"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
Elolvastam "fradipolitika" című igen gusztustalan írásukat, és megfogadtam, hogy soha többé nem látogatom meg a portáljukat, valamint a greenternet Fradi-listáján is mindenkit erre kérek.
Kikérem magamnak, és visszautasítom a "fradicsőcselék" titulust, sokunkat vertek össze Pozsonyban csak azért mert magyarok voltunk, és igenis semmiféle provokációt nem követtünk el. A kinti 15000 emberből amúgy legalább 8000 szlovákiai magyar volt, nyilván ők is csőcselék?!!!
Az írás egyébként érthetetlen, értelmezhetetlen, csak a gyülölet csöpög belőle és az ostobaság.
Elkövetője nem véletlenül nem vállalta még a szignóját sem, ocsmány egy beteglelkű ember lehet.
Részemről soha többé önöknél.
Elküldtem a szerkesztőségnek, aláírtam, de itt azt mellőzném. Aki rajta van a greenternet listán feldobhatná ezt a dolgot.
Hát, lehet, hogy hirdetik... Imre Mátyásról nincs kialakult véleményem, tény hogy az nb1.hu tele van Fradival, de sokszor szarkavaró, ártó szándékkal.
A másik három: írásaik, közszerepléseik alapján emberileg közel nullák, és szintén ezek alapján maximum annyi közük van a Fradihoz, hogy imádják mocskolni. Ne érts félre, én is hallottam, amit leírtál, de elég ha a lapjukban beleolvasol mondjuk három olyan irásukba ami rólunk szól (és lehet akár a botrány előtti).
Nem várom el, hogy minden firkász Fradista legyen (sőt!), de a korrektség, tárgyilagosság jó lenne.
made by ftc.hu:
"A tervek szerint július 19-én rendezik meg az idei Szuper Kupa-döntőt, amelyben csapatunk (mint kupagyőztes) az MTK (mint bajnok) együttesével találkozik.
A mérkőzés időpontja még nem végleges, hiszen klubunk a nemzetközi kupaszereplés miatt valószínűleg kérvényezni fogja az MLSZ-nél a mérkőzés egy későbbi időpontra való halasztását. A Ferencváros eddig három alkalommal nyerte meg a Szuper Kupát.
A finálé tervezett helyszíne a Népstadion, ahol eddig kétszer is diadalmaskodtunk.
Szuper Kupa-sikereink:
1992/93, Népstadion: Kispest-FTC 1-2
1993/94, Népstadion: Vác-FTC 1-2
1994/95: játék nélkül (a bajnokságot és a Magyar Kupát is megnyertük)"
Csak egy apró magánmegjegyzésem van ehhez a hírhez: Tudomásom szerint 19-re edzőmecs volt tervezve, nem UEFA kupa.
Nézd komoly szinten az ilyen írással - pláne ha szignó nélkül íródott - nem is érdemes foglalkozni.
Ma hazánkban tombol az antifradizmus mítosza. Mindenki elítél, elzárkózik, megnemért, fejet csóvál...és csodálkozik.
Csodálkozik, mert nem értik, hogy ez miként következhetett be.
Nem értik mert nem figyelnek oda a magyar labdarúgást már közel két évtizede rohasztó jelenségekre.
Most persze mindenki, aki kívülről szemléli a dolgokat azt hiszi, hogy csak a Fradi szurkoló tábora a felelős mindenért, s csak most történhetett meg ilyen, s csak a Fradinál.
Természetesen pl. Egressy "benyítése" a múlt homályába vész. Természetesen példálóznak a művelt nyugattal ahol szerintük ez nem történhet meg.
Példálóznak, felhasználnak, de a valós okokra nem kíváncsiak.
A magyar foci közben rohad tovább, s a belőle élő , s jól élő "managerek" röhögnek a markukba.
Népszabadság: A Fradi-mítosz vége
2003. június 13.
