2005-ben az Akadémiai Kiadónál nem jelent meg helyesírási szótár, legfeljebb utánnyomás. Az 1999-es Magyar helyesírási szótár az 1988-as Helyesírási kéziszótár kibővítése (kb. három szócikkben változott tartalom). Sajnos ezen szótárak hibája, hogy nem veszi figyelembe az MTA helyesírási bizottságának (a vonatkozó időszakban különféle neveken) ellenjegyzésével kijött állatnévi helyesírási szabályzatokat. Magyarán mondva a fekete rigó egybeírása egyszerű hibának tekintendő.
A magyar nyelvtan – minthogy a nyelv elsődleges létformája a beszélt nyelv – semmit nem mond olyan kérdésekről, mint hogy milyen szaknyelvi alakulatokat kell egybe-, avagy különírni.
A linnéi binominális nómenklatúra természetszerűleg a latin nevekre vonatkozik, de amennyire csak lehet, a magyar nevek helyesírási szabályzata is ezt próbálja követni az állatnevek (Dudich, Gozmány) és a növénynevek (Priszter) tekintetében egyaránt.
Hát nem, a fekete rigó különírandó, mert a hatályos (Gozmány 1994) és a korábbi (Dudich 1959) állatnévi helyesírási szabályzat egyaránt követi a linnéi binominális nómenklatúrát, amennyire csak lehet.
Józan ésszel egybeírjuk, de valakik azt sugallják, hogy jobban tükrözi a taxonómia finomságait, ha a sárgarigót egybeírjuk, a fekete rigót meg külön. (Anélkül, hogy le akarnám szólni a tudós ornitológus-taxonómusok nyelvi/nyelvtani képességeit, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy jobb lett volna, ha nem folynak bele olyasmibe, amihez nem értenek.)
(Milyen színű a fekete rigó nősténye? Hát az egy barna fekete rigó.)
Nem a szakkifejezés a lényeg, hanem a jelentésváltozás: nem a telefonos/kábeltévés átvitel frekvenciasávjára gondolsz, ha szélessávot mondasz, csak arra, hogy gyors.
Az, hogy a két injekciós tűs dugót úgy kell írni, ahogy LvT is mondta, nem kérdés. Ilyen esetekben – szerencsére – nem élünk mozgószabállyal. Ha a dizambiguitás gondot jelent, arra van viszont áthidaló javaslatom (természetesen némi átfogalmazással). A két injekciós tűjű dugó félreérthetetlenül jelenti azt a dugót, amelynek két injekciós tűje van, az injekciós tűs két dugó, illetve a két, injekciós tűs dugó pedig egyértelműen jelenti azt a két dugót, amelyeknek van injekciós tűjük. Ha az efféle egyértelműtlenség zavaró, nem a helyesíráshoz érdemes fordulni, hanem át kell némiképp fogalmazni a mondandónkat, adott esetben új terminológiát alkotva. – Az -(j)Ú képzőnek efféle alkalmazását kifejezetten kedvelik a mérnökök, ha egyértelműségre akarnak törekedni. De már tizenkét húros gitár helyett is találkoztam az erőltetetten egyértelműsített tizenkét húrú gitárral.
Az akadémiai helyesírás – szerencsére – nem elsősorban konkrét szavak írásmódját listázza, hanem szabályokból áll, amelyeket alkalmazni kell. Ilyen szabály például, hogy a melléknévi minőségjelzőt különírjuk, hacsak nincs valami erős okunk rá. Jelen esetben az lehetne ok, ha a szélessáv egy fix, jól meghatározott tartományt jelentene, ily módon egzaktul elkülönülve a keskenysávtól. Erről azonban nyilvánvalóan nincs szó, hiszen ami tavaly széles sáv volt, az ma már keskeny sáv. Így jól látható, hogy pont ugyanannyira viszonyfogalom, mint a széles, avagy a keskeny. Semmi ok tehát az egybeírásra. (Az, hogy valami szakkifejezés, sosem ok arra, hogy egybeírjuk.)
