Jobb topicot nem találtam, hátha tudtok véleményt mondani az alábbiról:
Középfeszültségű vezeték halad át a külterületi földemen. Ültetvényt telepítenék alá, és az ültetvény egyedeinek pontos helyét drótszál ide-oda mozgatásával jelölném ki. Kérdésem azt, ha egy 40 m hosszú drótszállal mozgok kb merőlegesen a vezeték irányára, akkor van-e esély arra, hogy feszültség indukálódik a drótszálamban?
Sziasztok! Nagyon köszönöm a segítséget. Kb 50m-ről lenne szó, és a toldás nagyjából a felénél lenne. 27m fold kábelt már megvettem, csak a csatlakozás a kérdéses.
Akkor forditsunk a kockán. Szakszerűen ezt egy profi hogyan tudná kivitelezni? Ha akár 20ezerbe is lehetne az anyag. (a megmarado kábelrészt nem lehet kiszedni a földből - beton járda fedi-, tehát csak azt a ~27m részt kéne cserélni) egyik vége csoki kötődobozban egy padláson, a másik pedig a taglalt rész.
A kondi harisnyája nem hiszem, hogy olyan jó hővezető, a görbült felületen meg tovább romlik a viszony. És a kondenzátornak ez azért nem olyan jó dolog, hogy egy ponton melegíti valami. Miből állt volna távolságot tartani és lemezre rakni? Sajnos, ez ilyen.
Köszi, nekem is ez lenne a logikus, de a villásdugóban is a nulla helyére volt bekötve a (nulla) "kék" vezeték, és egy fázisbekötés üresen volt hagyva. Erre így csak az lenne a magyarázat, hogy aki eladta nekem, annak nagyon nincs rendben a villamos hálózata.
Azért írtam, hátha valaki találkozott olyan esettel, hogy 2 fázis+nulla volt bekötve a motorba.
Ha rákötöm a 3 fázist, biztos nem lesz baja? Ha jól tudom, az IMI magyar gyártmány, így nem gondolom, hogy valamilyen más feszültségű hálózatra tervezték volna. Vagy rosszul tudom?
Egyébként szerintem manapság már egy picit szégyellje magát az a villanyszerelő, aki nem képes teljesen készre csinálni egy kisebb, egyszerű csillagpontos számítógép hálózatot, rendesen bekötött fali UTP alzatokkal és üzembe helyezett központi switch-csel. Ami extra szaktudás ehhez kell, azt a kevet fél nap alatt el lehet sajátítani, az szükséges összes több tudás és mozdulat már rég benne van a villanyszerelő fejében/kezében.
A nem színvakok számára ez a feladat egyszerűbb, mint egy váltó kapcsolás bekötése :)
a segítségeteket szeretném kérni villanymotor bekötése kapcsán.
A történet úgy indult, hogy vettem egy használt körfűrészt, amit 380V-ról üzemeltethetőnek hirdettek. Megnéztem, elindítottuk a helyszínen, működik, olcsó, jó lesz.
Itthon azonban megnéztem jobban a villanymotor adattábláját, ami eléggé le van kopva, de nekem úgy tűnik, hogy 220V van ráírva.
Ez egyébként egy IMI villanymotor, nem mai darab. Egyéb jellemzői: 1100W, 1445 ford és talán 9A, de ez már nem látszik tisztán.
Gondoltam átnézem a villásdugó (400V) és a motor kötéseit és itt egy kicsit elcsodálkoztam. A villásdugóban be volt kötve a nulla, föld és csak 2 fázis. Innen indulva, egy kapcsolón keresztül a motorig megy ez így el. A motor tekercseinek 3 kivezetése van. Mivel már nem a gyári bekötései voltak, így gondoltam kimérem, melyik a segédfázis, de azt tapasztaltam, hogy a 3 kivezetés között tizedre pontosan ugyanannyi az ellenállás. Ezután arra gondoltam, hogy bekötöm 230 V-ra és kézzel megindítva talán eldől melyik a segédfázis. Bármilyen kombinációban kötöttem be a 3 kivezetést, sehogy sem tudtam megindítani, csak búgott. (Nem próbálkoztam sokáig 2-3 mp egy-egy variációnál, nem melegedett, de nem is ment).
Nem értem, hogy eddig hogy működött úgy, hogy be volt kötve 2 fázis és a nulla, a 3 kivezetésre. Használható így egy villanymotor? Vagy sima 3 fázisú, csak rosszul kötötték be? Be merjem kötni szerintetek a 3 kivezetést a 3 fázisra?
Ha valakinek van ilyen tapasztalata, szívesen fogadom a jó tanácsokat.
Ezenkívül egy elméleti kérdés:
Egyfázisú villanymotor indító kondiját, lehet-e helyettesíteni egy másik fázissal? Tehát a kondi helyére bekötnék egy másik fázist, amit egy nyomógombbal tudnék működtetni, mint a kondi esetében. Ez működhet?
"Féreérthető volt a kifejezésed hogy a kábelek üregeit töltik ki."
Pontosan azt írtam, hogy a kábelben van a zselé. A kábel belsejében az erek körül vannak véve trutymóval. A kábel köpenye teljesen ki van töltve zselével és ebben futnak az erek.
"Miért foglalkozna egy erősáramű szerelő ezekkel a szerelvényekkel? "
Hogy jönnek ise a szerelvények? Kábelekről volt szó.
Én eddig úgy láttam, hogy szinte mindenütt a villanyszerelők csinálták a gyengeáramú kábelezést is (telefon, UTP, riasztó).
Nem úgy van, hogy levonulnak a villanyszerelők és utána jön az informatikus és elkezd ásni egy új kábelártkot az UTP kábel számára a villanyszerelők fél órája betemetett árka mellett :) De sietnie kell, hogy még ma be is temesse az árkát, mert holnap reggel jön a riasztó szerelő az ásójával... egy hét múlva jönnek a kábelTV-sek és kis markolóval feltépik az összes előző kábelt...
Ez egy keresztáramú ventilátor vezérlője. Egy soklábú mikrovezérlő van rajta, alapvetően annyit tud, hogy forog és megvédi magát.. (egyébiránt lesz*p, kávét főz, kiviszi a szemetet). Ez a tápegységének részlete. Ott középen van a segédtáp kicsi elkója. Beszorítva egy NTC (lágyindítás, azokat a nagyobb puffereket szolgálja ki), egy repedt, elégett 5 W-os ellenállás (segédtáp áramkorlát) és a segédtáp stabilizátora (egy FET) közé. Ott biztos jó neki, elvégre egyik sem melegszik, csak annyira, hogy a NYÁK barna alattuk. Az ellenállás kőkemény gyantával van kitámogatva. Ugyanígy a FET is, hozzá van ragasztva a főköri pufferek egyikéhez. Biztos jót tesz neki. A röhej az, hogy a kondi 215 uF (220-as gyárilag) kapacitást mutat és 0,15 Ohm ESR-t, vagyis túlélte. De ezt az idióta, elkúrt konstrukciót, meg ezt az egész rohadt, elbonyolított hibahalmazt, ezt..
Akkor inkább ezt a zselés megoldást javasoljátok, vagy a zsugorcsövest? A két vezeték közötti kapcsolatnak a csoki, vagy az imbusz csavaros megoldás a jobb, vagy a forrasztás? Tudom hülye kérdések sorozata, de eddig a konnektor bekötésnél, és villany kapcsoló bekötésnél kötődobozban wagoval összeszerelni a vezetékeket ez nem volt szempont.
Ez elsősorban védő másodsorban üzemi nulla vezető.
Addig a pontig a rendszer TN-C amíg ez a PEN szét nem válik PE (védő) és N (üzemi nulla) vezetőkre. Onnantól TN-S. Együtt a kettőt TN-C-S rendszernek nevezik. A szétválasztásnál egyébként szabályosan nem a PE ágazik le a nulláról, hanem az üzemi nulla kerül leágaztatásra a védővezetők, földelővezetők esetleg EPH vezetők fogadására is szolgáló PEN sínről, kapocsról.
TT rendszer kialakítása egy családi háznál nem szabványos és nem is szabályos.
Ott a PE szerepet a föld tölti be földelések között, de ez csak igen jó földelések és igen nagy távolság esetén lehetne versenyképes a vezetékes megoldással gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt.
Neked itt az volna a célszerű, hogy a házig elvezesd a fázis és a PEN vezetőt és ott válaszd ketté üzemi nullára és védőre.
Ehhez legalább tizes keresztmetszetet kell alkalmazni rézből, de gazdaságosabb volna aluminiumot használnod, melyből a minimum tizenhatos.
Egyébként mért fővezetékre az előírás legfeljebb egy százalék feszültségesés a csatlakozási teljesítményre vonatkoztatva.
Ha ezt teljesíteni akarod, kb 50-es alu vezetékre van szükséged. Ha spórolni akarsz, 25-ös alá szerintem akkor se menj. Hosszabb távon megtérülhet a nagyobb vastagság, hiszen a villanyszámla évek alatt több százezer (millió) Forint is lehet, melynek pár százaléka emberi időn belül kiteszi a vastagabb kábelre fordított néhány ezer Forintos többletkiadást.
Vályog :))) Falon kívülit süllyessz be fedélszintig (logikusan) úgy ahogy Elek barátunk leírta. Annyi kiegészítést, hogy legyen FI relé is a hálózatban. A fűnyíró ugyan nem védőföldes, de mindenhol szeretnek vizes füvet vágni...
Féreérthető volt a kifejezésed hogy a kábelek üregeit töltik ki. A kötődobozt töltik ki, feltételezem valami speciális géllel
Az hogy gyártás során az UTP vagy telefonkábel szigetelései között miért van valami "zsír" nem tudom, nem ismerem azokat a gyártmányokat és feszültségszintet
"ismerem a hazai föld alatti kábelezési szokásokat (mindenki mindenféle műanyag csövekben húzgál mindenféle olcsó szarokat)..."
Miért foglalkozna egy erősáramű szerelő ezekkel a szerelvényekkel? Ugyanakkor nem mindenféle csövekbe mindenféle ócsó szarokat szoktak behúzgálni
Egy családi házba kell bevezetni az áramot, de az ideiglenes mérő a kapu mellett van. A ház kb. 80m-re van a kaputól. Az oszlop a kapu előtt van amiről jön az áram, de nem láttam hogy ott le lenne-e földelve a null vezető. A főbiztosító 20A. Ha 6mm2-es vezetékekkel viszem be a házba az áramot, akkor (csak a null vezetőt számolom) 0,22 Ohm az ellenállása, ami 20A esetén 4.5V feszültség esést eredményez. Vagyis a nullán 4.5V fesz. jelenik meg ha 20A áram folyik a kőrben.
Eddig TN-C rendszereket csináltam (a FI relé előtt leosztottam a nullát a földsínre) de ezt most nem használhatom földelésnek. Vagyis egy TT rendszert kellene csinálni. Ha lerakok egy földszondát, csinálok egy EPH csomópontot és onnan viszem a házba a földelést akkor biztos hogy 0V föld potenciálon lesz a PE vezetőm.
A kérdés hogy erre rá lehet-e akasztani a null vezetőt? Amúgy a szolgáltató milyen távolságonként földeli az oszlopoknál a nullát? Érintésvédelmi szempontból mennyi a még megengedett feszültség emelkedés a PE vezetőn és a nullán?
Bocsi, Igazából tényleg tanácsot/segítséget szeretnék kérni, nem kritikát. Azt bárhol osztanak...
Eddig csak tizezer fölött láttam ezt a kiöntő gyanta szart, ez egy olcsóbb széria. Beszéltem velük, es ők javasolták ezt a típust. Véleményetekre lettem vol a kíváncsi, hogy ez jó lehet-e, tapasztalatotok van-e ezzel a kötés formával kapcsolatban. Nem vagyok jártas ebben a témában, ezért kérdeznék olyanoktól, akik esetleg jobban értenek hozzá... En a sziloval is megcsinálnám, csak nem vagyok arról meggyőződve, hogy az tartós és stabil eredményt adna. De köszönöm az eddigi ötleteket, segítséget.
"Üregek akár föld akár nem fölkábelben? Olvasnék erröl valami szakirodalmat"
Szakirodalmat nem tudok mutatni, de ha van otthon pl olcsó UTP kábeled, megnézheted közelről: némelyik kábel belsejében még több is az üreg (levegő), mint az anyag (réz+műanyag). Egész rakás olyan föld kábel van, ahol a levegő helyét zselével töltik ki, ezzel megelőzve a vízbetörést egy burkolat-sérülés esetén.
Talán nem is létezik olyan UTP földkábel, ami nincs telenyomba trutymóval. Legalábbis amiket én használtam, azokat mind tisztogatni kellett bekötés előtt. Telefon földkábelt sem láttam még zselétöltés nélkül.
Persze ahogy ismerem a hazai föld alatti kábelezési szokásokat (mindenki mindenféle műanyag csövekben húzgál mindenféle olcsó szarokat), nem is csodálkozom azon, hogy még egyes szakemberek sem láttak életükben igazi gyengeáramú földkábelt :)
"e hogyan oldom azt meg, hogy fixen áljon a konnektor"
Hasonló esetben én a következőt csináltam:
- falon kívüli dugaljat bevéstem, olyan nagy lyukkal, hogy gipsszel kényelmesen tudjak dolgozni felette+mellette
- jól benedvesítettem az agyagot és a dobozt jól körberaktem híg homokos gipsszel úgy hogy még mögé is befolyjon
- amikor a gipsz kicsit megkeményedett, akkor levettem a dugalj fedelét és az alján a műanyagba fúrtam 4 db 6,5 mm-es, 1 cm mély lyukat (a műanyag négy sarkába, ferdén kifelé)
Pont ezaz, hogy egy épületet bontottam le, és annak a tetőszerkezetében futott végig a kábel, falánál megy le a földbe, és ezért van toldva. Az épület helyére füvet szánok, furán nézne ki a telek közepén egy földfelszíni doboz. :) ez nem játszik sajnos...
Így a kérdésem még aktuális lenne, hogyan lehetne vízmentesíteni a kabel toldását?
Létezik fedeles, IP44 védettségű fedeles dugalj süllyesztett kivitelben is. Keress egy olyat és megoldódik a probléma.
Ha abban az üzletben nem volt, ahol próbálkoztál, akkor keress a neten a dugalj, süllyesztett, IP44, vízmentes szavak valamely kombinációjának használatával olyan helyet, ahol van.
Eltekintve a csak utcáról kezelhető biztosítóktól, jó ideje a telekhatárra elhelyezett, közterület felől leolvasható mérő a szabványos megoldás új földkábeles bekötésnél.
Nálunk Démász területen volt és szerintem van is rendszeresítve olyan szekrény, aminek a megszakítói nem a közterület felé néznek, szerintem az EON-nál is lehet ilyen. De ez természetesen csak akkor alkalmazható, ha a túloldalról is hozzáférhető a mérőhely.
Sziasztok! Egy régi konnektort akarok majd felújítani, de bökkenő az, hogy e konnekrot falbaszüllyesztett és mivel kültéren van csak olyan konnektorhoz tudok hozzájuni ami védőtetővel ellátott, hogy falon kívüli. Könnyen ki tudnám alakítani a vájatot neki és be is tudnám süllyeszteni oly szinten, hogy a felső része maradjon kint de hogyan oldom azt meg, hogy fixen áljon a konnektor mert amikor ki és bedugok valamit nem akarnám mindig újra szerelni a konnektrot. Erre van valami megoldás ami nem is drága meg nem is bóvli...... Vályog falú házról van szó......
Sziasztok! egy kis tanácsot kérnék. Új földkábeles bekötésről lenne szó e-on területen. A villanyóra szekrényt valóban úgy kell elhelyezni, hogy az a kerítés vonalában legyen szinte beépítve a kerítésbe hogy kívűlről az útcáról lehesen csak a biztosító szekrényhez hozzáférni illetve kívűlről lehessen az órát leolvasni. E-on ban ilyen tájékoztatást kaptam. Regisztrált szerelőm is megdöbenve nézett rám. Köszönöm előre a segítséget!
Ha már az egész kábelt kicseréled, akkor a kötést hozd fel föld fölé egy elegáns műanyagszekrénybe, az hibakeresésnél (nem lesz hiba, de minden esetre) is óriásira praktikus.
Vegyestüzelésű kazán most kapott egy 1000 litetes puffert
A szivattyút úgy vezérlem hogy van egy merülő termosztát beállitva és sorba kötve vele egy
Computerm q3 rf vezetéknélküli szobatermosztát.
Hogy ne mennyen fölöslegesen a szivattyú.
Ne keringesse a hideg vizet meg tul se fűtse a házat fölöslegesen
A problémám az volna hogy ha ,,áramszünetet " produkálok a szobatermosztát vevőnek elfelejti a vezérlő kódot és visszadugva ujra kell hangolni pedig meg kéne jegyeznie.
Ha valaki két ezer forintnyi anyaggal szeretne megoldani valamit, amit a profi szakemberek húsz ezer forintnyi anyaggal szoktak megoldani, az a kérdés egyáltalán nem triviális :)
Az épületem áramellátását egy 5X4-es földkábel szolgálja ki, ami több helyen van toldva, ezt szeretném kiváltani egy ugyanolyan kábellel, csak toldatlan megoldással. :)
Egy helyen viszont sajnos csatlakoznom kell la földben a meglévő hálózathoz. erről szeretnék többet megtudni, hogy hogyan lehet kivitelezni, hogy vízálló legyen, földbe téve.
