Egy területemen rendre rosszul kötött, madárkásak a fürtök. Az idén polybbór + turbófoszfor volt az első indításom, mondván mindkettő jó. Minden kapott ebből nem csak a rosszul kötő rész, de ilyen pocsék kötésem nem volt még. Nem a lombtrágyának hanem az időjárásnak tulajdonítom.
Jövőre ismétlem a kezelést még egy szezonra való maradt. Persze év közben folyamatosan megy a lombtrágya.
Növényegészségügyi zárlat alá helyezték a teljes Badacsony-hegyet az aranyszínű sárgaság elnevezésű szőlőbetegség miatt a hatóságok. Az intézkedés lényege, hogy ezután a területen egységesen kell alkalmazni a védekezési intézkedéseket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint a betegség ellen ma még nincs megfelelő növényvédő szeres eljárás, de a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabócával szemben lehet védekezni.
A virágzás előtt permetezek bórral és az első virág megjelenésekor Antracollal vagy dithane-val permetezek a virágperonoszpóra ellen. Azóta sokkal jobbak a kötődések.
A nyáron több olyan tőkém is rosszul kötődött, melyekkel korábban nem volt ilyen gond. Kihasználva a téli időszakot, be szeretném gyűjteni már időben a tapasztalataitokat.
Azt tudom, hogy a virágzáskori kedvezőtlen idő az egyik fő ok, de nem is annyira az okok érdekelnek, hanem az, mivel lehet növelni a kötődést. Egész pontosan mivel célszerű és mikor permetezni, mert gondolom más lehetőség nem nagyon van. Olvasgattam a neten a Bór alapú szerekről és más szerekről is, de nekem többet mondanak a tapasztalataitok, melyeket előre is köszönöm.
Hát igazad lehet,ez az össze-vissza szabdalás nekem is szokatlan.Esetleg annyi külömbség lehet a kettő között hogy ha visszavágod teljesen akkor az öregebb fás részek nagyobbb%-ban csökkennek mint a másik esetben ahol csak kissebb %-ban.
Nincsenek hosszútávú tapasztalataim, de szerintem ez igy nem jó.
Nekem inkább az jött be, hogy minél mélyebben visszavágni akár több év alatt is. Jóatyám probálgatta ezt a módszert de miután visszavágtam azokat a tőkéket egészen megváltoztak.
(A sebeket nem kezelte, pedig az is nagyon fontos. )
Üdv.mindenkinek,ti már hallottatok erről,ESCA-val fertőzött szőlőtőkék sebészeti kezelése/dendrochirurgia/az eredmények alapján 90%-ban helyrejöttek a tőkék!Itt a videó róla:
Sok minőségre törekvő borász bármivel tud vitatkozni :-D
de a viccet félretéve: Kapa bácsinak nagyon igaza van abban, hogy a tőkénkénti termésmennyiség (=kg/tőke) igazából nem sokat mond a tényleges tőketerhelésről, a tőketerhelésnek nagyon-nagyon szoros összefüggése van a tenyészterülettel. Minőségi borszőlő-termesztésben nem fordul elő, hogy (mint a lugasban) egy tőkének 8-10 vagy akár sokkal több m2 tenyészterülete legyen, az ekkora területre kiterjedő hatalmas gyökérzet táplálja a fürtöket ennek megfelelő sok-sok m2 lombozattal: nyilván ilyen körülmények között azonos minőség mellett az egy tőkéről szüretelt mennyiség nagyobb lehet... (De még egyszer mondom, mivel ez nagyobb területű borszőlő-termesztésben megvalósíthatatlan, ezért más is a célja!)
Sűrű telepítést is túl lehet terhelni, azon nem múlik, sőt kevés lombozattal is. XD Az utolsó mondat utolsó részével sok minőségre törekvő borász tudna vitatkozni. De hát mindenki úgy termel ahogy akar!
Egy lugastőkénél sokkal nagyobb a tenyészterület,a lombozat,lombfal,és általában nem is olyan közel vannak a tőkék,ha több is van.Azért lehet rajt több termés,és a minőség sem feltétlenül rosszabb,mint a kordonos szőlőnél.
"valaki azt is elmagyarázhatná,lugasműveléssel miért engednek egy tőkének több termést(ahogy írják 40-50 kilót) mint egy kordonosnál?"
Mert nem a minőség, hanem a mennyiség számít ebben az esetben. Továbbá ha rogyásig van fürttel a lugas az "milyen szépen mutat". Ezt főként házikertben szokták alkalmazni. Aki minőségre hajt, 3 kg-tól többet nem hagy tőkén, de még sokszor ez is sok.
Hétvégi ház: tehát nem vagy minden nap ott, ezért betegségre nem érzékeny fajtát kell ültetni.
Árnyékolás: erős növekedésű fajta, ami betegségre nem veszíti idő előtt a lombját.
Borszőlő: cukorban, ízekben, savakban legyen gazdag.
Lugasnevelés titka: erős növekedés, tápanyag, és rengeteg víz. Az tetőn összegyűlő esővizet vezesd a szőlőtő közelébe.
Javaslat: Bianca
Erős növekedésű, szeptember közepén 20 fölötti cukorfok, a borában minden íz megtalálható, alig kell permetezni, bármilyen hajtásból termőképes, nem függ a metszéstől.
Nekem is a derítéssel kapcsolatos kérdésem lenne.Egyszer már lefejtett zalagy.- királyl. cuvee-m és kékfr. rose újborom van. Deritonnal szeretném deríteni. Mindenképpen kötelező próbaderíteni vagy e nélkül is csinálhatom? Illetve ha nem próbaderítek, mennyit tegyek bele? Másik kérdésem, hogy házilagosan milyen szűrést tudok megoldani? Üdv, tanca
A Moldova későn érő típus, kb november elején- közepén lesz jóízű. De, ha nem kap elég vizet, akkor október közepén szedve, sokkal kisebb bogyómérettel is jóízű lehet. A Pölöskeit vagy 15 évig úgy szüreteltem, hogy alig kellett permetezni, de az utóbbi 2 évben a virágzás utáni rohadás elvitte a termés nagy részét. Az idén Qadrissal permeteztem 2x virágzás után, és nem lett baj. Szerintem peronoszra, és lisztharmatra ellenálló, de másra nem.
Ha nem kapsz számodra kedvezőt (olcsón), akkor ültess el akármilyet a kívánt helyre, aztán egy-két év mulva átoltod. Addig is okosodsz még. Nézz be a "csemegeszőlő" fórumra, ott sokan szívesen segítenek tanáccsal, oltóvesszővel.
A Moldova ellenálló fajta de szerintem étkezésre teljesen semleges ízű. Ha igazán jót szeretnél akkor a Pölöskei muskotályt ne hagyd ki. Nagyon ellenálló a lisztharmatra és a peronoszpórára és a szürke rothadásra, minimális a zöldmunka igénye is és ha beérik nagyon jó ízű.
"De van már komplett fajtasor rezisztens szőlőkből augusztus elejétől október végéig."
Én is hasonlót terveznék, mert a hagyományos szőlőinket csak igen jó években sikerült megvédenem étkezésig...:)
Örültem annak is, hogy ha nem is azonos, de nagy átfedéssel hasonló sort képzeltem el én is.
Eszter, Palatina, Lidi, Zalagyöngye, Flóra, Otelló (helyett Moldova) és Angéla amiket kinéztem.
A gondom, hogy pont a két rózsaszínt -ami nagy vágyam, mert ugye szemmel is eszik az ember- nem sikerült kapnom.
Lidi sokak által dícsért, jó választásnak tűnő fajta és a Flóra, ami már megosztóbb, de kinéztük a fajtaleírásokat olvasgatva. Meg hát a színe...:)
Nagy fájdalom, hogy azokon a neten is elérhető helyeken ahonnan ki is szállítják 2-3x annyiba kerülne a beszerzés, mintha helyben sikerült volna megvenni. 4-8 tőke plusz a fajlagosan elég drága postaköltség.
Nincs valakinek tippe hol találok megbízható oltványokat kedvező áron, esetleg baranyai átvétellel?
Előre is köszönöm.
Az első körben ajánlott/ismert helyeken nincs vagy elfogyott. Pécsen és webshopban is így jártam.
Egy idősebb barátom néhány éve kb. 80 tőke Kékfrankost ültetett át, 10-15 éveseket. 4-5 kivételével megeredtek, két év múlva már rendes termést hoztak. Az átültetés utáni évben rövidre kell metszeni, hagyni a hajtásokat növekedni és nem szabad terhelni.
Én metszéskor szoktam tavasszal szedni, félig vízben tárolni néhány hétig majd felmelegedés után dugványozni. Nálam inkább fajtafüggő a gyökeresedés. Az Otelló gyökeresedett, de első évben gyengén fejlődött.
Március 15-re már megindulhat a gyökérnyomás/nedvkeringés. Én nem várnék addig. Tavaly útban volt egy tőke, hát ősszel kellett vesszőt szedni. Ledugtam pet palackba földbe, majd fagy mentes helyen tartottam, de ugyanakkor nem vittem melegre, nehogy januárba kihajtson. (akkor csak plusz munka lett volna és nem volt olyan fontos fajta) Minden gond nélkül kihajtott és 2 hajtást nevelt. Az othellot ne vedd egy kalap alá más nemes szőlővel. A direkt termők gyökeresedése nagyon jó, ellenben sok más bor és csemege szőlővel, amelyeket szinte csak oltással lehet szaporítani.
Idén egy mathiász jánosné muskotály tőkét kellett kivenni, hogy művelés alá vehessem a fél kertet így 180 tőkének helyet adjak. A tőkéről és már most megszedem a vesszőt és ledugom pet palackba.
Én először derítettem, de nem sikerült túl jól. Utána csak simán hagytam pihenni hónapokat. 1x a finom seprőről lefejtettem, majd ment üvegbe. (nem speckó palackozás, csak magunknak volt idehaza csavarzáras üveg üvegbe) 1 év után lett megbontva és az allján volt egy picit zavarosabb, de az annyira jelentéktelen, hogy emiatt kár lett volna hozzányúlni. Persze ha palackoznám akkor 1-2 fejtést még bevinnék, de így is gyönyörű volt. Ha csak nem akarod gyorsan palackozni és kipörgetni szvsz nem kell agyon deríteni. Még egy rozénak is kell egy kis idő hogy a csúcsát elérje, még ha ez kevesebb időbe telik mint másfajta borok. Nálam a szüretet követő 11-12. hónapban van a csúcsán. Legalább is ekkora mindig teszek el egy üveggel hogy szülnapomra legyen.
A sok (és akár többszörös) derítés sajnos az ízanyagból is kivesz, nem csak a színből, úgyhogy csak óvatosan!
A palackozással (szerintem, de pl. üzemi körülmények között nagyon nem így csinálják) azért is érdemes várni tavaszig, mert akkor a télen kissé lehűlő pincében némi borkő is kiválik (legalábbis, ami ki akar). Az ipari körülmények között készülő borokat persze adalékanyagokkal - ebből a szempontból is - stabilizálják, ezért kerülhet már ősszel polcokra pl. az év első bora.
Nyilván a saját pincédben a te döntésed, hogy inkább technológiai (sok élelmiszeripari technológia egészen kis méretekben is megvalósítható, pl. irányított erjesztés, biológiai almasav-bontás, különböző ízvilágnak megfelelő enzimatikus kezelés, borkőstabilizálás stb.) vagy inkább kézműves (ld. kézműves borok definíciója a Kézműves Kiáltványban) bort akarsz készíteni -- vagy dönthetsz úgy is, hogy bizonyos elemeket elfogadsz a technológiai útból, bizonyos elemeket meg kizársz.
Bármilyen megoldást is választasz azonban, nagyon fontos, hogy tudd, hogy mit csinálsz - ha valami félresikerül, egy évet kell várni az újabb próbálkozásra (ezt, sajnos, nagyon megtanultam).
(disclaimer: míg csak pár száz tőkén kacérkodtam a borkészítéssel, kipróbáltam magam is néhány élelmiszer-technológiai eljárást (pl. almasav-bontás), mióta azonban a szőlő és a bor egyre komolyabb számomra, én a kénen kívüli teljes adalékanyag-mentesség útját választottam.)
Köszi a segítséget. Közben adtam még egy minimál bentonitos kezelést (40g/hl) és kivárok ahogy javasoltad, valószínűleg tényleg csak türelmetlen voltam. Na mindegy, ezt is meg kell tanulni, remélem azért marad némi színanyag a rozéban. A szabad kénessav jelenleg elég magas, olyan 60-70 körül lehet, de gondolom ez szépen le fog csengeni pár héten belül, vettem szűrőt is, aztán mehet a palackba. Addig is a hétvégére tervezem megcsapolni pár üveg kóstoló erejéig ahogy most is tettük :)
Miért nem próbálkozol bujtással. Tavasszal lehúzhatsz vesszőket. Lehajlítod 15-25 cm-es gödörbe, földet rá, esetleg kis műtrágya fölé. Őszre szép gyökerű, leválasztható, aztán ültethető szaporulatod van. /A lehúzás alá - a földdel takarva - is tehetsz kis trágyát, az biztosabbá teszi a jó gyökeres csemetét./
Sziasztok, van két tő Othello szőlőm, azt szeretném eredményesen végre szaporítani dugványozással! A probléma csak annyi, hogy jövő hétvégén, vagy pedig március 15-én tudok legközelebb eljutni a tövekhez vesszőt szedni ! Eddig 2l palackokban földben szaporitottam, de valami tragikus volt az eredmény.. tehát 30tőből 1-2 gyökeresedett meg! A kérdésem az az, hogy ha most szednék vesszőt, azzal mit csináljak, vagy hogy csináljam.. Néhány helyen olvastam olyat hogy ilyenkor is lehet már szedni vesszőt, de a technológiát nem igazán tudom! Lényeg hogy eredményes legyen!
Légyszi segítsetek ! :) nem szeretnék megint egy elvesztegetett évet..
A bentonit elsősorban a termolabilis fehérjék kicsapására szolgál (ezeket köti magához), amik később (palackozás után) okoznának zavarosodást.
A bor magától is letisztul, a februári fejtéskor már tükrös lesz. A kénezés is segíti a tisztulást, de ahhoz is idő kell. (Meg vigyázni kell, hogy nehogy túlkénezd, úgyhogy érdemes folyamatosan mérni a kénszintet.)
Lehet próbálkozni mindenféle egyéb derítőanyaggal (én nem szoktam), vagy ha nagyon sürgős (pl. karácsonyra palackozni akarod) meg is szűrheted, de a várakozás is segít, ha van időd.
Sziasztok. Rozé szépen kiforrott majd fejtve és derítve lett bentonittal de nem lett tükrös (viszont finom;). Kicsit még matt maradt, nem áttetsző rendesen. Szóval az a kérdés, hogy egy minimális bentonittal ismét derítsem e vagy hogy legyen? Köszi!
Ha nem csal szerény emlékezetem, akkor az újborhoz lehet tenni óbort, de fordítva nem tanácsos, mivel az óborba nem biztos hogy jót tenne egy az új borban még esetlegesen jelen lévő élesztőgomba, cukor, na meg a legfontosabb, az újbor még tartalmazhat olyan anyagokat amelyeket pl derítés utáni fejtéssel lehet a bortól elválasztani. Na ez már nem való az óborba.
Én úgy tudom, hogy a vadélesztők indulnak meg a mustban, és 5-6-os alkohol körül már nem bírják a strapát, és átadják a helyüket az alkoholt jobban tűrő fajtáknak. Nálad most van a mustban alkohol, és egy alacsonyabb cukorfok is lett az egyveleg. Így a spontán erjedés megindulásának kisebb az esélye, és még rossz irányban is indulhat. Ha van még szabadon tiszta mustod 2-3 liter, szerintem indítsd be külön, akár egy 18-20 fokos helyiségben tartva, és ha már erőteljesen forr, add hozzá.
De amit fórumtárs mondott, az alkoholtűtő élesztőtörzs is megoldás lehet.
Ja, és melegítésre olvastam/hallottam, hogy akváriummelegítőt érdemes használni, mert az nem forral, csak melegít, elég alacsony hőfokon.
A merülő forraló ahogy a nevében van, forral. Azt nem tudom milyen hatással lenne egy ilyen hősokk a nedüre. Ha nem sokáig tartod benne akkor végül is értelmetlen. Ha meg sokáig, sztem egy része forró lesz míg a forralótól távolabb eső folyadék meg langyos. Én maradnék a beoltásnál (kiemelek 1-2 litert és hűvös szobába megindítom), vagy élesztővel.
Bár a kérdés nem nekem szólt, de én megpróbálnám újra elindítani az erjesztést. Ha nem indul be magától, alkohol tűrő élesztővel, esetleg kiveszel egy picit belőle és melegebb helyen beindítod, hogy forrjon majd a többihez önteni.
