Hogy miért mondom, hogy a Daikin, Mitsubishi a hosszú távú, megbízható választás?
Mert a végeredmény, és az éves költsége, a minőség megéri.
Csinált a Szakiellenőr egy jó videót. De persze a kattintások miatt, majd a következőben derül ki, hogy telepítési hiba volt benne. (szerintem megtörték a réz csövet valahol, és az szivatta a tulajt, meg a kínai hőszivattyú, persze)
en egy MQ7(?) szenzort raktam be a beszivo agba es ha rossz minosegu levegot erzekel akkor par percre letiltja a szelloztetetest. Arduinoval olvasom ki.
lehet nem MQ7 hanem 11.. ami a fustot erzekeli, olyan
Azért nyáron lehet akár 60°C is a padláson... nem árt oda a szigetelés. Továbbá én a beszívott kinti levegőhöz keverek egy kis pincei levegőt is. Ez nyáron előhűti, télen előfűti valamelyest a kinti levegőt (plusz némi légmozgást csinál a pincébe).
A bogárhálón gyűlő szöszrétegre én is fölfigyeltem, a szűrőn már inkább csak port találtam. Ami viszont még jobban meglepett, az a beltéri elszívók szűrőpaplanján megülő szösz- és pormennyiség. Na, ezeknek a rendszeres takarítása igazi szívás, 3,5-ös belmagasságnál.
Tavaly nyaron ejszakankent jarattam a ventillatort, hogy kicsit hutsem a belteret es a kulteri beszivon levo szunyoghalon felgyulo szosz es bogarmennyiseg meglepett, ezert szeretnek sokkal nagyobb beszivo feluletet.
A legcsovezheto klima belterimhez most csinaltattam csatlakozo obozokat es talaltam egy ceget aki mindent is tud csinalni es elfogathato aron, ugyhogy ezt a feladatot is ok fogjak megnyerni!:)
Most, hogy mondod, ez a szűrő nekem is "kültéren" van: a padláson, de hőszigetelő burkon kívül. Egy üveggyapot-paplant azért ráterítettem. Nem láttam páralecsapódást se belül, se kívül, se télen, se nyáron.
Cserébe föl kell menni viszont a padlásra, tisztítás és csere miatt, még a porszívót is fölhurcolom. Havonta porszívózom, félévente cserélem, nyárra teszek bele F7-es szűrőt is. Beró Szilárd azt javasolta, hogy porszívózás helyett inkább öblítsem vízzel, majd kipróbálom.
Az ellen van ellenjavaslat, hogy a bejovo levego szurot kulteren helyezzem el?
Belteren a bejovo levego szurot hoszigetelt/parazart burkon belul kell elhelyezni a parakicsapodas megelozese vegett.
Alapesetben a hovisszanyero dobozan belul szoktak, de az limitalja a szuro meretet, valamint a kintrol bejovo nem szurt levegobol barmi is lerakodhat a bejovo csoben.
Elkepzeles az, hogy kintre csinaltatok egy dobozt, aminek a hatuljaba belemegy a 125os beszivo cso, a csotol pedig par cm tavolsagra lehet tenni a szuropaplant (ket ponthegesztett halo koze). Majd mindez ele valamivel egy esovedo lamellasort.
Igy nagyobb szurofeluletet tudok hasznalni, nem kell bent a szurohaz hoszigetelesevel/parazarassal bajlodni (mindezt ugy, hogy nyithato legyen szurocsere alkalmaval), valamint nalam konnyen hozzaferheto helyen van kivul a ki es befujasi pont.
Esténként sajnos durva légszennyezés van nálunk, így a szelllőztető extrém füstszagot hoz be a házba. Szagok ellen csak aktív szenes paplannal próbálok védekezni, illletve azt dupláztam is már, de sajnos nem elég. Azt tudom, hogy aktív szenes granulátummal jobb eredményt érnék el, de az meg drága és nem biztos, hogy teljes megoldást érnék el vele.
