Az a 270 , hogy általános lenne ? Az új építkezéseknél biztos. Most , hogy a belső kerületekben lakást keresgélünk, sok 3.8 néha még 4,1 m -es belmagasságba is belefutottunk.
Előny ? Hátrány ?
Hát a pici lakásoknál - úgy 45 m2 -ig előny. Galériázni lehet. Persze a földszinti és a felső emeleti lakás itt azért nem előny - a fűtés miatt.
A 45 m2 feletti lakásoknál már nem ennyire egyértelmű a nagy belmagasság előnye. Úgy 75 - 80 m2 -ig még elmegy, a fölött meg kimondottan hátrány. Nagy a fűtési költség.
Aztán vannak akik kimondottan viszolyognak a nagy belmagasságtól. Az egyik rokon eddig 4 helyen - régi építésű lakásoknál nagy belmagasságba futott bele. Mindenütt álmennyezetet csinált. Még ott is ahol indokolatlan volt.
Pl. egy 21 m2 -es 'lakásnál' (extra garzon ). Egy szoba és egy fürdő, semmi más, a szerencsétlen 3.5 m2 -es fűrdőszobát le álmennyezetezte.
Mondtam is neki, a pici lakást még kissebbé tetted. Hiába a beidegződés mindent überel !!
Ja és a nagy szovjetúnióban a panelok kezdetén 240 -es belmagassággal készítették a szovjet ember részére a LAKÁSOKAT. Amig rá nem jöttek, hogy azért az mégsem megy !! Ezeket hívták hruscsovkának. A Hruscsov volt az, aki hirdette 1980 -ra megelőzik az impérialisták vezető hatalmát az USÁ -t. Nem jött be !!
Itt csucsosodik ki az elmelet es a gyakorlat kozott a kulonbseg. A tervezo barmit le tud rajzolni, csak kerdes hogy a kivitelezo le tudja illetve akarja-e azt gyartani.
Kivitelezeskor majd kiderul. Elso "ranezesre" nekem is egyszerubbnek tunik a 11,5 helyett a 12 sor tegla; igy nem kell majd sakkozni a redonyokkel es nem lesz magassag gond sem.
Nekem is szimpatikusabb amit irtal, csak majd a kivitelezovel meg kell beszelnem a retegek vastagsagat. Az eredeti kiiras szerint - ahogy mar korabban irtam - van ahol 5, de van ahol 8 cm a szigeteles. Az ebbol adodo kulonbseget meg ezt az aljzatbeton vastagsaganak valtoztatasaval korrigalja.
nem olyan draga. a talca amibe a csoveket kell tenni, a speci lemez a tetejere, a ragaszto, meg a szegelyragaszto szalag a toldasok es a falsarkok vizszigetelesehez szumma valami 70ezer volt 6m2-re. nem keves, de megvan a tuti vizszigeteles, es megvan az utolagos padlofutes minimalis vastagsagban.
Már bocsánat, de rúgnám tökön azt a kivitelezőt, aki azzal b.szkolódik, hogy kettévágja a téglákat.
Az a szerencsétlen vázkerámia már attól is rommá törik, ha a segédmunkás ebéd közben rajta ülve elfingja magát...
Ha 150-es magasságú nyilászáróid lesznek, akkor még éppen befér a redőny a koszorúig, 260-as belmagasságnál.
Én elhiszem, hogy spórolni akarsz, de itt ebben az országban a 270 az általános. 260 még épp elfogadható, 250 viszont az előirt minimum. Szerintem egy sor téglán már nem fog múlni a dolog, nagyon nyomott tud lenni az alacsonyabb belmagasságú helyiség.
Nincs olcsóbb "kitöltési" lehetőség, mint a polisztirol. Tehát ha 20 cm-t raksz a padlófűtésed alá, akkor mindenhol annyi lesz. (hidd el nem fogod megbánni)
Persze csinálhatsz szintugrást a szerelőbetonban, de az nagyon pontos munkát kivánna, és felesleges töketlenkedés.
Azt azert elore kozlom, hogy meg sosem epitkeztem, nem is ertek hozza, igy ha hulyeseget irok/kerdezek azert van/lesz.
Pince
A falon kivulrol 10cm szigeteles lesz (a fal PTH 38 HS Profi), ez xps formajaban lemehet a pinceplafon minusz 40-60cm-ig - gondolom.
Fsz.
Ennel a 15-20 cm-es szigetelesnel hogy oldjak meg, hogy egyforma legyen a padloszint az egesz hazban? Arra gondolok, hogy ahol csak 15 ill. ahol mar 20 cm a szigeteles, ott feljebb/lejjebb kerul a szerelobeton?
Termeszetesen a padlofutessel csak a hazat akarom futeni, a talajt/pincet nem! Ezert is vagyok most itt es gyujtom az infokat...
Padlas
A gyapotra teritett paraatereszto ill. a padlap ala teritett parazaro folia nem ugyanazt a feladatot tolti be?
Nálam is van a gerenda közökben salak, ha kiszedem akkor célszerű lenne feltölteni valami könnyű betonnal a közöket hogy vízszintes legyen így nem foglalkoztam vele leterítettem fóliával majd üveggyapottal. Azt meg csak remélni tudom hogy 40 év elteltével már nincs sugárzása ha valaha volt is.
Ha a födémen valóban (kohó)salak van, akkor jó eséllyel az aljzat is azzal van feltöltve. Mindenképpen végeztetnék egy sugárbiológia mérést (http://www.osski.hu/), mert nem lehet tudni mekkora a sugárzása. A padlásról meg le kell takarítani.
Mielőtt nekiesnél én is javaslom hogy tegyél fekete szigetelőszalagot/ fóliát a felületre és úgy is mérd meg, illetve több szögből is. Bizonyos anyagok úgy viselkednek mint a tükör.
Kollégáméknak hőkamerás tanfolyamon be is bizonyították hogy hogy bizonyos felületeket abszolút nem szabad mérni pl. fényes fém, üveg felületek. Attól is függ milyen hullámhosszban mér a kamerád/hőmérőd.
Tehát matt fekete szigetelő szalaggal próbáld és kalkuláld bele hogy az infrahőmérő egy 5-30cm átmérőjű kör felületi infrasugárzásának (hőmérsékletének) átlagát mutatja. Attól függ milyen messziről méred.
(nyilván embere válogatja ki hol szárad ki. haveromék nálam a 45-50% tól is kikészülnek hogy száraz a levegő de néha csak 39% rpt van és engem nem zavar. igaz én megiszom a napi 3-6 liter folyadékomat évszaktól függően)
ez egy specialis rendszer, a schlueter gyartja. a lenyeg a 3mm rendszerlemez sorban van. ez egy olyan muanyag lemez, aminek mindket oldala fecsefarkas lukakkal van teli. az esztrich-hez hozzavalo speci ragasztoval kell ragasztani, a masik oldalan meg a lukakba mechanikailag rogzul a csemperagaszto. alatta az esztrich mozaikosra fog torni/torhet, a tetejen a burkolat akkor is stabilan fog allni.
például?..arra hogy gyors legyen a hőleadás, ne legyen nagy a tehetetlenség a rétegrend miatt...van egy király bemutató is mind ehhez, ahol a régebbi hagyományos, a nemrégi vékonyított és a mai ultravékony 44mm-s rétegrend kialakítására is lehetőséged van
Nekem a nyitott fedélszékem végig deszkaboritású, kb 120 m2 felület. Hát bazzeg olyan durván összezsugorodott a fa, hogy van ahol a 0.5 cm-es takarás megszűnt és látni alatta a buborékos fóliát. Ráadásul állandóan recseg a burkolat a száradástól.
Tudok páratartalmat mérni! A nappaliban 42%.Kevésnek tünik.Néztem hőfokokat,infrával.Brutál eltérések vannak.A 3 réteg üveg,sokkal melegebb mint a6 kamrás rehau keret.A könyöklőnél mértem,10 C az eltérés a benti hőfokhoz képest.Döbbenetes!!!20 cm-re van előtte a radiátor,fűt 42 C fokkal.Mögötte az ablak alatt 14 C !!!!Szétfogom szedni.
Akkor ez a rétegrend nem túl jó? Milyen U értékkel bír? Javasolsz rá esetleg plusz szigetelést még?
1. festés és vakolat, gipszkarton + lécváz, párazáró fólia, 15 cm szigetelés (üveggyapot Knauf Classic 044) a gerendaközekben, 2.5 cm deszkázat, 10 cm EPS szigetelés a padláson
2. csak a nappaliban:festés és vakolat, PTH gerendák és Pth béléstestek, beton, 10 cm EPS szigetelés a padláson
Sajnos az épitészek nagy része csak a szükséges minimum hőszigetelést tervezi be (tisztelet a kivételnek), ami kicsivel jobb, mint az előirt érték.
Arra kell odafigyelni, hogy ha beraksz 15-20 cm ajlzat-hőszigetelést, akkor +1 sor tégla kell, különben csökkennek a belmagasságok és az ablakok parapetmagasságai/nem férnek be az ajtók. Tehát mindenképpen készitsetek csomóponti skicceket, mert különben a kivitelezésnél "Józsi bá' a kőműves" a terv szerinti magasságra berakja az áthidalókat és lesz koppanás.
Bár még biztos nem reálisak az adatok de a november-február 4 hónapban, átlag napi 8,5 m3 gázt sikerült fogyasztanom (fűtés+melegvíz). 150nm fűtött rész, 28nm temperálás.
+elég sok szellőztetés, 18-22 fok között ingadozó hőmérséklet, kond. kazán, 20cm EPS falon, 20cm padló alatt, 14cm XPSlábazat, 6cm XPS sávalap, 28cm gyapot/EPS födém.
jól számolom, hogy 31MJ/m3 gáz fűtőérték esetében a ház ~3KW/h-val ketyeg?
Iden kezdjuk az epitkezest, lenne is par kerdesem:
- a pince oldalan egy 7,0 cm-es expert hoszigeteles lesz, eleg ez (nem fogjuk lakni, ott lesz a kazan es a tarolo) ill. van-e vmi olcsobb es ugyanezt tudo megoldas ra (olyan kb. 2000ft/m2 az ara az expert-nek ha jol emlekszem)
- a pince aljan 8,0 cm lepesallo hoszigeteles van a kiirasban, ugyanaz a kerdes: eleg lesz-e ez?
Nopanick irta, de mastol is olvastam itt:
"Mivel padlófűtés alá ~20 cm hungarocell illik manapság, ígya pince födém szigetelése is célszerű, ha a fűtött pince nem igény.Hiányzik alulról mondjuk 10 cm grafitos hab, de inkább 12 cm"
Foldszint
======
Nalunk a terven a parkettas reszen 8,0 cm lepesallo a kiiras, a jarolapon meg 5,0 cm; a pincefodemen meg 5,0+2,0 cm. Ez akkor inkabb 15 vagy 20 cm kellene hogy legyen?
Padlas
=====
- Padlap jarhato hoszigeteles 16 cm
- parazaro folia 1 rtg.
- PTH fodem+felbeton 17+6cm
- mennyezetvakolat 1 cm
Gondolom ide padlap helyett jo lenne a kozet- v. uveggyapot is felaron vagy meg kevesebbert?
Ablak szigetelés előtt állok.A SILLEN szilikon gumi tömitést szeretném a ablakkeretekben elhelyezni,de csak kivitelezőket találok.Olyan érdekelne,ha valaki tud új vagy használt ablak horonymarot megvételre meg köszönném vagy kölcsönző céget.Olyan sok az ablak,hogy érdemes egy készülékbe beruháznom,mint egy kivitelezővel megcsináltatnom.Tudom a GOOGLE a barátom,de forgalmazot nem találtam.
"s ezt fóliával lezárom, akkor hittem, hogy nem jut pára az OSB-ig,"
Tökéletes zárás szerintem csak a tankönyvekben létezik. Meg tengeralattjárókon.
"illetve mivel az a kijutó pára már nem meleg (az üveggyapot hőszigetelése miatt), így az ugye nem csapódhat le.."
A pára éppenhogy attól csapódik le, mert hideg. Amíg meleg, addig marad gáznemű állapotban.
"Én úgy "tudtam", hogy a páralecsapódás csak akkor létezik, ha a hideg felületre meleg, párás levegő érkezik.."
Létezik hideg párás levegő is. Minden levegőben van valamenyi víz (pára formájában) és a levegő hőmérsékletétől függ, hogy mennyi vizet képes pára formájában megtartani. Ha csökken a levegő hőmérséklete akkor növekszik a relatív páratartalma és ha ez a eléri a 100 százalékot (telítettséget) akkor jön létre a víz folyékony állapotúvá alakulása (helytelenül fogalmazva: a levegő megszabadul a feleslegtől). Tehát a lakásodban lévő 20 fokos és 50 százalékos páratartalmú levegő köbméterenként 8-9 gramm vizet hordoz pára formájában. Ezt kb 9 fokra lehűtve a benne lévő pára már 100 százalékos lesz, és tovább hűtve megindul a víz kicsapódása.
a para nem olyan, hogy megy vagy nem megy. csak kicsit megy meg nagyon megy van. ennek a merteke a paraateresztesi szam, vagy hasonlo jellemzo.
a 18cm pir habod baromira parazaro, nem tudok korrekt szamokat, legyen az ateresztese az osb-vel egyutt 1. ehhez kepest egy parazaro folia a szokasos toldasokkal meg atcsavarozassal minimum 3. A gyapot meg 10.
ha belul jobban atereszto retegek vannak mint kivul, akkor (mivel a para bent keletkezik) kifele haladva valahol felgyulik a para. ha ezen a helyen meg hideg is van, akkor lesz a baj.
ezert a korrekt az olyan retegrend, ahol belulrol kifele egyre paraateresztobb retegek vannak. pl parazaro, gyapot, paraatereszto retegrend.
vannak esetek amikor ez nem teljesul, pl a vakolat-tegla-hungarocell-vakolat rendszernel. ilyenkor az a fontos, hogy a hataron, ahol fel fog gyulni a para, ne legyen hideg. itt ez teljesul, mert a tegla szar hoszigetelo a hungarocellhez kepest. viszont a Te esetedben a 10cm gyapot nem olyan szar a 18cm pir-hez kepest, kinti -10 benti 22 fok eseten a hatarukon lesz kb 14 fok. 14 fokon mar igencsak lecsapodik a viz a benti 50-60% 22 fok levegobol, ha az a levego odajut.
"de nincs valami vegyszer amivel ha lekenik a felületet akkor a gomba (penész) inkább nem telepszik meg rajta?"
Állítólag a mészfestékeken nem telepszik meg a penész. Majd megtelepszik 10 centivel arébb, pl a szekrény hátfalán.
De többek között a klór pusztít minden élő szervezetet, ha azzal bekened a falat (legtöbb penészölő kenceficében, hipóban, stb klór a hatóanyag). Egy kis baj van vele: nagyon hamar hatástalanná válik, így egész életedben kenheted a falad és szívhatod a jó egészséges klórgázt.
