Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
Amint azt már mi is megírtuk: szeptember 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett 2015 végén a 2015. szeptember ideiglenes, de kötelező érvényű menekültáthelyezés kérdésében, amelynek végrehajtása azt jelentené, hogy Magyarországnak 1294 menekültet kellene átvállalnia Görögországtól és Olaszországtól. A főtanácsnoki indítvány azt javasolta, hogy utasítsa el a felperesi keresetet a bíróság, erről bővebben itt írtunk.
A mai beharangozó cikk szerint részben a főtanácsnoki indítvány tartalma (amely tételesen "szétszedte" a magyar és szlovák felperesi keresetet), részben a bírósági ítélethirdetés szokatlanul gyors megtörténése (a főtanácsnoki indítványtól az ítélethirdetésig alig egy hónap telik el) utal arra, hogy elbukhatja a két felperes a keresetet. Az ítélethirdetési sietséget az is indokolhatja, hogy így még elvileg tiszta jogi helyzetet lehet teremteni, hiszen a menekültáthelyezési döntés végrehajtását elvileg 2 évre korlátozták, így tehát az most szeptember végén lejárna. (portfolio.hu)
Szeptember 6-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében - tájékoztatta az MTI-t a luxembourgi székhelyű bíróság. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
Hát... mindjárt kezdetnek: "ugros elimidatos esse..." már 1110 éve.
De ha csak a közelmúltat nézzük:
A rendszerváltás után úgy jártak ide nyugati barátaunk, mint egy önkiszolgálóba... Ugyanaz a cég volt a tanácsadó, aki megvetta a magyar vállalatot.
Lerabolták az országot, valódi segítség helyett, de mocskosul.
Aztán az EU-s csatlakozásnál is kiderült, hogy szó sincs egynlő partnerségről, meg egyenlő esélyről a bécsi cukrászdához... Ezeknek csak gyarmat kellett, és ehhez igazították a feltételeket.
A 2008-as válság idején szintén a saját túlélsükkel foglalkoztak a mi kárunkra.
2010-ben, amikor Orbán haladékot kért az EU-ban, hogy a kormányváltás után összekaparja a pénzt az adósságokra, mert a szocik üresen adták át a kincstárat, elküldték a francba.
A devizahiteleken szintén nyugati bankokkaszáltak, hatalmasat, többszörös profittal Magyarországból...
Ok.
Tudomásul kell venni, hogy mindenki a saját érdekei szerint politizál.
Ehhez nekünk 20 év kellett, hogy rájöjjünk.
De ha már megtanultuk, akkor különösen gyomorforgató az európai értékekre hivatkozni, amikor NEKÜNK kellene szolidárisnak lenni a Nyugat öntökönlövéseivel.
A "pénzcsap" kifejezést elsösorban liberált propagandisták használják tartsd magad távol tölük loserek. Kivéve ha pénzt kapsz érte.
A EU-s pénzek piacnyitási kompenzáciok és valoban nem örökké tartanak.
Nem lesz senki tökönrugva mert teljesen kiszamithato.
Idö elött meg ezek a források nem apadnak el mert kompenzácio és az EU pénzosztoi magukat "rugnák tökön" mert nagyrészt hozzájuk megy a visszaosztás: ez az EU lényege. A másik fele jelentös részét nyulják le a ti döntéshozoitok.
Ami pedig mégis jön, azt nagyon gondosan csak jobboldaliakra lehet költeni. Ha a ballibek ennyire boldogok és ennyire várják a szankciókat, nehogymá megfosszuk üket a sikerélménytől.