Köszönöm a segítséget!A savakkal kilóg a lóláb 13 fokon erjedt ,én is úgy döntöttem h az almasavat bontom ,de nem megszakítással hanem az oremus is csinált olyan tételt 2005ben hogy 40%teljesen almasavbontotta a stabilitás miatt és utána házasította össze a másik felével(én sajnos nem tudom a sav profilt) de ez az arány sztem itt is megfelelő lesz aztán meglátjukEgy kevés maradék cukor azért lesz benne olyan 1,5 g -ra számítok de csak a kész bor fogom elvinni analízisre.
Ha még nem forrta el teljesen a cukrát, mindenképpen fog savat veszíteni a további forrás során.
Ezen kívül, ha lehűl a pincéd (valamennyire akkor is, ha nem) lesz borkőkiválás, ami szintén savvesztéssel jár.
Én ennyire szép (20+-al szüretelt) anyagot biztosan nem bántanék adalékanyagokkal, de ha mindenképpen be akarsz avatkozni, a biológiai almasavbontást javaslom. És sok-sok kóstolást! Felejtsd el az analitikát, ha harmonikus a borod, akkor nem kell tompítani a savakat! (Jó, jó, én részben a Somlón tanultam, de ott simán belefér 9 körüli savtartalom egy száraz fehérbe... :-) )
Kezdő vagyok még , és egy kis szakmai tanácsra lenne szükségem száraz furmintot reduktív eljárással állt módomban készíteni(próbálok) 20+ mustfokkal.A zajos erjedés után 2 héttel mértem a savtartalmat 9,5ös sajnos ez elég magas olyan 6.5 a cél.a Kérdésem az lenne milyen savtompítást végezzek almasav arány több.Gondoltam részleges almasavbontásra vagy kettős savtompításra de mind a kettő karakter változást okoz, de jobban hajlok a részleges almasavbontás felé, de nem akarok krémes bort...nem tudom mennyi hülyeséget hordtam össze? Aki tud és szeretne segíteni megköszönném!
Igazad van, pontosítanék. Én nem igazán szoktam cukrot adni a forrásban lévő vörösborhoz,így nem tudom milyen hatása van ha az elején vagy a közepén vagy a végén hozzáadott cukornak. Igazából ez a meglévő vagy hozzáadott élesztő fajtája is meghatározza a cukor pótlás idejét. Valószínű, hogy az intenzív forrás idején mindegy mikor adjuk a cukrot hozzá. A lecsengőben lévő forrásnál már nem biztos, hogy ideális a cukorpótlás.
Érdemes hagyni ( a hozzáadott cukortól függetlenül) teljesen kiforrni a héján a vörösborokat. =)
Extra édes bort akarsz? Esetleg megállíthatod az erjedést. Én pl 19 fok alatt nem szüretelek, 19 már egy jó roze alap. De 19 fokosba már felesleges cukrot is tenni.
Én nem szoktam hagyni,hogy teljesen kiforrjon a héján,még forrásban van mikor préselem és akkor adom hozzá a cukrot,már évtizedek óta így csinálom és teljesen kiforrja a cukrot,soha nem olt problémám a borral.
Az lenne jó ha nem kellene cukrot hozzáadni a musthot,de nekem kékfrankos szőlő van a kertben és azt szerintem 23 -fok sosem lesz szerintem.Még ha nagyon odafigyelek a minőségi szőlőtermesztésre akkor sem hiszem hogy elérné 23 -fokos cukortartalmat.
Én,is a ledarált szőlőhöz szoktam rögtön hozzáadni a cukrot ,és így egybe forr ki az egész a kádon.De hogyan szokták kiszámolni hogy mennyi cukrot kell hozzáadni?Mert ugye itt a kádon a ledarált szőlőbogyók is ott vannak,nemcsak tisztán a must.Mi 23 fokra szoktuk felcukrozni a vörös szőlőt és 1-fok emeléshez 100 liter musra szoktunk számolni 1,2-Kg cukrot.De a mustot csak úgy sacc-kb szoktuk megtippelni ,pl.ha 500 literes kád tele van a ledarált szőlővel akkor 400 liter mustra számoljuk ki a cukor adagolást.Vagy van erre más módszer is?
De konkrétan arra gondolok, hogy ha a széles szájú üvegballon nem lenne bedugózva, akkor a járkálás, huzat, meg egyéb keltette légörvények az edény felső részéből kis mennyiségű CO2-t hoznának ki, így csökkentenék idővel a benti koncentrációt. Az erjedés leállta után meg már nincs utánpótlás.
Másrészt, a levegő mindenféle gombaspórákat is hordozhat, ami talán a bor megromlását okozná.
Jó, biztos nem lenne egyikből sem probléma, de nem szoktam elkapkodni a lefejtést, és inkább nem kockáztatok.
Vörös bor ugye a darálás után, héján kádba erjed ki. A présbe már csak akkor kerül mikor teljesen kiforrt, tehát már lényegében kész bor. Ekkor már nem igazán lehet hozzáadni cukrot. ( Bár kolát is lehet keverni a vörösborhoz. =) ) Viccet félretéve. A ledarált musthoz kell hozzáadni és minél hamarabb, hogy együtt tudjon kiforrni.
Én úgy gondolom és csinálom is,hogy a préselt musthoz adom a cukrot,hisz nincs értelme a szőlő héját cukrozni,ha csak nem akarsz pálinkát főzni belőle.
Üdv. egy kérdés:a vörös borok esetében ti miként jártok el:a kádon erjesztés esetében a szőlő ledarálása után rögtön belekeveritek a cukrot ,vagy a préselés után amikor leszeditek a mustot?Köszönöm az infót!
Nem kell éppen megtölteni az üveget, mert ki fog forrni.
Ha már félig van, az is elég. Az üveg szájára tegyél valamit, ami mellett a keletkező gáz feleslege ki tud jönni, de levegő nem megy az üvegbe. (Nálam ez egy régi parafadugó, ami nem illeszkedik jól és nem is szorul az üvegbe.)
A CO2 nehezebb a levegőnél, tehát amennyi keletkezik, az egyből elterül a must felszínén, és elzárja a levegőt, aztán végül teljesen kiszorítja azt.
Az utóbbi években 25-30 l mustot szoktam tenni 50 l-es üvegbe, és még nem volt probléma.
Köszi a választ! Hát a színe valóban bámulatos, este fogom kipréselni és megy a rozé mellé érni a pincébe :) Mivel van hegesztőgázom dögivel (inert gáz: Argon + CO2) azzal lesz "ledugózva" az üveg ha nem tudom megtölteni
Sziasztok. Otellót is lehet héjon erjeszteni, ugye? Főként hogy 3 fokot emeltem cukorral, szóval annak kompenzálnia kellene a metil tartalmat bőven... évek óta pálinkázok, most gondoltam borba is belekóstolok :)
Örülök, ha már biztosabb vagy a dolgodban. A levél egyes fajtáknál nem mindig néz ki ugyanúgy, vannak olyanok, amik nem mindig szeldeltek, vagy csak az öregebbek hozzák a hivatalos formát, és egy oltványnál ez nem feltétlen jelenik meg az elején. És persze a környezet, valamint az alany is befolyásolhat valamennyire. Legalábbis ezeket tapasztalom a saját fajtáimmal.
A felajánlásod köszönöm, én más régi fajtákkal játszom.
Egy másik ismerösöm tejfölös pohárban csíráztatta és nevelte bent, mad a fagyok után a helyükre ültette. Vagy két hónapig félárnyékot biztosított nekik. 10/10 sikere volt. Azóta már böven teremnek .
Pont ma olvastam, hogy Rambo (szolo.blog.hu szerzője) valamilyen baktérium törzset alkalmazott ezellen. Ez nem is olyan rossz dolog, érdemes utána nézni.
Ha igaz az hogy szürkerothadás akkor Teldor az egyetlen szer aminek aránylag rövid a várakozási ideje. Borszőlőnél 14 nap. De azt írják róla hogy megelőzésre kell használni nem tudom a kialakult fertőzést menyire tudja megállítani.
Üdv Mindenkinek.Érdeklődöm hogy Piros,Kék,Tüdőszínű Bakator oltványt nem tudtok valahol eladót?Szabadgyökerű vagy konténeres lenne jó.Legvégső esetben vessző is...😀 Én ugyanis sehol nem kapok.A Balatonnál van,de csak februárban adnak ugye vesszőt,azt még oltanom kell,szóval az sok idő lenne,gyorsítanám a folyamatot gyökeres megoldással.Az is jó ha erdélyi termesztőt ismertek,rendelési megoldás is érdekel.Előre is köszi a segítségeteket.
Lisztharmat, ami az "ámerikai" szőlőt is elkapja, ha melege van. Márpedig elég sokáig volt 30 fok körül
Nekem is van egy tő, oltványkánt és ilyen permetezés nélkül. Esős hűvösebb nyáron egészséges, mint minden direktermő, s édesebb is, bár én nem szeretem... Lehet egyszer mégis?
Most már minek írtani a magról kelt gyomokat, vagy nem kel, vagy a tél elintézi. A tarackot még egy pár naplg lehet írtani, most különösen jó, mert télre elpusztul. De arra van olcsóbb szer a glifozát alapanyagú, különböző néven. 10 literhez 1 dl szer kell, de akkor hatásos, ha 1 marék pétisót is belekeversz. Esőt nem kaphat 1 napig, így a héten az idő valszeg alkalmas a gyomirtásra. A fiatal szőlőt azért kerüld el vele.
Csak egy tőkém van, és én sem permetezem. Először azt hittem kosz, de nem minden fürtön van, hanem inkább csak azokon, amelyek árnyékos helyen vannak, és nem lehet lemosni.
Idén nem volt szerencsém az otellóval, ez is elérte, meg a fürtfonnyadás is, és a ez az iszonyat mennyiségű poloska is rákapott.
Fogalmam sincs mi lehet az, de nekem van egy, a kerítésre felfutott Otelló, amit a terület korábbi gazdája ültethetett. Mivel én nem szeretem az Otellót, sok évvel ezelőtt kivágtam a teljesen elhanyagolt tőkéket és más fajtát ültettem a helyére. Ez valószínűleg a gyökérről hajtott ki néhány éve, de nem bántottam. A lényeg, egyszer sem permeteztem semmivel soha, így az idén sem, de semmi baja. Egészséges, már majdnem teljesen érett.
Egy sor kérdés vetődik fel. Pl. hány tőkéről van szó; mindegyik olyan e; az egész szemet beborítja e, vagy csak egy részét a szürkeség. Nem akarok tovább okoskodni, de nem lehet, hogy egy korábbi permetezés nyoma most az éréskor vált láthatóvá? (bár ez nem magyarázza a halszagot)
Remélem nem ért nagy kár, de megértem, hogy tudni szeretnéd a választ.
Otelló szőlőmszemeken világosszürke porszerű réteg jelent meg. Lemosni nem lehet, csak dörzsölésre jön le, és meglepő módon halszagú lesz tőle a kezem. Érett szemeken van csak, és sajnos eléggé lerontja az ízét.
Tudja valaki hogy mi ez, és mit kellett volna tennem ellene?
Én vörösborhoz nem használok pektimbontót, bogyózóm majd zúzom és kádban érlelem addig, amíg az összes héj lesüllyed. Pálinka cefréhez használók bontót, de ott is bogyózom és zúzom és úgy megy az erjesztő hordóba a pektimbontó.
Sajnos nekem csak a határozókulcsos van benne, abban a tüdőszínű nem szerepel, csak bakator, valamint fehér és kék bakator néven van benne, és ugye itt végig kell menni a jegyeken, hogy megtaláld, de vissza is lehet követni, hogy megkapd a teljes leírást. A sima és a kék kifejezetten osztott levelű egyébkén, a fehérre még nem találtam rá. Ha van képed teljes, jól látható vitorláról, fejlett levélről (mondjuk egy legalább 1 m-es hajtás kifejlett levele), annak fonákja, akkor már esetleg lehet valamit kezdeni vele. Gondolom a tüdőszínű nem a fenti három közül az egyik?
Én azt javaslom, hogy csak annyit enzimezzél be amennyi egyszerre a présbe fér. A következőt meg mikor már látod, hogy 1-1,5 óra múlva végzel az előző préselésével.
Nem kell bátortalannak lenni az ilyen és hasonló szerek használatától. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy amit ráírnak adagolás az egy tol-ig határ. Minden évjárat különböző más mennyiségben kell adagolni és ezért nagyon fontos a gyakorlati tapasztalat.
Én is megfizettem a tanulópénzt mire kitapasztaltam, hogy melyik évjárat mekkora mennyiséget kíván.
A bakatort sajnos nem ismerem, de én idén úgy jártam, hogy a forrásomtól kaptam rossz fajtát (is, vegyesen a jóval), sőt, magam is adtam rosszakat is az oltványosnak, mert nem vettem észre, hogy keveredés van a saját tőkéim között. Szerencsére segítőkész, megjelölte a nem odavalókat. Szóval akár ilyen is elképzelhető nálad.
Egyébként ha a kép friss, akkor az ilyenkor hozott vitorla nem feltétlen néz ki pont úgy, mint a tavasszal hozott. A lisztessége, szőrössége megvan neki, ha jól látom, de a levél zárt. Javaslom, hogy menj el a forrásodhoz, nézd meg, mennyire változatos nála a levélzet, mert lehet, hogy környezeti hatások, alany befolyásolja. Esetleg tavasszal kérjél újra vesszőket, és gyökereztesd magadnak, próbáld utána összehasonlítani. És az is lehet, hogy a lenti vitorla képe pont nem a jellemző, hanem valamennyire elütő kép.
Köszönöm szépen! Hmm, eléggé elbátortalanodtam, gőzöm sincs hogy legyen a dolog. Szerinted, ha belerakom, és mondjuk háromnegyed óra múlva nekiállom préselni. Ha egy adag préselésével végzek, akkor a következő adaggal ugyan ez és így tovább és tovább?
Mivel én PX 5 használok így a P110L- ről nincs saját tapasztalatom, csak mások által elmondottak.
Azt mondják a 2 órás enzimes áztatás jól működik, de az enzim mennyiségével óvatosan kell bánni mert elég nagy roncsoló hatása(szinte elpépesíti) és akkor szinte lehetetlen kipréselni.
Én azt javaslom a 2 órába számold bele a préselést is és ha nem kemény bogyójú a szőlőd akkor inkább a 0,5-1 g/hl között adagold.
Az erős hajtásnövekedés valószínűsíti a hiánybetegséget.
Mivel a talajból korlátozott mértékben tudja felvenni a gyökérzet (vagy tényleges hiány, vagy antagonizmus miatt), ezért a korábban kifejlesztett részekből kerül át valamennyi az új hajtásokba. Vagy másként nézve, a szemek érés előtti duzzadása igényelne plusz anyagot, de a talajból felvehető mennyiség az új hajtásokba megy, így a növekvő fürtökben helyileg leesik a koncentráció.
Keserűsót kötött talajra ki lehet szórni ősszel, vagy csak tavasszal? (Gondolom, a bedolgozás majd ráér a következő talajműveléssel, nem illan el a hatóanyag, mint a nitrogén.)
1 kg hány m2-re való így?
Tudom, hogy levélre jobb lenne, mert talajból nem olyan jól veszi fel a szőlő, csak tegnap vettem egy liter folyékony Mg-ot, erre még aznap találtam itthon egy kg keserűsót. Mivel ilyen sokra nincs szükségem, így arra gondoltam, a keserűsót kiszórom, hogy adjon egy folyamatos alapot, aztán év közben még kap egy-két kombinált levéltrágyát, plusz egy-két folyékony Mg-ot.
A kb. 5 év óta fokozódó kocsánybénulás akadályozására tennék így próbát.
Nálam ezt a csemege szőlők produkálják, de itt sincs benne semmi logikus, h csak ez v az a fajta. Nálam is pár éve kezdődött. Ami érdekes, hogy a mellette lévő sorban lévő fekete rizling hiába idősebb, semmi baja. Én azt hallottam, hogy magnézium hiány okozza. Jövőre erre a pár tőkére rámegyek külön MG-vel lesz ami lesz alapon aztán meglássuk.
Azért írtam, hogy a különböző lombtrágyák meg műtrágyák annyit érnek mint halottnak a csók.
Márt csak azért se mert ez a "betegség" legnagyobb részben a zweigeltet tizedeli, utána az oportó. A többi fajtánál-kékfrankos, merlot, cabernet, stb..- nem fordul elő, vagy csak nagyon elvétve.
Pedig az elmúlt 10 évben kipróbáltunk sok mindent a zweigelten.
Én jobban hiszek abban, hogy korélettani oka van, meg, hogy a kocsánynál a hámszövetek eltömődnek és nem jut tápanyag a fürtbe.
Ezt(nálunk) tapasztaltuk is mivel kb: 15 éves koráig semmi gond nem volt vele. Csak az utóbbi 10 évben kezdett el fonnyadni savanyodni, ez idő alatt tán 2x volt, hogy csak minimális fonnyadás volt amúgy a kb: a termés 1/3 levagdaljuk a földre szüret előtt.( bár ez a tapasztalat nem mérvadó)
A másik amiről néha beszélnek, hogy az se mindegy ezeknél a fajtáknál, hogy milyen alanyra milyen nemest oltanak.
