"Aztán hív telefonon hogy mi is az az 50 darab wago ?"
Mondd azt neki, hogy ezek azok a villámgyorsan alkalmazható vezeték összekötő alkatrészek, amelyek miatt három órával kevesebb munkaidőt kell kifizetnie. És utána hagyd számolgatni egy kicsit.
Szóval, ha egy 30 m hosszú kapubejáróról van szó az út mentén 5 lámpával, akkor a két szélső lámpához érdemes tenni külön egy-egy mozgásérzékelőt?
Nem pedig lámpával egybeépített mozgásérzékelőt, mivel így egyszerűbb megoldani a szerelést.
Egy kapcsolási rajzot esetleg tudnál feltenni arról, amikor alapból a mozgásérzékelők jelére kapcsolnak a lámpák, de egy kapcsolóval át tudok váltani manuálisan fix világításra.
Ez akkor jó, ha mondjuk este az ember sokáig az udvaron van (nemfeltétlen mindig a mozgásérzékelők által lefedett területen) és folyamatosan világítást szeretne.
Szerintem nem országfűggő , mindenhol van gazdag meg szegény ember.
Mostani kuncsaftomnál kábelezés be van rántva. 28 konnektor 4 váltókapcsolás három sima kapcsoló 7 lámpatest és a bíztosítéktábla , és az elosztódobozok bekötése van hátra. Megvan a szobafestés s érdeklődött hogy hétfőn akkor mennyi idő alatt lessz kész.
Hogyne tudná meg mikor a kasszánál kap egy fél méteres kasszaszallagot.
Este meg nekiül számolgatni neme kibasztak vele. Aztán hív telefonon hogy mi is az az 50 darab wago ? Elmagyarázom s akkor hallom hogy: szűzmária édesanyám .... :)
Segíts kérlek. Hol található meg az alu-plus összetétele, mert én nem találtam meg sehol, továbbá a WAGO egyetlen szóval sem írja, hogy bármilyen vezető anyaggal segítené elő a kötés biztonságát.
"Alumínium alkalmazásánál korrózióvédő kontaktpasztát (pl. WAGO Alu-Plus) kell alkalmazni a hosszú élettartam érdekében. A paszta lítiumot és cinket tartalmaz, stabilitását 150 °C-on is megőrzi. A cink szemcsék lebontják az összepréselt felületek határán képződött nagy átmeneti ellenállású oxidokat is, tehát jó minőségű villamos kötést biztosít [WAGO]. A kontaktpaszta hiányában, alumíniumkötésnél a kötőelem valójában nem a vezetőér anyagával, hanem a vezeték felületén lévő alumínium-oxid réteggel lép kapcsolatba, ami nagy átmeneti villamos ellenállással rendelkezik, ez pedig idővel a kötés melegedéséhez, majd tűzesethez vezethet, már kicsi terhelőáramnál is. Ez a folyamat is öngerjesztő, egyre gyorsuló."
Vannak komoly kategóriás fémkeresők is, néha az mutatja legmélyebben az alut rezet vagy fémcsövet....
...., de ott könnyű "megenni" egy szomszédban lévő fémvázas polcot, egy gipszkatron merevítőt, vízcsöveket, akármit...
(vasbetonban pedig a fémkereső teljesen használhatatlan....mint kb minden, mert az acélháló söntöli, elhúzza és "összezavarja" a mágneses és elektromos tereket)
A szivattyú után még egy dologban szeretnék segítséget kérni.
Az udvarra a kocsibejáró mellé végig szeretnénk 5 kültéri lámpát szerelni, amik mozgásérzékelősek.
Két dologra lennék kíváncsi:
1. Ilyenkor mindegyik lámpának mozgásérzékelősnek kell lenni, vagy elég pl. a két szélsőnek és ezek kapcsolják a többit is?
2. Ha úgy szeretném, hogy a mozgásérzékelő funkció mellett akár egész éjjelre folyamatosan fel tudjam a lámpákat kapcsolni, akkor kell vinni egy kapcsolótól plusz egy fázist a lámpákba, amivel direktben kapcsolom azokat? Vagy máshogy szokták megoldani?
Nem akarok beletaposni a lelkivilágodba, de azt megkérdezem, honnét másolgatod össze ezeket a hülyeségeket?
Egyszer már régebben előadást tartottál nekem, amit később olvastam csak el és nem akartam a témát később előhozni. Már akkor meg akartam kérdezni, van valami közöd a villanyszereléshez?
Feszültség detektort keresek ami vakolaton keresztül jelzi,hogy a vezetékek nyomvonalát.
Ceruzás érzékelőm van amit ha egy vezetékhez nagyon közel teszek akkor világít és hangot is ad,de ezek annyira gyengék,hogy sokszor már egy kábelhoz érintve sem érzékelik a feszültséget.
Olyat tudnátok ajánlani ami vakolat alatti csövekben lévő vezetéket is kijelezne?
Nem. Attol még, hogy benne vannak ezek a kis vezető mikroszemcsék, mivel mindent igyekszik a környező gél körülvenni -adhézió- és az roppant jó szigetelő, az egész cucc ellenállása brutálisan nagy.
Az átütési szilárdsága a levegő sokszorosa.
Egyébként az egész egy megfelelő viszkozitású szilikon gél ....alapvetően.
((senkit nem buzdítok, hogy öntsön a kötőelembe szilikonolajat, vagy tunkoljon bele szilikonzsírt, mert azokat másra fejlesztették ki, adalékolták, stb, de alapvetően úgymond kémiailag "csak" ennyiről van szó. ))
"Az áramvezetésnek szerintem ott kell igazán a legnagyobb felületen létrejönnie, ahol az érvég felfekszik és nem ahol az él "belevájódik"
Ha egy kemény sík felülethez hozzáér egy kemény henger, ott az érintkezési felület csupán vonalszerű lesz, az érintkezési felület elméleti szélessége (tehát területre) közel nulla. A túloldalon, ahol viszont a rugó éle kis felületen (= tehát hatalmas nyomással) belemélyed a vezető anyagába, ott a roncsolódás/deformálódás miatt jóval nagyobb fém-fém érintkezési felület jön létre szerintem.
Szerencsére az a sík felültethet nyomódó henger nem annyira kemény, hogy ne lapuljon meg egy picikét, de szerintem még így is a bevájódó acél rugónál alakul ki a kisebb ellenállású érintkezési pont.
Én már csak gyerekként láttam ezeket a 42V-os fúrógépeket.Alumínium áttételház,ill volt kapcsolható áttételű is. Kis fordulatúak és nagyon erősek voltak.
És ha már romantika, anno a HILTI TE72-es jelentette a pneumatikus ütvefúrót.Na az egyszer kétszer felemelt a földről.
Ha nem tudtuk kölcsönkérni a gépet maradt a befűrészelt kihajtogatott fogú vascső,(amit az ember készített el) amit forgatni kellett amikor püföltük a kétkilós kalapáccsal a kisméretű téglából rakott falban.Aki a kalapács nyakát szorongatta az nem is haladt előre. Ez volt az ütvefúró.
Meg is utáltam az épület villamosságot, pedig a fater mindig jól fizetett ha elvitt magával egy kis falvésésre.
Ha újra kezdeném inkább forgácsoló szakmát választanák, persze jó lenne az eddig szerzett villamos ismeret is.
"mivel a paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel, amik karomként ütik át az alu felületén lévő aluoxidot."
A paszta alkalmazása közben (amikor a vezetéket belenyomjuk a pasztával feltöltött csatlakozóba) kitüremkedik a lyukon. Ha a paszta anyaga vezetőképes lenne, akkor alkalmazása rettentő balesetveszélyes lenne. Éppen ezért a paszta kiváló szigetelő anyag.
" paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel"
Na ne már! Egyszer kitöltöttem vele egy kétpólusú vízmentes csatlakozót, mert rendszeresen beszivárgott a víz a gyantás zsugorcső mellett. Sajnos látom a gyantás zs.cső gyantája kültéren idővel elöregszik, elválik a kábel köpenytől.
A két pólus tápot,és digitális jelet tartalmaz. Csak nem tartalmaz vezető anyagot ha nem söntölte az egyébként érzékeny hálózatot.
Igaz ez csak 12V,de ha ez 400V lenne akkor durrant volna?
Ez hasznos gondolat. Amennyire lehet vissza pucolom a vezetéket. Ha a villanyóra felé égett, akkor bajban vagyok. Ha az elmenő felé, akkor 10 centim még van.
A paszta nem csodaszer.Kizárólag az a szerepe, hogy korlátozza az alu oxidációját.
Nem.
1. Egyrészt ha normálisan teli van nyomva, nem "korlátozgat valamennyire" hanem gyak. nincs oxidáció, mert a paszta semleges, a levegő pedig nem fér oda a kötéshez.
Így a légnedvesség sem, tehát nem tud a két fém közt működni a retteget elektródpotenciál különbség miatt kezdődő galvánelem, oxidáció, különféle alapvetően kémiai folyamatok. A paszta mint kémiai "adalék" arra lett kifejlesztve ,hogy gátolja ezeket.
2. Másrészt hőelvezetés van, egy levegőtől elzárt "homég közegben" van a kötés, nincs az, hogy a pontszerű kötés a nagy áramtól felmelegszik, megolvad, oxidálódik, ettől még nő az átmeneti ellenállás, végül a kötés elfolyik, kigyullad, a szigetelés visszaég, stb.
3. Harmadrészt mérhetően kisebb a kötés átmeneti ellenállása, mivel a paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel, amik karomként ütik át az alu felületén lévő aluoxidot. Egy átlagos icipici érintkezési felületen, a négyzetmilliméter törtrészén is többezer helyen, (nem szemmel látható nagy tapintható méretű dologra kell gondolni)
Tehát: valóban nincs a dologban "csoda", de annak tűnik ,hogy egy "belenyomom-elfelejtem" kence hogyan szüntet meg egyébként sokrétű kardinális problémát.
Aki pedig azon "sír", hogy "nem lehet kapni", illetve "drága", "nem tartják"..most erre mit lehet mondani.
Próbálj akkor iparilag gyártott más alu-réz kötésre alkalmas cuccot venni, akár cupal lemezt, (és vakarhatod a fejed, mit kezdessz egy darab sík lemezzel azután) akár olyan aluminium vezeték csatlakoztatásra alkalmas kettősfém sarut vagy hüvelyt aminek a másik fele réz...
Ezek ezerből ha egy helyen lesznek, rendelére, és végül tényleg kapsz, akkor kisebb "csoda".
A paszta -ha nem is minden sarkon a kisvillanyosnál-, de nagyobb szakkereskedésekben polcról beszerezhető.
Azért nem keresik, mert nem ismerik, nem értik az egészet, kevesen szerelnek újra normálisan aluvezetékes kötéseket, illetve ahol erre pénz van, (hogy normállis hozzáértő tényleg szakszerűen szereljen) ott általában nagységrenddel több pénz is van, és teljes szanálás.
Csak nem a hosszú nyakú KCS-típusú köszörű? A volt munkahelyemen ezek megszüntek kézi szerszámnak lenni, satuba fogva voltak univerzális gépek.(3x42V)
Az általam említett kisgép ugyanúgy nézett ki mint a hagyományos társaik, csak a teste volt kicsit bumfordibb mintha nagyobb teljesítményű lenne de nem volt az.
Sajnos még nagy frekvencia ellenére sem sikerült a motor térfogatát lecsökkenteni az univerzális motor méretére ugyan olyan teljesítmény mellett.
A villanymotorok tekercsfejeit is sodrással, forrasztással kötik. Pedig ott a klimatikus viszonyok sem ideálisak. A motor ritkán hibásodik meg az ilyen kötéshibából. A hegesztés biztosan megbizhatóbb, de ez a technika kisüzemben nem elterjedt.
"- ahol a felület egy részén az alumíniumba belevájódik a wago rozsdamentes acélja, ott nem lehet oxidáció, mert közvetelenül érintkezik a két fém egymással (nagyképűen mondhatnánk, hogy alu-atom feszül acél-atomhoz :)
- a felület többi részén, ahol meg nem érintkezik az alumínium semmivel, ott meg senkit sem zavar az oxidáció :)"
Az áramvezetésnek szerintem ott kell igazán a legnagyobb felületen létrejönnie, ahol az érvég felfekszik és nem ahol az él "belevájódik" ,az arra jó azonkívül, hogy szorít, hogy nem engedi a vezetéket kicsúszni.
"Ősidők óta léteznek olyan csokik, amelyeknél megfeszített rugó követi pl a vezető esetleges deformálódását (vagy a leforrasztott flexibilis vezetékvég lassú szétfolyását :)"
Már régóta nem szokás a sodrott érvéget leforrasztani.
Ezt a VBKM is gyártotta anno, nem volt nagy szám és könnyen megszakadt a menet a vékony lemezanyában, mert nem volt 100% os a menet. Volt szerencsém ennél szétégett kötésekkel találkozni a 63 A eseknél.
Én úgy fogalmaznék, hogy ha mikroszkóppal megnézzük a wago-ba bedugott alu vezetéket, akkor
- ahol a felület egy részén az alumíniumba belevájódik a wago rozsdamentes acélja, ott nem lehet oxidáció, mert közvetelenül érintkezik a két fém egymással (nagyképűen mondhatnánk, hogy alu-atom feszül acél-atomhoz :)
- a felület többi részén, ahol meg nem érintkezik az alumínium semmivel, ott meg senkit sem zavar az oxidáció :)
Csak arra kell odafigyelni szerintem, hogy miután az oxidált felületű alumíniumot betoltuk a wago-ba, akkor végezzünk vele egy-két olyan (pl negyed-fordulatú csavaró) mozdulatot, hogy a wago belsejében lévő acél felületek félre tudják tolni (forgácsolni?) az alu oxidrétegét és eljussanak alatta a tiszta fémig.
Ősidők óta léteznek olyan csokik, amelyeknél megfeszített rugó követi pl a vezető esetleges deformálódását (vagy a leforrasztott flexibilis vezetékvég lassú szétfolyását :)
"Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest."
Igen, a kis súly és méret, könnyű kezelhetőség nyert.
Emlékszem régen a sűrített levegős csiszolókkal dolgoztak a Hajógyári szigeten. Abban az időben én is köszörülgettem varratokat egy 42 V os trafóval táplált jó nehéz kézi köszörűvel. Az is szép nagy aszinkron gép volt.
Nekem több WAGO-s alumínim-réz összekötésem van (alu paszta nélkül!), amelyik olykor hosszabb ideig is 10A felett van terhelve és egyiknél sem láttam melegedésre vagy kontakt-hibára utaló jeleket, még évek múlva sem.
Persze lehet, hogy csak nekem van mindig szerencsém és az esetek többségében paszta nélkül nem szokik jó lenni a WAGO-ba dugott alumínium vezeték.
"A kézi nagy tárcsás daraboló is legalább 1.5- 1.8KW, de a forgórész fordulata is nagy, ami áttétele lassító, így nyomaték is marad a tárcsának."
Persze, amúgy is nagy a nyomatéka, mert - mint az elektromos kéziszerszámok általában - főáramkörű univerzális motorral van meghajtva.
Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest.
Már erről is volt szó.... Igen lehet speciális forrasztóanyagot kapni alumíniumhoz. Voltak alumíniummal tekercselt motorok,transzformátorok ahhoz használták leginkább.
