A hőhidat nem az a pár centi vastag vakolat által felhúzott víz okozta, hanem a lábazati hőszigetelés hiánya. A padló kifut a lábazati falhoz és mivel oldalról és alulról is áramlik a szerkezetben a hideg, a térbeli csomópont vonalmenti hőhidat okoz. A megoldás a lábazat külső hőszigetelése lenne.
A leírásban benne van, hogy csak ott alkalmazható, ahol megoldható a szellőzés és nincs extrém pára. pl mosókonyhában, belső helyzetű fürdőszobában nem ajánlott, mert ott nem tud kiszáradni.
Hát ha tűzvédelmileg minősített hőszigeteléssel van csinálva akkor megfele, de az egy kicsit többe kerül. Az, hogy milyen tűzvédelmi osztályú szigetelés kell függ az épület szintszámától és méretétől is:
Idáig az egyetlen anyag amiről el tudom hinni hogy kifejezetten belső hőszigetelésre fejlesztették a Promatect MC. Sajnos csak konferencián találkoztam vele: http://www.promat.hu/index.php?akt_menu=19
Anyagi okokból volt részem elhúzódó építkezésben, ahol évek teltek el burkolatcserék között: nincs burkolat - > linóleum -> hidegburk, illetve nincs burkolat -> szőnyegpadló -> lamiált -> laminált csere között. Az aljatbeton minden alkalommal úgy porzott mint a franc, ipari porszívóval kellett felszívni az iszonyat finom port. Szóval, tanúsíthatom, hogy a pára NEM MEGY bele a betonba, hanem kijön belőle, és úgy kiszárad, mint a ... ez a technológiai vízre is igaz. Szereltem villanyt is egy darabig, födémáttörésnél sem láttam soha nedves betont.
Ha nincs valami csőtörés, akkor a beton tökszáraz pár hónap alatt.
"Egyrészt a pára mindig a melegtől a hideg felé igyekszik közlekedni (páranyomás) ..." Eléggé leegyszerűsítetted a páranyomás definícióját...
Így szerinted egy szoba leghidegebb pontján 100% a páratartalom, míg a többi részén 0%?
Ajánlom az általános iskolai fizika órákról ismert gáztörvények előkeresését (remélem jártál:) p1*V1/T1=p2*V2/T2 illetve p*V=n*R*T Segítségül: -abszolút hőmérséklet (jele: T, egysége Kelvin) -nyomás (jele: p, egysége pascal) -térfogat (jele: V, egys.:m3) -egyetemes gázállandó (8,314 J/mol*K) (jele: R) -a gáz kémiai anyagmennyisége (jele: n, egys.:mol)
Felhívom a figyelmed, hogy a párának a levegőben (összetett gáz) található vízgőzt hívjuk, amire ugyancsak a fenti törvények vonatkoznak.
Próbáld már meg felfogni, hogy a talaj felé nem fog "igyekezni" a pára, át a közel végtelen ellenállású rétegeken (burkolat, ragasztó, beton, pe fólia, eps, bitumenes lemez), mikor a másik irányba szinte 0 ellenálláson (légcsere) is kijuthat. A pára pont a másik oldal felől szeretne bejutni a házadba (magasabb páranyomás), ezért raknak le bitumenes talajvíz és talajpára elleni vízszigetelést a szerelőbetonra. Ha valami csoda folytán mégis bejutna az eps-be felülről valamennyi víz vagy vízgőz, az ugyanazon az úton fog távozni, ahol bejutott. Ilyen egyszerű.
Egyrészt a pára mindig a melegtől a hideg felé igyekszik közlekedni (páranyomás), másrészt pedig nem csak a talajpárát kell nedvességforrásnak tekinteni, mivel a lakásban is van pára, sőt a lakás padlója is kaphat extra vízadagot (felmosás/fürdőszobapdló/kiömlöttborsóleves/stb.) Tudom, hogy a legtöbb helyen eps-t alkalmaznak ilyen célra, én mindenesetre nem mernék hosszú távon megbízni egy olyan nyílt cellás habban, amely a hideg felőli oldalán nem tud kiszellőzni.
Egyedül vagy, de ezzel nincs probléma, csak azzal hogy nem ismered be, hogy rosszul látod ezt a dolgot. Az eps-nek valóban van vízfelvétele, de az aljzatbeton, szerelőbeton között nincs HONNAN felvenni! Az hogy nincs tökéletes párazárás, azt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy a sínek a végtelenben összeérnek! Egy pe fóliának van 'mű' azaz párazárási ellenállása, de vastagsága a mm századrésze. A bitumenes vastaglemeznek, ami 4!!! mm vastag, hegesztéssel folytonossá lett téve, na annak sokszorosa! Lehet elméleti szinten elméleteket gyártani, de hiába, ezen nem halad át pára GYAKORLATILAG. Mivel nem jut BELE pára nem is kell kiszellőznie! Nézzük felülről: Járólap, alatta beton, azalatt pe fólia. Felülről milyen nedvességhatás érheti? Legfeljebb, ami a levegőben van, mert tudjuk minden kölcsönhatásra törekszik.DE! A pára nem a nehezebb pára ellenállású felület irányába tolakodik, hanem a kisebb felé: ablak, ajtó, FALAK, FÖDÉM! Valamint a felmosás, egyéb 'vizes' tevékenység. Ezek nem számottevők, mivel a csempén/járólapon nem tudnak áthatolni, legfeljebb a fugán, fuga repedésein. De mi van alatta? NEM AZ EPS. Beton. A beton nem vízzáró, viszont a kötéshez, szilárduláshoz víz szükséges. Próbálj meg nyáron a száraz betonra egy pohár vizet kilocsolni! Szinte serceg, ahogy 'megissza'. Ezt a vizet a szilikát-hidrát-kristályok, vagyis a cement/beton lelke bedolgozza, a vizet kémiai úton megköti, és szilárdabb lesz. (ha gondolod erről egy későbbi hsz-ban). De egy igazi felmosástól még a fuga habarcs sem nedvesedik át, nemhogy az alatta lévő beton. De ha átnedvesedne lásd a fentit. Summa-summárum: az építkezések 99 %-án alkalmazott rétegrend megfelelő, végiggondolt. Itt az Index-re olyan kérdezők jönnek, akiknek fogalmuk sincs a dolgokról. Úgyhogy jó lenne nem tévútra, 3-4 szeres árú fölösleges megoldásra rábeszélni őket (jó szándék mellett sem), hanem a szakemberek álltal kipróbált, bevált megoldást tanácsolni.
-én keresnék a helyedben vmi helyi bobketes csókát, és megkérdezném, h 2x kiszállással mennyi lenne az ásás -muternál felvakoltam elötte a falat. Majd folyékony bitumenes vacakkal lekentem 3x, erre raktam a vízszigetelést -én tennék drain csövet is a rencerbe. Kotorj utána neten.
De mondjuk lehet, hogy lentről jobb a vízszigetelés, mint fentről (lent a nehézlemez, fent meg csak a vékony pe fólia), úgyhogy felfelé szerintem több pára tud távozni, mint ami lentről bejut.
"Szerintetek a padloban folia alatt levo eps nem szivja meg magat nedveseggel a hosszu evek alatt?"
Szerintem tökéletes pára- és vizzáró szigetelés nem létezik (keress pl nulla páraáteresztésű anyagokat), ezért a szerencsésebb esetektől eltekintve a jól becsomagolt eps szerintem minden évben egy icipicivel egyre vizesebb, ezáltal egyre rosszabb hőszigetelő (épp a jó csomagolás miatt nem képes rendesen kiszáradni). Ugyanez vonatkozik a házak alapjába hőhídmegszakítás céljából beépített (és jól körbecsomagolt) ytong sorokra is.
De én egyedül vagyok ezzel a véleményemmel, mert számos fórumon számtalan lehülyézést kaptam ezért.
Sziasztok! Átolvastam itt az összes Ytong Multiporral kapcsolatos hozzászólást,de sajnos nem lettem okosabb.Senki nem írt konkrét tapasztalatról.Megéri beszigetelni vele a lakást belűlről?Társasház földszintjén lakunk és semmi esély a külső hőszigetelésre ezért gondolkodom a Multiporon.Tudom,nagyon drága,de ilyen gázárak mellett a fűtés is sokba kerűl.Tehát valakinek van konkrét tapasztalata ezzel az anyaggal?Esetleg más olcsóbb megoldás létezik belső hőszigetelésre?
Ha a mai építési gyakorlatban álltalánosan elterjedt rétegrendről van szó; (ahogy japofan is írta); tehát a szerelőbeton és az aljzat beton közötti eps szigetelésről: gyakorlatilag lehetetlen, hogy átnedvesedjen. Alúlról teljesen összefüggő nedvesség elleni szigetelés van alatta, felűlről pedig a betonon, és burkolaton keresztűl aki józan paraszti ésszel végiggondolja: jelentéktelen mértékű nedvesség jut be, ha egyálltalán bejut.
Mivel alatta... IS... vízszigetelés VAN! Ami össze van dolgozva, víz és páramentesen az alap-fal közti vízszigeteléssel...így nincs honnan szívni.
Ha nem így van akkor a először a vízszigetelést kell pótolni és azt össze kell dolgozni az alap-fal meglévő szigetelésével. Hibátlanul...
Nedvességet felszívó anyaggal szigetelve: Ami lehet a lépésálló EPS vagy a kőzetgyapot -------------------------------------------------------- járó burkolat aljzatbeton 6-8 cm PE fólia (technológiai vízvédelem) HŐSZIGETELÉS VÍZSZIGETELÉS aljzatbeton kavicstöltés 20 cm, tömörítve talaj, tömörítve
Nedvességet NEM felszívó anyaggal szigetelve: Ami lehet az XPS vagy a formahabosított EPS ---------------------------------------------------------- járó burkolat aljzatbeton 6-8 cm VÍZSZIGETELÉS aljzatbeton HŐSZIGETELÉS kavicstöltés 20 cm, tömörítve talaj, tömörítve
Szóval mint látszik kétféle rétegrend van a szigetlő anyagtól függően, DE!! mindkettőnél KELL a vízszigetelés is a megfelelő helyre! Ami hozzá zár a falban lévő vízszigeteléshez...
Lassan neki tudok állni a lábazat szigeteléséhez. Mivel ez egy régi ház ezért csak 1/3-át merem egyszerre kiásni (statikus ezt javasolta) egyszerre egy oldalnak, szóval lassan fogok haladni. Ami biztos hogy a lábazat felülete nagyon nem egyenletes, szóval mivel kellene kihozni a felületét simára ahhoz, hogy rá tudjam ragasztani a 10 centis XPS-t? A rétegrend amire gondoltam a következő lenne: lábazat, XPS, drénlemez. Ha van valami amit másként csinálnátok kérlek írjátok meg. Előre is köszönöm!!
Így van! Én dolgoztam már mindkettővel. A tófólia jó =>tó építésére; az aljzat betonozáshoz minden érdeklődőnek, tanácskérőnek CSAK a polietilén fóliát ajánlom.
Ha valodi EPS ragasztot hasznalsz es egesz feluleten kenve, akkor megmarad dubel nelkul is. De halozni kell! Ha mar dolgozol vele, akkor legyen ertelme. A 10cm-es reteg ketszer annyi hot takarit meg mint az 5cm-es. Arban csak az 5cm-t kell pluszban szamolnod, a ragaszto , halo ara nem valtozik.
Biztos, hogy kell a 10 cm? Természetesen nem okoskodni akarok, mert nem értek hozzá :), de a 240.000 Ft-os ajánlatban is 5 cm-s lap szerepelt, ezért gondoltam én is, hogy annyit rakok.
A sima ragasztó megfogja a plafonon a polisztirol lapot, vagy be kell dübeleznem is?
a pe folia rugalmas, a vastag pcv folia meg baromira nem. a pe foliara ralepsz, a talpadnal keletkezik egy kinyult resz es kesz. a vastag merev foliara ralepsz, egy 10 meterrel arrebb megmozdul a vege.
nem kell ezen ennyit reszelni. a folianak szerepe csak addig van, amig a beton ki nem szarad. azt a par hetet meg barmi kibirja. es ha pont lesz rajta egy kis luk, akkor sem tortent semmi.
"elég egy határozott lépés a fóliára, és felszakad a ragasztás"
Egy ANNYIRA határozott lépéstől az általad használt vékony mezőgazdasági fólia meg kilyukad. Pláne az általad javasolt (az XPS-nél jóval lágyabb) EPS-en lépkedve. De ne ugráljunk a fólián. Különben meg szó sem volt toldozgatásról, habár létezik számos megbízható ragasztási módszer (pl minőségi kétoldalas ragasztócsík az átfedésbe), sőt olyan is, amely erősebb, mint maga a tófólia (hidegvulkanizálás), úgyhogy talán még lehetne toldozgatni is.
"a hozzá nem értő tanácsára kb 1,5-2 szer több menyiséget, az alapterülethez viszonyítva, és kidob 450-600.000 ft-ot az ablakon a semmi hasznára."
Nem figyeltél: én helyiség méreténél ötször nagyobb méretű fóliát javasoltam, amely így 83 millió forintba fog kerülni. Vagy esetleg mégsem mondtam semmi ilyesmit?
"ugyanis a sarkokban mindkét irányba fel kellene hajtani a min. 0,5-ös pvc fóliát, mi elég nehéz,"
Nehéz felhajtani a sarokban a 0,5-ös lágy fóliát???
"a sarokban kevés lenne a 'húsa' a betonnak, és könnyen letörne."
Tégy be egy sarokba egy 0,5-ös tófóliát , két fal mellett felhajtva mondjuk 20 centire, majd tegyél rá a sarokban 2,5 kg súlyt (10x10x10 cm nedves beton súlya). Szerinted ettől nem fog lenyomódni eléggé?
Rosszul számoltál! Oda kéne egy kicsit jobban figyelni a részletekre! :-) Ugyanis! Tófólia 4, 6, 8 m-es tekercsben kapható. Mivel a lakóházak belső helyiségeit nem ilyenre tervezik, meg kell venni, a következő nagyobb méretet! Aki látott már tófóliát, sőt mondom:fogott már ilyet (mert ennek is más a tapintása! :-))))), az tudja olyan kemény (még a lágy pvc anyag ellenére is); szóval a hullót valószínűleg nem tudja behasználni. Ragasztószalaggal összeragasztani képtelenség, mert, elég egy határozott lépés a fóliára, és felszakad a ragasztás. Ragasztás nélkül meg mit ér, ha a toldásnál közzéfolyik a lé? Szóval véleményem szerint 2 megoldás létezik (vagy 3) a tófóliás technológiai szigetelésre: 1.Megvesz a naív építkező, a hozzá nem értő tanácsára kb 1,5-2 szer több menyiséget, az alapterülethez viszonyítva, és kidob 450-600.000 ft-ot az ablakon a semmi hasznára. 2.építkezés megkezdése előtt szól az építész tervezőnek, hogy minden helyiséget úgy tervezzen, hogy a kb 10-10 cm-es felhajtás ellenére se legyen hulló; vagyis 3,8 vagy 5,8 esetleg 7,8 m-es oldal hosszúsággal. Figyelem, rutinos építészek tudják elég az egyik oldalt ilyenre tervezni, a másik hossz a fólia hosszából tetszőlegesen levágható! 3.Eleve nem is hallgat a hozzá nem értő, magát 'nem szakembernek' tituláló tanácsára. Ennek pl. olyan haszna is lenne, hogy a kőművesek sem szo-k vele, ugyanis a sarkokban mindkét irányba fel kellene hajtani a min. 0,5-ös pvc fóliát, mi elég nehéz, a sarokban kevés lenne a 'húsa' a betonnak, és könnyen letörne. Nem úgy mint a sz.r mg. fólia, ami csak úgy odahajlik, 100 ft alatt van m2-e, és annyit vág belőle a dolgozó amennyi kell, de a vizet azt nem ereszti át ez sem. Szóval a lényeg: A pontos tófólia mennyiség/ár számításához kérjük az alaprajzot mellékelni! :-)))))
"A jelenlegi álláspont szerint a lábazat (kb 3 cm vakolat) felhúzta a vizet a szigetelt falrészre és ez okozott akkora hőhidat, hogy belülről vizesedett."
Attól a 7 centi átfedéstől valószínűleg nem lesz a szekrény háta penészes.
"Iszonyúan vizesedett belülről a ház, penész hegyek a bútorokon, ráadásul a szőnyegpadlón állt a víz."
A hőfényképen egyetlen olyan felület sem látható, amelynek hőmérséklete lehetővé teszi a légnedvesség kicsapódását normál körülmények között (lásd harmatpont táblázat). A leghidegebb csücsök kivételével minden felület 18 fokos vagy melegebb. Ebből és a penészes felületű bútorokból energetikai nyomozóként (ez persze csak vicc) arra követeztetek, hogy 1 - ez a helyiség egy török gőzfürdő része 2 - vagy ezt a helyiséget gyakorlatilag nem fűtik (tehát egész télen folyamatosan harmatpont alatt van nemhogy a fal/padló, de még a bútorzat is), csak a hőfényképezés napjára fűtötték fel (tehát részben hamis adatokból kell következtetést levonni). Talán a második eset valószínűbb.
Szakmai tanácsot szeretnék kérni: Tavaly költöztünk egy 1920-as építésű társasházba, egy magasföldszinti lakást vettünk, és újítottunk fel, azonban a külső szigetelésekre csak idén kerül sor.
A pince (közvetlen alattunk van) felől egész télen iszonyatos hideg jött, ezért eldöntöttük, hogy a pince plafonját szigeteljük (50 négyzetméterről lenne szó).
Kértem árajánlatot szakembertől, de kicsit sokallom a kb. 240.000 Ft-os árat. (5 cm vastag polisztirolhab lemezzel lenne szigetelve).
Gondoltam, utánanézek az anyagáraknak, és megcsinálom én, hátha olcsóbban kijövök
Ma elmentem a Baumaxba, és megnéztem, mi mennyibe kerül.
27.000 Ft-ba kerülne 50 négyzetméternyi 5 cm vastag polisztirolhab lemez, kb. 10.000 Ft lenne a ragasztó).
Létezik, hogy ennyi lenne az egész, más nem is kell hozzá? Gondoltam még,ha nem tapad meg rendesen, akkor dübelekkel fogatnám meg (fél négyzetméterenként 4 db-bal, az is csak 10.000 Ft plusz lenne), így összesen 47.000 Ft-ból kihoznám az egészet.
Csak hogy esztétikailag is jól nézzen ki, esetleg hznék rá egy vékony réteg glettet, vagy ragasztót.
Szerintetetek ez így megfelelő szigetelés lenne, vagy valamit kihagytam? Laikusként meg tudnám ezt házilag csinálni?
1. a giga gázszámla hőszigetelt padló és födém ellenére, dehát a falak katasztrofálisak még.
Iszonyúan vizesedett belülről a ház, penész hegyek a bútorokon, ráadásul a szőnyegpadlón állt a víz. Az aljzatbeton csont száraz volt (új úsztatott padló normális szigeteléssel és rétegrenddel), ennek ellenére vizes volt a szőnyeg, arra gondoltunk, hogy a külső fal húzhatja be a hideget, mert a lábazat vonala volt elsősorban problémás.
Készült hőkamerás felvétel belülről:
A kék hideg részen faszán vizes volt a fal is. Belső hőmérséklet: 21-22 fok.
Most készülünk a homlokzati hőszigetelésre és levertük a lábazatot egy részen:
A gázcső alatt 2 sor téglával van a vízszigetelés ( jól látszik, hogy alatta nedvesek a téglák) , viszont a lábazat felért a szigetelés fölé 1 sor téglával. A jelenlegi álláspont szerint a lábazat (kb 3 cm vakolat) felhúzta a vizet a szigetelt falrészre és ez okozott akkora hőhidat, hogy belülről vizesedett.
Szerintetek van értelme a házfal mondjuk alsó 2 méterére 2 rétegben rakni a hálózást? Gondolok itt az aktuális hírekben láthatóakra (is). Merevebbé vállna a külső réteg, tovább bírná a jégverést...
"az ára miatt általában a sima lépésszilárdat építik be"
És utána csodálkoznak, miért dübög a padló? Mé nem szigetel a szigetelő?
A lépésálló hőszigetelés és a lépéshangszigetelés nem felcserélhétő. Nemtom miért és hogyan, kinézetre szinte ugyanolyan, csak más a tulajdonsága. Ezt tapasztaltam.
Mint a 2 vezeték, az 1ikben van áram, a másikban nincs. Ugyanúgy néz ki, csak más a fogása :)
Ezek különböző dolgok. Az épület hőszigetelését a fűtött és fűtetlen terek között, illetve a fűtött és max temperált terek között kell biztosítani. Teljes értékben fűtött pince esetén a földszinti padlót, illetve beépített tetőtér esetében a tetőtér padló hőszigetelni nem kell, de oda is kerül szigetelő lemez. Ott a lépéshang szigetelést kell biztosítani, "úsztatott aljzat" kialakításával. Erre a hivatalosan tökéletes megoldás a lépésszilárd, lépéshanggátló szigetelő lemez, az ára miatt általában a sima lépésszilárdat építik be, jellemzően 4 cm vastagságban.
A pince padló hőszigetelését a földszinti padló szigeteléshez hasonlóan lépésszilárd hőszigetelő lapokkal tudod megoldani, amit a vízszigetelés fölé, az aljzatbeton alá helyezel, vastagsága a hőszigetelési igényszintedtől függ, de legalább 4-5 cm-t tegyél. A fal szigetelésére az XPS táblát (lábazati hőszigetelő lemez) a vízszigetelés külső oldalára kell ragasztani, mert a manapság szokásos rétegrend esetében a hőszigetelési funkció mellett a vízszigetelés mechanikai védelmét is ellátja. A vastagságot itt érdemes tovább növelni, de ha jól emlékszem, ez talán a legdrágább szigetelő fajta.
Nem tudom, hogy mennyire vagy hajlandó lemenni a padló(terasz)sík alá. A legvalószínűbb hogy semennyire sem. Ebben az esetben szerintem rakj le egy jobb nejlonfóliát (talajnedevesség + radongáz ellen), arra olyan vastag xps-t amennyit gondolsz (minden centi vastagság forintmegtakarítás, szerintem legalább 5 centi), arra egy lépészajgátló habfóliát, arra úsztatott parkettát. Persze én nem vagyok szakember, meg felbukkanhatnak itt más megoldások is.
"Sajnos nem tudok nagyobb légrést hagyni mivel szűkös a hely."
A nagyobb légrés csupán a jobb nyári átszellőztetés miatt lett volna jobb, segített volna kb 2 tized fokot a belső klímán. A légrés alján a párazáró fólia azért legyen továbbra is hőtükrös. A téli párát meg (különösen akkor, ha böcsületes a párazárás belülről) el tudja vezetni a 4-5 centis légrés is.
Akik ezt a pénzt meg szokták spórolni felcsóválva, épp azok szoktak milliós konyhabútort venni. Mert azon irigykednek a zanyósék. Meg a bambuszparkettán. Az én alsó szigetelésem meg még húsz év múlva is 0,2-es lesz, a millió forintos konyhabútor tulajdonosa meg nem érti, hogy az éves fűtésszámlája miért lett minden évben több egy picivel. Mert a nedvszívó eps lassan telítődik vízzel a bambuszpadló alatt. Szerintem, persze én nem vagyok hozzáértő.
