"Minden értelmesebb csavaros kötésben volt régen is rugós lemezke vagy rugós alátét,"
A régi csokikban valóban volt rugó a csavarfej alatt. Újabban nem jellemző, szinte csodának számít. Szinte egyedüli kivétel a WAGO
Amit manapság "rugós sorozatkapocs" néven árusítanak, az a papírvékony lemezke valójában nem rugó, csupán a flexibilis vezetékek elemi szálacskáit próbálja egyben tartani és megvédeni a forgó csavar roncsolásától.
"magának a csavarnak is van bizonyos fokú rugalmas nyúlása."
Eztet nem értem.
"Az erősáramnak(?!)"
Erős áram: nagy áramsűrűség alakulhat ki a túlságosan kis felületű érintkezési pontom (átmenti ellenállás, melegedés -> ón gyors megolvadása). Jelentéktelenül csekély áramok esetén (pl riasztó, vezérlések, stb) a pontszerű érintkezés nem számít.
Vannak olyan 3 fázisú fogyasztók, amelyek tönkremehetnek, ha csak egy vagy két fázist kapnak (pl villanymotor). Ez ellen véd az a trükk, amikor a három kismegszakítóból bármelyik lecsap, magával rántja a másik kettőt is.
Alapvetően funkció az egyik 1F hoz való a másik 3F hoz. Fogyasztónak nem éppen esik jól egy motor pld vagy lehet ez egy klíma is ha csak egy fázisa megy ki kettő meg bent marad szépen elszállhat az örök vadászmezőkre.
Villanyszerelő regisztrált? ha igen akkor csodálkozok. Nem az újnál 10 es a minimális kötelező, de ez csak 32A ig fázisonként a felett vastagabb kell. A saját biztosító doboztól olyat és oda raksz vezetéket amilyet az adott fogyasztó megkíván.
Aki tudja, hogy egy szerelési munka mitől "szép" és szakszerű, nem "az a sok drót meg kütyü" szinvonalon áll, tehát valamennyire kompetens, az a vállalási árakat is ismeri, a piaci és a norma szerinti értékeket is.
Vagy legalábbis 3mp alatt utánna tud nézni. Érvéghüvely mint a "magas árat"(?) igazoló userkábitás..?...köszönjük emese
Minden mozog, a ház,a padló, egésznap rezeg, rezonál az egész világ, az épület. Ha elmegy egy nagy autó vagy égzengés van, ezt mindenki érzi (ne adj isten kisebb földrengés)...de a rezonancia mindig jelen van.
Az összes taknyált kilazult, megégett, széthullott kötés ilyenre (is) vezethető vissza, ez az egyik összetevő.
Lehet, hogy nem holnapra törik el az összes ér, de akkor is van és lehet szerepe és jeletősége a szakszerűen kivitelezett törésgátlásnak, akár egy ilyen egyszerű, hétköznapi kötés esetében is.
Villamos szakmában mindig évtizedekre, évszázadra dolgozunk, a tartósság kulcskérdés. Nagyatyáink sem gondolták ,hogy az akkori "kátrányos kanócon" próbálunk mi majd itt 2020 körül kilowattos cumót, villanybojlert, klimát, nagyporszívót, villanysütőt, negyedkilowattos számítógépeket, lapostévéket üzemeltetni, erre tessék, körül lehet nézni, az ország 80-85%ában mi a helyzet.
Minden értelmesebb csavaros kötésben volt régen is rugós lemezke vagy rugós alátét, illetve magának a csavarnak is van bizonyos fokú rugalmas nyúlása. Ez ugyan minimális, de a megfuttatott vezetéknek nem az a lényege, hogy egy forraszanyag hurkát tömünk a csavar alá, maguk az erek, az elemi rézszálak elég kemények és rugalmasak, a közte lévő minimális forraszanyag elvileg csak a szálak szétcsúszásos "lapulását", akadályozza meg, tehát szemben az alumínium fezetékkel ez a fajta "elfolyás" minimális (leginkábbis nem létező) probléma.
Sokkal nagyobb gond az előző pontban emlegetett hiba, az összefogott elemi szálak rugalmassága draszikusan lecsökken a forraszanyagtól, a befuttatott hajlított szem, amit régen használtunk, szinte mindig a tövénél, közvetlenül a szigetelésnél törik el.
