Most is csak arra voltál képes, hogy sunyi módon skubizd a topikot, és mihelyt Dubois talált, beböfögj ide egy gyalázkodást. Ezt a szkítás topikban is rendszeresen csinálod.
A legtöbb állítása nevetséges butaság, számodra csak azért hihető, mert semmi mást nem olvastál még a korszakkal kapcsolatban. Szánalmas látványt nyújt amikor pár tompaagyú szerencsétlen döngeti a mellét és bizonygatja hogy 2x2 az szerintük 5.
"Hohó, azt hittétek, kifogtatok a jó öreg Götzön."
Götz saját magán fogott ki. :)
"Fiók Károly ... Többek között megállapította, hogy "Eviláth földje" sehol sem található meg a Bibliában."
:))
Vulgata, Genesis 2. fej.
"11 nomen uni Phison ipse est qui circuit omnem terram Evilat ubi nascitur aurum"
"Hogy bibliai kifejezés lenne, azt Hunfalvy egyszerűen kitalálta,"
Nekem úgy tűnik, hogy inkább Fiók talált ki valamit. :)
Götz még tovább lovallja magát:
"Magunk is utánanéztünk ennek, és saját tapasztalatainkból is kijelenthetjük,bizony a Bibliában valóban nem található semmiféle "Eviláth földje". Az egyetlen összecsengő név "Havila", de ez sem konkrét evilági terület, hanem egyrészt az Éden-kert táján elterülő mitologikus vidék (Genesis 2.11.)"
Mit lehet erre mondani?
Vajon milyen Bibliában nézhette meg Götz.
Talán a Károliban?
Kézai idejében latin Bibliaként lényegében csak a Vulgata forgott közkézen.
Nem azt lett volna helyes Götznek megnéznie?
"Hunfalvy tehát nyilvánvalóan ezt az Éden-kert környéki mitológiai "Havilá"-t azonosította - teljesen önkényesen - Kézai "Eviláth"-jával."
Teljesen önkényesen, persze. :))
Ezzel szemben Fiók tényleg teljesen önkényesen jelentette ki a szamárságot.
"Fiók egyébként - igen helyesen - rámutat arra, hogy "Eviláth" Kézainál az eftaliták nevét őrzi."
Ehhez még azt kellene megmagyarázni, hogy a Vulgata készültekor (400 körül) hogyan tudhattak Rómában a fehér hunokról.
Az az igazság, hogy ez a részlet eléggé jellemző Götz egész könyvére.
Határozottan és meggyőző retorikával állít gyakran valótlant, de ha utánanézünk kiderül, hogy légből kapott.
Ja, és amit elfelejtettem, Götz igen meggyőzően bebizonyítja, hogy ezek a sztyeppei népek (szkíták, hunok, türkök, avarok, párthusok, szabirok, besenyők, magyarok, onogurok, bolgárok) annyira sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, és olyan gyakran vették át egymás elnevezéseit, hogy nehezen lehet elképzelni, hogy különböző nyelveket beszéltek.
Röviden ugyebár a az avarok mindkét törzse végtére is hun volt, a párthusok és az avarok lényegében ugyanazok, a szabirok hunok, a magyarok szabirok, a besenyők alánok, stb.
Jelenleg is olvasgatom a könyvet, de továbbra sem értek egy-két dolgot. Ha valaki tud, segítsen már.
A legfőbb kérdés a nyelvekre vonatkozik, mégpedig a Götz által vizsgált altáji népek nyelvére. Ha jól értem, ő ezeket hol török, hol a magyarhoz közel álló nyelveknek tartja. Valahol megjegyzi, hogy az egyik forrás szerint a szabirok (Bíborbanszületett szerint a magyarok régi neve) és a kazárok (akiknek régi neve szintén szabir) egy, a többi török nyelvtől és az iráni nyelvektől is markánsan különböző nyelven beszélnek. Nem mondja ki ugyan, de nyilvánvalóan a magyar nyelvre gondol. Ugyanakkor máshol azt írja, hogy egy forrás szerint az összes közép-ázsiai nép "hun" nyelven beszél, és kölcsönösen megértik egymás nyelvjárásait.
Ha ez igaz, akkor melyik nép beszélt magyarul, és melyik törökül? Vagy ez a két nyelv akkor még nyelvjárási szinten volt egymáshoz képest? Vagy mivan?
