Itt már nem lehet visszautasítani az örökséget, mert az első hagyatékin azt elfogadta. Osztályos egyezséget kellene kötni a többi örökössel, akár ott a közjegyző előtt is (pl. kap valami kis pénzt az ingatlanért), ilyenkor illetéket az fizeti aki örököl. A közjegyző mindenben segít.
Néhai Édesanyánk kapcsán kaptunk egy pót hagyatéki megkeresést. Az pót örökség egy jó pár évtizede húzódó ingatlan hagyaték. Az ügyben kb. 15 unokatestvér érintett. A magam részéről lemondanék a hagyatékról, csak nem tudom milyen módon és kinek a javára tehetem ezt.
Szeretném ezt korrekt módon,és mondjuk ha lehetséges a legkevesebb költséggel megoldani.
A javaslatokat előre is köszönöm, további szép napot!
A teljes tartozás átszáll, így a kamatok is. Méltányosságból esetleg lehet kérni a kamatok, esetleg ha van a mualsztási bírság csökkentését, vagy akár részletfizetést.
Voltunk bent másodszor is,most egy másik előadó teljesen normálisan állt a kérdéshez,kiszámolta a fizetnivalókat,képben vagyunk.
Szorosan nem ide tartozik,de én ,mint örökös,ugyebár nem tehetek arról,hogy anno nem lett befizetve az átírási illeték.Oké,ha átvesszük befizetjük,de pl kaphatok e a kamatok kifizetésére felmentést?
A hagyatéki végzésban fel kell sorolni a vagyontárgyakat, és azt, hogy azoakt ki örökli. A bank ilyen esetben helyesen jár el, ha egy olyan vagyontárgy esetén, ami nincs benne a hagyatékátadóban nem ad át senkinek, hiszen ha váletlenül rossz embernek adná át, akkor ő lenne a felelős.
A közjegyzőnek kell kiegészítenie a hagyatékátadó végzést, tőle kell ezt kérni. Ha a banktól érkezett írásbeli válasz, akkor ezt is el kell küldeni neki. Ha a közjegyző nem hajlandó a póthagyatéki eljárásra, akkor bíróságtól kell kérni a felülvizsgálatot.
Köszönöm szépen a válaszát, de nem tudom, hogy nekem mit kell tennem?
A közjegyzőnél voltam, ahol azt a választ kaptam, hogy a napi egyenleget kell neki figyelembe venni. A közjegyző és a bank között ki döntheti el, hogy kinek van igaza?
A bank üzletszabályzatában erről nincs szó. Mit kell tennem, hogy a törvényes örökös
Ha a közjegyző tényleg nem döntött a lekötött betétről, akkor póthagyatéki eljárást kell tartani. Látatlanban nehéz megmondani, de szerintem a hagyatékátadó végzést kell kiegészíteni.
Az örökös csak a hagyaték tárgyainak értékével felel az örökhagyó tartozásaiért. Így az illetéktartozás összegét csak az ingatlan árából lehet behajtani, nem járhat úgy, hogy további összegeket is ki kell fizetni. Tehát maximum nullára jöhet ki a végén.
Az illetéktartozásnál ki lehet számolni a késedelmi kamatot, így nagyságrendileg megállapítható az összeg, de még egyszer mondom, hogy csak a nyaralót viheti a NAV.
Egyébként úgy gondolom, hogy a közjegyző hivatalos megkeresésére az adótitok alól is felmentést kell adnia a NAV-nak.
Olyan problémám van,hogy a feleségem örökölt egy nem nagy értékű nyaralót,ami a testvéréé volt.A testvér lánya visszautasította az örökséget.Próbáljuk kinyomozni a tartozásokat,a tulajdoni lap szerint van rajta x forint meg nem fizetett átírási illeték,ami 6 éve történt.Nos a gond az,hogy nem kapunk felvílágosítást,hogy ez az összeg a mai napig mennyire nőtt meg .
Az APEH adótitokra való hivatkozással nem nyújt adatot,hiába vittük a közjegyzői levelet be,de az érintett adóalany,akit védenek,az sajnos két éve elhunyt.Az első közjegyzői tárgyalás már megvolt,most kaptunk egy hét haladékot,hogy eldöntsük kell e az ingatlan vagy nem.
De nem tudunk dönteni,mert nem tudjuk kinyomozni az ingatlant terhelő összeget.
A kérdés az, valóban lehet ,hogy úgy kell dönteni,hogy nem tudjuk a tartozásokat,amik az ingatlant terhelik?
