0,039 W/m2K (ez a mértékegység szerint hőátbocsátás lenne, de sztem el van rontva, mert ez is hővezetés, tehát W/(mK). Hőátbocsátásnak ez túl jó szám lenne.)
Üdv ! Egy nagyon hideg Északi falat szerintem érdemes beszigetelni ,a helység komfortja mindjárt jobb lesz ! Fajlagossan a Ktg nem nagy biznisz, csak egy falra felvonulni ,de Én akkor is megcsinálnám ha van rá kereted !:-)
Ha az árajánlatokat ugyanaz az ember kéri és mindegyik ajánlatevőtől kér X forint/százalék kenőpénzt (itt Korruptisztánban mindenütt így mennek ezek a dolgok), akkor mindegyik árajánlat ugyanúgy túl lesz árazva.
Viszont ha bárki kérhet árajánlatot (az árajánlathoz szükséges dokumentáció bárki számára hozzáférhető), akkor legalább ez a hibalehetőség ki van küszöbölve.
"van értelme egy háznak csak egy falát szigetelni?"
Ha egy fűtött lakótér külvilággal határos (hűlő) össz-felületének mindössze 10-15 százalékát a jelenleginél jobban lehőszigeteled, azzal hány százalékos fűtésköltség csökkenést remélsz elérni?
"amit nem ér a nap soha"
Fizikából felmentett nagyonhülyék terjesztik azt a tévhitet, miszerint
- a nap egész télen napi 24 órán át süt
- egyszerre keletről, délről és nyugatról
- és olyankor is 20 fokosra melegít MINDEN napsütötte felületet/tárgyat, amikor a levegő -15 fokos
Nem kötelező, de 50%+1 szavazattal el lesz fogadva, fizetni meg mindenkinek kell. Nem érem meg, mire hasznot hoz. De a következő lakó sem, mert a panel majd 80 éves lesz és összedől. :)
Az energiatakarékosság olyan okos befektetés, aminek halálunk napjáig nem csak meg kell térülnie, de a befektetett összeghez képest jelentős hasznot, nyereséget is kell hoznia. Az egészségügy állapota miatt (alacsony várható élettartam) aki 30 éves várható megtérüléssel fektet be energiatakarékosságba, az valószínűleg hülye, mert nem fogja hasznát látni a dolognak.
Üdv ! Hát .....,volt már jobb biznisz(mármint Neked) is a világon ,mert Nálam 3-5 éve volt csinálva egy szabadon álló családiház ,de ha emlékeim nem csalnak anyag+munkadíj összesen 10 e ft/nm volt ! Na így mai áron a Tiéd 70 e ft/nm -re jön ki ! Ha nem kötelező Én ennyiért nem csináltatnám meg !:-)
Most kerülünk sorra panel hőszigetelésben, ha megszavazzák (Bp.). Laikus vagyok, ~1,4 millió Ft költség nem sok egy kicsit egy 45m2-es panel esetében? 16cm-es szigetelőanyag + a többi. Nincs 20m2 falfelülete ennek a lakásnak az ablakokat leszámítva. Kb. 30 év alatt jön vissza az ára fűtésben.
Tehát a cső körül ki lett alakítva a szellőző alagút, csak az alagút átszellőztetése nincs megoldva? (hogy folyamatosan cserélődjön benne a levegő)
"hogy álljak neki a homlokzati vakolatnak, illetve a műgyantás lábazati vakolatnak, hogy túl nagy roncsolást ne csináljak?"
Jó minőségű vakolatot lehet különösebb roncsolás nélkül vágni, gond ott lehet, amikor a vágó eszköz odaér az üvegszövethez és nem gyorsan elvágja a szálakat, hanem lassan kitépi a felületből. Én valószínűleg apró fogú körkivágóval csinálnám, nem túl lassú fordulatszámmal.
Esetleg előtte egy próbafúrás egy nem látható helyen.
"Értem ezalatt, hogy az utólagosan beépített szellőző peremén kívül sérülés a vakolaton ne látszódjon."
Ezeknek elég széles peremük van, nem véletlenül: eltakarja lyuk csúnya szélét.
Adott a szituáció, hogy a fém gázcső (nem réz) el lett szigetelve, lábazaton 10, felül 15 cm hungarocellel. Szellőzőket sehova nem raktak. Ahol feljön a gázcső a lábazatnál, ott kavicságyban van, tehán nem légmentesen zárt, illetve a klíma kondenzvíz kivezető cső találkozik a gázcsővel a falon, így ahol az a cső kijön, ott sincs hermetikusan lezárva. A miérteket kérlek hagyjuk, nem rám tartozik. Annyit szeretnék csupán, hogy utólag elhelyezem a szellőzőket. A cső függőleges részét pontosan tudjuk hol van, a vízszintest is ki tudom mérni.
A kérdés: hogy álljak neki a homlokzati vakolatnak, illetve a műgyantás lábazati vakolatnak, hogy túl nagy roncsolást ne csináljak? Értem ezalatt, hogy az utólagosan beépített szellőző peremén kívül sérülés a vakolaton ne látszódjon. Például, elég egy zsír új szike, vagy valami más célszerszámmal álljak neki?
A kérdés tényleg csak ennyi, nem akarom sem megtalálni, kivégezni, engedélyét bevonatni a kivitelezőnek.
Koszi mindenkinek, akkor lehet a hosszabb konzol lesz, aztan korbeszigetelik majd, mert ott 8 meter magasan nem fog szerintem nekem senki most 1 db lapot felrakni, halozni, stb
Na megtalaltam, itt beszelgetnek errol, es ez volt ami megijjeszt(ett):
Üdv ! Leírtam ,nem lesz semmi gond ,hosszú tartót rakj(a kültéri egység min.15 cm legyen a szigeteléstől) ,se hőhíd ,se vízbefolyás nem lesz ott hacsak nem oda vezeted !A szigetelés mögötti (10+ cm) részről beszélünk ,a falal egy hőfokon lesz a konzol és a csavarok ,és ha körbe ragasztózód és szinezed hogy kerülne a szigetelés mögé a nedvesség (csapadék) ,főleg ha 1% -ot esetleg kifelé is lejtetted !:-)
"Igen, de rögtön irja: Hátránya, hogy a konzol hő hidat képez,"
A hőszigetelésen átnyúló marhavastag csavarok komolyabb hőhíd, amikor a konzol vasa megy át a hőszigetelésen. Mert ugye ott nem lehet vékony csavarokat alkalmazni, hiszen azok tartják a klíma súlyát.
" illetve bevezetheti a csapadékot a szigetelés alá."
Aki a konzolt a hőszigetelésen kívülre teszi, annál az átmenő csavarok nem vezetik be a vizet?
A csapadék bevezetése ellen a hülye is tud védekezni HA AKAR, probléma-keresés, nyavalygás helyett.
Vannak rugalmas tömítő truuymók, de én az átmenő vas 10-15 centis környékre nem tennék hőszigetelést és ezt az üreget ZÁRT CELLÁS alacsony dagadású purhabbal tölteném ki. Na ott menjen be a víz, ha tud.
a villanyász jópár vezetéket falon kívül vezet el, 25 mm csőben - úgyis takarja majd a szigetelés felkiáltással. Bilinccsel van falhoz rögzítve, az még legalább +15 mm. Összesen min 4 cm.
Namost, ha erre rámegy egy 12 cm-es garfitos, akkor ahol a cső megy (L alakban, 4m vízszintes es 9m függőleges), ott max 8 cm lesz a szigetelés.
Üdv ! Mi is a baj egy hosszú konzolal ?10cm+ szigeteléssel takarva egy konzol, és persze a csővek is rejtve a szigetelés mögött ragyogóan el vannak ! :-) Szerintem.
Egy lapot felteszel, lehálózod és felteteted a klímát. Majd a szigetelősök körbecsinálják és összefésülik a hálót.
Vagy felteteted a falra szigeteléskor arra a fél napra mikor ott lesznek a szegetelősök leveszed a konzolról és fellógatod a gépet úgy ahogy van. Csőkígyó, vezetékek simán engednek annyit. Főleg ha most elmondod a klímásnak.
Nem kell gáztleszívni, újraszerelni feltétlen.
Persze az első megoldás az egyszerűbb.
Konzolt nem temetnék semmiképp a szigetelésbe, mert minek, elég tróger az úgy.
Sajnos most nincs sok lehetőség "válogatni" a szakik között (és nem is lesz már szvsz), most ők válogatnak az ügyfelek között. Tehát minél kevesebb esélyt kell hagyni nekik a hibazasra, mert olyankor sokszor megvonjak a vallukat es odébballnak :(
Az én klíma konzolomnál az a vas, ami átnyúlik a hőszigetelésen (tehát ami a tényleges hőhíd) ez egy fejjel lefelé álló U alakú vékony vaslemez, tehát konzolonként összesen kb 4 csm2-nyi vas vezeti a hőt, az összes többi felületen a hőszigetelés tökéletesen összefüggő (az U belseje is ki van fújva habbal).
"a konzol az klima specifikus,"
Ki mondta neked, hogy a konzolokat úgy gyártják, hogy "Hitachi klímákhoz jó legyen, a többi termék meg le van szarva, nem akarok sok pénzt keresni" :) Persze aki okos, az olyan konzolt vesz, amin minél több/hosszabb gyári lyuk van.
"tehat ha 5-10 ev mulva elromlik a kulteri, akkor konzolt is kellene cserelni."
Létezik egy rakás féle közdarab, toldó, átalakító, sín, stb, amivel bármire rá lehet szerelni bármit. Ha a klíma szerelő pánikba esik attól (megoldhatatlan problémának tarja) hogy az új klíma felfogatási pontjai 5 centivel arrébb vannak, mint a jelenlegi konzolod azt a szerelőt szerintem nyugodtan el lehet küldeni melegebb éghajlatra (sajnos sok olyan "szakember" van, aki megtanult egyféle felszerelési módszert és képtelen önálló gondolkodásra, vagy nem tart magánál semmi olyan alkatrészt, amire csak ritkán van szükség).
"Mert: ugysem lehet "betemetni" a konzolt majd szigeteles ala,mert hohid"
Hőhíd és hőhíd között óriási különbségek lehetnek.
Van olyan hőhíd, ami az éves fűtésszámládat tízezrekkel drágítja meg + belül a falon nedvesdést és penészedést okozhat.
És van olyan hőhíd, ami az éves fűtésszámlát évente 100-300 forinttal növeli és a belső falon talán csak tized fokos érzékenységű hőkamerával látatod, hogy pontosan hol is van. Az effajta hőhíd csak paszíházaknál probléma.
A klíma konzol (ha jól van kiválasztva és okosan van körbe-hőszigetelve) az utóbbi csoportba tartozik.
Én pl egy jó hosszú konzolt vettem (kb 70 centi) és közvetlenül a téglához rögzítettem a hőszigetelés előtt.
"+ cserelni nem lehet utolag csak szigeteles megbontassal, csunya, stb."
Léteznek horganyzott ÉS PLUSZ szinterezett konzolok is. Ha szerelés közben vigyázol a védőrétegek épségére, akkor tovább fogja bírni, mint a házad.
De egy kültéri egységet nem muszáj a falra rözíteni. Mehet a tetőre, terasz korlátra, a ház mellé a földre (beton talpra), lóghat a szarufákról, stb.
"Es ha le kell szedni szigeteles elott"
Ne szedd le, annyira hosszú legyen a konzol, hogy a hőszigetelő mester a gép mögött is tudjon dolgozni. Amgy sem szabad túl közel tenni a falhoz, hiszen ott szívja be a rengeteg levegőt.
nincs homlokzati hoszigeteles, talan jovore, de most raknak fel a klimat.
Mondtam nekik lesz majd hoszigeteles, erre mondtak, akkor jovore keszulve hosszu konzolt raknak fel.
De, utanaolvasva, ez mire jo? Mert: ugysem lehet "betemetni" a konzolt majd szigeteles ala,mert hohid + cserelni nem lehet utolag csak szigeteles megbontassal, csunya, stb.
Ha meg le kell szedni, akkor minek a hosszu?
Es ha le kell szedni szigeteles elott, akkor az "2 csavar", vagy leszivni gazt, stb,stb, nagy(obb) melo?
A fizika/kémia azt mondja, hogy a felragasztás első perceiben még nem a ragasztó anyag tartja fenn a hálót, hanem a nedves anyag ragacsossága (mintha sárral ragasztottál volna :) Ahogy múlnak az órák, úgy kezd távozni a nedvesség, DE ezzel egyidőben elkezd megkötni az igazi ragasztóanyag (ez esetben gondolom valamilyen műgyanta), tehát mire a víz elpárolog, addigra létrejön az igazi ragasztás.
Csakhogy a víz hidegben lassan párolog (nagyon magas páratartalomban szinte teljesen le is állhat a párolgás), ami miatt lehet, hogy a műgyanta is lassabban köt meg, tehát ha hűvös az éjszaka, akkor talán még másnap is nagyon gyenge a tartása a ragasztásnak, hűvös időben talán 2-3 nap is, mire annyira erős lesz a ragasztó tartása, mint nyáron pár óra alatt.
Persze mindez csak okoskodás, mert nem tudom, hogy miből áll az a ragasztó és hogyan működik valójában.
Sziasztok. Holnap tervezem hálózni az eps. Nappal 10-14fokot mutat, de éjjelre 2-3 fokot mutat. Lehet e halózni? Nem lesz e gond h ha ejjel néhány óràn keresztül le megy 5 fok alá?
"Az hogy csak az alapig viszem le (az akkor kb 5-10cm), annyit er mint halottnak a csok?"
A lábazati hőszigetelést a belső fűtött tér padlószintjétől számoljuk lefelé.
Azt szoktam mondani, hogy a lábazati hőszigetelés 40 centinél kevesebb lehetőleg ne legyen, 60-70 centinél lejjebb menni meg csak akkor, ha gazdag vagy (vagy ha erősen energiatakarékos ház a cél).
Te 5-10 centiről beszélsz, ez még a 40 centihez képest is a "szartsemér" kategória :)
...de ha megígéred, hogy később (pl egy kis spórolás után) folytatod tovább lefelé a földbe, akkor megadjuk az engedélyt arra, hogy most még csak 10 centis lábazat hőszigetelésed legyen :)
Ha csak 10 centisen hagyod, az egyrészt minden évben érezhető menyiségű fűtés forintokba fog kerülni neked, másrészt a hidegebb időszakokban belülről a fal alja vizesedhet, sőt penészedhet is.
Olyan kérdésem lenne hogy járható e az az útvonal hogy csak első körbe azokat a részeket szigetelem le miket futok mert egybe sok lenne egyszerre kifizetni ? Evvel a típussal szigetelném le esetleg valakinek vélemény róla ÚJ! PETRALANA Petralight kőzetgyapot tábla(0.035!) 10cm/m2 bálás (4,8m2) ?
Közvetlenül a talajfelszín felett vizesedés várható (eső felfröcsköl, hó olvad) ezért 30 centi alatt minden XPS-ből legyen és az XPS lapok között levő réseket is ZÁRT CELLÁS ragasztó/szerelő/tömítő habbal töltsd ki.
Polisztirolhabot napsütés nem érheti, tehát a vízszintes szakaszokat is takarja kavics, betonjárda esetleg akármi (a 30 centit ENNEK felszínétől kell számolni!).
A második rajzot csak akkor válaszd, ha az alatta lévő rétegeket képes vagy annyira jól tömöríteni, hogy nem süllyednek meg az évek során. Passzívházas képeken lehet trükköket találni ehhez, pl google -> "hőszigetelő szoknya" -> képek
Ha komolyan energiatakarékos szeretnél lenni, akkor mehetne hőszigetelés belül a padlóra is, ami felkanyarodna az oldalfalra is 30-50 centi magasságig.
Szisztok, Nálam a padloszint az kb a kinti talajszint, azaz nincs lábazat. Emiatt le akarok menni a földszint alá a hőszigeteléssel majd, legalább az alapig. Most meg lett bontva, es kiderült, hogy olyan 5-10 cm van a föld szintjetol az alap. En legalább 30-50 cm számítottam, annyi jó is lett volna a hőszigetelés szempontjából. Csináltam egy rajzot : [kép] Kérdésem , mi legyen most a szigeteléssel lefelé? 1) menjek le ezt az 5-10 cm-t, és ez van 2) forduljon rá az alapra, es menjen tovább annak a falán lefelé ? 3) egyéb ?
Tételezzük fel (!!!), hogy a te deszka+kátránypapír+pala réteged együttes SD értéke mondjuk 99.
Ez ELMÉLETILEG azt jelenti, hogy akár egy 100-as SD értékű fóliát is tehetnél belülre a gipszkartonhoz és máris fel vagy mentve a légrés alól.
A VALÓSÁGBAN viszont ezt a 100-as jóságú fóliát
- ezer helyen át fogod lyukasztani mindenféle szögekkel, facsavarokkal, elektromos kábelekkel, stb
- a fóliát nem egy darabban fogod feltenni, hanem keskeny csíkokat fogsz egymáshoz összeragasztani, mégpedig szarul (tehát nem TÖKÉLETESEN légmentesen)
- a párazáró fólia széleit nem légmentesen összekötöd a fallal/födémmel stb, hanem csak úgy odagyűröd mellé
...mindennek eredményeképpen az a párazáró réteg, amit te 100-as SD értékűnek hiszel (a fólia gyári adatlapjára mutogatva), az a réteg valójában épphogy eléri a 30-as SD értéket.
És hiába teszel oda 100-as helyett 3000-es SD értékű fóliát, a rengeteg tömítési hibával azt is ugyanúgy le fogod rontani kb 30-asra.
NA EZÉRT nem kapsz senki hozzáértőtől felmentést az átszellőztetett légréteg alól.
A párazáró réteget úgy kell(ene) csinálni, hogy a végén a réteg egy blower door teszttel (túlnyomásos levegő áteresztés mérés) lesz leellenőrizve, sajnos a valóságban nagyon kevesen képesek ennyire lelkiismeretesen dolgozni.
Ez egy ősi fedés, ráadásul már tetőbeépítésre előkészítve.
mert ha nem szándékoztak volna anno beépíteni a tetőteret megelégedtek volna a sima lécre szegelt palával is.
De tettek oda un. kátránypapírt ami azért nem az csak bitumenes csupaszlemez. Funkciója a másodlagos csapadékvíz elleni védelem. Ezt léc helyett deszkára tették. Ez volt a kb 50 év előtti megoldás.... már ahol szándékoztak a tetőteret beépíteni. Ha nem építették be akkor is kaptak egy pormentes padlást.
Itt az ideje a tetőteret beépíteni.
Ha jók -épek a palák, kintről nedvességet nem kaphat.
Viszont belülről a paára állandóan áramlik kifelé.
igaz naivak azt hiszik pára záró fóláával megakadályozhatják... hát nem sikerül.
tény hogy jelentőes lassítani lehet a pára áramlást / a német nem is pára zárásról, hanem csak fékezésről beszél /.
Nos az a pára potosan a palát és csupasz lemezt tartó deszka belső felületén csapódik le.
Víz lesz belőle.
Nos arra szolgál az un. átszellőztetett légrés. kb . 5 cm szelvény alul felül nyitott, ez a lényeg.
" a saint-gobain azt írja, hogy nyáron kintről hajlamos vizesedni a hőszigetelés, "
Valamit nagyon félre olvastál.
kintről csak akkor ha a pala törött a csupaszlemez likas.
esetleg valami böszme sd értékű párazárót?
Olyan nincs csak a mesében. Akármilyen jó, kiluggatod, a pára rendületlenül megyen kifelé.... már ha laktok ott fenn.
Ja a pala régi és ha mohás kívülről tisztítsd meg ! Szerencsés esetben tart még 30 évig.... kivétel ha pont ott van jégeső.
Pala+kátránypapír réteget én nem merném páraáteresztőnek tekinteni, hagynék alatta egy 5 centis átszellőztetett légrést.
A légrés alsó+felső összeköttetését a külvilággal szintén megpróbálnám 5-5 centi körül tartani (a pára kihordásához elég lenne jóval kisebb rés is, de a sok átjáró levegő a nyári hőséget jelentősen csökkenti)
A párazáró fólia minél beljebb (minél melegebb rétegben) legyen, azon belül már ne legyen jelentős hőszigetelésű réteg.
Energetikus ÍRÁSBAN felmentést adhat a tető alatti légrés alól, de kétlem, hogy megkapod tőle az engedélyt (sajnos te nem tudsz annyira megbízható párazárást csinálni belülre, hogy elhagyhasd a külső páraszellőző légrést).
sziasztok, egy régi tetőt kellene belülről hőszigetelnem. kívülről: pala, a palatartó szögekkel kátránypapír, deszkázat, szarufa. sajnos a pala cseréje / újra rakása nem opció; ebből kell főzni. a kérdéseim: ö. most akkor ez az öreg és egyenletesen átlyuggatott kátránypapír párazáró vagy sem? 1. kell-e a deszkázat alá légrés, és ha kell, akkor alul a lábazati falba mekkora átmérőjű beszellőzést fúrjak (mert nincs) az 50cm-re levő szarufa párok közé? 2. 20cm+5cm kőzetgyapotot gondoltam berakni, van-e értelme a páraféket a kettő közé rakni, vagy rakjam bentre, közvetlenül a gipszkarton fölé? 3. vannak ezek a változó páradiffúzióü-ellenállású 'okos' párafék membránok... azt tegyek, vagy simát? esetleg valami böszme sd értékű párazárót? nyáron légkondicionálva lesz a helyiség, és pl. a saint-gobain azt írja, hogy nyáron kintről hajlamos vizesedni a hőszigetelés, és ezért rakjon mindenki vátozó páradiffúziós membránt? ez okosság, vagy csak marketing cucc? előre is nagyon köszönöm.
"A talpszelemen és a tetőfólia közé be tudok gyűrni kb. 15 cm vastag gyapotot, úgy hogy ráhajlik az eps felső sorára, de akkor a teteje hozzáér a tetőfóliához. Ez baj, vizesedhet ott?"
A lakásból a gypotba bekerülő pára minidenekelőtt megpróbál kijutni a külvilágba, és cak akkor válik vízzé, ha ez nem sikerül neki. Ha kidelé mentében nekimegy egy párazáró fóliának, akkor elidul oldalirányba, persze egyre kevesebb lelkesedéssel :) tehát egy keskeny párazárt sáv még nem csinál bajt, de ez a pázazárt csík minél keskenyebb legyen. Nem tudjuk, hogy ott a sarokban milyen a gyapotréteg páraterhelése (a lakótér felől mennyire van pára-fékezve), de feltételezek belül egy mészvakolat réteget plusz egy beton koszorút, tehát (saccra) 30-40 centi szélesen rásimuló fólia valószínűleg még semmi bajt nem okoz.
Egyéb megoldások:
- a fólia és a gyapot között csinálj legalább egy centis átszellőztetett légréteget: pl a gyapot és a tetőfólia közé menjen egy csík páaÁTERESZTŐ fólia, majd a végén a két fólia közé dugj be valami távtartó térhálót, ami az így kialakul résben nem nagyon akadályozza a levegő áramlását (pl FOMOTT drótketítés-háló)
- a tetőfólia alsó sávját alkotó páraZÁRÓ fóliát lecseréled páraÁTERSZTŐ fóliára és az alá lehet a gyapotot tömködni bátran :)
"A nagyon szorgalmas kőműveseknek sikerült letakarniuk a külső falon az elosztódobozokat szigeteléssel és vakolással."
Nem szóélt nekik az a villanyszerelő, aki a hőszigetelés megkezdése ELŐTT átnézte a ház külsejét?
"Van más megoldás azon kívül, hogy ki kellene vágni a falig, és újraszigetelni és újravakolni?"
Első pont: remémykedj, hogy amíg te ész, addig egyik kötődobozban sem kell módosítani semmit.
Második pont: ha az első pont nem jön be, akkor az új elktrormos rendszert a házon belül (a fal belső oldalán) alakítsd ki és onnan fúrd át a hőszigetelést mindig pont ott, ahol a falon kívül valami elektromos dolgod van.
A nagyon szorgalmas kőműveseknek sikerült letakarniuk a külső falon az elosztódobozokat szigeteléssel és vakolással. Van más megoldás azon kívül, hogy ki kellene vágni a falig, és újraszigetelni és újravakolni?
a homlokzati szigetelést (EPS 80) és a födém szigetelést (üveggyapot paplan) szeretném összehozni. A talpszelemen és a tetőfólia közé be tudok gyűrni kb. 15 cm vastag gyapotot, úgy hogy ráhajlik az eps felső sorára, de akkor a teteje hozzáér a tetőfóliához. Ez baj, vizesedhet ott? Inkább rakjak vékonyabbat? A falra 15 cm kerül, a padlásra 25 cm. Szellőzőcserép, ellenléc van, gondolom ezt a rést a talpszelemen felett ki lehet tölteni, ettől még fog szellőzni a padlás.
Az is lényeges, hogy az oldalfalon lévő hőszigetelés lehetőleg teljes vastagságában simuljon össze a födémen lévő hőszigeteléssel.
A hőszigetelő "mesterek" második legnagyobb hülyesége az, hogy a fali és a födém hőszigetelés között egyszerűen hőszigeteletlenül hagynak egy sávot a házon körben
(a rekord hülyeség az, amikor a hőszigetelő lapok és a ház fala között hagynak egy jó huzatos légrést)
11 centi termobeton 25 éve még nem volt nevetséges, ma nagyjából szart sem ér, az lopja a hőt a házból. Tessék villámgyorsan rádobni még legalább 20 centi olcsó üveggyapotot.
"hőtárolásban nem sokat számít a hőszigetelés, tekintve a PTH fal csekély hőtároló képességére"
Ez nagyjából igaz is.
"a mennyezet szigetelés még vissza van amúgy, az tavasszal lesz esedékes"
Ha nincs pénz/idő egyszerre mindenre, akkor a födém hőszigeteléssel kellett volna kezdeni. A legkisebb értékű befektetés a legnagyobb relatív haszonnal (leggyorsabb megtérüléssel).
Idén hőszigeteltettük a 12 centi hungarocellel a Porotherm 38 nf falazatot. Az ablakok régi, de jól záródó Sofa márkájúak, a monolit 19 centis mennyezetet 11 centi termobeton szigetelés. A ház önálló, földszintes családi ház, kissé szeles területen. Mindenki azt állította, hogy a falszigetelés rengeteget fog számítani, reggelre hazaérve viszont a házban 19.8 fok volt, kinti 8 fok mellett. Tény, hogy nem fűtöttem még be, szóval akár jónak is lehetne mondani, de tavaly se hűlt jobban vissza a ház egy lehűlésnél, emlékeim szerint. Valaki olyat is magyarázott, hogy a hőtárolásban nem sokat számít a hőszigetelés, tekintve a PTH fal csekély hőtároló képességére, a hőszigetelés csak a könnyebb felfűtést segíti. Nem tudom, kicsit elbizonytalanodtam, a mennyezet szigetelés még vissza van amúgy, az tavasszal lesz esedékes.
Ha épület energetikában (tehát nem normál légköri nyomás mellett és -15/+50 fokos hőmérsékletttartományban) "gőz" alatt ilyesmikre gondolsz, akkor az épület energetikusok közül igen sokan hülyének fognak nézni :)
Ráadásul effajta okoskodással jól el lehet bizonytalanítani azokat, akik már MAJDNEM m megértették a párakezelés alapjait. (párakezelés = a hőszigetelés tudománya 90 százalékban a párakezelésről szól, ezt a legnehezebb megértetni a laikusokkal, márpedig aki ezt nem érti, az gyakorlatilag még nem tud semmit a hőszigetelésről :)
Wikipédia: "Telített gőznek nevezzük azt a gőzt, mely nem tartalmaz folyadékrészecskéket, ellentétben a köddel, amelynek átlátszatlanságát apró cseppek okozzák (pára)" "A hétköznapi szóhasználatban gőznek hívják a konyhai lábasok fölött gomolygó fehér felhőket, de ez nem gőz, hanem köd (pára), melyben apró lekondenzálódott vízcseppek okozzák a jól látható fehér színt, a túlhevített gőz nem látható." "A fizikai kémiában és a gépészetben gőzön elpárologtatott vizet értünk. Ez teljesen láthatatlan, színtelen gáz, melynek hőmérséklete atmoszferikus nyomáson 100°C és mintegy 1600-szor nagyobb térfogatot igényel, mint a víz"
Tehát a pára tartalmaz összetrapadt vízmolekulákat, a gőz az egymástol különálló pl. víz molekulák gáznemű állapotban. Legalábbis a neten ezt kaptam, de "ködös" :)) még mindíg a pontos megnevezés nekem mert egy másik oldalon mást kaptam. (gőz és gőz közt a külömbség pl..itt) de nem is olyan fontos most, nem lényeg.
"Én nem vagyok hőszigetelő szakember," - nem baj nekem bármilyen tapasztalat/tudás jól jön, ha empirikus, ha szakvélemény bármi... :)
"A pára (tudtommal aerosol) is víz (h2o), a gőz (gáz) is víz csak a halmazállapot a külömbség"
Pont a halmazállapot különbség az, ami meghatározza a nevét: vagy pára vagy víz.
Pára: egymástól függetlenül lebegő, különálló H2O molekulák. Akkor érted meg legjobban, ha a párát gáznak tekinted (vízgáz :).
Emberi szem számára a különálló molekulák láthatatlanok, tehát ami látható (aerosol, gőz, köd, felhő, stb) az NEM pára, hanem vízcseppek (kisebb-nagyobb csoportokba összetapadt H2O molekulák).