Sajnos nem tudok nagyobb légrést hagyni mivel szűkös a hely.Lejtésnek 10% -ot (4m-ben 40 cm lejtés ) mondtak nekem ami már jó a zsindelyes tetőknek ,kicsit mehetek alá. De így is az alacsonyabb rész 190cm lesz,ha nem csalok a lejtéssel.És még a talaj felé nincs szigetelve.Mivel a nap pont a másik oldalon kel fel valamint egy nagy fa árnyékol rá így csak délután éri nap talán nem fog annyira melegedni.
Persze, PVC tófólia... És ne felejtsük el, hogy a tófólia alá XPS-t kell tenni... A PVC tófólia és az XPS közé még egy réteg agrofóliát, hogy ne legyen XPS-PVC kontaktus a lágyulás miatt...
A Te általad ajánlott rendszer ára 15cm-nél: 15cm XPS 3700 bruttó 1mm PVC tófólia 999 bruttó agrofólia 117 bruttó Összesen 4816 bruttó /m2
A gyártók és mérnökök által ajánlott rétegrend: 15cm EPS-100 ára /m2 2145 bruttó PE technológiai szigetelés 27 bruttó Összesen 2172 bruttó/m2
Különbség: 2644Ft/m2 azaz 2,22-szer kerül többe. 130m2-en 343720Ft-al kell rá többet költeni, így nem biztos, hogy mindenkinek megéri az ötleted.
- hőszigetelés témában szeretnék egy kicsit okosodni, mert lassan ássák a pincetömböt és első körben nem szeretném a kőművesre bízni magam
- kértem a kőművestől egy általa használt építési technológiát és abban nem szerepel a pince hőszigetelése holott én világosan elmondtam, hogy ott kap helyet a gépészet illetve egy csendes vállalkozás+ping pong asztal
- amit leírt abban csak a vízszintes és függőleges vízszigetelés van ami szerintem igen karcsú
- itt szeretném a hozzáértők segítségét kérni
- olvastam bőven vissza, találtam sok hasznos ötletet-tanácsot
- 30-as beton pincefalazó elemből lesz az építkezés, erre kéne nekem valami kívülre, illetve az alzatszigetelést is szeretném megoldani
- sokat láttam itt a XPS-t aminek utána is olvastam de azt nem tudom mivel és hogyan kerül a falra illetve a vízszigetelés alá vagy fölé de ugyan így tudatlan vagyok az aljatra való szigeteléssel is
A szomszédom 200m2-es háza hivatalosan szántó, maga a ház sincs feltüntetve :) Azért az már vagány. Főleg hogy a hülye a garázsára meg kért engedélyt és ekkor kiderült.. 6 éves a ház, cumi...
A valószínűleg rendkívül alacsony dőlésszög + tűző napsütés miatt a szokásosnál jóval vastagabb átszellőztetett légrést alkalmaznék (mondjuk 10 cm, kérdés, hogy a belmagasság megengedi-e), a páraáteresztő fóliából pedig csak hőtükrös kivitelűt.
És akkor még nem esett szó a talaj felé történő szigetelésről: padlószint + belmagasság troblémák.
Az semmi,itt a garázs komplett engedély nélkül volt mikor vettük ,nem volt a rajzon ,szóval..... Azt mondták ha már x10 éve itt áll akkor nem gond ...mire én ezt eladom addig ez is elévül :D
Más: itt a lábazatot szigetelem,az oké,de a burkolás alá is kéne gondolom valami ami elbírja majd a bútorok súlyát ,és azt ha járkálva lesz rajta.Erre mit lehet használni XPS-t vagy... ?
Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen fóliát raksz a beton alá, egyetlen fontos szempont, hogy lyukadás, átázás nélkül elviselje a rajta folyó munkát. Annyi a szerepe, hogy betonozás közben a cementlé ne szivárogjon be a szigetelő táblák közé, mert akkor csökken a hatékonyságuk. Ebből kifolyólag a toldása nem célszerű. Gyakori megoldás az agro fólia.
Egyik ismerősöm is ezt csinálta. Először csak 4 lábon álló (de komoly beton alappal rendelkező) kocsibeálló, majd kiülő (tégla 1m-es fallal), majd a fal három oldalon felért a tetőig, és egyszer csak ott állt a melléképület :):):)
Bitumenes zsindely Alátét fedés MFP vagy OSB lap LÉGRÉS 5-6 cm minimum, de, ha lehet több, az jobb páraÁTERESZTŐ fólia 20 cm gyapot... vagy több. páraZÁRÓ fólia lambériázás (felületképzés) ------------------------------------- Cirka 32+ cm összesen a vastagság...
A légrésbe az alacsony oldali eresznél beengedni a levegőt a magasabb oldalon ki (a meglévő házfal mellett)
A 20 vagy 25 cm gyapotot 2 rétegben. Mondjuk 15 cm a 15 cm-es szarufák közé ...és 5 vagy 10 cm alulra a keresztbe lécezés közé.
Terasz fölé csinálok egy tetőt ,4x4 méteres alapterület, 3 oldalt fal ,egy oldala nyitott. A nyitott oldal később (1-2 év) le lenne zárva így ez is a lakás része lesz.A tető zsindelyes lesz mivel, kicsi lejtést tudok adni neki csak a megmaradó magasság miatt.Belül lambéria borítást kapna. Ahhoz kérnék segítséget hogy kellene ezt szigetelni mert már úgy csinálnám hogy ez a része rendben legyen ,ne utólag kelljen szigetelni.Hány cm szigetelés ,légrés ,fólia ...stb. kellene hozzá és milyen rétegrendben?
Azt mondjuk nagyon jó lenne tudni, hogy egy-egy ilyen speciális gázzal feltöltött üvegtábla belsejében mi van mondjuk 10 év után (pl a forgatható homokképekből folyamatosan távozik a víz(pára), akármilyen szuper ragasztóval is van körbe lezárva a két üveglap). Mert amikor rásüt a nap, a gáznyomás megemelkedik és talán egy iciripiciri része (mondjuk 274 molekula) utat is talál kifelé, a lehűléskor (összehúzódáskor) meg már levegő jön a helyére. És másnap ismét rásüt a nap...
igy van. csak arra akartam kihegyezni, hogy egy m2 gipszkarton maga kb 500 forint. tehat eselye nincs a belso szerkezetnek olcsobbnak lenni mint az eps kivulrol.
Vélhetően a hőplusz hálózat boltjába akadtál bele...
Ők sok-sok ablonczyt eladtak 2-3 éve. Tavaly azonban leromlott a minőség... Számos reklamáció volt, színhibára, gyors fakulásra.
Ha számlás kivitelezés volt, akkor tudtak segíteni. Átfestés az ablonczy költségére, de a számla mentesen dolgoztatók lesre futottak... (garanciális feltétel a szakszerű kivitelezés igazolása)
Azt, hogy mostanában vajon jó-e már megint az ablonczy nem tudom...már nem az van terítéken.
mondjuk ugy, hogy 10cm eps ragasztoval haloval kijon 2000/m2bol anyagaron
ezzel szemben belul csak a gipszkarton csavar, vaz, szigeteles, glett es festes nelkul 500 forint/m2. tehat ha belul egyaltalan nem szigetelsz, csak telibegipszkartonozod favazon, az is 1000 felett lesz.
...ha anyagi okokból nem lesz külső...akkor használható belső végképp nem lesz!!!
A belső oldali szigetelés ugyanis biztosan drágább lesz, mármint, ha nem marhaságot készül az emberfijja éppen csinálni, mint Te is éppen, hanem nagyjából működő belső oldali megoldást akar...
A tégla falad most U=1,3 körül van. Erre 10 cm EPS...U=0,3 körül lesz. Ezzel minden négyzetméter falon cirka 1000 Ft-ot takarítasz meg....évente!
Miközben egy 10 cm-es komplett rendszer ...1400-1500 Ft/m2 anyag áron kapható.
Ha a szigetelést felrakod saját kezüleg a falra, akkor a glettelés-színezés még 800-1000 Ft/m2 (komplett munkadíj ~ 2500-3500 Ft)
Tehát kevesebb, mint 2500 Ft (ill. max ~5000 Ft) költséggel tudsz évente 1000 Ft-ot megtakarítani. Vagyis 3-4-5 tél alatt MEGTÉRÜL a beruházás....
Ennyiért belső oldalra értelmes megoldás nincs! Főleg nincs olyan, ami szigetelő hatásában és MEGTÉRÜLÉSÉBEN is összemérhető...
Mivel ennyire gyorsan térül meg, még bank kölcsönből is érdemes megcsinálni!
Az a kis kamat költség alig növeli a megtérülési időt. Törlesztőre... meg értelemszerűen lesz pénzed, csak nem magas gázszámlát fizetsz még 3 évig, hanem részletet...
"Találtam olyan mérési eredményeket, amelyekben különféle vastagságú (távolságú) üvegtáblák voltak összehasonlítva"
Meg akartam mutatni ezt az üvegtábla távolságos anyagot, de most nem találtam. Találtam viszont egy másikat, amelyben egy bizonyos távolság felett(töltőgáztól függően 10-15 mm) az üvegtábla hőszigetelése gyakorlatilag nem változik a távolsággal, tehát senem javul, senem romlik. Itt van (grafikon a 70-ik oldalon): http://www.bkl.lth.se/fileadmin/byggnadskonstruktion/publications/Report1022.pdf A függőleges tengelyen van a hővezetés, a vízszintesen a züvegtávolság.
Illetve van még egy módszer a belső hőszigetelésre: amikor a fal belső oldalán egy (külső levegővel) átszellőztetett légréteget hozunk létre. Ettől kezdve a fal teljesen "kívülállónak" tekinthető (nem vesz részt a hőszigetelésben, csak tartja a házat), a belső légrésen át a lakás párája el tud távozni és nem a falban gyűlik össze. Ezen a légrésen belül építjük fel a teljes hőszigetelést, akár sima olcsó üveggyapottal, úgy, mint a tetőszerkezeteknél: - külső fal - átszellőztetett légrés - páraáteresztő fólia - jóvastag hőszigetelés - párazáró fólia - gipszkarton - szoba Persze ezen légrés szellőztetésének utólagos megoldása nem egyszerű feladat (ahol egyáltalán megoldható), pl számos lyukat kell fúrni a falba alul-felül, úgy, hogy a ház közben ne dőljön össze :) úgyhogy rám ne hivatkozzon senki, furkálás előtt irány egy statikus. Nekem persze könnyebb, mert eleve úgy szeretnék építkezni, hogy a külső fal a lyukak körbeépítésével kezdődik.
"ha láttál már dupla rétegű ablakot, ott sincs 5 centi különbség. Miért? Mert a levegő assszem' (nem biztos) 2 centinél nagyobb rétegben meg tud fordulni és úgy nem szigetel... "
Ez egy igen elterjedt városi legenda. Találtam olyan mérési eredményeket, amelyekben különféle vastagságú (távolságú) üvegtáblák voltak összehasonlítva és a 4 centis bizony jobb volt, mint a 2 centis. DE: nem kétszer jobb, csak egy kicsivel, ráadásul a vastagabb ablakeret is többe kerülne, ezért a jelenleg szokásos ablaküveg vastagságok nem az ideálisak, csupán egy optimális hatásfok/költség számítás eredményei.
Páratechnikai okok miatt belülről csak akkor szigetelj hőt, ha nincs más választásod (műemlék épület / csicsás külső / idióta lakótársak / tetű tulajdonos / satöbbi). A belső hőszigetelés - vagy olyan rossz, hogy a falad belseje ősszel vizes, télen jeges, tavaszra omlós lesz, - vagy olyan drága, hogy sírva fakadsz. Mert ha a hőszigetelés belülre kerül, akkor télen az eredeti házfal teljes keresztmetszete hideg lesz, ami csak akkor nem baj, ha egy csepp nedvesség sincs benne, amikor fagypont alá kerül, vagy egy csepp nedvesség sincs a fal belső felületén amikor egy penészgomba spóra éppen arra jár (ami egész évben megismétlődik, kb tizenöt másodpercenként). Tehát ha biztos vagy abban, hogy a falad (és a belső hőszigetelésed) belsejébe egy tetves gramm vízpára nem jut be, akkor szigetelhetsz belülről is. Ehhez én minimum 10 centi vastag zártcellás XPS hőszigetelést tudnék elképzelni és azon belül valamilyen nagyon komoly légmentes és párazáró réteget, mondjuk vastag kerti tófóliát. Ha mindez még a nyáron elkészül, akkor tél elejére remélhetőleg rendesen ki tud száradni a falad, mert a lakásból nem fog kapni pára utánpótlást. Mindez legalább háromszor annyiba fog kerülni, mint egy normál külső hőszigetelés.
Ja: és nagyon vigyázni kell a hőhidakra is, tehát mindenütt legyen nagyjából egyenletes jóságú a hőszigetelés.
csakhogy az 5 cm az nem hőszigetelő, az egy centis igen... Mielőtt felhúzod a szemöldököd, ha láttál már dupla rétegű ablakot, ott sincs 5 centi különbség. Miért? Mert a levegő assszem' (nem biztos) 2 centinél nagyobb rétegben meg tud fordulni és úgy nem szigetel...
Ezért egy centis légrés kéne annyit meg nem csinálsz profillal és léccel sem (hacsak nem tükörsima a falad...)
Igenám, csakhogy a soraimhoz gondold azt hozzá hogy a hőszigetelés kívül van.
Attól hogy felteszel egy párazáró fóliát megy egy gipszkartont, nem lesz jobb a szigetelésed!
Annyi hogy nem kell vakolni a falat belülről. Sokan a nyers falat gipszkartonnal borítják mert nem jár kosszal és gyorsabban építhető, lehet mögötte csövezni stb.
De ettől nem lesz kevésbé hideg a házban!
Mivel itt a fórumon én is még kérdező fázisban vagyok, csak megtippelem, a fenti gipszkarton réteg kb 0.5 fokkal (max) emelheti a ház belső hőmérsékletét... Cserébe egy vagyonba kerül (elsősorban a lécváz / Cd profilok miatt)
Köszi a kimerítő választ :-)) Az utolsó pár sorral is beértem volna.... A helyzet az hogy anyagi okokból nem lesz külső hőszigetelés, még akkor se ha kismalacok hullanak az égből :-)) Visszaolvasva ( mert azért azt is szoktam néha ) írták már hogy a semmilyen-szigetelésnél még a belső is jobb, ezért gondolkoztam azon a megoldáson amit írtam.
"Ha a pára kicsapódik akkor nedves lesz a fal és ha nedves lesz a fal, akkor megjelenik a penész. Ami nem csak esztétikai hanem egészségügyi probléma is.
A megoldás az, hogy a szigetelést úgy csinálod meg, hogy a szigetelés ne eresszen át párát, mert ha nincs pára, akkor nem érdekes, hogy mennyi a fal hőmérséklete. "
Tökéletesen párazáró szigetelés nincs. Ami pára a falba bekerül, a fal hőgörbéjén (bent 20 fok, kint -20 fok, ugye van egy hőesési görbe) elérvén a fagypontot a falat is rombolja nem csak a penésszel van gond.
A hőszigetelés akkor jó, ha a fagypont a falon kívülre esik, a külső! hőszigetelésbe, különben a falszerkezet tönkremegy hamar.
Belülről nem szigetelünk. Akkor sem ha kismalacok esnek az égből. Hacsak a fal másik oldala nem szomszéd aki télen nincs otthon. Mert penészes lesz.
A téglafalra nem szokás csak úgy gipszkartont tenni. Nem is tudod feltenni még lécvázra sem, de ha igen, mi értelme?
5 cm levegő nem (nagyon) szigetel semmit. Még ha 1 centi lenne... (na itt jönnek majd a kérdéseid).
Ha nem teszel fóliát a pára bemegy a szigetelésbe és tiszta penész lesz
stb.
Nézd ha nincs időd az alapokat elolvasni, hogyan várod hogy másnak legyen sok ideje elmagyarázni mindazt amit lusta vagy elolvasni :D Az új hozzászólásokat lesz időd elolvasni? :D
Nem bántani akarlak hiszen nem vagy fórumkezdő, 867 hozzászólás az már egész jó.
De azért a gugliba beírni hogy gipszkarton vagy pl. rigips nem nagy cucc :) Javaslom pl az utóbbit, ott részletesen le van írva (töményebben mint a fórumon) hogyan kell gipszkartont szerelni.
Szal' a rendes rétegrend:
külső vakolat külső hőszig. téglafal párazáró fólia, ha tükrös, lakótér felé fordítva (minimum pár centi légrés kell!) lécváz / cd profilok gipszkarton, akár két rétegben, átlapolva és forgatva glettelés festés
Nem mintha értenék hozzá, de én is gondolkoztam belső hőszigetelésen és itt kikaptam egy kicsit.
Szóval - nekem azt mondták - a belső hőszigetelés azért rossz, mert ha a belső hőszigetelés miatt a falad az adott páratartalom melletti harmatponti hőmérséklet alá hűl (kívül hideg van, belülről meg a hőszigetelés miatt csak kevés meleget kap) akkor a falad belső oldalán kicsapódhat a pára.
Ha a pára kicsapódik akkor nedves lesz a fal és ha nedves lesz a fal, akkor megjelenik a penész. Ami nem csak esztétikai hanem egészségügyi probléma is.
A megoldás az, hogy a szigetelést úgy csinálod meg, hogy a szigetelés ne eresszen át párát, mert ha nincs pára, akkor nem érdekes, hogy mennyi a fal hőmérséklete.
Itt a fórum aktívabb látogatói a tökéletesen párazáró hőszigetelést az örökmozgóhoz hasonlítják, vagyis elméletben lehet, h ki lehet találni, a gyakorlatban lehetetlen kivitelezni.
Az elmúlt pár hónapban én csak egyetlen valakit olvastam itt a fórumon aki azt mondta, hogy az ő termékük tökéletesen párazár és még jó hőszigetelő is, ez a Demilec cég ügyvezetője, aki egy Brooklyn-i téglaház passzívházzá alakítását említette példaként.
A cég honlapját a www.demilec.hu alatt találod.
Én hiszek az ügyvezetőnek (utánaolvastam USA és kanadai lapokon), de itt sokan kétkedéssel fogadták a csodahab képességeit.
Amikor én utoljára csekkoltam akkor a magyar cégnek még nem volt kész a termék hivatalos, magyar bevizsgálása (ha megnézed akkor a honlapon csupa USA sztenderd szerinti adat van), szóval pld hivatalos energiahatékonyság-javító pályázatban egyenlőre nem lehet használni.
Az ügyvezető identnick-kel egy időben benézett ide is (Weisz Roland nick alatt).
A másik termék ami még előjött az az Ytong Multipor vagy XPS.
Szakmai kérdés a hozzáértőkhöz: Adott egy 38 -as téglafal külső szigetelés nélkül, belül kell szigetelni (külsőleg kizárva ,CSAK belülről lehet.) Nem akarok belülre EPS-t tenni. Amire gondoltam: falra 5 cm fenyőléc, rá 1,2 cm gipszkarton, tehát lesz 5 cm légrésem. Viszont a léc és a karton közé kell még valami? sima fólia, valami hőtükör-fólia, esetleg 10 mm EPS ?
Sziasztok! A homlokzati vakolatra ajanlottak egy szamomra eddig ismeretlen "versenyzot". A nevuk: ablonczy (honlapjuk ugyanez). Kb 200nm-nyi vakolat a hozza valo alapozoval 170e Ft-bol kijonne. Ami felkeltette az erdeklodesemet, az az, hogy nincs szinfelar es 10 ev gar van ra. Ismeri valaki ezt a tarsasagot, netan valamelyikotok szinezett ezzel az anyaggal? A labazatra az eddig - EPS-re (suly szempontjabol) szinte kizarolag - alkalmazhato marvanyvakolaton kivul is akadt egy "ujabb" cucc, a neve: delap (honlapjuk ugyanez). Itt kb. 3200 Ft-ra jon ki egy negyzetmeternyi lap ragasztoval. Ebben az tetszik, hogy kis sullyal lehet (mediterran) ko"mintat alkalmazni. Dolgozott valamelyikotok ilyennel? Hogy fest nagy(obb) feluleten? Nem tul mu"?
Körbe megvan a teljes rés, beszellőzés a párazáró fólia és az üvegyapot között.
Viszont fönt a tetőgerincnél a párazáró fólia át van lapolva a csúcson, úgy, hogy az egyik oldalon bramac ellenlécezéssel megvan a kiszellőzés a gerincnél, de a gerinc másik oldalán nincs.
Ami még fontos lehet, hogy nem a teljes tető került beépítésre, az egyik oldalon maradt a padlástér. Itt tűzfal választja el a lakóteret a padlástól a tető alatt és a tűzfal csak a fogópárokig lett felhúzva, tehát a padlás felé a fogópárok fölőtt még szabadon járhat a levegő.
Offtopic magánvélemény: A kutya szerintem családtag. Ez nem azt jelenti, hogy a lakásban lakjon, de biztosan rosszul érzi magát a többiektől teljesen elkülönítve. Úgyhogy ezt a kennelt szerintem csak akkor szabad rácsukni a zebre, amikor idegenek (vendégek) vannak a háznál. Én pl a kutyaólat közvetlenül a ház bejárata mellé teszem, de van egy olyan tervem is, amelyiken a kutyakégli a házon belül van (15 centis XPS-ből) csak a bejárata nyílik kívülre, sőt egy ablakon át be is lát a nappaliba, ebből is láthassa bárki, hogy én nem vagyok normális :)
Akkor szerintem - palatetőt leszerelni - garázs oldalára árnyékoló előtétfalat felszerelni (akár ugyanolyan hullámlemezből, 10 centi légrés, benne jó levegőmozgás) a vadszőlőt oda felejtsd el, nincs földjük a töveknek - palatetőt új falra visszaszerelni (habár nem igazán értem hogy mi a célja) - de még a garázs ajtajára sem ártana egy második (árnyékoló) réteg, hiszen nyáron keletről is dől a hő. - tetőn osb-t elől-hátul 10 centire megemelni (huzat bejárat/kijárat), ez télen akár vissza is engedhető - alá hőtükörből átszellőztetett légrés kialakítása Nem egy profi megoldás, de szegény ember vízzel főz.
lehet hogy berohad, de ne felejtsük hogy 45 fokos fal, a függőleges kőzetgyapot táblák teteje a padlástérben szabadon végződik, és mind a fólia mind a kőzetgyapot állítólag anyagában páraáteresztő....
Tudom az lenne a legjobb hogy cserép le, furnér le, fólia fel, cserép vissza. De most kisebb gondunk is (kisbaba folyamatban) nagyobb ennél... Az emeleti fürdőszoba is a gyerkőc miatt kell, mire 7-8 hónapos lesz a feleségem, ne kelljen lépcsőn le fel mászkálnia.
Igen, sajnos 10 centisek, és keresztbe kasul merevítők is vannak rajtuk (sajnos), amiket nem merek kiszedni.
A kérdésem az volt, hogy
a) dupla rétegben tegyem az impregnált gipszkartont? b) egy réteg impregnált karton, alá mehet sima rétegű is? (ez rémlik) c) elég egy réteg impregnált 12mm-es gipszkarton?
Összesen 7m2 felületről beszélünk, agyon lesz biztosítva, és 45 fokos ferde fal (nem plafon). CD profilokra lesz feltéve, ill. egy helyen kivágva 10 centis részen (az ominózus napkollektoros bojleremnek kell a magasság), ott még nem tudom hogyan szigetelem.
Az a baj hogy holnap lesz csak tetőcsomagtartós autóm...
A valóságban jó, ha lesz, U=0,3...ésszerűtlenül kevés, ilyen új(já) építésnél. Addig variálj, amíg a 20 cm gyapot plusz 5 cm légrés plusz 5 cm burkolat elfér.