Üllői úti bajnoki döntő 2003. május 30. Fradi-döntetlen - elment a bajnokság, ezrek a pályán, tömeges tiltakozás a vezetőség, a játékosok és a tulajdonos ellen, erőszak, vér, az ellenfél és a saját játékosok fizikai inzultálása, engedély nélküli náci tüntetés a szokásos körítéssel, mocskos zsidózással, sieg heilezéssel - a háttérben Árpád-sávos nyilas lobogó? rendőrség nincs, a biztonsági erők és a bőrfejűek között a határvonal elmosódik. Gyújtogatás, tűzoltók? A tévénézők millióinak szeme láttára. Példátlan botrány, mert a futballerőszak és a futballrasszizmus minden lényeges megnyilvánulása egyidejűleg zajlik a szemünk előtt. A fradizmus végső válságban?
A felbomlás háttere
A hetvenes évektől a hagyományos labdarúgás fokozatosan a szórakoztatóipar speciális ágazatává ?fejlődött? szerte a világon. A nagy klubok óriási multinacionális vállalatokká alakultak át. A futball nagyon nagy üzlet lett. A futballpiac pedig ennek megfelelően gyorsan monopolizálódott. A vezető futballklubok és a mögöttük álló multinacionális vállalatok olyan árdiktátumokat kényszerítenek rá a futballisták világpiacára, hogy csak a dollármilliárdos "cégek" versenyképesek, Ronaldo, Raul vagy Beckham árából a magyarországi gyermekéhezést meg lehetne szüntetni?
Magyarországon a focirendszerváltást - az "igazi" rendszerváltástól eltérően - még látszat szerint sem lehetett sikersztoriként leírni. Ahogy összeomlott és csaknem eltűnt például a hazai textilipar, úgy a súlyosan beteg magyar futball mint iparág sem tudott a világpiaci versenyben talpon maradni. Az állam, illetve az állami cégek kivonulása nyomán a helyi, "magyar" tőke nem volt képes életet lehelni a honi labdarúgásba, hacsak Stadler kísérletét, amely a börtönbe vezetett, nem tekintjük annak. A nemzetközi pénzbefektetők sem kapkodtak azért a lehetőségért, hogy a magyar labdarúgást feltámasszák. Miért is csináltak volna maguknak a nagy nyugati klubok üzleti konkurenciát, amikor fillérekért hozzájuthattak szinte bármely magyar játékoshoz. A kilencvenes években végbement a magyar futball "szétglobalizálása". A világpiaci nyitás jegyében a magyar nemzeti bajnokság soha nem látott vérveszteséget szenvedett. A vezető klubok abból tartották fenn magukat, hogy legjobb játékosaikat a legkedvezőtlenebb feltételek mellett is eladták külföldre anélkül, hogy nekik onnan módjuk lett volna komolyan erősíteni. Eltűnt a futballpályák 40 százaléka, megcsappant a futballozni vágyó gyermekek száma? A mélypont ismert: 1998-ban a magyar?jugoszláv vb-selejtezők eredménye 1-12.
E folyamattal egyidejűleg megkezdődött a stadionok népének átalakulása. Hasonló folyamatok játszódtak le, mint Nyugaton. Megjelent az új szurkoló: erős kéz, nagy buta fej, majd hozzá sodródott a drogos tinédzser, a fiatal munkanélküli, miközben a régi szurkolók többsége lassan elmaradozott a mérkőzésekről. A szurkolók fiatalabb generációja nálunk is ösztönösen lázadozni kezdett - bár másképpen, mint Nyugaton - az új "szabadpiacos" lumpenkultúrának megfelelően: erőszak, rasszizmus, kirekesztés. A kis szélsőjobboldali csoportocskák otthonra leltek a nagy klubok "kemény magjaiban". Mire Nyugat-Európában a politika és a rendőrség legyőzte ezt a kórt, Magyarországon a jelenség virágba borult. Nálunk a vezető liberális filozófus az alaphangot megadva a "náci beszéd szabadsága" mellett tört lándzsát a Népszabadságban? Eközben az átalakult Fradi-közönség soraiban (is!) hangadóvá vált egy szervezett mag, amelyben a bőrfejűek és a Mussolini-rigmusokat skandáló hungarista ifjak, valamint a zsidózó és auschwitzozó neonáci csoportocskák is szerepet játszhattak.
