Az alábbi képen látható motorról van e valakinek valami információja? Nem tudom miben lehetett de a cimkén feltüntetett két sebesség miatt gondolom mosógép és ebből gondolom, hogy a 2800 rpm-en csak pár percet képes dolgozni. Vagy tévedek?
Adatlapot nem találtam róla. Valaki ismeri esetleg? Bekötési rajz is jó lenne, persze csak ha van értelme foglalkozni vele.
Az elektromos fűtés miatt mindenképp célszerű hozzányúlni, nem tudom milyen rendszer lesz, de ha egyszerű hősugárzós, akkor is építenék ki új vezetékekekt a f¤tőtesteknek hogy ne terheljék a nyaraló egyéb fogyasztóit ellátó rendszerét.
Ha elférne benne minden akkor nem lenne muszáj cserélni.
Ez attól is függ ki megy ki es mit akar rádtukmálni.
Nemszükséges ujrahuzni mert ugyan minek.
Ha nem lenne 3fázisú fogyasztod - tételezzük fel - akkor nem történne más csak az elkészült 3 fázisod között szét lenne szórva a fogyasztói ágak valami értelmes módon.
Ha lesz akkor a fenti sor lesz ervényben es a fűtés felé elmegy mind a 3 fázis külön oszt' slusz' ...
Az a klasszikus villanyszerelő szakma ami csak a fázisceruzát ismerte már rég szertefoszlott. Végül is mindenki saját döntése hogy megmarad az épületvillamosság nem túl bonyolult világánál vagy többre (is) tartja magát ...
Nem használtam őket, de egyiket se venném meg. Mindkettőnek műanyag nyele van, kényelmetlen a használata, ráadásul a műanyag borítás le szokott csúszni a nyélről. Ha a 2 közül kellene választanom nyilván az első, mert 10mm2-ig présel. A hatszögletű prés előnyösebb kör alakú csatlakozás kialakításánál, hisz nagyobb felületen tud érintkezni a préselt hüvely (pl. fővezetéki sorkapcsok).
"Szakmókus topictárs szerint viszont mintha létezne valami szabvány, ami kötelezővé tesz valamiféle másodlagos érintésvédelmet is (az elburkoláson felül)."
Elővettem az MSZ EN 61439-1..... szabványt abban benne van.
8.4. Áramütés elleni védelem
8.4.2. Alapvédelem
8.4.2.2. Alapszigetelés szigetelő anyag alkalmazásával.
Az első bekezdés: a berendezésen belüli készülékek és áramköröket úgy kell létesíteni........hogy biztosítsák a megfelelő biztonsági fokozatot.
A második bekezdés: a veszélyes aktív részek érintésének megakadályozása alapszigeteléssel.......
A harmadik bekezdés: az aktív részek szigetelő anyaggal való lefedése........
Te az elosztó műanyag fedelét tekinted alapszigetelésnek, vagy "el"-burkolásnak.De mint írja a berendezésen BELÜL is szükséges.
Az érvéghüvely előírás! A szabvány úgy fogalmaz hogy az elemi szálakat össze kell fogatni. Az ónozást általában kizárhatjuk, mivel azt terhelni nem szabad. Az az csavarkötés alá nem tehetjük. Így szinte kizárólag az érvéghüvely marad mint megoldás.Semmilyen problémát nem okoz a használata.Sőt.......
> Ha a kapcsoló fedelét készakarva életszerűtlenül lassan (= a való életben soha elő nem forduló lassúsággal) billented át, akkor valóban előfordulhat, hogy az egyik fél-kapcsoló egy tized (vagy csak egy század) másodperccel később vált át.
Egyszer nezz meg scope alatt egy kapcsolot. Tanulsagos.
A legtobb raadasul siman megallithato ket allas kozott.
Valóban nem írja, de gondolom építési engedély köteles meló, akkor meg nettó. Meg egyébként is nettóban szoktunk beszélgetni ha nem lakossági megrendelőről van szó. De mindegy, akit érdekel majd kideríti. Nálunk is ezek az óradíjak mozognak, nettóban.
Való életben soha, egy tized vagy század, milyen baj történhet, pillanatig fázicjavító, összeradasztoot gémkapoccsal megerősített billenő, szükséges rossz érvéghüvely, forrasztott MT wagóba.
Erre mondaná Kékember hogy adj sok ilyen tanácsot, hagy pörögjön neki a számláló.
Eddig átlag kb tíz százalék plusz költség a havi bérköltségen felül.
Ehhez jön még hozzá a munkaruha, munkavédelem, üzemorvos, extra adminisztrátor/könyvelő bérköltsége, hosszú távú munkaszerződések rizikója (lesz- e munka jövőre is), végkielégítések, satöbbi, satöbbi...
Ha a kapcsoló fedelét készakarva életszerűtlenül lassan (= a való életben soha elő nem forduló lassúsággal) billented át, akkor valóban előfordulhat, hogy az egyik fél-kapcsoló egy tized (vagy csak egy század) másodperccel később vált át.
De biztosan nem gondoltad végig, hogy ebben a konkrét esetben milyen baj történhet ez alatt az idő alatt, mert akkor nem estél volna ennyire pánikba: a legrosszabb esetben a ventilátor segédfázis kondenzátora egy tized (század) másodpercig a fázis és a nulla közé kerül, tehát egy pillanatig fázisjavító kondenzátorként fog működni.
Nem is vágyom rá. Nekem elég, ha a többi szakember megtanul fejlődni, gondolkodni. Vagy legalább egy részük megtanul kérdezni, mielőtt véleményt nyilvánít ;)
Az érvéghüvely alkalmazása az esetek 10 százalékában szükséges rossz, az esetek 90 százalékában pedig csak extra potenciális hibaforrás. Ez az eset a 90 százalékba tartozik :)
Szerintem is dobd el az érvéghüvelyt és a csupasz flexi eret nyithatós WAGO-val kösd.
(én saját felelősségre a flexi eret lefuttatnám ónnal, úgy bele lehet dugni a tömör WAGO-ba is)
Az a kérdés hogy mivel van a vezetéked biztosítva. Hivatalosan minden keresztmetszet csökkenéshez biztosítani kell a csökkentett keresztmetszetre. Tehát ha egy 16A-es kismegszakítóról megy, akkor ez így nem jó. A mi kiskapunk a dugvillás csatlakozás, ugyanis akkor a dugaljig tartó vezetéket biztosítjuk a megfelelő méretű kismegszakítóval, az user meg azt dug bele amit akar. De te ne aggódj, csréld le nyitófülesre érvéghüvely nélkül vagy csavaros sorkapocsra érvghüvellyel, aztán jónapot. (bár én kicseréltem volna a dugvillás vezetéket egy 1,5-es MT-re)
vago-ba dugtam bele négyszögletes krimpelővel rendesen lehúzott, hosszú érvéghüvelyben MT(3 x 0.75) kábelből a vezetékeket. Legalább kettőt kattant, szóval belement rendesen, stabilan. Ez így rendben van, vagy valami végzetes hibát követtem el? Működik rendesen (bojler)...
Az volt a mentő verziója. Viszont elképzelhető, hogy már nem lehet kapni pont olyan kapcsolót, mint amilyen a többi, s nincs rávaló fedél se, na ilyenkor szokás gányolni.
A késletetett nyitás miatt nem jó. Vagy váltóérintkezős relé kell, bár az ív miatt ott is lehet gond, vagy 2 relé, viszont még ott sem ártana késleltetés a két kapcsolás közé.
Azért kicsi gondolkodás elvárható lenne. A kétpólusú váltó és a dupla váltó nem ugyan az. Annyi a közös hogy bármelyikkel csinálja, egy nagy csattanás lesz a vége. Hogy miért azt találd ki.
az egyik felét leszedtem, az élére hőpisztollyal egy forró ragasztó csíkot nyomtam, ,majd visszapattintottam.
Kb fél perc múlva a két felet együtt leszedtem, a közös dupla elválasztó falat egy milliméteres fúróval több helyen kifúrtam, a lyukakon kb 5 mm-es kiegyenesített gemkapocs darabkákat dugtam át, a kis rudak mindkét végét 90 fokban a műanyag felületre ráhajlítottam.
Ha a ragasztás előtt mindkét felületet picit mecsiszoltam volna, akkor valószínűleg meg mertem volna spórolni a fémes összekötést.
De még jobb, ha van egy másik (egybe) kapcsoló fedél, ami pont rámegy a dupla kapcsolófedél helyére :)
"eki 52D van ami 1 késleltetett zárás és nyitás segédérintkező"
Ez a késleltetés gondot fog okozni (pillanatnyi zárlat). Már csak ezért sem jó ötlet ezeket a mágneskapcsolókat alkalmazni.
(valószínűleg ezért volt leértékelve a teszkóban :)
Habár ezeket át lehet alakítani, pl D-sből nem D-st lehet csinálni úgy, hogy egy másik ugyanilyen mágneskapcsolóról átrakod erre a nem-késleltetett segédérintkező párt (meg ami hozzá kell) és akkor ezen a mágneskapcsolón két gyors reagálású segédérintkező esz (a másikon meg két késleltetett).
"Segédérintkezőkre , mint fő áramvezetőre, nem is gondoltam"
Úgy emléxek, hogy a kis DIL-eknél (egy nullás és két nullás) nincs különbség a főérintkező és segédérintkező között, tehát bármelyik érintkezőt használhatod bármilyen célra.
Helyette lehetne két fali kapcsoló egymás mellett: az első az egész rendszert kapcsolja ki-be, a másik egy fali kettős váltó kapcsoló (a két fele összekötve pl ragasztóval), ez határozza meg az aktuális sebességet, bármiféle mágneskapcsoló közbeiktatása nélkül, közvetlenül a villanymotorra kötve.
A kis DIL mágneskapcsolók legtöbbször 52-esek, tehát 5 záró érintkezőpár + 2 nyitó érintkezőpár. Ennélfogva 2 db áthidalással
kialakítható belőlük kettős váltó kapcsoló, tehát egyetlen DIL is elegendő a két sebesség közötti átkapcsolásra.
De mint már említettem: nem biztos, hogy a sebességek között mindenképpen muszáj relével átkapcsolni és kettős váltó kapcsolónak akár egy filléres kettős váltó kapcsoló is használható :)
Szerintem nem, de tekintve hogy 3 ilyen ventilátor van, lakásban, én relével dolgoznék (dobozolhatóság és hang miatt). Nem is drága. Ha jól emlékszem a dil-nek nem váltó érintkezői vannak.
Én mivel lakótérről van szó, fali csillárkapcsolóval oldanám meg. Mégpedig úgy, hogy az egyik billenő felkapcsolásával (rajzon K.L) indulna a lassú fokozat a relé alaphelyzetben zárt érintkezőin keresztül. Ha nagyobb fordulatot szeretnénk, rálökjük a másik billenőt is (rajzon K.GY) , a relé meghúz és a motor átvált gyors fokozatra. Ha termosztátra van igény, bármelyik billenő cserélhető termosztátra. Pl a K.L egy termosztát, automatában megy az alacsony fokozat, a K.GY kapcsolóval lehet gyorsra váltani, de a termosztát ezt is lekapcsolja ha a kívánt hőfokot elértük.
Másik változat hogy a K.GY egy termosztát, ha a K.L be van kapcsolva, folyamatosan megy a lassú fokozat, termosztát igénylésére indul a gyors.
Egy kérdés marad, hogy az adott mágneskapcsoló tud-e úgy váltani hogy ne csattanjanak össze az érintkezők. Ha nem, akkor 2 mágneskapcsoló kell. Ha kell, azt is megrajzolom szívesen.
Ha tudnád hányszor volt olyan hogy bejelöltem, sőt kifúrtam a szerelvények helyét, amikor jött a tulaj a lakberendezővel és annak a laptopjával, hogyhát rossz helyen vannak az aljzatok mert ide-oda más jön
Hacsak nem valami extrém, mondjuk vakolás utáni változtatás, le kell nyelni a káromkodást :)
A probléma valóban hasonló mint a GPS nél :) a kedves megrendelő hagyja, hogy a villanyszerelő aprólékosan kidolgozzon egy hosszú "útvonalat", majd UTÓLAG benyög egy olyan információt, ami miatt lehet kezdeni elölről a tervezést.
Aki egész szakmai életében csak rutinfeladatokat végez vagy kizárólag írásos tervekből dolgozik, az soha nem fogja megérteni, hogy mennyire frusztráló, amikor ilyen esetben sokadszor kell szemétbe dobni az előző munkádat. Az ilyesmi még akkor is idegesítő, ha óradíjjal dolgozol, tehát ezzel téged nem ér semmi anyagi veszteség (csak a megrendelő csinál magának extra kiadást azzal, hogy túl okosnak képzeli magát a te szakterületeden).