Roppantó fogóm nincs, és nem is szeretnék beruházni rá, a műgyantás kiöntő cuccok nagyon drágák.
Vettem nagy gyantás zsugorcsövet, az jó lehet mint küldő szigetelés, viszont az ereket nem tudom, hogy hogyan lehetne elszigetelni egymástól. (a vékonyabb zsugorcsövektől picit félek, hogy elég vastag-e a fala.)
egy oldalon olvastam egy olyan megoldást, hogy szerelő dobozban összekötve csokival, vagy sodorva&forrasztva, és sima sziloplaszttal kinyomva, majd kupakot rá, és kész. Ez szerintetek kellően megfelelő lehet? Illetve ha igen, milyen sziló jó ehhez? Neutrális? Vagy van erre speciális esetleg? Melyik adna kellő szigetelést a vezetékeknek? (még az jutott eszembe, hogy a csokit vagy forrasztást is külön le zsugorcsövezném erenként, és úgy rá a szilót, hogy tuti legyen)
Bocsánat ha a kérdés triviális, de ilyet még nem csináltam, eddig nem kellett ekkora szigetelésnek megfelelni. (Nem szeretnék rövid távú melót végezni, ezért kérdezek)
1-2 mm vízkő még szinte semmi, látnál egy olyat, amit rendesen elhanyagoltak.. :-D Múltkor volt egy átfolyós melegítő, a nem tudom, talán 5 literes tartályából úgy másfél kiló vízkő jött le, a fűtőbetéten közel két centi vastag volt. Miután a nagyját óvatosan lefejtettük, ment sósavba fürdeni, két óra alatt tiszta lett és ment vissza. Annak a hőbiztosítója égett csak el, semmi más baja nem lett. A tiédnél esélyes, hogy nem a fűtőbetét volt a konkrét hiba, hanem az a jól szigetelt hőhíd, ami képződött közte és a hőérzékelő között-egy mérés segítene megmondani, hogy a betét ép-e, mert azt akkor érdemes elrakni pucolás után talán.
Üdv mindenkinek. Nos, akkor megejtettem egy fűtőbetét cserét ami kedden lesz 2 hetes. Amit tapasztaltam a régi betéten az az hogy már volt rajta egy vékony réteg (kb.1-2 mm) vízkő ami rétegesen vált le róla. És hozzáért a ahhoz a csőhöz amibe alulról be a van dugva a hőkorlátozó meg a hőfokszabályozó érzékelője. Gondolom ez is okozhatta a problémámat hogy nem volt estére meleg vizem. Viszont az új betét is elég necces mert hozzá ugyan nem ér de nem sok távolság van a betét és a cső között, csak pár milliméter. Viszont azóta van meleg víz rendesen este is. Kíváncsi vagyok hogy majd hosszabb távon mit produkál a fűtőbetét.
Nem egészen. A hivatalos álláspont szerint az első fáziskötésig. Biztos majd beleköt valaki, de így definiálnám. Pl ha van egy házfőbizti akár családi házon, akár társasházban akkor csak odáig.
Sőt ha a tetőtartón a fázis meg van kötve akkor csak odáig. ( Sok utcai fővezeték cserénél elvágják a háznál, és megkötik!)
Konkrét eset kb 2 hete: Szomszéd 80 éves néni felhív, hogy nincs áram, átmegyek, és érintésmentes fázisérzékelővel kiderítem, hogy a nappaliban nincs fázis, de a vezéreltben igen. Tetőtartót meglesem, nincs kötés a fázisban, felhívom az Elműt ember leráz, hogy csak a tetőtartóig az övek.( Azzal fenyeget, hogy kiszállási díjat kell fizetni, és ráadásul hozzá sem nyúlnak) Reg kollégát felhívom mi a helyzet? Mondta hívjam ki őket, nem kérhetnek ezért kiszállásit.
Újra csak ő veszi fel, és .... mondtam, hogy ragaszkodom, hogy jöjjenek ki. 1 órán belül szó nélkül megcsinálták a kötést a mérő alatt.
Én úgy tudom, de majd valaki kijavít, hogy a villanyóráig a szolgáltatóé az infrastruktúra. Te nem is nyúlhatsz ahhoz hozzá, és ha valami gond van, akkor ők fogják azt javítani, ingyen.
Nehogy túlságosan rövidre vedd, mert hideg időben összehúzódik és elpattanhat. Ha már biztosan nem ér le a sufni tetejéhez még kánikulában sem, annyi rövidítés elég lesz.
Inkább legyen két-két bilincs... mert egy bilincs nem bilincs.
"egy menetes feszítőt kötök oda"
Én kölcsönkérnék egy spanifert egy kamionos/teherautós havertól és megpróbálnám azzal, valószínűleg bírja az ideiglenes összehúzást az is. Egy menetes összekötő max 10-15 centi-nyit tud összehúzni, egy spanifer viszont akár métereket is :)
Vagy két párhuzamos hagyományos kötél közé dugod a nagy lekvárfőző fakanalat és elkezded összetekerni a két kötelet... vagy csigasorral húzod összébb, már két-három csigától is baromi erős leszel (ráadásul ezt az összehúzást akár a földről is lehet csinálni, már ha elég hosszú a köteled).
Ha az akció idejére alátámasztod/megemeled a legmélyebb pontján, attól jelentősen csökken a vízszintes feszítő erő a munka idejére.
Igaz, akkor távolabb rakok két bilincset amivel ideiglenesen egy menetes feszítőt kötök oda azzal összehúzatom amennyire tudom, és utána megkötöm, utána leveszem a menetes feszítőt
Ne feledd, hogy az eredeti sodrony jelenleg feszül. Mindenképp tehermentesítened kell a kérdéses szakaszt, ha azt akarod, hogy a kiegészítő sodrony átvegye a terhelés egy részét, vagy a teljes terhelést.
Hurrá, ott tartunk hogy nem csak mechanikus szerepe van annak a sodronynak :)
Most megnéztem amennyire tudtam létra nélkül: ahol megérkezik a sodrony a lakóház falához ott a kötés után a sodrony vége becsatlakozik egy bumszli nagy bilincsbe amiből szintén egy sodrony a falban folytatódik, és a lábazatnál egy dobozból a földbe folytatódik.
Illtve ugyanezen kötésből kiágazik egy fekete vezeték és a sodronyról érkező vezeték mellett megy a csőbe az órához.
Persze lehet hogy alulról nézve nem teljesen pontosan láttam
De a lényeg hogy ha a lentebb javasolt szorító békával a jelenlegi sodrony mellé szorítok egy sodrony darabot akkor nem szakítom meg az eredeti áramkört csak mechanikusan "megtámogatom"
Tudom bizonyítani hogy a sufni még jóval azelőtt ott volt hogy egyáltalán átminősítették volna azt a területet belterületté és elkezdődött volna bármilyen építkezés.
Ahányszor ilyen sarus kötést látok bojlerben, hősugárzóban, stb
midig azon kezdek gondolkodni, hogy vajon miért nem létezik olyan acél laprugós rugós WAGO-féleség, amit a mezei réz csúszósaru helyett használni lehetne ott.
"általában az a sodrony a PEN vezető, áramkötésre meg ezt nem fogadják el."
Úgy is lehet sodronyt rövidíteni, hogy nem vágom el: hajlítok rá egy hurkot aminek a közepére kerül a sérült rész. A hurok másik oldalán meg egymáshoz szorítom a két egymás mellett futó sodronyt, ezáltal a hurok közepén lévő sérült pontról levettem a húzó terhelést.
"Arról nem beszélve, hogy az alaminyom ritkán alkalmas ilyen megfogásra, mint amit ez a leveli bilincs jelent."
A feszítő sodronyok anyaga többnyire igen kemény alu ötvözet (ezerszer keményebb, mint az alu fali vezetékek/kábelek anyaga), ezért a béka nem képes elnyírni, még komolyan megroppantani sem.
Diplomatikusan fogalmazva akkor kell a frekvenciaváltó elé (akár kettő is sorba kötve) vagy után mágneskapcsoló, ha a berendezés tervezője betervezi. :-)
Nekem is gyanúsan gyenge kötésnek nézett ki. Tudom, a vill bojlerekhez lehetett ilyen sarus kábelt is kapni valamikor mint amit mondsz. Ez egy mosogatógép. Ott akkora zűrt okozott ez, hogy a vezérlőpanelban a kapcsolórelé után a panelon is megégett a vezető rész. (azt át lehetett kötni)
Nem vagyok gépközelben, ezért nem tudom ellenőrizni a dolgot. A panelt elhoztam, azt megcsináltam. Köszönöm a sarura adott tanácsod. Megnézem, hogy kapok e olyat, amit javasolsz.
Köszönöm, én is így gondoltam. Mondjuk a fűtőbetét kivezetései (lábai) az rozsdamentes anyag, de a saru csati az réz egy műanyag házban, ami totál szétégett. A fűtőbetétet néztem szakadásra, de nem szakadt. Nem vizsgáltam, hogy nincs e zárlat a két kivezetés és a test közt. Gondoltam, az vagy szakadt vagy nem. Milyen gyakori a fűtőbetét testzárlata? (ez egy vízmelegítő fűtőbetét)
Üdv.! Szeretnék egy kérdést feltenni. Adott egy nagy 2000W-os fogyasztó, (egy fűtőbetét) ami tolósaruval van bekötve. A csatlakozás oxidálódása okozhat e olyan melegedést, ami szétégeti a vezetéket is ? Vagy csak akkor, ha zárlatos a betét?
Hát illetve aki berak egy kötést a PEN-be feleslegesen az lesz a felelős, ha valaki netán a következő 40 évben halála előtt azt mondja, hogy: azt hiszem, megrázott valami.
A szolgáltató nagyon szeretné elkerülni az érintésvédelemért felelős vezetékkel kapcsolatos cikornyákat. Érthetően.
Csak általában az a sodrony a PEN vezető, áramkötésre meg ezt nem fogadják el.
Arról nem beszélve, hogy az alaminyom ritkán alkalmas ilyen megfogásra, mint amit ez a leveli bilincs jelent. Legalábbis én, amit az elmúlt 50 évben láttam konstrukciókat, azokban mind hosszan volt benne a sodrony.
Egy ilyen kis trafó -már szemre is- gondolhatod, nem elég, szerezned kell még, és legalább hármat sorba.(szekunder oldalon)
Kevesebbre tekerd őket, ne 5 volt AC-ra, így nő az adott feszültségen kivehető áram.
Szerintem esélyes egy traktort beindítani 3db áttekert mikro-trafóval (MOT), pláne, ha valami (akár egészen kicsike) akku is segít az első kritikus fél másodpercben.
Szia akad mikro sütö trafom megtekertem 5voltra vastag heggesztö munka kábellal rövidre zártam a szekundert lakat fogoval 540ampert mértem. DE NEM FÉR EL RAJTA anyi hogy legalább 13 voltot hozzak ki belölle. Maximum két trafobol,csak 1darab van ithol.
Onnan kezdődik a probléma, hogy közönséges, avagy mezei villanyszerelés esetén egy kapcsolóval villamos szempontból még nem függetlenítette magát a szolgáltató hálózatától. Ugyanis a bejövő PEN le van földelve (+EPH), és ezt a földelést használja az aggregátoros üzemmód esetén is.
Van egy szerződésed a szolgáltatóval. Ennek kereteit különböző jogszabályok adják. Ezek alapján az egyetemes szolgáltató előírhat illetve elő is kell írjon bizonyos dolgokat a vele szerződésben állók számára, mint ahogy rá nézve is tartalmaz kötelezettségeket. Ő sem mondhatja azt , hogy az enyém az elosztóhálózat, azt csinálok vele, amit akarok, és a fogyasztó sem tehet meg akármit a saját hálózatán. Legalábbis jogszerűen illetve a szerződést betartva nem.
Na, ez a combosabb ólomaksi egy műanyag dobozban, ez száz+soksok ezret biztos nem "ér".
A lítiumos kis "zsebbikák" is poénosak és sokszor "életmentőek", nomeg a fő funkciójuk ,hogy órákig működő zseblámpa és töltő is nagy királyság...de pont nagy ipari és megőgazdasági gépekhez szinte teljesen használhatatlanok.
A kezdetleges adagolós nagydízelek indításával hidegen épp az a gond, ezek a "millió amper csúcsáram, de pár amperóra összesen" cuccok egyszerűen képtelenek rá.
Mert ott nem egyszer meg kell törni az olajat, aztán párszor átforgatni, és röff, hanem kőkeményen tekertetni akár összesen több menetben perceket, --pláne ha nagy a hideg és már kopottabb a blokk--, mire szórványosan csühögni kezd.
Hát, hogyismondjam csak. :) Nálam ez úgy van, hogy amit nem írok, azt nem gondolom. :) Mivel az elején nem írtad, hogy ez az épület előbb volt ott, ezt a hivatalos útra terelés lehetőséget kihagytam, mert ha nem tudod bizonyítani, akkor azt mondják, lehet, hogy te építetted oda később, miért nem szóltál előbb, stb. Nem tudom, ott, ahol a telek van, mik a helyi szokások (az áramszolgáltatók mindig is helyi élethalálurakból álltak), ugyan távolságot az épülettől nem kell sokat tartani, de arról szó nincs, hogy majd a tetőélen fűrészelődhet, kérdés, hogy ez hogy volt a bekapcsoláskor, vagy ott volt némi baráti szívesség.
"elkapni egy szimpatikusnak kinéző kékruhást, és megdumálni vele, hogy cserélje ki a sodronyt. Az legyen az ő baja, hogy minek titulálja hivatalosan, faág ráesett, satöbbi."
Pont ezt akartam írni, csak én beleírtam volna egy kis beígért pénzt is :)
Mivel a sodrony feszültségmentes, ezért amíg az ügy rendeződik, addig jó átmeneti megoldás lehet a vezetékszakasz alátámasztása középtájt, vagy a sufni gerincénél.
Feszültség: 12 V és 24 V Indító csúcs-áram: 3000 A (12 V) és 1500 A (24V) Indító forgatási-áram 0 C-fokon: 1200 A (12V) és 600 A (24V) Hideg indító forgatási-áram -18 C-fokon: 550 A (12V) és 225 A (24V) Bikázó kapacitás cm3-ben kifejezve: 12 V-os benzines gépjármûvek esetében: legfeljebb 10.000 cm3 (10.0 liter) 12 V-os diesel gépjármûvek esetében: legfeljebb 7.500 cm3 (7,5 liter) 24 V-os diesel gépjármûvek esetében: legfeljebb 5.500 cm3 (5,5 liter) Akkumulátorok mérete: 2 x 22 Ah Akkumulátorok típusa: HD SLA Áram tárolása: 9 hónap (teljes feltöltéstõl számítva) Akkumulátorok élettartam: több mint 4 év Töltési idõ: 10,5 óra Töltõ mûszaki adatai: 4 Amp; 12 V Kábel hossza / keresztmetszete: 1,5 m / 35 mm2 Mérete: 290 x 390 x 340 mm Súlya (bruttó): 19 kg
Magyar nyelvû használati útmutatóval.
Jellemzõk: - 12 V és 24 V-os motorok indításása - Védelem a biztonságos mûködés éredekében - Nagy terhelhetõségû zárt svas ólom akkumulátorok - extra erõs, strapabíró, nagy teljesítményû csipeszek - 2x12V szivargyújtó csatlakozó - Akkumulátor állapot kijelzõ - Fordított políritásra figyelmeztetõ fény és hangjelzés - Masszív fém doboz-burkolat - Integrált kábeltárolás
"Mindig azt mondtam és alkalmaztam, hogy álljon a motor, utalva a generátor és diódákra Rongálhatja-e azokat egy segítő inditózás?"
Az indításnak csak a legelső pillanatában van igazán nagy áram, néhány tizedmásodperccel később az áram már a diódák által is elviselhető tartományban mozog. képek:
Másrészt a diódák katalógus adatai a tartós terhelésre vonatkoznak, egyszer ÉS nagyon rövid ideig minden dióda ennek többszörösét is vidáman elviseli: mivel a benne lévő félvezető anyag hőtároló tömege nem nulla, ezért a megolvadási hőmérsékletre sem nulla idő alatt melegszik fel. Ha a túlterhelés megszűnik még a megolvadás időpontja előtt, akkor a félvezető visszahűl és helyreáll a béke. Ugyanez vonatkozik a generátor tekercseire is.
Harmadrészt (de ezt már írta más is) a terhelés túlnyomó részét az aksid kapja, a generátor csak egy icipicit érez belőle. Persze ha gyenge az aksid, akkor több jut a generátorra, de akinek gyenge az aksija, az ne bikázzon fagyott traktort :)
Én mások bikázását mindig járó motor mellett csinálom, még soha nem volt gond belőle.
Tehát akkor ez a sodrony elvileg a szolgáltató tulajdona és cserélnie kellene ha szólok, hogy bizony a kábel-ük(!) már nem az a ~ruganyos testű~ mint egykor volt, és várható hogy probléma lesz belőle?
Merthogy a fészer hamarabb ott volt (változatlan magasságban) mint bármilyen lakóház vagy elektromos hálózat, tehát a kábel biztosan utána keletkezett.