Magyarán akkor Götz szerint milyen nyelven beszéltek a hunok, avarok, szabirok, párthusok, besenyők, stb.? Aki ki tudta hámozni a szövegből, legyen szíves homályosítson már fel.
Fiók Károly élesen szembefordult Hunfalvyval, s alapos ellenérvekkel pontról pontra cáfolta Hunfalvy argumentációját, amellyel ez utóbbi krónikáink hitelét támadta (Őstörténet és kritika). Többek között megállapította, hogy "Eviláth földje" sehol sem található meg a Bibliában. Hogy bibliai kifejezés lenne, azt Hunfalvy egyszerűen kitalálta, hogy ezzel is bizonygathassa: lám, Kézai a Bibliából kompilálta össze a magyarok őstörténetét.
Magunk is utánanéztünk ennek, és saját tapasztalatainkból is kijelenthetjük,bizony a Bibliában valóban nem található semmiféle "Eviláth földje". Az egyetlen összecsengő név "Havila", de ez sem konkrét evilági terület, hanem egyrészt az Éden-kert táján elterülő mitologikus vidék (Genesis 2.11.), másrészt pedig Kus fiának (Genesis 10.7. és Krónikák 1. 1.9.), valamint Szem egyik ükonokájának (Gen. 10.29. és Krónikák 1. 1.23.) neve.
Hunfalvy tehát nyilvánvalóan ezt az Éden-kert környéki mitológiai "Havilá"-t azonosította - teljesen önkényesen - Kézai "Eviláth"-jával.
Fiók egyébként - igen helyesen - rámutat arra, hogy "Eviláth" Kézainál az eftaliták nevét őrzi."
Valóban ott van, de ez a lényegen semmit sem változtat. Götz érvelésének ez ugyanis csak egy kis részlete. Ez még koránt sem bizonyítja, hogy Kézai a Bibliát használta volna. Egyébként még itt is eltérés van a kettő között: a Bibliában Havilah, Kézainál Eviláth.
"Szóval Fodor szerint Kézai a magyarokat Eviláth földjéről származtatja,ami a Bibliában szerepel (Fodor szerint - Götz szerint ilyen szó nincs a Bibliában)."
Elég nagy szamárság Götz részéről.
Van a Bibliában.
Én is böngészem a könyvet,ha nem baj,feltennék pár kérdést amit a nálam nagyobb tudással rendelkező olvtársak megválaszolhatnak:)
Apróságok,csak érdekelnek.
Szóval Fodor szerint Kézai a magyarokat Eviláth földjéről származtatja,ami a Bibliában szerepel(Fodor szerint-Götz szerint ilyen szó nincs a Bibliában).Götz szerint amúgy nagyon is helytálló a magyarokat Eviláth földjéről származtatni,ugyanis maga a szó csupán az eftalita-hunok emlékezetét őrzi,az ő országukra utal.
Számomra azonban eléggé eröltettnek tűnik az Evilath nevű országot ráhúzni az eftalita hunokra.Javítsatok ki ha tévedek.
Másik téma.Götz szerint valótlan Fodornak az a megállapítása hogy 895 elött egyetlen írott forrás sincs arra nézve,hogy magyarok lakták volna a Kárpát-medencét.
Ezt cáfolandó pár abból a korszakból származó bizonyítákot hoz fel:
1)A Szlavónián,Friaulon át Lombardiába vezető hadiút "strada ungarorum" nevét egy 888-as oklevél úgy említ,mint amely név a népnél már közismert(Sasinek:Felelet Márki Sándor válaszára,Századvég 1905)
2)762-770-es oklevélben a sexti kolostor(Friaul) birtoka "et sichut via Ungarorum cernitur"(Sasinek:id.m.)
3)Német Lajos egy 860-as oklevele "marcha uengeriorum" nevű hegyet említ és az avarokat "uengernek" nevezi.(László Gyula: A "kettős honfoglalás").
Meg volt még pár példa,nem volt kedvem bemásolni őket.Szóval ha ezek igazak,(igazak?)akkor Fodor ennyire lusta utánanézni vagy szándékosan hallgatja el ezeket a tényeket?Mert ez esetben már mindjárt más szemmel nézi az ember ezeknek a történészeknek a Götz álltali kritizálását.
Ha egyszer csúsztatnak,akkor nem elképzelhetetlen hogy többszőr is megtették.
