegysége szintén nem áramgenerátoros, tehát túlfeszültség-érzékeny.
Wow, elég sok hasznos dolgot hallottam a villanyszereléssel kapcsolatban. Nem is gondoltam, hogy ennyi mindenre figyelni kell. Köszönöm szépen az infókat.
Arra legalább ügyelj, hogy a garázsba, konyhába mindenképpen olyan csövezéssel vidd azt az 1 szem jelenlegi fázist, hogy később simán ki lehessen vinni egyszerű kábelcserével a 3 fázist nullát és a védőföldet is. Bőven férjen bele.
Sütőcserekor, konyhaupgrédkor, garázs-átalakításkor, ház-átalakításkor jól jöhet. Ne korlátozd le magad értelmetlenül, ha ott a lehetőséged, de perpill ennek abszolút semmi értelmét nem látod.
Ha egy helyiségben több fázist használtam oda többpólusú kismegszakítót tettem, de nullabontósat csak kazán, tűzhely, HMV tartalékfűtés és kültérre tettem.
Minden többfázisú konnektor csoport ki van vezetékezve a villanyóráig, ha egy helyiségben van több fázis akkor annak a helyiségnek is van egy többpólusúja, így egyszerű áramtalanítani a helyiségek dugaljait.
"akkor a gyártók 90 százalékának eszébe sem fog jutni a pár fillérrel drágább hülyebiztos tápegységet beleépíteni a termékébe (a maradék 10 százaléknak eszébe jut, aztán gyorsan elveti az ötletet :)"
Nézd meg az alap LEDes tápegységek/inverterek paramétereit.
Most valószínűleg gyártanak, vagy melyik a lényeg? Gondoltam eleve a LED lapkáról beszélsz, szóval ott alapban van tápegység.
Azt is tudjuk, hogy létezik számos olyan led táplálási mód, amivel óriási tápfeszültség ingadozás ellenére egy fikarcnyit sem sem ingadozik a led árama.
Azt is tudjuk, hogy ha egy led izzóban lévő tápegységet negyed dollárral olcsóbban ki lehet hozni egy feszültségérzékeny (öngyilkos) táplálással, akkor a gyártók 90 százalékának eszébe sem fog jutni a pár fillérrel drágább hülyebiztos tápegységet beleépíteni a termékébe (a maradék 10 százaléknak eszébe jut, aztán gyorsan elveti az ötletet :)
Ettől függetlenül valószínűleg gyártanak profi áramgenerátoros 230V-os led izzókat valahol, ezeket gondolom arról lehet felismerni, hogy a feszültség tolerancia nem "+-10%"-ként van megadva.
"Én néha a 12 voltosat is kicsit leszabályzom"
Nagy fényerejű lednél ezzel jelentősen csökkented a fényerőt és jelentősen növeled az élettartamot. Kis fényerejű jelzőlámpák nincsenek csúcsra járatva, azoknál a feszültség csökkentése nem sokat számít.
"amúgy lényeg a hűtés"
Amikor áramokról beszélek, akkor tulajdonképpen hőmérsékletekről beszélek, tehát teljesen igazad van: a lényeg a hűtés.
Miért szabálytalan ha a konyhapult nullajat nem szakitja meg a 3polusu kismegszakito? A szétválasztása a PEN nek garantálja a nulla potencialjat szerintem.
Őőőőő, ez most betippelt érték, vagy tényleg léteznek ilyen LEDek? Én néha a 12 voltosat is kicsit leszabályzom, amúgy lényeg a hűtés, de a 254 volt is mindegy, mert a rá lógatott tápból az a stabil 30-50 volt fog kijönni, ami a LEDnek kell. Szerintem nem régen írtam.
Na ez értelmes lett, de a lényeg változatlan, visszakerestem, az indító hszben nincs szó arról, hogy rendelkezésre áll. Igaz az is, hogy utána részletezed, hogy rendelkezésre áll.
Ha így kezded, akkor feltételezem nem vekengek rajta.
A 3x25A előkészítésének is van többletköltsége, bár nem összemérhető egy hfh-val. :)
Örülök, hogy 72A rendelkezésre áll, de ez nem rémlik neked az első hozzászólásodban. Azonban sajnos beletrafáltál, hogy milyen embernek részletezed, hogy miből egy egy teljesítménybővítés.
Pont a kábelek gyártási tulajdonságából következik, hogy ahány gagyi kábel, szinte akkora eltéréssel készülnek, ami képes meghazudtolni az elméletet!
Ezért az elmélet és a gyakorlat ilyetén módon élesen elválik egymástól. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy amikor két fórumtárs vitatkozik, mindkettőnek igaza van, csak az egyik ez elméletet mondja, a másik meg a gyakorlatot.
Hiába nem volna szabad leoldani a 3F FI-nek, ha a szórt paraméterek úgy jönnek össze, ami ezt mégis lehetővé teszi.
"az ágvágó motorja 700W-os, a sövénynyíró 500W-os, a körfűrész 800W-os, mind egyfázisú"
A fogyasztó teljesítményének többnyire semmi köze nincs a föld felé folyó áramhoz.
Viszont a fogyasztó JELLEGÉNEK sok köze van, mert a tisztán ohmos fogyasztókba (izzó, fűtőszál) nem szokás semmi zabaszűrést építeni, hiszen ők maguk nem okoznak hálózati zavarokat és nem is érzékenyek más készülékek zavarására.
Nagy valószínűséggel lesz viszont földelt zavarszűrő minden olyan készülékben, amiinek
- földelt konnektora van
- a fogyasztó jellge induktív (pl. villanymotor van benne) vagy kapacitív (kapcsoló üzemű tápegysége van)
- és nem öregebb ezer évesnél ;)
"Arra mi lehet a magyarázat, hogy a hiba függ a kábelvastagságtól?"
A vastagabb kábelben az erek távolabb vannak egymástól, a vékonyakban közelebb.
Az erek között kapacitás alakul ki, tehát a kábelek erei egymáshoz képest kondenzátorként is viselkednek.
A te hibajelenséged nem folyamatos hibaáram, hanem impulzusszerű, márpedig egy párhuzamos kapacitás levesz az impulzusból (simítja). A kábeled kapacitása tulajdonképpen egy plusz kondenzátorral egészíti ki a fűrészed beépített zavarszűrőjét.
"Ezzel tulajdonképpen megoldódott a problémám"
Szerintem a fűrészed zavarszűrőjét cseréld ki egy ugyanolyan újra, lehet, hogy csak a tied gyári hibás.
Vagy a túl ideges FI relédet cseréld le egy olyanra, amelyiket kimondottan zavaros környezetre gyártottak (fejből nem tudom, hogy milyen jelzést kell nézni ehhez a FI relén).
Szerintem meg azért szkeptikus sok ember a rendelkezésedre álló 72A-rel, mert úgy tudják a legjobb tudásuk szerint, hogy az általad vázolt megoldás szerint mégsem áll az rendelkezésedre.
Viszont ha te ennek utána jártál és a szolgáltató azt mondta, hogy a tiéd (esetleg a szolgáltató tudta nélkül próbálod összevonni és mondjuk ezért nem akarsz 3f-t leosztani), akkor hát legyen, én hiszek neked. :)
Egy occó LED izzóban lehet, hogy a ledek annyira túl vannak feszítve (a szép nagy fényerő miatt), hogy 245V feszültségnél már bármelyik pillnatban tönkremehet.
Ugyanakkor lehet gyártani olyan LED izzót is, aminek 190 és 500 volt között tökmindegy, hogy éppen mekkora a feszültség (és eközben a fényereje sem változik).
"Egy közönséges mennyezetlámpa, normál foglalatos 10W-os LED égővel"
Azt elfelejtetted említeni, hogy ez nem egy gyárilag beépített visszajelző lámpa.
Eben az esetben a gyakori kiégés oka te magad vagy: elhitted a boltban, hogy a világ legolcsóbb LED izzója 300000000000 üzemórát fog világítani, miközben a valóság csupán 3000 óra ;)
Esetleg még menézhetvéd azt is, hogy a 230V a valóságban hány volt (azon a ponton mérd, ne a ház másik végén!!!), mert egyes gagyi LED izzók élettartama már néhány volt plusz feszültségtől is a töredékére csökken (igaz, hogy addig viszont szép nagy fényerővel világít :)
Ezen felül nálad ez a lámpa a szivattyúval együtt kapcsolódik le-fel, márpedig egyes LED izzóknak pofátlanul alacsony a gyárilag vállalt kapcsolási ciklusszáma (amit egyébként nem értek, mert egy led elvileg korlátlan számban kapcsolgatható).
"A földelhető zavarszűrő nem gond a fi relé miatt?"
A legtöbb ilyen zavarszűrő a földelés irányában annyira kevés áramot enged, hogy kb 50-100 db zavarszűrő kellene ahhoz, hogy lecsapjon egy 30mA-s FI relét.
Egyébként a háztartásodban már most is üzemel jó néhány földelt zavarszűrő, csak éppen nem tudsz róla, mert be vannak építve a különböző készülékekbe (ma már a földelt konnektorral szállított készülékek nagy része ilyen).
"több tíz LED lámpa van a lakásban, és még nem égett ki egy sem. Csak azt az egyet kell rendszeresen cserélnem"
Lehet, hogy a többi izzót nem a sarki bótban vetted akcijósan, hanem pl egy hozzáértő villanyszerelő hozta magával ; )
Attól függ, a villanyszerelésnél szóba kerül-e a szabályosság. 3 fázisú gerincnél vagy odavezetésnél a nullavezetőt nem tudod leválasztani, ráadásul pont ekkor kéne, mert akkor nem kéne, ha a földpotenciálon léte biztosított, az meg pont ekkor nincs, ezért (is) van műhelyekben valami szörmedvény a dugaszolóaljzatok előtt.
Könyörgöm, hányszor kell még leírni, hogy nem fizetek egy Ft-ot sem a 72A-ért, mert rendelkezésre áll. Miért nehéz ezt megérteni. Én nem oktatlak, pedig évek óta nincs HFH, CSD díj létezik, ami alapdíjból, közcélú vezeték díjból és csatlakozó vezeték díjból áll.
Megint egy olyan hozzászólás, ami felesleges és offolja a fórumot, pozitív értéke NULLA.
Értelmes kritikát szívesen olvasok én is, de aminek semmi értelme...
- egy FI relé csak a biztonsági áramköröknek és a világításnak
- és egy háromfázisú FI relé, amin minden egyéb van.
Ha lesz éccakai áram is, arra sem árt tenni egy FI relét.
"1X16A konyha (fő fogyasztók 10L-es vízmelegítő, mosogatógép, mikró, de nem akarom 2 áramkörre bontani),"
???
"1X16A konyha (fő fogyasztók 10L-es vízmelegítő, mosogatógép, mikró, de nem akarom 2 áramkörre bontani),"
???
"1X6A földszint világítás,"
...a jelek szerint te nem olvasod az itt kapott tanácsokat, inkább csak a saját laikus elképzeléseidet erőlteted mindenáron... amivel csak azt éred el, hogy először kinevetnek, később már csak ideges lesz tőled mindenki és ezzel vége a jószándékú/ingyenes tanácsadásnak irányodban.
A FI előtt bekövetkező hibák miatt a relé nem old le! A FI elmenő kapcsairól táplált hálózat és az ahhoz kapcsolt berendezés hibája okozhat csak kioldást.
Sziasztok! Volna egy kérdésem a FI-relével kapcsolatban. Pld.: a 25Amperes esetében. Az azt jelenti hogy az érintkezők névleges áramerősség tűrése 25Amper,vagy azt jelenti hogy 25Amper esetén is leold(vagy csak a kombinált FI-relé+kismegszakító esetén működik így)? Másik kérdés hogy van-e olyan extrém eset és miért,amikor a FI-relé úgy old le hogy a "hiba" a FI-relé előtt van,volt?
A fene tudja, nekem pl. a konyhapulton 3-as csoportban vannak a dugaljak, ha egymás mellé bedugok egy vízforralót meg egy mikrót az külön fázison lesz. A műhelyben dettó. De a fürdőben a fali hősugárzó és a hajszárító aljzata is külön fázis. Én azt gondolom, hogy vannak olyan helyek ahol célszerű ezt megoldani és elég a sorolható dobozokból az elsőt mélyebbre cserélni a kötések miatt. Az egyéb szobákban is van egy-egy 16A-re biztosított a többitől külön fázison lévő aljzat ha bármilyen fűtési rendszerben bekövetkező meghibásodás miatt be kell üzemelni egy olajradiátort.
Nem mondom, hogy nem kell rendesen átgondolni, mit, hogyan osztasz el. Illetve sokszor érdemes nullabontós kismegszakítókat használni, tűzhely, kazán, kültéri aljzatoknál.
Az szomorú is lenne, 3 fázisú áramkörök a dugaszolóaljzatokhoz meg világításhoz, mert akkor minden aljzatnál kellene egy ronda doboz a szobában is, 2 pólust megszakító kismegszakítóval célszerűen rajta, de lehetne 1 pólust megszakító kismegszakító és leválasztó kapcsoló is akár.
Hanem szintenként több, különböző fázisról táplált egyfázisú áramköröket elvinni, na, annak volna igen sok értelme. Például egy egész szint sosem borul egyszerre sötétbe, ha csak egy fázis ugrik le.
Azert irja Zs, mert a hozzaszolasbol kivilaglik, hogy lovese sincs arrol amit ir. Az altala igenyelt 72A-rol kisebb muhelyeket szoktak mukodtetni... Amugy nekunk mindegy, a HFH-t O fizeti!
Ez az ZsEmese, szívemből szóltál csúnya érdeklődőnek. Én még kiegészíteném, hogy ha nem képes visszaolvasni és kötelező jelleggel elfogadni 10.000 professzori hozzászólást, az ne tartsa fel a profikat.