Hát, én megoldást nem tudok, de az biztos, hogy az Alumaxra bárki a szakmában azt mondja, hogy az kérem áramkötés, nem húzószilárd.
Jogilag sem nyúlhatsz hozzá.
Az tény, hogy az ilyent feszíteni csak bicepszből szokták, megy az, és fel kell bontani a "fekete kábellel áttekerve" dolgot, majd a végén újra rátekerni.
Azt nem értem, hogy mi megy be a földbe ebből.
Szerintem a legkellemesebb út lenne elkapni egy szimpatikusnak kinéző kékruhást, és megdumálni vele, hogy cserélje ki a sodronyt. Az legyen az ő baja, hogy minek titulálja hivatalosan, faág ráesett, satöbbi.
Van egy 7-7.5mm átmérőjű, 7 szálból álló (ha jól számoltam) alu(?) sodronyom ami az utcai oszloptól a házig viszi be a bejövő 1 fázisú vezetéket kb 45 méteren keresztül rátekerve az ingatlan telke felett.
Most az őszi gallyazások alkalmával vettem észre hogy ez a sodrony az évek alatt valószínűleg megnyúlt és a napközbeni meleg hatására kitágul és rálóg a telken lévő fészernek a tetejére, bár így hogy bejöttek a hidegek mostmár napközben is 1-2 cm-re a tető felett van a kábel.
A fészer teteje valamilyen lapos palás anyag, de a lényeg hogy ennek a tetőnek a szélén súrlódik a sodrony pont úgy, hogy a 7 sodronyszálból 3-at már elcsiszolt.
A vezetéknek szerencsére csak éppen elkezdte a burkolatát csiszolni.
Nem szertném az egész sodronyt kicserélni/tetni, hanem azt találtam ki a sodrony szétszakadás elleni biztosításhoz, hogy veszek két Alumax-ot, rögzítem az elcsiszolás két oldalára, és veszek ugyancsak 7mm-es sodrony darabot és azt fogatom még bele az Alumaxba párhuzamosan. Tehát az alumax egyik oldalán a sérült sodrony a másik oldalán egy kb 1m-es sodrony szál ami átveszi a terhelést ha az eredeti sodrony maradék 4 szála elpattanna mondjuk a fagyok miatt.
Az Alumaxból ha jól értelmezem 7^2*PI ~= "154"-es kellene, mondjuk 3 csavaros.
Kérdésem hogy ez így kivitelezhető lenne? Az Alumax bírná-e az esetleges hossz irányú terhelését a 45 méter sodronynak, vagy szétcsúszna?
Másodsorban azonban az lenne a cél hogy valahogy feszítenék is sodronyon, de hogy azt hogy lehetne gőzöm sincs. Megnéztem a sodrony végek rögzítését mindkét végen, és csak 1-1 bilincsen keresztül van visszahajtva és a visszahajtás valami fekete kábellel áttekerve szorosan, tehát mondhatni fix-re van rögzítve. Ráadásul a sodrony folytatása ha jól láttam ház "végen" be is van rakva a vakolat alá ami már csak az aljzatnál bukkan ki és megy be a földbe.
Meg hát nyilvánvalóan ezt bicepszből nem is fogom tudni megfeszíteni ...
Tudtok rá valamilyen megoldást?
Esetleg van a sodronyokhoz ilyen oldalsó 2 bilincses megoldás, aminek alkalmazásával valahogy csavarással összébb lehet húzatni? Mint a drórtkerítéseknél használt feszítő? Vagy azt direkt nem alkalmazzák ilyen területen?
Másrészt ilyen sodronyhoz hozzányúlhatok-e jogilag? (A ház 2002-es építésű ELMŰ/ÉMÁSZ terület ha ez számít)
Bizonyára raktak a promer tekercs alá/fölé egy töltötekercset és egyenirányitót
Az hogy egy töltő teljesitménye mekkora, nagy, semmit nem jelent akksi töltésnél, sőt a feszültség sem bizonyos határ alatt
Azt kell mérni mennyi a töltőáram. Klaszikus töltésnél és nagyon lemerült ólom akksi kezdetben alig vesz fel áramot, miközben a feszültség bőven megvan, aztán kezd emelkedni
Én lehet, inkább egy vödör kidobott mikrosütő trafó szekundert tekernék át, darabonként 1.8-2V-ra és többet sorba tennélk... primer oldalt meg változatlanul hagyva, párhuzamosan.
Ott sokkal szorosabb a csatolás, mint egy hegesztőtrafóban, kisebb a vasveszteség, ha egyáltalán lehet ilyen hordozható bikát "olcsón" "lomokból" elfogadható méretben csinálni, akkor így talán lehet.
Az a két kiloamperes mozdonydióda és a szükséges réz önmagában egy vagyon,.... mindenesetre meggondolandó, nem-e egyszerűbb pl. egy szántóföld közepére a traktorhoz személyautó csomiban kivinni egy öreg targonca aksit, mint odavezetni a 230V 20A-t.
Egyébként a diódák feszültségesése is jelentős lehet ekkora áram mellett, nem igazán ide készültek, de ez csak tipp, nem látom a tipust.
((Ha ez sem jön be, szerintem tudnék olyan kapcsolóüzemű tápot is építeni, ami tud 13V környékén tartós 200ampert, pillanatokra 600-at is akár, 80% körüli hatásfokkal ,egy lapos dipótáska méretben, 5kg alatt...
..de az önmaga egy öreg, de még jó traktor árába jönne ki ;) ))
Leírták a veszélyeit, ezért én ezt már kihagynám. Elllenben mondanék egy egyszerű, olcsó és biztonságos megoldást. Felszerelsz egymás mellé 2db 32A 4p aljzatot. Egyikbe a generátort kötöd, másikba a hálózatot. A lakásba menőre meg teszel egy dugvillát. Amelyikre dugod a lakást, arről megy, és esélye sincs visszatáplálásnak. Lehet cifrázni még egy mágneskapcsolóval hogy letiltson ha visszajön az áram (megszünik a generátoros táp is és észreveszed hogymár van vellany) vagy lehet tenni egy csengőt egy kapcsolóval a hálózatra. Elmegy az áram, átdugod a dugót, a csengőt meg bekapcsolod. Ha visszajön a vellany, megszólal a csengő. Kimész, csengőt lekapcsolod, dugót át dugod, generátort leállítod.
Nem szűnt meg, csak nehéz ennyi konténert alaposan átnézni. Kínában néha percenként óránként tolnak ki 1 milliárd dollárnyi motyót. Az darabra kurva sok. Ha nézegeted a fogyvédelmet, akkor a karácsonyi égősorokkal is próbálkoznak, ahol a dugaszban nincs rendes kötés, vékony a vezeték, tűzveszélyes, megcsaphat, bármi, de gyermekjáték, élelmiszer, elég nagy a tiltott dolgok listája.
Van még egy megoldás csak az nem nagyon kivitelezhetö
Van egy heggesztö trafom primer 3mm réz huzal
szekundert le tekerem hogy egyen irányitva 14 volt legyen
ugyan ugy a másik bikázot is erre a voltra
Két bikázoval egyszerre tudnák inditani 14 voltrol kb 200ampert ,csak a két transzformátor ekkora terhelésnél felvenne 40ampert... 1fázisrol. meg 150 kilot vinni hozni mindég...
Kérdés milyen távol van az a főkapcsoló,az adott berendezés kezelő helyétől!
Vészgomb bekötése lehetséges-e a frekvenciaváltóba úgy hogy az biztosan leálljon!(opció)
A feszültség kimaradás után védve van-e a váratlan újra indítástól!
Alapjába véve inkább biztonságtechnikailag, amit elfogadna egy hivatalos szerv,annak szempontjából van jelentősége hogy hogyan alkalmazod a frekvenciaváltódat.
Egy régi autónál esetleg, mert a modern elektronikus feszültségszabályozó úgyis egyfajta hiszterészissel visszahajló görbe mentén szabályozza a gerjesztőáramot.
(vagyis elméletileg nem lehet ezeket a modern generátorokat tartósan túlterhelni, mert pillanatok alatt rohamosan csökken a kimenő teljesítmény, amint túl sok áramot próbálsz kivenni, pillanatokra meg simán kibírja a tekercselés és a diódák is..)
Hány KW-os egy traktor önindító? 6KW, 24v-on?Vagy több? Ahhoz legalább ugyan akkora teljesítményű transzformátor kell, ami ezt a teljesítményt le tudja adni.
Az akku belső ellenállása kisebb, így az áram nagyobb része úgyis onnan csurog ki. Nem mondom azt, hogy nem veszélyes felgerjedt generátorra, de nem üzemszerűen igénybe lehet venni a diódákat elég brutálisan.
...na és itt kapcsolódunk a mOhmokhoz. Lehet ezen is reszelni az értetlenséget mutatva, de ha a vas légréses, ugyan hiába tekerünk rá még menetet, nem a rézveszteség lesz a baj forrása. Más kérdés, hogy van-e alkalmas készüléke a méréshez, bár a szekunderen áthajtani 30-100 Adc (izzítógyertya), a primeren 5-20 Adc körüli (H-akárhányas izzó) áramot és közben mérni a feszültségesését azért nem akkora tudomány egy szerviz közelében. A 20 V körüli üresjárási kimeneti feszültség pedig erősen ellenjavallott minden korszerű járműnél, 18 V-ig rendszerint mindegyik életben marad, afölött viszont lutri, a legtöbb ilyen kütyü elvileg 24-28 V-ig bírja a gyűrődést, ott valami aktív védelem megszólal és úgy marad, de ez nem garancia semmire, így jobb volna 20 alatt maradni.
aki próbált már fázisok közt mágneskapcsolóval bármely okból váltani (szokásos "éjszakai áramos" buhera) az saját szemével is láthatta, mi történik, ha combos, neadjisten induktív jellegű terhelés alatt próbál a mágneskapcsoló átkapcsolni...
A szolgáltató magát védi, legalább jogilag, ha bármi történik, fizikailag meg odahaza ugyis mindenki agybafőbe buherál.
Komoly helyeken meg ezek a szabályozások eszméletlen plussz költséget és speciális dolgokat eredményezhetnek, pl külön szünetmentes -aggregátoros- hálózat kiépítését egész épületekben, a szolgáltató által minősített és jóváhagyott manuálisan működtetendő (!) leválasztó kapcsolószekrénnyel, mert a hálózathoz csatlakozása egy bárhonnan saját áramforrásból megtáplált alhálózati villamos rendszernek csak így "szabályos".
Mondjuk nem is agyarországon lennénk, ha nem lenne ez alól töménytelen kivétel, ahol "jó volt" sokkal egyszerűbben is, legalábbis a szolgáltató (ottani emberei?) nem kötekedtek sokat.
Indítózik, azt jelenti, hogy tekeri az önindítót. Ha sikeres az indítózás, akkor azt mondják, hogy beindult a jármű. Na most, ha beindul a jármű, tehát elég az áram, akkor szerinted, mi indokolja a srác kérdését, miért akar szopni még vele? Passzióból? Valamint, kedves műszerész kolléga, továbbra is kevered a rövidzárási áramot, amikor nulla V a kapocsfeszültség (ezzel ugye értelemszerűen nem sokat érünk, egy jó képességű akkumulátorból kiszalad néhány kA is rövidzárban), a kivehető áramerősséggel, amikor a kapocsfeszültség még az elektronika számára használható értékű. De nem baj, megszoktam már ezt, Elek is keveri.
Az összes vezetéknek, trafó-tekercsnek, diódának van egy belső ellenállása (ehhez az önindítóig menő vezetékekét is hozzá kell számolni). Ennek értéke nagyon kicsi, de ekkora áramoknál már a kicsi is sokat számít. Ezért az üresjárati 14 voltod lehet, hogy 100 amper esetén már csak 7 volt lesz, 150 ampernél meg lehet, hogy már csak 3 volt lesz.
Arról nem is beszélve, hogy azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a profi bikázó berendezések 14 helyett 20-30 volttal bikáznak az első (tized)másodpercben, éppen emiatt.
"be kellene iktatni egy mágneskapcsolót a bejövő 3 fázisba és az aggregátor áramkörébe is, és reteszelni egymáshoz"
Évente többször is felbukkan olyan igény, amit kiválóan meg lehetne oldani egy 40 amperes "három nyitó + három záró" érintkezős mágneskapcsolóval. Miért nem gyárt egy gyártó sem ilyet?
Ha 25 amper elegendő, azt még össze lehet rakni gyári modulokból, de nagyobb áram esetén durván megugranak a költségek és a helyigény, mert már két mágneskapcsolót kell megvásárolni és elhelyezni valahol.
10V körül van egy normális méretű akkumulátorral ellátott 12V-os rendszerű autó önindítóján, indítózás közben. Nem az első század másodpercben (mert akkor ennek a többszöröse), hanem amikor már folyamatosan teker.
Miért akarod letekerni 14V üresjáratra, ha 20V-on is kevés az áram? Azt hittem azért, mert 12V-os a rendszered.
Adott fogyasztón, ahogy növeled a feszültséget, úgy nő az áram. Esetedben egy ideig, mert ennek határt szab a vezeték vastagságod, és a trafókeresztmetszet.
Egy 2KW-os trafóból kilehet venni többet is rövid ideig, ekkor nagyon melegszik a vasmag és a tekercs is. Eközben romlik a trafó hatásfoka, de ez nem érdekes jelen esetben.
Tehát növeld a kábelvastagságot, (amennyi csak elfér a magon) és lehet a menetszámot is növelned kell. Itt már zárlat közeli üzemállapot fog létrejönni a trafónál, de ez kell a rövid idejű nagy áramú bikázáshoz.
Senki nem fogja tudni neked kiszámolni, hogy mi lesz az ideális érték, akárhogy is megy az elmélkedés.
"bikázot készitettem csak többet várok el a vasmagtol mindt 150amper"
Ha a trafód max 2000 wattot tud és mondjuk 12 voltot vársz el tőle, akkor a kivehető elméleti maximális áram 166 amper (mínusz a veszteségek), ez egyszerű számtan, hiába tekergetsz rajta akármennyit. Egy nagy méretű hideg dízelmotor megbikázásához viszont akár több száz amperre is szükség lehet. Igaz, hogy csupán 2-3 pár másodpercig kell ekkora áram, de 12V és mondjuk 500 amper az annyi mint 6000 watt, egy 2000 wattos trafó önmagában nem lesz képes ekkora csodát tenni.
TALÁN érdemes lehet megpróbálni az egyenfeszültségű pontokra rátenni egy hatalmas kapacitású kondenzátort (pl amilyet a nagy teljesítményű autó erősítők mellé szokás tenni), ezt a trafód szép lassan feltöltené, a kondi pedig villámgyorsan le tudná adni az energiáját az önindító felé.
De így már nem filléres a beruházásod, ha az anyagköltség mellé hozzászámoljuk az elpazarolt munkaóráidat is, akkor ez a bikázó már több tízezer forintodban van és még mindig nem működik.
VISZONT manapság már léteznek szinte zsebre vágható méretű bikázók (beépített aksival), ezek közül a komolyabbak valóban tudják is az 500-900 ampert, persze ezek ára legalább 30-40 ezer Ft. Viszont magában hordozza az energiát (nem kell mindig hosszabbítót odavezetni a traktorhoz) és annyira kicsi, hogy magaddal viheted, tehát akkor is kéznél van, amikor a traktornak hazafelé nincs kedve elindulni a világ végéről.
Na most, nem tudom honnan szedtétek a 10voltot... a befecskendezös autok áramköréröl ne nyissunk vitát. Auto szerelö vagyok. Autot ha bikázni kell az már régen rossz. Aki meg lusta venni 2évente uj aksit az a saját maga problémája.
Több mezögazdasági gép van, nem kifizetödő mondjuk 4,5 darab 180as aksit venni senkinek sem.
20 volt inditozás közben esik 12, re egy 2000köbcentis régi dizelnél aksi nélkül. Ha le tekerem 14re akkor nincs elég amper hogy inditson traktort.
Azért érdekel a traszformátor telyesitménye a vasmagé hogy, lehet ennél többet kihozni belölle vagy nem...
Kérdés, az játszik szerepet hogy a 20mm2 szekunder tekercs csak a primer felét takarja?
Ugyértem hogy ha vennék 50mm2 kábelt azzal lefedi tejes hosszuságban a vasmagot akkor több amper jön ki belölle vagy ez nem játszik szerepet?
Nem írt ilyet sehol. Neked írta, hogy mér majd ohmot. De milliohmot úgyse tud mérni, meg értelme sincs, mert attól még marad ez a drót, meg ez a vas. Ez van.
..És, hogy mi mire elég. Itt nem áll rendelkezésre 150 A. Az a rövidzárási áram, 130 mOhm belső ellenállással. Ha azt akarjuk, hogy 7,2 V legyen a kapcsokon (mert nem ártana az adagoló behúzótekercsét és a motorvezérlőt is életben tartani indítózáskor), akkor 55 A a felhasználható áramerősség. Kíváncsi vagyok, miféle gyakorlatról beszélsz, ami szerint elég ez egy traktorhoz.
Inditozik a jelen állapotában is. Traktort aksi nélkül.
Valóban nem tettem hozzá semmit, de nem is mondtam ilyet. Te se fogtad a kezét miközben csinálta, ő készítette egyedül. Nem értem miért problémázol velem.