De van egy olyan csodaszer is, ami teljesen és örökre megakadályozza a penész megtelepedését: nem szabad hagyni, hogy a fal vizes legyen: hőszigetelni, szellőztetni, fűteni. Mondjuk a klór olcsóbb.
Annyit levontam az eddigi tanácsotokból, hogy az én esetemben az OSB lap belső felülete a veszélyes, mert az ott hideg marad és ott csapódik le a pára.
Ha a szarufák közé üveggyapotot rakok 15 cm vastagságban, s ezt fóliával lezárom, akkor hittem, hogy nem jut pára az OSB-ig, így ott nem tud mi lecsapódni.....illetve mivel az a kijutó pára már nem meleg (az üveggyapot hőszigetelése miatt), így az ugye nem csapódhat le....
Továbbá arra gondoltam, ha a gipszkarton alatt is elhelyezek egy légrés (1cm) + hőtükrös párazáró fóliát, akkor ugyancsak nem tud se hő, se pára kifele jutni a hidegebb felületekhez.
Én úgy "tudtam", hogy a páralecsapódás csak akkor létezik, ha a hideg felületre meleg, párás levegő érkezik.....ezért is gondoltam azt, ha bentről 15+10cm-es üveggyapotot teszek az OSB-ig, akkor ott hiába "hideg" (+4 - +12°C) az OSB felület hőmérséklete, nem juthat el oda meleg, párás levegő...
Ha a Te házad lenne, akkor hogy folytatnád a szarufáktól befele?
Pénz nem számít ( ?) , de szeretném a maximálisat kihozni. Szeretném, ha nagyon jól szigetelt tetőm lenne, s se téle, se nyáron ne szökne a meleg, illetve a hideg kifele....
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de nincs valami vegyszer amivel ha lekenik a felületet akkor a gomba (penész) inkább nem telepszik meg rajta? Egy dologról tudok amit sem a penész sem a baktériumok, semmiféle élő dolog ki nem állhat, az pedig a durván csípős házi reszelt torma. Az nem megy tönkre soha, mert semmi sem támadja meg, sőt inkább kerüli mesze ívben! :-) De ez már OFF.
Igen, zárt légrésre gondoltam. Gondoltam, ha jól megoldom a párazárás (2 rétegben is ..1 közvetlen a gipszkarton alatt 2, az első 10cm-es üveggyapot alatt) akkor nem juthat ki a pára az OSB-ig.
Ez a páratartalom mérés nagyon jó ötlet! A "kritikus" helységekbe veszek egyet egyet (2-3 ezer forintért láttam már) és legalább látom ha már valahol sürgősen szellőztetni kell.
ha azt a legrest ki is szellozteted, akkor er valamit. csak akkor a gyapot tok feleslegesen van ott. hiszen a gyapot kulso oldalan is kering a szoba levegoje, tehat a gyapot nincs mit szigeteljen, akar a szoba kozepen lenne balaban.
Elég elszomorító a helyzet. Én azt hittem, hogy a PIR táblás hőszigetelés nem tud ennyire lehülni a belső felületen...
Tegnap a forgalmazó embere azt javasolta, hogy a 15 cm-es mélységű szarufák közé csak 10 cm-es üveggyapotot rakjak be úgy, hogy az ne érjen hozzá az OSB laphoz, legyen ott egy 2-3cm-es légrés.
Ez segít abban, hogy ne vizesedjen le az OSB-üveggyapot?
Nekem kívűl sajnos a párkányfogadóhoz tették,ami az ablakkeret alatt van.Tehát nem a keretnek!Akkor én erre nemis gondoltam.De tegnap nagyon feltünt,ott sokkal hidegebb a környezet.De hamarosan megmérem azt is,ha megjön az infrahőmérőm.
Még nemtudom,de ha jobb lesz az idő,kifogom kívül bontani.Tegnap este figyeltem fel a "jelenségre".Nagyon bosszant.De pénteken a hőkamera úgyis megmondja.
Tényleg, erre mi a helyes megoldás? Nekem is van párkányfogadóm, de belül a könyöklőt mi nem tettük be az ablak alá, hanem neki a keretnek, közötte meg pur hab, hogy szigeteljen is valami.
Kívül ezt hogy kell megoldani, Én ugyanúgy gondoltam, mint belül, tehát a párkányt neki az ablaknak, de végülis a párkány alatt a tégla még szigeteletlen marad. Vagy?
Hát, elég horror ára van, 10 cm-es homlokzati fenolhab 8740.- Ft/nm+Áfa (listaár) Igaz, hogy 0,021-es lambája nagyon vonzó, 15-16 cm-es grafitossal egyenértékű. Viszont a Grafitost meg lehet kapni 16 cm vastagságban KB harmadáron, szóval asszem, maradok a Grafitosnál...
A hőmérsékletek így fognak kinézni (eltekintve a belső 1 cm-es légréstől, mert az áramlási lehetőségtől függ, hogy az miként fog viselkedni... ha jól le van zárva, akkor valamennyit javít a helyzeten):
Látszik, hogy a 15 centis gyapot és az OSB lap veszélyben van, hacsak nem sikerül valami egészen csodálatosra a belső párazárás... Az eredő k=0,067 W/m2/K.
Hát igen, mert nekem is mondták, hogy hóha hahó műanyag lesz az ablak meg hungarocell a ház, hát akkor tuti penész lesz, mert dunszt és horror!! 3 éves a ház, sehol semmi penész.
Nem kell bent szárítani, mert tolod a leveőbe a párát, ami persze lecsapódik..
Ja, és páramérő!!!!
(több ismerős is engem nézett hülyének amikor páramérőztem anno sokat, és okoskodtam, ma meg már ők penészednek, én meg nem)
A fürdőben szoktam látni száradó ruhákat a nap 24 órájában, meg most hogy mondod a szobába is behurcolnak néha ilyen kis (zokni, fehérnemü) szárító álványocskát. Jó hogy mondod, mert erre is figyelni fogok! Eddig csak attól kaptam agyérgörcsöt ha letakarták vizes száradnivalóval a radiátorokat. Most már lesz más is. :-(
Ugye nem bent szárítod a ruhákat? bocs hogy mindig ezt mantrázom, de jópár ember szomorkodott a penész miatt ,miközben bent terigetnek. Szárítógépet mindenkinek! :)
Most jöttem rá,hogy a nagy bevilágító ablakaim alatt szinte semmi szigetelésem nincs.A külső párkányokat berakták az ablakkeret alá teljesen.Szóval bonthatom vissza az egészet.Pénteken már talán lesz hőkamerás képem is.
Értem, köszi. Meglátjuk mi lesz. Remélem nem kell majd annyit szellőztetnem, hogy amit fűtés költségben nyerek a szigetelésen azt elveszítsem a szellőztetéssel.
Ha az egész falfelületed "hideg" akkor eloszlik a falfelületeden a lecsapódni vágyó nedvesség (nem azt jelenti, hogy harmatpont alatti a fal, de elszív egy kis nedvességet a falfelület) Ha leszigeteled a falad, akkor felemeled a belső hőmérsékletét és több pára marad a levegőben, ergo több fog kicsapódni a hideg felületeken. Ha valaki látott már dohányosok által használt lakást, ott is ki szoktak rajzolódni a hőhidak vonalai (áthidaló, gerenda stb) anélkül, hogy ott harmatpont alatti hőmérséklet lenne.
Három éve már cseréltem Uüveg=1,1-es nyílászárókra. Pár helyen amúgy most is penészedik (konyha egyik sarok, fürdőszoba plafon/koszorúnál egy kis csík, meg ennél a teraszos szobánál a fal egyik sarokban) De én pont azt remélem, hogy ha ezek a (most hideg) felületek kivülről jól le lesznek szigetelve, akkor elmúlik majd a jelenlegi penészedés is.
Az a baj, hogy a családi béke miatt meg lett igérve, hogy nem lesz nagy rumli. Így végre áldását adta a család "női" részlege a homlokzat+egyéb szgetelésre. A lakáson belül ez nem sok vizet zavar majd. Ha feltörném, az egész teraszt újra kellene utána burkoltatni. Ha megjelenik ott nekem is a penész, akkor viszon jó indok lesz rá, hogy a köv. nyáron feltörjem én is a teraszt és az XPS-t megosszabbítsam egy fél méterrel lefelé. :-)
Egyébként miért jelenik meg a penész olyan helyen is ahol eddig nem? A hőmérséklete a falnak, padlónak ott szgetelés nélkül most is ugyanannyi, mint előtte volt nem? Úgyanúgy jó hideg. A szgeteléstől nem lesz melegebb a szobában, hiszen mondjuk most is 21-22 fokra fűtöd a szobát, régebben is annyira fűtötted. A pára tartalom sem változik, tehát a harmatpont ugyanaz, akkor mitől? Mi lett más, hogy ott kicsapódik a harmat?
Ez megfontolandó! Ugyanez volt nalam is a helyzet terasz ugyileg. Teraszatvagas utan a 60cm magas Styrofoam IB-A felet leengedtem a padloszint ala.
Ugyanezt nem tettem meg a lepcsonel (a lepcsofokok tetejere lett raultetve az XPS). Ott viszont mar megjelent bent a penesz. Meg ott is, ahol nem volt a szekreny nekitolva. Iden itt is atvagom a betont es XPS-t gyomoszolok be.
... a külömböző felületek adatai kimaradtak, ezek a következők:
-homlokzat (nyilászárók nincsennek benn) 234m2,
-lábazat (a földfelszín feletti rész) 21m2,
-ferde tetősík (a lakótérnél) 48m2,
-födém (a lakótér és a padlás között) 75m2,
- vany egy 45m2 rész ameny az szomszédos házzal összeér. A ház fűtött és hungarocellel szigetelt. Gondolom itt nem lehet számottevő hőveszteség (most csak neki a szigeteletlen házam miatt).
Sajnos nincs. Egy kb. 15 éves Vaillant (VK int 29/1E) álló öntöttvas gázkazán. Először a szigetelést szeretném megoldani. Hogy lássam mekkora teljesítményű rendszer kell a fűtéshez és a HVM előállításához. Minimum egy kondenzációs gázkazánra le kell cserélni, de folyamatban van, hogy milyen hőszivattyús megoldást lehet kivitelezni. A háznak van egy második kéménye (a nappaliban) ahová be lehetne kötni egy kandallót, fűtés rásegítésként.
Döntés elött állok, így szükségem lenne egy megbízható számításra. Sokat olvastam vissza, s a pára vándorlásával, páralecsapódásával kezd kialakulni bennem némi fogalom.
Eltökélt szándékom, hogy a képen látható rétegrendet alakítom ki a tetőtér beépítéső szobákban.
A szobál alapterülete kb 4,2m x 3,5-4m. A 3,5-4m -es oldal fele fix szigetelt padlásfödém. Kb a szoba felétől indul a közel 45 fokos dőlésszögű tető.
A szigetelést magamnak készítem el. Jelenleg a külső szigetelésem megvan, s a belső szarufák közötti szigeteléssel és párazárással folytatnám.
A két üveggyapot közé szándékosan tettem be a rajzon a párazáró fóliát. A párazáró fóliákat és a hőtükör fóliákat aluminim öntapadós szalaggal teszem légmentessé.
Kérném tőletek, hogy aki tudja, az számolja ki nekem, hogy a különböző párazáró felületeken (hőtükör fólia, párazáró fólia, osb lap belső fele) hogy alakul a harmatpont.
A külső hőmérsékletek függvényében ezek hogy változnak (pl -7, -10, -15 külső hőmérséklet, míg 21-23 fok belső hőmérséklet esetén)
Tudom, hogy a számolás nem egyszerű, de aki segtít, annak valamilyen szinten igyekszem majd megköszönni a fáradtságát.
A környezetemben nincs olyan ember aki ezeket hitelesen elvégezné a részemre.
Ha szakmai titokból nem szívesen teszitek közzé a számítás menetét, akkor jelezzétek és mailban kérem a választ. Az indexes mail címem nem él, így ebben az esetben majd egyeztetünk...
Sziasztok, véleményetek és segítségeteket kerérem az alábbiakhoz:
Tények: ez egy1993-ban épült tetőtér beépítéses ház, az alsó szint 97m2 és a felső szint 94m2. Sajnos fent van egy kis terasz, amely az alsó szint födémje felett található. Az alsó és a felső szinten is padlófűtés van minden helységben. Tavaly költöztünk be a házba. Tervben vettem a ház energetikai felújítását, de erre igénybe szerettem volna venni valamilyen állami támogatást. Látván a decemberi és a januári gázfogyasztást, belátom, hogy nem várhatok tovább. Decemberi fogyasztás 800m3 és a januári pedig 700m3 volt. Eközben a földszinten 20-, amíg a felső szinten 16-18 fok volt.
Homlokzat: 30-as blokk (Mátra-, Porotherm, ami 1993-ban létezett), kívül kb. 2 cm-es perlites-, belül 1-2cm meszes vakolat. A ház lábazata 30-80cmm-re van a föld felszíne felet (enyhén lejtős a telek).
Födém: alsó szint felett monolit vasbeton van. Felső szinten a következő rétegrendek vannak (lakó tértől a csillagos égig):
Nyílászárók: Sofa vákuumos ablakok, teraszajtók és bejárati ajtó. Ezek összfelülete 45,7m2, ebből 28m2 vákuumos üvegfelület. A nyílászárók légzárása hagy kivetni valót, érezni a finom légmozgást, huzatot.
Tervezett munkák:
Lábazat: vízszigetelés vonalában a külső vakolatot óvatosan leverem, és 20-30cm szélesen lekenem valamilyen bitumenes kenhető vízszigetelővel. Ezután helyezném fel a hőszigetelést több rétegben. Első 5cm XPS réteg, a vízszigetelés felett 5cm-re indulna lefelé és kb. 60cm-re menne a földfelszín alá. Az első réteget dűbelezném, a második réteget pedig ragasztanám.
Homlokzat: A homlokzatra 10-12 cm grafitos EPS-t tennék. Nem tudom ettől vastagabbat érdemes-e (pl. 15cm)? Megtérül-e kb. 10 éven belül?
Nyílászárók: Ezek cseréje egyelőre elmarad (kb. 1,2-1,5M lenne), csak a gumiszigeteléseket lecserélem szilikonosra, és esetleg az üvegeket low-e argonosra. A nyílászárókat körvésem, hogy mindenhol a külső szigeteléssel 10cm-t rá lehessen fordulni. Az ablakok most a fal közepén állnak. Ezért alura, a párkányok alá XPS kerüne, hogy később erre kerülnének a műanyag ablakok.
Tető: a felső szinten a ferde tetősíknál csak belül tudok szigetelni. Arra gondoltam, hogy a ferde tetősíknál 10cm-es, a menyezetre pedig 5cm-es EPS ragasztok a lambériára, erre kerülne a párazárás, lécezés és a gipszkarton. A padlástérben felszedném a lerakott deszkákat és még 15cm üveggyapotot tennék fel. Nem tudom, hogy az EPS és az üveggyapot közötti lambérián lesz-e páralecsapódás?