"Götz módszere alapvetően rossz. Ugyanis közvetítőnyelvet használ"
Csak azzal a megkötéssel van igazad, hogyha van lehetőség közvetlen fordításra, akkor nem jó a közvetítőnyelv használata. Véleményem szerint rossz a párhuzamod, a magyar-német-angol példád; ilyen fordításra senki nem gondolna. Magyar-sumér szótár nem állt rendelkezésére Götz Lászlónak, ezért közvetlen módszerrel nem tudott élni. Ezért megállapításai sokkal vitathatóbbak, mintha közvetítőnyelv nélkül dolgozna.
"megalapozatlan szemantikai tágításokkal szavakat is bevon, amelyek még a kitágított (hibás) német értelmezésnek sem felelnek meg."
A szótörténet, szófejtés tele van vitatható szemantikai tágításokkal, véletlenszerűen felütve a TESZ-t erről könnyen meggyőződhetünk. Nem hinném azonban, hogy en bloc el lehetne vetni Götz eredményeit. Párhuzamai érzésem szerint meghaladják azt a szintet, amit a rokon értelműségből, közvetítőnyelvből, a szemantikai tágításból (mert nem mindig tágít) és véletlenből erednek. Ennek ellenére ökológiai okokból nem látok lehetőséget olyan mérvű sumér hatásra, mint amit ő feltételez. A sumér helyhez kötött civilizáció volt, mint az indoeurópai civilizációk (leszámítva utóbbiaknak a földközi-tengeri hajózás eredményeként történő terjedését). Egyébként meg sumér szóvizsgálatai egyenlő mértékben terjednek ki az indoeurópai nyelvek és a sumér kapcsolatára és a magyar és a sumér kapcsolatára.
A Keleten kél a Nap öt könyvre tagolódik. Ezek közül:
az első könyvet a történeti nyelvészet módszerének éleselméjű kritikája miatt tartom fontosnak; nem találkoztam még Götz itt olvasható (szakirodalomra támaszkodó) megállapításainak kritikájával;
A második könyv a magyar őstörténetkutatás briliáns kritikája; ezzel sem tudnak mit kezdeni a kritikusok, ezért marad számukra a szerintem is vitatható sumér kérdés emlegetése.
Megint nem nyert, nem az idővel van bajom. Akár igazad is lehetne, ha nem lenne a bekezdés végén egy talányos mondat "Ezek hozták a bronz ismeretét." Ez mit jelent?
"Hogyan, mit és miképp kellett volna neki írnia?"
Nem igazán tudom értékelni, amikor a biztosnak mondott később valószínűvé válik. Különösen akkor, ha mindig ugyanarról a népről beszél.
"Ha azt írja, hogy a LEGBAGYOBB RÉSZÉBEN, akkor ez azt is jelenti, hogy nem mindenhol, de ez most itt mellékes is, mert nem egészen népmozgalmakról van szó, hanem kultúrhatásokról. Götzis valahogy így olvashatott. Ugyanis"… az 5. évezred legnagyobb részében és a 4. évezred első felében…" Itt a legnagyobb részében időre és nem területre vonatkozik.
"… amelyek 5000 táján egészen a nyugat-anatóliai Hacilarig eljutottak."
Megintcsak nem az időponttal van baj. Erre írtam tréfálkozva, hogy a népességrobbanás olyan nagy volt, hogy mindenkit elsöpört. Hanem utána 1500 évig a terület üres, erről feledkezett meg Götz L..
"Végkövetkeztetés: Götz leírásában semmi ellentmondás nincs. Ha nincs, hát nincs. Nem is volna különösebb baj, ha a koncentrikus kultúraterjedésnél nem ugyanezek a területek kerülnének elő. A legősibb kultúra elment nagyon messzire, a lehetséges közvetítő területen a fejlődés pang, mert alig van népesség. Pontosan az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit szeretne.
Nincs kultúraterjedés "… az 5/4. évezred fordulója táján …" azáltala jelzett irányban.
Götz az első részben azt írja, hogy a bronz 1900 körül eléri a Kárpátmedencét. Ez ugye – szerinte – kereskedelmi tevékenység útján jött létre.
Majd ezután írja, hogy NEM csak kereskedelmi kapcsolatokról tudunk, hanem telepesekről is, akik a 3./2. ée. fordulóján jelentek meg a Kárpátmedencében.
