áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelmet kell biztosítani a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára
- 2. kör - gázkazán külön vezetékpárra, ha valami lenyomná a biztit, és nem vagyunk otthon, a fűtés nem állna le (ha csak nem a 3. fázist nyomja le, de azon a részen elvileg nem lesz olyan, ami menne, amikor nem vagyunk otthon, mint pl. hűtő, fagyasztó - ezek a 2. fázison lesznek)
Jobb ez így, vagy nem sok értelme van, maradjon az első változat???
Még egy kérdés... Az áramkörökre külön-külön tegyünk Fi-relét, vagy elég/megfelel, ha fázisonként teszünk Fi-t? Van valami előnye/hátránya egyik/másik megoldásnak?
Na most két (több) butaság is lehet a terveimben, amit már én is látok. Egyrészt, hogy most épp egy egyfázisú indukcióst néztünk ki (vagy 2×16), de ez később lehet 3 fázisú, szóval tán készülni lenne érdemes erre (más potenciális 3-fázisút nem tudok elképzelni lakásba...).
Másrészt meg a 1.5kW-os bojlerkát 10A-es éjszakaival lehet táplálni? Itt talán több tartalék kellhet?
Emeletes tégla társasban kell ELMŰ bővítést kérnem a megszaporodó fogyasztók miatt. Elvileg a felszállók már fel vannak újítva, szóval onnantól kell piszkáltatnom.
Méretezéshez kérnék tanácsot.
Jelenleg 1x25A nem vezérelt van bekötve.
A következő nagyfogyasztók lesznek:
ind. főzőlap (7,2 kW-os)
mosógép
mosogatógép
villanysütő
légkondi (kisebb elég lesz, 2,5 kW talán)
bojler (elvileg 1,5 kW-os)
Ezen túl a szokásos kisebbek, világítás 5 helyiségbe,
A bojlerhez, ha lehet, vezéreltet kérnék. (Azért "ha lehet", mert nem tudom, társasházban mit engednek akár a lakóközösség, akár az ELMŰ. Szerk: Másik emeleten látok egy lakáshoz több órát, elektronikus fogyasztásmérőt, szóval gondolom lehet.)
Azt olvastam, hogy terveztetni akkor kell, ha egy fázison 32A fölé mennék igénnyel. Terveztetés alatt se tudom, pontosan mit értettek, azt is tisztázhatnánk, de nálam elkerülhető.
Én úgy gondoltam, hogy L1 25-->32, L2 16 + 10 vez.-re kérném bővíteni, ez két fázis, bár ha jól sejtem, így nem tipikus, inkább 3 egyenletesebben terhelt fázist szoktak tervezni. Mi az irányadó ilyenkor? És számít-e egyáltalán?
Mert ha jól vettem ki a leírásból, Amperenként számolják a bővítést, az, hogy hány fázist használok, nem számít.
Valamit az előfizetési díjat módosítja a fázisszám?
Majd aztán ha ez meglesz, a lakáselosztót is kicserélném. Erről majd később, nem akarok túl sokat kérdezni egy kommentben.
Viszont a szövegkörnyezet úgy szólt, hogy ezekre a dugaljakra van téve, amazokra nincs téve, erre írtam, hogy minden dugaljra kötelező a FI relé.
És hogy a másik kiegészítést is lereagáljam, ezt írta a kérdező: "felújítás miatt teljes lakás átvezetékelés + korszerűsítés" ahol ugye mi az előírás...
Szerintem ő a beírásodat úgy értelmezte, vagy ezen alternatív értelmezési lehetőségre kívánt rámutatni , hogy minden dugaszolóaljat elé külön FI-relé kell.
Én meg úgy, hogy minden dugaszolóaljat FI-relé által kell, hogy védve legyen.
Az ok energiatakarékosság. A fénycső igényel egy feszültséget, a hálózati feszültség többi része a fojtóra jut. Két sorbakapcsolt fénycsőnél nyilván kevesebb esik a fojtóra, tehát a fojtó vesztesége ezen üzemben kisebb.
Melyik régre gondolsz? Mert éppen előkerült a polc hátuljáról a 80-ban írt fénycsöves könyv, volt fojtó 2RF-15, -20, -24, -30, -40, -65, -80 típusjelekkel (nyilván a számok a wattok).
Hőszivattyú beszerelése előtt állunk, de a villanyszerelés része elég zötyögősen halad, ebben kérnék segítséget.
A hőszivattyú egy fázisú, 32A-t tud maximálisan felvenni. A házban 3x25A van jelenleg nappali és vezérelt mérőn, a vezérelt mérőt nem használjuk, semmi sincs rákötve. Van egy hőszivattyús bojlerünk, amit szintén H tarifára tervezünk kötni, ennek a max áramfelvétele 6,3A. Kialakítottuk a helyet a H tarifás mérőnek is, ott jelenleg egy üres szekrény van. A 3x25A-t levezettük a pincébe a nappali mérőből egy elektromos kazánhoz, emellé kerülne a hőszivattyú beltérije.
Melyik lenne a legoptimálisabb megoldás? A vezérelt mérőn bővíteni az egyik fázist 32A-re és azt átkérni H tarifára a másik fázisra bekötni a bojlert? Itt kell H tarifa engedélyezetés
Beszereltetni a harmadik H tarifás mérőt, egy fázisú 40A-rel, hogy mindkét fogyasztót elbírja? Itt is engedélyeztetni kell a H tarifát.
Vezetékezni így is-úgy is kell.
Vagy kössük ki teljesen az elektromos kazánt és kössük nappali áramra a hőszivattyút a kazán helyett és hagyjuk a bojlert is nappali áramon? Itt már bennvannak a vezetékek, így ez a költség minimalizálódik. Viszont itt is bővíteni kell az egyik fázist.. Kb 3000Ft-tal lenne több a havi villanyszámlánk nappali árammal.
Ár-érték-munkadíj-hosszútávú megtérülés tekintetében melyik megoldást válasszuk?
Terhelés nélkül minden Fi relé fentmarad :), nem számít melyik kismegszakítót felnyomva csap le, nem annál a fogyasztónál van a gubanc, a lényeg a terhelés. A földelés köröket kikötve, majd bizti fel, azután ha terhelést kap a fi relé, egyenként visszakötni a földelést, és amelyiknél lecsap, ott a probléma.
Hazamegyek sötét, fűtés nuku. Ha simán vissza akarom nyomni nem marad a helyén. Ha cirkó kismegszakítóján áramtalanítok, akkor rögtön helyén marad. Utána cirkó kismegszakító visszakapcsolásra se old le. Viszont a cirkó kismegszakítója felújításkor nem lett kicserélve (egyedül ez maradt a régi rendszerből) lehet hogy ott gubanc?
Szünetmentes táp, fojtós fénycső, indukciós rezsó, szárítógép és legutóbbi időben a cirkó szivattyúja nyomja le időnként. Nem mindig. Volt olyan bedugtam a indukciós rezsót, csatt. UPS csatt. Szárítógép csatt. De a legidegesítőbb hogy cirkó is lenyomja az utóbbi időben.
Természetesen. Lehet hogy jobb is. Nálunk a 3 fázisú Fi relé a nagyobb induktivitású fogyasztók hatására hajlamos leoldani. Villanyászok kötötték be, semmi sufni tuning nem volt.