Egy cég pl így szabadulhat meg egy jól megfizetett profi szakembertől: ültess a nyakába egy ilyen főnököt és csakhamar szedi a sátorfáját: nincs az a fizetés, amivel a folyamatos hülyének nézést is lehet kompenzálni.
Ha már az elején nem préselsz ki belőle minden információt, hogy EGÉSZ PONTOSAN mi a cél, akkor lehet, hogy ötször kell újratervezned az áramkört, mert pl menet közben fog újabb és újabb feltételeket szabni.
És nem fogja érteni, hogy eközben miért vagy egyre idegesebb."
"Egy ventilátor a szellőztetést hivatott majd ellátni, a másik kettő pedig két helyiség belső levegőáramoltatását egy hűtő-fűtő hőcserélőn keresztül."
Mindhárom feladatot NEM automatizálni szerintem igen nagy butaság (kézi kapcsolás elfelejtése okozhat energiapazarlást vagy akár közvetlen kárt is okozhat).
"A termosztátos vezérlésre konkrétan nem gondoltam, de a későbbiekben jó lenne, ha a rendszerbe beépíthető lenne. "
Tehát nem lakásszellőzéshez kell. Ez is fontos információ, amit eddig nem kaptunk meg.
Termosztátos vezérlés lehetősége. ÚJRATERVEZÉS
A termosztát ne állásból indítsa, hanem a lassú és a gyors sebességfokozat között kapcsoljon át. ÚJRATERVEZÉS
A termosztátnak nem váltó érintkezős kimenete van. ÚJRATERVEZÉS
Satöbbi.
Na ezért nem szabad nekiállni a tervezésnek, amíg nem tudjuk a megrendelőnek még a cipőméretét is. És ha magától nem közli, akkor kiszedjük belőle Aki hiányos információkból kezd dolgozni, az pórul járhat.
3 db ventilátor van és mindegyiket külön kell kapcsolni igénytől függően. Egy ventilátor a szellőztetést hivatott majd ellátni, a másik kettő pedig két helyiség belső levegőáramoltatását egy hűtő-fűtő hőcserélőn keresztül.
Ha azt mondaná egyértelműen, hogy "további kiadások értéke bármennyi lehet és a végeredmény is lehet bármilyen csúnya, de ezt a kapcsolást MINDENÁRON ezekkel mágneskapcsolókkal és ezekkel a nyomógombokkal akarom megoldani"...akkor nem lenne kérdésem.
Köszönöm, az építő jellegű hozzászólásokat és a tippeket is. Nem szeretek feleslegesen vitatkozni és veszekedni senkivel, sem virtuálisan sem élőben. A rajz (gondoltam eléggé felismerhető a ventilátor, piktogram után) és pár mondat alapján úgy gondoltam mindenki számára érthető, hogy mi a feladat (ezek szerint tévedtem). A termosztátos vezérlésre konkrétan nem gondoltam, de a későbbiekben jó lenne, ha a rendszerbe beépíthető lenne.
Ha már az elején nem préselsz ki belőle minden információt, hogy EGÉSZ PONTOSAN mi a cél, akkor lehet, hogy ötször kell újratervezned az áramkört, mert pl menet közben fog újabb és újabb feltételeket szabni.
És nem fogja érteni, hogy eközben miért vagy egyre idegesebb.
Hiába van akár egy fióknyi DIL mágneskapcsolója, ha nincs mibe beszerelnie őket és hiába van akár egy marék nyomógombja, ha nincs mibe tennie őket. És ha megveteted vele a szabványos dobozokat, azok valószínűleg többe fognak kerülni és ezerszer rondábbak lesznek, mintha az egészet eleve DIL-ek nélkül kezdted volna kitalálni neki.
És akkor még csak két utólagos bonyolítást említettem a lehetséges százból.
A rajzbol itélve, ki-bekapcsolás és 2 fokozat váltása és mindezt akárhány DIL-lel, mert nyilván nem csak egy darab van. Irányváltásra jelzést nem látok
A logika szerint indul alacsony fokozaton és a felhasználó szeretné, kapcsolgathat a fokozatok között.
Már sok mindenről volt szó, csak még azt nem tudjuk, hogy mi a kokrét feladat: a sebességek között biztosan ember váltson és ne valamiféle automatika? (pl párakapcsoló vagy termosztát)
Ha a sebesség kézzel lesz kapcsolva, akkor a kapcsoló szép legyen? (pl lakószoba fali kapcsoló) vagy lehet olcsó is mert ipari jellegű a környezet? (falon kívüli kábelezés vagy vezetékcsatorna)
Két-három "ingyenes" DIL mágneskapcsoló meg pár nyomógomb elhelyezése/bedobozolása SOKKAL többe kerül, mint helyettük egy NEM ingyenes olcsó relé meg egy két olcsó kapcsoló.
Lehet. hogy nem ahhoz való. A kép eltérhet a valóságtól. De idézem a gyártó katalógusát: " Teljesítményszabályozás: 0 100 % között elektronikusan vagy trafós fordulatszám állítóval. Illetve alapkivitelben rendelkezésre áll két fokozat melyet egy megfelelő kapcsolóval válthatunk (DS 2/2 (külön tartozék). Típus DS 2/2 "
Igen, egy ember fogja eldönteni, hogy melyik fokozatra van szükség. A hozzá való kapcsoló 22 e Ft. Mágneskapcsoló, nyomógomb pedig van. Azt pedig sehol nem írtam, hogy mindent egy nyomógombbal és egy mágneskapcsolóval kell megoldani.
Radiális csőventilátor bekapcsolását és két állású vezérlését hivatott szolgálni a kapcsolás. Egy alacsonyabb és egy magasabb fordulatszám kapcsolása. Irányváltás nincs.
Ha az egyik sebesség fokozathoz a gombot folyamatosan benyomva lehet tartani :) és amikor elengedjük a gombot akkor újra visszaáll a másik fokozat, akkor a feladat tök egyszerű:
a képen látható sebességváltás tulajdonképpen egy kettős váltó kapcsolás,
márpedig egy DIL-t könnyű kettős váltó kapcsolóként használni, hiszen rendelkezésünkre áll két pár záró érintkező és két pár nyitó érintkező.
"Ilyen mágneskapcsolóm van itthon 220-as behúzótekerccsel."
Egyetlen mágneskapcsoló valósítsa meg a következő három állapotot: kikapcsolt állapot + kis sebesség + nagy sebesség?
"Két állás közt nyomógombbal kellene a váltás."
Egy mágneskapcsoló
- egy gombnyomásra húzzon be, majd a gomb elengedése után maradjon is behúzva,
- később UGYANAZON gomb ismételt megnyomására a mágneskapcsoló engedjen ki és a gomb elengedésére maradjon is nyitva?
És ehhez csak egy darab DIL-t és egy egyszerű nyomógombot szabad felhasználni?
Mindkét eset megvalósíthatatlan.
Jobb lenne, ha a konkrét feladatot árulnád el (a motor teljesítményével együtt), mert lehet, hogy volna rá olyan megoldásunk, ami neked soha nem jutna eszedbe.
Az alábbi kapcsolást, hogyan tudnám megvalósítani DIL 052-D mágneskapcsolókkal? Ilyen mágneskapcsolóm van itthon 220-as behúzótekerccsel. Két állás közt nyomógombbal kellene a váltás.
"Katás egyemberes cégekkel nem állnak szóba logikusan!"
Pedig ez a legésszerűbb megoldás, ha alacsony szinten szeretnék tartani a kiadásokat ÉS állandóan változik változik a feladat (szükséges emberek száma és szakismerete).
Egyébként sokemberes KATÁS vállalkozás is létezik.
"kifizet neki 90.000ft zsebből"
Amelyik vállalkozásnak nincs számla nélküli bevétele, az csak igen nagy veszteséggel (pl szja adózás után), vagy súlyos törvénytelenség árán tud zsebből fizetni. Úgyhogy az okfejtésedet javítsd ki ilyen, "semmiből elővarázsolt" összeg nélkülire. és akkor tovább is olvasom.
A magyar állami egészségügyet figyelve valószínűleg nem fogja megérni a nyugdíjas kort, tehát minden fillér befizetett nyugdíjjárulék ablakon kidobott pénz. Viszont a KATÁ-val keresett plusz pénzből költhet magánorvosra (nem drágább, mint amennyi hálapénzt az állami orvosnál kell hagyni) és félre tehet öregkorára is.
Ha állami egészségügyből esetleg (sohanapján) eltűnnek a bűnözők, akkor újra tárgyalhatjuk ezt a "ki éri meg a hosszú nyugdíjas éveket" kérdést.
Kb ez a valóság. Volt olyan alvállalkozónk, aki pont ezért jött hozzánk, mert hiába tudott jó áron vállalni, nem volt akivel megcsinálja. Nálunk meg 3 segédet elirányított, és nem kellett izgulnia semmin. Gépeket nem kellett hoznia, mindent kapott. Aztán vége lett a projektnek és a 3+1 felállás miatt neki 2 hónapig nem tudtunk munkát adni. Most újra indult pár hónapja egy nagyobb munka (könnyen lehet 2 év is), hívom hogy jöjjön 2600-ért, de nem jön, mert valami generálnak dolgozik 3000-ért másodmagával. Nem mondom, ez több pénz, de mit csinál ha az egyszem segédje is megunja a banánt a meló meg el van vállalva?
"a 2400Ft-ból adók befizetése után mennyi pénze marad az alvállalkozótoknak?"
Hagyományosan adózó egyéni vállalkozónak ebből kb 1200-1500 forintja marad, ami nem egy szuper összeg,
kisadózónak (KATA adózónak) viszont kb 2100 forintja marad.
Ha a havi elszámolható óraszám valóban és minden hónapban biztosan meghaladja a 150 órát, akkor az adózás utáni 2100 Ft-os óradíj nem rossz pénz szerintem.
A meglévő 3 eret folyamatos energiaellátásként használnám,
a fény és a venti kapcsolását pedig valamilyen rádiós távkapcsolóval oldanám meg (a távirányítót betenném az egyik fali nyomógomb mögé és a távirányító gombjait rákötném a nyomógombokra).
501 600 Ft egy ember által bekeresett pénz 2400 Ft/óra
A csarnokszerelés nem agysebészet, szerszámozottság minimális, gyakorlatlag csak csavarhúzó és villáskulcs kell, minden egyéb biztosított.
Az ilyen munkáknál 90%-an 5 főből jó ha 1 villanyszerelő, aki tudja irányítani a másik 4 embert. Március 5-től 12-ig egyenesen kell haladni egy 600-as kábellétrával, aztán egy kanyar balra, majd tuvább április 3-ig.
Az alvállalkozók ott sem szoktak lenni, küldenek egy autó embert, aztán havonta jönnek számlázni. Szóval mennyit is illene nekik ezért a teljesítményért keresni?
Mellesleg nem azért kjnáltam fel a lehetőséget itt, mert máshol már nem lehet, hanem azért mert ez is egy felület. Azt is hozzáteszem hogy ha valaki azt mondja hogy neki minden embere csodaprofi és majd velük semmi gondunk nem lesz, ott az óradíjról is tudunk még beszélgetni. A nagy átlag viszont nem ez. Az alvállalkozóink emberei mind 250 felett keresnek, és van alvállalkozónk aki évek óta boldogan dolgozik nekünk. A 3500 Ft-os óradíj nagyon jól hangzik, de az nem ebben a környezetben van. Tavaly vége lett egy nagyobb projektünknek, új meg még nem indult, de nem akartuk elveszíteni az alvállalkozókat, ezért gyorsan keresni keztünk munkát nekik. Egy elég nagy és megbízható magyar cégnél 2300-at kínáltak, mi minimum 2500-at kértünk, belementek, azzal a felszólítással hogy azért már nagyon meg kell dolgozni. Ugyan ezzel az összeggel adtuk tovább a munkát.
Ők nem, de az alvállalkozók igen ezek szerint. Különben mért kellene itt is toborozni. Ha ritkán órabérben kell elvállalni munkát, mert annyira soktényezős a feladat akkor 2-3 embernél 3500Ft/fő nettó órabérben szoktam. De teljesítményben több is ki tud jönni egyösszegű munkánál.
Nekem háromszor próbáltak nagyobb összeget sohanapján kifizetni (egyszer sikerült is), mindhárom esetben ugyanaz volt a felállás:
- Megrendelő: Magyar Állam
- Főberuházó: Csókos Oligarcha Cége (kormányonként mindig más) nem csinál semmit, csupán a pénzt mozgatja ügyesen
- Alberuházó: Nagymellény de Nulla Múlt káefté, ő intéz mindent és ő veszi (a lehető legszarabb minőségű) anyagokat is.