Mivel a horogfák és a cseréplécek között nincs ellenléc a fólia átszellőztetésére, nem tudom a padlátér felé tud-e távozni a pára, a ferde tetősík szigeteléséből? Mekkora m2 ára lehet a tető leszedésének, újra fóliázásának, majd újra rakásának, de már ellenléccel?
Megint kérdeznék Tőled egy-két dolgot,ha megengeded.
Körülnéztem a padláson és találtam egy olyan részt,ami valamikor "gang" teteje lehetett,majd utólag beépítették. Szóval ezen a részen a gerendákra van alulról rászegezve a lambéria és ezen csak simán 10 cm üveggyapot van-szigetelésként....
Itt biztos nem kevés pénzt eregettem ki az Univerzumba. Annyi lenne a kérdésem,hogy a leendő 30 cm gyapot alá ebben az esetben kell-e párazáró fólia?
Még egy kérdésem lenne szigeteléssel kapcsolatban:
A lábazati indítósínt kell-e hálózni és glettelni? Lesz majd lábazati szigetelés is,de az csak később. Több véleményt is olvastam az indítósínről,-kell,nem kell,hőhidat csinál,víz útját gátolja stb... Mi a véleményed erről?
Nem tapasztaltam eddig. a gipszkarton felett párazáró fólia van, efelett van az üveggyapot. Az üveggyapot nem érintkezik az EPS-sel, mert az üveggypot felett a fagerendákra deszkát szegeltem. Erre fektettem az EPS-t. A nappali felett pedig a betonra, ott noncs üveggyapot.
Köszi a választ. Nem tudom miért döntött az illető a multipor mellett. Biztos hogy nem olvassa a fórumot. :-) De ami még biztosabb, hogy nem látott ilyen számításokat sem amiket szoktál írni.
Kiegészítésképp: érdemes a kefés alu lefutókhoz is ragaszkodni. Az alu lamellának csak biztonságtechnikai jelentősége van, feltolásgátlóval kiegészítve.
A gyakorlatban a műanyag lamella is évtizedeket kibír, árnyékolni hibátlan.
Az aluminium sokkal tartósabb, mint a műanyag, de nem vagyok benne biztos, hogy az árkülönbözetet megéri...
Én végül műanyag redőnyt kértem, aluminium alsó redőnylamellával.
Bontás nélkül cserélhető benne minden (ha nem forditod rá a szigetelést), tehát engem nem győztek meg a sokszoros árú aluminiumról.
A vakolható redőnytok mögé és fölé kell rakni minimum 2 cm eps-t, mert maga a redőnyszekrény alulról nem szigetelt, azaz át tud hűlni a lakás felé.
Ennek megfelelően kell az ablak tokszerkezetét elhelyezni, azaz ha 2 cm szigetelést raksz a redőnytok mögé, akkor az áthidaló elé 2 cm-el kell kihozni az ablak tokját (hogy a redőny egy sikban legyen az ablakkal).
Abak beépítéssel kapcsolatban lenne pár kérdésem. A jelenlegi gerébtokos ablakok redőnytokostól történő kiszedése után úgy tervezem, hogy az abak a falsík -5cm-re kerül, úgy hogy körbe 4-6 cm XPS kerülne.
- Mi a véleményetek?
- vakolható redőnytokot tervezek, annál hogy érdemes szigetelni?
Hülyeség az, ha pl. a szelemen és azoknál a részeknél, ahol nem lenne felette járófelület, üvegyapot szigetelést raknék, ahova járható felületet gondolok, oda pedig eps-t arra a deszkát, bútorlapot. Így kevesebbe kerülne.
Egyébként milyen U értéke van jelenleg a födémenek?
Nemrégiben jártam egy ismerősöm felújitás alatt levő házában. Páratechnikai szempontból kérdezem hogy (belülről kifelé haladva) a következő rétegrend jó-e?
gipszkarton - néhány cm-es légrés (itt futnak a különböző vízvezetékek, elektromos kábelek, stb. nem akarták a falba vésni) - tömör kisméretű tégla (talán 38cm) - 8 cm-es ytong multipor - háló - vakolat.
Azokat olvastam. Elég sok időbe került és körülményes volt a kétszer 5 cm EPS-t lapolva leraknom a deszkázat egyenetlenségei, állószék, vezetékek miatt. Most gyakorlatilag az egész padlás szép összefüggő "fehér". Az eps-t nem tudom már felszedni.
Olvass vissza, nopanik többször leírta erre az esetre a megoldást. (EPS "tartóoszlopok", közte gyapot, rá járható felület) Ha a jelenlegi eps nincs leragasztva, akkor abból meg is oldható, és akkor csak gyapotot kell venned...
1. festés és vakolat, gipszkarton + lécváz, párazáró fólia, 15 cm szigetelés (üveggyapot Knauf Classic 044) a gerendaközekben, 2.5 cm deszkázat, 10 cm EPS szigetelés a padláson
2. csak a nappaliban:festés és vakolat, PTH gerendák és Pth béléstestek, beton, 10 cm EPS szigetelés a padláson
Az EPS-re, hogy járható felület biztosítsak, néhny deszakát és bútorlapot fektettem. Ezt is csak azért, ha néha felmegyek a padlásra körülnézni, körbe tudjam járni.
Javasoltok a padlásra még szigetelést a 10 cm EPS fölé? Én üveggyapotra gondoltam az ára miatt, de akkor a járhatóság nem lesz biztosítva.
Ezt esetleg érdemes olyan méretben megcsinálni, hogy állítva beférjen egy eps tábla, ha a vastagságból kellene levágni. Nekem pl. a csövek helyének kivágásakor kifejezetten jó jött.
Meg tudod csinálni az egészet EPS-sel, a tömítésekhez meg nyugodtan használhatod a Tytan ragasztót. Írtad, hogy a homlokzati szigetelést később csinálod... Talán érdemes beruháznod egy viszonylag normális EPS vágóba
A szigeteléshez ilyent használtam (azóta - az új leírást olvasva - picit jobb lett és persze inflálódott). 97 köbméter EPS és Styrofoam ment a házamra, nagyon gyors, precíz munkát lehet vele végezni.
Szerintetek mivel lehet megnézni merre távozik a pára a házból?
Gépi eszközre gondolok, nem találgatásokra,.
A ház nagy része új épitésű, mindenhol modern nyilászárókkal, viszont a páratartalom 25%. A gázfogyasztásunk viszont nem egetverő, tehát a melegból nem sok "lóg meg".
Gyanúm szerint a kutyaajtón (huzatos), a padlásfeljáró ajtajánál, és a pincelejárónál szökik meg a pára, viszont szeretném ezeket megcáfolni/igazolni.
Két ötlet merült fel bennem:
- hőkamera
- füstgéppel telenyomom a házat, és nézem merre távozik
Valamennyire hinnünk kell a kivitelezhető párázarásában, különben például tetőtéri fürdőszobát sosem mernénk csinálni :) A szarufák belső oldalán nem is olyan nagy durranás jól megcsinálni.
Igazad van, tényleg egészen jó már így is a szigetelés.
Köszi az infót, remélhetőleg a Construma kiállításra már meglesz az itthoni ár is, és akkor össze lehet hasonlítani a grafitos rendszerrel. Ablak beépítésnél a befordulóhoz mindenképp jobbnak találom, mert ott sokat számít az a pár cm is, amit ezáltal az ablakból venne el a rosszabb hőszigetelésű anyag.
Most látom, hogy minél több infót kapok, annál bizonytalanabb vagyok a folytatásban.
Egy tökéletesen szigetelt tetőt akarok, s nem is érdekel a megtérülési idő....szeretem, ha valami a lehető legtökéletesebb, így nem sajnálok 150-200-e Ft-ot végleges szigetelés kialakításához.....persze ha az teljesen felesleges, akkor azért elgondolkodom, hisz nem vagyok a pénzem ellensége.
Előkerestem az építés fényképeit.
S szarufákra ugye ráment egy 18mm-es OSB lap.
Erre tettem egy párazáró fóliát
Erre jött rá a 18cm vastag PIR táblás szigetelés (ez is párazáró, hisz a szoba felöli oldala alukasírozott, míg a kinti oldala alukasír + fólia
Mivel a szigetelő anyagot több mint 1 évig tároltam, s a letakart fólián keresztül a napfény bejutott és helyenként roncsolta a felső fólia réteget (azt a sárga fóliát), illetve az öntapadós rész nem minden esetben zárt rendesen, így úgy döntöttem, hogy az egész szigetelt réteget lefedem egy bramac párazáró fóliával.
Ez látszik a 3. képen. A bramac fóliát csak az öntapadós alu szalaggal ragasztottam össze. Tudom, hogy nem biztos, hogy tökéletesen meg fog maradni több éven keresztül, de majd megnézem egyszer a cserép alatt...
Ezt követően ugye jöttek a távtartó lécek/hevederek, majd erre keresztbe a cserépléc, cserép....
Igyekeztem a szoba felől kifele nézve az OSB-től egy tökéletes párazáró tető héjszerkezetet kialakítani....
...A jövő héten mindenképp szeretném eldönteni, hogy hogyan folytassam a belső részt tovább.
Tervezőm nincs, aki eddig tanácsot adott, az még csak számítási példákat sem hozott fel....
A példátokat olvasva arra is gondoltam, hogy mi van akkor, ha a teljes 15cm-es vastagságban a szarufák közötti részt ezzel az "EPS"-el töltöm ki. Odaragasztom az OSB lapra és a gerenda-EPS találkozásánál PUR habbal tömítek.....majd ezt követően a szarufák belső síkjában lezárom az egészet egy fóliával........majd keresztléc és gipszkarton....
Szerintem figyeltem :) Teljesen o.k., hogy a szarufák fölött párazáró réteggel ellátott PUR szigetelés van. Azért írtam, hogy a 18 centis PUR jobb bármilyen más anyagnál mert így 0,125 W/m2/K-nél tart, bár valószínűbb az általad számolt 0,139-es érték. Így valóban igaz, hogy a példádban szereplő +21/-5 fokos esetben a határfelületen a gyapot hőmérséklete 12 fok, ami már necces lehet.
Én csak annyit írtam: szerencsés, hogy PUR a 18 centis réteg, mert különben sokkal problémásabb lenne a további szigetelés. A példádnál maradva, ha 0,04 W/m/K-es anyagból lenne a 18 centis réteg, akkor a határfelületen a gyapot már csak 9,2 fokos lenne...
Ha a PUR + 10 cm EPS + 2x5 cm gyapot a rétegrend, akkor PUR/EPS határnál 10,3 fok lesz, EPS/gyapot határnál meg 15,7. Ez viszont már egy viszonylag normálisan kivitelezett belső párazárás mellett megnyugtató.
Az egész tetőtérben 3 kisszoba van kialakítva. A szigetelendő felület szobánként kb 3 x 4 m, tehát nem vészesen nagy. A legdrágább anyagokból is kijön max 200ezerből...
Ez egy 10 éves ház. Eddig használt anyagból volt a tető, s most nyáron lett újraépítve. A földszinten 50 cm-es vályog + téglafal van, míg a tetőtérben 38cm -es porotherm téglafal...
A következő lépés lesz majd 2-4 év múlva a külső homlokzat szigetelése...
Szeretném maximálisan jóra megcsinálni a tetőszigetelésem, hisz sok-sok évre tervezem az ittlakást...
Az megoldás lehet -e, hogy a gerendák közét 15cm es üveggyapottal kirakom, majd párazáró fóliával lezárom, felteszem a vízszintes párnafákat ami 5-7 cm vastag és ezt is kitöltöm üveggyapottal, majd ezt is lezárom párazáró+ hőtükör fóliával ...s ezt követően helyezem fel a gipszkartont amit eltartok a fóliátől kb 0,5 cm távolságra....?
"Ha, netán nem PUR-PIR hab van a tetőn most, akkor kicsit jobbra változik a leányzó fekvése."
Épp a 18 centi vastag PUR miatt teheti meg, hogy a szarufák közé további szigetelést rakjon. Ha más - szintén párazáró - anyag lenne a PUR helyett ugyanilyen vastagságban, akkor biztos lenne a pára miatti cumi a 15 centis gyapotban... Abban viszont max igazad van, hogy 5-10 centi gyapot reálisan kivitelezhető belső párazárás mellett még rendben lesz.
Ha vastagabbat akar (15+5 centi), akkor megfontolandó először ~10 centi EPS-t beragasztani a zsarufák közé (pl. Tytan Styro 753-mal gyorsan és szépen meg lehet csinálni), utána még mehet a 10+5 cm gyapot, meg persze a párazárás. Ezen a tetőn sok hő nem fog távozni :)
a táblázat az írja, hogy hőátbocsájtási tényező 0,125 W/m2 x K
Te más értékkel számoltál (0,025)
A szarufák közötti szigetelésnek hangszigetelés is lenne a feladata.... de főleg a hőszigetelés.
Pénzt nem sajnálom rá, s ezért is szeretném a lehető legjobban megcsinálni.
A kivitelezést magam végzem, mert nem igen találkozok megbízható mesterrel...
Ha tudom a szakmai fegyelmet a párazárással, akkor azt maximálisan betartom.
Sajnos nem ismerek olyan oldalakat, ahol ilyen leírások vannak....ha kell, akkor dupla fólia réteggel oldom meg a gipszkarton alatt a párazárást.
Minden elismerésem a segítőkészséged iránt.
Máris a vendégem vagy egy virtuális italra, hisz elgondolkodtató sorokat írtál...
A mániám az, hogy szigetelni, szigetelni és szigetelni.... Ha tudsz nekem ajánlani olyan leírásokat ahol a tetőtér gipszkarton alatti párazárásáról olvashatok, akkor azt nagyon megköszönöm
Akik eladták nekem ezt a szigetelő anyagot, nem mondták, hogy a szarufák közötti részt nem tudom így szigetelni.
Elvileg kintről nem jön be a pára. Bentről meg elvileg nem mehet kifele a pára, mert a gipszkarton alatt lenne a hőtükrös fólia vagy csak síma fólia...
Ha mégis kimenne a pára, akkor lehetséges, hogy ilyen vastag szigetelésben megtörténjen a páralecsapódás?
csak egyszerű laikusként tudok gondolkodni a szigetelések területén, mert nem tanultam soha, s nem is a szakmám...
Elolvastam az utóbbi hetek hozzászóléaid...úgy tűnik, hogy érted is amit írsz. A kérdés csak annyi, hogy van-e időd arra, hogy nekem részletesen válaszolj és segítséget nyújts.
Ha privátban felvesszük a kapcsolatot, akkor nem leszek hálátlan
köszönöm
...ha privátban golndoklkodol, akkor majd én írok neked ha megadod az elérhetőséged, ugyanis ez a mail címem már több éve nem működik....másik nincs, csak céges...azt meg nem akarom nyilvánosságra hozni
Tegnap egy építész konferencián volam, ahol az egyik kiállítóval hosszasan sikerült beszélnem a talajszint alatti szigetelésől. Mondtam neki, hogy itt a fórumon próbálok okosodni, és hogy az XPS vagy akár az általuk is forgalmazott kék, geotextillel ellátott, nútos kialakítású cuccot tenném körbe a házon, és indítóprofil nélkül tennék rá 14 cm vastag grafitost a vízzárás felett.
