ui: ja, és pár szélirány változással remekül körbe lehet tekerni bóját, ha nincs valamilyen forgószemes megoldásod, ami ráadásul nem rántja le a víz alá.
ui2: nincs olyan, hogy "túl nagy" betonhorgony :)
ui3: a folymatosan víz alatt levő részeket valahogy szemrevételezni kell, bírják-e még?
ui4: a víz alatt a betonhorgonyba való rögzítésnél szokott leghamarabb elkopni a lánc, sekli, betonvas, vagy ami odakerült.
Függ a hullámzástól, medertől, vízmélységtől. Egyébként nem akkora kaland egy fel-le táncoló hajót megközelíteni. Mint minden rögzítéshez, itt is erősen ajánlott rugós tagot beépíteni a kötélbe.
A tapasztalat ezek szerint felülírja az elméletet? Zéró korroziót látni az árbocon és a vereten. A zárt szegecsek nyilván eltűntek, illetve forgács formájában vannak jelen a padlón.
No, betetted a bogarat a fülembe, kénytelen voltam kiszámolni, sinus és cosinus segítettek: A vantni elszakadásának pillanatában 20%-al kevesebb nyíró terhelés jut a 3 szegecsre, mint a néveleges terhelhetőségük. (mert mi van, ha illesztési pontatlanság miatt - ami nem lesz - csak 3-at terhelek).
By the way: eléggé nehéz multigrip/polygrip szegecset venni kis tételben.
Egyelőre azon törpölök, üzemszerű igénybevétel miatt nyílt meg a hegesztás, vagy szállításkor a helytelen rögzítés miatt? Szálingok árbocon maradtak, végük is le volt kötve.
A Balcsin sokan felnyomják az inox veretet alu szegeccsel és a gyakorlatban tényleg nem rohad szét egy perc alatt azért. Inkább mechanikailag gyenge, ha olyan a terhelés. Csak csodálkoztam , hogy egy "gyári" megoldás ilyen.
A veret és az alu árboc között sem volt semmi, illetve hacsak maga az eloxálás nem. Az alu árboc és a beléje kapaszkodó alu szegecs együtt már elég nagy a verethez képest, vagy tévedek?
Biztosan nem tengeri körülményekre gyártották az árbócot , mert a kis méretű anód (alu szegecs) és nagy katód (inox veret) a legveszélyesebb kombináció. Ugyanis az anód "fogy el", mégpedig annál gyorsabban, minél nagyobb relative a katód. Fordítva - kis inox szegecs a nagy alu árbócban - sokkal kevésbé gyorsan korrodálódik. Nem lehet, hogy monel volt a szegecs? Le sem volt festve? Ha tényleg csupasz alu szegecs volt az inox veretben, akkor gyanítom, hazai gyártmány lehetett :-)) Nálunk tényleg nem szoktak az alu és az inox közötti korrózión aggódni, gondolom (remélem), megvan hozzá a tapasztalati alap.
Szerencsére az édesvíz sokkal megbocsátóbb, mint a sós. Remélem, jó lesz az árbócod a következő 15 évben is.
Én rozsdamentes acél szegeccsel tenném fel, nem alu-val. A Balatonon ugyan nem szokás (talán nem is indokolt), de a korrekt megoldás az, hogy a különböző fémek (szegecs is) izolálva vannak egymástól, hogy ne alakuljon ki elektrokémiai korrózió. Tengeri körülmények között elengedhetetlen. Én Duralac-ot (cink?-kromát) vagy Tef-Gel-t szoktam használni.Utóbbi egy nagyon jó teflonos berágódás-gátló, ha jól tudom itthon is lehet kapni, csak ajánlani tudom pl. vantni spanner csavarokra, keel csavarra, ilyesmire.
A száling árbócveretem az egyik oldalon szétnyílt a hegesztésnél. (Lemez ráhajtogatva a profilra, erre van két csőcsonk hegesztve, arra ráhúzva az alu szálingok)
Lefúrtam, elvittem hegesztőhöz javíttatni, hamarosan kész lesz.
