Privatti szerint a gravitáció fogalma elavult, ma már csak a téridő görbületéről lenne szabad beszélni, kiváltképpen ebben a topikban. Ezért mondja ő, hogy őt nem vonzza a Föld. Ez persze modorosság a részéről, nem kell vele törődni.
Ne legyél ennyire szigorú magadhoz, amiket az utóbbi hozzászólásaidban írtál azt én nem is butaságnak nevezném, egyszerűen csak összefüggéstelen és információtartalom nélküli megnyilvánulásnak.:)
(Megfigyelhető, hogy a bizonyítás nem használja ki, hogy a gravitációs erő nagysága pontosan hogyan függ a távolságtól, csak annyit használ ki, hogy nem függ mástól, mint a tömegektől és a távolságtól, és hogy az iránya a másik tömegpont irányába mutat.)
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik hidrogénatom középpontja a tér egy-egy pontjának felel meg, van gravitáció. A gravitációs gyorsulás a középponttól kifelé nő. A gömb legszélén a legnagyobb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Hát ez tényleg teljesen nyilvánvalóan hülyeség, az alábbi általános iskolai tudást igénylő logikával lehet okoskodni:
Ha szimmetrikusan rakjuk az eredeti atom köré az atomokat, akkor minden felrakott atomnak van egy egyértelmű átellenes párja. Az ő kettejük által ható gravitációs erő pontosan kiegyenlíti egymást. Így a középső atomra a szummaeff pontosan a nullvektor.
Hogy egészen világos legyen, én arról beszélek, amiből ez az egész thread kinőtt:
cyprian vagy 1300 hozzászólással ezelőtt nyilatkozta:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Szerintem ez a Cauchy-egyenletek nélkül is nyilvánvalóan hülyeség.
Úgy interpretálom, hogy cyprian kartács hibázott, amikor a vektorokat úgy adta össze, hogy a nagyságukat összeadta, és ebből vont le - természetesen - hibás következtetést. Ezt így interpretáltam már vagy 1000 hozzászólással ezelőtt is, meg most is.
Ha pedig valaki abból indul ki, hogy a newtoni mechanika az egyensúly kereséséről szól, az ne vegye zokon, ha nem veszem túlságosan komolyan a véleményét.
Egyébként a gravitációs probléma is vektorkettősre vezet. Úgy látszik épp a leghatékonyabb módszert utálod. Vagy teszel úgy, mintha utálni kellene.
Nem tudom, milyen "gravitációs probléma" lebeg a szemed előtt, amikor ilyeneket írsz, de biztosíthatlak, hogy ehhez a konkrét eredeti kérdéshez, amiről itt szó van, semmi köze a redukált vektorkettősödnek, bármennyire is beleszerettél a műszaki mechanikában.
Ugyan olyan sokat nem mondtál a gravitációs problémáról. Lehettél volna világitó fáklya előttünk.
Az adott "gravitációs problémáról" mindent elmondtam/elmondtunk, amit el lehet mondani. Hogy te egy kukkot sem értettél belőle, mert a mérnökök "földi körülmények között a műszaki mechanikában" ezt nem így szokták, azt mélyen fájlalom.
Ami ebben mechanika pl. az adott. Azért adott mert kontinuummechanikával megadták a végeselemet. Az tévhit, hogy aki ezt alkalmazza, nem kell hozzá mechanika tudás. Éppen hogy nagyon kell.
Azért az kemény lehet. Mert mondjuk ha a ruhádat sem vonzza, akkor amikor kilépsz reggel a lakásod ajtaján, akkor azonnal elkezdesz felfelé emelkedni a felhajtóerő hatására, mint egy léghajó. Egy idő után a lendületmegmaradás miatt kilépsz a föld légköréből, és... De gondolom rád a lendületmegmaradás sem érvényes. Meg ha ki is lépsz a légkörböl, a vákumban is jól elvagy gondolom.:)
Nocsak, ez valami új modell, "elektromágneses anyagmezők hullámaiból eredő nyomással" még nem hallottam modellezni azt, ami Newtonnál a gravitáció. :-)
Lehet benne valami. Az ilyen mérnök az "alkalmazott mérnök" fajta. Ebből valóban nagyon sok van. Nekem olyan feladatokat kell megoldanom, amik az adott technológiai szint mellett mind sebességben, mind számításigényben igazi kihívást jelentenek. Az ilyen dolgokat csak nagyon ritkán lehet kész könyvtárakból megvalósítani, mert a könyvtárak általános tulajdonsága, hogy lassabbak, mint egy direkt célorientált szoftver, és nem használják ki a hardver adta lehetőségeket. (DSP magok, VRM9 stb...) Ugyan egyre kevesebb és specializáltabb esetben, de szükség van "ránk" is. Sajnos sok lúd disznót győz.