Az igazság az, hogy még ma se tudják az okát, de szerintem még egy jó ideig csak tippelgetni fognak.
Letudjátok adni a szőlőt?Hallottam,hogy hektáronként 160 mázsánál több nem lehet,mert nem veszik át.De,hogy ez fajtánként változó azt nem tudom.Meg azt sem,hogy mi van akkor ha ezt a mennyiséget túlhaladja.Nekünk z.veltelinink van,számoltam,51 mázsa lehet rajta.de ez csak egy közepes ,jó termés.
Ezek a hiánytünetek a tapasztalataim szerint csak lassan, évek alatt pótolhatók. Nem vagyok biológus de Rambó írása alapján nem feltétlen hiány, lehet valaminek a többlete okozza a hiánytünetet (antagonizmus).
A lombtrágya nálam állandóan használatban van, folyamatosan minden permetezésbe megy valami.
Ez a fürtfonnyadás nálunk is gyakran előfordul a zweigeltben. Az okát igazán senki nem tudja de már régóta arról írnak, hogy a kocsány hámszövete eltömődik és így elveszti a funkcióját és az összes tápanyag a hajtásba megy. De írják azt is, hogy korélettani okai vannak(amibe lehet valami mivel 10-15 éves koráig nem volt vele semmi baj).
Azt írják, hogy kálium magnézium kálcium pótlással orvosolható a probléma.
De saját tapasztalat, hogy annyit ér mint halottnak a csók.
Nincs nálunk terméskorlátozás. Ez most ennyit termett. Igaz van egy 5-10% hiány mivel ez egy 40 éves ültetvény, de így is a tavalyihoz képest is kb: 30q volt kevesebb, pedig se fagy se jégverés se betegség nem tizedelte a termést.
Az hogy ez észrevehető e a minőségen? Valamennyire biztos, csak az a kérdés, hogy el tudod e adni annyival drágábban a bort mint amennyivel kevesebbet szüreteltél. Évek óta 17,5-18,5 MMo és 7-7,5 savval szüretelünk.
Nekem tavaly és az idén is a Zweigelten jelentkezett ilyen, szerintem se nem peronoszpora se nem kocsánybénulás. A többi fajtán még nem láttam. Emiatt gyorsan le is kellett szednem h ne menjen rá a fél termés. Nem tudom mi lehet, a túlterhelésre gondoltam, nyomelemhiányra, (esetleg vmilyen rothadás?), úgy néz ki nagyjából akkor kezdődik amikor az érés is...
Ennyire erősen termés korlátoztok? Észrevehető bor minőség az alacsonyabb hozam? Felénk a szilvánik 150-200 mázsa körül teremnek, igaz eladásra megy mind.
Kerestem már többször, könyvekben és interneten is. Nem találtam, átsiklottam felette. Próbáltam utána kérdezni, de nem sikerült így sem. Már mióta terem 5-6 éve azóta foglalkoztat. :)
Otelló nem szereti ezt a meleget, ennyi az egész... s amikor nem érzi jól magát, akkor megbetegszik, akár mit csinálsz vele. Ültess jobbat. Ennél sokkal eészségesebb minden permetezés nélkül-nálam is van egy tő Otelló, s gyerekkortól ismerem- pl. a Néró, s amit még nem magyon ajánlottam, a Turán...
Ez a fonnyadás nálam is megjelent néhány korai fajtánál de szerintem nem kocsánybénulás.
Először azt hittem a vándorpoloska, de azt jobban megfigyelve arra jutottam, hogy az csak oda megy ahol már a darazsak kikezdték a szemeket, vagy kirepedtek.
Ahol ilyen fonnyadás volt ott sok a rosszul kötött, madárkás fürt.
Igaz ezek nem othello fajták.
Lehet peronoszpóra. Mondjuk nem néztem meg, de ha belül barnás a szövet akkor esélyes.
Otelló szőlőm van néhány tő, és most az érés folyamán egyes szemek ill. fürtrészek elfonnyadnak, és savanyú ízűek maradnak. Oly méretű a jelenség, hogy már a termés egynegyede elveszett ezáltal.
Tavaly ugyanígy jártam, azt mondták erre, hogy fürtkocsány bénulás, és a megoldás a keserűsóval való permetezés. Szorgosan permeteztem 10 naponta (esetleg 2 hetente az időjárástól függően) és nem változott semmi.
Peronoszpóra nem lehet, mert -mint látható július eleje óta- 2 hetente kékkővel permeteztem. (előtte felszívódó hatóanyagú permetszerrel)
Tud-e valaki erre tanácsot adni.
(Egyébként érdekes, hogy borzasztó intenzív a hajtás növekedése, és óriási fürtök jelentek meg a hajtásokon, persze nem kell ezeket meghagyni, úgysem érik be. Ilyennel még nem találkoztam, hogy ennyire hajtson)
Évekkel ezelőtt kaptam pár szőlővesszőt amit dugványoztam. Már jó pár éve teremnek. Meg vagyok a fajtával elégedve, de azóta sem tudok utána járni, hogy milyen fajta lehet. Ebben szeretném a segítségeteket kérni.
Erőteljes növekedésű, világosbarna és viszonylag vastag vesszőt nevel. Nagyjából a saszlával érik (már finom, érett). A saszlától jóval édesebb fajta. Fürtjei nem túl nagyok, de nálam bőven terem. Ellenállóságát átlagosnak mondanám.
Július végi képek:
A levélnyél elég hosszú (mellette saszla és otelló levél van)
Nem festőszőlő,mikor érett a szőlő,kicsit fanyar az ize,az idén figyeltem,a kékfrankos már tiszta sötét kék volt,ez az egy tőke még zöld.A vesszői jó erősek,a homokon is szépen megfogta az a vessző amit ledugtam.
Van pár tévhit azzal kapcsolatban, hogy milyen vegyszer meddig mérgező...
A bordói lé fó összetevője a réz. Namost a réz és vegyületei szervetlen anyagok. Nem bomlanak le, ellenben az eső lemossa őket. A szőlőültetvény meg nem atomreaktor, hogy átalakítsa. Ahogy a csapvíz is. Viszont a réz nem veszít a mérgezőségéből egyáltalán. Többnyire réz karbonáttá alakul, amiből a gyomorban megintcsak rézklorid lesz.
A réz csakis az eső és a harmat által távozik a növényről, illetve ha kiszárad, van némi természetes lepergés.
De mérgezőségéből nem veszít.
Vagyis ne edd meg úgy, hogy rajta van a szőlőn, akármilyen régi is.
Igazi lebomlás a szerves vegyületekre jellemző, pld rovarölők.
Sziasztok! Öt hete permeteztem a szőlőt/bordói lé/,de megsütötte a nap és rászáradt a permet ahol a szemek összeérnek.Szemmel láthatóan.Lemosni elég körülményes,és érzik az ízén is. Mivel tudnám eltávolítani? Mérgező még? Előre is köszi:
Ha mégsem festő szőlő, akkor hasonló levele van a Cab.Savignonnak, talán a Cab. Franc-nak is A Zweigelt is kicsit hasonló. Már amennyire ez a képeken látszik. És ilyenek itt biztos vannak a fórumtársaknak, hátha valaki felismeri.
Merlot van, annál is elő szokott fordulni, hogy nem egységes a fürt (bár mostanában nem volt), de most nem a virágzás után ki nem potyogott szemek zöldek hanem majdnem teljesen kifejlett bogyók maradtak azok.
Már komoly irodalma van, ismeretlen fajta, valami rügymutációra gyanakszunk itt. A Néróhoz hasonlít, de júl. 20-án lehet szedni, előzi a Csabagyöngyét is.
A neve ideiglenesen "táltos6066".
Itt évek óta téma, a keresőben utána tudsz nézni. Mellesleg a borát már egyszer lefejtettem, 15.-e körül lesz palackozva. Csak szőlő és semmi más. Idén is lesz a bor 13 fölött. Abszolút biobor, és finom.
Idén májusban óriási jégverést kapott, csak 20 l bor lett.
Az országban számtalan helyen terem az általam küldött vesszőkből.
Tényleg nem rosszak, de alacsonyabbak a kelleténél, amiből ugye elindult a beszélgetés is, hogy tavalyihoz le vannak maradva - de inkább csak cukorban, mert fenológiailag érettek.
Lehet, hogy nagyot tévedek, de a levél mellett balra a vitorla nagyon amerikai jellegű, a levél maga meg az Izabellára hasonlít, de a fürt nem. Viszont van egy Clinton nevű szőlő, hasonló a levele, mint az Izabella, és az is kék - még nem volt hozzá szerencsém - esetleg érdemes ebben az irányban is körülnézni.
Sajnos ezekről a fajtákról nincs infóm - nem jegyeztem meg mindent, csak a következtetéseket vontam le. A sajátjaimról inkább be tudok számolni. A Néró tegnapi szürettel, 1,5kg átlagterheléssel nem érte el a 21MM-et, a Göcseji zamatos az elmúlt két hét sok napsütésében sem képes 19-et elérni, talán ha 1-et emelkedett. Eközben az olaszrizling elkezdett szépen érni, ha jó idő lesz 20 felett lehet majd szedni a hónap végén, következő hónap elején. Csak eső ne legyen sok, mert azt már nem viseli el semmi...
Szerintem ez a fajta a fehérek között talán a legérzékenyebb a botritiszre. 2 hét múlva szerintem is szedhető, de én, tekintettel az esővel való fenyegetőzésre, ma az érzékenyebb fajták fürtjeit lefújtam Teldorral.
Nekem Cabernet F. és S. van, de azok jól bírják a gyűrődést, persze kell is, hogy bírják, mert egy hónapig még biztosan kinn maradnak.
Szerintetek ez milyen szőlő lehet? Baromi nagy levele van viszont még a szőlője savanyu és amint látjátok tömött nagy fürtje van. Mint látjátok 28cm es levele van
A cikket nem láttam, de én úgy látom, és akikkel beszéltem, az is megerősíti ezt, hogy a tavalyihoz képest tényleg késésben van, és nem is cukrosodik úgy (bár ez inkább a korábbi fajtáknál probléma, mert a későiek szerintem szépen fognak cukrosodni). De tavaly a rengeteg napsütés miatt az átlagoshoz képest előbbre volt a szőlő.
Az Indexen van egy cikk mely szerint a szőlő érése tavalyhoz képest 7-10 napos csúszásban van. Szerintem nincs késésben, főleg az elmúlt néhány nap kedvező időjárása után.
Azt viszont valószínűsítem, hogy a saját érzékenyebb fehér fajtáimon (Chardonay, Sauvignon blance) eső hatására beindulna a botrítisz. Tervezem is a permetezésüket, de félek, hogy ennek ellenére elkezdenek rothadni.
Ha ilyen korán lehull a levele, akkor valamilyen betegség érte. Leginkább peronoszpóra, az augusztusi csapadék okozhatta. Locsolni már nem érdemes, ha a vessző színe barna lesz egy hónap múlva, akkor jó esély van rá, hogy jövőre kihajt, ha zöld színű, akkor a télen elfagy.
A nálad nem tudom mi a helyzet, de nálam olyan fertőzés volt az idén, hogy még a direkt termők egy része sem tudott ellenállni neki és leszáradtak a levelei.
Az oltványokat október 20 után szedik fel. Várj addig a felszedéssel. Közben vagy jövőre kiderül, hogy él e még.
Nagy nehezen megfakadt néhány Otello dugvány szabadföldben, amit március 15-én ültettem le. Egészen augusztusig szépen hajtott, leveles volt, látszott hogy meggyökeresedett. Augusztus elseje óta most néztem meg tegnap őket megint, és mindegyikről lehullott minden levél meg hajtás. A kérdésem az az, hogy akkor most ez halott. vagy ez természetes? A kertben már nagy, idős szőlők már szinte lehullottak, de akkor se tudom eldönteni hogy ez él-e vagy sem.. Borzasztó szomorú lennék ha ez kuka megint... :(
Ilyenkor kiáshatom őket esetleg, nagy földdel, jó mélyen?
Azt javaslom,nézz még körül a csemegeszőlő index fórumon is,mielőtt döntesz a fajta választásban.
A kertészetek csupa jókat írnak egyes fajtákról,azért,hogy el tudják adni őket.
Az általad kiválasztott fajták nem rosszak.Rezisztensnek tekinthetők.A Zala gyöngye inkább borszőlő. Az igazán jó,és korszerű külföldi fajták Magyarországon kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.Az említett fórumon ezeket a fajtálat megkaphatod a fórumtársaktól.Az a baj,hogy az általad felsorolt fajták mind apró bogyójúak a Moldovát kivéve.Ha igényed van ezekre az új fajtákra,és nem elégedsz meg a hazai korszerűtlen kínálattal,segíthetek neked.
Múlt évben egészen finom volt--idén elvitte a fagy. Szóval van ize, de igaz nem olyan markáns, mint pl. a Néró. Rokonságból kértek, hogy szaporitsak belőle, majd jövőre... Napfény sok,sok... kell neki, hogy finom legyen, vagy déli fal tövébe. üdv PJ
A Teréz nálam még csak 1-2 év múlva terem, de az idei évben az Esther, Néró sokkal jellegtelenebb, mint a korábbiakban. Gondolom a sok eső kevés napfény lehet részben az oka. A zalagyöngye meg még alig érik, tavaly ilyenkor már majdnem tökéletes volt. Ja, ezt azért írtam, mert néha furcsa dolgokat művel a szőlő, lehet, hogy érdemes várni vele egy-két évet még, egy erősebb tőkén az ízek is jobban lehetnek.
A Sába királynője nem új fajta,már legalább tizenöt-húsz éves.Bakonyi Karcsi bácsi nemesítette Keszthelyen.Betegség ellenállása átlagos.Talán a botritis kevésbé támadja.Többet olvashatsz róla a csemegeszőlők.hu oldalon.
Nem tudom kinek van a SÁBA KIRÁLYNŐJE,ez egy új magyar nemesítés nagyon édes keményen roppanó,teljesen mag nélküli,értékes fajta.Szívesen küldök februárban mindenkinek.Szerintem mindenkinek számvetést kellene végeznie az ültetvényében,és azonos permetezése mellett,értékelnie kellene minden fajtáját. Nálam is vannak olyan fajták,amik kikerülnek a fajta választékomból.Vagy a talaj,vagy a táj jelleg,de meg kell békélni a tényekkel,mindenkinél más fajta válik be.És ez a cél kevés költséggel jó bevált fajta.
Nekünk van egy nagyszülőktől megörökölt saszla ültetvényünk. Hogy mikori telepítés azt nem tudjuk, de a felújítása is 1961-ben történt. Azóta mi is saját csapvesszővel oltva pótoljuk csak. Ezen a területen termő saszlák íze, zamat jelentősen eltér a "mai saszlák" ízvilágától. Még az ültetvényen belül is vannak különbségek. A muskotályos szerű íztől a mentolos ízig szinte minden variációban. Tudom ez más szőlőfajtáknál is megfigyelhetők, hogy az igazán régi telepítéseknél sokszor egészen más ízvilágot hordoznak. ( Egy hasonlóan régi olaszrizling ültetvényünk is összehasonlíthatatlan egy mai klónnal...)
Hogy érdemes-e azt az adott környezetben lévő szőlő adja meg.
Hogy szabad-e, az attól függ hogy mi a cél. Csemegeszőlőnél ha betartod az ÉVI időt nincs gond. Borkészítés esetén ez az idő hosszabb, ha nem tartod be megfelelően, akár must erjedését is gátolhatja.
Én októberben, de leghamarab szeptember végén akarok szüretelni. Rothadás ellen kapnak egy rövid ÉVI idejű szert, mert a rizling sajnos hajlamos rá. De más egyéb ellen nem fogok.
Ha lement a teljes szüret, akkor lesz egy erősebb réz-kén-es permetezés, mert sajna az idei év elég ramaty volt gomba terén.
Az új, rezisztens fajtáknak több hibája is van, amit nem reklámoznak. Pl. viszonylag nagy a magjuk, szárazságban a bogyók kicsik, nagy részük peronoszra, és lisztharmatra nem fogékony, de másra igen, a darazsak kikezdik őket érés előtt, az ízük egysíkú, kevés savat, ízanyagot tartalmaznak, stb.
Javaslom a jól bevált Saszla fajtáit: fehér és piros Saszla.
Sikerült két olyan szőlőfajtát kiválasztanod, amiket ma már vétek!!! telepíteni. Főleg a Szőlőskertek Királynőjét. A magyar rezisztens fajták között is sokkal jobbakat találsz (Pl. Eszter, Palatina, Lilla, Fanny, Pölöskei stb.) nem beszélve a külföldiekről. A felsorolt 5 fajta egyben egy fajtasort is képez augusztus elejétől október elejéig.