Nem igazán csípősnek szántam, inkább poénosnak. Értem, hogy az általad /remélem nem baj a tegező viszony/ belinkelt dokumentum tartalmazza a tuti értéket, de egy nem villamossággal foglalkozó ember számára nem egyszerű kihámozni belőle. A szakmai fórumon való hozzászólások pedig számomra azt feltételezik, hogy hozzáértő emberek írogatnak ide, nem pedig olyanok, akiknek lövésük sincs az adott témáról. A szakmókus fórumtárs hozzászólása számomra sokkal gyakorlatiasabb, kézzelfoghatóbb. Remélem, nem sértettelek meg, tényleg nem ez volt a célom.
Hány db és milyen ÁVK legyen. Én úgy gondoltam nem lesz 3 fázisú központi FI relé, de 4 db 1 fázisú 30mA-est tenni kéne a 4 db 16A-es erőátviteli áramkörre. Jó lesz így, vagy másként kéne? Köszi!
A fene érti ezeket a csípős megjegyzéseket. De az én segíteni kész hozzáállásomon ez nem változtat, én ettől nem mondom azt, hogy majd legközelebb lóizét szólok.
Beraktam egy anyagot, amiben némi böngészés után megtalálható a kondenzátor szakírók által javasolt értéke. Azért nem írtam oda, hogy 42 Farad, mert én akárki lehetek, ennek az anyagnak az írója meg szemlátomást nem volt hülye. Erre kiderül, rosszat cselekedtem.
Egy közönséges mennyezetlámpa, normál foglalatos 10W-os LED égővel. A porcelán lámpatest alatt van hely. Tulajdonképpen a szerszámtároló mennyezetlámpája, de mindenhonnan jól látható, így alkalmas a szivattyú bekapcsolt állapotának a jelzésére. Igaz, állandóan ég, ha használjuk a szivattyút, de az 1500W-os szivattyú fogyasztása mellett jelentéktelen a fogyasztástöbblet. Ha meg a tároló megvilágítására akarjuk használni, a tartály megtelése után a szivattyút lekapcsolja a nyomáskapcsoló, így csak az égő fogyaszt.
A földelhető zavarszűrő nem gond a fi relé miatt? Ugyanazon a 3 fázisú fi relén van az (egyfázisú) csőszivattyú, mint amiről az előző kérdésemben szó volt. Ha a védőföldhöz kötöm ezen az eszközön át a fázist és a nullát, mi a garancia rá, hogy a tranziensek szimmetrikusan fognak a fázisról és nulláról a föld felé folyni?
Az nem valószínű, hogy a bejövő hálózati feszültség lenne sok, bár néha felugrik éjszaka (256 V volt a legnagyobb, amit mértem), de több tíz LED lámpa van a lakásban, és még nem égett ki egy sem. Csak azt az egyet kell rendszeresen cserélnem, ami a szivattyú bekapcsoltságát jelzi.
Valószínűleg igazad van, túl érzékeny lehet a fi relé. De mi a garancia rá, ha közel egy tizesért veszek másikat, az jobb lesz? (XBS gyártmányú)
Viszont komolyan vettem a tanácsodat, hogy próbáljam ki másik kábellel is. Megmaradt a házépítéskor használt 3x2,5-ös kábel, amivel az ideiglenes villanyóra volt bekötve az oszlopra. Nem oldott le vele a fi relé. Tovább kísérleteztem, beszereztem vadonatúj kábeleket, és hogy a nedves földet, füvet kizárjam, a lakásban kísérleteztem. (az ágvágó motorja 700W-os, a sövénynyíró 500W-os, a körfűrész 800W-os, mind egyfázisú)
3x0,5-ös kábel (kínai, fidesz sárga) - a sövénnyíróval kezdtem, nem oldott le, de egy-két kapcsolgatás után elfröccsent az egyik ér. Bár 2-3 ampert fél percre illet volna kibírnia. Ezzel tovább nem tudtam kísérletezni.
3x075 -ös kábel 30 m - már bekapcsoláskor is lekapcsolt a fi relé.
3x1-es kábel 30m - csak kikapcsoláskor oldott le.
3x1,5-ös kábel 25m - csak akkor kapcsolt le kikapcsoláskor, ha megtoldottam még 10 méterrel.
3x2,5-ös kábel - 50 méterig üzembiztosan működött, lehet, hogy tovább is, de nem volt hosszabb kábelem.
3x2,5-ös kábel 50m, beletéve egy fürdőkád vízbe (leföldelt fém fürdőkád) - hibátlanul működött
3x4-es alu földkábel 70 méter hosszúságban 25 éve beásva a föld alá - hibátlanul működött.
Ha egy 1000W-os ohmos terhelést tettem rá (fényképészeri reflektor) - mindegyik kábellel hibátlanul működött. A sövényvágó és a körfűrész is hibátlanul működött mindegyik kábellel.
Arra mi lehet a magyarázat, hogy a hiba függ a kábelvastagságtól?
Ezzel tulajdonképpen megoldódott a problémám, a 2,5-ös kábellel fogom használni. Csak a vastagsága miatt kissé nehézkes.
Még mindig ott tartunk, hogy "tételezzük fel, hogy neked van igazad és én tévedek"?
Nézd, olyan hétköznapi eszközről van szó, amit egy óvodás is ismer. Itt nem nagyon lehet tévedni, ezt tudatlanságnak hívják.
Rongy stílusú, szakmaiatlan megfogalmazásaiddal nem segíted a kérdezőt.
Téged idézlek:
"Sajnos az ördög mindig a részletekben rejlik, és én személy szerint pont ezért lettem MÉRNÖK (hol, mikor), mert a szakmámnak pont ezt a "szőrszál hasogató" részét szeretem (többen mondták már hogy mazoista vagyok :) )."
Úgy érzed, hogy mazoista vagy, pedig a beírásaid olvasásához van szükség igazi mazochizmusra.
Az ágvágónak hosszú alumínium nyele van, ami megérinthető. Van ugyan rajta egy gumi fogantyú, de az inkább csak a csúszásmentes fogás miatt. Mivel a súlypontja nem ott van, ahol ez a gumi fogantyú, mindenki automatikusan az alumínium szárat fogja meg. Ezért védőföld nélkül életveszélyes lenne.
Nem szórakoztatlak tovább, többet ér az időm... (számomra)
A vita elkerülése végett és a rend kedvéért, tételezzük fel, hogy neked van igazad és én tévedek, akkor szerinted/szerintetek ez a megfelelő stílus és hangnem az ellenvéleményetek kinyilvánítására?
"Elég-e egy kondenzátor az égővel párhuzamosan, és mekkora? Vagy valami félvezető eszköz, ami levágja a tranzienseket?"
Jó gondolat, de ha ez egy egybeöntött lámpácska, akkor nincs sok esély ara, hogy odaférsz közvetlenül a led diódához egy kondenzátorral, a lámpából kilódó vezetékeken viszont lehet hogy 230V váltófeszültség van, oda viszont egész másféle alkatrész kell a tranziensek ellen (pl egy földelhető áteresztő zavarszűrő kondenzátor).
De egy led korai halálát okozhatja az is, hogy az optimálisnál magasabb feszültséget kap (túl nagy árammal dolgoztatják).
A kábelen mennek át fűnyíróval a száraz fűben. Persze semmi se történik akkor. Node 2 héttel később amikor ugyanazzal ugyanott vágják ugyanazt a füvet, csak nem foglalkoznak azzal, hogy a hajnali harmat még nem száradt fel teljesen, hát jól megaszhatja a kezelőt az áram.
"Ha átdugtam a konyhában lévő egy fázisú fi relével védett konnektorba, normálisan működött bekötött védőfölddel is."
Na EZ volt a legokosabb kísérleted :)
Ha ugyanaz a fűrész ugyanazzal a hosszabbítóval az egyik FI relét MINDIG leveri, a másik (látszólag ugyanolyan képességű) FI relét viszont SOHA nem veri le, akkor én elsősorban hibás (vagy csak túlérzékeny) FI relére gyanakodnék.
A FI relékre ráírt milliamper érték csak egy maximális áram, ezt elérve mindenképpen le kell kapcsolnia, de van egy megengedett gyártási szórás, tehát egy hivatalosan 30mA-s FI relé a valóságban lehet talán akár mindössze 18 milliperes is (nem tudom, hogy mennyi a megengedett szórás, gondolom komolyabb gyártóknál kisebb, occó kínai terméknél meg véletlenszerű).
Lehet, hogy a te fűrész+hosszabbító párosításod együttesen mondjuk 25 milliamperes lökést produkál kikapcsoláskor, a 3 fázisú 30 milliamperes FI reléd viszont a valóságban csupán 22 milliamperes, tehát nem hibás, csak túlságosan érzékeny a te (occsó zavarszűrő kondenzátorral felszerelt) fűrészgépeddel súlyosbított (ezer helyen szigszalaggal foltozott + csuromvizes) hosszabbítódhoz képest.
Ezen felül léteznek olyan FI relék is, amelyeket kimondottan úgy gyártanak hogy fokozottan érzéketlenek legyenek a nagyon rövid idejű (impilzusszerű) hülyeségekre még akor is, ha azok túllépik a 3 milliamperes határt. Lehet, hogy a te egyfázisú FI reléd ilyen okos/flegma típus, a 3 fázisúd viszont a legapróbb hibára is ugrik.
Szóval a FI relék között jelentős szórás van nemcsak áram-érzékenységben, de idő-érzékenysében is.
Tehát úgy gondolom, hogy valószínűleg
- egyrészt a hosszabbítódnak is van valamennyi saját illegális áramszivergása a föld felé (próbáld ki mindezt egy másik hosszabbítóval is!)
- másrészt a fűrészed zavarszűr kondenzátorát sem igazi szakemberek tervezték/gyártották,
ez a két dolog összeadódva okoz kikapcsoláskor egy olyan áramszivárgást, amit az okosabb/pontosabb FI relé nem vesz komolyan, de egy idegesebb fajta már igen.
"1F-ú cuccot nem védünk 3F-ú védelemmel, mert amint a terhelés a 3F-on aszimetrikus, azonnal levág."
Rosszul tudod.
A FI relé csak a rajta átfolyó összes áram pillanatnyi eredő értékét figyeli. Ha 3 fázisú FI relé két fáziságán nem folyik semmi áram, a harmadikon meg mondjuk folyik 3 amper ÉS ezzel egy időben a nullán is folyik 3 amper, akkor az teljesen normális üzemmód a FI relé számára, ezért nem fog leoldani, pedig aszimmetrikus a terhelés a három fázison.
Családi házak és lakások tízezreit védi egyetlen darab háromfázisú FI relé, mégsem csapódnak le attól, hogy pl felkapcsolod a villanyt a budiban, pedig már ezzel is felborítod a három fázis szimmetriáját.
Igen, folyton egy buta vasmagos kismegszakítónak titulálja mindenki szerencsétlen eszközt, pedig nem az.
Tudom mire akarsz kilyukadni, de csak akkor lenne igazad, ha a motor a kapcsoló elengedésekor azonnal megállna, de nem ez történik, hanem megszűnik a fázison a terhelés felvétel, de a motor még pörög (viszi a lendület), ezért "visszarúg", így felborul az egész rendszer, nem egyenlítődik ki a 3F terhelés különbsége a nullán...
A kerti kütyük (fidesz-hosszabbító, sövénynyíró, fűnyíró, stb.) általában IP65/IP64/IP55(ez már nagyon tecsós... :) ).
A baj inkább az, hogy az emberek arra lusták, hogy -mint ahogyan én az imént tettem- egy cigi és egy kávé (egyik fogyasztása sem ajánlott :) ) mellett kiguglizzák a wiki-ről tapitelivel, hogy melyik szám mit jelent, inkább megkérdezik a barkácsárúházi eladót. :)
"A gép elindult, és levágtam vele egy ágat. De amikor leállítottam, leoldott a 3 fázisú fi relé."
A bejövőn van neki csak 4P-ú FI, az ment le. Erre céloztam, hogy 1F-ú cuccot nem védünk 3F-ú védelemmel, mert amint a terhelés a 3F-on aszimetrikus, azonnal levág.
Mert neki befolyt -mondjuk- L1-en 4Amper és ez ki is folyt a nullán, közben lehet hogy L2-en meg elindult a splitt klíma, tehát a mágneses terek nem oltották ki egymást, mivel a terhelés aszimterikus volt, így levágott.
Kettő szigetelésű cuccot lehet szabadtérben használni, ha az IP védettsége ezt megengedi.
Nem teljesen. És megint visszajön a kedvenc topictéma :) Fűnyírózni például szeretnek nedves füvet, hiába tilos. Sőt, szeretnek átalmenni a fideszsárga hosszabbítón is fűnyíróval, ami így rendszerint megsérül, dehát működik az. Az FI ilyenkor is leold, ha másfelé/másfelől kóriszál az áram, mint a fázis és a null között. Biztos ismersz te is fűnyírórázásos eseteket. De nem, nem dugják be még ezután sem a konnektoros FI-t... Hát ezért kell azt eleve beépíteni, akkor nem tudják kihagyni.
Pont ezt akartam én is kérdezni. Szerintem az csak egy sima kettős szigetelésű műanyagburkos lehet mint az összes sövénnyíró, kéziszerszám, fűnyíró. Vízben, esőben-után eleve tilos használni.
Igazad van,nem cizelláltam a hozzászólásomat.Természetesen üresen nem a névleges áramot kell elérni,hiszen akkor túlgerjesztettem volna a motort,aminek a hangja sem egészséges, hangosan búg.
Ha kevés a kondenzátor akkor csendes,lassan pörög fel, de terhelésre lefullad.
Szerencsére a háromfázisú motor kondenzátorral való indítgatása kezd kimenni a divatból, a frekvenciaváltóknak hála.
