Hát... Én 67-ben voltam nyolcadikos. Abban a vidéki városban osztályomban, évfolyamon, más ismerősöknél, rokonoknál, egységes volt a szülők álláspontja: a gyerek ne legyen izzadt és fáradt, dolgoztam én eleget helyette is. Mivel akkor még gimnázium után az ember elmehetett "hivatalnoknak", az annál is okosabb majd elvégez egy tanárképzőt, és nyakkendőben ül a széken nyugdíjig, és ez jó.... Így aztán az ipari iskolába valóban az ment, akinek nem volt más lehetőség nyitva. Ehhez még tegyük hozzá azt, akiknél a bevétel kevés volt vagy kellett a piára, ott meg az ösztöndíj vagy mi nyomott - ha jól rémlik, az is volt. Szó sincs arról, hogy ezek mind buta gyermekek voltak, de arról igenis van szó, hogy a többi vágány váltói másfelé álltak.
Így aztán ebben Gépésznek igaza van.
Az egy másik kérdés, hogy a rendszer ostobán dobálózott ezekkel a fogalmakkal, amit épített, 5 év múlva elbontotta, ésígytovább.
És, már bocs, VOLT 2 éves szakképzés is, legfeljebb nem az általános iskola után (tudja a frász, hogy volt ez, de volt).
A napsütés hatalmas nemkívánt hőmennyiséget tol be a lakásba az ablaküvegen keresztül, ez ellen csak a külső árnyékolás igazán hatékony. Ahol a dizájn nem engedi sem zsaluzia, sem mesterséges árnyékoló felületek alkalmazását, az ilyen stílusú házaknál az ablakok elé gömb szivarfák telepítését szoktam javasolni (Catalpa bignonioides Nana), ezek úgy alakíthatók, hogy sem az ablakon kilátást, sem a tetőn lévő napelemek munkáját nem akadályozzák, miközben nyáron szinte tökéletesen összefüggő árnyékolást képeznek az ablakok számára.
"Ha kimegy valaki és megvonja a vállát, majd pénzt kér az szemét."
Ha a telefonban a munka elvégezhetőnek tűnt és csak a helyszínre kiérkezve derül ki, hogy létfontosságú információk lettek elhallgatva (a kedves ügyfél ravaszkodik), akkor egyetlen vállvonásért is jár a kiszállási díj + munkabér. Ha hihető, hogy az ügyfél csak tudatlan és nem ravaszkodott, akkor én sem tartom etikusnak pénzt kérni.
Holnap beszélek egy másik szakival.1megszakító van, rézdróttal összekötve egy másik megszakítóval. Nagyjából feltérképeztük, hogy a kismegszakítók lekapcsolásával hol van/nincs áram.
abban se vagyok biztos, hogy megéri- e az árát, avagy nem ugyanannyit tud mint egy tesy elektromos panel feleannyiért.
Horex! Hónapokkal ezelött azért tévedtem ide, mert pl.a mosógép és vízforraló együttes működése lecsapta a biztosítékot, így kaptam a javaslatot a hálózatbővítésre.
Azóta ugye kiderült, hogy elég amper van a kinti szekrényben, csak a lakásban van kevés. És itt a káosz, hogy mely vezetékek vannak összebogozgatva, amugy 2300 watt kevés, ha van mosógép, villanytűzhely, mikró, porszívó, hajszárító...
Sziasztok! Érdeklődöm, hogy a fürdőszobában miképp vannak meghatározva azok a bizonyos védelmi sávok, pontosítva a kérdést: A mosógép elhelyezése elvileg hova történhet, és hova nem? Azért csak elvi kérdés, mert panelfürdőről van szó, ahol minden van csak választási lehetőség nincs... :( Tehát a gép háta a kábellel, csövekkel esik a kád felé, mert felültöltős. Ezt szeretném legalább biztonságosabbá, esztétikusabbá és felmosás-kompatibilissé tenni. Az össze-vissza lógásokat lecsökkenteni, hogy ne kelljen kerülgetni, ne akadhasson bele véletlenül semmi. A kábele természetesen a tervezett avulás csillagjegyében kemény 1,5 méteres ráadásul a gép alján van bekötve. Nem tudom ki merészelte így forgalomba hozni ezeket, de pulzálóáramos villamosszékre ítélném lassú potnciálkülönbség-emelésekkel. Jelenleg az a terv, hogy a kinyitott gépajtó fölé a csempe közepébe felrakok egy pótkonnektort. (panelválaszfal...) A gép a kádtól olyan 25-30 centire van, mert a ferde padló miatt oda folyik a víz és fel kell törülgetni. Mivel ez a géphátfal felé esik, lehetetlen a két első lábával kiszintezni :) így itt is moddingolni kell, mert a mérnökök sose szinteznek semmit így nem tudhatják hogy nem lehet csak úgy. (de azt leírják a könyvébe, hogy alápakolni nem lehet) A kegyelemdöfés az, hogy NINCS rajta görgő, de még karral leengedhető görgő sem.