Becsapós mert ki tudod forrasztani,de mikor vissza szeretnéd forrasztani és adsz hozzá közönséges ónt, fenézik rendesen megfolyni.
Egy lehetséges válasz,mert amikor először megégett,nem lett rendesen előkészítve a vezeték a kötéshez, és a továbbiakban sem. Így az a gyanús hogy mindig ez a kötés ég el ami momentán a nulla vezetőn lévő kötés.
Alumíniumnál sokszor tapasztaltam hogy a megégett résztől akár tíz centire volt alkalmas az alu vezeték felülete,belső szerkezete új kötésre alkalmas.
Hiába a wago, a paszta,satura húzott csavar lemezzel vagy anélkül, ráolvasás, ha a vezeték merev, törékeny,oxidos,repedezett felületű,stb..... a megégés után.
A második amit már említettek az átfolyó áram amit mérni kellene. Az a legrosszabb amikor az áram csak időszakosan magas,magasabb mint a kismegszakító névleges értéke, de a megszakító megszólalási idő alatt le cseng.
Valószínűleg azért, mert a tartós melegedés, égés hatására a vezeték kötéstől számított 5-10 centije oly mértékben oxidálódott, hogy az átmeneti ellenállása az egeket veri.
A két egymás mellett szerelt és a füleket összekapcsolt nem ugyanaz, mint, ha a gyárban készítenék egy házban? Sok ilyen közös műanyaggal összekötöttet láttam már.
"Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után."
Ezt én nem csinálnám, mert a 0 megszakítása után a fázis a fogysztón rajta marad, sőt tovább megy rajta és a 0 ra visszatérő ág megrázhat. Ez olyan lenne, mint egy 0 szakadás. Ha 0 át is akarsz bontani akkor 2 P fázist/0 át egyszerre bontó kismegszakítót tegyél fel.
Hogy melyik kezdte az égést hamarabb, azt nem tudom. Két Villamossági Szaküzletben is kerestem a pasztát. Mindkét helyen az volt a válasz, hogy nem tartanak, mert drága és nem viszik.
És a másik kérdés?
Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után.
A bojlerről nem veheted le a földelést, mert pl valaki kiköti a bojlert, azzal a konnektorban is megszűnik a földelés. A bojlerhez odavezető kábelt megszakíthatod egy kötődobozban (pl a falon) és abban a dobozban csinálhatsz egy elágazást a földvezetőről a konnektor felé egy (jól láthatóan) zöld-sárga vezetékkel.
Persze így sem lesz szabályos, mert tudtommal a védővezetőnek a villanyórától kezdve végig együtt kellene futnia a védett fázisvezetővel, de legalább a várható hibák közül az egyiket kizártuk (maradt még épp elég). A helyes megoldás a lakás teljes átvezetékezése, felhozni legalább a 40 évvel ezelőtti technikai szintre.
Köszi! A 83471 hozzászólásomra esetleg építő jellegű véleményed lenne? Most ez a megoldás tűnik járhatónak, mivel nagyob falvésésbe most nem fognék bele.
Egy jó villanyszerelő nettó percdíja legalább 20-25 Ft, tehát ha gyorsabb kötőelemekre plusz pénzt áldozunk, az nem biztos, hogy pazarlás.
"sok régi vezetéket MTK kábellel váltottam ki"
A flexibilis vezetéket is be lehet tolni az olcsó nem nyitható WAGO-ba, ha előtte befuttatod ónnal. De a befuttatás időbe telik, az idő pedig pénz (lásd az első pontot :)
"Amiért nem sokan használnak bontható wagót az az ára. Eléggé borsos..."
A legtöbb villanyszerelő szinte kizárólag tömör vezetékeket köt össze, ráadásul ugyanolyan rutinmunkákat, új szereléseket csinál évekig. Nekik valóban az esetek 99 százalékában megfelel az olcsó nem nyitható wago is. Aki viszont egyedi (utólagos) problémamegoldással foglalkozik, azt csak idegesíti, amikor a táskában kotorászás közben véletlenül egy nem nyitható wago kerül a kezébe :)
Köszi a válaszokat, még ehhez egy kérdés lenne. Ennél a régi konnektornál csak két ér van, nincs föld. Sok van ebben a régi házban ilyen. A mosógéphez viszont vinnék, szerintem kell. Kérdés: az újonan kiépített aljzathoz a boyler földjét felhasználhatom? Az ott van fél méterre. Boylernál kötném rá.
"Jól gondolom, hogy minden egyes fázist nullátmenetnél kapcsol, vagy inkább 3 db 1 fázisú kivitel kellene"
Ha egy három fázisú valamit akarsz kapcsolni vele, akkor megbízhatóbb, ha egy darab három fázisú SSR relét alkalmazol. Három darab egyfázisúval is lehet, de ilyenkor mindig ott a lehetőség arra, hogy a háromból valamelyik (vagy kettő) nem kapcsol vagy leáll.
Nem mindegyik SSR relé kapcsol nullátmenetnél, biztosan csak azok, amelyeknél ez meg van adva a részletes adatoknál (ZC vagy zero-crossi vagy valami ilyesmi néven)
Figyelj oda a vezérlő feszültségre is, mert sok SSR relé csak alacsony és egyenfeszültséget visel el a vezérlő bemenetén, tehát ha pl 230V-tal és váltó feszültséggel szeretnéd vezérelni, akkor vagy ilyen tudású relét vegyél, vagy készítsd elő a forrasztópákát egy kis barkácsoláshoz :)
Konkrét termékek után ezeken a helyeken (is) nézelődhetsz:
Ó akkor menni fog az! Olyan feltehetőleg varnish-csövet kell találni amelybe három zománchuzal megy. Azt a kötést kell szétbontani, hajlékony vezetékkel megtoldani,(szakszerűen) a kapocslécre rákötni. Természetesen mérni a tekercsvégeket és ügyelni hogy nehogy azonos tekercsvégek kerüljenek egy áthidaló lemez alá........ Meg amit még írtam,lekötés,lakk.......
Mivel úgy tűnik senkinek nincs 100%-os válasza a helyes forgásirányra, kutakodtam a neten és találtam némi infót. Úgy tűnik helyes a forgásirány, máshol kell keresni a hibát.
A forgásirány a ventillátor felöl nézve az óramutató járásával megegyező, tehát jobbra forog.
Ez már volt tekercselve mert nem eredeti a saru a kondin és eredetileg a másik alsó csatlakozóról még egy piros vezeték csatlakozik, ez a főfázis vége. Ha jó a forgás irány akkor szivattyú hiba, lehet hogy valamikor szárazon futott és el deformálódót a difuzor, vagy eltömődött a lapát vagy a fúvóka.
Azt a dobást csak hirtelen felindulásból írtam :)) A szétszedést elnapoltam.A villamosság mindig is érdekelt. 73-as évben kezdtem egy közlekedési vállalatnál mint tanuló.Ott aztán volt erősáramú és gyengusz áramú cuccos.A Bláthy erősáramú szakközép közben.Majd 5 évig még a szakmában voltam.
Azóta gépjárművekkel az utakon,20 éve száll.vállalkozó,de maradt közben a vill szerelés is,autóban,lakásban.Teljes áthúzás,elosztás,3~ is,FI relé,EPH,védőföldelés-szonda,legutóbb egy 3méteres
nehezen ment le :))
Szóval a 3 fáz.motorok nem mindennaposak nálam,még csak nem is évesek,de belefogok mindenbe :-)
Ha már szétszedem és látom a dolgot akkor csinálom.Itt azt gondoltam megspórolom ezt a műveletet.
Mielőtt elkezdenék jobbra-balra kötözgetni én bizony rákérdeznék a márkakereskedésre vagy márkaszervízre. Biztos, hogy megmondanák a helyes forgásirányt.
Kötés szempontjából az alu oldal elég kényes. Oldható wagonál a rugó nem biztos, hogy megfelelő erővel tudja beszorítani a tömör vezetéket a jó felületi érintkezés érdekében. Végülis nem tilos, csak ilyen esetben jobban bízok a nem oldhatóban.
Csak azért kérdeztem az oldhatóra, mert abból bespájzoltam rendesen. Hozzáteszem lesz még itt sok érdekes kötés, amit ha átmenetileg is, de ki kell váltanom.
Inkább a szivattyú lapátnál nézze meg. Egyértelmű hogy a vizet a lapátnak kifelé kell dobnia.
Számtalan ilyent javítottam a forgásiránnyal sosem volt bajom,így fejből meg nem mondom merre kell forognia.
Azt mondja a tömszelence jó mert száraz, az nem jelent semmit,mert csak akkor ereszti a vizet ha kellő nyomás van a szivattyú házban. Ha a kimenő ágon el tud folyni a víz, (ami kevés és nincs nyomása állítólag) az kisebb ellenállás a víznek mint a tömszelencén lévő kicsi rés. Viszont a levegő be-be szippan. Tavaly nyáron pont ezt produkálta egy ilyen szivattyú.
Tovább bonyolítom az életem, de kérdezek előtte. Van egy MM alu falkábellel kiépített konnektor, de anyu mosógépéhez kellene újat, máshova felszerelnem. Ennek a régi konnektornak a dobozában kötnék és MBCu kábellel lefektetnék 2,5 métert és ott lenne a mosógép konnektora. Régi aljzatot megszüntetném. A kötést a régi dobozban mivel ajánlott megoldanom? Oldható Wagoval kivitelezhető, vagy ostobaság? Csak az automata mosógép menne róla. Köszönöm!
"A fényképem alapján meg tudod m"ondani, hogy melyik két vezetéket kell felcserélnem, hogy a forgásirány megváltozzon.
Ki kellene próbálnom, mert másra már nem tudok gondolni.
Felnagyítva a képet, most már látszik egy kis ablak ahová a kondi papa saruja be van tolva. De úgy tűnik, mintha a mama csati villája felett volna. Kicsit lejjebb nem próbáltad? Érezni kel, ahogy kicsit nehezen megy be a hüvelybe.
A tekercseket jobb lenne kimérni, de a kép alapján úgy néz ki, hogy a két sötétebbik kék vezeték a főfázisé, a fázis/ 0 is arra csatlakozik. Az alsó szorítócsavar alatt a barna fázis bekötő vez. mellett van még egy fehéres színű vég, az kell legyen a segédfázis egyik tekercsvége, a másik vége pedig a fekete burkolat alatti mama sarun kell legyen.
Elvileg a forgásirány, ennek két végnek a cseréjével változik meg. A kondival arra vigyázz nagyon, hogy a fázis/0 ra direktbe ne kösd be, mert attól tönkre megy. A hálózattal mindig csak sorosan csatlakozzon valamelyik tekercsvégre.
"A másik pont pedig akkor kerül kontaktusba, amikor a kondit bedugod a helyére. A műanyag foglalatban van egy csúszósaru.
Nem tudom miért van így, de eddig mindegyik Pedrollo szivattyúnál így láttam."
Trükkös megoldás.
Azért még azt is jó lenne megnézni, hogy a mama csatlakozó elég szoros-e. Túl könnyen, vagy nehezebben lehet a kondit visszadugni? Reméljük nincs megszakadva a sarura kötött tekercsvég, de azért a sarura lépve a műszerzsinórral a segégfázis tekercset is megmérném. Végül arra a kopasz csúszósarura egy darab zsugorcsövet is rámelegítenék.
Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy az 50-es cső felső részén van a szelep (legyen békanyelv, ha jól emlékszem), méghozzá a nyugalmi vízszint felett. Ekkor hiába töltöd fel a szelep feletti részt, alatta levegő marad. Rosszul értelmezem?
Motornál a hatásfokkal és a cos fi-vel nem szorozni kell, hanem osztani, mivel a tengelyteljesítményt adják meg. Annál a felvett látszólagos csak nagyobb lehet, nem kisebb.
20 ohmosak voltak a mért értékek. Ha ezt egy deltába kötött motornál mérte volna, akkor minden mérési adat egy tekercs és a másik kettő soros kötésének párhuzamos kapcsolásának ellenállását jelentette volna. 30 ohmot repluszolva 30+30=60 ohmmal az eredmény 20 ohm.
Úgy tudom, akkor jó a kondi kapacitása, ha állandó tengely terhelés mellett mérve azonos a két tekercsen folyó áramok értéke. Lehet, hogy ezt is mérni kellene?
Az eredeti kondenzátor is 25 mikrós, az nyilván jó érték, próbára ugyan betehetsz ennél nagyobbat, de valószínűleg elég jelentősen melegedni fog, tehát csak próbára. A 4 csatlakozó közül 2-2 össze van valószínűleg kötve. Jó lenne látni a kapocstáblát.
A segédfázis kondi kapacitása nincs lecsökkenve, vagy belül leszakadva a kivezetése? Ilyen esetben melegszik is és gyenge, vagy nehezen indul el. A forgásirányt a kondi bekötése határozza meg.
Meg tudod mérni a kondenzátor kapacitását? A motor teljesítménye nagy mértékben függ a kondenzátortól. Egy elszegényedett kapacitású kondenzátor nagyon le tudja rontani.
Megpróbáltam utánanézni a márkának, úgy tűnik ezekbe a szivattyúkba be van építve a kondenzátor. Ebből kiindulva, hacsak valaki nem piszkált bele a motor forgásirányának megfelelőnek kell lennie. A motor fordulatszámát egyes típusokon (nem tudom melyikről van szó, nem írtad) a motor tengely végéhez csatlakoztatható elektromechanikus fordulalszám mérővel ellenőrizni tudod.
Valójában csak arra lennék kíváncsi, hogy egy 3 fázisú motornál, a kettő bekötési mód közül melyiknél lehetséges 30 Ohmot mérni bármejik kettő kivezetés között abban az esetben, ha egy tekercs ellenállása 10 0hm?
A második képen lévő megoldás gyakori, amikor egy bútor kerül a dugalj elé és senkinek sincs kedve pl üvegkemény betonba hornyot+dobozt vésni, hogy a dugalj olyan helyre kerüljön (a bútor széléhez) ahol hozzá lehet férni.
Persze ha elhúzod előle a bútort, akkor valóban hülyén néz ki a megoldás. A képen pl egy éjjeliszekrény lett elhúzva a fotó erejéig.
"azt gondoltam,h sikerül életre kelteni ezt a motort 1~-on. Majd bedobom a vaskupac közé."
Miért tennéd? Igaz a legtöbb hozzászólás csak ismételte az előzőt,de senki sem mondta hogy lehetetlen feladat.
Le kell szedni a pajzsokat, megkeresni a csillagpontot,szétbontani,kivezetni, újra bandázsolni a kibontást, egy kicsit lakkozni,saruzni, és már csak egy megfelelő méretű kondenzátor kell rá és forog az valamelyest kisebb teljesítménnyel.
Ha te nem rendelkezel a megfelelő tudással,anyaggal,megcsinálhatja egy villanyász, vagy tekercselő!
Sok ilyen motor hajt arra alkalmas gépet, nálam egy oszlopos fúrógépet.
Nagyobb beruházás egy 1/3 fázisú frekvenciaváltó beszerzése,kérdés megéri-e arra a feladatra,amire használni akarod.
Meg azok sem akik nem engedélyezik automatikusan a felugró ablakban a telepítést, vagy van adblock/moaab a gépükön. Ők ráadásul meg tudnak tekinteni olyan oldalakat amik amúgy hasznosak, csak annyi a bűnük hogy elavult/sérülékeny megoldást használnak.