Ne tévesszen meg az emberek által mindenfelé használt NEM tudományos kifejezések: amikor azt mondják az emberek, hogy "bepárásodik" a hűtőből kivett sörösüveg, vagy a fürdőszobai tükör, vagy a meglehelt szemüveg: amit ott látsz, az nem pára, hanem milliónyi pirinyó VÍZcsepp (folyékony vízzé kicsapódott pára) az üveg felületén (KÉP).
Én nem vagyok hőszigetelő szakember, aki már sokféle ragasztóval találkozott és segíteni tud neked, hogy mi közöttük a különbség. Ebben a fórumban tekints egyszerű hülyegyereknek, aki elmezavarában olykor kísérleti fizikusnak képzeli magát :)
"Nem vízáteresztő, hanem páraáteresztő. Ha nem érted az óriási különbséget..."
A pára (tudtommal aerosol) is víz (h2o), a gőz (gáz) is víz csak a halmazállapot a külömbség... nyilván hogy nem arra gondoltam hogy patakzani fog a falból a víz :)))... na mindegy.
"akkor inkább terveztesd meg a hőszigetelésedet szakemberrel." - ez igen.
"El kell olvasni a kőzetgyapothoz való hőszigetelés ragasztók adatlapját, hogy melyiken szerepel a fa is."
Kaptam olyant is, sokféle van ezért kérdem. Ti mivel dolgoztatok mik a tapasztalatok stb... de mindegy
Szia, sajnos a házat így vettem ahogy meséltem... ahogy mondtam a 10k euro tulzás de 5 napos munkáért volt hogy 2k euórkat kértek el cégek errefele. Én pusztán informálódni akartam innen is.
"A földben lévő XPS lap felületét be kell vonni valamivel ? Maradhat "meztelen" is?"
Az XPS-nek három dolog tud ártani: bizonyos oldószerek (pl festékek, ragasztók), az UV sugárzás (napsütés) és a szöges bakanccsal rugdosás :) Tehát a föld alatt az XPS lehet akár teljesen csupaszon is, a föld feletti részét viszont védeni kell a napsütéstől.
"az nem derült ki, hogy az XPS táblát függőlegesen használhatom-e?"
Mehet függőlegesen is, de akkor még jobban oda kell figyelni a közöttük maradt függőleges (forint-lopó) rések minimális (lehetőleg nulla :) szinten tartására. Én valószínűleg oldalirányban nyomnám szorosan egymás mellé őket, nem foglalkozva azzal, hogy emiatt a sor felső széle nyílegyenes helyett esetleg picit cikkcakkos lesz.
A 4-5 milliméteres vagy vastagabb függőleges réseket kitölteném ALACSONY DAGADÁSÚ habbal (polisztirol ragasztóhabok, szerelőhabok, stb). A vízszintes réseknél 1 centi alatt még nem esnék pánikba (kivéve, ha a függőleges rések kifújása után még maradt habom :).
Nagyon köszönöm a segítséget! Sajnos az nem derült ki, hogy az XPS táblát függőlegesen használhatom-e? Mert ha igen a 120as táblából 60-70cm-t leásnék, felette meg menne az EPS. Igen, a pince szint minimálisan temperált, részben fűtőtt, ezért gondoltam eredetileg, hogy 50cm -re leengedem a táblákat. Mivel az XPS nagyobb ,mehet mélyebbre is. A földben lévő XPS lap felületét be kell vonni valamivel ? Maradhat "meztelen" is?
"Milyen módon lehet rögzíteni a meglévő kapart nemesvakolaton az új rendszert??"
Hivatalos megoldás:
- vakolat felület portalanítása (drótkefe, drótkorong, magasnyomású mosó, stb),
- mélyalapozóval lekenés (ha szükséges)
- új EPS réteg felragasztása
- dübelezés (jó hosszú dübelek kellenek majd, hogy elérjenek az eredeti házfalig)
Nem hivatalosan:
elképzelhető, hogy bizonyos ritka feltételek teljesülése esetén (pl szuper masszívan rögzített régi hőszigetelés + szuperstabil vakolatréteg + teljes felületű EPS ragasztás + szélmentes környezet, stb) ez a dübelezés SAJÁT FELELŐSSÉGRE elhagyható.
"a fal vízszigetelve van, plusz drain lemez kivülről amit nem szeretnék megbontani."
Ha a hőszigetelés a drain lemezen kívülre kerül, akkor a drain lemez légréséből fűtés-forintok szöknek felfelé, a külvilág felé (erősen gyengíti a hőszigetelés hatásosságát)., ezért én az egész akció előtt LÉGMENTESEN lezárnám ezt a légrést felülről (a legkisebb lyuk se maradjon!). Ettől kezdbe a drain-lemez többé már nem drain, csak lemez :)
"Itt a föld alatti részre gondolok, kb. 1.2m, fölötte kb. 1.5m aminek a hőszigetelése nem kérdéses"
Az épületen belül lévő fűtött tér padló vonalától lefelé kb 40-60 centire érdemes lemenni külső falon a hőszigeteléssel, ennél lejjebb a hőszigetelés már nem nyereséges (rövid távon megtérülő) befektetés. (maximum csupán esztétikai beruházás, jövőbeli haszon reménye nélkül).
Tehát ha a fűtött rész padlója pl 150 centire van a talaj felett, akkor pl az oldalfali hőszigetelést lehoznám kb 90-100 centi magasságig (olcsó EPS-sel, hiszen csak a talajtól számított 30 centi alatt kötelező a drága XPS), az alatt felesleges (nem nyereséges) bármiféle hőszigetelésre költeni.
Persze ha a pince/szuterén is fűtött tér, akkor másképp kell gondolkodni.
Tanácsot szeretnék kérni és ha lehet kivitelezőre is szükségem lenne aki megbízható.
Adott egy családi ház Szigetszentmiklóson és jelenleg 4 cm Nikecell van rajta, kb 20 éve. Ezt szeretném kicsit felhízlalni 12-15 grafitossal, ablakcsere után. A tetőtérben - padláson 25-40 cm szigetelés van, ez szerintem elég.
Milyen módon lehet rögzíteni a meglévő kapart nemesvakolaton az új rendszert?? A lábazatra is szeretnék XPS lapokat felrakni, de a fal vízszigetelve van, plusz drain lemez kivülről amit nem szeretnék megbontani. /Itt a föld alatti részre gondolok, kb. 1.2m, fölötte kb. 1.5m aminek a hőszigetelése nem kérdéses/ Elég ha 50cm leások és függölegesen helyezem el a 1m táblát a drain lemez fölé??? Tudom elvileg alá kellene, de ezt megbontani nem szeretném. Így tudnám még dübellel is rögzíteni a tábla tetejét a ragasztás mellet. Segítségeteket előre is köszönöm!
Létezik annyira szar vakolat, hogy gyakorlatilag a hőszigetelés dübelei tartják fenn a vakolatot (is) a falon. Ilyen helyen kár volt ragasztóra költeni :) helyette a hőszigetelést CSAK dübelezni kellett volna (de kétszer sűrűbben), vagy leverni a vakolatot és szép tisztára sikálni a falat alatta, hogy a ragasztó rendesen belekapaszkodhasson.
Ha a hőszigetelő ragasztó VALÓBAN jól oda van ragadva a falhoz, akkor az esetek 99,9 százalékában a dübelezés valójában felesleges pénzkidobás. Akkor is, ha nem teljes felületen ragasztasz, csak a szokásos csíkokban.
Két ok miatt dübelezik (mégis szinte) mindenki:
- nehéz előre tudni, hgy melyik házon fog előfordulni annyira brutális szélvihar, hogy a ház beleesik a maradék 0,1%-ba :)
- csak nagyon kevesen mernek megesküdni arra, hogy a hőszigetelés ragasztó TÖKÉLETESEN odaragadt a falhoz
"s a maradék helyre ragasztóhabot fúj."
Szerintem
- ha az alapfelülettel való ragadás kiváló, akkor nincs szükség teljes felületű ragasztásra akkor sem, ha megspórolod a dübelezést (elég egy keret ragasztóból + egy csík középen),
- ha az alapfelülettel való ragadás közepes, akkor egy telje felületű ragasztás kiválthatja/helyettesítheti a dübelezést
- ha az alapfelülettel való ragadás extrán szar (pl mélyalapozás nélküli porló, omló felület), akkor még telejes felüleeten történő ragasztás esetén is leeshet a falról dübelezés nélkül.
Nem vízáteresztő, hanem páraáteresztő. Ha nem érted az óriási különbséget, akkor inkább terveztesd meg a hőszigetelésedet szakemberrel.
"A háznak van levakolt és vakolatlan része is"
Aki kívülről (hagyományos, tehát nem speciálisan páraáteresztő vakolattal) levakol egy fagerenda falat, azt orvoshoz kellee küldeni.
"nem látom értelmét felpallérlécezni, levakolni s utána leszigetelni."
Mivel a vakolat alatti réteg többnyire sokal stabilabb, mint a vakolat, ezért egy vakolat réteg többnyire rontja a hőszigetelés ragasztásnak erősségét.
"milyen terméket javasoltok ragasztónak?"
El kell olvasni a kőzetgyapothoz való hőszigetelés ragasztók adatlapját, hogy melyiken szerepel a fa is.
Általában a tégla és egyéb kerámia falak szoktak első lépésben vakolatlanok, majd vakoltak lenni.
Elvileg a gerenda falat is lehet persze vakolni.
"Elég zöldfülü vagyok a szigetelési témában és ezért nem igazán tudom hogyan járjak el "
Ha igaz az önvallomás, akkor szakkönyveket kell beszerezni és abból ellesni a fogások.
Meg lehet tanulni. Viszont erre a fórumok alkalmatlanok. 5 - 15 sor nem elég.
Kezdjük azzal, hogy az igaz ,hogy a gerendákra elsősorban a gyapotok való, de a sztirol szigetelés se káros. És nem a vízzáró - áteresztő képesség miatt.
A kőzetgyapotok valamivel több párát engednek át, de a szerves habok is átengednek annyit amennyi kell.
" profi cégre nincs pénzem aki 10,000 euróért leszigetel 30 nm-t (tudom ez tulzás de krízis van meg minden)."
Sziasztok, tömör gerendás faházat szigetelnék. Mindenki a 10-15 ös kőzetgyapotot ajánlotta eddig, mert fontos a vízáteresztő képesség. Ehez kérnék tanácsot én szeretném kivitelezni, mert hihetetlenül meginogott a hitem a az itteni "mesteremberekben", és profi cégre nincs pénzem aki 10,000 euróért leszigetel 30 nm-t (tudom ez tulzás de krízis van meg minden). A háznak van levakolt és vakolatlan része is, első körben a vakolatlan részt szigetelném le, nem látom értelmét felpallérlécezni, levakolni s utána leszigetelni. Elég zöldfülü vagyok a szigetelési témában és ezért nem igazán tudom hogyan járjak el s ide kellene segítség javaslat meglátás.
Amit eddig elképzeltem a homlokzati szigetelést illetően: A gerendákra felragasztanám szigetelő ragasztóval (milyen terméket javasoltok ragasztónak?) a kőzetgyapot lapokat, utána dübeleznék a biztonság kedvéért, ezután uvegszálháló menne a szigetelésre és azt pedig ceresit thermo universallal bedolgoznám, ezután jöhet rá a külső festés és kész.
Én 2x10cm-es EPS-t ragasztottam két rétegben ezelött 15 éve . Egész felületes ragasztással .
Ha relatív egyenes a falad , akkor portalanítás után egészfelületes ragasztással csináld . Semmivel sem fogy több ragasztó . Így , ha némelyik dübel nem lesz 100%-os , akkor sem fog leválni a falról . Természetesen az EPS-hez való ragasztót kell használni . Indítóprofil is jó segítség a kezdésnél .
Szeretném a falamat 15cm EPS-el hőszigetelni, de homokkő lévén a szokványos dűbelezést nem érzem biztosnak. Belső fali fúrogatásaim (képek, lámpák, konyhaszekrény) alapján jön az érzés, hogy igen nagy valószinüséggel lehet "lyukra futni".
Egy szakit kérdeztem, s ő azt mondta h nem gond, el lehet hagyni a dűbelt, körbekeni a táblát, bele két pogácsát, s a maradék helyre ragasztóhabot fúj.
Szerintetek elfogadható, vagy mindenképpen dűbelezni kell, még ha (pl) a fele nem fogna semmit akkor is?
Nem emeletes, nem magasföldszintes épületről van szó. Nem tanyán, hanem viszonylagos (talán) szélvédett környezetben.
Ugyan itt a munkadíjra 9000Ft/m2 (Iporka +nemesvakolat a lábazati is) elfogadható? (Bp agg ló)
Vízszintes felületen szerintem nem bölcs dolog olyan víz/pára záró réteget alkalmazni, amit keskeny csíkokból ragaszt/forraszt/legóz össze valami alkoholista.
Hirtelen mem is tudnék olyan helyet egy házon, ahová ne lenne a bitumenes lemeznél jobb és/vagy olcsóbb megoldás.
Léteznek olyan fóliák, amelyek jók lágyítóvándorlás esetére (lágyítót nem tartalmazó anyagú, illetve egy oldalon textil bevonatos fóliák).
De tehet az egszerű vízzáró fólia és a a polisztirol közé valamilyen elválasztó réteget (pl geotextília).
De egy XPS réteg önmagában is szigetel a szivárgó talajnedvesség ellen (kivétel: árvíz esetén :) tehát az esetek 90 százalékán még az sem baj, ha az elválasztó fólia teljesen tönkremegy (a lágyítóvándorlás miatt) a beton megkötése után.
de a lemezalapokról tudni kell, hogy rohadt erősek: vastag beton tonnányi vasal, egy jó lemezalapnál fogva fel lehetne emelni és arrébb tenni az egész házat.
Sziasztok! Egy 70 -es években épült nettó 80m2 ház alsó szintjének aljzatbetonját tervezem felverni, hogy padlófűtést alakítsak ki. A ház egyik fele alatt garázs másik fele alatt föld van. Érdeklődnék, hogy szerintetek szerelőbetont ki lehetne váltani a földes részen kavicságy+10cm XPS500+vízszigetelés+aljzatbetonnal? Köszi a segítséget.
Hasonló a kérdésem; kőművesék ház sarkánál XPS táblák között meghagytak vagy 2cm légrést. Mivel tömítendő? Nem egyenletes, szóval a 2cm XPS nem megoldás.
Van esetleg közöttetek aki már rendelkezik tapasztalattal a szigetelő táblák habbal történő ragasztásával kapcsolatban?(pl. Styro Pro 3D)?
Olyan kérdésekre keresem a választ, hogy:
- milyen múltra tekint vissza ez technológia akár tőlünk nyugatabbra akár irthon (mennyire bizonyított ez az anyag, hogy évtizedek múlva is teszi majd a dolgát)
- igaz hogy ezek is dagadnak valamennyire a táblák felragasztása után?(olyan információim vannak hogy nagyon körülményes az alkalmazása mert mikor minden be van állítva és azt gondold, hogy megvan, akkor még annyit dagad hogy a táblák nem lesznek síkban és sok lesz a csiszolás/utómunka)
Bizonyos felületeken tűzgátló hatását tekintve kötelező a kőzetgyapot (és nem az EPS). Tehát nincs más választás, ezért is van piaca a homlokzati kőzetgyapotnak.
Üdv ! Régi"ismerős",csak akkor írok rá ha tényleg nem zavarják a tények !:-) Ha tényleg "szar"termék lenne 3x áron szerinted meddig lenne piaca ?:-) Én nem toldom vele ,még a minuszt is sajnálom leütni neki ,igaz azt másnak sem szoktam !:-)
"Korrekt információkat nem parasztvakító kőzetgyapot kereskedőktől, jutalékból élő üzletkötőktől, meg az általuk félrevezetett, de az interneten okoskodó butáktól kellene beszerezni :)"
Korrekt információkat nem parasztvakító kőzetgyapot kereskedőktől, jutalékból élő üzletkötőktől, meg az általuk félrevezetett, de az interneten okoskodó butáktól kellene beszerezni :)
Hangszigetelésben jobb:
a kintről jövő zajok 95-99 százaléka 500 Hz alatt van, ebben a frekvencia tartományban a kőzetgyapot egy nehéz téglafal hangáteresztését nem javítja ember számára füllel észrevehetően (téglafalon a javulás csak műszerrel mérhető).
Hőszigetelésben jobb:
mennyivel jobb a VAKOLHATÓ kőzetgyapotok hőszigetelése a jobb polisztirolokhoz képest? Semennyivel? Még a fehér EPS-ek között is van ugyanolyan jó hőszigetelésű, a grarftos EPS-ek meg sokkal jobb hőszigetelésűek.
Plusz a vakolható kőzetgyapotok köbméter ára 45-50.000 Ft a polisztirolé meg akár harmad annyi is lehet.
Üdv ! Ezeket hol olvasod?:-( Hang/hőszigetelésben/páraáteresztés is jobb a közetgyapot ,magyarul csak árelőny van ,de akinek fontos a fent említett tulajdonságok és van rá keret azt nem kéne lebeszélni a jobb anyagról !:-) Szerintem.
A Föd középpontjától a talaj felett 30 centtig nem szabad olyan hőszigetelő anyagot válaszrani, ami megszívhatja magát vízzel.
30 centi felet már szabad, csak szerintem butaság marhadrága hőszigetelőt tenni oda, ahol az SEMMIVEL sem jobb, mint a sokkal olcsóbb anyag. Mert ha a ház falának páraáteresztése (Sd értéke) 30, akkor azon kívül teljesen jó a 30 as áteresztésű polisztirol hőszigetelés, aki oda ennél páraáteresztőbb anyagot tesz, az csak a pénzét szórja feleslegesen.
Jó párafékezésű tégla falon eps hab helyett kőzetgyapot olyan, mint porcelán helyett egy arany WC csésze: rakás plusz pénzért cserébe nulla plusz haszon :)
"párazáró fóliát keresek (Sd 100), de átlátszót égen földön nem találok."
Az egyszerű, zárt fóliák 99 százaléka tudja a 100-as SD értéket,
de hivatalosan csak az tekinthető párazáró fóliának, aminek a hivatalos gyártói adatai között meg van adva a fólia párazáró képessége. Tehát ha a vásárolt fóliának nem ismered a gyári adatait, akkor csak saját felelősségre használhatod párazárásra, akkor is, ha 99% a valószínűsége annak, hogy teljesen jól párazár.
Igen, sokan tesznek ezt a gyári parazáró fólia helyett. Kérdés, hogy jó e?
Átlátszót szeretnék mindneképp, mert a parnafák felhelyezésénél szeretném látni, hogy pontosan mit is csinalok, nem csak érezni. Ez ugye az alu /reflexes fólia esetben nem megoldható, ott csak tapogatózik az ember.
Ha a gyapot lapokat annyira egymás mellé tudod nyomi, hogy függőlegesen semmi légrés nem marad közöttük, akkor szerintem egyáltalán nem baj, ha állítva vannak (a vízszintes rések szerintem százszor kisebb bajt tudnak okzni).
Ha esetleg marad közöttük egy kis függőleges légrés, akkor fektetve egy picivel (talán sacc 1-3 százalékkal) fektetve jobb a réteg hőszigetelése, tehát még ekkor sem kell kétségbe esni.
"Nalam ezt ugy kell erteni, hogy talajszinti (0 cm) / talajszint alatti (30 cm)?"
A fűtés forintjaid nem a kertből szöknek be a pincédbe, hanem a fűtött lakásból ki a külvilágba, ezért a padlószittől lefelé számított centiméterekről van szó. A lábazati hőszigetelés legfelső centije a legfontosabb és a lábazati hőszigetelés legalsó centije a legkevésbé érdekes.
A 120 helyett mindössze 60 centire lenyúló lábazati hőszigetelés miatt talán csak 0,1 fokkal lenne hidegebb belül a fal/padló sarok, ahol úgysem jársz soha, de ha járnál, ezt akkor sem vennéd észre. Az óriási különbség/javulás a nulla centi és a 30 centi lábazati hőszigetelés között van, a 60 és a 120 közötti különbséget már csak műszerrel lehet kimutatni.
Hőhíd: 60 centis helyett 120 centis lábazat esetén a fűtésköltséged évente talán csak 2 ezer forintal lenne kevesebb, tehát a plsz 60 centi megtérülése kb a halálod után kb 30 évvel várható :) és csak ez után kezdve fogja megtermelni az első forint hasznot (már ha időközben az ükunokád nem bontotta le az ősrégi, 2095-ben már nevetségesen elavult házadat ;)
Akkor ha lesz szigeteles, vagy valasztom az inditoprofilt, amin alapbol van vizorr (de akkor egy csik hohid lesz), vagy rakok kulon a homlokzati ala vízorrt? Abbol van olyan ami nem csinal hohidat?
"Most beljebb van a labazat kb 2 cm-el mint a fal, tehat fentrol nem folyik ra viz."
Azt te csak hiszed.... egyrészt a csapó eső (a vízcseppeket a szél ráfújja a falra) oda is odacsap,
másrészt ha azon a 2 centis kiugrás alján nincs vízorr, akkor a falon lefelé csorgó víz egy része ott szépen bekanyarodik és az alsó falszakaszon csorog tovább.
Ha a fal mellett járda van, akkor annak feltörése és helyreállítása akár tízszer többe is kerülhet, mint amennyi plusz fűtéspénzt életed végéig megspórol neked a hőszigetelésnek a föld alá kerülő része.
"Amugy 40 cm magas a labazat a padlo/talajszinttol (itt benti padloszint = kinti talajszint)"
Ha nincs járda, tehát fájdalommentesen le lehet menni a talajba, akkor én a helyedben egy sor XPS-t tennék (fektetve 60 centi, tehát 20 centi lenne a föld alatt).
Ha van járda, akkor megelégednék 40 centi lábazati hőszigeteléssel (vagy akár 30-cal is: hosszában kettévágott xps tábla leültetve a járdára és onnantól felfelé mehet az olcsóbb EPS hab).
"akkor "allitva" kell tenni a 120-as lapokat egymas melle"
A lábazati hőszigetelés legfelső centije spórolja a legtöbb fűtéspénzt, az alatta lévő centi már egy icipicivel kevesebbet spórol, a harmadik centi egy picivel még kevesebbet és így tovább... a 120-adik centi kb 300 év múlva hozza be az árát, persze van, aki szereti a hosszú távú befektetéseket, de közöm, hogy az örökösöd már a temetésed másnapján oda fog rendelni a házhoz egy bulldózert.... :)
Most beljebb van a labazat kb 2 cm-el mint a fal, tehat fentrol nem folyik ra viz.
Amugy 40 cm magas a labazat a padlo/talajszinttol (itt benti padloszint = kinti talajszint)
Ha 60 cm mennenk fold ala, akkor 100cm magas XPS kell, de akkor mar lehet egyszerubb 80-ra lemenni, es akkor "allitva" kell tenni a 120-as lapokat egymas melle, nem kell vagni. Tehat akkor 80cm melyen indul, igy er ki 40cm fent, ami a mostani labazat teteje.
Habar XPS-bol levagni 20 cm-t gondolom egyszerubb mint lejjebb asni 20cm-t vegig a haz mellet...
Akkor viszont eleg a 60-as arok, ebbe 100-as lapok (20cm levagva), allitva egymas melle.
"profil nélkül a víz be tud folyni a szigetelés es a fal közé, nem?"
Az a lábazat szerintem rendszeresen vizes most is nem? Ha most mellé teszel egy habot, attól mi változik?
Egyébként ha aggódsz, akkor léteznek vízzáró purhabok (szintén zárt cellás hab). A lábazat és az xps közötti vékony rés tetejére fújhatsz egy hab-csíkot, az eltereli onnan a vizet. Aztán amikor kezded a felső hőszigetelést, az előtt ezt a hab-csíkot levágod onnan egy késsel.
"Amúgy mi a javasolt, padloszint alá mennyivel érdemes lemenni a szigeteléssel?"
A külső hőszigetelés alsó széle szerintem szegény embernél is legyen a belső padlószint alatt legalább 30-40 centivel, 50-60 centinél több már nem igazán nyereséges befektetés.Tehát a belső padló vonalától lefelé egy sor hab már elegendő (a talaj felett 30 centis sávban már vízálló XPS habot kell tenni).
Persze kimondottan energiatakarékos házak esetén ennél szigorúbbnak kell lenni, és ott pl a padlóban is kell lennie hőszigetelésnek.
"A lábazati szigetelős kérdésről mit gondolsz? Megvédi a víztől az indító profil (homlokzati nélkül)?"
Ne használj indítóprofilt, mivel hőhíd (kivezeti a lakás hőjét a hőszigetelésen kívülre), ezért folyamatosan lopja a fűtés-forintokat (évente 5-10e Ft plusz fűtésszámlát csinál).
Ha először a lábazatot teszed fel, akkor annak felső széléről indíthatod a hőszigetelést, ez már a második ok, ami miatt butaság egy fillért is indító profilra költeni.
A lábazatra úgyis XPS hab kerül, ami zárt cellaszerkezetű (akár víz alá nyomva is hőszigetel ezer évig), tehát csak röhög a ráhulló esőn.
- a villanyóra szekrényedben a FI relé elférhet az újfajta villanyóra doboz mellett/felett (a FI relének nem muszáj szintén egy újfajta dobozba beköltöznie, az csak a villanyóra számára kötelező)
- VAGY emeletes újfajta dobozt veszel, aminek az extra kis dobozában elfér a jelenlegi FI reléd + a jelenlegi három kismegszakítód, PLUSZ (mivel ez a kis doboz 12 modul szélességű) elfér benne még egy moduláris dugalj is (pl fűnyírónak) egy saját kismegszakítóval.
:) Nem, kiderült a FI is bekerul a biztik mellé, szóval kint marad a 3 fő bizti + 1 óra.
Ezt a szekrényt atbeszelem a villanyossal. Az a szar fa szekrény úgyis majd kiesik a falbol, kicsit beázik,stb.,
Na de vissza a hőszigeteléshez:
Úgy tűnik idő/pénzhiány miatt idén csak a lábazatot tennénk rendbe: kiásás, víz+hőszigetelés (le a föld alá 80-100cm), ereszcsatorna elvezetés, drain cső (ez nem biztos), járda helyreallitas, ilyesmi. Aztán jövőre a homlokzati szigeteles mehetne folytatásnak.
Ha megvan a lábazati hőszigetelés (grafitos xps), de homlokzati még nincs, hogy ne ázzon (mert ugye kilogna a falbol homlokzati szigetelés hiányában, 10cm), azt a tanácsot kaptam, hogy rá kell tenni már most a homlokzati indító profilt, az szépen megvédi a víztől amíg nincs befejezve (fél-egy év).
"Igazad van, a villanyóra is benne van (+ 3 fazis fő bizti + FI)"
Ebben az esetben lehet, hogy megúszod a szétverést, mert egy db három fázisú órához a legkisebb méretű szabványos szekrény el fog férni a jelenlegi villanyóra dobozodban:
Persze ettől még van, ahol ilyenkor ragaszkodnak pl ahhoz is, hogy az új villanyóra dobozhoz új 36 mm-es elektromos cső is jöjjön le a tetőről, ezeket a helyi szokásokat a környéken dolgozó villanyszerelők ismerik.
"(+ 3 fazis fő bizti + FI)"
Többször már nem merem megkérdezni, mert kiderülne, hogy igazából nem egy villanyórád van, hanem kettő :)
"A fadoboz keretének a meghosszabbítása a hőszigetelés vonaláig EPS-el lenne célszerű? "
A FA doboz keretének növelése FÁVAL célszerű. Pont azért, mert ahhoz lesz legegyszerűbb rögzíteni az ajtót az új helyén. Én azt hittem, hogy ezt egyértelműen írtam le.
Szinte tok ugyanigy nez ki az enyem is, ezert en is koszi a tippet. Magyarul kijjebb hozom az ajtot a szigeteles vastagsagaval, es azt a reszt meg kitoltom XPS-el.
Ez viszont mit jelent konkretan?
az áramszolgálató bármelyik pillanatban kötelezhet a villanyóra doboz szabványosítására / korszerűsítésére
Mi a baj ezzel a "dobozzal"?
Nekem a 3 fazis fo biztositeka van benne + 1 fi rele. A tobbi mar belterben (kismegszakitok)
- fa doboz keretét meghosszabbítod (megmagasítod) a llendő hőszigetelés külső vonaláig
- hőszigetelés után villanyóra ajtó visszarak (vagy újat csinálsz)
- ezután a villanyóra ajtó belső oldalára hőszigetelésként zárt cellás (XPS) habot teszel.
Van sok egyéb jó megoldás, de szerintem ez a legegyszerűbb. Persze különlegesen alacsony energiás, vagy különösen látványos külsejű háznál ennél bonyolultabbat javasolnék.
Remélem tudsz arról, hogy az áramszolgálató bármelyik pillanatban kötelezhet a villanyóra doboz szabványosítására / korszerűsítésére és akkor (bizonyos esetekben) újra szét kell majd verni azt a részt.
Üdv ! A szigetelt nyílásra ráragasztani v rögzíteni a látható takaró részt a befordult részt is (kb cell szélesség) ,arra meg rá az ajtót ! Én újat csinálnék szélesebb takaróval (jobban beragasztható) és egy könnyű ajtót rácsavarozni és falszínre színezni (festék boltba kikevertetni) !:-)
"A födémet most 5 centi vastag gyapot fedi, ezt szeretném "felhízlalni" - már ha van értelme."
Ha a födémnek amúgy kb nulla a saját hőszigetelése (pl betonfödém), akkor 5 centi még viccnek is gyenge, egy nevetsées hőszigeteléshez legalább 10 centi kell :)
A viccet félretéve: födémen a 20 centi hőszigetelés vastagság már elfogadható, de még 30 centinél sem mondjuk azt, hogy csak pazarloda pénzed. Sőt, energiatakarékos házaknál vagy ahol kályhával/kandallóval fűtenek, ott akár még a 40 centis födém hőszigetelés is reálisan megtérülő befektetés lehet, de 30 centi felett már illik pontosabban is utána számolni pénzköltés előtt.