> nem érzem, hogy a sáv átment volna bármilyen jelentésváltozáson
Pedig dehogyis nem ment át: a sáv eredetileg látható dolog, a ’környezetétől elkülönülő, az alapszíntől rendszerint elütő hosszú, keskeny (terület)rész, szélesebb csík’ (Értelmező kéziszótár), és nem láthatatlan hullámok frekvenciájával kapcsolatos absztrakció. Már az analóg átvitelnél fellépett egy erős, hasonlóságon alapuló jelentéskiterjedés. Ezt te most úgy veszed, mintha ez már eleve ott lett volna a sáv szó jelentései közt; holott nem. Ehhez képest furcsa, hogy egy ennél sokkal kisebb jelentésmódosulást vitatsz az analógról a digitálisra való átállásnál.
Én tulajdonképpen tisztelem a Microsoftot, hogy a szoftvereiket kiterjedten lokalizálják, és nem is túl rossz színvonalon (a többi szoftverkiadóhoz képest). A belinkelted képernyőkép tanúsága szerint ez a tevékenységük nem mindig problémamentes. De még vö. rumci megjegyzését is a 163-asban.
Az még egy megoldás és véd az átszerkesztés ellen, hogy az anyag legelején egyszer szerepel a pontos, ámde a gyakorlatban kevéssé használt kifejezés, amely után zárójelben oda van írva a kétértelmű, de mindennapos terminus. A szöveg többi részében így már maradhat az utóbbi. — Pl. „Használjon olyan dugót, amely két injekciós tűvel van ellátva (a továbbiakban: két injekciós tűs dugó)”.
Igazad van, tényleg nem értem, vagy legalábbis nem érzem, hogy a sáv átment volna bármilyen jelentésváltozáson. De akármi is az igazság, a szakszókénet való egybeírást valószínűleg nehéz lesz megakadályozni.
én sem szeretem a mozgószabályt, csak mi alkalmazzuk, akiknek muszáj, de a helyesírás eredeti funkciójának mégis a beszélt nyelvi szavak írásbeli azonosíthatóságának, a jelentések megkülönböztethetőségének a biztosítása tűnik
mindegy, át fogom inkább fogalmazni, a vesszős verziót meg azért vetettem el, mert ez egy vesszőkkel tagolt felsorolásban is szerepel, visszamenőleg át kéne írni az összes többi felsorolást is több kötetben
Nem vagyunk helyben, csak úgy látszik, nem érted a metonimiát, a jelentésátvitelt. A toll fogalma kibővült az 'íróeszköz' jelentéssel, aezért nem írjuk egybe a kék toll kifejezést. A sávszélesség pedig a digitális csatornaparaméter értelemmel bővült, ezért nincs ok a széles sávú egybeírására. A jég jelentése viszont nem bővült, ezért írandó egybe. Ha azt mondjuk, "Fogd a tollat", vagy "Korlátozták a sávszélességet", akkor ez alatt mindenki számára érthető az íróeszköz és az adatátviteli kapacitás. De ja azt mondjuk, hogy "Hozd a jeget", akkor csak szilárd vizet fogunk kapni.
Mivel belső szabályzatról van szó, mint írtad és meg kell különböztetned a másiktól, továbbá nem kerül a szabályzat szépirodalmi műbe, így elvileg szabadon dönthetsz. A helyesírási szabályzat is egy valamilyen előírás, s a nyelvészet alapszemlélete pedig a(z utólagos) leírás.
Újíts a megérzésed alapján! Légy kreatív és ne törődj a világgal!
... és majd kialakul a végső forma, ami 100 év múlva bekerül a szabályzatba. :o)
Akkor helyben vagyunk. Digitális adatátvitel esetében a szélessávú sávja ugyanúgy nem sáv, mint ahogy a szárazjég jege nem jég. Az én szolgáltatóm például a szélessávú kapcsolat kifejezést a telefonos kapcsolattól való megkülönböztetésre használja. Nyilván az analóg világbeli széles sáv = jobb minőség jelentés került át a digitális világba, ahol a jobb minőséget inkább a nagyobb sebesség jelenti. A magamfajta őslények ugyan emlékeznek még az MTBF-re, de a jeltorzulás mértéke (az adatátviteli hibák sűrűsége) ma már nemigen rúg labdába. Gondolom, az átvétel oka az a szemléletesség volt, hogy szélesebb sávon azonos idő alatt több minden fér át, elég megnézni az úthálózatot.
