Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Szerintem Rómába menni sosem hülyeség! Ha megoldható, akár több napra is. Kár, hogy nekem még nem sikerült ilyen hibás foglalást csinálnom, de most tanultam ;)
Á nem olyan bonyolult. Az elején én sem nagyon értettem hogyan fogok ebből kikeveredni, féltem, hogy újra rosszul foglalok. :) :) A lényeg az, hogy nem Budapestről foglaltam Rómába, hanem Rómából Budapestre, és vissza Rómába. Ezt kellett valahogy legkisebb bukás nélkül visszacsinálni, hogy Budapestről menjek Rómába, és legalább az egyik járatot megmentsem. Bonnita, nagyon jó a gondolatot. Köszönöm. :)
Persze, ha megtehetitek miért ne. Lehet strandolnék egyet a helyetekben, vagy megnézném az antik Ostiát, vagy csak csavarognék a városban erre- arra, kajálnék valami jó helyen .
Sziasztok! Gondolkodtam hová illenének soraim, ide vagy az utazós fórumba, de ide írom. Szóval először a butaságom krónikája. Napokon keresztül lázasan nézegettem a repülőjegyeket nyárra, mikor megy lejjebb az ára, mikor jó az időpont, a szokásos. Ide-oda állítgatva a keresőt találtam július 5-8-ig jó áron jegyeket. Hirtelen le is ütöttem, ki is fizettem. Akkor néztem már kicsit furcsán, hogy miért Budapesti szállásokat ajánlgat az oldal. Persze már gondolhatjátok, addig állítgattam az azair oldalát, hogy Rómából-Budapestre foglaltam a jegyet, majd "vissza" Rómába. Kicsit emésztettem magam a hülyeségemen, majd megbékélve magammal (fele ár a wiz pontjaim voltak), átnéztem a lehetőségeimet. A verzió foglalás időpontjának változtatása. Na ez többe került volna mint a 2 fő/oda-vissza jegy. B verzió egyik időponthoz keresni Budapesti indulást. Ez járható ötletnek tűnt, megvettem a júl.8 Budapesti "vissza" járathoz, a Róma hazautat, immáron júl.11-re. az volt a mázlim, hogy a szállást még nem foglaltam le, mert előtte leesett a tantusz, hogy gáz van. Bocsánat és itt jön ám az eredeti kérdés. Azon gondolkodunk a napokban férjurammal, hogy teljesen hülyeség-e a júl.5 kallódó jegyünk mellé egy júli.4 Róma repjegyet venni? Tehát a 4 napos kiruccanás előtt 2 nap szünettel 1 napra kimenni Rómába? Mi a véleményetek? Gondoltam egy olcsó szállásra, és kis séta első nap délután jó kis vacsival, és másnap reggel szintén séta repülő indulásáig. Amitől tartok, hogy ez a 2 napos út elcsapná az igazi 4 nap hangulatát. Őszinte véleményeteket várom. Köszönöm, Era.
A múzeum vége a Kápolna. Nem tudsz máshonnan bemenni. De ha voltál a Múzeumokban, hogy nem voltál a Kápolnában? (További kérdéseket a Róma - utazási tanácsok topicban, légyszi, itt a szenvedélyekről van szó.)
Szeretnék kérdezni.Februárban már jártam Rómában.Előtte meg sok-sok évvel....
Azt szeretném megkérdezni,hogy ha csak a Sixtusi-kápolnába szeretnék bemenni(a múzeumot végig néztem télen)arra van lehetőség?Vagy csak és kizárólag a múzeumból vezető úton lehet bejutni?
Azért nem teljesen útikönyv. Építészettörténet, abból is a jobbik fajta. Nagyon jók a könyvei, sok mindent megtudhatsz belőle. Már csak a a Firenze, Velence, (Párizs) hiányzik.
A bencés szerzetesek boltja il Negozio Benedettino a Sant Anselmo kertjében, többek között 4-féle saját készitésü (belga-típusú) sört árulnak meg finom kézműves csokikat. (Lotto-számmal :)))) ) Ha valaki az Aventino kulcslyuk, Narancskert, Santa Sabina környéket járja, nem árt ha tudja, hogy toalett kávézó szintén elérhető a Sant Anselmo kertjéből siesta idején is.
