Köszönöm. Olvasgatom a helyesírási szótárt, de azért nem teljesen világos. Ha tárgyas összetétel (vagy mellérendelő??), akkor videójáték, ha pedig alárendelő (jelzős) összetétel, akkor videojáték?
Még egy lenne: Pokémon Góval, vagy Pokémon Go-val? Csak mert az angol "o" diftongus nem ugyanaz mint a magyar "o".
Lehet, hogy az új helyesírás logikája szerint a videójáték az, ha részletek alapján fel kell ismerni pl. klipeket, a videojáték meg olyan játék, amelyben nagy szerepe van a számítógéppel generált vizualitásnak.
A régebbi helyesírás szerint egyértelműen videojáték, az új alapján nem teljesen egyértelmű, de a szerint is inkább a rövid o-s változat a nyerő (az analógiák: videófeltöltés, videómegosztó; videóklip; de: videotechnika).
A népiskola egyértelműen egybeírandó, mivel jelentéstömörítő összetétel, illetve formálisabban nézve az előtagja főnév (és nem esik a főnévi minőségjelzős szókapcsolatok meglehetősen zárt körébe*).
A magasiskola problematikusabb. Ennél már szerintem is érvényesül az, hogy „[a] minőségjelzős összetételeket egybeírjuk [ha] [e]zek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és utótag jelentésének összege”. A magasiskola ui. eredetileg ’felsőfokú tanintézmény’ értelmű, de innen kiszorította a főiskola szó, és már csak átvitt értelemben, szólásokban használjuk. — Egyébként, ha még az eredeti jelentésében élne, akkor én külön írnám, mint az általános iskola kifejezést. De lehet, hogy ebben is eltérő álláspontot képviselne a témát a hivatásának a részeként áttekintő rumci.
* Ilyen főnévi minőségjelzős kapcsolat a gyermek király, közgazdász szakértő. Ezek elő- és utótagja azonos jelenéskörbe esik: a gyermek és a király is a ’személy’ egyik alosztálya, a közgazdász és a szakértő is ’szakképzettséggel rendelkező személy’. A népiskola elő- és utótagja között ilyen viszony nincs.
Ezek nemcsak jelentéstanilag komplemensei egymásnak, hanem szerkezetileg is. A magas ui. melléknév, a tömeg nem: a főszabály szerint ezért az előbbivel alkotott szókapcsolatot különírjuk, az utóbbival alkotottakat pedig nem. Ha ilyen szemantikai megfontolások érvényesülnének, akkor a tömegközlekedés mintájára az *egyéniközlekedés-t egybe kellene írni.
(Ugyebár, ha a tömegkultúra egybeírandó (márpedig ez nem vitás, hiszen jelöletlen szerkezet), akkor furcsa aszimmetria lenne, ha a komplemens magaskultúra meg külön lenne.)
Számomra a nagyfeszültség is a hagyománykövető elv miatt meghagyott kivételes alakok közé tartozik. Igazából szerintem a nyelvhasználók túlnyomó része a kategórianév fogalmát nem képes átlátni (és most ideértem magamat is), így ez inkább problémát okoz, semmint megoldást hoz.
Az utóbbi példádat nem találom szemléltetőnek, mert – bár én így egyáltalán nem használom a magas jelzőt, csak a magas fejlettségű szókapcsolatot, és ebből a szempontból számomra a magas+kultúra jelentéstömörítő, tehát így is egybeírandó szerkezet – ez a szóhasználat nem áll oppozícióban az egybeírni rendelt magaskultúra kifejezéssel. (Van-e olyan eleme a görögök magas kultúrájának, amely az adott viszonylatban nem magaskultúra?) Ha van egybeírt magaskultúra, akkor igazából a különírt magas kultúra kifejezést én csak az inkák esetén vélem ettől tartalmilag eltérőnek, mert az inkább tényleg a magasban hozták létre a kultúrájukat. De ez utóbbi annyira speciális szakterületi dolog, hogy nem ad a köznyelvben kontrasztot az alacsonyabb tengerszint felett létrehozott magas+kultúrákkal.
A magaskultúra kategórianév, a tömegkultúrával áll szemben. Ahogy tehát a nagyfeszültség egybeírandó, hiszen egy jól körülhatárolt fajtát nevez meg, ugyanígy a magaskultúra is összetétel. Vagy nézzük a szemantikailag nagyon közel álló könnyűzene és komolyzene példáját, ott is pontosan ugyanez motiválja az egybeírást. Ez magyarázza tehát az OH. állásfoglalását. (Nem rémlik, hogy korábbi hagyományt akartunk volna fenntartani.)
Persze, létezik magas kultúra szókapcsolat is, az ilyesféle mondatokban: Az ókori görögöknél magas kultúra alakult ki.
Magam is hajlanék a különírásra. A kérdés az, amit a szabályzat úgy fogalmaz meg, hogy „a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese”. Ez utóbbiban gyakran lehet egyéni mérlegelés. A magas+kultúra összetételben az előtag jelentése nyilvánvalóan nem (1) ’függőlegesen aránylag nagy kiterjedésű’, ill. (2) ’valamely szinttől függőlegesen aránylag nagy távolságra levő’, azonban megfelel az (3) ’a közönségesen, a megszokotton szellemileg, erkölcsileg felülemelkedő’. Tehát egyrészt elmondható az, hogy az (1-2) szerinti ’függőlegesen nagy kiterjedésű/távolságra lévő kultúra’ fogalom voltaképpen nem létezik, így hogy ha a magas+kultúra szókapcsolat nem pont ezt jelenti, akkor ez nem értékelhető úgy, hogy az együttes jelentés más. Másrészt a fent megadtam (3) jelentés is a magas melléknév szó jelentései közt van az Értelmező kéziszótár szerint, így eszerint nincs is jelentésváltozás.
Szerintem tehát az általános helyesírási szabályok szerint a magaskultúra szókapcsolatot nem is kellene egybeírni. Hacsak nem a korábbi hagyomány fenntartása követeli így.
