Hogyan oldanátok meg két egymástól 20 méterre lévő épület fűtésének összekötését. Talajban szeretném vinni a csövet. Arra gondoltam, hogy szigetelt henco csövet vennék, amit betekernék kőzetgyapottal, majd ráhúznék egy 110-es PVC csövet. Van esetleg jöbb, vagy olcsóbb megoldásra ötletetek?
MInt látható, szivattyú teljesítményének változtatásához keresnék valami egyszerű, gazdaságos megoldást. Bármi más ötletre is nyitott vagyok. Egy motoros elzárószelep pl túl drága (25e+), és ahogy láttam, mágnesszelepek is hasonló árban vannak...
-UPS 25-30 szivattyút távolról lehet állítani, hanyas fokozaton menjen? Úgy értem hogy megbontva a kapcsolódobozt, simán átkötni a kapcsolót, vagy ez nem ilyen egyszerű?
-UPE 25-40 szivattyúhoz lehet kapni egy modult (MC40/60), amivel távolról lehet állítani a teljesítményét. Ez a modul még használtan is elég drága - nem tudja valaki, nem-e egyszerűen fogadja ezt a 0-10V jelet a szivattyú, és kész? A bővítő modul más funkcióira nem lenne szükségem..
A kavitáció valóban elképzelhetőnek tűnik számomra. "Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál" írja a Vikipédia. Nálam a csap van félig vagy teljesen elzárva, s ott lehet a gond.
De ezek szerint meg kellene próbálni alacsonyabbra állítani a fordulatszámot. Nekem Grundfos UPS 15-50 x 20 típusú van a címkéje szerint. Vszínű ősrégi ez is. A mostaniakat Selectric néven árulják és 3 sebességből lehet választani. Az a gyanúm, ez még nem ilyen. Levettem a doboz tetejét, de ott sem látok kapcsolót, és a Fég szervíz szerint sem volt a régieken ilyen.
Egyébként meg talán jót tenne a sebesség csökkentése, mert az a benyomásom, a visszatérő víz túl forró, nem tudja leadni a meleget megfelelő mértékben, mert túl nagy a cirko teljesítmény is a fűtési igényhez képest. (De kisebb kazánokat ma sem árulnak.) Azért én megpróbálnám a szelep cseréjét is, mert csak az egyik szelep okoz ilyen problémát, a többit ha elzárom, vagy nincs hang, vagy csak csekély.
Sziasztok! Valamiféle egyedi fűtést szeretnék csináltatni. Csak a ház három helyiségébe, amiket most használunk. Mekkora vízteres kályhával kell számolnom? Kivitelezhető ez így szerintetek? Lehet buta kérdés, de a nagy kamino kandallóba lehetne vízpatkót tenni? Csak, mert ezt tavaly megvettem :( Belmagasság 2.90 többi a képen.
Elvileg nem szigetelt ház, de nagyon meg vagyok vele elégedve a falak vastag kisméretü téglából. Fődém hamis stukatór.
Azért szeretném csak ezt a megoldást választani, mert nem egyedül az enyém a ház (per pill. én lakom) a másik tulajt különösebben nem érdekli, hogy fűtés legyen beszerelve.
A szivattyú szívott oldalán lehetőleg 10D (D=cső átmérő) távolságra ne legyen szelep vagy más cucc, ami turbulanciát okoz a víz folyásában. Csak egyenes cső. Hogy mire a víz a szivattyúba ér, már szép "sima" legyen.
2.
Az is okozhatja, ha a tágulási tartály bekötése (azaz az "állandó nyomás pontja", PONPC) nem a szivattyú(k) szívott oldalán van, hanem a nyomotton. Alacsony nyomás keletkezhet így a szívott oldalon.
3.
Az általában alacsony nyomás is lehet a kavitáció oka, meg persze a túl magas fordulatszám, de ezt már írták.
Ki tudna segíteni? Mitől van a csörgedezés a cirkós rendszerben? Nem bugyborékolás, nem kluttyogás, nem pattogás! Ezek mind más hangok. Erre mindig az a vízszerelők válasza, hogy: légtelenítés. Itt a fórumon is csak ezt olvastam, semmi mást De ez nálam nem így van: légtelenítést már számtalanszor csináltak, beszereltek plusz- légtelenítőt, s a bugyborékolás ugyan megszűnt, de a csörgedezés nem. Tehát nem attól van, feltételeztem. De akkor mitől? 10 év után vettem a fáradságot, és magam próbálgattam ki: ha az egyik szelepet teljesen nyitva hagyom, semmi hang az égvilágon. De ha (mert feleslegesen melegre fűti az egyik szobát), kicsit lejjebb veszem, máris megjelenik a hang. Ha teljesen elzárom, akkor a legerősebb. Honnan jön a hang? Nem a radiátorokból, hanem a csőből. Mégpedig abból a csőből, amely az elzárt radiátorba (is) szállítaná a melegvizet. Pedig a helyzet az, hogy elvileg a víz akadálytalanul kell hogy a másik radiátor felé menjen el, mert az ugyanolyan távol van, mint az első, az elzárt: egy T-szerű elágazás irányítja a vizet kétfelé.
MIi lehet a magyarázat és a megoldás? Ez a kérdésem, mert semmit sem konyítok a fűtéshez.
1. A víz visszafordul az elzárt szelep felől és szembemegy az előremenővel. Örvény keletkezik, ez a csörgedezés. Rosszul van megoldva a bekötés? Ezt kell átalakítani?
