szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok. édesanyám gondozott egy idős bácsit, írtak végrendeletet, amit elvittek ügyvédhez/közjegyzőhöz. az eredeti végrendeletet a bácsi megtartotta magának, ügyvédnél, közjegyzőnél csak másolat van. a bácsi meghalt. a közjegyző most kérné az eredeti példányt azonban nem tudjuk hol van. ilyenkor mi a megszokott eljárási rend? elfogadják a másolatot v az érvénytelen?
Ismerősünk meghalt. Amikor meghalt már súlyos beteg volt a felesége. Az örökösök az özvegy és az elhunyt 2 gyereke (nem gyerekei az özvegynek). Mivel az özvegy nagyon beteg volt, ezért nem volt energiája megindítani a hagyatéki eljárást, nyilatkozatot nem tett. Most ő is meghalt, mielőtt még sor került volna a hagyatéki leltár felvételére. Ő már nem tud nyilatkozni. Szerintem így is ő az örökös, de ki nyilatkozhat helyette? A gyerekek a hagyatéki vagyonból csak a közös házukat ismerik. A többi vagyontárgyat nem, erre nem is tartottak volna igényt. KI képviseli ilyenkor a hagyatéki eljárás során a már közben elhunyt özvegyet?
2012-ben testvéremék a svájci frank miatt el kellett adniuk a lakásukat (6 évig laktak ott, 6M Ft mínusszal szálltak ki). Arra hivatkozva, hogy nincs más választásuk, 2012-ben testvéremék a szüleim kertes családi házába költöztek, melyben 5-7 millió Ft értékben felújítást végeztek a saját lakrészükön, ez kb. a ház 45%-át érintette. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, nekem el kellett költöznöm otthonról a menyasszonyom szüleihez, majd a jövőben a szüleim segítsége nélkül egyedül kellett megoldanom lakhatásom. Az elköltözésemkor sem a testvérem, sem a szüleim nem mondták, hogy ennek az egésznek az öröklésre hatása lesz.
Nemrégiben a testvérem felkeresett, hogy a felújításukért cserébe több részt szeretnének örökölni a jövőben 50%nál. Szerencsére szüleim jó egészségnek örvendenek, a felújítástól számítva az öröklésig akár több, mint 30 év is eltelhet. Arra hivatkoznak, hogy ha nem költöznek oda, akkor én a régi állapotot örökölném, ezért jár nekem kevesebb 50%nál, mert ezzel állítjuk elő az odaköltözésük nélküli állapotot. A ház eredeti állapotáról értékbecslést nem készítettek, számláik nincsenek a felújításról. Pontos költségvetést saját maguk részére sem készítettek, csak egy becsült összeg van a teljes felújításra. Most ott tartunk, hogy egy igazságügyi szakértőt fog felkérni édesapám, hogy a becsült összeg és régi tervrajzok+szóbeli leírások alapján állapítsa meg a többletüket.
Ezek fényében én azt szeretném, hogy a testvéremék már most kivásároljanak az örökrészem legalább egy részéből (amennyire anyagilag jelenleg ezt megtehetik), mert ők az ingatlant már most is használják. Ők ezt nem szeretnék most megtenni, majd csak az örökléskör. A kivásárlás nélkül viszont én az 50-50 százalékot tartanám korrektnek.
Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy kívülálló szemmel mit látnátok ebben a helyzetben igazságosnak.
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. A lányomnak 1/3 része van az apja által vásárolt házban, nem lakik ott, viszont mint megtudta több millió forint tartozás van a házon. Közbe ő megnősült és gyerek is született. A kérdésem az lenne ha csak az én lányomnak van bejelentett munkahelye ezt a tartozást tőle fogják levonni? Vagy öröklésnél ez a feleződik az eladásnál? Tanácstalan vagyok sajnos. A válaszokat előre is köszönöm
Lenne egy kérdésem. Nem találtam rá a neten megbízható magyarázatot.
Adott két ember, elváltak. Mindkettőjüknek van gyereke az előző házasságukból.
Összejöttek, összeköltöztek. élettársak voltak több mint 30 évig. Közben egy ügyvéd tanácsára élettársi szerződést kötöttek és közös végrendeletet írtak. A közös tulajdonú ingatlan 2/3 (hölgy) és 1/3 (férfi) arányban lett feltüntetve a földhivatali lapon is, úgy ahogy amennyi pénzt tettek bele.
A közös végrendelet úgy lett megírva, hogy bármelyikük hal meg előbb, a tulajdonrészét a másik fél örökli. A gyerekek meg sem lettek említve.
Az év elején meghalt a férfi.
Kérdésem: a férfi gyermeke örökölhet az ingatlanból a közös végrendelet alapján? Vagy nem? Ha meghal az asszony is, akkor az egész tulajnon az asszony gyerekéé lesz?