A *feketerigó-t én magam is a legszívesebben egybeírnám. De tudván, hogy nem így van kodifikálva, nem így teszem, illetve javítom magam. A fekete rigó (Turdus merula) ugyanis rigó, vagyis a Turdus nemzetségbe tartozó faj, amelynek a megkülönböztető jelzője a fekete. (merula). A sárgarigó (Oriolus oriolus) azonban nem rigó, sőt távol áll tőle, csak hasonlít a rigóra. Azaz ebben az esetben igaz a helyesírási szabályzat tesztje, azaz a „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege”. Ez az ebihal és a teknősbéka esete.
A szárazjég sem jég. A jég ugyanis csak a vízmolekulákból álló szilárd anyagot jelenti. A toll-lal ellentétben itt nem történt metonímia, tehát, ha más jelentésben alkalmazzuk, akkor az már jelentésváltozás. Ráadásul itt már jelentésbeli szembenállás is mutatkozik: a nedves jég ugyanis azt a jeget jelenti, amelynek felületén folyékony vízhártya van. A száraz jég pedig olyat, ahol ez nem tapasztalható.
A meleghengermű a fentiektől eltérő szemkezet. Ez ugyanis nem olyan hengermű, amely meleg, hanem egy olyan üzem (mű), ahol meleghengerelést végeznek. Aza nem *(meleg (hengermű)), hanem ((meleghenger) mű) szerkezetű. Ez így a csigalépcső esete, azaz jelentéstömörítő összetétel (vö. 129. pont), amelyet mindig egybeírunk. A meleghengerelés sem egyszerű jelzős kapcsolat, hanem a megelen hengerelés rövidülése, azaz jelöletlen összetétel, vagyis olyan, amelyből elmaradt valamilyen nyelvi jel (képző, rag). Ez utóbbihoz vö. a 125. c) alpontot.
Vannak kifejezések, amelyeket használunk, de nem egyértelműek. Ez is ilyen, és ez csak akkor szembeszökő, ha le akarjuk írni. Holott, ha kiejtjük, akkor végképp nem léteznek az olyan mesterséges eljárások, mint a mozgószabály. Ezért voltaképpen faramuci, hogy írásban az egybe- és különíráson rugózunk, amikor szóban nem tudunk ilyen különbséget tenni.
Azt is be kell látni, hogy a mindennapi szakzsargonunk a beszélt nyelv része, és nem az írásos (az „irodalmi” nyelvé), ezért is nehéz sok leírni ezeket a kifejezéseket, van, hogy lehetetlen is. Ekkor nincs más, mint stílust váltani, és a mindennapi zsargont leírható kifejezésekké átfogalmazni.
Ez esetben pl. lehetne „két injekciós tűvel ellátott dugó” fordulatot használni. Ezt az 1×2-t már szembe lehet állítani a 2×N-t kifejező „két, injekciós tűvel ellátott dugó”-val. Az 1×2 esetben a „két” számnév helyett „dupla” is használható. Ez is lehet, hogy „1 db két injekciós tűs dugó”-t, illetve „két db injekciós tűs dugó”-t írsz.
Ha az írószerek családjában a kéktoll olyan megkülönböztetett típus volna, mint a töltőtoll vagy a golyóstoll, akkor nyilván azt is egybeírnám. A madarászok meg különben sem szólhatnának egy szót sem, mert az orruk alá lehetne dörgölni a sárgarigót. És mi a helyzet a szárazjéggel? A meleghengerművel? Nekik szabad?
de ez egyértelműen egy dugó két tűvel? a piros tetősnél nem olyan feltűnő ez, mert többnyire a tető a piros, itt viszont ezzel a helyesírással én nem tudnám ezt eldönteni
(igaz, én egyáltalán nem tudom most már, mi legyen, mindenféleképp leírtam és mindenhogy hülyén nézett ki, ráadásul minden verzió ellen és mellett is lehet érvelni).
egy laborutasításról van szó, szóval muszáj egyértelműnek lennem, és bármelyik előfordulhatna (1 tűs dugó is van (akkor 2 db 1 injekciós tűs dugó lenne), meg 2 tűs 1 dugó is (akkor 1 db "kétinjekcióstűs" dugó)
egy helyen meg pláne felsorolásban szerepel, még azt se mondhatom, hogy értelmezzék a teljes bekezdés alapján összerakva a kontextusból)
A helyesírási szabályzat 108. pontja szerint „Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű, -nyi képző járul, a különírást általában megtartjuk: […] piros tetős”. Ez a szabály általánosítandó kettőnél több szóból álló kapcsolatra is. Azaz szerintem:
