Dobozhoz szerintem nagyon jó. A használni kívánt perforáció kivétele után telibe lehet nyomni, és ha valahová ment, ahová nem kell, akkor ki lehet vágni. Gégecső mögé nyomva is jó, de egyrészt kanyarban a kezdeti kötése gyengébb, mint a gipsznek, másrészt a leírással ellentétben 60 másodperc után is tágul még picit, ezzel kell előre számolni, hogy ne nyomja túl a falsíkon a csövet.
Megj: belül sima gégecső legyen... és nagy ívű kanyarokkal, ha muszáj kanyarodni.
Fúrd át/be a habtömböt és dugd bele, vidd át rajta a gégecsövet. Aztán majd a hab kivésésekor elvágod a gégecsövet is szükség szerint. vagy Ne habtömböt használj, hanem egy olcsó műanyag kötő dobozt a beton kizárására. Amiben elfér a feltekert gégecső vég is...
Végül is a lényeg egyelőre csak a kellően nagy üreg a betonban !
Mondjuk én magamnak tuti csinálnék a beton aljába (plafon) egy horony hálózatot (beton kizárással) és abban vezetékeznék utólag. A betonba rakott cső könnyen szívatós lehet, azaz nem átjárható lesz, mert sérül a betonozás közben.
Sőt, azt is szoktam javasolni, hogy A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a plafonban üres cső/horony formájában. A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a padlóban üres cső/horony formájában.
Illetve a pincétől/földszintről fel az emeletre egészen a tetőtérig, hideg padlásáig is néhány függőleges cső/horony pluszban.
Mert az élet olyan, hogy változnak a vezetékezési igények utólag is olykor... Többször is jól jött már ez a rugalmasság :-)
Mert építís közven előre gondolkodni könnyebb és nem drága. Mint utólag szétvésni mindent, ha történik valami változás.
Az emelten az esztrich alatt LESZ (van tervezve) egy 3-4 cm vastag lépés+kopogóhang gátló réteg is. AT-L habból vagy lépésálló gyapotból, akármiből, amiből elfér a cső kényelmesen.
arra figyelj, h az XPS felúszik a friss betonban. le kell rögzíteni a zsaluhoz.
csinálhatod OSB-ből is a dobozt/kirekesztést (vagy igazából bármiből, amit a víz nem old fel, elég merev és le tudod rögzíteni).
min 5cm-rel lógasd bele a védőcsövet és hajlítsd szét a végét, ill. szegezd bele valahova. de ezt a zsalukészítő vagy a betonacélszerelők szokták csinálni, nem a megrendelő.
Sziasztok, Betonfödém esetén milyen megoldással szoktátok a sülyesztett led lámpa foglalatot kialakítani a Kasier és hasonló gyártók csinálnak széles 100mm átmérőjű dobozt de előlappal már 10k felett van az ára nekem meg kéne 14 spotot besülyesztenem? Az XPS-ből épített kocka amivel kiváltanám alul 2cm vastag xps ami 10x10cm négyzet amire ragasztanék egy 8x8cm 5cm vastag xps kockát ami foglalat helynek jó és könnyen eltávolítható utólag zsalubontást követően de a gégecsövet hogy rögzítsem ebbe rendesen? Másik kérdésem ti az emeleti áramellátásnak az áttörését hogyan szoktátok kialakítani? A földszinten a padlóban lesz vezetve a gégecső mert a rétegrend kiadja de az emeleten nem tudom megúszni a fal véséseket vizszintesen (emeleten már csak 5cm esztrich megy viszont abbaeg fűtéscső oda nem raknék semmit vagy belevihetem ezt is a födém betonba? Akkor viszont hol és mivel álljak fel? Előre is köszönöm a konstruktív segítőket.
Nagyon szép 50hz-s szines hullámok mozognak ,a képernyő alján.
Az eltüntetésre egyszerű volt a módszer --Mindent ugyanarra az 1 fázisra kötni( TV.DVD, Laptopok, Házimozi stb).A jelvezetéket meg kulturáltan ledobni a falsarokba ............Nagyon örültek neki!