A fradizmus
Hol vannak már azok az idők, amikor a labdarúgás Magyarországon a nemzeti identitás és a társadalmi integráció fontos eleme volt! A fradizmus, amely ugyan történelmileg változó funkciót töltött be a különböző korokban, még a "régi időkben" keletkezett. Minden változás ellenére volt a fradizmusban valami korszakokon átnyúló sajátosság, amely közösségteremtő erő tudott maradni. A magyar és a sváb munkás vagy kispolgár egymásra találása a Ferencvárosban a századfordulón a nemzeti összefogás egy formáját is szimbolizálta. Kezdettől önvédelemnek tűnt a kapitalizálódás természetes velejáróival, az "idegen", azaz konkurens társadalmi elemekkel, mindenekelőtt a "zsidókkal" (értsd itt - gazdagokkal, értelmiségiekkel, kereskedőkkel stb.) szemben. A mítoszt persze nem zavarta, hogy a Ferencváros létrehozásában éppen olyan jelentős szerepe volt a zsidóknak, mint az MTK létrehozásában a nem zsidóknak.
A lesüllyedéstől rettegő dzsentri középosztály is kedvező szellemi-érzelmi közegre talált az Üllői úton. A fradista mentalitás a kisember küzdelmét, odaadását testesítette meg, a Fradi-szív, az "egység és egyetértés", a mindennapi élet nehézségeivel szembeni összefogás átélhetővé vált a zöld-fehér színek vonzásában. A másik, szintén integrálódni és asszimilálódni kívánó társadalmi csoport jórészt a zsidóságból került ki, és kifejezve e szenvedélyesen magyarosodni kívánó társadalmi elem törekvéseit, Magyar Testgyakorlók Köre néven "eljátszotta" a fő ellenfél szerepét. Más kérdés, hogy az asszimiláció ügyét a holokauszt ad acta tette. A két világháború között azonban a zöld-fehér "tradíció" nem merült ki ebben a konkurenciában: az együttműködésnek, a fair playnek is volt szerepe. Amikor 1940-ben a horthysta hatalom több lépésben betiltotta a zsidótörvények szellemében az MTK-t, a Ferencváros elnöksége volt talán az egyetlen, amely nyilvánosan szolidaritást vállalt a kék-fehérekkel. Csak ezt követően zajlott le a Fradi "zsidótlanítása" és a nyilas szélsőjobboldalnak való kiszolgáltatása.
A további történet állomásai ismertek: a holokauszt, a felszabadulás, majd 1956, azután a kádári megbékélés, a rendszerváltás? A történelem árjával sodródó kisember 1945 után bűntudatot érezhetett, mert rá hárult a régi rendszer bűneinek számos terhe. A zöld-fehérek még a színüket sem tarthatták meg, a hatalom önkényével szembeni attitűd megerősítette hitüket a "nemzeti ellenállásban", magyarságukban, zöld-fehér közösségükben. Valahányszor kifutottak a zöld-fehérek, ezrek, sőt tízezrek szíve dobbant meg: most törlesztünk, most majd megmutatjuk nekik, a hatalmasoknak, a rendőröknek és mindenkinek, aki szemben áll velünk. Hajrá, Fradi! És amikor az államszocialista hatalom 1989-ben összeomlott, hirtelen megszűnt az ellenállás homályos célpontja. Ismét a régi "ellenség", a zsidóság került a célkeresztbe.
Felerősödtek a még régebbi, az 1945 előtti tradíciók már-már elfelejtett elemei. Pártok, parlamenti képviselők, olykor még lelkészek, papok is a kendőzetlen antiszemitizmus propagandistáivá züllöttek. A zsidók tehettek arról, hogy a rendszerváltás letért az igaz "magyar útról". A liberálisokat, a kommunistákat és az "idegen tőkét" (mintha a tőkének lenne nemzetisége és vallása) megint összevonták a zsidók fogalma alatt, amit a stadionokban ismét az MTK testesíthetett meg a "legadekvátabb" módon. A jól ismert politikai és gazdasági alapú antiszemitizmus könnyen behatolt a szurkolók fiatal generációiba, hiszen a hazai antiszemitizmus és persze az elmaradhatatlan cigánygyűlölet kulturális gyökerei az államszocializmus négy évtizede alatt sem haltak el, noha hivatalos kifejeződési formát nemigen kaphattak. Apáról fiúra szállt a rasszizmus mint szociális betegség. Tézisszerűen fogalmazva, ez az antiszemita bűnbakképzés egyszerre táplálkozik a "keresztény nemzeti" uralkodó csoportok antiliberális és antiszocialista hagyományaiból és az 1989-et követő privatizáció körüli küzdelmekből és általában a multinacionális tőkével szemben alulmaradó helyi-nemzeti tőke kisebbrendűségi komplexusából.