Ha most telepítesz, szerintem válassz valamilyen rezisztens fajtát, a szőlőskertek királynője kényes. A zalagyöngye még csak-csak rendben van, de nem túl nagy bogyójú fajta, és csak peronoszpóra rezisztens.
A Quadrisról egy előadáson a gyártó képviselője mondta, hogy számukra is meglepő módon a magyarországi lisztharmat-törzsek jórészt rezisztensek rá (nyilván az Amistar, stb.-re ugyanígy azonos hatóanyag mellett) a saját kísérleteik szerint, szóval én mindig bőséges Thiovit-mennyiséggel szoktam kiszórni a virágzás körül (elsősorban fürtperonosz meg botrytis ellen). Érdemes arra is figyelni, hogy egy szezonban csak kétszer használható.
A lisztharmat rezisztenciája miatt hatékonyabb a Quadris Max (folpet hatóanyaggal), de ez I. kategóriás, csak növényorvosi rendelvényre (nyilván a "nagy cégek" simán felíratják maguknak - múltkor hallottam, hogy egy növényorvos százezret kért egy aláírásért, ki sem ment megnézni a szőlőt)...
A cabrio és tannos csak zöldkönyvre? No ezt se tudtam. nekem kiadták. (persze a helyet akkor nem reklámozom) Nekem nem volt probléma vele, igaz a lisztharmattal eddig se volt. De felszívódóhoz érdemes kontaktot is tenni. Mondjuk én csak virágzás előtt használok felszívódót ekkor is csak magában. De ha liszt v peronosz nyomás lenne, akkor mennék kontakttal is mellé. De idővel lehet ezt az egy felszívódót is elhagyom és csak akkor veszem elő ha virágzáskor baj van. Idén volt is baj, a fekete rizling kötődéskor nagyon rossz időt kapott... Először a tőke leromlására gondoltam, de a másodfürtök meg olyan szépek, hogy tuti nem a tőkével van a baj. Sőt még most is hozza a másod terméseket dögivel, elég lefele szedegetni. Sajnos ez egy gyenge év lett de legalább a fagy és a jég nem pusztított vészesen
Igen úgy néz ki, hogy a Quadris lesz a befutó (ahogy nézem cabrio top, tanos csak zöldkönyvre), bár itt a fórumon vissza olvasgatva találkoztam olyan véleménnyel, hogy lisztharmat ellen nem a legjobb.
A kontaktokkal képben vagyok, szeretném is túlsúlyba helyezni a lehetőségekhez képest.
A kocsány zöld egészséges, amelyik szem nem szárad le az szépen beérik. Levél zöld egészséges. Két évvel ezelőtt Növényvédelmi állomáson végeztettem talajelemzést, Mg is rendben, kiegyensúlyozott. Tanácstalan vagyok mert idén másoknál is előfordult, sőt nálam 20 km-el odébb alapvetően más talajon is megjelent csak kisebb mértékben.
Új dologgal kísérletezek a blogon: a szőlő betegségeinek bemutatásával. A dolog célja egy olyan tudástár létrehozása, amelynek alapján fel lehet ismerni a leggyakoribb kárképeket. Csak olyan betegségeket mutatok be, amellyel már találkoztam. Elsőként az Eutypás elhalás t, a[...] Bővebben!Tovább »
Az egy dolog h szét permetezted, de kérdéses hogy mikor mivel és mi ellen permeteztél? A tünetek a fürtkocsány bénuláson felül akár szürkerothadás is lehet.
Nálam is van ilyen jelenség fölűlröl kezdődik a szemen,betöpped megbarnul,aztán a kis szárrész is elhal ,a fürt él tovább.Én ki szoktam pergetni a szemeket,de tudom nem ez az igazi megoldás de sajnos a kórokozó nevét nem tudom meghatározni ,pedig én az idén szétpermeteztem az ültetvényt.
Nekem egy-két tőkémen van ilyesmi, pereg is tőle a bogyó, vagy kapott valamit, vagy a tőkével van baja szerintem, de mivel idén terem először (átoltás), kell pár év, hogy kiderüljön, mi okozza.
Több mint 100 tőke Sylvoz művelésü Néromon néhány évente éréskor elkezdenek összeaszni a bogyók, nagy részük túléli. Erősen terheltek a tőkék, gombamentesek. Talaj egyenletes tápanyagellátásu mélyrétegü laza vályogtalaj. Így is 22 fok körüli mustfokkal lehet szüretelni. Idén a sok eső ellenére ismét megjelent a fürtök fonnyadása. Ez fajtajellemző lehet? Más művelésü módu tőkéken, más talajon is megjelent néhány szemen. Esetleg túlterhelés? Tapasztalt valaki hasonlót?
Sziasztok! Jövőre szeretném leváltani a Ridomil Gold+,Topas kombinációt. A szőlő amit átvettem évek óta ezt a felszívódó kombót kapta. Mit ajánlotok?
Üdv:jana
Én Németországból rendeltem 120db-ot, info@huber-reben.de angolul is tudnak. Tavasszal jöttek, 1 kivétellel mind megeredt, gyönyörűen fejlődnek, és nagyon rezisztensek, 2x kaptak idén réz-kén vegyest.
Köszönöm az információt, hasznos volt. Nem tudtam, hogy nem csak a fürtöket támadja. Most jön a szüret előtti adag. A többi védekezésen már túl vagyok.
Idén először én is kétszer permeteztem, bordói lével.
Már jó pár fürtöt megettünk a lugasról, de az idei idióta időjárás miatt még nem szüreteltem, 14 fokos a próba. Rendesebb körülmények között eléri a 20 mustfokot.
Május közepén volt egy kemény jégverésem, sok a sérült fürt, talán lesz 30 l borom.
Érdekes: a bora leginkább a kékoportóra (portugeiser) hasonlít.
Na, még egyszer köszönöm, tényleg örömet szereztél.
Nekem is szépen terem a "szőlőd". Sajnos nem vegyszermentes, de 2 permetezés réz+kén tartalmúval elég neki. Tényleg hasonlít a NÉRÓ-ra de ennek a növése sokkal erőteljesebb. Ipari szőlőtermesztésből valószínű azért esett ki mert nagyon nagy a zöldmunka igénye. Lugas szőlőnek viszont tökéletes.
A nagy tömör fürtök, a mostani esős idő miatt fürtrothadásra hajlamosak. Küldök fényképet.
Ha fiatal szőlőidnek ez lesz az első permetezése akkor szerintem nem csak lisztharmat ellen kell /kellet volna már korábban/ védekezni. Systhane Duplo - Karathane kettőst javaslok lisztharmat ellen és peronoszra is tennék bele mondjuk Championt, v. más réztartalmú szert. A Karathane kénpótló szer, azért nem a Thiovit Jet-et javaslom, mert perzselhet /nagy meleg, fiatal hajtások, valalmint Otthello és más amerikai fajták esetében/
A botritisz a szőlő minden föld feletti részét károsíthatja. Ha nem akarsz ezzel a drága szerrel spórolni, fújd le az egész lombozatot, az a tuti. Ellenkező esetben a fürtöket és a fürt körüli részeket.
Lehet,hogy nevetséges a kérdés, de bizonytalan vagyok: botritisz ellen szeretnék permetezni Teldorral. Elég csak a fürtöket megfújni, vagy az egész lombozatot is meg kell., hogy teljesen felszívódjon?
"Megtalálhatók itt a legkiválóbb magyar és ukrán fajták. Nagy hozzáértéssel gondozzák, odafigyeléssel permetezik, hogy ízében, zamatában megelőzzék a külföldről behozott fajtákat és tetszetős árú kerüljön a kedves vásárló hasába. A Varga családi gazdaság harmadik ága a szőlő szaporító anyagának előállítása. Széles fajtaválasztékban és kiváló minőségben kaphatók itt a legkülönbözőbb csemege és bor szőlő fajták szaporítóanyagai. Megtalálható itt a magyar Szőlőskertek királynője, Téli muskotály, Cegléd szépe, Cardinál, Boglárka, Eszter, Teréz fajták mellett az ukrán nemesítésű Kesa, Árkádija, Vosztorg, Flamingó, Lora, King Rubi, Muszkát AZOSZ, Ruszmol és még sok-sok közel 140 fajta csemege és borszőlő szaporítóanyaga. Remélem sikerült kedvet csinálni Önöknek e néhány sorral, hogy ellátogassanak Benébe a Varga családi szőlészet- és borászatba és megkóstolják finom borainkat és édes szőlőinket."
Tudtok nekem olyan honlapot ahol ukrán szőlő oltványokat tudnák rendelni? Szeretnék más országok szőlőit is a kertemben tudni. Nem gond ha ukrán oldal.
Nyugodtan hajtsd le a bújtásnak a vesszőt. Tavasszal én vagy 40 bújtást csináltam s egyet sikerült néhány hét múlva kihúznom: már rajta voltak a gyökérkezdemények. Ennek ellenére ezen a bújtáson olyan 3 méteres vesszőt kurtítottam vissza.
Elolvastam a honlapodon a szaporításról szóló részt is, azt hiszem, a talaj valóban jelenthet gondot, mert elég kötött, vályogos talajba ültettem őket. Meg fogom próbálni a perlitet.
Ami viszont még mindig nem világos, hogy most tehetek-e valamit azért, hogy őszre jól beérett és megfelelő vastag vesszőim legyenek. Ahogyan írtam, elsősorban árnyékolás miatt van a lugas, tehát a tél végi metszésen kívül nem szoktam visszavágni, hacsak olyan helyre nem fut, ahová nem szeretném, így egy tavasz-nyár alatt akár 3-4 méteresre és kisujj vastagságúra is megnőnek a vesszők.
Köszi a választ! Lényegében én is így csináltam, ahogyan írod, de nekem kevésbé sikerült... Bár azt sem tudom, hogy egy áprilisban eliskolázott vesszőnek őszre mekkorának kell lennie, hogy következő tavasszal végleges helyére kerülhessen. Ami a bujtást illeti, attól tartok, erre már nincs idő, de azért megpróbálom, hátha gyökeret ereszt.
Ahhoz,hogy az iskolád jól megeredjen,és növekedjen,elsősorban homokos talajra van szükség.Azt nem írtad,hogy azért iskolázol,mert elköltözöl,és az új helyen akarod újratelepíteni a szőlőt.Én két lehetőséget javasolnák.Költözés előtt megszeded a lugast ceruza vastag érett vesszőből.Lehetőleg többet,mint amire szükséged van.A vesszőket földnedves homokban tárolod tavaszig fagymentes helyen.Tavasszal (márciusban) kiülteted az új helyére.A vesszők felső rügyét vagy viaszolod,vagy csirkézed.A többi rügyet kivakítod.Biztosabb eredési módszer,ha a vesszőket február elején beviszed a szobába és vízbe teszed.Két hét múlva kirügyeznek,és ekkor világos helyre teszed a meleg szobában.
Ezután pet palackban perlitben kigyökerezteted.A saját szaporítási módszeremről olvashatsz a csemegeszőlők.hu honlapomon.
Én ceruza vastagságú alanyvesszőt szedtem február környékén (de tkp-en szedhettem volna novembertől bármikor), legalább 3 rügy volt rajtuk 25-30cm minimum, 40cm maximum hosszal, alul felül 5cm-t hagytam a rügytől. Eltettem kb. 5°C körüli környezetbe, majd amikor melegedett (talán április közepe), a felső rügy kivételével kivágtam egy éles késsel a többi, alul a rügy helyétől kb. 1 cm csonkra vágtam, frissítve a vágási felületet, majd egy hosszú árokba tettem őket, hogy csak a felső rügy látszódjon ki a föld színéből, de azt is befedtem földdel (csirkéztem). Idén nem kellett locsolni ;-) Amikor kibújtak a föld alól, és erősek voltak, lebontottam a csirkét.
Amit meg lehet próbálni, de nem biztos, hogy elég neki az őszig lévő idő, lehet a jövő év is kellene neki: ha van olyan hajtásod, ami a földhöz közel van, és jó egy méter hosszú, lehajtod egy gödörbe, és locsolod, hátha gyökeret ereszt. Ez a bujtás módszere, ami régen bevett szokás volt a tőkehiány pótlására, a könyvedben szerintem le van írva, hátha fel lehet gyorsítani.
A következőben kérném a segítségeteket. Előrebocsátom, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem értek a szőlőhöz, ezért a legalapvetőbb tanácsok is érdekelnek.
Egy direkttermő szőlőlugasból szeretnék vesszőket szedni és belőlük új lugast kialakítani. A szőlőnek ez esetben lényegében csak az árnyékoló/díszítő funkciója érdekel, és azért ragaszkodnék ehhez a szőlőhöz, mert amióta itt lakom (6 éve) még egyszer sem permeteztem, ennek ellenére soha semmilyen gond nem volt vele. (Idén májusban teljesen elfagyott az egész, de mostanra tele van ismét levéllel és fürttel.)
Prohászka Szőlő és bor című könyvéből próbálok tájékozódni. Ez alapján három évvel ezelőtt ősszel szedtem néhány vesszőt, és tavasszal eliskoláztam őket. Ki is hajtottak, de csak 10-15 centisre nőttek, ezért úgy gondoltam, még egy évig iskolában tartom őket, de a következő tavasszal egy sem hajtott ki. Ezért tavaly ősszel újra próbálkoztam, nagyon sok vesszőt elvermeltem télire, idén áprilisban (elég későn) eliskoláztam őket, de alig 1-2 hajtott ki, és azok sem hoznak vesszőt, csak leveleket. Mit csinálhatok rosszul?
Azért most írok, mert úgy hallottam, most kell visszametszeni a vesszőket, hogy késő őszre jól beérjenek és jó szaporítóanyag legyen belőlük. Az azonban nem világos, hogy milyen vesszőket szemeljek ki és mekkorára vágjam vissza őket. Ráadásul előre láthatólag télen elköltözöm, úgyhogy ez az utolsó esélyem, hogy ősszel jó vesszőket szedjek a lugasról.
Sajnos nem, a 14-es a Suzy, amiről azt írják, hogy sok benne a Pannónia Kincse jelleg, de késői és fehér. Esetleg ez Táltos kollégának lehet segítség, mert lehet egy másik Bornemissza, ami hozzá került...
Van egy olyan jelenség hogy egy két levél vagy megsárgul vagy elszárad. De nem az egész levél csak egy része és tőkénként csak egy kettő. Töbnyire az alsóbb levelek. Ez mi lehet?
Nekem volt 5, 6, és 8, ez utóbbit tartottam csak meg. Szép, elég nagy aranysárga fürtje van, jellegzetes ízzel, fényes sárgászöld levéllel. Eléggé ellenálló nálam.
Véletlenül nem tudsz még valamit a Bornemisza 8-ról?
Félreértések elkerülése végett, nem kötekedés miatt írok, mert érdekel ez a Táltos6066 szőlő (egyébként Táltos néven van egy szőlőfajta, valamikor a 60-as években keresztezték itthon). Majd egyszer talán kérek is a tulajtól, ha a sajátjaimat már beazonosítottam, rendbe tettem. De a lényeg, itt van pár kép a nérómról, hasonlóságot mutat, de a nérómnak még legalább 2 hét kell, hogy fogyasztani lehessen, a teljes éréshez pedig 3, pedig délebbre vagyok, és nagyon szépen benapozott lejtőn van, öreg, nagy gyökerű tőkékre oltva. Viszont a néró keresztezésekor más fajták is létrejöttek, Bornemissza Gergely 1X és hasonló számokkal ellátva (a néró a 15-ös). Talán kikerülhetett valami véletlenül oltványoshoz. Ja és nekem a Néróm eszméletlen módon hozza a hónaljhajtásokat, nagyon vastagokat, erőseket.
122512 ! Sajnos,(vagy talán jobb is) nem tudok oltványost ajánlani,mert nagyon rossz tapasztalataim vannak velük kapcsolatban.A Zaporozsec,Dunav,Kecskecsöcsű,Narancsízű fajták szinte bárhól beszerezhetők. Az Orchidea, Lívia fajták nem kaphatók a kertészetekben.Nálam a fajtagyüjteményben megtalálhatók.A Zara fajtát nem ismerem.
Van egy kis árulkodó jel, ami a két egymástól független fotón egyformán megtalálható.
Az utolsó 3 fotón, amit feltöltöttél a nagy kék bogyók között van elbújva egy vagy kettő kis zöld bogyó (nagyon kicsi, sörét nagyságú). Ha megnézed a szekszárdi fotót, azon is ugyan azt megtalálhatjuk, mintha a fajta chip-pel lenne jelölve :), mintha egy szeplője lenne a fürtnek :)
Oltványosoknál nincs más ilyen korai kék (chip-es), ami Pannónia kincsével keveredhetett volna. Úgy emlékszem azt írtad, olyan címke volt rajta... (Esetleg még valamilyen kecskeméti rezi fajta, amiket nagyon nyomtak, de azokról inkább nem mondanék semmit, nem ismerem őket, és valószínűleg nem is fogom megismerni őket..., amúgy azok között is több olyan van, ami Seyve-Villard hibrid a Néróhoz hasonlóan, csak esetleg nagyobb fürtű.)
