Az ytong jo otlet szerintem. Nem eszik meg a bogarak. Belulre 5cm szigeteles boven eleg.a klima ugyis megy 24 oraban. A tropusokon, amennyre en tudom a penesz nagyon nagy problema. A kivulrol szigetelt haz, par even belul hasznalhatatlan peneszbarlang lesz!
Kicsit mintha túlgondolnátok, urak. Mikor a sporttárs először itt járt, akkor linkelt egy projektet, vissza kell keresni. Egy angol csóka építkezett hasonlót, mindent leírt, tapasztalatokat, méréseket is.
Ezt érdekes lenne végiggondolni, lennének érveim pro és kontra is. Mivel arrafelé a falazat szétfagyásától nem kell tartani, így azt a részt elhagyhatjuk, de:
1.) A pára mindig a meleg oldalról a hideg felé fog áramlani. (A meleg levegőben több a pára.) Ha kívülre teszed a hőszigetelést-, akkor a pára bemehet a szigetelés alá. Esetleg penészedhet is. (Kéne harmatpontot számolni, de trópusokon nem ritka a 80+ relatív páratartalom, szóval lehetséges.) De az a lakáson kívül lesz. És, mint megállapodtunk, télen sem fog lefagyni, akkor kit érdekel? Mi lehet itt még a gond?.
2.) Ha belülre teszed, a lehűtött falazat hőtároló képességével nem számolhatsz, 24/7-ben kell mennie a klímának. Kérdés, hogy gond-e ez?
3.) Viszont amúgy meg milyen hőtároló képessége van egy 25 centis Ytongnak? Az kb. könnyűszerkezet.
Nem tudom, milyen környezeti viszonyokra számítasz a jövőben arrafelé, de tuti kell neked 25 centi hőszigetelés? Annyit itthon teszünk -ha nagyon előrelátók és gondosak vagyunk-, márpedig itt a méretezésnél kint-bent hőmérséklet különbség kb. 40 fok (bent +22, kint -18) Neked (gondolom) kb. 10 fokot kell áthidalnod, arra kell méretezned a hőszigetelést.
Csak úgy "kilóra":
Ha itthon van egy 0,2 W/m2K-es, elég jó falazatom, akkor a téli "pótlandó" hő 40 fok különbségnél 80 W/m2, 20 fok különbségnél (a téli "szokásos" kinti 0 fok) 40 W/m2.
Ha te is beéred ezzel a 40 W/m2 hőcserével, akkor 10 fokos különbségnél elég egy 40 W/m2K-es falazat. Ezt a 25 centis Ytong pár centi (pár<5 cm) szigeteléssel fogja tudni. És akkor nincs dübelezés, nincs görcsölés, nincs pöcsölés.
De majd a szakértők kijavítanak, ha hülyeséget írtam.
ha keversz bele 300kg cementet, 200kg homokot, 120 liter vizet, akkor biztos, hogy nem kell sem OSB sem betonyp. Akkor a kb. 550kg/kob lesz.
Le is lehet ragasztni a UW profilt az aljzatra, ketkomponeses epoxi parketta ragasztoval. Az UA profilt az ajtokhoz le kell furni a UW profilhoz vastagabb lemezcsavarral kell rogziteni.
Betonkeverovel eleg sokat kell keverni ezt az anyagot.
A legtobbet lapostetonel hasznaljuk, lejtbetonnak. Gyarit, olyan 800kg/kob a surusege. 4-8 homok van benne.
A 350-es konnyubeton az egyebkent eleg kemeny ahhoz hogy az epitkezes kozben jarjanak rajta, dolgoztatok mar ilyennel? A 350-es mondjuk azert lenne jobb, mert kevesebb cementet meg homokot kellene felhordanom a negyedikra :)
A szakvelemeny szering maximum 800-as konnyubeton mehet. Igazabol azt a salakot helyettesitenem konnyubetonnam ami a statikus szerint maradhatna benn is. A salakot 1100 kg/m3 halmazsurusegure mertem.
A salakot nem árt ellenőrizni, hogy nincs-e benne kén (szemrevételezéssel) mert megeszi a vasat, acélt. Igazából a korróziós nyomokat kell nézni. Láttam már átm. 8-as vasból keletkezett átm. 0,8-t!
Polisztirolos konnyubetont lehet hasznalni szerelobetonnak, hogy arr epitsem a gipszkarton valaszfalakat? Ha igen akkor milyen keveresi aranyban (polisztirol gyongy / cement / homok)?
itt europában a szigetelést a fal hideg oldalára tesszuk, hogy a fal ne tudjon harmatpont alá hulni, és ne nöjjön rajta a penész. te a fal meleg oldalát akarod leszigetelni párazárás nélkul. ezt ilyen formában én személy szerint nem csinálnám, még ha fizetnek érte akkor se!
A hőszigetelés alá nem kell fólia,legalább is párazáró fólianem.De ha már ott van egye a fene.
Viszont a hőszigetelés tetejére nem ártna valami takarás.A por ellen. Ennek a takarásnak viszont szigorúan páraáteresztőnek kell lenni.
Anno régen a padlásom a következő hőszigetelést kapta:az agyag réteg etávolítva keverőládába gyüjve ill. egy sarokba a padlássarkán felhalmozva.
A régi deszkára kettő réteg kb 20cm hőszigetelés téve az előre élére állított pallók közé pallótáv kb 1m. A pallót a tetején léccel hézagosan fedve és rá vissza a vízzel képlékennyé tett sár. Ja a szigetelést a sár alatt még kartonnak és régi szőnyeggel fedtem.
Néhány céltudatos ember leviszi az agyagot,felpakolja egy teherautóra irány a lerakó --hulladék átvevő és fizet érte jósokat.
Igen, az infok jok, az acelgerenda hossz az 570cm es a tavolsag az acelgerendak kozt 1m.
A statikus szerint minimum 8cm salakot kell kivennem, hogy elbirja a 6cm esztrichet.
A 185mm-be a gerenda felett bele kell hogy ferjen egy 80-as szennyvizcso lejtessel egyutt, 1cm burkolat es az EPS hoszigeteles (amiben a csivek lennenek vezetve).
A padlo nincs teljesen kibontva, a fodem alatt egy masik lakas van.
Igen, teglaboltozat van (ez a baj, hogy erre nem tudok valaszfalat tenni csak ugy), I200 vagy I220 -as acelgerendakkal (ovszelesseg 95mm), 1m a gerendak kozott, 570cm fesztavval. Veges keretem van ra :) Probalok sok mindent magam elvegezni, kiveve az esztrichet, mert ahhoz nem ertek es egyszerubb geppel csinalni.
Valami ilyesmi retegrended tervezek (mm - ben az acelgerendak tetejehez kepest, a foliakat nem irtam bele)
burkolat teteje 185
estrich teteje 175
EPS100 teteje 115
szennyvizcsovek teteje 110
salak regi teteje 65
acelgerenda teteje 0
salak uj teteje / EPS alja -35
acelgerenda tove -85
Itt ugye 5cm salak lenne benn hagyva, de erre nem tudok gipszkarton falat epiteni.
A masik problema, hogy nehol csak 5mm EPS lenne a szennyvizcsovektetejen. Ez nem tudom, hogy baj-e.
Porossuveges boltozatra padlofuteses esztrichet epitek. A salak ki lesz szedve, de nincs egyenletes szint (szerelobeton) amire a gipszkarton valaszfalak epulhetnenek es ezt nem is tudom betonbol kionteni a fodem teherbirasa miatt. Ilyen fodemnel, mire tudom a valaszfalakat epiteni?
Mikor legutóbb itt jártál, akartam mondani, csak talán elfelejtettem, hogy látok ott neked egy piaci rést:)) jelesül valamilyen árnyékoló gyártását. Ugye írtad, hogy arrafelé árnyékolni nem szokás, hát rá kell kapatni a népet. Bambuszroló, zsalugáter, redőny, napvitorla, amire találsz mesterembert. Te meg grundolsz rá kereskedő céget:))
Nem baj, ha nem ismerted......Vannak helyzetek, hogy az örökéletre épitett lakást 48 órán belül el kell adni. (Addig nem hittem benne , amig be nem következett--aztán megismétlődött )
Az jó ha egy nagyobb cég veled reklámozná magát....
Amikor ezt írtam, az jutott eszembe amikor elmentem az ytong itteni megfelelőjét gyártó céghez megbeszélésre. Nem kis cégről van szó, nagy volumenben gyárt a 70 milliós országban.
Tőlük lesz a fal, az áthidaló, a födémpalló és a lépcső szerkezete és még pár dolog
Amikor elmeséltem nekik a tervemet, a tervrajzok és a kivitelezés módjának részleteit, akkor azzal a kéréssel álltak elő, hogyha az építkezés beindul akkor azt ők is szeretnék figyelemmel követni és dokumentálni, és a jövőben felhasználni a termékfejlesztésekhez, és a termékek reklámozásához is természetesen, és hogy az emberekkel megismertessék a komplett új technológiákat.
A süllyesztés után 7/8 cm-et lenne a falban a dübel. ami szerintem már nem kevés.
Igen, a semminél biztosan több.
Hogy miért nincs? Nem garantált a válaszom, de tapasztalat alapján:
Mert nem szigetelik a házak falait! Ennek több oka is van, röviden:
-Nem is hallottak róla az emberek nagy része, hogy ez létező technika,
-aki hallott róla, abból is nagy részének nincs rá pénze, vagy ha lenne is, sajnálja rá, mert nem olcsó az itteni fizetések mellett... (amennyi összegbe kerül majd nekem csak maga az eps, az kb. 2 évi fizetése 1 átlagos/ szegény thai embernek) helyette inkább vesz klímát, és fizeti a villanyszámlát...
A külső falak sokszor 7,5 cm-es betonblokk téglából, vagy 6/7 cm-es mini üreges pirostéglából készülnek. lakóparkok általában 7/10 cm előregyártott vasbeton falakból.
A fejlődés már elindult, igaz lassan. Egyre gyakrabban látom, hogy már ytongból készül a külső fal, de az is 7,5 cm , nem, nem elírás.
Vasbeton pillérvázas építés (pillérváz szuper jó hőhíd ebben az esetben, mert tégla közötte, nem előtte) vázkitöltő falakkal a megszokott módszer itt.
Tehát ha követném a helyi szokásokat, az nem sok jóra vezetne.
Extrém ritka esetekben már jobb a helyzet, pl. 2x7,5-es külső fal 5cm-es légréssel (ez adja ki a 20 cm-es pillérvastagságot.)
bonyolítani nem szeretnék semmit, csak hosszú ideig tartós, minőségi, fentartható építést kivitelezni.
Tehát szerinted nem feltétlen szükséges a dübelezés?
az előnedvesítés része a tervnek.
(nem a reklám helye, de)
Szigetelés ragasztásához a soudal-tól a Soudabond Easy Genius Gun tervezem használni.
Hihetetlen módon az elérhető itt Thaiföldön is.
Addig, amíg ezt a dübelt sem találtam meg, azaz amíg semmi dübelt nem találtam, addig én is gondoltam arra, hogy abból a pénzösszegből, amibe a dübel kerülne, veszek plusz pu habot, és nem sajnálva, "kicsit" többet nyomok az eps táblára ragasztáskor.
A külső fal felülete durván 250 m2
A talált dübel árán (szállítási költség még tisztázás alatt!) kb, (minimum) 20 vagy talán akár 30 darab 750 ml-es pu habot tudnék venni.
A soudal ajánlása szerint 12m2-re elég 1 flakon, így a dübel árán vehető mennyiség is már önmagában elegendő lenne a gyári ajánláshoz. Így ergo eredeti ajánlott mennyiség + dübel helyett annak árán vett hab mennyiséggel már dupla adag habbal is ragaszthatnék.
Viszont a "matrac" effektus miatt a 2x annyi ragasztóhab és dübel nélkül az nem annyira jó megoldás a meglátásom szerint, mint a normál adag ragasztóhab+dübel
Dübel T sémában lenne rakva, déli oldalon 8-as ( a hihetetlen erős nap miatt) többi oldalon talán 6-os kiosztással a hihetetlen erős nap miatt.
Talán, ha vizet öntök rá, végül is úgy talán lehet. Mert egyébként tényleg olyan, mint a liszt, elviszi a szél. Bár most épp nem kell sehova töltésnek.
Az a gond, hogy az Ytong-ba a klasszik dűbelek jóval kevesebbet fognak, és ha csak 5 cm megy bele, az így nem sokat ér, de ha bemélyíted 2-3cm-el és pogácsázod, azzal sem váltod meg a világot.
A semmitől biztosan több, de bele kell gondolni, hogy miért nincs Thaiföldön ilyen dűbel? Ha minden második házról leszedné a szigetelést, akkor gondolom kapható és bevett megoldás lenne ott is. Ráadásul PUR habbal ragasztva sokkal erősebb a szigetelés "ragaszkodása", nem mondom, hogy nem lehet letépni, de szerintem érdemes lenne azon a tájegységen/éghajlaton bevett megoldásokat követni, tehát ha ott mindenki dűbel nélkül szigetel (mivel nem kapható dűbel) és nincsenek rendszeres hibák, akkor lehet kár bonyolítani...
Egy gyors és "egyszerű" kérdésem lenne biztonsági okokból.
Kérlek titeket, adjatok tanácsot. Köszönöm.
Tudom, hogy a szigetelést erősen ajánlott dübelekkel is rögzíteni,
de itt Thaiföldön (ahol élek és építkezek) elég nehéz beszerezni. Szinte lehetetlen.
Csak ilyen dübelt sikerült eddig találni, lásd a képeket.
Ez is kínai szállítás/rendelés lenne az ottani gyártótól.
25 cm hosszú és 6 cm tányér átmérő.
25 cm-es ytong falra 20 cm eps szigetelés fog felkerülni.
Terv, ha szükséges a hossz és furatmélység miatt, hogy 2 vagy 3 centivel be lenne süllyesztve a szigetelésbe. (2/3 cm marás a szigetelésből majd 25 cm-es dübel majd dübel pogácsával hőhídasság csökkentés/lezárás)
Magyarországon ilyennel még nem volt dolgom anno, hogy a fej/tányér külön van.
Megfelelő és használható ez a típus is szerintetek?
Nagyon szépen köszönök előre is minden hasznos tanácsot.
Előlről 2 szerelt gázkémény, alu spiro-spikocsőből, ki hogy hívja, az nagyjából rendben van, eltekintve az esztétikától. A hátsó csövezés az érdekes, szerintem 2 szintes az a kecó.
A fém csövek légtechnikában használt spirocsövek is lehetnének, megszólalásig így néznek ki.
A hátsó csatornacsövezést sufnituningos hétvégi házaknál láttam már sokszor, de ott télen nem használják, úgyhogy tényleg a fagyveszéllyel nem számoltak.
Tudtommal alátámasztás nélküli szerkezetnél nem alkalmas a mikrofiber, egy alátámasztott betonlemeznél jó lehet (ipari padló), meg még egy klasszik kerti lépcsőnél is, ahol csak szintkülönbséget hidalsz át vele, de alatt döngölt sóderágy van, amire még betonvas nélkül is rárakták régen a lépcsőt.
Viszont födémet és alátámasztás nélküli betonlépcsőt el kell felejteni gyorsan.
Egy kedves ismerosom kitalalta, hogy a lepcsofokokat betonbol csinalja, amibe vas helyett mikrofiber-t tesz. Nekem ettol felall a hatamon a szor, de hajthatatlan... (mert ipari padlokat is ebbol csinalnak...)
Csak en vagyok ennyire paras, vagy tenyleg orbitalis baromsag az otlet?
Hát valami ilyesmi, nem tudom pontosan, hogy a födém hogyan csatlakozik a fallal, sosem bontottam még ilyet, építeni meg pláne. A tervem az lett volna, hogy ahol van egy sor tégla a mennyezetszinten oda kapott volna áthidalót, akkor ki lehetett volna venni a betont, aztán ablaknyílás méret kialakítás. Így ez egy hatalmas betonkoporsó az ablak felett.
Ahhoz, hogy a hőhíd megszűnjön, ahhoz ezt a durung helyben öntött beton áthidalót ki kellene vésni. Érthető, hogy a nem kellő lyukat az általad említett ytonggal eltűntetem, de fölötte marad 20+ centi beton a fal teljes szélességében.
Fürdőszobába került be porotherm B12es áthidaló az új ablaknyílás kialakításakor, ott egyáltalán nincs hőhíd probléma, pedig ott aztán nagy a páratartalom. Emiatt gondoltam a kiváltásra, valamint felfalazásra, akkor megszűnne ez a probléma. Az új ablakot beljebb akarom tenni, hogy a redőnytok ne lógjon ki a falsíkból, ami azt jelenti, hogy a lelógó beton mögé kell tegyem kb 85 mmrel. Ekkor gondoltam, hogy felragasztok egy 80mmes XPSt, annak neki a toktoldó, aztán a maradék részt a korábban említett gipszkarton doboz.
Be lehet szabni- Ytong fűrésszel, össze lehet ragaszrani a lapokat vastagságban is a saját ragassztójával. Ékelni nem lehet. Lehet hogy érdemes lenne a tetejére szerelni egy fagyapott lapot, azt meg talán meg lehet ékelni.
Elég mocsok anyag- mert nagyon porózus, de megvan minden papírja a belső hőszigeteléshez és én elég sokat használtam. Nem csapódott ki rajta soha a pára.
Ki kell jól takarítani azt kosszo üreget... lehet, hogy rá kéne vakolni a multipor ragasztójával.
Teli kell hálózd talán az egész falsíkot, hogy valahogy nézzen is ki.
Amíg nincs hőszigetelés, addig megmarad a hőhíd, elemmagas áthidalóval is csak valamivel lenne jobb a helyzet. Én abban gondolkodnék, hogy legalább valamennyire megbontani azt az előtetőt, a "falfát" valaminő távtartókon keresztül visszafogatni a falhoz. Bár szerintem oda kellhet valami függőleges tartó is így már, ha még nincs. Nálam is lesz hasonló, bár egyszerűbb operáció, én purenitből gondoltam távtartót gyártani. 3-4-5cm vastag purenit-csíkokat lehet venni, azokból ki lehet rakni a szükséges vastagságot. Én gyártok majd 15x15x15cm-es kockákat, bár nálam csak függőleges tartó mögé kell tenni.
Azzal tisztában vagyok, hogy az áthidaló szerepét tölti be, külső hőszigetelés nem játszik, emiatt bevéstem volna fölé három porotherm áthidalót, majd a meglévő ablakhoz igazítottam volna a nyílás méretetét. De sajnos nem tudom megoldani, mivel belül mennyezetszinten van a beton teteje, kívül meg a terasztető falfája akadályozna ebben, de már gondolkodtam azon hogyan lehetne addig levenni a falfát, amíg a melóval elkészülnénk.
Illetve az alsó 35cm rész az vélhetően nem tehervisel, hanem a fölötte lévő 23 centis talán betonkoszorú, de jobb azokat békénhagyni. Kívülről hőszigetelsz, belülről simán kivakolod és kész. Nekem sem volt szimpi a gipszkartonos-gyapotos megoldás, vakoltam inkább, megmaradt a beugró, nem csúnya szerintem...
Azt a dolgot ott áthidalónak hívják, teherviselő szerkezeti elem, nem kellene zargatni nagyon semmivel sem, furkálni-vésegetni legkevésbé.... A problémádra a megoldást külső hőszigetelésnek hívják, kellene oda értelmesen min.15centi vastagságban felragasztani valami szimpatikus anyagot, mondjuk EPS-t. De persze nem csak az áthidalóra, hanem a teljes falra illene ....hozzá még a padláson is elteríteni 20-30cm hőszigetelő-gyapotot.
Szobafelújításba fogtunk nemrég, szokásos régi belső redőnytokos történet. Namost bontás után kaptunk egy hatalmas nagy betonkoporsót az ablaknyílás felett. Megvizsgáltam (a csatolt képen látszik, hogy a betonkoporsó kb 22-24 centi magas, közepét megfúrtam 23 centi mélyen nem jött téglapor. Plusz a lelógó része, ami mögött volt a redőnytok, 35-36 centi. 38as falról van szó, és ez értelem szerint a fal teljes keresztmetszetében jelen van a falban. (most már érthető számomra, hogy a három éve felújított konyhában, miért látszik a hőhíd jelenség redőnytok felett 20 centi magasan. Mert gyakorlatilag a fal beton. Nekem ezen tulajdonságai mellett nem tetszene az a népszerű megoldás, hogy gipszkarton doboz, bele üveggyapot, aztán jóvan. Az én elgondolásom az hogy ki kellene bontani a beton szarkofágot, aztán porotherm áthidalót beépíteni, a maradt nyílást befalazni. Namost ez ami miatt necces, hogy nem tudok porotherm áthidaló bevésni, kívülről ott van a falra felcsavarozva a terasztető ,,falfája" ahol az első sor tégla van, belülről ez pedig már mennyezetszint. Attól tartok, hogy két éven belül itt is kiüt a hőhíd jelenség. Első körben nem is gondoltam, hogy ide ennyi beton van öntve. Mi lehetne a legjobb megoldás?