- Ezer kicsi alvállalkozó: a haverok végig ki lettek fizetve, az okosak csak az utolsó részszámlát bukták, de aki belement, hogy "a végén majd egyben fizetünk" az futhatott a pénze (vagy a pénz nagy része) után.
Egy céges e-mailt eszemben sincs kitenni egy fórumra, aztán birkózni a levélszeméttel. Akit érdekel a dolog azzal úgyis megtaláljuk a kapcsolatfelvételi lehetőséget. Publikussá tettem egy e-mailt, ha van érdeklődő, arra tud írni, arra már válaszolok cégesről minden kérdésre. Vagy megbeszélhetünk egy személyes találkozót a helyszinen, van jó kávém. :-)
Mi egy villamos tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó cég vagyunk. Tervezéseink során meglehetősen sok kapcsolatot szerzünk, amit a kivitelezésben tudunk érvényesíteni. Nem Marinéni nyárikonyhája méretben, hanem 100 000 m2 fölötti létesítményekben. Itt az alap felállás hogy van egy nagy tőkével rendelkező fővállalkozó, aki megbíz több alvállalkozót hogy végezze el a munkát. Ez a fővállalkozó biztosítja az anyagot, és sok sok állóeszközt. Jelenlegi fővállalkozónknak a jelenlegi projekben 2M euró fekszik. Ő ezt képes megfinanszrozni fizetési nehézségek nélkül. Az alvállalkozók további alvállalkozókkal dolgoznak, ugyanis ezen a szinten is könnyen kellhet 40-50-80 ember időnként, de mivel ezek projektmunkák, állandó saját létszám fenntartása nem működik. Ezek a második alvállalkozók általában 10 fő alatti cégek, korlátozott eszközkészlettel, korlátozott személyi feltételekkel, akiknek még egy konténer bérlése, vagy egy nagyobb méretű nyomtató fenntartása is problémát okoz. Tehát leegyszerűsítve melósok. A középső alvállalkozó ezeket a kislétszámú csapatokat koordinálja, és biztosítja azokat a feltételeket amiket ezek a brigádok nem tudnának.
Ez a struktúra, csak azért kifejtve hogy értsd.
Mi, mint középső alvállalkozók, minden irányba nyúlunk, mi tartjuk a kapcsolatot a piramis tetején álló fővállalkozóval, mi adunk ki terveket, irányítjuk a munkákat, szervezzük az alvállalkozók mindennapi életét. Ez az alvállalkozóinknak meglehetősen kényelmes, szerszámigény szinte semmi, emberekkel bajlódni nem kell, stb. Ők azért keresnek amit keresnek, mert biztosjtják a létszámot, és fenntartják az kisebb munkákkal 2 projekt között.
Mikor hónap vége van, meglehetősen sok papírmunkánk van, és a hónap eleje is így megy. Hivatalosan a 25 napunk a számla kézhezvételétől ketyegne, de pont hogy nem húzzuk ezzel az időt, attól fuggetlenül hogy másnap jönnek a számlával vagy egy hét múlva, mi minden esetben a legkorábbi dátumot adjuk. És innentől megy a 25 nap. Ezzel elérjük azt, hogy havi egyszeri időráfordítással kifizetünk mindenkit. Ha 3 napra fizetnénk, akkor gondold végig hogy mennyire lenne kényelmes állandóan azt nézegetni kinek mikor jár le a számlája. Ezen felül azt sem árt tudni hogy a kidott tig nem jelenti a munka minőségi átvételét. Ez a 25 nap ad lehetőséget arra, hogy ha a mi megrendelőnk az alvállalkozó hibájából felnk valamilyen levonást szeretne érvényesíteni, azt mi is tudjuk az alvállalkozó felé.
Itt nincs semmi átverés, mindenhol így működik. Ha valaki fosos, ne vállalkozzon, vagy tájékozódjon. Nézzen utána hogy valah is volt-e fizetési problémája az adott cégnek. Minket is le lehet informálni, látható az előző éves árbevételünk is az internet segítségével.
A mi cégünk nem tavaly lett bejegyezve, sosem tartoztunk senkinek egy percet sem, bármelyik alvállalkozónk kifaggatható. Meg lehet nézni a telefonszámunkat, az enyém 18 éve nem változott. Van mód egy cég leinformálására bőven. Ha valaki megnézi mondjuk a mostani projektünket, az észreveheti hogy egy 5 fős vállalkozás havi pénze nekünk aprópénz, nem abban vagyunk érdekeltek hogy azt ne fizessük ki aztán bíróságra járjunk, hanem hogy minnél több vállalkozással együttműködve minnél tovább keressünk minnél több pénzt. Mi is, ők is.
"Teljesítés igazolást gonolom nem kell ecsetelni miért 6.-ka körül van"
A teljesítési igazolás kiadása előtt le kel folytatni számos ellenőrzést, ez teljesen rendben van.
De a teljesítési igazolás kiadásának pillanatában már MINDEN szükséges ellenőrzés lefutott, tehát az átutalásokat végző pénzügyes előtt is ott van már minden információ és engedély ahhoz, hogy bármikor megtörténjen a kifizetés. Tehát már nincs semmi akadálya annak, hogy mihelyt beérkezik a vállalkozó számlája, abban a pillanatban utalják a pénzt. Ha ez mégsem így történik, hanem 25 nap múlva, annak érdekelne az indoklása.
Sokan nem tudják, hogy a számlára írt fizetési határidő nem az a nap, amikor a pénzt át kell utalni, mert a számla kifizetése az áradás pillanatában esedékes. A számlán szereplő fizetési határidő csupán az az időpont, amíg vállalkozó önként lemond késedelmi kamat igényéről. Ha a számla kifizetése nem azonnal történik, azt illene megindokolni a vállalkozó felé, minél később történik meg a kifizetés, annál nagyobb bcsánatkérés jár a vállalkozó felé (tudom hogy nem szokás, de illene). És itt nem napokról beszélek, hanem órákról. 25 napnyi időhúzást ésszerűen megindokolni gyakorlatilag lehetetlen, ekra késés valódi okai egészen máshol keresendők.
Érdekes, nekem 14 napos átutalással fizettek éveken át (ahogy eredetileg is kértem). Lehet, hogy az összes külsős közül egyedül nekem. Talán azért, mert kellettem nekik. Talán rutinból mindenkivel bepróbálkoznak, hogy magabiztos profi vagy kétségbeesett balek az illető és aki belemegy a négy hónapba, az később bele fog menni a hat hónapba is...
Az egy munkanapos utalásra. Gyanítom nincs céged, ha igen, tudnád hogy másról sem szól az élet mint határidőkről. Beszállítói-beszállítási határidő, teljesítési határidő, és ezer féle fizetési határidő. Aztán könyvelőnek határidő, alkalmazotti fizetés határidő, stb. Na most ehhez más sem hiányzik, mint hogy az alvállalkozók is külön határidőkkel kérjék a pénzt. A tig kiadását azért állítottuk 6.-ka környékére, mert így ha hónap közben nem is sikerül időt vagy energiát fordítani rá, a havi zárás alkalmával mindenkinek el tudjuk utalni a pénzt, mert addigra biztos hogy minden számla beérkezik, és nem marad ki senki. Tavalyi évben 4-5 alvállalkozót foglalkoztattunk, jellemzően 17-és 20 között mentek az utalások. Most technikai okokból ez hónap végén megy.
Teljesítés igazolást gonolom nem kell ecsetelni miért 6.-ka körül van, de ha mégis:
-Órabéres munkánál mindenki havi egységben számláz. A fővállalkozó is.
-Az alvállalkozói dolgozói óranyilvántartásokat sem fogja senki havi egység alá vinni, senkinek nem hiányzik dupla adminisztráció. Az is megeshet hogy elseje szombatra esik. Tehát 3.-ka a legkorábbi dátum, de nyilván hónap elején sokkal sokkal fontosabb dolgok vannak. Pl. be kell szedni a mi pénzünket is.
Fizetési HATÁRIDŐ. Ez nem azt jelenti hogy 25. napon kerül elutalásra a pénz, hanem hogy akkorra pontosan. (a 25 nap a mai piacon egyáltalán nem sok, jellemzően 30 napra szoktak szerződni, és a számla készhezvételétől, amit ha postázni szeretnél, és gyors vagy, akkor 7.-én megírod, posta 3 nap, Marika szabin van, kb 13-14 körül kezd el ketyegni a számláló.
Mi a helyszinen kezelünk mindent. Szólok 6.-án hogy lehet jönni, és 31-re ott a pénz. (akkor is ha valaki 12.-én hozza a számlát)
Biztosíték....
Alegalapvetőbb cégadatok elérhetőek az interneten. A területen elérhetők azok az alvállalkozók akik nekünk dolgoznak, lehet informálódni. És igen, kell bizalom is. Pont ugyan annyi, mint nekünk az alvállalkozók felé. Ugyanis ha valamilyen kárt okoznak, azt csak abból a pénzből lehet levonni, amit már bekerestek.
Ezek a viszonyok általában a kölcsönös együttműködésen, a nyertes-nyertes felálláson tudnak alapulni. Ennek feltétele némi bizalom, de bizony aki nem tud 25 napot várni a pénzre, az ne vállalkozzon, az menjen el alkalmazottnak.
"teljesítés igazolás kiadása 5.-e 6.-a körül, fizetési határidő 25 nap."
Tehát
- Vajon mi lehet az oka annak, hogy, hogy nem tudják a számlákat egy munkanapon belül kifizetni? Pénzügyi gondok vannak a cégnél?
- Nem árt tudni, hogy ha elsején kezded a munkát akkor az első napi munka után több mint két hónappal derül ki, hogy a cég egyáltalán fizet-e ;)
Akit már átvertek így (csak két hónap múlva tudtad meg, hogy nem is akarnak fizetni tehát ingyen dolgoztattak), az nem vállal ilyen rizikót. Én az első időszakban többször is rész-számláznék, mégpedig NEM 25 napos határidőre, amíg kiépül a bizalom.
Egyik telefonszolgáltató 4 hónapra akart (próbált) fizetni, azóta is ott visszhangzik a röhögésem a székházban.
Majdnem. 2400 Ft / órától 2650 Ft / óra. Napi 9,5 óra / fő. Munkanap: amennyi a hónapban van. Számlázás havonta, teljesítés igazolás kiadása 5.-e 6.-a körül, fizetési határidő 25 nap.
A kötések időszakos ellenőrzése, után húzása a méretlen oldali csatlakozásoknál az ELMŰ részéről, legalább mérőcserekor nem ártana, ha megtörténne, hiszen m i nem férhetünk hozzá az ilyen helyekhez.
Nemrég én mérőcserénél ezt jeleztem és a szaki a kötéseket meghúzta rendesen.
Ha nem szerződéses főállásról van szó, akor az óradíj mellé odaírnék valami "garantált minimum" óraszámot is, mert 2700 Ft+ÁFA havi két órás munkára igen sovány pénz, de havi rendszeres 100 óra felett már kezd elfogadható lenni.
Egy havernak azt javasoltam, hogy:
- számlázás minden hó végén
- ha hó végén csak 1 órát lehet számlázni, akkor 7000 Ft+ÁFA
- ha 160 órát vagy többet lehet számlázni, akkor 2600 Ft+ÁFA
- a kettő óraszám között pedig az óradíj legyen (havi óraszám x 27 Ft) + 2600 Ft
Elment a régi mérőhelyen 30 évig nélküle idehaza, ennek ellenére örültem, hogy az előírásnak megfelelően lett minden bekötve. Manapság több nagy fogyasztó üzemel egy családi házban, vidáman összejön a 32A-es fogyasztás időnként, legyen tökéletes a bejövő oldal.
Szilikonzsír valószínűleg kapható öt perc (autóval) távolságon belül. Barkácsbolt, mezőgazdasági bolt, vasbolt, stb. Töltsd bele egy injekciós fecskendőbe (tű nem kell) oszt lehet nyomni a lukba.
Megvenném én a pasztát de csak egy helyen találtam az országban(Romania) internetes rendeléssel pedig tényleg nem éri meg.
Valószinüleg más gyártótól is lehet más néven, de ilyenről nem tudok.
Mellesleg nekem egy pince világítás és egy bejárati világítás fog menni róla, mást cserélek rézre mert ott van cső, csak itt be van vakolva a menyezetbe az ilyen 2 eres fal kábel.
Pár helyen előfordult nálam is ilyen probléma. Egyszerűen bedugtam az alu vezetéket a WAGO-ba paszta nélkül. Van, ahol egy fél ház árama megy át rajta (automata mosógéppel ) mégsincs semmi baj vele évek óta.
Auz persze tudnod kell, hogy ha eltérsz a gyári WAGO előírástól (paszta kell) az a te felelősséged.
Véleményetekre, tapasztalataitokra lenne szűkségem.
