Szerintem egy FI relé beépítése után már sokkal nyugodtabban fox aludni (feltéve, hogy az anyós életben maradása a cél). Ráadásul FI relé esetén kisebb/gyengébb földnyárssal is megúszhatod a dolgot.
"A szondát esztétikai okokból lehet,hogy arrébb ütném le. mi a megengedett táv?"
Én nem vagyok gyakorló villanyszerelő, de úgy tudom, hogy a szonda kötődoboza és a főelosztó földtuskója közötti összekötő vezeték (16 mm2-es zöld-sárga, réz, védőcsőben) lehet jó hosszú is.
"Az egyik a + oldalról vág le valamit a másik a - oldalról."
Én azt szoktam mondani, hogy "a triak az a váltóáramú tirisztor". Váltófeszültség esetén a triak a szinuszhullám pozitív és negatív felével is tud foglalkozni, a tirisztor csak az egyik felével.
Baromi röviden: a tirisztor egy vezérelt egyenirányító és slussz. Mint ilyen, önmagában csak az egyik félhullámot engedi át AC környezetben. Van, amikor ez is elég. Ha kettőt használunk közös vezérléssel, akkor nevezzük triaknak és mindkét félhullám átmegy. Ennek DC környeztben nyilván nincs értelme. Ennyi a történet.
Hasonló a különbség, mint az egyutas és kétutas egyenirányítás között, csak itt vezérelni tudod a nyitást.
Sziasztok. Falun adott egy ház,a 70-es években épült. Fűtésrendszerhez szeretnék eph-t kiépíteni, de a villanyóra szekrény alatt nem találom a nyárs kötődobozát, az elmenőoldal olvadóbiztosíték alatti kötésnél a védőföld a nullából ágazik,földelésnek nyoma sincs. Lehetséges ,hogy az óra alatt van???? Az csak egy dolog,hogy régen a vizes helyiségeken kívül máshova nem kellett földelt dugaszoló aljzat de a nyárs akkor is kötelező volt. vagy nem? A tervem az,hogy egy nyársat leütök,és azt rákötöm az épület villamos hálózatára is,úgy ahogy azt kell. Találkozott már valaki ilyen életveszélyes helyzettel? Mert szerintem ha a légvezetéknél a nulla elszakad akkor bizony ott rázós dolgok lesznek. Jól gondolom? A szondát esztétikai okokból lehet,hogy arrébb ütném le. mi a megengedett táv? (Anyósomnál lesz, ezért szeretném magam megoldani).
Izé. Ilyeneket ne írjál, mert nagyon nagy butaság. :-) Triak és tirisztor kb. együtt léteznek, nem a továbbfejlesztése, hanem az egyik családtagja a tirisztoroknak (vagy angolosan, SCR-eknek). A tirisztor DC felhasználásra való és ahol ilyet használunk, általában nem rakhatunk be triakot.
Elek bazd meg láttál már racsni érvégező fogot? Ha igen meséld már el hogy lehet avval nem elég erősen rátenni ? Megint polihisztor vagy mint a Tpv telefonközpontoknál a házszigetelésnél és az összes hozzászólásodban
Ismerem. Az azzal szorított 2,5-ös vezetéket bele lehet könnyen dugni a csavaros konnektorcsatlakozókba is. Nekem egy laposfogóm van aminek van egy kis gyári "vájata" óvatosan körbe-kell szorítgatni és a végeredmény 90%-ban hasonló lesz. De egyszer biztosan veszek egy 6 lapút. Főleg, ha az a fluorocarbon előkékhez is jó, pecázáshoz.
Egyébként az egész érvéghüvelyes dologról hasonló volt a véleményem, mint Eleké.
Aztán elkezdtem használni :D
Ha nem fillérb***ó módon állunk hozzá, akkor a hatpofás krimpelő fogókkal csak a nagyon kretének tudnak rosszul krimpelni, persze általában pont ilyesmi nem kerül a kretének kezébe, főleg az ára miatt.
Nekem szerencsém van, az melóhelyen több hasonló is van, na ezzel krimpelni... gyors, könnyű, halálbiztos.
"Feltételezel rólam valamit, hogy szerinted én azt úgy gondolom, azután közlöd, hogy hülyeséget gondolok? :))))"
Nem feltételeztem semmit.
Kérdeztem valamit. Ezt:
"Úgy tudod, hogy az olvadt ón és a "forrasztóvíz" viszkozitása azonos, ugyanolyan adhéziós erők hatnak rájuk és azonos felületi feszültséggel rendelkeznek?"
Utána meg ezt:
"Vagy úgy hogy mindez nem befolyásolja az említett hatást, vagy mindkettő?"
Erre valamiért nem válaszoltál. Inkább támadsz.
Az nem feltételezés, hogy ezek közül valamelyik igaz hanem tény, mert ez a két lehetőség létezik a hátsó szándékkal feltett, támadó jellegű felvetéseddel kapcsolatban.
Éppen úgy tény mint az, hogy egy doboz üres vagy nem.
1. ebben nem vagyok annyira biztos. Pontosan ugyanannyi kotesi pont van erveghuvellyel mint nelkule.
2. "sima külső érvéghüvely-felület" - ize, az megvan hogy ezt ra kell preselni szerszammal ? :) Mondjuk ezzel: http://catalog.weidmueller.com/picture/PV_90143500009999.jpg , gyonyoru keresztbordakat kapsz, az eletben ki nem csuszik sehonnan
3."az érvéghüvely belsejéből sokkal valószínűbb, hogy kicsúszik a vezeték", "egyszerűen kihagyja ezt a műveletet" - Tehat, probalom szummazni, azert ne hasznaljunk erveghuvelyt, mert a dolgozo biztos nem preseli ra ?
4. "ha nem látvány-elemként (parasztvakításra :) használom" - neked ez a fétised. rack szekrenyt is nyilvan mindenki csak azert vesz hogy menozhessen a haveroknak. az anyagi vonzatat nem is kommentelem, iszonyat koltseg az erveghuvely. Nalam a szekrenyben van parezer, azota csak kenyeren es vizen elunk. A munkaigenyet ne forszirozzuk, pont a napokban magyaraztad el hogy mennyit pocsolsz azzal hogy forraszd az ervegeket, de az erveghuvelyezes az rengeted plusz ido...
Nagyon régen az ELMű-nél a földkábelek vagy sodrott vagy tömör alu volt papirszigeteléssel
A kábelkarmantyúban amikor kötötték, hegesztéssel egyesitették az érvégeket. Elég nyűgös munka volt és szakértelem kellett az alu hegesztéséhez
Aztán behozták a préseléses eljárást + a zsugor szigetelést. Elég sok melegedési próbán vettem rész, mind bevált.
Néhány ezer vagy több érvéghüvelyezés is hiba nélkül állja a sarat
Hogy kötnél be másképp egy sodrott vezetéket, mint érvéghüvellyel?
Volt idő amikor lemezes csoki is engedélyezett volt, vagy éppen leforrasztani a vezetéket
Ha egy szerelő nem alkalmazza helyesen a fogót, akkor a sorkapocs csavarját sem húzza meg, arrol nem beszélve, hogy ha trehány, néhány elemi szál kilóghat a csatlakozó alól
Hogy helyezkedik el a sok elemi szál egy csatlakozóban, csavar alatt meztelenül?
"pénzbe kerül (anyag + munkaóra költségek)"
Forintos alkatrész , olcsóbb mint a forrasztó ón és munkaórában bőven behozza az árát
Ahogy feletted az olvtárs írja, a fotocellák bekötési kapcsain
Megkaptam egy cégtöl az alkalmas Finder tipusát, megnéztem különböző szabadtéri végállás kapcsolók méreteit, most gondolkodom melyik megoldást válasszam, Finder vagy végálláskapcsoló
1: minden érvéghüvely eggyel növeli az áramkörben lévő érintkezési pontok számát, tehát potenciális hibalehetőség (áramút-szűkület => hőforrás)
2: az érvéghüvely kicsúszhat a készülék csatlakozójából: sima csatlakozó belső felület + sima külső érvéghüvely-felület, a flexi ér sok elemi szála viszont együttesen érdes/bordázott felületként feszülnek a csatlakozó falának
3: az érvéghüvely belsejéből sokkal valószínűbb, hogy kicsúszik a vezeték, mintha közvetlenül a csatlakozóba van beszorítva (a dolgozó túl gyengén szorítja meg a fogót, vagy egyszerűen kihagyja ezt a műveletet, mivel a "csoki úgyis megszorítja")
4: ha nem látvány-elemként (parasztvakításra :) használom, akkor az érvéghüvely hasznot nem hoz, viszont pénzbe kerül (anyag + munkaóra költségek)
> Ha viszont én lennék a főnök, ahol a képen látható szekrényt gyártják, abban nem engedélyeznék benne sehol ilyenfajta csavaros kötési pontot, ezért tilthatnám meg az érvég alkalmazását.
"Ha viszont én lennék a főnök, " Szerencsére nem Te vagy. Tele vagyunk mi is ilyesmi szekrényekkel és a fél világ. Aztán még szerencsére kicsit több szempontot vesznek figyelembe tervezésnél, mint azt, hogy ki a főnök és miért nem tetszik.
Ez is jó megoldás: egyszerű szerelni még laikusnak is, olcsó és valószínűleg pont azt csinálja, amire szükség van.
Csak arra kell odafigyelni, hogy honnan merre nézzen a mozgásérzékelő, hogy az utcán járkálókra ne kapcsolgasson, de az udvarban mindent észre vegyen, tehát pl egy 90 fokos érzékelő a kapufélfáról nézzen a kertbe befelé 45 fokban.
"Igen, ezeket az előírásokat csupa ostoba ember írta meg mindenféle helyen"
Szerintem te összekevered a "szabvány/törvény/jogszabály" területet azzal, hogy "a főnök úgy döntött" ;)
Persze ez utóbbira is lehet azt mondani, hogy előírás, hiszen a főnök írta elő...
"te, aki az érvéghüvelyben a világ ellenségét látod"
Dehogyis a világ ellensége.
Nagyon hasznos bizonyos kötéseknél, leginkább ahol az elektromos kontakt mellett a jóerős fizikai rögzítés is nagyon fontos, pl járművekben.
Hasznos még akkor is, ha a megrendelőt szeretnénk elámítani a gyönyörűenszép szerelés látványával (hogy szívesebben fizesse ki az extra nyereségünket ;)
Hasznos még az érvéghüvely-gyártók számára is, ha olyan helyekre is vásárolják a termékeiket, ahol arra semmi szükség (sőt rosszabb, mintha nem lenne).
"Gondolkodtam időrelén, de nehogymár kerülő utat válasszak a XXI.században. Lehet hogy még 5 percet melegitem a motort, de lehet azonnal kiállok, akkor meg fölöslegesen fogyaszt pl. 10W-ot 4,5mp-ig :)"
Ebből a mondatból sem derült ki, hogy tulajdonképpen mi is a célod.
"Amúgy ezekre a relékre irja hogy nyomógombos vezérlés mert túlmelegszik"
Az általam belinkelt időrelére hol írják azt, hogy nem lehet akár a végtelenségig nyomni a vezérlő gombot?
Vagy te találtál az interneten valami olcsó cuccot és annak tulajdonságait képzeled hozzá a világ összes időreléjéhez?
Ha viszont én lennék a főnök, ahol a képen látható szekrényt gyártják, abban nem engedélyeznék benne sehol ilyenfajta csavaros kötési pontot, ezért tilthatnám meg az érvég alkalmazását.
Mondjuk kérdező sem írt típust és konfigot, minek azt. Én elsőre azt sem vettem biztosra, hogy garázs kontra kapu. Gondolom a megrendelő kitalálta a frankót.
Hormann kapu pl tudja magarol hogy mikor van nyitva es csukva, megfelelo illesztessel ezt meg meg is osztja egy szarazkontakton keresztul. (ha jol emlekszem UAP-1 a kiegeszito neve). Arra pont lehetne egy relevel lampat illeszteni.
Mercsak. Ugyanúgy, ahogy az ismeretlen portokon kommunikáló hálózatos szoftvert, amit itt a mindentől reskető 300+ezer fős cég mégis gyorsan bevezetett :-)
Mozgásérzékelősban nem matekoztál? Amúgy mókás, mert a legtöbb ilyen nyítóba eleve be van építve... Nyitáskor világít és becsukódás után még pár percet világít, hogy kitalálj a kocsiból.
Igen, ezeket az előírásokat csupa ostoba ember írta meg mindenféle helyen, egyik sem volt olyan okos, hogy belegondoljon, mit ír le, mind hülye volt kémiából és a vonatkozó gyártástechnológiából. De bezzeg te, te, aki az érvéghüvelyben a világ ellenségét látod, te belegondoltál. Nos, ez valóban hülyeség..
Igen, jól értelmezed a problémámat. Gondolkodtam időrelén, de nehogymár kerülő utat válasszak a XXI.században. Lehet hogy még 5 percet melegitem a motort, de lehet azonnal kiállok, akkor meg fölöslegesen fogyaszt pl. 10W-ot 4,5mp-ig :)
Amúgy ezekre a relékre irja hogy nyomógombos vezérlés mert túlmelegszik
Szeretett önkormink minden villanykaróra lámpát rakott. Örült mindenki, de nem sokáig, mert utána meg végigültették az utcákat azzal a nagylevelű, szélesen elterülő, nyáron frankó árnyékot csináló dísszszilvával....
Igen 1 fázisú motorok. Érdekes, mert van egy NDK motorom 1 fázis 750w és ott nem kell semmivel sem játszadozni. Van rajt egy kondi és a kapcsolót elfordítva már pörög is. Eljátszadozom a méregetésekkel, meg csapágyazni is kell őket. Amint jutottam valamire újra jelentkezem.
Én ezt a világítást a kapu vezérlésétől függetlenül oldanám meg, egy külön rádiós távirányítóval lehetne ki-be kapcsolni az autóbeálló feletti világítást. Egy távirányító lenne a kocsi műszerfalán, egy másik meg az előszoba falán lógna (ez lehet akár a kapunyitó távirányítójának "B" csatornája is).
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy pontosan mi is a feladat.
Tehát van egy kapuvezérlésed a szokásos "kapumozgásra figyelmeztető lámpa" kimenettel (többnyire sárga villogó), amire a vezérlés addig ad ki 230V-ot, amíg (bármelyik irányba) mozog a kapu. Ez a kimeneten akkor nincs feszültség, amikor a kapu nem mozog, de nyitva van.
Ha jól sejtem, akkor neked viszont olyan lámpa kellene, amely nem sötétedik el amikor éppen áll a kapu, hanem folyamatosan megvílágítja a beállót a nyitás első pillanatától kezdve egészen a becsukódás utolsó pillanatáig, sőt még utána sem árt néhány percig, hogy hazaérkezéskor az autóból kiszállva ne ess át a kutyán..
Most nincs időm sokat keresgélni, elsőként ez tűnik alkalmasnak: Elkoép SMR-B relé. Ez úgy működik, hogy amikor az "S" vezérlő bemenetre fázist kap (a kapuvezérő lámpa kimenete), akkor egyből felkapcsolja a villanyodat, de a késleltetése csak akkortól kezdve ketyeg, amikor a kapuvezérlétől jövő feszültség megszűnik. Tehát ha pl 5 percre állítod be, akkor a kapu teljes becsukása (és kinyílása) után még öt percig világtani fog a lámpád.
Biztosan van ennél olcsóbb relé is oda, de most csak két percem volt keresni.
Feltételezem egyfázisú motorok és 3 esetleg 4 drótvéged van
Ohm mérővel megméred két-két tekercs végét, vagy valamelyik egyhez felváltva a többit
A nagyonn ellenállású tekercs a főfázis, erre kapcsolhatod a 230V-ot, a maradék vezetékre és a főfázis egyik végére bekötöd a nyomógomb egyik végét, másikra a kondit, majd a kondi végét az üresen maradt tekercsvégre
Bekapcsoláskor megnyomod a nyomógombot és ha felpörgött akkor elengedet. Igy elég gyenge lesz a teljesitménye, szükség lehet a nyomógomb-kondi párossal párhuzamosan egy másik állandóra bekötött kondira is
Remélem jó helyen kopogtatok, mert villanymotor bekötési problémákkal küzdök. Van 2db IMI motorom, egyik 750W 2850n/min a másik
1100w 2850n/min. Már nincs meg az adattáblájukon szinte semmi, csak az előbbi két adat. Vannak vezetékmaradványok, meg kondi is mindkettőn, valamint valószínű nyomógomb is volt bekötve. Már utánanéztem pár helyen, de az nekem kínai. Ahogy értelmeztem kell kondi is meg nyomógomb is?? Kérem aki tud segíteni válaszoljon. Köszönöm!
Na, az is meghtároz egy szintet, aki itt Elektől kérne szaktanácsot. Bár egyszerű, meg kell nézni mint mond és szinte biztos, hogy nem úgy kell csinálni :-D
Kapunyitó elektronoka addig ad ki 230V feszültséget amig nyit a kapu, illetve csuk. Azt szeretném, hogy nyitáskor egy 230V-os led lámpa kigyulladjon, majd csukáskor aludjon el.
Találj/ajánlj nekem egy relét /Finder?/ ehhez. Csavaros vezeték szoritás lenne jó, valami lapos, hogy elférjen egy akármilyen méretű OBO szabadtéri dobozban
Nézegettem , keresgéltem, de bizonyára ideg vagyok, mert "felrugtam" az egészet :)
"utána semlegesíteni kell a felületet. Ez lehet akár egy nedves áttörlés is,"
A nedves áttörléstől szerinted eltűnnek a flexibilis vezeték elemi szálai között maradó korrozív vegyi anyagok?
...mert az összes savas réz felület 99 százaléka NEM a külső felszínén van, hanem az ér belsejében.
"de enélkül pár hét vagy hónap alatt megeszi a forrasztást a savmaradék."
Akkor nekem már sok-sok ezer forrasztásom régesrég szétmaródott. Az áramkörök viszont ma is kiválóan működnek, szóval több ezer picike csoda történt :)
"Te Elek, nem olyat írtál, amit nem értek, hanem semmit nem írtál arról, hogy hogy oldod meg ezt. Néma Eleknek senki nem érti szavát."
Megismétlem: ha esetleg valaki olyasmit ír valami, amiről még nem hallottál, akkor NE kapásból a fikázás/lehülyézés legyen az első reakciód. Először kérdezz rá udvariasan, mert lehet, hogy nem is akkora hülyeség. Lehülyézni ráérsz később is, miután kiderült, hogy valóban hülyeség.
"a tisztítás-ami a korrozív folyasztószernél előírás."
Ezt én is olvastam ezer helyen. Viszont egyetlen helyen sincs elmagyarázva, hogy PONTOSAN hogyan is történik ez a tisztítás és milyen eredmény várható tőle. A tankönyvből bemagolt mondatot mindenki fel tudja mondani akár álmából felébresztve is, de a legtöbb embernek haláláig sem jut eszébe akár egyszer is végiggondolni a dolgot.