Epokitt szerintem nincs már, de kétkomponensű epoxy alapú ragasztó rengeteg. Lidltől a Sikaboltig minden színben, szagban, ízben, és főleg árban. Mivel itt csak egy "adagról" lenne szó, viszont egy temetői hiba a rokonság (és főleg az asszony) rosszallását váltaná ki, aminek az elkerülése nagyjából minden pénzt megér, én rögtön a Sika felé mozdulnék. Ők meg tanácsot is adnak, melyik termék legyen:
Külön nincs alátamasztva kb. 1,5 méter széles a lap. cementkötésű faforgacslapról(betonyp) van szó. A zuhanytálca nem épített, hanem rendes zuhanykabin lesz.
milyen sűrűn van alátamasztva, milyen vastag fogácslapot forgácslapot fogsz használni és hány rétegbe szereled a lapokat?
A lapokat két rétegbe, kötésbe kell szerelni és be kell tartani az alatámasztási távoságokat. Le kell jól csavarozni őket.
A lapokra egy nagyobb szemű drivit halót kell rátűzni. Aztán egy gyengébb minőségű csemperegasztóval, fésűvel, ráhúzúnk egy réteget egy irányban, utánna a másik irányban.
Utána jön a vízszigetelő membrán és az élszalag. Két rétegben, ahogy a használati utastáson írja.
Aztán egy jó minőségű szeperflexibilis ragasztó.
A nagy kérdés az, hogy milyen szifont szeretnél használni?
37. § (1) * Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad. (2) * A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal. (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével. (4) * Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
itt jól értenek szerintem az építési szabályokhoz! Adott két ingatlan, az egyik egy kereskedelmi üzlet, amelynek van hátul egy ajtaja amelyen rendszeresen átbámulnak, zajonganak éjszaka is.
Jól tudom hogy ingatlan "mögé" nem nyílhat nem tejüveg ablak, meg gondolom akkor ajtó se? Lett emelve egy új magas kerítés de nem oldotta meg a problémát, viszont az ajtó megszüntetésére van-e lehetősége a másik félnek?
Az épület viszonylag új építésű ( kb 15 éves) de a közműtérképen se úgy van berajzolva ahogy a valóságban van, az épületek régen egy tulajé voltak de azóta mindkettő tulajdonost váltott, ez okozza a konfliktust.
Van egy pincém a föld alatt jó mélyen, kisméretű téglából építve, felül boltozva és anno a kiszedett föld visszahordva a tetejére. Most kellemes 12-15 fok van benne, kb mindig. Ha a tetejére hordott földet elvinném és ráépítenék egy garázst (a pincét nem érinti az egész, még így is lesz rajta kb. 40-50cm föld), az statikailag rendben lenne? Gondolom egy jól bevasalt lemezalap megállná a helyét. A pince hőmérséklete vajon hogyan változna? Csinált már esetleg valaki ilyent?
A szigetelés felrakása, a szinezés hiányosságai (sok helyen kihagyott anyagot, látszik a háló), a tető lemezelése igénytelen, hiányos stb . Ezt szóban írásban jeleztem, de nem történt semmi.
% ban kicsivel több munkát végzett el,de amit elbaxott azt ha mással csináltatom meg az duplája...
minden pénzutalásnál neki számlát/bizonylatot kell kiállítani (NAV bejelentés?)
nem kell írásos szerződés, nem kell kéktollas szerződés, létezik szóbeli és ráutaló magatartásos szerződés is.
számodra az a fontos, h nálad legyen az ő általa eredetileg aláírt szerződés (emailt és faxot is elfogadnak). az nem fontos, h a te aláírásod kéktollas legyen, mert azt te bármikor pótolni tudod a papíron.
mi a célod? pénzt visszaszerezni, vagy a végén kevesebbet fizetni?
ami a legfontosabb: csak addig együttműködő veled, amig pénzt akar tőled. amint te akarsz tőle bármit is, abban a pillanatban eltűnik. vagyis mostantól ne fizess addig, amig nem rendeztétek a problémáitokat. a legutolsó mozdulat az utalás (és csakis előre küldött végszámla ellenében).
mérnök vagyok, nem pedig ügyvéd/jogász, ugyhogy nem 100%
Nem túl jók a kiindulási feltételeid. Hiába zavarod el ,a biróságon nem tudod megvédeni magad --sőt te akartál "okosban , feketén foglalkoztatni".
Az átlagos "kiemelt VIP" építtetők is alul szoktak maradni ilyen esetben. Ott sokkal gyakoribb a vállalkozó elzavarása--még 2-5X is. de nekik erre is telik.
Ami viszonylag védhető; elszámolsz vele, 10-20-50%-t levonsz a munkadijából, A tönkretett anyag nehezebb ügy.
S nyilvános helyen kamera képben , tanúk előtt adod át a pénzt--ha ad számlát!!Amig nem ad késik a kifizetése.
Persze számolhatsz a "jó hired megsértésével" --mert a többi ilyen szakirányú vállalkozó ,csak vonakodva/túlárazva akarja majd elvállalnia befejezést
Emailben küldtem át neki. Az a kérdés, hogy ha nem mindenkinek eredeti -hanem az én aláírásom kinyomtatott- aláírás szerepel, úgy jogilag megállja e a helyét ha arra kerül a sor.
A kérdés jogos, valószínűleg nem. Ott gondolnám, hogy lehet valamit keresni ha valaki látta őt ott dolgozni és az elvégzett munka egyértelműen rossz minőségű.
Korábban a nagy esők után csak egy kicsi volt az alján, de mióta ez a lyuk van, félig, háromnegyedik telik meg az akna. Látszik is, hogy ott folyik be a víz.
Egy konzolosan 1m-t kinyúló "akasztófa" alapjának megtervezéséhez szeretnék segítséget kérni. A szerkezet célja boxzsák/hinta rögzítése a gyerekeknek. Az 1m karon 150kg-al számolnék.
Mórickarajz:
Tudom hogy az ilyen konzolosan kinyúló szerkezetek alapozása problémás mert a súlypont az alapon kívülre esik, (marharég voltak a mechanika tanulmányaim, de ennyire még emlékszem).
Mekkorára kellene megválasztani a "b" és a "h" értékeket hogy a megadott terhelést elbírja?
Érdeklődnék, hogy a közelmúltban módosított 2024-es lakásfelújítási program feltételekben is csak gázfűtéses családiházra lehet pályázatot beadni, hagyományos fatüzelésüre nem?
Padlóra csak a két komponenses, epoxi vagy poliuretán alapú. A második jól bírja a nedvességet is.
Sajnos nagyon gondosan fel kell takarítani a fogadófelületet és ki kell javítani a legkisebb hibát is.
Mélyalapozás is szükséges.
A legjobb megoldás az, hogy veszel egy szintelen alapozót és finom szemcséjű zsákos kvarcos homokat.
Mélyalapozás után lefested rolnival a padlót az alapozóval (vastagon) és rászorod a homokot. Aztán megismételed a műveletet. Gletvassal el kell húzni szép símára.
Utánna nezárod a szinezett festékkel, egy vastag rétegben.
Aljzatkiegyenlítőre lehet / érdemes betonfestéket tenni? Ideiglenes, egy évre szóló megoldás lenne. Utána feltörjük az egészet, mert botrányos a konyha padlójának egy része - aminek a helyén korábban spájz volt.
Nem kamra lesz. :) Ez egy kinti tároló, ásó, kapa, fűnyíró .... lesz benne, meg egyik részén kis műhely asztal, satuval. Jó lenne ha valami fény bejönne, azért gondoltam erre. Olcsóbb mint a trapézlemez
" Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad."
"hozzánemértésből eredő rombolásnak." Meg a pénzszórásnak, tényleg olcsóbb lett volna már szakemberrel jól megcsinálni.
Áll még, de a gerendának csak az önsúlyát kell tartania meg majd az álmennyezetet. Eleve autóemelővel préseltek be néhány gerendát, mint látszik a képen elég nagy a lehajlás, némelyikbe van egy kis előfeszítés is.
Szóval az hogy áll az annak köszönhető hogy a házimonolit födém még tartja magát, ha elkezd majd lejönni akkor lehetnek meglepik.
Elég nagy felületen fekszik fel, ha az onnan kihajlik úgyismindegy, de ugye azóta kétoldalról még meg is csavarozták.
A fagerenda széles, nagy felületen feküdt volna fel, a csavar meg vág mint a kés. Az acélizé az nem tudom, hogy mire jó. Azt hiszem, hogy ez egy tipikus példája a hozzánemértésből eredő rombolásnak. Ha még áll, akkor az a fagerenda bolcsességének köszönhető.
A leírás alapján ez poroszsüveg födém. A salak és az acélgerenda utálni szokták egymást. Ha már belepiszkálnak kifejezetten ajánlatos kipucolni a salakot. Az utolsó szemig. Az esetek elsöprő többségében nem volt rendesen kiszellőztetve a salak és a nedvesség hatására keletkező híg kén/kénessav a vasat jó étvággyal megette. Elég fölnézni a plafonra, ott lehet látni, hogy sík vagy enyhén boltozott a födém.
Ha lepucolod a födémig, úsztatott padlót csinálj, különben az alsó szomszéd meg fog őrülni a padló kopogástól (tudom, ez általában nem szempont egy felújításnál...).
Adott egy 1910-es években épült budapesti körfolyosós bérház. A fürdőszobában ránézésre az eredeti műkő padló van (vagy ha nem is eredeti, de minimum 60-80 éves), kb. ennek megfelelő állapotban... a fürdő felújítása kapcsán logikusan adódik, hogy a padlóburkolatot is cserélni kéne (a lakás maradék részén már frisebb a hidegburkolat, az teljesen vállalható állapotban van).
Mi szokott lenni a stratégia ezeknél a régi házaknál? Mire lehet számítani, bontás után mit találunk a műkő alatt? Mire rakták ezt anno? És milyen "modern" rétegrend jöhet egyáltalán szóba?
Amit a házről még lehet tudni, hogy azonos szinten egy másik lakásból van statikai szakvélemény (elsősorban a belső főfal kiváltógerendái miatt készült), abból annyi derül ki, hogy "I" acélgerendák közötti téglabetés födém, 98cm gerendatávolság, 10cm fejszélesség, salakfeltöltésbe ágyazott szegezett parketta (csak a parkettás részt bontották meg a szakvélemény elkészítéséig).
De a rétegrendbe van már egy aljzatbeton és két réteg járólap.
1. Le kell víz szigetelni a pince feletti födémet (csak akkor ha a pince tud szellőzni lentről).
2. Elég körülményes síkba hozni 17nm járófelületet ráburkolással.
3. Meg kéne édesíteni a jelenlegi burkolatot (akkor meg lehet, hogy közbe szétőrnek a csempék) , mert a legjobb mélyalapozó sem köt rá egy 20 éves csempére.
Nekem az a véleményem, hogy legalább az aljzatig le kell vésni mindent. Ez kb. fél nap munka két embernek, plusz a sit kihordása.
Aztán meg kéne nézni, hogy a téglabetét felűről milyen állatban van és hogy van bekötve a gerendákba, ha mosdó is van felette.
Utána gondolkozni, hogy milyen rétegrendet kell beszerelni az új burkolat alá.
Kéne valami terv. Ha nincs - lehet szabadkézi is - akkor kéne egy fszt.-i alaprajz, ha családiház akkor az egész földszintről megmérve a falak közti távolság és a falvastagság is. Meg kéne nézni, hogy a pincefödém alulról vízszintes vagy boltozott és meg kéne mérni a gerendák talpát, hogy milyen széles. Pince alaprajz sem árt.
a pince többi része a fürdő alatt van, nem akkora a pince mint amit számítottál. a gerendák közt tégla van a pince födémben azt látok.
hogy a tégla felett mi van az jó kérdés. inkább az a kérdés, hogy az eddigi stabil alapra, 20 éve áll ez ebben a formában rá lehet -e lapozni még egy réteget?
Ez nem remény kérdése. Egyébként kb. 5m2 pince az kb 2,5x2,5m, így látatlanba. Ilyen gyári gerendát még nem láttam. Ha ajtó fölé való gyári kiváltó van gerenda helyett beépítve akkor az mérsékeltebben vidám helyzet. 1 réteg járólap biztonsági tényező nélkül is 50 kg/m2. Mi van a gerendák között? Legolcsóbb ha megnézeted egy statikussal. Esetleg egy nagyon jó kőművessel, de nem azzal akivel csináltatni akarod. Ez se lesz olcsóbb.
Van egy kb 17nm előszobánk amit szeretnénk újra burkoltatni. Kádár kocka ház. 20*20 mozaiklap van lerakva, azon van járólap 20 éve. Semmi gond vele, nem mozog nem kopog nincs repedt lap.
Erre rá lehet tenni új járólapot?
Félek ha elkzedjük felszedni hatalmas munka lenne, és sok idő is, és nem utolsó sorban rentgeteg pénzt emésztene fel.
Sziasztok! Van egy teraszom, ami alatt pince van, és az oldalfalának a vízszigetelését javítanám, plusz XPS, háló, ragasztó, műgyanta. 1 vagy 2 centis XPS-t raknék, mert nincs szükségem hőszigetelésre (eddig sem volt ott), csak a vízszigetelés védelme és a szép felületképzés miatt raknám fel.
Az a baj ezzel, hogy a terasz burkolatát képező kő a fal egyik végén túllóg pár centivel a fal síkján, a másik végén pedig egy vonalban van vele. Ergo akármilyen vékony XPS-t rakok, a tetején lesz egy vízszintes rész, ami ki fog lógni a burkolat alól (és veri majd az eső) Ezt hogyan kéne szépen megoldani?
Van valami olyan profil, amit rá tudok tenni az XPS felső-külső sarkára, és ami takarja az XPS tetejét is?
Vagy sima élvédő menjem oda, aztán kenjem a tetejére is ugyanazt, mint az oldalára, aztán tömítsem a burkolat határán? (Ez mondjuk esztétikailag annyira nem díjaznám).
Vagy formázzam az XPS tetejét (Mondjuk ilyen alakra: /| )?
Azért a 6 b és a 7 pontok a lichthofok lényegi szerepét tekintve (konyha, fürdő, WC) minimum érdekesek.
(6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál.
Attól függetlenül, hogy zárt vagy sem, eleve általános helyen sem lehet olyan berendezés, ami zavarja a szomszédokat, szóval veszteni nem tudsz az üggyel.
Légakna 70. § (1) * Légakna középmagas és attól magasabb építményben nem létesíthető. (2) * A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad. (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell. (6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) * Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) * Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.
szóval, ha zavar: szólj neki h ez tilos, bontsa el.. (nem érdekel h hova máshova teszi, az nem a te gondod)
ha nem reagál:
1) épitéshatósági bejelentés
2) jegyzőnél 1 éven belül "egyszerű birtokvédelem" bejelentése
most még talán kimegy a zaj a nyitott oldalon, de ha a szomszéd telek beépül, akkor a zaj, és a klíma extramelege is "beragad"
(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
Nem tudom, hogy ez a legmegfelelőbb Topic e, de talán tudtok segíteni (ha másban nem, abban, hogy hol kéne inkább ezzel kapcsolatban információt szereznem).
Szóval, a földszinti lakást, ami egy nagy belmagasságú lakás, kb. 2 éve újítgatják (pár napot-hetet dolgoznak rajta, aztán akár hónapokig szünet). Begalériázták és ha jól láttam légcsatornák is beépítésre kerültek.
Ma ismét előkerült a fúró. Az ablakból lenézve látom, hogy elkezdtek klímát vagy hőszivattyút telepíteni a lakás külső falára (a légcsatornák miatt azt gondolom, hogy hűtés és fűtés is erről fog menni). Csakhogy ez a külső fal kvázi egy csatorna, aminek egy oldala nyitott (talán ezt hívják Lichthof-nak?). A földszinti részen az alsó fele be is van falazva (így valószínűleg még jobban szigeteli a hangot). Az elsőn lévő néninek és nekünk is 3 ablakunk nyílik erre a “csatornára”.
Én Budán a Hűvösvölgyben talákoztam légréses fallal. Meg sok helyen a két ház közti12-12 cm-es tűzfalakkal. Az előírás 25 cm volt. Azt mondták, hogy a két ház meg a közte levő légrés kiadja a 25 cm-t.
Be kell menni az építési hatósághoz és el kell kérni a saját és a szomszéd ház építési engedélyét. De ettől a vizesedés nem fog megszünni. Két fő irány van a megoldásra. Az egyik lebontani és újat építeni, a másik megakadályozni a vizesedést. A szomszéd kertje felöl megmagasítani a terepszintet (gát) és szivárgó. A szivárgóból is el kell távolítani a vizet. Könnyen lehet, hogy szivattyúzni kell. Érzésből az új ház a nyerő irány. De el is lehet adni vagy tudomásul lehet venni a vizesedést.
Dolgozunk olyan 24x 9 méteres házon- a földszint belmagassága 3.2 méter volt, ahol a középső tartófal 12-es tégla volt, alap nélkül, kb. 6 cm ki hajolva a 3.2 méteren. KB. 1947-ben épült. Az emelet egy 2.7 méteres belmagasságú manzárd volt, egy erősen megtőrt tetőszerkezettel. A válaszfalak 8cm vastag salakbeton, vakolva. Földszint feletti födém fagerendás. A
Bontani nem lehettet, szétdobtuk az egész házat. Csak a külső falak és a tetőszerkezet maradt meg. Volt ott minden, alapozás a belső falnak, födém fémszerkezetből, új lépcsők, stb.
Nálam is hasonló a helyzet. Úgy néz ki , hogy 30-as tégla főfalak, válaszfalak ugyanez a tégla futóra téve, ez egy 72'-ben épült ház. Szintén van egy kivenni kívánt válaszfalam, annyi, hogy a székállás nem a válaszfal feletti födém-gerendára terhel, hanem a mellette lévőre. Vagy talán a kettő közé, ezt még nem mértem ki. Mondjuk kisebb a fesztávom mint a sporttársnak, csak 4m.
A II. VH. előtt, sőt még némileg utána is a 12/14 cm vastag fal teherhordónak szamított HIVATALOSAN!. Lehet, hogy utána még hosszú-hosszú évekig ez élt a köztudatban!
Nyilván tipikus kádárkocka. Statikussal megnézetni nem ártana, mert lényeges lehet, hogy a tető függőleges tartói (székállás) hová terhelnek. Lehet éppen alóluk vennéd ki a falat.
Egyelőre tájékozódni próbálok, és ehhez kérném a segítségeteket.
Adott egy 70-es években épült ház, beton alapon, b30-as falazattal.
Ebben az épületben bontanék ki néhány falat, hogy egy nagyobb helységet kapjak.
A régi helységek aljzatai sajnos nincsenek egy szintben. Simított beton, csempe, kátrányos parkatta, mint végleges burkolat esetenként 1-4 centi szinteltérés.
Nem igazán tudok jó megoldást, hogy egy szintbe hozzam a padlószintet.
Marad az aljzat feltörése.
És itt jönnek a kérdések.
Nincs szerelőbeton, ebből kifolyólag nincs vízszigetelés a padló alatt, csak az alapon a falak vonalában. A falak nem vizesednek. A padló esetében sem tűnik úgy, hogy érdemi mennyiségű víz jutna fel valahol.
Milyen működőképes rétegrend képzelhető el,(a költségeket szem előtt tartva :) ), ami fogadni tudna 10cm hőszigetelést, és végleges burkolatként, hidegburkolatot és laminált padlót.
Működőképes lehet egy, a régi aljzat feltörése és kellő mennyiségű föld kitermelése után....
Vastag fólia - 2 cm xps - 8cm eps100 - fólia - 6-8cm aljzatbeton rétegrend.
A betonba legyen vas esetleg makroszál, vagy nem szükséges ide. Dilettációs hézag kell-e, 6,8m x 4,7m a leendő szoba méretei.
A gipszakarton profiloknál létezik ajtókeretnek való UA profil, ami 2.5 mm vastag.
Létezik 3 és 4 méteres is. Két profil le kell talpani függőlegesen a padlóra és a mennyezetre, a fal mellé. A talpak megoldhatók egy 45 fokos bevágással és 90fokos lefordítással.
Arra kell szerelni két UA-át viszintesen. Oda fel lehet fúrni a bojlert.
A UA-kat be lehet gipszkaronnal burkolni és a csöveket is be lehet építeni a maszkolásba, így nem kell vésni a falat.
Azt még a vízszerelő is képes megcsinálni, hiszen beépített kagylókat és wc-ket telepitenek naphosszat.
Mutasd meg a szakinak amit leírtam és ha kifizeted, megcsinálja.