Szóval mindenestül a furnér aljától a gipszkarton belső síkjáig..... Bizony 5+10+10+5=30 cm hely kell Neked, mese nincs.
Milyen magasak a meglévő szarufák ? Csak 10 cm -esek lennének...?!
...véleményem szerint. pedig nem csak a furnér fog rohadni.
Hanem ez egész szigetelés MEGINT vizes-büdös-penészes lesz!
...mert szerinted hova a lótúróba fog menni a pára a szigetelésből?! HA MEGINTCSAK nekinyomod a furnérnak, annyi különbséggel, hogy most raktál oda egy fóliát is...ami miatt az eső ugyan nem megy bele a gyapotba, de a gyapotból a pára továbbra sem tud kimenni semerre...
KELL!!! az a második légrés a fólia és furnér közé és kész.
Ha már fürdőszoba....akkor, gondolom impregnált (vízálló) zöld színű gipszkartonban gondolkozol vagy a fürdőbe is alkalmas rigidur (azaz gipszrost) lapokban. Mert a normál gipszkarton, necces...párás-vizes helyre...
Illetve a vizes eszközöknél, padlósarkoknál-összefolyóknál a vízzárást is végig gondoltad...a burkolatok alatt...ha nem akkor ...lásd pl ennek a a cikknek a vége felé...
Na itt az alapelv: a távtartó (zöld rács) a cserépléc alatt benyomja a páraáteresztő fóliát, így hozza létre a függőleges átszellőztetett légrést. (jelmagyarázat: kék=páráteresztő fólia, fekete=cserép, fa=szarufa+cserépléc, piros=párazáró fólia, szürke=hőszig.gyapot)
az az igazság hogy VALAHA volt ez a megoldás (cseréplécek alatt furnér + kátránypapír) standard megoldás? Tutira drágább mint a tetőfólia, még 1991-ben is jóval drágábbnak kellett lennie.
Mai találmányom: ha a cserépléc aljára teszünk egy lyukacsos/rácsos távtartót, ami ott beljebb nyomja a páraáteresztő fóliát (hogy a levegő átjárhasson a léc és a fólia között), akkor a fóliát (és mögötte a hőszigetelést is) egészen ki lehetne tenni a szarufa külső síkjáig is. Utólagos hőszigetelésnél nem kellene tetőt megbontani vagy súlyos (5)centiket veszíteni a légrés miatt. Ellenvélemény?
sajnos az előző b*rom tulaj ezt a furnérlemez, kátránypapír megoldást választotta normális vízzáró fólia helyett a szarufákra kívülre (1991-ben nem volt más), gyakorlatilag leszedhetetlen, légrés felette van vagy 7 centi a cserepekig (7x7cm cseréplécek vannak...)
A külső fólia viszont anyagában lélegző:
http://www.thermofol.hu/index123.html
próbáltam a legkisebb rosszat választani. Véleményem szerint ebben az esetben maxi a furnérlemez + kátránypapír rohadhat szét felette mivel maga a fólia vízzáró. Az a vacak meg rohadjon, a mellékelt link szerint nem is kéne így a kátránypapír + fólia.
Viszont mivel kívülről nem tudom rátenni a fóliát, csak a szarufaközöket tudtam fordított U alakban kibélelni vele... Nem tudom mennyire fog penészedni. Ha a szigetelésbe (kőzetgyapot) beltér felől jut ez a pára, ez a fólia nem fogja legátolni mert páraáteresztő ahogy a kőzetgyapot is.
Én - letépném a farostot meg a kátránypapírt, amennyire csak tudom (vagy elvágnám szépen a szarufa szélének vonalában) mert nem túl páraáteresztők (ezért is volt csuromvizes a gyapot) - a lécezés alatt minimum 2-3 centivel kifeszíteném a páraáteresztő fóliát (hőtükörrel kifelé), az így kialakuló furcsa formájú függőleges üregrendszert kiszellőztetett légrésnek tekinteném, mert igaz, hogy ahol a cserépléc van, ott a rés csak 2-3 centi vastag, de a lécek közötti szakaszokon már 9-14 centi vastag az üreg, ami a (nem túl sok) függőleges légáramlás mellett a cserepek közötti pici hézagokon át is szellőzik valamennyire. - a páráreresztő fóliának alulról nekitolnám a hőszigetelést, amit azután lefelé hizlalnék ízlés szerint (az én ízlésem: minimum 25 cm üveggyapot, de van, aki kevésbé fűszeresen szereti) - a szarufák alatt természetesen kell valamiféle kiegészítő faszerkezet, ami megtarcsa a páraZÁRÓ fóliát (hőtükörrel a lakás felé, a csíkok légmentesen összeragasztva) - no meg megtarcsa a gipszkartont is (egy kis légrés után, mert légrés nélkül a hőtükrözés nem működik).
bramac betoncserép + lécezés kátránypapír furnérlemez solflex tükrös vízzáró de páraáteresztő fólia légrés nélkül, tükörrel kifelé (ezt nem feltétlenül kell légréssel tenni) 10+5 cm kőzetgyapot tábla, 10 a szarufák közé, 5 keresztbe solflex tél párazáró tükrös fólia tükörrel a lakótér felé gipszkarton direkt függesztők és profilok (ezek szorítják a fóliát) gipszkarton.
IDE LÉGRÉS 5cm minima !!!!!! a furnér és a páraáteresztő fólia KÖZÉ. Mert a párának ki kell tudni jutni a szigetelésből a szabadba. Ill. a kátrány-furnéron a fóliáig átjutó víznek is ki kell jutni valahogyan... Részben a fólián lefolyva a csatornába, részben felszáradva-elpárologva a furnérról a légrésen át. A légrésbe alul az eresznél kell belépnie a friss levegőnek és felül a szigetelés szintje fölött távoznia a légrésből a szabadtérbe. Azaz a légrésben állandóan huzatnak kell lennie...
solflex tükrös vízzáró, de páraáteresztő fólia légrés nélkül, tükörrel kifelé (ezt nem feltétlenül kell légréssel tenni) ---- mármint belül nem kell a szigetelés felől, de kívűl igen!!! ---- 10+5 cm kőzetgyapot tábla, 10 a szarufák közé, 5 keresztbe solflex tél párazáró tükrös fólia tükörrel a lakótér felé gipszkarton direkt függesztők és profilok (ezek szorítják a fóliát) gipszkarton.
Én a festés részéhez tudok hozzászólni. Ha csökkenteni akarod a penészképződés lehetőségét akkor mindenképpen ajánlom a penészgátló festéket. Mi már használtunk ilyet és teljesen jól muzsikált. Meg kell venni hozzá külön az alapozót és a fehér festéket is, mert így egyben hatásosak csak. Nem olcsó mulatság alapozó 5liter 4.000ft körül, festék 14 liter 14.000ft körül mozog. Amit ajánlok az a Supralux terméke.
bramac betoncserép + lécezés kátránypapír furnérlemez solflex tükrös vízzáró de páraáteresztő fólia légrés nélkül, tükörrel kifelé (ezt nem feltétlenül kell légréssel tenni) ide azért a légrés nem ártana - átszellőztetve
10+5 cm kőzetgyapot tábla, 10 a szarufák közé, 5 keresztbe solflex tél párazáró tükrös fólia tükörrel a lakótér felé gipszkarton direkt függesztők és profilok (ezek szorítják a fóliát) gipszkarton. Mivel az a zárás soha nem tökéletes !
Holnap megvennénk a pici emeleti kb 12m2-es fürdőszobánkba a gipszkartont.
simán 3x4m körüli fürdő, téglalap alaprajt, egyik oldalon 125 cm térdfal + 45 fokos plafon (tetőtér). Vízszintes felület (mennyezet) alig 40 cm x 3m.
Kérdésem a következő, mit javasoltok rétegrendet?
A jelenlegi:
bramac betoncserép + brutális (7x7 cm!) lécezés kátránypapír furnérlemez (ez sajnos a szarufákra kívülről van rátéve, leszedhetetlen tetőbontás nélkül) 10 cm időnként elázott,beázott üveggyapot párazáró fólia szerűség furnér lemez tartó lécezés (látható, kazettás).
Az új:
bramac betoncserép + lécezés kátránypapír furnérlemez solflex tükrös vízzáró de páraáteresztő fólia légrés nélkül, tükörrel kifelé (ezt nem feltétlenül kell légréssel tenni) 10+5 cm kőzetgyapot tábla, 10 a szarufák közé, 5 keresztbe solflex tél párazáró tükrös fólia tükörrel a lakótér felé gipszkarton direkt függesztők és profilok (ezek szorítják a fóliát) gipszkarton.
Jó ez így?
A gipszkarton 12mm-es impregnált vagy 2x12mm-es legyen? Ez utóbbi esetben 1x12mm impregnált + 1x9mm egy emberes karton alá is jó (azaz ilyenkor mindkét rétegnek impregnáltnak kell lennie? Jó a hagyományos rögítőgipsz (fózolások közé) vagy ebből is van impregnált?
A gipszkarton diszperzites festést fog kapni, de a pára várhatóan komoly lesz ebben a pici fürdőszobában, valszeg lesz elszívó ventillátor is és van egy pici 50x50 cm-es ablaka.
"Mi lenne, ha csak az alsó 1m-es szakaszra tennék zárt cellás szigetelőt, fölé pedig EPS80-ast?"
Tudtommal többnyire csak a talajról felfreccsenő víz magasságáig raknak zártcellásat (ez tudtommal olyan 50-60 centi körül van), efelett a sima eps mehet.
"Gondolom, mert rés(hőhíd)mentesebben lehet lerakni."
Böcsületes és végig odafigyelő lerakásnál a gyapot csíkok minden centije rendesen egymásnak van tolva, így nincs légrés. Ha valaki nem bízik saját magában (vagy pl fél, hogy később elmozdul valami miatt), az szerintem is jobban jár, ha két rétegben rakja, keresztlapolással.
"Kérdezhetnék még Tőled?"
Figyelmeztetlek: az, hogy én látszólag okosakat mondok, az nem jelenti azt, hogy én bármiféle építőipari szakember volnék. Maximum véleményem lehet a dolgokról. Minden szavam ellenőriztesd igazi szakemberrel és ha azt mondja, hogy hülyeség, hozd ide a fórumba és majd jól összeveszünk :) vagy esetleg talán netán véletlenül elismerem hogy neki van igaza.
"A falcolt (lépcsős élű) EPS-ről mi a véleményed?"
Gondolom sokkal könnyebb egy síkban felrakni őket. Hogy ez forintban megéri-e, azt nem tudom. Azt is szokták mondani, hogy ilyennel kisebb a réseken elszökő hő. Először is, ha rendesen van felrakva, akkor a táblák élei mindenütt egymáshoz simulnak, így nemlépcsős élkiképzés esetén is tökéletes lesz. Kis rés a táblák között (mondjuk max 0,5-1 cm vízszintesen és 0,3-0,5 cm függőlegesen) szerintem még amúgy sem számít, mert nemigen tud kialakulni benne jelentős hő-szállító légáramlás, az álló levegő pedig jobban hőszigetel szinte bárminél. Szóval a falcolás felárát én inkább plusz hőszigetelés vastagságra költeném. De ha valaki nem bízik abban, hogy képes lesz (szinte) résmentesen felrakni, az vegyen lépcsős élűt. Ez ugyanaz a problémakör, mint fent az egy réteg/ két réteg üveggyapot esetében.
Csak azért polemizáltam magamban üveggyapot fektetést illetően, mert előzőleg valaki írta, hogy jobb 5 cm-es rétegenként (elforgatva) fektetni. Gondolom, mert rés(hőhíd)mentesebben lehet lerakni. Alapból én a 1x15 cm (talpszelemen magasságig)és rá 1x10 cm mellett voltam.
Kérdezhetnék még Tőled? A falcolt (lépcsős élű) EPS-ről mi a véleményed? Azon kívül, hogy valamivel drágább a simánál, van tapasztalat róla? Jó, nem jó, macerás, fel lehet rakni problémamentesen?
szerintem az egyik 25 centi ugyanúgy hőszigetel, mint a másik. Ha úgy le tudod fektetni, hogy nem lesznek közötte rések sehol, akkor lehet akár 1 x 25 cm is.
"hogy az üveggyapot közé 16 cm-es padlapot raknák a járható felület kialakításra "
Előfordul, hogy a padlás középső részét (ahova lom pakolható) egész más módon hőszigetelik, mint a széleket, ahol a tető már alacsonyabb, ezért rakodásra már nem akarják használni. Csak nem árt tisztában lenni azzal, hogy 15 cm padlap egy kicsivel rosszabb hőszigetelő, mint 25 cm üveggyapot.
Padlástér födémbetonjára terítenék le 25 cm üveggyapotot. Melyik a jobb megoldás?
1. 5x5 cm
2. 1x15 cm és 1x10 cm
3. 2x10 cm és 1x5cm
Olyat lehetne, hogy az üveggyapot közé 16 cm-es padlapot raknák a járható felület kialakításra (deszkaváz helyett) és mellé, illetve amíg nem járok rajta rá a padlapra is még üvegygapotot. Csinált már valaki ilyet?
Hőtükörről: a hőtükör a hőt veri vissza, tehát mindig úgy kell beépíteni, hogy a meleget verje vissza. Jelen esetben a nem kívánt meleget kell kifelé (a mennyezetnél felfelé) visszaverni.
A hővisszaverő fóliát a mennyezet alatt (piros vonal) pedig talán egyszerű kifeszített drót szálak is tarthatják (mondjuk egy 70x70 cm-es drót hálózat, ami pár helyen a mennyezethez van távtartózva). Kérdés, hogy erőseb légmozgás esetén (szeles nap) nem lesz-e zajos a mozgó fólia.
A szellőző rések vastagságával pedig ne spóroljunk, minél gyorsabb lesz a levegőcsere, annál kevesebb hő fog átjutni. Szerintem tíz centi a minimum.
Talán jobb lenne, ha nem vagdosnánk nyílásokat a jelenlegi garázsfalba, hanem inkább egy külső (előtét)falat szerelnénk elé kívülről (zöld vonal). Ezt helyettesíthetné az összefüggő vadszőlő réteg is.
Elnézést, de egy kicsit OFF, de nem tudom hol kérdezzem meg az alábbi problémám.
A tetőtérben csinálom a szigetelést és ehhez kapcsolódóan a problémám a köv.
A mennyezeten a CD profilt tartó akusztikus kengyel felesleges kiálló szárait (viszintezés után) mivel vágjam le???
Mivel anyaga lévén merev, ellenétben a direkt függesztővel, nagyon nehezen hajlítható. Lemezvágó ollóval elég nehéz, flexelni meg macerás, plussz vigyázni kell, hogy a horganyt ne sértsem meg a CD profilon.
.....ez esetben kifelé tükrözzön, hiszen onnan jön a meleg és azt akarod visszafordítani.
Szöggel, is jó ..utána úgyis a lambéria tartja, A párazárás meg nem cél...ez esetben.
Az adott valóság miatt...módosítom a korábbi elvet.
A lemezbe vágj alul (terepszint fölött kb. félméterrel) oszlop közönként mondjuk, 8x30 cm fekvő nyílásokat. A kisállatok, rovarok, szemét ellen, ezt belülről, zárd le az egyébként ereszdeszkához való légbeeresztő ráccsal... (PUR habbal simán ragaszt oda a szélét)
Igen a falból a saját eresze alatt engedd ki felül. Ugyanitt tudsz gondolom a garázstető alá is kinti levegőt engedni az alacsony oldalon és a garázs tetőből, pedig a magas oldal szélénél a kisház fala mellett közvetlenül kiengedni...
Párazáró fólia (szigetelés belső fele, lakótér felé eső oldal) tükrös oldala a lakott terület felé kell hogy nézzen. Fontos hogy legyen a lambéria és a fólia között légrés, különben a hőtükör nem működik.
Páraáteresztő de vízzáró fólia (szigetelés külső oldala) a tükrös felület kifelé kell hogy nézzen, itt is érdemes légrés, de van olyan solflex fólia aminél nem feltétel "teljes kitöltésű".
Oromfalak "nincsenek", illetve a szomszéd ház felé vannak, vagy a beton térdfalat (azt azért kevéssé), vagy a tető kéne faragni.
Családi ház-béli tapasztalataim szerint a szellőzőcserép nem sokat ér (bár abból be lehetne tenni párat darabja egy ezresért (hornyolt bramac), a térdfal és a tető találkozásánál meg nincs nagyon lehetőség betonbontás nélkül rést kreálni :-(
Ha a hőtől védelem (is) lényeges, akkor a hőszigetelés tetejére terítenék egy (páraáteresztő) hőtükrös fóliát. A padláson ritkán mászkálás pedig általában ugyanazon a nyomvonalon történik. Oda ledobnék egy keskeny osb csíkot (vagy csak négyzeteket) és akkor még a puha cipővel sem kell foglalkozni.
...puha talpú cipő, nagy kárt nem tesz szerintem a felületben. Mondjuk 15 cm vélhetően elég....
Nem muszáj a tető síkot átépíteni....elég...
Csak azt megoldani valahogy, hogy folyamatosan ÁTJÁRJA a levegő a padlás teret. Azaz a kialakuló kis huzat tudja magából a padlástérből kihordani a meleget, amit a cserép besugároz...
A szemben lévő oldalakra két nagyobbacska szellőző csak beépíthető valahogy még társasházban is...
Ha vannak végfalak akkor abba, ha csak a tető akkor abba.
1. Ha az ember a semmire nem használt, szigeteletlen padlásfödémre 10-20 cm Austrotherm ATN-100 lapot rátesz, azon - ha kell mondjuk a tetőn valamit matatni - el lehet tipegni lapos talpú cipővel, vagy kéne rá 10-12 mm OSB?
2. Hány cm-ben érdemes gondolkodni, ha az ember a szigeteletlen tetőtér forróságát akarja valahogy elzárni a lakás elől? (Tudom, csodák nincsenek, és a tetősíkot kéne szigetelni, és szellőztetni, de társasház lévén az nem egyszerű, az első megoldás meg még talán megy...)
Ablakkáva kialakítását hogyan érdemes csinálni? a.) először kávázni, majd a homlokzati lapokat a kávázó lapokhoz vágni, vagy b.) először homlokzatot szigetelni és végül a kávát kialakítani?
valamint
a hőszigetelő lapokat az alábbiak közül melyik kialakítással érdemes felrakni?
A lényeg, hogy két rétegű legyen az összes olyan fal+födém, amelyikre a nap rásüthet és a két réteg között szabadon (könnyedén, tehát nem 2-3 centi) átjárhasson a KÜLSŐ levegő. Így a nap által 50-70 (sőt) fokra felmelegített külső réteg a hőjét nem tudja közvetlenül a belső térbe sugározni (szauna hatás), a hő egy részét visszaveri a belső réteg (még jobb, ha a belső réteg külső felülete hőtükör) és a levegő kihordja a résből a hőt.
Azért belső levegő bevezetést írtam a légrésnél, mert azon járt az eszem, hogy a belső légtér levegő utánpótlását a garázs ÉSZAKI (árnyékos-hűvös) oldaláról oldanám meg.
Az a kis szigetelés kb. semmit nem ér majd Melegben (mint ma is... max párórával tolja el a melegedést és néhány fokkal csökkenti a hőmérsékleti csúcsot...alig fog késleltetni és tompítani.
Ennél 10x !!! többet ér... ha az egész garázzt kívülről befutattod vadszőlővel repkénynel, .. Szóval valami zöld folyondárral.
Ekkor alatta a garázs csak legfeljebb az árnyékban mért hőfokig tud melegedni. Sőt az intenzív párologtatatás miatt még addig sem sok esetben...tudod a sűrű fák alatt ..hűvös van...
Ha növény nem megoldható, akkor is a garázstető és garázsfal ÁRNYÉK alá helyezését kell/célszerű megoldani.
---
Egyébként, amit javasolnék... Csináld meg fordítva az árnyék alá helyezést azaz a dupla falú, átszellőző tetőt és falat !
Vagyis...
A belső hőszigetelést hagyd francba, szedd le azt is ami készen van. A lambériát viszont rakd fel a vasvázra, mégpedig akkora párnafával, hogy a lemez és a lambéria között maradjon 6-8 cm LÉGRÉS, a padlótól a plafonig! Mindenhol ezzel megvan a dupla falú épület, aminek ugye a belső falát a külső MINDENHOL árnyékolja...
Viszont a padlónál hagyj rést/lyukakat, hogy a belső levegő be tudjon jutni légrésbe. A tetőn pedig (gerincnél vayg gerinc közelben)vezesd ki KÍVŰLRE a légrésben a lemeztől felmelegedő levegőt...
A légrés és a légáramlás így kiviszi azt a hőt ami átjut a lemezen! A lambéria belső oldalén gyakorlatilag az árnyékban mérhető hőfok marad csak.
Fokozható még a beltér védelem, ha a lambéria mögé még tükrös fóliát is raksz, úgy hogy a tükör a lemezre verje vissza a meleget...
Szerintem ez az átszellőztetés többet fog érni a szigetelésnél...
Főleg, ha napos időben a lemez tetőre-oldalfalra minimális mennyiségű vízet is porlasztasz... Ami a párolgás hűtő hatása miatt 4-5 fokkal is leviszi a lemez hőmérsékletét még az árnyákban mérhető alá is!
Miután a légtér védelem kb. megoldott...jöhet amit MekkElek... jól írt a pince (akna) védelme !
Igen oda a meleg lejutásást kell gátolni... Szerintem, úgy 15 cm hungarocell kell az akna födémre. és körben cirka 0,5 méter (legalább) az akna falra, hogy a meleg garázspadló ne tudja a melegét leküldeni....
Azt gondolom, hogy mivel egy árnyékban 30-35 fokos napon a napi középhőmérséklet úgy 25 fok körül alakul és az aknában a talaj cirka 15 fokos.....
Így átszellőző fallal és szigetelt aknával elérhető, hogy 18-20 fok körül maradjon a pince a kánikulás heteken is...
Mondjuk lemenni csak hajnalban-reggel ér!!! Amikor hűvös levegő kerül csak le...
Akkor szerintem a bornak csinálj egy fél köbmétrnyi szigetelt részt az aknában, amit a talaj hűt alulról, merthogy onnan nem szigeteled le. 5 db 10 centis EPS lap, 4 összeragasztva, az ötödik rátéve. Lemezgarázs-szauna ellen esetleg egy fölé 20 centivel szerelt árnyékoló réteg segít, hogy ne süsse a nap a lemezt, aminek a belső oldala így nem válik sütőlappá.
Meleg ellen marhajó szellőztetés hatásosabb és olcsóbb. Esetleg egy hőtükör réteg, felette átszellőztetve. Sokan azt hiszik, hogy a hőszigetelés nyáron hűt, télen fűt, holott ez nem igaz. A hőszigetelés csak hőt szigetel (lassítja a folyamatokat) ezért ha van hűtés (télen fűtés), akkor annak hatékonyságát javítja. De ha a garázsodban nincs hűtés (pl klíma), akkor a hőszigetelés a belső tér felmelegedését nem akadályozza meg, csupán késlelteti.
A borok miatt meg szerintem ne az egész épületet hőszigeteld, hanem a szerelőakna fedelét (alulról a talaj hűt majd), de lagalább 10 centissel és esetleg az oldalát 1-1,5 méter mélységig, legalább 5 centissel. Így talán elképzelhető lesz 14-15 fok az akna alján. Gondolom én.