MCU kábelt kellene alu kábellel valahogy összekötni. Tudom, hogy ilyet nem illik meg nem ajánlott de másképp nem lehet ezt most megoldani.
A wago sorkapocs plus alu paszta megoldást akartam, de sajnos nem tudok beszerezni alu pasztát, wago sorkapocs lenne.
Milyen megoldást javasoltok?
Én gondoltam, hogy mi lenne ha cinezném az alu drot véget, s ezzel kerülne rá egy réteg és ezzel meg lenne oldva az oxidációs probléma kérdés(mivel nincs paszta).
Igaz 4db kapcsolást tettem be (ilyet találtam a neten).látom elég szerencsétlen volt az egyik.
De az 1970 es évek végétől láttam pár akkor még ÁVK , mostanában FI , méginkább RCD vagy RCCB megoldást.
Akkoriban csak a Terhelés belső hibái játszottak szerepet, lévén oly ritkán alkalmazoták ezeket.
Kivéve a MÁVos 0.5A érzékenységű relés szerkezetett Naez igazán makrancos volt.
Nálam 1986 tól üzemel, egy 30mA-s .Megelégedettségemre.
Manapság (úgy 5 éve ) már teljes a káosz . Nagyon elterjedt a lakásokban , ott van az EPH nem kiszámitható hatása, ill. a legfontosabb A nem kellően kivitelezett kinai csodák garmadája.!
Nem egy olyan lakóépületben jártam ahol mindenütt volt a 34 lakásból FI relé.Meg olyanban is ahol a tulaj kiköttette !
Sajna a tapasztalatom egyre lehangolóbb. 1lekapcsolás kivált még X lekapcsolást.!
A feszültségmentes FI relé leold? Bizony le!
A 10 emeletes lakóépület főbiztijeit kivéve (NOL 160A ) az EPH kötésen -a Nulla felé folyik kb10A.
feszültségmentes állapotban!Ez kivülről jön, a csővezetékeken. (viz, gáz fűtés, szennyviz, csapadékviz )Ebből némelyik műanyag ! Na ide szerelj fel egyett!mikor fog leoldani?
A kábel Tv ről nem is beszélve , 3 szolgáltató( Digi ,UPC, T Home) által elkövetett egyveleg .
Nálam a UPC -s kábel hozott be elég szivárgóáramot.
de ; A 3kmre lévő városi villamos Dc árama mitt keres nálunk? Ha két villamos indul egyszerre akkor gyorsitástól függően2x550A -t is felvesz . a sinhálózat földelt ,s kóborol az inditóáram.
gyakran látok 20-40A DC -t is az EPH-n!
Persze a fém csővezetékek itt is játszanak.
sajna igy hiába van FI sokszor rejtélyesen leold.S még nem is emlegettük ,a sok önjelölt villanyszerelő remekléseit!
Ehhez már csak kis+ a közvilágitás.
Sok városban olyan magas az elektromos zajszint, hogy középhullámú rádiót nem is lehet hallgatni.
Ha fojtom a vízszivattyút, akkor csökken a teljesítményfelvétel?
"Szivattyúk munkapontjának módosítása
A szivattyúk üzemében előállhat olyan helyzet, mikor a vízkivétel nem az optimális munkapontban méretezett értéknek megfelelő. A módosításra a következő megoldások adnak lehetőséget.
Fojtás. A szivattyú után elzárószerkezetet, gyakorlatilag ellenállást, építünk be a vezetékbe és ezzel szabályozzuk a vízáram jellemzőit. A zárással csökkentjük az átfolyó víz mennyiségét, emeljük a szivattyú belső nyomását. A motor által felvett energia csökken. A szivattyú üzemeltetése tartósan zárt szeleppel gőz képződéséhez vezethet, mely károsíthatja a szerkezeti elemeket.
Megkerülő ág. A szivattyú szívó- és nyomóvezetéke közé építünk be elzárószerkezetet. A szelep nyitásával növeljük a szivattyún átfolyó víz mennyiségét, csökkentjük a szivattyú belső nyomását. A motor által felvett energia növekedni fog."
Nálunk nem volt semmilyen hálózat, illetve volt a telekom telefonos ADSL-je, amire már rá se lehetett kötni, kapacitás hiány miatt. Tavalyelőtt egyszerre ugrott neki kisvárosunknak a digi koax-al, a telekom meg optikával. Az optikát választottam.
Igen, én is ebben hiszek, de sajnos a szolgáltatók nem érdekeltek a jelenlegi DOCSIS 3.0 hálózatokat cserélni amíg a karbantartásukra költött összeg és/vagy a felhasználói elvándorlás a hibák miatt el nem ér egy szintet.
Óbudán több helyen látom, hogy szerelik le a réz érpáras telefon oszlopokat és húzzák az optikát az ELMŰ oszlopokon, kultúrált kábelezéssel és teszik le a box-okat a felhasználóknál. UPC/DIGI/Invitel oldalon még nem találkoztam ezzel meglévő hálózat esetében.
Így van, mostanában én is ezt tapasztalom. Ezen egy egyszerű földhurok leválasztó/túlfeszültség levezető kombó tud segíteni meglepően hatékonyan, én is ilyet használok.
Egyes kábelTV szolgáltatóknál sajnos nem divat a teljes DC leválasztós becsatlakozás, a koax árnyékolása nincs megszakítva (gyakorlatilag összekötik egymással az összes házat/lakást egy plusz vezetékkel, elég egyetlen hibás készülék valahol és mindenki anyázhat a környéken).
A kábeltv szolgáltatónak (szó szerint) filléres plusz költségbe kerülne, de az ügyfél kénytelen saját zsebből költeni (NEM filléreket) egy plusz alkatrészre , ha nyugalmat szeretne.
Az az alsó C11 kondenzátor szerintem szintén egy nagyfrekvenciás zavarszűrő.
"Az áramkör létrejön csak a trafó primer -szekunder kapacitását" nézd bele."mert van !"
A kapcsolóüzemű tápokban lévő nagyfrekvenciás (nagyon alacsony menetszámú) trafók tekercsek közötti kapacitása csupán néhány pikofarád, szóval gyakorlatilag nulla. És ez az áramkörben sorban kapcsolódik a másik (szintén elég kicsi) kondenzátorral, ezért ezen a körön a FI relé számára értékelhető áram szerintem nem fordulhat elő.
Én feldobtam ezt a zaj a ledeslámpák felől dolgot majd te(?) hitetlenkedtél hogy kintről, bentről merről jön a zaj és betettél egy olyan kapcsolást ami részben engem igazol.
Az oszlopbilincset kell EPH-zni a szolgáltatónak azaz magának csinálja de manapság már nemfém bilincset használnak igy a folyamat szükségtelen felesleges ebben az esetben. A GPON hálózatnál is ugyanez a folyamat.
A kábelTV hálózat - ha nem optikai - akkor az oszlopokon (a leggyakoribb hogy az áramszolgáltató oszlopát használják) minden esetben PEN-re van kötve, az analóg világban ez okozott zavarokat, földhurkot de egy ezt annó iránycsatolóval megoldották. Mostanában nemigen foglalkoznak vele.
Ha nem áramszolgáltatón át jön, a Splitteren van kialakítva csatlakozás a védővezetőnek, ami segít a túlfeszültség levezető bekötésénél is, azt célszerűen az első kötési pontban a splitterre tekerik fel.
"a szolgáltató a mérővel és az ott lévő biztosítóval foglalkozik meg megnézik hogy ott a feszültség értékek megfelelnek a szabványban rögzítettel. Minden mással elhajtanak"
Ha a hiba oka egyértelműen felőlük jön és a környéken többen is ugyanazt a problémát tapasztajuk akkor nehéz lenne lerázni engem.
Egyáltalán van az áramszolgáltatóknak olyan regisztráló készüléke ami képes megfigyelni az effajta tranzienseket? (adatrögzítős analóg tároló oszcilloszkóp vagy valami ilyesmi)
"A C11-t nem tévedésből irtam. A szekunder oldal potenciálját közeliti a N hoz."
A C11 a trafó kimenetén lévő nagyfrekvenciás szűrőnek (PI szűrő) első tagja. Ott van mögötte a soros L2 fojtótekercs, majd a C12 a másik nagyfrekis szűrő kondenzátor (a C2 és C8 az alacsony frekvenciás komponenseket szűrik/simítják)
Mivel az áramkörnek az a része "leválasztó trafó mögött" van, ezért innen a földelés felé amúgy sem lehetne áramot küldeni (nem jön létre áramKÖR).
Ismerős mondta, ezt a véleményt, hogy nem fogadják el az egy bejövőt az oszlopról, mert lakásonként kellene külön-külön bekötés+új szabványos mérőhely kialakítása. Ezt szeretném megtudni, hogy elegendő lenne e a mostani méretlen vezeték megfelelőre cserélése+saját mérőhely szabványosítása úgy, hogy a többi lakás mérője marad a régiben. Még nekem az is megfelelő lenne ha külön új bejövő vezeték+ szabványos mérőhely kialakítása is(de a többieké marad a régi) . Csak azt nem értem ha az ismerősnek igaza van (összes mérőhely szabványosítása+egyenkénti bekötés) olyan összeg lenne, hogy nem lenne semmi belőle és maradna az összes mérőhely 30 éves. Ha engednének külön is szabványosítani akkor legalább egy mérőhely megfelelő lenne. Remélem az elműnél is ésszerűen gondolkoznak, bár lehet túlképzelem.
láttál már ;bekapcsoláskor vöröslö olvadószálú biztit? 230VNÁL HA 10uF nál nagyobb a kondi ,akkor 1A a minimum!Nehogy már RMA ban (vevói reklamáció ) visszajöjjön.
Az elektronikai készülékekben nem úgy méretezik a biztit mint a villanyszerelésben.
Fémes zárlatkor kiolvad =megfelelő! nem véletlen a sok mobil tűzeset.
Indokolatlan az üzemi áram 30-szorosára biztosítani valamit?
"Bekapcsoláskor a C4 töltődése elég nagy árammal történik"
Arra valók a késleltetett biztosítékok. 100 milliamperes fogyasztáshoz szerintem kiváló egy 315mA-s biztosíték, de alán még a 200-as sem túl kicsi. A rajzoló is valószínűleg 315 mA-t akart írni eredetileg.
Egy 2x2 lakásos ikerház egyik lakásához szeretnék teljesítménybővítést ígényelni, mert a jelenlegi 3x10 A sajnos semmire sem elég.A házban oldalankét egy-egy óraszekrény van kialakítva falon kívűl. A felettünk lakó már korábban(15 éve) bővített 3x20 A-re, ez a két mérő közös szekrényben van elhelyezve, ami régi típusú fa szekrény. Az egész ikerházba csak egy bejövő kábel van az oszloptól egy tetőtartóval, és utána ágazik el a lakások villanyórái felé. Az lenne a kérdésem, hogyan lenne megoldható a teljesítménybővítés? Mi lenne a menete? Kaptam egy olyan véleményt, hogy csak külön-külön lakásonkénti rákötés és szabványos mérőhelyek kialakítása után lehetne elvégezni a teljesítménybővítést. Sajnos ez probléma lenne, mert a szomszéd lakók már korábban bővítettek, így nem érdekeltek a szabványosításban és nem vállalnák a rájuk eső költségeket. Így azt nekem kellene fizetni ami irreális összeg lenne egy lakás teljesítménybővítéséhez képest.
Nem a szolgáltató a mérővel és az ott lévő biztosítóval foglalkozik meg megnézik hogy ott a feszültség értékek megfelelnek a szabványban rögzítettel. Minden mással elhajtanak, illetve egyes esetekben felszerelnek regisztrálót de ha minden rendben az Ő oldalukról akkor kiszámlázzák az összes költségüket.
A szekunder oldal potenciálját közeliti a N hoz.(különben 70v környékén lenne aGND --panelek közös pontja általában a táp minusz pontja)
Ezen a C11-n folyik a graetz100Hz-s+a táp 15---70kHz ujabban akár 1MHz es "kiegyenlitó árama"
félperiódusonként irányt is vált !
Légy szives nézd meg hány nF-s? egyáltalán nem kell 2-3nál többdb/lakás.A FI relé csak a rajta átfolyó áramok egyensúlyát ,,,,,, A tankönyv szerint igen , de a valóság ?Az EPH kötések és a fémcsövek/vezetékek + a földelések bekavarnak. Mint a sakk táblán; bármely 2 pont között hány áramút létezik?A villanyboyler, motor,kazán, szivattyú generál-e keresztáramutat?
Nézd csak meg a kazántápot ! ott mi van összekötve--szétválasztva?
"ketyere fogyasztása a hálózatból kb 0,1 amper, de a rajzon a biztosíték 3,15 amperes."
Azt én nem látom indokolatlannak. Bekapcsoláskor a C4 töltődése elég nagy árammal történik (inrush current) ami a névleges áram sokszorosa. PTC meg nincs benne.