A 2k ragasztó a házzal együtt lesz elbontva, viszont a falvastagság kritikus, mert szomszédtól elválasztó "főfal"-ról is derült már ki, hogy élére rakott téglából készült (amikor átlyukadtunk a szomszéd kamrájába :-) ), hétker, gangos-körfolyosós nagypolgári lakások ügyesen felosztva másfélszobás lyukakra.
Meg kéne nézni, hogy cm-ként mit tud a szerkezet, mert azért az nem jó, hogy a menetes szár viszi magával a fal egy részét is. (ameddig hat a ragasztó)
Szitahüvely, beragasztott menetesszárak, terheléses vizsgálatként 1-1 ember rácsimpaszkodik, megrángatja. 150 kg (2 ember) 50% túlterhelés plusz biztonsági ráhagyás a rángatás dinamikus erőhatása, ami a falon lógó bojlernél sose lesz.
Sőt azt is megtudtuk, hogy van egy ház a 14. ker.-ben aminek az egyik nagypolgári lakásának a falai salakból készültek.
" Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze? "
Nem volt még szerencsém ilyen lakást látni.
Ugy tudom hogy lakások födémeit szigetelték korábban ilyen olyan salakkal, kevés eredménnyel. Aztán bizonyos építő elemeket...pl. a közép panelt gyártották salakból, kohó vagy martin salak nem tudom.
a kérdező Esztin látszik, h teljesen amatőr (nem megbántva), vagyis a mérhető adatokon kívül minden más után keresztkérdésekkel kell nyomozni. ez nem kérdezőbiztosi állás (ahol mindegy a hiba), hanem statika, ahol bedőlhet/beszakadhat a villanybojler a kádra, benne az élő fázissal, a válaszfallal együtt).
de ha már ilyen profi látó vagy: a "salak fal" az pontosan milyen is?
Nagyjából jogos, hogy sokat kell bontani. Tulajdonképpen a teherhordó szerkezet maradhat. Hőszigetelés valószínűleg már nem. Már ha volt egyáltalán. Ha nem szerves anyagból van a hőszigetelés, hanem üveggyapot vagy ásványgyapot akkor az is maradhat, ha nincs nagyon ősszenyomódva. Ezen valószínűleg van egy szigetelésvédő beton, vízszigetelés, mégegy beton réteg és erre volt rakva a járólap. Ha egyszerűbben volt megcsinálva kevesebb rétegből akkor kérdéses, hogy meddíg kell visszabontani. Az új rétegrendnek kb. annak kell lenni amit az előbb írtam, mert különben nem soká fog működni. További kérdés, hogy az új, bővített rétegrendet elbírja-e a meglévő födém?
A nagy polgári lakások belmagassága mindig 3m felett volt.3,4 3.5 3.8 m stb.
Anno 44 -45 elején a rákosi elvtárs is a 14. kerben lakott,igaz csak rövid ideig, aztán meg sem állt a budai hegyvidék zabrált villájáig.
Nagy kutyák a budai hegyvidéken,( Rózsadomb, Svábhegy,) középkutyák a káderdüllőn Pozsonyi út és környéke,kis kutyák meg egyéb belvárosi zabrált nagy és polgári lakásokban múlatták az időt.
Felejthetetlen élményem 2001-ben számlálóbiztos voltam...nem népbiztos.. némi kis apró pénzért a népszámlálásnál. Házaltam.
A volt Majakovszkij u. akkor már Király utcában házaltam. Volt egy nagy ház, már a lépcsőházban fetünt a különlegessége,ápoltsága stb.
Nos a lakások...mert oda is bemehettem,feltűnően nagyok voltak,míves belső kidolgozás olyan nagypolgári miliő.
Fetünt,hogy a sok kérdés közül amikor a foglakozást a volt foglakozást kérdeztem, a főleg nyugdíjaskorú benlakoktól, hogy mismásoltak, a végén kinyögték,bm-esek. Eőször nem értettem, aztán esett le a tántusz,hogy ezek a volt belügyminisztérium középkáderei voltak. Bagóért vették a szép .nagylakásokat. Akkor még félsz volt bennük,de aztán ők már meghaltak az utódaik élvezik a potyavagyont.
Szép világ volt. Az akkori forgalmi ár 15 % -áért lehetett egy lakást megvenni,ha egybefizette az illető akár a felét is elengedték.
Ha annyit kibírt az a tetőterasz megérdemli a felújítást.
Hogy mivel szigetelték rejtély. Nagy való színűséggel kátránypapírral.
Az azóta kiment a divatból.Jött helyette a csupaszlemez plusz olvasztott bitumen. Vagy annak modernizált változatai.
A húszas és 30 -as években volt bőven kátrány. A barna szén lepárlásakor nyerték mint mellékterméket.
Barna szénből városigáz ,koksz és kátrány. Annyi kátrány volt hogy az alföldi parasztok azzal kenték deszkakerítéseiket. A fenol miatt konzerválóhatása volt.
Majd a motorizáció terjedésével a nyersolajból különféle párlatok ( benzin, gázolaj stb ) és a maradékból a bitumen. A szurok azt nem gyártották, azt bányászták. Fekete lágy gyúrható anyag.
Tény hogy mindegyik fekete.
Járólapok már a 1900 -s évek elejétől léteztek 12 x 12 és 20 x20 -as méretben. Cementel kötött, sajtolt termékek voltak a felületük csiszolt. Konyha fürdőszoba benti és kinti folyósok burkolására használták Főleg polgári körökben használták. Az egyszerűbb embernek jó volt burkolásra az égetett tégla is.
Aztán jöttek az égetett kerámia burkolóanyagok, mamár 60 x60cm-es is tétezik.
Legyen egy új,modern tetőterasz burkolás, alatta hőszigetelés és tökéletes vízszigetelés és megfelelőlejtés.
Nem az enyém , csak érintőlegesen kerültem bele. Az általam meghallott két vállalkozó , nagyjából a --szétverni,---alaptól újraépiteni, sikon akart mozogni.
A tulaj már 8x éves de még komfortosabbá tenné.(de már nem sajátkezüleg )
Megpróbálom, de ez eddig nagyon kevés adat. Ha van terv, az jó lenne. Fényképek úgyszintén. Ha még meg is lehetne tekinteni sajátszeműleg az volna az igazi. Egyébként az egész célja nem világos előttem.
1. Adott tetőterasz a 30-s évekből, szurokkal lerakott akkori járólapok (12x12cm ?)
Ezt ma már nem lehet javitani , mert a mai anyagokkal nem lehet hozzányúlni?
Különben is ki kell vizszintezni----akkor még csináltak esőlefolyást----kb 3cm lejtése van és "v" alakú.
2. bent a nyaraló 250cm belmagasságú, Nem lehet valamennyire is szigetelt padlót+elektromos padló fűtést késziteni ,--mert az 20cm vastagságot kivánna?(itt 3-5cm hungarocellről + laminált padlóról volt szó )
Az emeleten fel akarta törni a padlót?
3, a tetőterasz felé a napellenző --épitési engedély köteles?
Legalább is kéne, de nem mind tudja. Legutoljára ilyen ügyben tavaly hívtak egy pesti házhoz ahol a klíma szerelő elfúrta a vasbetonváz oszlopának a felét majd utána büszkén jelezte a megbízónak, hogy betont talált, de sikerült átfúrni. Gondolom, hogy a nagyobb pénzért. Az ifjú mérnökök között is van érdekes fazon. Az egyik a vb. alaptest szélére akarta rakni a nagy terhelésű acéloszlopot.
2db M10 vagy M 12 -es menetes szár, kb. 350 mm hosszú,a falba kettő 300 mmes furat a menetes szár, fém vagy mű.a faliékkel a falba , kiáll úgy 30 -40mm,erre ráakasztják a bojlert majd alátét is anya.
A modern bojlereknél a gyártó a csomagban ezeket általában mellékeli.
Milyen vastag? Mi van a fal másik oldalán? (minden fal vastagságát meg lehet mérni bontás nélkül is, nem is nehéz feladat) Milyen nehéz amit rá kell akasztani?
Sziasztok, kérném a segìtségeteket a következőben: van egy 14.kerületi nagypolgári lakás . Szeretnék fölrakni egy Ariston Wellis 100 as bojlert. Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze?
A vastagabb üveg nem biztos, hogy használ. Igazából az használna, ha minél könnyebb lenne a nyíló ajtó - legfőképpen az, ha műanyagból lenne az az ajtó üveg helyett.
2 a kismilliobol ( a tobbi vagy mennyezetnel rogzitett, vagy derekszogben csatlakozik masik uveghez, vagy kitamasztott), mindenesetre akkor nem remenytelen!:)
Biztos ami biztos alapon gondolom akkor azert a 12es uveg nem art!
Kéne ismerni a medence méretét. A 30CM szélesség nem elírás? Ha jól megválasztják, hogy milyen hőmérsékletnél ragasztják a lapokat az nagy mértékben csökkenti a dilatációs mozgást.
Nekem anno azt mondta a festő az eltett "foltjavító" tartalékra, hogy addig használhatom, amíg meg nem büdösödik. Utána nem lehet, de nem is fogom akarni. :-D Azt is hozzátette, hogy minél több benne a pigment (minél "színesebb"), annál rövidebb az eltarthatósága.
De: feltételezve, hogy a veder jól zárt és az adalékanyagok nem tudtak kipárologni belőle.
A pigment és a gyanta le lesz ereszkedve a veder aljára. Ha teljesen meg van keményedve, akkor kuka. Ha túrósódik, akkor meg volt fagyva.
Egy széleseb fa léccel probáld meg felkeverni, ha összeáll, akkor használható.
Tegyél bele 5% alapózót és hagyd nyitva a vedret 1-2 napig, aztán újra keverd jól fel, ha túl sűrű kell bele még 5% alapozó. Fess le 1 nm és várd meg, hogy száradjon ki. Ha jól takar, akkor rendbe van.
Lehet, hogy büdös lesz 1-2 hétig a szobába.
De a jó beltéri falfesték mindenképpen büdös pár napig.
Kérdésem lenne, hogy fel lehet-e, érdemes-e felhasználni 5 éve vásárolt (gyártott) beltéri falfestéket? 60 Literről van szó. Tescoban vettem. Fagymentes helyen tároltam.
Tételes költségvetés esetén a kivitelező nehezebben ügyeskedhet. Egy összegben szart sem ér. Igazából minden olyan esetben fontos a terv amikor a munka meghaladja a megbízó szakértelmét. Terv alapján lehet a kivitelezőt ellenőrizni. Ha a balek nem hagyja magát meggyőzni, hogy nem kell a terv, az csak papírrongy.
" Egy ajtó befalazásnál nagyobb munka terv nélkül már bizonytalan. Minél nagyobb munka annál bizonytalanabb."
Minden munkánál hasznos a terv.
De nem kell túltolni !
Anno régen úgy a net csecsemő korában...no úgy 20 éve volt egy un.építészfórum. Független az indextől.
Ott is voltak kérdez - felelek csoport.
Egy csávó feltette,hogy egy homlokzatnál egy ajtót kellene áthelyezni,mi a teendő ?
Többek között én is válaszoltam.
Idézek magamtól :
Kell egy kőmívesmester, egy esetleg kettő segéd,kell állvány - bakok, min 2 palló, szokásos kőmíves szerszámok. Anyagok : homok, mész és cement...akkor még a zsákos vakolat ha létezett is de nem volt elterjedt.
A munka: az ajtó kibont, a másik helyen egy nyílásképzés előzetes áthidalással,beékel rögzít vakolattal.
A kivett ajtóhelyét a bontási téglával + pót téglákkal visszafalaz, vakol kétoldalt.
Na lett nagy felháborodás főleg a vezér építészek részéről,hogy mit képzelek... stb.
Mondván kell tervező - terv
- engedély, anyag kiírás technológiai leírás stb.
Igen így is lehet...amennyiben az Andrássi úton van, de nem Kuncsorba egy mellékutcájában.
Terv néha kimondottan a bürokráciának kell.
Ismétlem a terv mindig hasznos.
Részei : rajzok, metszetek, anyag kiírásmennyiségileg és minőségileg, költségvetéskiírás,azt néha / ha fizetnek érte /be is lehet árazni.
De egy árazott költségvetés még nem szentírás.... csak egy tájékoztató, hogy végül nagyjából mennyibe kerül majd.
"Csak én a kevés szakértelmemmel vagy anyósom a nulla szakértelmével, hogy dönti el, hogy az a szakember jó megoldást ajánl-e?"
Ezért kell(!) a tervező. A tervező és a kivitelező ellenérdekeltségű fél, foltéve ha NEM a kivitelező hozza. A műszaki ellenőr elvileg számonkérii a megfelelő minőséget TERV alapján. Ha nincs terv nincs mit számonkérni (műszaki ellenőr se tud mit számonkérni), ezért gyűlölik a tervet a kivitelezők. Egy ajtó befalazásnál nagyobb munka terv nélkül már bizonytalan. Minél nagyobb munka annál bizonytalanabb.
Lehet úgy is, hogy körítőfal, bennmaradó zsaluzat és normálisan megvasalt, kellő vastagságú vb. lemez. De az a gyanúm, hogy a feltöltés TÖMÖRÍTVE a legpraktikusabb.
Hogy csinálnátok egy olyan teraszt, ami kb. 30 nm és a leendő járószintje 0,8 méterre van a jelenlegi talajszinttől. Várhatóan WPC lenne fedés.
Feltölteni földdel/kaviccsal/sóderrel, arra betonozni nem tűnik túl elegáns megoldásnak. Esetleg két párhuzamos falat rakni zsalukőből, köztük kengyelre szarufát tenni meg nem tűnik időtállónak, idővel biztos elrohadna az esőtől.
Csak én a kevés szakértelmemmel vagy anyósom a nulla szakértelmével, hogy dönti el, hogy az a szakember jó megoldást ajánl-e? Ez a kérdés, sajnos. Mert lehet, hogy mondjuk 1-2 évig jó lesz, amit ajánlanak, aztán kuka, de akkor már hiába reklamálnánk...
80%-ban hatásos szilikátot injektálni falba meglehetősen bonyolult művelet.
- kell késziteni egy szakival egy állapotfelmérést, meg kell mérni a fal nedvességét sok helyen, nem elektronikus mérővel, hanem egy klasszikus nedvességmérővel. Az eldönti, ha egyáltalán érdemes injektálni.
Ilyen szaki nagyon kevés van és elég drágán találnak ki olyan technológiát, ami szerintük megoldja a problémát- persze a kivitelezése is sokba kerül.
- Üreges téglában nem lehet semmit se injektáni, csak tömör falzatba
- 50-55 vastagságú fal felett kivül- belül kell kell injektálni
- a szilikáton kivül, kell három típusú malter (egy, ami leszigeteli a kifúrt lyukakat az injetálás után, egy másik ami levert vakolat után a lyukak kifúrása előtt fel kell vinni kb. 40cm magassan a lyukak felett - kb. 10cm, és egy harmadik, amivel vissza kell vakolni a levert vakolatot).
- tiszta szilikátból (nem felvizezett szarból), gravitációsan, minden 10cm vastagságnak 0.8 litert kell beönteni méterenként, de három lépesben, mert szép lassan kell beszívja fal, 12.5 centiméterenkint be kell fúrni a lyukakat 20-25 fokos szögben lefele, de azt sem egyszerre.
- a szilikát egy sűrű folyadék, nyomással nem lehet injektálni, minden amit nyomással van beemelve az semmit sem ér, mert nem fog egy összefüggő rétegű vízszigetést késziteni a falazási fugákba.
Vannak olyan esetek, amikor nem az alapból szívja fel a nedvességet a fal, hanem:
- a szomszéd épület tűzfalá felől, hosszú ideje
- egy rég nem lakott épületbe a tetőn keresztűl ázott be a fal és megjavították a tetőt, de amennyi időt ázott a fal, annyi idő alatt fog kiszáradni (ezt sajnosan el lehet rejteni egy rövid ideig).
Na ez a két eset akkora szívás, hogy a házat jobb eladni azonnal.
Nekem elázott egy fél szuterén szolgálalati lakásom az ősszel (miután 8 éve laktam bene), két rettenetes zápor után, az alap vastag, de gyenge betonból volt (1936 épült több emeletes polgári ház) és valahol útat kapott a víz- (a környéken az összes útcát felújították- újraalapoztak mindent és minden pince beázott). Ki kellett költözzek. Megoldottam valahogy 2 hónap alatt, de rettentő drágán.
Nade lenne egy kérdésem is:
Tiszán innen, szalmával és sárral készitett téglákból épített korabeli vályogház fala átázott - 75cm vastag- (kicserélék a vízórát és kinyitották az elzárt főcsapot- amit elzártak a tél elején, mert leengedték a vízet a rendszerbőé: egy jó hónapig áztak a falak, kb.4-5 cm víz volt két szobában).
A ház megereszkedett, 2-4 cm. Ilyen házzal nem volt soha dolgom, nincs tapasztalatom. Van szakszerű megoldás rá?
Nem egy nagy dolog, úgy sem egy vállalkozó fogja csinálni az egészet. Általában a kőműveseknek vannak ilyen kapcsolatai, akit tud ajánlani.Felhívod, megbeszéled vele. A Felbontást szerintem érdemes magának csinálnia az embernek, ilyen orvos-bérezésű segésmunka árak mellett.
Szerintem a lényeg, hogy jól rá kell kérdezni, ki mit, mikor fog csinálni, milyen anyagokat fog használni, hogyan kell azt beépíteni, szóval le kell tesztelni az embert, mert például kartusos "injektáló" anyagot bárki be tud nyomni egy sziló kinyomó pisztollyal a lukakba, én ezt nem igazán mondanám szakértő vízszigetelőnek.
Mit mondjak neki, milyen szakember tudna egy megoldást adni neki? Gondolom a fal injektálók csak ahhoz a szakterülethez értenek, a kőműves meg csak pl betonozni tud. Van olyan ember, aki erre teljes megoldást tud mondani és meg is csinálja?
Fel kell verni az aljzatot, a fal mindkét oldalán lévő helyiségekben, kitermelni a földet. Utána a falat injektálni, lebetonozni, vízszigetelni a szobákat, majd rábetonozni egy új aljzatbetont, de akkor már érdemes szigetelést is tenni az aljazatba.
Vannak ilyen picit olcsóbb megoldások, mint hogy csak fóliát terítesz a földre, nem bitumenes lemezt a betonra, de a valóban jó megoldás kb. az lehet, ha egy új háznál is használt rétegrendet alakítasz ki.
Utólagosan lehet valahogy alulról vízszigetelni ilyen esetben vagy lehetetlen? Vagy lehet csak aránytalanul drága? Olyan találtam, hogy külső falat vízszigetelnek, beinjektálnak valamit a falba, de ez más, mert belső fal, főfal és nem lehet hozzáférni csak nagyobb bontással. Nem tudom, mit lehetne tenni. Az ilyennel egy ilyen idős épületnél együtt kell élni?
Bárhol feljöhet, ha valahol nem jó a vízszigetelés (a teljes házat kéne alulról szigetelni). És még az sem igaz, hogy pont ott fog megjelenni bent, ahol a folytonossági hiány van lent, ugyanis a víz tud vízszintesen is közlekedni a rétegek közti résekben.
És egy 60 éves épületnél az se biztos, hogy volt valaha rendes vízszigetelés, és csak megsérült - lehet, hogy sosem volt jól megcsinálva.
Szerintem a fóliázós felajánlás erősen kétesélyes próbálkozás... (a vállalkozónak nyilván jó pénz, neki nem fáj, ha nem javul meg semmi)
Az aljzatbetonon keresztül is fel tud jönni a víz vagy mindig a falon jön fel és az átnedvesíti a beton tetejét? Mert ha a falon jön fel mindig, akkor a beton feltörése és új beton leöntése fölösleges lenne.
Az ilyen vizeknek megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy nem föltétlenül azzal szemben jön ki a falból ahol bement. A fal alá hogy húzza be a fóliát? Nem hiszek benne. Vannak szárító vakolatok, azt kéne a falra kenni. van rá esély, hogy jó lesz.
Anyósomnál vizesedik az aljzatbeton egy spájz helyiségben és állítólag régebben volt pár falrészlet a házban több helyen is, ahol salétromos is volt a fal. Ezek belső falak, tehát a spájz az kb az épület közepén van. Volt olyan fal, ahol azóta lambéria került elé, volt ahol leverték a vakolatot és újravakolták. Ezek a fal problémák már évekkel ezelőtt voltak, a spájz aljzatbeton vizesedés egy évek óta tehát most is tapasztalható probléma.
A ház földszintes és kb 60 éve épült. Járt nála most egy kőműves és azt mondta, hogy a spájzban feltöri az aljzatbetont és fóliát rak le a földre, amire rábetonoz. Állítólag a fólia fogja megakadályozni, hogy a víz feljöjjön. Én szkeptikus vagyok ezzel a módszerrel kapcsolatban. Mit lenne érdemes ilyen helyzetben tenni, hogy lehet az ilyet szakszerűen javítani, milyen szakembert kellene keresni?