"Jól értem, azt javaslod, ide kerüljön valamilyen habosított szigetelő (akár nem lépésálló), ezekre mehetnek a dobozok, lépkedőknek pedig a gyapotot kiszakítva ragasszak le szintén valamilyen habosított szigetelőt?"
Ahol jársz vagy ahol a kincseidet tartod, ott ne legyen gyapot, hanem kb ugyanolyan vastag polisztirol. De a polisztirol egyrészt sokkal drágább, másrészt (helyesen lerakva) sokkal munkaigényesebb, ezért okos dolog a polisztirollal fedett felület méretét nem nagyobbra csinálni a minimálisan/feltétlenül szükségesnél.
"A pala alá, a gerendaközökbe azért gondoltam szigetelőt, hátha nem melegedne fel annyira nyáron a padlás."
Ha alul a födémen tisztességes hőszigetelés van, akkor ki nem szarja le, hogy a napsütötte padlás 55 vagy 60 fokos? Hiszen lent a lakásban ebből semmi sem érezhető.
Egyébként ne ess a szokásos hibába: a hőszigetelés télen nem fűt és nyáron sem hűt, csak lassítja/gyengíti a felmelegedés/lehűlés fizikai folyamatait. A felülről is hőszigetelt padlásod közel ugyanúgy felmelegedne minden nap mint most, csak két-három órával később (cserébe napnyugta után viszont két három órával tovább lenne meleg :)
"Néhány éve egy építész azt mondta, Ő a fűtetlen födémekre lépésálló szigetelést tenne,"
Födémre a polisztirolt nagyon nehéz helyesen lerakni, mert nem maradhat a lapok mellett/között SEMMI függőleges légrés (egy-két milliméter SEM!!!!), ezért vagy két eltolt réteget kell alkalmazni (hogy az illesztési vonalak ne egymás felett legyenek), vagy a lapok közét mindenütt légmentesen ki kell tölteni pl polisztirol ragasztó habbal. A hőszigetelt lakás födém felső felszíne télen meleg, közvetlenül felette a levegő szintén meleg. És a meleg levegő felfelé akar szállni és megtalál minden apró rést a polisztirol lapok között, hogy ezt megtehesse és megszökhessen a fűtés-forintjaiddal.
"és a tetőt is szigetelné a gerendaközökben, így maga a padlás levegője is szigetelne"
Egy légréteg kb 16 milliméteres vastagságban hőszigetel legjobban, minél vastagabb, annál több belső kis légáramlat jelenik meg benne, ami a légréteg meleg oldaláról a hőt szorgalmasan átszállítja a légréteg hideg oldalára. 10-20 centi vastagságnál már a vízszintes légrétegek hőszigetelő hatása is erősen közelít a nullához. Ebből megsacccolhatod, hogy egy átlag két méteres padlást butaság hőszigetelő rétegnek tekinteni. Csak a MOZDULATLAN levegő szigetel jól, a szabadon áramló (tehát a hőt szabadon szállító) levegő NEM hőszigetelő anyag!!! Az igazi hőszigetelő anyagok nagy része sem csinál semmi mást, minthogy a benne lévő levegő természetes áramlását rohadtul (akár milliószorosára) lelassítja. Tehát az építészednek akkor lenne igaza, ha pl a padlásod teljes légterét kitöltenéd gyapottal :)
A födémet most 5 centi vastag gyapot fedi, ezt szeretném "felhízlalni" - már ha van értelme. Korábban azt olvastam, ha már paplanokat gurít az ember, akkor érdemes a 20 centiméteres vastagságot megcélozni.
Pakolóhelynek elegendő lenne a padlás közepén két csík. Jól értem, azt javaslod, ide kerüljön valamilyen habosított szigetelő (akár nem lépésálló), ezekre mehetnek a dobozok, lépkedőknek pedig a gyapotot kiszakítva ragasszak le szintén valamilyen habosított szigetelőt?
A pala alá, a gerendaközökbe azért gondoltam szigetelőt, hátha nem melegedne fel annyira nyáron a padlás. Néhány éve egy építész azt mondta, Ő (ha a pénz nem számítana) a fűtetlen födémekre lépésálló szigetelést tenne, és a tetőt is szigetelné a gerendaközökben, így maga a padlás levegője is szigetelne. Bár belegondolva abba, mennyivel nagyobb lehet a tető felülete, mint a padlásé, illetve a pala alatti légrés miatt szükség lenne fóliára/hálóra, ami megakadályozza, hogy a paplant közvetlenül a palára nyomjam - majd akkor csinálom meg, ha ingyen adják és nagyon fogok unatkozni. :-)
"Nem biztos amúgy padlás az, van nagy ablak, stb."
Ha az ott fen is fűtött tér, akkor kisebb a baj.
Ha nem, akkor a te oldaladon kel majd BELÜLRŐL hőszigetelni, amivel az a baj, hogy amatőr módszerrel kb szart sem ér (sőt veszélyes lehet), profi módszerrel viszont marha drága szokik lenni.
Megnézném, hogy a két ház között van-e légrés és milyen vastag.
Mart ha a légrés vastag és huzatos, akkor nem ártana hőszigetelő anyaggal feltölteni (pl duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy). csak ne legyen lyuk alul/oldalt, ahol kifolyhat a töltelék :)
A tető<->házfal keskeny érintkezési vonala valószínűleg nem okoz majd a te lakásodban (belül) annyira hideg csíkot a falon, hogy ott a fal harmatpont alá hűlhessen (nagyon hideg időben fal vizesedése + penész). Persze kívül ez a hőszigeteletlen csík minél keskenyebb legyen, tehát felülről a hőszigetelést minél lejeb kell engedni (lehetőleg egészen a cserépig) , alulról (benn, a szomszéd padlásán) pedig a falon a hőszigetelést minél feljebb kell tolni (lehetőleg egészen a cserépig).
20-25 centi vastag polisztirol tömbök ("lépőkövek") a padlás padlóra jól leragasztva (nehogy felbillenjen, amikor nem pont a közepére lépsz), körülötte mindenütt olcsó gyapot jól nekitolva a polisztirol oldalának. A polisztirol tetejére ne tegyél semmit, hadd szellőzzön ki belőle a pára (egy kevés óvatos mászkálást az EPS 80-as hab csupaszon is kibír, a 100 as lépésálló és a 150-es meg még többet.).
Néhány négyzetméteres rakodó felület a padláson:
ugyanúgy készül, mint a padlás járda, csak a polisztirol rész nagyobb felületű :)
1: fél méter széles járda a padlás közepén, hogy 5 évente végig tudjon menni rajta a kéményseprő / antennaszerelő
2: pár négyzetméternyi pakoló felület a padlás közepén
3: szinte a teljes padlásfelület járhatóvá tétele (a megközelíthetetlen sarkok is) több száz ezer forintért, hogy aztán itt tárolhasd azokat a kincseidet, amelyek tényleges értéke összesen sem éri el a 10 ezer forintot
Gyapot esetén a járható padlás megoldására még mindig a legköltséghatékonybab megoldás az élére állított pallók és az arra rögzített légréses deszkázat/OSB? (Korábban sokat olvastam a topikot, de kihagytam néhány hónapot talán évet is)
Hőszigetelni ott kell, ahol hőmérséklet KÜLÖNBSÉG van. Ha hőszigetelő réteget teszel a nulla fokos padlás és a nulla fokos külvilág közé, azzal csak a pénzedet pocsékolod.
A festéket ne tekintsd jó tapadású felületnek. Amikor összejön a péz a hálózásra, előtte le kell csiszolni a festékréteget, hogy a ragasztó közvetlenül a polisztirolhoz tudjon tapadni.
Amit olvastam eddig, hogy oldószer mentes (illetve vízbázisú) festék jöhet szóba. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy utána hogy fog tapadni a ragasztó, vagy leválik-e a ragasztó alól az eps-ről?
Mésszel mi a probléma? Nekem csak annyi kétségem van, hogy nem fedne rendesen.
Sokféle olyan kültéri falfesték, homlokzatfesték van, ami nem bántja a polisztirol habot, nyugodtan rá lehet kenni. De állítólag van olyan festék is, ami árt a habnak, tehát nem mindegy, hogy milyet veszel. Lehet, hogy a festékboltban az eladó meg tudja mondani, hogy milyet vigyél.
A hőszigetelést tartó ragasztó nem csak vakolatoz ragad. Kiválóan ragad az a csupasz téglához is. Persze a tégláról le kell takaratani a régi porló vakolat minden maradványát (pl drótkoronggal) és hozzáértő vizsgálja meg az így kapott felületet, hogy ragasztás előtt kell-e mélyalapozni is vagy arra nincs szükség.
Egyébként léteznek olyan hőszigetelési módszerek is, ahol nem kell semmit se ragasztani, mehet akár porló vakolatra is (pl szerelt homlokzatok). Persze ezek a megoldások többe kerülnek, de ha a régi vakolat eltávolítása a fal megtisztítása és a mélyalapozás munkadíj-költségeit is hozzávesszük, akkor már lehet, hogy a drágább az olcsóbb :)
ha a szigetelendő téglafalon (1980-as építésű ház) lejön a kőpor és alatta a vakolat, a teljes falfelületen, akkor szigetelés (15cm grafit) előtt kell újravakolni? A téglafal nem annyira egyenetlen, hogy ne lehetne rárakni a szigetelést vakolás nélkül. Kell vakolni, hogy utólag ne legyen pl. penészedés vagy egyéb probléma?
"Valahol írták, hogy a páralecsapódást megszűnteti, de szvsz a pára nem hülye, keresni fog más felületet,"
A pára valóban nem hülye, ezért nem fog kicsapódni semmi olyan felültre, ami nem elég hideg ahhoz, hogy a pára kicsapódjon rajta. Olvass utána -> harmatpont
A fólia által létrehozott extra légréteg szerintem durván 0,3 w/m2-nyit javítana az ablakod hőszigetelésén. Ez azt jelenti, hogy az extra fóliával ablaküveg-négyzetméterenként és évente kb 20 kilowattóra hőt takarítasz meg. Ezt a hőmennyiséget akkor tudod forintosítani, ha tudod, hogy a fűtésrendszered menni pénzből képes legyártani 1 kWh hőt, hiszen drágábban dolgozó (szar hatásfokú) fűtőberendezés esetén nagyobb a megtakaratás.
Néhány példa 20 kWh hő csinálásra:
- ha átlagos kondenzációs gázkazános fűtésed van, akkor ablaküveg-négyzetméterenként kb 260 Ft/év lesz a megtakarításod a plusz fóliával
- ha klímával fűtesz, akkor 180 Ft/év/m2
- ha drága tűzifával fűtesz vacak kályhában/kazánban, akkor lehet akár 500 Ft/m2/év is
Lehet nem térül meg, de én is úgy gondolom, hogy mindenképpen komfort, illetve értéknövelő megoldás. Viszont akkor ezt a fóliás dolgot hanyagoljam, igaz?
Nálunk kb 30 éves fa nyílászárókban levő üvegek lettek cserélve. Azt hiszem roto típusúak, jól záródnak.
Csupán az üvegek voltak sima két rétegűek, gáz nélküli töltésűek.
A ház összes ablakában cseréltük az üveget. Jött a szaki, kiszedte a léceket, majd berakta, és körbeszigetelte az újakat, argonnal töltött, Low-e fajtára, pont olyan vastagságban, mint a régi volt.
Sajnos takarékossági számításaim nincsenek, viszont hőérzetre sokkal jobb télen, mert kevésbé fagy le az arcom, ha közel megyek hozzá, illetve a régiek már kicsit koszosak voltak belül. Nyáron pedig nem ég le az arcom, ha esetleg besüt a nap.
Lehet soha meg nem térülő beruházás, de életminőség szempontjából szerintem megérős.
Szerintem a soha megnemtérülö alternatíva lenne gyenge eredménnyel . Hasonlítsd össze a két üveg Ug értékét . A sima levegös és az argónosét . Tedd fel a kérdésed a Műanyag nyílászárók topikban , ott vannak ablakos szakik . Nálad nem lehetne a harmadik réteget felszerelni ? Tudom nem a legszebb látvány az üveg a kereten . Függöny mögött a kiskutya sem látja . :-) Amikor én voltam ilyen helyzetben mint Te most , akkor még a háromrétegü üvegezés nem volt elterjedve . Ezért csináltam sk a harmadik üveget .
Több mint valószínü , hogy a háromrétegü üvegezés lenne a megoldás . Viszont az ablakszárnyaid gondolom nem arra lettek méretezve .
Nekem müanyag nyílászárókat szereltek még 23 éve dupla üvegezéssel . Nekem könnyü dolgom volt , mert felszereltem a müanyag szárnyakra mégegy réteg üveget és a probléma letudva .
Hőszigetelt faablakaim üvegfelület szigetelését szeretném javítani, mivel ezek még régiek, tehát nincs bennük argon gáz, csupán levegő, így télen azért elég kellemetlen tud lenni. Na mármost láttam a mókus barkácsáruházban Tesa Moll cover névre hallgató hőszigetelő fóliát. Valaki ezt próbálta? Vagy nem érdemes vele szórakozni? Az ablakok jól záródnak, csupán az üveg a gyenge pont. Valahol írták, hogy a páralecsapódást megszűnteti, de szvsz a pára nem hülye, keresni fog más felületet, fal, mennyezet, így szerintem arra se jó. Vagy inkább vastagabb függönyök legyenek?
"szerintem ennél több hő vezetődik a falba a vékonyabb peremszigetelésen át"
A peremszigetelés külső felületétől mindössze kb 15-20 centire lefelé ott szürcsöli a hőt a ház alatti talaj, vezeti a hőt lefelé a ház jó hővezetésű alapja és a lábazat+házfal külső hőszigetelésén át is szivárog a hő hatalmas felületen. Tehát a szoba falának belső felületén középtájban megadott 0,000000001 fokos extra melegedés értékét lehet, hogy még túl is becsültem :)
"Attól, hogy a fal középtájt 0,000000001 fokkal melegebb, attól a hőérzet semmivel sem lesz jobb :)"
Ennyitől nem. De szerintem ennél több hő vezetődik a falba a vékonyabb peremszigetelésen át. Na mindegy, nem dőlünk a falnak úgy sem, meg legfeljebb az az oldal lesz bútorozva jobban. Amíg nem megy az észszerűség és az esztétika rovására :)
"A két réteg "stukator" vagyis a vékony egy szálnyi vastag nád szövet."
Ezeket valószínűleg átitatja a vakolat habarcsa, ezért szerencsére ez a réteg rossz hőszigetelő. Ebben az esetben valószínűleg nem kell félni attól, hogy a deszkán lévő fólia pártazárása bajt okoz.
"sajnos már elég öreg vagyok és kitudja, hogy a megtérülést megérem-e?"
Óriási hiba lenne, ha csak a megtérülés napját szeretnéd megérni. Hiszen mi a fenének költenél olyan dologra, ami a halálod napján még egy fillér HASZNOT (tiszta nyereséget) sem hozott neked? Akkor már okosabb, ha ez az összeget utazásra, hobbira vagy kocsmára költöd.
Azt szoktam mondani, hogy
1: számold ki, hogy a tervezett energiatakarékossági befektetésed évente menni bevételt hozna (hány forinttal csökkentené az éves energiaköltségeidet)
2: saccold meg a hátralévő éveid számát (kemény szívvel, belekalkulálva még azt is, hogy aki ma Magyarországon vidéken lakik, az az átlagnál több évvel előbb hal meg a szar egészségügy miatt)
3: vedd a hátralévő évek számának kb FELÉT és szorozd meg a várható éves nyereséggel. Na kb enyi pénzt érdemes befektetned ebbe a projektbe.
Egy elképzelt példa:
- a tető hőszigetelés a jelenlegi10-ről mondjuk 25 centire feltuningolása évente mondjuk 30 ezer forinttal csökkentené az éves fűtés+hűtés költségeidet
- a hátralévő saccolt éveid száma legyen mondjuk 20 év
- ebben az esetben ha 10 év x 30 ezer forint = 300 ezer forintból nem tudom megvalósítani a tető hőszigetelés feljavítását, akkor ebbe bele sem kezdek. Vagy megpróbálok más területen befektetni (pl fűtésrendszer költségoptimalizálása), vagy fogom a pénzt és nyaralok belőle egy jót, vagy irány a kocma :)
Persze vedd figyelembe, hogy
- ez csak egy példa, a valós számokat neked kell megadni (ami olykor nem is egyszerű, mert van fűtőrendszer, amelyik 6 forintért állít elő ugyanannyi hőt, amennyit egy másik akár 40 forintért, plusz ha pl a tetőtéri helyiséget pl kizárólag alvásra használod, akkor nem muszáj napi 16 órában teljes erővel fűteni/hűteni, stb stb stb)
- amiről írok, az színtiszta energiatakarékosság, tehát NYERESÉGÉRDEKELT üzlet. De létezhetnek egyéb szempontok is. Ha pl egyértelműen kijelented hogy leszarod a nyereséget, neked a kényelem sokkal fontosabb, akkor az összes számítást TELJESEN más alapokról kell indítani.
"Ha mégis nekiállnánk, hogy volna érdemes csinálni?"
Ha ez vékony (egy soros + ritka) stukatúr-nád, amit át van itatva a vakolat habarcsával, akkor van remény az egyszerű megoldásra.
Ha viszont ez több soros vastag hőszigetelő nádlemez (kép), ráadásul két rétegben, akkor bajban vagy, mert akkor a párazáró fólia réteg nagyon veszélyes helyen van, meg kell szabadulni vagy a fóliától, vagy a fólián belüli vastag hőszigetelő nád-rétegtől.
"Hogyan érdemes a szigetelést javítani és megéri-e?"
Mivel legtöbbször a sok éve belakott lakóteret nem akarják belülről szétverni, ezért a tető hőszigetelés utólagos tumingolása legtöbbször kívülről történik. De ne feledkezzünk meg arról, hogy az energiatakarékosság nem egy luxus beruházás, hanem egy okos befektetés (persze csak okos embereknél ;) tehát csak akkor költsünk ilyesmire, a ráköltött pénzünk még életünk vége előtt nemcsak kifizetődik de minimum megduplázódik.
Van a 80-as évek végén épült ház ami utólag 10 cm EPS-sel lett kívülről szigetelve.
A tetőtér fele be van építve. A beépített részen a sorrend: vakolat, 2 réteg nádszövet, deszkázat, fólia, 2x 5 cm bazalt paplan a 15 cm szarufa között, kátránypapír, lécezés Bramac cserép.(Ellen lécezés nincs)
Hogyan érdemes a szigetelést javítani és megéri-e?
"egy NAGYON vékony vonalban akár érintheti is a beton a falat, ez a fűtésszámlát lehet, hogy csupán 100-500 forinttal teszi drágábbá (évente!), mint a felül 2 centis távolságtartás."
Persze ha a külső fal jéghideg (mert nincs rajta hőszigetelés), akkor ez a 100-500 forint lehet akár évente 10.000 forint extra hőveszteség is. És ha ráadásul a padlófűtésedet nem mondjuk kondenzációs gázkazánnal, hanem (akár marhadrágán is üzemeltethető) fatüzeléssel melegíted, akkor ez az évi 10 ezer ft lehet még sokkal több is.
"1. kisebb peremszigetelést (1-3cm) alkalmazni, de ezáltal jobban melegszik a fal,"
Mivel a fal is hőszigetelve van kívülről (UGYE?), ezért a falnak átadott icipici hő sem teljesen elveszett, hiszen túlnyomó része szintén a lakás fűti.
"oldalfal így melegebb valamivel, azaz az innen jövő hőérzet jobb"
Attól, hogy a fal középtájt 0,000000001 fokkal melegebb, attól a hőérzet semmivel sem lesz jobb :)
"és a penészesedés esélyének csökkentése így jobb."
Ha
- minden más felület normálisan hőszigetelve van,
- a lakótérben normális a páratartalom és a hőmérséklet
akkor a penészedés valószínűsége kb 0,0001 százalék.
Ezt az érték lehet, hogy még tovább fog csökkenni néhány milliomod százalékkal, de erről felesleges beszélni :)
"2. vastag szigeteléssel nem engedni a hőt a falba"
Ha egy mindössze 8 centi széles (magas) hőátadó sáv egyik szélén 8 centi a hőszigetelés vastagsága, az akkor sem fog jelentős mennyiségű hőt átadni a falnak, ha másik szélén nem 2 centi, hanem nulla a hőszigetelés vastagsága. Tehát egy NAGYON vékony vonalban akár érintheti is a beton a falat, ez a fűtésszámlát lehet, hogy csupán 100-500 forinttal teszi drágábbá (évente!), mint a felül 2 centis távolságtartás.
A fűtött beton és a hideg fal közötti hőveszteséget a hőszigetelt felület ÁTLAGOS vastagságával számold ki, tehát ha hőszigetelő anyag alul 8 centis, felül meg nulla, akkor a várható hőveszteséget 4 centivel számod, ha felül nulla helyett 2 centi távolságot tartasz, akkor meg 5 centis átlaggal. A két eredmény közötti különbség lehet a fent említett 100-500 Ft/év.
Végülis nem rossz ötlet, köszi. Az egész aljzatbeton 8cm magas lesz. 8cm eps-em van, inkább abból csinálom. De körülnézek rétegrendileg a neten, hátha más vastagságot javasolnak.
Nem tudom, hogy melyik a jobb megoldás.
1. kisebb peremszigetelést (1-3cm) alkalmazni, de ezáltal jobban melegszik a fal, oldalfal így melegebb valamivel, azaz az innen jövő hőérzet jobb és a penészesedés esélyének csökkentése így jobb.
2. vastag szigeteléssel nem engedni a hőt a falba, hanem a padlóban ill. fölötte a levegő fűtésére menne.
EPS-en nyugvó aljzatbeton és a fal közé milyen vastag peremszigetelés javallott? Az erre a célra tekercsben kapható 1-2cm vastag cucc nekem kevésnek tűnik. Inkább EPS-ből vágok oda vastagabbat. És padlófűtés lesz. Csak a hidegburkolat ezen a sávon nem a betonon támaszkodna, ez aggaszt kicsit. Szekrény, ágy stb lába ha oda terhel a fal mellé, akkor letörik a padlólap.
Szarufák közé kizárólag rugalmasan helykitöltő anyagot, tehát valamilyen gyapotot tennék, mert táblás műanyag habokat (eps, xps) szinte senki sem képes/hajlandó légmentesen illeszteni, a helyben fújt hab meg megfizethetetlen normális hőszigetelés vastagságban.
Olyan gyapotféléket, amelyek azt állítják magukról, hogy 0,033-as hővezető képességűek, itt láttam legutóbb:
Az XPS anyaga közel uynolyan vízzáró és párazáró, mint a bitmenes lemez.
Tehát az XPS mögé tehetsz nyugodtan bitumenes lemezt, a helyzetet nem rontja jobban.
Hogy a páraáteresztő tégla külső (=hideg) oldalára mennyire lehet nyugodtan párazáró rétegeket tenni, azt energetikus tudja pontosan kiszámolni neked. Ennyire keskeny csíkban (mindössze két sor tégla) talán még -15 fokban sem fog gondot okozni.
A dübelezés fő célja a szélSZÍVÁS ellen megtartás. A talaj közelében a szél sebessége (tehát szívóereje)
többnyire jelentéktelen, ezért lábazatot szuinte soha nem kell még dübelezni is.
Állítólag még olyan is van, hogy a lábazatot nem is ragasztották oda semmivel: a fal mellé odatették az XPS lapokat és a mellé dobált föld oda szorítja a falhoz évek óta nulla elmozdulaásal. Persze amikor majd lesz pénz hálózásra/vakolásra, akkor valószínűleg tesznek majd alá egy kis ragasztót is :)
Ha képes lennél a hőszigetelés alatt TÖKÉLETES párazáró (H2O molekula-záró) réteget kialakítani, akkor nyugodtan nekitolhatnád a gyapotot alulról a tetőnek. De szerintem nem vagy képes, ezért a hőszigetelés teteje (hideg oldala) felet legyen egy, a külvilág levegőjével átszellőztetett légréteg.
Léteznek olyan gyapotok, amelyeket (bizonyos méter magasságig) kimondottan ferde/függőleges beépítésre készítenek.
Most épülő műhely/tároló épület homlokzatán kívül a födémet is szeretném hőszigetelni. A tető most készült, így még a gipszkarton mennyezet felszerelése előtt van lehetőségem a födém hőszigetelést elhelyezni. A mennyezetet kb 1 méter hosszon a ferdén futó szarufák, majd a vízszintes gerendák alkotják. Ezek közé tennék 15 cm üveggyapot paplant, vagy táblás üveggyapotot. A paplan olcsóbban beszerezhető, gondolom kb. annyival nehezebb is vele dolgozni a ferde felületeken. (Pl. Knauf Naturoll, mint paplan, és az Ursa Terra 78, mint táblás.)
A kérdés, amit fel szeretnék tenni az az, hogy a ferde részeken a hőszigetelést nekinyomhatom a tetőfóliának, vagy alatta pl. egy tetőlécnyivel feszítsek ki még egy fóliát, ezáltal egy kiszellőztetett réteget képezve a hőszigetelés és a tetőfólia között? Utóbbi esetben a szarufák közé csak 10 cm hőszigetelést tudok tenni.
"Mit gondoltok, elegendő szigetelést ad az ytong? Nem alakul ki jelentős hőhíd?"
Ha a egészen lesz úgyis valami komoly hőszigetelés , akkor szinte mindegy, hogy a koszorú szélén 2 centi hab van vagy 5 centi ytong.
"A födémmel együtt készülő monolit garázskapu áthidalóra (4500mm) mit javasoltok?"
Én azt javasolnám, hogy
- a fűtött lakásnak és a hideg garázsnak NE közös födémje legyen, mert az összefüggő beton födém egy durva hőhíd, ami folyamatosan lopni fogja a rengeteg fűtéspénzt a lakásból.
- hideg garázs hőszigetelése a legegyszerűb a világon (és a legolcsóbb is :), mivel fűtetlen helyiséget felesleges hőszigetelni.
A családi házunk építésénél most értünk a falazás végéhez, a monolit vasbeton födém készítése következik. A kőművesek javasolták, hogy a koszorú/födém ne styrodur szigetelést kapjon kívülről, hanem 5 cm ytong falazást, így az egyben zsaluként is szolgál. Mit gondoltok, elegendő szigetelést ad az ytong? Nem alakul ki jelentős hőhíd? A födémmel együtt készülő monolit garázskapu áthidalóra (4500mm) mit javasoltok? A fal egyébként Heluz Family 30, erre jön 15 cm Austrotherm Grafit Reflex szigetelés. Előre is köszönöm!
Hagyd a francba a neten keringő butaságokat és kérdezd meg (pénzért) egy pl. WinWatthoz értő energetikust, hogy hány cm-től mehet az ytongra a filléres EPS.
Vagy töltsd le és okosodj ki a használatából és nézd meg magad, ha sajnálsz rá egy kis pénzt.
"Az átverések fegyvetárába tartozik, a "javavasoljuk", "ajánljuk", és hasonló kifejezések, aki ilyet hall, az azonnal gyanakodjon átverésre és aki másokat is ilyen kifejezések használatára tanít (pl egy internetes gfórumban), az a können átverhető buta balekok számát gyarapítja. Vagy tudatlanságból, vagy készakarva, mert pl ő is mások átveréséből él. Tehát aki a javasolnak/ajánlanak kifejezéseket használja, az vagy butas, vagy másokat próbál butítani éppen ;)"
Oké, értem, szóval a félszavakból Te valami átverésre gyanakodsz... De ezt már a többedik posztban emlegeted konkrétum nélkül... Megtennéd, hogy mostmár a konkrétumokra is rátérnénk?
De válaszolhatod azt is, hogy lövésed nincs a témáról, csak a félszavakból valami összeesküvéselméletet sejtesz és akkor nem várunk a semmire..
Hőszigeteléssel kapcsolatos kérdésekre kétféle választ kaphatunk:
1: korrekt válsz, például milyen fajta hőszigetelést szabad és mit nem szabad ytongra tenni
2: inkorrekt válasz (átverés), amiben nem arról van szó, hogy mit szabad/lehet, hanem az információ forrása (pl. parasztvakító üzletkötő) úgy "informálja" a balekot, hogy ezzel saját zsebét hizlalja.
Az átverések fegyvetárába tartozik, a "javavasoljuk", "ajánljuk", és hasonló kifejezések, aki ilyet hall, az azonnal gyanakodjon átverésre és aki másokat is ilyen kifejezések használatára tanít (pl egy internetes gfórumban), az a können átverhető buta balekok számát gyarapítja. Vagy tudatlanságból, vagy készakarva, mert pl ő is mások átveréséből él. Tehát aki a javasolnak/ajánlanak kifejezéseket használja, az vagy butas, vagy másokat próbál butítani éppen ;)
Korrekt, pártatlan (valóban a mi érdekeinket szolgáló) információt csak olyan embertől várhatunk, aki ezért kapja a fizetését. Vagy a munkaadójától (pl a termék gyártójától), vagy tölünk (mert fizetünk nrki a tanácsadásért). Persze munkaadó is utasíthatja úgy saját alkalmazottját, hogy hazudjon/mellébeszéljen az ügyfélnek és fizetett tanácsadó is kaphat extra jutalékot, ha bizonyos termékeket tanácsol.
"ha te nem voltál hajlandó kifizetni pár fillért egy öt perces szakmai tanácsért"
Bocs, de ez honnan jött elő belőled meg miért? Hol van az, ahol pár fillérért Ytong szakmai tanácsot adnak és arra sajnáltam volna azt a pár fillért?
