- a fiúkat és a lányokat szegregálni kell, a problémák jó része megoldódik.
- fordított nemi arány kell az iskolákba (is), ill vissza kell a férfiakat szerezni a tanári pályára. ... :-) férfiakat, nem buzikat és pedofilokat, meg egyéb beteg embereket.
- igény szerint indítani koedukált és lány osztályokat, majd a családok eldöntik az irányt.
Jelen foglalkoztatási adatokból kiindulva a gyerekek felét ki lehetne szórni, ez jóval több mint cigánykérdés.
A tehetős nem viszi el gimnáziumba már 10 évesen, ha megszüntetjük a 8 osztályos gimiket, ez megoldás. (Egyébként ez úgy alakult ki, hogy csökkenő gyerekszám, növekvő gimnázium szám, tehát kellett a gyerek az állások megtartásához, ezért elszívták az általánostól.)
Az kényelmes dolog, hogy a tanár lemond ezekről a gyerekekről ugyanakkor a fizetését felveszi. Ha tényleg rossz ebben a hatásfok akkor máshogyan kell ezt megoldani és más szereplőkkel. A jelenlegi tanárok meg versenyezzenek a megmaradó elitiskolai helyekért.
Az arány attól függ, hogy milyen szintre gondolsz.
Őket is lehet fejleszteni, de figyelembe kell venni a szintet, amelyről indulnak.
Amennyiben lehet hinni a különböző leírásoknak a finn oktatási rendszerről, ott a tehetősebbek nem viszik el a "jó" iskolába a gyerekeiket. Ez segíti a különbségek csökkentését. Akinek tanulási nehézségei vannak azokat - az osztályban egyébként bent levő tanár mellett - asszisztensek segítik. Az "átlagos" diákokra a tanár ügyel, a többieknek (ha nincs kiválogatva a társaság, akkor ők kevesen vannak) pedig az asszisztens segít tartani a tempót.
Ha ennyire egyértelmű és sorszerű a különbség (én ezt nem hiszem) akkor felesleges a közoktatás ezen részét fenntartani, le kell építeni, megszüntetni iskolákat, elküldeni pedagógusokat és más intézményrendszerre bízni a fejlesztést. Egyébként a gyerekek hány százalékára gondolsz?
"A diákok ugyanonnan érkeznek, a 3 éves kortól kötelező óvodából, egyáltalán nem indokolt, hogy ilyen gyorsan hatalmas különbségek legyenek."
Nem az óvoda hozza a különbséget. A meglévő különbséget nem képes eléggé csökkenteni. Az egyik gyereket viszik bábszínházba, közösségi programokra, sokat beszélgetnek vele, közösen néznek mesét, a másik csak a társaival beszélget, játszik, otthon alig beszélgetnek. Ez olyan különbség, amit ledolgozni az iskolarendszerben szinte lehetetlen.
Egyébként is az a vélemény a magyar oktatási intézményekről, hogy a különbség inkább növelik, mint csökkentik.
A diákok ugyanonnan érkeznek, a 3 éves kortól kötelező óvodából, egyáltalán nem indokolt, hogy ilyen gyorsan hatalmas különbségek legyenek. A finn oktatás azért is jó, mert alig van különbség a világvégi kisiskola és a fővárosi elitiskola eredménye között, nálunk bőven. A 6-8 osztályos gimnáziumot is be kellene tiltani, mert ez egy kényelmes szegregálás az egyik oka.
Jó voltál fizikából? Tanítsd! Ne otthon a saját gyereknek, hanem egyszerre harmincnak!
Én jól voltam matekból és fizikából is. És képtelen vagyok az gyermekemnek megtanítani. Egyszerűen nem értem, mi a f...-t nem lehet ezen megérteni, hiszen egyszerű mint a pofon. :-)))
"Ha jól tudom, korábban a tankönyveket vagy gyakorló vagy volt pedagógusok írták"
Amit írtam, az nem mond ennek ellent. Azt hangsúlyoztam ki, hogy más szakma, ezért nem várható el minden tanártól. Ha nem várjuk el minden tanártól, akkor díjazni kell ezt az erőfeszítést.
Jó voltál fizikából? Tanítsd! Ne otthon a saját gyereknek, hanem egyszerre harmincnak!
Más szakma!
Nem várható el a tanártól, hogy tudjon tankönyvet írni... Egy profinak - normális ütemben - egy tanév egy könyv. És az illusztrálást, tördelést, stb. nem ő csinálja.