Valamikor fiatal koromban valami műszerzsinórt kellett volna befutatnom ónnal, de nem sikerült, pedig nem volt fekete
Mentem az öreg szakihoz "Ottó bácsi, ezt meg hogy?" Ottó bácsi fogta a vezetéket és a pákát, megmelegitve Istopirin tablettába nyomta és utána a cin szépen befutotta
Úgy tudod, hogy az olvadt ón és a "forrasztóvíz" viszkozitása azonos, ugyanolyan adhéziós erők hatnak rájuk és azonos felületi feszültséggel rendelkeznek? Vagy úgy hogy mindez nem befolyásolja az említett hatást, vagy mindkettő?
A kérdésed alapján valamelyikről biztosan meg vagy győződve de szerintem a meggyőződésed hibás.
"Aki valaha forrasztott már forrasztóvízzel vagy forrasztózsírral, vagy csak sima sósavval, az mind tudja hogy utána semlegesíteni kell a felületet."
Ebben nem vagyok biztos, hogy mindenki tudja mivel kellene semlegesíteni egy sósavazott, forrasztott felületet (pl. bádoglemez-esőcsatornát). Én sem tudom.
A semleges folyasztószereket (mint amilyen az ónba ágyazott gyanta is) nem kell lemosni. 30-40 éves berendezésekben sem mosták le, nem történik vele ott semmi..
Te Elek, nem olyat írtál, amit nem értek, hanem semmit nem írtál arról, hogy hogy oldod meg ezt. Néma Eleknek senki nem érti szavát. De végre megtudtuk, hogy a vezetékek ilyetén kezelése mégsem csak annyi, hogy belemártom az oldatba, hanem akkor üvegcsébe kiadagolt kevés odlat, rázogatás és amit még mindig nem értesz meg, a tisztítás-ami a korrozív folyasztószernél előírás.
Nem párolog el: cink-klorid vizes oldata, amiből a cink-klorid nem igazán párolog el sem 100, sem 300 fokon. Annyira nem, hogy a forrasztóvizet akár zselévé is lehet főzni. A kapilláris hatás kapcsán, szerintem vesd össze a víz és az ón felületi feszültségét és rájössz, miért kúszik tovább a savas oldat, mint a forrasztóón..
Te szerencsétlen, nem tudom miért nem tiltanak már ki a bolygóról is, de amit itt művelsz az már tényleg túlmegy minden határon.
Aki valaha forrasztott már forrasztóvízzel vagy forrasztózsírral, vagy csak sima sósavval, az mind tudja hogy utána semlegesíteni kell a felületet.
Ez lehet akár egy nedves áttörlés is, de enélkül pár hét vagy hónap alatt megeszi a forrasztást a savmaradék.
Mondhatnád persze hogy a sósav az gáz és elpárolog, de a gyakorlatban átalakul különféle sókká amik szintén átalakulnak, és szintén a gyakorlatban megeszik a fémeket.
Ja és mellesleg a feketére oxidálodott rézkábelt esetleg meg lehet próbálni felizzítani, és utána alkoholba mártva lehűteni, szinrezet kapunk, az alkohol meg átalakul ecetté. (alap trükk volt a litze huzalok korában)
Valaki tiltassa már ki ezt a mételyt mert nekem eddig nem sikerült!
A folyasztószert is le kell mosni a forrasztás végén. Ezért nem szabad sokat használni belőle, csak éppen-hogy... A hő hatására ugyan feldolgozódik, megszűnik, de maradhat belőle az alkatrész lábainak a szélén, ami idővel kifehéredik, kikristályosodik és zavart okoz az áramkör működésében. IPA-val célszerű lemosni. Ez nem a sör, hanem Izo-Propil Alkohol.
Bármit IS. Amúgy "Egyszer próbálj meg egyszerű vezetékvég-befuttatást forrasztóvízzel is." Kipróbáltad, vagy csak Te is a fotelből okoskodsz a kisfröccs mellől?
Aki már csinált ilyet, az gondol ilyesmire is. Nekem pl egy keskeny (kb 4-5 centis) szájú kis befőttesüveg-szerű edényben van. Amikor a vezetékvéget kiemelem a folyadékból, akkor a vezetéket gyorsan megrázom oldalirányban, eközben kétoldalt 4-5-ször odaütődik az üveg oldalfalához (mint a harang nyelve), így a felesleges folyadék visszafolyik az üveg aljára.
"a csepp szanaszét hulljon ruhára, berendezésre"
Nem kell egyből hülyének nézni az embereket. Ha valaki olyasmit ír, amit nem értesz, akkor először udvariasan kérdezz rá a részletekre, mert lehet, hogy csak te nem hallottál a dologról. Ha nem képes értelmesen válaszolni, akkor már lehet hülyézni is.
"Bármekkora mennyiség is maradjon, nem kívánatos a kötés közelében"
A víz 100 fokon gáz halmazállapotúvá alakul (és több százszorosára tágul), az a pont viszont 300 fok fölött lesz. Lehet, hogy marad belőle valami az ón külső felszínén, de az biztosan nem forrasztóvíz :)
Én úgy emlékezem, hogy a forrasztóvízet villamos alkalmazásoknál kerülni kell a korrozív tulajdonsága miatt a réz anyagok kapcsolatában. Lehetetlen annyira eltüntetni, lemosni, hogy hosszú távon ne tegyen kárt a vezetékekben, kábelekben.
Forrasztózsír megengedett a kevésbé agresszív hatás miatt.
Értem én, hogy sokkal könnyebb forrasztani a forrvízzel, de ennek nagy ára van hosszú távon.
Én a mechanikai tisztítást tenném előre a már oxidált felületeken...
Szerencsére, az ilyen kötéseket kitaláló mérnökök fejében megfordult, hogy egyes emberek nem rendeltetésszerűen fogják majd használni, de hogy az amúgy rendeltetésszerűen bevált technológiával miért kell szembepisálni, azt tényleg nem értem.
Lerázni. Hogy a csepp szanaszét hulljon ruhára, berendezésre. Bármekkora mennyiség is maradjon, nem kívánatos a kötés közelében, lévén korrozív anyag, ezért le kell pucolni. Mit kell ezen akadékoskodni?
"én nem úgy ónozok, hogy éppen csak színe legyen tőle a vezetéknek"
Én csakis forrasztásos kötés előtt ónozok vezetékvéget (és nagy ritkán olyankor, amikor nem nyitható wago-ba muszáj flexi vezetéket dugni).
Rugózás nélküli csavaros kötések esetében veszélyesen képlékeny dolognak tartom az ónozott érvéget, olyan helyeken mindig csupasz rezet használok. Még sarut és érvéghüvelyt sem használok (szerintem potenciális hibalehetőségek), csakis ott, ahol muszáj.
"a forrasztóvizet, illetve annak maradékát forrasztás után muszáj lepucoln"
Szerntem
- a réznek csak azt a részét mártjuk bele a forrasztóvízbe, ameddig le is fogjuk ónozni.
- a kiemeléskor a vezetékvégen maradt folyadékcseppet egy rázó/ütő mozdulattal teljesen eltávolítjuk (férfiak számára jól begyakorolt mozdulattal), mivel nekünk csak a réz felületen lévő leheletvékony folyadék-filmre van szükségünk
Régen a sósavban oldottunk cinklemezt. Ha a cink nem oldódott tovább, készen volt a "forrasztóvíz".
Akkoriban forraszanyaggal vontuk be a vezeték végeket,ill a sodtott vezetékböl hajlított szemet vontuk be ónnal,így képezve zártszemű "sarut". A forrasztó ón gyanta tartalma sokszor nem volt elég a művelethez,vagy mire rendesen befutotta a szigetelés visszahúzódott. Szinte automatikusan használtuk a forrasztóvizet.
Ha a gumiszigetelés kéntartalma miatt a réz befeketedett, sokszor az elkészített anyag sem volt megfelelő a forrasztáshoz.
Akkoriban az érvéghüvely,ill a préselhető saru kuriozum volt.
Ma forrasztást csak akkor alkalmazhatunk előírás szerint, ha a bekötendő pont annak fogadására alkalmas,az az forrasztási hely van kiképezve.
Az érvég,ill prés saru használata sokkal praktikusabb,gyorsabb, esztésikusabb.
Nálam nem fogy ilyen sok ón egy vezetékhez, ugyanannyit használok vízzel és anélkül is-én nem úgy ónozok, hogy éppen csak színe legyen tőle a vezetéknek. Megfelelő technológia és eszköz kérdése.
Ha a bekeverést nem számítom, akkor az anyag kibontása, adagolása, majd a vezetékek egyenként mártogatása és végül a maradék szakszerű eltávolítása (mert a forrasztóvizet, illetve annak maradékát forrasztás után muszáj lepucolni, sőt, a hegynek sem tesz éppen jót) viszont annyi idő, ami összemérhető az esetleg lassabban futó ónnal. Mint írták mások, olyankor én is használom, ha fekete a vezeték vége, de frissen blankolt, rendes vezetékhez (de még a zsíros, kissé oxidoshoz is) szükségtelen.
Arról nem is beszélve, hogy forrasztóvíz alkalmazása esetén kb negyed-tized annyi ón fogy. A különbséget nehéz leírni, személyesen kell megtapasztalni.
"Lágyforrasztáshoz alapvetően nem használunk forrasztóvizet, mert minek. Folyasztószert szokás használni, ami van az ónban is"
Egyszer próbálj meg egyszerű vezetékvég-befuttatást forrasztóvízzel is. (a próbához 2-3 köbcentit házilag is összedobhatsz) Ha a legszuperebb, hét csatornás folyasztószeres ónt használod, még akkor is ég és föld a különbség, ha előtte egy pillanatra forasztóvízbe mártottad a rezet.
Egyetlen vezetékvég esetén mindegy, hogy a tökéletes befuttatás (minden réz felületen legyen ón, de csak vékonyan) egy vagy négy másodperc, de ha nagyon sokat forrasztasz, akkor talán rendszeresen használni fogod a forrasztóvizet, mert nagyon sok összeadott három másodpercből akár egy nappal hosszabb nyaralás is összejöhet :)
Ha mégse, akkor minden bizonnyal enyhe sósav lehet a "forrasztó víz". Bár ereszcsatorna forrasztással nem foglalkoztam, de amikor a kocsi hűtőjét javították, ahhoz sósavat használt a szaki.
Lágyforrasztáshoz alapvetően nem használunk forrasztóvizet, mert minek. Folyasztószert szokás használni, ami van az ónban is jó esetben, vagy külön lehet adagolni. Teljesen más összetétele és részben más, sokrétűbb funkciója van, mint a forrasztóvíznek.
Az autókban lévő elektromos kötéseknél a vezeték mechanikai rögzítése a legnagyobb probléma a rázkódás miatt, ez összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat, mint ami egy családi házban előfordulhat.
Conrad az minek a webboltja, hogy indokolt legyen az állítás? Kerékpárosoké? Likelsz egy mindenes, egy mobilostabletes meg egy kevésbé mindenes webboltot, aztán lehet nem is forgalmazzák :-)
Ha majd egyszer sokat kell forrasztanod, akkor javaslom, hogy próbáld ki te is (ne csak a bádogosok), nem fogod megbánni.
"annyira jól ollóztad a netről..."
:))))))
Eddig elképzeltem, ahogy nyüszítesz a kétségbeeséstől ahányszor valami olyasmit írok, amibe sehogyan sem tudsz belekötni. De most rátaláltál az ultimate megoldásra ezekre az esetekre is: ha nem tudsz belekötni, akkor természetesen loptam a szöveget valahonnan :)
Neked lehet nem lesz jó, mert ezek ilyen hülye csatikhoz meg 6-8-Xes derótokhoz valók, de megnézhetjük. Pipu, nyaff, majd a nyugdíjas otthonban. Tumorral is verekedtem egy kört, nem akarta saruzni a vackaim :-/
Örök vita forasztás stb. Amit mindenkinek szerintem egyértelmű, ha az adott eszközt pld egy érvéget amit préselni kell megfelelő szerszámmal és nyomatékkal rápréselnek a neki való vezetékre az megfelel az elvárásoknak, ugyan úgy megfelel az elvárásnak egy megfelelően előkészített vezeték esetén annak forrasztása, és megfelelő a kötés akkor is ha az adott szorító mechanizmusba a gyártó utasítása szerint egy sodrott vezeték minden nemű préselés nélkül, mert úgy ad megfelelő kontaktust. OF
Szar a fogód, vagy nem a vezetéknek megfelelő érvéget használt :) vannak krimpelt = préselt csatlakozások 40-60 évesek is amik a mai napig semmi bajuk. Megfelelő eszköz megfelelő anyag.
Ugyan olyan nagy hibának nem lehet mondani, de ha ugyanolyan, az egyben írandó. :-)
A sodrott vezetékek krimpeléséről érdemes például az autógyártókat megkérdezni, ők elég régóta használják sodrott vezetéken. Meg az ipari berendezések kötéseit is sodrott, krimpelt hüvelyekkel oldjuk meg, annyira csak nem rossz..
Ez is valami krimpelő fogó? Évtizedek óta hányódik nálam. Néha, néha kerek kábelvéget nyomtam vele. Már, ha ritka esetben ilyet csináltam és épp látókörömben volt.
Na akkor írok néhány újabb hülyeséget a többi hülyeségem mellé:
A réz, az alumínium és az ón saját rugalmassága igen vacak, gyakorlatilag biztos, hogy elektromos kötés során túl fogjuk lépni a tartósfolyás-határt, tehát az anyag maradandó alakváltozást fog szenvedni. Már csak azért is érdekünkben áll jól meghúzni azt a csavart, mert a puha fém deformációja közben egyre nagyobb lesz az érintkező felület, tehát egyre jobb lesz a csatlakozási pontunk átmeneti ellenállása.
Ebben a pillanatban az érintkező felületek igen nagy erővel feszülnek egymásnak, de mivel átléptük a tartósfolyás-határt, ezért a puha fémben lévő belső feszültség/nyomás idővel szép lassan csökkenni fog (ezt az "elernyedést" hivatalosan az anyag relaxációjának hívják)
Itt a bal alsó képen látható, hogy a bekötés pillanatában jól meghúzott csavar szorítóereje hogyan csökken egy ideig (puha fém relaxációja), majd beáll egy alacsonyabb, de álladó értékre:
Ez azt jelenti, hogy idővel utána tudunk húzni saját kötéseinknek, de ez nem feltétlenül szükséges, hiszen
1: egyrészt a fent említett lecsökkent szorítóerő még egyáltalán nem nulla szorítóerő
2: az elektromos átvezetéshez akár nulla szorítóerő is elég lenne (egyszerű érintkezés), csak azért nem árt, ha ez több nullánál, mert nulla szorítóerő esetén az érintkező felületek könnyen elmozdulhatnak egymáshoz képest (a vezetéket mechanikailag s tartani kell) és ha elmozdulnak, akkor esetleg lőttek az elején létrehozott szép nagy érintkező felületnek.
Aki rendszeresen utánahúz az elektromos kötéseknek, annál ilyesféle lesz szorítóerő görbe:
teát ott is mindig "elernyed" a kötés ereje valamennyi idő múlva, de minden újabb meghúzás után az elernyedés szintje az előzőnél magasabb szorítóerőnél fog megállni.
Mindez persze csak azokra a kötésekre vonatkozik, amelyekben nincs rugózó elem, de mint látható, ezek a kötések is lehetnek magas megbízhatóságúak - persze csak akkor, ha az elején jól meghúztuk a csavart :)
Tényleg, van vagy 6 féle különböző krimpelőm és ilyesmim, most szelektálom, mert benéztem a rendeslésnél vagy csak simán nem használom, egy vállbaveregetésért odaadom ha jók valamire.
Nem bolhapiaci fogóval krimpelték a szemeket a földelést áthidaló vezetékekre (EPH) egy komoly cégnél, és mégis potyogtak le a szemek. A vége az lett, hogy a krimpelés után el lett forrasztva. Azóta megbízhatóan funkcionál, letépni se lehet. Ugyanis vannak helyek, ahol ez is szempont!
Az utólag már sovány vigasz, hogy nem volt jó az egyik... és ez nem is ritkán fordul elő.
A forrasztás megbízható megoldást nyújt. De az igaz, hogy csak egyedi esetekben -kis tételben- rentábilis, mert nem lehet vele haladni. Ha sokat kell bekötni, gyorsabb a krimpelés.
Én is mindig forrasztottam, ha kellett, mert az volt kéznél és egyszer már láttam, hogyan csinálják... :D
Azonban a házfelújításnál muszáj volt beszereznem érvéghüvelyeket és egy krimpelő/blankoló fogót. Tény, hogy ezek nem olcsók, az enyém a 7ezer Ft körüli árával az egyik legolcsóbb, szerintem.
Viszont azóta beleszerettem, többet a fene sem fog forrasztgatni :) Én azóta csak ajánlani tudom, érdemes beszerezni, általában praktikusabb és jobb, mint forrasztással vesződni. Ha egy krimpelés után kicsúszik az ér, akkor az el lett cseszve, nem jó érvéghüvely, nem jó fogó, stb.
Forrasztó páka még csak előfordul egy ezermesternél, de érvéghüvely krimpelő fogó már nem valószínű... Az csak konkrét szakembereknek van, akik ezzel foglalkoznak. Viszont egy villásdugó felszereléséhez nem szoktak villanyszerelőt hívni.
Ha megfelelő méretű érvéghüvely hozzá való pofával van rápréselve, akkor egyáltalán nem csusszan ki simán, pláne nem amikor még csavarral is leszorítják.
Létezik olyan moduláris kapcsoló, aminek átlátszó szilikonszerű anyag képezi illetve választja el a szerkezetétől az érnthető felületét. Azt teljesen megnyugtató módon lehet fürdőszobába szerelni a kádtól, zuhanytálcától oldalirányban 60 centis sávon kívül. Igazából megfelelően illesztve a felülethez akár azon belül is biztonságos, de azt tudtommal szabvány tiltja.
Amit én szereltem annak a bele TEM Modul SM20-U típusú, külön vehető meg hozzá a többi része. Nem olcsó, de jónak tűnt.
A vezetéken lógó kapcsolókból még nem nagyon találkoztam olyannal, amit nyugodt lélekkel alkalmaznék ilyen helyen, de nem is igazán esztétikus, ráadásul sérülékenyebb is.
Nem akarom elvenni a megfejtés jogát az illetékestől, de megjegyzem, hogy ez a feladat nem fogja bizonyítani, hogy amit ő írt, valójában az sem minden körülmények között helytálló ellenérv.