Ytong területi képviselő készségesen segített (más kérdésben is), nem sajnáltam volna rá nem csak "fillért", hanem még "forintot" sem, de neki ez a munkája, fizetésről szó sem volt. Az YTONG infovonal 80-as szám, ha akarok sem tudok fizetni... és ezektől kompetensebb helyre hová forduljak??
Ezen a fórumon nem is Ytong kérdést tettem fel, hanem teljesen mást, csak a melléktörténet tartalmazott Ytong szálat, amire rá is haraptál, hogy ha csak "nem ajánlják", akkor ez számodra egyenértékű azzal, hogy biztos sz-o-p-a-t-n-a-k.. Lehetséges, nincs kizárva, hogy ez van, de ettől függetlenül ez csak ködösítés jelenleg részedről, mert semmi konkrétum nem volt, hogy igen mert.. vagy nem mert..
Másképpen fogalmazva: ha egy szakembernek pénzt ígérsz azért, mert azt szeretnéd megtudni, hogy mit szabad és mit nem szabad, akkor az az ember ne használja az "ajánlom" kifejezést, mert vagy hülye a szakmájához (tehát ne fizess neki), vagy téged néz hülyének (tehát ne fizess neki).
Ha viszont ingyen szeretnéd megúszni a szaktanácsot, akkor nem követelheted meg a pártatlan és egyértelmű tájékoztatást és jön a "javasoljuk", az "ajánljuk", meg a "jobb lenne", aminek az a lényege, hogy ha te nem voltál hajlandó kifizetni pár fillért egy öt perces szakmai tanácsért, akkor majd kifizetsz feleslegesen pár száz ezer extra forintot az "ajánlott" termékre ;)
"Más kérdés, hogy az YTONG-ra tett eredeti (jelenlegi) poilsztirol réteg szabályos-e páratechnikailag."
Mint írtam is, tégla az eredeti fal, amin már van polisztirol, a bővített rész YTONG, amire viszont nem szeretnék EPS-t rakni.
Sok embdert át leeht verni olyan ravasz gyártói/kereskedői megfogalmazással, hogy "ide ezt a terméket ajánljuk" amit sok balek úgy értelmez, hogy oda más nem jó. Nem veszi észre a szerencsétlen, hogy NEM azt mondták neki, hogy "ide semmi más nem jó" ;)
Ez így van, de szerencsére a területi képviselők és az YTONG hotline is "beismerte", hogy kőzetgyapotot simán lehet tenni helyette, aki nem akar Multiporra költeni.
Összefoglalva köszi a válaszokat, az EPS-re kőzetgyapot akkor mehet gond nélkül ezek szerint.
Ami viszont még kérdéses lehet, hogy az mennyire megalapozott, hogy azt EPS-t kifejezetten nem ajánlják YTONG-ra?
"A gyári ajánlás az Ytong saját terméke a Multipor, ami baromi drága"
Sok embdert át leeht verni olyan ravasz gyártói/kereskedői megfogalmazással, hogy "ide ezt a terméket ajánljuk" amit sok balek úgy értelmez, hogy oda más nem jó. Nem veszi észre a szerencsétlen, hogy NEM azt mondták neki, hogy "ide semmi más nem jó" ;)
Meglévő polisztirol réteg hideg oldalára nyugodtan lehet tenni gyapotot, ez páratechnikai szempontból teljesen jó sorrend.
Az az alapelv, hogy az egymást követő hőszigetelő rétegek páráteresztése kifelé (a melegtől a hideg felé haladva) haladva vagy egyre jobb legyen, vagy legalábbis ne legyen rosszabb (ne változzon). Tehát polisztirol hideg oldalára gyapot = OK, de gyapot hideg oldalára polisztirol NEM OK.
Más kérdés, hogy az YTONG-ra tett eredeti (jelenlegi) poilsztirol réteg szabályos-e páratechnikailag.
A gyári ajánlás az Ytong saját terméke a Multipor, ami baromi drága. A Xella területi képviselők és maga az Ytong infóvonala is simán kimondja, hogy kőzetgyapottal nyugodtan helyettesíthető, de mindenki kihangsúlyozza, hogy sima EPS-t ne, mert páratechnikailag nem megfelelő. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ez egy elméleti probléma, amit feleslegesen betartatnának vagy gyakorlati problémák is lehetnek belőle...
A kérdésem viszont nem erre irányult volna, kőzetgyapot szigetelés lesz az előbbiek miatt (biztos-ami-biztos), hanem a meglévő EPS-el szigetelt téglarészre rámehet-e ugyanaz a kőzetgyapot még pluszban?
Homlokzaton mennyire gáz meglévő vékony EPS szigetelésre kőzetgyapotot rakni?
Az okokról annyit, hogy bővítésről/hozzáépítésről lenne szó és a hozzáépített rész Ytong, amire elméletileg nem mehet EPS és ezért szeretnék a meglévő vékony (3cm) EPS-el szigetelt téglafalra is 10cm kőzetgyapotot ráhúzni, hogy egységes homlokzati szigetelésem legyen.
Páratechnikailag vagy más szempontból van-e veszélye?
Amennyiben a padló alatti hőszigetelés nem tud vizesedni (sem alulról, sem felülről, sem párakicsapódás által), akkor teljesen jó oda az EPS is.
"légbuborékos alukasírozott alátétfólia került."
Hőszigetelés mellé hőtükör nem csinál semmit, mert ahol a két felület között nincs hőmérséklet KÜLÖNBSÉG, ott a hőtükörnek nincs mit tükröznie. Tehát a rossz hír, hogy a bubis fólia nálad felesleges pénzkidobás volt (elég lett volna sima olcsó fólia is, hogy megvédje a víztől az EPS-t), másrészt jó hír, hogy mivel a légbuborékos fólia nálad nem csinál semmit, ezért tök mindegy, hogy melyik oldala van felül.
Egyébként a hőtükröt többnyire a légrés hidegebb oldalára teszik, hogy verje vissza a meleg oldalról érkező hősugárzást.
"egy nyugalmi állapotban lévő átlagember friss levegő szükséglete 30m³/h."
Két dolgot keversz egymással:
- Egy ember tüdejét óránként kb 0,5 m3 levegő járja át
- Ahhoz, hogy egy lakásban folyamatosan egészséges legyen a levegő (tehát a széndioxid szint ne emelkedjen az ajánlott 1000 ppm fölé), ahhoz fejenként és óránként 30 m3 légcserére van szükség a külvilágbaól.
Nagyon leegyszerűsítve:
- ember oxigén szükséglethez óránként 0,5 m3/h friss levegőt kellbiztosítani
- a kilélegzett széndioxid folyamatos (egészséges szintre) hígításához óránként 30 m3 friss levegő kell
Úgy is lehet mondani, hogy az ajánlott 30 m3/h/fő szellőztetésből valójában csak 0,5 m3 az oxigén szükséglet, a többi 29,5 m2 levegő csupán csak a kilélegzett széndioxidot hordja kifelé a lakásból.
Nyugalmi állapotban lévö ember durván fél liter levegöt szív be a tüdejébe 14-szer percenként , ami egy óra alatt adja a megközelítöleges fél köbmétert . A harminc köbmétert óránként azért írják mint ajánlást , hogy a levegö még elfogadható minöségének megtartásához körül-belül ennyi friss levegöre van szükség . Mivel az ember nem csak lélegzik , de párologtat is el vizet , emelkedik a széndioxid mértéke is .
"Egy ember átlagos levegő szükséglete kb 0,5 m3/h"
Távol álljon tőlem, hogy kötözködjek, de én úgy tudom (több szellőzéstechnikával foglalkozó oldalon is így van közölve), hogy egy nyugalmi állapotban lévő átlagember friss levegő szükséglete 30m³/h.
Most fingfűrészelhetünk hogy 1%-ot se tesz ki, vagy hogy értetted, de kár szemetelni tovább, kiszállok. Ezt írtad:
"Sajnos nagyon sok régi házban kicseréltetik az ablakokat modern tömített ablakokra, szellőztetésre nem gondolnak, sőt ki sem nyitják az ablakot egész télen, mert "kimegy a meleg". Ilyen lakásoknál a pára 95-99 százaléka távozik a falon keresztül."
"Le is írtam hogy azért életszerűtlen, mert ha az életszerű maximum légtömörséget kihozod a házból akkor is akkora légcsere lesz hogy ott megy ki a pára nagy része."
Amikor én azt írtam, hogy létezik olyan ház is, ahol télen pára több, mint 90%-a a falakon át távozik, akkor annyira tudatlan emberek házairól beszéltem, akik saját egészségük rovására lelkiismeretesen letömítenek minden apró rést és szinte nem is szellőztetnek, "nehogy kimenjen a meleg". Az ilyen házak az összes háznak talán még 1 százalékát sem teszik ki, tehát itt az "életszerű" kifejezés sűrű emlegetése csupán mellébeszélési próbálkozás :)
"Egy passzív házban is kicserélődik a levegő (szellőző gép nélkül) pár óránként,"
Tévedés. Mesterséges szellőztetés nélküli ház soha nem kaphatja meg a passzívház minősítést. Éppen azért, mert a kiválóan záró építési megoldások miatt lehetelten lenne egészséges levegőt (1000 ppm alatti széndioxid szintet) biztosítani a lakók számára. Tehát ha valahol olyasmit hallasz, hogy "mesterséges szellőztetés nélküli passzívház" , akkor valaki épen hazudik neked, mert az a ház vagy mesterségesen van szellőztetve, vagy valójában közelében sincs egy passzívháznak.
"Ennél kisebb légcserénél életre alkalmatlan lenne a ház,"
- Egy ember átlagos levegő szükséglete kb 0,5 m3/h , tehát egy pl 300 köbméteres légmentesen lezárt lakás oxigén tartalma 600 órára (2 hétre) elegendő (valójában sokkal tovább, mert a kilélegzett levegőben még van valamennyi oxigén).
- Fent említett ember nem fogja megérni az oxigén elfogyását, mert a levegő széndioxid tartalma már előbb el fogja érni a halálos szintet (tehát az általa kilélegzett széndioxid mérgezésben fog meghalni).
Érdekesség:
- a régi tengerralattjárókban (meglepően hossú ideig) nem volt semmiféle oxigén/levegő tartalék
- a legnagyobb probléma a levegő széndioxid tartalmának kézben tartása/elnyeletése volt
A lakáslevegő széndioxid tartalma ahogy emelkedik, úgy jelentkeznek az ott tartózkodókon a széndioxid mérgezés egyre súlyosabb tünetetei (ezeket most nem sorolom fel), a félig értelmes emberek az első intő jelekre azonnal szellőztetenek (folyamatos tunyaság, álmosság, nyomott hangulat, enyhe fejfájás), de a teljesen buták képesek a végsőkig halogatni a szellőzetést, mert "kimegy a meleg". (az okos emberek a lakáslevegő széndioxid szintjét nem lyukakra és a véletlenre bízzák, hanem ventilátorra :)
" Egy passzív házban is kicserélődik a levegő (szellőző gép nélkül) pár óránként, az már brutális mennyiségű párát kivisz "
Teljesen igazad van azzal az 50 Pascalos ventivel a tesztelésnél valójában imitálják a kinti szél által okozott szívó eröt a ház felületén . Egyik oldalon beakar jutni a szél a házba , másik oldalon meg a szél szívóhatása akarja a házból elszívni a levegöt ( ilyenkor a PH-ban maximum 0,6 a szorzó a légköbméter óránkénti cseréjére . Normál építésü házban ez még magasabb érték) . Legrosszabb eset amikor hosszantartó párás meleg levegö van kint és szélcsend . Olyankor valójában telítödik a levegö párával .
írtam konkrétumot, az alábbi állításod életszerűtlen:
" nagyon sok régi házban kicseréltetik az ablakokat modern tömített ablakokra, szellőztetésre nem gondolnak, sőt ki sem nyitják az ablakot egész télen, mert "kimegy a meleg". Ilyen lakásoknál a pára 95-99 százaléka távozik a falon keresztül."
Le is írtam hogy azért életszerűtlen, mert ha az életszerű maximum légtömörséget kihozod a házból akkor is akkora légcsere lesz hogy ott megy ki a pára nagy része.
Egy passzív házban is kicserélődik a levegő (szellőző gép nélkül) pár óránként, az már brutális mennyiségű párát kivisz. Ennél kisebb légcserénél életre alkalmatlan lenne a ház, tehát nem életszerű hogy lakjanak egy ilyenben.
Egy kádárkocka pedig nagyon nem passzív ház, ha meggebedsz is.
Nem ír konkrétumot, nincsenek a témával kapcsolatos érvei, ellenérvei... nem néz utána semminek, nem tanul, nem fejlődik, csak kötözködik, fikázik, tehát összességében súlytalan ember. Márpedig egy súlytalan ember hozzászólásai is súlytalanok :)
Sokszor ír hasznos, helyes dolgokat. És legalább annyiszor oltári nagy félrevezető baromságokat. Amiből nem enged, és addig csűri-csavarja míg a másik fél rá nem hagyja inkább.
Pont mint most, ez a pára 90%-a a falon megy ki téma.
Aztán csodálkozunk hogy készpénznek veszik sokan a lélegző falak hungarocellbe dunsztolásának legendáját...
A topicok nagy részében már a töke tele van vele az embereknek.
Szerintem hívd fel a kiszemelt hőszigetelő rendszer gyártójának alkalmazástechnikusát, hogy mit javasolnak a kőburkolat alá. Hiszen a rendszergarancia is csak akkor fog élni, ha a gyártói ajánlásnak megfelelő anyagok, megfelelő eljárással kerülnek fel a falra.
Ez hazugság. Én PÁRAtömörégről beszélek, nem légtömörségről. Egy ház lehet tökéletesen légtömör, ugyanakkor ugyanott a pára simán ki-be járkálhat.
"aztán már műanyag fóliákról beszélsz."
Ha te nem is tudsz róla, ettől még (sajnos) nagyon sok régi házban úgy kezdődik a födém hőszigetelése, hogy "először is leterítünk a padláson egy nagy nájlon fóliát"
Ilyen ház is van. Meg olyan is, ahol egy ilyen lyuk sincs. És olyan is, ahol vannak lyukak, de a gazdi szorgalmasan betömte, "nehogy kimenjen a meleg".
"Be se tudnád csapni a légtömör házad ajtaját"
Ha te komolyan azt hiszed, hogy 300 köbméter levegőnek nincs negyed köbméternyi rugalmassága, akkor te fizika óra helyett cigizni jártál az iskola mögé :)
Úgy gondold, hogy a passzívházak ajtaját nagy teljesítményű villanymotor nyitja-csukja?
Te jó isten, van még lejjebb? Párszor már hülyét csináltál magadból nyilvánosan, de ez kezd überelni mindent.
Gondold már át amit írsz? Kádár kocka légtömörségről beszélsz, aztán már műanyag fóliákról beszélsz.
Gondold már végig, hány faláttörés, védőcső, nyílászáró rés, szándékos szellőző furat, elszívó van egy valós (nem képzeletbeli) házon.
Be se tudnád csapni a légtömör házad ajtaját.
De tudod te ezt, csak nem vagy hajlandó sohasem beismerni hogy bocs, túloztam, hülyeséget írtam, pedig emberi dolog. Inkább hadoválsz, terelsz, hátha megunja a másik.
Sokkal boldogabb lennék, ha új, vakolatlan téglára kellene ragasztatnom a hőszigetelést, de sajna most nem ez jutott. 1973-as építésű a ház és pár helyen már megindult a vakolat, de még nem vészes, ki lehet javítani. Azt vettem észre viszont, hogy nagyon ki van száradva a fal. Akárhova akarok lyukat fúrni, ha nem pont téglába fúrok, szinte esélytelen, hogy bármi megmaradjon a falba. Próbaképpen megnéztem, hogy állna meg a falban a fémszeges dűbel, hát...nem voltam tőle elájulva. Valszeg keresnem kell egy erősebb dűbelt, ami csavaros, nem beütős.
Már csak az a kérdés, hogy maradjon az EPS 80 (Austrotherm) a kőburkolat alatt, vagy XPS-t tegyek?
Ígyis-úgyis a dupla dűbelezésen lesz a hangsúly (ha találok valami jófajtát), meg az erősített hálón.
A pára meg megoldja másfelé az útját, lesz még szabad falfelület bőven a kőburkolt mellett :)
"Klasszikus ragasztóval , tehát nem habbal , mert akkor még szó sem volt habragasztóról"
Ha a két összeragasztandó felület teljesen egyenes (sík), akkor valószínűleg a hagyományos (zsákos) ragasztó a költséghatékony választás, mert ragasztóhabbal megvalósítva NAGYON sokba kerülhet a teljes felületű ragasztás: a kifújt habot valószanűleg nem lehet fogazott glettvassal vékonyan szétteríteni mert a hab töredékére összeesik (kipukkad)
"miért óriási marhaság hogy egy házban (főleg egy kádárkockában) szinte az összes pára a falakon keresztül távozzon."
Nem akarod megérteni, ha a lakást körülvevő felületek egyik fele 100 százalékosan párazáró, a másik fele meg 99 százalékosan párazáró, akkor a belső páranyomás addig fog emelkedni, amíg a 99 százalékos részen el tud távozni.
Olyan ez, mint egy földből feltörő forrás. Ha három oldalról magas hegyek veszik körül, akkor te hiába mondogatod folyton, hogy a negyedik oldalról milyen rettenetesen rohadt magas falat húztál fel, akkor is a falon át fog kifolyni, mert hiába marha magas, akkor is az a "leggyengébb láncszem".
Amikor a saját házamat höszigeteltem ( 15 éve ) , akkor mint írtam lentebb , 2x10cm-es rétegben ragasztottam . A falakon új vakolat volt . Klasszikus ragasztóval , tehát nem habbal , mert akkor még szó sem volt habragasztóról . Itt a topikban is ment a vita , hogy 3 pogácsa meg keret a jobb , mert kevesebb ragasztó fogy . Szerintem meg nem fogy , ha egyenes a fal . A Te esetedben is inkább a teljes felületi ragasztást javasolnám mindkét rétegnél . A fal -EPS -nél a nagyobb teherbíró felület kialakítása végett . A köburkolat és a glett közé úgyszintén , mert ott meg fennáll az a probléma , hogy valahol bejut a kö és glett közé a víz az télen szétfagyhat .
gondoltam hátha rájössz magadtól miért óriási marhaság hogy egy házban (főleg egy kádárkockában) szinte az összes pára a falakon keresztül távozzon. Annnnyyyira jól tömít minden hogy szinte 0 legyen a légcsere, és a falakon keresztül majd jól kimegy a pára.
Bent persze élnek az emberek oxigén nélkül, ésatöbbi...
Innen is jól látszik hogy google-zási tudásodon kívül nem sok lövésed van a témáról, én speciel meguntam a bullshitelésedet.
HA gondolod számolgasd ki, de festés, vakolatot is számolj rá ha pontosabb számokat akarsz. És számolj a párakicsapódással is a szerkezetben.
"napi 5-10 liter vízből lesz pára. Kíváncsi lennék hány m2 falfelület kell számításaid szerint"
Páradiffúziós tényezők (δ) víz kg, 1 másodperc alatt, 1 m2 falazatra. Falazat lehetséges anyagai: Könnyűvályog δ: 0,034 kg/ms*Pa*10-9 Szalmás vályog δ: 0,025 kg/ms*Pa*10-9 Soküreges tégla δ: 0,057 kg/ms*Pa*10-9 Fa δ: 0,024 kg/ms*Pa*10-9 (adatok innen)
A méter az a fal vastagsága (életszerű értékkel!) az "s" az másodperc a pascal az 1500 ha jól számoltam (lásd előző bejegyzésem) és a végeredményt meg kell szorozni a ház falának négyzetméterével (legyen mondjuk 120)
Akkor szerinted mi legyen ? Jó az egyszerü EPS70, vagy legyen inkább az EPS100-150-200 , vagy az XPS ? Most a ragasztást ne firtassuk ( természetesen egész felületen ragasztunk ) ! Ha rosszul ragaszt valaki , az nem a szigetelöanyag hibája .:-)
Elnézést, nem jót írtam, a nehéz burkolat megtartásához nem a "felületre merőleges húzószilárdság" kell, hanem a nyíróirányú szilárdság. A felületre merőleges, az a szálszívás iránya és nem a kőburkolaté.
Ebben az esetben a "Felületre merőleges húzószilárdság" nevű adat számít, ami még a legolcsóbb EPS30-asnál is 150 kilopascal felett szokik lenne, tehát négyzetméterenként 15 TONNA.
"Hány százalékos páratartalom kell hogy az alábbi teljesüljön?"
Ha
a ház fala jó páraáteresztő anyagú (pl vályog, vagy vert sárfal)
akkor hideg téli napokon egy jó meleg, nulla szellőzésű lakás levegője és a külvilági levegő között talán elég ehhez köbméterenként mindössze 10 gramm víztartalom különbség (= kb 15 millibar = 1500 pascal páranyomás-különbség) is.
Levegő köbméterenként 10 gramm víztöbblet előfordulhat akár 23 fokos és 60% páratatalmú lakás esetén is.
"38-40cm-es tömörtégla falon úgy keresztülhalad a pára, hogy a homlokzati hőszigetelést áztassa"
Ha a hőszigetelés páraáteresztő, akkor nem lesz ott egy csepp víz sem, ami áztathatna, a pára mindvégig gáz halmazállapotú marad, a falon áthaladva egyszerűen távozik a külvilágba.
"Folyamatos, napi szellőztetés mellett sztem képtelenség, hogy feltelítődjön a fal nedvességgel."
Hiába szellőztetsz IDŐNKÉNT, mihelyt becsukod az ablakot, a következő másodpercben már párafelesleg jelenik meg a levegőben (páranyomás-különbség a külvilághoz képest), ami el akar indulni a külvilág felé ahol csak tud, pl a falon keresztül. De ez nem baj, ha a fal vagy a födém (stb) nem akadályozza a pára távozását, akkor távozni fog valahol, olyankor is, amikor éppen nem szellőztetsz.
Nem tudok valamiért olyan élethelyzetet elképzelni, hogy a 38-40cm-es tömörtégla falon úgy keresztülhalad a pára, hogy a homlokzati hőszigetelést áztassa. Folyamatos, napi szellőztetés mellett sztem képtelenség, hogy feltelítődjön a fal nedvességgel.
Nem tudom, költsek-e felesleges pénzeket 25cm XPS-re a homlokzati burkolat alá, vagy elég csak az alsó 5cm-t XPS-ből csinálni, a többi lehet EPS is?
Teljesen mindegy, hogy egy család naponta hány liternyi vizet liheg, izzad, zuhanyoz, mos, mosogat, főz bele a lakás levegőjébe. Ha a falakon kívül a lakást körülvevő MINDEN egyéb felület tökéletesen párzáró , akkor a páratartalom addig emelkedik a lakásban, amíg a belső páranyomás elég nagy nem lesz ahhoz, hogy ott préselődjön át, ahol tud. Ha máshol nem tud, akkor a fél méter vastag falon fog átmenni.
Egyszerű túlcsordulásos eset: a páranyomás addig emelkedik, amíg utat nem talál magának. Ha a fal a leggyengébb láncszem, akkor a falon át fog kimenni a pára, bármennyire is erős az a láncszem.
Ház oldalfalán, műanyag csőben lefutó villanyvezetékre rá lehet szigetelni? Mit optimális csinálni? Tűzveszélyt se szeretnék, és lyukat sem a résmentes szigetelőrétegen.
- kicserélték a nyílászárókat jól tömített típusra,
- minden egyéb rést/lyukat is tökéletesen lezárnak télire, hogy "ne menjen ki a meleg"
- télen alig (vagy egyáltalán nem) szellőztetnek, hogy "ne menjen ki a meleg"
- még a bejárati ajtón is úgy surrannak ki-be lapjával, behúzott hassal, hogy ne menjen ki a meleg :)
Általánosságban elmondható, hogy minden lakásban, ahol egy hideg téli napon 70% fölé tud menni a páratartalom, ott a párának valószínűleg nincs semmi más távozási lehetősége, mint a falakon keresztül.
"a passzívházasok oda mennének leckét venni hogy kell légtömör házat csinálni."
Nem szabad egy kalap alá venni a páraáteresztést és a légáteresztést. A vízpára molekulák kisebbek, ezért sok olyan építőanyag van, ami légtömör, ugyanakkor a pára vidáman áthalad rajta.
Egy példa a lehetséges ezerből: nagyon sok festék képezhet légzáró réteget, ugyanakkor MINDEN festék páraáteresztő.
Itt a fórumban gyakran írjuk, hogy a párazáró réteget nem szabad elhanyagolni, ne legyenek benne lyukak, legyen tökéletesen zárt, légtömör. Na itt a "légtömör" kifejezés csak a közérthetőség miatt van van, valójában nem pontos, mert ami légtömör, az attól még lehet páraáteresztő :) Anyagtól függ a dolog, tehát pl egy légtömör festékréteg vagy vakolat réteg ettől még simán páraáteresztő, de egy légtömör párazáró fólia réteg valószínűleg egyúttal párazáró is.
" nagyon sok régi házban kicseréltetik az ablakokat modern tömített ablakokra, szellőztetésre nem gondolnak, sőt ki sem nyitják az ablakot egész télen, mert "kimegy a meleg". Ilyen lakásoknál a pára 95-99 százaléka távozik a falon keresztül."
Sületlenség amit mondasz, ha ez így lenne akkor a passzívházasok oda mennének leckét venni hogy kell légtömör házat csinálni.
"a házban lévő párának csak a 2-3%-a távozik a falon keresztül"
Ez így butaság.
A legkorszerűbb házakban a lakás teljes belsőfelületét tökéletesen összefüggő párazáró réteg zárja le, viszont komoly szellőztetés van. Ilyen lakásoknál a pára NULLA százaléka távozik a falon keresztül.
Sajnos nagyon sok régi házban kicseréltetik az ablakokat modern tömített ablakokra, szellőztetésre nem gondolnak, sőt ki sem nyitják az ablakot egész télen, mert "kimegy a meleg". Ilyen lakásoknál a pára 95-99 százaléka távozik a falon keresztül.
És ezen két véglet között százféle egyéb fajta lakás is van, tehát aki valamennyi lakás-fajtára általánosságban ki meri jelenteni ezt a 2-3 százalékot, az semmit nem tud a páráról :)
Egy kis fizika: a kapilláris hatás segítségével a víz képes bizonyos anyagok belsejében a gravitációval ellentétes irányban, felfelé szivárogni, tehát a talajnedvesség folyamatosan megpróbál feljutni a száraz lakásodba. Ha a falban nem tud felszivárogni, akkor megpróbál a padlónál. Ha a padló alatt is vízzáró réteg van, akkor azon a csíkon próbálkozik, ahol nincs összekötve egymással a fal vízszigetelése és a padló vízszigetelése.
Persze ez csak az elmélet, a gyakorlatban nagyon sok házban el van hanyagolva ez a dolog, még sincs sehol jelentős (aggodalomra okot adó) vizesedés. De a vályog házaknál fokozottan kell figyelni ere, mert a folyamatosan vizes vályog folyamatosan gyengül.
Mekkora esély van a téli hideg napokon a hőszigetelés alatti fal vizesedésének, ha a házban lévő párának csak a 2-3%-a távozik a falon keresztül, a többit szellőztetéssel lehet eltávolítani?
Csak a fürdő volt lebetonozva, beton alatta valamennyi sóder + sima nylon fólia 2 rétegben. Nincs összekötve vízszigetelés a a falaknál, nincs is lebetonozva a többi helység. Van ahol hajópadló /parketta / járólap van lerakva homokba...
A hőszigetelés tudománya 80%-ban a párakezelésről szól. Úgy is mondhatnám, hogy aki érti a páramozgásokat, abból egy kis tanulással pillanatok alatt profi hőszigetelő mester lehet, aki leszarja a párakezelést, az soha az éltben ne térjen el a profi tervezők által kiszámolt rétegrendektől, mert szerencsés esetben csak anyagi kárt okoz, peches esetben akár embert is ölhet.
Az általad berakott képen a hőszigetelés anyaga XPS, ami nem páraáteresztő anyag. Ezért a tervező nyugodtan leszarhatta a külső kőburkolat párafékező hatását, hiszen eleve nem tud oda jutni a pára az XPS miatt.
Ha a képen látható "fogadó falazat" saját hőszigetelése nem jelentéktelen az XPS régegéhez képest (lehalább harmad annyi), akkor az XPS réteg belső felületén lehet számítani vizesedésre az év leghidegebb időszakában.
Tehát a rajzon semmi párakezelési hiba nincs, csakhogy a valóságban ez a rétegrend csak NAGYON kevés házon valósítható meg (vékony tömörtégla / beton falú ház vagy milliomos tulajdonos, aki meg tud fizetni 20 centi vastag XPS-t :)
A talaj nedvességét a ház/lakás száraz részéitől elválasztó vízszigetelő rétegnek (talajnedvesség elleni szigetelés) az egész ház alatt összefüggőnek kell lennie. Tehát: a falakban lévő vízszigetelés folyatódik a szobák alatt is?
"van ahol hajópadló lesz, van ahova pedig téglát terveztünk lerakni homokágyba. Ide ajánlott - e valami szigetelés a homokágy alá?"
Nem egyértelmű,. hogy víz- és hol hőszigetelésre gondolsz.
"Saralt födém van, erre érdemes - e szigetelést rakni még pluszban, ha igen milyen rétegrend ajánlott, hova kell párazáró és hova a páraáteresztő fólia? "
A vályogházak hőszigeteltsége elég szar, ezért mindenhova érdemes hőszigetelést rakni.