Ezt a képet még fel szerettem volna tölteni Nektek, de nem találom melyik templom souvenir boltjában fotóztam. Az biztos, időrendben haladva a képeimen, hogy a Málta kulcslyuk után készült, és lefelé indultunk a Piramis felé. Biztos nem a Santa Sabina mert arról van képem, be tudom azonosítani. Na mindegy ,akkor is jópofa volt a füzérek, és szentképek soraiban ezt a polcot is látni. :)
Ismételten köszönöm a válaszát. Igaza van, tényleg vannak olyan topic-ok ahol az oda korábban beírók olyannyira magukénak érzik a felületet, hogy csak és kizárólag arról szabad szót ejteni a hozzám hasonló betévedőnek ami az általános sodorvonalnak megfelelő. De tisztelettel emlékeztetném: én csak kérdezni merészeltem.Javaslatát(tanácsát) megértettem és meg is fogadtam. Kijelentem: távol áll és állt tőlem, hogy megzavarjam köreiket. Nem is teszem többször.
Kérem kövezzen meg érte: nekem egy utazás már akkor megkezdődik amikor a lakásom ajtaján kilépek, kezemben egy bőrönd, vagy egy hátizsák. És ez utazás egészen addig tart amíg újra itthon nem vagyok. Nem vagyunk egyformák, és ez így van jól.
Az érdekérvényesitő képességen azt értem, hogy az akkor Rómából hazatért utasok közül talán vannak akik utána tudnak járni bizonyos események okainak, a konkrét repülőgép átstartolásnál maradva esetleg azóta már tudják, hogy légi-irányítási baki, műszaki probléma vagy pilóta hiba történt, volt-e vészhelyzet, stb. És mivel vagyunk még mi a többség, akik jó eséllyel soha soha nem tudhatnánk meg, hogy ténylegesen mi zajlott le, gondoltam megpróbálok informálódni. Mea culpa, mea maxima culpa, ezt tényleg nem az Önök topicjában kellett volna megtennem.
Köszönöm azt is, hogy visszavárnak egy esetleges római élménybeszámolóra. Nem hiszem, hogy sor kerül rá. Jártam már ebben a városban is, szép volt, jó volt, szívesen emlékezem vissza az akkori, több mint majd másfél évtizedes távlatból most is felbukkanó élményeimre, az ott látottakra, de érzéseim-emlékeim nem ütik meg a a topic címében megfogalmazott elvárást: nevezetesen, nem lett belőle szenvedély. Európában egy másik mediterrán országnak vagyok a rajongója, ha pedig az egész sárgolyónkat nézzük akkor esetemben egy sokat szenvedett dél-kelet ázsiai kis ország, annak történelme, jelene és jövője, valamint az ott élő emberek megismerése, tisztelete és megbecsülése az egykor közöttük és értük végzett munkám jelenti a szenvedélyt. De azt hiszem ez már megint egy off volt, ezért megadólag várom a további minuszokat, esetleg az ismételt verbális elmarasztalást.
Sajnálattal, de ki kell ábrándítanom: szerintem/tünk az utazáshoz nem feltétlenül tartozik hozzá a repülőút milyensége, különös tekintettel egy szimpla átstartolásra, amiről még én is tudom, hogy micsoda, holott nehezen különböztetek meg egy repülőt egy hajótól.
Az érdekérvényesítésről írottakat egyáltalán nem értem. Olyan mértékű késést produkált a manőver, ami jogosítaná egy esetleges kártérítésre? Mert ha igen, akkor főleg a szaktopicban érdemes informálódni, annál is inkább, mivel ott sikeres "behajtásokról" is írtak már.
Nyilván a mínuszok rosszul érintették, de - mivel először jár itt - nem ismeri az előzményeket. Nem Ön az első, aki figyelmen kívül hagyja a topic témájára vonatkozó leírást, amelyben vastag betűkkel szerepel, miről beszélünk itt és miről nem. Ezen kívül a társtopicban (amelyet szintén megtalál a leírásban) foglalkozunk néha gyakorlati kérdésekkel. Annyiszor kellett már eligazítani az ide tévelyedőket, hogy - az igazat megvallva - unjuk már egy kicsit.
Sajnos már ezzel is teleszemeteltem a topicot, de úgy éreztem, tartozom egy válasszal. Remélem sikerült feloldani viselkedésünk hátterét. Természetesen bármikor várjuk vissza egy szenvedélyes beszámolóval, ha majd lesz ilyen.
Kedves volt Öntől, hogy reagált a kérdésemre. Köszönöm szépen a javaslatát . Megpróbálok ott is információt beszerezni.