Az egyes számú érdekesség mentő jelleggel leszűkített érvényességi körét sem igazolja, mert látható, hogy a rezisztencia görbe ilyesfajta izzónál nem esik elég gyorsan, hogy kompenzálja egy adott feszültségesést előidéző vezeték ellenállását, vagyis az eredő ellenállás nem jelentéktelen mértékben nőni az együttes teljesítmény pedig csökkenni fog soros ellenállás hatására.
Biztos lehet találni olyan érdekes fogyasztót, amire bizonyos feltételek mellett teljesül az "érdekesség", de ettől függetlenül az eredeti kijelentés a maga szövegkörnyezetében nem véletlenül ad lehetőséget gúnyos megjegyzésekre.
Csak vicceltem! Az érvéghüvelyt nem szokás ráforrasztani a vezeték végére. Csak rá kell krimpelni, sajtolni. De ez az, amiben én nem bízom! Mégpedig azért, mert simán ki tud belőle csusszanni... Szóval nem megbízható!
A forrasztásról kb. fél évente indítunk eszmecserét. Eddig nem tudtunk érdemben egyetérteni. A szabályok nem írnak róla, nem említik, de nem is tiltják. Ami viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtti forrasztással ellátok csatlakozások a mai napig gond nélkül működnek. Csak érteni kell a forrasztáshoz. Nem szabad túlfolyatni az ónt, csak a vezeték felületét kell befuttatni vele, hogy összefogja az elemi szálakat. Majd a rögzítő csavart érzéssel kell meghúzni. Enyhén lapuljon bele a csavar a vezetékbe, ne legyen erősen meghúzva!
Fürdőszobába milyen villanykapcsoló javasolt? Mosdóhoz viszonylag közel lenne.
A normál de fröccsenő víz ellen védett IP44 kapcsoló helyett jobb szeretnék biztonsági okból valami zsinóros megoldást, de az meg nem nagyon van a különböző gyártók különböző típuscsaládjában. Vagy van-e valami más de jó megoldás? Vagy kár aggódnom az IP44-es kapcsoló miatt és nyugodtan alkalmazható? Valamiért szkeptikus vagyok ezzel :P
Te meg a másik csúszóvitéz. Dehogy beszéltél te izzóról, drága barátom, hanem 2500 W-os fogyasztóról papoltál. Nem, szó sem volt átfolyó áramtól függő ellenállás-változásról, és azt is pontosan tudod, hogy egy izzó ilyen irányú karakterisztikája nem általános, hanem az alkalmazott technológia függvénye. Úgyhogy, felejtsd csak el szépen az e tekintetben speciális fogyasztót, amiről általánosságban szót említettél, állandó ellenállású, rezisztív fogyasztóról beszéltél és ragaszkodjunk is ehhez, márpedig akkor, amit írtál, az olyan égbekiáltó hülyeség volt, ami után verejtékes magyarázkodás helyett sokkal szebb lett volna egy bocs, hülye voltamot írni, vagy legalább azt, hogy igaz, de érdekes módon, az izzóknál előfordulhat adott tartományban ilyen érdekesség is, és akkor senkinek nem fájt volna ennyire.
Jó ha tudod, hogyan kell(ene) szabályosan, még jobb, ha érted is mit csinálsz..! :)
(nekünk -még- ezt tanították, az akkor tényleg iparból, szalag mellől, üzemből, napi gyakorlatból "jött" oktatóink)
A gyakorlatban ezek a csavarkötés-kínlódások arról szólnak, hogy amikor a csavart meghúzod, nem garantálható, hogy elegendő rugalmas potenciál marad az egész kötésben ahhoz, hogy az elemi szálak szétnyomódása, lapulása ne okozza később a kötés leromlását, átmeneti ellenállásának növekedését.
Ez egyébként tömör vezetőnél szintén könnyedén bekövetkezhet, ha a vezeték anyaga túl kemény és rideg, vagy éppen túlságosan puha (pl. alumínium) és hajlamos a kötésben idővel megzömülni, ellapulni, eltörni.
Régen a szakmunkássuliban ezekre a kötésekre "szemet" kellett hajlítani, és "leónozni".. (akkori teminológiával).
Később még az érvéghüvelyek -ilyen mértékű- terjedése előtt a szintén (de kicsit más szerszámmal) zömítéssel szerelt, régifajta "ráhajtogatós" szemes sarut tartották az egyetlen jó megoldásnak bármiféle csavarhoz.
90es évek minőségibb, pl. német gyártmányú, készülékeit szétszedve találhatsz is ilyet a villásdugóban, amennyiben ez pl nem egy vasaló vagy vízforraló, ahol a vízhatlan "egybeöntött" kivitel már akkoriban is kötelező volt.
Ma jó minőségű készülékek esetén, (amennyiben a ritka csavaros szerelésű kötés előfordul benne) vegyesen fogsz összesodort és többékevésbé leforrasztott vezetékkel, illetve krimpelt érvéghüvellyel találkozni.
Az igazság az, ha nagyon erősen összesodrod a szálakat, és akár egy rugós alátettel gondoskodsz a megfelelő szorítóerőről, anélkül, hogy a vezeték elemi szálait elnyírnád(!), a kötés fizikai-elektromos szempontból kikezdhetetlen, még ha "papiron" ez valószinűleg nem lesz megfelelő.
Ugyanez a forrasztás, avval a megjegyzéssel, maga a vékonyan befuttatott forraszanyag megfelelő stabilitást ad egy átlagos igénybevételű bekötés esetén, teljes túlzó hülyeség az eleve zömítéses technológiához kitalált érvéghüvelyt ráforrasztani.
(Sejtem, hogy ezt nem gondoltad teljesen komolyan, csak majd egy hét múlva lesz egy vita, ahol egy nick már erre veri majd magát, de ő olvasta (LOL), hogy az _csak_ ráforrasztva jó. Így megy ez itt, ebben a topikban.)
Halkan mondom, és senkit nem biztatok veszélyes megoldásokra, trágya kivitelezésre, ahány szétálló szálakkal csavar alá tompa csavarhúzóval begányolt, 10évet használt kőművesszerzsám bekötést láttam már, rendszeres napi sok órás 10-15 amperokra, éveken, félévtizedeken át, mig végül a gép mechanikája tört össze, kommutátora gyulladt ki, stb...
Ez nem azt jelenti ,hogy ez "igy jó", sőt trágya veszélyes munka!!!!, csak azt ,hogy egy átlagos kisfogyasztó esetén a bombabiztos huderúgós, hudepreciz, nagyítóval felülvizsgált, húde spéci rugósalátétes szemessarus kötés erősen a túllihegés kategória.
Amit a legegyszerűbb megoldásnál (vékonyan leforraszt, csavaroz) muszáj szem előtt tartani, a csavar ésszel történő meghúzásának képessége.
Valaha a profi villanyszerelő ""skilljeinek"" fontos része volt ez, mára a csavarkötések ritkulásával "kiveszni" látszik. (azokkal a szakemberekkel együtt, akik tényleg ÉRTIK is mit csinálnak és miért)
A túlhúzott, menetet elszaggató, csavart tönkretevő, elemi szálakat roncsoló, vezetéket spanyolcsizmaként összetörő túlhúzás (végül tőben a csavar szorításnak határán enged majd el, szépen, lassan, szálanként, ha áram is van rendesen, akkor egy ponton leég a "maradék") legalább olyan rossz, mint a laza, bátortalan, pár hét ki-be dugdosás után meglazuló gyenge meghúzás.
Bár 2 rossz választ is megköszöntél, én mondanám, hogy érvéghüvely kötelező a sodrott vezetékekhez, csavaros bekötés esetén. Kivéve ha olyan a sorkapocs, aminél a gyártó nem kéri, vagy tiltja.
"...ha valaki otthon tölti autóját,... Ezek egyelőre megengedhetők, de később nem lesz rájuk mód. Tehát az otthontöltés mellé másik villanyóra is tartozna. "
Az otthoni autótöltő villanyóráknál az áram aktuális árán felül számíthatunk még kb 30-35% jövedéki adóra - plusz további meglepetésekre :)
"Ilyen pontos méréssel nem tudom miképpen áll az ELMŰ"
Készen vannak (próbaüzem folyik) azok a villanyórák, amelyek akár néhány másodpercenként feljegyzik az aktuális fogyasztást és ezeket az adatokat automatikusan elküldik az áramszolgáltatónak, ahol ezeket az adathalmazokat szoftverek elemezhetik automatikusan és a gyanús eseményekre felhívhatják a figyelmet (pl "vigyázat, feltételezhető jövedéki adótó-mentes autó töltés, kommandó indulhat" :).
Ez az adatkommunikáció természetesen állami feladat, hiszen nem lehet nyereségérdekelt, éppúgy mint pl egy ország energiaellátása. Éppen ezért Magyarországon ezt is nyereségérdekelt cég fogja végezni (mint az energiaellátást), ezer évre szóló állami szerződéssel.
Valószínűleg csak egy megfelelő kommunikációs szabványra várnak (országos lefedettség, milliónyi végpont lassú internet-szerű hálózatra kötve), szóval bármelyik percben indulhat a villanyórák cseréje.
A kétirányú adatkommunikációra képes okos villanyórák az állampolgár különböző tevékenységének megfigyelésére is kiválóan alkalmasak lesznek. A legtöbb háznál lehetetlen lesz egy autó feltöltésének "energia-nyomát" (pl: 6 kW egyenletes energiafogyasztás 8 órán keresztül) valami más tevékenységnek álcázni, tehát könnyű lesz lebukni, ha az autódat nem a marhadrága tarifájú autó-töltő villanyóráról töltöd.
Habár ahogy a magyarokat ismerem, el fognak szaporodni a családi fürdőmedencék, véletlenül pont 6 kW-os medencefűtéssel ;)
Szopnak majd az ügyviteli szoftverben a külön mérő és tarifa miatt, de ez van, egy hülye törvényt elég könnyű meghozni és aláírni, majd a nigger szopolik a kivitelezéssel.
"Tömör CAT5E földkábel és a sodrott nyitásérzékelő nem túl jó párosítás...."
Ha elolvastam volna, akkor azt írtam volna, hogy ez egy kitűnő párosítás, nem értem, hogy mi a gond ezzel, hiszen legalább négyféle módon össze lehet kötni őket.
Nem kötelező semmi ilyesmi, csak ne húzd meg a csavart eszetlen módon (se túl erősen, se túl gyengén), mert vannak olyan hülye bekötési pontok, amelyek túl erős meghúzás esetén képesek megroncsolni, vagy akár elvágni a vezetéket.
"Mondd Elek, te köztörvényes hülye! te tudod, miket irkálsz egy szakmai topic-ban? Eszed annyi, mint egy jércének, de nagybetűkkel osztod itt az észt. Mondd te szakma szégyene, ha nő a fogyasztói oldal ellenállása, miért nem csökken a teljesítény? Ki volt az a balfasz, aki oktatott és meg volt veled elégedve?"
A fentiek alapján te egy kiváló szakember lehetsz, akinek hihetetlen szakmai tudásának én soha a nyomába sem érhetetek. Habár a sok fikázás közé nem ártott volna néhány szakmai érv is ;)
Játsszunk akkor egy kis számolósdit:
- legyen egy villanyóra, rajta egy kábel, a kábel végén egy 529 wattos (tehát 230 volton pont 100 ohm ellenállású) izzóval, hogy könnyű legyen számolni
- ha a kábel nulla ellenállású, akkor a villanyóra 100 ohm terhelést lát (529 watt teljesítményt mér)
Kérdésem: kb mennyire emelkedik a jelenleg 100 ohmnyi össz terhelő ellenállás (tehát menyivel csökken a villanyórán a terhelés), ha az izzólámpa nulla ohmos kábelét 11 vagy 25 ohmos ellenállásúra cseréljük?
A számoláshoz segítségképpen ITT LÁTHATÓ az izzólámpák feszültség/ellenállás/teljesítmény/fényerő görbéje.
Lengőkábelem dugóját ki kell cserélnem. A kapható szerelhető dugónál a sodrottszálas rézre (3*1mm2) kell érvéghüvely vagy valami okosság becsavarozás előtt?
"vagy ahol az új előírást nem érti a jegyzet gyártója, mert muris módon ilyen is van."
Ilyen esetekkel is találkoztam már, amikor valaki egy jegyzetet/tankönyvet gondolkodás nélkül szentírásnak tart, pedig aki azt írta, az is csak egy ember, tehát hibázhat (vagy esetleg kenőpénzt kapott, hogy a "megfelelő irányba terelgesse" agyatlan olvasóit ;)
NYY-J és NYY-O rendben van, találtam CAT7-et is, és Koax RG11-et is földkábelben, viszont LiYCY-et nem. Erre az volt a válasz, hogy olyan áron lenne, amiért nem éri meg behozni. A földbe fektethető CAT5E alternatíva lehet, de bizonyos esetekben körülményes lenne a csatlakozás, például nyitásérzékelőknél. Erre van valakinek ötlete?
"Mi a maximalisan igenyelheto aramerosseg 3 fazis eseten ?"
Ez valószínűleg erősen függ attól, hogy az áramszolgáltatónak mennyire terhelhető vezetéke fut a ház előtt, de valószínűleg sokhelyütt még attól is függ, hogy ki milyen szépen/csúnyán kéri tőlük az ampereket.
Szóval nincs olyan törvény, ami alapján "ugyanazon jogok illetik meg" egy tanyán lakót és azt, aki 100 méterre van egy nagy teljesítményű transzformátortól.
Én tudok olyan családi házról, ahol a villanyóra előtt 3x63A késes biztosíték van, de biztosan lehet ennél akár jóval több is bizonyos esetekben. Egyre gyakoribb az elektromos medencefűtés, jönnek az házi gyorstöltők az elektromos autókhoz, satöbbi satöbbi, szóval lesz dolga a paksi bővítésnek :)
Udvozletem ! Ismet lenne egy kerdesem a tiszetelt Szakemberekehez.
Mi a maximalisan igenyelheto aramerosseg 3 fazis eseten ?
Ezt a kerdest feltettem en az eon-nak is, de nem nagyon meltettek valaszra. A 3x32 amper az szinte 'alapnak' latszik, de lehet-e tovabb ? A masik kerdes amire valaszt szeretnek kapni, hogy van-e kulonbseg az igenyelheto maximalis aramerosseg kozott ha magamszemleykent teszem meg vagy kozuletkent (pl kft) ?
A symalen csövek nekem is a szigetelésben vannak és semmi külön rögzítést nem csináltam, egyszerűen csak fekszenek a vízszigetelésen a szintkiegyenlítő homokban. Ahol kellett, bele van vágva az alsó szigetelőrétegbe és ennyi.
A jogi értelemben két felől lehet megközelíteni, a létesítéskor mi volt előírva, illetve van e olyan most lévő szabvány ami magyar nyelven elérhető így ugyan úgy értelmezik a felek feltehetőleg és az ad e megfelelő útmutatást ha nem és vele nem ellentétes egy részletesebb de azonos témájú szabvány és ha az szigorúbb használható. Plusz lehetőség ha a szerződésben a felek rögzítik márpedig x szabványt tekintik alapnak, ez nem ellentétes a joggal.
A visszavonás, utódlás nélkül, és külön tiltás nélkül magában nem jelenti a szabvány szerinti viselkedés tiltását. Ez jogászok szerint védhető, de a jelenség nevét elfelejtettem. Ilyen volt a feszültség alatti munkavégzés helyzete 89-től 2003-ig, például.
Csak érdekességképpen, a jelenlegi érintésvédelmi felülvizsgálói jegyzetben hemzsegnek a megszűnt MSZ 172 és társainak előírásai azon részletekben, amelyeket nem szabályoznak az újféle szabványok - vagy ahol az új előírást nem érti a jegyzet gyártója, mert muris módon ilyen is van.
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI mértékegységrendszerben. Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyjának munkássága után kapta; különösen a második törvényének elismeréseképpen. A műszaki gyakorlatban igen elterjedt a newton ezerszeresének, a kilonewtonnak (jele: kN) a használata. (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)
Bocs, ez nem tiltás, legfeljebb szokás. Tiltásról sem a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal SI brosúrájában, sem a magyar útmutatókban nem esik szó.
Előbbi:
Although the values of quantities are normally expressed using symbols for numbers and symbols for units, if for some reason the unit name is more appropriate than the unit symbol, the unit name should be spelled out in full.
Utóbbi:
A mértékegységneveket teljes formájukban ritkán írjuk ki, általában rövidített alakjuk használatos.
Papíron 16 Amperes lehet a színe és a felirattöredékek alapján.
A karakterisztikáját nem tudom, de a fenn lévő újabb típusnál valószínűlegl lomhább, és nem is biztos, hogy a névleges értékének műszakilag is megfelel.
Ha valamiért fontos tudni, akkor a legjobb kipróbálni az adott fázis terhelésének fokozatos növelésével, és nagy áramlökéssel induló fogyasztókkal, hogy milyen áramnál oldanak le.
A biztonsági követelmények betartása mellett (áramtalanítás, feszültségkémlelés...) a burkolat leszedése után fény derülhet rá elektromos hiba okozza-e a jelenséget. Ha nincs is beledugva semmi, lehet rajta keresztül fűzve másik dugalj (több is) és ezek árama is a szóban forgó dugalj bekötésein folyik keresztül. Ha a bekötések valamelyike kontakthibás az akár okozhat ilyen hangot.
Elvileg persze előfordulhat olyan is, hogy valamiféle másutt keletkező rezgésre rezonál be a burkolat, vagy a csövezésen keresztül áramló levegő hozza mozgásba. Ez utóbbiak némi igazgatás, csavar utánahúzás hatására feltehetőleg meg kell szűnjenek.
sokat vissza olvastam a fórumon a bitumenes vízszigetelésre történő symalen rögzítésről.
Továbbra is ez a tudomány naprakész állása?
"Minél kevesebb nyomvonal, peremes tipli szilóba vagy butugélbe, utána amikor kész az egész csövezés csavarok lebitugélezése."
Továbbá:
"Néhány építkezésen volt csak lehetőségünk a vízszigetelésen keresztül beütőszeggel rögzíteni a csöveket. Miután kész lett, akkor bitugéllel, vagy olvasztott kátránnyal leöntöttük a beütőszeget.
Egyre többet kellett vitázni a kivitelezővel, műszaki vezetővel .. stb., így "leszoktunk" róla."
Nincs valami új módszer, ötlet, anyag, ragasztási technika?
Annyit kérsz amennyit szeretnél csak fizesd ki amit kell.
A kiosztás, ahogy csinálni érdemes, van mondjuk 12 géped osztod 3 mal és megvan a szétosztás jobban csak akkor tudnád, ha egyesével mérnéd mennyit zabál mert mindegyik egy kicsit más a belseje a tápegysége.