Saralt födémre nem szabad párazáró fóliát tenni. Mehet a gyapot közvetlenül a sárra, a gyapot tetejére sem muszáj semmi, kivéve, ha a tető rácsepeg, abban a esetben a gyapot tetejére páraÁTERESZTŐ fólia (ez a párát átengedi, a vizet nem).
Vályogház felújításban vagyunk benne, és szeretnék pár tanácsot kérni. ;)
1. Első dolog : van szigetelés a lábazat és a falak között...
Fürdőszoba lenne az első és annak az aljzatbetonozása. Milyen rétegrend ajánlott, és probléma - e, ha a betonréteg főlé ér, a lábazati szigetelésnek?
2. Nem terveztünk a többi helységet lebetonozni, van ahol hajópadló lesz, van ahova pedig téglát terveztünk lerakni homokágyba. Ide ajánlott - e valami szigetelés a homokágy alá? Mennyire számít fűtésben, ha nincs leszigetelve a többi helységben a padló?
3. Tetőszigetelés : Saralt födém van, erre érdemes - e szigetelést rakni még pluszban, ha igen milyen rétegrend ajánlott, hova kell párazáró és hova a páraáteresztő fólia?
Egyelőre ennyi lenne, közben még biztos lesz pár dolog... 😅
"Tehát nem kell közéjük átszellőztetett légréteg?"
Nem tudom. Egyébként azt hogyan lehetne megoldani? Az EPS-ek felragasztása után már nem tudok tartókonzolokat tenni a falba, vagy azt még előtte kellene megcsinálni? Sok helyen látom, hogy csak fel van rakva a falra a kőburkolat, semmilyen légrés nincs mögötte.
Valami kár származhat ebből, ha nincs légrés 25cm szigetelés és a kőburkolat (egyszerű járólap) között?
"Itt azt nem értem, hogyan fogom tudni a második dűbelezésnél, hogy nem fúrom-e el az előző sima dűbelezést."
Azt írták, hogy mindkét hőszigetelő réteget külön-külön dübelezni kell?
Hol olvasható ez a szöveg?
"Félek, hogy az 5cm-es EPS-be, ha belesüllyed a dűbel, már csak pár cm tartja majd a kőburkolat súlyát."
Ha két réteg jó minőségű polisztirol TELJES FELÜLETEN össze van ragasztva, az olyan rohadt erős, hogy SZERINTEM elég, ha a dübelek csak a 20 centis réteget tartják és arra mehet az 5 centis dübeltelenül, telibe ragasztva. De én nem vagyok hivatalos szakember ezen a területen.
Arra viszont ügyelj, hogy attól, hogy a lapok teljes felületér bekented ragasztóval, attól még nem biztos, hogy a tényleges ragasztás meg is történik a teljes felületen. Ha a két felület nem teljesen sík, akkor lehet közöttük akkor üreg is, ami vastagabb, mint a ragasztó réteg, ezeken a részeken a ragasztó nm köti össze a két felületet (nulla ragasztás).
A két réteg EPS ragasztásához olyan ragasztót használj , ami a két EPS lapot megbízhatóan összeragasztja és ami fontos , hogy egész felületes ragasztást használj ! 15 éve én is 2x10cm-ert ragasztottam egymásra ( akkor még nem árultak 20cm-es lapokat ) és annak idején is volt már rá olyan ragasztó , ami megbízhatóan ragaszt . Sajnos a nevét nem jegyeztem meg .:-( Csak annyira emlékszem , hogy jóval drágább volt mint a normál esetekben használt EPS ragasztó .
Általánosságban azt írják, hogy a szakszerű hőszigetelés felhelyezése közben az első hálózás után újból hálózni kell egy erősebb vakolaterősítő hálóval, amit fémtárcsás dűbellel kell pluszban rögzíteni.
Itt azt nem értem, hogyan fogom tudni a második dűbelezésnél, hogy nem fúrom-e el az előző sima dűbelezést.
Másodsorban 20cm-es hőszigetelés vastagságig ajánlják kőburkolattal terhelni a szigetelést, én meg pont 25cm-re szeretném kiemelni a kőburkolattal fedett részt az alap 20cm-től úgy, hogy a 20-ra lenne ráragasztva még 5cm EPS (így tudtam csak rendelni).
Félek, hogy az 5cm-es EPS-be, ha belesüllyed a dűbel, már csak pár cm tartja majd a kőburkolat súlyát. Fordítsam meg a rétegrendet és az 5cm-t rakjam a falra, rá a 20cm-t és azt dűbelezzem agyon?
Valaki (évekkel ezelőtt) itt a fórumban elég részletesen leírta, hogy milyen feltételekkel szokás effajta kőburkolat hőszigetelésre. Talán a fórum keresője vagy a google segít megtalálni ezt a hozzászólást:
Az a kőburlolat nem túl a párafékező közvetlenül a hőszigetelésre? A gyártó javasolja polisztirolra közvetlenül is? Tehát nem kell közéjük átszellőztetett légréteg?
A jó minőségű polisztirol és a polisztirol ragasztók nyíróirányú terhelhetősége négyzetméterenként nemhogy 20 kiló de akár egy tonna is lehet (még dübelezés nélkül is!).
De ha
- szar a ragasztási felület előkészítése (pl koszos fal, porló régi vakolat, stb)
- és/vagy hülye aki ragasztja (táblánként három ragasztó-pötty)
- és/vagy túlzásba vitték a spórolást az anyagokkal (húsz éves leértékelt ragasztó, morzsolódó ukrán csempészett polisztirol, stb),
....akkor négyzetméterenként még 5 kilóban sem lehetsz biztos :)
Homlokzati hőszigetelésre tervezek kőburkolatot, ami kb 20kg/m² súlyú lenne. Mivel érdemes aládolgozni a hőszigetelésnél, hogy ne okozzon gondot a plusz súly?
Elég a fémszeges beütő dűbel, vagy ide már csavaros kell?
Üdv ! A lábazati drága (xps 120X60 cm) szigetelőt ,tudva hová milyen magassan szeretnéd szinte darabra vedd(szintezd ki egyenesre), az epst meg szabhatod/vágatod kb jó az 5% plusz !:-)
Ha megmértem hogy elvileg hány négyzetméter polisztirol kell a homlokzatra (ebbe a sarkokat már beleszámolva): ehhez képest hány százalék ráhagyással rendeljek polisztirolt? Hasonló kérdés a lábazatra. Lábazatnál ferde talajsíkot feltételezve. És azt feltételezve, hogy utólag még 1-2 négyzetméternyit beszerezni nem lehet (gyorsan).
Mely hónapokban ideális elvégezni a (grafitos) homlokzati és lábazati szigetelést? Május? Szeptember? (Azt feltételezve, hogy a kivitelezők nem fognak árnyékoló hálót használni.)
Egyéb hónapokban, pl. július, nagyon nem ajánlott (grafitossal) hőszigeteltetni? (Felhevül? Kitágul? Télen rések keletkezhetnek?)
Nem tartom valószínűnek, hogy amikor kihoztad a villanyóra dobozát a hőszigetelés külső síkjáig, azelőtt villanyóra doboz hátulja és a házfal téglája közé 37 centi vastagságú tömör fát tettél hőszigetelésnek :)
A háromszor ugyanannyi amper a lehető legrosszabb megoldás a felhasználó számára (az áramszolgáltatók számára persze ez jár legkevesebb gondolkodással, ezért erre próbálnak rábeszélni minden balekot). Ha nincs a házban háromfázisú fogyasztó, akkor legjobban járnál egy fázison az összes amperrel . Persze az utóbbi időben 1x40 ampernél többet nem könnyű elintézni, bizonyos esetekben/helyeken teljesen lehetetlen.
Ha az 1x40 amper túl kevés, akkor próbálj meg a három fázison minél aszimmetrikusabb áramot igényelni, hogy az egyik fázison minél több amper legyen, a többi fázison valószínűleg nem kell több neked 6 ampernél. Tehát ha pl 52-54 amper körül elég neked (nem valószínű, hogy valóban szükséged van 75 amperre), akkor próbáld ilyen elosztásban megigényelni: 40+6+6 amper, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább 32+16+6 A
"azt hallottam, hogy hiába lenne elég csak a 3 kismegszakítót cserélni, akkor is szabványosítani kell emiatt"
Az utóbbi időkből maximum olyanról hallottam, hogy valakinek 1x20 ampert cseréltek le 1x32 amperre és nem kellett lecserélnie újfajtára a villanyóra dobozt. Ennél komolyabb bővítést (hivatalos úton ;) valószínűleg nem lehet megúszni villanyóra szabványosítás (és a bejövő cső cseréje) nélkül.
"Ezt úgy kell érteni, hogy csináltattál a ház falára egy nulla hőszigeteltségű felületet? (hőhidat)"
Nullának éppen nem nulla. 37cm deszka nyilván jobban vezeti a hőt, mint 12cm kőzetgyapot.
A mérőhely szabványosítás meg azért izgat, mert szeretnék 3x16A helyett 3x25A-t. Nem tudom igaz-e, de azt hallottam, hogy hiába lenne elég csak a 3 kismegszakítót cserélni, akkor is szabványosítani kell emiatt.
Ezt úgy kell érteni, hogy csináltattál a ház falára egy nulla hőszigeteltségű felületet? (hőhidat)
"a mérőhely szabványosítás úgy nem valósítható meg, hogy a Hensel szekrényt beteszem a fadobozba?"
Magyarország nem a jogbiztonságról híres (a zavarosban lehet legjobban halászni), ezért erre csak homályosan lehet válaszolni:
- ha peched van, akkor az áramszolgáltató azt fogja mondani, hogy az új villanyóra kizárólag a kerítésnél lehet ÉS te ezt el is fogod hinni neki
- leg-szerencsésebb esetben annyira nagy a jelenlegi villanyóra dobozod, hogy elfér benne (vagy a helyén) az új szabványos műanyag doboz (van egy-dobozos villanyóra-kombináció és van sok dobozos is + nem csak a Hensel van a világon) ÉS az áramszolgáltató elfogadja (nem cserélteti ki újra) azt a régi csövet, amin az utcáról a villanyóráig jelenleg jön a villanyosság.
Köszi a tanácsokat. A szigetelés már elkészült. Annyit tettem előzetesen, hogy a fadobozt kitoldottam a végleges homlokzatig, így a fa keret most síkban van.
Bár ez nem az a topik, de ha már szóba hoztad, akkor a mérőhely szabványosítás úgy nem valósítható meg, hogy a Hensel szekrényt beteszem a fadobozba?
Persze ha nem szeretnél "alig észrevehető" (hálózott+vakolt) villanyóra ajtót, akkor lehet az az ajtó akár fából is (a hőszigetelés külső síjában) és a belső felületére tehetsz bármilyen hőszigetelést, akár a kedvenc kőzetgyapotodat is.
Lényeges, hogy az ajtó anyaga nem lehet rosszabb páraáteresztésű mint a mögötte lévő hőszigetelés és mivel a kőzetgyapot nagyon jó páraáteresztésű, ezért az ajtó páraáterersztése sem lehet ennél rosszabb, legyen mondjuk zsalugáteres. Ha az ajtó mögötti hőszigetelés nem gyapot, hanem lépésálló EPS, akkor az ajtó lehet zát fa is, akkor nem muszáj huzatosra csinálni :)
Nem árt tudnod, hogy az áramszolgáltató bármikor kötelezhet a régi villanyóra szekrényed szabványosítására, ekkor vagy szét kell majd verni a jelenlegi óradobozt és környékét, vagy az új villanyórát a házon kívül (a kerítéshez) helyezed el és onnan egy (vagy több) földkábelt kell elvezetni a jelenlegi villanyóra dobozba. Ezért még a hőszigetelés ELŐTT tegyél a falba legalább egy db jó vastag (36 mm) műanyag csövet a jelenlegi villanyóra doboz és a talaj közé.
"A kérdésem, hogy mivel és hogyan szigeteljem le az ajtaját?"
Szerintem:
- a régi óradoboz ajtaját vedd le
- a hőszigetelésben a villanyóra körül kihagyott négyzet ne pont akkora legyen, hanem minden irányban legalább 5-10 centivel nagyobb
- ezen nyílás külső éleit jó erős hőszigetelés élvédő profil odaragasztásával keménnyé, merevvé kell tenni
- az új villanyóra ajtó legyen minél keményebb (mondjuk 150-es) lépésálló EPS-ből (az XPS rizikós, mert párazáró)
- ezen villanyóra ajtó lehet kézzel kiemelhető (bútor mágnesekkel rögzítve), vagy lehet nyitható (pl az élvédőre rögzített HORGANYZOTT zongora zsanér segítségével)
Az új ajtó kiemeléséhez/kinyitásához fogantyúkra lesz szükséged, ezeket tarthatják vagy hátoldali csavarok bazinagy (több centis) alátétekkel, vagy pl minél nagyobb (legalább 9 centi hosszú) polisztirol dübelek.
Szeretném homlokzati szigeteléssel kapcsolatos részletproblémák megoldásában jártas fórumtársak véleményét kikérni.
Újonnan szigetelt ház falában ott maradt a régebbi szabályoknak megfelelően kialakított elektromos mérőhely és házi elosztó. A kérdésem, hogy mivel és hogyan szigeteljem le az ajtaját? Van homlokzati kőzetgyapot, amivel a szigetelés is történt, ami tűzálló is lenne, de csupaszon a mechanikai tulajdonságai nem teszik alkalmassá ilyen felhasználásra. Van-e valami technológia, amivel be lehetne vonni és megvédeni? Illetve van még xps is, de nem tudom ez jasználható-e elektromos szekrény belsejében? Előre is köszi.
"Teszek PVC-t, lehet elsőre hideg lesz, de az alatta levő xps+11mm szőnyegalátét majd felmelegíti"
Ha kispórolod a terhelés elosztó réteget (OSB), akkor erősebb pontzerű behatásoknál az XPS megroppanhat (pici gödröcskék lesznek rajta) habár a rugalmas szőnyegalátétnek is van egy kis terheléselosztó hatása.
Az alatta lévő hőszigetelő réteg a PVC-t nem melegíti fel :) de minél kisebb hőtárolású (=vékony) PVC-t vásárolsz, annál rövidebb idejű lesz az érintéskor fellépő "egy másodperces" hideg-érzet.
A bőrrel történő érintkezés első század másodpercében a "hideg" PVC még szoba hőmérsékletű, pár tized másodperbe telik, mire a bőröd felmelegíti kb 30 fokra, amikor már nem érzed hidegnek. Van akit ez a pillanatnyi hűvös-érzet nem zavar, ha téged igen, akkor azon a helyen a padlót már az érintkezés előtt fel kell fűtened legalább 30 fok körüli hőmérsékletűre. Másik lehetőség: a PVC és a tornázó bőrfelülete közötti vékony hőszigetelő réteg, közismert nevén "ruha" alkalmazása :)
"padlófűtést imitálni tudó Parapet klímát vettem"
A legtöbb ilyen reklámszöveg kamu, de ha elég erős a ventilátora, akkor egy kis területen akár még működhet is a dolog. Szerezz egy infra hőmérőt (hőkamera még jobb) és nézd meg, hogy milyenek a padló FELÜLETI hőmérsékletek (ne a levegőt mérd a padló felett!!!!).
Elek, gss! A parafa padló szuper lenne, de 25m2 1/4 millió ( na persze még egy szempont még megfizethető is legyen ugye?:D ). Teszek PVC-t, lehet elsőre hideg lesz, de az alatta levő xps+11mm szőnyegalátét majd felmelegíti. Próbáltam előre látó lenni és célzottan egy alul is fújó = padlófűtést imitálni tudó Parapet klímát vettem. Próbálgattam szépen teszi a dolgát ( FVXM35A + RXTP35N8 ). Köszönöm az ötletet!
"meleg érzetű és könnyen tisztítható anyagot a padlóra, aminek még valamennyi tartása is van?"
Túl sokat vársz: ugyanaz az anyag nem lesz szép + hőszigetelő (érintésre nem hideg) + merev + mosható :)
Az xps pontszerű terheléstől azon a ponton megroppanhat és ott örökre egy kis gödör lesz rajta. Tehát az xps-re kell egy merev teherelosztó réteg. Ami ha nem fog látszani, akkor lehet akár olcsó OSB-is (két vékony réteg, az illesztési vonalak eltolva).
Az érintéskor hideg hőérzetet a megérintett anyag jó hővezetése + magas hőtárolása okozza (márványszobor vs plümsmackó :). Tehát olyan anyag kell, aminek kicsi a hőtárolása és jó hőszigetelő. Adná magát a padlószőnyeg, de ha ráadásul felmosható padlót szeretnél, akkor erősen beszűkültek a lehetőségeid, hirtelenjében csak a vízálló parafa padló jut eszembe.
Talán egy vékony(!!!) PVC/linóleum padló, alatta egy szőnyegalátéttel (de még a vékony PVC/limóleum is hideg lesz az első másodpercben).
Hideg lapra tökéletesen bevált a szőnyegalátét+padlószőnyeg (aludni lehet rajra a visszavert testhőtől . Kültéren a teraszra 8 cm xps-re tettem műfüvet, szintén tökéletes (kellő tartás + kellemes hőérzet .
Beltérre gimnasztikai gyakorlatokhoz mit tegyek 5 cm xps-re? Laminált és a tölgyfaparketta kilőve, mert hideg érzetű. A szőnyeg jó lehetne, de nem tisztítható. Esetleg tudtok meleg érzetű és könnyen tisztítható anyagot a padlóra, aminek még valamennyi tartása is van?
Nem jó, ettől rosszabb lesz a födém hőszigetelése: a szarul hőszigetelő (mert a darabkál között huzatos) hungarocell réteg súlya összenyomja tök laposra az eddig jól hőszigetelő gyapotot.
Ha MINDENÁRON fel akarod használnia hulladékot (ahelyett, hogy a kocsmában elcserélnéd pár liter boré)
- a padlás közepéről told félre az üveggyapotot,
- a hungarocell darabokból (valamilyen polisztirol ragasztóval) egyetlen TÖMÖR tömbbé legózz össze egy mondjuk 25 centi vastag rakodófelületet a padlásfeljáró körül (vagy egy hosszú járdát a padláson végig)
- ezután körben húzd vissza mellé a gyapotot jó szorosan (a gyapot jól feszüljön neki a hungarocell oldalának mindenütt!)
Mivel nem tudjuk, hogy a hőszigetelés alatt a födémed menyire jól párazáró, ezért erre a polisztirol járó/rakodó felületre nem javaslok semmiféle felső borítást. Kíméletes használat esetén a csupasz polisztirolnak sem lesz semmi baja, ha évente kétszer mászkál rajta valaki (és ha rendesen összeragasztottad a darabokat, akkor szét sem hullik ettől :)
Hogyha nincs járófelület kialakítva akkor ezeket a kockákat összeragaszthatod olyan magasan mint a gyapotod és leraksz több ilyen kockát amire rakhatsz OSB-t és így tudsz járni a padláson.
De talán ez a 4m2 jó lehet garázskapu ajtó szigetelésbe is, ugyanígy összeragasztva és akkor OSB fedéssel.
Vagy esetleg ha van melléképületed ahol a fafödémbe el tudod rejteni hogy ne legyen útba, oda is jó lehet, ilyesmikbe gondolkodnék. Vagy esetleg ha van kutya akkor a kutyaólat letudod szigetelni vele.
Sajnáltam lecserélni a "korszerű" falikazánra,de nem volt más lehetőségem.
Jászberénybe gyártanak kazántestet ezekhez,de pont az ÉTI-F20 ezen változatához nem.
Anyagilag nem érdekelt fűtésszerelők is azt mondták ki ne dobjam az éti-t, inkább vegyek hozzá alkatszészt tartalékba amig lehet.
Használt kazántest meg akkora lutri hogy nem mertem arra cserélni.
Haverom most vett olyan házat ahol vmi hasonló régi kazán van, úgy néz ki hiába mondja neki pár ember hogy hagyja a régi (min20 éves) kazánt, a fűtésszerelője cserélni akarja-fogja mert nem tökéletes az egész és egyszerűbb/jövedelmezőbb az egészet kidobni mint feljavítani.
Csak szimpla tapasztalat megosztás volt a célom Neked. A kondi kazán sem csodafegyver:) Le se cseréltem volna az ÉTI készüléket ha az előző tulaj nem bontja vissza a kéményt ( az új kémény meg akkor épült már kondira ). A 2" csöveket meghagytam, mert ha bármi gabesz lenne, akkor a vegyesbe bedurrantok és gravitációval is működik a rendszer. Örülök, hogy 26kw-osat rendeltem és nem a 35-öst. Még ez is sok! A régit alkatrésznek adtam el 200 km-ről jöttek érte :D
Így van, sokkal jobb döntés a hőszigetelés. Sajnálom hogy lecserélted az öreg ÉTI-t, én vásároltam egy donor kazánt.
Nálunk 1980 körül került be az első ÉTI-25, mai napig megvan nincs különösebb baja csak jó áron hozzájutottunk egy szinte vadonatúj ÉTI-25-öshöz, 1-2 évet használták.
Most nemrég sikerült lecsapnom egy nagyon jó vételre, donornak vásároltam, ugye egy az egybe nem lehet áthelyezni de például kazántestet ugyan úgy lehet cserélni, új gázszelep van rajta, stb.
Ahány ember, annyiféle elgondolás. Illetve az hogy ki honnan indult és mik a lehetőségei, az is egy fontos szempont.
Tehát most teszem azt van 1,5 millió forintod abból kell gazdálkodj akkor én több értelmét látom a homlokzati hőszigetelésnek, mint mondjuk egy új kazánnak.
A kondenzációs kazán életkora maximum egy évtized lesz, hát nem tudom, én nem verném szét ezért a régi 2" rendszert.
Ok, sok víz a jó mert alacsonyabb hőfokon a leghatékonyabb, de itt most 500 liter vízről beszélünk a mi rendszerünkben ennyi víz van.
De tényleg nagyon szépek az értékek, főleg így melegvíz fogyasztással együtt. Én szeretem az ÉTI-t, azért ami évtizedekig elmegy, az tud valamit.
A mostani energia árak mellett szerintem a 10 centi fehér eps komolytalan vastagság. A legeslegalsó határ 10 centi grafitos vagy 12 centi fehér, de ezt a vastagságot is inkább nevezzük szegénységi/sóherségi küszöbnek. A észszerű vastagságok grafitos esetén manapság szerintem 12 és 15 centi között vannak (fehér esetén 20%-kal feljebb).
Ablakcsere energetikai megtérülése akár 30 év is lehet. Márpedig ha egy befektetésedből nemhogy nincs jelentős hasznod életed során, de már az első forint haszon napját sem éred meg, az nem volt okos befektetés :)
Pár éve le akartam cserélni az éti kazánunkat.(havernak nagyon bevált a kondenzációs ezen belelkesültem én is)
Kértem árajánléatokat számolgattam: több mint 100év kellett volna a megtérülésre
Főleg a 10m kémény cseréje dobta volna meg a költséget,de a többi tétel se piskóta.
Hagytam a francba.
Utána csak ki kellett cserélnem az éti-t mert kilukadt és nem kaptam hozzá alkatrészt.Még az utolsó pillanatban lecsaptam egy nem kondenzációsra amit egyszerűen fel lehetett tenni a régi helyére.A tetőteret viszont szigeteltem a télen.Már félkészen is lehetett érezni a hatását.
Ablakokat is cserélni akartam,de most épp ráérek inkább felújítom a régieket,nem dobok ki sokszázezret műanyag ablakra,(kb ez is 100 év alatt térült volna meg)
Szigetelni sokkal jobban megéri, hamarabb behozza az árát.(persze ahány ház annyi helyzet)
Reagálok, mert nálam ugyanez van: "B30-as tégla falazat, 10 centi nikecell a falon, 5 centi xps lábazaton, födémen 2x15 centi Rockwool Multirock", de 2 rétegű ablakok ( 80m2+100m2+80m2 )
A Viessmann vitodens 100w touch 24h-ban járatva 1-es alacsony moduláción 13m3 gázt fogyaszt 42 fokos előre menővel ( ez a fogyasztás nálam fix a teszteim alapján ). Tudatosan nem cseréltem le több helyen a bordás, túlméretezett radiátorokat, ahová kellett oda Purmo 22-esek lettek.
Nálad ami nagy hidegben is 6-7m3 körül mozgott 22 fokkal, nálam 10-12m3 meleg vízzel és 24,5 fokkal ( ruházatunk házon belül télen is szerény:) ).
11x9-es családi ház, igazából elkezdtem mérlegelni hogy mivel leszek előrébb. Igazából ez a régifajta 2" fűtési rendszer tök jó, de nálunk belenyúltak szüleim sajnos, hálószobákban kicserélték a régi radiátorokat lapradiátorra.
Hát mint tudjuk minél több víz van a radiátorba, annál tovább tartja a meleget is. Én nagyon sajnálom hogy ezek a lapradiátorok vannak pont a hálószobákban, mikor befűt akkor jó, de ilyen szerencsés helyzetben hogy a hálószobák az északi falnál vannak..
Igazából ablakok is lettek cserélve hőszigetelés előtt, mint ez a mostani tél is volt, régen egy ilyen tél alatt röhögve elment 2500m3 és nem volt meleg, az északi fal az kegyetlen dolog.
Hiába volt 22 fokra fűtve, ott komfortérzet sose volt, lapradiátor javára sok írható ez ügyben sajnos.
Most így hogy le van szigetelve az egész ház, komfortérzet az annyit javult hogy elképzelhetetlen, most főzéssel együtt fogyott el 1050m3 gáz.
És úgy hogy most már folyamatos 22 fok, anno le kellett venni 21.5 fokra éjjelre mert napi 16m3 elment, ha lejjebb vettem este 21.5 fokra, akkor csak 12m3.
És komolyan mondom régen nem volt meleg, most meg igen, nagyon jó. És nem placebo mert édesapám nagyon vesefájós, eddig mindig betakarózva feküdt a nappaliba, most már nem kell a takaró.
De a régi palatető is ilyen volt, otthon voltam tavaly novemberbe, 22 fokra volt állítva a termosztát. Fújt a szél, de brutálisan.
2 óránként elindult a kazán, nem viccelek. És úgy hogy 3 rétegű műanyag nyílászárók voltak már akkor is! Tehát maga a ház annyira kihűlt szigetelés nélkül, meg a födém is, borzasztó volt.
Most ősszel is volt ilyen időjárás, 6 óránként indul el a kazán.
Az eddigi napi 15-16m3 gázfogyasztás folyamatos 22 fok mellett, nagy hidegben is 6-7m3 körül mozgott, de ha nem voltak nagyon durva minuszok, akkor 5m3 gáz ment el 24 óra alatt.
Nekem nagyon megérte, meg jó kazán az az ÉTI-25, kibéleltettem hozzá a kéményt is saválló acél béléscsővel, szerintem jobban jártam így mint egy új kazánnal.
A 12 centis höszigetelö is már jól szigetel . Viszont nem mindegy , hogy milyen téglából falazott falra ragasztják . Mert ugye nem mindegy , hogy egy kisméretü tömörtéglán , vagy egy Porotherm 30 X-therm Rapid Dryfix téglán van a 12cm-es höszigetelö . Nálam az elsön . Engem annak idején nem is annyira a profitálás hajtott , mint sem az a vágy , hogy olyan legyen a ház höigénye , amit vész esetén is úgymond egy " vastagabb kanócos gyertyával " fedezni lehet .:-)
Nem mindegy , hogy 10kg fát , vagy 40kg fát kell naponta elégetni és beszerezni , hogy meleg legyen .
Mennyi az a szépen mérséklödött ? Elég %-ban ha leírod . Nekem az átlag régen volt 1750m3 gáz turbós kombim van még mindíg fenn a falon . Villanyból meg fogyott kb. 3000kWh évente . A ház összfogyasztása , mint már írtam . Most gázból fogyot 145m3 és villanyból meg 4130kWh . Klíma füt , van egy napkolim is és a gázkazán füti fel a tárolót , ha a Nap nem gyözi , vagy füteni kell -5°C alatt .
Én "csak" egy 10 centis rendszerbe mentem bele, utólag 12 centis grafitra esne a választásom. Nálunk ÉTI-25-ös gázkazán van, szépen mérséklődött a fogyasztása.
De azért te se felejtsd el azt hogy minden egyes megkezdett centi számít, de egy vastagság felett már nem profitálsz belőle annyit. Anno láttam egy grafikont erről.
Tehát 12 és 15 centi között már nincs akkora különbség ami megéri a felárat, mert a 12 centi is már nagyon jó hőszigetelő.
Üdv ! Nem véletlenül drágább ,mindkét termék nagyon jó minőségnek számít ,de ha döntenem kéne ,akkor Én a jobb vakolatot választanám ,mert azt fogod nézni sok 10 évig,és az sokáig szintartó és mosható vakolat marad ! De ha meg szumma kéne döntenem ,akkor a 2 . verzió a nyerő ! Nekem a drága kombó van ,a Baumit anyagok minőséget képviselnek az építőiparban ,nem kapnák meg a felárat ha nem így lenne!:-)
Egy ház höszigetelése nem kis összegbe kerül és nem egy évre tervezzük . Ha valaki venné a fáradtságot és utánna számolna , hogy mennyi árban a különbség rendszerben a 10cm-es grafitos és a 15cm-es grafitos között , akkor azért elgondolkodtató , hogy melyik is legyen . Nem a jelenlegi energiaárakat kell figyelembe venni , hanem az elhasznált energia mennyiségét a ház höntartására . Az energia árak ma M.o.-on deformáltak a kormány rezsicsökkentö beavatkozása végett . Jövöre ha esetleg nem ök maradnak ? Az energiaárak lehetnek a duplája is . Minden el nem használt energia megtakarítást jelent .