Mi az, hogy "jó"? Attól még, hogy a gyártó betartotta az előírásokat, attól attól még lehet az a lámpa túl gyenge fényű, vibrálós, megbízhatatlan, vagy rövid életű. A CE nem foglalkozik a termék minőségével.
Ha a "jó" alatt a zavarsugárzásra célzol, akkor földi halandó az áramszolgáltatónál tehet panaszt a "FI relé lecsapkodó ismeretlen tettes" ellen, persze ha okosan fogalmazod meg, akkor a mondandód végére már igen pontosan sejteni fogják, hogy merrefelé kell keresni a hiba okát (kivéve persze, ha nem AKARJÁK kideríteni a hiba okát ;) és ők hivatalból megteszik a szükséges lépéseket.
Nem lehet leföldelve a dióda híd negatív oldala a primer oldalon, mert az rövidre zárja a híd bal alsó vagy felső diódáját (attól függően hogy a hálózati dugasz hogy van bedugva) ami azonnal kilövi a rövidre zárt dióda párját!
Ennek a nyilatkozatnak írásban kell megtörténnie (pl CE jelölés a terméken), mégpedig olyan formában, hogy a vásárló a vásárlás előtt könnyen tudomást szerezhessen róla és a használat közben is bármikor leellenőrizhesse, hogy történt-e ilyen nyilatkozat.
Tehát ha tudd a termék pontos megnevezését és pl az interneten ennek ellenére nem tudod percek alatt megállapítani, hogy történt-e CE nyilatkozat, akkor valószínűleg valami disznóság van a dologban.
"Ez mennyire életszerű? Az egyszeri villanszerelő odamegy és megmutatják neki a közvilágítás papírjait?"
Úgy gondolom, hogy egy közvilágítás műszaki dokumentációja nyilvános. Ha nem az, akkor sem lehet nehéz megtudni az alkalmazott lámpatest pontos típusát.
"Nyilván van CE de mégis hogy ellenőrzöd hogy volt-e labormérés vagy csak rámondták? Csuklóból megvádolod a gyártót hogy hazudik, ha nem mellékelt akkreditált laborból jegyzőkönyvet?
A CE nem egy minősítés, nem egy (labor)vizsgálat eredménye, a CE egy egyszerű NYILATKOZAT a gyártó részéről, hogy a gyártás során be lettek tartva a termékre vonatkozó EU előírások (jelen esetben a zavarsugárzásra, tranziensekre vonatkozó előírások érdekesek). Ha a termékhez (magán a terméken, adatlapján, csomagolásán, stb) nincs CE nyilatkozat (embléma), akkor kapásból bukta, mert forgalomba sem lehetett volna hozni az EU területén.
Ha van CE, akkor egy labor meg tudja állapítani a termékről (sőt, egy szakértő talán már a termék kapcsolási rajzáról is!), hogy hazugság-e a CE nyilatkozat. Ha igen, akkor az a következő kérdés, hogy maga a gyártó hazudott-e vagy valaki más az importőrtől a felszerelésig tartó láncban.
Ha szar a termék, attól még nem biztos, hogy le kell cseréni, talán elég mindegyikbe belerakni egy filléres zavarszűrőt és máris EU kompatibilis lez (legalábbis zavarsugárzás szempontjából ;)
A FI relé előtt a földvezető és a nullvezető össze van kötve, ezért gyakorlatilag nincs közöttük potenciál különbség, ezért a közöttük lévő kondenzátoron nem fut áram sem, tehát a C1 nem növeli a FI relé lecsapódás-veszélyét.
A képen a a C2 kondi a fázis és a föld között van, ha ennek értéke elérné a kb 500 nanofarad-ot, attól valóban lecsapódhatna a 30 milliamperes FI relé, de ezek a zavarszűrő kondik 2 és 5 nF között szoktak lenni, tehát 50-200 db hasonló tápegységű készüléknek kell lennie a lakásban ahhoz, hogy aggódni kelljen.
A C3 nem a földet, hanem a nullát köti össze a fázissal, ezért a FI relé normál terhelésnek látja, nem hibaáramként.
A C11-et pedig valószínűleg tévedésből írtad (graetz után van).
"Hány db található lakásonként, és az egész utcában?"
A FI relé csak a rajta átfolyó áramok egyensúlyát (a mögötte lévő dolgokat) figyeli. Hogy mi történik az utcában/szomszédban/lépcsőházban, az őt nem érdekli. Kivéve persze, ha egy szomszéd ingatlannal valamiféle illegális áram-kapcsolat van.
Ezért első lépésként megnézném, hogy az utcai lámpáknak egyáltalán van-e CE nyilatkozta és ha van, akkor nem hamisítvány-e (zavarszűrés bemérés laborban, a gyártó vagy az importőr hazudik CE-t, stb).
Ez mennyire életszerű?
Az egyszeri villanszerelő odamegy és megmutatják neki a közvilágítás papírjait?
Nyilván van CE de mégis hogy ellenőrzöd hogy volt-e labormérés vagy csak rámondták? Csuklóból megvádolod a gyártót hogy hazudik, ha nem mellékelt akkreditált laborból jegyzőkönyvet?
"A gond ott van hogy majd minden eszköz bemenete ugy kezdődik már hogy:... Ha a fázison jön egy impulzus akkor az visszaforul a C1 en a PE felé"
A komolyabb FI relékben van pár milliszekundumos késleltetés, ezért a NAGYON rövid impulzusokra készakarva nem reagálnak. Lehet, hogy nem csak a komolyabbakban, de talán mindegyikben van ilyen.
"Adott egy régi higanygőz utcai világítás ami ki lett cserélve ledesre és a csere óta pattognak le a FI relék egyes ügyfeleknél. Mi lehet a hiba"
Az utcai világításnak külön saját fázisvezetője van, tehát azon nem juthat be elektromos szemét az ingatlanokra. A nullvezető közös (PEN), de az minden minden háznál (és némelyik oszlopnál is) le van földelve, még mielőtt eljuthatna a FI reléig. Tehát az utcai világítás tápegystégének NAGYON DURVA tranzienseket kell ahhoz produkálnia, hogy eljussanak a FI relé ingerküszöbéig.
Ezért első lépésként megnézném, hogy az utcai lámpáknak egyáltalán van-e CE nyilatkozta és ha van, akkor nem hamisítvány-e (zavarszűrés bemérés laborban, a gyártó vagy az importőr hazudik CE-t, stb).
A másik irány az lenne, hogy megpróbálnám megállapítani, hogy az utcáról a PEN vezetőn vagy valamelyik fázisvezetőn jön be a disznóság (pl mert lehet, hogy csak ott okoz gondot, ahol szar, vagy csak papíron létezik a földelőszonda).
"Ha muszáj hűteni, akkor a következő elképzelés mennyire lehet helytálló?"
Nem MUSZÁJ hűteni. Egy 40 amperes SSR meglehetősen sok (5-15) ampert kibír már akkor is, ha a fém hátlapja mentén folyamatosan jár a levegő.
Tehát
- a fém hátlap függőleges legyen
- előtte legalább 2-3 cm légrés legyen
- folyamatosan mozogjon az a leveő (aluk+felül lyukas legyen a doboz).
Habár az emberi kéz számára már forró, én a hűtést olykor 60-70 fokig nyugodtan fel szoktam engedni (analóg hang erősítőknek még jót is tesz, ha meleg), a legtöbb korszerű alkatrésznek még 100-120 fok sem át meg.
Ha a doboznak muszáj zártnak lenni, akkor a a fala is átadhatja a hőt, de akkor fém doboz kell. Vigyázz, mert állítólag vannak olyan SSR relék amelyek hűtő felületén is megjelenik a feszülstég. Az ilyet profi szakember okosan elszigeteli, amatőr inkább dobja a kukába.
"A komolyabbakban van nullátmenet (zero crossing) érzékelő, ami mindig akkor kapcsolja ki a triakot, amikor éppen nulla a feszültség."
Igazad van, rosszul írtam. A mondat helyesen így hangzik: "...nullátmenet (zero crossing) érzékelő, ami mindig akkor kapcsolja BE a triakot, amikor éppen nulla a feszültség."
"A komolyabbakban van nullátmenet (zero crossing) érzékelő, ami mindig akkor kapcsolja ki a triakot, amikor éppen nulla a feszültség."
Meg kellett volna nézned hogyan működik a tirisztor mielőtt ezt leírod!
A tirisztoros nullátmenet kapcsolás lényege az, hogy a szinusz nulla átmenetekor (pontosabban röviddel utána, amikor már ki tud alakulni a tartó áram) kapcsolja BE a tirisztort.
Kikapcsolni ugyanis nem lehet a gate elektródával! Addig vezet amíg a rajta átfolyó áram a tartó áram alá nem csökken. Ez pedig magától megtörténik amikor a feszültség csökken a nullátmenethez közeledve.
Hirtelen ezt találtam. Találkoztam olyannal is ahol a triak az eszköz közepén foglalt helyet és le volt vágva a menetes rész, ott ahol a hatlap kialakítás volt. Így fért csak el a magassága. Az alaplemeztől csillám lap szigetelte el. Az teljesen ki volt töltve műgyantával. Folytak kísérletek vegyszerekkel ami a műgyantát oldja,de a többi alkatrészben nem tesz kárt. (még a világháló előtti időkben)
De ez a "kinai csoda" a legjobb ; klima és kazánban fordul elő.
Amiben ilyen van ,ott a nulla és a védővezető között kb70V hajtja át az áramot , Teljesen biztos a FI relé lekapcsolása.Bármelyik" villásdugó polaritás" esetén is !
Tehát ezekről ennyit!
Sajna mobil töltő, számitógép, TV CD/DVD lejátszó ujabb mikrók, led tápok mind ilyenek .
Pontosan azt csinálja a FI amit kell, Bár a betűjeleit sem árt megnézni!
legtöbbször a szomszédból jön be zavarjel, hibaáram.
PL;
Kihez nem megy be a vizcső, szenyvizcső, gázcső ?Ezek milyen hosszan mennek az utcai kábelezéssel együtt. ? Ez a kép hányszor fordul elő az utcában?Kinél nincsen EPH?
Esetleg a Viz Gáz Fűtésszerelők lapjából;hiba leirás
Rajzold be a két helyesen berajzolt "Y" kapacitás mellé az "X"-et, nézd meg a tipikus kapacitásukat és gondold végig, mekkora impedanciát "lát" a tranziens a L-N között és mekkora áram fog ebből a PE-re jutni. A bemeneti szűrőnél rajzold fel a teljes kapcsolást és rögtön látni fogod!
Sajnos a tranziensekkel szemben sok FI elég érzékeny és ez okoz fals kioldást. Ha nagyon zavaró akkor inkább Si/B karakterisztikájút használj.
Az az igény hozta életre az A-t, hogy az AC-nél az egyenáramú komponens telítéshez közelíti a vasat és rontja a cucc érzékenységét. Ezzel az egyenáramú komponenssel akartak valamit kezdeni így jött az "A", majd megjelentek a nagyfrekvenciás komponensekkel terhelt hálózatok és az "A"-t fejlesztgetni kezdték...
Az A fejlesztett változatainak jelölése gyártófüggő, a leggyakoribb a Si vagy a B.
A típus Az előző továbbfejlesztéseként jött létre, amikor már nem csak a szekunder oldalon megjelenő (pl. 30 mA) gerjesztési hibaáram puszta előfordulását figyeli a beépített elektronika, hanem annak a jelleggörbéjét is igyekszik alapszinten kiértékelni.
Azert gondoltam hogy ha már továbbfejlesztett akkor "jobb" ...
Egyébként kintről jön a zaj nem pedig a lakásból ...
Szétszedtem az SSR-t, mielőtt a kukába hajítottam. A fém hátlapra nem volt semmiféle szűrőkondi kötve, egyedül a tirisztor hőleadó fém lapja volt hozzászegecselve. Akkor így nem kell földelni a hűtőlemezt?
Vas helyett kb. ekkora alumínium vagy réz lapkát hol találok, hol tudok beszerezni? A lentebb becsatolt hajlított vas saroklemezt, amit kinéztem, bármelyik barkácsboltban megkapnám.
(Szóval az úgy van, hogy ha kapacitív pí szűrőt raknak az eszközbe, ami a gyakorlatban egy kis értékű kondenzátor a fázistól a PE-re és az N-ről a PE-re is. Ez esetben a feszültségosztás miatt félfázis feszültséget, vagyis kb.110 voltot mérhetünk az eszköz házán, ha nem kötjük be a PE-t. Ez ráz ugyan de nem veszélyes. )
Az adatlap szerint 1,6 V feszültség esik a relén, ez 7 A esetén 11,2 W disszipáció.