Legjobban azzal jársz ha a meglévő elosztóban raknál fővezetéki sorkapcsot és ott készítenéd el a leágazást egy olyan biztosítékot feltéve ami védi a túlterheléstől a rendszert pld ha lesz 3x32A akkor egy 32A 3F biztosítékot, a PC parknak meg egy külön doboz amiben ellehet készíteni a szétosztásokat, és speciel olyat készítenék hogy minden PC-nek külön kombinált RCD+Biztosítót egy dugaljal, ha gond van a géppel csak azt vágja le a többi működik tovább. Nagyon komoly PC parkoknál azért csoportos védelmeket is beraknak meg vissza jelzőket hogy lássák éppen melyik hasalt meg, nagyon érzékeny gépeknél (kell működniük) visszakapcsoló automatikával megáldott védelmek. Ragozhatjuk :)
Neked simán elég lenne ha 3-4 csoportokat képeznél 1F-ra és azoknak raknál külön RCD és biztosítékot.
Hála Mekk Elek és az Ohm törvény konfliktusának, el fog terelődni a szó a problémádról.
A 230 V 2500 W gépednek az impedanciája elvileg 21 Ohm körül van.
A 40 m másfeles réz hosszabbítóé kb 1 Ohm.
Ohm törvénye értelmében a feszültség az ellenállások arányában oszlik meg a vezeték és a gép között, vagyis kb 5% feszültségesés várható a vezetéken. Ez azt jelenti, hogy a gépen az eredeti feszültség 0,95 része esik, és mivel a teljesítmény ennek négyzetével változik az körülbelül az eredeti 90%-ára esik vissza, vagyis 2250 W egy reális érték lehet, ha a hosszabbító elején a feszültség jó közelítéssel 230 Volt.
A vezetéken ugyanekkor kb 120 W teljesítmény fog megjelenni (11 Amper áram a négyzeten szorozva az 1 Ohm ellenállással). Ezek persze hozzávetőleges értékek, de az látszik, hogy a fogyasztók jelentős többségénél a vezeték ellenállásának növekedésével a hasznos teljesítmény mellett az összteljesítmény is csökken, és ha nagyjából ohmos jellegű fogyasztót használsz, akkor kb. láthatod mekkora teljesítményt fogsz elfűteni illetve elveszíteni.
Természetesen itt beléphet a képbe még pár apróság, ami bizonyos mértékig módosítja a viszonyokat, pl. jelentősebb meddő teljesítmény jelenléte, termikus karakterisztikák jellege, vagy akár az említett széles tápfeszültség tartományról üzemelni képes tápegységgel ellátott eszközök viselkedése.
Hát látod ez van és kiadták 2006-ban. És ez a könyv már a "2. átdolgozott, bővített kiadás". Pedig ahogy tartja a fáma: aki a könyvet írja, az tudja az anyagot ötösre, aki tanítja, az négyesre... A könyv írója-szerkesztője nem dolgozta át mégsem megfelelően.
Igazad van, ezt nem lett volna szabad ilyen általánosan kijelenteni, mert csak egyes nemlineáris ellenállású fogyasztók esetén igaz (izzó/fűtőbetét/vasaló) és ott is csak nagyjából igaz, az érdekesség szintjén.
A 2500 wattos teljesítményű elektromos készülékek többsége csakis akkor vesz fel pont 2500 wattot, ha a feszültség pontosan 230V. Magasabb feszültségen többet, alacsonyabb feszültségen kevesebbet fogyaszt/dolgozik. Mivel egy marhahosszú+marhavékony kábel végén a 230V már kevesebb, ezért a készüléked is kevesebbet fog fogyasztani/produkálni, lehet hogy csupán 2300 wattot.
Érdekesség1:
a kábelveszteség (watt) és a kábel végén lévő készülék EGYÜTTES teljesítménye mindig 2500 watt lesz, csakhogy számodra nagyon nem mindegy, hogy ennek hány százaléka hasznosul a kábel végén és hány százaléka megy a vakondok fűtésére :) mert a kábelt melegítő wattokat is te fizeted. Minél vastagabb a vezeték, annál jobb a hasznos/veszteség arány számodra.
Érdekesség2:
léteznek olyan okos berendezések is, amelyek széles tartományban képesek kompenzálni a feszültségesést, ezeket lehet úgy gyártani, hogy akár igen durva kábelveszteség esetén is mindig ugyanannyi wattal dolgozzanak. Ilyenek pl a számítógép tápegységek, némelyik még 90V-nál is ugyanazt tudja, mint 230V-on. Ezekre a készülékekre igaz lehet, hogy pl 90-250V között mindig 2500 wattos ÉS ehhez adódik még hozzá a mindenkori kábelveszteség.
Ezt nem értem.Ha egy gép 2500wattos felvett teljesitményű akkor- ha a kismegszakitó engedi- nem mindenképp 2500wattot fog felvenni a gép plusz a kábelen a veszteség?
"Elek!Arra vagyok kíváncsi,hogy szerinted 40 méter 3x1,5 mbcu egyedül egy csőben fűzve elbír állandó üzemre egy 2,5 kw fogyasztót?"
A kérdés nem egyértelmű: olyan fogyasztóról van-e szó, amely 230V-on pont 2500 wattot fogyaszt? És a 40 méter kábel végén is pont 2500 wattot kell produkálnia? Mert akkor még egy 3x25-ös réz kábel is túl vékony lesz neki.
Ha viszont nem baj, ha a papíron 2500 wattos fogyasztó teljesítménye a kábel végén már jóval kevesebb lesz 2500 wattnál, akkor a 3x1,5-ös kábel is teljesen jó lesz.
Szerintem nem! Sok mindentől függ, de háromfázisú betáp esetén egyfázisú motorral számolva 2,5-es kábel lenne célszerű. Én ettől kisebb teljesítményű motorhoz is 2,5-es kábelt számoltam. Ha megoldható szerintem cseréld...
Elek!Arra vagyok kíváncsi,hogy szerinted 40 méter 3x1,5 mbcu egyedül egy csőben fűzve elbír állandó üzemre egy 2,5 kw fogyasztót?Inditási áram nem több az üzeminél.
Jobb lett volna, ha magát a feladatot árulod el, akkor nem egy általad kitalált megoldás részleteit kéne reszelgetnünk, hanem talán helyette mondanánk egy olyan megoldást a problémádra, ami neked talán soha az életben nem jutna eszedbe.
Ha valamiből nem találok föld kábelt, akkor mi a teendő? :)
Erősáramra van NYY-J, ha jól emlékszem, de mi a helyzet mondjuk 2x1,5-es kábel esetén? Nagyobb távolságra vinnék vezérelt 24V-ot. Illetve a LiYCY kábel vezérlésre ilyen körülmények között használható? CAT7-ből találtam földkábelt, de Koax-ból, KNX-ből nem. Bármi, ami gumiköpenyes az jó? Symalen csőbe vinnék mindent földben. Köszönöm a segítséget!
A 3x1,5 és 3x2,5 tömör legyen vagy lehet sodort? Hosszabb távok vannak és ezek is vezérelt körök.
Ezzel én is tisztában vagyok hogy fővezetéket nem"illik" megszakítani. Itt ráadásul a fal túloldalán van a lakáselosztó. Nem tudom, hogy miért nem lehetett onnan elhozni.
A mért fővezetéket szabvány szerint evileg megszakítás és toldás nélkül illik létesíteni. Ebből következőleg elágazás nélkül is.
Olyan elágazást különösen nem ildomos tenni rá mindenféle külön biztosítás nélkül, ahol a leágazó vezeték terhelhetősége ötöde a fövezetékének.
A fentiek miatt, ha van rá mód, az elágazási helyen létesítenék egy kis főelosztót, melyben biztosítanám külön a lakást ellátó alu és külön a melléképületet ellátó réz vezetéket megfelelő értékre. A kötések mehetnének a megszakítókra illetve osztósínre, vagy blokkba, de ahol közvetlenül alu kerül kapcsolatba rézzel, oda mindenképpen pasztát nyomnék.
Ónozott érvéghüvely az alura, akkor nem bántja a sorkapcsot, a másfeles rezet visszahajtani, 4-es érvéghüvely rá, úgy már megfogja a sorkapocs csavarja.
Adott egy ház, jön be a mért fő vezeték ami 16-os alu vezeték, egy dobozzal fordul be a lakás elosztóba. Kb. Két éve ezt a fő vezetéket elvágták és egy SK63 -as sorkapoccsal kötötték össze és ebbe a sorkapocsba bekötötték még egy 1,5 -ös cu földkábel, Ami egy melléképületben végződik.
Most az egyik sorkapocs elégett, de úgy becsületesen.
A kérdésem az lenne, hogy hogy lehetne illetve mivel szakszerűbben megoldani ezt az elosztást (2x16mm2 al + 1x 1,5mm2 cu)?
Fokozván a kimerítésedet, nálam mindig is így volt. Ugyanis nem rendelkezem 3 fázisú eszközzel, csak 3 fázissal.
Szépen szét van osztva a ház különböző részeiben. Néha volt, hogy kimaradt egy fázis, akkor azon a területen nem volt "villany", de semmi problémát nem jelent ha külön-külön használod.
Segitseget szeretnek kerni villanyszereles temaban. Elore bocstom hogy en nem vagyok villanyszerelo, azert is kernek segitseget. A tervem hogy nagyteljesitmenyu szamitogepeket uzmeltetnek. A gepek egyenkent 800-1300w koruli teljesitmenyuek. Nem villanymotorrol beszelunk, ezek normal 220v-ra kapcsolodo tapegysegek, ezekrol uzmelenenek a gepek. Mivel nem 2-3 darabot szeretnek uzmeletetni, igy ha jol tudom 1 fazis eseten max 40 ampert lehet igenyelni. Ez elegge lekorlatozza az uzemeltetheto gepek szamat. Ezert merult fel bennem az a kerdes hogy lehetne-e olyan megoldast csinalni, hogy megigenyelnek 3x32 ampert, de a 3 fazist kulon-kulon hasznalnam, vagyis 3x220v igy lehetne 3x32 amper amit tudnek hasznalni. A bekerulesi arrol most ne beszeljunk, tudom hogy nem olcso. Tehat amit szeretnek megtudni hogy lehet-e ilyet csinalni hogy a 3 fazist 3 kulonallo 1 fazisu konnektorra kotni. Olyan mint ami barmelyik lakasban van. Lesz-e igy valami gond vele ? Fog-e a fogyasztasmero rendesen merni ? Figyelni kell arra hogy a 3 fazis egyforman legyen terhelve ?
A motorindító kondenzátorokon igen nagy áram folyik át, néhány másodperc után tönkremehetnek.
Valószínűleg nem odavaló nyomógombot építettél be.
Vannak olyan nyomógombok, amelyek a megnyomásra zárják az áramkört (pl bekapcsolják az indító kondenzátort), ezek nyugalmi állapotban nyitva vannak, ezek többnyire fekete vagy zöld színűek.
És vannak olyan nyomógombok, amelyek a megnyomáskor nyitják az áramkört, ezek nyugalmi állapotban ZÁRVA VANNAK, ezek többnyire piros színűek.
Ha a gomb piros volt, akkor egy gyakorló szakember már a színéről megmondta volna, hogy az a nyomógomb nem oda való.
Nem tudom de jól megszívatott. Kondi szétolvadt tettünk rá egy másik kondit de szerintem az üzemi kondi lehetett nem indító kíváncsi leszek kell e javítani a motort már szerelőnél van
Sziasztok! Ma ráfaragtam kicsit ki szerettem volna cserélni a betonkeverőn a kapcsolót mert már nem működött rendesen,de akkor már kicseréltem a nyomógombot is amelyet indításkor szoktam használni segédfázisként. Összeraktam és már furcsa volt indításkor hogy egyszerre elindult nem kellett nyomni a gombot de kis járatás után kondinak annyi valószínű motort nem kell tekercseltetnem. Viszont megnéztem a nyomógombot és rájöttem arra hogy fordítva működik mint ami fent volt előtte. A réginél nyomni kellet hogy induljon ennél meg pont fordítva ha benyomom akkor nem ad segéd fázist ha elengedem akkor meg igen. Rossz nyomógombot adott az eladó.
Értem,én Mentavillből.Ott van a legnagyobb választék a környéken, csak marha sokat kell kell várni a kiszolgálásra.Daniellából szoktam még,talán árban jobb,de nincs akkora választék.
Egyetlen esetre hozzál bármiféle bizonyítékot, hogy az elmúlt 25évben egyetlen villanyszerelő vagy más villamos szakember is tevékenységével összefüggésben bíróság előtt állt.
Bármikor hozhatnék, de egyik eset sem a szabványokkal kapcsolatos.
Igazságügyi műszaki szakértői vélemények alapján döntene a bíróság ilyen esetben.
Állandóan papolnak a CO mérgezés megelőzéséről. A házam kéményébe (és persze az egész tetőmre) belehullik a szomszédom vörösfenyője. A magyar bíróság szemrebbenés nélkül utasította el a beadványomat a kivágatás végett. Hiába a szakértői vélemény, amely a veszélyességét támasztja alá, mehetek ahová akarok, a fa az szent dolog....
Fix kartonfalba kötéshez lehet használni a mélyített 67x60as dobozt -(konnektor doboza)- vagy célszerű tenni a mennyezet alá egy külön kartondobozt kötéshez?
Egyetlen esetre hozzál bármiféle bizonyítékot, hogy az elmúlt 25évben egyetlen villanyszerelő vagy más villamos szakember is tevékenységével összefüggésben bíróság előtt állt.
még súlyosbítják is az ítéletet,
Igazságügyi műszaki szakértői vélemények alapján döntene a bíróság ilyen esetben.
Ezek képzelgések, amivel remekül lehet egymást b@sztatni, ki kerül majd milyen börtönbe, meg kap milyen írtéletet, mert mit nem tart be amit a másik szerint kötelező, és majd jól elviszi házmesterország rendőrsége...
LOL.
Miközben a fogyasztói végberendezések és villamos hálózatok bárminek megfelelősége a gyakorlatban...kínai szemét a boltból plusz a hálózat a lakásban úgymaradt 30évről.. vagy "ennyi tellett" a ténylegesen kivitelező alkoholista román segédmunkástól(!) az *******lakópark Szent Újépítésű méregdrága lakásában....
Aki tényleg dolgozik, naponta, a valódi szakma környékén, az látja mi van, és tudja mennyire reménytelen ,hogy bármi változzon,,,
jó esetben, próbál legalább a lelkiismeretének megfelelően, nagyjából biztoságos keretek közt tevékenykedni, aki meg egy karosszékből okoskodik a fórumon, az verheti magát, mi a szabvány meg mit hogyan kellene ,különben majd..
de mivel ez angol és alapmegegyezés az iparban hogy magyar nyelven van egy visszavont szabvány az alkalmazható
Szerintem ilyen megállapodás nincs, szerintem, ha ezzel megpróbálsz előállni egy bíróság előtt, még súlyosbítják is az ítéletet, nem véletlenül vették ki a szabványügyi törvényből azt a mondatot, hogy a magyar szabvány magyar nyelvű. E témában nem kevesebb hatóság, mint a katasztrófavédelem, is csak azt tette, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, az meg azt jelentette ki, hogy az angol nyelven bevezetett szabvány
alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozzon
Azért ez távolról sem az, hogy az MSZT által magyar szabványként bevezetett angol nyelvű szabvány figyelmen kívül hagyható.
Mindezt általánosságban, mert lehet, hogy a 2002-es magyar nyelvű MSZ 2364 releváns lapjai és a jelenleg érvényes angol nyelvű MSZ HD tökéletesen ugyanazt tartalmazza, ezt nem néztem.
Egyébként már szó volt róla, hogy a Legrand kiadta magyarul segédlet formájában - bár az sem szabvány, ha komolyra fordul a dolog.
Ja, ezt az állásfoglalást több, mint 10 éve tette a biztos. :)
Szabványok, vezeték méretezés, a táblázatosat két okból használják a mai napig mert egyszerű és normális körülmények között tökéletesen használható. Amúgy az MSZ HD 60364-5-52:2011Angol nyelvű! Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek (IEC 364-5-52:2009, módosítva + 2011. februári helyesbítés) de mivel ez angol és alapmegegyezés az iparban hogy magyar nyelven van egy visszavont szabvány az alkalmazható, az meg a következők alkalmazhatók MSZ 2364-520:1997Visszavont! Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52. kötet: Kábel- és vezetékrendszerek (IEC 364-5-52:1993, módosítva) MSZ 2364-523:1998Visszavont! Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52. kötet: Kábel- és vezetékrendszerek. 523. főfejezet: Megengedett áramok (IEC 364-5-523:1983, módosítva) MSZ 2364-523:2002Visszavont! Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 523. főfejezet: A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai (IEC 60364-5-523:1999, módosítva)
Az MSZ 2364 kötetben magyarázatos megvásárolható ebben az érvényes de magyar nyelvű szabványokat szedik össze, ennek vannak időszakonként pótkötetei. Ez kötetben olcsóbb mint ha külön venné meg az ember.
Plusz ha seggünket akarjuk védeni a szerződésben vagy a műszaki dokumentációban pontosan fel kell tüntetni mi alapján és miért azzal dolgoztunk.
Az 1990-es évek vége óta ez a folyamatos módosítgatás követése már nem agyrém, mert az internet kb 20 éve bárki számára rendelkezésre áll, azóta elég egyetlen helyen naprakészen tartani a szabványok szövegét és minden érdeklődőt automatikusan kiértesíteni minden változásról.
..ahogyan az évek során szépen meg is valósult a törvények, jogszabályok szövegei kapcsán (azelőtt a törvények szövegéhez is csak egy kormányzati hátterű maffián keresztül lehetett, pénzért hozzájutni).
Ma is rengeteg módosítás van, Ezek először megjelennek önállóan, aztán meg a módosított szabvány. Csak belenézve a kedvenc sorozatunkba, a 60364-4-42 megjelent 2011-ben, majd 2014-ben lett hozzá egy módosítás, 2015-ben e kettőt visszavonva megjelent a módosítással együtt szerkesztett szöveg. És ez így a jó. Régen át kellett nézned az összes hivatalos kiadványt Lenin összestől elkezdve, és ha nem találtál módosítást, az nem jelentette azt, hogy nincs módosítás, csak azt, hogy nem találtál. Persze, ha régen lett volna normális elérhető nyilvántartás, akkor nem kellett volna bármilyen módosításkor újra kiadni a szabványt, mint ahogy ma sem kéne (csak régen kellett volna, de nem csinálták). Sose felejtem el a sérelmemet, a villámvédelmi szabványnak nyúltam le a cégnél egy olyan kiadását, amelyből hiányzott egy pont. Érthetetlen volt kissé, de hát elkönyveltem, hogy ezek hülyék. Miközben csak nem tudtam róla, hogy ez hibás.
Egyébként bármikor megkérdezhetted az MSZT-t, mindannyiszor készségesen felvilágosítottak volna, hogy a keményfedeles könyvecskék NEM szabványok. :) Az abban írottak semmiféle hivatalos eljárás alapját nem képezhették.