Nem idegesítesz, csak a világon mindennek oka van... (ok-okozati összefüggés ;) )
Azért vannak úgy a sorkapcsok kiosztva, ahogyan mert abban is van némi logika ha megnézed, aláírom, hogy a problémára a megoldás nem a legelegánsabb, ám "elfogadható" rondaság (nulla sorkapcsok kiosztására gondolok). Ez -így első ránézésből, telefonról- egy világítás betáp szekrénynek látszik. Ezeknél a szekrényeknél már el szokott fogyni a pénz és sajna az ember igen gyakran abból főz, ami a kamrában van...
A lényeg: A kedves mélyen tisztelt mérnök úr nem a saját tudása villogtatása képpen helyezte oda a sorkapcsokat, hanem azért, hogy átlátható legyen (bár a kedves villanyszerelők - tisztelet a kivételnek- nem mindig ugyanoda kötik vissza hibakeresésnél az ereket, hanem ahova elér...). Van benne logika, az egy kismegszakító csoporthoz tartozó nullák és fázisok egy "kupacban/helyen" vannak, az hogy a közösítőre már nem futotta, az csúnya tervezési hiba (pénzügyi).
A legjobb megoldás, ha csinálsz egy külön nulla elosztó kapocstömböt, ahonnan minden blokk első FI-je megkapja a nullát és a fázist és onnan viszed tovább a fenti tömbre.
Egy 3 fázisú 30 mA-es fi relét szereltem fel a szabadban és a műhelyben lévő lámpák, konnektorok védelmére. A vizes helyiségeket, (konyha, fürdőszoba, és a bojlerek) külön-külön egy-egy darab egyfázisú védi.
A napokban használni akartam a kertben egy villamos ágvágót, körülbelül 40m-nyi hosszabbítóval. A gép elindult, és levágtam vele egy ágat. De amikor leállítottam, leoldott a 3 fázisú fi relé. Némi kapcsolgatás után megállapítottam, hogy mindig leállításkor old le. Ha hosszabbító nélkül közvetlen a 3 fázisú fi relével védett konnektorba dugtam az ágvágót, nem oldott le. Ha kikötöttem a hosszabbító védőföld erét, úgy jól működött a kertben is. (A hosszabbító erei között, igaz kis feszültséggel mérve, nagyobb, mint 200Megohmot mértem). Ha átdugtam a konyhában lévő egy fázisú fi relével védett konnektorba, normálisan működött bekötött védőfölddel is.
Mivel védőföld nélkül nem szívesen használnák szabadban egy gépet, a konyhából meg nagyon alkalmatlan lenne kivezetni, nem tudom mit tegyek. Szereljek fel egy külön fi relét csak ennek a gépnek, (a sövényvágóval és a körfűrésszel nem áll fenn ez a probléma), vagy van valami egyéb megoldás a problámára?
Először fordulok elő itt. Egy villanyszerelő fórumot kerestem, ahol választ kaphatok a problémámra. Erre a fórumra bukkantam. Elnézést, ha nem itt kellene feltennem a kérdésemet.
Van egy Grundfoss búvárszivattyúm nyomáskapcsolóval. Egy kapcsolóval tudom elindítani, amikor szükséges, ezzel a kapcsolóval kapcsolom a fázist a nyomáskapcsolóra. Annak a jelzésére, hogy be van kapcsolva, ez a kapcsoló egy LED lámpát is bekapcsol.
A problémám az, hogy ez a LED égő gyakrabban meghibásodik, mint amilyen élettartam elvárható egy LED égőtől. Arra gondoltam, hogy talán a szivattyú motor indításakor és főleg a megállításakor keletkezik valamilyen túlfeszültség. (Bár a szivattyú egy transzverteres, lágy indítású típus).
Van-e valakinek tapasztalata, mivel lehetne megvédeni az égőt? Elég-e egy kondenzátor az égővel párhuzamosan, és mekkora? Vagy valami félvezető eszköz, ami levágja a tranzienseket? Lehet-e valahol ilyen védőeszközt kapni? Valami kis méretűt, ami elfér a lámpa talpa alatt, vagy a nyomáskapcsolóban, esetleg a falon lévő dobozban? Nem olyan védőeszköz, mint egy villámvédő, ami megvédi az égőt, önmaga meg tönkremegy, hanem valami sokszor használatos.
Olvasni tudást feltételeztem, valamint azt is, hogy gyanús lehet, hogy azért linkelem be a nem igazán motoros szakembernek, mert megtalálja benne az információt, de ha már így adódott, a 3.40-es oldal tetején van a szükséges kondenzátor.
Ezek szép levezetések!A kérdező mazsolázhat a képletek között! :-)
A gyakorlatban azért a kondenzátorokat addig rakom rá az ismeretlen motorra amíg a névleges áramot elérem. Ha indítási nehézség lépne fel, akkor start kondenzátorral lehet próbálkozni. (tipikus az ipari varrógépek estén)
Biztos ami biztos névleges terhelés esetén illik a motoráramot ismét mérni.
Eme fúrógép motorja jól elvan sima állandó kondenzátorral. Mintha 16-osra emlékeznék.....
Át kell kötni deltába,a kondenzátor értékét meg holnap megmondom. A nagyobb fordulaton a nagyobb tárcsa átmérőn indítási gondok lehetnek, bár magam nem használom csak a legkisebbet. Ott kellő a nyomatéka,a fordulat kis fúrónak talán kevés,10-es felett néha nagy.
Sőt ha kisebb fordulat kell,(ritkán) frekvenciaváltót teszek reá,a kondenzátort persze addig kikötöm.
Azért nem raktam át, mert a kék a balra mellette levő fázis megszakítóval egyben van, az is egy kettes modul, balra fázis, jobbra nulla megy. Ha megcserélem a fi relével, ugyanaz lenne mint most, jobbról nézve, nulla-fázis-nulla-fázis. Szóval vagy így kicsípve rakom egy sínre mindet, vagy egy darabig közös sín, aztán a távolabbit meg vezetékkel kötöm át.
A kék átkötéssel max annyit tudok csinálni, hogy nem így kötöm át a fi reléről, hanem azt is a kék sínjéről kötöm, csak már 1db nagyobb átmérőjű szem maradt ott, azért nem raktam át oda.
Még annyi lehet, hogyha az elműhöz most beadjuk a kérvényt az emeléshez, és azt mondja, hogy 25-re szabványosítás nélkül megemeli, akkor nem hívok ki szerelőt külön. A többihez tudok szerszámot kérni és akkor érvéghüvelyezem az alukat.
Nem értek ehhez a témához, de így aki ért hozzá talán jobban képbe tud kerülni. Véleményem az, hogy inkább vegyél rá egy eleve 1 fázisú motort. Ezt meg tedd el zsírpapírba csomagolva a padlásra, jól fog jönni amikor bekötöd a 3x10A-t. a szalagfűrész, vagy az eszterga miatt.
40 éves aluvezetékeket kötözgetek újra, egynémely szépen megsötétült, mert anno sok ésszel csinálták. Az összekötésükére jelenleg mi a legjobb módi? Réz nincs a környéken, de hegesztő, kompresszor, sütő igen.... 1 fázis van. Az az újfajta rugós átlátszó wago a wago pasztával jó még ide, vagy maradjak inkább a klasszikus összesodrós műanyagkupakosnál wago pasztával megtunkolva?
Sajnos minden kötést csípőfogóval le kell vágni és újrablankolni a tekerőshöz is, mert sikerült az összeset pont fordítva tekernie a mesternek annakidején, így egyszerűen csak rátekerni se lehet a kupakost, mert kitekerít. :) Így viszont eléggé rövidülnek a vezetékek. :(
Aha. Akkor azt a szemhajlítgatást csináld meg mindnél, a többit meg hagyd. hisz ígyis-úgyis megy majd hozzád szaki, csináltasd meg vele tisztességesen ezt a hókuszpókot is. Tüntessen el minden gányolást szakszerűre.
Azt a kék átkötésest továbbra sem értem miért nem az FI "kék" oldalára tetted át. A FI egyel balrább kerül, és nem kéne semmit kivágnod belőle, mert 1-el rövidebb lenne. Természetesen a jelenlegi sínt kukázhatod egy másikat kéne oda venni, de 1-el rövidebbet.
A csengő nem érdekes, talán nincs is áram alatt, csak nagyritkán.
A szigszalagozott egy elektromágnes-nyitogató lehetett, hogy ne kelljen kiszaladgálni. Az még jó lehet neked is ha másra nem, hát behúzatni vele az utp kábelt amivel az éjjellátó kamerás-beszélős ajtónyitót fogod működtetni :)
"Nem a fi relé után közösíteném a nullákat. Pontosan, hogy előtte, még mielőtt bármelyik nulla bármelyik fi-be belépne, azaz egy null csomópont a helységekbe kiinduló nulla vezetékekkel."
Tehát te úgy gondolod, hogy a FI relék nulla kivezetéseire tulajdonképpen nincs is szükség? A FI relék gyártói mind hülyék, mert teljesen felesleges kimeneteket csináltak rájuk?
Szerintem te nem is olvasod el amiket írunk neked.
Hívj egy villanyszerelőt és ne nyúlj olyan dolgokhoz, aminek a működését soha az életben nem fogod megérteni.
Hidd el, hogy igen. 2 egymás melletti telek egy felhasználási helynek számít, akkor is, ha nem vonod össze a telkeket, ha azonos a tulajdonosi struktúra és közvetlenül érintkeznek az ingatlanok, tehát ami a 2. telken van, az kvázi az elsőn is van, hisz egy Felhasználási helynek számít. Gondolom elhiszed, hogy létezik olyan, hogy 2 szomszédos ingatlant is meg lehet venni a mai világban, és így az áramszolgáltató szempontjából egyként kezelhető.
Esetleg az új csatlakozó vezetéket fizetteti ki a szolgáltató 100%-ban, mint felhasználási helyen belüli CSP áthelyezés. Tehát fogadd el, hogy most 1X16A van, de valójában 3X25A lesz.
Azt hiszem egy kis félreértés van. Nem a fi relé után közösíteném a nullákat. Pontosan, hogy előtte, még mielőtt bármelyik nulla bármelyik fi-be belépne, azaz egy null csomópont a helységekbe kiinduló nulla vezetékekkel. Majd az adott helységhez tarozó fi-relét amire adott helység fázisa van kötve ebbe a csomóba kötném be. Elnézést ha valakit felidegesítek.
Arról van itt szó már jó ideje, hogy a FI reléből KIMENŐ fázis+nulla az EGY HÁZASPÁR (a FI relé egymáshoz rendelte őket), tehát ettől kezdve nem szabad összekötni őket semmilyen más nullával/fázissal, különben botrány lesz.
A 74885-ben egyértelműen leírtam neki, hogy a FI relé után sem a fázisokat, sem a nullákat nem szabad összekötni egymással.
Ha ennek ellenére mégis összeköti a nullákat, akkor majd fizeti a tanulópénzt: egy villanyszerelő helyrehozza neki a hibát pár tízezerért, eközben lesz ideje megtanulni olvasni :)
Ez a jelenlegi állás. Az eredeti felvetésem hogy a nullákat egybe tenni, az abból adódik, hogy egyetlenegy nulla van..... az egész szekrényben. Tehát bármelyik fi nullájáról és egy tetszőleges fázis vezeték között mérhető feszültség. A fi relék bejövő nullája is egy (a fi-be menő nulla át van fűzve a következőbe és így tovább. Bocsi a sok lámaságért....
A FI reléből kijövő fázis és nulla EGYMÁSHOZ TARTOZNAK.
A szekrényedből kifelé is egymás mellett fognak eltűnni a falban.
Miért jó neked az, ha a fenti két pont között egy szakaszon jó messzire elvezeted őket egymástól? Persze nem tilos megnehezíteni saját életed, szóval csinálhatod akár úgy is :)
Én a helyedben nem jómessze eltávolítanám őket egymástól, hanem emeletes sorkapocsba gyűjteném, ahol egymás FELETT van az egy szobába menő fázis+nulla+föld. (ráadásul így a földeket össze lehetne kötni egy sínnel)
Köszönöm a választ. A fázisokat bal oldalra úgy gondolom, hogy a szekrény bal felére kerülnének a fázis sorkapcsok, semmi esetre sem folyamatosan összekötve. Adott helységhez elmenő fázisvezetékek ugyanúgy megmaradnának és ugyanúgy a helységek fázisai adott helység fi reléjére mennének. Jobb oldalra pedig egy nulla sorkapocsblokk kerülne, melybe az összes helység nullája be lenne kötve kvázi egyként. Ha megnézed a fotót, akkor a fi relékbe bemenő nulla most is fűzve van. Vélemény?
"A kérdésem az, hogy meg lehet-e azt csinálni, hogy bal odalra kerül az összes fázis sorkapocs és jobb oldalra az összes nulla sorkapocs (sorkapocsösszekötővel összekötve). Így a helységenkénti fi relés védelem ugyanúgy megmaradna?"
A FI reléből kimenő fázist és nullát semmilyen módon nem szabad összekötni más FI reléből kijövő fázissal vagy nullával.
Ha bárhol összekötsz egymással két védett áramkört, akkor az egyik áramának egy része a másik áramkörön fog futni, ezt az "illegális" árammennyiséget mindkét FI relé életveszélynek fogja érzékelni és lekapcsolnak.
"a nulla vezeték a hálózat felkapcsol állapotában önmagában (fázis nélkül) megfogható-e? Szigetelés nélkül persze."
Ha nincs hiba/szakadás a nullvezetőben, akkor a nulla gyakorlatilag megegyezik a földeléssel, tehát egyáltalán nem ráz. Persze nem sok értelmét látom a nulla fogdosásának :)
Viszont sok embert megráz a nullvezető SZERELÉS KÖZBEN, mert a nagy okos eszével NEM KAPCSOLJA LE A BIZTOSÍTÉKOKAT, csak fogja a csavarhúzót, BABRÁLJA/MEGBONTJA a nullvezetőt (lásd fent: hiba/szakadás a nullvezetőben) és ott van az arcán a csodálkozó arckifejezés végig az egész temetés alatt.