Ismered az én esetemet , gondolom .:-)
Itt ebben a topikban úgy 15 éve hülyének néztek , amikor azt mondtam , hogy nekem a számításaim szerint 20cm EPS kell a falra . Fel is ragasztottam . Régebben írtam , hogy mennyi volt akkor a ház teljes energiaigénye és mennyi ma . Ha jól emlékszem , akkor a kezdeteknél volt 21000kWh , most meg ha jól emlékszem 5700kWh . Ebben minden fogyasztó benne van , még azok is , amik az elözö fogyasztásnál nem is léteztek . A ház igaz kicsi ,63nm hasznos terület . -5°C-ig klíma füt .
Igen, csak most leírtál egy olyan példát amit az emberek 5%-a hogyha figyelembe vesz. Legtöbben látják hogy szigetelik a szomszéd házát vagy valamelyik iskolát és akkor elkezdenek gondolkodni hogy milyen jó ez. Majd kifognak egy helyi szakit aki nagyon olcsón felrakja, rengeteg rossz tanácsot ad, mint például hogy lábazatra elég a 2 centis szigetelés, és had ne folytassam. : ) (Tisztelet a kivételnek természetesen!)
" Én ha újra szigeteltetném a házam 12-es grafitost választanék, szerintem az már egy nagyon jó hőszigetelés. "
Ha például autónál tudod , hogy hány lóeröset és milyen felszereltséggel szeretnél , akkor egy ház höszigetelésénél miért nem az elvárt höenergiafogyasztás alapján választasz vastagságot ? Idáig például a ház igényelt 10000kWh höenergiát , ezt akarom csökkenteni az egyharmadára . Innen kezdve kiszámolom , hogy milyen vastag höszigetelöanyagot és hova kell beépítenem , felragasztani , hogy ezt elérjem .
Ezek azok a dolgok amit az ember nem 2-3-5 évre csináltat hanem akár 50 évre.
Én a mostani eszemmel a helyedben biztos hogy grafitos szigetelést választanám, nem tudom hogy a vakolatok között mi a különbség de a drágább biztos hogy szilikonos, szerintem ezt a 230 ezer forintot próbáld valahonnan előteremteni, kérj kölcsön vagy akármi, de egyszer kell rászánni a pénzt.
Az a 10 centis grafitos 12 centis fehér nikecell-nek számít, szerintem érdemesebb a grafitost!
Én ha újra szigeteltetném a házam 12-es grafitost választanék, szerintem az már egy nagyon jó hőszigetelés.
"Tehát tudtak 15 évvel ezelőtt is tökéletes munkát végezni."
Már több száz évvel ezelőtt is tudtak tökéletes párazáró réteget csinálni. De itt a fórumban az volt a kérdés, hogy a távolból mondd meg egy internetes fórumon keresztül, hogy egy konkrét házban ismeretelen embereknek ez mennyire sikerült. Mert a világ legjobb anygaival is lehet szar munkát csinálni (páraáteresztő párazáró réteg :) és filléres anyagokkal is lehet tökéleteset.
Az, hogy nálad jó lett a párazárás, az nem bizonyítja azt, hogy másnál is jó. Még akkor sem, ha ugyanazzal az anyaggal és ugyanazzal a módszerrel készült, mert az ember nem ugyanaz.
A vert fal legtöbbször elég jó páraáteresztő anyag. Igen bátor dolog erre kívülről egy, nála sokkal párafékezőbb anyagot (cementvakolat) tenni. Az, hogy egy jóvastag hőszigetelés megoldja-e ezt a problémát, vagy előtte mindenképpen le kell verni azt a vakolatot, azt ne egy internetes fórumban kérdezd, viszont egy energetikus ki tudja számolni neked.
Vert falam van, amire előző tulaj X éve felvarázsolt cserepet és sztem cementes vakolatot. Szigetelni szeretnék kőzetgyapottal. Kérdésem, hogy leverjem a cserepes réteget vagy nem kell, jó arra a szigetelés??
Én 3 éve költöztem és itteni olvasás hatására szedtem fel a födémben a párazáró fóliát a gyapot tetejéről. A gyapot alatt kátrányozással oldották meg a párazárást. Hibátlanul! Porszáraz volt a gyapot az egész tetőszerkezeten ( függetlenül a helytelenül rárakott párazáró fóliától ). Tehát tudtak 15 évvel ezelőtt is tökéletes munkát végezni. Én tettem még rá további 20 cm-ert, tetejére pára áteresztő fóliát. A cserép alatt nincs semmi, ennek ellenére nem szokott bejönni hó/eső, tehát nem is kellett volna a tetejére semmi...
Biztos vagyok benne hogy jobban értesz hozzá és ezt nem vitatom. Abban is biztos vagyok hogy a páratechnikus tanácsa helytálló, de akkor nézzük meg már azt az oldalt is akiknek semmilyen levegő nem jut a padlásukra és nem rohad szét a tető. Én értem hogy elrontottam a ruha teregetéssel, de például tőlünk nem messze, 3 szintes társasházaknál a padláson teregetik a ruhákat, és ott is párazáró Veltitech 120-as fólia van. Nálam is amíg nem volt feltolva a homlokzati hőszigetelés annyi levegő jutott be a padlásra, ne tudd meg. Most hogy le lett szigetelve a födém végre nem reped szét a behálózott mennyezet, akkora hőtágulás volt ott, mikor -10 fok van kint, és átsüvít a szél a padlást.
Azért nem akartam 1 centinél nagyobb nyílást mert a tető szélénél üveggyapottal töltöttem ki a sarkokat, az is valamennyit eltart a tetőfóliából, tehát ha belenézek fólia átlapolásnál, látom hogy eltart 1 centit vagy nem tudom mennyit, nem sokat. Hogyha beteszek 2 centis xps csíkokat akkor meg ne hogy az legyen hogy nem szellőzik ki a tetőfólia nyáron aztán akkor meg az lesz a baj, remélem érted mire gondolok.
Ha az én házam födémjének párazárását NASA mérnökök csinálták volna űrtechnikai anyagokkal, és a maga az Egyesült Államok Elnöke garantálná írásban, hogy a padlásterembe egyetlen vízpára molekula sem juthat át, én a padlásteremet MÉG AKKOR IS rohadt jól átszellőzőre csinálnám.
És nem azon sápítoznék napokig, hogy jajistenem mekkora baj lesz, ha a jelenlegi 1 négyzetcentiméternyi szellőző nyílást 2 négyzetcentiméterre növelem, mert tudom, hogy ekkora padlástér esetén 500-1000 négyzetcentiméter alatt minden érték röhejes, mert kb szart sem ér.
Ebben az esetben valószínűleg csak az év leghidegebb napjain van a gombák számára elegendő nedvesség.
"A tetőfóliába vágtam XPS-t, ez eltart a fóliából egy centit,"
Kezdetnek jó.
Szerintem csinálj még 50-100 db ilyen távtartót, de egy centis helyett 2-3 centis távtartásúra
és a fólia átlapolásokat feszítsd szét velük legalább 20-30 helyen (nem csak a tető egy oldalán és különböző magasságokban!) ugyanúgy, ahogy a képedenegy helyen meg van csinálva.
Ez talán elég szellőzés lesz arra is, hogy megmaradhasson a jelenlegi ruhaszárítási módszer.
A gerendagombába meg verj be egy szöget, akassz rá egy páratatalom mérőt (a műszer háta simuljon rá a fára) és nézz rá olykor egy éven ár (főleg hideg időkben). Akkor OK, ha 75% környékére vagy feljebb egy-két óránál hosszabb időre soha nem kerül.
Nagyon lelkiismeretesen csináltam a párazárást, az összes átlapolás Dörken Delta Multiband-al össze lett ragasztva, a betonpárkányhoz végig leragasztottam Delta-Tixx-el, ami érdekes az az hogy a padlásfeljárónál nincs semmilyen gomba folt. Gondolom pont azért mert a párától ezek a szarufák jobban átmelegszenek, és a tetőnek az északibb részén vannak a gombás szarufák, déli oldalon talán egy sincs.
A tetőfóliába vágtam XPS-t, ez eltart a fóliából egy centit, így talán javulni fog a padlás átszellőztetése is. Így 1 centi a légrés.
"Tegyél fel a padlástérbe az egyik gombás gerendához egy páratartalom méröt . Ha van lehetöség napjában többször írd le a mért értéket ."
Lehet, hogy csak a leghidegebb téli napokon van a fa felülete harmatponti hőmérséklet alatt, ebben az esetben az év 90-95 százalékában száraz a fa (a gomba döglött).
Persze van olyan gomba is, akinek nem kell folyékony víz, elég neki, ha a levegő relatív páratartalma kb 75% felett van, ezek akár meleg időben is vidáman megélhetnek (pl a padlásfeljáró közelében, ahol ruhaszárítás közben legmagasabb a pártatartalom).
"elbeszélünk egymás mellett. Én azzal a kérdéssel jöttem ide hogy, Ha vásárolok egy szárítógépet és párazáróra kialakítom a padlásfeljáró ajtót, akkor ez a gombásodás megszűnik és nem folytatódik a következő télen?"
Nem lehet tudni, hogy jelenleg a padlásod mennyi lyukkal van összekötve a külvilággal és azt sem lehet tudni, hogy a lakás és a padlástér közötti párazáró réteg mennyire lelkiismeretesen lett megcsinálva.
"egy padlástér, ami nincs rendesen kiszellőztetve, viszont párazárva van a födém, tehát lakótérből nem jut fel pára, akkor annak a tetőszerkezetnek nem kellene gombásodnia, jól gondolom?"
Az is lehet, hogy annyira szar a párafékezés/kiszellőzés arány, hogy akkor is túl vizes lesz a padlásod, ha a padlásfeljárót légmentesen lezárod a világ legtökéletesebb módszerével és a ruhákat mostantól a szomszédban szárítod.
Két irányba indulhatsz el:
- vagy egy rakás energiát/pénzt ölsz abba, hogy a padlásra minél kevesebb pára jusson fel
- vagy pár egyszerű trükkel annyira rohadtul feljavítod a padlástered szellőzését, hogy attól kezdve akármennyi pára odajuthat akárhogyan, pillanatok alatt kimegy a külvilágba és a padlástered száraz lesz örökre.
(habár szerintem neked a szellőzés feljavítása valami miatt nem tetszik, aminek okát nem fogod elárulni nekünk, mert sejted, hogy ez az ok hozzáértők szenében nevetséges. De ettől még ragaszkodsz hozzá, mert a kocsmai fizikus szakértő zseni haverjaidnak jobban hiszel, mint nekünk ;)
"Senki se tudja megmondani feketén-fehéren hogy a ruhateregetés párája bent tud-e rekedni vagy az tényleg automatikusan a gerincen kipárolog?"
Van egy lyukas vödör, amibe csapból vizet engedek. NEM MONDOM MEG, hogy mennyi vizet engedek bele és NEM MONDOM MEG, hogy mekkora a lyuk az alján. Meg tudod-e mondani, hogy az a vödör túl fog-e csordulni? Na kb ennyire naiv a kérdésed: a számításhoz szükséges száz szükséges adatból megadsz kettőt és tuti választ vársz.
Aki mindössze ennyi információ alapján neked konkrét választ ígér, az nem vesz téged komolyan.
"Ha nyitott felül a gerinc, akkor a párás nagyobb nyomású levegő mindig felfelé tör.", akkor nem lehetne gombásodás a szarufán, nem?
Csak tippelek, de szerintem simán lehet olyan helyzet amikor igen.
Ha a fenti gerendák alacsonyabb hőmérsékletűek mint a lenti szintről feláramló (elég párás és meleg) levegő harmatpontja, akkor a pára ki fog csapódni a szarufákon, átszellőzés ide vagy oda.
Üdv ! Miért is nem lehet a "konyt"alatt megoldani ? Amit írsz is a páratartalom az úgyan annyi mint kint ,viszont légmozgás nulla ,ami kéne a száradáshoz ! Mennyire emlékszel a régi parasztházak elején 1 v 2 kismérető tégla kihagyásából fakadó lyukra ? :-) Pedig ott nem is volt még fékezve a pára kijutása a padlástérből !:-)
Az a baj hogy szüleim háza igazából, nagyon ritkán vagyok otthon.
A keringető tartály tetején se volt fedél, 30 liter víz elpárolgott, szóval fogalmam nincs.
Novemberben leszigeteltem a födémet, utána február végén mentem fel, akkor láttam a gomba spórákat a fán.
Annyit csináltam hogy mikor nagy hideg volt akkor a székállás közepére feltettem egy mérőt, a kültérivel azonos volt a páratartalom, pedig ott sincs nagyobb huzat mint a tető széleinél.
Végül úgy látom nem derül ki ez a nyitott tetőgerinc dolog hogy kiviszi-e magától a párát vagy szükség hozzá beömlő nyílás is, megpucolom a szarufákat, veszek egy szárítógépet, lezárom a padlásfeljárót párazáróan és majd jelentkezem ha gond van.
Ez az Én egyik "tűzfalam" a porcelánt illik v szunyoghállóval v fém horgany rosta lemezzel a bogarak ellen védni ,így csak a cúúúúg járja át keresztül kasul !:-) Így kevés bajt okozhat ha mégis feljút ,mert feljűt a pára !A szellőző cserepek az ellenléc(kb5 cm) közti szellőzést biztosítja ,ha alul is megfelelő a bogárvédős átszellőztető perforált rács van!:-)
Tegyél fel a padlástérbe az egyik gombás gerendához egy páratartalom méröt . Ha van lehetöség napjában többször írd le a mért értéket . Abból fogod látni , hogy lehet-e a gond forrása a ruha szárítása a feljáróban .
Szia! Részben jól látod, annyi a lényeg hogy nálam a betontálca+salakfeltöltéses+vékony betonréteg födémemre terítettem párazáró fóliát, a lakótérből a pára nem jut fel. Nagyon röviden annyi a lényeg hogy én a padlásfeljáró helyiségben teregetem ki a ruhákat, amik egy éjszaka alatt meg is száradnak. De, a padlásfeljáró ajtó az egy redőnyléc tákolás, azon feljár a pára. DE, több ember nekem azt mondta hogy a párás levegő kimegy a nyitott tetőgerincen, tehát nem okozhat semmi problémát.
Épp arra keresem a választ hogy ez az állítás igaz-e, hiszen ha igaz lenne akkor nem lehetne gombás a szarufa. De tegyük fel, ha igaz az az állítás hogy "Ha nyitott felül a gerinc, akkor a párás nagyobb nyomású levegő mindig felfelé tör.", akkor nem lehetne gombásodás a szarufán, nem? Erre keresem a választ, hogy mi a pontos igazság.
Mert nálam nyitott a gerinc, de a padlástér átszellőzése egészen biztos hogy nem elegendő, de más házaknál se cirkulál eleget a levegő a padláson, ebben biztos vagyok. Nézz meg egy új építésű házat, feltolják a homlokzati szigetelést a tetőfóliáig, akkor ott hol jár a levegő? Sehol, sehogy.
Üdv ! Ha egyáltalán jól értem a problémát ,akkor Én a "bármilyen"fólián BELÜLIpadlástér átszellőztetésben látom a bajt ,ha ott állandó kereszthuzatot tudnál biztosítani ,nem alakulhatna ki semmilyen gombásódás sem !:-)
OK, elbeszélünk egymás mellett. Én azzal a kérdéssel jöttem ide hogy, Ha vásárolok egy szárítógépet és párazáróra kialakítom a padlásfeljáró ajtót, akkor ez a gombásodás megszűnik és nem folytatódik a következő télen?
Leírtam az előzményeket, leírtam azt is hogy tetőfólia gyártó illetve egyéb Terrános emberrel is beszéltem, akik szerint a pára felfelé törekszik és az magától kiszáll a nyitott tetőgerincen.
Ütköznek a vélemények, mert mégis gombás lett a szarufa, és most azt nem tudom eldönteni hogy mitől. Senki se tudja megmondani feketén-fehéren hogy a ruhateregetés párája bent tud-e rekedni vagy az tényleg automatikusan a gerincen kipárolog?
Csak ezzel a szellőzőgyűrűvel is úgy vagyok hogy a kúpcserepek alatt körbe vannak ragasztva ezzel a vízzáró szalaggal, az élek mentén lennének a gyűrűk, szerintem azért az nem sok levegőt tolna be.
Összesen 40 ezer forintból meglenne az anyag+munka, ehelyett gondoltam hogy ezt a pénzt szárítógépbe is ölhetném és ha megoldja a problémám, akkor örülök neki.
A tetőfóliába elhelyeztem 2 centis XPS-ből távtartót, felénél behasítottam és így 1 centit tart el a fóliából, talán ez is segíti majd a kiszellőzést.
Több helyre tettem.
Igazából az érdekelne hogy egy padlástér, ami nincs rendesen kiszellőztetve, viszont párazárva van a födém, tehát lakótérből nem jut fel pára, akkor annak a tetőszerkezetnek nem kellene gombásodnia, jól gondolom?
"mert a szakemberek szerint estemben nincs különbség párazáró és páraáteresztő tetőfólia között"
Ettől a pillanattól kezdve nem nevezheti magát szakembernek. Vagy te vezetted félre, mert eltitkoltad előle a padlásfeljáródban üzemkelő ruhaszárító vállalkozást.
"ha páraáteresztő fólia került volna fel, akkor is bent reked a padlástérben a pára"
Marhaság. A levegőben lebegő pára moekulák számára a páraáteresztő fólia olyan, mint a levegő számára egy szúnyogháló: ha a pára áramlani szeretne, azt csak alig-alig fogja lassítani. Ehhez a szúnyoghálóhoz képest egy párazáró fólia egy tömör betonfal.
Márpedig a pára a magasabb abszolút páratatalmú térből (ruhaszárítással turbózott padlástér)
folyamatosan áramlani akar az alacsonyabb abszolút páratartalmú külvilág irányába. A fizikában: parciális nyomás különbség kiegyenlítő áramlás.
"A Bramac ajánlása szerint élenként 4, tehát összesen 16 szellőzőgyűrű lenne szükséges"
Ha Bramac tudna a páragyáradról, akkor valószínűleg ötször ennyi gyűrűt javasolna.
Én meg helyette legalább 2-3 centis szellőzőrést körben/végig mindenütt a tető szélénél (tehát min. 20-30 méter hosszan). És akkor maradhat a ruhaszárító úgy, ahogy most van.
"Párazárt padlásfeljáró ajtó kialakítása"
A padlásajtó párazáróvá tétele után egy ruhaszárítás ideje az eddigi 10--20 óráról akár 50-100 óraára fog emelkedni, mivel attól tartok, hogy ezzel egyidőben a padlásfeljáróból nem fogsz nyitni két lyukat a külvilág felé, az egyikben egy páraérzékelős elszívó ventilátorral, és mivel a heti sok liternyi víz már nem tud a padlás felé sem távozni, ezért a házad falait fogja szétáztatni.
"Ehhez kellett: nyári kánikula, déli tájolás, üvegfelület, és hogy az az oldala nem festett volt."
A napsütésen felül még az ablaküvegről IS oda értkező extra hősugarak együtt már túl sok volt szegény grafitosnak :) Ha az üvegről visszavart extra hő nincs ott, akkor valószanűleg nem lett vona megolvadás.
Egyébként szerintem nem jó ötlet vízszintes felületet (könyöklőt) nyitott cellaszerkezetű (nedvszívó) habból csinálni, én oda zárt cellás XPS-t tettem volna. És azt nem olvasztotta volna meg az ablak se :)
Tulajdonképp azért vagyok értetlen mert a szakemberek szerint estemben nincs különbség párazáró és páraáteresztő tetőfólia között. Tehát azt mondják hogyha páraáteresztő fólia került volna fel, akkor is bent reked a padlástérben a pára mivel nem tud kiszellőzni a padlás, hiába páraáteresztő a tetőfólia, az csak akkor működik ha neki van tolva a szarufák közé a szigetelés, de ez nincs így ahogy a képen is látszik.
A Bramac ajánlása szerint élenként 4, tehát összesen 16 szellőzőgyűrű lenne szükséges és akkor az kiszellőztetné ezt a "kis" párát, viszont hogyha a ruhateregetés illetve az a padlásfeljáró "ajtó" miatt történt mindez. Mert tetőfólia árusító illetve a Terrános srác szerint a nyitott tetőgerinc ki kellene hogy vigye a párát, és azért jöttem ide a kérdésemmel hogy szerinted merre lenne érdemes elindulni?
Párazárt padlásfeljáró ajtó kialakítása (hogy ne kapjon alulról semmilyen párát), illetve egy szárítógép megoldás lehetne szerinted? Jó lenne ha nem rohadna szét az egész tetőfa.
Nekem is megolvadt egy kicsit az Austrotherm grafit reflex a párkány helyén. Ehhez kellett: nyári kánikula, déli tájolás, üvegfelület, és hogy az az oldala nem festett volt.
Szóval ilyen extrém körülmények esetén meg tud olvadni, de normál esetben szerintem kizárt.
Mikor csinálták a tetőt, rábíztam magam a Bramac-rendszermesterre, igazából nem lakott padlástérbe Bramac szakember csak is Veltitech 120-as párazáró fóliát fog felhelyezni, kivéve akkor hogyha megemlíted hogy később be lesz építve, akkor nem, de minden más esetben csakis párazáró fólia kerül, ne kérdezd miért, de ez országszerte így van, nem csak nálunk történt így.
Mikor beszéltem a Bramac páratechnikusával ő neki említettem hogy padlásfeljáró helyiségben teregettem de maga a padlásfeljáró ajtaja az egy régi fa redőnyléc akármi, tehát tolja át a párát magán, ez tuti. Mondta hogy ez így nem jó, erre mondta hogy építsünk be szellőzőgyűrűket, fóliát kivágják és élenként 4-4 gyűrű kerülne be. Mondtam neki hogy először megoldom a padlásfeljáró ajtó párazárását hogy ne szálljon fel a pára és meglátjuk akkor mi történik, az Ács aki csinálta a tetőt ő is azt mondta hogy ne fussak bele egyből ezekbe a szellőzőgyűrűkbe. A páratechnikust megkérdeztem arról is hogy nem lett volna jobb egy páraáteresztő fólia? Ő azt mondta hogyha nincs szigetelve a szarufák köze akkor ugyanúgy működik mint a párazáró fólia, tehát nem lett volna másabb a helyzet és ugyanúgy gombásodtak volna a szarufák.
De, beszéltem tetőfólia forgalmazóval aki ugyan ezt mondta hogy estemben mindegy hogy párazáró vagy páraáteresztő, és ő azt mondta hogy mivel a tetőgerincnél megcsinálták hogy nyitott legyen, van egy fólia sapka, ott a kisebb nyomás elve szerint a ruhateregetés párája majd kiszáll. De hát csak nem így lett, hiszen a tetőfán látszik gombásodás.
Annyit szeretnék hozzáfűzni hogy a régi kéményeket becsöveztem, tehát szagelszívó, fürdőszobai kémény ami kiviszi a párát azok mind a tetőn kívül kötnek ki és nem a padlástérben, egyedül ez a teregetés a padlásfeljáró helyiségben ami betehetett.
Beszéltem egy Terrános képviselővel aki szintén hivatkozott erre a kisebb nyomás elve szerint tetőgerincen távozik a pára, de ezt sajnos nem értem. Hiszen ha nincs légmozgás, akkor is távozik vagy bent reked a pára?
Ezért gondolkodom egy szárítógép vásárlásán, mivel én nem tudok sajnos másra gondolni csak arra hogy ez a pára bent rekedhetett, de ugye mások szerint meg a tetőgerincen ez kiszáll, szóval ja, nem tudom.
Pár képet itt hagynék,
Padlásfeljáró "ajtó", itt látni is a ruhát hogy ott lóg a mennyezet alatt,
Ez pedig a födémszigetelés volna,
Ez pedig maga a gombásodás, ami ujjal is letörölhető igazából, az Ács szerint ez még csak felületi probléma,
Sajnos kissé zavaros: kevered a múltbéli állapotot és a jelenlegi állapotot.
"Veltitech 120 fólia"
Okosabb lett volna párzáró helyett páraáteresztő fólia. Egy kicsivel drágább, de soha többé nem kell foglalkozni a páraszellőzéssel.
"Beszéltem páratechnikussal, igazából rengeteg mindenkivel."
És mindenkinek elmondtad, hogy hetente háromszor egy rakás vizet pumpálsz a padlástér levegőjébe? (ruhaszárítás) Vagy ezt senkinek sem említetted?
"A pókhálók mozognak"
Egy ilyen nagy üreg különböző pontjai között nmindig vannak hőmérséklet különbségek, tehát mindig vannak BELSŐ légáramlatok. Ettől függetlenül a padlástered és a külvilág levegője között valószínűleg szinte semmi légcsere nem történik. A párazáró fóliával lezárt padlásterek jelentős részének (túlnyomó többségének?) szellőzése öt-tízszer szarabb annál, amilyennek valójában lennie kellene. A tied is ilyen padlás valószínűleg.
"Nálam a csupasz grafitos megolvadt az ablak alatti kávánál"
Kizárólag ott volt grafitos hab, vagy az egész házon mindenütt grafitos volt, de kizárólag azon az egyetlen ponton olvadt meg? Egész biztos, hogy nem már megolvadva lett feltéve? Az a pont a házon miben különbözött a többi ponttól? Nem akadályozta ott valami a légáramlást? (pl fóliát terítettél a könyöklőre) Másik ablak nem áll ugyanabba az irányba? Annál nem olvadt meg semmi?
Ezt a kérdésemet a tető témával foglalkozó topik-ban is feltettem ott nem jött rá válasz, hátha itt több sikerrel járok, rákérdeznék itt is.
Bramac-rendszermester által felújított tetőm van, Merito Plus héjazat, Veltitech 120 fólia, 5x5 ellenléc, cseppentőlemez és minden úgy ahogy a nagykönyvben van. Novemberben leszigeteltem a födémet, 30 centi kőzetgyapot ment rá. Nálam betonpárkány van, a tető széleinél üveggyapottal töltöttem ki a teret, a betonpárkány amúgyis óriási hőhíd. Dörken párazáró fólia ment a födémre, összes rendszer ragasztót megvettem, látta több szakmabeli a munkám, azt mondták teljesen jó lett a párazárás és a szigetelés is.
A probléma viszont az lenne hogy, több szarufán gomba foltok jelentek meg, fehér pici pöttyök, felületi gomba, kézzel letörölhető. Itt az a kérdés hogy miért lett ez?
Beszéltem páratechnikussal, igazából rengeteg mindenkivel. A padlásra felkerült novemberben 16 szál 4 méteres palló amik nagyon fülledtek voltak, járófelület vázat építettem ebből. De, van aki szerint emiatt lett páratöbblet és ez csapódott ki a szarufákon. A tetőgerincnél nyitva van az a sapka, tehát a pára tudna ott távozni. A cseppentőlemez alatt a betonpárkány nagyon egyenletlen volt, nem is kellett világítás, annyi fény jött be azokom az óriási hézagokom, padláson mindig szélvihar volt, de a homlokzat szigetelve lett, fel lett tolva a cseppentőlemezig a szigetelés, így nincs hézag és levegő sem. Mivel a tető széleit kitöltöttem üveggyapottal a hőhíd elkerülése érdekében, így nincs meg a kétszeres átszellőztetés, ami elvileg párazáró fóliánál kellene.
Na de, többek tanácsára mértem kinti és benti páratartalmat, mikor kint volt -6 fok akkor a padláson -2 fok és nem volt különbség páratartalomban sem. Tehát mondhatni hogy a fóliaátlapolásoknál jön be annyi levegő hogy az kiszellőztesse a padlást. Nálam a fólián sosem gyöngyözött a pára, tehát ilyen sose fordult elő. Viszont ahogy mondom is begombásodott jó pár szarufa.
A történetem azért érdekes mert a födém párazárva lett úgy ahogy kell, innentől fogva én szerintem nem probléma hogy az ereszmentén nincs beszellőzés a padlás fele, hanem csak a héjazat és fólia között szellőzik. Egy nagy hibám van, a ruha teregetés a padlásfeljáróban történik nálunk, heti 2-3 mosás, gyakorlatilag a padlásfeljáró ajtaja alatt teregetünk, ez a pára biztos a padlásra száll. A padlásajtó egy régi faredőny léceiből összetákolt valami, ott biztos minden pára felszáll a padlásra. De nekem mondtak olyant is hogy nyitva a tetőgerinc ezért a kisebb nyomásrlve szerint az a tetőgerincen távozik az a pára. Páratechnikus szerint szellőzőgyűrűt kell beépíteni, de azt nem akarok mert nem arról van szó hogy szétrohadt a tető hanem csak jó pár szarufán lettek
gomba foltok. Nem tudom hogy ez a heti 2-3 ruhateregetés mennyire tett be a tetőnek, de most azon gondolkodom hogy szárítógépet vegyek, és talán ez megoldja a problémám.
Kérdeztem a páratechnikust hogy amúgy egy padlástérnek van-e szüksége szellőzésre? Tehát a tartószerkezetnek, és azt mondta hogy nincs szüksége, tehát ha le van fojtva egy tető, attól nem gombásodhat. Ez egy 50 éves tartószerkezet, a faanyagok nincsenek lekezelve.
A pókhálók mozognak azért, tehát valamennyi levegő jár a padláson. A kérdés afelé is irányulna hogy érdemes szárítógépbe invesztálnom, megoldaná a problémám? Természetesen a padlásfeljáró felől is meg lesz oldva a párazárás, jelenleg nincs is szigetelés a jelenlegi ajtón.
A lábazati vakolat apró kavics-szemcséit összekötő műgyanta önmagában nem bírja a napsugárzást, ezért valami adalékkal teszik UV állóvá. Ha a gyártó nagyon spórol ezzel az adalékkal, akkor a műgyantát szép lassan tönkre teheti a napsütés és a kavicsot többé már nem tartja a helyén semmi.