Tudnátok ajánlani valami kütyüt a külső levegő érzékelésére, amivel megoldható lenne a szellőztetés automatikus leállítása? Nem akarok/tudok most egy egész okosotthonos cuccot összerakni, az lenne jó, ha megoldható lenne valami kimenettel egy relézés vagy direkt megszakítása egy áramkörnek.
Kis mókolással megoldható, hogy mégis Shelly Plus 0-10V Dimmer-rel vezéreljünk current sourcing típusú ventillátort. Az általam látott példákban egy 5-10 kOhm körüli ellenálláson keresztül összekötötték a motor vezérlésébe menő 10V-os és középső eret, és ez ment a Shelly vezérlésének + csatlakozójába. A 0V-os ág pedig a Shelly - csatlakozójába. Ezzel a megoldással a Shelly-t maximumra állítva 10V helyett csak valami 9V-ot adsz a motornak, szóval veszítesz a legmagasabb fordulatszámból.
(A Shelly Dimmer 0/1-10V PM Gen3-nál nincsen ilyen probléma. Az egyértelműen beköthető, a maximum pedig 10V lesz.)
Az én Systemair K160 EC ventijeimmel a fenti megoldás tök jól működött, átmeneti megoldásként fél évig :) Konkrétan a te ventidről nem tudok semmit -- szóval ez csak ötletelés.
Így hogy a poti két szélén 0 és 10V van, akkor beköthető egy 0-10V-os vezérlésbe. Viszont ha már ezzel a bekötéssel gondod akad, akkor azért átgondolnám mennyire merj belenyúlni a rendszerbe. A poti szélét és közepét kell megtámadni a vezérlővel, úgy hogy nincs benne a poti. Mindenek előtt először meg kéne győződni arról (már ha 230V-os a ventillátor), hogy ez a potméter galvanikusan izolálva van-e a 230V-tól, mert ha nem, és ezt belekötöd egy vezérlő rendszerbe, komoly életvédelmi problémáid lehetnek, mert bekerülhet a fázis a rendszeredbe.
"(1) Arduino-nál szerintem lényegesen egyszerűbb a Tasmota vagy az ESPHome." Nekem az ESPHome sokkal bonyolultabb volt a hülye YAML nyelve miatt. Viszont ha HomeAssistantba kell integrálni, akkor egyértelműen az ESPHome az út.
"(2) Ha jól van beállítva a szellőztető (azaz kb. 30 m3/óra/fő a légcsere), akkor a lakás egyensúlyi CO2-szintje közelíti az 1000 ppm-et. Megfordítva: vajon mennyi ideig mekkora légcsere kell ahhoz, hogy ténylegesen mondjuk 450 ppm alá vidd a benti levegőt? Innen nézve nincs sok értelme a CO2-szenzor automatikus kalibrálásának szvsz. Saját tapasztalatom, hogy automatikus kalibrációval az MH-Z19 és a SCD-30 típusú szenzoraim alaposan elállítódtak 2-3 hét alatt. Ki is kapcsoltam a fenébe, inkább pár havonta kiteszem őket a kültérre, manuális újraállításra."
Nekem az MH-Z19-el pont ellenkező tapasztalatom volt, ezért is írtam le. De ha nincs olyan időszak amikor le tud csökkenni a CO2 szint kültéri értékre minden nap, akkor nem lesz jó megoldás az MH-z19 auto kalibráció. Az én példányaim (mindegyik), ha nem automata kalibrációban voltak, 1 hét után több mint 30% hibát kezdtek el felhalmozni. Gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt az a mód nálam. Nyilván ha igazoltad, hogy megtartja a pontosságát, akkor szerencséd volt a szenzorral, máskülönben egy komolyabb referencia gáztöltetes szenzor szükséges (ezeket viszont tipikusan nem támogatják az ESPHome és társai, mert nem túl átlagos eszközök).