Háromfázisú villanymotorral kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott egy régi Evig gyártmányú oszlopos fúrógép, ami csillagba van kötve. Hogyan tudom megállapítani, hogy át lehet-e kötni egyfázisra, illetve mekkora kondenzátor kell hozzá? Sajnos semmilyen más adat nem szerepel rajta.
Adott épület 3x25A. Órától 3F+N+PE. Ez egy kapcsolószekrénybe fut be. Kapocsló szekrénytől minden helységbe külön fázis+nulla+védőföld megy, helységenkénti fi relés biztosítással.
A képen látható, hogy adott helység fázis, majd az ahhoz a helységhez tartozó null vezetékek jönnek. A kérdésem az, hogy meg lehet-e azt csinálni, hogy bal odalra kerül az összes fázis sorkapocs és jobb oldalra az összes nulla sorkapocs (sorkapocsösszekötővel összekötve). Így a helységenkénti fi relés védelem ugyanúgy megmaradna? Sorkapcsok terhelhetősége 32A.
Másik kérdésem hogy a nulla vezeték a hálózat felkapcsol állapotában önmagában (fázis nélkül) megfogható-e? Szigetelés nélkül persze.
"Ahol gond adódik 3x25A-nál ott nem a teljesítménybővítés a megoldás"
Sok esetben valóban nincs szükség teljesítmény bővítésre, elég, ha csak a házba bejövő áramokat optimalizáljuk. A nem-egyforma amperekkel nagyon sokszor meg lehet úszni a teljesítménybővítést.
Pl 3 x25A esetén is előfordulhat hasonló probléma, csak magasabb áramokkal: Pl amikor megy a három fázisú medencefűtés és a három fázisú szauna is, akkor nem lehet üzemeltetni az egy fázisú klímát a hálószobában. Ha viszont a ház 3x25 helyett 40+20+16 ampert igényelne (ugyanannyi pénzért), akkor nem lenne ilyen probléma.
Hát ha nagyon unom magam ezt a duplán visszahajtott sorkapocsba kötést lehet megcsinálom. Gondolom a szekrényhez adhatták ezt a két szigeteletlen sorkapcsot, így nyilván a szerelő nem cserélte ki. (triviálisabb dolgokat nem csinált meg ugye, nem hogy még ezt cserélgesse...). Ja a pókháló tényleg totál áttekinthetetlen, viszont abba már nem kezdek bele, hogy az szépen nézzen ki, igazából senki nem fogja nézegetni, ha valamit meg kell rajta matatni, akkor majd elég lesz ezt kicsit tisztába rakni.
Feliratozni sem fogom szerintem, mivel a meglévő vezetékek cseréje lett plusz extra kiállások létesültek, halál random van, hogy mi van egy körön, így nem tudom egzakt ráírni, hogy "nappali", "háló", mert a nappaliban pl. az aljzatok sztem 3 külön körről is vannak... Így ha majd valaki hozzá akar nyúlni kapcsolóhoz/aljzathoz a jövőben lámpázza ki melyik bizti kapcsolja a szerelni kívántat. Mert ugye, ha ráírom, hogy nappali, de közben én valamit most elrontok és kiderül, hogy egy aljzat mégis más körön van, az illető meg csak bambán lekapcsolta a felirat szerint, és már szerelni is akarja, na abból történhetnek szép balesetek.
Igen az egy kék. De nem tudom áttenni jobb oldalra mert akkor meg a fi relé kékjénél kell kicsípnem a sínből egy villát. (Ha átrendezném a megszakítókat sem látom azt, hogy egy sínnel, hézag nélkül meg lehetne-e ezt oldani).
Alul a piros az a csengő kapcsoló felől jön, az van wagoval összekötve a csengővel. Itt egy olyan baj van még, hogy az a piros aluvezeték és alupaszta nélkül van csak berakva a wagoba, de ilyen pasztám nincs, így ezzel egyelőre nem tudtam mit kezdeni. A másik fekete vezeték fehér szigszalaggal egy olyan kábel, aminek a vége itt a lakáson belül valami csengőkapcsoló volt. Ötletem sincs mit keresett a lakásban a bejárati ajtó mellett egy csengő, ezért mondtam, hogy annak a vezetékeit hagyjuk meg, de bekötetlenül van egy dobozban, ami le van fedve.
Nem veszem kötekedésnek, ezt még anno az csinálta aki a lakásban a villanyt szerelte, így a sorkapcsok helyzete jelenleg adott volt. Én most a vékony kábeles összekötögetést akartam megoldani, meg azt, amihez volt anyagom.
Az óra felől bejövő vezetékek is aluk és be vannak kötve minden nélkül a sorkapocsra / fi relébe. Jelenleg ezzel sem tudtam mit kezdeni, de mivel a teljesítménybővítés végett valszeg úgyis kelleni fog reg szerelő, meg szabványosítás, így ezek a vezetékek úgyis ki lesznek cserélve, akkor gondolom (ha már reg szerelő) korrektül meg lesz oldva a bekötés. Meg akkor majd mondom neki, hogy az egyéb ilyen-olyan kimaradt hüvelyezés, alu a wagoba paszta nélküli dolgokat javítsa ki korrektre. (felőlem a most megcsinált sínt is kicserélheti jobb megoldásra, ha tényleg szükséges)
"Ja, hogy 3 fázisnál gondolkodni is kell és értelmesen szerelni."
Van olyan eset, amikor hiába vagy értelmes, egyik fázison sem áll rendelkezésedre elegendő áram, ha viszont nem egyenlő arányban elosztva kérted volna az áramokat (esetleg egy fázison az összeset), akkor ez a gond fel sem merülne.
A példa kedvért: ha egy házba 3X10A jön be és éppen 5-5-5 amper az aktuális terhelés, akkor abban a házban már sehova nem tudsz bedugni egy 2000 wattos akármit, mert valamelyik kismegszakító le fog csapódni. Ilyenkor szokták azt javasolni egyes "szakértők" a háziaknak, hogy jósokpénzért fizessenek be 3x16 amperre (mert az eszükbe sem jut, hogy az amperek akár különbözőek is lehetnek).
Deviszontha ugyanebben a házba 3x10 helyett 1x30A lenne, akkor ez a probléma fel sem merült volna.
"A pincébe nem akarok külön áramköröket. Oda 1 fázis levinnék 25A-el nem bonyolítanám"
A világítás külön legyen biztosítva:
- zárlat esetén ne kelljen sötétben botorkáni
- ha később esetleg meg akarod oldani pl a szünetmentes vagy az egyenáramú világítást, ne kelljen újravezetékezni a házat.
És (már mások is írták) egy dugalj kör max 16 amperes lehet (ennyit bírnak a dugaljak),
tehát a pincédbe menjen 1-2-3x16A dugaljaknak plusz egy világítási fázis.
"Ezt hogy értetted, hány áramkör és kismegaszakító?"
A nagy energiafogyasztók bekapcsolása nagyon megnövelheti annak a duglalj-körnek az áramát (ha megy ugyanazon a körön pl egy mikró, akkor a mosógép bekapcsolása leverheti a biztosítékot). Ezért okos dolog, ha a nagy energiafogyasztókat (mosógép, mosogatógép, klíma, stb) nem engedjük közösködni az aprónéppel, hanem saját betáplálást kapnak a központból.
A hűtőt azért jó külön táplálni, hogy
- egy másik zárlatos készülék miatt ne olvadjon fel a fagyasztott pacal
- nyaralás előtt minden kismegszakítót lekapcsolhatsz, kivéve a piros szikkszallaggal megjelölteket
Riasztó áramköre házvezérlés áramköre szintén hasonló okok miatt.
Plusz lehet, hogy előbb-utóbb a fenti áramkörök valamelyikét szünetmentes energiaellátásúra akarod átalakítani, akkor hasznos ha nem kel újradrótozni a házat. Én pl a házvezérlésbe beleszámolom az internet modemet+routert és a kamerarendszert is, tehát ha meg van oldva a házvezérlés szünetmentes energiaellátása, akkor egyrészt értesülhetek az áramszünetről az interneten át is, esetleg annak is utánajárhatok a távolból, hogy kell-e azonnal indulni hazafelé, vagy nincs sürgős dolgom (vagy nincs mit tenni).
Az is okos dolog, ha a "biztonsági" áramkörök kismegszakítói egy külön FI reléről mennek, hogy az új kínai kerti lámpa az első esős napon ne olvassza fel a pacalt a fagyasztóban.
25A-nél "erősebb"? Mihez kell egy fázison ennél több? Ja, hogy 3 fázisnál gondolkodni is kell és értelmesen szerelni.... persze értem én 50A-nél nem tudod elrontani, bármit gányolsz az óra alatti megszakító fent marad....nagyjából ennyi az egyetlen előnye egy családi háznál.
A FI-től balra mi az amibe alul megy be egy kék???? Az se túl elegáns. Látni, hogy levágtad ott a síndarabot, na de mégis... ilyet nem kéne. Rakd át a jobb oldalára, ha jól látom csengő leledzik ott. (és vegyél egy új sínt értelemszerűen) Alul is tekereg valami piros, meg más is, ott a jobb alsó sarokban.
S nem kötekedésképp, de én a FI alá tettem volna a kék gyűjtőt, s tőle balra a másik végére a zöld-sárga gyűjtőt. A felső sínre meg mehetne egy kis szigetelt fekete gyűjtő, gondolom világítás és csengő van "elosztva" azzal az eldugott sorkapoccsal. Bár nem tudom van-e ilyen. Van ilyen?
Van ott egy bedugott sorkapocs is. Azt a két réztömböt is célszerű lenne szigetelt verzióra cserélni, a kilógó vezetékeket pedig ahogy írták visszahajtva "duplán" becsavarozni, szép egyforma hosszal. A pókháló értelmes átfésülése se ártana, így áttekinthetetlen.
Mivel egy fazisra max 40A-t adnanak,de akkor a trafohoz 50m-n belul kellene lenni,nagyon jo indoklas szukseges illetve ezt mar nem a teruletigazda hagyja jova hanem egy bizottsag.
Szoval jo a dontesed,kell Neked a 3x25A,jo befektetes.
Pattent lett, grat, de az a piros vezeték nem a bejövő föld véletlenül? Mert innen alunak látszik, azért talán azt nem egy rézsínbe kellene bekötni, viszont ha nyomnál rá egy érvéghüvelyt, már is kifogástalan munka lenne.
""Mosógépnek, mosogatógépnek, riasztónak, házvezérlésnek, hűtőszekrénynek külön kismegszakító""
Igen, nagyfogyasztóknak (villanybojler, klíma, indukciósfőzőlap) -fixbekötést érdemes csinálni- és aminek sosem szabad kikapcsolni (fagyasztóláda, riasztótáp, kazánvezérlés) is külön kismegszakítót húzni.
Egyfelől azért mondom, mert egy "kis ökobuzi" vagyok és amikor elmegyünk otthonról dolgozni, akkor "lelövöm" a kismegszakítókat (kivétel aminek független tápja van, azon van a klíma, a hűtő, a fagyasztó, a kazán 230V-os tápja, ilyesmi.). Másfelől meg azért, hogyha egy tönkrement 230V-os készülék napközben leveri a kismegszakítót, akkor ne olvadjon le a fagyasztód mondjuk, és ne vonuljon ki szirénázva a biztonsági szolgálat.
A pincébe nem akarok külön áramköröket. Oda 1 fázis levinnék 25A-el nem bonyolítanám, hisz max innen húzok majd ki egy elektromos láncfűrészt, vagy töltöm a kocsi akksiját, nem lesz kisüzemi munkavégzés.
Ezt hogy értetted, hány áramkör és kismegaszakító?
"Mosógépnek, mosogatógépnek, riasztónak, házvezérlésnek, hűtőszekrénynek külön kismegszakító"
Igazolható az ingatlanra, hogy 3X25A rendelkezésre áll, így nem kerül pénzembe, csak a mérőhely ennek megfelelő kialakítása, így az 1X50A fel sem, merül.
Még valami: a nagyteljesítményű klímák helyett javasolnám inkább a jóvastag hőszigetelést + okos ablak-árnyékolást. Ha jól csinálod, akkor vagy egyáltalán nem kell klíma, vagy elég lesz nevetségesen kis teljesítményű is.
Pár hete írtam, hogy a lakásfelújítás alatt a "villanyszerelő" ügyesen kis 1.5-es vezetékekkel oldotta meg a kapcsolószekrényben a fázis átkötését a kismegszakítóknál. Szóval ezt kijavítva, vettem egy fésűs sínt és ma felszereltem. Ezen felül még a fí relé utáni sorkapocsig menő nullvezetéket is kicseréltem, sajnos csak 2.5-es volt nekem, így ideiglenesen arra. Igazából még adminisztratív ügyek miatt a teljesítménybővítést nem ejtettük meg, így jelenleg is 16A van a mérőóránál, ahhoz nézve szerintem elmegy. Viszont majd bővíteném a bejövőt 25A-ra (vagy 32-re, de akkor kell fi relét is vennem...), így ahhoz mérten mekkora vezeték ajánlott a Fí után a sorkapocsig?
Én valószínűleg 1x50A-t kérnék (neked valószínűleg elég ennyi is és jóval olcsóbb lenne, mint a 3x25A). A "három gyengébb helyett egy erős fázis" trükk alkalmazásával ráadásul megszabadulsz jó néhány energiaelosztási problémától is.