Természetesen ezek a problémák egy szimpla háziasszonyt, fizikatanár-férjet semennyire sen érdekelnének mert rátennék a fűnyíró-hosszabbítót, ráakasztanák a kádra, és irtanák a csótikat vegyszeressel. De engem rettenetesen zavar.
Sajnos az effajta "ismeretlen okból történő" FI relé lecsapkodások túlnyomó része nem változik az idők során. Valóban sok olyan család van, amely beletörődik a jelenségbe és megpróbál együtt élni vele, aztán mondjuk 15 év után lecserélik a hűtőszekrényt egy újra és azt veszik észre, hogy megszűnt a hiba :)
"A H tarifa amúgy nyáron normál áron számol, csak épp ezt nem lehet a napelemes villanyóra termelésével szemben elszámolni."
Tehát MEGKÉRDEZTED AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓT és azt mondták neked, hogy ha pl év végére a napelemednek van 1000 kilowattóra túltermelése, ugyanakkor a H tarifás mérőd pont 1000 kilowattóra fogyasztást mért, akkor az áramszolgáltató a túltermelt energiamennyiséget szépen benyeli, miközben a H tarifás órán mért fogyasztásodat pofátlanul kifizetteti veled?
(a forintok emlegetését mellőzzük, a házi napelem egy egyszerű barter szerződés, elfogyasztott és termelt energiamennyiségek állnak szemben egymással)
"elég csak a fázist átkapcsolnom, a nullát nem kell átkapcsolnom"
Igen nagy a valószínűsége, hogy a nulla átkapcsolása nélkül nem fog működni a dolog (lecsapkodnak az érintésvédelmi relék).
"a normál 3 fázisú villanyóránál az egyik fázis fázisazonos a H tarifás óra fázisával?"
Igen. Összesen három fázis létezik, a H tarifás óra is csak ezek közül választhat.
Okos dolog, ha a másik órán ugyanazt a fázist választod, mert nem lesz a kapcsoló két pontja között 400V feszültség (ami egészségre nézvést ártalmasabb, mint a 230V).
igen, ugyanezt mondta a szaki is, hiába 3x10, ha csak 10 amper jön be.
Közben megvettem a Heat Supreme max.1000 wattos infravörös törölközőszárítót, ami jó lenne ha szobahőn tartaná a fürdőt a téli fagyok idején. De valszeg visszavisszük mert káosz ez az egész, egyelőre ember sincs, aki rendbetenné a kábeleket.
Egy megerősítést szeretnék kérni tapasztalt villanyszerelőktől.
Van egy H tarifás villanyóránk (egyfázisú - hőszivattyú megy róla ), illetve egy "napi" villanyóránk (3x16A), ami napelemmel öszekötött, azaz HMKE. Mivel úgy néz ki, hogy lesz túltermelésünk a normál villanyórán, az a célom, hogy egy forgókapcsolóval a hőszivattyút a nyári időszakban átkacsoljam a normál villanyórára. A H tarifa amúgy nyáron normál áron számol, csak épp ezt nem lehet a napelemes villanyóra termelésével szemben elszámolni. Azaz egy ilyen kapcsolóval villanyóraforrást választanék ki a hőszivattyú számára időszakosan.
Kérdéseim:
- elég csak a fázist átkapcsolnom, a nullát nem kell átkapcsolnom, mert az közös a villanyórákon belül? Ez minden ismeretem szerint igy van, de nem látok a villanyóra belsejébe. Vagy biztonsági okokból érdemes azt is kapcsolni?
- a normál 3 fázisú villanyóránál az egyik fázis fázisazonos a H tarifás óra fázisával? Ennek kevésbé van jelentősége, mert nem azonnali átkapcsolás történik megszakítás nélkül, csak érdekel. Feltételezem, hogy a normál villanyóra fázisai és a H tarifa fázisa között méregetek feszültségkülönbséget, gyorsan meglesz.
A dolog még elméleti elgondolás alatt van - lehet hogy meg se valósítom a dolgot - de szeretném alaposan körbejárni, megérteni, letisztázni az elgondolásomat.
Jó, ez már ráérős, mert én már biztos vagyok benne, hogy 3X10 Amperes betápod van. Vagyis 3 fázis jön be a házadba.
(Egyszerű földi halandó ezzel nem megy sokra. Igazából csak maximum 10 Ampered van, bár ez háromszor... Tehát ha 3 olyan berendezésed van, ami kapásból igényel 10 Ampert, akkor meg vagy lőve, mert nem marad másra.)