Ami az állandóságot illeti, nézzük az alapszabványunkat, az MSZ 172-t:
A régi jó magyar szabványok keményfedeles kiadásban voltak megvásárolhatók. Na persze mert nem módosították őket 4-6 évente!
Ha mégis módosúlt,vagy hatályát vesztett egy egy bekezdés(például a háromfázisú bakelit piskóta dugaljzat-dugvilla),külön kivonat,vagy újrakötésben megjegyzésként szerepelt a módosítás.
Ma a szabvány száma is változik,részben a bekezdések szerkezete,illetve ugyan az a bekezdés elcsúszik,új számot kap. Ez egy agyrém!!!
Ha 2006-os kiadás, akkor a szerzőt félrevezetésért meg be kéne csukni magánzárkába, és hetente kétszer ütni a fejét 4x50-es rézkábellel, mert a 14550-t már 98-ban visszavonták, jött a 2364-523:1998, aztán ahelyett már a 2364-523:2002 négy éve érvényes volt...
Milyen jogon követelhetik, hogy ismerjük a szabványokat, ha pénzért adják a szabványok szövegét? Ez is egy maffia a sok közül, törvényhozói, parlamenti támogatással. A KRESZ szabályok szövegét is csak azért olvashatjuk ingyen, nehogy elgázoljuk őket, amikor a helikopterüktől átsétálnak a jachtjukhoz.
Mindig öröm látni, amikor valaki nem tekinti agyatlanul készpénznek az interneten/könyvben/újságban/stb hivatalosnak LÁTSZÓ szövegeket és utána jár a dolgoknak.
Sajnos a neten nem elérhető a régi szabványok sora, telefonon nem adnak normális felvilágosítást, bemenni meg csak ezért, egy fél délelőttöt elk*ni...
A szigetelt vezetékek terhelhetőségét Magyarországon az MSZ 14550/1 határozta meg, az utolsó kiadás a 79-es volt.
Az áramok egyébként nagyjából ugyanazok voltak az idők folyamán, az 1979-esben 1,5-re 16/20/25, a 2,5-re 20/27/34.
A 79-es kiadás alaposán átdefiniálta a csoportokat, azaz:
Az A terhelhetőségi csoportba tartoznak a tömör (perforálatlan) szerelőlapon elhelyezett vezetékek, a több rétegben egymáshoz szerelt védõcsövekben (ill. vezetékcsatornában) elhelyezett vezetékek, a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével.
A B terhelhetőségi csoportba tartoznak a 2.2.1. szakaszba nem tartozó vezetékek a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével, a lakások villamos alapfűtésének a vezetékei. Megjegyzés: A terhelhetőségi csoportba sorolás független attól, hogy a vezeték, ill. a védőcső süllyesztetten vagy falon kívül van elhelyezve.
A C terhelhetőségi csoportba tartoznak a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei, a villamos alapfűtés vezetékeinek kivételével. Megjegyzés: A villamos alapfűtés vezetékeinek terhelhetőségi csoportját a 2.2.2. szakasz szerint kell megállapítani, ezeknél ugyanis nem lehet a lakások egyéb terheléseinél szokásos, csak néhány órás terhelési időtartammal számolni.
Az előző kiadás az 1970-es, annak csoportbeosztását csak villanyszerelési könyvekből láthatjuk:
A táblázat A csoportja szerint méretezzük a vakolat alá helyezett védőcsőbe szerelt vezetékeket, az ötnél több egyerű, falon kívül szerelt védőcsőbe húzott vagy vezetékcsatornába szerelt vezetéket és a kilencnél több egyerű, kötegekbe szerelt vezetéket.
A B csoportba tartoznak a vakolatba helyezett vagy falra ragasztott vezetékek : a legfeljebb öt egyerű vezeték falon kívüli védőcsőbe vagy vezeték- csatornába szerelve, olyan elrendezésben, amelyben a védőcsövek vagy vezetékcsatornák között legalább 10 mm távolság legyen, valamint a terítetten szerelt vezetékek, olyan elrendezésben, hogy a vezetékek között (több síkban is) legalább a legnagyobb vezetékátmérőnek megfelelő szabad távolság legyen. Ide tartoznak a segédáramköri vezetékek jelző-, mérő-, működtető-) védőcsőben, csatornában és kötegelten szerelve.
A C csoport a szabadon szerelt vezetékek terhelhetőségét tartalmazza.
Egy másik könyv, szintén az 1970. évi szabványt taglalva:
A csoport: egyerű főáramköri vezeték vakolat alá helyezett védőcsőbe szerelve, a vezeték számtól függetlenül (1., 3a);
ötnél több egyerű főáramköri vezeték szabadon elhelyezve, védőcsőbe vagy vezetékcsatornába szerelve (1., 3c, 3d);
kilencnél több egyerű főáramköri vezeték kötegelt szereléssel (1., 3g);
ötnél többerű közös köpenyű, főáramköri vezeték (1., 3i).
B csoport: vakolatba helyezett (MM-fal) vagy falra ragasztott (M-falra) vezeték;
legfeljebb öt egyerű főáramköri vezeték szabadon elhelyezett védőcsőben vagy vezetékcsatornában (1., 3c, 3d);
legfeljebb öterű, közös köpenyű főáramköri vezeték (1., 3i);
C csoport: egyerű főáramköri vezeték szabadon szerelve (1., 3e);
egyerű segédáramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített szereléssel (2., 3e, h).
Egy 66-os könyv, a Hámory, vélhetőleg az 1970-es szabvány előtti variációt írja le (ebben még csak gumiszigetelésű madzagok vannak):
A csoport : csőbe húzott gumiszigetelésű vezetékek. Ide tartoznak a csőhuzalok is.
B csoport: kábelszerű vezetékek, többerű légkábelek közös burkolattal, valamint többerű csatlakozó vezetékek hordozható fogyasztó készülékek részére.
C csoport: egyerű gumiszigetelésű vezetékek szabadon szerelve (az egymás mellé lefektetett vezetékek távolsága legalább a vezeték külső átmérőjével legyen egyenlő) ; egyerű szigetelt vezetékek hordozható készülékek csatlakozására.
Ami a túláramvédelmet illeti, a 79-es szabványban biztosan nincs olyan oszlop. De józan ésszel tökéletesen értelmetlen is megengedni 40 A-t, és 10-re biztosítani. :) Aminek értelme van, az például a 66-os kiadású Hámory-féle könyv, ahol (nagyon értelmesen, vagy alapvetően értelmesen?) mind a 6 terhelhetőségi oszlop mellett ott van a (összesen hat) biztosítóérték oszlop is.
Egy biztosítóértékes oszlop egyedül a Hámory-féle könyv 1979-es kiadásában van, de az még az 1970. év szabványt veszi alapul.
A sasovits.hu az tehát a 79-es kiadást veszi alapul. A novill.hu jól megkeveri, mert először közli ezt a régebbi egyerű, stb felosztást, majd utána berak egy táblázatot, ami a 79-es felosztás lényege. :) A digita.uw.hu írás a 70-es szabvány szerinti infót közli. A villanytszerelo.hu a táblázatot a 79-es szerintit írja, a csoportosítást a 70-es szerint. :D Ésígytovább.
Biztos, hogy hivatalos szövegből (pl.szabványból) származik az a szöveg, ami szerint egy vakolatba szerelt vezeték a C csoportba tartozik?
Ezt nem tudom így fejből, hogy honnan származik az a táblázat. Van a régi magyar szabvány vannak a harmonizált dokumentumok (HD) és a nemzetközi és német szabványok. Na ezekre láttam hivatkozásokat. Emiatt is van káosz az én fejemben, mert eleve majdhogynem titkolóznak, misztikálják ezt az egészet.
Amúgy meg a szájbatekert Országgyűlés a sok gombnyomogató droiddal/majommal (el se olvassák a törvénytervezetet, azt sem tudják mire nyomnak) a szabványokat ingyenessé tehetné, a szájbatekert stadionok és egyéb tolvajlások helyett töredékéből kijönne. Vicc, ami megy itt, 50000 Ft egy szabvány, legalábbis ez a MSZ HD 60364, ez meg több részből áll, talaán 8-ból ha jól emlékszem. Csak 400ezer Ft lenne komletten. A papíralapú szabvány ráadásul olcsóbb, mert kisebb ÁFA terheli, mint a netes letöltés esetén. 8% vs. 27%.
Hogy stílszerű legyek, beveheti a nullavezetőt, a méteres kékerest a sok f*sz a kupolás cirkuszban, tele van a sok ügyvédbojtárral, műszaki ember nem sok van közte. Meg is látszik az országon. Na ilyen majmok irányítják az országot, a semmire sem tisztelt képviselők. Mint a segg, olyanok. Egy szöget nem tud beütni.
Na azt hiszem eltértem a tárgytól, de nap mint nap nyomja a bögyömet a dilettantizmus és a tolvajlás.
Valószínűnek tartom, hogy cfoto topictársuknak van otthon egy halom mobiltöltője, ebből csak az egyik ráz, az amelyiket egy 100 forintos boltban vásárolt 50 forintért, de szégyelli bevallani előttünk, hegy sajnál a szemétbe dobni ekkora értéket. Ha nem így lenne, akkor világosan válaszolna egyértelmű kérdésekre.
Én ezt a rázós töltőt nem értem. Az Iphone dugasztápja földeletlen, vagyis tökmindegy, mi van a földeléssel, nem érinti. Azért rázhat, mert van benne kapacitás a primer és a szekunder oldal között, ahogy minden kapcsüzemű tápban, pár nF a primer és a szekunder között, egy kék színű, X osztályú kondi képében.
"Nos, azt hiszem elkövettem azt a hibát, hogy úgy gondoltam ő a szakember, feltételeztem, hogy tudja, h a régi óra helyén lévő földelést össze kell kötnie az új óránál lévővel,"
Én azt írtam, hogy az új villanyóránál lévő földelést össze kellene kötni a pincében "eldugott" földszondával.
Erre te azt mondod, hogy igen, szólsz majd a villanyszerelőnek hogy az új villanyóránál lévő földelést kösse össze a régi óránál lévő földeléssel (amivel valószínűleg az első pillanattól kezdve össze van kötve).
Szövegértésből nem vagy túl erős :(
"Több eredeti gyári iPhone 5S töltőről beszélünk, arra próbáltam utalni, hogy ugyanaz a töltő egy másik hálózaton helyesen viselkedik"
Én azt kérdeztem, hogy csak egy töltő ráz otthon, vagy többféle gyártmányú is ráz. Erre a kérdésemre még mindig nem sikerült válaszolni és most sem azt teszed.
Mivel nem követtem egészen a kezdetektől az eseményeket, most visszakerestem és 6 napja Vudergraf kérdésével indult talán a téma, mely szerint miként lehet védekezni, ha az utcán szakad meg a nulla és jön a túlfeszültség... Ebből nem derül ki számomra, hogy a nulla szakadás csak egy, vagy több fogyasztót érintett-e, de mivel az utcán jellemzően PEN vezető fordul elő, jó eséllyel az szakadt el. Aztán még felmerült, hogy a szolgáltató a FI relé hiánya miatt próbált kibújni a felelősség alól.
Erre jöttek mindenféle válaszok, melyek részint helytállóak, de mint az egyik vitatható kijelentés kapcsán kialakult vitából kiderült, Mekk Elek és mások sem voltak aktuálisan tudatában a felvázolt eset lehetőségének, amikor az utcai nulla szakadásnak nevezett történet nem egyetlen fogyasztó csatlakozó vezetékén, hanem több fogyasztót ellátó PEN vezetőn történik és nem a saját, hanem más fogyasztók betápjáról érkezik túlfeszültség. Ha esetleg ritkábban is fordul elő, ez egyáltalán nem egzotikus eset.
Az itthoni jellemzően TNC-S rendszerben PEN vezető a szolgáltató által a trafó csillagpontjáról minden fogyasztóhoz elvezetett üzemi nullavezető és védővezető funkciót egyszerre ellátó negyedik vezeték. PEN vagyis PE és N egy vezetékben. Ez a leágazópontig közös gerincvezeték formájában jelentkezik, jellemzően nem megy minden egyes lakossági fogyasztóhoz külön-külön a trafótól ilyen. Ezt persze szokás simán csak nullának is hívni, de ekkor összekeverhető szerepe a PEN PE és N vezetőkre való szétválasztása után létrejött azon nulla vezetővel, melynek már nincsen védő szerepe.
Ha ez a PEN elszakad mondjuk két oszlop között, mert ráesik egy faág, vagy elszakítja egy daru, akkor az adott oszlop utáni fogyasztóknál, ha nem mind egy adott fázison vannak (nem jellemző), nyomban előjön a tárgyalt probléma.
Nem kell semmi extra vezetékkel összekötni magad a szomszédokkal, alapból össze vagy velük kötve egy ilyennel, hiszen mind ugyanarról a gerincről vagytok lekötve (kivéve az olyan szomszédot, aki már másik trafókörzetbe tartozik).
Egyébként jól képzett szakemberekkel (és nem magamra gondolok) kellő óvatossággal érdemes vitába bocsátkozni, ha nem túl mély az ember rálátása a dologra.
Sajnálom, ha esetleg nem fogalmaztam világosan és emiatt félreérthető volt, az összes eddigi hsz-om arra vonatkozott amikor 3 fázisú rendszered van és a bejövő nulla (pontosabban PEN) megszakad. Ez ugyanis viszonylag nagy valószínűséggel előfordulhat.
Bár nincs kétségem, hogy számtalan más hiba is előfordulhat, akár úgy, hogy neked csak 1 fázisod van és neked semmi nem szakad el a betáp oldalról, viszont itt már halmozottan nehéz felborítani a szimmetriát a több fogyasztó miatt és ezek jóval komplexebb esetek is amivel nem állt szándékomban foglalkozni (ennyire azért nem érzem magam felkészültnek a témában, és annyi időm sincs, hogy mindenféle egzotikus esettel foglalkozzak).
Aztán persze vannak olyan részek is a hsz-odban ami nekem meglehetősen zavaros, pl.:
"Érdekes módon ha PEN szakadáskor valaki megérint egy fémtestet, akkor elvileg a FI relé nem fogja megvédeni, hiszen a szomszéd felől a védővezetőn keresztül az emberen is átfolyó föld felé távozó áram nem megy keresztül rajta egyik irányban sem."
A PEN ugye az angol Protective Earth Neutral rövidítése és ha az megszakad akkor nem tudom miféle szomszéd felé menő védővezetőről (angolul PE) van szó. Nekem pl. eszem ágában se lenne bármiféle extra védővezetővel még a szomszéddal is direktbe összekötni magam...
(bár szándékon kívül pl. relatíve jól vezető vízvezetékkel stb. össze lehet kötve).
A Fi relé meg mint próbáltam már többször leírni azt ellenőrzi, hogy az oda bekötött üzemi vezetőkön folyó áramok eredője hibahatáron belül nulla. Kvázi, hogy mögötte zárt áramkörök vannak azaz a Fi relén áthaladó üzemi vezetőkből nem folyik el idegen helyre áram/oda nem kerül idegen forrásból áram.
Ha idegen forrásból ráz meg az áram, úgy hogy az nem halad át a Fi relébe kötött egyik üzemi vezetőn sem, attól tényleg nem fog megvédni.
Tranziens, különösen nagy áramú tranziens jelenségeknél meg nagyjából bármi előfordulhat. Viszont a tranziens definíció szerint rövid átmenet, az meg nem kellene agyon csapjon.
Szóval itt én a magam részéről ezt a témát lezárnám, se időm, se felkészültségem nincs olyan komplex (vagy inkább zavaros?) esetekkel foglalkozni amikor több mint 1 hiba van. Tudtommal védelmet is 1 hibára szokás tervezni.
Most építek ki egy lakást egy komolyabb házimozi rendszerhez vittem ki 3F úgy hogy 3x3 dugaljat fog ellátni. A konyha is e szerint van felosztva. Nem igazán értem a gondját. Ha hármas dugaljat szerel akkor sincs semmi gond.
Az A csoport feltételezi hogy több áramkör van a védőcsőben,csatornában, ezért kisebb áramerősséget állapít meg. Viszont ez a szabvány is említette a módosító tényezőt,több áramkörnél.
A C csoportnál a szabadon szerelt egy ér egyértelmű,ill a mérő óra után maximum 3,(4?) melegedést okozó vezeték lehet,elvileg nincs is módosító tényező,ezért nagyobb áramerősséget állapít meg.
A már említett újabb szabvány konkrét módosító szórzókat alkalmaz. Előfordulhat hogy a képletet levezetve, 11.5A áramhoz 4mm2 vezetéket kell alkalmazni,kedvezőtlen esetben.
Ötfelezős példájában 1x32 Amperről volt szó. Ha esetleg ez nem világos teljesen, a leírt példa pont azt jelzi, hogy a szomszéd egyetlen fázisáról is kúszhat át ilyen figyelemre méltó feszültség a saját egyetlen fázisra kötött lakásunk nullájára és a vele fémesen összekötött minden más vezetőre.
A villamos áramnak ilyen szempontból mindegy, hol húzódnak a tulajdoni határok.
Ez a dolog azért is érdekes és éppen azért nem feltétlenül hatásos védelem ellene a FI relé sem, mert a feszültség a nulla és esetleg a védő vezetőn kúszik be a lakásba és az általa hajtott üzemi túláram is a nullát illetve a fázist használja, ami a védővezető felé folyik pedig nem érinti. A FI előtti esetleges megerősítő földeléseken elfolyó áram szintén nem érdekli, hiszen az még a közös PEN szakaszon történhet meg.
A FI itt gondolom olyan esetben tud beavatkozni, ha utána a nulla és a védővezető/EPH szétválasztása nem olyan alapos, vagy már eleve jelentősebb szivárgó áramok vannak jelen, és a nullán megjelenő feszültség az érzékenységének megfelelő mondjuk 30 mA fölé tornássza a szivárgó áramot a föld felé. Esetleg leoldhat a szakadáskor fellépő tranziens jelenségektől is.
Érdekes módon ha PEN szakadáskor valaki megérint egy fémtestet, akkor elvileg a FI relé nem fogja megvédeni, hiszen a szomszéd felől a védővezetőn keresztül az emberen is átfolyó föld felé távozó áram nem megy keresztül rajta egyik irányban sem. A szomszéd ÁVK-ja szintén nem reagál, mert rajta meg mindkét irányban áthalad.
Ez a saját PEN vezető elszakadásánál is így van több fázisra kötött lakás esetén.
Ha csak a nulla szakad meg, akkor szabályos hálózatnál legalább az életveszély nem jelenik meg ebben a formában, mert a védővezetővel is megszűnik a kapcsolata a leszakadt résznek. Ekkor viszont a földelés már nem segít a készülékeket érő túlfeszültség kérdésében, az aszimmetrián múlik minden.
Ugyanez van több lakás közös nullájának az elszakadásakor is. Ha nincs kapcsolata a trafó csillagpontjának a leszakadt résszel, akkor csak a terhelési viszonyok számítanak.