Értelek, ám ehhez a gyakorlati eredményhez te sem tettél túl sokat hozzá. Az akkuknál meg nyilván csupa hülyeséget írnak a gyártók rá tök véletlenségből, amik mind túlagyalt dolgok. A 150 A rövidzárási áram körülbelül az izzításnak elegendő.
A 14,4 V-tal az a baj, hogy AC. Az kb. 20 Vdc. Egyetlen 12 V-os rendszerre sem lehet a 20 V-ot megengedni, még rövid időre sem. Úgyhogy valami itt sem jó, inkább 24 V-os lesz az a rendszer mégis.
Ez azért így nem igaz, nagyon nem. A réz oldalát ki lehet zárni vele, mint hibaforrás, és pont ezért mérnénk. Ha így rendben van, akkor a vassal lesz baj. A felvetésedre: Ha rövidzárva 150 A jön ki belőle, szerinted meglehet a 10,5 V* az önindító kapcsain? Csak összehasonlításképpen, egy traktorba való, combosabb indiótóakkun a 800 A-es kivett áramnál is megvan a kapcsain a 14,4 V (*: nem 10,5 V az elvárt minimum, hanem 7,2, és neki 24 V-os rendszere van). Akkor a 150 A Irz szerinted jó valamire..?
Ohm nem mértem csak tekertem a szekundert minden kör után mérem a voltot hogy kitudjam számolni hány kör kell az adott feszültséghez, érdekes mert 1 kör 1voltot hoz, 150ampert össze zárt szekunderen mértem csak nem sok sikerrel mert lecsapja a 20a kismegszakitot, a trafo hangossan morog mindt három régi heggesztö :D. 20mm2 mma munka kábel a szekunder tekercs ez volt kéznél. Mérek rajta ohm ot és irok.
5.3.5. Villamos termelő berendezések - generátor, aggregátor, stb. - kapcsolására vonatkozó előírások
Áramfejlesztő berendezést olyan rendszerhasználói hálózathoz csatlakoztatni és üzembe helyezni, amely az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. hálózatához is csatlakozik, csak az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. írásos engedélyének birtokában szabad, az üzletszabályzat 8.13 pontjában leírtak betartásával.
8.13 Áramfejlesztő berendezés (aggregátor) csatlakoztatása Az aggregátorok csak azután csatlakoztathatók a közcélú hálózattal kapcsolatban lévő belső fogyasztói hálózathoz, ha a megfelelő műszaki-védelmi intézkedések egtörténtek. Ennek hiányában a csatlakoztatás még ideiglenes jelleggel sem megengedett. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Elosztói Üzletszabályzat ETI_elo_usz_torzs__20170302 107 Az aggregátoros hálózatra csatlakozás a kiépítettség módja, és alkalmazása szerint lehet: nem kiépített módú, egy alkalomra szóló, kiépített módú, több alkalomra szóló. A belső fogyasztói hálózatra való csatlakozás és leválasztás műszaki feltételeit az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. írja elő, amely a nem kiépített módú, egy alkalomra vonatkozó telepítés kivételével magában foglalja üzemviteli megállapodás megkötésének szükségességét is. A balesetek megelőzése érdekében a Rendszerhasználónak aggregátor egy alkalomra vonatkozó telepítésének szándékát előzetesen, az igényelt felhasználás előtt legalább 10 munkanappal be kell jelenteni az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. illetékes Régiós Központjában (A Régiós Központok faxszámait az F1 sz. függeléke tartalmazza.). A bejelentésben meg kell adni az áramfejlesztő használatának tervezett helyét, idejét, az áramfejlesztő teljesítményét, típusát, illetve a bejelentő elérhetőségeit. A csatlakozás feltétele az engedélyezett, visszaigazolt igénybejelentés. A kialakítás megfelelőségét az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellenőrizheti, illetve ellenőriztetheti. A kiépített módú, többször igénybevett aggregátorok hálózatra csatlakoztatása csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és a Rendszerhasználó által megkötött üzemviteli megállapodás műszaki előírásai alapján történhet. A csatlakozás kialakítását az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellenőrizheti, illetve ellenőriztetheti.
És miféle az a vasmag? Esetleg, nem egy légréses, valamiféle fojtóként szolgált tekercs magja?
Bikázó, 9 Vac, 150 A árammal az el kéne férjen rajta, de ehhez a tekercs ellenállása szekunder oldalon sem lehet több kb. 10 mOhmnál, amit így elkészíteni nem kismiska feladat. A primer oldalé az lehet 100 mOhm. :-) Akkor a rézveszteség mondjuk úgy, vállalható lesz. 150 A üzemi áramerősségre szerintem 15-20 mm keresztmetszet bőven kell, ha ezekkel dolgoztál, a szekunder tekercselése kellően szoros és zárt a vasmag, akkor nagyon nem lőttél mellé. Viszont, egy traktor hideg, mézga olajával együtt hűlt motorjához a 150 A szerintem gyíkfing.
Hacsak nem mond valaki okosabbat , ez a jó és legegyszerűbb megoldás
"csak az e-on által felülvizsgált és jóváhagyott eszközzel lehet a házat megtáplálni."
Ehhez marhára nincs köze az Eonnak, sőt a fogyasztásmérőket és a szekrényeket sem vizsgálja be szerintem. A készülék bevizsgálásra Magyarországon talán a TÜV, valamikori MEEI, az illetékes.
Jogos a kérdésed! Eddig egy 24V-al vezérelt mágnes kapcsolóval küldtem rá az R-S-T-ét. Leégett a trafó,és én direktre kötöttem. Nem lesz semmi gond? Azt szeretném megtudni. Egy vill. motort fordulatát vezérelem vele.
Szervusztok fiúk!! Azt szeretném megkérdezni,hogy egy frekvencia váltót ,ha bekötök és nem teszek elé mágnes kapcsolót,(főkapcsolótól direktbe kötöm) akkor mi történik? Így is jó lesz? Kérdezem én,mint aki csak a kábelek bekötésén kívül mást nem értek hozzá! (Traktorszerelő voltam)! :-)
Egyébként az a veszélye, hogy ha valami miatt nincs bejövő áram(mert áramtalanítva van a hálózat, mert dolgoznak rajta), te elindítod az aggregátort, de elfelejtetted lekapcsolni a villanyóránál a kismegszakítót, akkor simán agyonütöd a villanyászt, aki épp az oszlopon dolgozik.
Én Ganz KK-val oldottam meg, létezik 1-0-2 állású 4 érintkezős kapcsoló. Bár a 32 amperes volt vmi 16000 ft.
Az egyik oldali fix érintkezőkre a generátor, a másik oldalira a hálózat kötve. A váltó(mozgó)érintkezőkre meg a lakás.
A kétféle betáplálás nem találkozik egymással, így hálózatra visszatáplálás sincsen.
Bár amikor nálunk szórólapoztak ilyen hosszabb áramszünetet, azon leírták, hogy csak az e-on által felülvizsgált és jóváhagyott eszközzel lehet a házat megtáplálni.
Első nekifutásra, be kellene iktatni egy mágneskapcsolót a bejövő 3 fázisba és az aggregátor áramkörébe is, és reteszelni egymáshoz, hogy ha megy az aggregátor ne lehessen bekapcsolni véletlenül sem a bejövőt, illetve ne kapcsoljon vissza automatikusan
Azért egy gondolkodást megér, hogy lenne logikusabb
Nagyon ideiglenesnek elmegy kb következőnapig míg folyt köv. Ehhez kell egy érpár kereső már a hibás drotra ráakaszt és keres ahol csipog addig okés így megvan a nyomvonal plusz kopogtatással ha van szerencse még a lefestett dobozok is meglesznek.
ON Ilyen helyen egy EVE vagy EBF jegyzőkönyvet csak akkor adok ki ha minden kötési doboz látszik leszarva mennyire tetszik nekik vagy sem :) gondolva a mindig variálunk plusz gebasz helyzetekre. OFF
"0-1 Hz között az alapvető korlát a mágneses fluxussűrűség sztatikus (0 Hz-es) mágneses térre, és az áramsűrűség 1 Hz-ig terjedő időben változó erőterekre a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszeri hatások elkerülésére;"
Ezt úgy kell érteni, hogy pl állandó mágnes (nulla hertz és magas fluxussűrűség) közelében negatív szív- és érrendszeri, valamint központi idegrendszeri hatások fordulhatnak elő?
A távolbalátó varázsszemüvegem úgy látja, hogy van annak a vasmagnak még egy középső oszlopa is (azon vannak a tekercsek). És ha jól látja, akkor ez egy kb 8 kilowattos trafó. Persze az is lehet, hogy nem jól látja :)
az elektromágneses térre vonatkozó alapvető korlát:
a) 0-1 Hz között az alapvető korlát a mágneses fluxussűrűség sztatikus (0 Hz-es) mágneses térre, és az áramsűrűség 1 Hz-ig terjedő időben változó erőterekre a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszeri hatások elkerülésére;
b) 1 Hz-10 MHz között a korlát az áramsűrűség, hogy az idegrendszeri funkciókat érő hatásokat elkerülhessük;
c) 100 kHz -10 GHz között a korlát a fajlagosan elnyelt teljesítménynek a teljes testre gyakorolt hőhatása, valamint a szövetek helyi túlmelegedése szempontjából.
A vasmag keresztmetszetével jobban járunk. De neked is menni fog: Hálózati trafónál a megengedhető maximum teljesítmény a keresztmetszet négyzete (cm2-ben megadva, az eredmény pedig W lesz), 1,2 T maximum indukció (E-I mag) esetén. De ehhez kell még huzalvastagság is, hogy ki lehessen venni kicsi rézveszteséggel.
Nem véleményt írtam. És ha nem hagyjukkal zárnád a neked normálisan író szagtársat, akkor nem kérdezem meg, hogy ugyan bonyolult-e az, amit végül te is kérdésként teszel fel. :-)
Az, hogy nem tudni, mi, hova megy és micsoda, na az a megengedhetetlen és veszélyes.
Akkor is, ha ez (volt) a divat régebbi épületeknél. szóval ez nem biztos, hogy a mostani lakók/bérlők hibája.
Egyébként valószínűtlen, hogy a falban/csőben van a hiba, inkább valahol egy kötés lesz a ludas. De ugye kinek van energiája/pénze átnézetni az egészet...
Egy nagyobb épület kisebb részén 15 irodahelyiség. Kettőben nem ég a mennyezeti világítás. A fázis már a kapcsolóig se jut el. Álmennyezet felett meg van az a kötődoboz ahonnan a két helyiség világítása megy. A kötődobozba jövő tápkábelen sem jön már az áram. A tápkábel aztán sok egyéb kábellel együtt védőcsőbe megy majd a falban eltűnik. Reménytelennek látszik követni a nyomvonalát és megtalálni a szakadást. A világítás kötődoboza közelében van egy kötődoboz egy konnektornak is ami jól működik. Mennyire jó ötlet a világítás rossz tápkábelét a dobozból kikötni és a világítást a konnektor kötődobozából indított kábellel megtáplálni. A dolog ideiglenes vezetékkel ki lett próbálva és működik. A kérdés az, hogy ez egy elfogadható megoldás vagy megengedhetetlen és nagyon veszélyes?
A váltakozó mágneses térnek kétféle káros hatása van:
1: ha elég erős, akkor felmelegíti az emberi szövetet (mint a mikrohullámú sütő) így okozva kárt
2: eddig ismeretlen (vagy gondosan eltitkolt ;) módon hibákat (káros mutációkat) okoz az emberi sejtek folyamatos cserélődése közben (pl minden százezredik új sejt hibásan lesz "legyártva").
"állítólag az antennák "vízszintesen sugároznak", bármit is jelentsen ez. "
Az egyszerű egy-dimenziós (pálca/rúd/huzal) antennák semleges környezetben valóban a tengelyükre merőlegesen sugároznak legerősebben és a két végük felé valóban semmit sem sugároznak (animáció itt). Csakhogy a valóságban semleges környezet csak az űrben létezik, minden egyéb helyen jelen van a talaj, épületek tereptárgyak, stb módosító hatásai (karakterisztika-torzulások, visszaverődések, diffrakciók, stb), ami miatt sajnos még a függőleges antennák tövében sem egészen nulla a térerő.
Tehát ha egy nagy teljesítményű adó közelében kéne sokat tartózkodnom, azt csakis egy faraday kalitkában tenném (viszonylag) nyugodtan.
Ez gyenge, ezt ismerem, a Rafkós Friciék csinálják Iszapszentmotoroson... Az enyém sokkal jobb, a WC-be kell dugni, egy szar=egy napnyi áram. A pisi nem termel, viszont jól hűt. De az igazi az alkoholos belehányás, az két napra biztosítja az áramot...
De ha ennyire lenne, akkor a jó kis rádióállomásos ügyeletesek nem értek meg volna olyan szép kort, mert ott aztán tényleg volt minden. És még éppen szórványosan sem. Valahol nézegettem róla írást és tejesen más témakörben jött elő.
Nem tudom min vagytok így megrökönyödve, nekem meg van egy (pont eladó) saját fejlesztésű generátorom, ami a kozmoszból érkező sugarakat alakítja át villamos energiává. Csak be kell dugni a konnektorba és már megy is. Ha egy ilyet rá tudnék kötni az áramszolgáltató oldalán a trafó elé, akkor a hőerőművek a levegő széndioxid tartalmából szenet tudnának előállítani. Csak nem engedik, mert hát a piaci érdek...
Nekem bizonyítékaim vannak, hogy én másképpen gondolom, mint az ide járók is, el lehet olvasni valahol lejjebb, mikor valami olyasmit írok, hogy ugyan ne jelentsük már ki, hogy nincs hatással az elektormágneses tér az élő szervezetre. Mivelhogy van. Amit erősséget konkrétan érzel, annak a milliomodrésze is hat, csak az, hogy a tartós kismértékű behatás okoz-e egészségkárosodást, csak ez az egy icike-picike tudnivaló nincs tisztázva.
A Német Épületbiológiai Intézetet viszont e téren kóklernek tartom. Azt mondják, hogy ők konkrét esetekből vontak le következtetéseket. Azt nekem ne mondja senki, hogy elég bizonyítékuk van arra, hogy 499 nT esetén a lakó boldogan vigyorog, 501 nT expozíciónál meg megbetegedett, és mikor elköltözött, vagy kikapcsolták a berendezést, akkor meg meggyógyult. És arra is hivatkoznak, hogy ez az érték a WHO tanulmányban is szerepel, mint lehetséges gyermekkori leukémia ok. Rz meg így nem igaz. Mellesleg a WHO-nál a kávéivás is lehetséges rákkeltő.
Érdekes megnézni a "technoweek.info" lap alján a hozzászólásokat, majd ugyanezeket a "hu.technoweek.info", továbbá a sk. pl. si. ro. es. it. gr. pt. aldomainekkel is.
Hát azért ez a beszélgetés hasonlatos ahhoz, mint amikor a hosszú tehervonat ötödik kocsija alatt a váltó átvált, ás onnan kezdve a vonat vége Fehérvár helyett Dombóvárra akar menni...
Úgy kezdődött, hogy két utcával arrébb... és ebből deriváltad azt, hogy távvezeték alatt... A kettő között, hogy görög drámába való módon fogalmazzak, a különbség annyi, mint élet és halál között. :)
Bár nem a legpontosabban lett megfogalmazva, a 0 ohm itt a probléma szempontjából megfelelő közelítéssel kerekített érték volt, melyet a műszernek mutatnia kellett volna. A szóban forgó műszer, mint látható volt az adatokból, egy tizedes jegyig mér, és a feltételezett esetben, mely szerint a két piros rögtön a tekercs végénél össze van kötve, a néhány centi vezeték és a kötés ellenállása legfeljebb század ohmos nagyságrendű lehet.
Egyébként egyes olcsó műszereknek van egy ilyen szokása, hogy ha csak a mérőcsúcsaikat érintjük össze, már akkor is kiírnak valamilyen pár tized nagyságrendű értéket.
Belegondoltam, a műszerek döntő többsége nem tud négy tizedes pontossággal mérni ellenállást, ezért keveseket fenyeget a veszély, hogy ilyen értéken kelljen töprengeniük.
Attól, hogy áram járta vezető körül mágneses tér alakul ki. A nullán is folyik áram. Ha nincs jelen fázis, akkor a körülötte kialakuló mágneses teret nem fogja közömbösíteni a fázis körül kialakuló. Következésképpen, a mágneses tér hatására a vasmag elmozdul a tekercs felé és a relé leold. Bonyolult, mi?
Ha egy vezetéken áram folyik, akkor a vezeték mellett/körül mágneses erőtér mérhető.
Ha a vezeték mellé odateszünk egy másik vezetéket, amelyben pont ugyanolyan erős, de ellenkező irányú áram folyik, akkor a második vezeték ellentétes irányú erőtere semlegesíti/kioltja az első vezeték erőterét, tehát ekkor a vezetékek melletti mérőműszer semmiféle mágneses mezőt nem érzékel.
A FI relé egy olyan herkentyű, amely azt figyeli, hogy a rajta átfutó áramoknak van-e eredő mágneses tere. Amíg a rajta átmenő áramok kölcsönösen kioltják egymást, addig nem csap le.