Az nem örökmozgó, napenergia hajtja az esőt, attól van édesvíz. Ha lenne egyik irányba áteresztő membrán, az sértené az energiamegmaradást (energiabefektetés nélkül nyomáskülönbséget hozna létre)
alaptest+tégla első két sor. vízszig rajta van. hogy megy rá a hőszig. baumitnál azt mondták nics rá semmi kitalálva. vagy átfúrod vagy nem. én döntöm el. azt hittem ez már ki van találva, azért kérdeztem...
>Amit ateresztokent aposztrofalunk az a membranok csaladjaba tartozik tehat a beepites jo vagy rossz iranyatol fuggoen ,atereszt vagy zar, -Ez fizikai képtelenség. (Egyszerűen összehoznék egy örökmozgót, ha létezne ilyen.) Ami átereszt, az mindkét irányba átereszt. És persze létezik olyan, ami a vizet nem engedi át, a párát meg igen, pl. Solflex nyár
Valószínűleg onnan vetted ezt az "irány nem mindegy" dolgot, mert annak a "bolyhos" fele kell befelé nézzen, az nedvszívó. Ugyanis bár páraáteresztő, de azért van páradiffúziós ellenállása. Előfordulhat, hogy a fólián lecsapódik a pára. Jobb, ha nem csepeg vissza az üveggyapotba, hanem helyben marad, és ha javul a helyzet, elpárolog.
Fordítva beszerelve a páraáteresztés nem változna, de a lecsapódó vizet nem tartaná meg.
Újabb kérdésem lenne a gyakorlati tapasztalattal rendelkezőkhöz.
Ablakkáva kialakítását hogyan érdemes csinálni? a.) először kávázni, majd a homlokzati lapokat a kávázó lapokhoz vágni, vagy b.) először homlokzatot szigetelni és végül a kávát kialakítani?
A kávában az élvédő alá melyik szigetelő lapnak kell kiérnie? A kávában levőnek, vagy a homlokzati szigetelő lapnak? Ezt lehet hogy káoszosan kérdeztem.
sziasztok, egy olyan prózai kérdésem lenne, hogy a lábazati xps-t hogy kell szakszerűen felrögzíteni, ha nem akarom átfúrni a bitumenes vízszigetelést a lábazaton?
"amit folia nevvel illetunk az nemlehet atereszto ,csak zaro."
Kivétel pl azok a fóliák, amelyeknél egy 100-200-as sd-jű anyagban apró lyukak (perforáció) biztosítják a pára átengedését.
"Amit ateresztokent aposztrofalunk az a membranok csaladjaba tartozik tehat a beepites jo vagy rossz iranyatol fuggoen ,atereszt vagy zar, vagy csak reszben teszi."
Tudtommal a páraáteresztő fóliák túlnyomó részében a "speciális" réteg nem más, mint egy nagyon sűrű szövésű és víztaszító anyag (a vízcseppek legördülnek róla, de a gőz áthaladhat). Egy ilyen rétegnek teljesen mindegy, hogy a pára melyik irányból merrefelé megy tehát enyhe túlzás speciális membránnak nevezni. Csak azért nem mindegy, hogy melyik oldala van kifelé, mert esetleg némelyiknek a belső oldala nedvszívó/merevítő/stb réteggel van kiegészítve. Persze én is hallottam olyan különleges anyagokról (membránokról), amely pl csak az egyik irányba enged át valamit, de szerintem mi, földi halandók nem tudjuk megfizetni az effajta szuper anyagokat (no meg nincs is szükségünk rá itt). Persze lehet azt is mondani, hogy ami nagyon sűrűre van szőve, az már nem szövet, hanem membrán...
Az pedig, hogy egy vékony, széles, hosszú és lapos valamit ne fóliának hívjunk, az nyelvészeti probléma, ilyenekben ésszerűbb a kialakult népszokásokat követni, mint nekimenni a szélmalomnak :)
"Ha nem fordítom be akkor ez okozhat akár penészedést belül, vagy max. csak annyi, hogy kicsit hűvösebb lesz ott a fal?"
Ha a fal egy részén gyengébb a hőszigetelés (vagy semmi hőszigetelés nincs), ott belül hűvösebb lesz a fal. Ha ez a hűvösség eléri a harmatponti hőmérsékletet (ami általában 12-14 fok) akkor ott a fal nedves lesz a kicsapódó párától. Ahol pedig nedves a fal, ott előbb-utóbb megjelenik a penész is. Hogy a 3/7 centi hőszigetelés elhagyása esetén csak hőt (=pénzt) vesztesz, vagy akár penész is lehet, azt ilyen kevés információból szerintem senki sem meri megsaccolni. Én befordulnék a hőszigeteléssel.
Ablak beépítése nálam úgy lenne (vakolható tokos redőny így adja ki) , hogy az ablakkeret a külső falsíktól 3 cetivel beljebb lenne , két ablaknál meg 7 centivel beljebb. (NF30-as tégla fal 12 cm hőszigeteléssel.) A kérdés, hogy a 3 ill. 7 centire mennyire szükséges befurdulni? Ha nem fordítom be akkor ez okozhat akár penészedést belül, vagy max. csak annyi, hogy kicsit hűvösebb lesz ott a fal?
Szia Szerintem reális az ár. Nagyjából 7-800ft-ért vállalják a színezést legalább is amiket én bekértem ajánlatokat ott ilyen összegek szerepeltek. Nálam is kell állványozni és ebben az árban az is benne van.
Mi van akkor, ha valaki effajta utólagos tetőszigetelésnél (hogy ne kelljen a külhéjat megbontani) a szarufák közül csíkokban kivágja a régi (zárt) fóliát és az új párazáró fóliát belülről rakja fel úgy, hogy az kanyarogva (alulról) körülveszi a szarufákat? A rögzítés történhet vékony lécekkel, de talán elegendő csak tűzőgép (tacker) is. Persze nem kinyomni a tetőlécig, hogy maradjon a fólia felett egy függőleges szellőző rés (habár ha cserép van, azok között mindig vannak rések, ilyenkor talán a függőleges rés is elhagyható lenne).
Mondjuk ilyen esetben a páraáteresztő fólia nem védi a szarufákat az olykor lecseppenő kondenzvíztől vagy hó/víz befúvástól, de legalább a hőszigetelés jó kezekben van és nem kellett leszedni a tetőt.
A (b) pont első része szerintem arról akar szólni, hogy ha a helyiség (padlástér) nagyon jól van szellőztetve és ha "ha a belső oldali párazáró réteg diffúziós egyenértékű légrétegvastagság értéke sdi ≥ 100 m", akkor nem szükséges a páratechnikai ellenőrzés. Ez azt jelenti, hogy szerinte ha belül legalább 100-as jóságú fóliát alkalmazunk, akkor teljesen mindegy, hogy a külső oldalon milyen fólia/légrés van, még az sem baj, ha egyáltalán nincs légrés és a hőszigetelés pl egy 300-as fóliával van lezárva. Ami szerintem egy nagy marhaság. Persze én nem vagyok szakember, csak egy amatőr.
Idézek még egyszer a szövegből: "b) egyszeresen átszellőztetett átlagos használatú tetőtér vagy helyiség esetén,"
Én ezt a mondatot nem tudom úgy értelmezni, hogy a tetőszerkezetben lévő 5 centis légrésre vonatkozik, hiszen egy légrés nem lehet "átlagos használatú" és nem lehet "helyiség".
persze persze, csak a teto (vagy tetoszerkezet) atszellozteteserol van szo, nem a tetoter atszellozteteserol. te mindig az utobbit irod. a tetoter az a lakoter ahol elsz.
Valaki írta itt korábban, hogy a szálas (üveggyapot) anyagot jobb kisebb vastagságban (pl. 5 cm-ként) leteríteni egymásra, mint egyszeri nagy vastagságban (pl. 15 cm). Kérdezem, ilyenkor nem fognak nagyon összenyomodni az alsó rétegek, illetve a pára így is tud belőle távozni?
Most látom csak, hogy mintha Japofan is azt mondaná egyszeres átszellőztetésnek amit én. Na, mindegy, holnap átolvasom mind a 30+ oldalt és majd próbálok intelligensen kérdezni.
"ha a tetőtér csak egyszeresen átszellőztetett (abban az értelemben, hogy a hőszigetelés külső része és a külső fólia között nincs légrés)."
Még mindig összekevered a tetőtér szellőztetését a hőszigetelés feletti légrés átszellőztetésével. Ha nem fogalmazod újra ezt a mondatod, azt fogják hinni, hogy többszöri figyelmeztetés ellenére is kevered a szezont a fazonnal, márpedig egy ilyen embernek szinte lehetetlen segíteni, ezért esetleg meg sem próbálják a továbbiakban.
Már az is gyanús, hogy az eddigiek ellenére eltüntetted a légrést a külső fóliád alól, pedig legalább ezerszer és ezerféleképpen mondtuk, hogy a hőszigetelésnek kifelé szellőznie kell.
Talán az egyik leghasználhatóbb megoldást az UNITOP jelenti, nagyon sokféle felületre kentük már fel és még nem jött le egyikről sem az elmúlt jó néhány év alatt. Szerintem egy próbát megér...
Jól értem, hogy azt mondod, hogy ha: - sdi>100 m (kevés pára megy át rajta) - belső hőmérséklet <22, páratartalom <65% (nem túl sok pára van bent),
akkor a külső oldali fóliára nem jut ki annyi pára, hogy az gondot okozzon még akkor sem, ha a tetőtér csak egyszeresen átszellőztetett (abban az értelemben, hogy a hőszigetelés külső része és a külső fólia között nincs légrés).
Elnézést, hogy visszakérdezek, de sok hozzászólás között oszlott meg ugyanannak a mondanivalónak az alanya, állítmánya meg egyébmondatrészei :-)
1. Amikor sdi>100 párafékezés van, ezért ANNYI pára nem juthat át, akármi is van a külső oldalon a légrésnél, hogy gondot okozzon.
2. Kifelé nyitott pára szempontból a rendszer! A belső-külső arány legalább 1:6 ....ami elegendő ahhoz, hogy bár belül ugyan nincs komolyabb párafékezés, hanem épp csak lassítás, de emiatt már gyorsabban szárad kívűl, mint ahogyan jön belülről a pótlás...
Valóban, ez (is) félreérthető a szövegben: tehát az "egyszeresen átszellőztetett átlagos használatú tetőtér" itt egy olyan tetőteret (lakóteret, életteret, szobát, stb) jelent, aminek a levegője óránként teljesen kicserélődik. Ez NEM AZONOS a tetőszerkezetben lévő 5 centis légrés átszellőzésével (amely a hőszigetelésből távozó párát hordja ki a szabadba).
"Nem értem, hogy hogy jön ide a bekezdés első része, mivel a következő rész rögtön azt mondja, hogy nem kell páratechnikai ellenőrzést végezni, ha (ismert szöveg)."
A szöveg szerint páratechnikai ellenőrzés elmaradhat: - az (a) pont szerint akkor, ha a teljes hőszigetelés 20 százalékánál nincs több a párazárón belül, - a (b) pont pedig az egyszeres átszellőztetésű tetőterekre vonatkozik. Szerintem Nálad egyik sem valósulna meg, úgyhogy kár ezzel a résszel foglalkozni.
"De csak a példa kedvéért tegyük fel, hgoy a kérdéses tetőtér egy óra alatt átszellőződik. Akkor igaz, hogy lehet egyszeres átszellőztetésű a tetőtér, még úgy is, hogy kívül-belül párazáró fólia van?"
A fal milyenségének és a helyiség szellőzésének semmi köze egymáshoz, ezek egymástól független dolgok. Szellőzés szempontjából egy jól elkészített falat (tetőszerkezetet) tökéletesen légzárónak lehet tekinteni (ha másért nem, legalább a belső párazárás miatt), a helyiségek légcseréje szellőző nyílásokon át vagy szellőztető berendezés segítségével történik. Tehát igaz, hogy lehet egyszeres átszellőztetésű a tetőtér, még úgy is, hogy kívül-belül párazáró fólia van.
A vaköregasszonyok szerint az ökölszabály 1/6 azaz 16,67% lehet a párazáráson belül...az U értékből. (a 20% még (tán)belefér, de több már erősen kétesélyes)
Két dolog halálbiztos:
- nincs tökéletes párazárás, ezért - a párazáráson kívüli szigetelésnek ki kell tudnia száradni...a szabadtér felé!
Ez megoldható két módon... - légréssel ( minima 5 cm), ami valóban ÁT is szellőzik - páraeteresztő fóliával, aminek a másik oldalán szintén átszellőző légrés van vagy a szabad tér...
Szóval én azt merem állítani, hogy a külső oldalon mindenképpen kell vagy párazáró fólia+2légrés vagy páraáteresztő fólia+1légrés vagy maga szabad levegő kell legyen...
A tökéletes párazárást, ilyen fóliás rendszerben nem igazán tudom elképzelni...a való világban...
A fóliát láttad már közelről...? Kell rajta lenni valamilyen gyártó+típus jelzésnek! Az alapján eldönthető, hogy záró vagy áteresztő...
"Először is értelmezni kellene a bekezdés elejét..."
Nem értem, hogy hogy jön ide a bekezdés első része, mivel a következő rész rögtön azt mondja, hogy nem kell páratechnikai ellenőrzést végezni, ha (ismert szöveg).
Én ebből pont azt látom, hogy akár egyszeres átszellőzetésű is lehet az ismert feltételeknek megfelelő tető.
De csak a példa kedvéért tegyük fel, hgoy a kérdéses tetőtér egy óra alatt átszellőződik. Akkor igaz, hogy lehet egyszeres átszellőztetésű a tetőtér, még úgy is, hogy kívül-belül párazáró (tudom, olyan nincs...) fólia van?
Mivel valóban tökéletesen párazáró fólia gyakorlatilag nem létezik, ugyanazt szokták hívni párafékező fóliának is tudományosssan. A két kifejezést szerintem tekintsd azonosnak.
"Ha egy bármilyen vacak nájlonfólia kerül a szarufa közötti és alatti hőszigetelés közé, akkor el lehet tekinteni a páratechnikai számításoktól, vagyis páratechnikai szempontból mindegy milyen megoldást választunk (feltételezve a max belső 22 fokot és max 65% páratartalmat)."
Ez a mondat (a hivatalos szöveggel ellentétben) értelmes, viszont szerintem nem igaz.
Először is értelmezni kellene a bekezdésnek mindjárt az elejét: "b) egyszeresen átszellőztetett átlagos használatú tetőtér vagy helyiség esetén" Ez valószínűleg azt jelenti, hogy ez a bekezdés kizárólag olyan tetőtérre vonatkozik, amelynek a teljes levegője óránként garantáltan lecserélődik, tehát például ha a tetőtér térfogata 200 m3, akkor csak a tetőtér szellőzése legalább 200 m3/h.
Viszont ha a 100m-es rétegdiffuziós egyenértékű légrétegvastagságot a szövegben kicserélem az általad használt "bármilyen vacak nájlonfólia" szakkifejezésre, akkor a szöveg számomra a következőt jelenti.
Ha egy bármilyen vacak nájlonfólia kerül a szarufa közötti és alatti hőszigetelés közé, akkor el lehet tekinteni a páratechnikai számításoktól, vagyis páratechnikai szempontból mindegy milyen megoldást választunk (feltételezve a max belső 22 fokot és max 65% páratartalmat).
Ezt tovább értelmezve az én helyzetemre azt jelenti (?), hogy bár a külső oldali fóliám párazáró, nem kell kétszeres átszellőztetést tetőteret kialakítani --> a szarufa közöket teljesen kihasználhatom.
Jól látom, és feltételezve, hogy a szöveg ezt jelenti, valóban így van ez?
A megfogalmazás számomra túl zavaros (egyszer "párazáró fólia" másszor "párazáró réteg", stb), úgyhogy meg sem próbálom értelmezni. Szerintem a párazáró réteg legyen a hőszigetelésen belül és kész. (maximum a belülről számított 20-25 százaléknál)
"Pld. mi kell ahhoz, hogy a belső oldali réteg diffúziós egyenértékű légrétegvastagsága nagyobb legyen mint 100m? "
Ezt az értéket szinte bármilyen vacak nájlonfóia vagy pl xps tudja, de még eps is léztezhet ilyen.
"de akkor a légrés (nem is tudom mekkora kellene a fólia és a hőszigetelés közé, 3 cm?) lecsökkenti a szarufák közötti hőszigetelés lehetséges méretét, amit a szarufák alatt kell pótoljak."
Ez bizony így van. Ha nem akarod leszedni a tetőt, hogy a külső fóliát páraáteresztőre cseréld (és esetleg kifelé vastagíthasd a hőszigetelést), akkor sajnos befelé kell csökkenteni a lakóteret. Légrésnek 4-5 centiket láttam javasolni (alul-felül ki/bejárattal!) ráadásul a légrés és az üveggyapot közé illene egy páraáteresztő réteg, hogy a légrésben áramló levegő ne tudja "átöblíteni" a gyapot felső rétegeit, leontva annak hőszigetelő képességét.
2. Páratechnikai méretezés alapján a belső oldali párazáró fólia kerülhet a hőszigetelő rétegek alá, ill. a két hőszigetelő réteg (pl. a szarufa közötti és a szarufa alatti első keresztirányú hőszigetelés) közé. Az utóbbi rétegrend esetén a páratechnikai ellenőrzés elmaradhat, ha: a) a párazáró fólia alatti hőszigetelés hővezetési ellenállása nem haladja meg a teljes rétegfelépítés összes hővezetési ellenállásának 20 %-át, vagy b) egyszeresen átszellőztetett átlagos használatú tetőtér vagy helyiség esetén, ha a belső tér légállapotjellemzői a 22 °C-t és a 65 % relatív nedvességtartalmat nem haladják meg, és - ha a belső oldali párazáró réteg diffúziós egyenértékű légrétegvastagság értéke sdi ≥ 100 m, vagy - ha a belső oldali párazáró réteg sdi ≥ 2 m, illetve a külső oldali alátéthéjazat sde ≤ 0,3 m határértéknek megfelel, illetve - ha az sdi./sde tényezők arányszáma a hatszorosát meghaladja.
Én ezt úgy értelemez, hogy ha a szarufák közé és alá is teszek hőszigetelést és a kettő közé teszek párazáró fóliát ÉS (az a. (20%-os) variációt technikailag nem tudom megcsinálni a ház adottságai miatt, tehát marad a) b. variáció szerinti hőmérsékletet és páratartalmat tartok ÉS a párazárás a három fentebb leírt feltétel közül az egyiknem megfelel, akkor még akkor sem vagyok bajban ha a külső oldali fóliám párazáró és csak egyszeresen átszellőztetett a tetőterem.
A kérdésem, mennyire bonyolult a fenti, három bekezdés közül valamelyiket megvalósítani.
Pld. mi kell ahhoz, hogy a belső oldali réteg diffúziós egyenértékű légrétegvastagsága nagyobb legyen mint 100m? Légmentesen leheggesztett acéllap?
Ez azért lenne fontos, mert ha most a külső oldalon párazáró fóliám van, akkor vagy: - lecserélem páraáteresztőre és marad egyszeresen átszellőztetett a tetőm (viszont nem hiszem, hogy ésszerű munka és pénzráfordítással meg tudom oldani a fólia cseréjét), vagy - kétszeresen átszellőztetett lesz a tetőm, de akkor a légrés (nem is tudom mekkora kellene a fólia és a hőszigetelés közé, 3 cm?) lecsökkenti a szarufák közötti hőszigetelés lehetséges méretét, amit a szarufák alatt kell pótoljak. Nem a világ vége, de az már a lakótér és vannak helyek ahol még néhány centi is kényelmetlen lehet.
Szóval ha ezzel a rejtélyes légrétegvastagságos dologgal tudtok segíteni, hogy megértsem ez mennyire durva technikai elvárás (nyilván nem a technikai durvasága a lényeg, hanem, hogy milyen bonyi beépíteni és mennyibe kerül), azért hálás lennék.
Sziasztok, fóliákkal kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Vettem a házam, szóval nem tudom mi van beépítve, ezt próbálom most kitalálni.
A tervek szerint a tetőrétegrendje: - Bramac - fólia, - lécezés, szarufa (15 cm vastag) - hőszigetelés (10 cm vastag) - párazáró fólia - gipszkarton.
Amit próbálok kitalálni, az az, hogy a Bramac alatti első fóliaréteg párazáró v. páraáteresztő-e.
Pusztán a fenti infók alapján ezt el lehet dönteni?
Elsőre arra gondoltam, hogy tuti nem lehet párazáró mert akkor beszorul a pára, de most jöttem rá, hogy lehet, hogy az 5 cm-es légrés (15 cm gerenda vs 10 cm hőszigetelés) miatt mégis. Vagy rosszul gondolom?
Pinceplafont kellene szigetelnem (Porotherm cserépkefnis födém), szerintetek mivel lenne érdemes EPS-t ragasztani rá? Valami olyan anyag kellene, ami azonnal elbírja a kb 5 centis hőszigetelő lap súlyát, azaz nem kell "zsaluzni" :).
"kontaktragasztok tapadnak hozza (lasd cellux, palmatex), de az ilyen kotes sokkal gyengebb mint egy igazi ragasztas."
Talán találok ilyen ragasztó anyagot kenhető/szórható formában (megfizethető áron), amely ragasztó rétegen viszont talán már megmarad a festék. Szóval nem szükséges nagy kötési erő.
"szerintem vegyel feher drenlemezt."
Jelen esetben nem a szín a lényeg, hanem a gomba/baktériummentes bevonat.
"de a korabbi allitasodnak megfeleloen semmi nem tapad hozza."
Azt írtam, hogy "szinte semmi", szóval úgy gondolom (remélem), hogy létezhet olyan festék, amivel festhető. Ezt a területet próbálom feltérképezni, hátha van valakinek gyakorlati tapasztalata.
"Tehát, ha összenyomom az üveggyapotot, nem romlik a hőszigetelő képessége???"
A szálas hőszigetelők jósága (fajlagos hőszigetelő képessége) erősen függ a testsűrűségtől. Az olcsóbb paplanok általában kb 10 kg/m3 sűrűségűek (ezen sűrűség alatt gyakorlatilag átjárná a szellő is), a drágák/sűrűk 40 kg/m3-nél kezdődnek. Tehát ha egy 10 centi vastag paplant összenyomsz 5 cm vastagságúra, az úgy fog hőszigetelni, mint egy nagyobb fajlagos testsűrűségű, tehát valamivel jobb minőségű 5 centis paplan.
Példa: 10 cm vastag 0,044-es fajlagos hőszigetelő képességű anyagból készült olcsó üveggyapot paplan hővezetése: 0,44 W/m2K Ha ezt összenyomod 5 centire, akkor a fajlagos testsűrűsége kétszeres lesz, ezzel javul a fajlagos hőszigetelő képessége (mondjuk kb talán esetleg 0,041-re), viszont a vastagsága a felére csökkent. 5 cm vastag 0,041-es fajlagos hőszigetelő képességű anyagból készült üveggyapot paplan hővezetése: 0,82 W/m2K Tehát a fele olyan vastagság elvileg fele olyan jó hőszigetelést jelentene, de ezen egy kicsit kompenzál a fajlagos hőszigetelő képesség javulása.
A forint/hőszigetelés optimális viszonyt figyelembe véve anyagilag legtöbbször az éri meg legjobban, ha mindig éppen olyan vastag paplant használunk, amekkora a rés, de ha már megvettük a vastagabbat, akkor nem baj, ha az egy vékonyabb helyre kerül. Én pl kb 25 cm-es résbe (falban) 30 centi gyapotot tervezek rakni, hogy biztosan ne maradjanak levegő üregek sehol (és ne rogyjon meg az évek során) de én nem vagyok normális (és építőipari szakember sem).
off: Erről jut eszembe, tudja-e valaki: a falfestékek jól tapadnak PE felületre? Fekete műanyag drénlemezt szeretnék festeni mészfestékkel (esetleg diszperzióssal).