A koax árnyékolt, az UTP nem, viszont az UTP differenciál kódolást használ, ami valamennyire véd a zavar ellen. UTP-ből létezik FTP, meg SFTP, ami már 1-2x-esen árnyékolt is. Ez csak a zavarásra vonatkozik, többen leírták, hogy mi a helyzet az átütéssel.
De a lényeg nem ez, hanem amit Jahno mondott, hogy az adás továbbítás technológiája változik, szóval lehet hogy érdemes lenne egyszer megtörni a szerkezetet és behúzni egy marék védőcsövet. Nem atomfizika visszaépíteni a gipszkartont meg a párazárást.
Két szempont van, az egyik az a kérdés, hogy belemegy-e a 230 V a jelvezetékbe felhasználót ölni, a másik az, hogy zavarja-e a 230 V a jeleket. Előbbit az erősáramú biztonsági szabványok tárgyalják, a másikat meg a gyöngeáramosok.
Nem az érzékenységéről beszélek, hanem arról, hogy két külön technológia és eléggé olyan felé megy a világ, hogy bármikor mondhatják, mától UTP van és kész, azon jön a TV és ha nem most készülsz rá, akkor később még jobban vakarózni fogsz.
Főleg mert sok mai szolgáltatónál UTP kell a TVhez,vagy ki tudja mi hol lesz, szóval húzzon abból is kb. két szálat és tervezzen mindennel is. Előírás van és gyakorlat is :-D
ismerős már kész könnyűszerkezetes házban akar a tervektől eltérő helyre TV-t.
de oda csak 1db 20-as merev védőcső megy. fizikailag beférne a 3x1,5mm2 mellé a TV koaxkábele, de tudtommal külön védőcsőben kell vezetni a gyengeáramot.
van erre valami előírás, lehet ezt így? vagy felejtse el?
Mondjuk magamnak azért raknék még egy T2 típusú túlfeszültség védelmet is... Nomeg a helyi földelő szondán is elgondolkodnék, ha nagy a távolság (úgy 20 méter fölötti légvonalban) ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen is.
Köszönöm! kb 10 méter kell, fedett kocsibeálló alá kell a konnektor. Így érthető. Szerintem megcsinálom az alapot 1 fázisra, aztán ha több kell majd hívok valakit aki jobban érti...
------------ HA csak sokára kell majd a 3 fázisú töltés ...
Akkor a csövezést-nyomvonalat ésszerú leeht úgy megoldani most, hogy később a vastagabb kábel is belehúzható legyen. és/vagy Már most belehúzni a CSAK 1 FÁZIS-t haszálva is megfelelő réz vastagságú, de 5 eres vezetéket. ------------
1 fázison célszerúen ARRÓL a fázisról tölts, amelyiken a legkévésbé ütközik az új töltés a régi töltéssel és ház nagyfogyasztóival.
************ Az új vezeték ... Kezdő végére raknék egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakítót. (zárlat védelem és áramtalanítás/leválasztás céljából)
A távoli végére egy 12 modulos kiselosztó dobozt, 5-15 eFt - beltérben, eső/hó védett helyen szabadtéren IP 44 - védtelen szabadtéren IP65 vagy IP67
Ebben a dobozban fogadnám a kábelvéget .
1 vagy 3 darab fővezetéki sorkapoccsal a Fázist/Fázisokat, ~1000 Ft/darab
és Egy T2 osztályú AC túlfeszültség védő, 15-20 eFt
és Ha 10 méternél hosszabb az új vezeték akkor alighanem (élet, autó és zavar védelem) egy helyi 2 méteres földelő szondát is levernék, 8-10 eFt a boltban vásárolva
és aztán Az 1 fázisú töltéshez a KÉK "ipari konnektor", ha direktben bedugós töltés lesz.
Ez így egy jól kiépített az autót- és az életet is védő megoldás.
----------
Persze, lehet egyelőre csak ....
Egy 3x2,5mm2 réz kábelt behúzni is, ha az is elég.
Aminek a távoli vége egy KÉK ipari konnektorba van kötve, nem beázósan !