Visszarakásnál ügyeljek valamire a passzentos szegecseken kívül? Elvileg föl-le, előre-hátra nem mozog, csak nyomó terhelést kaphat.
Egyébként szar érzés, kb mintha rájössz a szerpentin alján, hogy eldurrant a fékcső és mi lett volna ha...
Igazából még tetszene is. Csak minden más előrébb való. Gyakorlatilag áll a munka. De nem azért mert elakadtam volna bármiben. Sokkal inkább megcsinálok 3x10 perces valamit, mint 1x30 perc vakarást a hajón, ami nem látványos. Pedig a rozsdátlanítás és a csiszolás már célegyenesben áll.
Egyetértek a túratervezéssel kapcsolatos aggályokkal, de azért ettől függetlenül is jól jönne egy szélmérő. Esetenként tavaly is próbálgattuk a hajót (a tudásunkhoz mérten) erősebb szélben és volt egy-két olyan helyzet, amiben kíváncsi lettem volna, h pontosan mekkora szél is fújhatott. Szeretnénk fokozatosan tágítani azt a széltartományt, amiben üzembiztosan, rutinizáltan tudunk hajózni, ebben pedig talán segíthet, ha mindig pontosan tudjuk h mekkora a szél.
Ami a konkrét választást illeti, a windwisernél kicsit problémásnak érzem a pótalkatrész ellátást (ha letörik a szélkakas, nem vehetsz külön, csak 30e ráfizetéssel becserélheted az egész fejegységet stb), a nasa marinenál viszont van korrekt pótalkatrész ellátás külön, a "fogyóeszközökre" is. Másrészt a nasa marine sokféle kiegészítőt árul, nemzetközileg ismertebb márkának tűnik.
Egy-két éve egy közeli villámtól elment a szélműszerem, akkor kicsit utánanézegettem a vezetéknélküli kütyüknek. Aztán rendeltem pótalkatrészt olcsón az íbéjről :-)
Magával a projekttel kapcsolatban Deckard mester megelőzött, minden szavával egyet tudok érteni.
A konkrét kérdéseidre:
- 0,1 kn pontosságot a B&G millió+ forintos versenyszéljeladói sem tudnak (és nincs is rá szükség)
- az akkutól nem félnék (nyilván lehet cserélni), a vezeték nélküli kommunikációtól én is tartok
- a Windwiser (4 eres) nem tudom, milyen protokolon kommunikál, a gyártó nyilván meg tudja mondani, hogy lehet-e rá más kijelzőt tenni, Kérdés, megéri-e kavarni (általában nem). Ezek a modernebb tervezésű műszerek egyébként általában maguk is tudnak polárgörbét felvenni, esetleg érdemes rákérdezni a gyártónál ill gyakran már eleve tudnak wifin kommunikálni mobil eszközzel.
- 2 eres Windwiser: ebben az irányban (wifi-soros-nmea) nincs tapasztalatom, elvileg működhet, de inkább azt látom, hogy az egyes gyártók nmea készülékei sem mindig full kompatibilisek . A végén, ha összeadod a szélműszer+nasa display+ router+konverter+rengeteg szerelés, tweakelés, többszörös hibalehetőség, inkompatibilitás: szerintem jobban jársz egy gyári szettel
A Balcsin műszer nélkül is vidáman el lehet hajózgatni, bár én úgy gondolom, hogy egy megbízható tridata műszer (szél/sebesség/mélység) sokat dob a komforton és a biztonságon. A műszerek pontosságán szerintem kár sokat rágódni , hobbi célra kb mind jó. A polárgörbéd nem a 0,1 kn pontosságon fog múlni. A Raymarine 40 és a Nasa egyszerűbb, pontatlanabb. A Windwisert nem ismerem, de csodák nincsenek. Szóval én inkább egy megbízható, komplett gyári szettet néznék (akár a windwisert?) és abból próbálnám kinyerni a polárgörbéhez szükséges adatokat valami módon, akár kézzel, akár nmea kimeneten konverterrel, akár - hátva van neki - a saját beépített okosságával.