Amikor ilyen problémám volt, akkor a Soudal Perimeter Kleber jött szóba, mint ilyenre alkalmas ragasztó (vagy más gyártók hasonló terméke). Az adatlapja szerint: "Felületek: Minden hagyományos építési felületre, mint: beton, fal, kő, fa, fém, polisztirol, rétegelt bitumen és hideg kátránypapírhoz. Nem tapad a PE, PP, PFTE, Szilikon felületekhez. A felület tiszta, száraz, por- és zsírmenteskell, hogy legyen."
Bitumenes lemezre szeretnék XPS-t ragasztani, csak nem tudom, hogy mivel. A környékünkön bejártam az összes lehetséges helyet, de sajnos sehol nem tudtak segíteni. Segítségeteket előre is köszönöm!
Köszönöm a tájékoztatást. Így egy kicsit lehangoló a helyzet. Nagyon elgondolkodtató, hogy egyáltalán nekem megérné e pályázni. A kivitelezés nagy részét magam csinálnám meg, így ha okosba meg is tudom oldani a számlák beszerzését akkor is ott a kockázat, hogy esetleg kijönnek ellenőrizni a munkát és akkor bukta. A másik dolog még ha menne is így a dolog akkor annyi utánajárás meg pályázatmegírási díj és egyebek gyakorlatilag elvinnék azt a pénzt amit megnyerhetek ha nem érem el mondjuk az A kategóriát amit gondolom nem olyan egyszerű.
Az energetikai számítás gyorsan megvan. Hőkamera nem kell hozzá (most nyáron nem is volna értelme). Energetikus helyszínen megnézi az ingatlant, feltérképezi. Megbeszéli a tulajjal a leendő változtatásokat. Ezek alapján elkészül a jelenlegi- és a felújítás utáni helyzetre vonatkozó állapotlap.
Az egész pályázatban a legnagyobb cumi eddig a megfelelő ajánlatok beszerzése.
Meglepő számomra, hogy az építési vállalkozók, anyagforgalmazók maximális tájékozatlanságról tesznek tanúbizonyságot a pályázati anygaggal kapcsolatban, holott szerintem jól felfogott üzleti érdekük lenne, hogy vágják a témát. Szóval rájuk nem hagyatkozhattam, így át kellett nyálaznom a pályázati anyagot többször is és a necces kérdésekben telefonon és személyesen is érdeklődtem a pályázatkezelőnél.
Jelenleg a kültéri ajtóval nyűglődök. Szeretnék kültéri, hőszigetelt, faburkolatú fém biztonsági ajtót bejárati ajtónak családi házra. Egyrészt a biztonsági ajtók túlnyomó zöme beltéri, tehát pl lépcsőházakba szánt. A maradéknak vagy nem elegendő a hőszigetelése, vagy nem tűnik elég masszívnak, vagy nekem túlzottan drága, vagy csak szimplán semmiféle minőségi tanúsítványt nem tudnak felmutatni a termékről, aminek hiányában a pályázati anyagban már nem is szerepelhet.
Energetikus kiválasztása terén is elővigyázatosnak kell lenni. Körükben is rémisztő tájékozatlanság uralkodik a ZBR-pályázatok kapcsán. Egész egyszerűen nem tanulmányozzák át az új kiírásokat, hanem az évek alatt összegyűjtött rutinból próbálnak megélni, de ez itt sajnos kevés, mert sok változás van a korábbi évek pályázataihoz képest.
Őszintén szólva csodálom azt, aki hibátlan pályázatot tud benyújtani jelenleg.
Összegzésként kb 70.000 lesz szerintem a végső összeg a pályázatbenyújtással kapcsolatban. Sajna a végső siker nem garantált és a munkafolyamatokat olyan szinten vetette vissza a pályázati anyag összeállítása, hogy egyelőre számomra szitokszónak számít a pályázat szó. De ha sikerül, legalább kijöhet belőle a konyhabútor ára. Persze csak utólag...
Szia Visszaolvastam jó pár hozzászólást és észrevettem, hogy pályáztál a ZBR pályázaton. Lenne ezzel kapcsolatban pár kérdésem. Láttam, hogy 30.000ft volt az energetikai számítás, de ebben minden benne volt? Kellett e hőkamerás vizsgálatot csináltatnod a házról? Nagyjából mennyibe kerül az összes papírmunka mire kész van a pályázatod és be tudod adni? Előre is köszönöm a válaszokat.
Több, vastagabb gyapotot már nem akarok, mert beverem a fejem a tetőgerincbe. :-)
Jelenleg arra tippelek, hogy a lakótérben, a jelenlegi plafonon fogom elhelyezni a párazáró fóliát. Azt meg majd kitalálom, hogyan. Mindenesetre köszi mindenkinek az együtt gondolkodást és a számításokat, tanácsokat.
Köszi a matekot. Lényegében ettől tartok, még ha nem is sikerül tudományosan megfogalmaznom. Az zavar főleg, hogy ez a kérdés egyik szigetelő vállalkozóban sem merült fel, akinél rákérdeztem. Az általános válasz, hogy jó lesz az úgy.
"Mi lenne, ha leszedném a plafonról a vakolatot, nádat és az alsó deszkázat aljára rögzíteném a fóliát? Alatta úgyis tervbe van véve egy gipszkartonos álmennyezet."
Akor már szerintem jóval kevesebb munka egy vékony nájlon fóliát egyszerűen tapétaként felragasztani a jelenlegi plafonra. Csak nem esik le :) Hacsak nincs jobb ötlete a nálam okosabbaknak.
"A gerendák alatt záródeszkázat, némi nád és a mennyezeten a vakolat."
Tehát párazáró fólia szempontjából a födém leggyengébb pontja a gerenda feletti fóliarész: nézzük, hogy hány fokos lesz itt a fólia nagy hidegben.
A vakolat+nád réteg hőszigetelési tényezője legyen 0,5 W/mK ha a vastagsága 2,5 cm, akkor ezen réteg hőszigetelése: 20 W/m2K Jól kiszáradt fenyő gerenda hőszigetelési tényezője kb 0,15 W/mK, ebből 15 centi vastag: 0,9 W/m2K Tehát a fólia alatti rétegek összesített hőszigetelése: 1/((1/20)+(1/0,9))= 0,86 W/m2K
A fólia feletti réteg 15 cm 0,039-es üveggyapot hőszigetelése: 0,26 W/m2K
Tehát van egy belső 0,86-os réteg, egy fólia és egy külső 0,26-os réteg. A fólia réteg aktuális hőmérséklete a külső és a belső hőmérséklettől, valamint két hőszigetelés arányától függ. Ez az arány (0.26/0,86=) 3,3 Amikor kint -15 van, benn meg +22 fok, akkor a külső/belső hőmérséklet különbség 37 fok. A fenti 3,3-as arányt figyelembe véve a fólia hőmérséklete ilyenkor (**37/3,3=) 11,2 fokkal lesz hidegebb a belső hőmérséklettől, ami 10,8 fokot jelent. Ez sajnos szinte biztosan alatta van az aktuális harmatponti hőmérsékletnek (lásd táblázat alul), tehát ilyen hidegben a gerenda feletti párazáró fólia alsó felén nedvesedés jelenhet meg. Tehát ide szerintem nem kéne párazárót tenni. Remélem jól számoltam mindenütt.
(**leegyszerűsített számítás, a külső és belső hőátadási tényezőket elhanyagoltam, a lényegen nem sokat változtatna)
Nem is voltam pontos az előbb. Szóval a 700Ft/m2 az 15cm-re vonatkozik és abból lesz nekem két réteg, mint korábban vázoltam.
A Szigatech-nél ez 690Ft/m2 és most valami akcióban -11%-ot adnak (ha él még az akció). Ez a nekem szükséges mennyiségnél kb 10ezer Ft-ot jelent. Még szétnézek persze.
Szerintem kérjél nagyon sok ajánlatot, mert lehet abból az árból még faragni. Nem mondtam, hogy a 10cm a legoptimálisabb vastagság, egyszerűen erre volt pénz tavaly. Szerintem azért ez is számított nem is keveset. A gerendák között nincs semmi. Idén kerül közé be a gyapot és vissza lesz deszkázva a padlás. Viszont ha megfogadsz egy tanácsot akkor nem egyben veszel 15cm-t, hanem 5cm-es gyapotot veszel ami gyárilag 10cm-esbe van tekercselve csak szét lehet szedni. Átlapolással rakod és úgy hatékonyabb lesz a szigetelés. Árban még lehet jobban is jársz, mert az 5 és 10cm-es gyapotot szokták előszeretettel akciózni.
A gerendák alatt záródeszkázat, némi nád és a mennyezeten a vakolat. A szokásos régi megoldás.
Mi lenne, ha leszedném a plafonról a vakolatot, nádat és az alsó deszkázat aljára rögzíteném a fóliát? Alatta úgyis tervbe van véve egy gipszkartonos álmennyezet.
Szia Látom te is hőszigetelsz mostanában. Nekem is fa gerendás födémem van és tavaly nyáron tettem fel 10cm szigetelés próbaképp a padlásra csak úgy leterítve. Nálam nem volt agyagos tapasztás így simán a colos deszkákra került a gyapot. Én sehova nem tettem fóliát. Egész télen figyelgettem a gyapot alját, hogy nem párás e alatta a deszkázat, de sehol nem találtam erre utaló jelet. Idén nyárra sikerült egy kis pénz magot összegyűjteni így meg tudom csinálni kultúr módon az egészet és felkerül összesen 30cm gyapot. Szerintem ha biztosított a párának az útja és az szabadon távozhat akkor nem kell párafékező fólia a szigetelés alá ilyen esetben amiről most beszélünk. Én sem fogok tenni csak a szigetelés tetejére pára áteresztő fóliát. Ha szabad megkérdeznem te milyen áron vetted a gyapotot?
"A kérdés tehát, hogy hová kerüljön a párazáró fólia, amely a lakótér felől állná az útját a párának"
Ahol gerenda van, ott a párazáró fóliát ugyebár csak a gerenda tetejére rakhatod (vagy sehova). Azt már tudjuk, hogy milyen jóságú lesz a hőszigetelés a gerenda fölött: 15 cm 0,039-es (és nem 0,39-es!) gyapot, ami 0,25 W/m2K hőátbocsátású réteget jelent. De még mindig nem tudjuk, hogy milyen a födém hőszigetelése a fólia ALATT, mert a fólia alatti és feletti rétegek hőszigetelésének arányából lehet megsaccolni, hogy nagy hideg esetén a párazáró fólia harmatveszélyes hőmérsékletűre hűlhet-e le. Tehát: milyen hőszigetelő rétegek vannak a gerenda alatt?
Majd tíz évvel ezelőtt ezelőtt, amikor még nem volt általános az utólagos hőszigetelés, az 5 centis lapok már akkor is görbék voltak. Két éve amikor anyámnál csináltam 12 centis Austrothermmel, azt hittem, hogy az ilyen vastagságúak már nem lehetnek görbék. Sajnos lehetnek. Én úgy oldottam meg a problémát, hogy azokat a lapokat amelyek nagyon görbék voltak, félre raktam és a sarkoknál használtam fel őket fél vagy háromnegyed darabként. Úgy már elmennek. Azt jó lenne tudni, hogy a 04.26. a gyártás vagy a csomagolás ideje. Már csak azért is mert ezek a nagynevű gyártók mindig hangsúlyozták, hogy tőlük csak két-három-négy hónapos pihentetett anyag jön ki, ezzel is biztosítva a méretpontosságot. Nos, úgy látszik, hogy ez már régen megdőlt...
Én három méteres alu vízmértéket használtam. Pont jó volt mert 302 centi volt a homlokzat magassága. Így még éppen elfért az indítóprofiltól. Nem volt nehéz vele dolgozni.
Nos, az ide vágó számításokhoz én láma vagyok, így csak leírom a rétegrendet, hátha segítetek ismét.
Tehát a fa födémgerendák 16x16-osak. Ezek közé kerül a terv szerint 15cm Knauf Insulation 0,39 üveggyapot. Erre a gerendasorra visszakerül a jelenlegi vékony deszkázat légrésekkel. A gerendákra merőlegesen épül egy deszkaváz, amibe szintén 15cm gyapot kerül az előzőleg írt típusból. Erre jön a páraáteresztő fólia, majd a záró collos deszkázat, mint járófelület.
A kérdés tehát, hogy hová kerüljön a párazáró fólia, amely a lakótér felől állná az útját a párának. Optimális az volna gondolom, ha a gerendál alatt lenne, csak kérdés, hogy ezt technikailag hogyan szokás kivitelezni. Vagy a fenti adatok tükrében lehet-e káros következmények nélkül a gerendákra és azok közé paplanként teríteni. Ez utóbbi esetben ugye a felszökő pára érné a fagerendázatot.
Nem sokat tárolgatták, 2010.04.26-os gyártás. Nálam a pinyóban van 2-3 bála van max egymáson. Úgy látom a csomagolás túl erős a szélső lapokat huzta meg...
Szóval ha a tetőteret olyan rétegrendben akarom hőszigetelni, hogy: - cserép, - gerenda, - PIR/PUR tábla - gipszkarton.
Akkor a gipszkarton meg a PIR/PUR tábla közé kell-e: - fólia a párazáráshoz, illetve - párnafa a tábla meg a gipszkarton közé vagy mehet a gipszkarton közvetlenül rá a hőszigetelő lapra. Elbírni elbírja, mert ezekre szokták rakni a cserepet (cserépléccel, persze) is ha kívülről szigetelnek vele.
Úgy látszik, hogy ilyen rettentően felelősségteljes kérdésben senki nem mer nyilatkozni :) Én pl asse tudom, hogy hova kell az ölesléc a hőszigeteléskor.
Különben meg egy öl kb 190 cm, szóval a kérdés helyesen: "Meg tudná mondani, akinek van gyakorlata, hogy másfél öles vagy két öles léccel jobb dolgozni?" Az én tudásszintemen kb ennyit tudtam segíteni. :)
Meg tudná mondani, akinek van gyakorlata, hogy 3 vagy 4 méteres ölesléccel jobb dolgozni?
6m-es falszakaszok szigeteléséről van szó. Nyilván a 4 méteressel könnyebb tartani az egyenest, de attól tartok, hogy a gyakorlatban azzal már kényelmetlen mozogni, dolgozni.
"Tehát arra gondoltam, hogy ha a födémgerendák közét is fel szeretném tölteni gyapottal..."
Ki kellene számolni, hogy a fólia nem kerül-e a harmatponti hőmérséklet alá (ami normál körülmények között kb 12-14 fok) még nagy hidegben sem. Ehhez tudni kellene, hogy milyen jóságú hőszigetelő rétegek lennének a párazáró fólia alatt és felett (legalább a a legkritikusabb helyeken, pl a gerenda felső síkjánál). Milyen vastag/magas a gerenda és milyen rétegek vannak alatta és milyen hőszigetelő réteg lesz felette?
Köszönöm! szerintem valamilyen 30 NF (10 éves a ház) tehát ez vonatkozna rá:
"Ha valami régebbi falazó blokk ami U=0,7-0,8 körül van, akkor a 3 cm-el, most U=0,5 körül lehet valahol... és a 12 grafitossal, U=0,2 körül lesz (ami egész jó)
Ekkor a javulás U=0,30 azaz ~300 Ft/fal_m2/év gázból..."
Azt meg lehet kérdezni, hogy a 300 Ft/fal m2 megtakarítás milyen gázárral számol, és ezt hogyan befolyásolja egy gázár emelkedés? illetve a számítás maga is érdekelne, és akkor nem kérdeznék ennyit.. :)
Kérdés még, hogy a számításnál úgy számoltál, hogy 3 cm illetve (3cm + 12 cm graf), v 3 cm illetve 12cm graf..
A számítás alapján a jelenlegi árak mellett akkor kb 60e Ft megtakarításom lenne éves szinten, és szerintem ha csak rárakatnám a 12 cm grafitos szigetelést a jelenlegire akkor kerülne min 5e Ft/nm-be azaz 1 millió Ft-ba a beruházás tehát 16.6 év a megtérülés változatlan árak mellett....
Tehát arra gondoltam, hogy ha a födémgerendák közét is fel szeretném tölteni gyapottal...
No erre voltak a javaslatok, hogy a párazáró fóliát - mint egy paplant - terítsem le a födémszerkezetre, tehát a födémgerendákon átvetve. Ezután menne be a közökbe a gyapot, ami rendben is van, mert azt megóvja a lakótér felől érkező párával szemben, de a nedvességre szintén érzékeny fa födémgerendák meg a fólia alatt lennének, amivel még rosszabbá válna a helyzetük, mert így a hozzájuk felérő pára már nem tudna továbbhaladni, így páradiffúziós szempontból bezárnánk őket egy olykor páratelített térbe.
No, hogy kell akkor ezt megoldani? A gerendák alá kerüljön a fólia? De hogy?
Valahogy erősítsem a plafonra, vagy mi? Ezt nem látom egyelőre át, pedig már csinálnom kéne.
A páraáteresztő fóliával nincs ilyen gondom. Az egyértelműen megy majd a gyapot tetejére, fölötte egy pici légréssel, majd a járódeszkázattal.
Még valami: ha a belső párazáró fólia nem a lakótér közelébe, hanem valahova a szerkezet belsejébe kerül, akkor ki kell számolni, hogy az a réteg nagy hidegben nem kerülhet-e harmatponti hőmérséklet alá. Mert ha igen, akkor jobb nem oda tenni a párazáró réteget (esetleg sehova se tenni)
"Fafödém gyapotos szigetelésénél az nem gond, ha a szigetlőanyag védelme érdekében leterített párazáró fólia fedi a gerendákat?"
De gond. A pára a melegtől a hidegebb felé akar közlekedni. Ezt nem szabad akadályozni. Tehát a fal (födém) szerkezet lakótér felőli oldalára kerül a páraZÁRÓ fólia, a külvilág felé eső oldalára pedig a páraÁTERESZTŐ fólia. Ha nem így teszel, akkor a szerkezet belsejében párafelhalmozódás (vizesedés) jelenhet meg.
A korszerű páraáteresztő fóliákra nyugodtan csepeghet víz a tetőszerkezet aljáról, azt nem engedik át magukon, tehát a víz számára zárt fóliaként működnek, viszont a gáznemű párát átengedik magukon. Így védik a hőszigetelést/gerendát a külső vizesedéstől és egyúttal biztosítják azok kiszellőzését a külvilág felé.
uezen agyaltam amit mondasz, 200 nm 4-5 cm-rel számolva netto 8-10 m3 hulladék + a környék tele lenne dzsuvával - szerintem. + a pogácsákat is le kell verni. A pincében is ragasztottak a födémre alulról, amikor ezeket szedtem le, akkor a pogácsákat utólag géppel tudtam csak leverni, mert olyan erősen tapadtak a felületre + a hungarocell is inkább tört, mint egyben jött volna le. Volt egy hőkamerás felvétel ősszel, azon dübelek sem látszottak, 100% biztos vagyok benne, hogy nincs is benne (1. spórolás 2. 3 cm-s nikecellre minek). 1 dolog zavar még a ráragasztásban, az az, hogy a két réteg közé ne menjen be víz, apum még azt mondja, hogy talán a második réteget már nem is pogácsásan, hanem telibe glettvassal húzná, és akkor az eps szinte felcuppanna a mostanira, aminek 1.5 mm-s dörzsölt felülete van..
Japofán véleményére lennék kíváncsi, hogy ha leszedem a 3 cm-s nikecellt + visszateszek mondjuk 12 cm-s grafitost, akkor kb mennyit javulna a teljesítmény...
Segítsetek eloszlatni az aggályaimat! (az sem baj, ha megerősítitek)
Fafödém gyapotos szigetelésénél az nem gond, ha a szigetlőanyag védelme érdekében leterített párazáró fólia fedi a gerendákat? Mert eddig ezt javasolta mindenki, de engem elgondolkoztat, hogy a fólia alatt a födémgerenda nem fog-e dunsztolódni. Laikusként úgy gondolom, az volna a jobb, ha tök alulról menne fel a fólia valahogy a mennyezetre és így az egész födémszerkezet a szigeteléssel együtt fölötte helyezkedne el s így látná töltené ki rendesen a funkcióját.
Kérdés, hogy volt-e dübelezve és mennyire jól van felrakva. Ki kellene próbálni egy darabon, hogy simán lejön vagy tapad rendesen. Amennyiben tart rendesen és sima, biztos nem szedném le, ha csak nem többemeletes házról van szó. Ha levereted sok pénz, ha te csinálod sok meló. Ráadásul az alsó réteg ragasztója (ha jól van felrakva) foltokban fog lejönni, amit vagy levésegetsz, vagy kivakolod síkba, szóval nem olyan kis meló. Kapjon 15cm-es dübeleket az új réteg és nem lesz semmi gond. Marni semmit nem kell.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha van egy kb 4 cm-s hungarocell szigetelés a házon (a szín alatt jó vastagon leglettelve), akkor hogyan lehet erre feltenni a következő mondjuk 8 cm-st? Apum azt mondja, hogy be kellene marni valamilyen szerszámmal, legalábis a weber katalógusban ilyesmit írnak...
A 30021-esben linkelt hozzászólásomban minden benne van. Nem akartalak rábeszélni semmire, csak volt egy probléma, aminek megmutattam az általam választott megoldását :)
Monolit födémed van, vagy gerendás? Nálam gerenda van, mondjuk 10e/lukért én is megcsinálom inkább. :) Bár, ha jobban belegondolok, kell nekem 2 luksi.
Érd-Budaörs-Törökbálint-Délbuda téréségében hol lehetne Soudal Perimeter Kleber-t venni kis tételben (4-5 placak) ? A soudal.hu-n lévő számot nem veszik fel, a területi képviselő is csak mekeg-makog... Hogy akarnak így eladni valamit?! Na mindey, már megszoktam, hogy Magyarországon vagyunk.
Nálam az Alba Diamant csinálta. Elvileg ~10 eFt/db egy-egy 100mm-es lyuk nettó listaára, de nekem jóval kedvezőbben csinálták, mert épp egy más melót csináltak nálam, ez csak olyan mellékes volt. Egyébként listaáron is jóval kedvezőbb, mint például az álmennyezet készítés, arról nem is beszélve, hogy ha egy normálisan berendezett környezetben Hiltivel készítenének lyukat...
"Hazba utolag be lehet epiteni hovisszanyeros szelloztetest?"
Igen, habár ha vastag vasbeton födémed van, ott szép munka lesz a sok födémáttörés. A levegő zaja miatt nem tartom jó ötletnek az álmennyezetben vezetést. Már 60-70 mm-es csöveken is szoktak szellőztetést vezetni, de ezeken a szükséges levegőmennyiséget átpréselni nagy erő kell (ventilátor wattok = forintok), plusz a zajprobléma. Tehát a kis zaj és az alacsony üzemeltetési költség nagy átmérőjű (100-150 mm) csövezéssel érhető el (plusz nem árt, ha ráadásul sima a belső felülete és kevés éles törést/kanyart tartalmaz). Egyébként ez a témakör a "Passzív ház" topicban többször és elég részletesen körül lett járva, ott érdemes olvasgatni.
Ebben a fórumban bőségesen találsz erről információt. Vannak ott is segítőkész emberek.