Ha valami nem így volna, ki lehet persze javítani.
éppen Panelt újitunk fől, 3x16A (3 fázis van bekötve). Szeretnénk egy teljesen elektromos konyhát,
Indukciós fözölap + Villany sűtő (Egymás felett 2 külön készülék) Mosógép,Mosogatógép (mind2 a konyhába kerülne).
A jelenlegi villanyszerelő, nem hajlandó 3 fázist kihuzni a konyhába, hogy a Sűtő és az Indukciós fözőlap külön fázist kapjon 2 külön ajzatból. Mindenképpen 32A-re bővitetné velem a már meglévő 3x16A-es hálozatomat.
Az lenne a kérdés, valóban nem lehet egymás melett (30cm-re) 2 külön fázisú ajzat? (Mind2 3x2,5mm2-es tömör rézzel lenne behuzva).
Igen, a személygépjármű hosszú, ezért csak autónak hívjuk. :-)
Az izzó nyelvhelyességét tekintve sem egyértelmű, nem is baj, ha nem alkalmazkodik hozzá a nyelv. Az égő sokkal elfogadhatóbb, hiszen azt az izzókról is tudtuk, hogy nem égnek, ugyanakkor a kompakt fénycsöveket sosem nevezték kompakt izzónak, sem kompakt égőnek-a LED ezen a vonalon maradhatna LED és kész, nem kell izzózni, égőzni, rövidebb is. Amúgy a lámpa is használatos, a gázkisüléseseknél sem izzóznak, az égő mondjuk a higanygőznél még előkerült, de a HPS és MH fényforrásokat következetesen lámpázzák, amibe pedig ezeket beszerelik, azok a lámpatestek (s nem maguk a lámpák, bár nyilván ez is rövidült, kétértelművé vált). Elég egyértelmű, és az eredete is az:
A nyelv szép dolog, a kommunikáción túl megőrzendő, mégis folytonosan változó érték. A torzulás és a valódi bővülés között vékony vonalon lavíroznak a nyelvészek, és sajnos mostanában nem a nyelvtan, nyelvhelyesség korát éljük, egészen elképesztően igénytelenedik a kommunikáció.
"Nem, ez már megvolt mikor az új villanyóra felszerelésre került az új földelési ponttal."
Össze kéne kötni egymással ezeket a földszondákat. A vilanyszerelő nem mondta ezt? Vagy nem is szóltál neki, hogy van egy szeparatista földszonda is a házban?
->Nos, azt hiszem elkövettem azt a hibát, hogy úgy gondoltam ő a szakember, feltételeztem, hogy tudja, h a régi óra helyén lévő földelést össze kell kötnie az új óránál lévővel, ezt javíttatni fogom.
"Mindegyikkel! munkahelyemen ugyanaz a telefon/töltő nem "csíp""
Nem azt kérdeztem, hogy a rázós töltőd hogyan viselkedik Kamcsatkán. Azt kérdeztem, hogy OTTHON bármilyen gyártmányú telefontöltő, bármelyik dugaljadba bedugva szintén ráz-e.
"egy sima villásdugós telefontöltő hogyan tud csípni."
Egy szabályosan megcsinált telefon töltő 230V-os és 5V-os pontjai között annyi áram sem szivárog át, ami picit megrázna egy kisebb baktériumot. A te töltődet meg valószínűleg a piacon kaptad ajándékba egy marék szotyi mellé és lehet, hogy egy ökröt is agyon lehetne baszatni vele.
->Több eredeti gyári iPhone 5S töltőről beszélünk, arra próbáltam utalni, hogy ugyanaz a töltő egy másik hálózaton helyesen viselkedik. Mindegy. Köszönöm a válaszod.
"Nyilván az lenne a legtutibb, hogy levágni mindent és betenni egy 3 fázisú FI relét, de talán elég csak a régi mérő helyét szétszedni,"
Nem te kombinálj, hanem a szakember. Lehet, hogy neki százszor jobb megoldásai vannak a problémádra, csak ne hallgass el előle semmit. Mert ha a harmadik napon ő veszi észre a pincében bujdosó külön-földelésedet, akkor vagy megduplázza a munkadíját (félrevezető ügyfél), vagy otthagy mint a pinty.
->Mivel nem vagyok szakember ezért nem tudok neki műveleti utasítást adni. Az, hogy a feladatot kiadom nem elegendő (lásd: első idézetem a mérőóra áthelyezéséről: nem kötötték össze a két földelési pontot vagy bontották a régit holott szolgáltató által minősített hivatalos szerelő). Ez nem félrevezetés egyszerűen csak tájékozatlanság. Azt hiszem 2 villanyszerelő kell az egyik tervez és ellenőriz a másik pedig munkát végez, de a kettő nem lehet egy cég, mert az a minőség rovására megy.
Te beszéltél a 16 A-es túláramvédelemről: "de csak 16A kismegszakítót ír hozzá"
Én erre feltételeztem, hogy azt a táblázatot láttad, aminek UTOLSÓ OSZLOPA a túláramvédelem. És megírtam, hogy az UTOLSÓ OSZLOPPAL (ami a túláramvédelem) kiegészített táblázat az NEM a szabvány táblázata, a szabványban az utolsó nélküli táblázat szerepel.
Erre Teaway azt értelmezte az írásomból ki, hogy és az UTOLSÓ OSZLOP NÉLKÜLI táblázatból szeretném levágni ANNAK az utolsó oszlopát, a C csoportot.
Azóta is azt hiszi, vagy nem érdekelte annyira bevallani, hogy elnézte.
Te már érted, mit nem értett?
Amit viszont te nem értesz, az az, hogy a szabvány szerinti osztályozás az aszerint működik, hogy:
- nem lakásnál "komolyan" méretezett vezeték van, tehát kiterhelik (a 3 műszakos gyárak idejében vagyunk, bár marhára nem értem, miért foglalkozol ezzel a táblázattal, mikor megírtam, hogy van újabb, de annak írása fellett, aki normális információt közöl, vidáman siklasz el)
- lakás alapfűtés igénybevétele 8-16-24 óra naponta
- egyéb lakás vezeték igénybevétel pár óra, tehát a szigetelés nem öregszik annyira
A szigetelés öregedését 130 éve a hőmérséklettel szorosan összefüggő folyamatnak hiszik.
"törekedni kell arra, hogy a földelés annyira jó legyen, hogy 48 V-nál jobban ne mászhasson el a potenciál."
48 V körül van az érintésvédelmi feszültséghatár, tehát hogy a legrosszabb esetben se kerülhessen életveszélyes feszültség alá egy leföldelt pont.
Ennél szigorúbb feltétel az, amikor a földelés annyira szuper, hogy (egy darabig) akár az utcáról bejövő nullvezetőt is helyettesíteni tudja. Ha maximum 10% feszültségeltolódást engedélyezünk a 230V-tól, akkor a földelés maximális áram mellett is csak 23 V feszültségig emelkedhet.
"C csoport: szabadon szerelt egy erű vezetékek, és lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei mind védőcsöves, mind vakolatba szerelt"
Biztos, hogy hivatalos szövegből (pl.szabványból) származik az a szöveg, ami szerint egy vakolatba szerelt vezeték a C csoportba tartozik?
A vezeték terhelhetőségét (=melegedését) jelentősen befolyásolja az, hogy milyen lehetősége van megszabadulni a benne keletkező hőtől. Az A/B/C csoportok tulajdonképpen három "vezeték-hűlési" kategóriát jelölnek meg. A "C" csoportba a jó hőelvezetésű, jól szellőző környezet tartozik, ebbe rohadtul nem illik bele egy falba vakolt csőben vezeték.
Ami figyelemre méltó, a berendezésekre gyakorolt hatáson kívül, hogy ilyen esetben a védővezetők és a velük kapcsolatban lévő érinthető testek is életveszélyes feszültségszinten maradhatnak.
Ami egy normálisan kiépített EPH esetén nem jelent különösebb gondot, hiszen nem alakulhat ki veszélyes potenciálkülönbség két tárgy között.
Egyébként egy ilyen vaskos (legalábbis lakossági fogyasztók viszonylatában a 3x32 A nekem az) 3 fázisú rendszernél én tuti a normál követelményeknél jobb földelésre törekednék.
Ha kell akár több szondával stb. (CorvBoy leírásával összhangban, nem túl távoli elhelyezéssel).
(Megjegyezném, hogy EPH miatt vas vízcső stb. simán kiegészítő földelővé válhat és nem is feltétlen a közelben...)
Egyébként ha jól értettem/jól emlékszem amikor érintésvédelme szakemberrel konzultáltam a témában mintha azt mondta volna, hogy törekedni kell arra, hogy a földelés annyira jó legyen, hogy 48 V-nál jobban ne mászhasson el a potenciál.
Igen furcsa egy családi beszélgetésben a következő mondat: "Csepereg az eső, ezért menjünk inkább személygépjárművel a moziba." Mi olyan műveletlenek vagyunk, hogy a személyszállító géperejű járművet egyszerűen "kocsi"-nak hívjuk, pedig tudom, hogy nem fából készült és nem is ló húzza.
"Ne terjesszük el, mert ne."
Már el van terjedve. Ha egy kifejezést a köznyelv egyértelműen, mindig ugyanarra a dologra alkalmaz, az a kifejezés már részévé vált a magyar nyelvnek, az igazi (értelmes) nyelvészek legtöbbször nem is szólnak ilyen dolgok miatt, hanem az új kifejezést beleírják a nyelvi lexikon következő kiadásába.
Kivétel: ha valaki tud egy ugyanolyan jó (és ugyanúgy egyértelmű!!!) kifejezést, azért esetleg meg lehet próbálni harcolni (pl weblap-honlap).
"Én családnak is már fényforrást mondok. Így jobb híján."
"Fényforrás" szerintem MINDEN, amiből fény jön ki: egy darab két milliméteres LED is fényforrás, egy komplett pörgő-forgó diszkólámpa is egy fényforrás, de pl egy égő gyertya vagy a Nap is egy fényforrás. Ha magyarázkodni kell pl egy diszkó terem közepén állva, hogy pontosan mire is gondoltál, (az összes fényforrásban ki kell cseréni a fényforrást :) akkor nem a megfelelő kifejezést használtad. Ha azt mondod az embereknek, hogy a fényforrásokban az izzókat energiatakarékosra kell cserélni, akkor mindenki PONTOSAN tudni fogja, hogy miről beszélsz, további magyarázkodás nélkül is. Márpedig ez a nyelv lényege: gondolatok átadása, minél hatékonyabban, akár egyszerű emberek felé is.
A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek (lakások belső vezetékeinek kivételével)
C csoport: szabadon szerelt egy erű vezetékek, és lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei mind védőcsöves,
mind vakolatba szerelt kivitel esetén (villamos alapfűtés kivételével
példa MCu 2,5mm2:
A csop.: 20A
C csop.: 34A
Mindkét csoport védőcsöves (is), az egyik mégis 1,7-szerese a másikénak. Holott a gyakorlatban és elméletben ugyan az a megvalósítás, ugyanaz a fal, ugyanaz a védőcső, ugyanaz az elhelyezés. Azért mert a földhivatlaban vagy a tervrajzon "lakás" felirat szerepel, miért változik a műszaki+fizikai paraméter? Ezt mondja meg nekem valaki. Én ezt nagyon műszakiatlannak tartom, minden alapot nélkülözőnek és így félreértésekre, érthetetlenségre/értetlenségre (mint most is ahogy értetlenkedek ezen :P ) ad okot.
Megnézi az ember, hogy a lakására a C csoport vonatkozik. Aztán megnézi az A csoportot, elkezdi vakarni a fejét, hogy ott jóval kisebb a megengedett áram ugyanarra a keresztmetszetre: Vajon miért? Valami oka csak van. Jól járok-e el, ha a lakásomban mégis a jóval nagyobb értékű C-csoportra tervezek? Mennyire biztonságos így a jóval nagyobb terheléssel?
Egy közös védőcsőben szeretném vezetni az internet (hálózat)(UTP?), a tv (koax?), és telefon kábelét. Ehhez elég a 25/19-es (külső/belső átmérő) védőcső, vagy inkább a 32/25-ös kéne? 4-10 méteres ágak lennének maximum 3 kanyarral.
Nem a talajtömb, hanem a talajtömbtől a földelők 7 Ohm (átmeneti) impedanciájával elválasztott, a csillagpontról induló PEN szakaszról leszakadt, de egymással összeköttetésben lévő PEN, PE és N vezetők feszültségszintje emelkedik meg a vázolt esetben kb. 115 Voltra. Ennek magyarázata, hogy a szakadás előtt 32 amper áramot felvevő fogyasztóknak a jelen példában éppen 7 Ohm körüli impedanciája (7 Ohmx32 A=224V) és a földelők ugyanekkora impedanciája feszültségosztóként funkcionál, vagyis a nagyobb terhelésű fázis feszültségének egy része, jelen esetben kb fele megjelenik a földelőszondán és a vele fémesen azonos potenciálon lévő vezetőkön. Ennek a nullán kint ülő 115 Voltnak és a másik fázisnak a különbségfüggvénye ad 300 Volt körüli effektív értéket az alig terhelt fázis és a nulla közé kötött készüléknél, ha a két fázis között a fázisszög 120 fok.
Ha reaktanciák terhelik valamelyik fázist, akkor ez akár több (vagy kevesebb) is lehet a fázisok eltolódása függvényében.
Ami figyelemre méltó, a berendezésekre gyakorolt hatáson kívül, hogy ilyen esetben a védővezetők és a velük kapcsolatban lévő érinthető testek is életveszélyes feszültségszinten maradhatnak.
Azért, mert szeretnénk szakmailag is igényesek lenni, és helyesen írni? Az már nem menő? Lehet magyarázni persze a saját bizonyítványt mások hülyeségével, vagy szakmai igénytelenségével, csak minek? Ezt a LED izzó hülyeséget nem a nép találta ki, hanem a földből kinőtt, nulla szakmai múltú LED-boltok hozták be a köztudatba, akiknél a szakma iránti igényesség ugyanúgy hiányzik.
Ja, főleg már szakmai csoportokban, mikor a paraszt izzót árul videós/fotós világításnak és mondom, hogy hátízééé, tegyük már helyre a LEDet és a kompaktcsövet. Ne terjesszük el, mert ne. Én családnak is már fényforrást mondok. Így jobb híján. De izzó/kompakt/LED már megy Nekik.
Mit írjak helyette? "LED villanykörtét"?, az meg röhejes szerintem.
Az "izzó" kifejezés a magyar köznyelvben már rég nem "izzószál meghajtású fényforrást" jelent, hanem bármilyen, foglatba tekerhető fényforrást. Évek óta alkalmazzák mindenütt pl az "energiatakarékos izzó" kifejezést, ami kizárólag a nyelvészeket zavarja, a maradék 9.99 millió ember egy másodpercnyi gondolkodás nélkül is pontosan tudja, hogy miről van szó.
"ha például a szakadt nullavezető darab által összekötött házai földelések eredője 7 ohm, akkor, ha valaki kihasználja a 32 A-ét éppen, nála lecsökken a feszültség a felére, a másik fázisokon levő szomszédoknál meg, ha épp alig van terhelés, felmegy 300 V környékére."
Lehet, hogy fáradt vagyok, de ezt nem igazán értem. Ezen példádban az utcai oszlopok között szakad el csak a nullvezető úgy, hogy ettől csak három ház marad nulla nélkül? És az aszimmetrikus fázis-terhelések miatt a három ház alatti talaj-tömb magasabb feszültségre emelkedik a többi (környező) talajhoz képest?
"Ilyen nincs, mivelhogy kiszárad a tartós áramtól."
Biztos, hogy ez a kiszáradás ennyire gyorsan játszódik le?
Amíg nem akkora az áram, hogy a rúd körül a hőmérséklet nem éri el a forráspontot, addig a talaj vezetőképessége szerintem alig romlik.
A talajfelszín néhány centimétere kivételével a talaj nyirkos, nedves, a talajszemcsék közötti tér relatív páratartalma folyamatosan 100%. Ilyen magas páratartalmú levegőben nincs párolgás (bármennyi is a hőmérséklet), mivel a telített levegő nem képes további párát felvenni és elszállítani.
A talajszonda egy függőleges fémrúd, amit egy (képzeletbeli) nyirkos talaj-henger vesz körül, ennek külső felülete hideg és párazáró (mert 100%-osan párás). Amíg a rúddal érintkező talajszemcsékben lévő víz fel nem forr, addig a rudat érintő talaj vezetőképessége (tehát a földszonda ellenállása) szerintem alig romlik.
"Nem, ez már megvolt mikor az új villanyóra felszerelésre került az új földelési ponttal."
Össze kéne kötni egymással ezeket a földszondákat. A vilanyszerelő nem mondta ezt? Vagy nem is szóltál neki, hogy van egy szeparatista földszonda is a házban?
"dehogy, pislákol csak"
A LED izzók icipicikét hajlamosak világítani a szomszédos vezetékekből átszivárgó, vagy a kapcsolókba épített picike jelzőlámpákon átszivárgó kóbor feszültségek/áramok hatására is. Ha nem zavar a fénye, ne törődj vele.
"Mindegyikkel! munkahelyemen ugyanaz a telefon/töltő nem "csíp""
Nem azt kérdeztem, hogy a rázós töltőd hogyan viselkedik Kamcsatkán. Azt kérdeztem, hogy OTTHON bármilyen gyártmányú telefontöltő, bármelyik dugaljadba bedugva szintén ráz-e.
"Szerinted ez a gyanús, nem a kúttól kap "túl jó" földelést?"
Olyan nincs, hogy túl jó földelés. Ha az utcai transzformátortól egy csukló vastag földelő vezeték menne közvetlenül hozzád, az sem lenne TÚL jó.
"Nyilván az lenne a legtutibb, hogy levágni mindent és betenni egy 3 fázisú FI relét, de talán elég csak a régi mérő helyét szétszedni,"
Nem te kombinálj, hanem a szakember. Lehet, hogy neki százszor jobb megoldásai vannak a problémádra, csak ne hallgass el előle semmit. Mert ha a harmadik napon ő veszi észre a pincében bujdosó külön-földelésedet, akkor vagy megduplázza a munkadíját (félrevezető ügyfél), vagy otthagy mint a pinty.
"egy sima villásdugós telefontöltő hogyan tud csípni."
Egy szabályosan megcsinált telefon töltő 230V-os és 5V-os pontjai között annyi áram sem szivárog át, ami picit megrázna egy kisebb baktériumot. A te töltődet meg valószínűleg a piacon kaptad ajándékba egy marék szotyi mellé és lehet, hogy egy ökröt is agyon lehetne baszatni vele.
A fi relé után nem teszünk semmiféle nulla védőföld közösítést. Nem is lehet, mert leold.
Nem földelünk egy rendszert összevissza, 22helyen, ha lehet úgy sem ,hogy ezek a pontok össze vannak kötve.