2. A szelep okozza (35 éves nálam minden, a radiátor a fégkazán stb.), netán arra van kitalálva, hogy teljesen nyitva legyen? De akkor minek van? s hogyan szabályozom a fűtést egyszerűen? Nincs szükségem termosztátos szelepre. Cseréltessem ki újra (a boltos azt mondja, sokféle van, sokféle árban és minőségben, meg termosztátos is, amit legalább gyorsabban lehet állítani)?
KÖszönöm válaszod. Tegnap este kipróbáltam az általad javasoltakat. Úgy nézett ki, hogy 1 baros levegőre a 0 víznyomás kb. 0.5 barra emelkedett, majd 1 barra állított vízzel állt be az 1.3-as levegőnyomás.
A lényeg, hogy hideg rendszerrel befűtöttem, kb. 1 fokot emeltem a ház hőmérsékletén, és a víznyomás 1-ről kb. 1.3-ra emelkedett (szemben az eddigi 2-vel). Szóval bejött, úgyhogy most örülök.
Másik: a bizonsági szelep továbbra is könnyezik, akkor is, ha csak a boylert fűti a kazán, tehát gondolom az rossz, vagy beszorult valami kosz vagy vízkő. Erre valami ötlet. Cseréje kb. mennyibe fáj?
Újabb probléma: mindezek után az tűnt fel, hogy a melegvíz nem annyire meleg, mint szokott lenni, pedig a boyler értéke (50 fok) nem változott. Nem biztos, hogy fentiekkel összefügésben, de mi okozhatja, hogy van melegvíz, de a csapnál nem olyan meleg.
A PPR rendszer alapból nem oxigéndiffúzió-mentes, de néhány gyártónak vannak fémbetétes csöveik is. Ezért ha fűtési rendszerbe teszed, hőcserélővel le kell választani a kazánról. Nem lehetetlen, van olyan komplett falfűtési rendszer is, ami nem diffúzmentes csövekből van, a PPR-hez hasonlóan hegesztett leágazásokkal.
Javaslom, hogy ötrétegűből építsd a strangot, szerszámot (présgép, kalibráló) a boltok vagy a gyártók adnak hozzá kölcsön.
Én a központot rézzel szereltem (forrasztós), a strangok és a falfűtés körök gerincei pedig ötrégetűek. A forrasztós nagy előnye a javíthatóság, igazíthatóság. Ezek sajnos a PPR-re nem igazak (tapasztalat, mert én a vízrendszert abból csináltam).
Persze, a réz drága, de a központban nincsenek távolságok. Ha mégis, akkor kombinálni kell ötrégetűvel. Számolni kell.
Egy Sime Solida 5 tagos 25,6/23 kw-os öntöttvas kazánom van pár napja szerelték be. Hozzá van csatlakoztatva egy 1000 literes puffer. A kazán és a puffer között egy 21-60-as Laddomat van. Ha nem megy a fütés, hányszor kell megraknom a kazánt, hogy, a puffer egészét felfütse. A reklám leirásokban azt irták, hogy azért is előnyös a puffer, mert a kazán teljes kapacitását kihasználja, az erőteljes égés során gyorsan felmelegiti a puffertartály vizét. Nálam az történik,hogy gyorsan felmelegszik a kazánban a viz, a jelző szerint 85-90 fokra, közben bekapcsolja a csötermosztát a Laddomatot, és szépen elkezdi visszazárni a kazán saját magát és ég vagy két óra hosszáig, illetve parázslik, pislákol, de a pufferem legfelső hőmérőjén, 60-70 fok közötti vizhőmérséklet van, alatta 50, az alatt 30 legalul 20. Jó ez igy ? Hány adag fát kell leégetni, hogy legalul is legalább 50 fokos vizem legyen ? A házam 140 m2-es. A hozzáértő válaszokat előre is köszönöm. Ja és a fám száraz.
Ez kb. úgy működik mint egy fűtési rendszer nyomása. Ha kevés akk. nincs elég tömegáram. Az elején azért van nyomásod mert a víz felmelegedett és kitágult valamelyest. A melegvízrendszerednek nagy a hidraulikai ellenállása. A településen ahol laksz tálán kissebb lehet a víznyomás, ez is sok helyen eltér ill. annó nagyobb csőátmérővel kellett volna dolgozni. Megoldás: beépíteni egy nyomásfokozót vagy kiszámolni a helyes csőátmérőt és újraszerelni.
200l-s 2 hőcserélős (alsó napkolllektor, felső kazánok). A 200l-s melegvíz kimenete a keverő szelep után össze van kötve egy 120l-s villanyboyler bemenetével. Ha nincs elég nap, vagy nem megy egyik kazán sem, akkor villannyal csak a 120l-s
a fő keringtető szivattyút, ami a kazá és a puffer között van azt egy csőtermosztát vezérli. (Amig van meleg a kazánban addig megy a szivattyú.)
a radiátorok felő menő szivattyút szintén egy csőtermosztát vezérli, szintén amig van meleg a kazánban.
a padló körét egy tartály termosztát vezérli, amig van valamennyi hő a pufferben addig megy a padló.
eddig ennyi.
nem tudom hogy mi lenne ha ezzekkel még sorba kötnék egy szobatermosztátot, hogy azért ne fűtse végtelenségig a házat. de ha lekapcsol a rendszer mert elérte a szoba a megfelelő hőmérsékletet, akkor a kazánt mi védi???? vagy ne tegyek be szobatermosztátot?