A gyapotot simán csak leteríted, nem kell cifrázni. Fólia nem kell sehova. Sárga üveggyapot, 10cm vastag, több rétegben terítve. Minimum 2 réteg legyen, eltolva. Célszerű feldarabolni méteres kockákra, úgy könnyebb vele dolgozni. Nyilván ahová terítenéd, onnan rámold el a kacatokat, már ha vannak. Ne nyáron csináld, mert megpusztulsz a padláson:)) Eccerű porvédő maszkod használj. A fürdő fölé is teríts anyagot. Ne spórolj a gyapottal, told ki teljesen a külső falsíkig, illetve a belső válaszfalakat is takarja felülről teljesen.
Rajzolni most per pill nemigen tudok... amúgy szokásos hosszúkás parasztház, van benne központi fűtés gázcirkóval és vegyes kazánnal.
Már tavaly is csak az épület egyik végének 3 helysége volt használva (szoba,konyha,fürdő, a konyhában van egy 2.6 kw on/off klíma ) . A többi részben a fűtőtestek le lettek véve ill. elzárva.
Így a fűtés elment a vegyes kazánról plusz kb. 800 m3 gáz fogyott a ráfűtésre. Sajnos nem tudom mennyi fa fogyott pontosan, kb. olyan 5 m3 amire saccolom.
Csak már nem fog menni ezután a fával fűtés.
Szóval arra gondoltam ezt a szoba konyha részt kéne csak szigetelni. A födémre csak úgy leteríthetem a kőzet vagy üveg gyapotot és annyi, vagy kéne valami kiszellőzés közé, fólia alá, vagy fölé?
Jó lenne egy skicc, alaprajz, megjelölve hogy hol lenne lakva-fűtve-használva...Gáz benn van? Mihez van odavezetve? Villanyból mennyi az amper? Nekem ami logikusnak tűnik, az 30cm gyapot leteríteni a padláson, nyílászárókat letömíteni ha kell, klímás fűtést intézni. Fürdőben valami hősugárzó, ami csak akkor megy, amikor fürdés van, egyébként nyitva tartani az ajtót, alapon egy rendes klíma kifűti. Párát-penészt ez megoldaná.
Adott egy régi vályog parasztház fagerendás, padlás felől sárral tapasztott födémmel.
Úgy kéne belőle két három helyiséget (kb. 40 m2) leszigetelni, hogy ez a rész aztán a lehető legkevesebb energiával fűthető legyen. Eddig kályházott aki ott lakik, de már nem fog tudni dolgozni vele. Szóval gáz, villany kéne kiadja egy kis nyugdíjból.
Hogyan csinálnátok legolcsóbban, hogy pára szempontból is jó legyen?
Monolit födémeknél, másnap készítjük az oszlopokat.
Egy csomó palettás fémzsalu és tartozék kerül fel a födémre. A födém 20-as. A fém zsalunak be vannak szerelve ankerszárak az öntés előtt.
Ezek óriási terhelést kapnak az öntésnél, ami egy nappal később történik (de van amikor ugyanaznap késő délután) és soha nem láttam kiszakadni.
Falazott szerkezetnél a födémre az öntéstől a harmadik reggel a daru felteszi az egész falazást. Igaz, hogy a falakat terheljük, de utána a békával
ide-oda tologatják.
Szerelőbeton: Alapozásnál a sóderágyat nem lehet tömöríteni vízszintesre. Ki kell önteni egy 5-10 cm vastag gyengébb minőségű vasalatlan szárazbetont és lapvibrátorral szép vízszintesre lehúzzák. Arra vasalnak.
Ha vizezték, a vibrálásnál feljön a tetejére a víz. Jól látszik másnap reggel foltokban.
Ez törtem a fejem én is, de a bádogos munka amivel járna, nem kétforint, legalább is a mi környékünkön arany árban "dolgoznak?". Kérdeztem több vállalkozót (?) de igazából senki nem nyerte meg a bizalmamat. Aki meg ránézésre is szimpatikus volt az meg olyan összeget mondott, hogy hanyatt estem tőle. Szóval ez nem hiszem, hogy opció lenne. A tetőszerkezet jó állapotban van, amit javítani kell rajta azt megtudom csinálni, mivel faiparban jártas vagyok és van hozzá felszerelésem is, itt csak a héjazat lenne a kérdéses dolog. Gondolkoztam Onduline megoldásban, mert könnyűnek, gyorsan felszerelhetőnek látom, de nem tudom mennyire időtálló. Aztán még a műanyag hullámlemez is szóba került, vagy az üvegszálas, de fogalmam sincs, hogy melyik mennyire jó. Ezért tettem fel a kérdésemet itt, hátha vannak tapasztalatok... Ja... igen... Az ár nagyon nem mindegy, kisnyugdíjas vagyok, nincs extra jövedelmem. :( Lehettem volna politikus, de az meg nem fért rá az arcomra. :)
Lehet, hogy mi meg kell javítani a tetőt és ki kell síkolni is - mert a trapézlemeznek a tetősíkok nagyon pontosak kell legyenek, azt meg lehet oldani pallókkal, amiket rászerelsz oldalról a szarufákra. (ha a tető több mind 80 éves, a szarufák le vannak ereszkedve).
A trapézlemeznek kb. 10-es deszka lécezés szükséges, 35 cm tengelyközzel.
Gerinc, vápa, csepegtető szerelésére bádogos kell, de a lemez felszerelését bárki meg tudja oldani.
Tavalyi jégeső eredményeként, kb 80%-ban törött sérült cserepek vannak, amit akkor nem tört össze a jég, azt a tél elintézte. Most látszik igazán, hogy milyen komoly a kár. Gazdaságtalan a javítás, ezért kérdeztem, hogy mi a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás.
Sziasztok! Ötleteket várok, van egy egyoldalon kontyos nyeregtető ami ezeréves hódfarú cseréppel van fedve, de a cserepek elöregedtek és nagyon sok magától eltört, lecsúszott. A ház alapterülete kb. 120 nm a tetőfelület kb 200 nm. A kérdésem az lenne, hogy mivel lehetne újra befedni ami ne viszi el ingem gatyám. A ház nincs használva, csak lim-lom tárolásra használjuk, illetve egy helyiség műhelyként funkcionál. Nem szeretnék csilliárdokért új tetőt csináltatni. Ha lehet, valami egyszerű és akár házilag is kivitelezhető megoldást keresek.
külterület belterületbe vonását lehet úgy intézni hogy a belterületbe vonandó terület előtt még van egy külterület, magyarul a belterületbevonással nem lesz folyamatos a "belterületiség"?
Nekem az a tapasztalat. hogy vizes és homokos talajba kell késziteni egy lemezalapot, a szerelőbetont leszigetelni (legalább 2 rétegbe) és felfordítani az az alap oldalaira is.
Csináltatok egy laborpróbát a talajvízről és annak megfelelő kitetségű beton rendelek az alapba. Van olyan agresszív jellegű víz is, ami tönkreteszi idővel a vasalást.
Ha az alaplemezt szigeteled telibe és magass a talajvíz, akkor két rétegbe, burkold le OSB-vel, ameddig megéptik a szerkezetet, mert a végére alig marad belőle valami.
Azon is kéne gondolkozni a talavíz miatt, hogy a lábazattalnál hogy oldod meg, ha nő a talajvíz. OK, szeresz XPS-es, de alatta a beton és a zsalukő ha nem tud hosszu ideig kiszáradni, meg fog fagyni.
Pl. tavaly nyáron és annyi eső esett nálunk, hogy nagyvárosokba minden korabeli házon a pince beázott.
Talán egy drén se lenne rossz ötlet, amit összegyójtesz két aknába és bevezetet az esővíz kanaliizálásba.
Nem is emiatt gondoltam, hanem az esetlegesen megjelenő repedések áthidalása miatt. A sima oxid talán 2%-ot enged, a kicsit olcsobb Villas SBS 4-et, a rugalmas sbs 35öt, ahogy az app-s is.
Ezért is kérdeztem a véleményeteket, nem feltétlenül a tényeket, inkább a meggyőződést.
Nekem ~250m2 kellene. Az sbs bitumenes nyúlós Villas lemez több, mint 2eFt/m2, az APP-s egyéb bármi más olyan 1600, a sima oxid meg 1100.
Olyat már hallottam, hogy a falak alá tesznek modifikált bitumenest, hogy kibírja a talicskázásokat és járkálást a falazásoknál, de a lemezbeton belső részeit utána sima GV-vel csinálják.
Az oldalhatáros építkezés miért értékcsökkentő? Értem én, hogy kedvezőbb ha körbe tudod járni a házat karbantartásilag meg más okból is de rengetegen így laknak, nem szokott ebből gond lenni. Akár ezen a településen is.
Hacsak nem pont északi az az oldalhatár, akkor biztosan vesztesz valamennyit az ideális tájolásból, valamelyik helyiséged nem arra az oldalra fog kerülni, ahova az ideális lenne. Ez persze szabadonállónál sem biztos, hogy mindenkor teljesíthető. Ja, és igen, rengetegen laknak régi, szűkös, messze nem ideális tájolású házakban, de ennek "ára" van: az ilyen ingatlan olcsóbb.
Használati megosztással szeretném a telekrészt elpasszolni. --- Ügyvéd és mások szerint ennek semmi akadálya.
Hát ez csak pénz kérdése: tudod annyira olcsón adni, hogy valakinek jó legyen az osztatlan közös is.
Az esztrich függőleges horonyban nem fog megállni 1,5 magasságban, ahhoz minimum zsaluzni kellene a hornyot, de ettől sokkal egyszerűbb és jobb verziók is vannak.
Szerintem vagy vakolat több rétegben vagy cementhabarcs / misung. Vagy bármi más is jó, ami szilárd, megfelelően tapad a téglához és elbírja azt a rétegvastagságot.
Mint felujitas nem lett volna e naplo koteles, de mivel csinaltunk egy kb egy meter magas fal magasitast tetoter egyik reszenel, igy mar kellett... (5mx1m falrol beszelunk...) Emiatt kerult ~+1millioba...
Alig talaltunk komuvest, aki enaplo kepes volt... O is csak 2cm-t tevedt a fuggolegeshez kepest 1m falszakaszon... Ablakos orult...
Bitumenes vízszigetelésekkel kapcsolatban szeretnék minél több véleményt meghallgatni, szóval bátran válaszoljatok, kérlek!
Új építés lábazatot és vasalt aljzatot szeretnék vízszigetelni. A vasalt aljzat ki van emelve a terepből körülbelül 1 zsalukőnyit. Alapvetően homokos a talaj, kertség, nem jellemző a belvíz, de azért volt olyan, amiről még a régi öregek egyszer valaha meséltek, hogy állt a víz.
A kérdés a szigetelőanyagokkal kapcsolatban lenne: Szeretnénk magas minőségű, de azért elérhető ár-érték arányú szigetelést csinálni. Szerintetek van létjogosultsága egy jó minőségű SBS lemeznek(pl Villas E-PV4), vagy jó kompromisszum egy 25%-kal olcsóbb, más gyártmányú APP modifikált lemez, esetleg úgy, hogy csak a falá modifikált, az aljzatra sima GV45? Nektek mi a véleményetek?
Persze ezen nem érdemes spórolni 1-2-300eFt-ot, de ha nincs előnye, akkor azért mégis felesleges.
Remélem, hogy semmi repedés nem keletkezik az alapozáson, de ha mégis, jó lenne olyan megoldást választani, ami együtt tud mozogni vele, és nem reped, meg ázik át 10-20-30 év alatt.
ez erkélyünk burkolatát szeretnénk felújítani. Jelenleg a régi klasszikus kb 10x10cm kis piros négyszög burkolattal van lerakva. Ezt fel szeretnénk szedni és 30x30 cm gresslappal burkolnánk.
Az erkély 2 m széles, 3 m hosszú. Szélességének kb 2/3 része a külső falsíkon belül van és a maradék rész lóg ki a külső fal síkjából. Felette szintén egy ilyen erkély van, alul pedig garázs.
Próbáltam információ keresni a rétegrenddel kapcsolatban, de a bőséges termékválaszték miatt tanácstalan vagyok.
Tudnátok eseteg ajánlani rétegrendet az feltört felülettől a vízszigetelésen át a gresslap lerakásáig?
Oldalhatárost ott írnak elő, ahol a telek szélessége nem teszi lehetővé a szabadonállót. Tehát nem maga az oldalhatáros beépítés az értékcsökknető, hanem a keskeny telek. További kérdés, hogy kinek és mennyiért kell egy telek, ahol ebből a 6 méternyi szabad oldalkertből a te szolgalmi utad (gondolom te akarod a hátsó részt, hogy megmaradjon a teljes telekszélességed) levesz még 3 métert. Ha nem akarod az építőanyagtól a mosógépig az összes nehéz cuccot kézzel behordani a jövőben, akkor ennyi kell. Nyilván van az az ár, amennyiért elmegy, kérdés, hogy te akarod-e, hogy ennyiért eléd építkezzen egy vadidegen.
- Az oldalhatáros építkezés miért értékcsökkentő? Értem én, hogy kedvezőbb ha körbe tudod járni a házat karbantartásilag meg más okból is de rengetegen így laknak, nem szokott ebből gond lenni. Akár ezen a településen is.
- A telekfelosztás jó meglátás. Erre azt tudom mondani, hogy Főépítészi Hivatallal leveleztem. Maga a szélesség miatt a szűkössége nem lenne gond mivel kialakult állapotra hivatkozva elfogadnák. Ugyanakkor más okból (jövőbeli út a telek másik végén - most nem mennek bele...) nem engedik a felosztást. Használati megosztással szeretném a telekrészt elpasszolni. --- Ügyvéd és mások szerint ennek semmi akadálya.
Az érdemi részhez nem szólnék (nem vagyok építész), illetve ennyit: az én szememben az oldalhatárosdi sokkal erősebb értékcsökkentő tényező, mint a kb. nettó 6.5 méteres max. szélesség.
Viszont lehetnek gondjaid a helyi építési szabályzatban előírt minimális telekszélességgel, úgyhogy ezt érdemes lenne minél előbb ellenőrizni (nem annyira tipikus, hogy 15 méter alatti telekszélességet megengedjenek).
Telekkérdés volna és elsősorban építészekhez szólna. A belterületi telkem egy részének leválasztását és építési teleknek eladását tervezem. A probléma a telek szűk, nadrágszíj szerű mivolta. A kérdésem, hogy 14,5 méter széles, oldalhatáros beépítésű telken ki lehet -e alakítani modern 80 - 100 nm méretű családi házat űgy, hogy 6 méteres szomszédtól való kötelező távolság miatt bruttó 8,5 méter szélesség áll a ház rendelkezésére? (Hosszában bőven van hely) ---- Ez azért lenne fontos, hogy be tudjam lőni a leválasztandó telekrész forgalomképességét.Köszönet!
Már jó pár órája túrom a netet, de még nem sikerült egy normálisan összefoglalt dokumentumot találnom arról hogy mi a pontos menete a használatbavételi engedély megszerzésének, amit az átlag paraszt (jó magam) is ért...
Terv van, építész van, egyszerű bejelentés 3 éve van, e-napló nincs, kivitelező már nem elérhető, ház kész, energetikai tanusítvány van
5let merre érdemes menni? építésügyi hatóság ügyféliroda?
A fotó alapján kb 10 cm széles a horony és mondjuk 8cm mély, ez a klasszikus vakolatnak sok lesz, legalábbis 1 rétegben biztosan nem tudják teleszórni.
Vagy több lépésben kell kivakolni vagy valamilyen más szilárd anyagot keresni, ami megbír ilyen anyagvastagságot.
Eléggé túlmérte a hornyot annak a két csőnek, de nem lesz vele semmi gond, mert úgyis kitöltik a hornyokat vakolás előtt, meg be is hálózzák, úgyhogy nem fog kidőlni a fal.
Viszont ekkora hornyot már félő, hogy nem nagyon akarnak vakolattal feltölteni és előkerül a joly-joker purhab és ha aggódós vagy, akkor ezt ne hagyd, hanem ragaszkodj hozzá, hogy valamilyen szilárd anyaggal töltsék ki.
Csak mondjuk így szinte keletkezett a válaszfalnak két falvége a semmiben állva... jó nem teljesen a plafonig van felvésve, de vagy 1.5m-ig... és 1.5m-ig hártya maradt csak a falból, már ahol helyileg nem szakadt át.
Egy kis kérdésem lenne felétek. A gépészet beépítése alatt meglódult egy szako keze... alig hqgyott húst a téglában egy függőleges szakaszon a fan coil csövénél.
Egyes helyeken át is szakadt a 10-es válaszfal lokálisan. Ez mennyire gond egy válaszfalnál, kellene valami erősítés ide? Nem hagyományos vasbeton födémhez van kiékelve, hanem szeglemezes a tető, szóval rosszabb a kiékelés mint ideális helyzetben lenne... ha ez számít bármit is.
Ha kimegyek a helyi strandra, akkor van ott egy vízibicikli kölcsönző, aminek van egy kb 3*3 méteres napvédett építménye. Ez egész fából van, a sarkán négy láb és a kapcsolódó sarkok össze vannak kötve fagerendákkal. Ennyi az egész, négy láb, pár vízszintes gerenda és le van takarva, hogy ne süssön alatta a nap. Nem egy komplex építmény, mégis ott van rajta egy tábla, hogy ezt a kis basic építményt a BME x intézete vagy micsoda, kicsoda (már nem emlékszem) hagyta jóvá vagy valami hasonló szöveg.
" hátha lesz pár olyan hozzászólás is, ami segít abban, hogy biztonságos legyen"
Pe4rsze. Mindenki szeretné, hogy minél olcsóbban, egyszerűbben stb. megépíthető legyen. Főleg a "hozzáértőktől" lehet számítani ilyen jó tanácsokra. Tapasztalataim alapján a "hozzáértők" tanácsai szerinti építmények vagy gyengék vagy rendesen túl vannak méretezve. Ilyeneknél olcsóbb lett volna egy statikust megkérdezni. Ilyen kérdéseknél nem tudom, hogy mit vársz egy építésztől, ehhez nem szoktak érteni. Vagy az építész is megkérdezi. Egy statikustól.
nem akartalak bántani.. csak ha statikus ide neked választ ir, akkor az IPcím alapján megy ő is a bíróságra. ezért nem fogsz itt konkrét gyártmánytervet kapni, h mit-miből-mennyit-hogy.
tapasztalati válaszokat pedig kapsz, de amig te sem tudtad pontosan megfogalmazni h mit is akartál, addig az is nehéz volt..
a terhelési táblázatot is azért tettem be, h pontosabban gondolkozhass rajta. pl. az iratszekrény (iroda) biztos h nehezebb mint egy hűtő (lakás)..
te megígéred, de az ügyvéded majd szépen megteszi.. mert az a dolga, h téged védjen :)
Értem, köszi. Tudomásul vettem, bár gyakorlati segítséget nem nagyon jelent. Értem, hogy statikusként nem mondhatsz mást, de erre nem fogunk statikust megbízni. Lehet, hogy meg sem építjük, de ha mégis, akkor hátha lesz pár olyan hozzászólás is, ami segít abban, hogy biztonságos legyen. Nem hinném, hogy minden összedől, amit nem statikus tervezett, illetve a te logikád alapján akkor minden ilyen jellegű fórumot be lehetne zárni, hiszen mindenre van megfelelő szakember, csak azt kell megkeresni.
Annyit megígérhetek, hogy ha megépítjük és leszakad, akkor nem fogok a fórumon senkire mutogatni :-).
Hívhatjuk irodának. 1-2-3 fő lenne fönt maximum időnként, székek, asztal, talán egy hűtő. Ott lehetne kajálni, szusszanni egyet. Az egész műhely hobbi, szóval erősen alkalmi használatú és nyilván nem akarjuk a világ pénzét beleölni :-). Csak jó lenne egy kis hely, ahová a cuccokat le lehet pakolni, át lehet öltözni, leülni megenni egy szendvicset, ilyesmi.
A szélessége lenne a 3,5 méter (ennyi van a középen látható oszlop (ami a tetőt tartja) és a fal között, hosszra meg mondjuk 4 méter. A lépcső valami meredek egyszerű megoldás lenne.
Terhelés szempontjából kérdés, hogy mit akarsz csinálni a galérián. Kvázi iroda, tehát szék-asztal-polc, 1-2-3 személy, vagy kacattár lemez és deszka maradékoknak? Mekkora alapterület?
És élére állítva, aztán deszkázva, vagy OSB-vel burkolva? Akkor tudod kettőzni is. (Ha jól értem, akkor egy nyeregtetős garázsba kéne egy "kvázi födém", galéria.) Ha beraknál egy képet, hová gondolod, egyszerűbb lenne az élet.