Építéskor a megfelelő méretű födémáttörések kerüljenek kialakításra, az a legfontosabb, a többi meg majd később elkészül a tetőtérben, szigetelve. A fórumban találsz saját építésre is ötletet, nem is rossz hatásfokkal és árral.
Hazba utolag be lehet epiteni hovisszanyeros szelloztetest? Vagy valamit mindenkeppen elo kell neki kesziteni epitkezeskor? A neten valo keresgeles alapjan nekem ugy tunik, megoldhato a dolog utolagosan, mondjuk a csovek almennyezet folott valo elvezetesevel. Jol gondolom? Egy ilyen rendszerhez milyen atmeroju csovek kellenek, tehat mennyi hely kell az almennyezet folott?
"A lábazat az álltalában betonból, vagy beton anyagú falazóelemből készül. Azt hogy toljuk neki az eps-nek?"
Három ember kell hozzá: az egyik jól beolajozott fűrésszel vágja a betont, kettő meg tartja kétoldalt a házat, hogy le ne essen. A lábazatot kihúzzuk a ház alól és aládúcoljuk (a házat). Az lábazatot ezután már szabadon mozgathatjuk, akár neki is tolhatjuk a hőszigetelésnek.
"Az indítóprofil nem (csak) az indításhoz kell, hanem a vízorr miatt."
Az indítóprofil indít, a vízorr pedig orrol. Nem muszáj, hogy a két funkciót egyazon termék lássa el. Különben sem sűrűn kapható 150-200 milliméteres indítóprofil, de ha mégis, biztosan szinte ingyen adják méterét.
Hogy mi? "a lábazatot közvetlenül neki lehet tolni az eps-nek." A lábazat az álltalában betonból, vagy beton anyagú falazóelemből készül. Azt hogy toljuk neki az eps-nek? Ha meg a LÁBAZATI SZIGETELŐ LEMEZRŐL van szó, azt nem kell nekitolni semminek. Lécet is fölösleges. Különösen ha előbb a lábazati xps kerül fel, majd folytatódik tovább a játék a homlokzati eps-el. Az indítóprofil nem (csak) az indításhoz kell, hanem a vízorr miatt. Ha tehát a lábazat és a fölötte levő homl-t síkban van nem kell semmi. Ha a homlokzat kintebb van akkor ajánlott vagy az álltalad beküldött hálós műa. vízorr, vagy az indító profil.
Talán legegyszerűbb indítóprofil helyett felrakni a falra egy egyszerű tetőlécet/deszkát, arról indítani a hőszigetelést, oszt amikor megkötött a ragasztó, lekapni a falról a lécet és nincs hőhíd seholse, mert a lábazatot közvetlenül neki lehet tolni az eps-nek. Persze én nem szakember, csak amolyan mekkelek.
Az indítósínnek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy vízorral rendelkezik. Ez azért jó, mert a homlokzatról lefolyó víz a lábazati és a homlokzati szigetelés találkozásánál nem folyik be a szigetelés mögé, hanem lecseppen. A mostani időjárási körülményeket látva ez a tulajdonsága nem hagyható figyelmen kívül.
Lábazatot, mert akkor nem kell indítósín, és nem lesz hőhidad, és még óccsóbb is. Úgyesen felteszed a lábazatit, egyenesbe csiszolod a tetejét, és mehet a homlokzati felfele. Madzag, hosszú 3m-es ölesléc, és sok türelem a barátod. Az a lényeg, h pipecül egyenes legyen a teteje. Esetleg jól jöhet még egy slag vízmérték is. (Indítósínt ugyanúgy el lehet toszni, szal csak ezért nem jó ez a megoldás.)
Homlokzatot, mert az indítósínnel (vagy léccel) így tudod pontosan vízszintesen indítani a szigetelést. Ha nem vízszintes, akkor vagy a táblák között nyílik rés, vagy a sarkok mennek el. (Utóbbi a kevésbé vészes, mert "faragható".
Szerintem építéskor egyáltalán nem macerás berakni egy sor XPS lapot. Én 6 éve amikor bővítettünk sajnos hőszigetelés téren zöldfülű voltam és nem tettem be. Pedig csak annyi lett volna, hogy 6 db lapot sorban a falnak támasztok, és mehetett volna a feltöltés. Drága? Ha a mai áron számolom ez kb. 11880 Ft lenne 10 cm vastagon. + Most mire kibontom a cuccot csak az lesz minimum egy nap.
Ettől függetlenül jobb minőségű termékei is voltak mint a rockwoolnak...(nálam a külső RP-PT és a födém hőszigetelés multirock,rollrock, deltarock azonban egyes helyeken van toplan hőszigetelésem is...)..
Ez az infó honnan van? A Fibrotermica Hungary Kft. most is létezik,gyárt Toplan-t csak nem homlokzati hőszigetelést, hanem csak födémre, és szarufák közé.
http://www.fibrotermica.hu/
A honlap most fog indulni, nem hiszem, hogy a Rockwool megvette volna.
Macerás és drága is, de szemétség nem megcsinálni. Igy utólag gondolom nálad is az a baj, hy nincs elég magasság az xps-nek a teraszon, mert magasabb lenne a terasz szintje mint a lakás. Nekem egy kereskedő adta az ötletet, hy burkolat felszed, xps telibe leragaszt (ebből annyi, amennyit a terasz magasság elbír - 2 cm), utána legalább 2 réteg beágyazott háló + burkolat. Összel megcsináltam, csak 1 réteg háló van még rajta, mert bejött közben a tél, de még így is nagyon jól bírja, igaz csak zokniban rohangálunk rajta.
A Toplan gyártó cég megszűnt és megvette a rockwool....aki saját márkás termékeket gyárt..
A Toplan jobb minőség volt drágábban mint a rockwool...azonban az EPS olcsósága miatt és elterjedése miatt alig volt TOPLAN megrendelés...
Nem hinném, hogy a rockwool TOPLANT -t gyártana...max találsz még valahol készletet belöle de szerintem ritka...
Amikor megszűnt nekem még sikerült pár tábla hőszigeteléshez hozzájutni, ami beépítésre került...azonban a kiárusítás végére minden TOPLAN termék elkelt...
A teraszt a faltól 30-40 cm-re nagyflexel felvágom, felbontom, leások, lenyomom az XPS lapot amennyire lehet, de max 60 cm-re majd visszatemetem. Ez az elmélet amit itt javasoltak. Hogy ez a gyakorlatban hogyan alakul, ill. hogy a valóságban mibe botlok bele felbontás közben odalent az majd kiderül. Lehet hogy csak 30 cm lesz belőle ha találok valami vasbetont.
Az angolaknára nem tudok semmit mondani.
A lábazati szigetelésre a belső szint mínusz 60 cm-t javasoltak minimum. Nekem viszont a lábazatom 70-80 cm magas, ezért másfél sor XPS azaz 90 cm lesz felrakva úgy, hogy a lábazat tetejétől számolom a 90 cm-t lefelé. Tehát néhol 10, néhol 20 cm megy még le a földbe. Azért akarom ezt így, mert sarki a ház, és pont a sarkon 80 cm magas a lábazat. Ha arra csak 60 cm magas 10 cm vastag szigetelést rakok, akkor 20 cm lesz a járda és a szigetelés alja között. Oda meg beférne egy macska, levelek, szemét, meg miegymás, ill. sérülékenyebb, valamint betyár sz@rul nézne ki.
Pince ügyben laikus vagyok, de ha esetleg lakott/fűtött rész akkor szerintem oda is elkelne az XPS szigetelés. Ha nem fűtött, akkor meg lehet hogy érdemesebb lenne a pince mennyezetét szigetelni olcsóbb EPS-el, mint a pince oldalfalát kívülről sok munkával, drága XPS-el.
Hogyan szigeteled el a teraszt a haztol? Nekunk is van egy teraszunk a haz keleti falan es nincs elszigetelve a haz falatol, igy is tartok a hohidtol. Nekem ez csak most igy utolag derult ez ki.
Van angolaknas ablakunk is. Az sincs elszigetelve a pincefaltol. Szamit, hogy az angolakna es a pincefal kozott van szigeteles? Ez a dolog mar a fold alatt lenne.
Milyen melyre szokas a labazaton a foldbe sullyesteni a szigetelest? A haz alatt 70%-ban pince van. Kulonbozik-e a labazat szigetelesenek melysege a pincenel vagy a haz alapjanal?
a harkaly nem csak vadaszat celjabol kopog. enekelni nem tud, a hívó meg udvarló meg hasonlo kommunikacioja is kopogas. ha valaminek jo hangos eles hangja van, kopog rajta szorakozasbol is. acel villanyoszlopon is szokott, zeng mint az istennyila.
Például. Viszont a polikarbonátnak is illik valamilyen keretet összedobni (akár a vakolat alá süllyesztve), vagy legalábbis a benne lévő "csatornákat" a végükön letömíteni szilóval, hogy a pára, por, penészgomba ne kerülhessen bele.
Na viccet félretéve én lezártam a harkály témát, csak érdekességképpen írtam be aztán oldalakon keresztül erről beszélgetünk itten ahelyett hogy szak (szag) tanácsokat adnánk a rászorulóknak...
http://www.youtube.com/watch?v=Zup3XN90xSg
kommentár nélkül, harkály zabálja a Columbia űrsikló habból álló külső burkát... Pedig ott biztos nincs ragasztási probléma
Itt egy kicsit más szögből vannak képek
http://www.youtube.com/watch?v=XLQa53QWPIw&NR=1
Oké oké hogy a Columbia burka nem ugyanilyen EPS :)
Nálunk a ház előtti fákon naponta látom és hallom a harkályokat kopácsolni. Elég sok ház van már szigetelve, a miénk is, de még egyik sem akarta bántani a szigetelést.
hangyásat én sem láttam harkályost igen, sőt TV-ben is RTL? TV2? echte működés közben. AZ is igaz hogy az arány elenyésző, én is azt írtam hogy harkálymentes környék.
Még nem csinálta meg a szomszéd, ha holnap sem javítják akkor csinálok nektek fotókat ha már ennyit segítettetek szakmai kérdésekben.
Az egy dolog hogy a Pilisben lakom, 100m sincs az erdő...
Ja, az országban EPS-sel szigetelt párezer ház közül már legalább 10-en ütött lyukat a harkály.
A hangya meg mindenki ismer valakit, akinek a haverjának az anyósának az ismerősének a házában költözött bele az EPS-be, csak olyannal nem találkoztam még, aki látott is ilyet.
azt is olvastam hogy van olyan gyapot amihez nem kell dűbel (lamellás vagy milyen) de telibe kell ragasztani nem pogácsásan (gyártói előírás szerint) így nem kell szétfúrkálni a falat.
Azt mondjuk tegyük hozzá ha van a környéken harkály akkor az EPS nem nyerő. Kettővel lejjebbi szomszédnak egy hétvége alatt két harminc centis, és egy majdnem fél méteres lyukat csináltak (számtalan kisebb mellett)...
A másik hogy az EPS-be költözik az állatvilág (hangya), a gyapotba nem....
A helyszín lényegtelen, a brigádok az egész országban utazgatnak. Vállalnak csak színezést is. Egy "mikrobusznyi" ember (6-7 fő) egy nap alatt (ha fel van állványozva) kb 300 nm-t színez le.
Az az igazság hogy az elmúlt két órát internetes böngészéssel töltöttem, ami érdekes a rockwool lamellás tábláit telibe kell ragasztani és ohne dűbel... Leegyszerűsít pár folyamatot...
Mindenesetre amit Lacivill mond az elkeserítő, ide a világ végére horror pénzért jönnek ki.
Vegyél egy állványt, utána el tudod adni, ha nem kell.
Felpakolni a szigetelést, glettelni, hálózni, becsiszolni, alapozni nem művészet. A szinezés az necces, ha dörzsölt szinezést akarsz, akkor az több emberes, mert elüthet a színe, ha sokat pöcsölsz vele. Ismerős hengerelhető színt használt, azt egyedül is meg tudta csinálni.
Hálózás+ragasztózás után nem vakolnak, hanem glettvassal hordják fel az anyagot, és a kivánt mintázatban dörzsölik el. 1 falfelületet kb 2 óra alatt teljesen el kell késziteni, mert különben nem lesz egyforma szinű. Nálam 5 ember dolgozott ebből 2 húzta/dörzsölte az anyagot. Ezt a részét jobban teszed ha szakira bizod szerintem.
Itt van 3 videó, ami bemutatja a hőszigetelést elejétől a végéig: <a href="http://www.masterplast.hu/index.php?p=news&cid=578&act=show" target="_blank">Masterplast - Homlokzati hőszigetelés</a>
ugyanezek a számok hogy nézenek ki nem EPS hanem kőzetgyapot esetén? (Párom mindenképpen azt szeretne. Anyagilag mennyivel kell többet ráfordítani? Köszönöma választ előre is.
Általános érvényű szabály, hogy csak azt a réteget (falat/lábazatot/födémet/stb) kell hőszigetelni, ahol a réteg két oldala között hőmérséklet különbség lesz. A lábazati hőszigetelés feladata, hogy a kinti felszíni fagyból minél kevesebb érződjön be a ház alatt. Viszont a belső feltöltés és a pincéd között nem lesz hőmérséklet különbség, tehát ott nem kell hőszigetelni (kivéve persze, ha a pincédet fűteni is szeretnéd). Szerintem, persze én nem vagyok szakember.
sziasztok, csak érdeklődés szinten kérdeznék ha szabad, mivel napkollektor az ez évi feladat :)
A házam B30-as km téglából épült (nagyjából), sima 70m2 alapterület, két szint, csak padlófűtés, külső hőszig nincs, illetve kb 5 cm állítólag hungarocell gyönggyel kevert nemesvakolat, kb hibátlan. Sima nyeregtető + egy kutyaól a felső szint, afelett >30cm kőzetgyapot és padlástér (tavalyi projekt).
Azon töröm a fejemet hogy az alsó szinten (amit létrával vagy sétálva is simán körbeérek, és tetőkinyúlás 1m!) házilag meg tudom-e csinálni a hőszigetelést akár 15-20 cm EPS-ssel. nem is annak felrakásától, dübeltől, hálótól, indítósíntől félek, hanem mikor az egész fent van, azt kívülről hogyan szokták készre vakolni?
Mindenképpen vakológép + nemesvakolat + horror munkadíj, vagy fel lehet azt gép nélkül kézzel is vinni úgy hogy vhogy kinézzen? (házilag kb 30m2 felületetet már vakoltam "kézzel", de az csak alapvakolat volt és nem volt fontos a szépsége mert csempe megy rá).
Ezen a "vékonyvakolatok" milyenek, simán "házilag" felhordhatók? Vagy inkább fizessek szakembert csak kérdés milyenek a munkadíjak, van vkinek saccperkábé vakolásra adata?
Köszönöm, meggyőző volt a válaszotok a teljes pincézésről, de tegyük fel, hogy mégis marad a részbeni pincézés. Kell ekkor a középső falra is hőszigetelés ugyanolyan mértékben, mint a "külső" falakra? Nem elég annyit tenni (pl 5cm), amennyi a vízszigetelés védelmét még ellátja?
15 cm felett már az a bajom, hogy lassan nem marad tetőkinyúlás. 15 cm kezd kialakulni a fejemben, most még azon agyalok, hogy - sima vagy grafitos legyen - gázcsövet hogyan lehet +15 cm-el távtartózni.
Augusztus 20 után indulna a munka, addig a teraszt elszigetelem a háztól.
általános véleményem (majd az okosabbak tapasztaltabbak lehurrognak ha kell) hogy a grafitos téma csak akkor éri meg (az árkülönbözet miatt) ha valami egyéb ok miatt nem fér el az 1-2-3 cm-el vastagabb sima eps.
Japofan! Megtennéd hogy kiszámolod nekem Winwattal az alábbi fal U értékét? Ahány számolóprogram annyi eredmény jön ki, a winwattot meg nem tudom installálni valami gebasz miatt. Szóval a rétegrend:
0,01 m Mészvakolat 0,30 m B 30 0,01 m Mészvakolat
Ugyanez szigetelve: EPS-80, 15 cm -el, vagy EPS-80 grafit 15 cm-el
Illetve mekkora szigeteléssel lesz a fal 0,2 W/m2K. Szoktatok-e hőhíd korrekcióval számolni csupasz fal esetén? Nagyonköszi.
Nálunk így hozták ki tervező, kivitelező, femü. és müszell. közösen:
először meg kellett építeni magában a pincét, alapból ás a falakból kiállni a vasalással ott, ahol a lépcsőzések (4db) csatlakoznak később. Szerelőbeton, vízszigetelés, lemezalap, falazás, azon komplett vízszigetelés 2 rétegben, a vasakra ráhúzva, ráfoltolva 3 rétegben, aljával összedolgozva. Hőszigetelés körbe, majd jöhetett a lépcsőzés megépítése. Közé zúzott kő feltöltés rétegenként tömörítve, csak ez volt vagy 3 kiló (és nem -gramm... kb 50m3 kellett). Majd erre a födém/szerelőbeton egybe vasalva és öntve.
Iszonyat munka ment rá, az asszony (szakmabeli) gyakorlatilag 2 hónapig napi 8-10 órában felügyelte a munkásokat.
Szóval ha teheted építs full pincét, ami több anyagot elvisz, azt meghozza az egyszerűbb munka. De hogy ne kössenek belém az okoskák, na jó, legyen 3-400eft felára. Ennyiért hol kapsz +vagy 40 nm-t??? És akkor nincs szopás se. Simán megépíted, körbeszigeteled, örülsz. Egy tervmódosítás átmegy 1-2 hét alatt.
azt akarta mondani, hogy a lepcsos alap, az alap egy reszenek visszatoltese, a lepcsos, bonyolult feluleten valo viz es hoszigeteles legalabb olyan draga mint a fold kitermelese es elszallitasa. atlagos esetben kb egalban vannak, viszont a full pince eseten van plusz 50m2 hasznos teruleted azonos penzert.
Bocs, de nem egészen értelek. A részbeni alápincézés már adott, ilyen a terv. Nem akarok változtatni rajta, mert nagyon drága a föld kiemelés, elszállítás.
Szóval akkor mit tegyek a hőszigeteléssel? Mit értettél "el a kezekkel" alatt?
A rajzon az alap lépcsőzését lusta voltam megrajzolni, de úgy lett megépítve.
A kivitelezése über szopás, főleg a hő- és vízszigetelés miatt. A nem pincézett rész visszatöltése is jóó drága volt.
A kivitelező azt vállalta volna, hogy ugyanennyiért megépíti a full pincét, de sajnos nem lehetett, mert a felső oldalon dinamittal lehetett volna csak kiásni (tömöt szikla).
"Időnként kap az Ezermesterünk hideget-meleget, hogy hülyeségeket javasol, meg, hogy soha semmit gyakorlatban..."
Sokan csak rosszindulatból kötözködnek (mint az iskolában: "verjük meg az okostojást!") és amikor visszakérdezek, hogy egész pontosan miért is nem fog működni valami, akkor sokszor csak mellébeszélés (vagy pl a fizikai ismeretek hiánya) a válasz. Pedig örülök az értelmes/logikus kifogásoknak (hibára figyelmeztetésnek), abból lehet tanulni.
"de ha csak minden századik használható és innovatív, már megérte."
Olyan szakterületeken, amelyhez (a házépítéssel szemben) valóban értek egy kicsit, az ilyen, "megoldhatatlan problémát megoldani próbáló", a szakmabeliek számára szintén hajmeresztő ötleteim 80-90 százaléka utólag működőképesnek bizonyul. Házaknál nem tudhatom ezt az arányt, de szívesen kipróbálnék sok mindent a valóságban is, csakhogy nincs 10-20-50 millióm kísérletezésre :)
Kérdezném, hogy részben alápincézett ház esetén szükséges-e pincefali hőszietelés arra a falra, amely a feltöltött (nem alápincézett) rész felé néz? Tudtommal itt kihasználható a talaj hőkapacitása, és a lábazati hőszigetelés (a lépcsős alap felett) miatt ez nem lesz hideg.
Természetesen vízszigetelés kell, a hőszigetelés a kérdés. Az is felmerült, hogy 10cm-t teszek egyéb helyekre, itt pedig csak 5 cm-t.
a rolot fel lehet huzni, es ha nincs kanikula (pl osszel, telen es tavasszal) akkor be tud jonni rajta a nap. egy olyan durvan sotet folia, ami nyaron a direkt napsutes ellen er valamit, total depresszios sotetsegge teszi az egesz telet.
Tetőtéri lakásban lakom, amely nappalija-konyhája délre néz. Szerintetek a felmelegedés ellen melyik a hatásosabb, hővédő ablakfóliázás vagy hővédő külső roló felszereltetése?
Az a baj, hogy az ilyen "agymenő hülyék" is kellenek, ugyanis pl. ismerősnek fingja nem volt arról, hogy mi az a "habház", elvileg hozzáértő após mondta neki, hogy a 44 cm-es tégla a tuti, arra még szigetelés sem kell! És ezt egy szakember mondta, ő elhitte (apósnak sokat elhisz mindenki, főleg, ha jó a viszony), aztán mikor mutattam neki hőátbocsátási számokat a 44 cm-es tégla vs. 40 cm-es "habház" viszonylatban, nagyon meglepődött. Az ilyen szakinak ha felvetem a kérdést, kiröhög, pedig nem is biztos, hogy igaza van.
Azért teszem fel a kérdést itt a fórumon, mert úgy tűnik, hogy vannak nyitottabb elmék is, akik jobban mögé néznek a dolgoknak. És pl. Mekk Mester hozzászólásaiban is van elgondolkodtató.
Pl.: mi a jobb a sávalap, vagy a lemezalap földrengéskor? Vagy a sima lemezalap jobb, de a 20 centi XPS-en ülő már nem, mert elcsúszhat?
Közgazdász vagyok, így nem sokat értek az építészethez, statikához, stb. Viszont jár az agyam, vannak ötleteim (amik lehet, hogy baromságok, sőt, hidd el, csak a legszalonképesebb ötleteimet vetem fel nyilvánosan ;)), ezekre szeretnék reakciót olvasni. Az is egy reakció, amit Te írtál, az is, amit Mekk Elek.
Természetesen nem fogok nekiállni semmilyen technológiának magamtól, ki fogom kérni szakember véleményét is, tisztában vagyok vele, hogy ha szar lesz, akkor az én családomra omlik rá, vagy az én pénzemen kell jobbat építeni...
Nálam egy dolog van, amihez nem nyúlok, és az a gáz. Nyilván a mérő elötti cucc egy külön kategória, én a saját kecóból kiindulva úgy gondoltam, h az óra utáni csövet akarja átrakni. Erre írtam, h hívjon egy szakit, aki megcsinálja, de ehhez -én úgy tudom- még papír sem kell, csak az illető értsen hozzá.
Nálam a faltól ~8 centire volt a gázcső közelebbi oldala (vagyis ennyi volt a szabad távolság). A mérő a házban, ~12 méteren kívül a házfalon a cső, majd földben, a telekhatáron a szolgáltató dobozában csak egy elzáró. 15 centi szigetelés ment a falra. A szolgáltató egyik kivitelezőjét ajánlották "sötétszürkében". Elzárta a külső csapot, kiengedte a gázt a csőből, a külső csövet elvágta két helyen, baromi hosszú csőbilincseket rakott be, 15 centit betoldott, ellenőrizte, lelégtelenítette, a toldásoknál lefestette. ~3 óra volt, anyaggal együtt 15-ért. A szigetélés egyszerű volt mögötte, mivel 8 centi szabad hely rendelkezésre állt ismét.