Amikor kizárólag a nullvezető áramát engeded át a FI relén, akkor nem teszed lehetővé a fázisvezetőnek, hogy kiolthassa a nulla áramának mágneses mezejét, ezért persze, hogy lecsap a relé.
Ha egy laikus nulla ohmot mond, akkor én legelőször mérési hibára, vagy a szokásos "szakember hülyének nézésre"** gyanakodnék. Gondoljunk csak bele: milyen esetekben ír ki a műszerünk 0,0000 ohmot?
És amikor (számos keresztkérdés és fenyegetőzés után :) végre kiderül a TÉNYLEGES ellenállás érték, onnantól talán egész másképpen kell továbbgondolni a dolgot.
** egy példa a "szakember hülyének nézése" effektusra, amikor a laikus "túlképzett" és előre kiszámolja, hogy az 500 wattos villanymotor 105 ohmos ellenállású, de ő a műszerével csak 4 ohmos tekercset mér, amit ő mérési hibának gondol (nem gondolja, hogy ez lehet jó érték is), ezért neked a telefonban nulla ohmot mond be (mert nem akar téged megzavarni a "hibás" 4 ohmos értékkel).
Már találkoztam több hasonló esettel, amikor a laikus elferdít / nem közöl fontos információkat, mert ő "úgy gondolta".
"Ha kikötöm mind a három fázist a FI reléből, pontosabban szólva kikötöm, de egy csokival áthidalom, kivéve a nullát, mert azt ott hagyom, akkor a FI így is leold, ha bekapcsolom a világítást a helységben"
A FI relé működésének lényege, hogy a rajta átmenő 4 vezetőn folyó áramok aktuális állapota mindig éppen kioltsa (nullázza) egymást.
Ha a három fázisvezető árama NEM a relén keresztül folyik (hanem megkerüli), akkor nem lesz semmi, ami kioltsa a nullán folyó áram hatását, tehát akármennyi áram folyik a nullán (30 milliamper felett), az le fogja csapni a FI relét, még akkor is, ha nincs életveszély.
De abból a négyből a kettő piros a tekercs ugyanazon pontjáról van kivezetve, vagyis ez ugyanaz, mintha három kivezetésed lenne és azt ágaztatnád ketté a motoron kívül. A jelenleg valószínűsíthető elmélet szerint egy a betápnak egy a kondinak van kivezetve, hogy kívül már ne kelljen osztogatni.
A teljesség kedvéért, vannak még más esetek is a 3 db 400 Voltos égőn kívül.
400 Voltos fogyasztóból tetszőleges lehet a darabszám, mert nekik úgysincs nullájuk.
230 Voltos fényforrásokból kellene olyan szimmetrikusan terhelni, hogy a kiegyenlítő áram ne haladja meg a 30 mA környékét. Ez lehet 3 egyforma, de más kombinációk is vannak.
Ha kikötöm mind a három fázist a FI reléből, pontosabban szólva kikötöm, de egy csokival áthidalom, kivéve a nullát, mert azt ott hagyom, akkor a FI így is leold, ha bekapcsolom a világítást a helységben...
Konkrét szaki volt kint a helyszínen, és nevetve távozott, azóta csak telefonon beszéltem vele...:)
Ha a motorban közösitva van a fő és segédfázis egyik vége akkor 3 kivezetése lenne. Fűnyiró esetében logikus lenne, hogy senki ne köthesse ellenkező forgásirányba.
Igy nem logikus a 4 kivezetés
Egyfázisú motornál rábizzák a felhasználóra merre szeretné forgatni, ezért a 4 kivezetés, viszont semmi fémes kapcsolat nem lehetne a tekercsvégek között
Azért mert mid a kettő fő fázis kezdő végére van kötve, elövan készítve a kondinak.
A fő fázis másik vége kék vezetékre de hozzávan kötve a segéd fázis egyik vége is a tekercsfejben.
A fűnyirók nagyrésze is igy van csinálva. Hogy mér indul el? Mérni kell az áramot és ha több 2-3 A nál, menetzárlatos ha kevesebb rudszakadásos szerintem.
Erősen gyanítható, hogy a műszernek van kb 0,7-0,8 Ohm fix hibája. A két piros közt valószínűleg 0 Ohm van, amit 0,7-nek mér.
Mivel valamennyi mérésnél kb. ennyit téved, ezért, ha két mérést összeadsz abban a hiba kétszer jelenik meg, egy mérésben meg csak egyszer. Ezért több a két mérés összege kb. ugyanezzel az értékkel.
A kék a közös pont a pirosak a főfázis a sárga a segédfázis másik végei.
Az egyik piros és a sárga közé esetleg mehetne kondi, a másik piros és a kék közé a fázis-nulla pár valamilyen sorrendben.
Hogy mitől szerez látszólag segédfázis nélkül indítási nyomatékot az egy érdekes kérdés, de kell legyen rá magyarázat.
Össze kötöttem a két pirosat erre adtam a NULát a fázist a kékre utána meg a sárgára egyik esetben nagy fordulat a másik meg kb fele fordulat és kondi nélkül simán indul a nagyobbik fordulat a kisebb fordulat egy kicsit nehezebben de el indul igaz kézzel kesztyűvel meg tudom fogni.
Ő úgy segített, hogy fasságot írt, ettől Ti kényszerítve éreztetétek, hogy leírjátok a jót. Ha Elek nem szól bele, akkor a jó sem derült volna ki. Megmagyarázni meg tudja.
nekem nem lett volna türelmem egyszemélyes villanyszerelő oktatásra,
ha meg nem utálnak ennyire, akkor valószínűleg mások sem segítettek volna neked. Ilyen esetekben a válasz az lett volna, hogy "ne nyúlj semmihez hívj szakembert" vagy "inkább vásárolj egy komplett új armatúrát".
Persze az is lehet, hogy ezzel a megoldással is csak egy kis haladékot nyertél, szóval lassan kezdhetsz spórolni egy új armatúrára :)
Nem. Ha úgy csináltad ahogy leírtam és úgy nem megy, akkor annak az előtétnek már kapa. Vagy mert gyárilag is szar volt, vagy mert hittél Mekknek, és összekötöttél 2 olyan vezetéket amit nem kellett volna, vagy mert mind a két áthidalást bennehagytad. Ha lefényképezed az egésznek a hátulját egyben, berajzolom mit hova kell kötni. Minden más vezetéket ki kell szedni! Ha úgy nem működik, akkor kivégezted az előtétet.
Szóval kellene lennie 2 tekercsnek, gyanusan az egyik két vége a 2 piros lenne, a másiké a kék és a sárga. Csakhogy a 2piros ugyan az. Mondhatnánk, sebaj, belül lekötötték, de mégis kihoztak két véget, tehát a két piros a közös. Ebben az esetben egyik tekercs a K-P a másik a S-P. Ha így lenne, akkor ezen a két páron mért ellenállás összegének meg kellene egyezni a S-K értékkel. Nem egyezik.
Már ott gyanus hogy elindul magától. Ezt úgy hívják menetzárlat. Nem lepődnék meg ha a testhez is tudnál mérni pár ohmot.
Azon elgondolkodtál, hogy ha a két szomszédos foglalat érintkezői páronként össze vannak kötve, akkor mi értelme 4 vezetékkel kiállni hozzájuk?
Amint írták is, a rajz szerinti megoldáshoz elég lett volna egy kék vezeték az B3-ról és csak azt az átkötést megszüntetni ahova az megy, az összekötve hagyott érintkezőket pedig bekötni az A/B4-re.
Mondjuk erről a takony előtétről is lebeszéltelek volna, és zárt is a lámpatest, szerintem a 3. évet már nem fogja megélni. Úgy egy maréknyit dobtam ki pont ma, kedvem sem volt javítani, van egy másik halom Philips meg Osram mellette, azokat használom inkább.
Milyen motor lehet ez a kis motor négy vezeték jön ki a kapocstáblára két darab vezetékre rá kötöttem a tápot elég nagy a fordulat és nem is melegedik majd próbáltam másik vezetékeket is volt mikor leverte az AVK-ot egy másik kötésnél lassú a fordulat és kézzel le lehet fogni a forgórészt.Azt nem értem miért jön négy vezeték a tekercsből.
Köss ki mindent az előtétből. Az egyik csövet nevezd ki A-nak, a másikat B-nek. Az A cső egyik végén található foglalatból 2 vezetéknek kell jönnie, egyiknek az A1, másiknak az A2-re. A cső másik végénél lévő foglalatból szintén 2 vezetéknek kell jönnie, egynek az A3-ra, a másiknak az A/B4-re.
Ugyan ezt csináld meg, csak B-vel. Kell majd 1m vezeték, meg egy áthidalást megszüntetni a két cső között.
Dehogy nem! Ott van rárajzolva hogy hogy kell bekötni. Leköveted a vezetékeket a lámpában és bekötöd úgy. 1, a két cső foglalata közti áthidalást kell megszüntetned, és abbó a kapocsból amelyik így üresen maradt, egy plusz vezetéket elvinni az előtéthez. Próbáld értelmezni a rajzot, nagyon egyszerű, rajta van minden.
Sajna nem megy az alábbi bekötés szerint. Lehet hallani, hogy ez az inverter búg, amikor adok rá áramot, de a fénycsövek meg se nyikkannak. Pedig egy másik helyen már ki lettek próbálva és égnek... :P
Egy kis műhelyben elég a tábla, otthon meg elég ha én tudom miért kapcsoltam le és más nem fog hozzányúlni, de gyárban, ahol,nagy a gép, vagy sok van belőle, és sok az ember is, ott le kell lakatolni.
Jön az ember, áramtalanít, kitábláz szerel, jön a következő, látja a táblát bemegy ő is, hiszen le van kapcsolva, az első végez, kijön, visszakapcsol, mit sem tudva hogy más is benn van.
Vagy mondjuk műszakonként 30 ember takarítja, karbantartja több napon keresztül a gyártósort, akkor a végén már elég nehéz számon tartani ki van benn és ki nincs.
Lehet aláírófüzetet meg névsorolvasást tartani, de a lakat a biztos.
Megesett hogy valaki más helyett írta alá az ívet, vagy véletlenül, vagy mert azt hitte hazament az illető.
Sok dolgozó esetnén soha nem fog kiderülni. A legjobb megoldás amit láttam: lekapcsolták a gépet, kapcsolóra lakat, a lakat kulcsa bele egy dobozba, arra mindenki ráteszi a saját lakatját aki bemegy a területre.
Amíg akár egyetlen lakat is van a dobozon fizikailag lehetetlen visszakapcsolni a gépet.
De otthon a villanybojler mellé ez a hercehurca nyilván tök felesleges.
Illik, de kevés. Egy kapcsoló helyiségben több szakaszoló is lehet letiltva
Amikor a lusta múszakvezető elküldi a jóskát hogy ugyanmá' kapcsolja vissza a szakaszt, előfordúlhat hogy rossz szakaszt kapcsol vissza ahol még dolgoznak
Hasonló a feszültségmentesités szabálya is, mert nem lehet megbízni abban, hogy aszonta a művezető nincs benne villany
egy ilyen leválasztó kapcsoló csakis akkor elfogadható ha az lakatolható.Akárhova is van elhelyezve."
Ne szigorítsd a szabványt :)
Lakás, családi ház esetén kicsi a valószinüsége hogy amig a villanyász pucolja a bojlert, valaki a mellette levő kapcsolót bekapcsolja
Ennyi erővel az időszakosan nedves helyiségek kétsarkú kapcsolóit is lakatolni kellene
Ez ipari környezetben a jellemző, ahol a munkavégzés beláthatatlan messze van a főkapcsolótol vagy tartani lehet az illetéktelen visszakapcsolástol stb.
Sok helyen van a bojler mellet felszerelve a kád környékén,többnyire a tokozott kkm0-6002-es kapcsoló,besüllyesztve vagy falon kívűl.
Én úgy gondolom egy ilyen leválasztó kapcsoló csakis akkor elfogadható ha az lakatolható.Akárhova is van elhelyezve.
Valahol rémlik hogy olvastam róla,hogy a főáramköri tiltót a leválasztandó készülék közelében kell elhelyezni úgy hogy könnyen azonosítható legyen a funkciója, illetve kötelező ha a berendezés táv vezérelve indítható.
Elektronikus előtétről van szó, nem hagyományos induktívról. Ott a soros kötés egyáltalán nem hitvány megoldás, hanem a magasabb hálózati feszültség miatt kínálkozó, sokkal jobb hatásfokú elgondolás.
Jogos meglátás. Egy lemezes védőérintkező, aljzatból kiszedve+ EPH bilincs megoldhatja a bekötését, legalábbis ami a működőképesség és üzembiztonság kérdését illeti.
Valójában szerintem kell legyen olyan előírás, mely tiltja a szabványos dugvilla csatlakoztatását minden egyéb helyre, mint szabványos aljzatba. Ha ez a helyzet, akkor különösen nem érdemes tovább gondolkodni ezen a vonalon.
Ne hallgass rám, mert lehet, hogy véletlenül egy csúcstechnikás áramfigyelős előtétet vásároltál. Mivel én egy csak hülye vagyok, ezért ne hallgass rám, tedd azt amit a többiek tanácsolnak neked.
Mert van egy ügyeletes hozzáértőnk, aki csípőből felülbírálja a bekötést és képes két lábat ad hoc módon összekötni egymással egy tökismeretlen elektronika kimeneti oldalán. Ha ezt egy akármilyen cégnél követné el, páros lábbal rúgnák ki. Itt szabadon leírhatja és van, aki el is hiszi neki.
FYI ezekben az előtétekben mindig párhuzamos a csövek meghajtása (mindnek saját tekercse van), a bonyolítás a normálisabb típusoknál a katódfűtés körül lakik, annak lehet többféle kialakítása, és a katódok áramát is mindig a visszatérő ágon figyelik, ennek is van többféle kivitelezési módja. A régi előtétnél sem volt soros a kötés, a csövek végei párhuzamosan futnak be az elektronikába.
Egy darab feltehetően "hosszabb" vezetéket kell plusszba bekötnie, (és egy rövidet a két cső közül kikötnie), hogy a "6vezetékes" "párhuzamos" fénycsőinverterhez készült lámpatestet "soros" "7 vezetékesre" alakítsa.
Akinek ez sem megy, az egyáltalán ne kötögessen semmiféle vezetékeket semmibe.
BTW jó eséllyel a közösítéses gányolás NEM fog működni, egyetlen percet sem, mert az inverter védelme nem engedi majd begyújtani.
Ha egy fokkal gagyibb a cucc, (klón-klónjának a kispórolt verziójának utánérzése) akkor pukkan egyet és pillanat alatt tönkremegy az új inverter.
Te meg csak nyomod szokás szerint, a szakmaiatlan, tűz-élet-vagyonbiztonság szempontjából veszélyes baromságot, majd amikor valaki kijavít, akkor támadsz, ezt CSAK így lehet, mert a kérdező biztos nem tud mást tenni.
Hogy miből mekkora kár-probléma-gond-anyagi veszteség-veszély lehet, az már nem érdekel, illetve legtöbbször nem is látod át.
Valamiféle nem elektromos műszaki képzettséggel -talán- rendelkezel, de abból is csak a katalógus-marketing közeli általános rész, amiből valamennyire egyben vagy, a konkrét szakmai, elektrotechnikai alapjaid a nulla körül vannak.
(ld "mindig azonos az összteljesitmény", és egyéb a közelmúltban leírt 2*2 néha 5 szintű brillírozásaid)
Mivel az egyik gyújtónál sorba, a másiknál meg párhuzamosan vannak kapcsolva a fénycsövek katódjai, így nem tehetsz mást mint átalakítod a kapcsolást, vagy másik gyújtót szerzel be.
"A kérdező szemmel láthatóan nem ért az elektromossághoz"
Te meg az elektronikus előtéthez! És írod tovább a hülyeséget. Hajlok egyetérteni valamely másik kollégával, hogy te egy borzasztóan káros jelenség vagy itt!
Ismét leírom: Nem véletlenül van két, külön szálon behozva a két cső saját katódárama! És egyáltalán nem biztos sem az, hogy működni fog a hülyeséged, ha mégis, akkor sem jól fog működni! Kérdés, hogy a baromságod okán keletkező anyagi kárt vajon ki fogja megtéríteni? Mert te aligha.
A bekötés kapcsán: Ha a kérdezőnek magas egy vezeték behúzása, akkor annak az előtétnek a cseréjét sem szabadna rábízni! És igen bazdmeg, fizesse ki, hogy olyan valaki nyúl hozzá, akinek a munkájában és tudásában meg lehet bízni ahelyett, hogy egy fórumon ad neki tanácsot egy önjelölt ezermester!
Drága Fórumozók! Három év után úgy döntött a fűnyíróm, hogy ezután visszafelé fog forogni. Sehogy se tudom erről a marhaságról lebeszélni. Ha meglököm a jó irányba, akkor is visszafelé indul el. Próbáltam két másik kondival is. Kondi nélkül is, és a kondit rövidre zárva is. Nagyon melexik.
Bármekkora bojlert fel lehet nappali árammal fűteni. A 2sarkú szerviz kapcsoló arra lett kitalálva, hogy szerelésnél le tudd kapcsolni. Ez elvileg olyan helyre kellene tenni, hogy a bojler szerelésnél rá leshessen látni, nehogy valaki véletlen visszakapcsolja.