Motor indulási áram lehet nagyobb néhány másodpercig, ha késleltetett reagálású a kismegszakítód, persze azok sem viselnek el bármekkora áramot, ebben az esetben lágyindítót kell barkácsolnod (nem olyan bonyolult, mint elsőre hangzik).
Aki még nem nézte meg gagmar kollega képeit, az ne tegye. A kepfeltotes oldal/rendszer meg van törve, Java-s Coinminer-t akar telepíteni illetve az ott megadott linkek is fertőzöttek.
3 fázisú motoroknál durván azt mondhatjuk hogy a névleges teljesítmény (kW) duplájának megfelelő a fázisonkénti áramfelvétel (A) nem túlterhelés és nem indítás közben (nálad 4 kW). Tehát ha semmi mást nem üzemeltetsz a 8 A C kismegszakítón és számítasz az indulásra és az esetenkénti túlterhelésre max. 3 KW-os motor lehet biztonságosan üzemeltetni 8 A C-s kismegszakítóval.
Ellenőrizd le hogy nincs-e a gép átalakítva mert ha az eredeti 24 V-os megvilágító lámpát átalakították 230 V-osra és a fázis és a védőföldre kötötték, akkor nálad a fi-relé miatt nem működhet, fi-relé nélkül az eredeti tulajdonosnál pedig látszólag gond nélkül működött. Ha nem találsz átalakításra utaló nyomokat, hívj villanyszerelőt (ne kontárt!).
Ellenállás mérő helyett szigetelési ellenállás mérőt javaslok (500 V-on), a 9V-os elemmel működő ellenállásmérő csak a durva hibát jelzi. 3 fázisú motornak nincs nullája, van a 3 fázis és a védőföld. Virtuális nulla a csillagba kapcsolt motor csillagpontján alakul ki, ez a levegőben lóg, nem kell sehova kötni.
Egy kis szakmai számításra,mateksegitsére lenne szükségem.
Adott az alap 3fázis, 8+8+16ah biztikkel, C-s lassu megszakítóval. A Cmegszakítót akkor igényeltem,mikor vettem egy 4KW os körfűrészt,és csillagkapcsolásba se tudtam indítani.Jelenleg működik,igaz a mikrót már nem lehet rákapcsolni.:)
Az lenne jelenleg a kérdés,mekkora motort tudok vele üzemeltetni.Hasítógépet tervezek,és ugye gari miatt nem nagyon akarom áttköttetni.
Na....van itthon 750W teljesítményű motorom. Nagyjából ugyanezeket az értékeket mértem akkor, ha csillagba volt kötve. Mint az előttem hozzászóló is írta, ez 1 fázisról felejtős.
Már korábban is irtam, ezt a motort újra tekercselték, és a csillagpontot a tekercselő belül kötötte össze, mivel ezt a motort az európai hálózatba csak csillagban szabad üzemeltetni, mert deltába kötve gyorsan leégne, ezért gondolta úgy a tekercselő, hogy felesleges kihozni az összes tekercsvéget. Ha egyfázissal akarod üzemeltetni, vedd figyelembe hogy a csillagba kötés miatt a 2 db 220 V-os tekercset sorba kötve kapcsolsz a 230V-os hálózatra ráadásul csak egy fázissal így az eredeti motorteljesítmény (750W) kb. 20 %-át tudod kihozni belőle, azzal meg max. egy Singer varrógépet lehet üzemeltetni. Szóval felejtős.
Ha eredeti kapcsolók vannak benne azokba se szabad megbizni. De egy meggeres mérés egyértelmű választ adhat a problémára ,mert az a motor sem kiskoru, Valószinű elég sokszor bekapcsolták, kontrázták, és a szigetelése (figyelembe véve az akkori anyagokat) "elhasznáodottl".
E1n es eszterga leveri a Fi relét ha bekapcsolom, de ahonnan elhoztam az esztergát ott nem volt ilyen gond mert nem is volt fi relé, más három fázisú gép jól működik, mi lehet a gond ? Valahol az esztergán elfolyik az áram gondolom én, kicseréltem a hálózati vezetékét mert volt benne pár toldás mind a három fázis fekete vezeték volt lehet hogy felcserélődtek de a kábel csere előtt is lecsapta a fi relét. Mit kell kimérni ? Ellenőrizni ?
Lényeg, hogy az általad linkelt oldal ábrái közül a harmadik lehet a megfelelő. Egy óvatos kísérletet szerintem már lehet tenni vele egy megfelelő kondival.
Ha csillagba van kötve, akkor egy tekercs 10 Ohm körüli ellenállású, ha deltába, akkor 30 Ohm körül. Majdnem biztos, hogy csillag lesz, mert a 30 ohm már túl nagy rézveszteséget jelent a motor áramfelvétele mellett. Ha jól emlékszem az adattábla alapján 1,1 kW a motor teljesítménye, ami 2 A körüli áramot igényel, és arra reális is a 10 Ohm tekercsenként.
Ha ennyi a bajod, próbáld azt a fehér dobozkát valami alátétzéssel, távtartókkal, stb.. megdönteni, billentve szerelni a lámpán belül, ellenirányba a konyhától. Mondjuk úgy meg lehet, hogy a másik fal tulodlalán, pl a lépcsőházban---más lakásban járkáló személyek kapcsolják majd összevissza fel.
((Kb olyan "hightech" ez a dollárcentes "radar", mint gyerekkoromban, amikor a földön rugdostuk a tévéből kilógó dipólt,...(antenna)... ha a fotel karfán ültem, akkor volt a tévén szines kép, ha felemeltem a kezem, már bepirosodott, ha hátrább mentem 10 centit, azonnal elmentek a szinek.)
110V 127V 150V és 240V 50hz hálózatot , de Ózdon a 42Hz-s hengersort is ........A Szabadkikötőben frekvencia konverter gépet 16hz........150Hz ig a feszültség meg 440V ig .
Le van írva, radar van benne, ami valamiféle rádióhullámot bocsájthat ki, majd annak visszaverődését vizsgálhatja. (automata ajtók működnek pl. ilyen elven)
Én már csak azért sem vennék ilyen echte kínai lomot, az isten tudja mit mennyire zavar valami sufniban kimódolt kitudja milyen hullámhosszú és teljesitményű mini radar..
Alufólia darabokkal lehet próbálkozni, aztán lehet ,hogy árnyékolás helyett örökre bekapcsol és úgymarad.
Csak a kis kerek "házikóba" benézve lehetne -talán,valamivel- többet tudni.
Egyébként ott van az is az oldalon, hogy 110 fokon belül (am ia rajz által sejtetettel ellentétben egy baromi nagy szög!) átlagosan 4-6 méteren belül(!) kapcsol, azaz már megvételkor sejthetted, ha olyan helyre kerül, ahol rálát az emberre, azonnal kapcsolni fog,.... egy átlagos méretű lakásban a 6 méter baromi sok.
Én csak arra a megállapítására reflektáltam, hogy mivel három kivezetést látott és nem talált helyet a nullának, úgy gondolta, hogy ez nem lehet három fázisú motor. Három fázisú motor egy fázisú üzemeltetésre már kapott is többféle megoldási lehetőséget, csak az nem egészen biztos, hogy a kivezetések mögött mi is rejtőzik valójában.
"A Mbcu vezetéket utólag is be tudom tolni a gégecsőbe (min 2 kanyar) vagy eleve befűzve húzzam be a csővet?"
Nem tudod beletolni (pláne két éles kanyaron át). Ha a gégecső mozoghat (pl nincs végig bevakolva) akkor legtöbbször TOLNI semmiféle kábelt sem tudsz benne, maximum húzni (behúzószalaggal). A húzott kábel is inkább flexibilis legyen, mint tömör.
Szerintem vagy úgy tedd be a gégecsövet, hogy már benne van az MBCU kábel is, vagy legyen benne egy behúzó szál, amivel utólag behúzhatsz egy NEM tömör eres pl MT kábelt. (két kanyaron keresztül még az sem biztos, hogy egy behúzószalagot át tudsz tolni utólag, habár profi szakemberek tudnak úgy csövezni, hogy közben gondolnak erre is, úgy akár több kanyar is lehet)
Biztos hogy nem tudod betolni, pláne két kanyar, ami falba szerelés esetén is nyűgös lehet
Ha a gégecső nincs lerögzitve "sok helyen" , lehetetlen behúzni/tolni a vezetéket, mert kidudorodik stb.
Miért kell MBCu-t csőbehúzni?
MBCu túl merev oda
4x1,5mm2 MT-MTK sodrott , cső nélkül, és a g.karton szereléssel egyidőben kilógatni középen. Ajánlott betenni egy g.karton dobozt, ha szükség lenne a kötés elrejtésére
üdv egy kérdésem lenne. Egy tetőteret építek be gipszkarton plafont csináljuk most. A szoba közepén lévő csillár vezetékezését csinálnám, illetve az előkészítést.
Egy fekete gégecsővet vezetnék a gipszkarton plafon felett a hőszigetelés alatt és a szoba középén egy luk befelé a csillárnak majd. a cső kb 5m hosszú.
A Mbcu vezetéket utólag is be tudom tolni a gégecsőbe (min 2 kanyar) vagy eleve befűzve húzzam be a csővet? megakadhat később?
Ahhoz nem kell nulla sem deltában sem csillagban, ha már alapból egyikbe van kötve, akkor 3 kivezetés elég.
Első körben javaslom szedd le a kapocsléceket és méregesd ki a különböző kivezetéspárok közötti ellenállásokat!
Ha ezzel megvagy lehet kissé hatékonyabban ötletelni, hogyan van kötve (valószínűleg csillagba), és mit lehet vele kezdeni.
A 380/220 Volt az adattáblán, amint már írták, de nem biztos, hogy értetted, azt jelenti, hogy a gyári tekercselés esetén csillagba kötve 3x380 voltos vonali feszültségről (ami 3x220 Voltos fázisfeszültséget, vagyis a gyártáskor szabványos hálózati feszültséget jelenti) üzemelhet, deltába kötve viszont csak legfeljebb 220 Voltos vonali feszültségről mehet, ami kb. 125 Voltos fázisfeszültség esetén állna fenn. Japánban az USA-ban és hasonló országokban lehetne deltába kötni, felénk meg nem. Persze a szabványos hálózati feszültség már emelkedett 230 Voltra, de ennyi többletet azért kibírnak a 220-as motorok.
Igen egyfázisú a motor.Tegnap kibontottam a kondit a helyéről (burkolatából) kíváncsi voltam milyen van benne.Én is gondoltam,h valamivel nagyobb értékűt teszek.
MCu-bol jellemzően 4x1,5mm2 13-as csőbe, 5x2,5mm2 16-os csőbe
Gégecsőbe ennél kevesebbet raknék, a hajlékony vezetékröl meg lebeszélnélek, mert olyan mint a lankadt f*sz, nem lehet tolni :) Behúzásnál ugye a szerelőpár egyike tolja a vezetéket, és a hajlékony vezeték jobban letapad mint a merev
Persze függ egyenes szakasz/kanyarok, kötő-fűződobozok száma stb. Kötéshez létezik karos wago oda nem kell érvéghüvely, készülék bekötéshez igen
Ebben mi a pokol volt a gúnyolódás? Kértél információt, én meg megadtam azon szabvány hatálybalépésének idejét, amelyik letiltja a vékony alumíniumot. Akkor hogy is van ez?????????????????????????????????????????????????????????????????
Meg tudja nekem mondani valaki, hogy a jelenlegi szabályok szerint szabad-e gégecsőben, házon belül MBCu vezeték helyett azonos keresztmetszetű MCu (H07V-U) vezetéket használni? Továbbmegyek, szabad-e azonos keresztmetszetű Mkh (H07V-K) vezetéket (érvéghüvellyel) használni?
Ha igen, van-e korlátozva az egy gégecsőbe tehető vezetékek száma?
Ezt a motort valamikor újratekercselték, és a csillagpontot a tekercselő nem hozta ki a sorkapcsokra, hanem belül összekötötte, gondolván, hogy ezt a fajta motort a magyarországi hálózatba csak csillag kapcsolásban szabad üzemeltetni, deltába kapcsolva rövid idő alatt leégne. Egyfázisú motorként üzemelve neked pont a csillagpontra kellene kötnöd a nullát, de mivel nem férsz hozzá így ezt a motort nem lehet egyfázisú hálózatban üzemeltetni. Add el valakinek.
Ez a motor tellyesitmény kevés. Csak nagyon kis keresztmetszetü anyagohoz elegendő. Ha a fordulatot megemeled elvész a nyomaték, ha nem akkor csak a tárcsa kopik. Jobban jársz ha egy sarokcccsiszolót alakitasz át megfelelő befogó szerkezettel. Az interneten böngészve sok ötlettel találkozhatsz.
Köszönöm neked és mindenkinek a segítséget.Először csak néztem,hogyan lehet ezt 380V-ra bekötni,mert a kap.lécen így nem lehetne.Valószínű ez már át lett alakítva 220V-ra.Nem tudom ki,mikor csinálta kaptam ezt a motort.Mindenesetre gyárinak tűnt amikor levettem deklit :-) De így ahogy írjátok,világosodok :))
Pajaci-nak is köszönöm a rajzot.
Még 1 kérdésem lenne. Az állványos fúrómon miért gyengusz a vill.motor. Nem igaz,hogy egy 6-os fúróval is megáll egy 2mm-es vaslemezen. Egy 30mm-es fészekmaróval fában,meg ne is mondjam.
Remélem jó helyre írok, nem találtam kimondottan a kérdésemre való fórumot, ami aktív is.
Adott egy 1.1 kW-os Imi villanymotor, 1 fázisú, 1420 f/min. Fém gyorsdarabolóra szeretném tenni a motort, de nem tudom hogy elbírja -e az áttételt a motor vagy csak szenvedni fog? Az 1420-as fordulatot mennyire lenne érdemes felvinni, ami a motor is bírná ( ha bírná). Gyári 1 fázisú gépek 3-4 ezer f/min között forognak gyártója válogatja.
Mert ha a motor fordulatát meg szeretném emelni 2,5 szerepére a kihajtott tengelyen, akkor a motoron egy 25 centis ékszíj tárcsa kellene, a hajtott tengelyre pedig egy 10 centis. 300-350 mm-es korong lenne a vágó. Valaki csinált már hasonlót, vagyik a tapasztalatok? Vagy inkább egy hasonló motort keressek csak gyári 2800-as fordulat környékén?
Az adat tábla tekintetében igazad van, de hol van a tekercsek másik végpontjai?
De ha valaki újra tekercselte, nem hozta ki mert rövidebb procedúra a tekercsfejnél elkötni.
Van hogy a kapocsléc is csere érett, de a költségek érdekében csak egy három elemes sorkapocs kerül a helyére. A csillagpont ilyenkor tuti belül lesz elkötve.
Csak akkor tudod 1 fázisról járatni, ha hat vezeték jön ki a kapocslécre. Ha ilyen a cucc, delta kapcsolásba kell kötni a tekercseket. A képek szerint egyébként pont úgy van. A bal szélső meg a középső sínre mehet a 230V fesz. A kondi egyik vezetékét a jobb szélsőre, a másikat pedig valamelyikre a 230V tápfesz közül. Ennek változtatásával módosíthatod a forgás irányt. A kondi mivel üzemi státuszban fog üzemelni, mindenképpen 400V feszütségű legyen. Ennek értéke max 30 mikrofarad. Ha üresjáratban nagyon melegszik, kisebb kondit tegyél. Ebben a felállásban úgy 500W teljesítményed lesz, és persze kisebb nyomatékod.
