Ahol van elkerulő nyomvonal, tehát főleg gyorsforgalmi út, ott szerencsésebb a helyzet, mert ha nem csak a szomszéd faluba mész, simán fel tudsz menni mondjuk az autópályára, és nem kell zötykölődni. Ennél sokkal nagyobb gondot jelent azoknak a főutaknak (és nyilván mellékutaknak is) az állapota, ahol nincs semmilyen más lehetőség ugyanazon az útvonalon, és még a 90 sem tartható (bár én nem sok ilyen főútról tudok).
Ha meg baleset tortenik az ut minosege miatt,akkor azt mondjak, hogy nem a korulmenyeknek megfeleloen kozlekedtel. A magyar kozut mossa kezet, par katyus felnis tortenetet max kifizet evente, oszt csokolom.
Ez a legtöbb helyen sajnos így van. Nálunk két párhuzamos utat nem szokás rendesen fenntartani, és le fog rohadni az egész. Az ex 40-es teljesen el van korhadva ott, ahol az M4 nyomvonal már 74’-ben elkészült (Albertirsa-Cegléd), az abonyi szakasz egy cseppet jobb állapotban van. 2 éve jártam arra utoljára, de gyanítom nem javult azóta.
Hát ez szinte bevett gyakorlat... A Cegléd-Abony-Szolnok megyehatárig, a 40-s út is (régen 4-s), elég megviselt állapotban van. Egyébként az Abony elkerülőn, pénteki állapot szerint, valóban jó tempóban haladnak a munkák.
“kétpályás villamosított vasutat és négysávos autóutat magába foglaló alagút építése, amelynek költségét - 2015-ös árakon számolva - 52,6 milliárd dán koronára (250 milliárd forint) becsülik.”
Ehhez kepest az M85 alagutja egy draga egerlyuk. :)
Eleg nagy a csend M4 korul. Mult heten szombaton kellett mennem Kisujszallasra es lattam, hogy igen nagy erokkel dolgoznak az M4 folytatasan. Meg az is elkepzelheto, hogy a mar eltolt hataridot (juni 30) tartani tudjak es nyar kozepen mar abonyig mehetunk 2x2 savon. A 4-es viszont egyre rosszabb allapotba kerul. Fegyvernek-Kenderes kozott mar ki lehet kapcsolni a savtartot az autokba, mert a nyomvalyu savban tartja az autot :) Elozesnel mar-mar eletveszelyes. Oke, hogy epul a 2x2, de a foutat meg hagyjak lealjasodni?
Néhány nap eltelt, az M4-re vonatkozó kérdés megválaszolatlan maradt...
A veszélyhelyzet árnyékában olyan "hideg" van, hogy "befagytak" az információs csatornák.
Legutóbbi infók:
2019. november és 2020. február között több önkormányzatnál jártak a tervezők.
Mindenhol a "szokásos zárt" kommunikáció zajlott. Minden polgármester a saját településének problémáját igyekezett "kezelni"...
Már aki egyáltalán képben van. (Több új polgármester került pozícióba)
Februárban még volt a gazdákkal, vadásztársaságokkal egyeztetés, de a járványhelyzet miatt a Lakossági Fórumok elmaradtak. ("halasztódnak")
Pedig sürgető a terv leadási határidő...
Volt még valami, 2020. március 4-én Pogácsás T. belügyminisztériumi államtitkár - o.gy. képviselő Monor Városi TV-ben nyilatkozott az átadott Üllő-Albertirsa szakaszról,
és az M4 építésének folytatásáról: "... jövő év végéig, vagy az azt követő év tavaszáig (2021-2022) a Szolnok elkerülő is elkészül, egészen Törökszentmiklósig meg lesz ez a része a gyorsforgalminak,
a másik oldalon a határtól visszafelé jön az út, és reményeink szerint egy három év alatt összeér és akkor egészen Romániáig, Erdélyig ezen az úton lehet haladni..."
Remélhetően az államtitkár pontosabban tudhatja...
Az okostelefon egy nagyon jó dolog, mert számos egyéb funkcióján kívül a GPS-t is elérhetővé teszi, és ha már utakról van szó, ez az útvonaltervezésnél adott esetben jól jöhet.