Akkor ehhez két megjegyzés. Csak hogy habosítsuk, amit nem kéne :)
(1) Arduino-nál szerintem lényegesen egyszerűbb a Tasmota vagy az ESPHome.
(2) Ha jól van beállítva a szellőztető (azaz kb. 30 m3/óra/fő a légcsere), akkor a lakás egyensúlyi CO2-szintje közelíti az 1000 ppm-et. Megfordítva: vajon mennyi ideig mekkora légcsere kell ahhoz, hogy ténylegesen mondjuk 450 ppm alá vidd a benti levegőt? Innen nézve nincs sok értelme a CO2-szenzor automatikus kalibrálásának szvsz. Saját tapasztalatom, hogy automatikus kalibrációval az MH-Z19 és a SCD-30 típusú szenzoraim alaposan elállítódtak 2-3 hét alatt. Ki is kapcsoltam a fenébe, inkább pár havonta kiteszem őket a kültérre, manuális újraállításra.
1 valaki: Nincs 4-10mA. A 4-20mA-re gondoltál, vagy 0-20mA (mindkettő létezik). Ezek a szabványos analóg ipari távadó jelek.
sylvanus67: csak szellőztetés, és 75kWh fogyasztás? Ez ugye ~104W átlagos teljesítmény felvétel. Technikailag igaz is lehetne, mert vannak 50W-os ventillátorok, de hogy maxon jár, akkor ott valami nagyon nincs rendben. Szoruló motor csapágy, vagy bármi. Sima teljesítmény mérőt tegyél a gép elé, és nézd meg mit látsz.
RHDCelica03: A DALAP MF 125 EC adatlap alapján nem egyértelmű hogyan vezérlik. Sajnos nem biztos hogy 0-10V, így vagy a gyártótól kell kikérni hogy mivel vezérelhető (nem szoktak segíteni), vagy megvétel után szét lehet szedni, és visszafejteni a működését.
Ahogy írtad a 0-10V az elterjedt az iparban, ha analóg jelről beszélünk, de ezeket mindig megadja az adatlap.
Szenzorokra kicsit hosszabban kitérve. Ahogy "kiir kalomat" írta, hogy kalibrálni kell őket időnként, ez azért nem igaz. A felsorolt lényeges szenzorok között egy ilyen van amit kalibrálni kell, de az is tipikusan automatikusan elvégződik, mégpedig az NDIR CO2 szenzor esetében. Ennek az alapelve, hogy feltételezi a szenzor, hogy egy adott időszakon belül, ami lehet 24 óra vagy akár több nap is, van legalább egy olyan időpillanat, amikor a CO2 szint megegyezik a kültéri értékkel. így automatikusan az adott időszak legkisebb értékét be fogja állítani az előre beleprogramozott általában 400ppm-es értékre. Ha nálad nincs ilyen időszak, akkor az egész mérésed hamis lesz idővel. Kivételt képeznek a nagyon komoly NDIR szenzorok, amiben van egy hermetikusan zárt referencia gáztöltet, amivel újrakalibrálja magát (ilyennel viszont nem igen fogsz találkozni). Egy komoly páraérzékelő szenzorból az esetek többségében pontos hőmérséklet adatok is kiolvashatóak, hiszen a mérés alapja a hőmérséklet. Így ezt a kettőt egy szenzorral le lehet fedni. Vagy ha csak hőmérséklet kell, akkor a legelterjedtebb a DS18B20-as szenzor. Ez tonna számra kapható kb mindenhol, és a pontossága is kielégítő általában. CO2 érzékelőből, viszont csakis az NDIR alapelvű szenzorok jöhetnek szóba, már ha valós CO2 szintet szeretnél érzékelni. Ahogy már más is említette a sensirion szenzorok nevét, ezek valóban eléggé komoly és megbízható eszközök. Egyedi elektronika kell köréjük, tehát szükséges alapvető elektronikai ismeret, és programozási készség is. A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást az arduino hozhatja el ezeknek a szenzoroknak a felélesztésében.