"Felteszem ezt kellene rapreselni a joval vastagabb vezetekre es utana beszoritani a csavar ala. De majd kijavitanak ha tevedek.
Szerintem nem tévedsz, mert az az érvéghüvely a hozzá való keresztmetszetű vezetékhez jó és amúgy ez a vastagfalu áll jobban ellen a csupasz csavar mechanikai igénybevételének a vékony falu érvéghüvelyhez képest.
" A 1,5-es vezetek eleg karcsunak tunik ehhez a csatlakozohoz."
( pl. 90 es kábelérre sem szokás 120 as sarut préselni, mert nem lesz biztos, kontaktmentes a kötés.)
Az érvéghüvely nem rézből van ahová csatlakoztatni akarod az sem . Azokkal a rézcsövekkel csak szendvicseffektust fogsz elérni. Simán az érvéghüvelyt be a csavar alá.
Ez 3 fázisú motor, 1 fázisról csak átalakítással tudod használni. A 380/220V kizárólag a csillag vagy delta kapcsolásban a tekercsekre jutó feszültséget jelenti.
Felteszem ezt kellene rapreselni a joval vastagabb vezetekre es utana beszoritani a csavar ala. De majd kijavitanak ha tevedek. A 1,5-es vezetek eleg karcsunak tunik ehhez a csatlakozohoz.
Üdv.Nektek! A segítségeteket szeretném kérni a következő dologban.
Pakolászás közben a garázsban találtam 1 villanymotort.380/220 V.Szeretném 220 V-on használni. Ha 380V-os is akkor hol van a 4.-k kapocs mert van L1;L2;L3 és hol az N ? védőföldcsavar a mot.oldalán.
Adatok: MEZ MONELNICE
0.75 kw 2780 ford.
380/220 V IP 44/0 ( Y/V a két betű fejjel lefelé van :)
ASYNCHR MOT
CZEZHOSLOVAKIA
Hogyan javasoljátok 220 V-ra és mekkora értékű kondi kell hozzá.Rajzokat is köszönettel fogadok :-)
És még ezzel is lehet szívni meg kihúzbedugóst játszani.
Amúgy meg nehéz összehasolítani, mert a HDMI az mondjuk pár 10 méterig működik doksi szerint is, wifivel meg gyakorlatban elmész 100 métert itt a városban is. Tök más az egész.
A CE nem egy külső elenőrző hatóság által adott tanúsítvány, hanem a gyártó saját nyilatkozata azügyben, hogy a termék megfelel a hivatalos EU szabványoknak és előírásoknak. A CE-t nem valami hatóság ellenőrzi/tanúsítja, hanem a gyártó megrendeli a nyomdában és ráragasztja a termékre (persze a szabványossági ellenőrzéssel megbízhat külső céget is, akik gyakran megpróbálják meggyőzni a balekokat, hogy ezt minden esetben kötelező velük csináltatni ;).
Nem árt tudni, hogy attól, hogy egy termék tökéletesen megfelel az összes EU előírásnak, attól még az a termék lehet szar minőségű (akár teljesen használhatatlan is :) mert az EU előírások nem a használhatóságra vagy a tartósságra vonatkoznak, hanem a környezetvédelemre, egészségvédelemre meg ilyesmikre.
"Próbáltál már ilyen vezeték nélküli jelátvivős dolgokat?"
A komoly, 70-90eFt-os HDMI átlövők (külfődről olcsóbb) már komoly cuccok, nem véletlenül kerülnek ilyen sokba.
Kérdezték tőlem, hogy miért ilyen rohadt drága egy HDMI jelátlövő, miközben wifi router már kapható 5 ezerért is. Azt szoktam mondani, hogy pl az 1,3-as HDMI szabvány 10.000 megabites (10.2Gbit) adatátviteli sávszélességet követel meg, a te routered meg szerencsés esetben is csak 50-100 megabitet tud, feltéve, hogy a szomszéd véletlenül nem ugyanarra a csatornára állt rá :) mert akkor még ennyit se.
Nem véletlen ez a kialakítás. Ez egy 80A-ig terhelhető fogyasztásmérő, értelemszerűen a csatlakozó is nagyobb keresztmetszetű vezetékhez van tervezve. Nézz meg egy főáramkörű sorkapcsot, a csavar ott is közvetlenül rögzíti a vezetéket. Célszerű mindig az adott terhelésnek megfelelő eszközt választani. Ennek ellenére a javasolt 6,3-as csúszósaru apa megoldást jelenthet.
Egy újszerű,kis lakást vettünk,amit bizony nehéz úgy berendezni,hogy mindennek legyen helye.
A TV kiállás (csatlakozódugalj) a nappali egyik részén van,azonban mi pont a túlsó falra szeretnénk rakni,mert máshogyan képtelenség elhelyezni egy kanapét...
Ebben az esetben nem marad más,mint a vezetéket csúnyán végigfuttatni a lakáson?Vagy ilyen helyzetben mit szoktak csinálni,hogy lehetőleg ne ronda,méteres vezetékeket kelljen kerülgetni.
Köszönöm!:)
Ebből nem derül ki a szolgáltatás technikai megoldása, tehát csak találgathatunk...
"Amit fényképet linkeltél, ott vagy hiányzik valami, vagy nem tudom, hogy találták ki a bekötését. Az a baj, hogy a csavar mivel forog, széttrancsírozza az érvéghüvelyt, de nagyobb baj, hogy ha oldalra kicsúszik, akkor nem lesz a kötés jó. A csavar alatt a normális gyártóknak nyomólemez van."
Van olyan rányomható érvég is, ami egy merev lapított tömör anyag, de ez a csavaros szorító, azt is félrenyomhatja. Én ezt a bekötést inkább a 6.3 mm es fasson (csúszósarus ) érvég papa változatával oldanám meg.
Pedig egyszeru belatni. Tomorites nelkuli videojelnek eleg komoly savszel igenye van, a mezei halandok altal hasznalhato 2,4/5GHz-es tartomanyban nem is trivialis atkuldeni. Ha pedig mar kompresszalas van a buliban ahhoz komoly elektronika kell.
A megbizhatosagot pedig erosen rontja hogy a mar emlegetett frekvencia tartomanyok elegge "szennyezettek" altalaban.
Mondjuk az is igaz, józan paraszti ésszel nehéz belátni, hogy mi olyan elképesztően nagy dolog egy ilyen átvitelben, amiért nem sikerül értelmes összegért forgalmazni megfelelő eszközt legalább helyiségen belüli átvitelre.
Egyébként audio jelátvitelre éppen használtam ilyen megoldást, az teljesen rendben volt.
Fölösleges kérdés, mert írtam, hogy nem próbáltam, ráadásul nem is kifejezetten ajánlottam, csak felvetettem mint lehetőséget, ha a kábelezés nagyon nem menne...
Egy lakás Symálen csöves szereléséhez szeretnék néhány szerelési tanácsot. Kötelezően symálennel kell szereljek. Nappaliban padlófűtés is lesz itt hogy szerelik a fal mellett vagy távolságot kell hagyni a faltól és előre be húzzam a vezetéket? Köszönöm
Ész is kéne valahova. Sok helyen eleve a villanykarók takarják ki az utcasarkot, miközben felhúztak mögéje egy bringautat. A világítást SEHOL nem alakítják a megváltozott forgalmi-közlekedési viszonyokhoz. Vagy az a retek mogyorófa, ami a villanyoszlop mögé van ültetve, ezzel tökéletesen kitakarva a játszóteret, társasházi bejáratot éjszaka, nyáron. Oszt csodákoznak, hogy ott csövezik minden csürhe.
Amit fényképet linkeltél, ott vagy hiányzik valami, vagy nem tudom, hogy találták ki a bekötését. Az a baj, hogy a csavar mivel forog, széttrancsírozza az érvéghüvelyt, de nagyobb baj, hogy ha oldalra kicsúszik, akkor nem lesz a kötés jó. A csavar alatt a normális gyártóknak nyomólemez van.
Ajóég tudja. Démászon biztos. Engem speciel az a lámpaoszlop érdekel ami a parkolónkban nem működik és így tök sötét van, meg egy másik amit kitakar a retek helyre ültetett mogyorófa így az alatt-mögött is tök sötét van.
Próbáltál már ilyen vezeték nélküli jelátvivős dolgokat? Szerintem nem láttál, különben nem ajánlanád. Na jó, GigaWave néha működik, de nekem 1-2szer azok is inkább az optikát ajánlották :-D
Ennél azért bonyolultabb a dolog. Még a settopboxos ethernetesek is zűrösek tudnak lenni, de éppen itt van nálam egy digiTV-s ZTE doboz, digit koaxos kimeneten adják át a szolgáltatást.
Ha Telekomos iptv-t próbáltál továbbítani, figyelni kell, hogy a T-home HGW utáni plusz net megosztó eszköz (switch, router, stb) tudja az "igmp snooping"-ot. Ekkor az iptv multicast csomagk csak a megfelelő eszköz felé mennek, nem cseszik el a teljes adatfolyamot.
Vettem egy sínre szerelhető OR-WE-504 típusú fogyasztásmérőt, egy otthoni klímának a fogyasztását szeretném mérni vele.
A doboz kibontásakor láttam csak, hogy a ki- és bemenő fázis vezetők bekötéséhez nem az egyéb eszközökben megszokott (pl. kismegszakító, FI-relé) megoldás van, hanem csak egy egyszerű csavarnak a vége feszül neki egy rézlemeznek. Nos ilyen bekötéssel még nem találkoztam korábban.
A kérdésem az lenne, hogy egy másfeles sodrott réz / MT vezetéket hogyan tudok ebbe a foglalatba megfelelően és biztonságosan bekötni.
Simán becsíptetem a csavarvég és a rézlemez közé a vezeték végét? Vagy rakjak a végére érvéghüvelyt és azt szorítsam be a csavarral? Vagy esetleg van valami speciális bekötési módszer ilyen esetben?
1. Mióta nem használnak alumínium vezetékeket régi építésű családiházban, lakásokban vezetékcserekor?
2. Olvastam több felől, de nem tudom, mit jelent, hogy 10-es méret alatt már legalább egy évtizede nincs aluvezeték. Ez pontosan mit is jelent? Mármint a 10-es méret?
3. Ha valaki azt állítja, hogy 8-9 éve felújította a vezetékeket magánháznál, mégis aluvezetékek virítanak a kapcsolók, dugaljak alatt, az mennyire nevezhető "felújításnak"? Alut alura cserélni 8-9 éve????? Az hol felújítás?
Segítséget szeretnék kérni tapasztaltabb szakiktól. Van PL: egy 11Kw-os vagy motor melyet egy grundfos frekiváltó hajt. Hogyan tudom könnyen kimérni a motorban levő tekercs zárlatot egyszerűen? Azt kell eldöntenem, hogy a frekiváltó vagy a motor rossz. Ez csak egy példa lenne, hogy létezik e valamilyen okos műszer vagy valami egyszerű mérés.
1: egy elektronika az antennáról/kábelből/műholdról jövő zagyvalékból kiválasztja és előállítja az általad megadott TV csatornát (képet és hangot), ezt az elektronikát hívják tuner-nek
2: egy másik elektronika (képernyő/projektor) megjeleníti a képet
3: egy harmadik elektronika (erősítő+hangszórók) lejátssza a hangot.
EBBŐL A HÁROMBÓL CSAK AZ ESŐNEK VAN FELTÉTLENÜL KÁBELES BEKÖTÉSRE SZÜKSÉGE a másik kettő akár vezeték nélkül is csatlakozhat az esőhöz.
Tehát ha megoldható, hogy a tuner a jelenlegi TV csatlakozónál marad és csak maga a TV legyen a túlsó falon, akkor léteznek vezeték nélküli HDMI jelátvivők (kb 70 ezer forinttól).
De lehet akár vetíteni is a képet a szemközti falra egy projektorral és akkor már csak a hangot kell megoldani, a vezeték nélküli hangszó manapság már filléres dolog.
"Azt komolyan gondolod hogy egy 200W-os transzformátort meg lehet védeni 40W-os túlterhelés ellen olvadó biztosítékkal?
Szerintem ez nettó hülyeség. Ha úgy gondolod hogy nem az, akkor fejtsd ki (szakmai érvekkel persze, ahogy azt te is elvárod mástól) hogyan csinálnád!"
Szerintem nem a trafó 200 wattját kell biztosítani, hanem a lámpa eredeti 140 wattját (7 db 20 wattos halogén), márpedig ha egy ilyen lámpába beleteszek egy 800 mA-s olvadó biztosítékot, az valószínűleg ki fog menni a 245 wattos terhelés 1 amper feletti áramától, még mielőtt leég a trafó.
Nem tudjuk a lényegi részleteket. Ha panelház akkor marad a falra felfúrt vezetékcsatorna a padló környékén, és abban körbe lehet vinni oda ahova akarod. Ugyanígy az internet és a telefonkábelt is. Ha nem akarod, hogy féloldalasan legyen vezetékcsatorna akkor teljesen körbe kell rakni és nem tűnik fel. Ha kész, akár le is lehet festeni.
Ha szőnyeges a lakás, akkor tehettek olyan szegélyt is ami direkt a szőnyeghez lett kitalálva, abban is el lehet rejteni.
Ha viszont nincs rá pénz vagy igény, és PVC padló vagy parketta, akkor a falszegélyben körberakjátok és melegragasztóval odacsipkeditek, hogy ne ugorjon el.
Ha laminált padló akkor megint ott a padlószegély ami szintén jó dugihely tud lenni.
Első körben azt is érdemes megnézni, hogy honnan/hol jön a vezeték ahhoz a csatlakozóhoz. Hátha a megcélzott falhoz közel halad el, és a fal túloldalán levő helyiség is a lakás része és ott éppen el lehet vezetni valamilyen bútor háta mögött..., ekkor akár egy-két fúrással megoldható a dolog.
Akár olyat is lehet csinálni, hogy a set top box kerül a kanapé mellé a TV-hez pedig valamilyen vezeték nélküli jelátviteli rendszeren eljuttatni a kép és hang jelet.
Ha nincs set top box, akkor is megoldható, de akkor tuneres kell belőle, ami drágább.
Ezt azért inkább csak arra az esetre ajánlom, ha a kábelezés nagyon problémásnak bizonyul, mert a kábel azért takarékosabb és biztosabb jelátviteli szempontból különösen hosszú távon, ráadásul ezeknek a kütyüknek a minőségével sem vagyok tisztában.
Üdv. Nem tudhassuk hogy miből van a fal gipszkarton ,látható disz téglaburkolat ,esetleg mintás tapéta ,netán valami egyedi antikolt festés. Ezeket láthatatlanul helyreálítani nem lehet.
Ha nem akarod szétvésetni a lakást akkor a padló és a fal talalkozásánál lévő szegélyléc alatt láthatatlanul elvihető. Ha fából van kicsavarozni nútot vágatni az aljába amive fut a kábel s vissza.
A le és fölállást kábelcsatornába., De ha gipszkartonból van az oldala a karton alá is behúzható a le és fölmenő ág.Olcsó , szép munka.
Egy újszerű,kis lakást vettünk,amit bizony nehéz úgy berendezni,hogy mindennek legyen helye.