Mosógépnek, mosogatógépnek, riasztónak, házvezérlésnek, hűtőszekrénynek külön kismegszakító, ezenkívül szintenként egy dugalj-kismegszakító (16A) és egy világítás-kismegszakító (4A)
Ha 1,5-es vezetéket használsz a dugaljaknak amit mostanában szokás azt 13A-re tudod biztosítani ami elegendő a legtöbb, ha nem ez összes fogyasztódnak. Biztos ami biztos alapon szintenként valami központi helyre csinálj 2,5-es vezetékkel 16A-re biztosítva egy-egy dugaljat a nagyflexnek :-)
Az áramköröket úgy érdemes kialakítani, hogy a nagyfogyasztóknak ->mosógép, szárítógép, klíma, tűzhely....stb. külön dedikált áramkör legyen kiépítve, szerintem ez jár a konyhapult dugaljainak is. A többinél szobánként egy áramkör az aljzatoknak és egy másik a világításnak.
A hűtőknek külön áramkör (nem a teljesítményük miatt ) külön FI relével.
Előre gondold végig, hol jön be az internet/telefon/kábelTV és csövezd szépen be őket egy központi helyre ahol legyen dugalj is az aktív eszközöknek (router, switch, antenna erősítő...stb.)
Teljesen vedd külön a kültéri dolgokat és a műhelyt ami külön - külön FI-t is jelent!
Ha lesz mindenképpen 3 fázis, akkor előbb-utóbb lesz 3 fázisú fogyasztód is, s ha nem probléma akkor ne korlátozd magad 16A-ekkel. Elhívsz egy mestert építeni, az tudja hozni a gépét, vagy tényleg veszel egy csápos emelőt csak még nem tudsz róla. De lehet, hogy az asszonynak lesz tűzzománcozási beütése ahhoz meg kemence kell, az is 3 fázisról menjen. :)
Végülis... a hűtő oké, és a sütőknek is kellhet a 3 fázis. De jobban nem cincálnám szét a lakást, kell a sok konnektor a sok kisfogyasztó miatt, ezért inkább szobánként egy fi és kismegszak plusz üzembiztos szerelvényezés, kötözés, drótozás. :)
Köszi mindenkinek a segítő szándékot. Nem én fogom csinálni, én csak meg szeretném érteni, hogy célszerű kialakítani az áramköröket. A 3X25A biztosan rendelkezésre fog állni, tehát ezt tekintsük fix támpontnak, akkor is, ha azt mondjátok, hogy a 3X16A-t sem fogom kihasználni. Normál, átlagos családi ház lesz, extrém nagyteljesítményű berendezések nélkül. Mi lenne az ideális, hány egyfázisú áramköröm legyen akkor (nem lesz háromfázisú berendezés), hanyas vezetékkel és hanyas kismegszakítókkal? Mi a bevett gyakorlat egy átlagos családi háznál? Köszi!
Ha van 3 fázis használjuk a lakásban is! Így megoldható, hogy a nagyfogyasztók külön fázison legyenek, a világítás és az adott helyiség dugaljai szintén így zárlatnál nem sötétben kell botorkálni. A hűtőket is lehet szeparálni egy saját FI relével. A klímákat külön-külön fázisra tenném....
Tök egyszerű. Lakás 1x25A, garázs 3x25A, ami egyébként a büdös életbe nem lesz kihasználva, hacsak nem lesz 3 fázisú fűrészgéped, kompresszorod, csápos emelőd.
Veszek egy 30 éves családi házat, és újra kéne vezetékelni az egészet. Most 1X16A van szétosztva, de én 3X20, esetleg 3X25A-ben gondolkodom. Hogy javasoljátok kialakítani? A ház így néz ki:
1. szint: konyha+nappali+étkező+fürdő (átlagos felhasználás, a fürdőben 1700W-os mosógép, konyhában nem gáz lesz a sütő, nappaliban esetleg 2,5-3,5kW klíma, TV, számítógép) egyidejűleg 25A-t nem fogjuk túllépni.
2. szint: 3 hálófülke, gardrob, fürdő: Egyidejűleg max 25A, melyből max 2 db 2,5kw-os klíma lehet a fő fogyasztó, egyáébként TV, számítógép, világítás.
Az áramszolgáltatótól 3X25A lesz igényelve.
Hogy célszerű, hány áramkört indítani a KIF elosztóból? ÁVK előtt elég a riasztónak és a hűtőnek egy külön áramkör (1.számú), minden mást a Fí relé után? 2.,3.,4. áramkör pedig szintenként lenne azaz 3 db 1F gyorsabb kioldású, 25A-es kismegszakítóval. Nem csinálnék külön világítási és erőátviteli áramkört, és az 1. szinten a mosógép sem kapna külön vezetéket. 2,5mm2-es réz vezeték (katalógus szerint csőben 20A) kevés egy sima családi házba, legyen 4mm2-es a 2-3-4 áramkör? Köszi!
Attól sajnos még zsákbamacska mindegyik, és jelenleg röhögve lekörözi a halogénizzó, ha tényleg fényszerű fényt szeretnél, s nem pedig mindenfélehogyan kimagyarázott világítást.
Talán ebben a fórumban írtam, hogy világítás beszerzéskor én nem wattot, hanem lument vásárolok. Valószínűleg itt sokak számára nem újdonság, de én meglepődve tapasztaltam, hogy egyes LED izzók fajlagos ára időközben lecsökkent az 1 Ft/lumen árszint alá, ezeket a led izzókat ünnepélyesen kiveszem a "parasztvakítás" kategóriából és mostantól ezeket is számításba fogom venni a világításoknál.
Szerintem ez k* jó stratégia. Megismételni egy pár nagy igazságot, majd hozzátenni a vicc aktuális témára szabott változatát. Melyik vicc? Hát az, hogy a kávé nem a cukortól lesz édes, hanem a keveréstől, a cukor feloldódásával csak jelzi, hogy meddig kellett keverni.
"És mi történik a bifiláris tekercsben ? Mert attól hogy 100 menetböl 60 menetet elöre hajtok és 40 menetet vissza hajtok, az ohmos ellenálás nem változik, az induktivban már nem vagyok biztos."
A 40 visszafelé tekercselt menet közömbösíti másik 40 előrefelé tekert menet mágneses mezejét, tehát ennek a 80 menetnek nincs semmi külső mágneses mezeje, tehát ez a 80 menet tisztán ohmos ellenállásként működik (ezzel a 80 menet hosszúságú rézdróttal a gyártó megspórolta egy külső soros ellenállás beszerzését+helyének kialakítását+szerelését)
Tehát végeredményben van egy 20 menetes valódi tekercsünk és vele sorba kötve egy ellenállásunk.
"mondjuk a segédfázisunk menetszámát (L) növelve és ohmos ellenállását csökkentve (vastagabb huzal)a főfázishoz képest, megvalósul a kívánt helyzet: Nagyobb "fi" szögünk lesz..."
Ha a segédfázis tekercs jóval nagyobb menetszámú a főtekercsnél, ráadásul még jóval vastagabb drótból is van, az azt jelenti, hogy a motorban lévő tekercselés-térfogatának mondjuk 80%-át egy olyan tekercs adja, ami a motor üzemidejének csupán egy milliomod részében van szükség (az indítás pillanatában). Ráadásul ehet olyan motor-vasmagot kell gyártani, ami a tekercselés 20%-a számára elég fluxust képes átvinni, de a vasmag réseiben el kell férnie még a segédfázis rengeteg vezetéke is. Gyártói anyaghasználat szempontjából ez egy öntökönlövés lenne :)
74814-es bejegyzésemben ezért is tartottam valószínűbbnek, hogy a segédtekercs fázisa nem a főtekercsnél még jobban késleltetett fluxust csinál, hanem éppen hogy alig késletltettet, hiszen csak az a lényeg, hogy ELTÉRÉS legyen a főtekercs fázistolásához képest.
Másképpen mondva:
- a főfázis tekercsének mindenképpen van valamekkora saját késleltetése, az egyszerűség kedvéért ez legyen mondjuk 45 fokos (a feszültséghez képest)
- ahhoz, hogy a motor elinduljon VALAMERRE, ahhoz legyen szükségünk mondjuk a főtekercshez képest legalább 20 fok különbségre a segédfázis tekercsén, MINDEGY, HOGY MELYIK IRÁNYBAN, a lényeg, hogy meglegyen a szükséges fáziskülönbség/szögeltérés
- ez egyik lehetőségünk az, amit leírtál, hogy összehozunk egy jó magas eltérésű, 65 fokos fázisszögű indító tekercset, de ehhez magas menetszám és alacsony belső ellenállás kell, ennek hátrányait feljebb említettem
- a másik lehetőségünk az, hogy egy mindössze 25 fokos fázisszögű tekercset hozunk össze, ehhez alacsony menetszám is elég,
- viszont egy nagyon alacsony menetszámú tekercsnek még 50 Hz-en is nagyon alacsony az impedanciája is (csupán néhány ohm), ami igen nagy áramfelvételt okozna (biztosíték pánik), EZÉRT kell oda egy vagy egy külső áramkorlátozó ellenállás, vagy magát a tekercset nagyobb belső ellenállású (sárga)rézből tekerni.
Így van, a differencia számít (mestertrafót csinálnak úgy, hogy 2 vagy 3 hatványai szerinti feszültségű tekercseket tekernek, és ezeket sorba vagy szembe kapcsolgatva lehet 1 Voltonként változtatni a feszültséget).
Ha a "másik" irányba lenne több menet, akkor nyilván "ellenkezőleg" indulna el a motor.
A segédfázis össz-ellenállásának értéke a főfázis tekercsének paramétereihez kötött, az indítónyomaték maximalizálása miatt. Egyszerre kéne a fázistolás is és a nagy áram is, ez a kritérium a kompromisszum.
Hogy ezt hogy oldják meg, az a gyártó fejfájása, volt, aki úgy gondolta, hogy egyféle drótot raktároz, meg ellenállásokat, volt, aki a sárgarezet, no meg a motortól is függött nyilván.
Mert attól hogy 100 menetböl 60 menetet elöre hajtok és 40 menetet vissza hajtok, az ohmos ellenálás nem változik, az induktivban már nem vagyok biztos. De az tény, hogy hasonló nyomatéka van mint a start kondinak.
Igen, mondjuk a segédfázisunk menetszámát (L) növelve és ohmos ellenállását csökkentve (vastagabb huzal)a főfázishoz képest, megvalósul a kívánt helyzet: Nagyobb "fi" szögünk lesz...
Igen, leesett, csak ugye ehhez - amennyiben azonos fázist kötök mindkét fázistekercsre- az egyik fázistekercsnek (mondjuk a segédnek) "nagyon különbözőnek kell lennie".
De ebben az esetben igazad van, hogy tisztán ohmos terhelés beiktatásával fázistolás valósítható meg.
Az alábbi képen, ha bármelyik paraméter megváltozik, akkor a fázisszög is...a mi esetünkben a segédfázis-tekercs ohmos ellenállásához hozzáadjuk a külsőt (ohmost) és máris van fázisszög eltérés:
""A rajzokon látható ellenállás" nem az áramkorlátozás miatt van, hanem az is alkalmas fázistolásra."
Én úgy gondolom, hogy lehetne olyan segédtekercset is csinálni, ami ellenállás segítsége nélkül (tehát olcsóbban előállíthatóan) is képes lenne ugyanarra, csakhogy annak a tekercsnek túl nagy lenne az áramfelvétele (biztosték leold). Ezért alkalmazták inkább azt a megoldást, amelyben vagy külső ellenállás, vagy nagyobb belső ellenállású (sárgaréz) tekercs korlátozza a túl nagy áramot.
Nem tudom, mi az a grokkolás, de motor ügyben nem célravezető eljárás, mert "A rajzokon látható ellenállás" nem az áramkorlátozás miatt van, hanem az is alkalmas fázistolásra.
Ha nincs kondenzátorunk, csak két tekercsünk, akkor az optimális 90 fokos főfázis/segédfázis eltérésről le kell mondanunk,
mindössze annyit tehetük, hogy megpróbálhatunk összehozni minél nagyobb fázis-eltérést a két tekercs késleltetése között. A motor főtekercsének saját induktivitása valamennyire mindenképpen késlelteti az áramot, már csak az a kérdés, hogy melyik megoldás egyszerűbb:
- megpróbálunk egy olyan segédtekercset összehozni, ami, a főtekercsnél MÉG JOBBAN jobban késlelteti a fluxusát
- hasonló eredményre vezethet, ha egy jónagy fojtótekercset kötünk sorba a segédtekerccsel
- vagy éppen ellenkező irányban gondolkodunk és olyan segédtekercset csinálunk, ami KEVÉSBÉ tolja el a fázist a főtekercshez képest (alacsony induktivitású segédfázis)
Ez utóbbi tűnik a járhatóbb megoldásnak, mert egy kevés menetszámú tekercs egyrészt olcsóbban kivitelezhető, ráadásul jónagy áramot lehet átküldeni rajta, így erős fluxust tud produkálni, tehát annak ellenére is elég erős indító nyomatékunk lehet, hogy a fáziseltolásunk igen távol van az optimális 90 foktól.
A rajzokon látható ellenállás is erre utalhat: valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy ezt a nagy áramú indító tekercset a biztosíték nehogy rövidzárnak nézze.
Erre a sok bonyolításra gondolom azért volt szükség az őskorban, mert akkor még igen drágák voltak a megfelelő feszültségű+kapacitású kondenzátorok.
"Az árnyékolt pólusúnál az egyik "pólus-fegyverzetbe" (vasmagba) beoltanak egy rézből készült rövidzár(árnyékoló)-menetet, és az ebben indukálódott zárlati áram okoz egy asszimmetrikus mágneses mezőt, ami nyomatékot képez."
Én ezt úgy értelmezem, hogy
- a vasmag egyik szárán lévő (egy menetes) tekercs tulajdonképpen egy transzformátor szekunder tekercseként is értelmezhető
- ennek a tekercsnek a mágneses tere befolyásolja az örvényáramok kialakulását azon a vasmag-ágon, tehát azon a részen megváltoztatja/eltolja a transzformátor óraszámot tehát ott a fluxus más fázisban lesz, mint a gyűrű nélküli vasmag-részen.