Igen, ez a helyzet, hogy nincs túl sok hely. Itt egy kép, talán így jobban el tudom magyarázni, hogy mire gondoltunk:
A terv az volt, hogy a "daru" gerendáját levesszük, a két vízszintes sínt kivágjuk, a függőleges lábakat használjuk a galéria oszlopaiként (4 oszlopot a 4 sarokban). Az oszlopok valami 150-es oldalfalú zártszelvény "szerű" anyagok, de valószínű, hogy nem zártszelvény, mert a felülete hegesztett több helyen. (Még az előző tulajdonostól maradt ránk.) A tetejére egy I gerendát tettünk volna és összekötjük a pallókkal. Oké, ezt megértettem :-), hogy ez kevés lesz.
Akkor azt javaslod, hogy a fenti logikában a pallók helyett is tegyünk be I gerendákat és azok fölé csavarozzunk OSB-t? A gerendákat milyen osztással tennéd az OSB alá?
Valószinű, hogy nincs elég helyed függőlegesen, hogy kivitelezz egy vastagabb rétegrendet.
Pallót nem lehet beépíteni, a 15x5-ös keresztmetszetnél, 100kg/m egyenletes terhelésnél 80mm a lehajása. Biztonsági tényező nélkül és ezt jó minőségű fenyővel számoltam.
Be kell építeni széltében I fémgerendákat, szerintem a IPE100-as elég és arra 22-es OSB csavarozni.
Vagy két fa oszlop és két mestergerenda 10x20-as, de ha a mélység nem nagy talán elég lenne egy 7.5x15 is. A mestergerendák egyik végét feltámasztod falra, vagy oda is oszlopot teszel.
Létra vagy lépcső is kell egy galeriára, ha ilyet készitünk, az két oszlop szerkezeti része lesz a lépcsőnek.
Mindenesetre úgy látom, a többség egyetért, hogy ez így kevés lenne. Ez esetben lenne valami javaslat, hogy ilyen távolságot mivel lehet áthidalni, viszonylag kis vastagságban, házibarkács megoldásokkal. Valami fémváz és arra akkor deszka/osb burkolat? Középen nem igazán lehetne letámasztani, mert alá kellene tudni állni autóval. (A házibarkácsot nem a "gagyi" szinonímájaként értem, csak arra utalnék, hogy erre nem fogadnék építészt, meg kivitelezőt, de ettől még biztonságosan szeretném megcsinálni.)
Szerintem nem bír el egy embert:. Még ha nem számolok biztonsági tényezőt akkor sem. Egy szál deszkának el KELL bírnia egy embert, mert semmi biztosíték nincs arra, hogy egyszerre két deszkát terhel a lába.
Eszreveheto behajlassal egy pallo elbir egy embert, szoval ha nem ugyanazon a pallon alltok egyidoben, akkor akar jo is lehetne, de nincs benne semmi biztonsagi tartalek, szoval laikuskent en nem javaslom!
Sziasztok! Egy műhelybe csinálnánk egy kis galériát. A kérdés, hogy kb. 3,5 méter távolságot át lehet hidalni 5cm-es pallóval? Úgy értve, hogy ez a teherviselő, azaz a palló a két végén lenne megtámasztva, lapjára fektetve (nem az élével), ez adná a járófelületet. Maximum 2-3 ember, és pár kisebb bútor lenne a galérián.
Vásároltam egy csúsztatott zsalus lakást, amit szeretnék hamarosan felújítani. Mivel az ablakokat is teljesen ki akarom cserélni, valamit kezdenem kellene az alatta lévő, a nappalit a loggiától elválasztó könnyűszerkezetes, papírvékony "falazattal" is, ami szigetelés szempontjából, meg úgy egyáltalán elég hitvány gyári megoldásnak tűnik.
Mi erre a problémára a legjobb opció?
Építsek téglából egy falazatot ahelyett, és arra menjenek az ablakok, vagy érdemesebb átszerelni máshová a radiátort, és padlótól a mennyezetig ablakokat elhelyezni?
Végülis megfontolandó az is mindenképpen, bár árban azért az sem lesz olcsó és lehet, hogy annyi erővel el lehet menni a rozsdamentes "örökélet" irányba...
Én az akácot választanám, ha az a cél, hogy kültéri hosszú életű dolog készüljön, amit érhet az eső.
Alternatív megoldás, hogy ne érje az eső, de azt nehéz megcsinálni (a nyitott részeken szélben oldalról is fog jönni az eső, ugye).
Vagy van az az irány, hogy betonból/téglából építeni valamit, vagy esetleg lehetne rozsdamentes korlátot is használni. De ezek jelentősen drágább opciók.
a felső lakótól leszivárgó hőt azzal csak lecsökkenteném. Van ebben igazság?
Nettó bullshit. A felső lakótól akkor tud érdemi hő leszivárogni, ha nálad ki van kapcsolva a fűtés (de akkor meg meg fogsz fagyni). A meleg levegő ugyanis felfele száll...
Az oka az hogy most teljes felújítás van, és kicsit csökkentünk a belmagasságon ami most 289cm. Mivel a teljes villanyhálózat is cserés lett a plafonon vittük a kábelek nagy részét, szóval takarási célja is lenne.
Aki azt mondta hogy ne legyen fólia azzal indokolta, hogy a felső lakótól leszivárgó hőt azzal csak lecsökkenteném. Van ebben igazság?
Azt nem fejtetted ki, hogy mit szeretnél elérni ezzel. Az ember nem kel fel csak úgy egy szép reggelen, hogy "na, ma álmennyezetet szeretnék!", hanem valami célja/oka szokott ennek a felbuzdulásnak lenni...
Egy olyan társasházban, ahol az én lakásom a földszinten van, álmennyezetet szeretnék. Két ember nézte meg eddig mondtak is árat, kb azonosat. Az egyik azt mondta hogy mivel földszint nem rak fel hő tükörfóliát. A másik hogy igen.. Szerintetek mi az igazság ezzel kapcsolatban?
A: Pótmunkázás, olyan dolgokba ütközik "hirtelen" a meló elkezdése után, amik nincsenek lefedve az ajánlatban. Elvileg egy korrekt árazatlan költségvetés mellett ilyen nem kéne legyen, de nekem rögtön szemet szúrt, hogy glettelés+festés: hol az alapozás? Az kötelező eleme ezeknek, tehát lehet azt mondani, hogy bele van értve, a vállalkozó meg mondja, hogy jaaaa, ő nem úgy gondolta. Ennél rosszabb a helyzet, ha van bontás, és a bontás közben derül ki valamiről, hogy az nem jó, és azt is meg kell csinálni, pedig a terv az volt, hogy marad.
B: Majd ő hozza az anyagot - a munkadíj ajánlat arra nem vonatkozik, viszont valahogy sikerül neki a random bolt kisker árának a másfélszereséért "hoznia" az anyagot (miközben Budapesten a legjobb kisker bolti ár és az átlag között simán tud lenni 30% különbség). Nem tipikus szobafestőnél meg burkolónál, viszont villanyszerelőnél igen. Jellemzően lehet velük előre közölni, hogy fenntartod magadnak az anyagbeszerzést, így adják az árat, azaz a munkadíjba építsék be a teljes vállalkozói hasznukat, ne az anyagárba. Ezzel egyúttal egy másik problémát is vissza lehet nyesni: anyagra kér előleget, amivel majd csak a végén óhajt elszámolni. Ha benne van a vállalkozói haszna is az anyagárban, akkor ezzel egyúttal munkadíjra/haszonra is adtál előleget, ami az álmoskönyv szerint nem jó ómen. Ha ezzel szemben te veszed az anyagot, akkor rögtön látszik, hogy hogyan viszonylik a teljesítés menetrendje a fizetési menetrendhez, és rögtön kilátszik a lóláb.
Tehát akkor az ár jónak tűnik? Szerződés lenne, enapló, stb.. Nem tudom, hogy hogyan tudna beetetni. Van árazatlan költségvetési kiírás, pontos m2 számmal, szóval ha valaki mond egy m2 árat, amit szerződésbe fektetünk, akkor szerintem nincs mitől tartanom.
Sziasztok! Új építésű családi ház, kb 150nm, tégla fal vakolva, gipszkarton álmennyezet készül. 2x glettelés, 2x festésre 2000/m2 árat kaptam - munkadíjra. Ez szerintetek reális lehet? Vagy hogy alakul ez mostanság?
Több réteget kell önteni, egyszerre 3-4mm. Az aljzat nem szív egyformán, vegyél még pár zsákot és három méteres vonalzóval jelöld ki a különbségeket. Aprólékos művelet. Csíszológéppel is nehéz kihozni pár milit.
Aljzatkiegyenlítő és aljazkiegyenlítő között van önterülő képességben különbség?
A házunkban több helyiséget is kiegyenlítőztem eddig Baumit Nivello Quattroval (max 10-12mm rétegvastagság kellett), és hiába van meg minden szerszámom és néztem meg 28 yt videót, azért nem állítanám, hogy tökéletesen síkra sikerült a munka. Valószínű az eltérő öntéseknél nem tudtam jól összehúzni az anyagot, és lettek területek, ahol 'billeg a vízmérték'
Segítséget abban kérnék, hogy esetleg van-e olyan anyag amivel viszonylag könnyű dolgozni 'amatőröknek' is?
Külön megnézem a 30 cm széles 90 cm mély sávalapot. A méretek nem szerencsések. Régi MSz szerint a sávalap mélysége 80 cm családiháznál, az Eurocode szerint 120 cm. 30 cm széles gödröt gyakorlatilag ilyen mélységben nem lehet kiásni. Amellett célszerűbb is a legalább 40 cm széles, később jól jöhet. A könnyűszerkezetes épületeket eredetileg 5-10 évre szánták!!!
Lakni szeretnék benne. Magamnak kellett megtervezni, sajnos nem állok olyan jól anyagilag. Hogy akkor minek vágok bele? Azért mert már nem bírom a szüleimmel való együttélést.
Építünk egy 8x4 m alapterületű könnyűszerkezetes ( amerikai faszerkezetes) kerti házat. A sávalap 90 cm mély, 30 cm széles lesz, ami kap a tetején körbe 4 db 8-as betonvasat, 6-os kengyelekkel, amik 20 cm szélesek, és 30 cm magasak. Továbbá 50 cm-enként fog kapni függőlegesen 2 db 8-as vasat, ami vissza lesz hajlítva a 6-os 150x150-es síkhálóra. Ez a szerelő vagy aljzat beton 10 cm vastag lesz, a tetején pedig fog kapni egybefüggően modifikált bitumenes lemezt. A beton alatt pedig 15 cm-es döngölt kavics lesz.
Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban. Első lépésben az alapot lebetonoznánk a legmagasabban levő föld szintjéig, ahol kellene, zsalut csinálnánk neki. Erre jó ötlet lenne a 10 cm vastag szerelő betont ráhúzni, vagy mindenképpen érdemes lenne az alapot magasítani? Az alap és a beton közé is raknánk pluszba modifikált bitumenes lemez vízszigetelést.
A másik kérdésem az, hogy jó ötlet lenne e a szerelő beton alá xps szigetelést rakni, hogy kevesebb hasznos helyet foglaljon el a szigetelés?
Ebben az esetben, a vízszigetelés és az estrich beton közé is kellene rakni szigetelést? Célszerű lenne e ilyenkor az alapot 50 cm mélyig leszigetelni xps-el, elé pedig drénlemezt rakni?
ez egész ázsiára/trópukoskra jellemező. hideg falon lecsapódik a kinti meleg levegő páratartalma. ezért ott penész alakul ki.
te is hibásan fogsz építkezni:
1) ragaszkodsz az entalpiához, ami csak nehezíti a klima beltéri munkáját (többletfogyasztás). helyesen a rekupba nem kerülne páravisszaengedő réteg.
2) időszakosan használod a házat, mégis vastag belső (tömeg)falakat építesz, aztán sírsz, h mennyibe kerül azt a tömeget havonta újra és újra lehűteni, de felteszel feleslegesen vastag 20cm hősziget, miközben nincs akkora hőlépcső ami ezt indokolná. helyesen könnyűszerkezetes házat építenél, ahol csak a benti levegőt, pilléreket, födémet kellene visszahűtened. erre írtál is példát a szomszédban szendvicspaneles építkezésekkel: én ezt csinálnám.
statikus terveidről: valszeg kialakult koncepcio nélkül kaptál valami terveket egy műszaki rajzolótól, h "ne sírj". aki fejben felépíti a házat, az ilyen sok hülyeséget már nem rajzolna. thaifoldon is vannak felhőkarcolok, km hosszú autópályahidak, alagutak, magasvasút, stb.. szóval van helyi statikus. a főépítészed/rajzolód valószínűleg nem az. cseréld le. a te pénzed, a te házad
de repednek össze vissza, több helyen, különböző okokból... láttam jó párat sajnos, ezen a mostani házon is volt repedés javítás. Volt amit a megsüllyedés (mi más lehetne) okozott a előregyártott vasbeton falon... Vagy például: most láttam egy új építésnél nemrég, hogy vakolás után a festés még meg sem volt, de a repedéseket már javítani kellett és úgy nézett ki az épület mindehol, mint amire pókhálót / villámokat festettek. ebből néhány még ki/megmagyarázható, de voltak olyanok is amik már veszélyes dolgokra utaltak... de a festék majd "ápol és eltakar"... stb.
Meg penészesednek mintha muszáj lenne, "Nem tudom" :-) mi lehet az oka, de a penészedés sokszor a külső oldalon van. Van jónéhány ház itt a lakóparkban is, ahol a földszint és az emelet közötti födém magasságában, kívülről már szinte fullon fekete az a rész. És ezek relatív fiatalok még, 3-5 év. Az öregebbeknél meg sokszor a lábazat is, a tetőnél is, sőt néha szinte mindenhol feketedik...
"ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők "
Igen, az készül itt, És így van, igazad van ebben is.
Még a pontos módszert nem tudom, hogy melyik lesz ezekből, de a nem végleges tervek alapján már sejthető.
"ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki"
Szintén csak sejteni lehet, hogy mi lehetett a tervező fejében, amikor azokat odarakta (C3 és D3):
Pl. a lépcsőház melletti 20 cm-es fal (C3-C4 vonalában) jelentős súlya ne csak a vasalt aljzatra terheljen.
plusz még ugye ott lesz a lépcső a közelében, azaz közvetlen mellette, ami standard (legtöbb esetben alkalmazott) építési rendszerében saját, direkt ahhoz készített külön falon fekszik fel, ami szintén többlet súly terhelés.
Ehhez pedig már komoly erősítés kellene a vasalt aljzatba a szerkezet alá. pótvasak + vastagítás / hasonlók.
És ezt összehozta egy szerkezetbe, az az leegyszerűsítve egyenlőre berakott oda gerendát.
Ugyanígy rakott gerendát a földszinti bal oldali 2 hálószoba válaszfala alá és a konyha / fürdő válaszfalai alá is. Ezek 15 cm.
Így tehát ebben az esetben már kérdéses, hogy elhagyható-e a C3-es C4 alaptest a gerendák alól.
Majd meglátjuk mit hoz össze a statikus/főépítész...
és hogy alaptestet vagy alaptestet és felmenő pillért is vissza rakja-e a B2 és B3 pontokra.
Eddig csak egy alkalommal volt megbeszélésem személyesen direktben vele, egy óra hosszan kb., a legelső alkalomnál, amikor elvállalta a munkát.
Nem szeretek rosszat mondani senkiről, de nagyon flegma és beképzelt volt. Ahogy ott ült a forgószékében pökhendi módon, rosszul voltam tőle.
De a feleségem mondta, hogy nincs sok választásunk a hivatali hierarchia miatt (ez nem korrupciós téma most, ilyen a rendszer) és egyéb okok miatt. Túl hosszú, ezért nem részletezném.
"az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják"
erről például még semmilyen használható információm sincs...
Az eddig kiadott tervek ilyen téren még használhatatlanok, értelmezhetetlenek, legalábbis nekem.
"vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell."
Mivel ők alapból a pillérvázas rendszerhez - vázkitöltő falakkal, teherhordó falak nélküli rendszerhez vannak hozzászokva,
így ebben az esetben falmerevítésről nem beszélhetünk.
Elsőnek elkészül az alapozás, és ami ahhoz kell, utána a pillérek, majd a tető és csak ezután jön a falazás.
Nálam előbb fognak elkészülni a falak, és csak utána a pillérek/födém/koszorú, így már teherhordó fal lesz. Vagy tévedek?
Fal kimerevítésről ők olyankor beszélnek általában, amikor az általuk megszokott 7,5 cm vastag vázkitöltő fal mérete (hossz/magasság) nagy, ilyenkor viccesen vékony beton-inakkal merevítik falazás közben.
"a helyi előírás miatt kell"
Ilyen vagy nincs, vagy nem tudok róla, senkitől nem hallottam eddig ilyen jellegű előírásról.
ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők. a terepszint közelében lévő gerendák is "födémgerendák", és a számításokban ugyanugy csak a pontalapokra terhelnek.
ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki, és a rendes főrasztereket pillérezném. ahol pillér van. oda alaptest is kell.
az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják, vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell.
"Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá.'
valamit kihagytam, de fontos lehet.
Az alaptest kellene szerintem is a B2 és B3 pontokra a gerenda alá a viszonylag egyenletes alátámasztási fesztávok/hosszok eléréséhez a gerendarácsban. És Persze a nagy teher miatt.
Viszont az onnan falban a "tetőig" végig felfutó vb. pillér viszont már egy másik kérdéses dolog. Az már nem biztos, hogy kellene.
A 2 nem kötelező együtt legyen, lehet alaptest rajta gerendarács, és az néhol felfutó pillér nélkül is.
"a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek"
Igen úgy. És ebben talán én sem voltam elég részletes és egyértelmű. Bocsánat.
A gerendák három mezőben lesznek kiosztva, letéve, 3 méter, 4,5 méter, és 3 méter. plusz persze a 2 végén felfekvések hossza.
1-2 majd 2-3 és 3-4 mezők között.
Összedobtam Paintben marha gyorsan, egy kellően csúnya rajzot és ott piros szín a 3 méteres, kék szín a 4,5 méteres gerendák "helye". azaz azokból egy párat rajzoltam csak be.
"akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is."
Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá. Ezért is lett a kérdés.
A 8,4 is, de még a 6,4 méteres is szinte már túl nagy fesztáv.
Főleg úgy, hogy a 2 belső főfal, ami az A2-B2 között és az A3-D2 között van, az ebben a hosszban (8,4 és 6,4) terhelve lesz mindkét oldaláról 3 és 4,5 méteres födémpallók végével/felfekvésével.
Ami így ugye elég komoly terheket fog átadni annak a nyomorult gerendának.
"ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek."
Ezt sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom, de azt igen, hogy ezekre az 5 centis előre gyártott vasbeton pallókra 5 centis felbeton kerül, elég gyenge vasalással, és ez így már a komplett födém szerkezet. erre már a burkolat jön. Thai módszerrel.
A vasalás első látásra nekem sem volt szimpi, ezért is került bele a kérdésbe.
"ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez"
A statikus még nem nyilatkozott. Amint kapok tőle rajzokat, akkor meg fogom osztani.
Ezeket a verziókat. amiket eddig mellékeltek, azt a (szerintem) polcról leakasztott techikával a tervező készítette, szúrta be a tervekhez.
a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek.
akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is.
kihagyhatóak, de akkor lesz 8m-es fesztávod. ami így távolról elég sok egy ilyen építési kultúránál.
ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek.
B1-B2 keresztmetszet csak a pilléreknél helyes (mármint, hogy fent van a több vas), pillérek között (középen) pont fordítva kellene lenniük (alul a több vas). nálunk hosszmetszetet is illik rajzolni pont ezek miatt, nehogy elrontsák.
ha kimarad a B2 B3 pillér akkor teljesen más vaskiosztás kell az 1-2-3-4 tengelyen lévő gerendákba.
ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez
Statikusokhoz is lenne 1 konkrétabb kérdésem, kérlek adjatok tanácsot.
Olyan emberhez szól a kérdés, aki ezen a szakkterületen kellő gyakorlattal és ismerettel rendelkezik a válaszhoz.
És ismétlem önmagam, a tervek még nincsenek teljesen készen, a statikus ellenőrzés/számítás sincs meg.
A tervező az első verziós terveken a B2 és B3 pozíciókban is tett alapozást, és pilléreket.
Az egyeztetések során azt mondta, lehet hogy nem lesz szükség a felmenő vb. pillérekre, így kivette, de vele együtt kivette a 2 alapozási pontot is alóla. Így pl. az A2 és D2 pontok közötti gerenda hossza jelentős, 8,4 méter. Az A3 és C3 pedig 6,4 m.
A vasalás elsődleges terve is látható a képeken. Bár a terven most még szereplő vasalási tervek is kb. olyan: "kész, levettem a polcról, mert eddig bevált" jellegűek.
A kérdés:
Mennyire lenne indokolt a gerendarács alá alapot tenni a B2 és B3 pontokra?
És talán még ez: a vasalás mennyisége, elrendezése megfelelő-e?