A TV kiállás (csatlakozódugalj) a nappali egyik részén van,azonban mi pont a túlsó falra szeretnénk rakni,mert máshogyan képtelenség elhelyezni egy kanapét...
Ebben az esetben nem marad más,mint a vezetéket csúnyán végigfuttatni a lakáson?Vagy ilyen helyzetben mit szoktak csinálni,hogy lehetőleg ne ronda,méteres vezetékeket kelljen kerülgetni.
Villanyász boltban lett véve a csere izzó,úgy hogy a régi izzó meg lett mutatva.A lábtávolság alapján állítólag ebből nincs 20 w-os.Ez már mindegy.
Sajna a lámpa burkolatán meg nem volt felírva ,hogy hány vattos a trafo.Amikor leszereltem a mennyezetről persze a burkolat belső felére volt felragasztva.Gondolhatod, hogy a családból senki nem viccből terhelte túl a rendszert.
Valójában ez jellemzően nem feszültségmentes állapot, mert a nulla és a védővezetők, a leszakadt PEN hálózat, a földelőkés még a földelők környezetében a talaj is jelentősebben elmozdulhat a standard földpotenciálról. Az csak a viszonylag szimmetrikus terhelésnek és/vagy a földelések jóságának köszönhető, ha ez nem ölt komolyabb méreteket és okoz károkat, akár áramütést. A kérdéses PEN szakaszon vagy sínen, kivett biztosítékok mellett folyó áram jó eséllyel a szomszédság egy részének fázisairól illetve fogyasztóiról folyt ott el az autótelep földelésein keresztül a táppont felé.
A PEN szakadás szolgáltatói oldalon szerintem nagyobb hiba, mintha az összes fázis elmenne.
A FI relék leoldogatásának mikéntje ezzel együtt is megérne egy megfontolást, mert nekem annyira nem magától értetődő, hogy az üzemi nullavezetők felé miként folyt el akkora hibaáram a PEN-ről, ami ezt okozta.
"Kicsit azt erzem hogy kenyszeresen neked kell igazadnak lenni"
Akik kizárólag szakmai érvekkel cáfolnak engem, azok szerintem nem így érzik, persze néhány embernek nincsenek szakmai érveik, nekik csak olyasmi maradt támadási felületnek, hogy "már megint nincs rajta sapka" :)
A harmadik csoport, aki szakmailag szintén gyenge, de ravasznak hiszi magát: ők a szavaimat csűrik-csavarják-elemetgetik úgy, hogy végre elmondhassák, hogy "na ugye megmondtam, hogy hülye". Ők legalább megdolgoznak a sikerélményért, nem is sajnálom tőluk azt a néhány elírást/tévedést, ami oly nagy örömet okoz nekik.
"Miert nem egyszerubb azt mondani hogy elb@sztam,"
Nem b@sztam el semmit, egyszerűen egy kétértelmű mondatnak azt az értelmezését vettem, amely utólag tévesnek bizonyult. Ugyanazt a mondatot más is félreértette, hiszen nem csak én voltam az, aki egy időben működő/átkapcsolt (a frekiváltóról menet közben leválasztott) villanymotorok témakörét fejtegette. Ők sem b@sztak el semmit, jó dolgokat mondtak pl a frekiváltók szekszuális szokásairól, csak hát nem ez volt a konkrét feladat, mint az UTÓLAG kiderült.
"Tehát ezt a hibát, hogy javítani lehessen valahogy elő kell idézni."
Olyankor legnehezebb hibát javítani, amikor éppen abban a pillanatban semmi sem hibás és az ügyfélnek fogalma sincs, hogy hogyan tudná most előidézni azt.
Ilyenkor jól jöhet egy Sherlock Holmest is megszégyenítő kérdés-sorozat, sok esetben keresztkérdésekkel, beugratásokkal és egyéb pszichológiai trükkökkel, mert máskülönben az ügyfél nem fog megemlíteni (sőt: le fog tagadni) olyan eseményeket, amelyeknek ŐSZERINTE semmi köze nem lehet elektromos hiba kialakulásához.
"A FI relék vigan kapcsolgatnak--feszültségmentesen!"
Az utcáról bejövő, feszültség alatt lévő nullvezetőt már mások írták és a szomszédból a talajban átszivárgó kóboráramot is.
Én még hozzátennék bármilyen elektromos energiatároló akármit, ami az ingatlanon található: pl szünetmentes tápegység (akku van benne), vagy akkumulátorra kötött aksitöltő, szünetmentes (vész)világítás, stb minden ilyet húzz ki a hálózatból (vagy az aksi egyik saruját kösd le), hátha ezután lenyuxanak a FI reléket lecsapkodó kísértetek.
A további nyomozáshoz fontos lenne tudni, hogy a FI relék mindig EGYSZERRE kapcsolhatnak le, vagy hol egyik, hol másik?
Mindenesetre megvizsgálnám a föld-nulla összekötés jóságát, a föld-nulla feszültség különbséget a feszültségmentesített épület belsejében pár helyen és a földszonda jóságát (nem-e szakadt-e az összeköttetés a szondával).
"20 w-os izzók helyett 35w-osak lettek betéve.Két nap múlva a lámpa megadta magát."
Tehát valaki a családból úgy gondolta, hogy próbáljuk ki, hogy a 200 wattos trafó meddig viseli el a 245 wattos terhelést és az eredmény két nap lett.
"Ilyenkor a tarafó ég le, vagy van előtte biztosíték is és csak az megy el ?"
Ha lett volna a tafónak olvadó biztosítékja, az talán kiolvad az első másodpercben.
Ha lett volna a trafóban beépített hővédelem, az lekapcsolta volna legkésőbb egy-két óra múlva.
De a trafód nem állt le, hanem kínlódott két napig, tehát ez valószínűleg egy extraolcsó, védelem nélküli trafó volt, amelyek haláluk pillanatáig küzdenek. Szóval valószínűleg leégett szegény.
Az új trafó az elődjénél védettebb legyen hülyeség ellen és legalább 250 wattos legyen (és akkor maradhat a 7 db 35 wattos izzó).
Találkoztam családi háznál hasonló esettel, hogy a kismegszakítók lekapcsolása után se lehetett felnyomni a FI relét.
Elkezdtem egyesével lekötni az áramkörök PE, és N vezetékeit. Az egyik áramkör egy szivattyúhoz vezetett. Ez volt a bűnös. Szerintem a szomszédnál a kútban lévő orosz búvár okozhatta a hibát.
A konyhai lámpánkba ( sines 12 voltos ) 20 w-os izzók helyett 35w-osak lettek betéve.Két nap múlva a lámpa megadta magát. 7 lámpa van rajta. Trafó 200 W -os. Ilyenkor a tarafó ég le, vagy van előtte biztosíték is és csak az megy el ? Köszi.
Egyetlen főbiztosíték van? Ez a leírásodban zavaros,...
... 3x 4x stb az a szakmai zsargonban teljesen szeparált külön áramköröket, fázisokat szokott jelölni, nem szokott közös pontja- közös főbiztosítéka lenni.
NAgyon nehéz lesz egyébként látatlanban bármit is mondani, egy biztos, a hibátlan fi relé nem csap le feszültség nélkül.
Vagy mégis van feszültség, vagy mindegyik azonos korú-típusú FI elfáradt már, előfordul az is...
( hamár "autós telephely", ismerős lesz a dolog, pl egy kocsinak ismert tipushibája van, és egyikben rossz, ott áll mellette másik 5db, feltehetően abból legalább még 3ban ugyanugy rossz lesz, hacsak nem mind az 5-ben akár)
3., 4. Itt már a fentiek ismeretében könnyen lehet, hogy vakvágányon van az egész hibakeresés, és innentől meglehetős zavarba fulladhat az akció, ha valaki nem gondol rá, hogy nem feltétlenül a fázisoknál lehet csak a baj.
Ezért szoktam az akkutöltőt bekötni a N --PE közé .
Egy digit multival lehet látni merre csökken a feszültség---"közeledik a zárlati hely?"
Ennyi szívásnál ma már egyszerűbb (nagyságrenddel olcsóbb a szakértő óradíjaknál) több, külön védett áramkörre bontani, (további olcsó fi relé[k]beépítése).
Ha valamelyik FI lemegy, akkor lehet tovább határolni, gyanus dolgokat ideoda "költöztetni",...
.... ha soha többet nem megy le egyik sem, akkor is jó, mert kapásból megoldva :)
Előzetesen tájékoztatjuk Önt arról, hogy a mérőállás alapú számlakészítés során számlázási értékhatárt alkalmaz az NKM Áramszolgáltató Zrt. Amennyiben az Ön által közölt mérőállás alapján a részszámla kiszámított összege nem éri el a számlázási értékhatárt, akkor számla nem készül, de a mérőállás bejelentés ténye rögzítésre kerül. A beadott mérőállás alapján a számla összegének kiszámításáról és a számla elkészüléséről tájékoztatás jelenik meg.
Tájékoztatjuk, hogy lehetősége van arra, hogy az adott elszámolási időszakban a részszámlák minden hónapban számlázási értékhatár alkalmazása nélkül, kerüljenek kiállításra. Erre vonatkozó igényét ügyfélszolgálatai csatornáinkon jelezheti.
:) Vagyis, végre lehet minden bediktálásnál számlát is kérni, de ótómatice csak 5eFt feletti befizetésnél küldik ki. A démásznál nem lehetőségeskedtek, ha elérte az 5eFt-ot, csak akkor adtak számlát.
"Van pl egy kertes családi ház ahol évente néhányszor lecsapkod a FI relé, az ok ismeretlen."
Ez állt az eredeti felvetésben, tehát a FI leoldása időszakosan, ritkán jelentkezik. Az automaták fel, le kapcsolása önmagában ezt nem fogja megoldani.
Tehát ezt a hibát, hogy javítani lehessen valahogy elő kell idézni.
Ezt meggerezéssel célszerű megoldani, ahhoz pedig az áramkörök vezetékeit feszmentesítés után ki kell kötni, 0 kat is. Ez a lakás teljes hálózatára vonatkozik, ha már a lecsatlakoztatott fogyasztók átvizsgálva rendben vannak.
Szerencsés esetben itt kezdődik a baj, és ahogy itt már írták az sem kizárt, hogy minden OK, csak több olyan fogyasztó is bekerült a hálózatba, amiknek a még megengedett szivárgó árama egyenként rendben van, de együttesen a FI küszöbáramát már meghaladja.
( Ezek együttes működését ilyenkor egy szétválasztott áramkörrel további FI relével lehet megoldani.) Ha a fogyasztók rendben vannak, akkor bizony addig kell a hálózat vezetékeit leválasztani, még a kötöződobozokban is, "szétszedni" amíg ki nem zárható a hibás áramköri rész.
"Még egyszer írom ne haragudj a szétszedésre irtam.
Nem kell szétszedni semmit.
1. Minden kismegszakítót le Fi baszakodik akkor ő a hibás
2. Egyenként felkapcsolni mindenik kismegszakítót. Amelyiknél leold ott a baj .
3.A többit mind feljapcsolni egy lent marad az amelyiknél az fi leoldott
4. Megkeresni hol nincs áram ahol nincs ott a hibás áramkör vagy körök
Ez az egész kb 10 perc alatt megvan ."
Nem haragszom, de ez a megoldás a fenti hibajelenség kiszűréséhez nem elég, csak stabil, fázis- föld hiba esetén és ha több áramkört érint akkor azokat szét kell kötni.
Ha reagálsz valamire próbáld meg átgondolni és nem a fórumpartnert ismeretlenül minősíteni.
Zárt térben nem lehetne. Ha most beépíted, nem fognak megbüntetni. Viszont ha bármit kérnél a szolgáltatódtól bővítés stb. akkor nem teljesítenék, csak ha kirakatod.
Nagyon szépen köszönöm!
Elég új óra, meg megfelelő kapacitású, tehát remélem egy darabig nem kell hozzányúlni.
Ez a módszer csak akkor lesz megfelelő, ha az összes kismegszakító nullát is szakít.
Különben
1. Egyáltalán nem biztos, hogy a FI relé hibás, elég gyakran valahol túl szoros a nulla vezető és a védővezető vagy föld kapcsolata.
2. Talán éppen azon az áramkörön van aktuálisan elég nagy terhelés ahhoz, hogy a hálózaton esetleg egész másutt megjelenő szivárgó áram meghaladja az ÁVK érzékenységét. Eleve az sem feltételezhető, hogy lesz ilyen kismegszakító, teljesen hektikusan is alakulhat, hogy milyen kismegszakító kombinációnál old le vagy marad fenn.
3., 4. Itt már a fentiek ismeretében könnyen lehet, hogy vakvágányon van az egész hibakeresés, és innentől meglehetős zavarba fulladhat az akció, ha valaki nem gondol rá, hogy nem feltétlenül a fázisoknál lehet csak a baj.
Az a szép amikor van 30 ilyen kismegszak mindbe belehányva egy csomó fekete, helyenként 2-3 db-is, melléhányva 30-36db kék, plusz szintén melléhányva 30-36db zöldsárga is, egy gordiuszi csomóba összegyúrt rövidítéssel.
Akkor ha van mondjuk 30 kismegszakító mind szétszeded?
Nem szedném szét - a kismegszakítót sem - csak lekapcsolnám, és ha több elmenő vezeték van rá kötve azokat kötném ki egyesével a hozzátartozó 0 vezetékkel együtt, mert a 0 is zárlatba kerülhet a földdel.
Ezt a világítási áramkörökre gondoltam elsősorban, az erőátvitelnél meg előbb sorban kihúzogatnám a dugaljas fogyasztókat, a fixen bekötötteket meg kikapcsolnám.
Pl. leválasztó trafóval védett vezérlőáramkörök biztonsági láncába kötött és egyéb áramköreinél is - ahol nem volt FI relé - mindig így jártam el, mert amíg ez nem történt meg addig a földzárlat az összes áramkörön jelentkezett.
Nem, mert ha meg akarom keresni, akkor az elosztó táblán az áramköröket elkezdem csoportonként pl. kismegszakítókkal, majd egyenként kikötve leválasztani, -0 vezetőket szintén -..
"A hibakeresés a villanyszerelő gyakorlatban sokszor ott kezdődik, hogy nem tudjuk, hogy melyik az az "adott" berendezés ami hibás."
Ez így igaz, - és ez benne a szép - hacsak szemmel láthatóan nincs szénné égve az adott berendezés, vagy alkatrész.
"Van pl egy kertes családi ház ahol évente néhányszor lecsapkod a FI relé, az ok ismeretlen. Úgy nem nehéz hibát keresni, hogy a házigazda odavezet téged a harmadik kerti lámpához, hogy "ez itt a hibás berendezés, két éve nekitolattam az autóval, és elferdült, de visszarugdostam függőlegesbe, keresd meg, hogy mi hibásodott meg benne"... így nem nehéz hibát keresni :) A valóságban a tulaj nem fog egy szót sem szólni, mert eszébe sem jut, hogy annak az eseménynek bármi köze lehet a későbbi FI relé problémához. Ahhoz, hogy az ő segítsége nélkül is eljuss a kertbe és ott a harmadik lámpáig, ahhoz számos feltételezésre van szükséged, máskülönben talán soha az életben nem fogd megtalálni a hibát."
Akkor most "tételezzük fel", hogy a tulaj mégis megmutatja, hogy valamikor az egyik kerti lámpát megnyomta. Megnézem, minden rendben, nem ott van a hiba. Akkor most mi legyen, köszönjek el tőle azzal, hogy én ezt a hibát soha nem találom meg?