Van rá megoldás, mégpedig bifiláris segédfázis tekercsel.
Egy kb 60/40 százalékos tekecs elég jó indító nyomatékot szokott produkálni.
A régi mosógépek meg sárgaréz segédfázissal készültek.
De a régi FV terménydaráló meg alu főfázis és sárgaréz segédfázissal készült, de az új tipus már ott is bifiláris volt, én is ott találkoztam vele elöször. Megtekertük ugyan azzal a menetszámmal de az istennek nem indult el nekünk kondi nélkül, ez kb 20 lve volt.
Vedd ezt a fázistolást relatívnak...mondjuk úgy, hogy a főfázishoz képest a segédfázis, aminek nem feltétlenül 90° lesz az értéke, csak annyi, amennyi a "berántáshoz" kell.
Itt nem az RC-RL "körök" fázistolásáról (fojtótekercs-kondi) van szó, hanem csak annyiról, hogy az egyik tekercsben az indukciót (fluxust) létrehozó áram pillanatértéke nem egyezik a másikéval...(időben)
Az árnyékolt pólusúnál az egyik "pólus-fegyverzetbe" (vasmagba) beoltanak egy rézből készült rövidzár(árnyékoló)-menetet, és az ebben indukálódott zárlati áram okoz egy asszimmetrikus mágneses mezőt, ami nyomatékot képez.
Ott is az indításnál van a legnagyobb szerepe! (utána már egy "kvázi" szinkronmotorként üzemel)
Az igazi panelfürdő kicsi, a másfél szer másfeles is gyakori, ebben a kád is benn van a maga 70 centis szélességével, így maradhat 80 centi az ajtóig...
"amit eltérő reaktanciával rendelkező tekercsekkel meg lehet valósítani"
Értem én, hogy két különböző jellemzőjű tekercs fáziseltolása között lehet különbség, de mivel mindketten tekercsek (=ugyanabba az irányba fázistolnak), ezért a fáziskülönbség közöttük soha nem lehet 90 fokos.
Most dolgoznom kell, de este megpróbálom grokkolni ezt a "kondenzátor nélküli indtás" dolgot. Majd jelentkezem az eredménnyel.
"Tudna nekem valaki olyan rajzot/leírást mutatni, amelyen az látható, hogyan szoktak indítani egyszerű aszinkron villanymotort egy fázisról, kondenzátor nélkül?"
Legyen:
Háromfázisú aszinkronra is adaptálható, ha (ráadásul) át is tekerték, amivel megváltoztatták a tekercs villamos jellemzőit (vékonyabb huzal, több menet) vagy két fázistekercset adott esetben párhuzamosíthattak is, térben el is vannak tolva kissé...
Egy dolog kell az indítónyomaték képzésére: fáziseltolás valamelyik tekercsben, amit eltérő reaktanciával rendelkező tekercsekkel meg lehet valósítani: ellenállással eltolt fázis (L-R jellemzők), vagy az említett és gyakoribb indító, vagy üzemi (L-R+C)kondenzátor!
Ha két egyforma tekercsnek valamelyik paraméterét (ohmos ill. induktív) megváltoztatjuk a másikhoz képest, máris fáziseltolódás keletkezik. Ezt végezheti külső indítóellenállás.
A Hámory példa (leírás) egy 1 fázisú motort említ, de mivel a háromfázisú kalickás aszinkron motorokban is van térben eltérés a tekercsek között, ezért ott is alkalmazható.
Tudom, megvitattuk már ezerszer, de egy nagy keresztkérdésem lenne:
Amennyiben elválasztok egymástól két különböző feszültségű kábelt (MBCu és koax mondjuk) valamilyen szigetelő lappal (mint egy osztott csatornában) és ebben az állapotban bevakolom egy falhoronyba, az szabályosnak/szabványosnak tekinthető?
Szerintem igen, de a rutinosabbak majd megcáfolnak ha tévedek. :)
Ha van (kizárólag elméleti síkon) a főfázis vektorához képest 90fokban álló áramvektorod és azt a segédre adod, akkor elindul. Ezért kell a kondenzátor a segédre, hogy egyfázisról tudjon működni.
Nagy valószínűséggel az áramrelé hasonlót kapcsolt annó, manapság meg a frekvenciaváltós hajtás a menő, de minimum építeni kell hozzá egy FET-ekből álló elektronikát... :)
Tudna nekem valaki olyan rajzot/leírást mutatni, amelyen az látható, hogyan szoktak indítani egyszerű aszinkron villanymotort egy fázisról, kondenzátor nélkül?
"Igaz-e, hogy a halogén izzók élettartama durván lecsökken, ha csökkentett fényerővel használjuk? (az izzószál felületét folyamatosan "önjavító" halogén körfolyamat valószínűleg csak teljes fényerőn/hőmérsékleten valósul meg)"
Ez igaz is lehet, a búrát is azért nem szabad tapizni mert a búra felületén lévő szennyeződés szintén hatással van eme körfolyamatra.Más lesz a búra hőmérséklete, így az izzószál anyaga a búra alacsonyabb hőmérsékletű részén kicsapódik. ~20 éve olvastam valami szakirodalomban a halogén izzó működéséről,ma már nem tudnám szó szerint idézni,hogyan működik pontosan.
Van erre is szabály, de ez például egy 1,5x1,5-ös panelfürdőben egyszerűen kivitelezhetetlen. És hiába van a konnektor karnyújtáson kívül, ott vigyorog a mosógép közvetlenül...
Valószínüleg igen, de lehet, hogy áttekercselték és az indítófázis tekercse nagyobb menetszámú és vékonyabb huzalú is lehet...vagyis nagyobb az impedanciája 50Hz-en. De lehet, hogy ohmosan is nagyobb értéket mutat.
Amennyiben egyformára méred a három tekercset, akkor is működhet a dolog, mert a fáziseltolást, amire induláskor szükség van, a térbeli elhelyezése a tekercsnek is megvalósítja.
A mi esetünkben, tehát a kondi nélküli változatnál, a nagy indítónyomaték és kisebb üzemi nyomaték a jellemző, míg az üzemi kondenzátoros motoroknál ez éppen fordítva igaz.
Kiegészítés: ezeket hívták "indítóellenállásos" egyfázisú indukciós motoroknak. Ugyanúgy voltak kötve mint az "indítókondenzátoros"-ok, csak itt vagy kívül volt egy soros (indító, áramkorlátozott) ellenállás a segédfázison, vagy a segédfázis tekercs impedanciáját állították be nagyobbra mint a fő fázisét, hogy a külső ellenállást elhagyhassák.
A mi esetünkben ezt követte a motor tekercselője, gyártója.
(a fő fázis tekercseléssel sorosan volt egy áramrelé, amely akkor húzott be, amikor az indulási áramfelvétel megnőtt, behúzott egy érintkezőt, amelyen áramot juttatot az indító fázis-tekercsre, majd miután a motor felpörgött és a fő fázistekercs áramfelvétele lecsökkent, elengedve kiiktata az indító tekercset.)
Az 1 cd meghatározását éppen a sokféle, pontatlan és elavult "gyertyás" definíciók/referenciák miatt kellett egy jobban megfogható etalonnal kiváltani.
Kezdetben volt a 2 cm vastag faggyúgyertya 5cm magas lángja, majd jöttek a "Hefner-gyertyák", az amilacetáttal átitatott béllel, stb. stb....
Mindegyik pontatlan volt, elavult már régen...kellett egy sokkal jobban "kézben tartható" refrencia, ami aztán a platina olvadásponján izzó fekete test lett... majd a hullámhosszal definiálható fogalom.
Több ezer wattnyi izzóval szeretnék hősugárzást előállítani.
Melyik fajta izzó az, amelyikkel a legkevesebb forint beruházással a legtöbb watt megvásárolható?
Igaz-e, hogy a halogén izzók élettartama durván lecsökken, ha csökkentett fényerővel használjuk? (az izzószál felületét folyamatosan "önjavító" halogén körfolyamat valószínűleg csak teljes fényerőn/hőmérsékleten valósul meg)
"ami jelentősen aláássa a hozzászólás valódi értékét."
Aki túl okosnak látszik, az úgy járhat, mint aki túl gazdag: a szívesség-kérők tömege megpróbálja tönkretenni az életét. Hülyének/szegénynek látszani bölcs dolog ;)
A héten szereztem egy szalagfűrészt aminek a motorja 380/220 csillag delta.220 v-ról üzemel nyomógombbal kondi nélkül már évtizedek óta.Kérdésem az lenne hogy lehet ez???
A kapocslécen két csavar le van fűrészelve, a két jobb oldali.A bal felső csavarra két vezeték jön a motorból erre jön a 220volt egyik fele mondjuk a fázis és a nyomógomb egyik kivezetése a mellette lévőre is két vezeték jön a motorból és erre jön a fázis nulla ,ez a kapocspont át van hidalva az alatta levő csavarra erre egy vezeték jön a motorból.a bal oldali alsóra is egy vezeték jön a motorból és erre jön a nyomógomb másik fele.Indítónyomaték elegendő mert terhelés alatt megindul a fűrész.Hogy a csudába lehet ez bekötve??
"Csakhogy mire ez a csodatükör olcsón sorozatgyártásba kerülne, addigra az ugyamolyan fényerejű LED izzókat már kevesebből fogják legyártani, mint a csodatükrös izzó nyersanyagának összértéke (üveg+fém+csodatükör ára)"
Megalapozatlan feltételezésekre építesz, ami jelentősen aláássa a hozzászólás valódi értékét.
Ha valaki tudna olyan hőtükröt készíteni, amely a hőt visszaveri, a fényt viszont átengedi, azzal valóban el lehetne érni, hogy sokkal kevesebb watt befektetéssel lehessen ugyanolyan hőmérsékletűre (=fényerejűre) felizzítani az izzószálat.
Csakhogy mire ez a csodatükör olcsón sorozatgyártásba kerülne, addigra az ugyamolyan fényerejű LED izzókat már kevesebből fogják legyártani, mint a csodatükrös izzó nyersanyagának összértéke (üveg+fém+csodatükör ára)
A szabványos mértékegységek legtöbbször nem a semmiből születnek egy tudományos bizottság által, hanem már régóta meglévő mértékegységeket próbálnak újra-definiálni, korszerű módszerekkel, meghatározni minél pontosabban. Az idő mértékegységeit sem a cézium atom rezgésszáma alapján határozták meg, hanem az ókorból származik és a métert sem úgy határozták meg, hogy megmérték, hogy mennyi utat tesz meg a fény vákuumban 1/299 792 458-ad másodperc alatt.
Na a fényerősség hivatalos mértékegysége sem volt mindig ilyen nyakatekerten meghatározva, eredetileg minden lámpa fényerejét úgy adták meg, hogy a fénye kb hány gyertyáénak (candela) felel meg. Csakhogy az angolok bizonyos fajta bálnazsír gyertyákat vettek etalonnak, a franciák egyfajta olajlámpa lángját, németek meg másik fajta lámpa lángját... Az egy candela fényerősség mai hivatalos meghatározása ezen lángocskák (átlaga) alapján lett meghatározva. Tehát aki azt mondja hogy 1 cd = egy gyertya fényereje, az nincs messze az igazságtól.
:) Emlékszem, köszi, megnézem újra. De ott a fényvetés volt a fő szempont, egy kocsiba jellemzően csak 1 fajta búra tehető be, és nem divat, hogy azt próbálgatnák a szalonban. Megvan mit kell teljesítenie, és ha azt tudja, akkor lehet gyártani.
Egyébként érdemes lenne kocsinál is időnként ellenőrizni a lámpákat. Teljesen jól világítottak nálam, de csak kicseréltem újra, és sokkal jobb fény lett előttem. Semmi extra, csak belevaló új izzó került a régi "ugyanolyan" helyére.
A szobai izzó-led cseréknél az is hozzájárulhat a parasztvakító élményhez, hogy a régi izzószál már messze nem azt a fényt adta mint újkorában, de mivel ugyanolyat már úgyse kapni, nem nagyon lehet összehasonlítani vele, mert nincs mivel.
A legszebb színvisszaadása úgy tudom a halogénizzóknak van.
1 cd = 2041 °K-en (platina olvadáspontja) izzó, 1 cm2 felületű, fekete test által kibocsátott fény erősségének 1/60-ad része.
1980 óta:
1 cd annak a sugárforrásnak a fényerőssége, amely 540 ˇ 1012 hertz (λ = 555 nm) frekvenciájú monokromatikus sugárzást bocsát ki és a kibocsátás irányában, egységnyi térszögben 1/683 watt sugárerősséggel sugároz.
- egy hangfal által kiadott ÖSSZES hang-energia, fényforrás esetén ez az felel meg a "lumen" mértékegységnek,
- az, hogy a hangfalat te személy szerint milyen hangosan hallod, az meg a "lux"mértékegységnek
(ez utóbbi függ a hangfaltól való távolságtól és néha attól s, hogy milyen irányban vagy a hangfalhoz képest)
Tehát hiába van sok "lumenes" hangfalad, ha az egy gömb-sugárzó hangfal, akkor viszonylag kevés "lux" jut a füledbe. De ha az a hangfal ugyanannyi "lumen" erősséggel, de kizárólag feléd irányulva sugároz, akkor annyira sok "lux" jut a füledbe, hogy kilazul a fogtömésed :)
"Sötét szoba közepén lógassam le 1 méterre a padlótól, a padlón meg mérjek "luxnérővel"?"
Egy konkrét felület (íróasztal, járda, stb) megvilágítottságának a mértékegysége az a lux.
A fényforrásból az összes irányba kisugárzott összes fény az a lumen.