Márpedig a kavics nem csak esztétikailag van ott, de az védi meg az UV sugárzástól a vakolat alatt lévő hőszigetelő habot is, aminek szintén árt a napsütés.
Üdv ! Meglehet tudni mi hullik le pontosan ? Szerintem a ragasztó és a szín lesz az ,de itt ezerszer le lett írva ,hogy főleg ami MÉG látszik is, az a legjobb minőség legyen ! Persze ha éri a cellt a nap ,akkor az lehet a legjobb márka IS az UV sugár végzi a dolgát !:-)
Nekem 15 év után a kingston elkezdett lehullani a lábazatról a naposabb részeken.
Ezen a részem ami még rajta van kézzel le lehet söpörni simán. Csak nem tudom hogy lehetne javítani és mivel érdemes ami nem csak 15évet bir ki megint.
Az álmennezettel nincs semmi baj. Az a lényeg, hogy az eredeti mennyezettől ne zárd el a lakás melegét egy hőszigetelő réteggel. Ha a mennyezet nem tud harmatponti hőmérséklet alá hűlni, akkor nem tudnak bajt okozni az álmennyezet párazáró rétegének hibái.
"Lábazati szigetelésnél az alján, hogy a lábazati vakolatot ne kapja fel a víz, mit javasoltok vízzárónak?"
Azok az anyagok, amelyeket "lábazati vakolat" néven árusítanak, azok a anyagok teljesen vízállóak. Érintkezhet közvetlenül földdel, sőt lehet akár víz alatt is egész évben. Ha nem véded semmivel, akkor sem fogja "felkapni" a víz.
Olyan vakolatot viszont ne használj lábazatra, ami nem vízálló, mert ha ezer módon is véded, akkor is tönkre fogja tenni a víz egyszer.
Igazad van Elek, ismét a kapzsi politikusok és nyerészkedő tüzépesek összeesküvése lehet a háttérben. Az alkalmazási útmutatókat is tök hülyék írják, értelmes embereket még nem vesznek fel mert mindig a HR-es ismerősei kerülnek be.
Kár hogy nem értenek annyira hozzá mint te :-)
Sokszor bebizonyítottad már hogy nem gyakorlatban hanen elméletben míveled a szakmát. A cellulóz drágaságos fóbiáddal, a legolcsóbb üveggyapottal és a hagyjuk hálózás nélkül napsütésben évekig az EPS-t ötleteiddel.
"Kell-e/szabad-e a gipszkarton fölé üveggyapotot tennem?"
Mivel nem tudsz a gyapot alá TÖKÉLETES párazáró réteget csinálni, ezért tilos a belső (födémen belüli) hőszigetelés. Tegyél fel a tetejére (a padlásra) 20-30 centi üveggyapotot.
"Amit én olvastam hogy jobban felmelegszik a külső felülete, ezért felpúposodik és letépi magát a falról"
Én meg olyat olvastam a Faszbúkon, hogy lapos a Föld. De hihető fényképet senki nem tudott mutatni róla. És olyan grafitos hőszigetelésről sem láttam még hiteles képet, ami felpúposodva kitépte a dübeleket a falból. Pedig a dübel gyártók valószínűleg büszkén mutogatnák fűnek fának, te lenne vele az internet.
Adott egy 60 éves 3 szintes tégla épületben, legfelső emeleten lévő lakás. A födém beton kefni, fölötte egy kis sár réteg, sátortető, pala fedéssel.
Álmennyezet készül, gipszkartonból, acél profilokkal, párazáró fóliával, a mennyezet alatt kb. 15 cm-rel.
Kell-e/szabad-e a gipszkarton fölé üveggyapotot tennem? Kell-e tartanom attól, hogy az üveggapot szigetelés miatt a födém még hidegebb lesz, a pára lecsapódik és víz jelenik meg a mennyezeten?
Padlástérbe lenne-e jobb, ill. szabad-e üveggyapotot lefektetnem? (Rágcsálók miatt talán nem jó ötlet.)
Amit én olvastam hogy jobban felmelegszik a külső felülete, ezért felpúposodik és letépi magát a falról. Régebben festették, manapság van valami gyárilag kezelt verzió.
Elek , veled csak egy a baj , hogy az életben nem dolgoztál ezekkel az anyagokkal , meg sok mindennel sem , amikre mindíg írod a tuti megoldásokat akár más topikokban is . Nem azt írta a topiktárs , meg én sem , hogy elolvad , hanem egy nyári napsütésben a grafitos felülete lágyabb , lesz . Gondolod , hogy a gyártó azért színezi a felületét , hogy drágábban eladhassa ? Ki venné meg , ha semmi értelme nem lenne ?
Ember , járj utánna a dolgoknak és utánna írj valós véleményt !
Én még nem láttam falon megolvadt grafitos hőszigetelést.
Csak olyan embereket láttam, akik sikítoznak hogy jaj-jaj meg fog olvadni a falon a grafitos hőszigetelés, de amikor rákérdeztem, akkor kiderült, hogy ők sem láttak még ilyet, csak olvasták a Faszbúkon, hogy megolvadhat.
Olyan ez a falon megolvadás, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem látott ilyet.
Eddig egyetlen fotót láttam, de arról később kiderült, hogy tárolás vagy szállítás közben olvadt meg egy picit és így tették fel a falra.
1: Nem próbáltam ki az összes grafitos polisztirolt, hogy melyik a jobb. Majd ha az állam a lopás mellett költ egy kicsit fogyasztóvédelemre is, ott lehet majd érdeklődni.
3: Nem próbáltam, de szerintem a grafitos polisztirolt csak átlátzszó nájlon fólián keresztül (becsomagolva) tudja megolvasztani a napsütés, a falra feltéve már nem (a forró felületet hűti a folyamatos felszálló hideg légáram).
A hőszigetelésben olyan nincs, hogy "elég" :) csak olyan van, hogy "erre van pénz" vagy "ennyi hely van", stb
Az ablakkáva alsó részére (a könyöklő helyére) tegyél vastagabbat, ahol megy nincs hely, oda amilyen elfér.
"XPS helyett PIR-t kellene oda raknom?"
Tök mindegy, a hőszigetelő képességeik között hosszú távon nincs lényeges különbség (bármit is kamuznak a kereskedők). Nagyjából ebbe a bandába lehet még sorolni a grafitos eps-t is, persze ahol tartósan vizes lehet (ablakkáva könyöklő + felfelé 20-30 centig) oda mindenképpen zárt cellás habot tennék.
Kivétel persze az alu lemezek közé kasírozott speciális gázzal töltött poliuretán hab (az hosszú távon is jobb hőszigetelő az XPS-nél), de azt meg szerintem nyűös vakolni/festeni.
2. a Bachl Extrapor-hoz jó normál ragasztó vagy valami spéci kell hozzá? Én Baumit Proficontact-ra gondoltam vagy tudnátok ajánlani valamit?
3. ha sajnos csak nyári időszakban jó a kivitelezőnek a szigetelés, akkor elég az, ha az állványzaton háló lesz a grafit védelme miatt? Vagy van valami egyéb teendő, amivel védenem kellene a grafitot? Pl. ragasztás után rögtön fessem le fehér alapozó festékkel vagy ilyesmi?
Ha a sávalap körül lesz tisztességes (lábazati) hőszigetelés, akkor még a szélei sem fognak télen soha 10-12 fok alá lehűlni, ezért pára kicsapódási problémák elméletileg nem fordulhatnak elő, ezért elméletileg nincs szükség párazáró rétegre.
Viszont a talaj felől víz szivaroghat felfelé a beton pórusaiban, ezért úgy kezdeném, hogy az egész beton felületre menne egy vízzáró réteg
arra tennék lépéssálló polisztirol hőszigetelést
erre egy újabb vízzáró fólia (arra az esetre, ha a lakásban kiborul a felmosóvödör ne csessze el a polisztirol hőszigetelő képességét),
arra menne két réteg osb (eltolt illesztési vonalakkal) teherelosztó rétegként
Ha már eldöntötted a rétegrendet, akkor miért kérdezed a rétegrendet?
Szerintem jobb lenne, ha inkább azt árulnád el, hogy mit szeretnél megvalósítani és mik a kiinduló körülmények. Például a beton alaprétegnek nem a simasága a lényeges, hanem a várható hőmérséklete. Mert rohadtul nem mindegy, hogy a beton alapréteg túloldalán egy lakás van (folyamatosan 22 fok), anyaföld (kb folyamatosan 10-14 fok) vagy ez egy lábakon álló terasz (-20 és +40 fok között bármennyi)
"van egy lakótérbe nyíló padlásfeljáró, ami mellett szintén mintha hallanék zajt beszűrődni."
A hang/zaj egy nyílászárónál két módon juthat be a lakásba
- vagy mint rezgő levegő jut át -> nem zár jól a nyílászáró -> tömítettség javítása
- vagy mint megrezgetett membrán -> túl kicsi a nyílászáró rezgő tömege (túl könnyű) -> tömeg növelése (profiknál: rezonancia frekvenciák széthangolása)
"nem szeretném, hogy a 20cm-es EPS felerősítsen valamilyen hangfrekvenciát"
Az EPS bizonyos frekvenciákon valóban csak keveset csillapít, DE EGYETLEN FREKVENCIÁN SEM ERŐSÍT.
A házak "száraz" részét (pl lakó-rész) és "nedves" részét (pl alap) egy vízszintes vízszigetelő réteg választja el egymástól. Ami a házból ezen vízszigetelés alatt van, ott az összes anyagnak vízállónak kell lennie, tehát ezen réteg alatt akár száz éven át folyamatosan vizes lehet minden.
Szerintem abban az esetben lehet aggódni, ha pl az alap éppen csurom vizes a locsoló rendszeredtől és hirtelen fagyos lesz az időjárás ÉS nem fagyálló a betonod (nem fog morzsolódni, ha megfagy benne a víz), de igen ritka az ennyire szar minőségű beton. De mivel a lábazatod úgyis hőszigetelve lesz, ezért fagyás úgysem lehet.
Talán a víztakarékosság miatt (hogy ne szívja el a vizet a növényektől) érdemes lehet az alap oldalát talajszint alatt 20-30 centiig lekenni valamilyen vízzáró anyaggal.
Locsolórendszert szeretnék építeni és az egyik locsolóág 3 fejjel közvetlen a ház mellett volna. Az betonalap vízszigetelő rétege a föld fölött van 5-10cm-rel.
Érdemes volna valamit rakni az alap és a locsolófejek közé a föld alatt hogy alap kevésbé szívja fel a vizet?
Sajnos ma sincs időm regényre regénnyel válaszolni (súlyos hiba egy fórumban egyszerre ezer kérdést feltenni, mert a felére soha nem fogsz választ kapni).
"purhab van, ami a 10 év alatt elöregedett és szétporladt."
A purhab ezer évig tökéletes HA NEM ÉRI UV SUGÁRZÁS. Ahol a purhabot fény (napsugárzás) érte, ott lehet kikaparni és új purhabbal helyettesíteni. Ha ott a legolcsóbb szar purhab helyett alacsony dagadású habot használsz (szerelőhabok, polisztirol ragasztóhabok) , akkor nem csak megtámasztod az ablakod, de egyúttal hőszigetelsz is (az occsó purhab NEM hőszigetelő anyag).
"érdemes RAL-szalagoznom kívülről a tokot,"
Ablak párazárás: a fal BELSŐ oldalán lévő párafékező réteget (pl vakolatot) légmentesen/páramentesen össze kell kötni az ablak keretének BELSŐ oldalával. Ez történhet filléres párazáró náljon fóliával + kétoldalon öntapadós ragasztószalaggal, történhet kenhető párazáró réteggel és persze történhet valami márkás párazáró fóliával is (pl RAL rendszer).
Az ablakkkeret KÜLSŐ oldala körül nincs szükség semmiféle párazárásra (sőt tilos!!!!)
Az, hogy az EPS bizonyos hangokat (szinte) egyáltalán nem csillapít, az igaz. Az viszont csak egy tévhit, hogy bármilyen hangot fel is erősítene (ezt a ravasz kőzetgyapot-lobbi terjeszti a buta emberek segítségével :) nincs bene 100 wattos hangerősítő berendezés, ő csak egy egyszerű műanyag hab.
A nyílászárókat már 10 éve cseréltettem, viszont most nőttem fel anyagilag a szigeteléshez. Bizony vannak hibák, most hogy foglalkozok is vele egyre több jön elő. Az ablakok külső falsíkon vannak, kétrétegű (1W/m2 K értékű) üvegezéssel, 75mm-es tokszélességgel, beépített redőnytokkal. Az üveg és a profil talán rendben van, de a redőnytok kuka.
1. hiba: A külvilág zajától a műanyag tok 1mm-es falvastagsága választ el. (Beszéltem a redőnyössel, valahogy átalakítjuk külső redőnytokosra, hangszigeteljük kőzetgyapottal a megmaradó kiüresedett tokot, hogy ne kelljen belül rombolni).
2. hiba: Az ablakok a régi helyére úgy lettek beépítve, hogy a fal és a tok között csak purhab van, ami a 10 év alatt elöregedett és szétporladt. Gondolom itt is jöhet be hang... (Régi habot kikaparom, újat fújok be? Nem tudom...) Ha valahogy szeretném helyrehozni a régi szerelés hibáit bontás nélkül, érdemes RAL-szalagoznom kívülről a tokot, illetve van erre kenhető párazáró szigetelés is a Soudal-tól (Soudatight LQ kenhető folyékony membrán), vagy ez már csak halottnak a csók?
3. hiba: A födémen ugyan járható beton van (a szakik "tálcás" födémnek hívták, jelentsen is ez bármit :-) ), de még nincs mindenhol leterítve a tervezett 30cm üveggyapot, plusz van egy lakótérbe nyíló padlásfeljáró, ami mellett szintén mintha hallanék zajt beszűrődni.
A homlokzati hőszigetelést azért kellene hamar eldöntenem, mert pár héten belül kezdené egy brigád, akikre várok már egy fél éve és nem akarom elszalasztani a lehetőséget.
Azt hittem eddig, hogy az északi fal gyenge minősége miatt szűrődnek be jobban hangok, de igazatok volt, máshonnan (IS) ered a baj.
Azt viszont nem szeretném, hogy a 20cm-es EPS felerősítsen valamilyen hangfrekvenciát, mert azzal utána már semmit sem fogok tudni kezdeni, max füldugó.
Egy ismerősömnél tényleg megtörtént, hogy a 38-as NF-es lyukas téglára felrakott 15cm-es EPS-t 2 év után leszedette és kőzetgyapottal újraszigeteltette, mert nem tudott meglenni a házban éjjel a zajoktól, azóta viszont boldog...
Nyilván a NF-es téglának nincs olyan tömörsége, mint egy kis/nagyméretű téglának, ezáltal rosszabb a hanggátlása is, de ekkora különbség lenne?
Ha minél jobban telibe ragasztattnám az EPS lapokat (a perem-pont ragasztást szem előtt tartva), hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a fallal, úgy megelőzhető lenne az EPS hangmembránként viselkedése? Majdnem dupla árban lenne a kőzetgyapot, felrakással együtt és már így is sokallom a 1,5-1,8M-t az EPS-re, szerintem 10 év alatt ez sem térül meg...
Üdv ! Az addig Ok ,hogy a közetgyapot ez ügyben sokkal jobb/célszerübb,de azt nehéz megemésztenem és józan parasztival felfognom ,hogy a régi falnak volt egy bizonyos mértékű hanggátlása és ehez most a plusz jönnek újabb elvileg gátló anyagok (szigetelés + rétegrend),és rosszabbá tudna válni(ha már gátolni nem)az egész szumma hanggátlás !:-)
Bizonyos hangokat durván visz az eps. Az egyik furcsaság az pl a csengőnyomogomb volt, a hőszigetelés után hallod azt is ahogy kattan a gomb.
Nyilván nem panaszkodni akarok, de ha cél a hanggátlás akkor szerintem nem kell sokat gondolkozni rajta hogy egy nagy sűrűségű közetgyapot és az EPS között nagyságrendi különbség van.
Én szeretem látni a világot . Nem vagyok " újkori milliomos " , aki ha lehetne 5 méter magas vasbetonkerítés mögött akar élni . Mint írtam , nálam a probléma megoldása letudva . A vonat rezgés ellen meg csak egy orvosság lenne , ha más irányba építenék ki a vasútvonalat . Viszont 1966 -óta már azt is megszoktam .:-)
Az út-zajt durván lehet csökkenteni egy nagy tömegű zárt kerítéssel is (pl beton, gabion, heraklith). De minél magasabbra kell építeni, mert a zaj egy kis része képes "bekanyarodni" a kerítés felső pereme felett (diffrakció).
Nekem 20cm-es az EPS , a födémen meg minimum 35cm a gyapot , az ablakok 2+1 rétegüek , mert ugye a harmadikat sk szereltem . Nálunk hatalmas a különbség nyitott ablak és zárt ablak esetében , pedig a frekventált út az ablakoktól 5 méterre van . Ezért használom a szellöztetörendszert , ami a ház túloldalán szív és fúj , mert ott egy park van . Viszont amit érezni , az a vasút , pedig az durván 100 méterre van a háztól . Mivel a Duna folyik alattunk is ( Komárno ) , olyankor amikor a teherszerelvény halad el elöttünk , érezhetö a rezgés . A rezgés ellen nem tudok mit tenni , de a zajt jól csökkentik a fent említett dolgok .:-)
Ha tudsz a környéken olyan házat ami kőzetgyapottal van szigetelve beszélj velük. Nekem 10cm EPS ment a falakra, és jóval erősebben bejönnek bizonyos frekvenciák mint régen, magam sem gondoltam volna.
Mai fejjel én is a gyapotot választanám. A szomszédok hangosak, traktoroznak, fát vágnak, zajolnak folyamatosan.
Szerencséd van: a szomszéd és kutyájának éneklése ellen viszonylag egyszerű védekezni. Ez a fajta zaj túlnyomórészt az ablakokon és a ház födémjén keresztül jut be (fagerendás-deszkás könnyű födém esetén). Első lépésként az ablakok hangszigeltségét erősíteném meg, ha ez még kevés, akkor a födém hangáteresztését is csökkenteném.
Egy hasonló esetben valaki folyton panaszkodott, a szomszéd zajaira és kiderült, hogy a szomszéd felé egész évben nyitva a van a WC és a spájz ablaka, nyáron még a fürdőszoba ablaka is (mindhárom közvetlenül a szomszéd udvarára nyílt), plusz nyáron többnyire nyitva volt a szomszéd kerítésétől kb 2 méterre lévő hálószoba ablak is. És egyes "szakértők" ezt a szerencsétlent is simán rá akarták beszélni az arany árú kőzetgyapotos hőszigetelésre, hogy az majd csökkenti a zajt :))))
Ott elég volt becsukni a négy ablakot és elmagyarázni, hogy egy, a nyitott ablakoknál ezerszer jobb ventilátoros szellőztető rendszer őnála akár 70 ezer forintból is megoldható.
A belülről történő hőszigetelés akkor is rizikós, ha padlóra kerül. Kivéve persze, ha a padló alulról nincs nagyon hűtve.
A legtutibb megoldás a pince födémre ALULRÓL normális vastagságú hőszigetelést tenni (aki azt a mindössze 2 centi hőszigetelés vastagságot megállpította, az nem volt szellemi képessége magaslatán ;) tehát szerintem a pince plafonjára tegyél még legalább 5 centi polisztirolt, ez a a hőszigetelés a pince összes falán jöjjön le legalább 30 centire.
Nem csak gépjárműzaj hallatszik be (ami talán nem is zavar annyira), hanem a szomszéd dajdajozása éjszaka, amikor részegen hazatér, illetve a kutyája ész nélküli, indokolatlan órákig tartó ugatása (német juhász), mert nem ismeri fel a négykézláb hazatérő gazdáját, aki nem talál be percekig a kapun.
A kijárási korlátozás alatt nem volt gond, de nemsokára feloldják és kezdődik minden az elejéről.
Megnézem még, fülelek a nyílászárók környékén is, lehet hogy az a bűnös...
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni. A hálószoba padlóját szeretném felújítani és egyben hőszigetelni. Hálószoba: 3×4 méter két külső fallal. (A külső falon kívül 5 cm Nikecell szigetelés). A szoba padló laminált lap és alatta régi tölgyfa parketta (recseg-ropog). Ezt az egészet szeretném felszedni. A szoba alatt pince van (száraz, a pincefödém beton, ráragasztva 2 cm Nikecell, vakolva). Gondolom a régi tölgyfa parketta felszedését követően, aljzatkiegyenlítés után lehet szigetelni. Nagy vastagság nem lehet, max. 4 cm lépésálló EPS v. XPS? A szobaajtó és a küszöb fa. Kérdésem: hogyan lehet ezt jól elkészíteni? Végül laminált padló kerülne rá.
Valószínűleg ő ezt a fórumot olvassa :) mert itt minden évben többször is felmerül a dolog. Én eleinte 33%-ot javasoltam ugyanakkor mások 25% ot, de aztán rájöttem, hogy a hőhidakat többnyire kifelejtik a számításból, tehát ezért én most 25%-ot szoktam mondani, mások meg 20%-ot.
Tehát ha a tetősíkban 27 centi gyapot van, akkor a kispadlás aljába ennek harmada / negyede ELVILEG mehet akár párazárás nélkül is.
"ennél a 20%-os ökölszabálynál már a kispadlás hőmérséklete, és a kispadlás alatti szigetelés hőmérséklete sem érné el a harmatpontot"
Neked most a kispadlás mennyezetén lévő párazáró fólia felületi hőmérsékletét kell figyelned. Annak nem szabad a harmatpont alá lehűlnie a tél leghidegebb óráiban sem.
Én is gondoltam a párazárásra és a mellett a szellőztetésre.
Viszont lehet, hogy még jobb a másik amit írtál, hogy nem teszek párazárót, de akkor hőszigetelést sem szabad tenni oda (illetve esetleg kevesebb hőszigetelést lehet), hogy ne legyen gond a harmatponttal.
Még az jutott eszembe, hogy Zsárik Ferencnek van egy olyan videója, ahol arról beszél, hogy lehet a párazáró fólián belül is hőszigetelni, de a párazáró fólián belüli hőszigetelés hőszigetelő értéke nem lehet nagyobb a párazáró fólián kívüli hőszigetelő érték 20%-ánál. (https://www.youtube.com/watch?v=6cLdXl5P1EY&t=20s)
Nálam 27 cm hőszigetelés van a szarufák között és alatt, ez alatt van már természetesen párazárás, így a kidpadlás alá, amely már a párazáró fólián belüli térnek minősül, kb. 5 cm szigetelést még tudnék tenni a 20%-os szabály szerint úgy, hogy a kispadlás alá már nem kellene párazáró fólia.
Tehát ha jól gondolom, ennél a 20%-os ökölszabálynál már a kispadlás hőmérséklete, és a kispadlás alatti szigetelés hőmérséklete sem érné el a harmatpontot, így a kispadlásra alulról az ottani fólia hiányában bejutó pára nem csapódna ki, így nem jelentene gondot.
Keverhető az ásványgyapot és EPS hőszigetelés, hogy ez egyik homlokzat ilyen, a másik meg olyan, nem igazán számít. Ennél jobban is keverhető. A ragasztóra figyelni kell, mert ez EPS ragasztó nem jó ásványgyapothoz, viszont fordítva jó.
Van olyan szín, ami bármilyen hőszigetelésre jó, pl szilikon nemesvakolatok. Ennél alacsonyabb műszaki tartalomban nem feltétlen érdemes már gondolkozni (pl szilikát, meg diszperziós)
Hanggátlás. Egy viszonylag vastag, nehéz fal kb a legjobb (lég)hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik az adott épület épületszerkezetei közül. Nyílászárók, padlás valszeg gyengébb pontok, mint maga a fal. Ezeken kéne elsősorban javítani és utána fal hangszigetelésén.
Az lehet, hogy a kőzetgyapot 10 decibelt hangszigetel, de a 38 centis tömör falad olyan rohadt erősen hőszigetel, hogy azon pluzs 10 dedibelt észre sem fogsz venni. Én nem szórnám a pénzem feleslegesen.
Először is rohadt nagy különbség van zaj és zaj között. Pédául TELJESEN MÁS módszerrel kell védekezni a ház előtt eldübörgő teherautók mély hangja ellen és az ellen amikor a szomszéd vasakat darabol flexszel.
A flex magas visítása kis energiájú, 38 centi téglát nem mozgat meg, ezért NEM a faladon át jön be a lakásba, ezért a fal hangszigetelésének javítása nem segít rajtad. Magasabb hangok ellen lehetséges védekezni, elsősorban az ablakokon és a födémen át jut be.
A ház közelében eldübörgő kamion persze már megrezgeti a 38 centi téglát is, az ilyen bazinagy energiájú MÉLY hangok ellen az elköltözés a legolcsóbb megoldás :) Még szerencse, hogy a mély hangok nem báncsák a legtöbb ember idegrendszerét.
Tehát az első feladatod a zavaró zaj fajtájának, jellegének meghatározása. Ne költs egy fillért sem olyasmire, ami OLYAN fajta zaj ellen talán szart sem ér.
"Tehát a pára lecsapódás, ha csak a hőszigetelés értéke és a huzatosság változik a képletben, nem a hőszigeteltség miatt jön létre hanem a huzatosság megszűnése miatt."
Az új, tömített (tehát légzáró) ablakok valóban annyira leronthatják a házban a légcserét, hogy az ablakcsere után megindul a vizesedés, ami addig talán nem is volt. Tehát egy ablakcsere valóban előidézheti a penész megjelenését.
Vegyünk egy példát:
szar hőszigetelésű régi ház, ezért hideg téli napokon a falak felöleti hőmérséklete egyes sakkokban 10 fokos
Mivel régi (huzatos) ablakok vannak, ezért magas a légcsere (jó a szellőzés), hideg télen a szobalevegő 22 fok 35 % relatív páratartalom, tehát ebben a jól szellőző lakásban a szobalevegő harmatponti hőmérséklete kb 7 fok. Mivel a leghidegebb falrészek is 10 fokosak, ezért nincs víz kicsapódás tehát nincs penész, mert a falak mindenütt szárazak.
Most lecseréljük az ablakokat korszerű tömítettre. A légcsere gyakorlatilag leáll (mert ugye a szellőztető rendszer az hülyeség ;), a szobalevegő továbbra is 22 fok, de a relatív páratartalom felszalad 50-70%-ra , tehát ehát ebben a szarul szellőző lakásban a szobalevegő harmatponti hőmérséklete kb 15 fok lesz. Tehát az ablakcsere után minden falfelület vizesedni (=penészedni) fog, ami 15 fokosnál hidegebb.
A fogópárok közé tervezett 15 centi gyapot sajnos túl jól hőszigetel, ezért hideg időben a kispadlásra került párazáró fólia harmatpont alá kerülhet és vizesedhet, ha nincs párazárás a kispadlás alján.
Tehát szerintem
- vagy kell párazáró fólia a fogópárok aljára, plusz szellőztetni a kispadlást a külvilág felé pár szellőző nyílással (vagy leszeded a párazárást a kiapadláson)
- vagy kiszámolod, hogy ez az egész átalakítás kb kétszer annyi pénzbe kerül, mint amennyit fűtéspénzt megtakarítanál vele életed végéig :)
A padláson nagy rakodó felület kialakítása pedig sok esetben színtiszta pazarlás: százezrket elkölteni azért, mert nincs szíved megszabadulni pár fillér értékű "családi kincstől" (valójában szeméttől).
Van egy meglévő, már beépített, hőszigetelt padlástér. A tetősík hőszigetelt, belső oldalán párazárással. A fogópárok látszanak, és a felette lévő légtér jelenleg a tetőtéri szoba része.
Ezt a fogópár feletti részt szeretném most leválasztani, és egy pakolásra alkalmas "kispadlást" kialakítani belőle a padlástéri szoba felett.
Tehát a fogópárokból alakítanék ki egy új köztes járható fafödémet.
A meglévő 10x15-ös fogópárok közé 15 cm üveggyapot szigetelést tennék, hogy ezt a kispadlást már ne kelljen kifűteni. A fogópárok tetején, és így a köztük lévő hőszigetelés felett egy páraáteresztő fólia lenne, azon 5x5-ös stafni váz 40cm-enként, és azon ritkított deszka borítás. A fogópárok alatt gipszkarton profil vázon gipszkarton burkolat lenne.
KÉRDÉS, hogy a fogópároknál lévő fafödém közötti hőszigetelés alá kell-e párazáró fólia?
Mivel a kispadlás teteje már párazárással ellátott szigetelt tetősík, ha a kispadlás födéme alá is teszek párazáró fóliát, akkor nem fog ott megrekedni a mégis bejutó pára, és be dunsztolódni az egész? És a szellőzés hiányában ez esetben nem károsítja majd a nedve levegő a fa szerkezetet?
"A szellőztetés itt a kulcsszó és nem hőhídmentesség. Rosszul látom?"
Ez alatt ezt értettem:
1. eset:
Gyenge hőszigetelésű falak; szellős és gyenge hőszigetelésű ablakok; X, harmatpont feletti páratartalom; Y belső levegő homérséklet. - > nem csapódik le az ablakon a pára mert az ablak alatti huzat kiviszi.
2. eset:
Gyenge hőszigetelésű falak; légmentesen záró, jó hőszigetelésű ablakok; X, harmatpont feletti páratartalom; Y belső levegő homérséklet. - > A huzat nem viszi ki a párát mivel az ablak "hermetikusan" zár, így a bentlévő pára lecsapódik az ablakon.