A politikai hatalom és az azt kiszolgáló MLSZ tehetetlennek bizonyult mind a mai napig a felhorgadó erőszakkal szemben. A sportsajtó az utóbbi időben általában korrekten fellépett e szélsőségek ellen, noha még a bajnokság végső fázisában az MTV egyik riportere (E. V.) nyíltan rasszista módon közvetítette a Debrecen-MTK mérkőzést. A rendőrség politikai akarat hiányában nem tehetett semmit. 1998-ig a baloldali-liberális kormány kompenzációs alapon úgy vélte, hogy az "új demokrácia" csak nem vág oda a "nemzeti ifjaknak", 1998-tól a jobboldali kormány pedig a "minden nemzeti erő" egyesítésének szándékával "összekacsintott" a "nemzettel".
A fradizmus nemzeties attitűdje a "csúcsponton" veszítette el "európai" jellegét: amikor a kilencvenes évek közepén a Ferencváros kitűnő BEK-szereplését a "lezsidózott" Ajax homályosította el (1-5) éppen az Üllői úton. A Fradi Európában szalonképtelenné vált. Ráadásul ez a folyamat anyagi összeomlással párosult: eltapsolták az 500 millió körüli summát. A legnépszerűbb klub szürke középcsapatként 1998 végén elmerült a legképtelenebb és legszégyenletesebb személyes torzsalkodásokban, maffiózó fenyegetőzésekben. A legjobb fradista edzőket (Novákot, Nyilasit stb.) zavarták el. A hanyatlás megállíthatatlannak tűnt. És akkor újra jött az állam és a hatalom, de most nem az elnyomó képében, hanem ami még szörnyűbb, a fojtogató ölelés formájában. Maga Torgyán József, a "legmagyarabb" vidékfejlesztési miniszter - akit a hazai és a nyugati sajtó egyaránt politikai bohócnak írt le - lett az FTC társadalmi elnöke. Ezzel a Fradi a politikai hatalom kezére jutott a legrosszabb következményekkel: Torgyán helyettese, Szabadi úr a Fraditól egyenesen a börtönbe került, a Fradi pedig az ebek harmincadjára. A rendőrség a nagy botrányok, a vandál erőszak mögött kimutatta az ellenséges érdekcsoportok piacfoglaló harcát az őrző-védő tevékenységben éppúgy, mint a klubért folyó gazdasági vetélkedésben, de "tárgyi bizonyítékok" nem kerültek elő, pontosabban nyilvánosságra. Ehhez képest az újpestiekkel való folytatólagos verekedés csak hab a tortán. És akkor jöttek volna a megmentők, a különböző multik, a külföldi érdekeltségek, de hamar elfordultak a Fradi-biznisztől, vagy a Fradi fordult el tőlük kisstílű ajánlataik miatt. És aztán végre érkezett egy magyar, az igazi megmentő, a mítosszal szemben állni látszó vállalkozó, Várszegi Gábor képében. A mítosz szélsőjobboldali interpretátorai mind etnikailag, mind kulturálisan rossz bizonyítványt állítottak ki. Még a parlamenti jobboldalon-szélsőjobboldalon is egyfelől nagy felháborodást, másfelől nagy zavart keltett Várszegi üzlete. Még emlékezünk a tiltakozásra: az igazi "nemzeti kincset" nehogy már egy "liberális zsidó" vegye meg? Mások a törzsi gondolkodás ezen avítt szellemétől megijedve a fennmaradás érdekében szívesen rábízták volna a Ferencvárost a "multikulturális tőkére", örültek Várszeginek.
Az utolsó szeg
Tehát a Fradi fennmaradását az MTK-tól érkező tulajdonos alapozta meg nagyvonalú pénzügyi tranzakciókkal. Ezt azonban sokan soha nem fogják neki megbocsátani, mert a fradizmustól, úgymond, idegen új üzleti, zsoldos stb. szellemet hozott be a fradizmusba, aláásva ennek alapvető mítoszát. Persze az MTK-soknak sem könnyű megemészteni, hogy a hozzájuk készülő játékosokat az MTK tulajdonosa átcsábítja a "több pénz" ígéretével az "ősellenfélhez".