Ha nincsenek, az meg konkrétan veszélyesebb, mint a szabadon lengedező fázis, vagy a földelés hiánya.
A földben néhol komoly áramok folynak, és jelentős potenciálkülönbségek vannak, állandóan, időszakosan, vagy pillanatszerűen(villámcsapás levezetése pl), nem jó két többtiz (neadjisten 100) méterre levő földelőpont között rövidzárat játszani.
A hálózatépítés hőskorában ezt sokszor saját kárunkon tanultuk meg, amikor "csattant a koax", szikra+égésnyomot hagyott a bnc dugón ahogy kihúztuk, esetleg valakin akkorát ütött, hogy azonnal hanyattesett.
Alkalmasint akár világított az izzó a szomszédos, szintén bemért, ellenőrzött, szabályosan földelt épülettől átjövő harisnya, és a helyben szabályosan földelt PC háza között.
egy gyors kérdés: adott egy zsírúj hőtárolós kályha (1200w), de ahova be kellene kötnöm, ott csak konnektor van. (illetve csak a helye, a három vezeték lóg csak ki a dobozból)
Mi a javaslatotok?
- amennyiben van lehetőség a kályhára dugvillát szerelni kábellel, akkor tegyem azt (és akkor felszerelek egy konnektort is hozzá természetesen)
- vagy vegyek mbcu-t, kössem rá a kályhára, és a másik végét meg wago-zzam össze a konnektor dobozában a 3 rövid vezetékkel?
"A földelést azt nem jegyre adják, mint háborúban a vajat, szabadon gyűjtögethető, pláne nincsen illegális földelés - amennyiben még mindig csak arról beszélünk, hogy a védővezető van leföldelve, nem pedig a különválasztott nulla, vagy netán a fázis."
->Ahogy olvasom az itteni dolgokat én leginkább arra gondolok, hogy amikor a jóember a régi helyről áttette az új helyre az órát nem szüntette meg a közösítését a nulla/föld vezetéknek. Okozhat ilyen hibát ha nem csak az óránál történik ez, hanem más helyen is?
"Jó földelésre" azt értettem, hogy az ellenállás kevesebb. Talán az is előfordulhat, hogy az óránál lévő 10mm2 vezeték a maga 1,5m szondájával kiszáradt, nem produkál olyat, mint a 16m kútban lévő másfeles gumiszigetelésű vezeték.
"Akárhány helyen van földelés a védővezetőn, azt nem számolja a FI-relé, nem zavarja a működését."
Ugye addig amíg a fázison befolyó=nullán elfolyó áram - ha a FI relé után van nulla és föld közösítés akkor azt hiszem hibátlan működésnél is leold, nem? Hiszen hüle lenne az áram elmenni a villanyóráig, ha a kútnál kisebb ellenállásba ütközik és/vagy közelebb van.
"Az egyetlen szépséghiba a több földeléssel kapcsolatban, mikor ezek külön helyről származnak, egyszerre érintetőek, és nincsenek szándékosan összekötve. Például, ha a garázsban megemeled a védővezetős fémtestű készüléket (mely védővezető a mérőhelynél van csak leföldelve) bal kézzel, jobb kézzel meg a külön földelt garázs fémfalának támaszkodsz."
Világos! Esetleg szted elméletben megoldás lehet ha ezeket a földelési pontokat összekötöm?
Nyilván laikusként nem én tenném, de engem már annyi szakember vágott át, h tényleg szeretnék olyat kérni amit értek ellenőrizhetek. Illetve ha túl általánosat kérek esetleg túl sok szolgáltatást számláznak le..
Ezt a földelést is ugyanaz a villanyszerelő csinálta aki az új villanyóránál lévőt?
->Nem, ez már megvolt mikor az új villanyóra felszerelésre került az új földelési ponttal.
"kisteljesítményű pl. LED égő lekapcsolás után is világít"
Ugyanakkora fényerővel, mint felkapcsolva?
->dehogy, pislákol csak. A legkisebb E14-es 15W-os (hűtő világítás) égőmön semmi nem látszik
"ha a készülék be van dugva és úgy telefonálok akkor a fülemet határozottan birizgálja!"
Másik töltővel is csinálja ezt?
->Mindegyikkel! munkahelyemen ugyanaz a telefon/töltő nem "csíp".
"Komolyabb, fém vázas földelt tápegység LED égői nem világítanak."
Meghibásodott, megjavítani.
->Úgy értem ha a 2. példában szereplő 240V-os égőt 12V tápegység+égőre cserélem, nincsen ilyen maradék világítás. Azaz ha ezt a csatlakozást tenném a fülemre az nem birizgálna.
"a régi villanyóra helyen egy földelés lehet életben"
Abban a házban több illegális földelés van, mint egy albán temetőben.
-> nem kizárt, sajnos nem tudom, hogy amikor a szaki leszerelte a régi órát és felrakta az újat megszüntette-e a régi földelést vagy legalább a nulla/föld közösítést. Szerinted ez a gyanús, nem a kúttól kap "túl jó" földelést?
"mi az ok, hogyan lehetne megszűntetni?"
Szerintem hívj egy igazi szakembert, olyat, aki még a te házadba is be mer szerelni egy FI relét. Sokba fog kerülni, még akkor is, ha a FI relé felszerelését nem kéred tőle.
Nyilván az lenne a legtutibb, hogy levágni mindent és betenni egy 3 fázisú FI relét, de talán elég csak a régi mérő helyét szétszedni, de azt, hogy egy sima villásdugós telefontöltő hogyan tud csípni.
Az lehet, hogy az amit nullának gondolunk, valamilyen potenciálon van? Elvileg nincsen különösebb fogyasztó max. valami hűtő de sztem éppen nem ment csak csatlakoztatva volt.
baj esetén akár órákig/napokig helyettesíteni képes a nullvezetőt
Percekig. Az ellenállás jóval nagyobb, mint ami ahhoz kéne, hogy nyugodt szívvel lehessen üzemeltetni. Egy órája megírtam, aztán kitörölte, hogy nem érdemes rágni a csontot, de akkor megint: ha például a szakadt nullavezető darab által összekötött házai földelések eredője 7 ohm, akkor, ha valaki kihasználja a 32 A-ét éppen, nála lecsökken a feszültség a felére, a másik fázisokon levő szomszédoknál meg, ha épp alig van terhelés, felmegy 300 V környékére.
a földszonda akkor igazán komoly, ha a legerősebb fázis áramát is elviseli, mégpedig tartósan
"nem látom, hogy mivel lett volna jobb a mérés, ha szerzek még két rezsót."
A kiszámolt ohm érték valószínűleg jó volt,
de én nem lennék biztos abban, hogy a földszonda ugyanazt az ohm értéket produkálja sokszor nagyobb áram mellett is (pl nulla szakadás esetén).
Tehát a földszonda akkor igazán komoly, ha a legerősebb fázis áramát is elviseli, mégpedig tartósan, magyarul baj esetén akár órákig/napokig helyettesíteni képes a nullvezetőt.
"ha azokat össze vannak kötve."
Na de itt éppen hogy nincsenek: a pincében lévő földszonda nincs összekötve a villanyóránál lévővel.
Ha sikerül annyi rezsót összeszedni, hogy megközelítsük a maximális áramot, akkor ez nem olyan rossz módszer.
Csak 1 rezsó volt, így kb. 5A áram folyt el a betonalap földelő felé (viszonylag rövid mérési idő alatt érezhetőleg melegedett a rezsó), nem látom, hogy mivel lett volna jobb a mérés, ha szerzek még két rezsót.
#79666
Nem látom miért ne tehetnék annyi szondát amennyit csak akarok, ha azokat össze vannak kötve. Ha meg nincs összekötve minden milyen EPH az...
Az EPH jóságát méregető szakember beleőrülhet abba, hogy pl a tartály EPH pontjának földelési értéke miért tér el jelentősen a villanyóránál mért földelési ellenállástól. Pláne akkor, ha esetleg a tartályon durván JOBB értéket mér, mint a villanyóránál ;)
A ház gazdája számíthat egy enyhe anyázásra, amikor néhány óra múlva ártatlanul megjegyzi, hogy a pince talajában van elásva egy teljesen független földszonda...
A földelést azt nem jegyre adják, mint háborúban a vajat, szabadon gyűjtögethető, pláne nincsen illegális földelés - amennyiben még mindig csak arról beszélünk, hogy a védővezető van leföldelve, nem pedig a különválasztott nulla, vagy netán a fázis.
Akárhány helyen van földelés a védővezetőn, azt nem számolja a FI-relé, nem zavarja a működését.
Az egyetlen szépséghiba a több földeléssel kapcsolatban, mikor ezek külön helyről származnak, egyszerre érintetőek, és nincsenek szándékosan összekötve. Például, ha a garázsban megemeled a védővezetős fémtestű készüléket (mely védővezető a mérőhelynél van csak leföldelve) bal kézzel, jobb kézzel meg a külön földelt garázs fémfalának támaszkodsz.
A lényeg, hogy valóban megszakadt az utcai nulla és tönkrement egy halom készülék, sőt a digitális villanyóra is...
A szolgáltató szerint ez nem az ő kártérítése felelőssége, mert nem volt FI relé.
Jó nagy baromság/lepattintós szöveg.
Az van amit CorvBoyleírt. Egy jó földelés segíthetett volna.
Amikor a szolgáltatótól több fázist kapsz létkérdés ilyen esetben a minél jobb földelés.
Bejövő nulla szakadáskor a nulla az nem nulla, hanem a különböző fázison lévő terhelések függvényében elmászik, hiszen a szolgáltatói oldalról nincs ami rögzítse. Ami ilyenkor korlátozni tudja, hogy mennyire mászik el a földelés jósága.
Viszont számomra kérdés, hogy ha mondjuk 10 Ohmnál kisebb a földelési ellenállás (szakértő által megfelelő műszerrel mérve) akkor a szolgáltatónak van-e már bármiféle kártérítési kötelezettsége vagy még ekkor sem?
A Fi relé azért nem segít mert az csak azt nézi, hogy a rajta átfolyó áramok szummája a bizonyos hibahatáron belül nulla-e. Az meg nulla lesz.
Az a Fi relét nem különösebben hatja meg, hogy a nulla az nem nulla, hanem a 3 fázis valamilyen eredője, és ebből kifolyólag esetleg a fogyasztóra nagyobb feszültség jut. A Fi relé az áramok szummáját nézi.
Ebben még az sem segít, hogy ilyenkor a Fi relé előtt az áram 1 része a föld felé fog elfolyni (ugyanis a nulla elmászik és ilyenkor a nulla eltolódása és a földelési ellenállásnak a nagysága meghatározza a földelés felé elfolyó áramot). Hiszen az a Fi relé előtt van.
Az sem fog segíteni, ha 1 fázisú (2p) Fi reléket teszel be (mondjuk a 3 fázisú Fi relé mellé ami a 3 fázisú fogyasztókhoz kell csak) mert a Fi relé átfolyó áramok szummáját nézi ekkor is. A fázis és a nullán folyó áramok szummája itt is nulla lesz, az meg nem különösebben hatja meg a Fi relét, hogy a nulláján folyó áram a többi fázisok meg az esetleg meglévő föld felé oszlik el előtte és semmi nem tud a szolgáltató nullája felé elfolyni.
Röviden: A Fi relé azért nem segít mert lényegében az a szerepe, hogy a mögötte lévő áramkörök üzemi vezetői áram szummájának a hibáját nézze. Az, hogy a betáp oldalon mi történik nem a Fi relé dolga. Ha a Fi relé után zárt áramkörök vannak, ahol csak üzemi vezetőkben tud áram folyni akkor az áramok eredője nulla lesz, a Fi relé után nincs hiba.
Egyébként ebben az egészben az a szomorú számomra, hogy járt nálam érintésvédelmi szakértő EPH miatt és profi Fi relé tesztet is csinált, járt hivatásos villanyszerelő és megcsinálta az fő elosztódobozt. Viszont rajtam kívül senki sem mért földelési ellenállást pedig mindenki tudta, hogy 3 fázisú rendszer van... (nekem meg ugye célműszer hiányában maradt a rezsó, multiméter és lakatfogó kombináció).
Ezt a földelést is ugyanaz a villanyszerelő csinálta aki az új villanyóránál lévőt?
"kisteljesítményű pl. LED égő lekapcsolás után is világít"
Ugyanakkora fényerővel, mint felkapcsolva?
"ha a készülék be van dugva és úgy telefonálok akkor a fülemet határozottan birizgálja!"
Másik töltővel is csinálja ezt?
"Komolyabb, fém vázas földelt tápegység LED égői nem világítanak."
Meghibásodott, megjavítani.
"a régi villanyóra helyen egy földelés lehet életben"
Abban a házban több illegális földelés van, mint egy albán temetőben.
"mi az ok, hogyan lehetne megszűntetni?"
Szerintem hívj egy igazi szakembert, olyat, aki még a te házadba is be mer szerelni egy FI relét. Sokba fog kerülni, még akkor is, ha a FI relé felszerelését nem kéred tőle.
Az én vektoraimnál a 3 fázis együtt működik, de eltérő terhelésekkel. Ott az asszimmetria másként ad Io-át. Mert vannak közbenső állapotok is, ugyebár, nem csak 1-2-3 fázis.
Ha új rendszert épített ki a szaki és csövezte, akkor ellenőrizd végig az egészet. Ha bárhol találsz nem azonos stílusú szerelést, azt hajítsd ki, mert az a korábbi gányolmányok maradványa.
A régi dobozhelynél is kutakodj alaposan. Mivel bármi lehet, tudunk tippeket osztogatni, de inkább neked kell nyitott szemmel figyelni. FI-t szerelj fel mindenképpen minden bejövő drótozáshoz, ez alap, ahogy érzed is.
"Villanykapcsolók és dugalj csere után elkezdett zúgni az egyik kismegszakító."
Csere előtt lekapcsoltad, csere után nem elég határozott mozdulattal kapcsoltad fel és az öreg vacak belső mechanika lötyögősen állt vissza a helyére. Próbáld meg határozott mozdulattal felnyomni, ha ez nem segít, akkor csere egy újra.
"Parajelenségekben" kérnék segítséget. Szitu: öreg ház hálószobában földeletlen konnektor, fürdőszobában villanybojler és automata mosógép miatt kialakított földelés. (Eddig klasszikus, jön az eltérés) A ház bővítése miatt a 3 fázisú villanyóra áthelyezésre került az utca oldalára, új, szakember által telepített földelőszonda, N-PE összekötése, FI relé nincsen, vezérelt 1 fázis. Fi relé még nincsen. A nagyfelületű fém berendezések (bádog garázs, nyomóvízcső, gázcső ettől a szondától külön lettek földelve a pincében. Földelt vezetéken szivattyú.
Jelenség: kisteljesítményű pl. LED égő lekapcsolás után is világít (földeletlen lámpatestben pl. bakelit E27-es foglaltban is)-váltókapcsolós.
Kapcsolóüzemű mobiltelefon töltőről (sima villásdugó) ha a készülék be van dugva és úgy telefonálok akkor a fülemet határozottan birizgálja!
Komolyabb, fém vázas földelt tápegység LED égői nem világítanak.
(az én gyanúm: a régi villanyóra helyen egy földelés lehet életben (és/vagy N-PE kötés) vagy a szivattyú jobb földet produkál, mint az óránál lévő)
Kérdés: mi az ok, hogyan lehetne megszűntetni? Probléma-e ha a családi ház az órát követően több szondával van földelve? A FI relének igen, de szeretném úgy szakaszolni, hogy nagyfogyasztónként konyha-1relé (1. fázis), fürdőszoba 1relé (vezérelt), udvar stb. ahol már utána nem lenne tutira sem földelés, sem N-PE összekötés... Köszi!
Villanykapcsolók és dugalj csere után elkezdett zúgni az egyik kismegszakító. Lehet köze egymáshoz a kettőnek? kell félnem, hogy zúg? ezer éves megszakítók, aki vezetékek.
Van egy telek azon a tájegységen, ránézésre a világ legcikisebb helye, hosszában egyik oldalon megy a 220 kV, másik oldalon a 120 kV, a rövid oldalon a telek előtt megy a 400 V, hátul a telek végében meg keresztben a 20 kV. Ott sem volt még baja senkinek. :) Persze, a mérés is a megengedett határérték alattit mutatott.
Mi a bajod az új módszerű méretezéssel? Valamivel kevesebbet ad, attól még nem kell a falnak menni. Mivel az új 30 fok celsius alappal számol a régi meg 25-el, az majdnem elég is az eltérés magyarázatára. A klíma meg tényleg melegebb lett errefelé. persze, borospincében, jégveremben jobban terhelheted. Nyárikonyhában meg kevésbé.
Az utolsó oszlop egy villanyszerelési könyvben jelent meg a táblázathoz, szerintem rendkívüli ostobaságról téve tanúságot. Vagy, megengedőbben, valahogy félkészen átcsúszott a lektoráláson. Azt a változatot már az eredeti szerző halála után egy bizottság dolgozta át. Jellemző, hogy a táblázat utáni oldalon az olvasható, hogy: Ha a terhelhetőséget megállapítottuk, akkor a biztosító áramerőssége a terhelés értékéhez legközelebb eső, annál kisebb (vagy egyenlő) legyen.
Nincs rá elegendő bizonyíték. Mármint arra, hogy károsodást okoz. Az emberi (meg macska, meg muskátli) szervezetre gyakorolt hatás az tény, de hogy ez mikor lesz akkora, hogy számítson az egészség szempontjából, az nem világos, még akkor sem lenne az, ha minden ember egyforma lenne. Szokásos érv, hogy a vasalás közben a vasaló, a fülnél tartott mobiltelefon, stb. Meg az, hogy a hivatalosan megállapított határértékekbe általában belefér, amit mérnek. Amit tényként lehet említeni, hogy szokásos transzformátorállomás átépíthető úgy, hogy a hatás jóval kisebb legyen - gyári állomásnál felteszem hogy régi tervezésű, szóval esetleg lehetne mit kereskedni. Az előadó szerint az átépítés előtt számított 4,27, mért 3,8, átépítés után számított 0,38, mért 0,97 mikroTesla indukció. Hogy pont melyik térbeli pontban? Az nem derül ki. :) Összehasonlításul Budafokon 120 kV-os vezeték alatt mért ugyanazon professzor 1 mikroTesla maximumot.
Cosalf, cosbeta, cosomega nagy örömére megszólalnék: itt vannak az áramvektorok csillagkapcsolás esetében, ahol, ha szimmetrikus a terhelés és ahol asszimmetrikus: (ezzel a rajzzal már egyszer kiakasztottam az illetőt) Io a nullán mérhető áram...