A NDIR közvetlenül méri a CO2-t. A CO2-szint pedig direktben befolyásolja az ember jóllétét. Mindenféle táblázatok keringenek a neten, amiknek a lényege az, hogy 1000-1500 ppm (parts per million) fölött észrevehetően esik a koncentrációd és az alvásminőséged. Lényegében ez az, amit úgy hívsz, hogy "nem friss a levegő a szobában, szellőztessünk már".
Az őszinte gyártók eCO2-nek (e - estimated) hívják azt, amikor csak becslik a CO2-t, többnyire a VOC alapján. Ilyenkor kb. azt feltételezik, hogy egy lakásban a VOC elsősorban emberi kilégzés eredményeként változik meg, és felrajzolnak egy valószínűségi görbét, hogy mekkora VOC mekkora CO2-vel szokott együttjárni. Ez az eCO2. Könnyű becsapni: a klasszikus példa szerint, ha hónalj-dezodorozol egy szobában, az megdobja a VOC-ot, miközben a CO2-szint nem változik. Az eCO2 rögtön riaszt, pedig a dezodor természetesen nem egészségtelen.
Ha jól veszem le az internet közmegegyezését, a következő a szenzorok sorrendje lakásszellőztetésnél. A hőmérsékletet és a szoba páratartalmát alapból méred, márcsak a fűtés miatt is. Ezután a következő legfontosabb a CO2-szint, egyrészt mert közvetlenül befolyásolja a jóllétedet, másrészt mert (néhány kivételtől eltekintve) tényleg a lakásban lévő élőlények anyagcseréje mozgatja, harmadrészt pedig szellőztetéssel gyorsan lehet javítani rajta (a külső levegő kb. mindig kevesebb CO2-t tartalmaz, mint a benti). Ez tehát nagyon hasznos a ventik vezérlésében. Minden más szenzor ezek után jön.
A következő szint: VOC (illékony szerves vegyületek), PM (lebegő részecskék). Itt az van, hogy a túl magas értékek hosszútávon egészségkárosítóak, viszont nem feltétlenül (csak) a szellőzés felpörgetése oldja meg a helyzetet (simán lehet, hogy a port éppen kintről hozod be). Utána kell járni, hogy mi az oka a magas szintnek, és hogyan lehet azt csökkenteni.
Végül van még egy csomó más is: szén-monoxid, nitrogén-oxid, formaldehid, radon-sugárzás stb. Lehet mérni mindent, határ a csillagos ég.
A csőben mérés egy kicsit hitkérdés. Van, aki azon az alapon ellenzi, hogy (1) nem a cső adataira vagy kíváncsi, hanem a szoba általad használt részére; (2) a csőben összekeveredik a levegő, és pont semmire sem lesz jellemző a lakásból. Más meg pont annak örül, hogy egy helyen mérhet, nem kell szobánként külön.
Technikailag nézve, a huzat problémájába csak kicsit bonyolódtam bele, de természetesen erre is tudok mutatni egy brossúrát CO2-szenzor esetén:
A poron akkor döbbentem le, amikor elkezdtem a lakásban lévő légbeszívők szűrőpaplanját rendszeresen tisztítani (sajnos, nem a legelején). Biztos, hogy egy csomó por kerül a csőbe, ami egy akadálynál (szenzor) fel is gyűlhet. Legvégül a csőbe épített érzékelők ellen szól még az is, hogy a szenzorok egy részét célszerű időnként újrakalibrálni, vagyis kivehetőnek kell lenniük. Én úgy döntöttem, hogy csak hőmérőket teszek a hőcserélő elé és mögé a csövekbe (a használt levegő kimenő csövébe mindenképp kell az elfagyás-veszély miatt).