Erre azt modta, hogy most jön ki nekik egy olyan, kültéri falra való szigetelőanyaguk, ami 0,02..0,023-as lamda érrtékkel rendelkezik. Ez azt jelenti ugye, hogy akár a 16 cm-es grafitos (0,032-es lambda) helyett elegendő lenne 10 cm-es ilyen anyag.
Itt van róla infó, kiváncsi lennék a hozzáértők véleményére!
az vele a baj, hogy jelenleg nem letezik modszer az olcso eloallitasara. tehat baromi draga, es nem csak azert mert kulonleges es el lehet adni dragan, hanem azert is mert tenyleg draga eloallitani.
Persze. Különben az alumíniumtömb lenne a legjobb hőszigetelő, hiszen végtelensok végtelenül vékony hőtükörfóliából áll, ha éppen matematikusan szemléljük.
Ami meg a grafitos hőszigeteléseket illeti: a rendszerhez tartozó ragasztók jól tapadnak rá, nincs velük gond. A fokozott felmelegedés miatt a tisztán grafitos anyagoknál a hőtágulásból adódtak problémák, ezért lett kifejlesztve a Grafit reflex.
Nekem most a déli oldalon fel van rakva egy ilyen árnyékoló dűbelekkel a falba csavarozva.
Ha erre a falra felkerül 12cm hab, akkor az hogy fogja bírni a terhelést? Nem fog benyomódni, vagy ilyesmi? Mégiscsak egy hungarocelre kerül a kemény fal helyett a nyomás.
Sziasztok Németeknél jártam mult héten és Egy jó nevü kazángyártónál láttam egy 3cm szigetelést ami egy 2megawattos! kazánt szigetel kívülröl /kézmeleg éríntés/ha ez a szigetelés a piacon lenne nem lenne energiafelhasználásunk.Finganál a wc és 3 hónapig nem kellene fűtést indítani !!!!????????
Külön köszönet azoknak akik eddig segítettek nekem a tanácsokkal.
Az érthetőség kedvéért készítettem egy képet és ráírtam a méreteket.
A rétegrend kintről befele:
- bramac betoncserép
- cserépléc 3 cm
- 5 cm légrés a szarufákkal párhuzamos ellenlécezés miatt
- bramac tetőfólia (párazáró)
- BACHL párazárő táblás hőszigetelő lap 18 cm vastag
- BACHL párazáró fólia
- OSB lap 18mm
- szarufa 15 cm vastag
eddig látszik a képen...
Most akarom elkészíteni a tetőtér belső kialakítását. Nem akarok látszó szarufákat. A tetőterembe tökéletes szigetelést akarok létrehozni.
A további elképzelésem a következő:
A szarufa vastagságában szigetelést helyezek el, ami 15 cm vastag. (közetgyapot, üveggyapot???)
A szarufára merőlegesen 5 cm vastagság keresztlécek lesznek egymástól 40 cm távolságban. Így ezek a keresztlécek vastagságában is akarok szigetelést.
Az így kialakított felületet le akarom zárni párazáró fóliával, majd közvetlen gipszkartont felhelyezni.
Szeretném kikérni a véleményeteket....az előző tetőm esetében a gerendák közötti közetgyapot penészedett, igaz ott nem volt tetőn kívüli szigetelés....
Ajánlottak nekem hőtükör fóliát a gipszkarton alá.....ajánlottak nekem a gipszkarton és a hőtükör fólia közé fél centi légrést is (a lécezésre 7 cm széles és 0,5 cm vastag falemez csíkok a fóliától a gipszkarton eltartása)
Ha tudtok, kérlek segítsetek, hisz a jövő héten kell az anyagokat megvennem a gerendák közé, s azt követően a szigetelést is szeretném csinálni.....lassan itt a ballagás és a szobáknak kész kel lennie...
Az első gondolatom az volt, hogy vakolás előtt csinálni, lehajtani pár centit és rávakolni. A kőművesek lebeszéltek róla, szerintük lerepedne az a vakolatdarab.
Akkor marad a vakolás után a vakolatra ragasztás. Erre találtam megoldást.
1) Fekete mezgaz fólia, ezt megvehetem különböző szélességekben, és toldásmentes lehet. Ezt valami tubusos ragasztóval (mint a fenit link) fogom felragasztani a vakolatra.
2) hőtükros fólia. Ez kisebb szélességekben kapható, ezt kétoldalú ragasztóval rögzítem, a toldásoknál meg a hozzávaló szalaggal is leragasztom
[padlásfödém szigetelésnél párazáró hőtükör fólia alá légbuborékos fólia kell-e?]
Sziasztok!
Földszintes családi háznak szeretném megoldani a padlásfödém szigetelését. 2 féle mennyezet van, sima gipszkarton, illetve nem tudom mi a spéci neve, de hágatott fagerendás födémnek hallottam már, szóval kb 20x30cm alullátszó fagerenda, s azon deszkák. Mint kiderült a födém szigetelését az előző tulaj csinálta, ami olyan lett amilyen. Jelenleg van a padláson szigetelés a következő rétegrenddel: - sima fekete nejlonfólia össze vissza ráhajigálva az üveggyapotra, van ahol nincs is (pl garázs), - üveggyapot különböző vastagságokban, általában 30cm (garázs felett kb csak 10-20cm) - sima átlátszó fólia, összevissza az üveggyapot alatt, - gipszkarton/deszkázat.
Jelenleg a ház igen rosszul működik: Nyáron pl a garázs iszonyat meleg volt, a többi lakórész még elment. Most télen van egy szobánk, ahol konstans 7-8 fokkal hidegebb van, annak ellenére, hogy van egy jól működő, hatékony fűtési rendszer (puffertartály, amit kondenzációs kazán, és a kandalló fűt, kollektorra előkészítve). Én a 130m2ház + 40m2garázsra (amibe nem érdekel a hőmérséklet, csak 1 radiátor csinál kb 12-14 fokot) a havi 40E-es gázszámlát soknak tartom (30cmYtong+10cmpolisztirol). A hideg szobánk (leghátsó tér) is hágatott födémes, ha ki van nyitva az ajtaja, akkor érezni, hogy ott fúj ki a házból a szél, ami egyébként az 5m-es garázsajtón (legelső tér) jön be, a garázs a házzal egybe van építve és beltéri ajtó válaszja el, semmi küszöb, stb. (nocomment...) E szoba felett még a legalsó fóliaréteg sincs megcsinálva jól a széleken, érzem is a levegő mozgását a sarkokban. (Tél közepén észrevettem "ázást" az egyik wc-ben-> a padláson páralecsapódás volt a cserép alatti fólián, onnan fojt le a víz a hőszigetelésen keresztül...)
Én most rendbe akarom tenni a födémszigetelést. A következő rétegrendet akarom kialakítani: - páraáteresztő hőtükör fólia (hőtükör a padlástér felé, hogy nyáron ne jöjjön "le" a meleg), - kb 40cm üvegyapot konstans mindenhol, - párazáró hőtükör fólia (hőtükör a lakótér felé, hogy télen ne szökjön ki a meleg), - gipszkarton/deszkázat.
Ha jól megcsinálom majd a széleket is (hogyan kell jól?), akkor remélem nem fog majd a hidegszobán már átfújni a szél, de lehet, hogy azt a beltéri ajtót is ki kellene cserélni egy kültérire, de azt még meglátom, hátha első körben a jó födémszigetelés miatt "nyomástartó" lesz a dolog, s max a kandallókémény felé, illetve a konyhai páraelszívó szellőzőjén fog csak majd a levegő kimenni (ezt látnám most jónak, mert akkor erre a pára is el tud menni).
KÉRDÉS: A gipszkarton/deszkázat és az erre rakandó hőtükör fólia közé tegyek-e egy légbuborék fóliát?
Mert a nálam okosabbak azt mondják, hogy: "A belső párafékező réteg is lehet hőreflektáló. Itt a cél a téli fűtési energia bent tartása. A reflektáció csak akkor működik, ha a fényes felületű fólia és a belső burkolat (pl. gipszkarton) között légrés van. A légrést lehet biztosítani távtartó lécezéssel vagy légbuborékos fólia használatával. Ha a légrés nincs biztosítva, azaz a belső burkolat közvetlenül a hőtükrös fóliára van helyezve, akkor a fólia nem sugárzott hővel, hanem átadott hővel találkozik, amit nem tud viszszatükrözni."
Szóval szerintetek is kell-e ez a légbuborék fólia, ha igen, mi a kialakítás módja?
Milyen típust ajánlanátok
- (légbuborék -> ez gondolom mindegy) - párazáró hőtükör (alsó), [pl solflextél 132Ft-ért, de jó lenne ide egyébként a solflex nyár 234-ért ami légbuborékos? ennek "jó oldalán van" a buborék? így ugye nem kellene külön buborék fólia, ha az kell] - páraáteresztő hőtükör (felső) [solflexlélegző 360-ért, ami mérsékelten páraáteresztő (páraáteresztése: 230g/m2/24 óra; hővisszaverő metallizált fólia a diffúziós fóliáknál kisebb páraáteresztéssel bír, de a lökésszerűen feldúsuló párát a geotextil réteg megköti, nem engedi visszacsepegni) jó lehet ide? vagy mastermaxDalu (páraáteresztése: 1500g/m2/24h) 1000-ért aranyárban?]
Járdának megvan az a funkciója, h ha jó felé (kifelé) lejt, akkor elvezeti az esővizet a lábazattól. Ha tetszik a kavicságy, akkor csinálj föld alá egy betonlapot, és arra tedd a kavicsot... Szerintem.
A lábazat hőszigetelését meg lehetne úgy oldani, hogy a vízszigetelés alatti részre XPS- rakok, majd erre indítósín, és egyéb nyalánkságok nélkül az XPS-sel megegyező vastagságú EPS-t rakok a padló szintje fölött 40-50 cm magasságig, és az egészet egybe hálózom/glettelem? Később aztán a fal többi része is kapna hőszigetelést, akkor a már meglévő EPS "ál-lábazatra" rákerülne még egy réteg EPS, hogy szintbe hozza a fal hőszigetelésével, ami vastagabb lesz, mint a lábazati hőszigetelés. Eredetileg az egészet XPS-ből gondoltam megcsinálni, de drága volna, és sok XPS menne pocsékba a szabásnál, ezért agyalok más megoldáson. Az XPS-t inkább lefelé vinném a terep alá, a vízszigetelés fölötti részt meg lehetne grafitos EPS, még az is olcsóbbra jönne ki. A lábazat tereptől mért első 30 cm-re persze mindenképpen XPS volna a csapóeső, felszivárgó nedvesség és társai miatt
Szigetelő anyagokban az anyagba bezárt levegő szigetel. Általános iskolás fizika órák, ugyebár. Innentől irreleváns szigetelés szempontjából a testsűrűség. Lásd plö aerogél. :)
Rosszúl írtam, elnézést! A 10 centis tekercses cucc 5 m2-re elég, ha jól tudom. A táblás 3,6 m2/ csomag, bálában 6 db van, 60x60x100 a bála mérete. Tehát sokkal tömöttebb!
A tekercses átmérője sokkal kissebb (összetekerve) és ahogy írtam 5 m2 re elég. Ergo sokkal kevesebb anyag van benne ha jól számolom. Valamivel olcsóbb is.
Már megbocsáss, de az hogy az üveggyapot nem sokat ér, az legalábbis marhaság. Ha normálisan van kivitelezve (rétegrend stb) pont annyit ér (vagy többet) mint a kőzetgyapot.
Sziasztok szerintetek sima fagyálló csempe ragasztó megfogja a vakolható kőzetgyapotot a páraáteresztés nem érdekel csak a hangszigetelés miatt teném a falra illetve az a speciális helyzet áll fenn hogy már van a falon kemény 3cm hungarocell erre menne fel a gyapot dübellel javithat ez igy a hangszigetelésen.
Bojler hasznos kWh.... 1 kWh gáz 14,9 Ft a hatásfok ~80 % >> 18,6 Ft 1 kWh vezérelt villany ~31 Ft a hatásfok ~95% >> 32,6 Ft>> Így a 18,6/32,6 >> cirka 57%
Visszakanyarodnék ehhez a számításhoz - van arról esetleg tapasztalati adat, hogy a gázkazán villamos segédenergia-igényével (szivattyú, ventillátor) együtt hogyan alakulnak a költségek, vagy az nem számottevő tényező?
Azért gondoltam így, mert akkor a padló szintje alatt kb. 40cm-en keresztül eléggé jó lenne a kiemelés szigetelése is. Arra gondolok, hogy kevésbé veheti fel a hideget a padló ebben az esetben.
Úgy néz ki, hogy XPS-ből nem tudom megoldani a magas ára miatt, csak az a max. 10cm férne bele a keretbe, amit írtam korábban. Ebben az esetben inkább halasszam el a lábazat szigetelését, és ha lesz rá keret, akkor inkább egyben, 15-18cm XPS használatával oldjam meg a szigetelést?
Esetleg a másik kérdésemmel kapcsolatosan is tudnál javaslatot tenni? Lehet baja az EPS szigetelésnek, ha a lentiekben leírtak szerint ragasztjuk fel?
A ház kiemelése kb. 80cm lesz. Lehetséges-e az, hogy a kiemelésre felragasztott XPS-re (10cm-t tervezek) kívülről ráragasztok még EPS lapot úgy, hogy mondjuk az kb. a kiemelés közepéig menne, és így úgy néz ki majd kívülről, mintha csak 40cm lenne a kiemelés. (a falon 20cm EPS lesz).
Nem a fagy, májusi móka volt. Polisztirol ragacs volt, aztán a falon ott maradt szépen, meg mint egy kéreg a tetején is egyben volt, bontásnál. Közte a grafitos lifegett. Másodikra: LB Klebespachtel, még fentvan...
A következő rétegrendet gondoltam ki a ház aljzatával kapcsolatosan, és azt szeretném megtudni, hogy ennek van-e így értelme, kell-e változtatni rajta valamit:
- Feltöltés
- Sicofol fólia 1mm-es
- 10cm XPS
- 15cm vasalt szerelőbeton
- 20cm EPS100
- Padlófűtés
- 6cm aljzatbeton
Azt nem tudom eldönteni, hogy az XPS-nek van-e értelme, vagy inkább a szerelő betonra rakjak 30cm EPS-t? Azért gondoltam, hogy XPS-t rakok a szerelőbeton alá, hogy az aljzat felől talán kevésbé fognak áthűlni a válaszfalak.
Még egy kérdésem lenne, a ház kiemelése kb. 80cm lesz. Lehetséges-e az, hogy a kiemelésre felragasztott XPS-re (10cm-t tervezek) kívülről ráragasztok még EPS lapot úgy, hogy mondjuk az kb. kiemelés közepéig menne, és így úgy néz ki majd kívülről, mintha csak 40cm lenne a kiemelés. (a falon 20cm EPS lesz).
mikor lábazat és homlokzat is szigetelésre kerül mi a megengedett sorrend?