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Hát nem is a palló fog megrepedni... De gondolom nem 1 palló = 1 helyiség lesz a kiosztás. Márpedig ha több palló kerül egyetlen helyiség fölé, akkor közöttük bizony lesznek rések. Na ott fogod látni a repedéseket, ahogy az egyes pallók egymáshoz képest elmozdulnak (a jelenség nem Ytong-specifikus, a "classic" BVM beton födémelemek pont ugyanígy produkálják).
Persze le lehet gipszkartonozni/álmennyezetezni az egészet, és akkor majd nem látod.
És néhány érdekes megjegyzést is tennék hozzá. És egy (2) kérdést is!
"Ezt amúgy muszáj?" Nem, semmi nem az.
De mindenki eldöntheti, hogy kinek mi a fontosabb: gyorsaság a minőség/tartósság vagy az ár, vagy ezekből több is egyszerre.
Nekem mindegyik.
"ráadásul nem kell majd pár évente a repedéseket tömögetni/nézegetni."
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Oké, ez falra vonatkozik, de azért ide másolom, mert a neten nem találtam semmit a palló repedéssel kapcsolatban, csak ezt, és nem is hallottam még ilyenről.
"Az, hogy az Ytong hajlamos a repedezésre megint csak többször visszaköszön, pedig a többi modern téglafalra ez ugyanúgy jellemző. A repedés alapvetően egy-két dologból adódik:
1. valamilyen kivitelezési hibából, esetleg a rosszul megválasztott vakolatból
2. vagy abból, hogy egy újonnan épült épület még legalább 2-3, de talajtól függően akár 4-5 évig is süllyedhet és a falak, de főleg a vakolat ezt a mozgást mintázza le
Ennek viszont semmi köze az építőanyaghoz, és persze attól sem kell tartanunk, hogy a fejünkre dől a ház. "
"Nem lehetne inkább valami arrafelé is bevett megoldást használni" De, lehetne, de időben több, és a végére pénzben sem sokkal olcsóbb, stb. A másik válasznál ott lesz több részlet.
"Ha olcsó a (betonozós/zsaluzós) munkaerő"
Mihez képest. Szerintem nem igazán.
"akkor nyilván a monolit födémekkel is tapasztaltaknak kell lenniük"
Nem mondhatnám. Pontosabban az olyan monolit vasbeton födémet, amit otthon rendszeresen használnak, itt én olyat még nem láttam egy háznál sem.
A pillér vázas épületekhez a legelterjedtebb födém típus amit használnak (más födémet családi háznál még nem is láttam itt):
A vasalás elég gyengécske... 4 es vas, 20x20 -as kiosztással
Igen, ilyen a födém, ezt a technikát alkalmazzák a földszinten és a az emeleti födémek esetében is.
(Ez kap még 5 cm vasalt felbetont majd)
A tervezőm által kiadott nem végleges terven is szerepel ez a fajta megoldás "Section PS" megjelöléssel, bár a terveken még nem alkalmazta.
A fürdőszoba az egyetlen kivétel ez alól, az pedig a csőáttörések miatt.
Ha a fürdőszoba a földszinten van (emelet esetén most nem tudom biztosan), akkor oda készül egyedül 10 cm monolit vasbeton lemez, de ide csak ezt használnak, semmi mást.
"Section S1"
És hogy feltehessek egy kérdést is:
Mi a véleményetek az itt Thaiföldön szokásosan (legtöbbször) alkalmazott vasalt aljzat elhelyezési módszerről?
Most nem az esztrich beton rétegre gondolok, mint sokan tennék elsőre!
"Section GS"
A tervező elsőre ilyet használ minden helyiségnél a földszinten, kivéve a fürdőt persze.
2. képen egy google fordításos szöveg, amit egy nagy építőanyagkereskedő cég publikált szöveggel. De máshol is látni ilyeneket. Hihetetlen...
Én személy szerint, a fürdőszobában használt módszert alkalmaznám mindenhol, a teljes földszinten, csak nem10 hanem 15 cm betonnal.
Nos, mi a véleményetek? Ezek közül ti melyik módszert használnátok, és hol, és milyen betonvastagságokkal? Melyiket tartjátok kellően megbízhatónak és tartósnak?
Az áram szolgáltatáshoz még egy érdekes tény, ami nem hasonlít a magyar rendszerhez.
Itt az esetek többségében csak 1 fázist és ahhoz 45 ampert adnak. Ez a megszokott. Ez van a mostani házban/lakóparkban, és az új telken is ez a kiépíthető/elérhető.
Külön kérésre lehet kérelmezni a 100 ampert, mint következő szint. Igen, 100. Ennek nem jártam utána, mert eddig nem volt indokolt. Nem tudom, hogy milyen helyeken tudják ezt biztosítani, Tuti nem mindenhol.
És hogy hol elérhető, ha elérhető egyáltalán a 3 fázisos rendszer, arról információm nincs, amúgy nem is jártam utána, mivel engem nem érintene a válasz. Itt és az új telken sincs.
A villanyórát pedig az utcán, a villanyoszlopokra szereli fel a szolgálató, és onnan nekem kell behúznom magamnak saját költségen a kábelt, jó hosszan...
Ezt amúgy muszáj? Nem lehetne inkább valami arrafelé is bevett megoldást használni, amibe nem törik bele a terveződ bicskája? Ha pillérvázasban tapasztaltak, akkor nyilván a monolit födémekkel is tapasztaltaknak kell lenniük, márpedig az mindent is tud, amit ezek a pallós födémek - ráadásul nem kell majd pár évente a repedéseket tömögetni/nézegetni. Ha olcsó a (betonozós/zsaluzós) munkaerő, akkor gazdaságilag sem biztos, hogy sokkal rosszabb lesz.
Most, mikor elkezdem írni (nem folyamatosan írom, figyelek a családra is, ezért el fog tartani egy jó ideig) ezt az üzenetet naplemente közben: árnyékban 36 fok és 57% páratartalom van, az épület északi oldalán.
Lézeres infra hőmérővel kíváncsiságból megmértem néhány pontot a házban amiben most lakunk.
belső falak 32 fok
déli, külső fal belső oldalról 37 fok
második emeleten álmennyezet belső oldala a tető alatt: 40 fok
cementes lemez borítású terasz felülete: napos részen 59 fok, árnyékos részen 39
konyha trapézlemez borítás 66 fok
és ez itt a "téli szezon" időszaka most, ami hűvős kéne hogy legyen és száraz...
És hogy milyen méretű helyiségekben milyen klímákat használunk most a 10 cm-es "csupasz" betonfalú házban, itt az elrettentő lista:
emeleti 3 hálószoba:
2 x 2,5 KW 7,5 és 8 m2 3,5 KW - 11,5 m2
nappali lent:
5 KW - 23 m2
Otthoni szemmel nézve a klímák extrán túlméretezettek, de csak a példa kedvéért:
a nappaliban (földszint, északi oldal, nappali déli falánál a trapézlemez fedéses kis konyhával) lévő klíma nem tudja 27 fok alá vinni a hőmérsékletet, ha bekapcsoljuk...
"Az orszagban ismeretlen technologiak/anyagok hasznalata egyenes ut a szopashoz/dragasaghoz/nem megfelelo minoseghez."
De sokszor az ismert technikák is ugyanolyan nagy szop*s, vagy néha még nagyobb is, a bentlakóknak.
Erre jó példa ez a lakóparki, "minőségi" ház (kb. 400 házas lakópark) amiben most lakunk.
Közben már megy le a nap, már a horizont magasságában van miközben még írom ezt az üzenetet, most a nappaliban 33,5 fok és 64% páratartalom van. De aki hozzá van szokva az itteni körülményekhez, mint mi is, nekünk ez nem olyan nagy probléma.
Éjszaka klíma rásegítéssel tartjuk a 26-27 fokot az alváshoz, mert pl. tegnap éjjel is 29 fok 80% p.t. volt kint.
De ennek ellenére egy sokkal kellemesebb klímát akarok összehozni az új házban.
"Klimabol en javasolnam a legcsatornazhatot"
Ez egy jó ötlet, bár itt még nem láttam ilyet, pedig kerestem, de megteszem újra.
max a szellőztető gépbe találtam hűtőbetétet eddig.
Az új háznál: bruttó alapterület kerekítve 200m2, nettó alapterület 175 m2
"Az energiavisszanyerős szellőztetők segítenek fenntartani a kényelmes és egészséges otthont azáltal, hogy csökkentik a friss levegő hőmérsékletét és páratartalmát a forró, párás nyári időszakban. Ez egy fontos energiatakarékos módszer. Egészségesebb és kényelmesebb alternatívája a túlzottan fűtött klímaberendezésnek, hogy leküzdje a magas páratartalmat és hőmérsékletet"
Nem tudom, hogy sok ember miért csak a téli hideggel, és hőmérséklet különbséggel foglalkozik.
Úgy ahogy európában pl. úgy afrikában és itt is megvan a nagy hőmérséklet különbség, csak éppen fordított irányban.
Nem tudom miért hiszik az emberek, hogy például a hőszigetelés és a 3 rétegű üvegezés csak a hideg ellen véd. Az ablak 3 rétegű üvegezéssel nem tudja, hogy melyik a belső és a külső oldala és melyik a hideg és a meleg oldal, a feladata hogy a hideg a hideg a meleg a meleg oldalon maradjon Volt aki azt tanácsolta, hogy 3 rétegű üvegezésre sincsem szükség itt értelmetlen... És hogy hőszigetelés sem kell, csak vastag falak.....
A villany ára itt pedig hasonló az otthoniakhoz.
Azt hiszem az első 150 kw-ig 42 ft / kw, utána kb. 47 ft / kw
a hőszigetelés fórumban írt hozzászólásomat idemásolom:
"Tavaly májusban, amikor a családnak csak a fele tartózkodott ebben mostani (újépítésű) házban, amiben most élünk és a sütés/főzés is gázról ment, a klímáknak köszönhetően közel 1000 kw áramot fogyasztottak.
Most, hogy újra itt vagyunk, próbálom maximálisan lecsökkenteni az energia fogyasztást, de így is 400 kw energia fogy el egy hónapban.
A "leghidegebb" időszakban sikerült csak leszorítani 300 kw alá, de hamarosan újra itt van a forró időszak, és most a klímák szigorúan csak éjjel, az alvási időszakban mennek, és maximum 2 hálószobában...
És az elektromos áram ára itt sem olcsó, átszámítva körülbelül 45-50 ft kw-onként, főleg nem olcsó, ha a helyi fizetéseket is nézzük, ami 100 esetleg 150 ezer ft-nak megfelelő, havonta."
És természetesen mindenképpen lesz a házhoz legalább 5 kw-os teljesítményű solar rendszer is.
És megfontolás alatt van a napkollektoros vízmelegítő is 200/300 literes tartállyal.
A villanyt illetőleg a szolgáltatás biztonsága elfogadható.
Az akkumulátoros rendszer a napelemekhez viszont jelentős költség, és az élettartam arányában nézve, megfontolandó.
Ha sikerül megfelelő minőségű és megfelelő árral akkumulátor szettet találnom, akkor azt akár utólag is be tudom üzemelni majd.
Tehát én annak örülnék, ha a technikai részletekben kapnék segítséget, és a tervező tervein található hibák kiszűrésében.
Bár ahogy most visszaellenőrzöm, a feltöltött képek minősége elég rossz a feltöltés után, így nem minden részlet látható megfelelően.
Azaz ez sem látható tisztán:
"A lépcsőházhoz érkező (nappalik felett mindkét szinten) ytong födémpalló végeket pedig majd az isten fogja a levegőben / a helyükön tartani..."
de talán ez már látható:
"
A gerenda rács nem a talaj szinten, hanem felette van a levegőben, és alatta nincs semmi... csak "levegő".
de a feltöltése a rajzon lemegy a talajszintig.
Csak azt nem tudom mi fogja azt ott tartani a betöltés során és utána. kb. semmi. Kivitelezhetetlen.
És itt egy kisregény, a helyi tervezési dolgokkal kapcsolatban:
"A helyi járási hivatal ellenőrzi a terveket."
Végül a helyi járási hivatal főépítésze elvállalta a tervezés lebonyolítását. Az egyik beosztottja készíti el a terveket, és elvileg a főépítész lesz a statikus mérnök.
És itt a lakás tervezés lépései, szabályai és követelményei is teljesen eltérnek az otthoniaktól.
egy példa: (nyers Google fordítással)
"Milyen házat építhetsz?Ház építéséhez nem kell engedély.A lakóházak legfeljebb kétszintesek, és a hasznos területük legfeljebb 150 négyzetméter, amit a törvény megenged. Nem kell építész és egy mérnök aláírja a támogatást Ami az építési munka ellenőrzését illeti A lakástulajdonosok bejelentkezhetnek, hogy maguk irányítsák a munkát."
Ez annyit tesz, hogy bizonyos méretű (<150m2, és max. 2 szint)ház építéséhez se tervező se statikus nem kell. Ezen méretek felett már kell tervező, és ha több tényezőben is nagynak minősül az épület (pl. 5 méter feletti födémgerenda hossz) akkor kell csak statikus.
"Kerületi Közigazgatási Szervezet területe és 2 szintet meg nem haladó, 150 négyzetmétert meg nem haladó lakóépület építésének engedélyezése nem szükséges teljes kiviteli rajzot írni."
Azaz kézzel magad rajzolsz egy felületes vázlatot és be lehet adni az engedélyezésre.
oké-oké, tudom nálam a hasznos terület ennél egy picivel több, csak gondoltam megemlítem, hogy itt ilyen is van.
Amúgy meg a kezdetleges terveken a ház amit megálmodtunk, még belefért a 150 négyzetméterbe, csak kisebb bővítést kapott így már több.
Abban már a kezdetekben egyetértettünk a feleségemmel, hogy a biztonság kedvéért majd kell egy helyi tervező pecsétje a tervekhez
Jó néhány modern stílusban épülő épület kivételezését követem figyelemmel.
Ha a "szakiellenőr" látná azt amiket én látok, befonná a szemöldökét és bontásra ítélne sok házat...
Nem vagyok szakember, ugyhogy javitsatok ki ha tevedek, de:
Az orszagban ismeretlen technologiak/anyagok hasznalata egyenes ut a szopashoz/dragasaghoz/nem megfelelo minoseghez.
A hoszigeteles lenyege a kinti/bent homerseklet kulonbseg "lekuzdese". Magyarorszagon telen -15, hazban 25, szoval 40 fok kulonbseg ellen kell kuzdeni.
Thaifoldon teli hideg ha jol tudom nem jelentos, nyaron meg nem nagyon illik 10 foknal tobbel hidegebbre huteni a hazat egeszsegugyi okok miatt. (Szoval ott 10 fok kulonbseget kell lekuzdeni)
40 fok kulonbseghez indokolt a 20cm szigeteles, 10 foknal...
Klimabol en javasolnam a legcsatornazhatot, komfort miatt, ha ottkint az ismert, mindenesetre itt pl utanaszamoltatnek egy szakemberrel a hoigenynek, mert 2x7kW az eleg durva. Termeszetesen ha tobb mint 300nm-es hazrol beszelunk akkor jogos lehet!
Entalpias hocserelo szelloztetes fo haszna telen van energiaveszteseg csokkentesere, valamint hogy minnel kevesbe szaradjon ki a levego. (Plusz friss levego, de ahoz nem kell entelpias hocserelo, hanem csak egy ventillator)
Te esetedben teljesen felesleges es ertelmezhetetlen az entalpias hocserelo!
Szoval az en meglatasom szerint te itt felsoroltal rengeteg draga es ott ertelmetlen dolgot, de ha van ra indokod szivesen meghallgatnam!
+1: Nem ismerem a kinti villanyarakat es szolgaltatasbiztonsagot, de szerintem pl egy akkumulatoros napelem rendszernek tobb ertelme lenne!
Hűtőházat nem akarok építeni, annak is már nagyon örülnék, ha egy kellemes 25-27 fok, és 50-60% páratartalom lesz az új házban.
A szigetelés vastagsága 20 cm lesz. És a külső oldalon lesz.
A nappaliban lesz lent és az emeleten 7 kw-os klíma.
És lesz egy energia visszanyerős, entalpiás szellőztető rendszer is az egész házban.
A tervezőm többek között azért nem foglalkozik a hőszigeteléssel, mivel még talán soha nem volt igény a használatára nála, így az ismeretei is jelentősen hiányosak.
Erre nagyon jó példa a terveken, azon belül a metszeteken látható dolgok.
Nézd csak meg a metszeteken, hogy a padló rétegrendben (se a falakon, se a tetőtérnél, stb.) nincs benne sehol a hőszigetelés a rajzokon, pedig én kértem.
És még ha a terv nincs is készen, de olyan részletbeli hibákat amiket ő ott megrajzolt, egyáltalán nem megengedhető egy tervezőnek.
Az egyik legbrutálisabb hiba: A gerenda rács nem a talaj szinten, hanem felette van a levegőben, és alatta nincs semmi... csak "levegő".
de a feltöltése a rajzon lemegy a talajszintig.
Csak azt nem tudom mi fogja azt ott tartani a betöltés során és utána. kb. semmi. Kivitelezhetetlen.
Vagy például olyan helyekre is rakott be gerendát/koszorút ahova nem kell és vannak olyan helyek ahol (nagyobb vagy biztosan) szükség lenne rá, de nem szerepel a rajzokon.
A lépcsőházhoz érkező (nappalik felett mindkét szinten) ytong födémpalló végeket pedig majd az isten fogja a levegőben / a helyükön tartani...
Nem is beszélve a vasalt aljzat elhelyezési / beépítési technikáiról.
És ezeket is lehetne sorolni hosszasan, de most ennyi elég lesz.
Mindenkitől kérdezem aki segíteni tud, és szeretne is segíteni.
Célom pedig több is van ezzel:
Az esetlegesen még hiányzó tudás megszerzése
A tervezéssel kapcsolatos esetleg kétes, vagy hibás dolgok helyes irányba tereltetése
és egy önellenőrzés, pl. az általam esetleg jónak, de mások által hibásnak vélt elgondolásokkal kapcsolatban a tervben.
stb.
Igen, Thaiföld tényleg egy teljesen más világ.
Az emberek mentalitása, hozzáállása dolgokhoz, és ugyanúgy más a tudása, építészeti technikái/ismeretei és nagyban eltérnek az európaitól.
Elég alaposan körbe néztem a lehetőségeimnek megfelelően.
Van jól néhány építkezés itt a közelben is, azokat alkalmanként meglátogatom és megfigyelem az ott alkalmazott technikákat, azok gyorsaságát, minőségét, és amit csak lehet.
Mivel itt a társadalom jelentős része jóval szegényebbnek minősül, mint Magyarországon az átlag, így az építéssel kapcsolatos minőségi elvárások is jelentősen elmaradnak attól, ami szerintem (európai szemmel) normális.
Erre mondott egy nagy igazságot a thai feleségem, amit én is így tapasztalok.
Az elvárás kb. annyiban kimerül, hogy a ház kívülről, és a látható részeken jól nézzen ki, úgy mint egy modern európai ház, de ez csak a felszín. A festék és a falak mögött, és minden nem látható helyen a minőség már sokszor messze van az európai elvárásoktól. És most nem arra gondolok hogy Európában hideg ellen kell védekezni itt meg a meleg ellen kellene.
Az egy dolog, hogy nem ismerik az európai építési szokásokat, modern európai technikákat, azért ezek szép lassan beérkeznek ide is. Legtöbbször az itt letelepedett külföldiek által.
Az egyik legjobb/leginkább érthető példa erre talán az otthoni Ytong rendszer. Direkt nem csak a falat említem, mivel ez egy komplett építési rendszerré fejlődött.
Az ennek megfelelő technológia kisebb eltérésekkel itt is megtalálható már. Bár például a falazóblokkból a 25 cm a legvastagabb.
A probléma ezzel kapcsolatban ott kezdődik, hogy a kivitelezésben nincs olyan szakember, vagy nagyon kevés (100-ból jó esetben 1), aki tud ytong falat falazni szakszerűen.
És még a tervezőknek is nehézséget/fejtörést okoz néhány részlet.
pl. A tervező nem tudja födémpallót vagy a tetőpallót helyesen betervezni.
És anyagi megfontolásból és ismeretek hiányában a legtöbb esetben a külső "fő"falak, amik amúgy mint vázkitöltő falak épülnek (pillérvázba) oda már néha ytongot használnak, de akkor is csak a 7,5 cm vastagot, egy egyszerű vakolással és színezéssel, szigetelés nélkül.
Lehet hogy ők maguktól nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaimmal, és hogy rosszabb minőségben építenek úgy általában, de mivel az idő 99 %-ában ott leszek az építkezésen és a legtöbbször aktívan részt is veszek majd a munkában, így egy kicsit javulni fog a helyzet.
Ugyanúgy a tervezőnek is én rajzolom le a tervrajzokat, hogy mit akarok látni az ő általa végül kiadott terveken. Mivel az ismeretei elég hiányosak az itteni tervezőknek. A legtöbb csak az öreg/megszokott thai szokás szerinti pillérvázas épületet tudja megtervezni.