Kis szőrszálhasogatással természetesen bele lehet abba kötni, hogy 1900 az nem a 3/2.ée. fordulója (szerintem minden további nélkül belefér), és hogy most tkp. milyen úton is jutott a bronz ismerete a Kárpátmedencébe. De – mint írtam – ez csak kötözködés, mert akár mindkét úton is eljuthatott oda, mivel egyik sem zárja ki a másikat.
>>Más. Szerinted ezek a részletek ugyanazt jelentik? (Kiemelések tőlem, hogy ne kelljen találgatni, miket kifogásolok.)
"… Eridu-Ubaid 3-4 kori dél-mezopotámiai népesség - amelyről fentebb láttuk, hogy minden számbavehető régészeti adat szerint MÁR RÉG szumér volt …"
"… az Eridu-Ubaid műveltséget kialakító kialakító és hordozó népesség MÁR IGEN NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL ősszumér vagy előszumér volt …"
"… késői Eridu-Ubaid kori ősszumér (előszumér) nyelvi fokozatról beszélünk …"
A fejezetzáróhoz: "… kb.3700/3600-zal kezdődően a már bizonyíthatóan szumér Uruk kultúra közlekedő nyelve már MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓAN szumér volt, s a szumér nyelv ezután egészen Kr. e. 2000-ig Elő-Ázsia domináns "lingua francá"-ja …"
"… közérthető "lingua franca"-szerű közlekedő nyelv - ill. nyelvi fokozat - egykori létezése MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT sokkal több mint puszta hipotézis."<<
Ezek a kifejezések természetesen nem ugyanazt jelentik, viszont mindig azonos népről beszél. Tehát azt bizonygatja, hogy ezek sumérok voltak, ill. a népesség nyelve sumér volt. Mi ebben a baj? Szóval tényleg nem értem. Hogyan, mit és miképp kellett volna neki írnia?
>>Más. Hogyan lehet kulturális hatást kimutatni ott, ahonnan szinte mindenki elment?
717.o.: "…a 6/5. évezred fordulója táján a legtöbb közép- és nyugat-anatóliai kőrézkori település elnéptelenedik. Így Hacilar, Catal Hüyük, Can Hasan virágzó, népes telepein megszűnt az élet … az 5. évezred legnagyobb részében és a 4. évezred első felében hiányzik a kulturális folytonosság, a fejlődés pang, a népesség minden valószínűség szerint igen ritka: csupán egy-két jelentéktelen, elszórt, néhány házból álló földművelő telepet tártak fel ezideig ebből a másfél évezredes időszakból … Csak a 4. évezred második felében kezdődik meg ismét a térség művelődésbeli fejlődése …"
“718.o.: "… amelyek 5000 táján egészen a nyugat-anatóliai Hacilarig eljutottak. Ugye az 5000 tája az a 6/5. évezred fordulója?! „<<
Ha azt írja, hogy a LEGBAGYOBB RÉSZÉBEN, akkor ez azt is jelenti, hogy nem mindenhol, de ez most itt mellékes is, mert nem egészen népmozgalmakról van szó, hanem kultúrhatásokról.
Míg ugyanis a bekezdés elején a népmozgalmakat elemzi, amelyek okát a Samarra-Halaf régió népességének túlszaporodására is visszavezeti, később már kultúrhatásokról ír.
Pár sorral alább, a következőket írja, idézném, amely egyébként a te idézett mondatod elejével kiegészítve már pontosabb és érthetőbb: „Majd a 6. évezred második felében egyértelmű Samarra-Halaf hatások jelennek meg Anatóliában pl. Can Hasanban), amelyek 5000 táján egészen a nyugat-anatóliai Hacilarig eljutottak.“
Mi is itt a „gond“? Nos, szerintem semmi. A kultúrhatások 5000 táján – ez ugye megfelel a 6./5. ée. fordulója tájának, ami plusz-mínusz 100 év – minden további nélkül eljuthattak Hacilarig. Ettől függetlenül Hacilár még a 6./5. ée. fordulója táján akár el is néptelenedhetett. De ezt szerintem eléggé pontosan érzékelteti is Götz, amikor azt írja, hogy „…az 5. évezred legnagyobb részében (…) hiányzik a kulturális folytonosság…“, azaz nem az egész 5. évezredben.
Götz leírása alapján tehát vegyünk egy szemléltető példát, hogy a leírtak jobban érthetőek legyenek: tegyük fel, hogy a Samarra-Halaf vidék kultúrhatásai 5100-ra elérik Hacilart. Belefér a 6./5.ée. fordulója tájékára? Belefér.