Nem, mert ha meg akarom keresni, akkor az elosztó táblán az áramköröket elkezdem csoportonként pl. kismegszakítókkal, majd egyenként kikötve leválasztani, amíg meg nem szűnik a hibajelenség. Ezután a megtalált hibás áramkör, ill. fogyasztó szigetelési ellenállását vizsgálva kicserélem a hibás vezetéket, berendezést, stb.
( Bár nem lakásvilágítási hálózatokkal foglalkoztam, - csak néha saját célra - de egy ilyen hibakeresést így tudok elképzelni.)
Ja, és a fórum címe: Villanyszerelés (tippek, trükkök, ezért ez is csak egy tipp volt és nem az egyetlen, megfellebbezhetetlen igazság.
Á, a hőszigeteléseket nyomja a legjobban, de ő a szuperagy passzívházban, fűtésben, és még egy csomó minden másban is.
A demószövege a legjobb: "Nem vagyok semmilyen szakember, nem értek semmihez és nem vállalok semmilyen munkát. Minden megosztott gondolatomat és ötletemet tessék profi szakemberrel leellenőriztetni. Még valami: a levelekre se szoktam válaszolni."
Kicsit azt erzem hogy kenyszeresen neked kell igazadnak lenni, barmi aron. Tetszoleges temat a vegtelensegig (amig ki nem halnak a vitapartnerek) birsz csavarni, csak hogy tied legyen az utolso szo.
Miert nem egyszerubb azt mondani hogy elb@sztam, nem kellett volna a vilagegyenletet belegondolni egy egyszeru kerdesbe...
"A hibakeresést szerintem, - a kellő szaktudást feltételezve - az adott berendezés működésének, ill. működési elvének minél teljesebb ismerete és a logikus gondolkodás gyorsítja igazán."
A hibakeresés a villanyszerelő gyakorlatban sokszor ott kezdődik, hogy nem tudjuk, hogy melyik az az "adott" berendezés ami hibás.
Van pl egy kertes családi ház ahol évente néhányszor lecsapkod a FI relé, az ok ismeretlen. Úgy nem nehéz hibát keresni, hogy a házigazda odavezet téged a harmadik kerti lámpához, hogy "ez itt a hibás berendezés, két éve nekitolattam az autóval, és elferdült, de visszarugdostam függőlegesbe, keresd meg, hogy mi hibásodott meg benne"... így nem nehéz hibát keresni :) A valóságban a tulaj nem fog egy szót sem szólni, mert eszébe sem jut, hogy annak az eseménynek bármi köze lehet a későbbi FI relé problémához. Ahhoz, hogy az ő segítsége nélkül is eljuss a kertbe és ott a harmadik lámpáig, ahhoz számos feltételezésre van szükséged, máskülönben talán soha az életben nem fogd megtalálni a hibát.
Olyat láttam nemrég, hogy egy régi kis házhoz utólag (de szintén jó régen) hozzátoldottak egy keskeny épületrészt, fürdőszoba kialakítás céljából. Ezáltal a villany fogyasztásmérő-szekrény a fürdőszobába került. Újfajta digitális fogyasztásmérő van benne, ami biztos újabb, mint a fürdőszoba. Egyfázisú 20A-es betáp van. Ilyen esetben ha fel akarják bővíttetni 32 amperesre, akkor a mérőt ki kell rakatni a külső falra? És ez mennyibe kerül a tulajnak?
Zárt térben nem lehetne. Ha most beépíted, nem fognak megbüntetni. Viszont ha bármit kérnél a szolgáltatódtól bővítés stb. akkor nem teljesítenék, csak ha kirakatod.
"A feltételezés a legtöbb hibakeresést a tízszeresére gyorsítja."
A hibakeresést szerintem, - a kellő szaktudást feltételezve - az adott berendezés működésének, ill. működési elvének minél teljesebb ismerete és a logikus gondolkodás gyorsítja igazán.
Ezt én még a "rutinból" való javításnál is fontosabbnak tartom. Ugyanakkor jó, ha a memóriánkban eltároljuk az érdekesebb, emlékezetes javítási eseményeket.
Urak, hadd kérdezzem tisztelettel, van olyan előírás, hogy villanyóra mérőszekrény nem lehet beltérben elhelyezni családi háznál?
Nézegettem az Elmü oldalát, és annyit ír, hogy "lakótérben" tilos..., de mi a lakótér?
Nálunk a jelenleg fedett, két oldalról nyitott kocsibeálló falán van kívül, amit viszont előbb-utóbb be kéne építeni, így az óra hirtelen "elzárt" helyen lenne..., de nem lakótérben, műhely, garázs, vagy nemtudommi lenne az újonnan létrejött helyiség hivatalos megnevezése.
A kérdésben kapott információk alapján kell válaszolni, vagy kérdezni kell. A kérdés köré saját szájízünk szerint épített feltételezések ilyen zsákutcába visznek. A feltételezés a gyakorlat halála.
Sajnos sokan alkalmznak tudatlanságból marhadrága inverteret/frekiváltót kizárólag azért, hogy egy motor elinduláskor ne csapja le a biztosítékot, ahelyett, hogy inkább valami egyszerű lágyindítót (vagy filléres házibarkács áramkorlátozót) alkalmaznának. Ezért amikor láthatóan egy amatőr kezd inverterrel barkácsolni, akkor gyakran ilyesmire gondolok először :)
- egy villanymotor helyett kettőt akarsz indítani ugyanzzal a frekiváltóval és egy átkapcsolóval úgy, hogy először felpörgetied az első motort a frekiváltóval, majd a fordulatszám elérése után ezt a motort rákapcsolod direktben a hálózatra, majd ezután felpörgeted a másik motort is. A két motort NEM EGYSZERRE akarod a frekiváltóval felpörgetni, hanem egymás után."
Ne haragudj, de nem jól értelmezted. Nem lágyindítás volt a cél, sőt lehet, hogy a felfutási rámpát sem akarja paraméterezni. Két gép időben megosztott használatáról volt szó, ahol a mechanikai sebességváltás helyet, mindig a kívánt, kiválasztott fordulattal folyamatosan akarta a kiválasztott gépet üzemeltetni.
"...eközben meg előírják a motor mellé szerelt szerviz kapcsolót, amivel minden további nélkül meg lehet szakítani a forgó motor áramkörét."
Sőt csillagba kapcsolt motort kezdi el hajtani a frekiváltó, majd a motor felgyorsulása után deltában megy tovább, miközben a frekiváltó kiiktatásra kerül és a motor megy tovább a hálózatról, kb úgy mint egy lgyindítós rendszernél.
Ezeket a műveleteket időrelékkel vezérelt MK-k végzik. A szerviz, lassú menetnél viszont a frekiváltó már folyamatosan működik.
A gyakorlatban olyan megoldás is létezik, hogy szervizhajtásra 8- 10 Hz fix fordulat is választva van, amit a szerelőakna fedél kinyitásakor egy VÁK aktivál.
Ez üzem közben a normál sebességgel hajtott motor(ok) azonnali leállítását jelenti, ráadásul úgy, hogy a frekiváltó szabadon fut a kikapcsoláskor, elmarad a lefutási rámpa működése is, hiszen szerviz üzemben - a szakaszos mozgatás miatt - annak már nem kell, nem szabad működni.
Korábban egy ilyen gépnél még ARC hajtással ( lágyindítás + örvényáramú, egyenáramú lassítás-fékezés ) ment a fenti 2x 55 kW- os ikermotoros gép, ott pl. egy kisebb teljesítményű DIETZ frekiváltóval ment a szervizhajtás csak az egyik motorral.
Ennél a rendszernél volt olyan megoldás, mint a kérdezőé hogy 4 gépet 2 frekiváltóval lehetett hajtani választó kapcsolással, spórolásilag.
Csillag/delta kapcsolást külön rácsatlakoztatható szervizhajtó kis motornál láttam egy másik gépnél, ahol a 2x 38 kW-os fő hajtómotorokat egy Westinghouse légyindító gyorsította fel.
"Bocsi, de ha megnézed a 83119-es hsz-emet, abban azzal kezdtem, hogy "persze nem egyszerre""
Abból a bejegyzésből a következő derült ki:
- motor lágyindításra frekiváltót használsz
- egy villanymotor helyett kettőt akarsz indítani ugyanzzal a frekiváltóval és egy átkapcsolóval úgy, hogy először felpörgetied az első motort a frekiváltóval, majd a fordulatszám elérése után ezt a motort rákapcsolod direktben a hálózatra, majd ezután felpörgeted a másik motort is. A két motort NEM EGYSZERRE akarod a frekiváltóval felpörgetni, hanem egymás után.
ENNEK a problémának a megoldásán dolgoztunk neked, mert azt az apróságot elfelejtetted közölni, hogy a két motorra NEM EGY IDŐBEN van szükség
A wago pont erre való. Annyi kell belőle, ahány ér megy a kábelben a foglalatokhoz (vagy kettő, vagy három a földeléssel együtt). A három foglalathoz menő vezetéket szín szerint egy-egy ilyen kötőelembe kell berakni (fekete a feketéhez, kék a kékhez, zöld-sárga a zöld-sárgához), és mindegyik mellé bekötsz egyet a konnektor felől jövő vezetékből is.
Mivel szinte biztos, hogy a foglalatokhoz menő vezetékek is sodrottak, érvéghüvely sem ártana a végükre a biztosabb kötéshez.
Nincsenek dugók a lámpák végén, szóval semmiképpen nem szeretnék ilyesmi megoldást. Ebből adódóan minél kisebb, elrejthetőbb, kompaktabb megoldás érdekel! Azért köszönöm a választ!
Bocsi, de ha megnézed a 83119-es hsz-emet, abban azzal kezdtem, hogy "persze nem egyszerre"...és utána még írtam egy kiegészítést, hogy valami átkapcsolóval gondoltam...
De azért még egyszer köszi, hogy azt a sok "gigát" rám áldoztátok...:):):)...
Nos, csak vezetékről van szó, nincs dugvilla. Illetve olyasmit szeretnék, ahol a három lámpakábel befut az ötös rugós wago-ba és abból már csak egy kábel jöjjön ki, ami majd a legvégén dugvillával megy be a konektorba. Ez kivitelezhető? Úgy értem, hogy az ötös wago-ba be lehet úgy kötni a lámpákat, hogy az majd egy kábellel (mint egy elosztó esetében) menjen a 230ba. Értem itt azt, hogy a kötés típusa nyilván számít. Ezt a wago menedzseli?
Teljesen jogos a "feltételezés"...vagy esztergál, vagy fúr...(kivéve, ha az esztergával fúrok)...:):):)...
Egyébként ez a Jaskawa, amit sikerült vennem, gondolom egy régebbi típus, ez még nem vektor vezérelt...
Szerencsére megvan az eredeti könyve is és ami talán még fontosabb, megvan az is, aki majd be tudja programozni a motorhoz...DD...én sajnos nem sokra mennék vele...:)...
Köszi az értékest...de egyszerre úgysem ment volna a kettő. Nem is bírta volna, mert ez a Japán frekiváltó, csak 750W-ot tud. Egyenlőre nincs rá időm, hogy az esztergával összeépítsem a Jaskawát, de nagyon kíváncsi vagyok már, hogy milyen lesz. Régebben valaki már csinált ilyet és azt mondta, hogy "ég és föld" a különbség.
Azt meg azért már tudom, hogy az egyfázisú 230-ból csinált 3x230V-al, (pláne, ha leviszem a fordulatot) nem lesz olyan erős a motor, mint az eleve 400V-al.
De így is le van a (csillag-delta) átkötéssel "butítva" az 550W-os motor nem? Akkor talán gyengébb nem lesz, ha "visszakapja" a 3-fázist.
A freki váltót eredetileg a kis "ruszki" esztergához vettem, mert nagyon macerás az ékszíjakkal "bíbelődni"...
Annak gyárilag is 3-fázisú az 550W-os motorja és úgy mondtátok, amikor annak idején megkérdeztem, hogy sokkal jobb lesz és így lehet majd fordulatszám szabályzásra is használni. Eddig ugyanis 230V-al használtam.
A fúrógép vásárlás egy új "projekt" lenne, a 20-éve használt (350W-os) "kici-kis" kínai helyett.
Igaz ez is kínai-német (Güde) de ennek 600W-os a motorja, kicsit nagyobb, erősebb, forog jobbra balra, de ez is 3-fázisú, mint az eszterga és ékszíjas.
Ezért gondoltam, hogy a 750W-os freki váltóval, csak átkapcsolom a "delejt"az esztergáról és mehet a fúrógép is.
Ez azért is lett volna jó, (ha működik) mert így a fordulatszám szabályzás a fúrógépnél is megoldható lett volna és nem kell az ékszíjakkal variálni.
De közben kiderült, hogy van ez a típus, 500W-os 230-as motorral is "Varióban"...ezzel elektronikusan lehet a fordulatszámot változtatni, úgyhogy megoldódott a probléma. Igaz ez drágább, de az egyéb paraméterei viszont kicsit jobbak és így a nyomaték is megmarad.
A kérdés, hogy mi van a foglalatokból induló kábel végén? Ha eredetileg semmi, akkor egyszerűbb a dolog. Ha gyárilag dugvilla, akkor azt le lehet szerelni (vagy sokkal valószínűbb, hogy vágni). Így már egyszerűen be lehet kötni egy sima kötődobozba (pl. ilyenbe: elágazódoboz), a dobozt előzetesen persze a helyére rögzítve a karnison túl. A vezetékvégeket a kötődobozban ötös rugós wago-k segítségével lehet összekötni.
"Persze megenged rövid idejő 120-160%-os túlterhelést. De alapvetően a névleges nyomatékot nem tudja tartósan meghaladni, az a motor leégésével járna."
Emelő berendezéseknél induláskor muszáj ezt megengedni, hiszen még fog a fékberendezés, amikor a szabályzó már dolgozik. Ha kicsit késik a féknyitás, akkor már motorzárlattal kiáll, mert ez már több neki, mint egy túlterhelés. SCHNEIDER -ek ezt valahogy nem szeretik.
"Azért a régebbi frekiváltók nagyon nem szerették ha kivették alóluk a motort menet közben."
Inkább az üzemközbeni betáp átkapcsolásokat nem szeretik a - maiak sem - , miközben rajtuk van még a terhelés.
Nagyobb gépi berendezéseknél meg előírás a motor(ok) előtt dupla váltó védő mágneskapcsolókat beépíteni, miközben ezt néhány gyártó ellenzi.
" Akár a végfok is elszállt néha."
Volt "szerencsém" látni 250 kW os KEB nél az egyik tenyérnyi IGBT-t szétrobbanni, burkolatot lerepülni pedig nem kapcsolgatták ki nem derült ki, hogy mi nyírta ki. SIEMENS ek sem bírták jól az átkapcsolgatást, REVCON is kimúlt ettől, de még DANFOS is.
Én úgy gondolom hogy frekvenciaváltókról nem lehet általánosan beszélni,mindig konkrét készülékről lehet csak konkrét vélemény.
Van ami ha lekötöm az egyik kimeneti fázist,nem is érdekli,megy tovább. A másik tönkremegy mert laza volt az egyik saru a kapocsdekniben.