Tervezőm amúgy autocad-ben, én archicadben dolgozok. Ez az eltérés is okoz kisebb (adat-)átvételi nehézséget.
Anno összedobtam neki egy alap alaprajzi tervet, de lassan már a komplett tervel készen leszek a gépemen, mivel a részletekben rejlik az ördög (Metszetek és csomópontok), amikben sok hiányosságot/hibát ejt.
Tudnék még sok minden írni, de inkább most elkezdem a másik üzenetedre is a választ
Tudom, hogy kell megépíteni egy hűtöházat, de abba nem lehet lakni. Ha baj az, hogy a meleg levegő tőbb párát képes megtartani, mind a hideg. Keresd meg a víz fázisdiagrammát. Száraz pincében, ami nyáron nagy melegbe 18 fokos, ha bejut a meleg levegő, azonnal kicsapódik a pára a falakra. Ha kivülről szigeteled a falakat, az a meleget tartja bent egy ideig. Olyan vastag szigetelést kell szerelni, hogy ne alakuljon ki a harmatpont a határoló rétegrendbe. Belülről kéne szigetelni... irodaházaknál nincsenek ablakok a függönyfalaknál. Hogy élhető legyen, szellőztetik, hűtik és fűtik. Nézd meg, hogy 37 fokban és 90%-os páratartalomba, ezt hogy oldják meg nálatok, mert ha a belső térben leviszik a 25 fokra és 40%-os páratartalomra a levegőt, az nagyon veszélyes annak, aki gyakran ki- be jár az épületből. Lehet, hogy ezért nem tárgyal veled a hőszigetelésről egy helyi mérnök. alapozunk.
Thaiföld más világ, más éghajlat, más szokások és más anyagok. Mások a károk is ami ellen védekezni kell.
Én a magam részéről INNEN azt tudom tanácsolni, hogy jól nézz körül, hogy az épületek milyen állapotban vannak, milyen magasak és ki építette őket.
Különben úgy jársz mint a lányom keresztanyja Indiában. Kiment a konyhába és látta, hogy a szakács a konyhakövön lábbal gyúrja a tésztát. Hirtelenjében azt mondta a szakácsnak, hogy miért a kövön gyúrja. Szakács megnyugtatta, hogy érti. Következő alkalommal látja, hogy a szakács a konyhaasztalon továbbra is mezítláb (koszos lábbal) gyúrja a tésztát. Mesélt még ilyen történeteket.
Most innen adhatunk tanácsokat, de azok az emberek nem az európai építési eljárásokat ismerik, nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaiddal, sőt, lehet, hogy rosszabb lesz így az épület.
Vagy törődj bele, hogy csak hasonlítani fog az épület az általad elképzeltre csak hasonlítani fog vagy keress egy olyan kivitelezőt amelyik meg tudja építeni az általad elképzelt épületet. Nyilván jóval drágábban.
Az isten és a tervezőm több kritikus problémával áldott meg családi házunk tervezése során. Főleg ezekben a kritikus problémákban és azok megoldásában lenne szükségem a segítségedre, persze bármilyen más hasznos tanácsot is elfogadok. Már most itt az elején bocsánatot kérek a üzenet hossza miatt, de biztos hogy nem lesz túl rövid, de elolvasni azért elég gyorsan el lehet majd.
Úgy gondolom jobb, ha már elsőre megadok minden információt, talán többet is a kelleténél, így tisztábban láthatod át a helyzetet.
Az új házunk tervezésének egy újabb szakaszának egyeztetései nagy tempóban töréntek meg a tervezővel. De most ideiglenesen kényszerszünet fog következni a problémák és eltérések tisztázásáig a tervekkel kapcsolatban.
Annak idején (1995-2000) Győrben a Hild József építőipari szakközépiskola és technikumban végeztem ahol számítógépes tervezést tanítottak többek között. Dolgoztam az építőiparban is, bár nem túl sokáig, és elég hamar szakirányt váltottam, majd megszereztem a számítógép rendszer-programozó végzettséget is. Tehát az építőiparban és a tervezésben is vannak alapismereteim, ha több nem is.
A tervezés előrehaladtával a tervezőm és az én ismereteim kritikus szintű eltérése miatt, komoly kételyek merültek fel a tervekkel kapcsolatban bennem. Napról napra több, és tanácstalan vagyok hogy mi is a helyes megoldás az adott esetben.
Az első és talán egyik legfontosabb a tervezéssel kapcsolatban a helyszín, jelen esetben: Thaiföld! Azon belül is a középső régió, bangkoktól délre kb. 60 kilométerre. Ez pedig az éghajlati adottságok miatt fontos információ. Egész évben, szinte éjjel-nappal forróság, kivéve talán esetleg 1-2 hónapig az esős évszakban amikor kicsit lehűl a levegő.
Nappal: északi oldalon árnyékban átlag 32-34 fok (ritkábban 36/37 is), napon 37 felett, Páratartalom: 70-80% (Ritkábban 60) Esős évszakban, szakadó esőben ez jó ha lemegy 26 fokig, , Páratartalom: 80-99%
Éjjel: 25-28 fok, Páratartalom: 70-80%
Extrém ritka időnként elér minket egy "hidegfront", ilyenkor nappal 24-29, éjjel 22-25 fok körül alakult és az eddig tapasztalt leghidegebb hőmérséklet éjszaka 20 fok volt.
És most már szeretnék rátérni a tervezéssel kapcsolatos dolgokra, nehézségekre.
Az iskolából és más forrásokból szerzett ismereteim alapján még az ilyen forró + párás klímán is erősen ajánlott az épület hőszigetelése. Vagy tévedek? Valaki szerint csak vastag falak kellenének. Tuti nem, nem csinálok kemencét a házból.
Itt thaiföldön az építőanyagok elérhetősége/beszerezhetősége néha problémába ütközik, és az európában megszokott és/vagy kötelező használatú építőipari anyagok/termékek elérhetősége korlátozott. Ahogy sok esetben a hozzájuk kapcsolódó tudás sincs meg a tervezőkben. Ilyen például a hőszigetelés, a vízszigetelés, a légzárás szükségessége és még sorolhatnám. Így az eddig elkészült tervek 80-90%-át is én készítettem és azt adobtálta a tervező, amennyire a tudása ezt lehetővé tette.
Mellékletben csatolni fogom a tervező által kiadott utolsó verziót.
A tervező a betervezett hőszigetelésekből semmit nem rajzolt be a tervekbe... Hiába kértem többször is. És egyéb, ennél is súlyosabb hibákat vétett és rajzolt.
A még el sem készült statikai számítások komolyságát/hitelességét is már előre megkérdőjelezi egy másik dolog, ami egy megbeszélésen történt a főtervezővel, aki egyben a statikus is. A kezdetleges, első tervükön minden falat 10 centisnek rajzoltak be. Amikor én ezt szóvá tettem, hogy a valós fal méreteket szeretném látni a rajzokon, a statikus/főtervező azt mondta, hogy az nem fontos, olyan falat készítek amilyet akarok majd kivitelezéskor, nem számít hogy 10 vagy 25 centis, vagy hogy milyen anyagot használok. Ez a kijelentés kivágta nálam a biztosítékot.
Nem passzív ház építése a cél, csak egy kellően energiatakarékos épület. Nem az eredeti építési anyagokat, hanem az annak közel 100 %-ban megfelelő magyar párját említem, amit elképzeltem az építéshez: falazat anyaga: (Q-Con G4 AAC blokk) ytong 25 cm (kb. 4-5 N/mm2 - És 25 cm a legnagyobb méret, ami elérhető :-( Nem gyártanak még rendelésre sem nagyobbat ! pl. 30 cm vagy 37,5 cm) ytong elemmagas áthidaló, falazat, födémpalló, ami lehet pórusbetonból, egy gyártótól homlokzat hőszigetelés: eps 20 cm lábazat hőszigetelés: xps 20 cm Talajon fekvő padló hőszigetelése a nedvességtől védett oldalon a vasalt aljzat felett, esztrich beton alatt 20 cm EPS (sok helyen látni hibás elnevezéseket: vasalt aljzat vs szerelőbeton vs stb.)
Falazat és hőszigetelés ragasztását soudabond easy genius PU habbal tervezem. A hőszigeteléshez a dübeleket még mindig keresem, mert itt olyat nem igazán használnak.
A szigetelések nem szerepelnek a terveken, mivel nem tudta hogyan kellene... Ebből 1, a tervrajzokon (metszeteken) is látható kritikus hiba következik / keletkezik: a föld alól felérkező tartó pilléreken a gerendarácsot a levegőben a földtől 45 cm-re kellene elkészíteni, és nem talajszinten. Ez sem épp egy normális és hagyományos kivételezési feladat lenne. És így a föld feltöltést közötte el sem lehetne végezni, mert kifolyna a gerendák alatt.
ahogy a 25 centis külső falak sem jelennek meg a jól/rendsen a terveken.
Az egyik népszerű és itt elérhető tetőfedő anyag: rácsos tartóra 0,35 / 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán. Ablak: 2 rétegű üvegezéssel, Német vasalatokkal. 3 Rétegűt lehetetlen beszerezni, a 2-es is iszonyat ritka...
földszinten vasalt aljzat 15 cm földszint felett: ytong födémpalló 20 cm a második emelet födém nem tiztázott még!
A tervező a megbeszélések ellenére ebből mind a 3-at rosszul rajzolta meg. A vasalt aljzat 10 cm a 15 helyett. Födémnek pedig monolit vasbeton födémet rajzolt be, mivel semmilyen ismerete nincsen a födémpallókról, így megrajzolni sem tudja még. A födémpallót, falazatot, áthidalót, stb. gyártó cég tervező csapata/mérnökei felajánlották a segítséget, és hogy a tervezőm kapcsolatba léphet velük, ha kérdése van, de ezt nem tette még meg...
tető: acél rácsos tartószerkezet, fából elkészítése elképzelhetetlen több okból. Rajta 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán
Földszinten és az emeleten is 30 cm-es álmennyezet van elképzelve minden helyiségben. 60x60-as kazettás álmennyezet. Ide kerülnek be a szellőztető rendszer csővezése, és talán az álmennyezetbe építhető szellőztetőgép is, és a villanyszerelés, és ami szükséges. A napelemek (5 KW) a háztetőn, a melegvízellátáshoz napkollektoros vízmelegítő az épület mögött déli oldalon lenn elhelyezve talajszinten. Közel a víz betáp ponthoz. A szellőztető rendszerre az egyik helyi talán egyetlen szakbarbár cég a következőket ajánlotta: swegon casa r7 (216 - 677 m³/h), Első árajánlatban kivitelezéssel együtt 5 és 7 millió ft közötti árat adtak meg. Ez az ár szerintem erősen túlzás, főleg a helyi fizetések és ár érték arányában nézve, és a gép is túlméretezett.
És akkor most elkezdem témánként pontokba szedve leírni a kritikusabb pontokat(1.-4. kérdés kritikus, majd 5.-8. ami kevésbé kritikus), amiben a véleményedre lennék kimondhatatlanul kíváncsi.
1. A tervező az első/ideiglenes terveken a B2-es és a B3-as pontokba is rajzolt vasbeton pilléreket az alapozástól a tetőtérig felmenően a falakba. És gondolom alapozást is tett volna azokra a pontokra. Tudom hogy ez statikai számításokat igényelel, de szemre láthatóan ott így az egyes gerendák hossza elég nagyra megnőtt (8,4 méter), és így a terhelése is. Ha a törölt felmenő vasbeton pillérek nem is kerülnének vissza a falakba, mennyire lehet indokolt a B2 és B3 pontokra alapozást tenni a földbe a gerendarács alá? Próbáltam elmagyarázni a tervezőnek és a főtervezőnek, hogy létezik olyan, hogy lemezalapozás is, mint lehetőség, de nem igazán értették meg, hogy az micsoda, és ők maradnának a megszokott a "polcról levehető" Thai alapozási stílusok mellett.
2. Egy másik kritikus pont, ami nekem gyorsan szemet szúrt a rajzokon: a gerendarácsok közé és nem fölé elhelyezett vasalt aljzat, és annak a módszere.
2.1. Direkt kértem a tervezőt, hogy a 40 centis gerendarácsra futtassa ki/rá a 15 centis vasalt aljzatot, összevasalva, vagy más úton tegye együtt dolgozová, és innen indulhatnak majd a falak. Ahogy azt is, hogy a fürdőszoba maradhat egy szintben a többi területtel, nem kell a -5/-10 cm. Ezek közül egyiket sem sikerült így megtervezni. Sokszor elfelejti ami a megbeszéléseknél történik... Ez a "alapozashoz vasalasi terv.pdf" fájlban látható. "Section GS"-ként feltüntetve. A vasalt aljzat vasalása 6 mm-es háló, 20x20-as kiosztásban, és megjegyzésben odaírta, hogy a vasalt aljzat vasalatát ne kössék be a gerenda rácsba. és hogy a gerenda és a vasalt aljzat közötti hézagot/rést/területet bithumennel kell kitölteni. Én megmondom őszintén, még soha nem láttam ilyet új építéseknél, hogy a vasalt aljzat a gerendarács, vagy pl. sávalap közé kerül, és nem fölé, és hogy így teljesen külön "életet éljen" ott, és ez a tömörített talajra kerül, és hogy csak azt tartja pontosan a helyén, ha tudja.
(Csak) A fürdőszoba esetén: kivételesen monolit vasbeton szerkezet/aljat készül, jól (?) összedolgozva gerendával. "Section S1"-ként feltüntetve.
A te meglátásod alapján: Milyen megoldás az amit a tervező ajánlott? És milyen megoldást és vastagságokat javasolnál te pl. a vasalt aljzatra 10/15 cm? A vasalt aljzat ráfusson a gerendára 40+15 cm, vagy teljesen együtt dolgozóként lehet 25+15? (és így a gerendák helyén is meglenne az egybevasalás után a 40 cm gerenda/beton magasság, aaz amit elképzelt a tevező a falak alá)
2.2. "A zsalukő közötti feltöltést és sóderágyat nem kell tömöríteni! Mivel ez a lemez bemegy a falazat alá, vele együtt fog süllyedni ahogy az épület megkapja a végleges terheket, és kell tudni lefelé mozogni." Ebbe jó néhány helyen belefutottam az interneten miközben információt kerestem. Ez számomra teljesen új, én úgy tanultam/tudtam mindig, hogy tömöríteni kell! Most akkor mi az igazság? És az én esetemben kell, vagy nem a tömörítés a gerendarácsok közötti homokos kavics/homok feltöltésnél a vasalt aljzat alatt? szerintem igen És milyen feltöltő anyagot javasolsz? Itt a homok / kavics / zúzott kő / esetleg durva homokos kavics ami könnyebben elérhető És milyen arányban/rétegben? mert ekkora területre már elég komoly töltőanyag mennyiség szükséges, kb 50-60 m3, vagy több.
3. Anyagi, minőségi, és tartóssági megfontolásból: A 2. emelet felett, a tető rácsos tartója alatt a zárófödém kialakításának kérdése. 2 megoldást tudok elképzelni, de nem tudom eldönteni. Te mit javasolnál? Kazettás álmennyezet lesz a 2. emeleten is mindenhol.
3.1. Zárófödémnek is ytong födémpalló használata? Milyen vastagságban 15 vagy 20? Tartósan a tető rácsos tartója, a lemeztető és a napelemek fogják terhelni és persze a hőszigetelés, és húzni az álmennyezet lentről
3.2. Vagy pl. 20x20-as vasbeton koszorú öntése a 2. emelet főfalainak tetejére (és felső merevítésnek a válaszfalak (15 és 20 cm) tetejére is?) és a tető rácsos tartóját mindezekre helyezni, terhelni?
Melyik lenne a jobb választás, és abban az esetben hova, milyen anyagú és milyen vastag szigetelést lehetne/kellene elhelyezni a tető alá/födémre/álmennyezetre? pl. 20 cm EPS vagy (szálas)gyapot szigetelés?
4. A külső 25 centis teherhordó főfalakat 5 centivel ki-/lelógatnánk a vasalt aljzatról/gerendákról (ami amúgy is csak 20 cm széles), így külső gerenda / fal síkban található beton pillérek elé, és koszorúk elé is 5 cm xps kiegészítő hőszigetelés kerülhetne a hőhidak ellen. És így a lábazati xps hőszigetelés 40/55/60 cm magas lenne talajszint felett, és külső síkja 5 centimétert ugorna be az eps külső síkjához képest. Ez a megoldás így mennyire helytálló?
5. Indokolt vagy nem az szellőztető gép típusa és nagy teljesítménye amit a cég ajánlott? Az általam kiszemelt gép: panasonic fy-e35dz1 (Hi 350 m³/h Lo 250 m³/h) Extrában az épületen kívül földbe fektetett csőrendszerrel kanadai kutat készítenék, így elképzeléseim szerint a kanadai kútban a külső levegő magas páratartalmának egy része is már kivonásra kerülne (kicsapódna a csőben, ami egy gyűjtő pontba folyna össze) mielőtt a belső szellőztető rendszerbe (ethalpiás gép) bekerül, így csökkentve a szellőztetőgép páraterhelését is, és biztosítanám a beérkező levegő előhűtését. Melyik vagy milyen megoldást javasolnál? És mi a véleményed az én ötletemről?
6. Vasalt aljzat vastagsága lehet 10 cm, vagy jobb a 15?
7. a tervezett szigetelési vastagságok, és anyagok megfelelőek?
8. Az én esetemben mennyire lenne kritikus, ha a dübelezés elmaradna a szigetelés rögzítésnél? vagy hogyan lehetne megoldani dübelezés helyett?
A legnagyobb tisztelettel köszönöm a türelmedet és kitartásodat, hogy végig olvastad az üzenetet.
Várok minden segítséget és hasznos tanácsot. Köszönettel: Péter
Plafonon keresztül, függőlegesen nem fog működni az Aereco, egyrészt szerintem a gravitáció ellenében nem fog tudni mozogni a zsaluja (nincs benne motor, csak a páraérzékeny szalag nyúlása-elengedése mozgatja), másrészt a kondenzvíz a gyerek nyakába csöpög majd.
Igazából annak olyan ára van, hogy a "megér egy próbát" kategória. A legneccesebb az egyik gyerek szobája, mert ott van északi oldal, kamaszként szereti magára csukni az ajtót, cserében nincs egy függőleges faldarab, amin ki tudnék fúrni a szabadba, mert minden irányból le van kontyolva a tető, és még a parapet fal is a tetőre "néz" ki. (Épp ott a baj, hogy azt a darabot nem lehetett szigetelni, mert nem tudták befújni a szigetelő anyagot, ki kéne fúrni kb. méterenként a falat, befújni a "dobozba", aztán visszafoltozni a falat.) A plafonon keresztül viszont felmehetnék a padlástérbe vele, akkor még esővédő sem kell, csak egy rovarrács. (A másik gyerek ugyanez, csak északi fal nélkül.)
Nekem a sima olcsó Aereco nem növelte érezhetően a gázszámlát. Tényleg mondjuk nagy hidegben inkább lezártam, de az se volt 100%-os zárás. Arra jó volt, hogy reggelre ne érezzem, hogy nincs levegő a szobában.
Mi telepítettünk vagy 30db. holland rendszert, amit a passzív házaknak terveztek. Nem nagyon drága és egy ügyes kezű ember is fel tudja szerelni magának, mert moduláris és elfér egy 20cm állmenyeztben.
Egy egység kb. 600 légköbmétert képes lefedni. Ez egy doboz, ami tartalmaz egy ventillátort egy vezérléssel, egy hővisszenyerő egységet, egy szűrőt és négy csonkot, kettő 200-as, kettő 180-as. A két 200-ast ki kell vezetni a falon, a két 180-ast meg el kell vezetni 180/75-ös osztó gyújtőbe. Ebből ött 75-ös kör megy ki (10cső), oda vezeted ahova csak akarod, a flexibili 75-ös csövekkel. A mennyezeti befújók is nagyon jól néznek ki. A vezélési panel is egyszerű.
Ez télen olyan 10-15% hatásfokkal rendelkezik (ami elég, hogy ne hideg levegőt fújjon be) és nagyon hatásosan kivonja az elhasznált levegőt a szobákból. Csak 250W-ot fogyaszt. Évente egyszer ki kell cserélni a szűrűt és kétévente a hőcserélőt.
A penész az más tészta, arra létezenek elég jó páraelszívók, de egy kicsit drágának találom a nagyobbakat.
Tippnek adnám, hogy skiccelj egy nagyjából méretarányos alaprajzot, nyílászárók helyeivel, helységek funkciójával és úgy kérdezz rá a szaktopicban, talán konkrétabb tanácsokat is kapsz. Én valami központi elszívós dologban gondolkodnék, sok saját munkával, és akkor nem lesz milliós tétel. A négy darab egyhelységes ára lehet elég is lenne kb, és akkor nincs zaj és penész.