Ha lehet hinni a linken talált képletnek, akkor 20 °C szobahőmérséklet esetén:
Tj = 20 ºC + 11,2 W ˇ10 ºC/W = 132 ºC , ez pedig már elég necces. :( Csoda, hogy bírta eddig.
Szerintetek helytálló lehet a fenti képlet?
Ha muszáj hűteni, akkor a következő elképzelés mennyire lehet helytálló?
A kötődoboz egy szoba falára van felfúrva. Arra gondoltam, hogy a doboz alján, a fal szintjéhez közel vágok egy hosszanti rést. Ebbe belecsúsztatom a lent látható sarokösszekötő vasat. A vas benti részére rácsavarozom az SSR fém alját, egy kis hővezető pasztával megkenve előbb.
A saroklemez külső, kiálló fele pedig a doboz alsó oldalával lesz párhuzamos, gyakorlatilag alig észrevehető módon. Így lenne a legesztétikusabb a kivitel, de ezért mégis valamennyire kivezeti a disszipált hőt.. Szerintetek ez működhet így?
"igen unalmas volt olvasni mondjuk egy hónapon keresztül csak a PEN szétválasztás rejtelmeiről"
Ha a szabványok szövege nyilvánosan hozzáférhető lenne, akkor sokkal kevesebb ilyen vita lenne. Sajnos sokan csak szóbeszéd alapján, vagy valakinek a (sokszor szubjektív/amatőr) kivonata/átirata alapján, tehát nem pontosan ismerik a szabványokat és az így népdal-szerűen (szájról-szájra) terjedő szabályok útközben gyakran megváltoznak.
Ha a szabványok szövege nyilvánosan hozzáférhető lenne, akkor az effajta szakmai viták csak percekig tartanának, nem alakulhatnának hetekig tartó vélemény-háborúba (aminek a végén sokszor azok "győznek", akik rosszul értelmezik a szabályt, de hangosabbak, erőszakosabbak voltak :)
A komolyabbakban van nullátmenet (zero crossing) érzékelő, ami mindig akkor kapcsolja ki a triakot, amikor éppen nulla a feszültség.
Vannak olyanok is, aminek a bemenete van feltuningolva: pici egyenfeszültég helyett széles feszültségtartomány (áramgenerátor van a led előtt), némelyik 230V váltófeszültségről (is) vezérelhető.
Érdekesség: egyes régi SSR relékben valóban tirisztor volt (egy graetz közepén)
Én nem azt mondtam hogy nem kell a szabványokat ismerni és betartani hanem már igen unalmas volt olvasni mondjuk egy hónapon keresztül csak a PEN szétválasztás rejtelmeiről. Ha valaki nem akar fizetni lelke rajta, ugye a munka előtt keletkezik egy szerződés normális esetben vadidegenek között hogy ki miért felel munka előtt között után és mi a javadalmazás része. Ha fel akar jelenteni akkor ugy is felfog es nem lesz perdöntő hogy szerinte mi az életveszélyes és mi nem.
"Ismét bukó van mester, rosszul guglizol, gyakorolj."
Szerintem feleslegesen rugózol boldogan azon, hogy a csupasz-csoki kép keresésére rászánt 15 másodpercem alatt csak olyan képet találtam, amihez neked volt másfél órád fedőlapot találni :)
Te is tudod, hogy ez a kép csak egy példa volt, számtalan csupasz sorkapocs van, amihez nem adnak védőfedőt.
Az SSR relé belsejében munka közben egy kis hő termelődik, minél nagyobb ampert kapcsolsz vele, annál több hő. A ráírt 40 ampert csak akkor viseli el zúlmeegedés nélkül, ha az alján lévő fém hűtőfelület eg szép nagy hűtőbordára van rácsavarozva ami körül folyamatosan cserélődik a fris levegő. Ha nincs hozzá hűtőborda, de a fém lap körül cserélődik a levegő, akkor max 10-15 ampert bír ki, ha a fém felület sem tud rendesen hűlni, akkor talán csak 5 ampert, ha az egészet légmentesen bezárod egy kis műanyag dobozba, azzal a 40 amperes SSR relédet ügyesen lefojtottad egy kb 1 amperes relévé :)
Így néz ki egy ssr relé, amikor nagy áramot kell kapcsolni vele:
"Most őszintén mi hasznos tevékenység a szabványokon való rugózáson?"
Mondjuk egy ügyfél a munka végén azt mondja, hogy szerinte életveszélyesen dolgoztál nála, ezért feljelent, de ha lemondasz a munkadíjadról és akkor eltekint a feljelentéstől. Na egy ilyen esetben rohadtul nem árt, ha PONTOSAN tudod, hogy pl a házibarkács elosztó síned csak szokatlan megoldás, vagy valóban tilos lett volna.
Ez csak egy példa volt. Vannak olyan vilanyszerelők, akiknek a szaktudása (szakmai magabiztossága) csak odáig terjed, hogy kizárólag rutinfeladatokat mernek elvállalni. És vannak, akik egyedi problémamegoldást is bevállalnak. Na ez utóbbi szakember ha nem "rugózik" a szabványokon, abból akár börtönbüntetés is lehet.
2005-ig nem találtam gyári hibás alkatrészeket, a '90-es évek második felében "sorozatban gyártottuk" otthon a különböző fényorgonákat vidéki diszkóknak mindbe TIC206 triakot használtunk mert csak ez volt beszerezhető (egy csirkekeltető fűtőellenálását kapcsolta és cserealkatraszként ezt tudtuk beszerezni) de soha nem volt egy hibás sem. Fejből nem tudom de 5-6A terhelhető, nem si volt vele gond annak idején, de 2005 után megint vásároltam ilyeneket és az volt a fura amikor 100w kb. 0,5A fogyasztásnál melegedtek és volt olyan sorozat ami egyből elpukkant. De találkoztam már FET-ekkel más tejesítménytranzisztorokkal hasonlóan elpukkani. Legutóbb 10.000uF 63V kondenzátorok pukkantak 12V feszültségen. De találtam már átgravirozott IC-ket is.
És legutóbb amit itt már irtam 30mA feliratú FI reléket amik igazából 300mA-esek voltak.
Szóval szerintem a kínai sokszor próbál "spórolni"...
Nem volt neki hűtése, sőt, egy légmentesen zárt műanyag kötődobozba van beszerelve. Ez lehet a gond? Esetleg fúrjak pár kis szellőző lyukat a dobozra, az segítene?
Amúgy a gyári adatlapja szerint ennek a típusnak a "Maximum allowable case temperature" karakterisztikája szerint 7 A terhelés esetén 125 °C-ot még el kellene viselnie.
Ismét bukó van mester, rosszul guglizol, gyakorolj.
Az általad linkelt fővezetéki sorkapocs szakszerű beszerelés után nem érinthető, mert van műanyag teteje, aminek a helye egyértelműen látszik a te képeden is.
Tanácsot kérnék, hogy én csináltam-e rosszul valamit.
Egy 230V / 1600W-os olajradiátort kapcsolgatok termosztáton keresztül egy SSR-40DA szilárdtest relével. A kapcsolófeszültségem 5 Vdc, a hálózatról galvanikusan leválasztott tápforrásból.
A radiátoron barátok közt sem folyhat több 7 ampernél, úgy gondoltam, hogy a 40 amperes relével bőven túl van méretezve a megoldás.
Ennek ellenére az pár hónap használat után az SSR elhalálozott, elég csúnyán megolvadt a burkolata.
Szerintetek ezt mi okozhatta? Kifoghattam egy gyengébb, gyári defektes példányt, vagy én méreteztem / terveztem nagyon félre valamit?
Higgye el mindenki tök ellenszenves az ügyfelek számára egymás munkáját fikázó szabványokon okoskodó pökhendi szaki megjelenés.
Hacsaknem tegnapra kell a dolog akkor ezen faszokat elhajtják a búsba mert nincs szüksége nekik sem, és nekem sem mint ügyfélnek arra, hogy kelletlenül elviseljem a közös légteret velük.
Egy kedves műszaki ember barátom akinek szükséges némi kereskedelemmel is foglalkozni remekül megy a kereskedelmi része is mert jó dumája van és pillanatok alatt megtalálja a hangot az ügyfelekkel. Ezt értsd úgy hogy a cigányokkal is kijön mert tudja hogy tegezni kell őket és stb. stb. stb.- teljesen szabálytalanul - és a hollandokkal is mert társalgási szinten beszél németül és angolul.
Ezt volt otthon hirtelen az ügyfélnek és hogy legyen villanya nem örökre felbiggyesztette neki pár napra.
Ha egy arduinu unot tett volna fel felprogramozva wifivel hogy tudja majd telefonról kapcsolgatni az is ellenszenves lett volna mert nem értenél hozzá ... :(
Most őszintén mi hasznos tevékenység a szabványokon való rugózáson?
Egyszer járt nálam egy köszpontifűtészerelő' és amikor előadtam a tanaimat akkor megjegyezte hogy nem ért egyet a technológiával. Mondtam nemszükséges de akkor viszontlátásra és elküldtem. A fasz meg csak pislogott hogy mi történt ...
A festők nem így villanyszerelnek, hanem gipsszel, hálóval, 25 réteg tapétával, majd méregdrága munkadíjjal összetaknyolják az egészet érinthetetlennek.
Egy kép kimaradt, de van még bőven másfajta feszültség alatt álló nagy csupasz felület. Érdekelne, hogy a szabvány hogyan határozza meg a határt a "veszélyes" (extra burkolással el kell látni) és a "veszélytelen" feszültség alatt álló csupasz felületek között.
Amíg nem tudod EGYÉRTELMŰEN, hogy hol a határ, addig nem tudod alkalmazni a szabványt sem.
Az elkerités, a burkolás, nevű érintésvédelmi módokat."
Nem ez volt kérdés.
"Tehát egy dobozban sem lehet csupasz vezető"
Ezt a szabvány hogyan fogalmazza meg?
5-10 centi hosszú kábelsaru csupasz vezetőnek számít?
A kábel bekötése után plusz még le is kell burkolni valamivel a sarukat (mivel?), nem elég, ha rácsavarozom a doboz tetejét?
A késes biztosító aljzatok egy-egy hatalmas csupasz fém felület, feszültség alatt. Ezt is tilos csupaszon hagyni? A szabvány szerint nem elég, ha csak ráteszem a doboz fedelét?
Igen "az ilyen igazi szakmunkákat" rühellem....ezt egy jó szakember csinálta ,persze kiderült-hogy festő szakember ! miért nem jó ez nekem is ? mennyivel olcsóbb! stb, stb de ezt kéri a kedves megrendelő, mennyire igényes?
jutottál már valamire? Ugyanezzel a problémával küzdök, nekem egy IBC tartályban van egy szivattyú, ami néha levágja a fi-relét a házban, annyi különbséggel, hogy itt nincs a szivattyú előtt egy második fi-relé.
Minden lehetséges teszten túlvagyok, most már csak a szivattyú lehet a ludas, ez már a második, az első valami 60e forintos AL-KO, ez meg szintén ALKO, de már tizenpárezer forintos kategória. Az lesz, hogy szétszedem és megnézem hol nem tömít rendesen.
Ez igaz, de a kifejlesztés pillanatában is létezett érintésvédelmi szabvány, amelyeknek ez a készülék megfelel. És ha ez szabvány azóta nem változott, akkor ma is lehet gyártani berendezéseket ugyanezen az elven.
Nekem semmi bajom velük. Szerintem olyan lezárt doboz belsejében, ahová csak képzett szakember nyúlhat, nincs szükség még egy érintésvédelemre (lehet, de nem kötelező).
Gondolom valamennyien láttunk már számos olyan berendezést, aminek a belsejében szabadon lévő fém felületek (áramvezető sínek, csatlakozási pontok, stb) vannak feszültség alatt (erre példának kerestem pár képet).
Szakmókus topictárs szerint viszont mintha létezne valami szabvány, ami kötelezővé tesz valamiféle másodlagos érintésvédelmet is (az elburkoláson felül).
Ezerféle műanyag doboz létezik (néhány itt fel is lett már sorolva), amit ferdén elvágva használható esővédő barkácsolható. Talán a sarki ABC-ben is találsz valamit. Villanyszerelő boltban pl 100x100-as (vagy nagyobb) kötődobozt kérj (a falba süllyeszthető a legolcsóbb).
Bocs az offért, de kéne nekem egy vezeték nélküli csengő kültéri nyomógomjához olcsó esővédő. A kültéri rész 2,5cm X 7cm. Tudtok ajánlani típust, vagy adni linket? köszi!
Nekem úgy tűnik hogy a kábelaknából feljövő kábel a betáplálási irány. A főkapcsoló felső szegmenséről a sínezés mintha a szekrény többi mezőjébe tartana (vízszintes rész),ami már részben burkolt.
