Van egy céges szgk, nem lizingelt, saját KFT tulajdonú. Hol találok rövid pontos leírást, hogy milyen kiadások, milyen nettó, és áfa mértékben számolható el.
Jelenleg normál (bevétel-kiadás) elszámolású EV vagyok, mellékállásban.
A tevékenységi köröm illeszkedik a 40%-os átalány adózási körbe. Próbálom a jövőt tervezni, amihez ez év végéig döntetnem kell, ha meg akarom változtatni erre az adózási formát.
Nézegettem az információkat és a NAV oldalán találtam egy helyet ,ahonnan egy kalkulátort le lehet tölteni.
Jól veszi figyelembe a mellékállású státuszt? Magyarul a 8 órás foglalkoztatásom alapján fizetett adókon felül is kell még azokat az adókat fizetni, amiket hoz, nem csak szja-t?
12.01-én, csütörtökön beadtam tao előlegmódosítási kérelmeket ex-katás bétéknek. Egyet a 13-as megyébe, kettőt az 05-ös megyébe. A Pest megyeit kedden jóváhagyták, a másik kettőre ma hiánypótlási felszólítás jött.
Közösségen kívüli beszerzésnél pedig vám elé kell állítanod (vagy a meghatalmazottadnak), és ennek során, ha mást nem is, legalább importáfát fizetsz, amit ugyanúgy nem helyezhetsz levonásba, mint egy belföldi beszerzés esetén. A közösségen kívüli szolgáltatásokba ne menjünk most bele.
Nekem is az az elméleten, hogy többször benne vagyunk a rendszerükben: egyszer jól egyszer meg hibásan (nem jó helyen van az adószám). Sajnos nem hajlandók foglalkozni a problémával, csak azt hajtogatják, hogy a nav nem kérte le...
Az adószámot sok helyre be tudják rögzíteni, ami valójában nem az adószám rovata. Vevő nevébe folytatólagosan, komment rovat, számjegyek felcserélve satöbbi. De tényleg nem hibamentes az adatkapcsolat sem. Pénztárgép, a naplózásuk is teljesen más, mint a rendes számlázóké.
Könyvelni egyelőre a kibocsájtott számlát kell, nem az onlineszámla-rendszerben lévő adatot.
Nekem a Shell-lel van problémám: céges vevőként nem minden számlájuk kerül be a nav online rendszerébe. Reklamáltam náluk, csak annyit tudnak mondani, hogy az adatokat nem ők küldik be hanem a NAV kéri le a kasszarendszerükből és arra nincsen ráhatásuk. Tehát a NAV nem kérte le és kész, ennyi. Azon kívül, hogy máshol tankolunk, mit lehet tenni?
Azért, mert a kockázatviselési hajlandóság csökken az életkor előrehaladtával. Lehet, hogy már nincs elég időd ahhoz, hogy kiderüljön, hosszú távon megéri.
Mért ne tarthatnának a nyugdíjasok állampapír mellett hazai részvényeket? Olcsón minden jó vétel aminek piacképes szolgáltatásai vannak, mindig árazás alapján kell dönteni és persze a profitabilitás.
Már csak azt kellene elérni valahogy, hogy ne legyen szükség kiállítanunk foglalkoztatói igazolást a táppénz igényléséhez. A doki amikor kiállítja a keresőképtelenségről az igazolást akkor az automatikusan indítsa el a folyamatot.
Biztosítási jogviszony bejelentéséhez kapcsolódó módosítások
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) hatályos szabály alapján a T1041-es nyomtatványon a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni. 2023. január 1-jétől a munkáltató a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját feltüntetheti az Art. 50. § szerinti havi adó- és járulékbevallásban. Ez esetben az adóhivatal – az adózó által közölt bevallási adatok alapján – a biztosítási jogviszony megszűnéséről szólóbejelentést hivatalból elvégzi – kivéve, ha a foglalkoztatottnak a foglalkoztatóval egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn -, és a jogviszony megszűnéséről szóló adatokat elektronikusan továbbítja az egészségbiztosítónak, és erről a foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatót értesíti.
Persze, vedd fel az egészet és fektesd OTP, Richter és MOL részvényekbe mert mind3 alulárazott, OTP újabb piacokon jelenik meg, Richter is szépen növekszik, MOL is egész jó cég. Állampapír is megfontolandó persze.
2. §(2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).