Tegyük fel, hogy Hacilar 4900-ra elnéptelenedik. A kultúrhatás érkezése és a népesség távozása között eltelt 200 év. Belefér a 6./5.ée. fordulója tájékára? Belefér.
Végkövetkeztetés: Götz leírásában semmi ellentmondás nincs.
rovó írta kavkaznak a "Kik voltak a szkíták?" topic 3184-es beírásában:
"A sumér-magyar nyelvi nyelvi kapcsolat pedig tény. Nem bűvészmutatvány, hanem adatsor.
Például a magyar tar-ról a finnugrászok azt mondják, hogy csuvasos jellegű jövevényszó. A csuvasból azonban hiányzik (erre - minden bizonyíték nélkül - azt mondják, hogy volt, de kiveszett), a többi török nyelvben pedig csak taz alakban van meg. Ez tehát egy finnugrista bűvészmutatvány.
Ezzel szemben a sumérben a tar megtalálható, méghozzá húsz jelentése is van. Ennek a húsz jelentésnek a magyarban olyan szavak felelnek meg, amelyek feltűnően hasonlítanak a tar-ra. Például: tőr, tarol, túr stb. Ez pedig egy létező magyar szócsalád létező kapcsolata egy sumér szóval, amit nem lehet letagadni, csak - jó finnugrista módszerrel - elhallgatni.
S a hasonló példák sorát olvashatnád Götz Lászlónál, ha nem félnél az igazságtól."
Én nem félek az igazságtól, elolvastam Götz könyvéből elég sokat.
Az idevágó rész a Götz könyvből, egyenlőségjellel azok a sorok amiket ő írt, az egyes jelentések alatti sorba a német szavak jelentését írtam:
"Például a szumér tőszó német jelentései Deimel szerint:
"tar"
=zerstört, verwüstet=tar
szétrombolt, elpusztított, tönkretett, a két német szó kb. szinoníma
"Ime kilenc jelentés mindhárom hangban megegyezik a megfelelő magyar szavak töveivel, tizenegynél pedig csak a tőmagánhangzó változik meg a magyarban. Ilyen tömeges egyezések és párhuzamok esetében a valószínűségszámítás matematikai törvényei szerint a véletlen egyezés lehetősége gyakorlatilag éppúgy nulla, mint három vagy több nyelv egyes szavainak egyezésénél."
Götz módszere alapvetően rossz. Ugyanis közvetítőnyelvet használ, jelen esetben a németet és a sumér-német szótárban megadott német jelentések mindegyikének bármely magyar megfelelőjét az eredeti sumér szó magyar jelentésének tekinti.
Sőt még ezzel sem éri be, hanem megalapozatlan szemantikai tágításokkal olyan szavakat is bevon, amelyek még a kitágított (hibás) német értelmezésnek sem felelnek meg.
Nézzünk egy példát a módszer hibájára:
Képzeljük el, hogy Götz módszerével angolból magyar szótáron keresztül németre akarunk fordítani.
Vegyük példának a sumér "TAR" szó "VÁG" alapjelentését, hogy a témánál is maradjunk.
A CUT szó jelentéseinél például, ott találjuk a "marás"-t. Ha megnézzük a magyar "marás" alapigéjét a "MAR" szót, akkor például találunk három német jelentést:
beissen: megharap, csíp, mar
brennen: lángol, fűt, világít, éget, perzsel, tűz, csíp, mar
fressen: zabál, mar
Mondhatjuk-e ez alapján, hogy az angol CUT-nak vannak olyan német jelentése, hogy "brennen"?
Nyilvánvalóan nem.
Márpedig Götz éppen ezt teszi.
Példakánt ideírom a CUT néhány magyar jelentését (szotar.sztaki.hu alapján):
bevágás
bujtóág
csapás
csökkentés
dugvány
felvágás
forgácsolás
irtás
kiszabás
kivágás
leszállítás
levágott darab
levágott rész
levágás
marás
megvágás
metszet
metsző
réselés
szabás
vágás
vágó
éles
újságkivágat
újságkivágás
Láthatjuk, hogy rengeteg magyar megfelelőt találunk a CUT szóra. Ezek a jelentések azonban csak annyit jelentenek, hogy VAN olyan eset, amikor ezzel a szóval kell fordítani magyarra a CUT szót, de nem jelentik azt, hogy az itt megadott magyar szavak MINDEN jelentése a CUT-nak felelne meg.