Az E-fizetést viszont nem támogatom, mert erre rárakódik a bank kezelési költsége, még pluszban a befizetnivaló díjon felül. Ha minden díjra rákerül a kezelési költség, akkor akár +10% is többet fizetsz ki mint amennyit a szolgáltatód elkér. Ebből én nem kérek, azt állja csak továbbra is csekkalapon a szolgáltató! (Mellesleg emiatt szabadulnának a szolgáltatók a csekkektől meg... !)
Visszatérve az úthasználatra, az okostelefon azoknak jó az autóban, akiknek még nincsen autós GPS-ük, mert az okostelefon a GPS elérésére is képes, ami az autóban jól jöhet. A GPS persze nem pótolja a minőségi autóatlaszokat, mert csak egy békaperspektívát nyújt, túlzottan nagy méretarányban, és emiatt túl kicsi átlátott területtel és úthosszal. Ha van benne traffipaxjelző applikáció, na pluszban még az is jól jöhet (soha nem tudhatod ui., hogy hol van mobil -- rendőrautós vagy civil rendőrautós -- mérőhely kihelyezve). <--- (Csak arról kell gondoskodni, hogy fixen rögzítve legyen a műszerfal elé, és hogy szivargyújtóra köthető tápcsatlakozós átalakító adaptere is legyen.)
Az ők kiadványaik között van az általam többször is emlegetett 1:360000 léptékű autóatlasz, 1971-es, 1987/88-as, és 1994-es kiadásokkal. Ez a térkép -- a maga korában -- helyesen ábrázolta az útminőséget és ez alapján még az útszélességre is lehetett belőle következtetni, nem volt túlzsúfolt, minden rajta volt ami kellett, a benzinkutak is mind egy szálig, és az útszakaszok km-megírása egész/tized pontossággal volt megadva (pl.: 2,6 km, 34,7 km, 0,2 km, 15,2 km, stb. ...), továbbá volt egy olyan rendszere, amelyben a kis ppiros csillaggal (*) megcsillagozott települések közül 1200-nak (tehát a kisebb-nagyobb városokon kívül még rengeteg apró falunak is) megvolt az atlasz megfelelő részében a kinagyított vázlattérképe, és a csillagozása nemcsak az egyes térképszelvény-lapokon, hanem a betűrendes település-névmutatóban is benne volt szerepeltetve. Ez az atlasz a közepes méretaránya miatt (L. = 1:360000) -- jó részletessége mellett -- áttekintő útvonalvázlat-térképnek is kitűnő volt (tehát egy hosszabb utazásos útvonal kiválasztása előtti döntés meghozatala előtt jobban látható volt rajta az, hogy melyik útvonal a rövidebb, melyik útvonal a jobb minőségű, és hogy melyik az időben rövidebb (= melyik érint és ejt útjába kevesebb települést).
A "DIMAP / Szarvas" atlasz is nagyon jó, 1:250000 méretaránya nagyon részletessé teszi, km-megadása 1 km pontosságú, a térképen kirajzolódik minden apró falu körvonala, viszont az útminőség és az útszélesség feltüntetése terén messze alatta marad az előbb említett 1:360000 léptékű autóatlasznak, és a "DIMAP / Szarvas" kiadvány ezen a téren mindössze az I.-rendű, a II.-rendű főutak, ill. az összekötő utak között tesz különbséget, de hogy az összekötő utak közül melyik milyen minőségű, az bizony még körülbelül sem olvasható ki belőle!!
Nézd, nem az a baj hogy ráteszik az arborétumot, a természetvédelmi területet, kempinghelyeket, meg sok minden mást. Ezeket rá lehet tenni nem zavaró módon is, az arborétumokat pici apró piktogramokkal, a T.K.-eket pedig halvány színezéssel, és máris nem zavaró. Meg a másik hogy egy ilyen célra (is) szánt térkép méretarányának nem a túl kicsi 1:400000 vagy 1:360000 léptéket, hanem az 1:250000 vagy 1:200000 léptéket kell megválasztani, és az ilyen nagyobb méretarányú (jóval részletesebb és kevésbé kicsinyítő) térképeken mindez sokkal jobban elfér az utak vonalrajzolata és km-információi mellett -- még pluszban... !