Van lehetőségem elérni, hogy halálom esetén feleségem ne idegeníthesse el egyébként 50-50% tulajdoni hányadú közös ingatlanunkat a közös gyerekeink nagykorúságáig?
nem járnál jól, ha lemondana a javadra, elég sok lenne az illeték. s ha netán lemond a törvényes örökös az öröklésről a javadra, az esetleges adósságait is öröklöd.
Mi a helyzet olyankor, ha valaki vásárol egy DNS-tesztet és kiderül, hogy van valahol egy eltitkolt féltestvére? Ő jogosult lehet a közös szülő örökségére?
Az lenne a kérdésem, hogy édesapám már nem él, hárman voltak testvérek. Most elhunyt az öccse akinek senkije se volt. Én is öröklök a nagybátyám után vagy csak a még élő testvére?
Apósom 20 éve meghalt. Örökül hagyott egy családi házat, melyet Anyósom örökölt a 3 gyerekükkel együtt. Ő jelenleg is benne lakik. Anyósom idősek otthonába fog költözni, szóba került a családi ház eladása úgy, hogy egyéb ingatlant vásárolna helyette, ami könnyebben bérbe adható.
A három gyerek közül az egyik nem akar hozzájárulni az eladáshoz.
Kérdésem az lenne, hogy kell-e a hozzájárulása az ügylethez vagy, ha nem akkor milyen kötelezettség van vele szemben az örökségével kapcsolatosan.
Esetleg, ha valaki tudja a megoldást és megosztja velünk azt tisztelettel megköszönöm.
A saját vérszerinti apátok után nem volt (lesz) örökség? Attól, mert elváltak a szüleitek, ti örökösök maradtatok utána (ebből viszont az új húg nem kap semmit, itt egyenlít az élet)
az ő hitel tartozásukat csak az ő részükre terhelik - ettől függetlenül nehezítheti a közös eladást - illetve, ha viszont azt esetleg végrehajtják ad abszurdum, akkor kedvezőbben juthatsz hozzá, illetve nem az ő általuk meghatározott forgalmi értéktől elrugaszkodott áron.
mindenesetre tartom, hogy közösből mindig jobb szabadulni - ritkán vezet jóra.
A két unokaöcsémmel örököltünk egy családi házat, én 1/2 ők 1/4-1/4 arányban ami közös tulajonba került, mert nem jutottunk egyezségre a megosztásban. Én megváltanám a részem, de túl sokat kérnek. Mivel több hiteltartozásuk van, én félek ha bedőlnek a bank ráterheli a tartozást a közös ingatlanunkra.
Elképzelhető ilyen helyzet kialakulása, vagy csak a tartozó részét terhelik meg.
kiegészítés: az ítéletben kimondott árverést a végrehajtó intézi. hozzá is folyik be a vételár és ő osztja fel.
a legrosszabb megoldás, ugyanis eleve drága egy ilyen per ( peres illeték 6% + szakértői díj + ha van ügyvéd + a végrehajtó díja ) és miután kötött az ítéletben a vételár nincs senki alku pozicióban, még ha jó is lehetne már épp akkorra bmi - tapasztalatom: a per elején még mindenki lelkes, a végére meg már sokszor minden jó lenne, csak oda ne kelljen járni, ehhez képest ott a halom perköltség már.
elővásárlási jog természetesen van, hisz a társtulajdonosakat egymás tulajdoni hányadára ez megillet bárkit.
ha közös akarattal ( azaz: kinn az eladó tábla és áruljátok közösen ) nem megy az eladás, és bki beadja a közös tulajdont megszüntető kereseti kérelmet, akkor a következők lehetnek:
miután nem megosztható:
valamelyik fél megváltja a többiektől.
ha többen is ezt szeretnék megváltani, a bíróság mérlegeli, hogy ki legyen az, aki ezt megteheti ( általában a benne lakó előnyben van )
ha senki nem teljesítőképes akkor kimondja ítéletben a bíróság az árverési értékesítést. meghatározza hogy mennyi lesz a vételár, és a benne lakó tulajdonost kiköltözési kötelezettségét is meghatározza - általában arra az időpontra, amikor eredményes lesz az árverés
a bíróság csak azt a megszüntető megoldást nem választhatja, amit minden tulajdonostárs ellenez
perben csak készpénzzel lehet megváltani, ha valamelyik tulajdonostárs esetleg megvenné, de hitel kell hozzá- azt csak szerződéssel lehet.
Ha felmerül a vétel a részetekről, meg kell őket keresni egy vételi ajánlattal.
Köszönöm a választ, még egy kérdés, mivel a ház nem megosztható, így ha a bíróság megszünteti a közös tulajdont annak a félnek mikor kell kiköltözni aki tulajdonosként benne lakik az ingatlanban és az ingatlant ki adhatja el (a bíróság vagy az ellenérdekű fél) valamint van-e elővásárlási jog?