Mindezzel azután az "üzletiesnek" csúfolt MTK-s szellemmel szemben kidomborított heroikus, a tiszta ?nemzeti forrásokból? táplálkozó fradista ethosz is odalett. Amit Magyarországon csak kevesek értettek meg a maga teljességében, az befejezett ténnyé vált: az üzlet a hagyományos futballnak véget vetett. Szimbolikusan kifejeződik ez a Vasas és a Kispest eliminálódásában. Minden átalakult, a szurkolói mentalitást is beleértve. Az erőszak május 30-i kitörése alighanem csak az utolsó szeg a Fradi-mítosz koporsójába.
Sokak számára végleg megszűnt a fradizmus alapérzése, a szeretet, az összefogás és a szolidaritás eufórikus kitörése, amivel űzik-hajtják az "aranylábú gyerekeket" a győzelembe. Fordulatot sürget nagyon sok fradista is, hisz hadat üzennének a lumpenkultúra uralmának.
Egyébként "kulturális" fordulatra van példa az európai nagy klubok történetében is, "hála" a populista politikusoknak. Olaszországban a Milan, amely a munkásosztály csapata volt, egy újjobboldali, neokonzervatív populista politikus, Berlusconi médiacézár, jelenlegi miniszterelnök tulajdonába került. A baloldali-szélsőbaloldali (Vörös Brigádok) szurkolói csoportok szélsőjobboldali csoportokkal "egészültek ki". A másik milánói csapat, az Inter, amely inkább a középosztály, az értelmiség csapata volt, a baloldali Moratti ellenőrzése alá került.
Az új kornak új mítoszokra van szüksége. Hogy a régi fradizmus helyén, a mindennapi fradizmust kiszorítva létrejöhet-e egy új, a multikulturalizmusnak megfelelő mítosz, az a jövő zenéje. De az bizonyos, hogy új mítosz csak magasrendű labdarúgásra építhető.
Ez az, ami nincs.
Marad hát a Barca, a Real, a MU, a Juve meg a többiek - tévén, itthon meg az alibifutball a maga erőszakkultuszával.
Krausz Tamás
történész
Seeded teams coef. Unseeded teams coef.
------------------------ --- ------- ------------------------ --- -------
RC Lens Fra 53.734 Haka Valkeakoski Fin 4.604
Hapoel Tel-Aviv Isr 29.999 Metalurgs Liepaja Lat 4.332
Manchester City Eng 29.170 Zimbru Chisinau Mol 3.916
Maccabi Haifa Isr 25.999 MyPa-47 Fin 3.604
Red Star Belgrade Srb 22.915 FK Ventspils Lat 3.332
Varteks Varazdin Cro 22.312 Zeljeznicar Sarajevo Bos 3.166
Levski Sofia Bul 18.332 FK Sarajevo Bos 3.166
Uniăo de Leiria Por 17.791 Nistru Otachi Mol 2.916
Viktoria Zizkov Cze 16.975 Torpedo Kutaisi Geo 2.833
FC Lovech Bul 16.332 Sioni Bolnisi Geo 2.833
Steaua Bucuresti Rom 15.478 Birkirkara Mlt 2.499
Dundee FC Sco 15.187 Ekranas Panevezys Lit 1.999
FC Kärnten Aut 14.687 Atlantas Klaipeda Lit 1.999
KSC Lokeren Bel 14.250 Fylkir Reykjavik Isl 1.749
Molde FK Nor 13.787 Grindavik Isl 1.749
Hajduk Split Cro 13.312 Cementarnica Skopje Mac 1.748
UC2 Ukr >13.291 Belasica Strumica Mac 1.748
Xamax Neuchâtel Sui 13.125 Dinamo Minsk Bls 1.708
Young Boys Sui 13.125 Neman Grodno Bls 1.708
AIK Stockholm Swe 12.795 Derry City Irl 1.665
Ferencvaros Hun 12.395 Shelbourne Irl 1.665
Torpedo Moscow Rus 11.520 Valletta FC Mlt 1.499
Sartid Smederevo Srb 10.915 Cwmbran Town Wal 1.082