A villamosmérnöki tervezés során régebben néha kellett Laplace transzformálni, ha egy szűrő időtartománybeli viselkedésére volt szükség. Most sokkal egyszerűbb bevinni egy spice szimulátorba, egyből van eredmény, és el se számolja magát.
Szerintem tényleg van abban valami, hogy egy átlag mérnök nem biztos, hogy gyakran szemberkerül komoly matektudást igénylő problémával.
Miközben egyre több tudást halmozunk fel, egy-egy mérnök abból egyre kevesebbet kell hogy megértsen, mert úgy látszik, hogy a specializálódás hatékony.
Pl. nekem az egyetemen oktattak diffegyenletek megoldását. Mint mezei programozó soha az életben nem kerültem szembe semmiféle diffegyenlet felírásával sem, nemhogy megoldásával.
Most a napokban legalább találkoztam olyan problémával (azt is csak saját érdeklődésből) amiben legalább ha nem is kell szimbolikusan diffegyenletet megoldani (fizikai szimuláció), de legalább numerikusan lehetne integrálni. pint kollégától teljesen jogosan azt a tanácsot kaptam, hogy ne szöszöljek ezzel, használjak fel egy kész könyvtárat, amit olyasvalaki írt, aki ennek a témának a specialistája. És teljesen igaza van. Egyre több mérnökre van szükség, de azoknak lehet, hogy tényleg egyre kevesebb matekot kell ismerniük. A matematikusok/specialisták becsomagolják a matematikát képletekbe, programkönyvtárakba, a mezei mérnökök hada pedig csak felhasználja ezt a tudást mint terméket, maga pedig egy más jellegű, kicsit hasraütésjellegűbb munkával végzi el a végfelhasználó felé a feladatát.
Némelyik levelező meg azzal tud többet nálad, hogy tudja: különböző modellek vannak. Egyik modellben ilyen alapfeltevésekből ilyen és ilyen következmények aadódnak, másikban olyanból olyanok meg amolyanok.
Az, hogy kinyilvánítod: "Nincs ilyen erő", egyszerűen butaság. Newton modelljében van. Pont. Tök függetlenül attól, hogy egy másik modellben ezt máshogy írják le. Egy megint másikban meg esetleg még máshogy.
ne gondoljátok, hogy a mérnökök halálra számolják magukat egy konstrukción.
Én pl. egy percig sem gondoltam ezt. A mérnökökről úgy tudom, hogy egy egyszerű hármasintegrál kiszámításától is visszarettennek, inkább pontba redukálják a kinetikai vektorkettőst, és elmagyarázzák, hogy tökmindegy mi az eredeti probléma, a mérnök ezt szokta csinálni.
Nem tudom mire alapozod ezt a sommás kijelentést... Egy egyszerűbb végeselemhálót, kényszereket, terhelést majd a megoldó futtatását kb. 10 perc alatt össze lehet hozni. Ellenőrzésnek is jó. Épp azért fejlesztették ki ezeket a programrendszereket, hogy a fejlesztési időt lerövidítsék. Persze nem olcsó, több millióba kerül egy licensz, de nagyobb vállalatoknak mégis megéri. Vajon miért?
Szintén mérnökként azt kell mondanom, hogy valóban viszonylag keveset kell számolni, kalkulálni, de nem ez a lényeg.
A jó mérnöknek azt kell pontosan tudnia, hogy MIKOR kell valamit nagyon ekzaktul kiszámolgatni, és mikor lehet hasraütni. valamint egy jó adag tapasztalat is segíti az embert...