Családi házaknál nem jellemző, hogy sok ember akar kapcsolgatni, ezért a legtöbb helyen az elosztótáblánál, villanyóránál van elhelyezve.
Te kéred mindig a konkrétumot,tessék írtam eszterga. A motor és a tokmány közötti hajtáslánc nem bontható! Hogyan is pörögne fel üresen a motor?
Nagy esztergákon ez megoldott ahol jelentős tömeget kell megindítani,fékezni,forgás irányt váltani.Ott a motor külön életet él de nem egy műszerész esztergánál.
---Két sebességet gondolom meg lehet valósítani egyfázisú motorral is, tekercselés kérdése---
Egyfázisú asszinkron motor két fordulattal úgy létezik hogy két akár egymástól független tekercselést alkalmaznak pl..mosógép motor. Annak mérete így irreálisan nagy a teljesítményéhez képest. És hol van az még a 1.5Kw-tól?
---Egyfázisú motor hirtelen ellenkező irányba kapcsoláskor (asszem ezt hívják ellenáramú fékezésnek) továbbra is ugyanabba az irányba forgott??---
Rendben,nem tettem hozzá hogy háromfázisú motor lett át tekercselve. Ott ez előfordulhat.
Arra tervezett egyfáziúnál ez valóban nem fordulhat elő.
"Szélsőséges esetben azonnal tönkremegy az előtét,"
A kérdező szemmel láthatóan nem ért az elektromossághoz olyan szinten, hogy módosítsa az armatúra vezetékezését (és erre te sem akarod megtanítani egy fórumon keresztül).
Van egy megoldás, amivel nulla szaktudással is újra működni fog a fénycsöve, ezt írtam le neki én.
A másik megoldás az, hogy hívjon villanyszerelőt sok ezerért
a harmadik az, hogy dobja ki az új előtétet és vegyen egy új komplett armatúrát,
Kérdésedből ítélve nagyon nem értesz az elektromossághoz, ezért abban sem vagyok biztos, hogy te ott VALÓBAN áramot akarsz mérni és nem inkább feszültséget.
------"Az egyfázisú motorok indítási árama jóvak nagyobb,mint az azonos teljesítményű háromfázisú motoroknak."
Kivéve, ha csinálsz elé egy filléres lágyindítót (pl egyszerű izzókból), ami marhakevés amperrel pörgeti fel a 3 kilowattos motorodat az üzemi fordulat közelébe.-----
Te is tudod hogy az egyfázisú motor nyomatéka használhatatlan ha a motor elé bármit kötsz sorban.
Sőt, a nagyobb motor indító kondenzátor nélkül lehet fel sem tud pörögni.
Ugyan akkor elkerülte a figyelmedet a dahlander motor.Mint mondtam még egy mechanikus váltót nem kívánok meg és beépíteni.
De legyek tényszerű, az egyik masina egy eszterga. Feltételezem sohasem vágtál menetet esztergával.
A kisesztergák nem rendelkeznek elektromechanikus tengelykapcsolókkal,a motort pélául menetvágásnál rá-rá kell indítani,ill "pánik" esetén akár ellenkező irányba kapcsolni. Volt hogy egyfázisú motornál irányváltás helyett ugyan arra indult meg,mert még vitte a lendület,ez az esztergánál nem megengedhető.
Megjegyezném hogy a háromfázisú motor lágyindítása a kívánt nyomatékkal megvalósítható.
Természetesen kifizetném a hozzájárulást ha iparszerűen,és 3Kw-nál nagyobb gépeket használnák,viszont ha belegondolunk a jelenleg a gépet frekvenciaváltóról használva majdnem ugyan akkora teljesítményt vételezek egy fázison asszimetrikusan terhelve a hálózatot "büntetés" nélkül,mint ha három fázison vételeznék, csak szimmetrikusan terhelve a transzformátort.
Bojler esetében azt hiszem max. az 50 literesig szerelik dugvillával.Azt a nappali árammal is fel lehet fűteni.Afelett be lehet kötni fixen.
Azt sohasem értettem viszont hogy hol kell elhelyezni a kétsarkú kapcsolót, a bojler elött. A helységben,ahol a bojler van,vagy rakhatom az óra szekrénybe is. Alapjába véve mi is a konkrét feladata a kapcsolónak?
Te arra vagy kíváncsi csak, hogy a vezeték élő-e? Ebben az esetben feszültséget szeretnél mérni, ha 10 A-es méréshatárú árammérésben rakod rá a műszert a vezetékre, tönkre fog menni azonnal vagy a biztosítója, vagy az elektronikája is.. Feszültségmérésben végezd a vizsgálatot, és alkalmas lesz rá minden további nélkül (a vezetékek épségére figyelj azért, és ha gyakorlatlan vagy, csak a mérőfejeket fogd mérés közben, a perem mögött).
De te is arra hallgatsz, ami neked a legegyszerűbb. Szerinted véletlenül lett az a plusz egy hozzávezetés, nem volt hatos sorkapocs a szalag mellett? Ketten elmondtuk, hogy nem véletlen, de a harmadikra hallgatsz, aki a hülyeséget mondja. Komolyan azt érzem néha, hogy édesmindegy, mit mond az ember, végül az dönti el a válasz helyességét, hogy elég meggyőzően mondja-e a hülyeséget is. :-(
Már megint a hülyeséget meséled. Fogalmad sincs, mi van az előtéten belül és hogy mi oka lehet annak, hogy az a két pont külön érkezik be, de azért bátran felülírod a gyártó bekötését, biztos azért nem kötötte össze a két szálat, mert a vezetékgyártókat akarja dotálni, nem? Azért megy be külön az a két szál, mert a csőhiba (csöveken folyó áram) érzékelése és az elektródok előfűtése miatt így van kialakítva. Szélsőséges esetben azonnal tönkremegy az előtét, jobb esetben az egyik cső rövid úton megy tönkre, aztán utána a másik is.
Sziasztok. Meglehet buta kerdes, egy ZT-102-es multimeterrel meg lehet nezni egy 220 voltos kabelben van-e aram? Tudom nem egy profi cucc es felek talan nem alkalmas arra. Igazabol csak az erdekel van e aram vagy nincs a vezetekben. Ha igen akkor hogyan, ugy ertem mire kell allitani a muszert?
Az áramszolgáltató vagy meghajolna zsenialitásod előtt, és elismerné, hogy túljártál az eszén, vagy megkérne hogy olvasd el a kovetkező kifejezést is, mely szerint "nem dugaszolhatóan csatlakoztatott" eszközről lehet szó.
Ekkor valószínűleg azt mondanád, hogy ez nem dugaszolható, hiszen rögzítetted rendkívül ötletes módon, de ez már a szokásos nehezen védhető állítás volna, hiszen ennyi erővel elég egy éjjeliszekrénykét nekitolni a dugvillának hogy már ne legyen dugaszolható a csatlakozás, ami nonszensz. A közécsavarozós megoldás eleve teljesen szabálytalan, azt nappali tarifára kötött eszköznél is kifogásolhatnák.
Kissé érdekesebb kérdés, mit szólna a szolgáltató ahhoz, ha például a dugvillát és a betápot egy kétpólusú kismegszakítón vagy ÁVK-n keresztül kötöd össze, az egészet meg belerakod egy a körülményeknek megfelelő védettségű dobozba. Itt is főleg az az érdekes, hogy van-e olyan szabály (valószínűleg van), ami tiltja a dugvilla eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, például ilyesfajta csavaros kötésekben.
Én meg azt tippelem, hogy nem nagyon lehet ott semmit kihagyni, hanem vagy az A3-B3 kapcsokat összehidalva kapod meg a jelenlegi 3 számú kivezetést, vagy a jelenleg közösen odavezetett két fénycsőfoglalat érintkezőt lehet érdemes két külön vezetékkel az előtéthez eljuttatni. De ezt csak a rajz topológiája alapján mondom, majd aki jobban ért ezekhez megmondja mi a jó megoldás.
A kép teljes pompájában: http://kephost.com/images/2017/11/10/20171109_210551.jpg A kérdésem a következő lenne: A kicserélendő eszköznél, melyik csatlakozás marad ki? (Mert ugye azon 7 db van, amiről cserélném ki, meg csak 6.) Én személy szerin az A/B4-re tippelek, de nem akarok tipp alapján itt kötögetni. A kapcsolási rajz a 2 eszközön, meg egy kicsit máshogy néz ki.
És mivel 63A-el terhelhető, ezért erre kell méretezni a kábelt is!
Az, hogy csak 6A-t fogyaszt a fogyasztó, senkit nem érdekel. Biztosítani kell saját betáprészén megfelelően.
De nem vitatkozom, mindenki azt gondol és csinál, amit akar. Tök mindegy, hogy milyen hülyeséget mondanak egyesek, csak magabiztosan kell állítani és már oké is. Esetleg alá lehet támasztani még a szabványban is benne van bűvös mondattal.
Hát nem minden van és volt szabványban leírva, van, ami csak a villanyszerelési tankönyvekben, lásd a múltkori rövid csődarab illesztés az MM-fal vezeték dobozához témát például, de ez a fixes speciel a régi MSz 1600-asban is szerepelt. A legutolsó kiadásban már csak "értelmezés szükséges" formátumban volt olvasható, az meg, mint illusztrálva láthatjuk, egyeseknél végtelen hosszú értetlenkedésre ad alkalmat. Miként most például valaki ide is író azt állítja a Gyakorikérdéseken, hogy az az előírás, hogy alumínium vezeték lakásokban csak 16 mm2 és feletti keresztmetszetekkel alkalmazható, az nem jelenti azt, hogy vékonyabbat tilos alkalmazni. :)
- vagy a dugalj mellé két oldalt befúrt két dübelhez odahúznám egy pánttal.
Az áramszolgáltató előírásának mindegyik megfelel, hiszen segédeszköz (csavarhúzó) nélkül nem oldható a kötés, mégsem kellett levágni/leszerelni a dugót.
Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha az áramszolgáltatók EGYÉRTELMŰEN elárulnák, hogy ők pontosan mit értenek az effajta zavaros kifejezéseken (mit szabad és mit nem), de arra ugyan várhatunk, hogy itt jogállam legyen.
Nálunk meg fával-szénnel rakott kályhák voltak, aminek tartozéka a kutacs (kb. fél méter hosszú piszkavas). Azzal bármelyik villanykapcsolót elértem, amikor már akkora voltam, hogy a villanykapcsolás szándéka felmerülhetett.
Nem azt írtam, hogy megszűnik a garancia, hanem azt, hogy kockáztatsz egy konfliktust. Szabvány ide vagy oda ezek minősítéssel rendelkező készülékek, forgalmazási engedéllyel. Egyébként nem csak bojlerek, más készülékek is készülnek így, például falra szerelhető fűtőpanelek.
Kész 22-es csapdája. Egyes bojlereket öntött dugvillával forgalmaznak. Vagy levágod, kockáztatva ezzel azt, hogy garanciális javítási igény esetén beléd kötnek, vagy kockáztatsz egy konfliktust a szolgáltatóval.
Neked nem kell értened a vonatkozó szabványokhoz rendeletekhez. Ezt a készüléket nem a fogyasztásmérőhöz szokás tenni, hanem a lakáson belül elhelyezett elosztótáblákhoz. Azt meg nem nézi a szolgáltató
Azért én nem kockáztatnám meg a vívást a szolgáltatóval ha kiderül :)
Azért lefele lehet felkapcsolni, mert ha a kisgyerek rátenyerel (jó eséllyel lefele mozdulattal), akkor felkapcsolódjon a világítás. Persze arrafelé nem 1,4 magasra rakják a kapcsolókat.
Ezzel csak annyi baj van, hogy nem véletlenül tett rá a gyártó 63-ast! Ugyanis jó eséllyel a 32-es nem fogja bírni az állandó üzemet. A csatlakozás mindig a gyenge láncszem.
Ha direkt kötöd be, akkor minimum 6mm2. Viszont gyanítom, hogy te a fali dugaljig számoltad az 5m-t. És a dugalj vezetékével mi a helyzet?
Vettem egy legrand villanykapcsolót, egypólusút(nem csavaros, hanem bedugós a kábelrögzítés). Bekötöttem, de fordítva kapcsol. Ha lekapcsolom felkapcsol, ha felkapcsolom lekapcsol. Az ábra alapján jó helyre kötöttem a vezetékeket. Nyiván ha kicsavarom és megfordítom magát a "belsejét" akkor jó lesz. De kérdem én, normális ez? Mármint ha megfordítom akkor a belseje ahol az ábra van fejjel lefele lesz. Nem villanyszerelőként úgy gondolom, hogy nem fejjel lefele kell beszerelni egy kapcsolót.
Ha van megfelelő segédeszközöd az azt jelenti, hogy képes vagy megbontani az állandó jellegű csatlakozást, de nem jelenti, hogy ezt meg is teheted jogszerűen, rendszeresen és másik áramkörre csatlakoztathatod megtakarítási célból.
Ekkor ugyanis nem elégíted ki az "állandó jelleggel" feltételt.
A vesszőkkel elválasztott további kitételeknek az a célja, hogy lehetőleg kizárja mindazon gyakorlati kivitelezési megoldásokat, melyekkel a készülék különösebb hercehurca nélkül egy másik áramkörre csatlakoztatható.
5. § (1) A B árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása."
Egy villanyszerelő az imént azt mondta nekem, hogy megszűnt, hogy az "éjszakai" (vezérelt) csak hőtárolós eszközzel lehet felhasználni.
Szerinte már bármire fellehet és felajánlotta, hogy átalakítja az óra dobozát úgy, hogy amikor van vezérelt akkor minden arról menjen, amikor meg nincs, észrevétlenül ugyanúgy a "normálról".
A bibi ott van, hogy nem a vezeték pusztán ohmos ellenállása miatt lesz feszültségesés, hanem a kis keresztmetszet-nagy teljesítmény miatt felmelegedő és így megnövekedett ellenállású vezeték miatt. Vagyis a vezeték addigra fűt rendesen. Nyilván nem összesen 1000W-al, de nem is 841-el.
"Tehát ebben az esetben a feszültségesés nem jár együtt teljesítményeséssel, hiszen amennyivel kisebb teljesítményt ad le a fűtőtest, azt a teljesítményt a kábel adja le a helyiségnek."
Ezt már a múltkor is hangoztattad. Próbáltam felhívni a figyelmed rá hogy ez nem biztos hogy így van ám!
Meg tudnád indokolni ezt pontosan miért is gondolod így?
Ha pl. 1000W a fűtőtest és nincs fesz esés, akkor 1000W fog hővé alakulni.
Ha 1000W a fűtőtest a tápláló vezető meg 10 Ohm, akkor meg 841W fog hővé alakulni a fűtőtesten és a vezetéken összesen.
Ez egy nagyon jó észrevétel és látatlanul is nagyon pontos. A csarnok 1600 m2 alapterületű és 7,5 m magas. Ehhez képest 4 db kb 40 nm-es terület van ahol a dolgozók tartósan dolgoznak, jellemzően gépeket kezelnek illetve alkatrészeket szerelnek össze. Szívesen olvasnék bővebben erről az irányított infravörös sugárzásról.
Na hát ez meg a másik. Amikor megrendeltük nem is néztük/vettük észre ezt:
Csatlakozás: CEE 63 A, csak azt hogy áramfelvétel 32 A.
CEE 63 A dugalj nincs az egy se az egész csarnokban CEE 32 A abból van vagy 12 és nem nagyon használjuk őket. Szerencsére előre a 4 helyett csak egy csatlakozót csináltam. 32 A dugó az egyik, 32 A aljzat a másik végén. Volt aztán meglepetés, hogy a 32 A dugalj nem akar belemenni a 62 A-s apába.. Csak egy CEE 63 A apa kiállás van a készüléken. Először is venni kellett 4 db CEE 63 A dugaljat 10.000 Ft/ db, nem olcsó. 32 A dugó az volt pár darab és így maga a csatlakozó olyan öszvér megoldás lesz hogy azon a végén amit a készülékbe dugok CEE 63 A dugalj van a másik végén meg CEE 32 A-s dugó mert az tudom a hálózatba dugni. Ez így már összeállt már csak a megfelelő méretű kábel hiányzik.
"Vett a cégünk csarnok átmeneti ideiglenes fűtésére 4 db Trotec TDS 100 Elektromos ipari hősugárzó, hőlégfúvót 22 KW."
Ez a baj sokszor, hogy nem kérdeznek meg hozzáértőt, csak bevásárolnak minél olcsóbban.
A hőlégbefúvóból kijövő meleg levegő néhány méter után felszáll a csarnok mennyezetére, majd felülről lefelé elkezdi feltölteni a légteret. Persze először találkozik a hideg mennyezettel, ami kivesz belőle egy nagy rakás hőt, majd lefelé haladva a hideg falak is kiveszik a maguk hőjét a levegőből, úgyhogy ha azt akarjuk, hogy ember magasságban legyen mondjuk 18 fok, ahhoz a mennyezetet folyamatosan mondjuk 25-30 fokkal kell fűtenünk, ami hosszú távon durván zsebre menő játék.
EHHEZ KÉPEST
okosan elhelyezett hősugárzókkal (irányított infravörös sugárzás) töredék energiamenyiséggel be lehet sugározni egyes pontokat/területeket ideális hőmérsékletűre, miközben a csarnok többi részében jóval alacsonyabb hőmérséklet uralkodik, tehát.