Hát ha már végrehajtó volt akkor volt jogerős ítélet is, így ezzel kapcsolatban már nem lehet tenni semmit, ki kell fizetni az összeget. Ezt követően pedig a haszonélvezőtől lehet követelni kártérítés címen az összeget (magyarán pert kell indítani ellene).
El lehetne adni az ingatlant kiskorú esetén is gyámhatósági hozzájárulással, bár kétlem, hogy venne valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant.
Persze pontos tanácsot csak az ügy részletes ismeretében tudnék adni.
Segitsegeteket szeretnem kerni egy mar lassan 10 eve huzdo orokosodesi perben, kerem aki tud adjon vmi "otletet" hogyan lehetne ebbol kiszallni.
Edesapam meghalt 2002ben de elotte a szuleim elvaltak majd edesapam ujbol megnosult es szuletett egy gyermeke. nekem van meg egy batyam. SZoval miutan apukam meghalt edesanyam tanacsara a batyam es en perbe szalltunk az oroksegert, ami egy garzon lakas (edesanyam vette edesapamnak anno).TEhat az orokos mi harman vagyunk: a batyam, az edesapam lanya(aki most 16 eves) es en, a haszonelvezo apukam felesege.
A lenyeg a lenyeg h a "feleseg" 10 ev alatt tobb mint egy millio forint adossagot halmozott fel ugy, h nem fizette a lakas rezsijet, es ugyebar az adossag a harom orokosre, tehat rank szall. A batyamnak mar elvettek az autojat, nekem nem lehet szamlam a banknal mert a vegrehajto egybol levenne a fizetesem.
A baj az hogy amig a lakason tartozas van a szolgaltatok nem jarulnak hozza az ajandekozashoz, valamint a lakast eladni sem lehet, mivel egy kiskoru tobbek kozott a tulajdonos.
Nem tudom hogy a "feleseg" miert nem fizetett be semmilyen szamlat es egyaltalan nem ertem hogy egy ekkora osszegnel miert nem kapcsoljak mar ki mondjuk a villanyt vagy gazt.. NEm tudom van e ra mod, de szeretnek adossagmentesen kiszallni ebbol az egeszbol, mivel ugye az tartozast a "feleseg" halmozta fel.
KErem aki tud segiteni valahogyan, az irjon, a szamt sem tudom hany ugyvedunk volt eddig....
Ekkor viszont inkább osztályso egyezséget kell kötni a közjegyző előtt, a hagyatékot ugyanis csak mint egészet lehet visszautasítani. A közjegyző a hagyatéki tárgyaláson ezt megírja, lepecsételi.
A hatályos jogszabályok szerint nem kötlözhetnek be a gyerekek. Ha mégis megteszik, úgy jogszabálysértést követnek el. Bár a helyzet megoldása tényleg elhúzódhat, és nagy lelki teherrel járhat.
A bíróság esetleg dönthet úgy, hogy a haszonélvezeti jogot korlátozza, de nem jellemző a lakott ház vonatkozásában.
A házasság alatt szerzett valamennyi vagyon közös, kivéve ha bizonyítani lehet, hgoy az valamelyik fél különvagyona.
Csjt. 28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Ha a megtakarítás ezekből az összegekből ketkezett, akkor az nem közös vagyon, egyébként pedig az.
Nem kötött az özvegy új házasságot, ez biztos. Egyszerűen csak a volt feleség meg akarta keseríteni az életét és erőszakkal beköltözött. Amíg ügyvéd által rendeződik az ügy az is eltart egy jó darabig, viszont addig sajnos kikészíti idegileg az ott lakókat. Én nem akarok így járni.
A gyerekeknek sincs joga beköltözni? Csak ha a haszonélvező megengedi?
Lenne még egy kérdésem. Ha én kötök magamnak egy megtakarítást (kizárólag a saját nevemre) az is úgy fog számítani, hogy a házasságban szerzett közös vagyon, vagy azt nem örökölhetik a férjem gyerekei?
Hát akkor vagy az ügyvéd volt impotens, vagy valamilyen olyan körülmény van amiről nem tudunk (például az özvegy új házasságot kötött, akkor ugyanis megszűnik a haszonélvezeti jog). Persze ha erővel beköltöznek, az már birtokháborítás, esetleg büntetőügy is lehet, de a törvény szerint az özvegy haszonélvezeti jogot kap, ami erősebb a tulajdonjognál is ebben az esetben.