-Lábazati XPS ragasztás
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
Ekkor már minek az indítósín?
Az XPS teteje is jó indításnak...
Az EPS-t pedig hálófordítással+vízorossal indítod.
vagy lehet így is:
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
-Lábazati XPS ragasztás
Tehát a lábazatot lehet későbbre hagyni?
Lehet...
A másik kérdésem, hogy mi van akkor ha egy terasz miatt nincs már lábazat? Akkor elmarad az indítósín és az "erkély" padló índítja az XPS-t? A terasz feltörése jelenleg kizárva.
Az alsó 30 cm-t (ami a padlón van) XPS-ből, mert a teraszró az EPS feltudja szívni a vizet.
mikor lábazat és homlokzat is szigetelésre kerül mi a megengedett sorrend?
-Lábazati XPS ragasztás
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
Ekkor már minek az indítósín?
Az XPS teteje is jó indításnak...
Az EPS-t pedig hálófordítással+vízorossal indítod.
vagy lehet így is:
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
-Lábazati XPS ragasztás
Tehát a lábazatot lehet későbbre hagyni?
A másik kérdésem, hogy mi van akkor ha egy terasz miatt nincs már lábazat? Akkor elmarad az indítósín és az "erkély" padló índítja az XPS-t? A terasz feltörése jelenleg kizárva.
20-30centi szélesen feltöröd az aljzatot, és alámész a szigeteléssel, amíg tudsz. Ha kihagyod, késöbb még rosszabb lesz megcsinálni. :)
Ezt én úgy oldottam meg, h a terasz is szerelő betonon van, kapott szigetelést, ami a homlokzati szigeteléssel összeér, majd erre ment még egy beton réteg, majd rá a burkolás.
Amikor lábazat és homlokzat is szigetelésre kerül mi a megengedett sorrend?
-Lábazati XPS ragasztás
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
vagy lehet így is:
-Indítósín
-Homlokzati EPS ragasztás
-Lábazati XPS ragasztás
Tehát a lábazatot lehet későbbre hagyni?
A másik kérdésem, hogy mi van akkor ha egy terasz miatt nincs már lábazat? Akkor elmarad az indítósín és az "erkély" padló índítja az XPS-t? A terasz feltörése jelenleg kizárva.
Én is azt hittem, amíg le nem szedték... de a ragacs a falon ott volt, tapadt! A grafitoson sehol! ÉS a háló is könnyedén lejött, egyben a vakolattal, a táblákról. Nem bírtam ki és nem hittem az új szakinak sem, ezért mikor felrakta az új cuccot, rá egy hétre megbontottam a garázs hátulját! És az ott maradt! Csak, dűbellel, ragaccsal, hálóval és vakolattal (régi és új) egyben jött! megérte, mert megnyugdottam :)
4 éve szigeteltük a házat, sajnos akkor még nem találtam rá erre a topicra, csak később, így 8cm ment csak fel. mivel most ablakcsere és egyebek miatt is itt-ott hozzá lesz nyúlva a homlokzathoz felmerült bennem: lehetséges lenne a mostaani szigetelés+nemesvakolat fölé/elé felteteni még 4-5cmnyit? Most Eps van fent ragasztva, dübelezve.
Kedves nopánick, a 35266-ban felvetett trvemről mit gondolsz? Még mindig ezen agyazok. Csináltam egy sokkal egyszerűbben kivitelezhető verziót is, bár itt nagyobb hőhíd lesz sajnos. (Úgyis a kivitelező dönt majd persze) Itt is leverném a vakolatot és tennék annyi kőzetgyapotot amennyit a kéményig ki tudok vezetni. Két oldalról pedig ferdén és alul illesztésre bevágott habot tennék olyan távolságba ami már biztonságos.
Hát én nem értek hozzá,csak benyeltem, lehet egyedi: annó vettem korrektnek mondott kereskedőtől (ismerem ezer+1éve) 8cm grafitost a házamra, és a másik korrekt kivitelező aki közös ismerős volt rakta fel.
"Még dűbelezni sem kell, mert olcsóbb" és x méterig (bocsi nem tudom) felesleges állítólag, csak x méter felett kell, no én házam alatta volt :(
Megvettem és felrakták!
Egy év sem telt bele hívtam a kivitelezőt, mert külön mozgott a szigetelés (igaz egyben, de külön a faltól!!)
Rá akart utulag dűbelezni... elzavartam (mert fizessek is érte neki) Hívtam egy nem helybéli szakit, aki leszedte, és újra rakta (na persze jó pénzért és új anyagból!) nem csak dűbelezte, más drágább ragaccsal. Ez volt 3éve és most, minden oké...
Hali Te most tényleg képes vagy körbeásni a házat a sávalap ajáig? A sávalap szélesebb mint a rajta lévő zsalukő és egyenetlen ahogy gép kiásta ott ,hogy ragasztod fel?
Nagyon jó a topik,sajnos még az elején vagyok csak a visszaolvasásnak,de már rágom át magam rajta!Addig is szeretnék kérdezni!
Adott kiccsaládom háza,amit most újítunk fel.Cél egy alacsony energiafelhasználású élettér kialakítása.Külső fal B30-as tégla,erre Austr. grafit exp. 16 cm-es szigetelés kerül,ablakcsere 3r faablakokra.Kérdésem lenne,hogy a tető-külső fal csatlakozásánál,ahol a talpszelemenen túlnyúlik a szarufa,ott hogyan tudom hőhídmentesen,tömören megoldania szigetelést?Valamilyen térbeli rajzra lenne szükségem,ha tudtok ilyet,nagyon megköszönném!
Illetve másik kérdésem:A ház 50 éves,10x10m-es alapterületű,teljesen alápincézett,szuterénes,tehát a pincefödémem felső síkja kb 120-130 cm magasan van a földtől.A pincefal külső oldala nem szigetelt sem a föld alatt sem a föld felett.Milyen technológiai megoldást javasoltok utólagos szigetelésként a föld alá?
Érdekes a ház egyébként,most bontottam meg a belső burkolatokat a cseréjük miatt,és 40 centis homok/salak feltöltést találtam alatta....vagy ez csak nekem különös, akkoriban így működött?Ide milyen szigetelésrendet javasoltok?Életképes ötlet a duzzasztott perlit/lépésálló szigetelés/ vasalt aljzatbeton/burkolat rétegrend? Hogyan tudom minimalizálni a hőhidat a belső teherhordó falaknál a pince felé?
Köszönöm válaszaitokat,ha pedig már volt róla szó,rúgjatok fenékbe!
Lehet, hogy csak nem jegyezték meg, biztos a megfelelő ragasztót adták.
Az én tapasztalatom szerint a normál polisztirol ragasztásánál használt -egyébként megfelelő minőségű- ragasztó, a grafitos esetében kevésnek bizonyult, ezért én erősebbet szoktam javasolni.
Otthon előző tulaj felapplikált 5 centi simát. Erre én szeretnék tenni még 15 centit. Így lenne 20 centi a szigetelés, pth38-al majdnem 60 centi lenne a fal. Ehelyett teszek rá 12 centis (2x6cm) grafitost, amivel nyerek 3 centi vastagságot. Nekem nem mindegy.
"A grafitos vagy grau... stb. szerintem nem tud annyival többet, hogy megérje az árkülönbsége, illetve más ragaszó is kell mint a sima EPS80-hoz".
Tényleg más ragasztó kell? Megrendeltem az Austrotherm grafit reflexet és hozzá a Baumit polisztirol ragasztót. akkor most ez jó hozzá vagy sem? Ilyet sehol sem láttam hogy grafitos EPS ragasztó.
Jogos és igazad van, de ha van hely, én a kivitelezés - esetleges - buktatói miatt, a simából raknék vastagabbat. Így az ár és az eredmény ár is kb ua marad.
Ezeket az értékeket az előhabosítás és majd a formahabosítás paraméterei határozzák meg, azaz a kis előhabosított gömböcskék között milyen kohézió van. ennek hatása lehet a hőszigetelésre dehogy mennyi azt nem tudom ...
Én megcsinálnám zöldtetősre. :) Itt is azt csinálta egy suli: vízszigetelés (lefolyási lehetőséggel), majd rózsaszín szigetelő tábla, erre megint vízszigetelés, majd rá 10 centi föld. Szerintem zseniális.
Nem akarok kötözködni, de ez akkor sem oké, hiába van utána az idézett mondatod.
Eladom az 1 éves Mazda2-esemet, 20.000.- Ft-ért. Fontos, hogy ez csak tájékoztató adat, sok mindentől függ (hány darab 20ezres). Pontos adatot csak a pénz átszámolása után tudok mondani...
Le lehet irni, pl. hogy "ezzel a szigeteléssel már nagyon jó hőátbocsátási tényezője lesz a falaknak". Megsimogatod az ügyfél buksiját, de mégse nézed hülyének.
Alacsony energiás épületet régi épületből kihozni elég macerás, hacsak nem akarja elbontani a fél házat. Ha meg mégis ezt akarja, akkor a falszigetelés lesz a legkisebb tétel a dologban, tehát -ahogy leirtam- csúsztatás ezt leirni.
Amit idéztél "-jelben szerepelt, nem véletlenül! Illetve utána van írva: "...Fontos ezek csak tájékoztató adatok, sok mindentől függ (nyílászárók - fűtésrendszer - egyéb szigetelések) pontosat, csak az adott épületre készített épületenergetikei és páratechnikai számítások elvégzése alapján mondható."
"14cm-es szigetelésnél, már "alacsony energiaszintű" épületet kapsz
20cm-es nél már "passzív ház" az eredmény."
Ez azért igen erős csúsztatás. Egy felület jó szigetelésétől még nem lesz valami alacsony energiaszintű, légyszives ird mellé (ha már magatokat reklámozod), hogy ehhez szükséges x cm födémszigetelés, y üvegezésű nyilászáró, z cm lábazati hőszigetelés, stb...
10 cm-t elsősornak és azt dübelezném is, a maradék 6cm-t eltolt kiosztással második sornak
(dübel adja a tartást és nincs a dübelnek hőhídja illetve a táblák éle közti hőhídat is kiküszöbölöd)
A grafitos vagy grau... stb. szerintem nem tud annyival többet, hogy megérje az árkülönbsége, illetve más ragaszó is kell mint a sima EPS80-hoz.
14cm-es szigetelésnél, már "alacsony energiaszintű" épületet kapsz
20cm-es nél már "passzív ház" az eredmény. Fontos ezek csak tájékoztató adatok, sok mindentől függ (nyílászárók - fűtésrendszer - egyéb szigetelések) pontosat, csak az adott épületre készített épületenergetikei és páratechnikai számítások elvégzése alapján mondható.
Sokféle van, polisztirol, kőzetgyapot, akár nád... minden attól függ milyen falra megy, mit akarsz elérni, és természetesen a pénzügyi lehetőségektől.
Nem a "gyártó" a lényeg akitől vásárolsz, hanem az hogy mint rendszer be legyen vizsgálva a szigetelés! Együtt működjön és garanciával, megfelelő "papírokkal" rendelkezzen.
"... Az olcsón, felelőség nélkül eladott Homlokzati Hőszigetelés később komoly gondokat okozhat Önnek. A nem ellenőrzött minőségű polisztirol benyomódhat, a homlokzaton látszódhat a lapok illesztése, a ragasztó átüt, a vakolat kifakul, esetleg foltosodik. Pedig a minőségről meggyőződni nem is olyan nehéz. Összegyűjtöttük hogyan tudja ellenőrizni a Homlokzati Hőszigetelés minőségét akár egy házi mérleg, és egy mérőszallag segítségével!..." idézet: http://www.isotech.hu
Itt különben találsz táblázatot is, hogy milyen falra mi az a minimum ami kellhet...
Anyámék 64m2 lapostetős házát hogy lehetne hőszigetelni? Most olvastam valahol, hogy rá mehetne XPS, és arra geotextil és ennyi. nekem nem túl szimpi ez a megoldás.
jelenleg sehol sem ázik be. Asszem salaktöltés + betonréteg, meg bitumen, és pici kavics van most a tetőn.
Valami olcsó megoldás lenne jó...gondolom előbb kéne a tetőt szigetelni, mint a falakat, mert a meleg felfelé száll.
Hát nem tudom, így körbe bélelni túl meredeknek tűnik nekem. :-)
Ez így nem lenne jó?
Leveregetném mögötte is a vakolatot (2-3 centit nyernék vele). Vennék vakolható küzetgyapotot (ez úgy tudom tűzálló) de 14-15 cm vastagot, és kettévágnám hosszában. A két 25 cm széles darabokat mögé ragsztanám. A két darabnál pedig sziszifuszi munkával megpróbálnám kivágni (ha nem is ilyen szépen illeszkedve) a görbületet. Előtte és utána pedig meghetne a grafitos 12 cm hab. A lényeg az lenne, hogy a kéményhez ne kelljen nyúlni, túl nagy hőhíd se maradjon ott mögötte, és persze a legfontosabb a biztonság.
A másik probléma az, hogy utólag beépített műanyag ajtóknál, ablakoknál alig van a tokból 4 cm. Itt ha elhagyom a befordulás szigetelést akkor onnan fog hülni a fal. Ha meg csak pl. 2cm-t teszek az nagyon kevésnek tűnik. Egy ablak fényképe mellett az egyik erkély ajtónál lévő méretek rajza.
Közben van itt még két probléma a távolságokkal. Az első a gáz kémény. Nem szigetelt, sima saválló aluminium kémény. Csak 4.5cm-re van a vakolt faltól jelenleg. 12cm-es grafitos menne a falra, de ugyebár itt probléma van. :-(
Igen, a lábazat tégla, tipikus 60-as évekbeli ház. Most (repedezett és elvált) beton burkolat van rajta, az lejön, a vízszigetelés ellenőrizve és javítva lesz, majd ezután megy rá az xps.
Kb. 5cm szigeteles lehet rajta, de tervben van, hogy tovabbi szigeteles kerul ra, csak nem az iden. Ezert gondoltam, hogy addig is kezdeni kellene valamit a lyukakkal...
Megfelelő portalanítás és alapozás után simán ragasztható a habbal, majd dőbelezés és glettelés. Kérdezd meg, hogy a szigetelésre adott árajánlat tartalmazza-e az alávakolás költségét is, ami kb 4-600 Ft/ m2 + anyag
Szia Mekk Elek! Ha hiszed, ha nem, nekem is ez tűnt logikusnak, mégis a megkérdezett, energiatanúsítványunkat készítő ember, azt mondta, hogy a további érték kiszámítása egy napi mérnöki munkát jelent :-) Ezek azok a titkok, amire nem tudok mit mondani. Arra pedig, hogy a lábazati szigetelés és a padló alatti szigetelés összeadódik-e, nem tudott mit mondani...elfogadom, hogy ez egy bonyolult szakma. Igyekszem már nem lovagolni ezen a témán, hiszen a ház enélkül is felépül talán, és úgyis a tényleges fűtésszámla beszél majd, és nem a számítások, de mégis reménykedem, hogy egyszer megvilágosodok ebben a padló vonalmenti hőátbocsátás témában.