Nem, nem az ötleteléstől én sem. Azért is nem az ő hozzászólására reagáltam, hanem a felvetésre. Attól még úgy gondolom működik a kibic-felelős dolog kicsiny országunkban kormányoktól függetlenül. Ami jó az jó; ami statikailag nem áll meg azt nem javasolnám senkinek! mI ITT KIBICKÉNT (DE szakértőként ingyen), tanácsolunk; de jó estben csak ahhoz amihez értünk! Gépész szóljon a gépészethez, építész, az építészethez. Az amit gondoljuk hogy jó, nem biztos hogy jó is. Lehet jó, de próbálja ki mindenki9 otthon, ne tanácsoljon másnak olyat amivel más fogja a csalánba ... talán ismerős a hasonlat. Szal:próbáljuk ki magunk, vagy ne tanácsoljunk olyat amiből a naív kérdezőnek baja származhat (kibicként); különösen, hogy a felelősséget más el fogja vinni! Azért itt több millió forintos, ha úgy tetszik (nem tetszik:-(( ); egy élet munkájáról) van szó( sajna itt Mo-n); kicsit jó lenne, ha átéreznénk ennek felelőssségét!
"Ha gázcsö mögötti rész 4cm nikecellel van szigetelve,kialakulhat höhid?"
Természetesen kialakul hőhíd, de ne törődj vele. Belül nem lesz olyan hatása, hogy penészedjen. Az extra hőveszteséggel meg nem érdemes törődni, a 10cm-es szigetelés mellett. (úgy értem, csak akkor számítana, ha PH lenne)
Viszont érdekelne, hogy a gyakorlatban mennyire megoldható a cső mögötti ragasztás-hálózás?
Innovatív a magyar. Egyszer nem fogadják el a gyártó által és a független minősítő intézet által megadott paramétereket, és barkács módon próbálják azt ellenőrizni, cáfolni. Máskor meg a gyártó által kifejezetten nem javasolt alkalmazási területre próbálják ráerőltetni a terméket. Ahogy mondtad: mindenki saját felelősségére, de utána meg kuss, ha dől a fal!
Ez a 29907 nagyon félelmetes szerintem! Ok, hogy itt név nélkül (nicknév) JOGÁBAN áll mindenkinek megírni bármilyen véleményt. Nem vitatom, de hát ez olyan kibicelős. Nem az ő háza dől össze, nem ő írja alá a felelős műszakivezetőként, stb. ÉN SEM. Ezért mivel új utakra küldenek (bele a málnásba); (pl: a fal nem felel meg az állékonysági követelményeknek) javasolnám: 1-egyáltalán ne csináld így, 2-ha így csináltatnád nincs JOGODBAN, csak ha a felelős műszaki vezető rábólint, aláírja 3-Ő sem írhatja alá, ha statikai kiviteli terv+számítás nincs mellékelve. A terveden ugyanis ott van a lábazat, felmenőfal csatlakozási pont. Ha ettől eltérsz nem csak a családod láthatja kárát (+ a ház); de előfordulhat, hogy a felelős művez nem írja alá, hogy minden a tervek szerint készült, és TE nem kapsz lakhatásit soha(ezt javítani lehetetlen). Ja! És mindez a te érdekedben!
A földrengés valóban érdekes kérdés, mivel a viszonylag lágy xps-en a ház rugalmasan mozoghat akár több millimétert is (oldalirányban is). De még az is lehet, hogy ez a rugalmasság éppenhogy csillapítja a földmozgás káros hatásait, miközben az ugyanarra helyre beépített túl merev ytong esetleg repedezne/morzsolódna.
"Ha a betonzsalus alatt a Prokoncept/Isoteq/stb. jellegű házakat érted, akkor ott csak 16 cm a beton, tehát majdnem kétszer akkor az egységnyi felületre jutó nyomás."
Habár valószínűleg a 16 centi széles felületen is elbírná az xps a házat, én inkább kiszélesíteném alul a betont, hogy nagyobb felületen oszoljék el. Ez történhetne a legalsó sor eps zsalu belsejének kifaragásával (hogy a beleöntött beton lefelé szélesedjen), vagy egy teherelosztó betoncsíkkal (a képen hasonló régi ötlet téglafal esetére).
"akkor az 1-2 centit süllyedni fog, de nem akkor, amikor öntöm a betont a zsaluba,"
Mindezt bele kell számolni a dolgokba (pl a padlószint kiszámításánál), ahogy nehezedik az épület, úgy fog lapulni az xps (a kiszáradással picit könnyebb lesz). Ha legalább 30 centi széles a felfekvés és nem emeletes a házad akkor még az 1 centit sem tartom valószínűnek. Sőt, még az is valószínű, hogy a következő sok-sok év során egy icipicit még tovább süllyedhet (max 1-2%).
Persze ezek nem kipróbált megoldások, mindent meg kell beszélni szakemberrel is.
Még csak nem is ekkor van gond. Hanem akkor, mikor jön egy kissebb-nagyobb földrengés. Tudom, nem valószinű, de a környékünkön volt 2-3 éve, szal azért valamennyire számítani kell rá.
Ha a betonzsalus alatt a Prokoncept/Isoteq/stb. jellegű házakat érted, akkor ott csak 16 cm a beton, tehát majdnem kétszer akkor az egységnyi felületre jutó nyomás.
Amúgy nekem ezzel inkább az a bajom (laikusként, nem értek hozzá), hogy ha van alul mondjuk 20 cm XPS, akkor az 1-2 centit süllyedni fog, de nem akkor, amikor öntöm a betont a zsaluba, hanem folyamatosan. Hiszen süllyed 2%-ot, mikor bemegy a beton, további 2%-ot, amikor felkerül a koszorú, újabb 2%-ot, amikor felmegy a tető. Persze ezek csak Móricka példák nem számoltam a konkrét számoknak utána, de a lényeg az, hogy nem baj, ha egy "megkötött" betonzsalus ház alatt az XPS süllyed még 1 centit?
Gázcső témában én Szegeden utánajártam. Dégáz-GDFSuez. Egy műszaki szakival beszéltem telefonon. Csak a vas csövet kérdeztem, a rezest nem! Lényeg, hogy nincs hivatalos előírás, csak egy dégázos belső technológiai utasítás van. 3 verziót ajánlottak: 1. le kell festeni a csövet frissen és a szigetelést két oldalról úgy kell nekinyomni a csőnek, hogy ha kell akkor "megtekinthető legyen" a cső. A tetejét pedig egy perforált lemezzel, műanyaggal kell befedni. (ez a verzió eléggé rosszul hangzik) 2. a csövet passzív szigeteléssel, HUNGIKOR C60 passzív szigetelő szalaggal kell betekerni (ez valami bitumenes cucc) állítólag kereskedelmi forgalomban nem lehet kapni, MOL-os vagy kőolajos emberkéket kell megkörnyékezni... Szóval ha ezzel a cuccal be van tekerve, akkor a fém gázcső (hegesztett kötésekkel) szigeteléssel teljesen elfedhető, de az iránytöréseknél villanyászok által használt dobozt kell elhelyezni, hogy ha valami gáz van akkor lehessen tudni hogy hol van a nyomvonal. 3. arcképes igazolvánnyal rendelkező (ez a hivatalos verzió) gázszerelőt kell hívni és a nyomvonalat a fal síkjától kintebb rakni. Majd mehet a szigetelés a gázcső alá. Ehhez a művelethez a szaki szerint NEM KELL GÁZTERV! Nyomvonalat máshol vezetni nem lehet, csak a fal síkjától eltolni!
Gáznyomáscsökkentőt vagy gázórát körbe lehet szigetelni, szellőző lyukas kis ajtóval el lehet látni, de minden esetben annyi helyet kell hagyni, hogy az esetleges későbbi csere esetén a szerelés könnyen megoldható legyen.
Hívj ki egy szakit, és arrébbrakja rézcsővel. Tervekkel, papírral ne foglalkozz, így költséghatékonyabb. A kutya nem fogja nézni, h a faltól hány centire megy.
Úgy szép a lábazat ha a lábazati vakolat vagy kövek felrakása után legalább 2 cm -l van beljebb a lábazat a homlokzathoz...
Ha a lábazaton kő borítás van akkor a kő vastagsága 1-3 cm + 1 cm ágyazó -ragasztó anyaggal kell számolni...igy pl 10 -5 (pozitív lábazat) - 3-1 -2 azaz nem fér fel a hőszigetelés...
Vakolat esetében 10 (fal)-5 (lábazat kiugrás)-1 (vakolat vastagság) -2 (elvárt beugrás a negatív lábazathoz) azaz 2 cm hőszigetelést tudsz rakni a lábazatra...
Az ideális az lenne ha a lábazati hőszigetelés elérné a 6-12 cm körüli értéket...ehhez a homlokzati hőszigetelés vastagságát kéne növelni még pl 4-14 cm -l ami a homlokzaton 14-24 cm hőszigetelést jelentene....
A gázcső hőhíd.. általában szigetelés előtt újrarakják jobb helyeken és a hőszigetelt faltól 3 cm áll ki....a gázcső arrébb rakásához gázterv, gázóra levétel, gázóra felrakás, csőrendszer átépítés szükséges...
Sokan nem teszik meg ezt a költségek miatt azonban itt hőhíd lesz és egy picit ronda lesz a homlokzat a gázcső miatt...
sziasztok.most szigetelem a házam,az egyik oldalfal mellet kb 7cm-en keresztül fut végig gázcsövünk...10cm nikecellel szigetelünk. Ha gázcsö mögötti rész 4cm nikecellel van szigetelve,kialakulhat höhid? ill.lábazatot ugyszint.szigetelném de nem akarnám 10centissel mivel a lábazat nem egy sikba van a fallal,/ lábazat kintebb 5cm-rel fal sikjátol/szóval lábazatra hány centist ajánlanátok? Öszintén nagyon amatör vagyok ezen a téren,és sok mindenkit meghalgattam mi is lenne jo, de mindenki mást mond és nem igazán tudom eldönteni mit és hogyan... csak ne penészedjen? Válaszokat elöre is köszönöm
"a szomszéghoz nem lóghat át a föld alatt 10-15 cm-rel 1m-es gallér"
1 - Akkor ott csak 85 centis lesz. Vagy csak 50. Ésakkó mi van? Nem tragédia. 2 - még mindig nem számoltál utána, hogy mennyibe kerülne Neked ez az egész földalatti izéhalmaz és azt sem, hogy mennyi energiát spórolnál vele. Lehet, hogy megépítése után az éves energianyereség 5 ezer forint lenne, a beruházás meg (anyagok+munkadíjak) 500 ezerbe kerülne. Ha egyszer tudatosodik benned a 100 év megtérülés, mindjárt másképpen fogod látni ezt a dolgot, ezért könyörgöm: járj utána ennek egyszer, még mielőtt elkezded szórni a pénzt.
A vízszintes szigetelés a ház körül, járda alatt nem kivitelezhető, csak három oldalról, mert telekhatárra építünk, a szomszéghoz nem lóghat át a föld alatt 10-15 cm-rel 1m-es gallér. Sokat agyaltam hogy oldjam meg ezt a problémát. Lehet, hogy tényleg felesleges a betonfal és csak simán körbezsaluzom, majd a szigetelést rárakom a zsalura és jöhet a föld és a zúzott kő, majd az xps és a beton. De ötleteket szívesen veszek a kivitelezéshez. Hogyan oldjuk meg azt, hogy a beton lemezalap felső síkjától lefelé kb. 60-80 cm-es függőleges szigetelést rögzítsünk valami egyszerű módon?
Szerintem az a 6 centis földalatti fal meg ami körülötte van, meg a hozzá kapcsolódó talaj- beton-, zsaluzási és egyéb munkadíjak összesen annyiba fognak kerülni, hogy a megtérülés határidejét (amikor mindez az első forint nyereséget hozza) én kb negyven-ötven évre saccolom. Persze ha ez nem zavar, akkor nem szóltam.
Én az oldalfali szigetelés alsó kb egy méterét csinálnám zárt cellással, az alját jól odaragasztva a lemezalap alatti vízszintes rokonához és kész. És amikor kész a ház és még mindig maradt némi pénz (vagy akár öt év múlva) akkor ESETLEG egy vízszintes (=enyhén kifelé lejtő) hőszigetelő gallérral venném körbe a házat a járda alatt az aláhűlést csökkentendő. De lehet, hogy még ez sem éri meg túlságosan. Mondjuk én nem vagyok szakember.
Igazad van: 3 EZER tonnát bírna el és nem 3 százat. Köszi. A takarékoskodás lesz egyszer a vesztem: már a nullákat is sajnálom :)
Még nálam is gyengébbek kedvéért: http://www.convert-me.com/en/convert/pressure#kgmsq
Tehát visszatérve az eredeti kérdésre (lehetne-e xps a fal aljában) ha egy 100 m2-es háznak 40 m hosszú az alapja körbe és arra 300-as keménységű xps-t teszünk mondjuk 30 centi szélességben hőhíd-megszakításként, annak az xps "keretnek" (12m2 x 30 tonna=) 360 tonna súlynál lenne 10 százalék az összenyomódása, tehát akár egy súlyosabb, betonzsalus családi házat is könnyedén elbírna. (és még annál is talán csak kb 3 százalékos lenne az összenyomódása).
Tehát az összenyomódás nem elég érv az xps-es fal-hőhídmegszakítás ellen. Csak éppen még senki sem merte kipróbálni...
Pont ennek a számolgatásában vagyok benne! Mindenki le akar beszélni a lemezalapról, de nem hagyom magam! ((-: Esetünkben az alaptest 135m2, 56m kerületű, a belső tartófalak hossza 21,5m. Csak a vízszigetelés alatti hőszigetelést veszem számításba, mert a vízszigetelés felett mindkét esetben 12cm EPS 100 lesz! Sávalap esetén azért szigetelek a szerelőbeton alatt is, mert esetünkben a 24 cm EPS 100 nagyon megemelné a padlórétegrendet.
Lemezalap esetén a Styrodur 3035 CS-ből 135 m2 kell. Én 12 cm-t vettem alapul, úgy hogy a lemezalap felett lesz még 12cm EPS 100, így az össz szigetelés 24cm! Szóval ennek a 135m2 12cm-es Styrodurnak a listaára bruttó 749 250ft. A lábazat kapna még 56m2 2x8 cm-es Perimate EPS-t (olyan mint az expert a konkurenciánál) aminek a listaára bruttó 333760ft. Összesen: 1 083 010 Ft!
Sávalap esetén azon esetleg tudok spórolni, hogy a nagyobb (300kPa) teherbírású styrodur helyett a csak 220kPa teherbírású Perimate EPS-t rakom a vízszigetelés és a szerelőbeton alá. Ekkor kb szintén 135 m2 12 cm vastag szigeteléssel számolva 603450 Ft jön ki. A lábazat szigetelése kívülről ugyanaz lenne, mint a lemezalapnál, azaz 333760Ft, de a sávalap esetén a belső felét is kell a lábazatnak szigetelni, plusz a belső tartófalak alapjának is kell mindkét oldalát szigetelni. Ebben az esetben 6cm Perimate EPS-t raknék. Egyszer a lábazat 56 m2-e 125160Ft, míg a belső tartófalak 43m2-e 96105Ft. Összesen: 1 158 475 Ft
Azaz anyagárban 75465 Ft a különbség. De a sávalap esetében még gondolni kell a hőhíd-megszakításra a külső és belső tartófalak alatt. Illetve a munkadíja szerintem nem kérdéses, hogy melyiknek a magasabb. Sőt a lemezalap esetén a statikai számítások után esetleg a kisebb teherbírású és olcsóbb Perimate EPS-t is lehet használni a Styrodur helyett, ami majd 150 000 Ft nyereség lenne!
A listaárakból ekkora tétel esetén persze már gondolom jelentős engedményeket lehet kapni!
"Ha olyan XPS-t akarsz tenni a lemez alap alá, ami el is bírja, akkor annak kb. 50-90 ezer Ft köbmétere."
Ha kiszámolod egy családi ház teljes tömegét egyenletesen elosztva a mondjuk 100 négyzetméter felületen, rá fogsz jönni, hogy sok családi háznál még egy olcsóbb eps sem nyomódna össze 10 százalékot. Persze léteznek kimondottan nehéz házak is (betonrengeteg), de az eps nél alapból jóval keményebb xps-ek közül a legegyszerűbbek is lazán bírják ezt a terhelést. Gondolj bele: egy átlagos xps kibír 300 kPa nyomást. Ez 100 négyzetméter alapterületen közel 300 tonna! De még az "xps pótló" (zárt cellás) eps-ek is kibírnak 200 kPa nyomást.
Köbmétererük 28-33 ezer forint, ami valóban jó kétszer annyi, mint ugyanolyan vastag lépésálló EPS, de vegyük figyelembe azt is, hogy mit kapunk ezen árkülönbségért cserébe: Ha pl 10 centi hőszigetelést terveztünk a 100 m2 házunk alá, az - "110 m2 xps kívül" esetén a kiadás: 370e Ft drága xps és kész vagyunk, irány a kocsma - "100 m2 eps belül" esetén a kiadás: 150e Ft olcsó eps, plusz a sávalap oldalsó hőszigetelése (anyag+munka), plusz a fal hőhídmegszakítása (anyag+munka), plusz vízszigetelések, stb. stb. (persze 10 helyett 20-30 centis hőszigetelés esetén az összegek arányosan emelkednek)
Ez így túl prospektus-szagú nekem, ennél részletesebb leírás érdekelne: MI MÓDON károsodik maradandóan? Még 5 %-nál sem törik el, ezt kipróbáltam többször is. Ha pedig a "maradandó károsodás" azt jelenti, hogy ha megszűnik a nyomás, akkor nem veszi fel az előző méretét, az meg kit érdekel? A hőszigetelő képesség a lényeg, az meg nem romlik számottevően.
"Ha jól akarsz szigetelni akkor kell 20-40 centi belőle"
Erősen túl van lihegve az az alap-fal hőhíd. Először is, csak az foglakozzonvele, aki PH-t épít, már az AE-nél sincs értelme bajlódni vele. Ja, és PH-nál sem kell 20-40cm.
Ha olyan XPS-t akarsz tenni a lemez alap alá, ami el is bírja, akkor annak kb. 50-90 ezer Ft köbmétere. Ha jól akarsz szigetelni akkor kell 20-40 centi belőle (ha nem akarsz jól szigetelni, akkor elég a sávalap is), az pedig egy 110 m2-es (nettó) háznál kb. 150 m2-es szigetelt területet jelent (ne feledjük, hogy a lemez alap mellé is kell szigetelés, hogy összekössük a homlokzatival), azaz kb. 30-60m3 XPS kell, aminek csak az anyagára olyan 1,5-5,4 millió Ft!
Márhogy nézve:
30 centi XPS, 60 ezres m3 árral számolval kb. 20 ezer Ft/m2-rel emeli az építési költséget. És ez csak az XPS, a beton sincs ingyen...
Szóval az a baj az XPS csíkkal, hogy tartós terhelés alatt az XPS megsérül -> rosszabbul szigetel -> nem jó megoldás?
Én arra gondoltam, hogy az lehet a baj, hogy ha az XPS rogyik 10%-ot, akkor pl. 20 centiméter XPS 2 centit roggyan meg, és ez (is) okozhat problémát...
Egyébként furcsának tartom, hogy egy hőszigetelős fórumban mennyire ritkán bukkan fel a lemezalap mint nagyon jól hőszigetelhető megoldás. Mindenki nekiáll a jó öreg hagyományos sávalapnak, azután hetekig vakarja a fejét a számtalan hőhíd-, teherbírás-, hőszigetelés-, vízszigetelés-, csomópont- és egyéb problémán, aminek egy része lemezalap esetén fel sem merülne.
Mondjuk ebben talán az építészek is hibásak: nagy részük egy centire sem hajlandó eltávolodni az iskolában (1976-ban) tanított megoldásoktól, hiszen amit nem alkalmaztak már dédapáink is, az biztosan nem lehet jó.
"A gondolatom: ilyen XPS-t tenni a sávalap és a falak közé, majd erre építeni a házat."
A passzívház fórumon már többször is kiszámolták, hogy elméletileg működhet a dolog (persze nem tízemeletes betonház alá), de eddig még senki nem merte kipróbálni. Keress meg ezzel egy olyan statikust, aki nem csak az iskolában bemagolt ezerszer kipróbált kész megoldásokat variálja, hanem képes önálló gondolatokra és számolásra is. Az ő véleményére én is kíváncsi lennék.
Szerintem ha átlátogatsz a Passzív ház fórumra, ott volt téma, hogyan lehet az alapot elszigetelni a falazattól. Van, aki speciális (rendelésre gyártott ??) Ytong elemekkel teszi ezt, de a statikusok nem javasolják habház alá, mert félő, hogy a falazat "felmorzsolja" az Ytong téglát (talán) a jelentős nyomószilárdság-különbség miatt (beton/Ytong/beton). Talán tégla falazat alá tehető, és talán tették is, erről olvashatsz a Passzív Ház fórumban (ha jól emlékszem, legalább egy magyarországi minősített PH így készült).
Egy falazatnak amely térelhatároló és teherhordó is nem csak egy igényt kell hogy kielégítsen (hőszigetelés), hanem még van pár legalább ilyen fontos szempont amit figyelembe kell venni, aminek meg kell felelni. A lenti listából biztosan találsz olyan szempontokat aminek az XPS lap mint "falazóelem" nem felel meg.
Tök zöldfülű vagyok és felvetődött bennem egy gondolat az alap és a falak közötti hőhíd megszüntetésére/csökkentésére:
Létezik olyan XPS lemez, ami 10% összenyomódás mellett 700 kPa nyomást bír el.
Elég drága, olyan 100e/m3...
A gondolatom: ilyen XPS-t tenni a sávalap és a falak közé, majd erre építeni a házat. Egy gyors számpélda:
12x10 méteres ház esetén, "habház" technológiával gondolkodva durván 7m2 lenne az a felület, ahol a "habfal" beton magja érintkezik a szigeteléssel. 700 kPa nyomáshoz az kell, hogy a ház súlya durván 490 tonna legyen. Ennyi gondolom nem lesz, de fogja fújni a szél, esik rá hó stb.
Hol a hiba levezetésben (magyarul: mit nem vettem figyelembe)?
Ha nem akarsz nagyobb ablakot, akkor a másik verzió a könnyűszerkezet plö. Kis fa, közetgyapot, kinntre nikecell, kalap. De ugyanezt megcsinálhatod téglával is, csak az melósabb- Áthidaló, stb.
Adott egy régi roletta, aminek falba épített a tároló rsze, az ablak felett. Ez most külsőre cserélődik. Kérdés: Az ablak feletti jó nagy lyukkal mit kéne tenni? Hungarocellel kitömjem?
"A hátsó alap (talaj)víztorlasztó hatására, azért kell számítani."
Én is erre gondoltam: a hegy felőli oldalt (legalább azt) valódi xps-sel kellene hőszigetelni (xps pótló hab helyett), mert esős időben (és egy darabig utána is) abból az irányból mind a felszínen, mind pedig a talajban folyóvízre lehet számítani, amelynek (arra az időre) talajvíz-szerű nyomása lehet. Plusz egy nagy kapacitású (nagy vízáteresztő képességű) drénlemez, alul jó vastag dréncsővel kiegészítve.
hát igen, elég drámai dolgok történtek a héten. :-(
Ami minket illet, egy 22%-os lejtőbe építendő pincéről van szó, ami majdnem a hegy tetején lesz, így valszeg nem sok talajvíz lesz, az esővíz meg egyszerűen leszalad a hegyen. Ami még érdekes, az a "tető" szigetelése lesz, mert ugye arra ismegy majd vissza a föld... Ha már vízszigetelés. Tényleg, ki mit gondol/ajánl arról, hogy a pice födémjéről a vizet a pince mögé (dréncsövezés viszi el) vagy elé vezessük (elől lesz valami ami elvezeti a vizet?