A rügymutáció igen ritka dolog, ennek ellenére nem lehetetlen (extrém környezeti hatásokat követően jöhet létre), amúgy manapság a fajta azonosítás már 99%-os pontossággal, rutinszerűen lehetséges DNS ujjlenyomat alapján (minden fajtának megvan a pontos DNS ujjlenyomata).
Tegyük fel, hogy kinevezzük új fajtának, de a DNS ujjlenyomata ugyanaz, mint a Néró fajtának, akkor visszatértünk a "kályhához".
Én belenyugodnék,ha Néró lenne, de nem az. Bár nagyon hasonlít rá, de alább leírtam, hogy több eltérés is van. Több éve téma ez a szőlő, az ország több részébe küldtem már vesszőket, amiről tudok, mind ilyen lett, mint a nálam termő.
Az évek során nagyon sok fényképet tettem fel, többek között a szálvesszőkön lógó közel kétkilós fürtökről is.
A rügymutáció ritka dolog, és Ő nem arról számolt be, hogy egyik hajtáson ilyenek jönnek, hanem hogy mindenhol.
A hónaljhajtáson hozott másodtermés kisebb, lazább, mint a főhajtáson. Sőt, ha nem a főrügyed pattan meg, hanem a mellékrügyed, akkor is más lesz a termés mérete. De pl. Pannónia kincse, metszéstől és előző évi terheléstől függően gömb vagy hosszúkás bogyót hoz.
De nem 4x akkora fürtöt, és még a hajtása is teljesen más. Szerintem ez már olyan nagy eltérés, hogy Néróhoz nincs köze, max. felmenő szinten.
Majd teszek fel képet, de ha nem láttam volna el se hiszem:
Adott a fekete rizlingem. Minden évben szépen hengeres, tömött fürtöket hoz. A másodtermések is ugyanezzel a tulajdonsággal rendelkeznek, csak kisebbek.
Na most az egyik tőkémen az egyik hónalj hajtáson jött 2 db fürt amely nagyon laza és vállas. A lazaságot a fény hiánnyal se lehetne magyarázni, mert vannak másodtermések amelyek nagyobb lombozat árnyékban kötődnek. Ezeket amint észreveszem leszedem, mert nem érik be úgyse rendesen. A lényeg, hogy ezt a termést hagyom amíg tud érni és a hajtást is megpróbálom elszaporítani. Meglepő lenne ha egy laza fürtű fekete rizlingem lenne. Ez a növényvédelmet nagyon átírná.
Nekem van néróm, a hajtás színe más (sok a bordó benne), még az érése elején van, bár a bogyók már színesek, kell neki 2-3 hét, a fürtforma más, tömöttebb, és a nagyok max. fél kilósok. Szerintem ennyire nem térhet el az alapfajtától a kolléga szőlője.
Akkor hagy zavarjalak még egy szőlő fajtával. Anna. Belőle is van 2 db ősszel telepített oltványom.
Valamint most ősszel szeretnék 1-1db-ot telepíteni a Zaporozsec, Dunav, Lívia, Orchidea, Zara, Kecskecsecsű, Narancsízű fajtákból is. Ezek közül a gyerek koromból ismerem a kecskét a többit csak képeken láttam illetve itt ott olvastam róla. Esetleg tud olyan oltványost ahol ezek mind (vagy nagy része) megvásárolható?
Tisztelt Oechsle! Bár nem épp mostani a bejegyzése, de magam is régóta azt vallom, amit Ön! Az ország tele van sztárborászokkal, akiknek kitüntetéseket osztogatnak, de sztárszőlészekről még nem hallottam. Pedig a bor minősége 90 %-ban a szőlőben dől el. Épp a napokban hívtam fel állás ügyben csak kíváncsiságból egy hirdetőt, aki szőlészt és birtokigazgatót keresett, de éltem a gyanúval, hogy még most is ott tartunk, hogy a szőlész az a traktorossal azonos, és segédmunkát (jobb esetben szakmunkát) végző valaki. Így is lett. A feltett kérdésemre -hogy kit is keresnek, mint szőlészt- azt a választ kaptam, hogy olyan valakit, aki traktoron ül, gépi munkát végez, növényvédelmet folytat, permetez ha kell, irányítja és ellenőrzi a szőlőmunkásokat, de videofelvételt is készít, amit elküld a tulajdonosnak, aki megnézi, hogy a szőlő milyen állapotban van éppen. És mint birtokigazgató rendben tartja a vendéglő körüli parkot, ha már ott van. Ez vicc! Azt tapasztalom, hogy a nagy borászatoknál is a traktoros van megbízva ezekkel a feladatokkal, és az tartja kézben a szőlővel kapcsolatos ügyeket, mint szőlésszé avanzsált valaki. Sajnos azt is megtapasztaltam, hogy amikor mint szőlészeti vezető a kiosztott feladatokat számon kértem a traktorosoktól, akkor közölték, hogy ők jobban tudják mint én, azt, hogy mit kell a szőlővel, és a szőlőben csinálni. És legtöbbször leamortizálták az ültetvényt a hozzá nem értésükkel. Amit a tulajdonosok észre sem vettek. Hol tartunk? Ráadásul az az általánossá vált sztereotípia, hogy a sztárborászok egyben kiváló szőlészek is. Ez a másik vicc! Tökéletesen egyetértek a kissé indulatos kifakadásaival. Üdv!
ÁRON (BG-13):Magyar fajta (egri nemesítés):Szülők:SV 12375 x Pannónia kincse.Érési idő:aug.20-30. (átlagos),Fürt:300-600 gr.,közepesen laza.Bogyó:28 x 24 mm.5-7 gr.fényes zöld-sárga. Íze semleges. Cukor:15-17 %,sav:6-7 gr./l.Közepesen erős növekedésű.Betegség ellenállás:átlag felett.Fagy: -23 C°. A Pannónia kincséhez hasonló,de annál jobb a betegség ellenállása.Jó választás volt.
Köszönöm az információkat.Érdekes fajta lehet.Jó lenne beazonosítani.Talán ebben segítene Pjotr, akinek igen nagy elméleti ismerete,és gyakorlati tapasztalata van.
Lehetséges, esetleg néro is lehetne, csakhogy itt az érési ideje Július 20. Előzi a csabagyöngyét.
Aztán van itt még egy kis eltérés a fentiektől: enyhén kecskecsöcsű a szem alakja.
Sőt még az is eltérés, hogy szemben a 30-40 dekás fürtökkel, ez inkább kilós fürtöket ad, valamint szálvesszőn kétkilós közeli fürtök lógnak. Tavaly 1.98 volt a rekord.
Ennek a szőlőnek a neve (amíg nem sikerül beazonosítani) Táltos6066.
Konténeres tövet vettem 12 éve, rajta egy virágzó fürt, segy faiskolai cédula: Pannónia kincse.
Aztán hozott egy feketeszemű fürtöt. Azóta meg ontja szőlőt.
Nem permetezem, egyszer-egyszer ha nagyon muszáj, (mint most a sok eső miatt), nem betegszik, a darazsak a legnagyobb ellenségei. Négy szem fölé kell metszeni, de ha van hely, akkor lugasban és szálvesszőn terem a legjobban. Szálvesszőn minden évben produkál közel kétkilós fürtöket.
Szereti a vasat, marógépműhelyből beszerzett apróforgácsot ástam a tövébe.
Ha van rá időd, próbáld meg a keresőben (pálinkafőzés otthon, oltás szemzés, szőlő) vinik táltos hozzászólásait, elég nagy irodalma van.
Üdv! Ennek a szőlőfajtának mi az "igazi" neve?kik a szülei?Milyen a betegség ellenállása?Milyenek a termesztési tapasztalatok?Lehet hogy már korábban leírtad,de akkor nem olvastam.
Én a következő évben tervezem,hogy készítek Bordói lét.Ugyanis évek óta ezt használok a peronosz ellen.A biokertészet is elfogadja,nagyon környezetbarát szer.Eddig megvásároltam a boltban, négy éve még 1800.-Ft.volt egy liter(Bordói lé+ kén),tavalyelőtt 100 %-al felemelték az árát (3600.-), miután nem fogyott úgy,az idén leengedték 3100.-Ft.-ra.Ekkora pimaszságot,és kapzsiságot ritkán látni, mint a növényvédőszer gyártóknál.Az előállítása nem egy nagy ügy,száz éve is ugyanaz a technológia, a réz világpiaci ára sem változott jelentősen.
A technológia a következő:Először a képlet:CuSo4 x5H2O +Ca(OH)2.
1 %-os Bordói lé készítése: 10 dg.kristályos rézgálicot feloldunk 5l.lehetőleg esővízben.Az oldódást meleg vízben meggyorsíthatjuk.Mészhidrátból 8 dg.-ot elkeverünk öt liter vízben.A két oldatot egymáshoz öntjük,és jól elkeverjük.Mindig a rézgálic oldatot öntjük a mészhez.A kész oldatot aznap el kell használni.A mészhidrát helyett használhatunk 10 dg.szalonnás oltott meszet is.
Az oldatnak semleges (7) Ph-nak kell lennie,amit lakmusz papírral ellenőrizhetünk.De ha betartjuk a keverési arányokat,az oldat biztosan nem fog "égetni".
Valamikor régen, én is úgy tanultam, hogy az alapszabály: "bele rezelünk a mészbe". Ha fordítva történik, akkor állítólag fröcsög, veszélyes. Ugyan soha nem próbáltam, hogy valóban fröcsög e, elhittem, hogy így van, ez a szabály.
2016-ot írunk. Mért szórakozol ilyennel? Ha elrontod a keverési arányokat, megperzselheted a levelet... Vannak már korszerű réz készítmények.
Ettől függetlenül én is úgy tanultam, hogy a rezet tesszük a mészbe. Nekem van 2.5 kg rézgálicom örökségből, ezeket én lemosó permetezésre használom csak. Amúgy próbáld ki, hogy fordítva kevered bele. Úgy tudom akkor nem fogod tudni jól elkeverni.
Régebbi szakkönyvekben azt olvasom és öregeinktől azt tanultam, hogy:
a bordói-lé készítésének az a menetrendje, hogy a meszes vízhez kell hozzáönteni folyamatos keverés mellett a vízben feloldott kékkő levet. Úgy jegyezd meg, hogy "a rezes banda ugrik a meszes gödörbe" mondták. Én eddig így készítettem.
Most vettem rézgálicot, és meglepődve olvasom (eddig nem vettem észre, nem olvastam el), hogy a bordói-lé készítésének a menete éppen a fordítottja. A rézgálicos vízbe kell a mésztejes vizet önteni.
Nyomdahibáról van-e szó, vagy mint sok más esetben ebben is "újra okosodnunk" kell?
Levele: kii!épnagy, ötszögletű, sötétzöld, erős szövetű, kissé hólyagos felületű, szabályosan 5 karéjú, kissé megnyúlt, oldalöbleiben gyakran fog található. Levélszéle fűrészes-csipkés. Fonáka pókhálós, az erek töve és a levélnyél halványpirosas árnyalatú.
A hajtások allját fényképezd le, pontosabban az oltás helyét. Ha az oltás helye alatt jött a hajtás, akkor alanyod van. (az oltványosok nagy zöme teleki5c-re olt). Nekem is becsúszott pár ilyen, de ezeket meghagyom alanynak a későbbi pótlások végett.
Sziasztok! Másfél éve kaptam oltványokat a szőlőiskolába. Aki adta, Cabernet francnak ismerte, de furcsa levelei vannak. Olyan mintha vadalany lenne, de az is lehet hogy nemes szőlő. Tavasszal telepíteném, de nem tudom hogy milyen fajta. Ebben kérem a segítségeteket.
Egyébként sajnos tavasszal elfagyott, így nincs rajta termés.
Szerencsére csak 1 sor. Az megvédte a többi sort, ugyanis vízszintesen esett. Ahol csak 1-2 szemet vert el a jég, azokat a bogyókat leszedegettem. Csak 700 m2 -en van szőlő.
nálunk Csopakon kábé minden fürt így vagy durvábban néz ki a jég miatt. szerintem tök mindegy, mivel permetezted, ha nagyon sérülnek a bogyók, ez normális. csak nehogy most továbbterjedjen az ép részek felé.
Sajnos, ha a bogyót mechanikai sérülés éri, jégverés vagy rovar, nemigen segít a virágzás kori védekezés. Jég után azonnal kellett volna. Sok fürt ilyen?
Ha jobban megnézed, a felső 4 rohadó bogyó alatti 2 szemen benyomódás látszik. Az a kis folt szépen elkezd bebarnulni, és egyre nagyobb felületen terjedni fog a rohadás. Nálam a Dunav csemegeszőlőnél tapasztaltam néhány bogyón ilyen benyomódást, és pár nap múlva barna lett, majd terjedt a barnulás, míg az egész bogyó ilyen lett. A szerdai jégeső (bár bő vízzel jött) után már a furminton is láttam a benyomódásokat. Gyanúm támadt, hogy ez jégverés okozta kisebb mértékű mechanikai sérülés.
Mivel ma és még holnap sem lehet permetezni, hétfőre kiderül, hogy terjed-e a folt. (Kínomban már az is felmerült bennem, hogy a peronoszpóra új fajtája). Ja és virágzáskor Chorussal, Fürtzáródás előtt Teldorral permeteztem, elvileg nem lenne szabad rohadnia.
Szerintem egyértelműen Botrytis (szürkerothadás). Nem csak fehér,de piros és kék színű bogyókat is megtámadja.Permetezd meg Teldorral,aminek 7-8 nap az ÉVI-je.A bogyó napégésre az a jellemző, hogy nem a teljes bogyó barnul,töpped,hanem a bogyó felső-nap által jobban kitett-fele.
Nem látja a nap a fürtöt. A képen azért néz ki úgy, mert a leveleket a képkészítés miatt elhajtogattam. Máshol is található ilyen, melyek teljesen fedve vannak. Bár most még csak néhány szem, de a tavalyiak alapján akár az egész fürt is tönkremegy.
Valaki lisztharmatra gondolt: teljesen tiszta a bogyó felülete, a lisztharmat pedig nagyítóval észlelhető "lisztes" felületű.
Sziasztok, a perzselés az én tapasztalatom szerint kizárt, mert én jópár éve mindig kb. 1-2 levelet hagyok a fürt végén és nem igazán tapasztaltam komolyabb perzselési problémákat. Megoszlanak a vélemények erröl, de én azt veszem észre hígy jobban átjárja a levegő és a permet szer is!
Ez nem direkttermő, de elképzelhető, bár nem vagyok bizos benne. Lehet, ha majd kiasom egy kicsit, akkor kiderül... Az is lehet, hogy megszakadt, bár mindig igy terheltem, s ráadásul nincs a napon, mert megnőtt előtte egy hatalmas cseresznyefa, és árnyékban van... S jut eszembe, a fák árnyákában nem sokáig birja a nemes szőlő, lehet ez az oka. Amig kicsi volt a fa, addig nem jelentkezett. De már többször száradt el egy egy hatalmas kar, de most az egész... S végül is igy volt ez akkor is, ebben az időszakban... üdv PJ
Az Ottellő és más direkttermők nem szeretik ha "látja őket a Nap". Idén sikerült rábeszélnek egyik embert, higy ne bántsa, ne tördelje az Otellóját és noncs napperzselés.
Nem csak az Otelló nem szereti, más fajta szőlő sem, de én évek óta nem tudom eldönteni, hogy napperzselés, vagy botrítisz. Mindenesetre a levélárnyékban lévő fürtökön nálam nem jelentkezik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy én a lisztharmatot sem zárnám ki.
Szeretnék segítséget kérni, mi okozza a mellékelt fotón lévő szőlőbogyó megbetegedést?
Feltettem a képet egy másik topikba, de lehet hogy itt a helye, jobban ide illik.
Hajdúságban van a szóbanforgó ültetvény, és Othelló szőlőről van szó. Sosem volt még nálam hasonló, tavaly fordult elő első alkalommal. Akkor annyit mondtak, hogy kocsány bénulás, magnézium hiány. Keserűsóval kell permetezni, az segít. Most 2 hetente permetezek vele, mégis előjött. Egyébként kékkővel "mint ősi módszerrel" szoktam a peronoszpóra megelőzésére permetezni.
Üdv.igen,sőt még 8-9 levél is kell egy fürt kineveléséhet vesszőnként.Nem ajánlott a fürtök körül teljesen lelevelezni mert napperzselés érheti a fürtöket és jégkár esetén is nagyobb baj éri a fürtöket,próbáld meg úgy félárnyékban hagyni őket.
Kb 30 éve vettem és ültettem egy Pölöskei muskotály szőlőt, a fal közelébe (máshova is, de ott a fagy egy részét kivitte) viszont ma reggelre ennek lehullott az összel levele a fürtök fonnyadnak, szóval vége.