Üdv! Egy vasipari cégnél dolgozok különböző vasakat fém elemeket gyártanak és pont azon a részen vagyok ahonnét az egész gyár kapja az áramot tőlem olyan 4-5méterre van a trafóház és a különböző vezetékek, szekrények. Azt szeretném kérdezni mivel nem értek ezekhez a dolgokhoz hogy ennek lehet e a szervezetemre bármilyen káros hatással? A választ előre is köszönöm!
Ha két fázist terhelsz 10A-el, akkor a nullán 5A folyik.
Ha három fázist terhelsz 10A-el, akkor a nullán nem folyik áram.
Benne van az ellentmondás. :)
Ha a 3 fázisból egyet kiveszel, akkor 10 A nem fog befelé folyni a fázisvezetőn, és emiatt 10 A nem fog kifelé folyni a nullvezetőn. Ha a 3 fázisnál nem folyt semmi a nullán, akkor ez a 10 A hatott ellene (lenullázva) az addig folyó áramnak, aminek értéke ezek szerint... 10 A.
3-fázis esetén 25A-re közös védőcsőben, a védőcső pedig falban és aljatban (L1+L2+L3+N+PE vezeték) 10m távolságra mekkora kereszmetszetű MCu kábel kell minimum? Pár méteren párhuzamosan haladna másik védőcsöves vezeték mellett.
Nem tudom milyen redukciós szorzóval kell számolni ezek esetén, nem is egyértelmű számomra a megfogalmazás. Ráadásul a szakkönyv a különböző szigetelés (PVC, XLPE) miatt is megkülönböztet, és van különböző értétkeket tartalmazó alapterhelhetőségi táblázat is, hogy bonyolítsa az ember életét.
Abból kimaradtam. De jahh. Mondjuk most beleolvasva max. addig jutottam, hogy egy 10es 13ra cserélt, de lehet csak elég lett volna karakterisztikaváltás, aztán már a konfigot sem értem. Miértet meg főleg, de majd valaki megnézi :-D
"A paszta előírás aluhoz, tűzveszélyt okozni képes döntéseknél meg nem "valószínűleg" alapján döntünk!"
Én néhány helyen már alkalmaztam WAGO-t alumínium vezetéken, (saját felelősségemre!!!) paszta nélkül, 10A körüli tartós áramú helyeken is. Ahol később rájuk néztem, egyik helyen sem láttam semmi nyomát bármiféle problémának.
Persze lehet, hogy csak szerencsém volt,
de az is lehet, hogy a WAGO ferde rozsdamentes acél rugója fémtisztára pucolja az alu oxidált felszínét, majd az érintkező felületeken légmentesen érintkezik az acél az alumíniummal évtizedeken át, akár van körülötte légmentesen záró vazelin trutymó, akár nincs :)
"Tehát az, hogy a kék vezeték melegedett állandóan, csak a kötéshiba?"
Valószínűleg látszott, hogy a megégett szigetelés-rész egyik vége alig van megégve, a másik viszont marhára. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a hőforrást nem a szigetelés ALATT kell keresni, hanem azon kívül (mégpedig az égettebb vége felé :) Ha azon a részen nem volt működő gázrezsó, viszont volt egy elektromos kötés, akkor én elsősorban arra gyanakodnék mint nem kívánt hőforrásra.
"A megfelelő helyi földelés az segített volna, (egyébként kötelező lenne, tehát pert nyerni nem fogsz :() "
Ha FI reléje van, akkor nem kötelező annyira jó földelést csinálnia, ami nulla szakadás esetén is megvédhetné a túlfeszültségtől. Tehát a bejövő nulla szakadás káros hatásaitól a FI relé nem véd meg, de a FI relé HIÁNYA igen :)
"Túlfeszültségvédős hosszabíbtó,"
Amilyen túlfesz. védőkre én emlékszem, azok túlnyomó többsége
- egyrészt csak annyira túl magas feszültségen kezdenek el dolgozni, amikor a berendezés már régen tönkrement (tehát pl 250V-nál még a a fülük botját sem mozgatják)
- másrészt a dugalj felé továbbmenő vezetéket nem szakítják meg, csupán túlfesz esetén csinálnak egy néhány század másodperces zárlatot és ha ettől nem csapódik le a kismegszakító, akkor tőlük ezután pusztulhat minden.
Léteznek persze olyanok is, amiket leírtál (amelyik valóban meg is szakítja az áramkört), de ezek a termékek külön büszkélkednek ezzel a plusz szolgáltatással, tehát nem szabad azt gondolni, hogy ezt a trükköt mindegyik alapból tudja.
Ha a melegedés okát tudod, akkor ezért olvad. Nebénázzámár, elmegy a fázison 8 Amper, másik fázison is vagy 6 Amper, visszafelé a nullán meg 14 Amper, oszt ahhoz már soványka.
Ha mindig a kék vezeték égett meg, az nem azért volt, mert az áram a kék színt jobban utálja, hanem azért, mert a kék vezeték kötése volt szarul megcsinálva (az a kötési pont melegedett amikor hegesztettél).
A feketét meg talán csak egy tizedmilliméterrel jobban megszorította a villanyszerelő 1972-ben, ezért a fekete vezetéken lévő kötés talán még háromszor annyi ampertől sem melegedne.
Az esetek túlnyomó többségében a szigetelést megégető hőt nem maga a vezeték állítja elő, hanem az égés közelében lévő kötési pontérintkezési hibája forrósítja fel a vezetéket is egy rövid szakaszon. Ha ezt a kötést megjavítod (pl megszorítod vagy megbízhatóbbra cseréled) attól a melegedés is megszűnik valószínűleg.
Mivel alu vezetékről van szó, ezért a WAGO-ba alumínium pasztát is kellett volna tenni, de valószínűleg paszta nélkül is kiválóan fog működni a dolog.
Kicibáltam őket a kötődobozból, amennyire lehetett eltávolítottam egymástól. A sodrást kicseréltem Wagora. A 10-es kismegszakítót tettem be, de lecserélem 13-ra. Majd meglátom, hogy azzal hogy lesz. A 10-eset sűrűn leveri, fogyasztók együtt indulása esetén. Délelőtt hegesztettem. Minden mást le kellett kapcsolnom.
13-asnál majd kiderül.
Marad a kérdés. MIÉRT A KÉK melegedik? Most a többinek nincs jelentősége, csak a kérdésnek.
Egyszer volt egy téves hozzászólásom, igaz 30 év távlatából fejből (sajnos, nem a google-ból) amit elismertem.
Ezen a szálon elindulva azóta rendszeresen gyalázol, az oktatói, szakmai, múltamat (ismeretlenül) minősíted (szerintem óriási kudarcélményeid miatt az oktatás terén), belegázolsz újra- meg újra a becsületembe, Mekkmestert is belevonva. Harmadik nick-néven ugrassz elő, ha látsz tőlem egy hozzászólást. Ez már fóbia, nem gondolod?
Tényleg csak ennyi tellik Tőled?
Már egyszer leírtam: sajnállak, mert egy megkeseredett, magának való, antiszociális embert látok, ha Rád gondolok. Nem szeretnék a barátod, szomszédod, kollégád lenni.
Búcsúzom, mert mostantól letiltlak, mert nem hiányzik a stílusod.
Jó fűnyírást, szép vasárnapot, bár úriember vasárnap nem nyír füvet, mert tiszteli a szomszédait, embertársait és az ünnepnapot!!!!
A megfelelő helyi földelés az segített volna, (egyébként kötelező lenne, tehát pert nyerni nem fogsz :()
A fi relé kb semmit nem "tud" amit mindig feltételeznek róla a dolgot egyáltalán nem értő ""csodalátók"".
Két dolog menthette volna még meg a cuccaidat: Túlfeszültségvédős hosszabíbtó, ahányszor ilyen volt, ami abba volt dugva MINDIG meguszta, a hosszabbító sokszor tönkrement ("önfeláldozás"), de mögötte a cucc nem.
A másik, egy olcsó (akár használt) márkás szünetmentes.Kb 1200V-ig azok nemhogy megvédenek mindent mögöttük, hanem önmaguk is simán kibírják!
Akkor is, ha már csak "porfogó" és az aksija rég gyenge, a túlfeszültség védelmük olyankor is 100%os
Jobban belegondolva a dolgokba, ha megfelelően van kialakítva a földelőszonda a házadnál, akkor nem okozhat túlfeszültséget, az utcai nulla (PEN) megszakadása.
Az a süllyeszthető-kiemelkedő nem jó. Nekem fix kell.
Az gipszkartonos jónak tűnik. Most nincs előttem a gipszkartonos sorolódoboz, hogy zárt vagy sem, nincsenek-e rajta azok a szokásos perforációk a védőcsőnek. Mert akkor ott be tud folyni a víz, azt pedig nem szeretném ( ha valaki ráborítja a vázát vagy túl bő vízzel takarítja a bútort).
"A szolgáltató szerint ez nem az ő kártérítése felelőssége, mert nem volt FI relé."
Ha ezt a "szakvéleményt" ÍRÁSBAN kaptad, aláírva és lepecsételve, akkor keress meg vele egy hivatalos szakértőt és együtt irány a bíróság.
De valószínűleg nem írásban kaptad (lerázzuk a balekot), ekkor követelj tőlük írásban (ajánlott levélben) írásos szakvéleményt. Ha nem adnak, akkor jön az úgynevezett "ügyvédi levél"
Amikor azt írtam, hogy "...azt vonom kétségbe, hogy csupán a FI relén áthaladó áramból kivehető icipici energia elegendő lehet a relé mechanikájának leoldáshoz"?
Még ma is kétségbe vonnám, ha időközben nem láttam volna egy filmet a Youube-on, amelyben darabokra szednek egy FI relét.
...mert ha az ismereteim fejlesztését ezen fórum hozzászólóira építeném, akkor még ma is azt hihetném, hogy a Föld lapos és négy elefánt tartja a hátán ;)
Ja, 3 fázis van. Ott nagyobb baj a nulla hiánya. Az ÉV relé kapcsán ugyanaz a helyzet, mint egy fázisnál. vagy ugyanúgy folyik el áram a nullán, vagy a fázisok között folyik, de ekkor is az eredő zérus lesz az ÉV relén, hiszen annyi folyik vissza, mint amennyi el, ha van nulla, ha nincs.
Na, erre vezetett a hitetlenkedő kísérlet eredménye is? :) Két éve július 24-én még kételkedtél, de aztán nem tértél vissza rá, hogy ja, akkor tévedtem.
Ha megszakad a nulla, egy fázisú rendszernél ettől még nem keletkezik túlfeszültség. A földelés felé fog elfolyni ekkor az áram-ha el tud, a földelés és a fázis között pedig ugyanúgy 230 V van maximum. Az ÉV relé ebben az esetben sehogy sem oldott volna le, hiszen a földelés felé nem a védett területen folyik el az áram, hanem a szakadt nullvezető és az ÉV relé között. Nem tudom, milyen emberrel beszélsz erről, szerintem kérd el a felettese elérhetőségét és küldd el a kurva anyjába, nincs neked időd a hülyékre.
Ez már egy országos színvonalú politikus módszere, addig értetlenkedünk a saját magunk kijelentéseivel kapcsolatban, míg a vitapartner legyint és hazamegy:
MEe: Nulla szakadástól csak akkor lehet túlfeszültség, ha a házba nem egy fázis jön be, tehát ettől a hibától csak a több fázisú lakások gazdái retteghetnek.
Öf: Az egy fázis erre nem garancia, mert a hálózati nulla is elszakadhat.
MEe: Mire nem garancia az egy fázisú betáplálás, ha az utcáról bejövő nulla megszakad?
Öf: "Nulla szakadástól csak akkor lehet túlfeszültség, ha a házba nem egy fázis jön be, tehát ettől a hibától csak a több fázisú lakások gazdái retteghetnek."
Rég jártam erre, de most is minek. Napjainkban lejárt a polihisztorok kora, de te erre nem jöttél rá. Teleszemetelsz ezer topikot a hozzá nem értéseddel.
Obiban találsz ilyet. Kék kis 5*5cm-es, csapódfedele van, 4 csavarral kell felfogatni és hátulról van egy takarólapja is. A nevét nem tudom, ott az ipari dugvillák és a szerelhető lengőaljzatoknál keresd. 500-1000Ft lehet. Ha nem kell látszania, tökéletes. Asztal alatt, szekrényben perfekt minden szempontból.
Van ill. tudtok ajánlani olyan dugaljat a megfelelő hátoldali tokozással (vagyis ne legyen veszélyes érintésvédelmi szempontból), amit bútorba, bútorlapba lehet besüllyeszteni?
És ezért kellene a működésnél úgy definiálni: "hogy leold, amennyiben a Fi-relén árvezetett vezetékekben a ki ésbefolyó áramok összegének "pillanatértéke" nem nulla...
Nem kell ide keverni semmiféle földzárlatot, nyalogató gyereket, Tiszát, nullaszakadást, stb. mert lehet olyan ok is, amikor a fázisszál egy másik áramkör felé "csurgat".
Na, csak sikerült végre előcsalogatnom, kedves cosalf! Olvasd el az eredeti szövegemet és abban keress hibát, na a Mekk-Mester által összeszedett magyarázatok után...ott is írtam egy olyant, hogy "véletlen" tehát nem rendszer szintű hibáról... Itt az eredeti hozzászólásom, lehet ismét hülyézni és fikázni:
És ezért kellene a működésnél úgy definiálni: "hogy leold, amennyiben a Fi-relén árvezetett vezetékekben a ki ésbefolyó áramok összegének "pillanatértéke" nem nulla...
Nem kell ide keverni semmiféle földzárlatot, nyalogató gyereket, Tiszát, nullaszakadást, stb. mert lehet olyan ok is, amikor a fázisszál egy másik áramkör felé "csurgat".
"hogyan magyaráznád, miért old le a nulla-védővezető zárlatkor,"
A FI relé csak addig nem csapódik le, amíg a rajta átfolyó nulla és fázis áramok hatásai kölcsönösen kioltják egymást. Ha a házban valahol a nulla összeér a földdel, akkor a nulla áramának egy része a föld felé folyhat. Ekkor a fázis áram hatását kioltani képes nulla áram egy része nem a FI relén át halad, ezért a FI relé lecsapódik.
"pedig minden szabályosan van szerelve"
Ha összeér a föld és a nulla, akkor valami nincsen szabályosan szerelve :)
"ahol az egyik áramkör nulláját a Fi előtt ágaztatták el."
A FI relé csak addig nem csapódik le, amíg a rajta átfolyó nulla és fázis áramok kölcsönösen kioltják egymás hatását. Ha a nullvezető árama megkerüli a FI relét, a hozzá tartozó fázis árama viszont átmegy a FI relén, akkor a fázis áram hatását kioltani képes nulla áram nem a FI relén át halad, ezért a FI relé lecsapódik.
Akkor hogyan magyaráznád, miért old le a nulla-védővezető zárlatkor, pedig minden szabályosan van szerelve. Persze csak olyan esetben, ha ott van terhelés a körön. (Üresjáraton lévő körön nem old le.)
Vagy másik: véletlenül összekapcsolnak egy átalakításkor, ugyanazon a fázison "élő", két áramkört, ahol az egyik áramkör nulláját a Fi előtt ágaztatták el...(szabálytalanul)
Mindegyik esetben elfolyik/elszivárog/ áram. Nem?
Én csak a korrekt definíció miatt írtam, hogy mi a kiváltó ok.
"szerinted ha nincs nulla akkor a fazison NEM folyhat aram, ergo sosem old le a fi rele es kulonben is veszelytelen"
Azt mondtam, hogy szerintem attól, hogy megszűnik a nulla, attól még nem fog lecsapódni a FI relé.
Te pedig a jelek szerint most csűrve-csavarva megpróbálod azt kihozni belőle, hogy én azt állítottam, hogy amíg nincs nulla, addig a fázis nyalogatása teljesen veszélytelen :)
Regen olvastam mar ekkora felremagyarazasat barminek, talan utoljara pont a rack szekrenyek kapcsan ;)
Az van hogy sikerult belefutni megint a pofonba es probalsz terelni...
De mindenesetre szerinted ha nincs nulla akkor a fazison NEM folyhat aram, ergo sosem old le a fi rele es kulonben is veszelytelen. (ezen allitasokbol egyik sem igaz)
Egyébként valóban léteznek nulla figyelés nélküli fezültségfigyelők, ezeket nulla nélkül működő rendszerek (pl villanymotorok) védelmére készítik. Egy lakás viszont NEM nulla nélküli rendszer :)
"lehet olyan ok is, amikor a fázisszál egy másik áramkör felé "csurgat"."
Kezdem sejteni: olyan esetet tételezel fel, ahol
- nem egy db FI relé van
- a különböző FI reléken erősen eltérő reaktanciájú (induktív/kapacitív) áramkörök vannak
ezért a nulla megszűnése után néhány ezredmásodpercig még folyhatnak kiegyenlítő áramok a különböző áramkörök között
és ezt az áramot a FI relék tiszta hibaáramnak látják és lecsapódnak.
A FI relékbe készakarva bele van építve egy kis reakció-késleltetés, pont azért, hogy az ilyen nagyon rövid ideig tartó (emberre veszélytelen) zavarokra ne csapkodjanak le feleslegesen.
Egy 30 mA-s FI relé pl 30 mA hibaáram esetén 300 ezredmásodperc múlva csapódik le, 60 mA esetén 150, de még ötszörös áram esetén is vár 40 ezred másodpercig. Ha ezen idő alatt megszűnik a hiba, akkor nem csap le.
"mert lehet olyan ok is, amikor a fázisszál egy másik áramkör felé "csurgat"."
Ezt nem igazán értem. Leírnál valami konkrét példát ilyesmire? Hogy az ilyen "csurgatás" hogyan oldhat le egy FI relét egyfázisú rendszerben, a nulla betáp megszakadása után.
Nem. és ennek nem a különbségi áram nemléte az ok, hanem az, hogy az év-relé működéséhez kell áram is, nulla nélkül aligha tud a benne lévő elektronika dolgozni.
És ezért kellene a működésnél úgy definiálni: "hogy leold, amennyiben a Fi-relén árvezetett vezetékekben a ki ésbefolyó áramok összegének "pillanatértéke" nem nulla...
Nem kell ide keverni semmiféle földzárlatot, nyalogató gyereket, Tiszát, nullaszakadást, stb. mert lehet olyan ok is, amikor a fázisszál egy másik áramkör felé "csurgat".
Akkor leszel szives elolvasni megegyszer amit irtam es ertelmezni, nem esz nelkul beleallni mindenkibe:
"Jozan paraszti esszel belegondolva HA a fazison folyik aram es a nullan pedig nem akkor igen" (... leold a fi rele)
Erre mindenfele baromsagokat irni hogy nem folyik az aram a fazison ha nincs nulla es egyebek. FolyHAT az aram a fazison bizonyos esetekben, es ekkor is ved a FI. Ennyi.
Bocs a kép lemaradt.Sok sok év óta az ipari berendezések alapkövetelménye.Szerintem a villanyszerelőknél is.