Tehát ha egy X lumenes gömb irány-karakterisztikájú lámpával megvilágítunk egy 1 méterrel alatta lévő asztalt, akkor az Y lux megvilágítású lesz. Ha a fényforrás fölé egy tükröt teszünk akkor az a lámpa UGYANANYI fényt már nem gömb irányba fog sugározni, hanem nagy részét lefelé, tehát a lámpának továbbra is X lumen lesz a fényereje, de az asztal már erősebben (több lux-szal) lesz megvilágítva.
"A dobozokon viszont a lámpa előtti 1 m2-es terület (gömbfelület!) átlaga szerepelhet akkor?"
A dobozokon lévő ábra csupán látványelem: ezen a módon van hivatalosan meghatározva az 1 lumen fényerősség. A dobozra írt lumen érték az izzó által az összes irányba kisugárzott összes fény együttes mennyiségét adja meg, semmi köze az 1 méter sugarú gömbön lévő 1 négyzetméterre eső fénymennyiséghez.
TotalCar is belekeveredett abba, hogy otthoni módszerekkel teszteltek, aztán jött a GE és a laboratóriuma. Keress rá a cikkre, hogy miképen működik a dolog. Érdekes.
De fordítsuk le gyakorlatra. Sötét szoba közepén lógassam le 1 méterre a padlótól, a padlón meg mérjek "luxnérővel"? De ez csak a lámpa előrevetített fényének hatását fogja 1 ponton mutatni.
A dobozokon viszont a lámpa előtti 1 m2-es terület (gömbfelület!) átlaga szerepelhet akkor? Tehát forgassam körbe a műszert a lámpa körül 1 méteres sugárral? Így össze tudnák vetni bármilyen lámpatestet bármivel, és pontosan meg lenne mindnek az aktuális paramétere. Jól sejtem?
Az még külön érdekes, hogy nem is kapni rendes izzót, csak halogént (azt is csak valameddig).
Idézet Sevcsik Jenő "Fényképezés" című "Ipari szakkönyvtár" kötetéből:
"A fényforrás fényerőssége az a fényenergia, amelyet az időegység alatt a fénysugárzás terjedési irányára merőlegesen, 1 m távolságban elhelyezett 1m2 felületre sugároz.
A fényforrásból minden irányban egységnyi idő alatt kisugárzó összes fénymennyiséget "fényáramnak" nevezzük. Egysége a "lumen", elnevezése a fény latin neve, rövidítése "lm".
A lumen az a fényáram, amely az 1m sugarú gömb középpontjában elhelyezett1 cd (candela)erősségű fényforrásból a felület1 m2 területű nyílásán másodpercenként áthalad.
Az 1m sugarú gömb felülete 12,56 m2, ezért a minden irányban egyenletesen sugárzó 1 cd erősségű fényforrás fényárama 12,56 lm!"
(1 cd = 2041 °K-en (platina olvadáspontja) izzó, 1 cm2 felületű, fekete test által kibocsátott fény erősségének 1/60-ad része.)
Ezt figyeld! Na ezek tényleg helyettesíthetik a régi izzókat a régi lámpatestekben. (Kínában persze. Idehaza még sehol se láttam tükrös filamentet, reflektor filamentet.) Viszont stekklámpába, meg tutira leverős helyekre filamentet nem szabad tenni, ugyanúgy kinyíródhat egy ütéstől, oda a cob dukál. http://www.wonderfulled.com/led-bulb-lights/
Filamentből létezik kínában opálbúrás is, milky néven :) De ezeknek már nem kell semmi extraplusz áramkör mint a többi led-égőnek??? És mi van a melegedéssel, mi van, ha mondjuk egy teljesen zárt (pl fürdőszobai) búrába kerülnek? Azért ezek még nagyon drágák.
Na ja, kína a felkelő naphoz van szokva, mi meg a balkáni sötétséghez.
Itt van például ez. Nem szokás kínainak hívni, bárhol is gyártódjék. Van szép hosszú adatlapja, mégsincs semmi normális benne, az se hogy hány C°-os üzem közben, vagy mennyi lehet a max, és az a bizonyos "lumen" hogy jön ki? Előtte mérik, mellete mérik, aztán a méréseket összeadják és deriválják köbgyökön?
Watt/lumen elég nagy marhaság bír lenni. Éppen sógornál csereberélünk LEDeket, aztán röhögtünk az olcsó nevenincs kínai vackon. Az én kínai vackomnál legalább konstans egyforma a kivitel, műxik és fényük is akad :-D
Bármire ráírnak bármit, esetleg jó nagyot. Éppen ezért a sógor 9 wattosa ami 40 wattosnak felel meg, gyengébb, mint a 6 wattosom, ami 40 wattosnak felel meg :-D
Jó jó de mégis, mi lehet? Nem találom semmi nyomát ennek, sehol. Csak a lux-lumen átszámítást nyomják, meg a watt-lumen arányt, de nem ez kellene, hanem az, hogy a "lumen" az valójában miként mérődik.
Kérdezd meg a gyártót. Amúgy kb. arányszám az egész. Főleg ha a szemeded becsapja és a spektrumtól is függ, hogy mennyi verődik vissza és abból mennyit látsz. Ha többet, akkor az úgyis erősebb.
Valaki tudja, hogy az izzólámpa-helyettesítő led-ekre írt fényáram (250 lumen, 800 lumen, 1050lumen stb) pontosan hogyan értendő? Miképp mérődik, milyen körülmények között jön ki ez az érték?
Csak feltételezem, hogy például egy 3x3 méteres mattfekete festésű szobában, a függőlegesen és lefelé rögzített foglalatba csavart lámpa foglalata alatt 1 méterrel és csak ott mérve?
Viszont, ha a központi vezérlés fázisát és egy nullát összeköt, akkor egy darabig nem lesz központi vezérlés... Bocs, ez most nagyon troll volt... :D :D
Szóval, ha már ilyen szépen csoportban van a hozzászólása.
Megjegyeznék Neked pár dolgot.
Kismegszakitó lekapcsolásáról ír nem pedig főbiztositékról.
Ez így egyből kérdéseket vetne fel hogy csak az áramköröket védő kismegszakitókat kapcsolta le?
De tételezzük fel hogy a kérdező a főbiztit kapcsolta le, de arról nem ír hogy műszeres méréssel a feszmentességről meggyőződött.
Ha a kérdező laikus a villanyszereleshez és nincs megfelelő tudása, szerszámok nem állnak a rendelkezésére és a feladat kihívás számára, az hívjon szerelőt, és ne baromságokat olvasson egyes hozzászólásokban.
"1 fázis bejön abban a rohadványos lakásba->kismegszaki->venti elketronika 1-es kapcsa, a nulla megy a 2-esre, ugyanez a fázis felmegy a 3-asra, milyen házközponti fázis???"
Azt írta, hogy a lakásban lévő két ventilátor rendszeres időközökben egyszerre bekapcsolódik, a lakók tevékenységétől teljesen függetlenül (sőt akkor is, ha nincsenek otthon).
Azt is írta, hogy a két ventilátor akkor is működik, amikor le van kapcsolva a lakás főbiztosítékja.
... ugyan már. Te mit használsz otthon? Mondj a világon egyetlen olyan terméket, aminek az ára, minősége és a szolgáltatása összhangban van. Vagy a termék nem létezik már, vagy a gyártó.
Biztos vagyok benne, hogy ezen a területen lesz sok új cég, és adott esetben jó termékkínálattal is rendelkezhetnek, de eddig én ár/teljesítmény arányban nem találtam a LOXONE-hoz hasonlót. Lehet olcsóbb, ha nem tudod rendesen programozni.
Süljek meg, nem értem miről beszélsz, vagyis értem, csak ha én ilyen elektronikát terveznék, tuti nem így csinálnám.
Egy fázis, nem 10, nem 3, 1 fázis bejön abban a rohadványos lakásba->kismegszaki->venti elketronika 1-es kapcsa, a nulla megy a 2-esre, ugyanez a fázis felmegy a 3-asra, milyen házközponti fázis???? Mi a csudának vinnék oda két külön helyről fázist,ha a lakásban bent van? (a fürdőszobai villanykapcsolóban is jó esetben, rosszban csak a nulla :) )
Ne haragudj Elek de nem értem, valaki rajzolja le a kapcsolást pls, mert már nem tudom követni, komolyan elmegyek délután a boltba és veszek egy ilyet... :)
"szóval nem fogja tudni már a kapcsolóról sem üzemeltetni"
Írtam, hogy valószínűleg fényre kapcsol és nem dróton kapja a kapcsolóról villanyosságot. Azért gondolom ezt, mert
- egyrészt nem tartom biztonságosnak, hogy ugyanaz készülék két helyről kaphat fázist: a lakástól és a társasház közös elosztójából is
- másrészt a két helyről jövő fázisok között akár 400V feszültségkülönbség is lehet (persze nem biztos, mert lehet úgy is csinálni, hogy minden lakás ventilátora a lakáséval azonos fázist kapjon, de egy későbbi szerelő még ekkor is felcserélheti a fázisokat)
- a ventilátor közös nullvezetője kizárja a FI relé alkalmazását bármelyik oldalon (a lakásban és a központi rendszerben is).
Ha viszont fényre kapcsol, akkor ezen problémák nem léteznek.
De akkor viszont hiányolom az elektronikából a fényerő érzékenység tekerőjét.
"Szóval a jelek szerint a ház építői megspórolták a közös központi elszívót, helyette bizonyos időközönként egyszerre bekapcsolják a ház összes elszívó ventilátorát."
Nem egészen, ettől még lehet időzítős a megoldás, hiszen egy áramszünet után, egyszerre kezd el számolni az összes időzítő, így úgy tűnhet vezérli valami, pedig egy nagy karikát...
(Gondolj bele, mondjuk egy 555-ös IC van rajta egy cefet nagy kondival...)
- központi állandó fázis (hogy akkor is felkapcsolódhasson, amikor neked kell)."
Igen, nekem is ez volt az első intuícióm, de Tízenhármaska-val megvitattuk néhány hozzászólással korábban, hogy ez időzítős.
A "központi vezérelt fázis" kikötésével két szitu állhat elő: pont azt kapja, amit akar -annak minden negatív és pozitív hozadékával együtt-, vagy teljesen táp nélkül marad az elektronika, szóval nem fogja tudni már a kapcsolóról sem üzemeltetni (azért ez nem egy megoldhatatlan probléma, de ne tanítsuk kókányolni a népet :) ).
Igazság szerint ha lenne hozzá egy kapcsrajz, már rég megmondtuk volna, hogy mit hova kössön át.
- központi állandó fázis (hogy akkor is felkapcsolódhasson, amikor neked kell).
Érintésvédelmi okok miatt nem tartom valószínűnek, hogy a villanykapcsolóddal van vezetékkel összekötve, valószínűleg a fényre kapcsol. Ezt le is ellenőrizheted: tekerd ki az izzót a budiban és úgy kapcsolgasd a kapcsolót. Ha a venti sötétben nem indul be a kapcsolgatástól, akkor fényre kapcsol (ezért is gondoltam az elektronikán lévő egy szem tekerőről, hogy az valószínűleg a fényérzékenység szintjét állítja).
A fénykép olyan szögben készült, hogy nem lehetett elolvasni a feliratot.
Szóval a jelek szerint a ház építői megspórolták a közös központi elszívót, helyette bizonyos időközönként egyszerre bekapcsolják a ház összes elszívó ventilátorát.
Nem biztos, hogy jó ötlet volna a saját ventilátoraidat kiiktatni ebből a rendszerből (pl kikötni a központi vezérlő szálat vagy kis relét építeni beléjük, hogy csak neked fogadjanak szót, a központi vezérlésnek nem),
mégpedig azért, mert amikor az összes ventilátor tolja be a bűzt+párát a közös szellőző kürtőbe, olyankor lehet, hogy az áldás egy részét a te lakásodba nyomnák be, ha ugyanakkor a te ventilátoraid éppen állnak. Ugyanezen ok miatt talán még a felezett fordulatú ventilátor alkalmazása is rizikós (bár ez nem biztos).
Valószínűleg az egyetlen biztos megoldás az, ha úgy csökkented a ventik zaját, hogy a kifelé irányuló nyomásuk eközben nem csökken. Tehát lehet nekiállni a zajcsökkentő dobozok barkácsolásának :)
Tudomásom szerint központi elszívó nincs, hanem ezek a helyiségenként lokálisan elhelyezett elszívó ventik, amik úgy tűnik valami központi cucctól kapnak jelet a működésre, ha épp nem én hozom működésbe a villany felkapcsolásával. Bár ezt felülírja a központi jel, mert volt hogy hiába kapcsoltam le a villanyt, azok még perceket mentek továbbra is, és nem az elszívón állítható késleltetés miatt.
Igen volt. Pl este hazaértem és épp ment mindkettő elszívó venti, úgy, h egész nap senki nem volt otthon. Egyszerre kapcsolnak be és ki, és bár percre pontosan nem mértem le a szakaszokat, de határozottan tapasztalható a szabályos ki be kapcsolás.
Nálam egy ilyen (mozgásérzékelős, időrelés) változat működik már egy ideje...csak 230 V kell neki és ennyi. Semmi világításkapcsolás, semmi időkapcsoló, semmi fényérzékelő...amikor benn van valaki a helyiségben, akkor megy, majd egy (beállított) idő múlva leáll. Csendes!!!
Én nem kínlódnék vezérelt áram bevezetésével ebben az esetben. Mások is leírták, rengeteg idő, mire megtérül valóban. A következő tulaj fog vele megtakarítani...
Nálam más a helyzet, ezzel együtt vettem a házat és nagycsaládos vagyok, 6 fő fürdik, na itt már jelentős tényező, kár lenne figyelmen kívül hagyni, pláne, ha már eleve bent volt.