Volt korábban is,hogy egy kar elpusztult, de most az egész...
Mellette nem látszik semmi a többin...
Mi okozhatja? Nem volt beteg egyáltalán a levele, nem látszott semmi rajta (egyébként a Pöpöskei alig szokott beteg lenni)... üdv PJ
Azt szeretném kérdezni, hogy most ,amikor már a leveleket el kell a fürtök körül távolítani, hogy a nap rendesen érje őket, most is tartani kell azt, hogy egy fürthöz azért öt levél maradjon az ágon, vagy most már így érés előtt két-három héttel ezen már túl lehet lépni?
Az általában július 20-án piacképes táltos6066 szőlőm igyekszik, de lehet pár nap késés, meg még jöhet jég másodszorra is, fura időjárásunk van.
Többeknek üzenem: Mindenki kap vesszőt, amikor ideje van, én javasolnám a Márciust, de aki ősszel kér, akkor írjon emailt pontos címmel, hogy postázhassam.
Aki érte jön, kap gyökeres vesszőt. Van 2-3-4 éves.
Postázni csak sima vesszőt tudok, 4.-5. évben terem.
Ha oltani kell, első évben is sikeres lehet.
Én keresek "kövidinka", "kadarka" fajtát, lehetőleg gyökerest.
A palackérettség nem igazán mérhető, az a te döntésed hogy egy bort mikor ítélsz olyan állapotúnak, hogy palackba kerüljön. Ami mérhető, az a palackállóság. Milyen a hideg/meleg/levegő/rázódás stb. tűrése. Laborokban tudnak minden paramétert vizsgálni, de ahhoz kell fél-egy liter. Ekkora mennyiségnél nincs értelme. Ha a bort jól kénezted, jól derítetted, megfelelően fejtetted, töltsd le magadnak csavarzáras palackba, mert az olcsóbb megoldani, mint egy dugózót venni. Hogy mennyit bír, az nagyban függ a fajtától, és a sav/cukor/alkohol/ph, stb értékektől. Szerintem max. 1-2 évet várj tőle, mert házi körülmények között sok évig nehéz a jó állapotot tartani.
Szeretném megkérdezni ez saját gyökerén,vagy oltványon növekszik?Az íze labruskára hajazik-e?Színe ,alakja is érdekelne a fürtnek,bogyónak,esetleg érésben.Ha volna róla fotód ,esetleg a szőlőszem kettévágva ,a magok száma,és a bél állaga ,színe miatt.Több szem többet lát alapon érdekelne .
Javaslom, hogy törődj bele, ugyanis ilyen a jövőben is várható, de ezt nyilván tudod. Szerintem a szőlő legveszedelmesebb ellensége a virágzáskori hűvös, esős időjárás, ami ellen semmit sem tehetünk.
Én is többször átéltem már azt a csalódottságot, ami a sok szép virágzó fürt rossz kötődése miatt éri az embert.
Kissé megkésve és szomorúan arról tudok beszámolni mint a korábbi években, ezért nem jöttem eddig elő ismét a Néró "üggyel".
Röviden: Ismét sok szép virágzó fürt. Néhány nappal virágzás után mind, kivétel nélkül leszárad. Ezután a kis számú másodtermésként megjelenő fürtök rendben kötődnek - és tekintettel arra, hogy a Néró viszonylag korán érik - be is érnek.
Az idei virágzáskori időjárás erre sem volt ideális. Más fajtájú tőkéken is volt kötődési probléma. ( pl.:részbeni fürtelszáradás; kisebb számú bogyókötődés )
A Nérómra azonban minden évben, időjárástól függetlenül, "lehet számítani".
Egyébként köszönöm, hogy segíteni próbálsz, de ez az egy tőke legfeljebb elméleti szempontból lenne érdekes az ínyenceknek.
Átoltásával csak azért nem foglalkozom, mert az idei próbálkozásaim is katasztrófális eredményt hoztak, de erről bővebbet majd a szőlőoltás oldalon.
A bór nekem is ment a szőlőre virágzás előtt, sajnos majdnem három hétig elhúzódott nálam, de a szóban forgó probléma csak a Nérónál jelentkezett ilyen mértékben. És igazából kolléga régi problémájára próbáltam magyarázatot találni. De majd a jövő megmutatja, mindig ilyen, vagy csak az idei év....
Egy kis borvidéken lakoma Villány-Siklósin.Itt felénk bór tartalmú permettrágyát használnak virágzáskor többen.A bór javítja a kötődést ez tény/normálisan adagolva/.Az is köztudott,hogy a szőlő önporzó növény,felénk mondják mégis ha olyan az idő virágzáskor,hogy nem járnak a méhek,akkor nem köt jól a szőlő,mondom én:igen,mert pl:lehet,hogy esik az eső.Az idén erre elég vontatott volt a virágzás gondolom arra is.A nem egy időben teljes virágban lévőszőlőknél lehet ilyen,hogy egyik hajtáson köt másikon nem ugyan annál a tőkénél.Meg ugye erre volt fagy is az is kárt tehetett a kis fürtökben,a fagy után még nem látszott károsodás a fürtön csak virágzáskor.A szőlő legnagyobb"betegsége"az évjárat.Egyszer hopp...máskor kopp..
Jól rémlik, neked volt Néróval leszáradt virágfürt problémád?
Idénre a tavalyi átoltás eredményeképpen lett kb. 60 tőkém. És most volt nekem is leszáradt virágzat.
Tőkén belül, egy hajtással odébb meg szépen megmaradt
Az időjárást figyelembe véve szerintem az esős-párás idő okozza, nem kötődik rendesen - ami pont akkor virágzik, elpusztul, egy-két nap meg ide-oda, jó kötődést ad. Azt sem zárom ki, hogy a fürtje érzékeny a peronoszpórára virágzáskor, és az vitte le.
Üdv. jól tudod én is úgy írtam hogy két nagyobb fürt kineveléséhez van szükség 12-14 levélre,tehát te is jól írtad hogy fürtönként kb.7-8 levélre van szüksége egy hajtásnak.
A lombozatot hagyhatod nőni, ha nem csinál önárnyékolást, van hova futnia és a támrendszer kibírja.
A csonkázás leginkább a szellős lombozat végett, az önárnyékolás és a támrendszer védelme miatt kell. Ha annyira túlnő a felső huzalpáron vagy támasztó karón a hajtás, hogy visszahajlik, az beárnyékolja a lombozatot.
A többiek számokban fogalmazzák meg a leveleket, de az úgy nem kimondottan jó, sőt a lombfelület m2-ben való megadása is csalóka, mivel az idősebb, alsó levelek sérülhetnek, (mechanikailag, betegség, stb). Az idős levelek alapból nem képesek jól asszimilálni, mint egy kifejlődött nem túl öreg levél. Továbbá a sérülések miatt a felülete is kisebb.
Viszont az új lombozat fejlesztése is energiát vesz fel, ezért meg kell találni az egyensúlyt.
Van aki 2-3 levelet mond, van aki 6-10 levelet. Van aki szerint minél nagyobb a lombozat annál jobb az asszimiláció.
Sztem az egyensúly az, amikor a lehető legtöbb lombozatot haggyuk úgy, hogy szellős legyen a tőke, főleg a fürtzóna, de a több lombozat több tápanyagot tud szolgáltatni a gyökérzetnek és a fürtnek is.
A csonkázás ideje megint csak egy kényes ügy. Túl korán se jó, mert akkor olyan szintű hónaljhajtás növekedés indul be, ami a lombozat tetejét úgy besűríti, hogy nagyon fogékony lesz a betegségekre. Én az első tetejelést (csonkázást) a lehető legtovább próbálom tolni, ez most június 20 volt. Előtte volt egy enyhe, ahol csak a nagyon visszahajlott hajtásokat szedtem le, ez június 14.
Van aki már egyből sövényvágóval szinte téglalapra csonkázza a lugasát, mert az milyen szép... De mivel én a minőségre megyek nem szépségversenyre nevezem a szőlőt, így nem érdekelnek a kilógó hajtások, vagy a tetején ha nem katonásan állnak. A lényeg hogy ne betegedjen le.
De pl van egy pavilonom, ott izabella van, azt engedem burjánzani, mert az direkt árnyékolónak van, semmi más szerepe nincs.
A Németh Pince - bár inkább késői szüretes különlegességekkel foglalkozik - nagyon tisztességes folyóbort is készít. AZ aktuális áraikat nem tudom, régebben az is nagyon korrekt volt...
Sziasztok. Láttam, hogy van borász topik is, de most még kihalt...
Ezért itt tenném fel a kérdést.
Van egy évek óta használaton kívüli kis présem. Amikor legutóbb befogtam, ugyan lemostam, és (sajnos rozsdás volt itt-ott) lekeféltem a rozsdafoltokat róla, majd préseltem vele, eszméletlen vasas lett a lé.
Pocsékba ment. :(
Mivel lehetne lekezelni?
Van valami spéci festék, vagy valami régi trükk, ami után használható lenne?
Üdv.,csonkázni kell, én azt olvastam,ahhoz hogy a hajtások két nagy fürtöt megfelelően ellássanak tápanyaggal,átlagosan 12-14 levélre van szükségük hajtásonként.Ha ezt a számot nem érjük el,akkor fürtritkítással kell javítani a levál:fürt arányt.Azért is kell csonkázni mert a túlhajó hajtáscsúcsok a már meglévő lombfalat beárnbyékolják.
A csonkázás áthelyezi a hajtásnövekedés súlypontját a hónaljhajtásokba és a fürtökbe,s ezáltal a fürtök nagyobbak lesznek. A csonkázás célja még a fényellátás javítása és a sorközi munkák elősegítése.
Nekem lugasos szőlőm van én úgy szoktam csonkázni hogy a legfelső drótpáros fölött 15-20 cm-rel vágom el a hajtásokat.Tehát kb.1-méterrel a fürtök fölött.
Néhány szőlőmnek egy fal mellett van mótja 'akármeddig' /az eresz 6m körül van/ növekednie. Kérdésem az, hogy a fürtök nevelése szempontjából mi a jobb :
1. hagyom nőni, hogy minél több lombja legyen vagy
2. csonkázom
Ha ez utóbbi, akkor a förtöktől számítva milyen magasságban? 1-2-3 m?
Egyáltalán miért szokták csonkázni a szőlőt? Mert akkor jobban dolgozik a fürtre vagy csak azért, mert gond lenne a sok támrendszert túlnövő hajtással?
Én kötött talajon tartom. 3 évesen 4-ből 1-et húztam le (az volt elég erős) azon inkább túl sok, mint kevés a fürt. Növekedése mind a négynek igen erőteljes.
Hát, fagyot illetően nem igazán tudom, hogy mit mondjak. Egy vastag akác oszlop két oldalán fut felfele a Suvenir, és az ápr. 29--ei fagy az oszlop déli felén lévőt totál lenyomta, a másik oldalán, az északin pedig egyáltalán nem csinált kárt. Mindkettő hajt eszeveszettül, amelyik nem fagyott el, azon 3 hajtás is túl van a 4 méteren, a többi 2-3 m között jár (hagytam több hajtást a fürtökért, meg hogy legyen majd miből válogatni) Jupiterrel és Crimson seedless-el van egy sorban, a Suvenir hajt a legjobban, pedig nem is arra folyik rá az egyik csatorna vize. Az elfagyott is szépen küzd, 1-2 m között tart. Szóval rosszat nem tudok mondani rá.
Szóval ha az erős hajtás, nagy levelek a szükséges, akkor az megvan. A rezisztenciát illetően nem tudok még mit mondani 2 év alatt, de eddig nem volt nagy gond.
Lugasnak olyan fajták elterjedtek (javasoltak) melyek erőteljesen növekszenek, jól árnyékolnak, darazsak békén hagyják és lehetőleg rezisztensek, hogy keveset kelljen permetezni. A Suvenir sajnos nem ez a fajta. Nekem homokon több tőkém is van belőle és hiába tetszetős, sajnos sok gond van vele, idén a tavaszi fagy mellett az atkák is letámadták, de gombákra is érzékeny, gyengén nő és sajnos kevés fürtöt hoz. Hangsúlyozom, hogy én homokon vagyok, lehet, hogy kötött talajon erősebb a növekedése!
Egyetlen kérdésem volna, amire sajnos nem találok választ széles és hosszú internetünkön :)
A Suvenir (datolya szőlő) alkalmas-e lugasnak? Nem függőleges lugasról van szó, de nem is teljesen vízszintes, kb. 20-30 fokban emelkedik, kb 2.5 méter széles volna, ezen a távon kb. 60-70 (80?) centit emelkedik, az induló magassága 2,2 m körüli. a hossz 4 méter. Ezt szeretném befuttatni Suvenir szőlővel. Fog ez így teremni ehető minőséget? Előre is köszönöm a segítséget.
Na pont ez zavart meg. A dobozon 56 nap van, de mindenhol máshol (ahogy valaki lentebb írta, még a NÉBIH honlapján is) 30 nap. Elképzelhető, hogy ez idén változott? Hol lehet erről hivatalos infot szerezni?
Üdv,akkor szólítsd fel őket hogy vágják ki a szőlőjüket mert akkor nem fogod tudni megvédeni a szőlődet.A lisztharmat spórái több km.-re is el tudnak jutni.Vagy esetleg kérdezd meg a szomszédokat nem használhatod-e a szőlőjüket ha úgysem kell nekik.Ha jó fajta a szőlő és jó kondícióban van akkor szerintem megéri.
Két éve az fogta meg a lisztharmatot Cabriotoppal keverve. De én is csak fele ennyit szoktam rakni. A szőlőm egy katlanban fekszik ahol nagyon rrős a lisztharmat fertőzés folyamatosan. Most meg pláne, hogy mindkét szomszédom felhagyott a műveléssel.
A Dithane hatóanyaga a mankoceb,ennek élelmezésügyi várakozási ideje alma,körte 28,nap csonthéjasok:cseresznye,meggy,szilva stb 30,nap szőlő,56 nap.A Növényvédő szerek,termésnövelő anyagok 2016 könyvből,a szőlőre már ne használd az idén pláne ha korai fajtáid vannak.A permetszer csomagolóján is rajt vannak a várakozási idők.
Köszi a választ. Lisztharmat ellen mit tanácsolsz? Olyan szer kéne, ami nem perzseli meg az érzékeny fajtákat (pl egyik szomszédnak van otellója amire aztmondta a Thiovit leperzseli, és elég közel van az ő sora az enyémhez)
Hát én most nem húznám el a következő permetezést 7 esetleg 10 napnál tovább.
A sok csapadék és a viszonylag hűvös idő kedvez a perenoszpórának. A dithane jó választás perenoszopóra ellen, de valamit lisztharmat ellen is használj.
Megnéztem a NÉBIH honlapján az adatlapját ott is 30 napot ír.
kezdő vagyok, az idei az első szezonom. Tegnap reggel permeteztem dithane-al (előtte nem, nemrég szedtünk szőlőleveleket eltenni befőttes üvegbe amit permet mentesen kell, de nem is látszott még fertőzésre utaló jel egyáltalán). Erre ma szakad az eső. A kérdésem az, hogy lemossa-e ez a tegnapi permetet? Vagy ez így is kitart azért 1-2 hétig? A leírások mindenhol 7-14 napos fordulót írnak, gondolom számolnak azzal hogy közben néha esik :)
A másik, hogy a dithane permetezés után mennyi is a várakozási idő amíg a gyümölcs fogyasztható? Az interneten mindenhol 30 napot látok, a dobozon 56 napot írnak.
otello például nem rossz alany, és mivel erős növekedésű, ontja a dugványozható vesszőket.
Én most vadszőlővel kísérletezek. A Deseda tó partján találtam, a földön mászott, vékony szárakat nevel, amik előszeretettel ágaznak el. Termést nem láttam még tőle, viszont még sittel feltöltött helyen is megél. Most erre oltogatok, zöldbe zöld és zöldbe fás módszerekkel próbálkozom.
A szemzést ritkán csinálják szőlőnél, ott inkább oltanak, fásba-fás, vagy zöldbe-fás esetleg zöldbe-zöld technikával.
Alany fajtából jónéhány fajta van (Pl.: Teleki-Kober 5BB, Teleki 5C, Fercal, SO4, Georgikon 28).
Legjobb, ha egy oltványostól veszel pár darab gyökeres alanyt, a földednek - és a ráoltandó fajtának - megfelelőt (meszesebb, nedvesebb, szárazabb erőteljesen növő, korai/késői érlelésű stb.). http://www.winegrowers.info/rootstocks/
Vagy elhagyott területről/tőke aljából feltörő alanyból vágsz vesszőt. Ehhez körül kell persze nézni, hol mi van, és felismerni az alanyfajtát. Nyáron megjelölni, tél végén megszedni, aztán már csak az oltási módodnak megfelelően jársz el (gyökereztetsz, vagy csak kézben oltasz...).