A megfelelő programozás általában elképzelhetetlen gépkönyv nélkül. Szívtam nem egyszer hogy cserélni kellett másik típusra,de a gyári beállítás negatív logikára volt állítva a logikai bemenete.
A gépkönyvben láttam hol tudom átállítani,de az a paraméter tiltva volt ami úgy aktiválódott ha valami 600-dik paraméterben a 0 helyett 1-et írtam be. Mire rájöttem......... :-/
Na végre szépen tömören összefoglalva az, amit a frekvenciaváltóval való üzemről tudni kell.Annyit tennék hozzá hogy a párhuzamos üzemnél a különböző tulajdonságú motorok érdekes jelenségeket produkálhatnak.
De a kérdezőnél feltételezzük hogy vagy esztergál,vagy fúr a fúrógéppel.
Érdeklődni szeretnék az alábbi helyzet megoldására van-e eszköz, ha igen hogyan hívják, illetve ha van jobb ötlet a megoldásra, azt is szívesen fogadom.
Helyzet:
Adott 3 db fogyasztó (ikeás dizájnégő + foglalat kábellel) ami majdan belógna egy íróasztal fölé kampókkal a plafonról. a kábelek a plafonon kifutnának a falig, ahol a függönykarnisba fúrt lyukakon át egy hármas elosztó dobozba csatlakozna közvetlenül mind a három kábel, melyből majd egy kábel futna le a falon és a végén be egy dugaljba, vagy elosztóba. A kérdés az, hogy létezik-e ilyen hármas elosztó doboz, mely egy biztonságos zárt rendszer lenne és nem nagyobb kb 5*10 cm-nél. Hagyományos hármas elosztót nem szeretnék, túl nagy, illetve vésni sem ér a falat! :)
Remélem sikerült érthetően felvázolni a problémát!
"Igen, ez így van, ha "sima" vezérlés van nyomaték, ill. fordulatszám visszajelzés nélkül."
Minden esetben így van, vektoros szabályzásnál is. Az csak a motor névleges nyomatékát képes produkálni.
Persze megenged rövid idejő 120-160%-os túlterhelést. De alapvetően a névleges nyomatékot nem tudja tartósan meghaladni, az a motor leégésével járna.
"Ilyen, vektorszabályzott hajtásnál, már nem jó, ha a két különböző paraméterű motort akarjuk felváltva, vagy egyszerre hajtani."
Igen az ilyen üzemnek is megvannak a maga szabályai.
A különböző motorok felváltva történő üzemeltetése paraméterkészlet váltással oldható meg. Sok frekvenciaváltó erre a lehetőségre fel van készítve. Persze a vezérlést és beállítást ez nyilván bonyolítja.
Aki egy kersztváltó kapcsolót ki tud cserélni, az még nem biztos hogy"jó" villanyszerelő .Nem beszélve a biztonság-technikájárol. Veszélyes"sport".Ezt sem lehet tökéletesen megtanulni.
"Frekvenciaváltónál viszont a nyomaték azonos így a névleges fordulat alatt a tengelyteljesítmény kisebb lesz."
Igen, ez így van, ha "sima" vezérlés van nyomaték, ill. fordulatszám visszajelzés nélkül.
Ha vektor szabályzás van akkor a motorra jutó feszültség és áram nagyságából egy belső processzorral létrejön egy számított nyomaték figyelés, amit a szabályozó pillanatról, pillanatra értékel és az szerint próbálja a nyomatékot tartani.
Ehhez persze mindig az adott motor paramétereit pontosan meg kell adni.
Ilyen, vektorszabályzott hajtásnál, már nem jó, ha a két különböző paraméterű motort akarjuk felváltva, vagy egyszerre hajtani.
Normál vezérlésnél erre nem kell annyira figyelni.
"Annyit hozzátennék, hogy a meggerezgetésnél azért vigyázni kell, mert ha elektronikus eszközök is vannak a mért körben (pl. frekvenciaváltó, lágyindító, stb) azt csak bizonyos szabályok mellett szabad mérni mert a megger tönkre teheti."
Persze, ezeket az áramköröket le szoktuk választani.
Egyébként is jobb csak részáramköröket szakaszonként megcsapatni, mert különben a zárlat mindenütt jelentkezik.
Előfordult már az is, hogy a többszöri meggerezéssel sikerült a kezdeti zárlatot "szétcsapatni", de az utána később úgyis újra jelentkezett.
Annyit hozzátennék, hogy a meggerezgetésnél azért vigyázni kell, mert ha elektronikus eszközök is vannak a mért körben (pl. frekvenciaváltó, lágyindító, stb) azt csak bizonyos szabályok mellett szabad mérni mert a megger tönkre teheti.
Az egyik legkártékonyabb dolog a féligazság. Épp ilyeneket irkálsz!
Természetesen vezérlési oldalról vagy odafigyeléssel megoldható, hogy amikor a frekvenciaváltó nem 0Hz-en van, akkor ne történjen átkapcsolás, vagy ha megtörténik akkor a frekvenciaváltó leálljon.
De katasztrófa akkor sem történik ha "menet közben" van átkapcsolás, legfeljebb lesz egy túláram hiba.
"hanem csak lágyindítást végez (MINDIG a maximális fordulatszámig), akkor át lehet kapcsolni,"
Nem tudom miért írtad ezt ráadásul így kiemelve hogy mindig a maximális fordulatszámig. Kifejtenéd ezt részletesen?
Lehet két gépet működtetni ha a teljesítménye nem haladja meg a frekvenciaváltóét.
Akár egyszerre is lehet a kettőt működtetni ha a két motor összteljesítménye nem haladja meg a frekvenciaváltóét.
Ebben az esetben a motor védelméről külön kell gondoskodni, értelemszerűen a frekvenciaváltó a motorvédelmet ilyen esetben nem tudja ellátni csak egy motornál.
Ha külön szeretnéd, akkor az átkapcsolást/átváltást megoldhatod dugvillával is, vagy motorválasztó kapcsolóval (van ilyen a Ganz KK sorozatban is) esetleg mágneskapcsolóval.
Azt tudni érdemes, hogy a mechanikus áttételt a frekvenciaváltós hajtás nem helyettesíti teljes értékűen, mivel mechanikus sebességváltásnál a tengely teljesítmény közel azonos lesz, azaz fele sebességnél a nyomaték megduplázódik.
Frekvenciaváltónál viszont a nyomaték azonos így a névleges fordulat alatt a tengelyteljesítmény kisebb lesz.
A villanyszerelönek, különösen a FI relék világában sokkal fontosabb eszköze a megger (vagy egyéb szigetelésmérő készülék) mint a multiméter. Az se baj ha van, de egy probalápával 24 volttol 400voltig kilehet mutatni a feszültséget. Persze ha fontos a pontos érték,akkor a probalámpa kevés, de akkor sem szerencsés a nagyérzékenységü müszer.
"Egy darab frekiváltóról lehetséges két gépet működtetni?
Persze nem egyszerre...a motorok majdnem egyformák. 550W-os, egy kis ruszki Univerzal-3 eszterga és egy 600W-os fúrógépet vennék, ha lehetséges így külön külön. Egy Jaskawám van, ami ezt a teljesítményt viszi."
Persze, hogy lehet vagy mechanikus váltókapcsolóval, vagy két db.reteszelt mágneskapcsolóval választhatod meg az éppen használni kívánt gépet.
"Egy darab frekiváltóról lehetséges két gépet működtetni?"
Ha a frekiváltó fordulatszámot szabályoz, akkor nem, mert az átkapcsolás pillanatában a motor a maximális fordulatra ugrik.
Ha a frekiváltó nem fordulatszámot szabályoz, hanem csak lágyindítást végez (MINDIG a maximális fordulatszámig), akkor át lehet kapcsolni, de miért vásároltál egy rohadt drága frekiváltót egy filléres lágyindító megoldás helyett?
"Amit kinéztem, az egy 4600W-os darab. Azért ez,mert 4-laposban ez volt a legkisebb, mert a többi mind 6,8-7,2kW-os. Azokat mellesleg kinek gyártják? Ennyi áram csak Pakson van."
A 2,5-es vezetékeden max 20 ampert szabad vinni, ami véletlenül pont 4600 watt.
Pakson kívül százezernyi lakásban rendelkezésre áll (az ingyenes) 32 amper, ami 7,3 kW, de egyáltalán nem ritka a 10 kW feletti ellátottságú lakás sem.
"Anno nem spóroltunk, bent van 2km vezeték, és vagy 30 automata,"
Az ebből a 30-ból 20 felesleges automata helyett inkább egy picivel vastagabb csövekre kellett volna költeni. Vagy gondolni egy esetleges jövőbeli elektromos tűzhelyre.
"csak erre az egy fogyasztási helyre nem készültünk"
"étezik olyan, hogy túl sok éjszakai áram van és túl kevés nappali?"
Olyan nem létezik, hogy túl sok az éjszakai áram. Olyan viszont létezhet, hogy túl kevés a nappali áram.
"Emiatt át kell kötni ami jó sok pénz különben nem bírja a rendszer a gépeket. Ez pontosan mit jelent?"
Sajnos a bejegyzésedből nem derül ki, hogy mi a konkrét probléma: túl kevés a konnektor a lakásban, vagy túl kevés áramot tud szolgáltatni a villanyóra, vagy nem mehet egyszerre a mosógép és a villanytűzhely?
Ha duplázni szeretnéd a villanyóra amperjét és a konnektorok számát is, az valóban sokba fog kerülni.
"A megger még anno velem jött nyugdijba, azóta is szolgál, bár ritkán kell de akkor nagyon hasznos eszköz. Nagyon kell vigyázni rá mert a mechanikai hatásokra nagyon érzékeny.Én meg egyre ügyetlenebb vagyok,ezért gondoltam valami hasonló tudásÚ olcsó müszerre."
( Én is szívesen magammal hoztam volna, ha közben egy kolléga nem ejti le és nem töri össze.-:) )
Nemrég vettem talán vaterán egy új digitálisat kb. 10 000 ért, de szerintem Te is megtudod rendelni, egyenes úton Kínából és akkor még olcsóbb. A típusa: BM 500 A
"Létezik-e a meggeren kivül méretben és árban hasonló kézi müszer. Régi álmom, talán az elektronikus eszköz kevésbé kényes lehet a mechanikusnál. Legfeljebb elemröl müködik."
Tudom, hogy létezik, most már ilyen van nekem is.
Az ISOLEKA induktorost évtizedekig használtam a cégnél, mert ott az volt, néha meg is kellett javítanom.
Szerettem vele dolgozni és sajnáltam amikor végleg tönkrement
A megger még anno velem jött nyugdijba, azóta is szolgál, bár ritkán kell de akkor nagyon hasznos eszköz. Nagyon kell vigyázni rá mert a mechanikai hatásokra nagyon érzékeny.Én meg egyre ügyetlenebb vagyok,ezért gondoltam valami hasonló tudásÚ olcsó müszerre.
Bocs hogy itt belekotyogok, csak egy prozai kérdés. Létezik-e a meggeren kivül méretben és árban hasonló kézi müszer. Régi álmom, talán az elektronikus eszköz kevésbé kényes lehet a mechanikusnál. Legfeljebb elemröl müködik.
"Van egy Gorenje típusú légkeveréses sütőm, mely a légkevererés bekapcsolásával idönként leveri a központi FI-relét. (Normál müködésnél nincs probléma) A bekapcsolástól eltelt idő nem állandó, random időpontokba veri le. A kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a sűtő hibás? 2. A földelés nincs jól kialakítva? (Műszeres Ohm mérés nem mutat semmilyen kapcsolatot a nulla és a föld vezeték között)? 3. Találkozott-e már bárki hasonló problémával?"
Lehetséges, hogy a légkeverés ventilátor áramkör, ill. a ventilátor szigetelési ellenállása romlott le a meleg, gőzös közegben.
Ohm méréssel esetleg kohmos méréshatárokon próbálj mérni.
Az igazi megoldás a szigetelési ellenállás mérése ehhez való műszerrel, pl. meggerrel.
Sziasztok! Laikusként kérdeznék. A lakásunkban be van kötve éjszakai áram. A lakásban pont egyik konektorban van. Létezik olyan, hogy túl sok éjszakai áram van és túl kevés nappali? Valami ilyesmit mondott a villanyszerelő. Emiatt át kell kötni ami jó sok pénz különben nem bírja a rendszer a gépeket.
Az a gondom, hogy a jelenlegi elég szar gáz főzőlapot, és a halott villanysütőt (fagor rulez) szeretnénk lecserélni, és ha már csere, arra gondoltunk, hogy érdemes lenne egy indukciós főzőlapot venni. Amit kinéztem, az egy 4600W-os darab. Azért ez,mert 4-laposban ez volt a legkisebb, mert a többi mind 6,8-7,2kW-os. Azokat mellesleg kinek gyártják? Ennyi áram csak Pakson van. Mindegy.
Szóval a gondom az, hogy építésnél nem igazán gondolkodtunk ilyesmiben, és az ott lévő 1,5-es, és 2,5-es 3-3 vezeték (egyik a villanysütőnek, másik a gáz gyújtásra) teljesen alkalmatlan erre, úgyhogy új vezetékek kellenének. Pontosan nem látom, hogy milyen cső van bent, de elég vékonykának tűnik, talán 11-es, vagy 13-as, így mivel a vésést a csempe miatt kihagynám olyan vezeték kéne, ami belefér. Így felejtős lenne egy vezetékről ellátni mindkét (sütő+főzőlap) ellátni. Nem is lenne egészséges. Így arra gondoltam, a sütőnek, ha már esetleg nem fér el a csőben 3x2,5-es mtk-val a konyhabútor mögött a földön kb 4 méter hosszan elvinnék a mosogatótól áramot, mert oda van egy nem használt külön ák kiépítve egy soha be nem szerelt átfolyós vízmelegítőnek 2,5-es vezetékkel. Ha jól tévedek ennek a, kb max 2,5kW-nak ez elég.
Így csak a főzőlapnak kéne új vezetéket behúzni. A kérdésem az, hogy mekkora vezetékkel kéne ezt megtenni? Elég a 4-es, vagy inkább 6-os? Illetve, hogy ez elfér-e az említett csőben? Ha jól emlékszem egyenes szakaszok vannak benne, kanyar csak a dobozoknál, illetve arrébb a gerincnél van egy kanyar, de ott már négy 16-os cső van, igaz több vezetékkel. Anno nem spóroltunk, bent van 2km vezeték, és vagy 30 automata, csak erre az egy fogyasztási helyre nem készültünk. Igaz, a franc se gondolta, hogy a kiépített gáz helyett egyszer villanyost akarunk. Igaz, akkor még nem nagyon volt indukciós lap.
Pályaválasztás előtte állok! A segítségeteket kérném!
2 szakirányban gondolkozom: Erősáramú elektrotechnikus vagy Automatikai technikus.
Tudnátok róluk véleményt írni ? Főként a szakmában dolgozók véleménye érdekelne. Melyik lenne a hasznosabb?Erősáramon is tanítanak PLC programozást? Úgy láttam az álláskereső portálokon hogy az nagyon felkapott.
Szeretnék egy kis segítségét kérni. Van egy Gorenje típusú légkeveréses sütőm, mely a légkevererés bekapcsolásával idönként leveri a központi FI-relét. (Normál müködésnél nincs probléma) A bekapcsolástól eltelt idő nem állandó, random időpontokba veri le. A kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a sűtő hibás? 2. A földelés nincs jól kialakítva? (Műszeres Ohm mérés nem mutat semmilyen kapcsolatot a nulla és a föld vezeték között)? 3. Találkozott-e már bárki hasonló problémával?