Sima cement alapú ragacs esetén is megvan kötve gyári előírásban, h vacak felületet elöbb vakolni kell. Hab sem csodaszer, egyenes felületre nagyon jó. Egyenetlenre a cement alapú sem, mert sok ragacs fogy.
Az attól függ mennyire egyenletlen a felület, de a kivitelezőnek + bevétel, neked meg kiadás a + vakolás.
Ha 2-3 cm-t is vakolni kellene, azt a vastagságot inkább kihézagoljuk XPS-ből, cekaszos vágóval vágott, megfelelő vastagságú lapokkal, mert nem mind1, hogy a vakolat vagy a szigetelés tölti ki a hiányt.
A következő kérdésben kérném a véleményeteket. A lábazat belső oldalán és vízszintesen 1m-es sávban tervezzük szigetelni a lábazatot a fal betonmagjának hőhídja miatt. Kívülről a lábazaton 90cm (35cm a talajszint felett, 55 cm a talajszint alatt) lenne zártcellás hőszigetelés. A fal belső oldalának és a padlónak a hőszigetelése összeér, azaz hőhídmentes. Ebben az esetben mekkora haszna lehet a lábazat belső oldali hőszigetelésnek?
Azt neztem, hogy a hazunknal a teglak par centit tullognak az alapon, es alul latszanak a lyukak. Gondolom ez valamennyit ront a hoszigetelesen. Mit lehetne ezzel kezdeni? Nyomjam ki purhabbal?
"Mi van akkor ha nem 10 cm a szigetelés, hanem 12, vagy akár 20? Akkor Te hogyan számolnál?"
A táblázat kiválasztott soráról/oszlopáról készíts egy grafikont kockás papírra,
majd hosszabítsd meg a vonalat a még vastagabb hőszigetelések irányába. Túl sokat nem tévedhetsz, hiszen a táblázatban sem halálpontos értékek vannak, csak saccolásra készült.
Biztos, hogy jó ötlet az edig kizárógagosan használt U érték mellé bevonni az ugyanazt, de fordítva jelentő R értéket?
Tudom, hogy szakemberek mindkettőt használják, mert van amikor könnyebb az R-rel számolni, de elképzelek magam előtt néhány fórum olvasót, aki lassacskán már kezdte úgy érezni, hogy majdnem mindent ért, erre előjön ez az R érték...
Lábazati hőszigetelés ügyében beszélgettem a leendő kivitelezővel. Szóba került a ragasztás módja is, ő azt modta, hogy a pur habbal nincsenek túl jó tapasztalataik az egyenetlen felszínre (vakolatlan tégla) történő ragasztással kapcsolatban. Szerinte előtte vakolni kellene a felületet, ha pur habbal akarunk ragasztatni. Igaza van?
Szia nopanick! Neked sincs tovább az a padló vonalmenti hőátbocsátást mutató tabella? A kb.10 cm szigetelés az utolsó oszlop. Mi van akkor ha nem 10 cm a szigetelés, hanem 12, vagy akár 20? Akkor Te hogyan számolnál? Már napokat eltöltöttem tavaly olyan táblázat keresésén, ami tovább van, de nem találtam. Nagyobb szigetelésnél, passzívháznál hogyan számolják? Mi van akkor, ha nem csak a padló alatt, hanem a lábazaton is van 10-10 cm szigetelés? Ilyenkor nem adódik össze? Mert ha nem, akkor teljesen feleslegesnek tűnik mindkét helyen szigetelni.
Ha tudsz erről valami okosságot, ne fogd vissza magad :-).
Akkor jobb lehet, mint 2.8-as, mert ~60%-os páratartalom, és átlag 20 fokos belső hőmérsékletnél, csak nagy hidegben (~-8 foktól) volt egy kicsi (<1 cm-es) páracsík az üveg alsó részén, leengedett redőny mellett. És az sem mindegyiken, csak ahol nincs fűtőtest az ablak alatt.
Idén nyáron szeretném megcsinálni/megcsináltatni a családi házam homlokzati ill. padlás hőszigetelését.
A ház ~60-as években épült, több ütemben és elég vegyes anyagokból emiatt gondolom az egyes falak hőtechnikai szempontból is meglehetősen eltérőek. Kezdetként gondoltam célszerű lenne csináltatni egy hőkamerás vizsgálatot h lássam mi a valós helyzet.
Mire érdemes odafigyelni, esetleg megbízható cég kontakt?
Az ablakok 1.1-es argon töltésű UNIFA típusúak. Társasházról beszélünk a plafon szigetelés így nem játszik (fűtött tér van felettünk). Inka 24K kondenzációs kazánunk van 34 fokos előremenővel (bőven kifűti a lakást még a legnagyobb hidegben is).
Ha redukálom a munkát és kizárólag a lépcsőket építem újra (rossz a lejtésük, megáll rajta a víz) akkor a képlet ez lenne? Hol szerepel a szigetelés magassága?
2,2 (R?)x17(hőlépcső?)x5,98m(előlépcsők összesített hossza)/1000x192(napok száma)x16(???)/0,8(kazán hatékonyság?)/9,44(gáz energia tartalma)
Még valami, páraáteresztő fólia esetén van amire figyelni kell, ill. ajánlott márka típus?
Járda építés? 3x10 cm esetén ~ 25cm-s vázra tervezzek?
Arra is gondoltam, hogy nem alakítok ki járdát, hanem amikor pl kéményt akarok ellenőrizni, akkor viszek magammal egy ill. 2 OSB lapot és rakom le magam előtt. ( persze úgy hogy ne sérüljön meg a páraáteresztő fólia)
Felettünk még 3 emelet van... A ház nem járulna hozzá az alsó rész megváltoztatásához. A lábazat még elmegy... Amúgy a fal belső oldalán inframérővel mérve a padlósík +0,5m az a falrész az ami jelentősen hidegebb. Ezért gondoltam arra, hogy talán érdemes lenne a lábazatszigeteléssel foglalkozni.
Segítséget szeretnék kérni az alábbi szigetelési témában:
Lakásunkhoz tartozik egy kertrész, ahová 4 darab ajtón lehet kimenni a képeken látható módon. A külső és belső padlósík között 40cm a szintkülönbség. A műkő lépcsőszerkezet nincs hőszigeteléssel elválasztva a belső padlószerkezettől, a két szerkezet egymáshoz kapcsolódik az ajtók alatt. Ebből kifolyólag a belső oldalon a padló meglehetősen hideg. Próbálkoztunk már betenni a laminált parketta alá 0,5cm vastag hőszigetelő parkettaalátétet, de ez csak kismértékben emelte a padló hőmérsékletét.
Érdemes lehet lebombázni ezeket a lépcsőket és helyettük újat készíteni, de már XPS lappal elválasztva a belső tértől? Mekkora megtakarításra számíthatunk a komfortérzet javulása mellett?
Más: Érdemes e egy kb 50cm magas pozitív lábazatot képezni ~4cm vastag XPS felhasználásával az ajtók között (a fal teljes magasságú szigetelése nem megoldható). Megtérülne ez a beruházás ésszerű idő alatt?
A lakás paraméterei: alapterület: 110m2, belmagasság 3.2m falszerkezet 64cm nagyméretű tömör téglából. Jelenlegi állás szerint kb. 1850m3 gázt fogyasztottunk el az elmúlt 1 év alatt fűtésre, meleg vízre, főzésre (2 felnőtt, 2 gyerek télen kb napi 50-50% 20-21 fok belső hőmérséklet mellett).
Vizezni kell az eszközt, és óvatosan csinálni. Ha oda kerülsz, próbálgasd egy kicsit, amíg belejössz. Nem a friss betonon kell dolgozni, kicsit várni kell vele. Halad az ember a betonozással, aztán néha visszamegy a korábbi járdalaphoz megcsinálni ezt a glettelést. Ha túl sokat vársz, a rászórt cement nem köt össze a betonnal rendesen, és télen felfagy.
Betonozás után vársz egy kicsit, max fél órát, ez az időjárástól, betontól is függ. Cementel beszórtuk mindenütt, simítás (ez amolyan mázat hoz létre a betonon), a végén élek simítása, természetesen a zsalu bent marad. Ha van esetleg henger valamimintának, az mehet utána, ha kicsit meghúz a felület.
Segítséget szeretnék kérni az alábbi szigetelési témában:
Lakásunkhoz tartozik egy kertrész, ahová 4 darab ajtón lehet kimenni a képeken látható módon. A külső és belső padlósík között 40cm a szintkülönbség. A műkő lépcsőszerkezet nincs hőszigeteléssel elválasztva a belső padlószerkezettől, a két szerkezet egymáshoz kapcsolódik az ajtók alatt. Ebből kifolyólag a belső oldalon a padló meglehetősen hideg. Próbálkoztunk már betenni a laminált parketta alá 0,5cm vastag hőszigetelő parkettaalátétet, de ez csak kismértékben emelte a padló hőmérsékletét.
Érdemes lehet lebombázni ezeket a lépcsőket és helyettük újat készíteni, de már XPS lappal elválasztva a belső tértől? Mekkora megtakarításra számíthatunk a komfortérzet javulása mellett?
Más: Érdemes e egy kb 50cm magas pozitív lábazatot képezni ~4cm vastag XPS felhasználásával az ajtók között (a fal teljes magasságú szigetelése nem megoldható). Megtérülne ez a beruházás ésszerű idő alatt?
A lakás paraméterei: alapterület: 110m2, belmagasság 3.2m falszerkezet 64cm nagyméretű tömör téglából. Jelenlegi állás szerint kb. 1850m3 gázt fogyasztottunk el az elmúlt 1 év alatt fűtésre, meleg vízre, főzésre (2 felnőtt, 2 gyerek télen kb napi 50-50% 20-21 fok belső hőmérséklet mellett).
Hőtechnikai dologból annyiból van jelentősége, hogy a megfelelő kialakitás engedi forogni a levegőt a ficakban, tehát nincs annyira hideg hatása annak a résznek.
Az építkezés 88-ban törént, akkoriban nem ilyen szempontok szerint ment a tervezés :)
Mindemellett érdekes, hogy az akkori klasszikus üveggyapot 10-15 cm-ben a mai kőgyapotok ugyanazon vastagságában minimum a dupláját tudja (legalábbis a tapasztalataim ezt mutatják)
Ha van egy kis barkácsolási tehetséged, akkor érdemes kivülről visszaszedni a cserepet, felhajtani a fóliát az ablak körül, és kivülről megtömni gyapottal. Vagy a másik verzió a purhabos megoldás, amit te is irtál...
Sajnos nem volt lehetőség elkerülni a tetőablakot, mert ez egy tetőtér beépítés, ahol nem minden helység éri el a tűzfalakat és ha már választani kellett, akkor inkább a fény...
Igazából nem passzívházzal szeretnék veresnyezni, csak a saját, viszonylag régi stílusú épületünket szeretném a lehetőségekhez és a pénztárcámhoz igazítani.
Nincs rá jó megoldás...a tetőtéri ablak egy potenciális hőhid... teljes szintet kell építeni normális ablakokkal és azzal nem lesz probléma... nincs olyan tetőtéri ablak és megoldás ami alacsonyenergiás vagy passzívházas beépítést tenne lehetővé...
Szeretnék tanácsot kérni a beépített tetőablakunkkal kapcsolatban.
A minap érkezett meg az infra hőmérőm, amivel azt a kellemetlen megállípatást tettem, hogy a tetőablak beépítésénél (a tető megszakításánál) sokkal hidegebb a burkolat, mint körülötte (kb 5-6 C-kal hidegebbet mérek ezeken a felületeken).
Ez sajna azt hiszem, hogy vsz ott vagy nincs, vagy nagyon kevés a hőszigetelés. A szarufák közé vannak beépítve az ablakok nyilván. A széleinél nem tudom, hogy mekkora légrés van, ahová nem került szigetelés. Alapvetően kettőt gipszkartonnal, egyet meg lambériával burkoltattam körbe.
Milyen megoldás lehet arra, hogy ott pótoljam a hiányt? Jó lenne bontás nélkül...
Arra gondoltam, hogy ejtenék pár 6,8-as furatot és purhabot fújnék be, majd glettelés, de nem tudom, hogy ez jó-e, meg a lambériát nem szívesen fúrkálnám meg.
Rajta vagyok a padlás tér szigetelésén köszönöm a segítségedet! Még kérdeznék egy utolsót ha lehet A poroterm 30-as falamon 10cm szigetelés van érdemes még 10centit feldobni? Csak azért mert az ablak csak 1,1kw és ott úgyis elszökne a meleg nem?
A talajba kerülő, meg a talaj felett minimum 30 cm magasságig beépített hőszigetelőanyag csak alacsony vízfelvételű hőszigetelés lehet (pl XPS) erről nem fagy le a vakolat. A talajpára meg nem tud földúsulni 30 cm felett. A terepszint alatt még érdemes esetleg felületszivárgót betenni a szigetelés mellé (pl dörken lemez) Ez meggátolja, hogy a talajnedvesség a szigeteléssel érintkezzen.
Sajnos csak most tudom felvenni az éppen egy hónapja elejtett fonalat (nem részletezném az okokat).
Ha még emlékszel, egy három részből (homlokzat, tetőtér, melléképület) álló hőszigeteléses kérdéscsoport homlokzati hőszigeteléses részének jutottunk el a végére.
Ide kapcsolódóan (konkrétan a lábazat hőszigeteléséhez kötődően) lenne még egyetlen, közben felmerült kérdésem - persze, ha megengeded - aztán folytatnám a másik két témacsoporthoz tartozó kérdéseimre adott válaszaidra való reagálással.
Tehát: ha a lábazatot a korábbiakban megbeszélteknek megfelelően, jó mélyen a talajban leszigetelem oldalról, akkor a taljból elvileg felfele haladó talajpárával mi lesz? Vagy nem okozhat problémát, nem kell vele foglalkozni? "Elméletem" szerint az eddig szabadon álló (nem szigetelt) lábazati részen szépen ki tudott párologni (legalább is a nagyja); most valószínűleg nem fog tudni. Nem fogja ez a lábazati szigetelés lefagyását eredményezni?
Esetleges légrés hagyása a két féle szigetelés (homlokzati, lábazati) között?
Bádogos vállalkozó haverom mesélte, hogy pár éve egy iskolára tettek fel sárgarész csatornát. Mire körbeértek a felrakással (ketten csinálták), az elejéről ellopták a csatornát :D
Egy haver kérdezte tőlem, hogy hogyan védje meg biztonságosan a tolvajoktól az új autóját. Mondtam neki, hogy egyetlen (majdnem) biztos módszert ismerek: fesse le az autóját rózsaszínűre nagy lila pettyekel, karcolja rá minden üvegre a monogramját, majd minden karosszériaelem közpére üssön egy nagyot kalapáccsal. Ha ezután soha nem hagy benne értékesnek látszó tárgyat, akkor a riasztó vásárlás akár el is hagyható.