Ha jól tudom, korábban a tankönyveket vagy gyakorló vagy volt pedagógusok írták. Ha kész volt a könyv, akkor kerestek néhány iskolát, ahol kisérleti jelleggel és a szerzők közreműködésével pár évig abból tanítottak. Amikor ez alapján "jónak találtatott", akkor szabadították rá a nagyközönségre.
De ez régen volt, talán igaz se volt.
(Az anyós szokott mesélni róla, aki tanítónőként részt vett egy ilyen programban.)
"Ha eddig nullát írtak akkor elég ambíciózus terv a százezer, elég lesz tárgyanként egy is, az fejenként minimális mennyiség, ha meg tudnak egyezni, hogy mi a jó tartalom."
Elég egy?
Nézzük meg csak azt, hogy milyen körből érkeznek a diákok, milyen családi háttérrel (nem anyagiakra gondolok) milyen szókinccsel! Van tankönyv, amely egy átlag feletti iskolában simán használható, míg egy rosszabb hátterű helyen ezt a könyvet a diák egyáltalán nem is érti. De legyen, szabjuk a könyvet a legrosszabb körülményekre! Akkor tekintsük a kötelező olvasmányokat! Jókait, Molnár Ferencet és még sokakat meg sem értik egyes helyeken. Itt már a tartalomról van szó. Azt se lehessen tanítani sehol?
Az általános- és középiskolai tananyag azért nem a tudomány csúcsa, tartalmilag szerény. A szükséges tapasztalat pedig pont a gyakorló pedagógusoknak van meg.
"A pedagógusoktól várom a tankönyvírást, ha már olyan jól tudnak kritizálni, havi 100 milliárd körül költünk köz- és felsőoktatsára, ebbe kellene beleférnie ennek ami ingyenesen használható köztulajdon lenne."
:) A tankönyvírás egy teljesen más szakma. Van, aki képes rá, van, aki nem. Plusz díjazásért biztos lesz rá jelentkező. Azt hiszem az OFI kapott rá néhány milliárdot.
Valószínűleg nem várod el a színésztől pedig a drámaírást, az úszótól az uszodaépítést. Attól még meg tudják mondani, hogy rossz a darab vagy rossz az uszoda.
"Lehet, hogy nem elég jòl, de mégis, végre, van erre kìsérlet. Rosszul tudom?"
Szerintem nagyon rosszul.
Gyakornokból kötelező előrelépni ped1-be, ped1-ből ped2-be. Ez tehát nem a minőségi munkát díjazza, aki éppen átviszi a lécet ugyanannyit fog kapni, mint aki fél méterrel felette volt.
Akit bizonyos feltételeknek megfelelt, az jelentkezhetett szakértőnek, aki végezheti a minősítést és tanfelügyeletet. Ez mennyiségi munkavégzés - nem tanítás - azért kap kiemelt bért. Tehát nem minőségi munkáért és nem tanításért kapja. Van szép számmal, aki tanárnak is hitvány, de szeret vele elbüszkélkedni és még tanítania sem kell annyit.
Jelentkezhetett valaki mentortanárként "mesterpedagógusnak" - elég szűk keretszámban - de ők is plusz munkáért kapják majd a pénzt, a minőségi munkavégzés nem jelenik meg. Aki bekerült, mindent visz (értsd: pont ugyanannyit kap mindegyikük), aki kimaradt, semmit nem kap.
Van egy pilotprogram, oda pályázni kellett - kb. 1000 főt emeltek be - megint az volt, hogy aki bekerül, mindent nyer - mind pont ugyanannyit - aki nem nyert, semmit nem kapott.
Mástól is hallottam már, nekem is az az elvem, hogy ha valaki egy egységnyi hasznos munkával járul hozzá a fejlődéshez, akkor kapjon egy egységnyi "jutalmat", ha valaki tíz egységi minőségi anyagot készít, akkor kapjon tíz egységnyi díjat. Itt most akár feladatgyűjtemény készítésére, megosztott jó gyakorlatokra gondolok.
Lehetne díjazni egy diákolimpiai kosárcsapat edzőjét, OKTV-döntős tanárát, sikeres pályázat készítőit, és minden mást is, amire nem is gondolok. Ezekre 0 Ft van.
Ha eddig nullát írtak akkor elég ambíciózus terv a százezer, elég lesz tárgyanként egy is, az fejenként minimális mennyiség, ha meg tudnak egyezni, hogy mi a jó tartalom.