De ez szerintem mindegy.
Ha a főkapcsoló mezőjében más áramkörök is vannak, a reteszelést át is hidalhatjuk egyéb,csak feszültség alatt végezhető munkálatok miatt.
Az első képen látható síneket nyalogatom szívesen. Mivel a főkapcsoló az ajtó nyitásra reteszelt, nincs benne a kar, és kikapcsolt állapotban van, csak így nyitható.
Az első képen látható megszakítót ha valaki fel akarja kapcsolni, és leszalad a keze a rövid karról,könnyen a fázis sínek közé fog esni.
A második képen elég régi készülékeket látunk, feltételezzük hogy üzemképesek. Ha szakember találkozik eme egységgel, számíthat rá hogy feszültség alatt állhatnak a megérinthető részek. Viszont a témát felhozó fotón a csavaros sín igen félrevezető szakember számára is, ami rendkívül kellemetlen lehet és balesetveszélyes is.
Ez utóbbin van burkolat (hogy tűzálló-e az más kérdés), a burkolaton matrica a villám piktogrammal. Ha átvételkor a műszaki ellenőr átsiklik a burkolatlan,kézzel megérinthető feszültség alatt álló kapcsokon,síneken, az az ő felelőssége már.
Én is fotózhatnék szabadon álló fázis síneket, de az nem jogosít fel arra hogy én is hasonlóképp járjak el.
Mint szerelő elhagyhatnám a burkolást de a terven is szerepel mint megjegyzés (a tervező részéről),ill még a házon belül is szóvá tenné a mérnök, de a legrosszabb amikor a helyszínen készül jegyzőkönyv a hiányosságról.
Koszi. De csak a behúzót húzhatja be a fővezetek mellé vagy konkrét vezetéket is?
.. És lenne egy harmadik kérdésem is. Mi a helyes sorrend? Meretlen vezetek szolgaltatoi kismegszakito, majd óra, vagy meretlen vezeték, óra, majd ma a szolgáltatói kismegszakito?
Ott is előadtad mennyire èrtesz hozzà?mint pl:villanyszerelès , analóg-digitàlis technika,tpv telefonközpont,szigetelèstechnika? mert akkor nem csodàlom hogy azt hiszi Te vagy a hibàs....
Szerintem is. Úgy van vele valószínűleg hogy vagy bejön, vagy nem, de veszteni valója - legalábbis szerinte - nincs. (pedig ha rögtön nem is, de hosszú távon bizony van... amikor egyre "messzebb kell mennie" hogy szóba álljon vele valaki)
Mivel évek óta riogat a rendszere ok nélkül, ezért pontosan tudja, hogy a mostani aksicserének semmi köze a dologhoz. Vannak ilyenek, akik ravaszkodással/fenyegetéssel próbálnak némi extrát (ingyen munkát/anyagot) kizsarolni a vállalkozókból.
"Ha meg belenyúl az ember nem szívesen írja rá a nevét, mert ha gond van vele akkor az utolsóra fog ráömleni a szar a témával kapcsolatban."
Egy haver szomszédjának a riasztójában szívességből kicseréltem az aksikat. Egy hét múlva jelentkezik, hogy azóta ok nélkül megszólal folyton és ez az én hibám és "garanciában" (=ingyen) szüntessem meg a hibát. Gondolom az a terve, hogy addig fenyeget, amíg az előző suttyó kókler riasztószerelő által felrakott akciós kínai mozgásérzékelőket saját pénzemen lecserélem megbízható (lehetőleg radaros) érzékelőkre. Elküldtem a francba.
A szomszédja szerint négy éve, amióta felszerelték azt a riasztót, azóta rendszeresen megszólal ok nélkül. Ha szemetebb lennék, akkor feljelenteném csalásért, megérdemeli az ilyen.
Vannak ilyen emberek, akik ravaszkodással minden mesteremberből megpróbálják "kivenni a maximumot" (ők ezt "taplraesettségnek" hívják). Az ilyen megérdemel minden csapást, amit kap ezért cserébe a környék vállalkozóitól.
Annyit szerintem lehetne a helyzeten javítani, ha volna rá igény, hogy azt az alsó gubancot egy szigetelt fésűs sínnel meg lehet szüntetni, és akkor kisebb lesz a kötéshibából adódó kontakt hiba lehetőség is.
Gondolom a dobozgyártó kitalált valami szerelési logikát amit illik betartani de valsz' nem szentírás. Még akál logikus is a dolog, igy tényleg nem ertem hogy miert erőszakolják meg magukat emberek hogy az ugy nem lesz jó.
Nincs itt akkora tudomány ezekben a történetekben amik ne működnének el viszonylag biztonságosan pár 10 évig.
Persze én könnyen vagyok mert nem ez adja a kenyerem javát, és nem kell ilyen dolgokba belenyúlnom.
Ha meg belenyúl az ember nem szívesen írja rá a nevét, mert ha gond van vele akkor az utolsóra fog ráömleni a szar a témával kapcsolatban.
De a nagy kritikusokat meg elküldeném mondjuk fogorvoshoz és az csinálna fotót a szájukról az meg azon röhögne hogy mennyi szar fog meg foghiány ... :)
Csak mert Éjszakaiba van 3x16a most nappalira is behozzák a 3x16-ot és gondolkodok,hogy ha már a szekrényt megveszem az éjszakai áramnak is mert dupla 3 fázisú doboz kell igy.Akkor legyen valami haszna ha már bevan kötve kiköttetni meg nem szeretnénk.
Kondenzációs gázkazánunk lesz átfolyós rendszerrel így a bojler és a hőtárolós villanykályha nem lesz.
Akkor mire lehetne ezen kívül még használni ha jól gondolom semmire.
Sajnos ebben a villany dologban eléggé laikus vagyok így először kérdezek.
Éjszakairól csak fix bekötésű bojler vagy hőtárolós kályhát lehet üzemeltetni. Relézni tilos! Mivel van hogy csak 10 percre kapcsolják be, ide oda kapcsolgatástól tönkremenne jó pár érzékenyebb műszaki berendezésed. Annyit nem ér az egész.
Olyan kérdésem lenne,hogy a éjszakai áramot (vezérelt áram) egy relével vagy mágnes kapcsolóval megoldani pl ha több mindent akarok működtetni és ha nincs az éjszakaiba áram átkapcsoljon nappalira?? és ha visszajön az éjszakai lekapcsolódjon a nappaliról.
Meg lehet oldani létezik? Szabályos?
Nem vagyok villanyszerelő!
Most újítjuk fel a házat és infókat gyűjtök ahonnan csak lehet jót rosszat egyaránt.
Gondoltam itt sok szakember megfordul remélem építő jellegű hozzászólásokat kapok :)
A "szokásos" hosszú szerelvénycsavart egyrészt igen sokáig kell tekerni és a kis csavarfejnek nem csak előnye van, de hátránya is: a szerelvény peremét a vezetékek rugalmassága olykor "lelöki" a csavarfejről miközben a másik csavarral foglalkozol. Plusz sok vezeték esetén problémás a szerelvény elforgatása, hogy a lyuk kiszélesedésa a csavarfejhez kerüljőn
Ezért én sokhelyütt inkább olyan alkalmazok, ami egyrészt valamivel nagyobb fejű, másrészt sokkal rövidebb (kb 12 mm) ezért pár mozdulattal be lehet csavarni.
Hasznos dolog hozzá egy jó erős mágnesességű csavarhúzó.
Sziasztok! Próbáltam villamossági boltban venni ehhez a dobozhoz csavarokat konnektor befogatásához de sajnos nem tudtak adni. Ha valaki meg tudná mondani a csavar pontos méreteit akkor valami szaküzletbe tudnák venni. Előre is köszönöm.
Most szerelem át/újra a ház elosztószekrényét, részben a belső villamos hálózatot is. Van a fiókban pár Mentavill és XBS kismegszakító (C karakterisztika) és két XBS Fi-relé (AC 30mA).
Melyik fajta kismegszakító jobb, megbízhatóbb? Vagy legyen más gyártmány? Ugyenezt kérdezem a Fi-rekével kapcsolatban is.
Ha a szakember többször is kérdez valamit a problémával kapcsolatban, de meg sem próbálnak a kérdéseire válaszolni, akkor a megkérdezett okosabbnak hiszi magát a szakembernél, tehát a szakembert hülyének nézi saját szakterületén.
Ilyenkor a bölcs szakember mosolyogva villámgyorsan elhúz onnan: ennek az embernek nem szakmai segítség kell, hanem unatkozik és beszélgetni szeretne :)
Az a gond, hogy ez azért nem annyira olcsó. Ha megnézed a kétszer annyiba kerülő siemens motorok "tudását" látni fogod, hogy nem az átlagos, otthoni használatra tervezett típusok. Sajnos az átlagos, közép kategóriás motorok eltűntek a piacról, pontosabban az internetes hirdetésekből.
Nem tudom hol vetted, de próbáld meg beszámíttatni egy jobb motorba az árát. Faragtam rá párszor kínai aszinkron motorral, túlgerjesztett vassal próbálnak meg kis motorból nagyobbat csinálni, cserébe melegszik, üresjáratban zabál és kicsi az indító nyomatéka.
Egy 400W-os kínai sem tudott megindítani egy 150W-nyi teljesítmény igényű membrán szivattyút, majd lecseréltem egy 250W-os IMI motorra és voilá, megy mint a kisangyal.
A forgórész egy lemezekből összeállított vas tömb amiben hossz irányban hornyok vannak. Rövidrezárt forgórészű motoroknál ezeket a hornyokat kiöntik alumíniummal úgy, hogy a tömb két végén a rudakat rövidre zárják, ez helyettesíti a forgórész tekercselését. Erről beszélt az úr.
A hülye tulaj kérte így. és a szerelő nem tudta rábeszélni a tisztességes verzióra??? Ismerek egy hévízi idiótát, az inkább levágna 1 centit a pöcséből, minthogy valamit rendesen megcsináltasson.
"Ha a motoron csak egy ékszíjjtárcsa van hangsúlyozom semmi más. Nincs fizikai kapcsolatban mással, csak a konnektorral akkor nem terhelés nélkül megy a motor?"
Igen.
"lehet, hogy beletenyereltem egy szar konstrukcióba?"
Ha már a második motor csinálja ugyanazt, akkor lehetséges, hogy mindegyik szar.
Jó lenne tudni, hogy mi van abban a fekete dobozban. Talán olyan a hiba, ami egyszerűen javítható: pl lehetséges, hogy az indító kondenzátor folyamatosan bekapcsolva van (nem kapcsolódik le a motor felpörgése után), könnyen orvosolható, hogy a fordulatszám elérése után az indító kondenzátor álljon le és attól kezdve csak az üzemi kondenzátor dolgozzon. Már ha egyáltalán vette a kínai gyártó a fáradságot, hogy két kondenzátort tegyen bele :)
Van ott gázcső is. De engem leginkább az zavar, hogy sarokra tette az észkombájn, amit így vagy lefejelni, letérdelni, meggyomrozni, lekönyökölni, (attól függően milyen magasan is van) vagy leverni csak idő kérdése lesz. Na és működés közben amikor össze vannak láncolva a kocsival, a drótok hogy lógnak keresztbe-kasba? Az uccai "reklám" töltők pont olyanok mint egy sima villanydoboz, de egy vastag kábel kijön belőlük. Minden más 1db tokozmányban burkolva.
Ide is az kellett volna, a gázcsőn túl feltenni egy ládát ami a "földig ér" és mindent abba tenni, síkban, kulturáltan, gányíz-mentesen. Sorry, de ezt így látom.
Nekem hirtelenjében csak egy tippem van: egy 2000 wattos HIBÁTLAN villanymotor terhelés nélküli csak akkor fogyaszthat 1500 wattot, ha NEM aszinkron motorról van szó (és pl üveghangon visít és már olvadnak a csapágyai).
"2200 w-s motorom 6 -ról 7 A-rra emelkedett terhelés nélküli emelkedését?"
Ott nálad valami nagyon nem stimmel, van egy olyan gyanúm, hogy ha egy szakember odamenne, azt látná, hogy a valóságban nem az van ott, ami a fórumbejegyzéseiből eddig kiderült. Lehet, hogy véletlen, de lehet, hogy nem véletlen, hogy csak töredék információkat csepegtetsz felénk: sem egy használható fotó, sem egy használható leírás.
Most pl valószínűleg ezzel a "terhelés nélkül megy a villanymotor" szöveggel vezetsz félre bennünket. A villanymotor tengelyére nem csatlakozik semmi és úgy fogyaszt folyamatosan 6-7 ampert??
Meg kell értened, hogy ha félereinformálsz minket, akkor mi is rossz irányba próbálunk segíteni, pl olyan alkatrész cseréjét javasoljuk, aminek valójában nincsen semmi baja.