Játéknak, kreatív feladatnak tökéletes:) gyakorlati haszna (erre majd rájössz, ha kész lesz és sokat vitorlázol) gyakorlatilag 0. Tervezéshez sokat nem fogod tudni használni, mert az előrejelzés pontatlansága, illetve a szél időbeli/térbeli változékonysága a Balatonon, egy átlagos (nem brutál hidegfrontos) napon nagyobb a túra távlatában, minthogy a polárral megérje sz@rakodni. Egy szezon alatt kb úgyis tudni fogod, hogy kreuzban, bőszélben kb. nagyságrendileg hány csomót mész olyankor, amikor szívesen vagy kint a vizen. De drukkolok, mert ez egy jó kis műszaki hobbiprojekt:)))
A windwiserben az tetszett, hogy a leírása szerint 0,1 csomó a leírása, már ha ez igaz.
A napelemes-akkus változatot egyrészt az akkuk élettartam-korlátozottsága miatt kerültem (nem szeretném, hogy három szezon múlva az akku miatt kelljen kidobni az egészet), másrészt azért, mert ez a modell a bluetooth problémái miatt állítólag nem vált be.
Marad tehát a 4 eres kábeles, ami CAN-L, CAN-H + 2 ér a megtáplálás vagy a 2 eres kábeles, amin csak a táp megy fel és NMEA 0183 jön wifin.
Namost, ha jól értem, akkor elvileg két dolgot tehetek:
1. Megveszem a 4 eres vezetékes windwisert, de akkor a CAN-L és CAN-H-val nincs tovább, csak a saját kijelzőjét köthetem rá;
2. Megveszem a 2 eres WIFIs windwisert, ami NMEA 0183-at szór wifin. A wifi jelet befogom az általad linkelt oldalról ezzel a wifi to serial converterrel:
utána pedig kapok egy serial kimenetet, amire ráköthetem (?) a Nasa Marine kijelzőt és mellette akár egy usb-s wifi routert is, arra meg telefonról az iregattát.
Versenyezni nem fogunk, mert ahhoz azért nem vagyunk elég felkészültek meg a hajó se egy versenyhajó. Viszont ettől függetlenül is jó lenne kicsit jobban megismerni a hajót, ezért kellene a szélmérő. Érzésre nehéz megmondani pontosan a szelet, de ha pl. tudom, hogy konkrétan 22 km/h széllel x irányban, y beállítással hogyan megy a hajó, akkor az időjárás-előrejelzésből is jobban tudom tervezni a másnapi túrát itt a Balatonon. Különösen kíváncsi lennék pl. a hajó polárdiagramjára és azzal összevetésben a pillanatnyi sebességre.
Raymarineból konkrétan tudom, h jó kis szettet lehet kapni már 700e Ft-ért, de ennél azért olcsóbb kategóriában gondolkodom. :)
A Nasa Marine-t én is néztem, nagyon tetszett, különösen ez a szettjük:
Azt mondja, ennél a mérőnél tizedmásodpercenként frissíti a széladatot és lehet rákötni gpst, amivel a valós szelet is kiszámítja. Az egyetlen fenntartásom a Nasa Marine-nal az, hogy nem nagyon írnak a szélmérőik pontosságáról. Egy másik modelljüknél azt írták, hogy +- 2 csomó, viszont amikor rákérdeztem mailben, hogy van-e ennél nagyobb pontosságú modelljük, akkor azt mondták, nincs.
Márpedig, ha jól értem, akkor a +- 2 csomó azt jelenti, hogy ha mondjuk mutat a szélmérő 18,6 km/h látszólagos szelet, akkor az lehet 15 km/h is, 22,2 km/h is meg a kettő között bármennyi. Ez meg azért már elég nagy tartomány ahhoz, hogy a sebességkülönbség is jelentős legyen, tehát nem tudom, hogy ilyen pontosságú mérővel van-e értelme polárdiagramot készíteni. Mert, ha mondjuk a felül- vagy alulmérés viszonylag szabályosan történik és nem random módon, akkor lehet, hogy van értelme.