Szóval a réz esőcsatorna jó magánházra is, de ne felejtsük el kívülről lefestni olcsócsatorna-színű festékkel
(aki meg villogni akar a szomszédok előtt, az tegye fordítva ;)
H tarifa: törvényileg van, mindehol elérhető, napi 24 órában, de csak a fűtési szezonban adják, okt. 15 és ápr. 15 között, ,KB 29 Ft/kWh. Ezen időszakon kívül is jön rajta áram, csak akkor nappali áramtarifával számolják el. Nem csak levegő-víz, vagy víz-víz hőszivattyú, hanem levegő-levegő hőszivattú is köthető rá! Azaz egy hőszivattyús split klíma is, hogyha 2 fokos külső hőmérséklet és 20 fokos helyiség hőmérséklet esetén legalább 3-as COP értéke (jósági foka) van a berendezésnek. Egy csúcskategóriás klímának ilyen paraméterek mellett 4,8-as COP értéke van, ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint a felébe kerül ezzel a klímával a fűtés 2 fokban, mint a legjobb kondenzációs kazánnal. -10 fokban is 3,77 ennél a típusnál a COP, azaz ekkor még mindíg majdnem fele áron fűt, mint a kondenzácis kazán. Igaz, ezen klímák ára 350 k felett van, és csak egy helyiséget lehet vele megoldani. De egy átlagos kategoriájú inverteres hűtő-fűtő klíma ezt a 3-as COP-t simán tudja 2 fokban.
A napi 20 órában biztosított, (napközben 2x2 órát szünetel), hőszivattyúkhoz kínált, 30,4 Ft/kWh körüli áram tarifa neve: GEO tarifa, és csak az ELMŰ-ÉMÁSZ területén lehet igényelni, de ezek a sima hőszivattyús klímákhoz nem kaphatóak, csak a levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúkhoz. Előnye: nyáron is adják, tehát a hűtés nem 47 hanem 30,4 Ft-os árammal számolódik el.
Semmi gond, nem vettem úgy hogy nekem akarod bizonygatni az aereco hatékonyságát.
Biztos jó dolog én is gonoltam rá sőt rekuperátorra is hogy jó lenne. Én azért is írtam hogy más is olvassa el és esetleg hozzám hasonlóan próbálja ki az ablak résszellőzőjét. Az ablakok beépítése után úgyis festeni kell, egy pár hónap próbaidőt megéri várni vele hogy hogy alakul a pára ill penész megjelenik-e.
Az én tapasztalataim még csak fő fűtési szezonra vonatkoznak az átmeneti időszakban már lehet hogy kevés lesz illetve még nincs fönt a szigetelés.
Vakolható kőzetgyapot drága, és sajna alá is kell vakolni,mert az előző mester görbe falat rakott. Igy munkadíjjal kb 11-12000/ m2. Ez nem kevés.
Eps olcsóbb, de a pára áteresztése miatt, nem igazán bízok benne. Az OPEN rendszerek pedig vetekszenek a kőzetgyapot árval, és minőségben csak a gyapot a tartósabb. Mondjuk ezt 500-al olcsobban ragasztják.
Ezen okok miatt gondoltam a szerelt homlokzatra. Ezt ács ismerős 2200/m2 áron szerelné + anyag + állványozás.
Sokat olvastam a topicot, de arra nem találtam meg a választ, hogy milyen burkolatot érdemes tenni az szerelt /átszellőztetett homlokzatra/. A betonyp lapra lennék kiváncsi leginkább, hogy azt hogyan lehet elmunkálni, vagy ami nekem a legjobban tetszik fugahézagos megoldást, hogy lehet kivitelezni szakszerűen. A Cembrit honlapján láttam rá megoldásokat de azok nem igazán nevezhetők olcsónak. Kb a duplja mint az itt emlitett kb 6000 ft-os fal m2.
A PTH 38-as falra mennyi hőszigetelést javasoltok? A fal síkjától a 12-13 cm az maximális méret ami szerelt homlokzat mélysége lehetne.
- kondis kazán miatt kell új "kémény", erre kell épitészterv+kéményseprő hozzájárulás (tökmindegy, hogy csak a rendszerhez adott 100/60-as csövet dugod ki a tetőn)
Az inditóidom és a tetőn kivüli idom kb 20-20e Ft, a közbenső méterek 10e Ft körül vannak.
- kémény átvétel (37e)
- EPH vizsgálat (5-20e)
- nyomáspróba a rendszeren (ez nem biztos, hogy kell, szolgáltatófüggő) 20e
Tehát a bürokráciára nyugodtan számolj rá egy százast, meg a kéményre is. És akkor még a kazán ára...
Ezen a kazánon még gondolkodom. Pláne, ha lesz valami támogatás fűtéskorszerűsítésre. Számolni kellene, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 40-45 fokos előremenővel fűtsek, annak meg lehet, hogy 30 fok alatt lenne a visszérője a tél nagy részében, azzal lehetne sokat nyerni. Ahogy kiszámoltad, ha 30e ft, körüli a megtakarítás ezzel, akkor csak a kazán megtérülése lehet 8 év körüli, de azt nem tudom, mi kell még hozzá, új kémény, ilyesmi...
Megnéztem most a villanyszámlát, 27,9 Ft-ra jön ki a vezérelt ára nálunk. 1 havi fogyasztás 130 kWh körül van (~3600 Ft, évi ~43000 Ft). Egy gáz vízmelegítő 40-50e ft-nál kezdődik. Ha ennek 40%-át meg tudom spórolni, az 17,5e. Ez jó irány lehet ezek szerint, azt viszont megint csak nem tudom, hogy a villanybojlerrel ellentétben, a gázosoknak mennyi az éves karbantartási kts-e. Illetve ha elromlik...
A sima lemez tökéletes, ahogy alattam irták. Mondjuk nekem a vakolások miatt van "élkanalam", ami lényegében egy 90 fokban meghajlitott lemez, nyéllel ellátva. (1100 Ft)
Dilatációnak szerintem használj 1 cm-es polifoamot, az akár bent is maradhat. Az osb/deszka/egyéb dilatáció-képzővel az a baj, hogy jó eséllyel letördeli az éleket. Ha mégis ilyet teszel be, akkor fóliát rakjál köré (esetleg olajjal kicsit bekenni) és könnyebben kicsúszik. De ilyenkor is várj egy hetet, akkor már elég szilárd lesz.
Mi egy sima kis lemezt szoktunk ívbe meghajlítani, úgy, hogy meg lehessen rendesen fogni, azzal szépen le lehet sarkítani, illetve a hajlítás alakjától függően "bármit" kihozni. Persze gondolom ezt kültérre gondoltad, pl. járdára.
Hülye azért nem vagyok (talán), nem véletlenül írtam, hogy "a párakondenzáció hőjével együtt". Erre több forrás is a gáz hőenergiájához képest max. +11%-ot mond (google, első pár találat), tehát ha a kazán mondjuk a gáz fűtőenergiájának 95%-át hozza át a hőcserélőn, ehhez még kondenzációval nyer pl. 8%-ot, máris 103%-nál vagyunk.
2009. április 1-től végre Magyarországon is elérhető a kedvezményes H áramtarifa,
melyet hőszivattyús berendezések üzemeltetésére lehet igénybe venni.
Az EDF-DÉMÁSZ "H" promóciós csomag célja a megújuló energiák, valamint
a környezettudatosság elterjesztése keretében új hőszivattyús fűtési rendszerek beruházásának támogatása.
A kedvezményes tarifa kizárólag EDF-Démász szolgáltatási területén vehető igénybe.
Általános tudnivalók a H tarifával kapcsolatban
Bármely NIBE hőszivattyú üzemeltetéséhez igényelhető a H tarifa
A H programban részvevő berendezések telepítése esetén a hőszivattyúk külön almérőn keresztül csatlakoznak a villamos hálózathoz
Az H programban kínált villamos áram naponta legalább 20 órán keresztül a felhasználó rendelkezésére áll
A hőszivattyús rendszernek, amennyiben engedélyköteles hőforrást (kút, függőleges talajszonda) használ, rendelkeznie kell bányakapitánysági-földszonda létesítési engedéllyel vagy vízkút létesítési Zöldhatósági engedélyel
Max. 3x80A csatlakozási ponttal rendelkező ügyfelek igényelhetik
No ezt akkor majd meglátom, ha szigetelnék is, rövid távon tuti csak a korábban nem burkolt részt bontanám, az kb. 45 m2, oda rá is férne.
Kazán: nem tudom mennyi a mostani hatásfoka, de nem lehet túl jó, van vagy 20 éves a kazán, de inkább 30. A kondenzációsokra meg 100 feletti százalékokat mondanak a párakondenzáció hőjével együtt. Így is csak max. 25%-ra tennéd a javulást? Az alacsony hőfokkal fűtés is dobna talán ezen, jó nagy öntöttvas radiátoraim vannak, szemre rendesen túlméretezve, vastag csövek, rengeteg vízzel.
A villannyal tényleg duplája a gáznak? Vezérelttel megy a bojler. A gázkazán helyéből adódóan nem is gondolkodtam a gázzal való fűtésen, mert szerintem messze van a fürdőszoba (kb. 15 cső kellene). Esetleg a jelenlegi villanybojlert lehetne puffernek használni? De az is 9 méter cső. Nem tudom így megérné-e.
Hővisszanyerős szellőző: legjobban a konfort vonz benne. Tudom, mennyivel jobbat alszok nyáron, nyitott ablaknál, mint ilyenkor. Hiába szellőztetünk ki minden lefekvés előtt...
Persze ez is csak saját munkában, minimális költségvetéssel készülne.
Klíma: nem tudom, van-e annyira jó a ház szigetelése (most elsősorban a padlóra gondolok), hogy működjön. Persze olvasom, hogy van akinek jól szuperál, de az sincs kizárva, hogy ahhoz már bővítenem kellene az elektromos kapacitást, az pedig esetleg a villanyóra kerítésre szerelésével is járna, ami megint jó ki plusz kts. Ez meg ha jól sejtem, nem mehet vezérelt áramról, bár ennek utána kellene járni.
"Ha jól gondolom, nem nagyon érné meg már felbontani/szigetelni a padlót."
Amire sokan nem gondolnak:
ha a padló hőszigetelése a jelenlegi alapszintről FELFELÉ történik, akkor nem csak a szoba belmagassága lesz kisebb (ez önmagában még nem szokott gond lenni), de az összes ablakpárkány, mosdó, radiátor, ajtó szemöldökfa, stb szintén "lejjebb kerül" ;)
Nem tudom, hogy milyen magas vagy, de nálam pl már 10-12 centi padlósík emelés után változtatni kellene a frizurámon némelyik ajtó magassága miatt ;)
Már megfogadtam párszor, hogy végigrágom magam a számításaidon, de eddig a lustaság győzött...
Azt kiszámolnád esetleg nekem, hogy mennyit nyernék a padló szigetelésével?
Jelenleg 0 cm szigetelés van alul, a padlószint kb. 20-25 cm-re van a külső talajszinttől. Kb. 70 m2 (~8*9 m). A fal már rendben van (24 cm eps) a padlás is (30 cm gyapot), lábazat 12 cm xps, a talajba 35-40 cm-re leeresztve, ablakok 1,1-es üveggel kb. 6 m2, 1 fal szomszéddal közös, szellőztetés egyelőre az ablakokon. Jelenleg 3-5 m3 gáz fogy (régi FÉG kazán), ez szinte csak fűtésre, főzés nem nagyon, melegvíz villanybojlerről.
Ha jól gondolom, nem nagyon érné meg már felbontani/szigetelni a padlót. A ház kb. 1/3-a pár éve lett burkolva, így nem is szívesen tenném. Most jut eszembe, talán a fürdőszoba alatt van pár négyzetméteren pár centi szigetelés, amikor csináltattam, még nem olvastam az itteni fórumokat...
Amin javíthatnék tehát:
- gázkazán cseréje valami modern kondenzációsra (alacsony hőfokkal simán tudnék fűteni, most 2-3 órára kapcsol be naponta, 18-21 fok között tartva a hőmérsékletet), de félek, hogy sok lesz a karbantartás/alkatrész költsége, a jelenlegi megelégszik 2-3 évente kb. 10e Ft-tal.
- hővisszanyerős szellőztető, ezen rajta vagyok, házilagos kivitelezésben
- padlóba vagy 20 cm szigetelés, ezt mint írtam, nem hiszem, hogy megérné a macerát...
hmmm azt hiszem kis félreértés kerekedett. szóval nyilván nem neked akartam erőltetni az aereco-t nyilván más helyzete van a házadnak/lakásodnak nagyobb légköbméter, esetleg a teregetést is meg tudod jobban oldani mint én. csak megjegyeztem hogy nálam (ahol bizonyos körülmények adottak, és a teregetés is a lakótérben zárt ablaknál történik) nem ér sokat a résszellőzés. nyilván ennek ellenére nem poénból van ez kitalálva, csak a topictárs helyében nem várnék tőle túl sokat. (jobb pozitívan csalódni, jobban esik egy nagy rakás pénzt megspórolni, mint kiadni, amikor nem számít rá az ember) egyébként 1 nagy előnye van a az ablakra szerelhető aereco-nak: lehet megpróbálni nélküle élni, de ha nem megy akkor tél közepén kis felfordulással is meg lehet órák alatt oldani a telepítést. ha neked nem kell örülj neki! erre sem kellett költened. :-)) (ismételem nem vagyok náluk %-ban szóval ha valahol kell, bátran ajánlom, de feleslegesen tényleg nincs értelme szórakozni vele)
Ha +20 cm gyapotot raksz fel az kb. 6-8 év alatt térül meg ...a hőszigetelő anyag árától függ...
feltételezem most van a padláson 10 cm gyapot vagy vele egyenértékű hőszigetelésed van fent.
a fal B30+10 cm EPS-80 Nikecell.
ablak 3 kamrás müanyag, U=2.8 -s
4 cm XPS a lábazaton , a padlóba nincs szigetelés
Ha gázzal fűtenél 217eFt/év körül lenne, ha +20 cm kerül a padlásra akkor kb 192eFt/év lenne az éves fűtési költséged gázzal, mostani árak mellett. (Ezen tételkbe benne van a melegvíz díj).
kb 1677m3 gáz kellene a mostani fűtéshez.
+20 gyapottal ez 1479m3/év
Erősen hőhidas a padló, és az ablak is ha nem 1.1 üveg van benne . Ha 2.8 -s az üveg akkor megéri csak az üveget cseréltetni ha elbírja a távtartója az ablaknak.
+20 gyapottal +üveg cserével (1.1) ez 1241m3
Valószinüleg a terasz, nincs elválaszva a háztól ezért erősen hőhidas ott még valamennyi hőveszteséged van.
Ha a padlóba lehetne rakni hőszigetelést , mert a burkolat felszedhető és nincs alatta betonozva és csak homok van alatta akkor a homok kiszedésével lehet helyett csinálni a hőszigetelésnek és a betonnak. Nem ismerem a rétegrendet mia van ott.