Na igen, de ha az ablak hangszigetelés szempontjából átlagos, akkor már rögtön mindegy, mert ott úgyis bejön a zaj... Mondjuk a pesti (viszonylag) forgalmas utca után valószínűleg nem okozna gondot az a kis zaj.
"A passziváló folyadékokat minden profi (és így profitérdekelt, marketing dumával nem megvezethető) felhasználó alkalmazza az időlegesen használt tartályaiban,"
Az, hogy egyesek alkalmaznak valamit, az még nem jelenti azt, hogy valóban szükségük is van rá. Lehet, hogy egyszerűen csak bevették a kereskedő/marketinges/TVreklám szövegét ;) (nem akarok mosógépes hasonlatot elővenni, túl elcsépelt lenne)
"Nyugodtan fűtsd a ~0 szigetelésű tartályt a tetőn :)"
Nem tudom, hogy hány hőszigetelés nélküli melegvíz tároló tartályt láttál, én még egyet sem. Napkollektorral egybeépítve sem.
A drénezést számolgatva a geotextíliás drénlemez és a hőszigetelés különválasztása olcsóbb, mert mindkettőből van választék. Geotextil nélküli drénlemezhez kavicsréteg is kell, ami anyag- és munkaigényes. Geotextiles hőszigetelésből kialakított drénlemez elég drága még (kevés gyártó).
Én most kb brutto 1200Ft/m2-nél tartok a geo-s drénlemeznből, ehhez kell hozzáadni az XPS árát, amihez brutto 20..30 eFt/m3 áron már hozzá lehet jutni.
"Milyen pince az, ahol nincs kitéve az anyag talajvíznyomásnak?!"
Ahol például 25 méteren van a talajvíz teteje, de a pincéd alja csak 3 méter mélyen van, ott nincs talajvíz NYOMÁS, csak egyszerű talajpára/talajnedvesség. Hagyományos pincéknél az ország területének túlnyomó részén nem kell számolni talajvíz nyomással. Ahol előfordulhat talajvíz nyomás, ott szerintem csak valódi XPS hőszigetelést szabad alkalmazni, az expert és hasonló tuningolt EPS habok ilyen körülményekre (folyóvíz) nem igazán alkalmasak (ahogy a prospektus is írja).
Drénezésnél én átszámolnám, hogy melyik változat az olcsóbb: - speciális vízelvezető felülettel ellátott (formahabosított) hőszigetelő lapokat venni - vagy sima felületű (olcsóbb) hőszigetelés + műanyag drénlemez
köszi! Nem kevertem össze a talajnyomással, csak nekem evidens volt, hogy mindenhol van talajvíznyomás, ugyanis a (Villas) főmérnöke(?) evidenciaként kezelte amikor a pincék szigetelését magyarázta el nekünk. Bár ő valszeg a csapadékvíz lecsurgásra(?) gondolt és ezt mostam én össze a fejemben. köszi. (Talajmechanika lesz, ezek szerint ott kiderül, hogy hány méteren van a talajvízszint.)
Kicsit csökkenti még a grafitos árhátrányát, hogy 2 cm-el rövidebb dübel is elég, bár ilyen vastagságnál ez még talán nem számottevő, de ha m2-enként 8 db dübelt számolunk, lehet megvan 100 Ft is.
Így van, hőszigetelési feladat nélkül nyilván sima drénlemezt kell választani, mert az olcsóbb. Talajvíznyomás meg ott van, ahol a talajmechanika azt mondja, vagyis a mértékadó talajvízszint meghaladja a pince szintjét. Ez egyáltalán nem általános. Ne keverjük össze a talajnyomással!
ez az Expert Drain jónak tűnik nagyon (hegyoldalba építenénk pincét mi is). ha jól látom kell alá ugyanúgy pl. bitumenes lemez. Ha nem kell hőszigetelés, akkor viszont valszeg nem jobb, mint egy sima drainlemez, nem?
Amit még nem értek a termékleírásából: "Az AUSTROTHERM EXPERT DRÉN lemezek talajvíznyomásnak kitett helyeken nem építhetõk be."
Milyen pince az, ahol nincs kitéve az anyag talajvíznyomásnak?! (~hol lehet alkalmazni akkor ?!)
ncc1701: kicsit akkor megnyugodtam. Ha esetleg megvesszük a házat, akkor később mindenképpen kerülne rá szigetelés.
kémember: új építésű ház, tehát valószínűleg nem tömör, de még nem kaptam meg a műszaki leírást.
japofan: köszi a tanácsot, vétel előtt mindenképpen leteszteljük a hanggátlást. Egyébként mennyire számít ez? Az ablakokon úgyis bejön valamennyi zaj. Vagy ezeknek a modern falazóknak még az ablakoknál is rosszabb a hanggátlása?
Szerintetek megeri austrotherm grafitot feltenni a hazra? Ugy hirdetik, hogy 20%-kal jobb szigeteles. A szigetesunk maximum 8 cm lehet (38-as NF teglara) a hoszigeteles vastagsaga, ami meg az eresz kieresztes miatt meg felmehet a hazra. Sima EPS-80-as 1000 Ft (0.039 W/mK) , a grafit 8 cm-es 1300 Ft (0.032 W/mK) (akciosan afaval). 190 nm-t kell befedni.
Köszi az infót! Viszont én a 45cm-es vakolt téglára U=0.27-et olvastam (persze lehet, hogy a különböző gyártóknak eltérő a téglája, de ennyire?) Szóval biztos az az 1.0-ás érték? Az azért nem lenne olyan jó...
45cm-es tégla fal külső szigetelés nélkül milyennek számít hőszigetelés szempontjából? Jelenlegi lakásunknak 24cm ytong + 6cm dryvit a felépítése. Ehhez képest mondjuk milyen?
A védelmet geotextíliával kasírozott drénlemezzel érném el. Ezt mindenképpen tennék, hogy ha jön a víznyomás, folyjon bele a víz a drén csatornába. Tehát emiatt nem lenne szükség a külső XPS lemezre. A kivitelezés valóban fogós kérdés, csak akkor vágnék bele a PVC-s dologba, ha a gyártó kivitelezője vállalja ennek a rétegrendnek a kivitelezését (zsalukő fal - polisztirol ragasztva - elválasztó réteg (lágyítóvándorlás) függesztve - PVC függesztve - Geo-s drén függesztve). Természetesen a függőleges PVC-t végteleníteni kell aztán a fal alattival, hogy a fal is a burkon belül legyen.
A lágyítóvándorlásnak utánanézek, hogy ilyen hőmérsékleten ebben az anyagban számolni kell-e vele.
A vízszigetelést anyagától függetlenül a fizikai behatásoktól meg kell védeni, nehogy a föld visszatöltésénél megsérüljön. Ha kívülre gondolod a vízszigetelést és belülre a hőszigetelést, úgy szigetelés védő falat kell húzni - jó drágán. Éppen ezért terjedt el a "fordított rétegrend", vagyis belül, védetten a vízszigetelés, kívül a - megfelelő - hőszigetelés, ami a szigetelés védő fal funkcióját is ellátja. A vízszigetelés anyaga pedig nyugodtan lehet PVC is. Egyenes rétegrendű lapostetőkben (ahol a nap közvetlenül süti a vízszigetelést, és az akár 60-70 C-os is lehet) számítani kell az úgynevezett lágyítóvándorlással, vagyis az oldószer jellegű lágyító intenzíven távozik a hőszigetelés felé, és azt károsítani tudja. Talajban, lábazaton nem tud ilyen magas hőmérséklet kialakulni - különösen a hőszigetelés alatt -, ezért én ezt nem látom problémásnak. A kérdés csak az, hogy mivel többnyire bitumenes szigetelő lemezzel dolgoznak a szakik, találsz-e olyan csapatot, amely korrektül meg tudja csinálni PVC-ből is? A házi barkácsot egyik esetben sem javallom.
Köszönöm, de szerintem összekevertél pl Wartburger-rel, én pont, hogy a közvetlen, hideg, oldószer mentes bitumenes ragasztót javasoltam a kérdező kollégának (Gegito), mert ez van az Austrotherm-es utasításban is.
A PVC-s pince vízszigetelést akkor nem javasolja senki? Kár, mert azt hittem, a PVC (napfénytől védve) időtállóbb a bitumeneseknél.
Köszönöm, a "tökéletes kivitelezés" engem is aggaszt. De ha a szigetelés nem tökéletes, abból beázás lesz. Akkor is, ha XPS van felette.
Viszont valamiért a PVC-t (fénytől védve) időtállóbbnak érzem, mint a GV lemezeket. Ezért gondoltam arra, hogy ezt tenném vízszigetelésnek. Mégpedig a hőszigetelésen kívülre, hogy a zsalukő fal vakolásával se kelljen molyolni. Ha meg már a hőszigetelés belül van, miért ne lehetne EPS az XPS helyett. Arra gondoltam, hogy a hab (jó, legyen XPS) lenne ragasztva a zsalukó falra, a PVC vízszigetelés pedig csak függesztve. Ezzel viszont az a bajom, hogy a visszatöltéskor és a föld tömörödésével leszakadhat. Ezt esetleg drén lemezzel vagy kavics visszatöltéssel akadályozhatnám meg.
Ha nem a külső oldalon,pincében használod az EPS-t és van vízszigetelés és egy egyszerű padlóban köztes födémbe kerül akkor a vízszigetelésre lehet EPS-t rakni a belső oldalon és az EPS tetejére kell technológiai fólia a betonozás miatt...
Pincékhez, víznek kitett helyekhez általában XPS vagy Expert anyagokat érdemes használni... nem kell messzire menni lásd az árvizeket, talajvizeket, stb...ami akár pincéket önt el...
Tökéletes kivitelezés csak a mesében van....mit nyersz azon amit mm pontosan kell megcsinálni és cm -t kell ellenőrizni, hogy nincs luk....szerintem meg a pincéhez XPS -t vagy expertet kell használni...szigetelésnek...a GV lemezek ha 2 rétegbe rakod őket akkor is egy idő múlva 30-60 év nem teljesen töltik be a feladatukat... most egy pince szigetelésnél kb 30-60eFt árkülönbségről beszélünk ezt pedig a munkadíjon a szöszöléssel el lehet veszíteni...akkor mit is spóroltunk...nem itt kell spórolni...
Az a baj, h nem ismerek mást, amivel egy jól összeheggesztett bitumenes szigetelést ebben az árban ki lehet váltani. Amit írsz az érdekes, mindíg tanul az ember. Most építem majd be a teraszt, majd teszek akkor fóliát a gv30-as villas lemezre. :)
Én úgy tudom, hideg (oldószer mentes) bitumenes ragasztóval felrakható a hab a bitumenes lemezre.
De akkor én is kérdeznék egyet:
Ha a pincefal alá teszek vízszigetelést (pl PVC), akkor a pincefalra kívülről felrakható EPS és arra pedig szintén PVC (EPS/PVC összeférhetetlenség műanyagfátyol elválasztó réteggel kizárva) oly módon, hogy végtelenítve van a fal alatti szigeteléssel?
Így elvileg az EPS nem kapna sehonnan vizet, sem a falból, sem alulról, sem felülről. A lágy PVC-t megvédeném mechanikailag kívülről (félkemény PVC lemezzel).
A bitumen kőolajszármazék aminek mindig van agresszív kipárolgása, ergo oldhatja a polisztirolt. Mindenképpen célszerű polietilén fólia az EPS alá, bár az is műanyag és azt is oldhatja. legjobb lenne fém (alu) fólia, vagy nem használni bitumenes szigetelést
Üdv. Mindenkinek! Mégegyszer megpróbálkozom a kérdésemmel.
Azt szeretném kérdezni, hogy bitumenes szigetelésre mehet-e egyből EPS vagy valamilyen fólia elválasztást kell alkalmazni? Mintha olvastam volna, hogy nem ajánlatos közvetlenül rátenni. Expertre, XPS-re is vonatkozik?
a mostani ZBR-hez az energetikai felmérést és tanúsítványt (zöld kártyát) 30-60 ezer között vállalják energetikusok (jellemzően Alföldön olcsóbb, Budapesten a drágább).
Itt egy lista energetikusokról, akiket lehet hívni, érdemes lakóhely közelében lévőket hívni (mondjuk ez a leírás napelem témájú, de ugyanaz, mint szigetelésnél a pályázat szempontjából - energetikus lista a 2. pontnál)
Könyörgök, először csinálj meg bármit az általad preferált témákban (hőszigetelés, passzív ház, napenergia stb.), utána majd másként fogod Te is értékelni az ötletparádédat, és korrekt tájékoztatásra vágyó olvasóknak nem fogsz például hurkapálcikákkal összefogott lábazati zsaluzatot javasolni (csak hogy egyet idézzek a közelmúltban született nagy ötleteid közül :)
De az épp aktuális OFF témánál maradva:
1. Nézd meg egy ilyen szemetét tartályát, kopogtasd meg, és majd megváltozik a véleményed az időtállóságáról.
2. A passziváló folyadékokat minden profi (és így profitérdekelt, marketing dumával nem megvezethető) felhasználó alkalmazza az időlegesen használt tartályaiban, mert még mindig olcsóbb, mint az idő előtti elhasználódás.
3. Például az elmúlt 8-10 napban nem nagyon volt olyan rendszer, ami akár csak közelítette volna a 60 fokot.
4. Nyugodtan fűtsd a ~0 szigetelésű tartályt a tetőn :)
5. A profi rendszerekben a profi vezérlő utófűtése 7-10 naponként 60 fok fölé emeli a hőmérsékletet, ha a naptól nem történt meg.
6. Ha Te tervezed azt a delfint, akkor igenis kell neki az úszógumi :))))
Megjegyzem még, hogy semmi érdekeltségem sincs profi napkolis rendszerekben. Sőt, még pár évig, amíg a földgáz nem lesz sokkal drágább és/vagy ezek a rendszerek nem lesznek sokkal olcsóbbak, senkinek nem is javaslom gazdasági okokból. De azt be kell látni (még Neked is), hogy a profi rendszerek nem azért tartalmaznak annyi kütyüt, mert jó sok vasat akarnak eladni.
"Ne haragudj "ezermester" de ez már megint egy nagy hülyeség..."
Elfelejtetted, hogy pályázatról van szó, tehát ez még akkor sem hülyeség, ha csak megveszi, felszereli és soha nem is használja semmire.
De ha mégis használni akarja: - a téli passziváló folyadékkal történő feltöltés egy olyan kiadás, amit szintén az extra profitjukat féltő ravasz marketingesek sugdosnak a balekok fülébe. Mikor lesz baja annak a tartálynak, ha üres egész télen? Egy hónapja dobtunk ki egy házi készítésű tartályt havernál, mert már kilyukadt (csepegett az alja). Nemhogy passziválót, de még festéket sem látott soha belülről, mégis kibírta harminc évig. A folyamatos oxidációhoz folyamatos oxigén utánpótlás kell, az meg egy légmentesen lezárt tartályban nincs biztosítva. Másfelől nézve viszont magában a vízben is van mindig szabad oxigén, tehát nyári üzemben is folyamatosan passziváló adalékot kellene keverni a melegvízbe :) - az effajta tartályok nagy része (nem tudom, hogy 80 vagy 99,999 százalékuk) rozsdamentes, festett vagy zománcozott belülről. Egy ilyennek a téli passziválós feltöltés annyira szükséges, mint delfinnek az úszógumi. - számtalan alacsony hőmérsékleten üzemelő melegvizes rendszer működik a világban. Azok tervezői is hallottak a legionelláról, ez ellen úgy szoktak védekezni, hogy néhány naponta 60 fokosra felfűtik a rendszert egy percre (ezen a hőmérsékleten elpusztul valamennyi). Ugyanez megvalósul a tetőre szerelt napkollektorban is minden nap. De a legionellára való hivatkozás más miatt is sántít: nem csak a háztetőre szerelt melegvizes tartályban fordul elő 60 foknál alacsonyabb vízhőmérséklet, hanem a 2 millió forintos szuperrendszerek tartályaiban, de még a mezei villanybojlerekben is.
Szeretném megkérdezni, hogy valaki találkozott már azzal a CAPAROL homlokzati szigetelő lemezzel ami úgy néz ki mintha félig grafitos félig normál EPS keverékéből készült volna. A héten találkoztam vele németeknél futólag, ránézésre, de ithoni oldalakon nem találok róla semmit.
Konzervatív befektető megnézi az első tíz éves tapasztalatokat, és ha azok kedvezőek, akkor dönt. Ha még nincs ilyen "történelem", akkor szabadon hagyja a pályát a szerencselovagoknak :)
Lassan házat kell terveznünk és nem tudom, hogy milyen technológia legyen. Eredetileg a "habházak" mellett vagyok, de ismerős felhívta a figyelmemet az úgynevezett vákuumos szigetelésre. Pl. a Nansulate termékcsalád. Nektek mi a véleményetek ezekről?
Ne haragudj "ezermester" de ez már megint egy nagy hülyeség...
Az ilyen "egybetartályos" cucc egésze jó tőlünk sok száz km-rel délebbre, ahol télre nem kell leereszteni (kitenni a korróziónak), de itthon egész egyszerűen be kellene tiltani a forgalmazását és/vagy keményen megbüntetni a forgalmazókat, amiért nem hívják fel a figyelmet arra, hogy csakis nyári ellátásra használható, üzemen kívül passziváló folyadékkal kell feltölteni, ami egy az egyben el is viszi a teljes energiamegtakarítás értékét. Kivéve persze egy nyári kis viskóban, ahol nincs más HMV lehetőség.
Érdemes még egy picit számolgatni is:
1. Egy 4 fős család HMV igényét normális kazánnal elő lehet állítani 1 köbméter/nap gázzal. Ez 365 köbméter, 150 Ft-os egységárral (egy kis jövőbeni emelkedés tartalékban :) 55 eFt/év.
2. Az "egybetartályos" baromi jó esetben is az éves fogyasztás harmadát tudja megtermelni (sokkal reálisabb a negyed vagy ötöd a rétegződés hiányában). Harmad esetén ez 18 eFt/év megtakarítás elvileg.
3. Eddig még igaz is lenne, hogy hoz kb. 10% kamatot a befektetés (a vétel és az installálás teljes költségét 180 eFt-nak véve). DE!
4. Ha télre nem tölti fel passziváló folyadékkal, akkor kb. 5 év alatt eldobhatja a tartályt, így a megtakarítás ezért nulla (vagy negatív).
5. Ha feltölti, akkor 5.a. Idegennel csináltatja, akkor a teljes megtakarítást kifizeti az őszi feltöltésre és a tavaszi üzembe helyezésre; 5.b. Saját maga csinálja, akkor a megtakarítás majd' fele elmegy a passziváló folyadékra, de előtte még pár éves megtakarítást be kell fektetni a szükséges eszközökre.
6. Az üzemeltetés közben nem kis probléma, hogy gyakran lesz a tartályban langyos pangó víz, amit a legionella imád. Ez nyáron is gyakran előfordulhat, akár hetekig is.
A korrekt kivitelezésű "fullos" rendszert is érdemes átszámolni. Majd elfelejteni :))
"Egyébként meg valamiért az maradt meg bennem, hogy az én esetemben anyagilag nem volna egy gyrsan megtérülő befektetés, így valószínűleg ezért is nem kalkuláltam most a napkollektorral."
Ha az utcáról beesel egy szaküzletbe balekként és kimondod hogy "napkollektoros vízmelegítés", akkor percek múlva azt veszed észre, hogy ehhez kell Neked sok négyzetméter speciális napkollektor, meg egy több csőkígyós speciális hőtároló tartály meg speciális anyaggal feltöltött marhabonyolult csövezés, meg egy rakás szivattyú, szelepke és bizgentyű, meg számos speciális szuperszakember több napos munkája, akik az ő RENDSZERüket illesztik (mi több: integrálják) a házad már meglévő rendszereihez és mindez nem kerül többe 1,5-2 milliónál. Ha viszont az interneten keresel egy olyan napkollektoros vízmelegítőt, amely egybe van építve a víztartályával, amit Te magad részegen is össze bírsz csövezni a meglévő melegvíz rendszerrel és az összes anyag (kollektor+hőszigetelt csövek+két váltócsap+stb) nem kerül többe 150-200e Ft-nál (de ki lehet fogni még ennél jobb árakat is), akkor már kissé más lesz a megtérülési határidő, mint a 2 milliós rendszernél. De ha mindezt beépíted a pályázatba is, akkor a megtérülés határideje szerintem valószínűleg NULLA napra fog csökken (sőt, plusz forint nyereség is lesz, de abból jár nekem egy plitvicei fotóstúra :)
Van itt valaki akinek dübelezés nélküli az EPS a falon? Mik a tapasztalatai?
Erősen hajlok arra, hogy kihagyjam a dübelezést, több okból is: - a felületén kb 60-70%-ban van ragasztva az EPS az Ytongra; - a műanyagszeges dübel amit eddig kipróbáltam több fajtát is mindegyikkel gond volt, nem tudtam a kívánt mélységig rendesen beütni, igy kilógott a vége, vagy eltört, vagy elcsámpult. Ha meg levágom a beütőszeg elejét, akkor már nem a legjobb a befeszülés mértéke.
Nem utolsó sorban munkát és pénzt lehetne az elhagyásával megtakarítani. Ami persze nem feltétlenül szempont, ha 50-100 évre tervez az ember, de ha nem indokolt a dübel, akkor ez a pluszmunka és a pénz se indokolt.
Újralambériáznánk a tetőteret, és a régi lambéria alatt az üveggyapot (már ahol volt) elég vékonykának tűnik. Szeretnék kőzetgyapot szigetelés visszatenni a szarufák közé, illetve erre rá még egy 10 cm-st a ferdesíkra.
Milyen márkát válasszak? (már ha jó a kőzetgyapot) Azt szeretném, hogy a szigetelés többet bírjon, mint 5-10 év...
Érdekelne még, hogy a födémre mennyi szigetelést javasoltok, illetve szarufánál hogyan oldanátok meg a bővítésnél a távtartást (van elképzelésünk, csak hátha van egyszerűbb.. :) )
Külső falon a 10 cm-s kőzetgyapot hőszigetelés az kb mekkora EPS vastagságnak felel meg?
Na itt az alapelv: a távtartó (zöld rács) a cserépléc alatt benyomja a páraáteresztő fóliát, így hozza létre a függőleges átszellőztetett légrést.
Talán jobb lenne, ha nem vagdosnánk nyílásokat a jelenlegi garázsfalba, hanem inkább egy külső (előtét)falat szerelnénk elé kívülről (zöld vonal). Ezt helyettesíthetné az összefüggő vadszőlő réteg is.
Ez plédául szerintem egész jó szabad felhasználású vízorr: thermomaster pvc-b hálós balkonprofil
Habár valószínűleg a 16 centi széles felületen is elbírná az xps a házat, én inkább kiszélesíteném alul a betont, hogy nagyobb felületen oszoljék el. Ez történhetne a legalsó sor eps zsalu belsejének kifaragásával (hogy a beleöntött beton lefelé szélesedjen), vagy egy teherelosztó betoncsíkkal (a képen hasonló régi ötlet téglafal esetére).