Vegyünk egy közel ideális példát. Legyen ez egy hatalmas raktár, több helyen elszórt csomagoló/feldolgozó munkahelyekkel, melyek együttesen a terület egy tizedét foglalják el, magasságban a csarnok teljes magasságának 1/4-ét igénylik. Tehát a 20 fokos hőérzetet a csarnok teljes légterének csupán 2,5 százalékán kell biztosítanunk , a csarnok "maradék" 97,5 százalékán elegendő lehet akár 10 fokos hőmérséklet is. Ezt kivitelezni forró levegő befújással lehetetlen, okosa elhelyezett hősugárzókkal viszont simán megoldható. Mondanom sem kell, hogy milyen óriási energiamegtakarítás, ha csarnok levegőjének ÁTLAGhőmérséklete 25 fok helyett mindössze 11 fokos, a dolgozók viszont nem érzik a különbséget.
Persze 40 darab hősugárző sokkal többe kerül, mint 4 db akciós kínai hőlégbefúvó ;) de a havi költségeken hamar visszajön az árkülönbség.
Még többet lehet spórolni havonta, ha a hősugárzók nem elektromossággal, hanem vezetékes gázzal működnek, persze az a beruházás még többe kerül.
"az elégtelen keresztmetszet miatti feszültség-, és így a hasznos teljesítményesés az meg egy másik... Bár ha a vezeték is a fűtött helyiségben van, akkor végül is mindegy :D"
Bizony,
mivel elektromos fűtésről van szó, ahol a felmelegedett kábel hője is a ugyanazt a helyiséget fűti, amit maga a fűtőtest fűt. Tehát ebben az esetben a feszültségesés nem jár együtt teljesítményeséssel, hiszen amennyivel kisebb teljesítményt ad le a fűtőtest, azt a teljesítményt a kábel adja le a helyiségnek.
Tehát ha a kábel langyos, az ebben az esetben nem nagy baj (mert nem valódi energiaveszteség). Persze ettől még be kell tartani a 32 amperhez tartozó szabványos keresztmetszetet (B csoport, tehát 4 mm2, ha a készüléknek kell nulla is, akkor 5x4 mm2, ha nem kell neki nulla, akkor 4x4 mm2).
Ne vitatkozz a számítással, az emberrel vitatkozz, aki a számítást használja. :) Ez a számítás a feszültségesésre hegyezi ki a dolgot, és figyelmen kívül hagyja a terhelhetőség korlát-értékét - ha megengedem neki a 3% feszültségesést, kihozza, hogy 0,5 mm2 is elég. :)
Felmerült a gáz is, de már az elején kiesett. Palackos az nem játszik mert szinte óránként vagy legalábbis pár óránként palackot kellene cserélni, úgy láttuk. Vezetékes gáz van, csak idő nincs gáztervre, engedélyre kivitelezésre, meg más a koncepció. Csak ezt a telet kell kihúzni valahogy. 1000 nm napelem már itt áll a raktárban és jövőre már álmennyezetbe épített hűtő-fűtő panelek lesznek melyeket részben vagy egészben majd a napelemek táplálnak. (Hogy ez hűtő-fűtő panel mi pontosan azt nem tudom, főnökség intézi)
Felejtsd el azt a táblázatot, vagy nézd a Biztosíték oszlopot és akkor nem kell azon filózni, hogy jaj, elég lesz?
Az alapján a 10-e vezeték kellene neked, de a 6-ossal is nyugodtan alhatsz. Az alá menni a "jó lesz az, Gazsi, legfeljebb mégsem" kategória. Mert az, hogy nem olva szét a szigetelés a vezetéken, az egy dolog, de az elégtelen keresztmetszet miatti feszültség-, és így a hasznos teljesítményesés az meg egy másik. Ugyanannyit fogsz fizetni, csak kevesebb lesz a meleg :) Bár ha a vezeték is a fűtött helyiségben van, akkor végül is mindegy :D
Köszi a választ. Te vagy a szakember én pedig nem de a számítással vitatkozom.
1.) A belinkelt számítás 1,5 mm2-set mutat. Na az biztos nem lenne elég. 5x2,5-ös volt itt elfekvőbe, egy öt méteres darabbal próbáltam. Menni ment, füstölni nem füstölt de erősen melegedett. Kívül a kábelköpenynél 65 C fokot mértem. Ahogy utána olvasgattam elvileg 70 C fokig mehetne , de nem voltam nyugodt.
2.) Pár perccel utánad Lacivill 6 mm2-eset írt. Hát elég nagy a különbség 1,5 mm2 és a 6 mm2 között.
B csoport: ....., szabadon elhelyezett több erű közös burkolatú vezeték, hordozható készülékek csatlakozózsinórjai 4 mm2 36 A terhelhetőség az nagyon szimpatikus nekem.
Hosszabbítótól nem tartok mert nincs /nem lesz kéznél ilyen csatlakozókkal szerelt hosszabbító.
A fogyasztással kapcsolatos aggályok teljesen jogosak. nekünk ~ 35 Ft +ÁFA 1 kWh
22x35x4x1,27 az bizony 3.911 Ft/óra és 93.878 Ft/nap és 2.816.340 Ft/hó.
Most is van havi kb. 800 ezer Ft-os villanyszámla a fűtés nélkül is. Ehhez még plusz 2,8 Mio havonta az már nagyon nem férne bele. Csak reménykedünk hogy nem kell napi 24 órában majd ezzel fűteni.
Vett a cégünk csarnok átmeneti ideiglenes fűtésére 4 db Trotec TDS 100 Elektromos ipari hősugárzó, hőlégfúvót 22 KW.
Műszaki adatok:
Feszültség: 400 V - 50 Hz Csatlakozás: CEE 63 A Max. teljesítményfelvétel: 22 kW Áramfelvétel: 32 A Termosztát: fokozatmentes beállítás (0-40 °C) Fűtés fokozatok: (1=11.000 Watt, 2=22.000 Watt, 3 = csak ventilátor üzemmód.) Ventilátor teljesítménye: 1.632 m3/h Túlmelegedés elleni védelem: van Érintésvédelmi fokozat: IP 44 Méretek: 430 x 440 x 610 mm Zajszint: 73 dB (A) Súly: 20,2 kg
A csatlakozó kábelt nekünk kell elkészíteni. A csatlakozók már meg vannak. Az öt eres kábelből milyen vastagságút kell/érdemes venni az 5 méter hosszú csatlakozókhoz? Azaz hány mm2 legyen az egyes erek keresztmetszete? Egy egyszerű de szakmailag megalapozott választ is köszönök, de még jobban örülnék ha azt is megtudnám, hogy hogyan kell egy ilyet kiszámolni. Köszi
"Fi-relé. Szeretném, h a házban is legyen aramvedo kapcsoló. Okozhat e gondot, ha a kettő egymás mögé van elhelyezve? "
A "sorba kötött FI relék" hibás működést nem okoz, csupán kellemetlenséget okozhat, ha esetleg a műhelyben előforduló zárlat a lakásét (is) veri le. Ezért bölcsebb, ha a műhely FI reléje a lakás FI reléje ELŐTTI pontról kapja az energiát.
"egy tűzhely vagy bojler szakszerű beszereléséhez nehéz lenne bizonyítani, hogy speciálisan képzett márkaszervizes ember kell..."
Ez esetben gondolom az győz, aki vastagabb pénztárcával tud vastagabb arcbőrű szakértőt felfogadni ;)
"Illetve egyedi esetben azt kellene bebizonyítaniuk, hogy a meghibásodás nem hibás teljesités, hanem pl. a hibás beszerelés követklezménye, lehet ilyet, de nem túl életszerű."
Aztán mikor a mobilos szolgáltatókat basztatták, hogy meg kell szabni egy minimum sebességet, akkor bele is írták a 0 kilobitest :-D Közben megy ezerrel a 4G és a többi, de hát valamit meg kellett szabni, mert a júzer ugrált.
Nem, siman lehetnek egymas mogott, bar tul sok ertelme nincs. Erdemesebb ket kulon kornek kezelni, muhelyt ugy bekotni hogy a lakas (leendo) Fi releje elott legyen a leagazas, igy ket teljesen fuggetlen FI relevel vedett epuletet kapsz.
Ezek anno sem törvénytelen húzások voltak, hanem etikailag lettek támadhatóak, többek között azért mert az ügyfelek nagy százaléka egy 10e forinttal olcsóbb Iphone-ért aláír bármit.
Amikor elér egy küszöböt, akkor bizony megbírságolják és kikényszerítik a változást.
De nem a szolgáltató a csaló, a user a hülye.
A szolgáltatók ritkán mennek bele törvénytelen húzásokba, de komplett jogász csapatuk van a kiskapuk keresésére.
Persze ezt te mind tudod, hiszen a jogszabály értelmezés császára vagy, amúgy...
A hibás teljesitésre és kijavításra vonatkozó bizonyítási teher él így is.
Esélyesen (törvény által előírt garidőn belül!) az autókereskedő cégnek kell majd műszaki szakértővel igazolni, hogy a hiba a karbantartás elmaradása miatt keletkezett, ha perre kerül sor.
És attól, hogy a szervizkönyben egy fia pecsét nincsen, a hibás teljesités következtében fellépett más hibákra még tovább él. (törvényi garanciaidőn belül pl. magától eltört valami, ami nem szerviz és karbantartás igényes normálisan)
A márkaszerviz kikötése itt határeset, azonban pl egy tűzhely vagy bojler szakszerű beszereléséhez nehéz lenne bizonyítani, hogy speciálisan képzett márkaszervizes ember kell...
Illetve egyedi esetben azt kellene bebizonyítaniuk, hogy a meghibásodás nem hibás teljesités, hanem pl. a hibás beszerelés követklezménye, lehet ilyet, de nem túl életszerű.
"Következő lenne a felállás: családi ház + műhely. A műhely kesőbb épült, ezért az ott lévő kapcsoloszekrenyben van egy Fi-relé. Szeretném, h a házban is legyen aramvedo kapcsoló. Okozhat e gondot, ha a kettő egymás mögé van elhelyezve?
Elég egy helyre a kettő. Azért van ez így, mert keresztkapcsolóból jellemzően nem gyártanak csillár verziót váltóból viszont a legtöbb szerelvénycsaládból van ilyen. Én nem ragaszkodnék a relés megoldáshoz, ha csak 3 helyről van kapcsolva, és van hely a két külön kapcsolónak, már csak azért sem, mert valószínűleg a dupla nyomógombos kapcsoló sem valami elterjedt, így okozhat fejtörést kapcsolócsalád választásánál.
Régebben a tőletek kapott segítség alapján kértem a kivitelezőt, hogy mivel több helyről szeretném osztottan kapcsolni ugyan azon lámpákat ezért impulzus relé használatával + nyomógombos csillárkapcsolókkal ez könnyen megoldható.
Mikor a helyszínen néztem feltűnt, hogy egyel több kapcsoló helyet alakítottak ki.
Kiderült azért, mert nem a relés megoldást választotta a villanyszerelő.
A kérdésem igazából, hogy ragaszkodjak a relés kialakításhoz vagy se?
A másik, hogy ha nem relés megoldás lesz, akkor elég csak egy helyre egy plusz kapcsoló vagy kell mind a 3 helyre?
(3 helyről 3db nyomógombos csillárkapcsoló volt a terv)
"Honnan tudod, hogy az ezernyi szolgáltatóból soha, egy sem operált ezzel a trükkel?"
Nézzük meg. Egy biztos volt. Esetleg rögtön kettő is! De előbb még kb. piaci alap axiómának tekinetetted. Mondjuk bármire vagy akármire lehet ellenpéldát mondani. Elsőre lehet felsorolni sem bírom, hogy kikkel volt kapcsolatom, de nem kevés szolgáltatótól az országban.
És ismét mondom, kis ember pont ezzel sírta tele a netet, hogy mindegyik milyen köcsög, mert határozatlanra váltott át. Ezt felfogtad, vagy leírjam még háromszor?
Szerinted tudja, hogy az ilyesmi feltételeket előre el kell fogadtatni odafent? Tudjuk, tudjuk, azokat is biztos megkenték. Szolgáltatónál meg kimondtad, hogy: Ostromucca! Oszt már húzták is a fékcsíkot.
Aztán melyik fele csalás? Vagy tulajdoképpen mi bajod is van?
Nyitott szemről meg annyit, hogy az eleje óta nincs róla fogalmad,hogy mi volt, miképpen zajlott és miképpen változott a piac, csak felvázoltál egy elképzelt verziót.
Ha egy cég a profit növelése érdekében törvénytelen eszközökhöz folyamodik (pl csalás), az a cég vagy tűnjön el nyomtalanul a piacról, vagy kapjon olyan büntetést,hogy beleremegjen (ettől a többi csaló is gyorsan le fog állni).
A mostani gyakorlatban olykor oda van csúsztatva egy kis kenőpénz a megfelelő helyekre és mehet a szabad rablás, törvényhozói, hatósági segítséggel.
- kitalál egy csalást, eljátssza pár ezer ügyféllel
- kaszál vele pl száz millió forintot
- a lebukás után "szigorúan megbüntetik" mondjuk tíz millió forintra
- és szegénynek ráadásul MÉG AZ EULÁ-T IS MÓDOSÍTANIA KEL!!!! Borzasztó!
Ezt te komoly büntetésnek érzed?????
A cég röhög egy jót, másnap kitalál egy másik csalást (ami még belefér a módosított eulába is) és folytathatja a pénzkaszálást.
Ha egy csalássorozatot egy magánember csinál, akkor úgy megbüntetik, hogy örök életre elmenjen a kedve a hasonló trükköktől, egy cég viszont másnap folytathatja a trükközést. Te valóban úgy gondolod, hogy ez így normális?
"Istenem baze, hogy a gép előtt okoskodsz az helyett, hogy körbenéznél a világban. "
Szerintem kettőnk közül te vagy az, aki nem jár nyitott szemmel a világban.
1 dologhoz értene, és írogasson ott, teleszemeteli a topikot mindennel, ti meg nem győzitek kijavítani. Erre újabb hülyeségekkel koptatja a billentyűzetét.
"Hűségidőt is kicsit kavarod a kedvezményes részlettel."
Te kavarod éppen most.
Én pontosan azt írtam, amit olvashattál: ha aláírsz egy évet, akkor a telefont a piaci árnál X forinttal olcsóbban veheted meg. Ez NEM részletfizetés, az előfizetés havi díjában sehol nem szerepel a telefon árának részlete, ugyanez a csomag havonta ugyanennyibe kerül annak is, aki nem kérte a kedvezményes telefont.
"És nem, nem hosszabbodik meg a hűségidő"
Honnan tudod, hogy az ezernyi szolgáltatóból soha, egy sem operált ezzel a trükkel?
Ja, csak klasszikus telkó- és egyéb szolgáltatónál kötelezik a szabályok megváltoztatására is. Istenem baze, hogy a gép előtt okoskodsz az helyett, hogy körbenéznél a világban.
"általában úgy dugta őket seggbe a GVH és a fogyvédelem, hogy öröm volt nézni. "
Amikor egy hatóság szigorúan megbírságol egy óriáscéget/bankot pl 15 millió forintra, miközben a cég haszna a csaláson százmilliós nagyságrendű is lehetett, ezeket a híreket csak a nagyon naiv emberek nézik örömmel.
Nagyon sok (legtöbb?) ilyen büntetés egyszerű parasztvakítás, dobnak egy csontot a népnek, pár napig csendben lesz. Majd ha azt olvasod, hogy a büntetés mértékétől megroggyant a cég, vagy 10-20 százalékkal bezuhantak a részvényei, vagy abban az évben nem fizet sem osztalékot a részvényeseknek, sem prémiumot a vezetőségnek, na akkor elhiszem, hogy valóban meg lettek büntetve és nem a szokásos (kenőpénzes) háttéralkuk egyikét látjuk. Szólj, ha ilyet látsz.
"Érdekes módon pont fordítva, mint ahogy Elek tudja :-)"
Meg fogsz lepődni: nem csak az a három szolgáltató van az országban, amiről te hallottál :) van másik másik kb ezer, pl olyan is amiről én írtam.
Vegyünk egy példát:
- hűségszerződéses mobiltelefon szolgáltatás, kedvezményes árú mobiltelefonnal: ha aláírsz egy évet, akkor a telefon a piaci árnál 50.000 Ft-tal kevesebbe kerül
- ha a hűségidő lejárta előtt kilépsz a szolgáltatásból, akkor be kell fizetni 50.000 Ft ot
- a hűségidő minden évfordulókor egy évvel automatikusan meghosszabbodik, a szolgáltatást lemondani KIZÁRÓLAG az ezt megelőző héten lehet
Még egy kis jogi finomság: a szerződés ravasz szövegében a soron kívüli kilépéskor befizetendő 50.000 Ft "bánatpénznek" semmi köze a telefon első éves hűséghez kötött olcsósításához, tehát ez az összeg akár húsz év múlva is esedékes ;)
Persze ez csak egy példa volt, bármilyen hasonlóság a való élettel csakis a véletlen műve lehet ;)
"A garancia egy olyan felsőbb jogszabályi szinten előírt jog, amit nem lehet szerződésben elvonni vagy lemondatni róla."