Köszi! A jelenlegihez képest nyilván nem, hisz' most többnyire bent tartom a párát.:-) Igazából az a kérdés, hogy ha páraérzékelős légbeejtőt tennék be, vagy egy hővisszanyerős szellőztetőt, akkor mennyi lenne a különbség. Nem drámai a penész helyzet, van négy északi sarkunk (légmozgástól elzárt zugok), ahol idén télen megjelent. Penészirtóval letöröltük, azóta nem jött vissza. De azért csak jobb lenne az okot kezelni, nem a tünetet. Persze megtehetem azt is, hogy pár ablakot részszellőzős állásban hagyok, csak az állandó levegőcsere, nem csak akkor, amikor kell.
A külső hőszigetelés necces, mert társasház emeleti lakása, szóval elég sakktáblás megoldás lenne, ha mi megcsináltatnánk, a többi lakó meg nem. (Két éve egyébként hatmillás árajánlatot kaptam a 15 centis grafitosra. A pasi jött, körülnézett, megállapította, hogy Buda, a szomszéd lakás tulaja diplomata, különben is az fel is van újítva, ki is van adva, akkor biztos ennyi. :-) )
A jelenlegi helyzetedhez képest semmit sem takarítanál meg. HA tennél sima szellőzőventiket mindenhová és szellőztetnél rendesen velük, akkor mondjuk 50-100%-kal nőne a fűtésköltséged a jelenlegihez képest, és ha aztán tennéd be a ezeket a kütyüket, akkor talán lenne valami megtakarításod.
Viszont most van penészed és nincs jó levegőd. HA beépítesz bármit, az egy lépés a jobb komfort felé, és nyilván pénzbe kerül. Avagy marad az ablaknyitogatás 2 óránként, esetleg sima ventik hővisszanyerés nélkül, magasabb fűtésszámlával.
Csak egy kérdés: mennyi energiát lehet egy ilyen hővisszanyerőssel megspórolni? Csak azért kérdem, mert ha minden hálóba ilyet tesz az ember, akkor az szobánként kb. 125 eFt plusz a szintén belinkelt "sima", hőcserélő nélküli Aerecohoz képest. (Páraérzékelős kapcsolóval együtt.) Három hálóval és egy fürdővel számolva az 500 eFt, miközben a teljes lakás fűtésköltsége nincs 200 eFt egy évre. (Viszont a penész ellen azért csak küzdeni kell.)
Hát igen pont ez a hideg gondot oldja meg a hővisszanyerős verzió, viszont hangja ennek is van bár elég kevés (26 dB). Elvileg ez mindig megy, vagy ki vagy be fúj, 70 másodpercenként változik. Amit küldtél annak még utána járok, olyan még nem is láttam.
Szerencsére nyugis utcába van a lakás pont, talán azzal nem lesz gond.
Én amikor ott laktam, tettem egy ilyet a hálószobába, mert kicsi és reggelre elfogyott a levegő. Ráadásul lezárni se lehetett, úgyhogy ha állt, akkor szabadon jött be rajta a hideg. Aztán kivettem, mert nem bírtam a hangját. Végül egy Aereco EHT-re cseréltem. Azon is kellett egy kicsit hekkelni, mert a teljes zárás nem zárt teljesen, így ragasztottam egy-egy filccsíkot az "ajtajára". Viszont a zajt beengedi, a külső oldalra nem árt valami zajcsillapított takarót tenni. Mondjuk annyira nem biztos, hogy számít, a Wekerlei lakások hangszitegetelése (is) egy rakás sz.
150-es (vagy 130-as?) koronafúróval fúrtam lukat hozzá a falba, közelben (Pestszerintimrén) van egy gépkölcsönző, onnan egész olcsón lehetett bérelni.
Egy wekerlei fölszinti lakás van most totális felújítás alatt. Szeretnék szellőzést is kialakítani, mert a szigetelés hiánya miatt alacsonyan kellene tartanom a páratartalmat. Nézegettem ezeket az egyhelységes hővisszanyerős szellőztetőket.
Hova érdemes ezeket rakni? Olvastam hogy 50 m2-re elég vennem egy párt. Valahol azt írják hogy az egyik mindenképp legyen a fürdőben. Valahol azt hogy oda nem is fontos, mert fürdés után ajtónyitásnál úgyis kizúdul a pára máshova és onnan kellene elszívni.
Egy lécpanelre préselt 2.5-3.5 mm vastag keményfa kopórétegből áll. Ha veszel, nézd meg, hogy a lécpanel 3 rétegű legyen, egymásra merőlegen.
Ragasztani lehet, két komponensű epoxi ragasztasztóval, ami rugalmas marad, vagyis sose keményedik ki teljesen.
Általában nincs fazettázva az illesztése, ezért a burkolás előtt meg kell nézni, ha két lap könnyen összetolható, ha nem akkor nedves és kell hagyni száradni pár hetet bent a szobákba.
A dillatációrra is oda kell figyelni, 1.2-1.3 mm dilatál méterenként széltébe, hosszába szinte semmit.
Szalagparkettára gondoltam, azért írtam szalagparkettát. Szalagparketta meg fából vagy fűből van, fából elég nagy kínálat van, fűből meg csak a bambusz :-)
Laminált padlót tudom, hogy simán rá lehet rakni padlófűtésre de sajnos abból nem találtunk olyat, ami nekünk mintában, árban és minőségben megfelelne. (Több százat néztünk már meg).
Diegonál nem találtam szalagparkettát és padlófűtés opciót sem a keresőben. De amúgy is ő egy eladó, még szép, hogy azt fogja mondani hogy szinte minden terméke jó a padlófűtésre. Engem a valóság érdekelne, mert a szalagparketta elég jó szigetelőnek tűnik.
Padlófűtésre szabad tenni szalagparkettát? Egyes gyártók szerint igen, mások szerint nem, mert a hőt nem bírja vagy túlságosan jól hőszigetel. Hol az igazság?
Valóban tudja helyettesíteni a betonban a vasat a fiber szál? Kocsibehajtó lenne az utcáról 15 cm vastagságban, csak személygépkocsik mennek rajta Tapasztalatok érdekelnének. Köszönöm.
Üdv ! Igen minden víz oda fröccsen ,szélcserépről,falról ! Ha nem szándékozol beszigetelni az egész oldalt(az lenne a legkorrektebb,de legdrágább megoldás) ,akkor alul egy kb 60 cm magas xps felragasztását javasolnám minuszosra besülyesztve a falba ,és persze egy kb 20 cm mélyre is leengedném ,persze ha az alap engedni !:-)
Fal alá is kell ha nincs. A fal melletti terep lejtése olyan legyen, hogy elviszi a vizet. Ha ez kevés lehet mindenféle szigeteléssel próbálkozni. Ha valahol kimarad egy rész akkor semmit sem ér.
Az elektromos közszolgálati szerződésben benne van,hogy idegen telekre nem szabad átvinni a vezetéket. Fizetés ellenében. Nagy valószínűséggel nincs időkorlát,így rövid időre megteheted.
én ugy tudom, h hivatalosan tilos telekhatáron átvinni az áramot (szerződés kizárja).
veszel villanyórát, meg vízórát (akár használtat), telekhatáron ráteszed mindkettőt. együtt matricázzátok, aláírjátok.. aztán elszámoltok egymással feketén. villanynál tiéd a rezsilimit fölötti ár, ha átlépi az elszámolási évében. csak ne lehessen látni az utcáról az átvezetést!!!
Érdeklődnék, hogy van-e itt olyan aki építkezés során kért áramot / vizet a szomszédjától úgy, hogy külön mérőórát rakatott fel?
Jelen állás szerint még nem lesz meg a közművesítés az építkezésem megkezdése előtt viszont a szomszéd áthidalható távolságban lenne tőlem mind víz, mind áram szempontjából.
Elsődlegesen a célom az lenne, hogy felrakatnék egy külön mérőórát áram és víz szempontjából a szomszédhoz így nem kellene számolgatni, hogy ki mennyit fizessen, egyértelmű lenne minden.
Csinált már ilyet valaki? Mi ennek az eljárásnak a menete?
Szia! Nem, nem kaptam...Spamben is néztem, nincs. Én el tudtam küldeni neked és folyamatosan jönnek a mailek-másoktól. Biztos, hogy a tamas.toth8009@gmail.com címre írtál?
Nagyon nem akarja a rendszer, hogy kommunikáljunk :)
Igen az a koszorú végülis, egy db gerendával együtt kiöntve. (de majd ezt lehet megvizsgálom jobban, alulról piszkáltam kicsit és a gerenda tükörsima beton talpát ( vagy egy jól bedolgozott koszorúbetont) találtam, és a béléstesteket is megtaláltam.
Biztos, hogy nincs fel beton mert pár éve jártam fent amikor a tető újjáépült és fényképem is van.
A rések természetesen ki vannak öntve, jó hogy mondod a betonacél mert az gondolom a támaszok közelében van, így valóban célszerű elhagyni mondjuk egy métert a támasztól, hogy ne a vasnál bontsam meg.
Az attika falat nem bontanám meg, oda kerülne egy kis konzol az erkély fölé tetőnek. Ennek az előtetőnek a felfogatását akarom átmenő menetes szárral megoldani, ezért akarok felmenni oda.
a szélső (homlokzati) az nem E gerenda, hanem monolit vasbeton koszorú, ugye?
mindent ugy irok, h a szélső az monolit vasbeton (koszorúgerenda):
ha a szélső is E gerenda, akkor el se olvasd az alábbiakat:
nézd meg neten, h a béléstestnek milyen a keresztmetszete és a nagy üregeknél vágd/vésd, ne a függőleges merevítőnél.
ha nincs felbeton, akkor is ki kellett önteni a gerenda-béléstest közti kis rést a szélső részeken koszorúba befogott betonacélokkal.
én inkább a tégla térdfalba vésnék búvónyílást. az a zöld hullám, ugyis megszűnik. itt semmi problémát nem okozhatsz (ha nem vasbeton pillért ütsz ki).
látatlanban senki nem mond biztosat, tehát én sem adtam rá felelősséggel engedélyt.
de nem zárkóznék el a kibontástól (nem is a legszélsőket bontanám, de semmiképp sem a nyílás közepén lévőket. 1/4-3/4, vagy 1/5-4/5)
először csinálj alulról egy fúrást 5cm-ént bejelölt fúrószárral: akkor kiderül, h biztos nincs felbeton (semmilyen emlékbe ne bízz)
E gerendás födémnél béléstestet ki lehet bontani? Úgy alakult hogy fel kellene mennem a padlásra és csak béléstest bontással tudom megoldani ( vagy más bontással de jelenleg ez a legegyszerűbb)
6 méteres fesztáv van 6 méteres gerendákkal, ez egy zárófödém egy lapostetős házon (attika falak között alacsony hajlású félnyereg tető), felbeton nincs rajta.
A szélső gerenda melletti béléstestet tudnám kibontani. Ezen gerendán viszont van egy 1,4 méter magas B30 as fal szóval azért van ott terhelés is.
Nyilván nem támaszközépen hanem a gerenda végeinél vágnék ki két, vagy max három béléstestet és úgy már szinte kényelmesen beférek. (EB 60/19 béléstestek)
Én úgy gondolom ha nem vésem, hanem kivágom akkor nem lehet nagy probléma, de hátha van valakinek ilyesmivel tapasztalata.
Ha jól értem, akkor a műhely egy fémből készült tatószekezettel készült, 10x6-os alapterülettel, 2 méter magass falakkal és 5 méter magas gerincszelemennel, a tető nyílása 6 méter.
Ebből le szeretnél választani valamennyit, a 10méteres hosszába merőlegesen.
A fűteni kell, akkor falakat , a padlót, a tetőt is le kell szigetelni. Másképp nagyon gyenge lesz fűtése hatása.
A vascső vázas szerkezet hőhidas.
Azt kivülrő kéne leszigetelni, legalább 10cm vastag 80-as EPS-el.
A belső leválasztást úgy kell megoldani, hogy a faváz felmenjen a tetőig, lefúrsz a padlóra egy 10-es pallót, a tető ferde síkjaíra is és élére állított pallókat építesz be közéjük.
A függőleges tartók közé beépítesz 40cm-ként egy colos deszkát, vízszintesen. Ezek közé beépitesz 10cm vastag EPS polisztirolt és kivülről még egy 3-as, amit halózól és lefested.
Belülről meg gipszkartont, vízállót. A tető síkjára a szarvazatra merőlegesen be kell építeni vízszintes tartókat, oda betenni 10cm vastag táblás kőzetgyapottot- 40kg-köböst, rátűzni egy párazáró fóliát és gipszkartonal burkolni. A padlót meg kell emelni 10cm két réteg 5 cm xps polisztirénnel és arra rászerelni egy deszka burkoltot. Talán jó lenne késziteni egy 60x60-as colos deszka vázat, élére állitva a padlónak.
Enyvezéshez, préseléshez és festéshez-szárításhoz egy asztalosműhelyben min. 22 fok kéne a téli időszakba. Be kéne épiteni a fűtött térbe a falakba egy 250-es ipari ventillátort (hőcserélőst) és egy ugyanakkora szellőzőnyilást, hogy vigye ki a párát a teremből.
30 éve van asztalosműhely a cégnél (2000nm), elég sokat vesződünk a termeléssel a téli időszakba. A festődében, a szárítóban és a présteremben, télen meleg kell legyen.
Eddigi olvasgatásaim alapján a tekercses puha gyapotok nem ajánlottak függőleges falakba, mert összecsúsznak. A táblás eps/xps nehezen igazítható a vázhoz, hajlamosabb a hőhidasodásra, már amennyire itt számít, de ott kicsapódik a pára, azt meg a gipszkarton nem szereti nagy mennyiségben. Én a táblás kőzetgyapotot javasolnám.
A többi jó lehet, de majd jönnek akik értenek is hozzá, én csak amatőr kezdő vagyok.
Asztalos műhelyem vascső vázas, 2 réteg ponyva között 5cm hőszigetelés a borítása.
Lerekesztenék belőle kisebb fűthető/hűthető részeket favázas gipszkarton fallal, mert túl nagy. 6x10m alapterületű, az oldalain 2m magas, az ívek tetején 5m.
A mostani borítástól 10cm-el beljebb készülnének a gipszkarton falak, 5cm-es favázra.
Kívül belül fóliázva, a két fólia között a hőszigetelés, belső felére a gipszkarton.
A hőszigetelőből melyiket válasszam? Kétféle üveggyapotot találtam jó árban, nem tudom melyik lenne a megfelelőbb,
Vagy a kicsit drágább xps jobb lenne? Minden tanácsot, ötletet szívesen fogadok!
5 méteres fesztávra min. 20 cm az a vastagság aminek a lehajlása nem túl nagy (jobb szeműek által szemmel látható). A 22-23 cm födémvastagság az már kényelmes. Ezek a méretek csak a vasbeton lemezre vonatkoznak!
számolj 18 cm-rel. ez csak a nyers vasbeton (+vakolat, úsztató, estrich).
de ha ilyen cm-es problémák vannak, akkor "emeld meg a terepet" a ház körül 15fokban. azzal sokkal többet nyersz. vagy épits hozzá egy alacsony kutyaólat/gépész.búvóteret.
oromfal 3szöge sem számit bele.
OTÉK-ban minden benne van. abból lehet a trükköket kitalálni. de ez alapból az épiteszed dolga
Sziasztok! Nekem meg az lenne födémmel kapcsolatban a kérdésem, hogy 5 méteres fesztávon a monolit födémnek mi a szokásos vastagsága? Hosszúkás a szoba, ezért fejszámoláshoz egyirányú tartással készülne szerintem, próbálom megbecsülni, hogyan férünk majd bele az előírt építménymagasságba.
Általában az átlyuggatott vagy nagy terhelésű födémhez jobb a monolit, nem kell daruzni, sokkal jobban kielégíti a különleges(ebb) elvárásokat. Az előregyártott gerendás födém gyorsabban építhető, hamarabb terhelhető, nem kell zsaluzni, csak helyenként alátámasztani. Ha nincs mindenféle lépcsőfeljáró és az alaprajz is egyszerű akkor előnyösebb az e.gy. gerendás födém. Az építtetőnek mindegy HA A MONOLIT FÖDÉMET SZAKSZERŰEN ÉPÍTIK. Neki csak az kéne, hogy számítson, hogy mennyibe kerül. Kap egy födémet, használja egészséggel.
Nálunk LEP-nek nevezik ez a födémrendszert és kerámia a bérléstest.
Ezt alá kell támasztani, de nem kell bezsaluzni, ha minden szoba derékszögű, akkor nagyon gyorsan meg lehet építeni és nem kell daruzni.
Szerintem jóval olcsóbb, mind egy monolit. A mennyezet a LEP-nél mindig gipszakton. Készitettem néhányat, meg kell rendelni a gerendákat pontos méretre.
Kicsit bonyolultabb a helyzet.. a statikai tervek megvannak (400ezer huf) Leier mestergerendával tervezve és most így keresünk a kivitelezéshez céget. Aki tervezte ő a gerendásat ajánlotta hogy azzal szokta kivitelezni. Egy alternatív pedig erősködik hogy én a monolitot akarjam mert az mennyivel jobb, olcsóbb stb ( de inkább azért mert így szokta csinálni). Konkrét árat persze még nem mondott.
De ha még a födém is drágább plusz még az újratervezésért is fizessek megint…lehet inkább továbbállok
tudom, h egyértelműen leier LMF-t írtál, de létezik még a sima "E" gerenda is (vagy "EU", "EE"): ez azonnal terhelhető, de daruzni kell (darus teherautóval hozzák ki). ennek a menyezete repedhet a legkönnyebben, de gyárban készül (nem ronthatják el a teherbírását a helyszínen)
kérsz árat mindkettőre (anyag, szállítás, munkadij). kompletten. aztán kiderül (majd ird meg ide).
- mon. vb. homogénebb (nincs repedés), egyben koszorú (és ha kell, nyíláskiváltó) is, de nehezebb (jobb hőtartás és hangszigetelés), utólagos födémáttörés szabadabban elhelyezhető. ha olyan a tető: egyben alsó vonószerkezet is. alatta teljesen szabad alaprajzi kialakítás.
- vb. gerendás: könnyebb, nem kell alulról zsaluzni, nem kell hozzá annyi munkás (betonacélszerelés), és nem kell az építéséhez sok "tudás". de alulról lehetnek repedéscsíkok, ha szarul építik. kötött a födémnyílások helyei. kell alá nyíláskiváltó.
mindkettő jó. épitészterv függő, h melyik lehet a "jobb".
ha nehéz teherautók/metró/vasút járnak a közelben (remeg a föld), akkor a monolitot épitsd
Egy egyszerű alapterületű 100m2 házhoz szeretnénk betonfödémet. Szerintetek a monolit vasbeton vagy a Leier betongerendás megoldása lenne az olcsóbb, nagyságrendileg mennyivel? És melyiknek mi az előnye, hátránya?
" legfontosabb egy jó műszaki terv és az előméret.."
"Azt kell eléreni, hogy a szerződéskötés színtjén a finisz anyagok fajtája és ára le legyen szögezve, "
Az ép.gépész szakmában a fitting kifejezést értem. Én a csöveknél a különféle idomokat és szerelvényeket értem ez alatt. Azoknak a gyűjtő neve az értemezésem szerint.
Műszaki terveknél vannak összeállítási rajzok, különféle nézetekkel,metszetekkel és részletrajzok..... csomóponti rajzok.
Méretek és léptékek mindegyiken vannak.
Költségvetés. Mindig jó ha van,általában a tervező készíti, ha be is árazza, az jó.
Igaz semmire sem kötelez csak a megrendelőnek un. értékbecslés.
A legfontosabb egy jó műszaki terv és az előméret, mert abba le van írva és rajzova, hogy mit kell kivitelezni. Akkor nem tud variálni sem a megrendelő, sem a kivitelező, de a tervező sem.:)
Így a felelős műszaki vezető, a műszaki ellenőr a kivitelezés minőségével tud foglalkozni és nincsenek folyamatos viták a munkatelepen, hogy ki-mit-hogy értelmez (és egy adott műveletsort, hogy kell kivitelezni)- mert ezeknek a vége egy kompromisszum a munka minőségére.
Azt kell eléreni, hogy a szerződéskötés színtjén a finisz anyagok fajtája és ára le legyen szögezve, minden szakágnál. Ha van külső rendezés is azokra is.
Ez nem egy egyszerű folyamat, mert össze kell hozni a tervező-megrendelő-kivitelező és az ellenerző szervek olyan színtű kommunkiációját, hogy a dolgok működjenek a munkatelepen, így a kivitelező tud haladni munkával és nem fog kérni plusz pénzt (nincsenek holt idők a fázisoknál, anyagbeszerzési késedelmek, stb).
Innen még mindig lehet egy +10%-os felár, de nem 30% és nagyon kicsi az esélye a garanciás problémáknak.