Egy darab frekiváltóról lehetséges két gépet működtetni?
Persze nem egyszerre...a motorok majdnem egyformák. 550W-os, egy kis ruszki Univerzal-3 eszterga és egy 600W-os fúrógépet vennék, ha lehetséges így külön külön. Egy Jaskawám van, ami ezt a teljesítményt viszi.
Ha ez így lett jó, ahogy írtad, akkor a foglalatban 40.51 es 3 + 2 lábú egy váltó érintkezős relének kell lennie, a fotódon viszont 40.52 es jelzésű két váltóérintkezős 6 + 2 lábú relé volt a foglalatban.
A fal gondolom tiszta. Megvan az a roppant előnye, hogy később bármit bárhová át lehet varázsolni, míg ha a plafonon-padlóban viszed ami kombinálva van fűtéscsővel is, érhetnek majd meglepetések és könnyen meg lehetsz lőve. (vagy az új tulaj)
Új építésű padló- és mennyezetfűtéses házban hogy szokás becsövezni a dugaljakat és a kapcsolókat. Egyszerűen bevésve végig a falakba vagy a a szerelőbetonra kerülő nikecell bevágva?
Sonoffnak van egy kisfeszültségű doboza, ott a relé nyitó/záró érintkezői mástól függetlenül ki vannak vezetve. Egyszerűbb bekötnöd, kevesebb macera az egész.
Ismer-e valaki olyan feszültségmérőt, ami az éppen mért feszültséget hanggal jelzi, mégpedig a hang magasságával?
A lényeg, hogy feszültség mérésekor ne kelljen ránézni a kijelzőre, mert felhangzó a hang magasságából is sejteni lehet az értéket.
Ez már régen "felteláltam", barkácsoltam is egy ilyet magamnak, de az egyrészt ronda, másrészt csak ezt az egyet tudja és nem akarok minden egyes célra egy-egy külön ketyerét cipelni magammal.
Ha mindezt kompromisszumok nélkül, bármikor egyszerre (ugyanabban a pillanatban) használni szeretnéd, ahhoz kb 50 amperre van szükség. Minél kevesebb áramot igényelsz, annál gyakrabban kell majd matekoznod, hogy mit mivel nem szabad egy időben használni. Ha nagyon türelmes (és nagyon jó matekos ;) mindenki a családban, akkor akár elég lehet akár 16 amper is.
A 32 amper elfogadható kompromisszumnak tűnik, de család hozzáállása fogja megmondani, hogy a való életben elég lesz-e. Van olyan háziasszony, aki ragaszkodik ahhoz, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor egyidőben mennie kell két főzőlapnak, a sütőnek és a mikrónak, ilyenkor elég bekapcsolni egy kisebb villanborotvát és máris kevés lehet a 32 amper :)
Üdv! Nekem olyan kérdésem lenne hogy mekkor Amper lenne elég egy lakásba ahol villanysütő, kerámiás főzőlap, 1 hűtő, mikró, 3 számítógép, 1 tv van. Természetesen csak kb. lenne jó tudni hogy bejövő 16 A vagy 20 A kell e hozzá. Köszönet a válaszokért.
"Lehet, hogy 3 fázisú használatra való a 6 lábas biztonsági kapcsoló, amit gyárilag beletettek? Sejtésem szerint felesleges a védőföldet megszakítani."
Sőt, én inkább átkötném, mert kontakthiba esetén nem lesz meg a védőföldelés!
Ha a földet kapcsoló kontaktus még jó, akkor azt is lehet használni a valamelyik kontakthibás másik helyett.
A védőföldet meg kösd rá fixen a gép földelő kapcsára.
A kapcsoló érintkezők átmeneti ellenállását mérd meg. Egyébként, ha a kapcsoló szétszedhető különösebb roncsolás nélkül, akkor ki lehet még tisztítani, az esetleg beégett érintkezőket polírpapírral meg lehet csiszolni. Ha nincs beégés kontaki spray is segít, lehet, hogy már úgy is, ha szétszedés nélkül be lehet azt juttatni.
Úgy, hogy anyázni fogod aki kitalálta. Vagy kihúzni nem fogod, mert a kis lapos euro csatlakozók végén a fém-rész szépen beakad abba a nyamvadék retesznyelvbe és tépheted az egészet.
Legrand cariva duplás sima ügy, hosszabbítót meg csinálni kell, ehhez olyan 6-os elosztó kell ami normális, 1 bekötése van, s nem kell belül mindent idiótán továbbkötözgetni, hozzá 1,5-ös madzag a szükséges hosszban, és olyan dugvilla ami szintén normális, célnak megfelelőt (egyenes, kapcsolós, lapos, gumi, stb) Használatra kell készíteni, ennyi a titok.
Tönkrement a Bosch PTS10-es asztali körfűrészem biztonsági kapcsolója. Lehet, hogy telement porral (mert valahogy erre annyira nem gondoltak a gyárban).
A kapcsoló 6 pólusú benne. Nem csak a fázist és a nullát szakítja meg, hanem a védőföldet is.
Tudja valaki, hogy ebben mi a ráció?
Ennek figyelembe vétele megbonyolítja a cserekapcsoló beszerzését.
Azt, hogy megmarad-e vagy visszarakom a korábbi ledeset.
Egyszer úgyis csinálok ide az asztal fölé egy olyan szórt fényű világítást ami hosszú fénycső, de állítható magassággal szem és monitorellenzővel. 2700 és 4000-es csővel bónuszként még a plafonra is felvilágít.
Kicserélve a cső és működik úgy ahogy kell. Szinte biztos, hogy a kjavított kontakthiba már tönkrevágta az előző csövet, azért pislogott. Ennek viszont jó kontakt jutott. Meglássuk... viszont vagy az arcomba világít, vagy a monitorra, ha meg felemelem, alig 400 lux jut az asztallapra. :) Van még mit javítani a búráján.
Meg aztán még mindig támogatok összevissza, és amikor jön a portás, hogy "megjöttek a laptopok, le kellene pakolni gyorsan", akkor az nem vicc és nem csak kiosztani kell, hanem intézni a szervízt és mindent is. Előző szállítmányt futtában lefényképeztem (bár 1-2 dobozal átvertek belőle, de arányaiban pont nem számít), ez volt kis híján plafonig rakva:
Aztán mikor azt mondom, hogy nem darabra, hanem palettára / szállítmányra értelmezzük a mennyiséget, akkor az tényleg úgy van ám, csak folyton azt hiszik, hogy nagyot mondok (:-
Ha jót akarsz magadnak. a gyerekzárasat nagy ívben elkerülöd. A gyerek úgyis megoldja, ha bele akar nyúlni, viszont magadat kellően meg tudod szivatni.
Ég a tűz a kályhákban csak kint van hideg . És hiába van porszívó horonymaràsnál ki kell nyitni ajtót ab!akot
Egyik kezembe hidegvágó másikban kalapács horonyvágatok között amig vésem a vakolatot nincs még egy kezem porszívócsövet tartani s amíg a törmelék leér a földre addig ....
5 méter után már nem látsz ha ki nem nyítassz valamit. Jó volna talán meglocsolni meszelővel gyengén de akkor sáros trutymó lessz s szétkenődik mindenen.
Hogy nem mentem papnak inkább...csak illogatnám a misebort...
Az egyik gyerekvédelemmel van ellátva, a másik meg nem :).
A gyerekvédelmesbe csak akkor tudod beledugni a dugvillát, ha pontosan egyszerre megy (nem ferdén) mindkét érintkező tüske. Tehát a gyerek, egy valamivel nem tud belenyúlni. Villával is csak akkor, ha a középső fogakat kireszeli a két szélsőt meg pont egyszerre nyomja bele :). Megjegyzem, lesz amikor te sem fogod tudni beledugni a dugvillát.
nézegettem konnektorokat, és például a legrand Niloé 2P+F csatlakozóaljzatnál látok olyat ami gyermekvédelemmel és anélkül van ellátva. valaki segítene, hogy mi a kettő között a különbség?
"a gyártó előírásainak megfelelően időnként működtettük."
Ezt már mondták nekem valahol,
aztán megkérdeztem, hogy tudomásuk szerint mi a gyári előírás és szétröhögtem az agyam: a cégnél egy nagyeszű laikus újraértelmezte a gyári ajánlást (mert ő okosabb a szakembereknél :)
"A fórum esze meg nem ír ekkora baromságot, hogy a fojtóban a hővédelem miatt villog a cső."
Emlékeztetőül: a lámpa könnyedén bekapcsolódik, majd világít kb fél percig, ezután elsötétül néhány másodpercre, majd újra kigyullad fél percre és ezt csinálja folyamatosan.
Erre ennek a hülye fórumeszének a tippje az volt, hogy valószínűleg a fojtóban lévő hővédelem okozza a dolgot.
Gúnyos megjegyzésed alapján neked van ennél jobb ötleted is annál, mit amit ez a hülye mond. Nosza, halljuk az ötleted, hogy szerinted mi csinálhatja ezeket a kb fél percenkénti kialvásokat.
Vagy a te csak kötözködni jársz ide, hasznos hozzászólás nem volt tervbe véve? :)
"Ok, de most a lámpa-téma a téma, csak analógiának hoztam fel, ne térítsük ki a szálat."
Jó, legyen igazad, bár nem én éltem a hasonlattal, csak nekem is eszembe jutott, hogy jártam az EPSON nal.
Az egybeépített starter annyira nem hátrány, mivel a csövek sem örök életűek és a kis méret, helyigény miatt előnyös ez, hiszen nem kell külön gyújtófoglalattal, így további kontakthiba lehetőséggel bonyolítani az áramkört.
( Valamikor volt olyan kompakt fénycsövem, OSRAM aminek a foglalatába volt beépítve a fojtó is, azt mondjuk sajnáltam amikor kompletten ki kellett dobni.
Erre jobb megoldás volt a TUNDSRAM E 27 es menetes többször használatos kombinált foglalata, aminek csak annyi volt a hátránya, hogy a teljes méretet meghosszabbította.)
"Félpercenként kialszik egy kicsit majd visszakapcsol. A fojtó gyári dobozolásban van, azt is át fogom előbb nézni."
Új kompakt csővel már nem szabadna így "működni".
Ha új csővel is ez megy akkor egy melegedésre kialakuló kontakthiba is lehet a fojtónál, foglalatnál, kötéseknél.
Leginkább a beépített elöregedett gyújtó patron okoz ilyen hibát.
( A mozgólépcsők belépőtér világításánál sok SD 7 es kompakt fénycsövet cseréltem, legtöbb esetben csak a cső elöregedése, beégése okozta ezt a jelenséget. Volt est rá, hogy gyárilag 20 wattos előtétet építettek be 7 wattos csőhöz, így nem csoda, hogy a csövek hamar tönkrementek.
A cső nyakánál szürkés, feketés gyűrű alakban látható elszíneződés utal a fénycső beégésre.)
"Köszi! Olyan ez mint a hp tintapatron. Fejjel együtt a fúvóka."
Azt talán nem véletlenül találták ki. Nekünk az első komolyabb tintasugaras EPSON nyomtatónk hamar tönkrement, mert a fixen beépített fúvókák egy idő után beszáradtak.
Nem tudom, hogy mennyire hideg az a hideg abban a házban, de igen sok villanyszerelési anyagnál a gyártó egyértelműen TILTJA a szerelést bizonyos hőmérséklet alatt (a hidegben rideggé váló anyagok törése mozgatástól, a szigetelés megrepedése, stb).
Ha nem ismered ezeket az gyártói hőmérséklet-értékeket, nézz utána szerintem. Nehogy most elvárják, hogy fagyban dolgozz, majd pár múlva beperelnek, hogy a te hibád miatt lett baleset.
"Pont a legolcsóbbról írod a nagy hasznot, amin minimális a haszon"
A nagy haszon nem az eladási ártól függ, hanem a haszonkulcs ARÁNYÁTÓL. Ha pl a DELL 70 ezerért árusít egy olyan számítógépet, ami neki 30 ezerbe került, akkor a Dell cég kevésbé nyereséges, mint amikor az Apple árusít 200 ezerért egy olyan telefont, ami neki 15 ezerbe került.
"Viszont fél-1 perc után elkezd ki-be kapcsolgatni, teljesen rendszertelenül, de inkább be van kapcsolva mint ki."
Egy igen fontos információ hiányzik: ez a ki-be kapcsolgatás másodpercenként történik, vagy pl percenként? Mert ha nem gyakori a diszkófény, akkor nem a gyújtó környékén keresném a hibát, hanem pl valamiféle melegedésre gyanakodnék (fojtó hővédelem?).
Kicsít elkapkodtam a kérdést. Tehát gyerekszobában 5 konnektort kell fölrakjak most a plafontól 30 cm re ha menne a gerincvezeték . Amit szeretnék lehozni mondjuk konnektor magaságba.
Nagyon helytelen elgondolás? 10 méterrrel kevesebbet kéne vésni és 20 méter vezetékkel kevesebb kellene.
Nekem most a 630 kicsit köhög, mert a gyerek homokot lapátolt vele a kertben... Amúgy régen én is utáltam, itt csoportban futottam össze haverral, mert akkor egy szép nagy Dell flotta szopatta a világot, mert raklappal hordtuk vissza, azóta viszont sok mást is láttam az univerzumban, aztán sok cuccnál úgyis utólag derül ki. Pld. csumpi Acernak az 5310es sorozata tartós lett, a környékiek meg éppen csak éltek 3 évet. Általában a drágább ebből is jobb, ha valakii ráér cserélgetni, akkor vehet közepesen és használtat is, akkor mindig másik és egyre jobb gépe lesz, de én speciel egyszer vettem egy drágát és emgy amíg megy, nem akarok sűrűn költözgetni.
"Soha többé a király márkának kikiáltott DELL-t." Ebben a formában hülyeség. Ugyanígy beszophatsz mással is, de a típusa lehet érdekelne. Külön VGAsat meg kb. semmiből sem szabad venni, mégis arra van rámozdlva a piac. Olcsó, vagy valami +VGAs modell volt?
Nos jó neked. Pár évvel ezelőtt vettem egy DELL netbookot a lányomnak, jó borsos áron. Két és fél év után elszállt az alaplap. Szervíz, mondok úgy is garanciális. Ott derült ki, hogy a DELL erre a típusra csak 2 éves garanciát vállal a reklámozott 3 év helyett. Én voltam a hülye, nem néztem meg a gari papírt. Soha többé a király márkának kikiáltott DELL-t.
"Létezhet, hogy egy korábbi kontakthiba nyírta ki ezt a jelenleg benne lévő lámpát (vagy annak gyújtóját)? Első összerakáskor ugyanis véletlenül elnyomták a foglalat érintkezőit, de ezt megjavítottam."
Annyiból létezhet, hogy ezek a fénycsövek - mint a többiek is - nem szeretik a sűrű ki-be kapcsolgatást, ami az élettartamukat csökkenti.
Aztán lehetőleg a hozzávaló méretezésű fojtót kell hozzá használni, mert a nagyobb Watt értékű "túlhajtja" és idő előtt a csövet tönkreteszi.
Sajnos a fojtót a csővel egybeépítették, így fojtóhiba miatt az egész csövet kell cserélni.
és a három mérés