Azért bátorkodtam erre a topicra gondolni mert úgy véltem, hogy egy egyébként csodálatos utazáshoz, meg egyáltalán a "Róma -szenvedélyhez" talán az oda-vissza utazás élményei is hozzá tartoznak. Abban is bíztam, hogy az adott gépen Rómából haza repülő majd kétszáz közvetlenül érintett utas közül néhányan - akiknek jobb az érdekérvényesítő lehetőségük mint nekem- már megtudtak valami konkrétumot az eseményről és azt pont itt egy Rómával foglalkozó topicban megosztják egy érdeklődővel. Szóval ezért nem a Ryanar topicban próbálkoztam először, ahol több száz járattal kapcsolatban lehet véleményt olvasni.
Ezúton is elnézést kérek azon kedves Fórumtársaktól akik érdeklődésemet ide nem illőnek/valónak minősítették és nemtetszésüknek a minusz jel aktiválásával nyomatékot is adtak.
Harmadik napunkat a Doria Pamphilj galériában kezdtük. Kicsit drágállottam a belépő árát, de megérte. Remek festményeket, korhű bútorokat láthattunk. Ami nem tetszett, hogy a képek nagyon rosszul vannak megvilágítva szerintem, nem látni őket olyan jól, alaposan. Itt legalább két órát eltöltöttünk, és a művészettől eltelve indultunk tovább a negyedben. Kiírtam magamnak egy-két érdekességet amiket megkerestünk. pl. a római kori márvány lábfejet, a vízhordó c. kutat, nagy örömömre mindet megtaláltuk. Megnéztük a Santa Maria Sopra Minerva Bazilikát, és aGesut. A Gesuból nem sokat láttam , mert pont mise volt. Azután megkerestük a teknősös szökőkutat, nagyon kis helyes. , és elsétáltunk a Campo de’ Fiori piacra. Mivel előző nap nagyon jót ettünk a Carlo Mentában, aznap is átsétáltunk oda. Még időben értünk oda, kaptunk asztalt, de pár perc múlva komoly sor áll. Hoztam az étlapot. J Ebéd után, szieszta.
Délutánra ismét laza programot terveztem, elmentünk a Borghese parkba. Jólesően sétáltunk keresztül, ami utunkba került azt megnéztük. Két dolgot szerettem volna megnézni a kis tavat a templommal, és a várat, mindkettőt megtaláltuk. Utolsó nagy kitekintés a városra a Pinció teraszáról. Majd a Popolóról séta a Spanyol lépcső, Trevi irányába, közben már búcsúztam a várostól. Utolsó fagyi a Palmában. Volt még két kipipálandó tételem, a Mózes kút, és a Fontane templom a 4 kúttal. Szépen felcaplattunk a Barberiniről, és megnéztük ezeket is. A 4 kút nagyon tetszett. Hát a Mózes eléggé félresikerült alkotás lett valóban, de ezt is látni kellett. Innen a narancsfákkal övezett úton ballagtunk a metró felé, vagy inkább már csak csoszogtunk. J Mentem volna még ha bírja lában, de már nem. Majd legközelebb. J Ennyi fért bele a mi tavaszi kiruccanásunkba. Nagyon finomakat ettünk, ittunk, csodálatos művészeti élményekben volt részünk. Azt hiszem ezt a hétvégét sikerült eddig a legjobban megszerveznem, nagyjából éreztem már mi mennyi fér bele, nem hajtott a látni kívánás már annyira, több kinti program is belefért, pihenéssel, rácsodálkozással, vagy csak egy kis üldögéléssel fűszerezve. A Trastevere a szívem csücske lett, itt éreztem magam a legjobban.