Az erősáramnak(?!) a kérdésköre itt nem játszik sehogyan, egy 24 voltos vezérlésnél ugyanezek a mechanikai problémák lépnek fel, sőt ipari környezetben egy ilyen törpefeszültségű rendszerben nem egyszer nagyobb áramok folynak, mint mondjuk a falon lévő 230V-os világítási főelosztóban.
Az érvéghüvely és a rugós rögzítőelem mindezt professzionális módon oldja meg, nincs szerepe a szerencsének, a kézügyességnek a rutinnak, mindenféle vajákolásnak..ha az előírás szerint csinálják, tudni fogja mindazt a mechanikai és elektromos paramétert, amit a technológiai eleve garantál.
Nem az lesz a kérdés, józsi bácsi milyen forraszanyaggal, milyen bőségesen ,hogyan futtattata be a mennyire tiszta és oxid mentes vezetéket, mennyire sodorta meg, stb,stb.
Csupaszol, hüvelyez, beköt. Egyszerű, gyors, rutinszerű mozdulatok, az eredmény pedig nagyipari, szabványos minőség. Ezért egy nagyobb profi szerelési munkánál már inkább olcsóbb(!), mint az egyéb taknyázások, esetleges jellegű tákolások, később felmerülő garanciális kérdések, leállások, hibakeresések.
Na most ez nálunk új építés lesz és 6-os vezetéket vettünk, de még nincs beépítve.
Rákérdeztem a villanyszerelőnknél és valami olyasmit beszél, hogy ha az órától öt vezetékkel jövünk el akkor elég a 6-os, ha néggyel akkor meg 10-es a kötelező, vagy fordítva. Őszintén szólva nem értek hozzá, de még kicserélhetem 10-es kábelre.
És ha 10-es kell, akkor 10-es kell H-tarifára is, ugye?
Egy okot kifelejtettél: ha a megrendelő látja a sok szép színes érvéghüvelyt, hogy milyen rettentő korrekt munkát végzünk, akkor talán kevésbé esik pánikba, amikor meglátja a számlán a végösszeget :)
"Másodszor azért, hogy összefogja a szálakat rendesen, nehezebb törnek a tövüknél mozgatásra (ahol blankolva van)"
A bekötés után harminc évig nem fog megmozdulni az a derót, ezért ezt az okot nem fogadom el.
"ha nagyon olyan volt, akkor forrasztottam"
Rugózás nélküli csavaros erősáramú kötés alá soha nem forrasztanék vezetékvéget, mert terhelés/nyomás alatt az ónt "lassan folyó méznek" tekintem. A folyás miatt az ónozott kötéseket szorító csavarokat rendszeresen utána kellene húzni (legalábbis az első néhány évben, amíg az ón szétfolyik és a teljes terhelés áttevődik a réz szálakra).
Te is belehülyültél? :) Ahol szépnek kell lenni, és elfér, oda "szigetelt" végűt szoktam tenni, pl elosztószekrénynél. Ahol meg nem fér el, oda szigeteletlent: dugvillák, vagy az aljzatoknál is, de oda erősen javallott pöpec kereknek lennie a préselvénynek, akkor biztosan befér a 2,5-ös csöves vezeték is, ha nem az, akkor nehézkes a dolog betuszkolása.
mért fővezeték keresztmetszetének meghatározása során minden vonatkozó felté- teleknek való egyidejű megfelelés egy adott vezetőre akkor teljesül, ha a feltételekből adódó legnagyobb keresztmetszetet választjuk:
(ez a mondat nem teljesen világos :) )
Ez azt jelenti, hogy méretezed a vezetéket. Nem egy paramétert veszel figyelembe, hanem többet.
A szokásos minimum (egyszerű lakóépületnél):
1 feszültségesést számítani
2 környezeti hőmérsékletre ellenőrizni
3 vezetékszám alapján melegedésre ellenőrizni.
S még lehet számtalan dologra méretezni egy vezetéket, pl: mechanikai szilárdságra, gazdaságosságra, rövidzárlati áramra, stb...