Darálás , préselést ne a pincébe végezd. Ha van korábbi must ami forr, akkor nem tudsz hatékonyan dolgozni lent a mustgáz miatt. Na most ez a héjon hagyás dolog alatt mit értesz? Mert fehér szőlőnél nem igazán jó ha sokáig van rajta ( persze fajta, technologia, bortípusa válogatja), így ennél nem probléma ha ez a folyamat is fent zajlik. Nem a pincébe. Bár kétség kívül nem szerencsés, hogy az utóbbi időben még szeptemberben is van 35 fok... Na de a vörösbornál (ahol ideális esetben ugye kiforrni hagyjuk a héján) már más a helyzet. Én azt ugy szoktam, hogy "fent" darálás és a héjon erjesztés szigorúan a pincébe. Igen, így sajnos a préseléshez fel kell juttatni az anyagot.
A leghatékonyabb, vagy inkább legegyszerűbb módja a szállításnak. Hogy "fent" darál az ember , zúzó-bogyózóval és a ( beépített) szivattyúval egyből az erjesztő kádba nyomatja. Ha vörös akkor le a pincébe. Ha fehér akkor a prés mellé.
De azért ettől a technológiától ezer apró eltérés lehet aszerint, hogy milyen bort akarsz, ülepedni hagyod, elválasztott mustfrakciók, egészséges volt a szőlő vagy nem, milyen a hőmérséklet, stb, stb.
Sziasztok! Tud-e vki tanacsot adni, hogy virágzás kor torzstisztitas után, érdemes e totalis gyomor tót használni pl. Figarot lehet e vmi baja a szőlőnek?
A tetejezéshez egy kicsit még korán van (akármennyire megnyurgult is), szerintem várd meg a hónap végét (de a kisbogyós állapotot biztosan - ha csak nem nagyon korai fajta, még csak épp túl vagy a virágzáson, ilyenkor ne tedd ki ilyen stressznek)!
Tetejezés után viszont nem kell permetezni, illetve nem kell a tetejezés miatt.
Alapvetően peronosz és lisztharmat ellen szoktunk programszerűen védekezni, ezek ellen a legegyszerűbb (kontakt) készítmények a réz- és kéntartalmú szerek. Lehet felszívódókkal is menni (ezek hosszabb ideig biztosítanak védelmet), nyilván fontos szempont, hogy a környéketeken mi kapható, mit ajánl a kereskedelem.
Én rovarölőt nem használok (tudom, most sokan meg fognak kövezni - de elég sokan vannak hozzám hasonlók, köztük egészen nagy birtokok is), ez is inkább ízlés dolga, ahogy a minden más elleni védekezés is.
Tehát én valószínűleg Thiovit Jet-tel és rézoxikloriddal fújnám a szőlőt időjárástól függően 7-14 naponként, semmi mással... :-)
Ez persze csak egy vélemény.
Amit viszont mindenképp érdemes elolvasnod, az Rambo örökbecsű blogjának permetezési tanácsadása. Elég rövid írás, de az alapelveket zseniálisan ismerteti. A blogján egyébként más hasznos írás is olvasható - (nem csak) a "Tanácsadás" menü alatt. :-)
Azért alapszabály az is, hogy a lombtrágyákat se túlozzuk el. Mert előfordul túladagolás. Főleg a sok vasat tartalmazó szerrel kell vigyázni mert az a borba is átmegy.
A föld savasítására én az ammonium-szulfátot javasolnám, De ha inkább természetesebb megoldást keresed akkor az ecetes megoldás is jó amit a juhosttt mondott, de még jó ha tudsz szerezni lehullott fenyőtüskét, vagy sok savat tartalmazó fának a fűrészporát (tölgy, cser, bükk) dolgozod bele a földbe.
Az idén patentkálit, karbamidot és szuperfoszfátot, illetve korábban félrerakott vesszőmaradványokat és zöldtrágyát raktam.
Talán a szuperfoszfát ami legkevésbé köti meg a meszet a többi mind savanyít.
Korábban őseim szervestrágyát is raktak bele bőven de nem igazán jelentett sokat.
Az idén kiderül mennyire lesz madárkás.
Évközben már csak annyi bór-t fog kapni ami a levéltrágyában van.
Jövőre pedig visszaveszek az adagból. Szerintem az idén a mostani túladagolást a virágzás és az azt követő intenzív hajtásnövekedés feléli. Gyanúm, hogy azok a levelek halnak el amiken megállt a permetlé és az okozhatott túldusulást: jövőre lényegesen enyhébb dózisban kell adagolnom.
Nekem is van egy folt ahol a tőkék kimennek, meg ami megmaradt csak sínylődött. Nekem javasolták a talaj savanyítását. A 20%-os ecet és híg trágyalé megtette a hatását. Talán neked is meglehetne próbálni, hogy a talajt ph-ját savasabb irányba tolni el.
Szvsz attól hogy egy tápanyagot túl adagolsz még nem oldod meg a problémát, csak átmenetileg talán javítasz a helyzeten, vagy rosszabb esetben még rosszabb lesz.
Kékfrankos de nem a fajta hanem a talaj az oka a madárkás kötésnek a gyanum szerint. Nagyon meszes a talaj ami egyrészt gátolja a felszívódást más részt az erős antagonizmus miatt a magasabb calcium szinthez kellene igazodnia a többi elemnek is. Ez a rész soha nem kötött rendesen.
Milyen fajta szőlőről van szó? A kötődést sok dolog befolyásolja. A bór magában nem fog csodát művelni... A tőke állapota, az időjárás is nagyon befolyásol.
Köszi az lesz bór. Nagyon madárkásan kötött ezért most vettem polibor 140-et és kapott rendesen. De akkor nem kap az idén többet majd csak jövőre akkor is kevedebbet.
Kálium nem hiszem mert tavasszal kapott patentkálit.
Igen lehet kálium hiány is. De én az orbáncot se zárnám ki. Bor tartalmú lombtrágyát használsz? Mert annak a túladagolása is okozhat hasonló tüneteket.
Üdv.,én káliumhiányra vagy gyomirtószer által okozott károsodásra tippelek,ezekben az esetekben szoktak a szőlő levelei felfele kunkorodni.De inkább kérdezz meg valami szakértőt az biztosan tud segíteni.
Én idén hanyag voltam, túl korán ültettem ki őket, a gyökérzetük még nem volt "beérve". Vagy biztos van rá vmi jobb szó is. Szóval amig a gyökerek nem barnulnak meg én nem ültetném ki, mert ekkor nagyon érzékenyek. Most én inkább félárnyákba tenném és úgy várnék vele. Június van, sztem már nincs hova sietni. Tavaly júliusba ültettem ki, ekkor már szép barna gyökerek voltak. Még így is lesz ideje annyira fejlődni a hajtásnak, hogy beérjen. Bár a biztonság kedvéért jól csirkézd fel a téli fagyok előtt, de ne túl korán, mert a rügyek bevakulnak. Majd a csirke kibontása is időjárás függően február-március legyen.
Igen, igen. De mostmár óvatosan a fénnyel, a hirtelen erős napsütés leperzseli a leveleket. Próbálj meg szűrt fényt adni neki, pl függöny vagy vmi legyen az ablak előtt, mert a közvetlen erős napsütés egy az egyben megégeti a leveleket. Pont ezt mondta Tigris0704, hogy nálam ha gazba lenne a szőlő, majd kigazolnám, a levelek érzékenyek lennének a napra.
Akkor esetleg lehetne alkalmazni a Cazenave-kordonművelésmódot,ez egy picit bonyolultabb kialakítani de nem annyira veszélyes,itt a 3db. rövidcsap mellett hagynak egy 4 világosrügyes hosszúcsapot is,de ez már szerintem túl sok egy tőkére a kékfrankos esetében,íme erre gondoltam:
A leívelés macerás, de ha rááll a kezed ÉS korán csinálod (meg van egy jó kötöző géped) akkor nem vészes. Ha azonban megkéstél és már egy kicsit is megindult a nedvkeringés üvegszerűen törik a vessző.
A kétszemes csapjaim 30-40%-án az egyik hajtás terméketlen és csak az egyik fürt teljesértékű.
Ha már mindenáron csapos metszés akkor 3-4 szemre amit május elején szépen le lehet válogatni és beállítani a termést.
Eléggé fel vannak nyurgulva. 1 hajtást haggy meg és lehetőleg több fényt biztosíts nekik. néha a földet is öntözd meg. A levélzet permetelése jó dolog, kell a párásítás.
Pet palackban,virágföldben próbálok gyökereztetni sima vesszőket,szobában,napi 1x,2x vizet permetezve a levelekre,A képen látható módon áll a helyzet,kell e őket visszavágni,mit ajánlotok?
A kékfrankos szőlő vesszőit elég macerás leívelni,én tapasztalatból tudom.Túl vastagok szoktak lenni,így sok eltörik ívelés közben.Ezért tanácsoltam a Royat -Kordont,ahol 4.darab termóalap van ,ez ugye tőkénként 8 darab hajtás.Általában hajtásokként számolhatsz két fürttel,ami ez esetben ugye 16 fürt.A kékfrankos fürt átlagsúlya 150g ez 16 fürt esetén 2,4kg lenne tőkénként, szóval még ki is kellene ritkítanod a fürtöket hogy elérd az általad említett 1,5kg-ot.
Valószínűleg a furmintot és a királyleánykát royat kordonnak indítom majd, a kékfrankosnál pedig kipróbálok több változatot. Ezt nekem is ki kell tapasztalnom, kiderül mi lesz a számomra a megfelelő:) Minden esetre én is 1,5 kiló/tőke körül terveztem a termést. De jó, hogy most már tudom miben gondolkozzak.
A kékfrankosról tudok csak beszélni mert nekem is az van.
Nem javaslom a rövidcsapot a négyet meg pláne kevésnek tartom.
A Guyoval szerintem 1-1,5kg/tőke hozamot ad, én most kb így metszek, de mivel az enyém öreg hagyok egy 2-3 szemes csapot is. Ez szerintem nagyon jó bort ad.
Ha ez a mennyiség kevés akkor marad az ernyő művelés, intenzív hajtásválogatással (és sok zöldmunkával).
Én 1x használtam tavaly virágzás előtt, bőven elég is volt, a legérzékenyebb időben nem volt gond. Idén is most virágzás előtt használtam, azóta nem is fújtam. Az idei évre a felszívódó ennyi is volt.
Én a helyedben a kordonos művelésmódot alkalmaznám,pontosan a Royat kordont,tőkénként hagysz 4db termőalapot ,egymástól 25-30cm.-re és ezeket minden évben lemetszed egy két szemes csapra.Egyszerú metszeni,és jó minőségi szőlőt ill bort lehet készíteni belőle.Itt van róla egy videó:
A furmint 2 szemre metszve is elég bőven tud teremni, Királyleányka meg főleg, ennél hajtásonként 3 sokszor 4 fürt is van. Utóbbinál vigyázni is kell, mert könnyen túltermi magát.
A térállásod jó. A termés mennyisége már egy erősen megosztó kérdés, én 1,5kg-ban gondolkodom tőkénként, mint maximum, a tartalmas borhoz szerintem ez a felső határ. De szerintem pár év alatt majd kitapasztalod, neked mi a megfelelő.
A fajtáid nekem nincsenek, de a Királyleányka és a Kékfrankos rövid csapon és szálvesszőn is jól terem, Furmintról azt olvastam, hogy a szálvesszőt szereti inkább. A Guyotnál van egy ugarcsapod, ezért nincs jelentős felmagasodás. Valamint időnként (5-10-15 év) alul meghagyott fattyúhajtásból újra ki lehet alakítani a tőkefejet.
A sorközöm 180cm lett, a terület szélessége miatt. A tőtávot 110 cm-re tudtam kiosztani. A termést egy köztes állapotra szeretném beállítani. Ne legyen amennyit elbír, de nem is szeretném a minimumra lecsökkenteni. Ha ezzel a térállással beszuszakolok egy támrendszert akkor a fajtákhoz (kékfrankos, királyleányka és furmint) milyen megoldás lenne a megfelelő: szálvesszős vagy csapos? Mindenféle változatra látok példát... Persze tudom, hogy a puding próbája az evés, de szeretnék jó irányba elindulni... A szálvesszős megoldásoknál mennyire szokott baj lenni a tőkefej magasodásával?
A kötözéssel van bajom. Ha ez a telepítés beindul, majd le akarom cserélni a régi tőkéket. De tőkénként egy vessző nem jelent gondot.
Ahhoz, hogy tanácsot adjunk, azt sem árt tudni, hogy milyen a térállása a telepítésednek, mert ha 1mx1m-re tetted, akkor az bak művelés lesz, ha meg 2mx1m, akkor el lehet gondolkodni támrendszerben. Az is kérdés, mit szeretnél a terméssel. Ha minőséget, akkor kevés fürt kell, ha mennyiséget, akkor sok. Előbbihez egy szálvesszős megoldás is jó (pl. Guyot) vagy középmagas kordon, 4 termőalappal, rövidcsapos metszéssel. Az ernyő szerintem mennyiségi termelésre van. Aztán az is kérdés, mennyit akarsz vele foglalkozni, mert a szálvesszőzésnél minden évben le kell kötözni, a középmagas kordonnál viszont az sincs, csak a drótpárok közé kell fűzni. Ilyenkorra már a hajtások a kacsokkal elkezdenek kapaszkodni a drótokba, így már nem igen lesz gondod. Csak jól kell megválasztani a drótpárak magasságát/mennyiségét.
Telepítettem tavasszal kb 250 db szőlőt (kékfrankost és pár királyleánykát és furmintot), nagyon szépen nőnek és el kezdtem számolgatni, hogy mi szükséges a támrendszer kialakításához.
Az eredeti tervem az volt, hogy ernyő művelést alakítok ki. Annyi mindent olvastam össze... támadt egy kis bizonytalanság bennem. Eddig csak bakműveléses és fejműveléses tőkéim voltak mert azokat örököltem és én is úgy alakítottam ki az újakat.
(Olvastam például, hogy Sopron környékén évszázadokon keresztül ívelték a kékfrankos vesszőjét és ledugták a végét a földbe. Ezzel szemben egy komoly szakkönyvben azt látom, hogy a kékfrankos nem ajánlott ívelt művelésre mert vastagok a vesszői...)
A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e ernyővel próbálkoznom? Én két vesszőt gondoltam meghagyni és leívelni két oldalra. Ez jó e vagy másképp érdemesebb kialakítani? kell-e csap? (erről mindenfélét lehet olvasni :D ) A könyveket félretéve mik a gyakorlati tapasztalatok? Kell e kötözni az új hajtásokból, egy nyári vihar nem fújja össze a drótpárok között a hajtásokat? stb.
Van aki azt mondja, hogy a szőlőfűrt a tavaly termés nélkül beérett veszőn van.
Nem zárható ki, hogy van ilyen fajta de alapvetően a vastagabb, erőteljes hajtások téli rügye rakódik be terméssel még a vegetációs időszakban (július körül, ha jól tudom). A fajtára jellemzően előfordul, hogy alsóbb rügyekben nem, vagy csak kevés fürt lesz (sok csemege ilyen), ahogy előttem szóló is mondta, ezeket szálvesszőzni kell, mert 10-15 rügyig általában lesz benne termés, felette már nem feltétlenül. Ha túl van terhelve egy tőke, el tudom képzelni, hogy az az évi fürtökkel foglalkozik, és az adott hajtá nem lesz erőteljes, így fürt sem képződik a téli rügyben.
Szóval szerintem, csak akkor hagyj termés nélküli hajtást, ha az a metszési módodhoz szükséges, vagy éppen meg akarsz újítani egy termőalapot.
Én azt olvastam hogy bizonyos fajtáknál a vessző alsó rügyeiből fakadó hajtások nem termékenyek,ill.kevesebb fürtkezdemény van rajtuk.Ezért javasoljál ezeket a fajtákat szélvesszőre metszeni.
Maradok a sima kézi háti permetezőnél, nekem felesleges a motoros 25-30 tőke szőlőhöz. Sima Vegyépszeressel, bekeveréstől-kitakarításig 1 óra, és mióta a réz szórófejre váltottam a műanyagról 14L-ből 2X tudok végigmenni rajtuk.
@Mindenkihez, Más:
A hegyen ahol a telkem van, sok ilyen kicsiben termesztő gazda van. Egy dolog terén megoszlanak a vélemények, most derült ki, ahogy hajtást válogatok/ritkítok.
Van aki azt mondja, hogy a szőlőfűrt a tavaly termés nélkül beérett veszőn van csak, míg nekem az a tapasztalatom, hogy simán azon is van jövőre termés, amin most is lesz, majd visszametszem 2 rügyre, és tavasszal kihajt. Én kb. 2-1 arányban tisztázok most, amin van fürt az értelemszerűen marad, és jóval kevesebb olyan vesszőt hagyok amin nem lesz az idén semmi. Nektek mi a tapasztalat, van összefüggés az idén termő-nem termő szál és a jövő évi termés között?
Tudtommal a folpet peronoszpóra és szürkerothadás ellen ajánlott de vastagon I. kategória szóval szerintem nagyon felejtős házikertben !!!