Tehát ha pl veszek egy új autót a márkakereskedőtől és nem járok vele a szakszervizbe a megadott kilométereknél
és az autó motorja pl 360 nap (és mondjuk 50 ezer kilométer) múlva egyszer csak beáll/összeég/egybeolvad, akkor szerinted a gyártó a motort egy szó nélkül köteles kicserélni garanciában?
Következő lenne a felállás: családi ház + műhely. A műhely kesőbb épült, ezért az ott lévő kapcsoloszekrenyben van egy Fi-relé. Szeretném, h a házban is legyen aramvedo kapcsoló. Okozhat e gondot, ha a kettő egymás mögé van elhelyezve?
Kevered a dolgokat. Nem jogtopik, ugyh. röviden: A garancia egy olyan felsőbb jogszabályi szinten előírt jog, amit nem lehet szerződésben elvonni vagy lemondatni róla.
Nem szerződhetünk arra, hogy megöllek és ha aláírod, nekem nem emberölés. Nincs ilyen.
A határeset, tisztességtelen, bodzsolt, összevissza kitételes apróbetűs szerződést sokszor sikerül megvédeniük, bár a bíróság nagyon nem szereti az ilyet, élelmesebbek előre másik lapon aláiratják, hogy mindent olvastál és tudomásul vettél, arra játszva, hogy nekik egy plusz érv, aki meg aláírja, ugysem foglalkozik sokat semmi apróbetűvel.
Egy szolgáltatói szerződés mikéntje, és a felsőbb jogszabályok által előírt jogaid (csere, kijavítás stb) érvényesülése két rohadt más történet ám.
Egyetlen hathatós (ön)szivatás van jelenleg, ha nem magyar jogalanytól veszed. Evvel jó eséllyel aszisztálsz kiadós áfacsalásokhoz is, cserébe így is hihetelen olcsón kapod a hazai korrekt áruházi árakhoz képest, de a garanciát kb jobb ha elfelejted.
Elvileg a zöldsárga a védővezető, ezt a lámpavashoz kell kötni.
A kék a nullvezeték, a szürke pedig a villanykapcsolótól kéne, hogy jöjjön, mint kapcsolt fázis. De a másik fekete vagy barna is a villanykapcsolótól (kétkapcsolós csillárkapcsoló) jön ugyanúgy kapcsolt fázis, csak a szerelő lusta volt 2db szürkét betenni (vagy csak te sokalltad annak az árát)
Eddig 1 sima műanyag lámpa volt ott ugye és 1 kapcsolóval működött? A vezetékek másik végét meg kell keresni és akkor pontosan látszik, hogy mi a helyzet.
Biztos szürkével vitte onnan tovább a földet valahova. Kókány munka
Hogy biztos legyél a dologban, próbalámpa a föld és a fázis közé
Ha lemegy a vélhetőleg meglévő ÉVrelé akkor az föld
Ugyanezt megcsinálni a szürke lekötésével, illetőleg a közel/távolban levő földelések és fázis közt próbalámpázni, nehogy szétkötés esetén valahol ne legyen földelés
Mert előfordúlhat hogy közeli más lámpákhoz vagy konnektorhoz is innen megy a földelés
Szoval vizsgálódni
Extrém egyszerű esetben hagyd a szürkét rákötve a földelésre ha úgy működött a lámpa korábban
Kellene egy új porszívó a maróhoz. Eddig metabo volt, de valahogy nincs kedvem 90-et fizetni érte. Nincs valakinek valami jó forrása (számlásan) vagy valami jobb tipus ötlete? 65-70-et gondoltam érte.
Vettük egy spotlámpás csillárt.Be akartam kötni viszont kisebb bökkenőbe ütköztem.Ugye a csilláron 3helyes csoki van.L jelölés-földelés-N jelölés. Ezek tiszták.Tavaly lett újra húzva a ház.Barna illetve a kék a fázis.Sárga zöld földelés.Na itt jön a problémám hogy egy szürke vezeték rá van csavarva a földelésre.Sajna a szerelőt nem érem utol.Kérdésem hogy azzal mit csináljak?Hova kössem?
Ez kb. 10 éves sztori. Sorra bepróbálkoztak a szolgáltatók, majd a magyar jogászok és bírók közreműködésével le is szoktak erről. Ettől még lehet, hogy a fogyvédők borítékolták jobban a bírokat. Ennyit mára rólad.
"Ha a hűségidő lejár akkor határozatlan idejüvé válik a szeződés"
Én is ezt írtam először, mert a júzerek általában ezen szoktak hőbörögni, mert egyből drágább is lesz és milyen köcsög a szolgáltató. Érdekes módon pont fordítva, mint ahogy Elek tudja :-)
a hűségidő lejárta előtti egy hónapban írásban közölnöd kell velük, ha nem kívánod meghosszabbítani, máskülönben a lejárat pillanatában AUTOMATIKUSAN újabb egy évig érvényes lesz a hűségszerződésed."
ÁSZF-je válogatja
pl. a Telekomnál telefonon és elektronikusan is fel lehet mondani a szerződést ha határozatlan idejű, pontosabban 8 nappal a havi számlázási időszak elött. Ha nem akkor egy hónapot számláznak
Lakásbiztositás is felmondható akármikor, de + 3hónapot követelnek
Ha a hűségidő lejár akkor határozatlan idejüvé válik a szeződés amit bármikor fel lehet mondani, és ott van még az érdekmúlás esete is
"És ezeket a szolgáltatói szerződéseket magyar jogászok, bírók jogszerűként elfogadták"
Ezeket amúgy gyűjtöm, ha tudsz konkrétat idézni, akkor mondhatod, mert általában úgy dugta őket seggbe a GVH és a fogyvédelem, hogy öröm volt nézni. És ó pár éve verseny is van, minden szolgáltató telefonon basztat hívogatja a júzert, hogy hosszabbítson, mielőtt lelépne 100 forinttal olcsóbban a konkurenciához :-)
Bár még mindig ott tartunk, hogy aláírta a júzer, innentől ha kiegészítésben azt vállalja, hogy a net szolgáltató vezérigazgatóját szülinapján zenés ébrestővel köszönti, akkor annak is úgy kell lennie.
Aláírsz pl egy év hűségnyilatkozatot egy szolgáltatóval, amelyben rettenetes szankciókat vállalsz arra az esetre, ha a hűségidő lejárta előtt szerződést bontanál. A szerződés apró betűs pontjai között ott van egy "apróság", miszerint a hűségidő lejárta előtti egy hónapban írásban közölnöd kell velük, ha nem kívánod meghosszabbítani, máskülönben a lejárat pillanatában AUTOMATIKUSAN újabb egy évig érvényes lesz a hűségszerződésed.
Ezen aljasságnak léteztek durvább változatai is: pl olyan szolgáltató, amely nemcsak a későn elküldött, de a lemondási időszaknál ELŐBB kapott lemondásokat sem vette figyelembe, sőt volt olyan szolgáltató is, ahol ez a lemondási időablak mindössze egy hét volt.
És ezeket a szolgáltatói szerződéseket magyar jogászok, bírók jogszerűként elfogadták (gondolom vastag borítékokért cserébe). Ennyit mára a magyar jogállamról.
A forgalmazóra és/vagy a gyártóra jogszabályi kötelezettségek vonatkoznak. Az ettől pozitívan eltérő szabályokra vonatkozik az amit leírtál, de az teljesen más...
"Namost ez az ekkor meg akkor van garancia mind kamu, az mindig van, a ptk-ban nincsenek ilyen foglamak, hogy kikötögethetem ki szereli be,"
A vevő és a gyártó között szerződéses jogviszony van, amelyben a vásárló elfogadta a gyártó feltételeit. Ha a vásárló nem tartja be a szerződés rá vonatkozó feltételeit, akkor szerződést szeg.
Sok gyártó rejtett / apró betűs vagy életszerűtlen feltételekkel szabadul meg a garanciális költségektől, ilyen esetben meg lehet próbálni a bíróságot, kérdés, hogy milyen esély van a nyerésre a kisembernek egy jórészt korrupt igazságszolgáltatási rendszerben, ahol pl teljesen normális jogi megoldás pl az "automatikusan meghosszabbodó hűségszerződés" intézménye :)
A kiterjesztett, biztosítós, himihumi garancia élhet bármeddig és kötheti bármihez.
ui.:milyen király is volt, amikor a szervizek visszadobálták a laptopokat/gépeket, a bal kézről jövő telepítésekre fogva a hardver hibákat és pultokat kellett döntögetni, hogy csinálják meg garanciában...
Úgy is megoldható a második külön villanyóra, ha az órát igénylőnek hivatalos papírja van arról, hogy a házban van neki egy saját (tehát az eredetitől eltérő tulajdonosú) lakrésze és mint ennek tulajdonosa saját külön villanyórát szeretne magának.
(a trükk lényege: egy ügyvéd az egyszerű családi házat kvázi-társasházzá alakítja, ahol ugye minden lakáshoz igényelhető saját villanyóra)
De mint írtam, ennek elintézése (pl ügyvédi költségek és a dupla mérőhely kialakítási összköltsége) SOKKAL többe kerülne, mint egyetlen új háromfázisú mérőhely kiépítése + kifizetni a hozzájárulást az extra amperek után.
Magyarul százezrekbe kerülne a trükközés, hogy cserébe ne kelljen befizetni mondjuk 60e Ft árambővítési hozzájárulást :)
Mi lett már egyszer kifizetve? Az ingyenes bekötés?
"a helyére nem lehet a háromfázist behelyezni."
Azt ugye te sem gondoltad komolyan, hogy, hogy a meglévő öreg egyfázisú óra helyére el fog férni egy vadiúj, szabványos három fázisú villanyóra :) Pláne egy egyfázisú ÉS egy három fázisú, ha jól értettem a tervedet.
"A lakás elosztója a meglévő villanyórában van,amire jelentős bontással lehetne csak csatlakozni."
Ha a jelenlegi villanyóra dobozból kikerül a villanyóra (pl a ház külső falára, vagy a kerítés mellé), akkor lesz a dobozban bőven hely egy ötször nagyobb lakáselosztó számára is.
"Az egyfázisú motorok indítási árama jóvak nagyobb,mint az azonos teljesítményű háromfázisú motoroknak."
Kivéve, ha csinálsz elé egy filléres lágyindítót (pl egyszerű izzókból), ami marhakevés amperrel pörgeti fel a 3 kilowattos motorodat az üzemi fordulat közelébe.
Namost ez az ekkor meg akkor van garancia mind kamu, az mindig van, a ptk-ban nincsenek ilyen foglamak, hogy kikötögethetem ki szereli be, ki tegyen 80db logós pecsétet a fake garanciajegyre, meg milófasz.
Ha nála vettem, és ezt bárhogy bizonyítani tudom(pl számla, amit köteles adni, ld számviteli tv.) jogilag azonnal él a garancia.
Sőt az első évben a bizonyítási teher is az értékesítőn van ,hogyha ő majd azt szeretné megállapitani, hogy a termék meghibásodását nem rendeltetésszerű beszerelés avagy használat okozta.
Ezek a szórólapok valahol a quaestor csalás szintjén mozognak, ugyanis a törvényileg nem kötelező időn túl kiköthet másféle, fogysztó számára már kevésbé kedvező konstrukciókat vagy feltételt is, az addig okés.
Ami nem okés: nem teheti ezt egyoldalúan, egy szórólap hátulján 0.2mm-es apróbetűben.
Tehát minimum, hogy tájékoztat a feltételekről, aláiratja veled, hogy igen ez és ez, tájékoztatást megkaptad, ez egyfajta szerződés innentől, aminek ettől még meg kell bizonyos követelményeknek felelni, nem lehet aránytalanul hátrányos és nem sérthet egyéb jogi normákat sem.
"Van egy meglévő egy fázisú mérőhelyed 1x32A amperrel?"
Nem 32A, kevesebb, és ami már egyszer ki lett fizetve,és az ősöm nevén van. Még tetőtartón jön be a méretlen, és a helyére nem lehet a háromfázist behelyezni. A lakás elosztója a meglévő villanyórában van,amire jelentős bontással lehetne csak csatlakozni. Beton,fal, ill szigetelés bontás.....
"még további (3x10) 30 amperrel?"
3x4A is elég lehetne,de minden 5-dik indításnál ki kellene ballagni visszakapcsolni a kismegszakítót.Akkor legyen tartalék!
Max 1.5Kw-os motorok lennének használva,de mindig csak egy. Egy szerszámgépet nem hagyunk magára.
"Amit egy értelmes szakember talán könnyedén egyfázisúvá tudna alakítani mondjuk 50 ezer forintért, amit te sajnálsz kifizetni neki, ezért inkább költesz először 80 ezret három fázisú inverterre aztán 200 ezret új villanyórára....
Az egyfázisú motorok indítási árama jóvak nagyobb,mint az azonos teljesítményű háromfázisú motoroknak. A dahlander motort sem könnyű kiváltani egy egyfázisú motorral.
Hidd el gondolkodtam az eredeti motorok kiváltásán,de jelentősen át kellett volna építéni a felfogatást,plusz váltóművet illeszteni méretezni hozzá.
Ha egy gépről lenne szó,nem foglalkoznék vele,de lassan csak a köszörű nem háromfázisú.
Most néztem háztartási gépet, kiterjesztett garanciával. Ennek az érvényességéhez a készüléket évente be kell vizsgáltatni, ami INGYENES. Ezt 3 Soronként leírják, hogy INGYENES.
Na, lessük az apró betűst, mert gyanús. A munka ingyen van, csak a kiszállási díj 7500 forint. Amiből az első kettő INGYEN van úgy, hogy most kifizeted előre a 2 évnyi 1-1 alkalmas kiszállást (15ezer), amit "visszakapsz". Vissza ja, levásárolható kupon formájában. És folytatják, hogy akciós cuccra a kupon nem érvényes, valamint 10ezer pénzenként 500 forintot számitanak be a vásárlásba. Bírod követni? Én már nem annyira.
"Egy meglévő 1fázisú fogyasztási hely amely egy családi házat lát el energiával, arra a helyrajzi számra, az az ugyan arra a telekre lehet-e új 3fázisú 3x10A leágazást létesíteni,úgy hogy az egyfázisú leágazás ne legyen elbontva?"
Ez erősen zavaros.
Van egy meglévő egy fázisú mérőhelyed 1x32A amperrel?
És most szeretnél MELLÉ még egy új három fázisú, mérőhelyet is, még további (3x10) 30 amperrel? És azt szeretnéd, hogy az összesen 62 ampered neked ingyenbe legyen, azért, mert 32 amperig mindenkinek ingyen van az árambekötés?
Meg lehet oldani ezt is (pl két, külön tulajdonosú villanyórával), de SOKKAL többe fog kerülni a leves mint a hús, ezért inkább azt javaslom, hogy szüntesd meg a régi órádat és kérj az újra pl 10+10+32 ampert és fizesd be szépen a hozzájárulást az extra 20 amper után (már ha tényleg 20 plusz amper kell neked, amiben nem lennék biztos). Hidd el, hogy ez az olcsóbbik megoldás.
"A 3x10A pedig kevesebb mint 32A ami így olcsóbb lenne."
Akár 1x32A ampert kérsz, akár 3x10 ampert igényelsz, mindkettő ingyenes, tehát egyik sem olcsóbb a másiknál.
"Az oka hogy van háromfázisú szerszámgépem"
Amit egy értelmes szakember talán könnyedén egyfázisúvá tudna alakítani mondjuk 50 ezer forintért, amit te sajnálsz kifizetni neki, ezért inkább költesz először 80 ezret három fázisú inverterre aztán 200 ezret új villanyórára....
"Akkora összeget mondott, hogy egy lófasz volt a válaszom.
A boyler árának a 1/4 részét kérte."
Elképzelhető, hogy a szerelő köteles "jutalékot" fizetni a gyártó felé, minden tőle kapott munka után. A boltban azért volt olcsó a készülék, mert a tényleges/teljes vételár egy részét a szerelőnek kell odaadnod (rejtett költség). Ha viszont nem a hivatalos szerelő szereli be, attól a gyártónak kisebb lesz a bevétele, de te viszont az alacsonyabb árért cserébe lemondtál a garanciáról, ami szintén egy jó megoldás a gyártóbak.
Lehet, hogy a készülék gyártók többsége már ezzel a trükkel operál.
Kössz a választ. Megpróbálok utána nézni. Többször keresnek készülék csere ügyben, nem kellene ezeket a felkéréseket visszautasítanom és a megrendelők is jobban járnának.
Amennyiben teljes értékűen akarod használni a készüléket, nem úszod meg a bővítést. Egy fázison max. 32A-t kapsz, az egyéb fogyasztóknak így se sok tartalék marad.
Azt mondod? Én még két hónapja is találkoztam olyan garancia levéllel amiben egyértelműen le van írva, hogy gari csak akkor van, ha a gyártó által kijelölt szervizek egyike köti be a készüléket.
Jobban megnézve az egy kapcsoló, nem kismegszakító ami 42A-t bir kapcsolni.
Regisztrált szerelőt keress a környéken ha nem bírja el. Különben olyan mint szakszerviznek kell bekötni az már pár éve nincs. Bármelyik villanyszerelő vállalkozó megteheti. Utána kell olvasnia gépkönyvben. Maximum annyi lehet, hogy az 1 év kötelező garancián felül még adhat rá a forgalmazó plusz garit, ha 1 adott cég köti be.