Én a világ leg károsabb táblázatának tartom a "Vezetékek terhelhetősége" táblázatot. Szerintem ezmiatt a villanyszerelők nagy hányada elhagyja a méretezést, mivel bene van hogy pl 1,5-ős vezetéken át lehet kergetni 16-20-25A-t, meg 10A-re lehet biztosítani. Ja
Csaképpen az nem mindegy hogy 23 vagy 45m múlva a feszültségből mennyi marad meg.
Érvéghüvelyt igazából három ok miatt használunk: először a már említett, hogy ha közvetlenül a csavarral érintkezik, akkor meghúzás közben roncsolódnak és törnek a szálak. Másodszor azért, hogy összefogja a szálakat rendesen, nehezebb törnek a tövüknél mozgatásra (ahol blankolva van). Harmadszor meg azért, mert ugyan a felületek között valóban nem roncsolódik, azonban a nyomásra eltávolodhatnak a szálak és jó eséllyel lesznek olyan szálak, amik csak a levegőben lógnak a résben. Ha van rajtuk hüvely, akkor ezek a szálak is egymáshoz és a hüvely falához szorulnak, vezet minden.
Egyébként én is úri huncutságnak gondoltam az érvéghüvelyeket, ha nagyon olyan volt, akkor forrasztottam, aztán amióta az elosztószekrényben a tonna vezetéknél szükség volt rájuk és vettem egy kombinált blankoló-hüvelyező fogót, rájöttem, hogy mekkora király dolog, azóta mindent hüvelyezek :)
Ha közvetlenül a csavar szorítja, akkor egyértelműen hasznos dolog az érvéghüvely. A csavar egyrészt forog (roncsolhat), másrészt a szélső elemi szálakat nem is szorítja meg.
Azonban szerencsére nagyon sok csatlakozó olyan, hogy két felület közeledik egymáshoz, ilyen helyekre tartom jobbnak a csupasz flexi eret az érvéghüvelynél.
(A mért fővezetékek vezetőanyaga legalább 450/750 V-os műanyag szigetelésű sodrott rézvezető legyen. A vezetékvégeket erre szolgáló célszerszámmal préselt érvéghüvellyel kell ellátni. A fogyasztásmérőbe kötendő vezetékvégeket 18 mm hasznos (szigeteletlen) hosszúságú érvéghüvellyel kell ellátni.
Ezt csak azért, mert nálunk tömörrel csinálták...)
A mért fővezeték keresztmetszetének meghatározása során minden vonatkozó felté- teleknek való egyidejű megfelelés egy adott vezetőre akkor teljesül, ha a feltételekből adódó legnagyobb keresztmetszetet választjuk:
(ez a mondat nem teljesen világos :) )
• A mért fővezeték vezetőinek legkisebb keresztmetszete 6 mm².
• Amennyiben a mért fővezeték N vezetője PEN vezetőként funkcionál, akkor minimálisan 10 mm² keresztmetszetű vezető alkalmazása szükséges .
Ez magyarázat lehet arra, hogy miért választják szét már az óránál: Mert akkor onnan már nem PEN vezetőről beszélünk, vagyis 1f-nál 3 (F, PE,N), 3f-nál 5 vezeték megy, ezekre a fentiek szerint elég a 6 mm² is.
Persze lehet, hogy totál rosszul értelmezem. Mindenesetre az biztos, hogy hivatalos ELMŰ szerelők csinálták, nem én gányoltam össze :)
Meg vannak még érdekes dolgok benne, pl. ha EGY fogyasztási helyet (pl. nálunk, egy szál családi ház, se garázs, se pince, se semmi) lát el, akkor szintén elég a 6, ha többet, akkor 10 mm² kell.
A szétválasztásról is ír érdekes dolgokat.
Lehet olvasgatni és értelmezni, én eddig jutottam :)
Várj, van egy original verzióm. Lemértem, 2,5 méter!!! 2 db összetekert-kábel rögzítő műanyag izé is van rajta, az electroluxról meg azokat is lespórolták.
Érvég kötelező abban az esetben ha mechanikailag nincs védve a vezeték, vagyis közvetlenül a csavar szorítja meg. A kengyeles vagy lemezes kialakításoknál nem kell. A használt mérőeszközök sima csavaros szorítással rendelkeznek, ezért kell érvégezni. A csavar simán szétnyírja az elemi szálakat.