Ha bekerülne +6 cm EPS mindenhova a padlóba +az elözöekben felsorolt cserék meglennének akkor akár 844m3 gáz/év is lehetne a fogyasztásod...ami 100eFt körül van a mostani gáz áron...
válassz a 34714 kérdésre .Nos mellékelve egy moricka rajz Ez egy egyszintes, beépítetlen padlásterű ház, Ablakok minősége 2005-ben beépitett müanyag ablak padlón nincs szigetelés.nincs padló fütés szigetelve csak az erszdeszkáig van lábazaton 4cm szigetelés lábazat és a terasz között no szigetelés melegviz gázbojlercsinálja ez havi /6000ft/ feleségemmel ill nem rég született 4hónapos fiunkkal lakjuk házunkat kb 24c' szokot lenni a lakásban
igazábol arra lennék kiváncsi, ha nem is annyira tökéletes a szigetelésünk el lehetne hagyni a vegyestüzelést....mert ugy gondolom egy ekkora háznál mint irtam rengeteg szenet tüzelünk el és már kicsit elegem belöle.... a régi fa ablak nyáron cserélve,+ 20cm gyapot padlástéren.igy mennyi lenne kb gáz fogyasztásunk,mostani viszonylatokhoz képes
előzetes:Üdvözlet.Van egy 80m2-es házunk,jelen esetben szénnel fütünk 2000ft/mázsa.téli szezonban 60mázsa megy el.mellete +kb 8000ft gázdij havonta.szeptembertől-áprilisig ez cirka 200000 ft téli szezonban. A házunk le van szigtelve 10cm nikecel,ill müanyag ablakok mindenhol,hiába fütök szénnel minden nap,hajnali orákba a házunk kihül 20c'-ra vagy alá.... gáz bekapcsol és ez a havi 8000ft. Tavassszal lesz annyi pénzem hogy a tetőteret leszigeteljem 10cm üveggyapottal,nem tudom ha megkapja a gyapotott a tető akkor merjek e ugy nekivágni a következö télnek hogy csak gázzal fűtenék.már nagyon elegem van a szénből és vele járó mocskolódással.Valaki azt mondja vegyek fát de már a fát is 18000 ft/m3-ért adják,meg azt gyakrabban kell pakolni ,mint a szenet. Meg azt is beszélik ki fával tüzel elhaszál 1m3 havonta,vagy még többet.A gáz folymatos drágulásával lassan arányosan emelkedik a fa,ill szén ára is.....próbálunk sporolni de mennyire van értelme?
a másik forumon irták hogy gyapottal kellene még szigtelnem.kérdésem még az lenne hogyha 30cm gyapot kerülne fel a padlásra,ennél a háznál ha csak gázzal fütenék 200000ft-ból kilehetne hozzni a téli szezont,igazábol nem tudom hogy a következő téli szezonba vegyek e szenet,vagy csak gázzal fütsek.tudnátok egy körülbelüli számitást végezni.......lábazat is szigetelve van
Az előbbi fotón látható volt egy rozsdás ereszcsatorna darab az enyém is ilyesmi illetve sok helyen hámlik róla az előző festék szerintetek érdemes ezt lecserélni ha már úgy is fel lesz állványozva a ház? utána érdeklődtem 600ft körül van métere 30-40000ft lenne az egész házon. lefesteni is belekerülne egyharmadába szerintem, viszont lehet hogy 3 év múlva kilukadna vagy csúnyán átütne a rozsda rajta.
Nálamnál sokkal szakavatottabb, hozzá értő mesterektől idézve:
A szigetelés a felragasztás után, esetlegesen 1 szezont is "elvisel" hálózás+glettelés nélkül. Az esetlegesen nap okozta sárgulást (a habon) hálózás előtt meg kell finoman csiszolni.
Glettelés után 1 szezont megint kibír minden gond nélkül, a színezésig.
Én egyelőre nagyon is elégedett vagyek ezzel a résszellőző funkcióval igaz novembertől haználom, a gond szerintem akkor lehet mikor kint sincs túl hideg viszont párás a levegő kint is. Egy szobában csak egyet hagyok ilyen állásban általában a kisebb ablakszárnyat és egész jól kordában tartja a párát. a gumi tömítés mellet 1-2mm körüli rés lehet nem több. a raj viszont sokkal jobban bejön. egyenlőre nincs szükség aerecora úgy érzem.
Köszönöm a tippeket, nagyon hasznosak voltak. Azt hiszem egy bizonyos rész az amit én a "kézügyességemmel" el tudok végezni és egy másik amihez már szakember (kőműves) kell majd. Hogy szabad hosszabb ideig maradnia egy szigetelésnek? Teszem azt feldűbelezem a habot én, de ezzel a hálózással már mestert bíznék meg (már ha vállalja így egyáltalán valaki) akkor meddig maradhat "csupaszon" hab a falon? Úgy tudom a tűző napot nem szereti az EPS.
10-es vastagsághoz (XPS/EPS) és 12-es vastagsághoz (XPS/EPS) milyen dűbeleket, élvédőket és indítósíneket kell venni? Nézegetem a katalógusokat, de itt aztán van mindenféle méret.
ez így van nálam is! egy baj van. ha párásodás van (pl teregetés) ez a funkció kb a marketing kategória mert igazából nem ér szinte semmit. nálam ezt a gondot A***CO oldotta meg.
Schaumari Gyüttment: én első körben a nappaliba tennék a***co-t és a fürdőbe egy párakapcsolós ventit. ha meg tudod magadnak oldani a beépítést akkor ez eddig kb 23 000 ft és én a helyedben kivárnék hogy van e szükség további légbeeresztőkre avagy sem. ami fontos hogy a fürdő akkor legyen levegő szempontból bármikor átjárható (vagy nincs küszöb, vagy egy szellőző vágása az ajtón)
A másfél cm szerintem elég sok, ott már sok energia veszik el.
Az enyémen csak pár mm, éppen annyi hogy a gumi szigetelést éppen fellazítja a kerettől. A kilincsen érezhető határozott pontja van fölfelé 45 fokban. Úgy tudom ilyenkor nem mabisz biztosított az ablak de azért nem nyitható és kiemelésgátlója is működik. Régebbi ablakaimnál is próbáltam de ott nincs a kilincsnek fix megállása 45 fokban és azon érződik hogy csak félcsukásban van a vasalat. Pl a fölső sarkát be lehet nyomni nem fogja semmi lehet hogy könnyebben bemennek rajta ha akarnak.Alányúlnak és kiugrasztják a még éppen fogó helyeken.
150e-ből házilagos kivitelezéssel szerintem összehozhatsz egy alap szellőztetőt, csövezés, ventilátorok, sőt, lehet belefér egy egyszerű (házilagos) hőcserélő is.
A kilincset fordítsd a bukó és a nyíló közti állásba (45°), akkor ha van résszellőzés 1-1,5cm-ert fog lötyögni az ablakkeret a tokban, de nem nyílik ki.
ha azt akarod hogy homogenen egyforma legyen a fal hoszigeteltsege, akkor ahhoz hogy a betont felhozd a speci tegla szintjere, nyilvan sok hungarocell kell ra.
mas kerdes, hogy mennyire baj, ha a pth38+10cm az baromijo, beton+10cm az meg csak eleg jo. elsore en is azt mondanam, hogy nincs ezzel semmi baj.
de az biztos, hogy a beton vonalaban hidegebb lesz belul a fal valamennyivel.
"2. Gondolkoztam azon, hogyan oldjam meg a ház szellőzését (szellőztetőrendszerre nincs pénz, az ablakok nyitogatásával meg kimegy egy csomó hő). Arra gondoltam, mi lenne, ha a lakószobákba 1-1 Aereco légbevezetőt (lezárható) tennék, a konyhába, fürdőszobákba meg 1-1 Aereco páraszabályozós légelvezetőt? (A WC-kben már van elszívó ventillátor, a konyhában meg páraelszívó.) Ha jól számolok, összesen 100-150 ezerből ezt meg is lehetne oldani, kérdés, van-e értelme."
Ebben a cikkben számomra elég furcsa dolgokat írnak amiket nem igazán értek a vastag hőhidak címszó alatt, segítetek megérteni?
pl azt írják "a vasbeton pillér mellet annál vastagabb hőszigetelést kell alkalmazni minél jobb a mellette lévő tégla hőszigetelése." (Én úgy gondoltam a vasbeton a gyenge keresztmetszet és ehhez kell kiszámolni a szigetelést)
"Egy B30 as falnál 1 cm expert is elég de korszerű téglákra 8-10 cm sem túlzás."
Ezek szerint egy viszonylag homogén de gyenege szigetelésű fal pl B30 as fal sokkal élhetőbb házat eredményez mint egy modern téglából épült amiben van néhány betonpillér?
Úgy tudom elképzelni, hogy színezés (festés) előtt beszórják egy igen vékony réteg eps ragasztóval valahogyan (speciális szórópisztoly?), tehát házilag el lehet felejteni hogy sikerülhet.
Mivel ezeken gondolom nincs háló: ki szoktak-e lyukadni izmosabb jégesőktől?
Korábban már kértem és kaptam Tőled tanácsokat szigetelés ügyben.
Most is azt kérem,hogy segíts nekem,ha tudsz!
Régóta követem a fórumot,de inkább zavarosabb lett a kép,mint korábban. Nevezetesen a födémszigetelésnél lettem egy kicsit tanácstalan. Régi típusú fa födémem van-deszka,légrés,deszka és sár elrendezésben. Szeretném szigetelni,de nem tudom,hogy a szigetelés alá tegyek-e párazáró fóliát vagy sem? A teteje oké,oda páraáteresztő lesz.
Talajvíz és árvíz nem jöhet szóba, a talajból felszivárgó víz ellen pedig mindenképpen csináltatnék egy utólagos vízszigetelést. Néztem a falátvágásos módszert, azzal 8000.-/fm lenne. Ez kb. 400Eft + ktg.
De akkor biztosan ok a vízszigetelésem.
Hangsúlyozom, nem a vályog mellett vagyok hanem a kisebb hitel mellett :)))
Szóval egy vályogházat megközelítően ugyanolyan jól hőszigetelni legalább kb 200e Ft-tal többe van,
de még ezután sem lesz ugyananyi a gázszámlád soha, mert a vastag falak lopják a forintot a talaj felé egész télen (a talaj kb 12 fokos, te meg folyamatosan próbálod a falad 20 fokon tartani a fűtéssel). Mondjuk lehet belülről is párazárni+hőszigetelni a falakat (újabb forintokért)...
Persze elméletileg létezhet AKKORA árkülönbség két (minden egyéb szempontból) egyforma jóságú ház között, hogy még így is érdemes a vályogot választani ;)
"Vályogház-olcsó... falak hőszigetelése (itt jön képbe a grafitos rendszer)"
Rossz a megfogalmazás.
Helyesen:
Vályogház-olcsó... de ezeknél csak a nagyon jó páraáteresztésű hőszigetelés jöhet képbe (pl.kőzetgyapot), ami viszont marha sokba kerül.
És mivel a falak jó vastagok, marha sok a téli hőveszteség a falak és az alap között (de legalább nyáron hűvösebb ugyanez miatt).
És mivel a ház marha régi, ezért nem vagyok biztos abban, hogy tökéletesen összefüggő a vízszigetelés a fal és az alap között, márpedig ha nem az, az marha sokba kerülhet az alulról vizesedő fal miatt. (ezért ha a vályogház frissen van festve, meg sem veszem, ugyanazért, amiért frissen festett használtautót sem vennék ;)
-EPS-el való 12cm-es szigetelés mennyibe kerül teljes anyagfelhasználással (EPS, ragasztó, dűbel, indítósin, háló, köz.kat. vakolat stb) /m2, ha sk. csinálom.
-Bau..t Open-el ugyanez
Természetesen nem forintra pontos árakra lennék kíváncsi, csak egy olyan árra amivel elsőre kalkulálhatok!
"Lehet hogy nem olyan jó az u értéke de olyan kicsi a felülete hogy a höveszteség a gázórádon kimutathatatlan."
Az ytong hőszigetelése kb 3-szor rosszabb az eps-énél. A gázórán valóban kimutathatalan, de amikor jó hideg van kint én megnézném azt a faldarabot belülről hőkamerával, azzal már valószínűleg kimutatható ;) és ha valakinek a fala maga rossz hőszigetelő (pl kevés lyukú tégla), ott az a kis darab 1/3 jóságú hőszigetelés (ytong) meglepően hideg foltot okozhat.
Igy van, ugyanugy mehet rá minden. Szemre semmit nem lehet látni se kivü se belül. Lehet hogy nem olyan jó az u értéke de olyan kicsi a felülete hogy a höveszteség a gázórádon kimutathatatlan. Gondolj bele 20x20cm-res felületröl van szó. Gondolom nem lehet olyan nagy a höhid mert belül a falon ott sem látni páralecsapódást,vagy penészesedésre utalo jeleket.
A födemet szeretnem leszigetelni egy csaladi haznal es ehhez kernek egy kis segitseget. A födem maga egy kb 10 cm vastag monolit jellegü betontalcak amibe nincs höszigeteles es azon van egy kb 3-4 cm vastag perlitbeton reteg. Ezt szertnem a padlas felöl leszigetelni. Elsösorban üveg vagy közetgyapotra gondolok.
Melyikkel erdemesebb?
Kell-e parazaras?
A teto maga nincs szigetelve es igy milyen megoldast ajanlotok a szigeteles vedelmere?
Üdv urak!Ujj fórumozó vagyok itt és lenne egy kérdésem.Ujj épitésü háznál mivel érdemes szigetelni a padlást?A plafon és a padlás között fólia és kőzetgyapot van.
Köszi, az jó ötlet, a szilárdsággal biztosan nincs is baj, és gondolom, mehet arra rá is a háló meg a vakolat. A kérdésem inkább csak az, nem lesz-e ott hőhidas a fal (mert az Ytong U-ja lényegesen rosszabb az EPS-énél).
A szigeteléssel azonos vastagságú ytongot ragasztottnk a falra kb 20x20cm-set. Ehez fúrtuk fel az udvari lámpákat.Azota még nem esett egyik sem.Talán erre felszerelheted a zászló tartódat.
28-30 fokos fal nem túl meleg? Van padlótemperálás is. Jelenleg csak ez üzemel (tesztüzemben), és ennek a felületi hőmérséklete sem haladta még meg a 28°C -t a legnagyobb hidegben sem.
De a kérdés továbbra is az, hogy akkor hogyan kéne kivitelezni szerinted, hogy jó legyen? mindegy ez már így marad :-)
Bocs nopánick, még egy kérdés: korábban már volt szó a házunk keleti oldali magas (és kiugró) lábazatáról. Valami jó régi terméskő/homokkő féle.
Az a kérdés hogy a lábazatot teljes magasságában xps-el kell-e burkolni, vagy lehet úgy is hogy a padlószinttől lefelé homlokzatival és csak a talajszint+40-50cm-től lefelé xps-el?