A közvetítő szótárazás azonban hibásan ezeket a jelentéseket is belekeveri, ahogy Götz is, súlyosbítva a szemantikai bővítésekkel.
Ha rosszindulatú elfogultságnak látod, lelked rajta. Akár még igazad is lehet, olvassuk hát el újra.
Az elsőhöz. Két mondatot nem idéztem, a tárgy szempontjából nem tartottam lényegesnek (feltételeztem, hogy más is ismeri a szöveget). Akkor most hiánytalanul:
... "Nem sokkal ezután megjelenik a bronz a többi déli parti régióban és innen a folyók mentén hatol tovább északra: 1900 körül elér a Kárpát-medencébe, majd 1700 táján Közép-Európa egyéb vidékeire is. Az elterjedés irányából nyilvánvalóan megállapítható, hogy itt is elő-ázsiai hatások nyomultak a partoktól a belső területek felé, mintegy a kereskedelmi utakat követve.
De nem csak kereskedelmi kapcsolatokról tudunk. A 3-2. évezred fordulóján Kis-Ázsiából - több szakember véleménye szerint Transzkaukáziából - újabb népcsoportok nyomultak a Balkánon keresztül a Kárpát-medencébe és a mai Románia területére. Ezek hozták a bronz ismeretét. …"
Ebben a fogalmazásban világosan folyamatos szövegről, nem újrakezdésről, más vélemény ismertetéséről van szó. Az új bekezdés első mondatából egyértelmű, hogy ez egy másik társaság (a több szakemberre vonatkozó megjegyzés csak a kivándorlás helyére vonatkozik).
Más. Szerinted ezek a részletek ugyanazt jelentik? (Kiemelések tőlem, hogy ne kelljen találgatni, miket kifogásolok.)
"… Eridu-Ubaid 3-4 kori dél-mezopotámiai népesség - amelyről fentebb láttuk, hogy minden számbavehető régészeti adat szerint már rég szumér volt …"
"… az Eridu-Ubaid műveltséget kialakító kialakító és hordozó népesség már igen nagy valószínűséggel ősszumér vagy előszumér volt …"
"… késői Eridu-Ubaid kori ősszumér (előszumér) nyelvi fokozatról beszélünk …"
A fejezetzáróhoz: "… kb.3700/3600-zal kezdődően a már bizonyíthatóan szumér Uruk kultúra közlekedő nyelve már minden kétséget kizáróan szumér volt, s a szumér nyelv ezután egészen Kr. e. 2000-ig Elő-Ázsia domináns "lingua francá"-ja …"
"… közérthető "lingua franca"-szerű közlekedő nyelv - ill. nyelvi fokozat - egykori létezése minden valószínűség szerint sokkal több mint puszta hipotézis."
Más. Hogyan lehet kulturális hatást kimutatni ott, ahonnan szinte mindenki elment?
717.o.: "…a 6/5. évezred fordulója táján a legtöbb közép- és nyugat-anatóliai kőrézkori település elnéptelenedik. Így Hacilar, Catal Hüyük, Can Hasan virágzó, népes telepein megszűnt az élet … az 5. évezred legnagyobb részében és a 4. évezred első felében hiányzik a kulturális folytonosság, a fejlődés pang, a népesség minden valószínűség szerint igen ritka: csupán egy-két jelentéktelen, elszórt, néhány házból álló földművelő telepet tártak fel ezideig ebből a másfél évezredes időszakból … Csak a 4. évezred második felében kezdődik meg ismét a térség művelődésbeli fejlődése …"
718.o.: "… amelyek 5000 táján egészen a nyugat-anatóliai Hacilarig eljutottak. Ugye az 5000 tája az a 6/5. évezred fordulója?!
A 721. oldal példái inkább azt bizonyítják, hogy nincs koncentrikus kultúraterjedés. Hassuna ill. Hacilár - Catal Hüyük későneolitikus fokozata autonóm fejlődés eredménye, majd hordozói elvándoroltak messze nyugatra. Az üres terület pedig nem közvetít kultúrát. A Halaf kultúrkör is autonóm, ráadásul (ha jól értelmezem a 689. oldalon levő szövegdzsungelt) az Eridu-Ubaid műveltség abból fejlődött ki, részben új területen. A terjedés iránya éppen fordított.
Világos, hogy különböző szerzőknél olvasottakból külön-külön vonta le a következtetéseit. Később sem hangolta össze.