> Szerinted nem lehetne akár DMX segítségével kerti locsoló szivattyút kapcsolgatni, redőnyt mozgatni, ventilátor fordulatszámot szabályozni, stb?
de, minden bizonnyal, ha talalsz egy DMX-es relekartyat az alibaba.com-on akkor megoldhato (egyebkent van). kutya nem supportalja, nem erre lett kitalalva stb. megint ott tartunk hogy a ventillatorral kell elfujni a horonymaro altal generalt port. (vagy amikor fogoval szogelunk)
> Arra nem gondoltál, hogy ez vajon miért van így?
Olvasd el amit Jahno-nak irtam, kepzeld gondoltam ra. Azert van igy mert nem igazan nyilt a szabvany es elkepesztoen magas a barrier to entry (https://en.wikipedia.org/wiki/Barriers_to_entry)
> A világ összes vezérlő rendszeréhez lehet kapni olcsó elemeket is az olcsó gyártóktól
Na ne mondd. Crestron, AMX, Dali, akarmi, ipari rendszerekrol ne is beszeljunk, tele van minden "olcso" elemekkel ezekhez a rendszerekhez.
> Ha végiggondolod erre a választ, akkor rájössz, hogy ezt nem a vakszerencse rendezte így, hanem az ügyvédek.
Pedig komolyan azt hittem hogy a Soros Gyorgy... ;)
> Honnan veszed ezt a hülyeséget? Mert én nem írtam ilyet...
Te irtad, idezlek: "a gyártók közül tudtommal senki sem foglalkozik a fogyasztónként helyben kapcsolás lehetőségével (pedig technikailag könnyű lenne pl KNX-es lámpákat/foglalatokat/dugaljakat gyártani)"
> Egy átlagos lakásnál kb 2-5000 Ft felárat okoz
ha ennyiert belemarod a falba, plusz gegecso/symalen, behuzod stb, akkor tudok neked egy csomo melot szerezni.
> Nem a kábel ára teszi drágává a KNX-et
Nem mondod ;) ha jol emlekszem pont 70 forint korul van metere, ugyan tobb mint az MBCU de azert nem vagott foldhoz...
a kommunikacios protokol egy IEEE szabvany (nyilt). a KNX association weboldala a knx.org-on van -> ugy allitjak be mintha nyilt lenne az egesz. NEM az. a programozas egy teljesen mas tema, a gyartoi kiterjesztesek szinten.
"a fürdő és wc helyi elszívóventillátorai tőlem függetlenül kapcsolnak ki-be"
Ez a "tőlem függetlenül" ez nagyon sokfélét jelenthet.
Olyan is volt már, hogy órák óta nem voltál sem a fürdőben sem a WC-n és akkor is bekapcsolódott a ventilátor?
A két ventilátor mindig egyszerre (egy időben) működik?
Nem figyelhető meg valamilyen rendszer a működésükben? Tehát pl "mindig pont X percenként kapcsolnak be Y percig működnek, kivétel éjszaka"?
A te ventilátorod vezérlése igen egyszerű, mindössze egyvalamit lehet tekergetni rajta, ez valószínűleg a fényérzékelő érzékelési szintje (azt nézi, hogy mikor kapcsolod fel a villanyt a helyiségben).
Ennek a ventinek létezik a KOMFORT 100 VHT változata, ez állítólag kétsebességes, tehát lelassítva sokkal halkabb.
De én egyszerűen
- a ventilátor elé szerelnék a falra egy 20x20x20 centis KOCKA(!) alakú dobozt,
- a doboz csak a mennyezet felé nyitott (legalább 5 centi távolság),
- a doboz anyaga valami jónehéz anyagból lenne (pl bútorlap)
"Nem tudom, hogy egy 50 literes bojler esetében valaha is megtérülhet-e ez a költség."
Egy lakó esetén (ha nem pazarolja a meleg vizet) valószínűleg nagyjából 1000-1500 forint plusz kiadásba fog kerül az, hogy csak drágábbik fajta áram van a házban,
Amennyiben zavar vagy 20ezer forint értékben, akkor vegyél a helyére egy dc motoros, folyamatos működésű ventit. Alapjáraton szinte nem hallható, felkapcsolt villanynál épphogy. Először én is húztam a szám az árára, de megérte. Ötöd olyan halk és fele annyit fogyaszt, úgy, hogy alapjáraton is szellőztet.
Én pár éve ezt választottam: Vent-axia lo-carbon centra t
Ahogy Dreamer is írta,sajnos ez a fotó nem segítség tanácsadásra.
Teljes fotó a mérőhelyről,természetesen a belsejéről, fotó a csatlakozásipontról (tetőtartó,vagy kábelfogadó) és a földelésipontról, hogy lássuk a földelőhuzal anyagát, méretét.
"hanem a lakáson belül kell keresni a szakaszos működés okát?"
Nem egészen ezt írta (bocs Tízenhármaska), hanem azt hogy elnéztem és nem központi, hanem abban a kis elektronikában van egy olyan logika megvalósítva, ami számol és önmagának szabályozza, hogy mikor kapcsoljon be illetve ki.
De ezt megszűntetni -amennyiben ez a kis kapcsoló neked nincsen rajta- eléggé nehézkesnek tűnik...
Azért izgultak rá, mert jó volt a promo (ez lesz a jövő) és ugye a versenyben senki nem akar lemaradni. A szabványosságról csak annyit, hogy gyakorlatilag mindegyik gyártónak van egyedi része, ami nem kompatibilis a másikkal. Alap kommunikáció megy, azt már mindenki sikeresen abszolválta, de egyedi...
Nem úgy fogalmaznám, hogy bajom, inkább véleményem. Ipari környezetről beszélek (iroda, csarnok), nem sok haszna van. Legalábbis a beharangozott előnyök tekintetében. Nagyon ritka eset, hogy csak egy sima átrpogramozással meg lehet oldani egy átalakítás, vagy felmerülő igényt. Kb duplája lesz az elosztó ára a KNX miatt és akkor még a terepi készülékekről nem is beszéltem. Sokszor a spórolás miatt cuccok vannak feltéve álmennyezetbe, szerinted hibakereséskor, üzemeltetéskor ...?
"Az meg hogy 1000EUR-t kernek a programozo szoftverert egy "open" szabvanyban egy rossz vicc."
Ha valóban open az a szabvány, akkor bárki számára adott a lehetőség, hogy csináljon egy másik szoftvert és milliomos legyen belőle, mert ő csupán 500EUR áron adja.
Hogy mégsincs másik (tíz) KNX programozó szoftver, annak valószínűleg valami oka van. És ha ezt az okot kitaláljuk, kor máris tudjuk, hogy mért olyan rohadt drága az a szoftver.
Köszönöm, nemrég én is rábukkantam erre a leírásra, csak ez egy másik Vulkán típusról szól, és ami itt van nekem azon viszont nincs ez a kapcsolási lehetőség. Szóval sajna ez nem játszik. De az ábra alapján elvileg a felső vezetéken érkezhet a jel a szakaszos működésre. Ám ha azt kikötném, kérdés, hogy megszűnne-e a villanykapcsolós működéskor beállítható késleltetett leállás funkció...?
"jaja, peldaul a diszkofenyek vezerlesere, esetleg komplett csaladihaz-szinpadok vezerlesere. egyeb ?"
Szerinted nem lehetne akár DMX segítségével kerti locsoló szivattyút kapcsolgatni, redőnyt mozgatni, ventilátor fordulatszámot szabályozni, stb?
"masreszt csak olyan gyartok gyartanak KNX eszkozoket akiknek a hagyomanyos cuccaik is a "pofatlan arkepzesu" kategoriaba esnek (GIRA, Berker, ABB, stb...)"
Arra nem gondoltál, hogy ez vajon miért van így? A világ összes vezérlő rendszeréhez lehet kapni olcsó elemeket is az olcsó gyártóktól (sőt filléres kínai modulokat) a KNX-hez viszont vajon miért nem? Ha végiggondolod erre a választ, akkor rájössz, hogy ezt nem a vakszerencse rendezte így, hanem az ügyvédek.
"aham. szoval te szivesen vennel KNX-es "helyben" kapcsolhato villanykortet mondjuk 150EUR-ert darabjat, amit aztan nyugodt szivvel dobnal ki ha kieg."
Honnan veszed ezt a hülyeséget? Mert én nem írtam ilyet...
"de arrol ne is beszeljunk hogy mi lenne akkor ha kellene egy 230-as kabelt ES egy *meregdraga* KNX jelkabelt is huzni minden lampahoz."
Egy átlagos lakásnál kb 2-5000 Ft felárat okoz, ha a szokásos pontokon felül még a lámpákhoz is el kell vezetni a KNX kábelt.
Nem a kábel ára teszi drágává a KNX-et, hanem a rendszer mögé tömörült gyártók (feltehetően jogi) küzdelme azért, hogy az áraikat továbbra is pofátlan szinten tarthassák.
Találtam egy ilyet, remélem ez segíteni fog. A leírás számomra sem egyértelmű, de ha jól értelmezem, akkor csupán a 2-es jelű kapcsolót kell átváltanod és akkor csak a villanykapcsolóra fog bekapcsolni, de ez nincsen így egyértelműen leírva ebben a dokumentumban.
Ez a 300 ezer az új mérőhely és a vezetékek kiépítésének az ára a villanybojler felszerelésével együtt. Nem tudom, hogy egy 50 literes bojler esetében valaha is megtérülhet-e ez a költség. Mivel sosem volt villannybojlerünk elképzelni sem tudom, hogy mennyire növeli majd meg a villanyszámlát. A ház nincs 50 négyzetméter, a fűtése fás kandallós. A főzés gázpalackról megy, úgyhogy ezek nem lesznek tényezők. A meglévő vezetékekről semmit sem tudok, a villanyóra képét mellékeltem, hátha az ad támpontot. Abszolút laikusok vagyunk, így a szerelő nyilván az mond amit akar - sajnos ez a helyzet:(
Ez az összeg tételes árajánlat vagy csak úgy mondott egyet?
Ezert ez így elsőre elég ütős de ugye ha tudjuk mi van mögötte mindjárt más lesz.
Nappali rakotesnel nem csak a fogyasztási összeg tényező, hanem az is, hogy a most fenntlevo kismegszakito milyen értékű, milyen a meglévő vezetékhálózat.
Első lépés: kinyomozni milyen feszültségről megy (gyanús a 18-30V AC), de lehet 230(!) is.
A képen látható 3 fekete érből kellene kinyomozni, hogy melyik jön a te kapcsolódtól és melyik jön a "központi vezérléstől", utóbbit egy csavarhúzó segítségével kikötni, majd leszigetelni.
A kiderítéshez viszont mindhármat ki kell kötni és egy multiméterrel ki lehet csipogni, hogy melyik jön a te kapcsolódtól.
A kapcsoló bekötése is fontos lenne. (mondjuk kép formájában :) )
Sziasztok! A minap költöztem panellakásba, és találkoztam ezzel a többnyire idegesítő problémával. Nevezetesen, hogy a fürdő és wc helyi elszívóventillátorai tőlem függetlenül kapcsolnak ki-be, de a nagyobb baj hogy baromi hangosak és késő este is működnek. Nem kérdeztem a szomszédot, de azt gondolom hogy egy házközponti időzített kapcsoló adja a jelet a ventiknek a be-ki kapcsolásra. Ugyanis ha a lakás főbiztosítékát lekapcsolom, akkor is mennek, de bekapcsolnak a villanykapcsolóról is, mint rendes esetben. Kérdésem, hogy lehet kikötni ebből az ördögi hálózatból, hogy csak a villanykapcsolás alatt menjenek? Egyáltalán létezik az hogy folyamatosan áramot kap lekapcsolt biztosíték mellett is vagy én vagyok hülye?
Egyébként ez a probléma a konyhai szagelszívónál is jelentkezik de lehet ott csak a huzat pörgeti a ventillátort.
Havi szinten 1 főre 3-4e Ft lehet a nappali áramról működtetett bojler költsége. Fontos, ha messze van a konyhától a bojler akkor nem szabad minden poharat külön mosogatni, mert sok melegviz megy veszendőbe.
Anyukámnak vásároltunk egy kis parasztházat, ahol mivel gáz nincs, egy HajduAquastic AQ 50 literes bojlert tervezünk vásárolni a melegvízellátáshoz. A jelenlegi villanyóra nem régi, ÉMÁSZ-al ellenőriztettem, nem kellene cserélnünk, de éjszakai áram nincs. Villanyszerelő 300 ezert forintra becsülte az éjszakai áram kiépítését az ahhoz tartozó mérőhellyel. A kérdésem, hogy feltétlenül szükséges-e éjszakai áram egy ilyen kis méretú bojlerhez? Napi egy zuhanyozás és némi mosogatás menne róla, csak egy személy fogja használni. Mekkora számlákra számíthatunk? Hosszú távon behozza-e az éjszakai áram a kiépítésének az árát ebben az esetben? Még nem volt villanybojlerünk, eléggé meg vagyunk ijedve a hatalmas számláktól már előre, de a kiépítési költség is nagy terhet jelent.
"De ne keverjük szerintem az ipari PLC-t (még ha általános célúak is) az épület automatizálással. Az utóbbi más dimenzió, másmilyen kiépítettségű vezérlés való. Persze meg lehet csinálni ipari PLC-vel is, de szükségtelenül drága lenne."
Tényleg szükségtelenül drága lenne, bár én a Zelio-t mondjuk nem igazán tekintem PLC-nek, lehet azért mert ipari PLC-kel dolgoztam világéletemben. :)
Ezek az épület automatizálási vezérlők (számomra) távol állnak a PLC-ktől, bár nem is követem a fejlődésüket...
Utoljára ZelioSoft-oztam (az se tegnap volt :) ), bizonyára azóta vannak sokkal professzionálisabb megoldások is. :)
90° lesz az értéke, csak annyi, amennyi a "berántáshoz" kell.