Tehát a pára lecsapódás, ha csak a hőszigetelés értéke és a huzatosság változik a képletben, nem a hőszigeteltség miatt jön létre hanem a huzatosság megszűnése miatt.
Szeretném hozzáértőktől megkérdezni, hogy 38cm tömörtéglás falazatú Kádárkockára érdemes-e kőzetgyapot homlokzati hőszigetelést tenni a hangszigetelés javítására?
Igaz lehet, (másik fórumon olvastam) hogy 15cm-es kőzetgyapot 9-10 dB csillapítást hoz? Én ezt kicsit sokallom, ha azt figyelembe vesszük, hogy elvileg 3 dB zajcsökkenést az eredeti felének érzünk.
Az északi falra szeretnék csak közetgyapotot, mert az mindenféle anyagból van (üreges salakblokk, bontott tégla,, beton) és csak 30cm vastag, ráadásul hangos a szomszédság is.
A másik kérdés az lenne, hogy keverhető-e homlokzati hőszigetelésnél a közetgyapot az EPS-el, tehát egyik fal ilyen, a másik olyan lenne, illetve a nemesvakolatból van ami mindkettővel kompatibilis?
A cikk számos súlyos butaságot tartalmaz. Rendszeresen összekeveri az ablakokon átjutó levegőt az ablakokon átjutó hővel, ami csúnya tudatlanság. Mert egy tökéletesen légmentesen tömített ablak is lehet szarul hőszigetelt (semmi levegő nem jut át rajta, sok hőt viszont átenged) és egy sok levegőt átengedő ablak (pl beépített résszellőző) is lehet igen jól hőszigetelt (speciális gázzzl töltött három rétegű üvegezés low-e rétegekkel, hőhídmentes ablakeret), stb.
A cikk íróját valószínűleg félrevezette egy ablak-kereskedő ügynök parasztvakító szövege és most azt hiszi, hogy ért mindent :)
""Ebből fakadóan kialakul egy jelentős hőfok-különbség a beépített nyílászáró körül, ami sok esetben vezet ahhoz, hogy az üvegen csorog le a pára, valamint penészedik a fal.""
Újabb súlyos tévedés: a vizesedés/penészedés nem a hőfok KÜLÖNBSÉGTŐL van, hanem a harmatponti hőmérséklettől. Ahol a fal/ablak/akármi felületi hőmérséklete a harmatpont felett van, ott nem lesz semmi vizesedés, akármennyi is közöttük a hőmérséklet különbség.
"A szellőztetés itt a kulcsszó és nem hőhídmentesség. Rosszul látom?"
A kulcsszavak: "harmatponti hőmérséklet" és "felületi hőmérséklet". A szobalevegő harmatponti hőmérséklete valóban alacsonyabb, ha jól van szellőztetve a helyiség és a belső felületek hőmérséklete valóban magasabb, ha nem hűtik hőhidak.
"Ebből fakadóan kialakul egy jelentős hőfok-különbség a beépített nyílászáró körül, ami sok esetben vezet ahhoz, hogy az üvegen csorog le a pára, valamint penészedik a fal."
Attól mert kvázi az ablka jobb höszigetelésű mint a fal, még miért kezdene el rajta kicsapódni a pára?
A régi ablakkal azért nem csorgott le a víz az üvegen mert a huzat kivitte a párát, tehát itt nem a hőhidasság vagy nemhőhidasság a kérdés "üvegen csorgó pára" esetén, hanem az hogy mennyi a páratartalom.
A szellőztetés itt a kulcsszó és nem hőhídmentesség. Rosszul látom?
"a lakást kívülről szigetelni. Marha hülyén néz ki"
Nem a te lakásod fog hülyén kinézni, hanem a többi lakásról fog messzire ordítani, hogy buta a gazdája.
"pl megoldani középső lakás esetén, hogy a fal és a hőszigetelő közé ne menjen be a víz"
Ez nem a te problémád, hanem azé, aki felteszi a szigetelést.
"Ezek nem engedélyköteles munkák"
Ettől még a társasház közgyűlése vagy a közös képviselő ÍRÁSOS hozzájárulása kell. És beszereznék egy-egy aláírást az összes szomszédtól is (alsó+felsőtől is!), hiszen a te hőszigetelésed legalább 30-50 centire az ő falukra is át fog nyúlni.
"semmiképp nem szigetelnék belülről, de elfogadom, mi több el is hiszem, hogy sok esetben működik és nincs vele probléma."
Inkább úgy mondanám, hogy az esetek kb 80 százalékában
- van probléma, de a probléma nem vészes, ezért nem törődnek vele (pl a tél leghidegebb napjain a belső hőszigetelés széleinél a falon/padlón/mennyezeten mindenütt enyhe vizesedés)
- vagy bazinagy probléma van, de nem beszélnek róla, inkább azt hazudja mindenkinek, hogy minden tökéletes, nehogy be kelljen vallania, hogy hülyeséget csinált a lakásával,
- vagy bazinagy probléma van, de nem beszélnek róla, inkább azt hazudja mindenkinek, hogy minden tökéletes, mert már meg van hirdetve az ingatlan és hülye lesz bevallani, hogy pont a belső hőszigetelés okozta károk miatt menekülnek a lakásból ;)
A belső hőszigetelések maradék 20 százalékában
- vagy azért nincs semmi probléma, mert annak ellenére, hogy aki csinálta, az nem tudta, hogy mi miért van, de óriási szerencséje volt,
- vagy azért nincs semmi probléma, mert aki csinálta, az VALÓBAN értett a belső hőszigeteléshez.
Igen, pont erre gondoltam, hogy csak azt a lakást kívülről szigetelni. Marha hülyén néz ki, az igaz, számos probléma felvetül ott is (pl megoldani középső lakás esetén, hogy a fal és a hőszigetelő közé ne menjen be a víz, ár olyat is láttam, hogy végig van bádogozva a 10 centis szigetelés felső éle, hogy ne folyjon be ott a víz). De mit lehet csinálni, ha hideg, penészes, kicsi lakásban laksz, mindenki hülye a társasházban, nem szigetelnek, akkor én megcsinálnám az egészet kívülről. Ezek nem engedélyköteles munkák és lazult is a rendelkezés ezügyben (legalábbis Pesten) az utóbbi pár évben. Mondjuk lehet, hogy ilyenkor egyszerűbb eladni a lakást és továbbállni, de az ugye nem mindig opció. Nehéz ügy, én mondjuk semmiképp nem szigetelnék belülről, de elfogadom, mi több el is hiszem, hogy sok esetben működik és nincs vele probléma.
1. nem csökkenteném a lakásom belső, nettó alapterületét...
Egyszer megcsináltuk (15+ éve), belülre 5 cm hőszigetelés + 5 cm Ytong előfalazólap 5 fm hosszban.
Fél 0,5 m2-rel kisebb lett a lakás, megérte.
Szerintem ma is úgy van :)
Ha megoldható, mindenképpen kívülről érdemes.
Társasházban általában eléggé bináris a kérdés (vagy a társasház megcsinálja az egészet, vagy semmi), ezért szoktak (itt is) érdeklődni az emberek a belső oldali hőszigetelésről (főleg szélső és felső lakások esetén)
Bár láttam már olyat is, ahol valaki a saját homlokzata előtti részt (+ kb fél métert) lehőszigetelt kívülről, elég hülyén nézett ki, és nem tudom, jogilag hogy áll az ilyen eset.
Többféle könnyűszerkezetes ház van. Európában talán a legelterjedtebbek OSB lap, CK lap borítás a vázszerkezet külső oldalán. Belül is lehet ez vagy gipszkarton is.. És kívül behőszigetelőrendszerezik, azaz ragasztó+EPS+glett+háló+vékonyvakolat. Nincs deszkaborítás, sem kiszellőztettett légrés. Kívülről úgy néz ki, mint egy hagyományos téglaház.
Egy könnyűszerkezetes háznál a hőszigetelésen kívül csupán két centi dezkaréteg fékezi a párát, vagy még az sem, mert a hőszigetelés és a külső burkokat között van egy átszellőztetett légréteg. Ilyen falszerkezetnél még akkor sem lenne vizesedés, ha egyáltalán nem tennének belülre párazáró fóliát.
Csakhogy aki ebben a fórumban belülről akar hőszigetelni, azoknál többnyire 30-40 centi tégla vagy beton lenne a hőszigetelés és a külvilág között, aminek párafékező hatását rohadtul nem kéne egy kalap alá venni két centi deszka párafékezésével. Ennyi.
Ezt bárki megteheti téglafal/ytong/beton esetében is, mármint párazárófóliát tenni a falra. Utána gipszkartont tenni rá. És akkor nem is kell párazáró festékkel bajlódni, amennyiben nem bízik a párafékező/záró festékben a felhasználó.
De akkor már inkább az üvegszövettapéta irányába mozdulnék én.
"Zománcfesték elég jól párazáró. Vagy a mosható festékek, olajfesték, latex festékek."
Ez olyan, mint amikor valaki becsületes politikusokat emleget. Ódákat tud zengeni ÁLTALÁBAN, csak akkor jön zavarba, és kezd hebegni-habogni, amikor konkrét neveket is kellene mondania ;)
A te szöveged is akkor lett volna komoly, ha konkrét párazáró termékek neveit is leírtad volna homályos általános célozgatás helyett.
Mint írtam, az összes könnyűszerkezetes épület nagyon hasolít, mondhatni ekvivalens szigetelési szempontból, mintha belülről szigetelnél. A skandináv országokban, USA-ban, Kanadában meg nagyon sok ilyen épület van. De Ausztria, Németország, Svájc területén is.
Úgyhogy mindegy, hogy ki mit gondol róla, a gyakorlat már évtizedek alatt bizonyított. Nehezen tudom elképzelni németek százezreiről, hogy ezt az építési módszert választanák, ha kannaszámra nyelné a vizet a faluk.
"Egy jó párazáró festék is elég a pára zárásra/gátlásra."
Anyagismeretből egyes. Mivelhogy párazáró festék nem létezik (én évek óta keresek).
Ami legjobban megközelíti ezt, az egy speciálisan jó párazáró képességű kenhető vízzáróréteg, ami négyzetméterenként alig kerül többe, mintha aranyoznám a falat :)
"Egyébként is relatíve nagy hajtóerő (nyomáskülönbség) kell, hogy ne a levegőben maradjon a nedvesség"
Fizikából egyes: mi az, hogy "nedvesség"? A levegőben lebegő párára, gondolsz, vagy a folyékony vízre? A víz már "ki van csapódva", a párának pedig csak megfelelően alacsony hőmérséklet kell, hogy víz legyen belőle: a pára formájában még egymástól külön-külön lebegő H2O molekulák alacsonyabb hőmérsékleten csoportokba tapadnak össze, ezeket hívjuk kiskorukban ködcseppnek (gőz, felhő), nagyobb méret esetén vízcseppnek, még nagyobb méret esetén Balatonnak.
"De egy lakószobában aligha akarna a falon át menni a nedvesség."
Azért nem hőszigetelünk belülről, mert szinte biztos ,hogy nem tudod tökéletesre csinálni, és ha ez a helyzet, akkor szétfagy a fal, amit nem zársz el rendesen a párától.
Én egyébként:
1. nem csökkenteném a lakásom belső, nettó alapterületét...
2. és nem mondanék le a falak tetemes hőtároló tömegéről...
belső hőszigeteléssel.
Ha megoldható, mindenképpen kívülről érdemes. Ha nem, akkor viszont tökéletesre kéne megcsinálni, ami nehéz...
"Aki viszonnt nem érti VALÓBAN ezt a három dolgot, az olyan, mintha a kresz ismerete nélkül szeretne biciklizni egy autópályán, persze, hogy lebeszélem róla."
A belülről hőszigetelés olyan, mint autópályán biciklizni: a legokosabbak simán megoldják (ha végképp nincs más lehetőség), a többi 99 százalék meg ne is gondoljon rá.
Pedig én itt olvastam elég sokszor ebben a topikban ilyeneket kerekperec ex-cathedra kiejlentve bármiféle feltél hozzáírása nélkül:
- belülről nem hőszigetünk!
- belülről hőszigetelni tilos!
Egy jó párazáró festék is elég a pára zárásra/gátlásra.
Egyébként is relatíve nagy hajtóerő (nyomáskülönbség) kell, hogy ne a levegőben maradjon a nedvesség, hanem inkább a falba vándolroljon. Ilyen pl egy zuhanyzó, ahol nagy gőznyomás. De egy lakószobában aligha akarna a falon át menni a nedvesség. Főleg mivel szigetelve van belül, a határréteg nem lesz hideg. Nem lesz azon a 0,5mm-en 10-20 °C-os hőmérsékletcsökkenés.
Tévedés. A belső hőszigetelés jó dolog, ha okos ember csinálja, tehát a hőszigetelés miatt hidegé vált felületekhez semmiképpen sem tud odajutni a lakáslevegő párája.
Csakhogy akik ebben a fórumban belülről akarnak hőszigetelni, azok
1: nem tudják elképzelni, hogy egy belső hőszigetelés miatt mely felületek válhatnak vizkicsapódás-hideggé
2: nem tudják, hogy mi az a harmatponti felületi hőmérséklet
3: fogalmuk sincs arról, hogy mlyen egy tökéletes párazárás.
Mihelyt lesz valaki, aki tisztában van ezzel a három dologgal, figyeld meg, hogy nem fogok tiltakozni, ha belülről akar hőszigetelni, sőt, még tippeket is adok neki.
Aki viszonnt nem érti VALÓBAN ezt a három dolgot, az olyan, mintha a kresz ismerete nélkül szeretne biciklizni egy autópályán, persze, hogy lebeszélem róla.
"A közös k. nélkül ki sem jutok a tetőre, tehát sutyiban is nehéz lenne, és ha máskor nem is, az éves katvéd kémény ellenőrzésen biztos lenne 1-2 szavuk."
Ha jól tudom, a tetőre kijutás életvédelmi célokat is szolgál. Leginkább tűz esetén oda lehet kimenekülni. Úgyhogy a közösképviselőt jól picsán kell rúgni, mert mások életével játszik. Nyílván nem járható út, hogy tűzesetkor, pláne ha nincs is otthon a közösképviselő, ő majd olyan gyorsan reagál, hogy ő siet rögvest kinyitni a tetőre nyílú ajtót.
Annyira ellene vagy a belső hőszigetelésnek. Logikád szerint, akkor minden könnyűszerkezetes házban párakicsapódás van. Ami nyilván nincs így. Szóval érdemes lenne talán átgondolnod ebbéli véleményed.
Kár volt egy részletes rétegrendet leírni, ha már eldöntötted, hogy mennyi legyen a padló hőszigetelési jósága és csak az ehhez szükséges hőszigetelő vastagságot nem tudod kiszámolni :) Írhattad volna egyszerűen azt, hogy "hány centi XPS kell 0,35-ös hőszigetelési jósághoz?"
Tételezzük fel, hogy olyan XPS-ed van, aminek a fajlagos hővezetése 0,035 W/mK A "fajlagos hőszigetelési érték" azt jelenti, hogy 1 méter vastag réteg 0,035 W/m2K jóságú lenne. Mivel te ennél pont tízszer gyengébb hőszigetelésű padlót szeretenél, ezért most igen könnyű számolnunk, mert az egy méternél tízszer vékonyabb réteg pont tízszer gyengébben fog hőszigetelni: tehát 0,035-ös fajlagos jóságú habból 10 centi kell ahhoz, hogy a hőszigetelő réteg hőszigetelése 0,35-ös jóságú legyen.
Egy 20cm es murvaréteg. 5cm vasbetonnal,majd ezt követően ?cm XPS szigetelés,majd 15cm vasbeton lemezalap.A vasbeton lemezalap alá kb milyen vastag XPS szigetelés kell,mondjuk austrotherm?
A fal hőszigetelő képessége 0,35 W/m2K. kb ugyanezt az értéket szeretném a lemezalapra is.
"ott leterítettünk jó pár m2 gyapotot, nem kötöttek bele, igaz, deszkákat is tettünk rá, hogy a kéményhez tudjanak menni."
Trükk: a kéményhez vezető járdát/ösvényt polisztirolból csinálod (a hab simán elbír egy kövér kéményseprőt is) és ott alkalmazol gyapotot, ahol úgysem jár soha senki. És nem kell egy fillért se deszkára költeni.
"A közös k. nélkül ki sem jutok a tetőre, tehát sutyiban is nehéz lenne,"
ÍRÁSBAN (pl email) közlöd a közös képviselővel, hogy saját költségeseden szeretnéd lényegesen feljavítani a tető hőszigetelésének egy részét. A válasza ís írásban legyen (ne adj meg telefonszámot). Ha a közös képviselő értelmes, akkor nem passzolja le a döntés felelősségét a lakógyűlésnek, képes maga dönteni.
A lakógyűlésen is felvetheted, hogy a tető hőszigetelésén javítani szeretnél (egyből mondj forint per négyzetméter árat is). Az alsóbb szintek lakói persze nem szeretnének ebbe anyagilag beszállni, ezért a szavazatukkal támogatni fognak téged abban, ha a tető egy részét saját költségeden megoldod. Ha ravaszkodsz és az elején nem említed a saját költséget (először megpróbálod közös költségből megcsináltatni), akkor valószínűleg beléd lesz fojtva a szó és elhajtanak a fenébe.
Nézz utána a google-ban: régóta ismert építészeti megoldás a "fordított rétegrendű" tető hőszigetelés, KÍVÜLRŐL a háztetőre ledobálsz 20-30 centi XPS habot, ráterítesz egy geotextíliát, ara szórsz pár centi kavicsot (UV védelem + ne vigye el a szél) és készisvagy.
Nem tudom, ez irónia volt-e, de természetesen utána néztem.
Csak azt az apróságot nem tudom, hogy egy kb bruttó 80 x 12 méteres társasházban, ahol szintenként pontosan 10 lakás van, megtehetem-e én az én 50 m2-em felett.
Vagy legyek már olyan jó, és csináljam meg az egész 1000 m2-t? :) :(
A közös k. nélkül ki sem jutok a tetőre, tehát sutyiban is nehéz lenne, és ha máskor nem is, az éves katvéd kémény ellenőrzésen biztos lenne 1-2 szavuk.
Btw anno legfelső szinti lakásban, ahol felette szigeteletlen padlástér volt, ott leterítettünk jó pár m2 gyapotot, nem kötöttek bele, igaz, deszkákat is tettünk rá, hogy a kéményhez tudjanak menni.
(ami nyilván szakszerűtlen, mert összenyomja az anyagot, de nem akarunk komolyabb beavatkozást)
Köszönöm. Gondolkozom még ezeken. Fűtést nagyon minimálisat gondoltam ha muszáj vagy amikor bent lennék esetleg huzamosabb ideig. A szigetelés emiatt is lehetne jó mert ilyenkor tovább tartana a meleg bent.
Ha növényeket szeretne benne átteleltetni, akkor muszáj fűteni benne. A hőszigetelés csak szigetel, nem csinál +5 fokot a növények számára amikor odakinn -10 fok van.
"különben egész télen 90% lesz benne a páratartalom"
Hatalmas párolgó levélfelület + nedves földfelületek egy kb nulla átszellőzésű pici helyiségben? Lesz ott még 99,99 % pára is.
fűtetlen cuccot nincs sok értelme szigetelni. muszáj hagyjál szellőzést, különben egész télen 90% lesz benne a páratartalom, és minden elrohad meg berozsdál.
"Lapostetős, legfelső szinti társasházi lakásokról írtam. Ott mit lehet tenni?"
Nézz utána a google-ban: régóta ismert építészeti megoldás a "fordított rétegrendű" tető hőszigetelés, KÍVÜLRŐL a háztetőre ledobálsz 20-30 centi XPS habot, ráterítesz egy geotextíliát, ara szórsz pár centi kavicsot (UV védelem + ne vigye el a szél) és készisvagy.
"Csinálni egy álmennyezetet belülre 10 cm kőzetgyapottal."
Mit tanultunk a belső hőszigetelésről: NE CSINÁLD!!!!, mert nem tudod párazáróra megcsinálni, anélkül viszont akár életveszélyt is okozhat.
"Beszelni kb minden helyiségbe klímát."
A hőszigetelés nem hűt, az csak hőt szigetel. Ha még hőszigetelés után is túl meleg van, annak két oka lehet: vagy túl szarul/gyengén hőszigeteltél, vagy nem kellett volna megspórolni a klímát :)
Vettem egy 12nm2-es faházat. Sima 4 elemből álló tároló. Talán 20mm-es "lambéria" alapanyag. Gondoltam leszigetelem,de belülről mert ide lehet ne bevinni a virágokat télen. Mivel érdemes ,hogy ne vegyek el sok helyet a térből?
Azt kifelejtettem, hogy olcsó üveggyapottal szinte fillérekből lehet annyira jó födém hőszigetelést csinálni, ami felett gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy éppen hány fokos a háztető.
A lényeg: egy VALÓBAN magas hatásfokú hővisszaverő tulajdonságú tető 2-5 millió forinttal többe kerül egy "látszólag fehér színű" tetőfelülethez képest. Ennél jóval kevesebb pénzből kijön egy hővédő átszellőztetett tetőszerkezet, vagy a nyári klímaberendezés villanyszámla halálod napjáig :)
Én nem azt írtam, hogy a fehér pont ugyanolyan, mint a fekete.
Én azt írtam, hogy tévhit, hogy a fehér szinte tökéletes hővisszaverő, valójában egy fehér felület hővisszaverése NAGYON mesze van egy VALÓBAN tükröző felülettől.
"ha ön valóban fehér tetőt akar olcsón, fogjon egy vödör akrilfestéket"
Ez csak humor volt részéről, mert senki sem fogja akrilfestékkel (vagy autózománccal) lefesteni a háza tetejét (az UV védelemmel együtt mindkettő megfizethetetlen). Egy ilyen viccet csak egy amatőr próbál meg komolyan venni :)
Humoros cikk helyett itt van egy viszonylag életszerű méréssorozat. Ezeknek mondjuk a hőmérője volt hibás (irreálisan magas hőmérséklet értékek), viszont jól látható a különbség az álom és a valóság (tényleges fehér tetőfedő anyag) között.
- hófehér felület kb 93% hőt elnyel, tehát csupán 7 százalék hőt ver vissza!
ezt tényleg nem tudtam, és nem is gondoltam volna, hogy csak ennyit.
Tehát a hősugárzás ellen vagy tökéletesen tükröző felülettel védekezel (amiben akár borotválkozni is lehetne), vagy ne is próbálj a felülettel védekezni, válassz más módszert (pl átszellőztetett légréteg).
Utóbbi tanács akkor úgy is lefordítható, hogy lapos tetős házon legfelső szinti lakást nem veszünk.
(Ha csak nem adják olyan olcsón, hogy megéri az adott tulajnak kívülről megcsinálni az egész szigetelést nagyon faszán...)
"relavíte "jobb", ha minél vékonyabb ez a belső a hőszigetelés,"
Ha meg tudnád oldani, hogy a lakáslevegő páratartalma ne tudjon hozzáférni a hideg felületekhez, az ugyanolyan jó megoldás, mintha nem enngeded túlságosan hoidergre hűlni azokat a hideg felületeket.
Az a baj, hogy jó belső párazárást te csak elméletben tudsz csinálni, a valóságban nem.
Léteznek VALÓBAN jó belső hőszigetelések is, csak azokat nem amatőrök csinálják, hanem drágán dolgozó profik, igen drága anyagokkal (helyben szórt zártcellás hab vagy XPS hab + kenhető párazáró fólia, stb).
"Gondolom ezeknek az "előnye", hogy annyira nullát érnek hőtechnikailag, hogy kárt sem tudnak okozni"
Valóban, egy centis habréteg a legtöbb esetben még nem teszi a falat annyira hideggé, hogy ettől kezdődjön meg a vízkicsapódás.
"Viszont felveti bennem a kérdést, az ilyen-olyan nanoprotektor, meg akármilyen hőszigetelő festék ér valamit KÍVÜL a lapostetőre kenve?"
A hőszigetelő festék akárhol alkalmazva szart sem ér, ezt bárki azonnal látja, aki nem lógta el a fizika órát általános iskolában:
1: a világ legjobb, legdrágább hőszigetelő anyagai sem érnek kb szart sem, ha mindössze 0,1 mm vastagságban alkalmazzák
2: ráadásul a hőszigetelő festékek hővezetése még közelében sincs (sokkal szasrabb) a világ legjobb hőszigetelő anyagainak.
Óvodás fizika :)
"logikusan gondolkodva, már annak is kellene számítani valamit, ha a tető nem szürke bitumenes színű, hanem valamilyen világos,"
Elárulok egy megdöbbentő dolgot:
- a tükrözőre polírozott alumínium a hő 90-95 százalékát visszaveri és csupán 5-10 százalékát nyeli el
- ugyanaz az alumínium tükör a a háztetődön néhány hét alatt egy iciripicirit kevésbé lesz tükröző (icsit bemattul), és a hővisszaverő képessége máris 50% alá esik! Pedig te még mindig tükrözőnek látod.
- hófehér felület kb 93% hőt elnyel, tehát csupán 7 százalék hőt ver vissza!
Tehát a hősugárzás ellen vagy tökéletesen tükröző felülettel védekezel (amiben akár borotválkozni is lehetne), vagy ne is próbálj a felülettel védekezni, válassz más módszert (pl átszellőztetett légréteg).
Tehát ha jól silabizálom, akkor még relavíte "jobb", ha minél vékonyabb ez a belső a hőszigetelés, és minél jobban fűtött a lakás, mert így tudja némi hő elérni a falat, ami gátolja a penészedést?
Ami a vékonyságot illeti, sok helyen látom ezeket a max 1 cm vastag obis hungarocell "dísz" lemezeket a mennyezetre ragasztva - nyilván leginkább legfelső szinti lakásokban lapostetős házakon.
Gondolom ezeknek az "előnye", hogy annyira nullát érnek hőtechnikailag, hogy kárt sem tudnak okozni (max a beázások nyomait tüntetik el vele olcsón...)
Viszont felveti bennem a kérdést, az ilyen-olyan nanoprotektor, meg akármilyen hőszigetelő festék ér valamit KÍVÜL a lapostetőre kenve?
Csodát nem várok, de logikusan gondolkodva, már annak is kellene számítani valamit, ha a tető nem szürke bitumenes színű, hanem valamilyen világos, és ha valóban vannak a vastagon felkenendő festékben valami speciális anyagok, akkor azért 10-20% felülről érkező hőterhelés csökkentés reális?
Szerintem ilyenkor csak bontással lehet megállapítani, mi van a szigetelés mögött, főleg azokon a helyeken, ahova nem jutott ragasztó vagy nem tom mi, amivel felrakták.
Igen, de ha már bontok, akkor ugye kb = felújítok :) :(
Vagy érdemes alul, valami kevéssé látható helyen beáldozni egy m2-t, és ott lebontatni, megnézni, hogy mi van alatta, és ha kb semmi, akkor visszarakni, és alig láthatóan eldolgozni?
"Vagy hiába nem penészes a külseje, a belseje tuti az?"
Nem tuti, csupán, valószínű/lehetséges.
Belső hőszigetelés esetén a szoba (eredeti) fala nem kap többé hőt a lakástól, ezért télen rohadtul le tud hűlni. Akár annyira, hogy a szobalevegő párája lehűlve folyékony vízzé kicsapódjon rajta (lehetséges penésztenyészet + vizes hőszigetelés nem hőszigetelés), sőt akár annyira lehűlhet, hogy a fent említett víz jéggé fagyjon (lehetséges fagykárok, pl épület állagának romlása).
Ha logikusan belegondolsz, belülről a tapéta, glett ugye nem lesz nedves, büdös, hisz az a meleg oldal. A kérdés az, hogy a szigetelés és a melegtől elzárt hideg fal között mi van.Persze ha onnan alul csorog ki a penészes lé, az már. elég egyértelmű jel :) Szerintem ilyenkor csak bontással lehet megállapítani, mi van a szigetelés mögött, főleg azokon a helyeken, ahova nem jutott ragasztó vagy nem tom mi, amivel felrakták.
Sok szó esett itt a belső oldali hőszigetelésekről, de eladó lakásokat nézegetve azt látom, hogy szigeteletlen társasházak szélső lakásaiban nagyon sokan megcsinálták belülről :(
Ilyenkor az egyedüli helyes teendő minél előbb leszedni, vagy ha az egész már évek óta fent van, és a glett / tapéta felülete nem penészes, nem büdös, stb., akkor lehet remélni, hogy pár évet még kibír...?
Vagy hiába nem penészes a külseje, a belseje tuti az? És jelen esetben az ilyen lakások esztétikai állapottól függetlenül mielőbb "felújítandó"-nak tekintendők?
"be tudja magát biztosítani úgy, hogy képtelenség legyen lezuhanni akkor is, ha nincs korlát"
Aki itt ara gondol, hogy "majd hülye leszek drága biztonsági hevedert venni, fogok egy darab kötelet és rákötöm a derekamra" azoknak azt üzenem, hogy a hülye módon megoldott "biztonsági öv" számos módon tudja megölni a viselőjét:
- nem megfelelő csomó alkalmazása a rögzítésnél = rántásra kioldódik
- nem megfelelő csomó alkalmazása a deréknál = fojtóhurok
- túl laza hurok a deréknál = kieshet belőle
- kötél hónalj alatt = hosszú (akár több órás) lógás alatt vérkeringés + légzés elszorítása
- túl hosszú zuhanás után hirtelen blokkol = gerinctörés (energiaelnyelő kötélszakasz + nagy feltámasztási felület)
- alsó biztosító ember akkora terhelést/rántást kaphat, amit nem tud kezelni = zuhanást fékező készülékek, vagy trükkök, vagy 150 kilós birkózó haver alkalmazása
Olvasd el légyszíves a hozzátartozó kommentet is !