Télen kimaradt a Villa Farnesina, idén a reggeli után ide siettünk. A villa nem okozott csalódást, csodás festményei mind élvezetes volt számomra. Ó és a kert a sok narancs és citromfáival. Azokat imádom, csodálatosak. Miután a tavaszi tervemet úgy raktam össze, hogy több kinti látnivaló legyen (hogy párom legközelebb is hajlandó legyen kedves városomba eljönni vélem) elindultunk a Gianicolo irányában. Itt jegyezném meg, hogy hiába esett első alkalommal az eső (mit esett szakadt) a Trastevere rész számomra nagyon kedves. Imádom benne a szűk utcácskákat, a kint ülő bácsikákat, nénikéket, a madzagokon lógó ruhákat, a hangulatos kis kávézókat, trattoriákat. Szóval felértünk nagy szuszogások közepette a Gianicolo tetejére. Szökőkút. J Nagyon szeretem a szökőkutakat, olyan kisgyereknek érzem magam körülötte, jó érzés kicsit belepancsolni. Fontana dell’Acqua Paola. Fotózni kicsit nehéz, kissé belelógva az út kanyarába lehet jó épet készíteni . J Első körben lemaradtam a Tempiettóról, egyszerűen nem találtam. Nézegettük a San Pietro in Montorio templom oldalát, de nem láttuk a kis kápolnát. Így továbbsétáltunk a terasz felé, ahol ismét csodálatos kilátás tárult elénk. Elsétáltunk a világító toronyig, majd visszaindultunk. Nem vártuk meg az ágyúlövést, bár már nagyon készülődtek fél 12-kor, mert még tervben volt a Carlo Menta, és tudtuk oda nem szabad későn érkezni, mert nem kapunk asztalt. Azért a kisördög nem hagyott békén, kértem páromat járjuk körbe még egyszer a San Pietro in Montorio templomot, mert itt kell lennie a Tempiettonak. Kitartásom eredményes volt, valóban jobbra elsétálva bepillantva a kerítésen megláthattuk a kicsi de kis csinos kápolnát. Ekkor vettük észre, hogy bent is sétálnak. Mire kinyomoztuk, hogy ide külön belépő kell, és a hozzá tartozó kiállítást most nem szeretnénk megnézni, inkább maradtak a kintről lesett fotók. Immár megnyugodva indultunk lefelé a dombról, be a Trastevere belső utcáiba. Megnéztük a Santa Maria Trastevere Bazilikát, itt nem tartanak sziesztát, tudtam nyitva lesz. Elindultunk megkeresni a Carlo Menta éttermet, nem siettünk, élvezettel jártuk a kis utcákat. Ez az étterem egy kis gasztronómiai íz bomba. Még másnap is visszatértünk, annyira finom és olcsó volt az étel. Maga a hangulat a kis asztalokkal, ahogy ott a sok ember nyüzsög, és jólesően falatozza az olasz tésztákat, pizzákat. Ebéd után szieszta a szállodában. Ez a kis pihenő adott újabb energiát a további városnézéshez.
Délutáni program a Capitolium volt, de mivel jeleztétek, hogy készen van a Mózes szobor, így előbb elmentünk metróval a San Pietro in Vincoli templomba a szobrot megcsodálni. Tényleg vakítóan fehér, szép. Ezután elsétáltunk a Capitolium két múzeumához. Itt még nyáron voltunk utoljára, és elég fáradtan tértünk be, ezért eléggé felszínes volt a látogatásunk. Most frissen láttunk neki a szobrok, képek befogadásához. Aki most megy figyeljen oda nem lehet az átjárót használni, ki kell menni az egyik épületből és úgy lehet átmenni a másikba. Azonban szekrény csak a főépületben van, tehát a hátizsákot hagyjátok ott. Mi persze hogy kivettük és azzal együtt mentünk volna tovább. Nem volt tömeg, egy nagy francia kamasz iskolás csoport járt előttünk. Meg is jegyeztük a párommal, milyen jó nekik ez az osztálykirándulás. A francia tanárnő nagy hévvel tartott előadásokat a gyerekeknek a képek, és szobrok előtt. Ráérősen, kényelmesen végignéztük mindkét múzeum anyagát. Ezután szépen lesétáltunk az Aventino irányában. Már ment lefelé a nap, csodaszép képeket sikerült készítenem naplementében a két régi templomról Herkules és Portunus templomáról. Valóban meglepően jó állapotban maradt meg mindkettő. Sajnos az igazság szájába nem sikerült betenni a kezünket, mert mire odaértünk zárva volt. Valahogy úgy gondoltam ez egy nyitott helyen van, nem kalkuláltam bele a templomok nyitvatartási idejét. De nem csak itt ért meglepetés a narancsliget kapui is zárva voltak. L Figyeljetek aki mostanában jár arra. 18 óráig van nyitva. Azonban az úton tovább haladva a Róma kulcslyuk felé, szimplán is voltak narancsfák, egy nyitott kertben ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a városra. A Róma kulcslyukán kinézni fantasztikus élméyn, gondolom így elsőre. Döbbenetes volt, ahogy a sötétben felvillant a Bazilika kupolája. Kisebb sort álltunk végig miatta, de megérte. A fénykép nem lett tökéletes, de most is itt látom magam előtt a képet. J Bár párom már kicsit fáradt volt, de egy kis sörerősítéssel rávettem, hogy menjünk még el a piramisig. Megnéztük, láttuk, ennyi. Nem ragadott magával. Innen metróra pattantunk, és irány a szállás.
a szállás.