Groclin Grodzisk Pol 10.812 Llansantffraid Wal 1.082
GKS Katowice Pol 10.812 Shirak Gyumri Arm 1.082
Wisla Plock Pol 10.812 Banants Yerevan Arm 1.082
DVSC Debrecen Hun 10.395 FC Vaduz Lie 1.000
Lyn Oslo Nor 9.787 Dinamo Tirana Alb 0.915
Kamen Ingrad Cro 9.312 Vllaznia Shkodër Alb 0.915
Anorthosis Famagusta Cyp 9.082 Tallina VMK Est 0.832
Malmö FF Swe 8.795 Levadia Maardu Est 0.832
CW Den >8.687 Coleraine Nir 0.749
UC2 Den >8.687 Portadown Nir 0.749
UC3 Den >8.687 Etzella Ettelbrück Lux 0.666
FP Den >8.687 F91 Dudelange Lux 0.666
Dinamo Bucuresti Rom 8.478 NSI Runavik Far 0.582
APOEL Nicosia Cyp 8.082 KI Klaksvik Far 0.582
Matador Púchov Svk 7.832 Zhenis Astana Kaz 0.250
Olimpija Ljubljana Slo 7.666 FK Atyrau Kaz 0.250
UC2 Svk >6.832 SP Domagnano Sma 0.000
Publikum Celje Slo 4.666 Santa Coloma And 0.000
Tudomásom szerint az említett két szennylapban egy Fradista újságíró sem dolgozik. A MAgyar HÍrlapnál a Burkovits Fradista, meg a BAllai a Népszavánál, na meg a Bánki Dodi.
Kiváncsi vagyok, honnan származik ez a hir. Az elsőnek emlitett román csapat nem is kvalifikálta magát az UEFA kupába, ráadásul a románok is kiemeltek kellene hogy legyenek a selejtezőben.
Más. Sajnos, többé-kevésbé rendszeres olvasója vagyok a sportnapilapnak, és a sportplusznak. Visszataszító a sok gennyes féreg "ujságiró"juk(tisztelet a kivételnek, nem sok van), látszik hogy élvezkednek a bajunkon. Ha van vki bennfentes, van ezeknél a lapoknál egyáltalán velünk szimpatizáló újságiró ?
Idén is kiemeltek vagyunk az UEFA Kupában
[2003-06-16 12:07]
Mint arról már beszámoltunk, június 20-án Genfben sorsolják ki az UEFA Kupa selejtezők párosításait.
Az Európai Labdarúgó Szövetség a mezőnyt három részre osztotta – régiók szerint. Csapatunk a közép- és kelet-európai együtteseket tömörítő mezőnybe került. Együttesünk a tavalyi évhez hasonlóan idén is a kiemeltek között van.
A mieink ellenfele az első körben az alábbi 18 együttes közül kerülhet ki: National Bucuresti (román), Dinamo Tbilisi (grúz), Metalurgs (lett), Zimbru Chisinau (moldáv), Ventspils (lett), Lokomotivi Tbilisi (grúz), Nistru Otaci (moldáv), Dinamo Minsk (fehérorosz), Gommel (fehérorosz), Atlantas (litván), Suduva (litván), Tallinn (észt), Araks (örmény), Zvartnots (örmény), FC Vaduz (liechtensteini), Kairat Almaty (kazah), Atyrau (kazah).
A mérkőzéseket augusztus 14-én illetve 28-án kell majd lejátszani. (2003-06-16)
Hát lesznek meleg meccsek,
Igazolásokkal kapcsolatban én is várom, hogy ki jön...
Halmai az MTK-ban...
- A Ferencvárost mindenekelőtt az utolsó fordulóban történt balhé miatt nem választotta?
- Kár lenne tagadni, döntésemben ez is alaposan közrejátszott.
Ne is mondd!
Ezek miatt a brandezések miatt hagytam ott a munkahelyemet. :(
Kiborító, maga a brendezés is, de az, hogy a közértes kinyilvánítja mi is neki a Fradi...
Hányok ettől a féregtől, és ennyit a FRADIZMUSÁRÓL.
Neki egy haszonforrás brand az, ami nekünk az életünk fontos része! :((((