Azért kérdeztem, mert sajnos ismerek olyan esetet, hogy a férj halála után a volt asszony megjelent a 2 gyerekkel és az özvegy akarata ellenére beköltöztek a házba a gyerekek öröklésére való hivatkozással. Ügyvéd segítségével sem lehetett kirakni őket, mondván a gyerekeknek joga van az örökölt részükbe lakni az anyuka pedig csak "látogatóba" érkezett.
A lakáson haszonélvezet illeti meg a volt házastársat, így az örökhagyó gyermekei az akarata ellenére nem költözhetnek oda, és nem is kell kifizetni őket (az más kérdés, hogy az Ön halála esetén a házon elég nehézes tulajdoni viszonyok állnak majd fenn az Ön örökösei, és a gyermekek között).
Ha közös a bankszámla, és egyik fél meghal, attól a másiknak még joga van használni azt, de a bankszámlán lévő összeg fele az örökösöket illeti meg (a haszonélvezet egyelőre még erre is kiterjedne, és használni, kamatoztatni lehetne az egész pénzt, csak egyfajta "tartozási állapot" állna fenn, az összeg felét valamikor ki kellene fizetni a gyermekeknek).
Érdemes a helyzetet valahogy rendezni, de ha jó a kapcsolat, akkor akár a hagyatéki tárgyaláson is lehet, ha nem akkor végrendelettel, vagy egyéb módon.
Ha jól értem, akkor ez csak a tárgyalás napjáról szóló értesítés, ahol azt is leírják, hogy x ezer forintot vigyen magával. A hagyatéki eljárás költségei a hagyatéki terhekhez tartoznak, így az fizet aki örököl. Ha egyenlő aránbyan, akkor azt is egyenlő arányban fizetik (tapasztalatom szerint a közjegyző ebben a körben rugalmas, ha nincs vita a felek között, az is előfordul, hogy az egyik fél fizeti ki, és később lerendezik egymás között).
Ajándékozás helyett érdemesebb az örökséget visszautasítani, és ha nincs leszármazó, az automatikusan a testvérére száll (ha csak egy testvére van, ha több akkor azok örökrésze egyenlő arányban növekszik).Ilyenkor önnek nem is kell díjat fizetnie, ez a legegyszerűbb módja a hagyaték átadásának, nem kell külön szerződés.
Ezt a tanácsot azonban csak a leírtak alapján tudom adni, az ügy konkrét ismeretében változhat.
A közjegyző mindent részletesen el fog mondani erről a témáról.
Lemondani az örökségről az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet, a leszármazókra csak akkor terjed ki ha ezt kifejezetten kikötötték, vagy ha valamilyen pénzbeli ellenérték fejében történt a lemondás, és az a kötelesrész mértékét eléri.
Visszautasítás ezzel szemben az örökhagyó halála után tett egyoldalú nyilatkozattal történik, és nem hat ki a leszármazókra, nekik külön le kell mondaniuk (akár adott esetben a gyámhatóság engedélye is szükséges lehet). Visszautasítani csak az egész hagyatékot lehet (tehát nem leghet az, hogy a vagyontárgyakat elfgoaduk, és a tartozásokat nem), és vissza lehet utasítani a csupa tartozásból álló hagyatékot is.
Fontos hogy nem lehet visszautasítani a hagyatékot akkor, ha arról hallgatólagosan lemondott, például a vagyontárgyakat birtokba vette, vagy a tartozásokról saját nevében tárgyalásokat kezdeményezett.
Az alábbi kérdéseimmel kapcsolatosan remélek sürgős és alapos választ:
- Örökségről előzetesen lemondani kizárólag az örökhagyóval kötött írásbeli szerződés alapján lehet-e? Bele kell-e foglalni, hogy kiterjedjen a leszármazottakra is?
- Amennyiben a hagyatéki tárgyalás során az derül ki, az örökség csupán adósság, abban az esetben vissza lehet-e utasítani, vagy csak a tényleges, pozitív örökségre vonatkozik a visszautasítási lehetőség? Ebben szintén minden esetben fel kell tüntetni, hogy az utódokra is érvényes, tehát rájuk is kiterjedjen a visszautasítás hatálya?
Ha nem volt öröklési (tartási) szerződés, akkor nem léphet fel többletigénnyel. A gyermekektől 'elvárható' bizonyos mértékű szülőtartás, ezen túl ezt nem is ingyenesen teszi, hanem ellenérték, a számlák megfizetése fejében.