Egy jó autótérképnek vagy autóatlasznak egyszerre kell megfelelnie a távolsági fuvarozó kamionsofőrök, a kirándulók, a szomszéd nagyvárosba vásárolni vagy ügyet intézni igyekvők, a kereskedők, egyszóval minden réteg számára! Ja, és természetesen az üzemanyagkutakat is mindenütt fel kell tüntetnie, üzemanyag-fajták szerinti bontásban (benzin, diesel-olaj, autógáz, E-töltő (= elektromos töltőkút).
A baj az amit írtam, hogy sok térkép az útminőséget és az útszélességet nem vagy hamis/téves módon tünteti fel!!! ---> Emiatt az autósok egy-egy nagyon jó minőségű összekötő útról azt hiszik hogy az csak egy "ócska szar mellékút", és ezért kerülnek inkább a főút felé akkor is, ha az összekötő út lenne a km-ben is és időben is a rövidebb! Könnyen lehet, hogy sok főút a rossz térképek által adott félreinformáló "információk" alapján tájékozódni próbálkozó autósok rossz útvonal-választása miatt terhelődik túl annyira, hogy az már a romló baleseti statisztikákban is megjelenik!!
Nem győzöm aláhúzni: nagyon kevés az olyan jó minőségű autótérkép és autóatlasz, amely az útszélességet is és az útminőséget (jó állapotú út, vagy leromlott állapotú út) megfelelő módon tájékoztatóan ábrázolja!!!
"Erdekes hogy van meg olyan aki papiron tajekozodik meg tervez utvonalat."
Bizony, és sokkal átláthatóbb, mint az onlány okosságok. Nekem ugyan van okostelefonom, de csak wifi-n használom az internetet, mert azért nem fizetek (telefonálásra meg a NokiaC1-et használom, mert nem szeretek tepsivel a fülem mellett sétálni :) Vannak letöltött offline navigációim is ha olyan helyre megyek amiről előtte nem tájékozódtam... de egy rendes térképnek nincs párja!
Ez a cikk csak tovább fokozza kétségeimet. Amit megtesznek ezért az alagutacskáért, az elfogadhatatlan...
A tartalmat körül lengi egy indokolatlan pátosz... meg az átlagot felülmúló korrupció bűze.
Addig igaz, hogy Sopronnak kell a 2x2 sávos kapcsolat, a részletek (már alaposan körbejártuk) nem bizonyítják az elvárható nemzetgazdasági gondosságot.
Maradnék a szerb példánál, mert a hossza megegyezik a most épülő M85-tel, továbbá Uzice egy Sopron nagyságú város:
A Pozega - Uzice - Kotroman szakaszon 13 felüljáró található, teljes hossza 1524 méter,
22 alagút 12 783 méter hosszú, és minden alagút két csőből áll.
62 híd is épül, teljes hossza 14 517 méter.
Költsége: 830 millió EUR = 290 milliárd Ft/61 km = 4,76 milliárd Ft/km
Tehát: a 61 km-ből 28 km halad műtárgyon keresztül!
33 km "sima" x 2,5 milliárd= 82,5 milliárd Ft és 207,5 milliárdból épül 28 km műtárgy... (7,4 milliárd Ft/ km)
Sopron 3,0 km x 2,5 milliárd = 7,5 milliárd Ft és 36,5 milliárdból épül 1,78 km műtárgy,... 20,5 milliárd/km
és mint tapasztalható 12 783 m alagút építése nem is hasonlítható egy 780 m-es egérlyukhoz...
Meg azért megszokás, szocializáció kérdése is ;-) Nekem van egy pár száz darabos térképgyűjteményem (javarészt hegyekről, de nem csak), és persze ott van a mindenféle digitális térkép is a tarsolyomban/telefonomon, de attól még egy jó minőségű és áttekinthető papíralapú térkép az mindig gyönyörűséggel tölt el. Azon azért lehet látni a távolságokat is, szintkülönbségeket is, nem csak a fordulj balra, menj előre hatszáznegyven métert, fordulj vissza, káromkodj jó sokat agysejt sorvasztó hatását ;-)))
Igen, a Cartographia kiadványai rendre élvezhetetlenek, annyi az árnyékolás meg a sok fura szín bennük. Szerintem Szarvas András térképei (Dimap) sokkal élvezhetőbbek, bár kicsit nehezebb hozzájuk jutni.