Disclamer: Amatőr okoskodó vagyok, így vedd a tanácsaimat.
"közvetlen érintkezniük kéne a levegővel, hogy mérjen, de nem jó huzatba tenni és a koszolódást is ki kéne kerülni"
A huzat mennyire az ellensegunk? Ha esetleg beletesszuk egy "dobozba" ami csak egy oldalon nyitott (a legaramlassal ellentetes oldalon) az mukodhet? A levego a hocserelonel mar amennyire lehet szurt, szoval az remelhetoleg nem problema.
Én mindent a gyártótól veszek , még ha kínai is . idáig nincs gondom semmivel sem . Első no-name klíma 17 éves , a második Gree 7 éves , ezt úgy szereltettem a Dejódióval .
Miért jó például ugyanazt a háromutas motoros szelepet megvenni 28 euró helyett 80-154 euróért ? Vagy hőszivattyút 1240 euró helyett 4500 euróért Sunrain 6kW-os ? Vagy 11 kW-os invertert 900 euró helyett 2500 euróért ?
Hosszabban. A BME280-at ESPhome-mal könnyű volt beüzemelni, gondolom, a nagytesó sem lehet bonyolultabb. Ugyanakkor szobában használom, nem tudom, hogyan tenném légcsőbe. (Gyakorlatilag a hőmérsékletet leszámítva minden szenzorral az a bajom szellőzőrendszer esetén, hogy közvetlen érintkezniük kéne a levegővel, hogy mérjen, de nem jó huzatba tenni és a koszolódást is ki kéne kerülni.)
A BME680 (a hőmérséklet, páratartalom és légnyomás mellett) a légminőséget egyetlen módon méri: egy felforrósított gázérzékeny réteg elektromos ellenállását méri meg. Vagyis a gázokat, meg minden molekulát, amire megtervezték, egyben érzékeli. A VOC-ot, a CO2-t és minden mást ebből az ellenállásból becsüli. A legőszintébb kimenete ennek egy IAQ (Index for Air Quality) nevű komplex vagy kevert, mesterséges mérőszám, ami 0-500 között mozog, és van hozzá egy szép táblázat, hogyaszondja:
0 – 50 Excellent. Pure air; best for well-being. No measures needed. 51 – 100 Good. No irritation or impact on well-being. No measures needed. 101 – 150 Lightly polluted. Reduction of well-being possible. Ventilation suggested. 151 – 200 Moderately polluted. More significant irritation possible. Increase ventilation with clean air. 201 – 250 Heavily polluted. Exposition might lead to effects likeheadache depending on type of VOCs. Optimize ventilation. 251 – 350 Severely polluted. More severe health issue possible if harmful VOC present. Contamination should be identified if level is reached even w/o presence of people; maximize ventilation & reduce attendance. > 351 Extremely polluted. Headaches, additional neurotoxic effects possible. Contamination needs to be identified; avoid presence in room and maximize ventilation.
Egyébként én gondolkozom BME680on, de az első egy normális (NDIR működési elvű) CO2-szenzor volt. Vagy sokkal drágábban egy Sen55, mert az lebegőrészecskéket is mér. De egyiket sem teszem a csőbe, asszem.
Koszi, ezt nekem is feldobta google, de nem gyozott meg...
Ahogy nezem nincs 125mm-es verzioja, a vezerlese ennek is problemas, az ara meg tul szep ahhoz, hogy igaz legyen! (Ha valamit ennyire olcson adnak, akkor bennem mindig vannak ketelyek a minoseggel kapcsolatban)
Vents VK125 EC (amilyen az elozo is volt) legjobb ar amit talaltam az 65e Ft.
Ma bementem boltba, korbesimogattam egy peldanyt. Rairva vagy a gepkonyvben semmi ujdonsag, egyetlen plusz info, hogy a fordulatszam vezerloje 3 eressel van bekotve...
