Van egy telek azon a tájegységen, ránézésre a világ legcikisebb helye, hosszában egyik oldalon megy a 220 kV, másik oldalon a 120 kV, a rövid oldalon a telek előtt megy a 400 V, hátul a telek végében meg keresztben a 20 kV. Ott sem volt még baja senkinek. :) Persze, a mérés is a megengedett határérték alattit mutatott.
Mi a bajod az új módszerű méretezéssel? Valamivel kevesebbet ad, attól még nem kell a falnak menni. Mivel az új 30 fok celsius alappal számol a régi meg 25-el, az majdnem elég is az eltérés magyarázatára. A klíma meg tényleg melegebb lett errefelé. persze, borospincében, jégveremben jobban terhelheted. Nyárikonyhában meg kevésbé.
Az utolsó oszlop egy villanyszerelési könyvben jelent meg a táblázathoz, szerintem rendkívüli ostobaságról téve tanúságot. Vagy, megengedőbben, valahogy félkészen átcsúszott a lektoráláson. Azt a változatot már az eredeti szerző halála után egy bizottság dolgozta át. Jellemző, hogy a táblázat utáni oldalon az olvasható, hogy: Ha a terhelhetőséget megállapítottuk, akkor a biztosító áramerőssége a terhelés értékéhez legközelebb eső, annál kisebb (vagy egyenlő) legyen.
Nincs rá elegendő bizonyíték. Mármint arra, hogy károsodást okoz. Az emberi (meg macska, meg muskátli) szervezetre gyakorolt hatás az tény, de hogy ez mikor lesz akkora, hogy számítson az egészség szempontjából, az nem világos, még akkor sem lenne az, ha minden ember egyforma lenne. Szokásos érv, hogy a vasalás közben a vasaló, a fülnél tartott mobiltelefon, stb. Meg az, hogy a hivatalosan megállapított határértékekbe általában belefér, amit mérnek. Amit tényként lehet említeni, hogy szokásos transzformátorállomás átépíthető úgy, hogy a hatás jóval kisebb legyen - gyári állomásnál felteszem hogy régi tervezésű, szóval esetleg lehetne mit kereskedni. Az előadó szerint az átépítés előtt számított 4,27, mért 3,8, átépítés után számított 0,38, mért 0,97 mikroTesla indukció. Hogy pont melyik térbeli pontban? Az nem derül ki. :) Összehasonlításul Budafokon 120 kV-os vezeték alatt mért ugyanazon professzor 1 mikroTesla maximumot.
Cosalf, cosbeta, cosomega nagy örömére megszólalnék: itt vannak az áramvektorok csillagkapcsolás esetében, ahol, ha szimmetrikus a terhelés és ahol asszimmetrikus: (ezzel a rajzzal már egyszer kiakasztottam az illetőt) Io a nullán mérhető áram...
Üdv! Egy vasipari cégnél dolgozok különböző vasakat fém elemeket gyártanak és pont azon a részen vagyok ahonnét az egész gyár kapja az áramot tőlem olyan 4-5méterre van a trafóház és a különböző vezetékek, szekrények. Azt szeretném kérdezni mivel nem értek ezekhez a dolgokhoz hogy ennek lehet e a szervezetemre bármilyen káros hatással? A választ előre is köszönöm!
Ha két fázist terhelsz 10A-el, akkor a nullán 5A folyik.
Ha három fázist terhelsz 10A-el, akkor a nullán nem folyik áram.
Benne van az ellentmondás. :)
Ha a 3 fázisból egyet kiveszel, akkor 10 A nem fog befelé folyni a fázisvezetőn, és emiatt 10 A nem fog kifelé folyni a nullvezetőn. Ha a 3 fázisnál nem folyt semmi a nullán, akkor ez a 10 A hatott ellene (lenullázva) az addig folyó áramnak, aminek értéke ezek szerint... 10 A.
3-fázis esetén 25A-re közös védőcsőben, a védőcső pedig falban és aljatban (L1+L2+L3+N+PE vezeték) 10m távolságra mekkora kereszmetszetű MCu kábel kell minimum? Pár méteren párhuzamosan haladna másik védőcsöves vezeték mellett.
Nem tudom milyen redukciós szorzóval kell számolni ezek esetén, nem is egyértelmű számomra a megfogalmazás. Ráadásul a szakkönyv a különböző szigetelés (PVC, XLPE) miatt is megkülönböztet, és van különböző értétkeket tartalmazó alapterhelhetőségi táblázat is, hogy bonyolítsa az ember életét.
Abból kimaradtam. De jahh. Mondjuk most beleolvasva max. addig jutottam, hogy egy 10es 13ra cserélt, de lehet csak elég lett volna karakterisztikaváltás, aztán már a konfigot sem értem. Miértet meg főleg, de majd valaki megnézi :-D
"A paszta előírás aluhoz, tűzveszélyt okozni képes döntéseknél meg nem "valószínűleg" alapján döntünk!"
Én néhány helyen már alkalmaztam WAGO-t alumínium vezetéken, (saját felelősségemre!!!) paszta nélkül, 10A körüli tartós áramú helyeken is. Ahol később rájuk néztem, egyik helyen sem láttam semmi nyomát bármiféle problémának.
Persze lehet, hogy csak szerencsém volt,
de az is lehet, hogy a WAGO ferde rozsdamentes acél rugója fémtisztára pucolja az alu oxidált felszínét, majd az érintkező felületeken légmentesen érintkezik az acél az alumíniummal évtizedeken át, akár van körülötte légmentesen záró vazelin trutymó, akár nincs :)
"Tehát az, hogy a kék vezeték melegedett állandóan, csak a kötéshiba?"
Valószínűleg látszott, hogy a megégett szigetelés-rész egyik vége alig van megégve, a másik viszont marhára. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a hőforrást nem a szigetelés ALATT kell keresni, hanem azon kívül (mégpedig az égettebb vége felé :) Ha azon a részen nem volt működő gázrezsó, viszont volt egy elektromos kötés, akkor én elsősorban arra gyanakodnék mint nem kívánt hőforrásra.
"A megfelelő helyi földelés az segített volna, (egyébként kötelező lenne, tehát pert nyerni nem fogsz :() "
Ha FI reléje van, akkor nem kötelező annyira jó földelést csinálnia, ami nulla szakadás esetén is megvédhetné a túlfeszültségtől. Tehát a bejövő nulla szakadás káros hatásaitól a FI relé nem véd meg, de a FI relé HIÁNYA igen :)
"Túlfeszültségvédős hosszabíbtó,"
Amilyen túlfesz. védőkre én emlékszem, azok túlnyomó többsége
- egyrészt csak annyira túl magas feszültségen kezdenek el dolgozni, amikor a berendezés már régen tönkrement (tehát pl 250V-nál még a a fülük botját sem mozgatják)
- másrészt a dugalj felé továbbmenő vezetéket nem szakítják meg, csupán túlfesz esetén csinálnak egy néhány század másodperces zárlatot és ha ettől nem csapódik le a kismegszakító, akkor tőlük ezután pusztulhat minden.
Léteznek persze olyanok is, amiket leírtál (amelyik valóban meg is szakítja az áramkört), de ezek a termékek külön büszkélkednek ezzel a plusz szolgáltatással, tehát nem szabad azt gondolni, hogy ezt a trükköt mindegyik alapból tudja.