Végrendeletet lehet kötni, de anélkül is fejenként egyenlő arányban örököl a három gyermek, így szerintem ezek alapján nincs szükség rá.
Ha édesanyja elhunyt, akkor a lakás tulajdonjog egyharmad-egyharmad részben kerül az örökösök tulajdonába. Ezt a helyzetet többféleképpen lehet rendezni majd, vagy közös értékesítéssel, vagy természetbeni megosztással, vagy úgy, hogy a bentlakó megváltja a többiek részét (kvázi kifizeti a testvéreit).
Persze ezt a tanácsot csak a leírtak alapján tudom adni.
abban kérném a véleményeteket, segítségeteket, ami a családunkban egyre gyakrabban előforduló kérdés: az öröklés. Édesanyánk szerencsére még "majdnem jó" egészségnek örvend, de idős kora lévén készül a legrosszabbra. Hárman vagyunk gyermekei, az ő egyetlen vagyona a lakása. A "problémát" az okozza, hogy a legkisebb gyermeke, aki sajnos nem él "példás" életet, nála lakik a családjával (korábban házastárs+2 gyerek, de a párja egy éve elköltözött). Semmilyen költséget nem fizet, a rezsit édesanyánk rendezi minden hónapban a kisnyugdíjából. Édesanyánk még önellátó, de ma már nagyon nehezen mozog, tehát a bevásárlás, főzés, takarítás rá hárult (volna) két-három éve. Mi a másik testvéremmel a munkánkból adódóan kevesebbet tudunk vele lenni, de tartjuk a kapcsolatot, időnként besegítünk, ha orvoshoz kell vinni, vagy bevásárlunk. Mi 20 éves korunkban (20-25 éve) elköltöztünk otthonról, tehát ilyen jellegű "támogatásban" nem részesültünk. Ilyen-olyan formában kb. 1,5 - 2 m Ft segítséget kaptunk, de a legkiesebb testvérünk is legalább ennyivel "tartozik" édesanyánknak az ott-lakáson és a nem fizetett rezsin kívül is. A testvérünk sajnos az anyut sem látja el maradéktalanul, a magatartása is erősen kifogásolható, édesanyánk emiatt is sokszor panaszkodik. Pedig szerintünk a lakás költségeinek akaratán kívüli (de a tartozás elkerülésének érdekében történő) "felvállalásával" épp eléggé megfizet azért, hogy a gyereke legalább ételt adjon neki, sőt, a testvérünk egy időben még ápolási segélyt is vett fel az anyura.
A történethez még annyi hozzátartozik, bár talán nem kellene, hogy akkora jelentősége legyen, hogy a középső testvérem és az én gyermekem is egy átmeneti időre (max.1 év) a lakásban lakott, édesanyánk engedelmével, ami a testvérünkre semmiféle pluszterhet nem rótt.
Elnézést a hosszas bevezetőért, de talán így jobban érthetőek a kérdéseim:
- az öröklés során a legkisebb testvérünk bármiféle többletigénnyel felléphet-e, arra való hivatkozással, hogy ő "ápolta" édesanyánkat? Kell-e bármivel igazolnunk ennek ellentétét, vagy azt, hogy a lakást huszon-egynehány éve ő is többedmagával használja, ebből néhány éve költségek fizetése nélkül?
- édesanyánk saját kézzel írott végrendelete, melyben egyenlő részesedést hagy meg, megoldás lehet-e a problémás kérdésekre? Vagy közjegyző által írt dokumentumra van szükség?
- ha idővel az öröklésre (csúnyán fogalmazva osztozkodásra) kerül a sor, akkor félretett pénze nem lévén, hogy rendezi a nekünk járó örökséget? A lakásból, és persze nem is ez a cél (főleg a két unokatestvérünkre való tekintettel), kitenni jogosan biztos nem lehet. Mi a megoldás?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat, hozzáértő véleményeket.
A férj írhat végrendeletet és önre hagyhatja az ingatlant. Amúgy gondolom a haszonélvezte örökéletére szól, azt egyébként is megkapná, amennyiben nem ön örökli az ingatlan, akkor özvegyi jogán is haszonélvezetre jogosult élete végégig. Tehát a lakást bátran lakhatja férje esetleges halála után is.
Ha a tulajdonjogot szeretnék rendezni, akkor vagy életében vagy ön a halála után indíthat tulajdonjog megállapítása iránti pert, a házassági vagyonközösségre hivatkozva-megegyezés hiányában (az örökösökkel szemben), mondván az közös szerzemény, így afele az öné lesz.
