Nagyon is kezd számomra úgy alakulnia a dolog , hogy a Sumér , a Proto-Magyar és a Proto-Kinai nyelvek rokonságban álltak egymással , valamint egyes Kaliforniai , Közép-Amerikai és Dél-Amerikai nyelvekkel . Na de ez még egyenlőre teória ??????
Jav.: (567-ben az ugorok már az alattvalóik a Volga alsó szakaszánál), s jó hetven évvel később kezd egy balandzsár nevű csoportjuk államot szervezni a Terek és Szulák folyó vidékén Kazária előzményeként
Annyit tudok Götz nézeteiről, mint mindenki más, aki olvasta az 5 könyvet.
Kérdésetekre válaszolva, tudomásom szerint a DAI az egyetlen forrás a kangar háborúra, melyet különböző megfontolások alapján a VI. század közepe tájára lehet helyezni (talán nem véletlen az időbeli közelség Jinagupta és Ál-Zakariás tudósításainál). A forrás szerint a kangar támadás következtében a szabarok egy része nyugatra, a Khidmasz és Khingilúsz vidékére, a másik pedig attól keletre, vagyis szemmel láthatóan inkább délkeletre, Perzsiába mozdult el. Na most a kérdés, "hogy lehet az, hogy ha a besenyők a Kaukázuson keresztül jöttek Európába, keletről támadták meg a Volga jobb partján élő magyarokat", számomra pontosításra szorul, mivel tudtommal nem írja a kútfő, hogy a kangarok kelet felől támadták volna meg a szabarokat, simán támadhatták őket délről vagy akár északról is. Tehát a kérdés nem tűnik jónak. Ettől függetlenül ha keletről rohamozó kangarokról szólna is a kútfő, abban a képlékeny közegben az sem elképzelhetetlen. A kangarok transzkaukáziai jelenléte, átvonulása kielégítően dokumentált, a Volga alsó szakasza csak a türkök 60-as évekbeli hódításai nyomán látszik lezárulni (567-ben az ugorok már az alattvalóik a Volga alsó szakaszánál), s jó hatvan évvel később kezd egy balandzsár nevű csoportjuk államot szervezni a Terek és Szulák folyó vidékén Kazária előzményeként.
Màr éppen szòvà akartam tenni, h annyi év alatt (hogy ez a topic nyilt) nem vàlaszoltàl egyszer sem a topiknyitò feltett kérdéseire. Arra ugyanis, hogy ô ellentmondàsokat fedezett föl Gôtz kijelentéseiben. Mivel én nem olvastam (még mindig) el teljes egészében köteteteit, most dilemmàba kerültem: vajon lehetnek dolgok, amikben Götz is tévedett ?
Mi a véleményed Neked, mint nagy Götz ismerônek, ebben a témàban igazàn adok a véleményedre.
"Ha egyszer a Kárpátmedencében talált tatárlakai tablettek idősebbek, mint a sumér írásbeliség első leletei"
Götz éppen arról ír (részben Jakucs és Makkay nyomán), hogy a radiokarbonos törésvonal miatt mutatkoztak régebbinek a késő Uruk-, korai Dzsemdet Naszr-korszakiaknál (Kr. e. 3200–3000 körül), ami a csapadékosabb időjárásnak, a vízben oldott ásványok magasabb koncentrációjának a számlájára írandó...
Ha egyszer a Kárpátmedencében talált tatárlakai tablettek idősebbek, mint a sumér írásbeliség első leletei, és ezt a már "kialakult" időrendben nem hajlandók korrigálni, valamint az a tény, miszerint a sumér nyelv eddig feltárt ragozó szerkezetű nyelvi elemei megtalálhatóak a magyarban is, és nem utolsó sorban az, hogy a magyar rovásírás a tatárlakai, valamint ezek nyomán a későbbi sumér ( de a kínai ku-wen írással is ) genetikai kapcsolatban állanak - nos a kérdésem az lenne : hány éves is a kapitány ?
Sajnálom barátom, hogy laikusként ilyen határozott a műveltéséged. A sumerek európai kultúrára gyakorolt hatásával kapcsolatosan csupán egy dolog tisztázatlan még: a tatárlakai lelet életkora. Mert ha az valóban 6500 éves, ahogy egyesek állítják ( s amiben én nem vagyok még biztos), akkor bizony nagyon nagy problémák vannak az eddigi történelemszemlélettel, mely pld. az írásbeliséget i.e 3 évezredre teszi. Ha fiatalabb, akkor pedig Götz Lászlónak teljes mértékben igaza van abban, hogy a mezopotámiai sumer kultúra az élelmiszertermelő gazdálkodás következtébeni túlnépesedés hatására először expediálisan, majd tömegesen széttelepült és egy meghatározott útvonalon eljutott a Kárpát-medencébe is. Ennek egyértelmű bizonyítékai a bányászati módszerek, a pecséthengerek, a vonaldíszes kerámiák stb. Hogy ennek a magyar nép etnogeneziséhez van e köze? Nos ez kérdéses, mindenesetre ajánlom mindenkinek, hogy messze kerülje el Badiny Jós Ferenc "alkotásait" e tárgyban.
Götz Lászlót pedig nagyon is komolyan veszik-ezért nem mernek vele érdemben foglalkozni.
Ő ugyanis, Badinnyal ellentétben nem úgy bizonyítja állításait hogy " í...gy volt mert ez teljesen nyilvánvaló.." hanem adatolja is, kimerítő részletességgel.
Természetesen e tárgyban mindenki olyan véleméynt alakít ki, amilyet akar (sajnos), de én mindenkinek javaslom, mi több kötelezővé tenném, hogy aki egyáltalán meg akar szólalni a magyar őstörténettel kapcsolatban, az először olvassa el László Gyula pár művét. Ő ugyanis részletesen ecseteli a kutatás nehézségeit, s azt, hogy olykor egy apró kis következtetést micsoda szerteágazó munka előz meg!
na, Keleten kél a Nap(?) most most mi van? gacsa, el lett kapva, a kacsa nyaka? csak a könyvekből lehet bemásolni, s valakiknek, na nekem, aki nap -pali vagyok, még azt se, esetleg, igy, mikor volt a legutolsó paraszt felkelés?