Régebben az azoxistrobin-t (Quadris) szőlő-lisztharmat ellen is ajánlották, de vszeg a hatása nem volt megfelelő, ma már nem szerepel a tájékoztatóban. Ha megnézed az amistart még sokféle növény lisztharmat fertőzése ellen ajánlott és az is azoxistrobin.
A quadrist+Topast virágzáskor permeteztem eddig, ahogy a gyártó is leírja...Addig én is kontaktot (Vegasol Eres) használok. Csapadékos időszakban 2-3 esőt is kibír az olajos megtapadás miatt. Nekem bevállt eddig.
A permetező terén többet is próbáltam már, de akkor nyomást mint a magyar egyik sem tudott még, és az alkatrészellátás miatt sem vennék mást, de az ára is betyár a maga 25e Ft-jával...
A quadris max tartalmaz folpet hatóanyagot, emiatt jó lisztharmat ellen is. A quadris, amistar, mister, ezeknek egy a hatóanyaga, ezek lisztharmat ellen nem jók, ott kell valami kiegészítő lisztharmat ellen is!
Üdv.,én azért tennék bele lisztharmat ellen valami kén tartalmú szert /pl.kumulus-t/a quadris-t inkább hagynám a zsendülés időszakra,most érdemes kontakt permetekkel permetezni.És peronoszpóra ellen is érdemes valami hatásosabb szert használni mivel most csapadékos időjáráson vagyunk túl és ilyenkor jobban oda kell figyelni a peronoszpórára mert a fürtkezdeményeket is könnyen megfertőzi./estleg használhatsz Ridomil-t/.
Lassan jön a virágzás, amikor is Quadris+Topas volt nálam a 3 virágzáskori permetezés. Azt mondja némelyik weboldal, hogy a Quadris nem csak peronoszpóra és szürkepenész ellen jó, hanem Lisztharmat ellen is. Ha ez igaz, akkor kell egyáltalán Topas mellé? Kis házi gyümölgyösben 30 db csemege tőkém van.
Apropó Régi nagyapám féle vegyépszeres háti 18-20L-es permetezőm lecserélném, a most kapható új Magyar gyártmányúra (már nem Vegyépszeresnek hívják) 25.000Ft-ért találtam, olcsóbban nem tud senki? (csak vadiúj érdekel)
Volt fagy, de nem olyan vészes mint sok más helyen. Foltokban tartolt, de az oltványok védett helyen vannak. Bár ha egyből a helyükre tettem volna akkor most lefagytak volna páran.
Zöld oltani nincs időm, azt a pár tő izabellát meg meghagyom takarónak a ház előtt. Ami meg nem kell azt már úgy is kipucoltam. Én már inkább teszek le rendesen nevelt normális oltványt, mint szórakozzak ilyennel! :) Tavaly azért sikerült egy zöldbe zöld, izabellába izabella, mert akkor volt időm szórakozni XD ahhoz képest h nem is foglalkoztam vele, van olyan élni akarása h húh. Csak hát az oltás helye csúnya. Na sebaj, hát útba nincs szóval hagyom.
Értem mire gondolsz, itt is volt eső, bár mm-t nem mértem. Annyi volt, hogy ma éppen nem kellett locsolni. A számításom ilyen téren nem jött be, a gaz nem nőtte túl az oltványokat, (nem nőttek magasra törő agresszív gyomok) nem nyújtana védelmet a jéggel szemben. Eddig jég se pusztított szerencsére. Mostmár majd csak idő kérdése, hogy mikor fogom kigyomlálni, csak érjek oda. Az az 1-2 lefagyott öreg tőke is szépen regenerálódott, igaz termés azon nem lesz, de ez nem számottevő. Bár engem most mindentől jobban érdekel, hogy jövő héten elindítom az egyik területem kataszteri besorolását, ha sikerül, utána a másikat is, aztán igénylem a telepítési engedélyt :)
Én kibontanám az árnyékból. Nem tudom felétek mi a helyzet de nálunk eddig 40 mm eső esett, ha erre rá jön a napsütés akkor centiket fog nőni. És ha a takarásban fejlődött hajtást kibontod a nap valószínű le fogja égetni.
Nagyon szépen köszönöm a könyveket, megpróbálom beazonosítani a könyvekből, meg elmegyek ha az időm és az időjárás is engedi és megkérdezem milyen fajta lehet.
Köszönöm szépen! Letöltöttem, de jelszót kér eddig nem tudtam kicsomagolni. Az egyik könyv Tóth Imre - Pernesz György - Szőlőfajták ez nekem is megvolt ebből épp csak pár fajta, ami a levélben hasonlított annak idején, mikor néztem, a többit is végig nézegetem majd. A hétvégén elmegyek arrafelé, ha szerencsém lesz otthon lesznek. :)
Ez nem lisztharmat, ezen nem kell rugóznod, ez makk egészséges szőlő! A többi zöldséged sokkal hamarabb lesz lisztharmatos, mint a szőlőd. Szóval ha azokon megjelenik akkor lehet egy kénes permetet adni.
A fajta megállapítását illetően már rég becsengettem volna a helyedben az illetőhöz. Lehet nem a pontos fajtát fogja tudni, de legalább irányadónak jó.
könyv:
(dr) Hajdu Edit - Magyar szőlőfajták. (a könyvön még nincs dr címe feltüntetve)
Bényei, Lőrincz - Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok Tóth Imre - Pernesz György - Szőlőfajták
http://juhostt.atw.hu/szolofajtak.rar itt vannak. Olyan 12.00 körül már le tudod tölteni, még most töltöm felfele. Mint láthatod, a szív alakú levél nem csak az alanyoknál van. Ezen kívül nagyon sok apró dolog van ami esetleg kizárhat 1-1 fajtát.
Ez a szőlő egy tőlünk elég távol eső részről származik, de innen Szombathelyről. Egy utcára kihajló ágról van szó. Ez elvben lehet alanyfajta is, de nézegetem, az általam nevelgetett nagyon hasonlít a Teleki 5C-re is . Itt a képen is lefelé lógnak a hajtásvégek. Sajnos könyvem ilyesmi nagyon nincs. Esetleg tudnál könyvcímet is írni, maximum benézek a könyvtárba és rákerestetek.
Nem állítom, hogy az enyém az, csak ha mégis ezen Teleki 5C lenne, akkor. Bár ez sem 100 %. Bocsi, csak próbálom kideríteni a fajtát. Esetleg elmegyek és becsöngetek és megkérdezem. :)
A fehér vitorla nem feltétlen jelent liszt harmatot, nem értem minek ezen rugózni ennyit.... Egyes fajták vitorlája fehéres, szőrös, stb.
A szív alakú levél sem feltétlen direkt termőt jelent. De honnan szerezted a vesszőket? Ahonnan van, onnan kellene kezdeni a kiderítést a fajtát illetően.
Az, hogy ellenálló-e így kijelenteni merész dolog, főleg hogy szted mindennel szemben az.
Lakótelepen vagy, védett, más szőlőtől, sőt legtöbb fertőzéstől elzárt helyen, ha csak nem hurcolod be, akkor nem lesz filoxérád (nem fognak átvágni egy betondzsungelen egy tőke szőlő miatt) és a fertőzések is bár nagy távokat tudnak megtenni, de megint csak a városi környezet védelme sokat számít! Küldj vesszőt valakinek aki kötött, filoxéraveszélyes területen szőlészkedik. Ne permetezze és ne oltsa semmire rá. Na akkor megtudod hogy minek ellenáll.
A fagytűrést se veheted számba egy védett déli fal tövében. Még csak hideg sem volt... Amúgy is a fagytűrés ez érdekes dolog. A legtöbb fajtánál meg van határozva, hogy hány fokig bírja a hideget. Lehet ha ott lenne egy -20-22 fok, tövig elfagyna a szőlőd.
További ellentmondásod, hogy a Teleki5c pont a száraz és meszes talajra való.
Ha már pattanva törik, akkor szvsz próbálkozhatsz az oltással.
Ívelni, hajtogatni még nagyon korán van... Várj még vele 1-2 hónapot.
De 2 dolgot javaslok a fajta megállapításához:
1. ampelográfiai könyvek.
2. a vessző ahonnan van onnan tudakold meg milyen fajtákkal foglalkoztak.
Nálam a fénykép fehéresnek mutatja, de ez a valóságban inkább sárgásfehér, bár inkább fehér szőr szerű. A levelek fonák része fehér pókháló szerű marad kezdetben, majd kissé elhalványul a nagyobb leveleken. Az is elképzelhető, mivel ma olvasgattam épp egy Teleki 5C nevű alanyszőlőről, mely hasonlít mind levélben, mind pedig habitusban az általam nevelésbe vett szőlőre, az is lehet, hogy egy alanynövényt nevelek, nagyon erőteljes növekedésű ahhoz képest, hogy 10 db rügyből tör elő 10 db jó 1 méteres hajtás mér. Ha ez tényleg igaz, amit írok, akkor jó fagytűrő, filoxéra/peronoszpóra és lisztharmat ellenálló, jó mésztűrő. De a nagyon száraz meszes talajokat már nem bírja. Most ezen új infó után nézek, hátha amit sikerül levágnom már valami alany hajtás volt. Érdekes módon sok felé van felénk is lugasszerű kialakítás de ilyen fonákán fehéres pókhálós fajta nincs. A fürtök nálam soha sem voltak fehérek, azok szép zöldek mind.
Elég hosszú hajtásai vannak már, de próbáltam megívelni, hogy vízszintesre hajtsam az egyik ágat de még mindig pattanva tört. Szerintetek mikor lehet ívelni az friss vesszőket? A tövük lassan kezd fásodni, szerintetek alkalmas lenne már oltásra? A hajtás színe is vöröses sárgás már az alapnál.
A mostani időjárási feltételek mellett erősen indokoltnak látszik a kéntartalmű permetezés a lisztharmat ellen! Egyes helyeken már ápr. végén találtal elsődleges lisztharmat tünetet.
Én még nem merem az oltványokat lefényképezni, mert nagyon gazos és sztem sokaknak az fordulna meg a fejében, hogy hanyag vagyok... De a gaz védi a jégtől egy bizonyos fokig a kis hajtásokat. Majd ha már letudtuk ezt jégesős rossz időt, akkor majd kigazolom.
Tisztelt csoporttagok,ma kimentem a szőlőbe és picit jobban körülnéztem.Örömmel jelentem hogy a múltkori fagyok alkalmával elfagyott hajtások/amelyeket letördeltem/újra elkezdtek rügyezni.Ezek a letördelt hajtások mellékrügyei lehetnek,szinte mindegyik újra hajt,sőt még sok helyen az alvó rügyek is kezdenek előbújni a régebbi fás részeken.Csináltam egy pár képet is,íme:
az újabb képeken már nem látszik amit írtam, uh a fene tudja....lehet h tényleg nem az vagy az volt csak a fajta nem túl érzékeny és az erősebb hajtással már nem bír a betegség....tényleg passzolom.
Viszont megpróbálok betenni pár mai képet. Az általam lisztharmatnak vélt dolog úgy kezdődik ahogy a Te korábbi képeiden a hajtásvégeken. Aztán ha nem történik beavatkozás és a fajta érzékeny, nomeg az időjárás is olyan, megy tovább a folyamat...persze itt is vannak akik egyszerűen nem hiszik el, íme pár kép egy ilyen szőlőről és a mellette levő gazról.
Az enyém persze nem ilyen, de a lemosózás óta tegnap másodszor permeteztem lisztharmat ellen...
Egyetértek a két előttem írt észrevétellel. Értem, hogy ilyenkor cselekvési kényszer támad az emberben és megpróbál tenni valamit, de annak kb. annyi értelme van, mint a vonat elhaladása után engedni le a sorompót. Elnézést az okoskodásért, de úgy gondoltam, ha többen írunk hasonló véleményt könnyeben túlleszel rajta.
Nekem totál lefagyott, s ma nézegettem --nem az alvórügyekből, hanem a rejtett rügyeből - kezd néhol egy kis rügyecske előtörni. Máshol, a majdnem virágzó szőlőhajtás nem teljesen fagyott meg és az elfagyott levél tövéből kezd éledezni...
Ha most elkezdenék "szadizni", biztos, hogy ezeket az alig éledező rügyeket is letörném.
Szóval szerintem nyugi... ha van benne élet, akkor élni fog (temeni nálam ezek biztosan nem fognak, csak a falon magasan, ahol nem fagyott meg).
Más: egyáltalán nem permetezek, miért éppen most???
Ahol legalább 4-5 jól fejlett levél volt, ott hónaljhajtásokból szépen elkezdett hajtani. Idő hiányában nem is nyúltam hozzá, ma jártam fel. Az egy szem totál elfagyott tőkém is elkezdett hajtani a tőkefejből. Persze ezeken a termés kevesebb lesz, hát rá kell hagyni hogy az idei év ilyen.
Ahol a hajtások csak kis picik voltak azokat eltávolítottam.
Ilyenkor én személy szerint a felesleges permetezéseket hagynám el, amelyekkel a szőlőt terhelik egyesek.. Ha nincs fertőzési veszély, de inkább jelek, akkor ne nyomjuk rá az anyagot. Ha nagyon fiatal a tőke, a fiatal kis hajtásokat simán le lehet perzselni egy meggondolatlan lombtrágyázással. Ha erős, idősebb a tőke, akkor meg azért nem kell nyomatni a lombtrágyát, mert simán regenerálja magát a szőlő.
Ha meg lepusztult (!elhanyagolt!) idős tőkékről van szó (nem nálad hanem általában véve bárkinél), akkor nem most kell elkezdeni észbe kapni és nyomni rá mindent amit csak a boltba adnak...
Más:
De azt is tudom értékelni mikor a "komoly" mezőgazdász talál egy sérült levelet, leszedi, majd jól megfonnyadva elviszi a mezőgazd boltba, odadobja az eladónak hogy ez van, adjál valamit... Ezt pont 2 napja láttam. Na az ilyeneknek el lehet adni mindent, főleg a drágább szereket.
Tisztelettel szeretném megkérdezni a szőlőtulajdonosoktól,hogy az elfagyott szőlőtőkéken milyen munkálatokat végeztetek,az elmúlt napokban.
Gondolok itt arra, hogy a lefagyott hajtásokat le kell-e vágni, vagy leszárad magától,ha le kell vágni akkor mikor,mekkora csonkot kell hagyni, mikor milyen szerrel kell permetezni.
Nekem a fiatal szőlőhajtások kb. 60-70 százaléka károsodott.
Ha a tőkék gyengék, akkor kényeztetheted. de viszont ilyen állapotban meg könnyen leperzselheted egy rosszul adagolt lombtrágyázással.
A kén csak a lisztharmat ellen jó és atkák ellen (nagy dózisban adagolva) szőlőnél. Na már most ha nem atkás a szőlőd akkor felesleges. A lisztharmat megint csak olyan dolog, hogy ha látsz jelet akkor védekezz, ha nem akkor minek? Nagyon jó vektornövény a szulák (mondjuk ez nem éppen a szőlőbe való) és az árvacsalán. Ha ezek lisztharmatosak akkor már a szőlőnél is lehetne egy megelőző védekezést beiktatni.
Én személy szerint még várok, meglássuk a virágzásra milyen időt jósolnak. Ha muszáj akkor felszívódóval megyek, ha nem akkor nem. Tavaly 1 felszívódóval megúsztam. Annyi, hogy nyár végén a lombozat tetejét már csipkedte a lisztharmat és a peronoszpóra, de csak mert sűrű volt a lombozat, de viszont a fürt zóna nagyon szellős volt, ott gond se volt ezért elhagytam a permetezést.
Kedves szőlészek,borászok:lehet már ill.kell-e permetezni a szőlőt?Úgy gondoltam a jövő héten már lefújom.A Thiovit vagy a Kumulus lenne jobb?Esetleg még kevernék hozzá valamiféle lombtrágyát,ugyanis eléggé sok hajtás elfagyott így kényeztetném a megmaradt hajtásokat. Köszönöm a tanácsokat!
Hát az biztos hogy valamiféle hiánytünet,esetleg vehetnél Wuxal-t ez is egy komplex trágya féleség és ezt vízzel keverve lombtrágyaként is alkalmazhatod.
Erre már én is felfigyeltem, úgy augusztus végén, szeptember elején kezdődött a dolog, és a levélszél felől, én kálium hiánynak véltem, bár lehet, hogy tényleg magnézium. Idén vettem Wolldüngert, az lesz párszor a talajra öntözve. De ha benőtt a gyökérzet a házfal alá, akkor aztán hiába öntözöm oda nem megy el. :( Remélem azért nem így lesz.
Előre is köszi:
Ez milyen fajta?
Cabernet franc levél
!!
. Itt a képen is lefelé lógnak a hajtásvégek. Sajnos könyvem ilyesmi nagyon nincs. Esetleg tudnál könyvcímet is írni, maximum benézek a könyvtárba és rákerestetek.