Látom te is itt angliában tolod! Teljesen elfogadott a radial circuit konnektorok esetében is, meg a ringeknél a leágazás is. Megfelel a szabványoknak.
A cikkről még annyit, hogy sok benne az igazság de nem fedi mind 100%-ban a valóságot.
Pl. nem csak egy kismegszakító van a konektoroknak, mert egy ringbe 5, max 7 konektor köthető, de van amikor megengedett több. "Spur" kiágazás sem kellene legyen de néha az is megengedett. Csak RING tipusu áramkör kellene legyen de néha megengedett a Branch is... Szóval van szabályozás de semmi nem teljesen fekete-fehér.
A Building control, egyéb Inspector dönthet úgy hogy ezek kis "kihágások" megengedettek az adott épületben.
A rajz! ...sok esetben nincs rajz, csak leírás hogy hol lesznek pl. fali konektorok, plafonban spotok, hol hány kapcsoló, de ezek sokszor leírásban. A munka végeztével sem kell rajz, csak egy lista az áramkörök mérési értékeivel.
Az inkorrekt szerviz legtöbbször pontosan tudja, hogy nincs igaza (pert veszítene a végén), csak bepróbálkozik mindenkinél: ahány balek beveszi a hivatalosnak tűnő dumát, annyival is kevesebb a dolga.
A hasonló esetek túlnyomó többségében teljesen felesleges hosszú pereskedésbe bonyolódni: ha a másik fél erősködik, akkor kérsz egy hivatalos szakvéleményt mondjuk egy igazságügyi szakértőtől és elküldöd a másik félnek (ha nem reagál rá, akkor másodszor már ügyvédi levélben küldöd el neki). Ebből látni fogja, hogy nem a levegőbe beszélsz és két év pereskedés helyett akár nyomban létrejöhet egy (peren kívüli) megegyezés.
Egy gerinctelen gyártó/szerviz még egy átfestést vagy akár csak egy ráragasztott matricát is "nem engedélyezett átalakításnak" próbálhat beállítani.
Vannak olyan módosítások egy berendezésen, amire egy korrekt igazságügyi szakértő (bíróság) röhögőgörcsöt kap, ha valaki azt "átalakításnak" próbálja nevezni.
Ha műanyag gégecsőbe teszed jó lenne utánnanézni, hogy milyen gégecsövek vannak.
...nálunk vannak vastagfalú gégecsövek amik tűzbiztonsági szempontból nem jók, mert ha begyujtod úgy égnek mint a gáz... vannak falba tervezett vékonyfalú nagyon olcsó gégecsövek ezek nem égnek annyira de én ezt sem használnám közvetlenül a fára... van olyan ami a cimkéje alapján önmagában nem ég és ha tüzbe kerül el kellene oltsa a tüzet mert nagy mennyiségű füstöt kellene kibocsátania... ez a cimke, a valóságban nincs annak olyan nagy füstje, sajnos... van még a merev "bergmann cső" amiből szintén találtam már olyan plasztikot ami szintén úgy égett mint a gáz.
Szóval ha műanyagra esik a választás, a vásárlás előtt én kipróbálnék 1-1 darabkát... melyik mhogyan viselkedik.
Előfordult-e már valakivel a valóságban, hogy egy klíma szerviz megtagadta a garanciát arra való hivatkozással, hogy a kábel végéről le lett vágva a dugó és a berendezés közvetlenül lett bekötve?
Bíróság valószínűleg két perc alatt elmeszelné a szervizt, ha ilyen mondvacsinált indokkal próbálna kibújni a garanciális kötelezettség alól.
Ha nagyon aszimmetrikus a terhelés eloszlása a fázisokon, akkor a hibás feszültség 230V helyett valóban elérheti a 400 V-ot.
Családi házaknál nem ritka az erős aszimmetria: pl a három fázisból az egyik fázison van az összes dugalj, a másik fázison van az összes világítás (az izzók 3 wattos led-ekre lecserélve, hogy ne legyem magas a villanycszámla :) a harmadik fázison meg még soha nem folyt áram amióta a házat 20 éve megépítették. Ilyen az, amikor a tulaj ért a villanyszereléshez: nem dob ki pénzt szakemberre :)
Köszönöm szépen a válaszokat légkondi ügyben. A típus MDV RAF-035A-SP, de sehol nem látok amper értékeket, csak energiaosztályt. A 2.5-es vezeték elfér a padláson, gégecső meg nem annyira drága, behúzom magam és a szakinak csak be kell kötnie (sajna ma annak is örülhetek, ha kijön záros határidőn belül).
Mellekeltem egy kepet, arrol szeretnem megtudni, hogy micsoda.
A haz, es a villanyszekreny egy resze 1980ban epult, csomo regi technika, es van ez, amirol nem tudom, hogy micsoda. Van 3 fazis, 3x16 Amper. Amikor szepen sorban kapcsolgatom fel, akkor annal, amelyiken hutok vannak, ennel a cuccnal keletkezik egy kis szikra, majd abbamarad. Eszrevettem, hogy idonkent melegszik, de nem nagyon. Szedszedtem, megdrotkefeztem minden reszet, osszeraktam, azota ritkabban szikrazok a fazisok felkapcsolasakor...
"Üzemi áramfelvétel Hűtés A 4.9A(2.1-6.9) Fűtés A 6.0A(2.2-7.2)"
Fűtés üzemmódban a 6Amper az gondolom az átlag, a maximum a 7,2A az 1660w az úgy pont belefér az 1,5mm2-be. Szóval az állandó áramfelvétel kissebb, szóval akkor elegendő az 1,5mm2.
Bár én személy szerint akkor is 2,5mm2 kábel használnék.
"4-est valószínűleg be se tudsz kötni a sorkapcsába."
Ebben igazad lehet, de a legtöbb modelnél önött villásdugó van és a sorkapocsig csak a garancia elvesztésével tudsz eljutni. A saját 1m hosszú vezetéke szerinem is 1,5-2,5mm2.
A 4-es vezeték a távolság+fogyasztás miatt motorikus fogyasztóknál megengedett feszültségesés alapján számított keresztmetszet.
Pontos típus hiányában csak következtetni lehet. Elég lehet a 1,5-es vezeték (jó lenne tudni mekkora a feszültség a kismegszakítóknál). A készülék max. áramfelvételétől függ. Amennyiben nincs szükség mechanikai védelemre nem kötelező, de én védőcsőbe tenném.
Sziasztok, légkondit szerelnek, 3.5 kW inverteres a készülék. Azt kértem, hogy húzzanak be egy vezetéket a kismegszakítókig, ami kb 25-28 m-re van. Ide elegendő a 3 x 1.5-es sodrott ér vagy rakassak be vastagabbat? A szerelők azt mondták jó az, de a tetőtérben védőcsövet sem akarnának a vezetékre tenni (mondván jó az úgy). Ide a gégecső elegendő vagy valami komolyabb védőcsövezés kell? Elvileg nincs járkálás a padlástérben és a gégecsövet fém bilincsekkel a szarufákhoz lehetne fogatni (ha hajlandók lesznek megcsinálni). Köszönöm szépen.
Onnan indult ez az egész hogy ha most fektet sumo69 fórumtárs föld alatti vezetéket akkor azt nem célszerű alulméretezni.
Mekk Elek ezermesterkolléga meg próbálja magyarázni mindenkinek, hogy nem kell a megfelelő vastagságú vezeték hanem autótrafó meg egyéb trükkük kellenek. Igen lehet trükközni bizonyos esetekben ha már nincs lehetőség a kábel cserére, de a legolcsóbb hosszútávon a megfelelő keresztmetszetű vezeték.
Azokon a tanyákon ahol nincs más megoldás az autortafó, egyéb feszültségemelők, más 'TRÜKKÖK' jó megoldások bizonyos esetekben, de a megfelelően kivitelezett kábelezésnél nincs olcsóbb.
Igen vannak kapcsolóüzemű tápok amik tényleg mennek 110-270V vagy a még újabbak 100-270V de nem mind ilyen van ami 200V alatt már összeomlik és van ami 240 fölött már füstöl.
E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA
"Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a névleges feszültség ą 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban."
Rengeteg tanya van felénk az alföldön, sokan annak is örülnének ha náluk 200V meglenne. Na ők előszeretettel használják az Elek által mondott autótrafós megoldást.
Sokan megveszik az OBI-s kis házi vízművet, és rákötnek egy csomó szórófejet, amivel éjjel-nappal locsolják a gyepet. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Teszkós 20ezer Ft-os légkalapáccsal nekiállnak felverni a kocsibejárót. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Barkácsboltos 25ezres asztali körfűrésszel, nekiállunk felvágni a 120mázsa téli tüzelőt. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Meg a gyártót is köpködjük, hogy milyen szar terméket ad ki a keze közül.
A nyolcvanas években, kigyulladt az utcánkban a trafó. A 90V körüli feszültséggel, vígan ment a Videoton színes TV. Nagyon nem értettem a dolgot, akkor még nem tudtam mi az a kapcsoló üzemű tápegység.
Tavaly, egy kisebb itéletidő után, az EOn jóvoltából, kb. 1 1/2 napig ingadoztt a hálózati feszültség a 100-180-230 V-os tartományban. A hűtőkompresszorokat, kímélve azokat, leállítottam.
Ellenben vidáman netezhettem, tévézhettünk, stb. mert mindegyik kapcsolóüzemü tápja, röhögött az egészen.
De ne keverjük össze a méretlen fővezetéken megengedhető 2% (MSZ 447 ha még érvényben van) eséssel.
Mekkmester óriási költségekről beszél ha nagyobb keresztmetszetű kábelt tenne le az ember. Újonnan kell jól telepíteni, figyelembe véve, hogy egy ház idővel mindig bővül, mindig több energiát kér.
Az már csak mosolyogtató, hogy helyette autotrafót, meg szünetmentest rakna, hogy kompenzálja a vezetéken eső, kertet fűtő energiát.
Nem minősítettelek, csak sok évtizedes tapasztalat következtetését osztottam meg veled.
Olyat nem írtam, hogy te ilyen vagy olyan vagy. Az a minősítés.
A végzettség meg tök a piacon. Egyrészt messziről jött ember azt mond amit akar, másrészt meg világhírű mérnökök is terveztek már hibásan, sok emberéletet kioltva. Papiros mesterekből is rengeteg van, jó mesterekből pedig csak a töredéke.
Én nem elméletből beszélek, hanem gyakorlatból. Mértem már nálam 180-250V-ig mindent az elmúlt évtizedekben. Érdekes módon soha semmilyen elektromos cuccom nem hibásodott még meg ilyen oknál fogva. Ha nálad sorba döglenek ki a cuccok, akkor tudatlanság, kókányolás lesz az oka.
Mert nekik így "kényelmes". Ellene semmit nem tudsz tenni, mert levédték magukat. Majd ha a házi vízművedet évenként cserélned kell, vagy többszörös áron a szükségesnél nagyobbat kell venned esetleg változik a véleményed.
Az indukciós fűzőlapoknak kapcsolóüzemű tápegysége van, tehát elméletileg kell léteznie olyan főzőlapnak is, ami akár 190-200V-ról is tökéletesen működik. Nem állítom, hogy órákig kerestem, de még nem találtam ilyet.
Mikrohullámú sütőkre szintén nem jellemző a széles feszültség-tartomány.
Eddig még nem láttam olyan kábelfektetést ahol láncfűrész mar utat a földbe, nem mondom hogy ilyen nem létezik, csak nem láttam. Sok kábelt fektettünk de mindig valamilyen ásás volt kézi, markolós...
Kiváncsi lennék hogy az elméleti rész után a valóságban hogyan működik.
Tiszta homokban, löszös talajon lehet hogy megy, de sok helyen rengeteg a szemét a földben, tapasztalatból tudom.
Szeretnék egy videót látni egy ilyen eszközről működés közben.
Ne rágják már a csontot a kisfeszültség nagy probléma hívők!
"Magyarországon a névleges hálózati feszültség 230V. Az áramszolgáltatói szabvány szerint a +/-10%-os differencia számít elfogadhatónak, a hazai villamos áramszolgáltatók feszültségérték tartománya 207 és 253V között tekinthető szabványosnak."
Jelen eszmecsere szerintem erről szól: "Milyen elektromos megoldásokat alkalmazhatunk (milyen készülékeket vásároljunk) egy házban, ahol alacsony a hálózati feszültség" és nem erről "Hogyan sápítozzunk egy alacsony hálózati feszültségű házban, ha olyan dolgot vásároltunk, amit oda inkább nem kellett volna?"
Amiben ilyen van ,ott a nulla és a védővezető között kb70V hajtja át az áramot , Teljesen biztos a FI relé lekapcsolása.Bármelyik" villásdugó polaritás" esetén is !