Az INDULÓ végén pedig ott van a minimálisan kötelező védelem. - egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakító és - egy 1 fázisú "A" típusú FI relé ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen ... (esetleg a csövezés legyen kellően tágas egy későbbi kábel cseréhez,ha olyan a nyomvonal, hogy nehézkes a csere )
> a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Keress rá: PEN szétválasztás. A topic egyik kedvenc témája, ezerszer lerágott csont.
Egyébként ide sajnos a leírtak édeskevesek lesznek. Egy teljesen független áramkört kell kialakítani három fázisra, FI relével, saját kismegszakítóval. Részemről a meglévőt is átalakítanám, FI relé, új kismegszakítók, ilyesmi. Mindenképp hívj egy szakembert, ne állj neki magad csinálni.
Köszönöm, és is valami ilyesmire gondoltam. Az esetleges 11 kw kiépítésére évek múltán lesz szerintem szükség,ha a mostani /most vásárolt autómat majd esetleg lecserélem. Tuti kell a 4mm2-es kábel? Ez elbír tartósan vagy 23-25A-t.
Arra a vezetékre,amit bekötök közvetlenül az óra után, oda érdemes tenni egy külön kismegszakítót? Az mekkora legyen?Mondjuk 2,5-ös vagy 4-es vezetékhez nézve?
Másik kérdés,hogy tanuljak:
a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Szia, köszi így van,megnéztem,kíváncsi voltam. Ennek amúgy mi értelme? Réz jön be, a házba is réz van, az alu csak a garázsig megy (10m) ahol az összes kismegszakító van.
Van néhany, NEM vilagítási célú gazkisüléses csövem (Osram Spectral). Ezeket anno fojtótekerccsel üzemeltették, az üzemi feszültségük 15-30 volt között, az ára 1-1.5 amper között. 220v ról működnek, tehat egy részük eleve hidegkatódosként gyújtott, van, amiben belső gyújtóaramkör van - de mindegyiken csak két betáp érintkező.
Ezeket kellene használnom elektronikus előtéttel - azok viszont, amit találtam, nem hidegkatódoshoz valók, ezért 4 vezeték megy egy fénycsőre.
Szerintem a második kettő csak azert, mert így ellenőrzi, hogy ne legyen szakadt az izzószál. Ha szakadt, nem gyújt. Ha működik, azonnal indul a kisülés (nincs "gyújtás" a szalon.
A kérdes: ha a szál másik vegére menő egy-egy szálat rövidre zárom az 1 es szállal (tehát szimulalok egy ép csövet), akkor működne a dolog?
Az izzószálak nagyon kis ellenállásúak, normál előtétnél a fojtóval vannak sorba kötve, meg egymással, ettől ízzanak föl.
Nos?
(A térjek át ledre és hasonló köröket hagyjuk ki. Ezt KELL megoldanom.)
Jaja. Pontosabban ő nem is akart Ft-t a boyler elé tenni, én mondtam neki, hogy tegyen. Ezért kérdeztem itt, hogy milyen tapasztalatok vannak a vezérelt áramköri FI-vel, mert furcsállottam, hogy Ő mint szakember nem ajánlotta fel. Arra gondoltam, amit írtam is, hogy esetleg előfordulhat indokolatlan leoldás is és ezért nem forszírozza.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni. Minimális ismeretekkel rendelkezem,konnektor, kapcsoló bekötése megy.
Szeretnék villanyautó töltéséhez két lehetőséget megcsinálni. Jelenleg olyan autó van amihez van gyári 220-as dugaljú box, és 10A-el tölt. Nekem ez egyenlőre elég lenne,mivel a cégnél ingyen töltök, otthon csak néha töltenék tá. Viszont a jövőt nézve jó lenne ha bővíthetném 3 fázisra.
Megnéztem a villanyórát,mi van ott. Most úgy néz ki,hogy a villanyórába 3 fázis van elvileg benne, de a házban és a műhelyben sehol nincs 380-as dugalj.
A terv az lenne,hogy a kismegszakítókba bekötni a 3 fázist,elvinni 5 eres vezetékkel oda ahol tölteni akarom, és egyenlőre csak sima 220-as dugaljt feltenni,később pedig bővíthető.
Ikertelken lakom, a mi telkünkön van az ikerszomszéd órája is. A 2 villanyóra mögött van 1 teljesen műa csőben futó kábel,ez jön be a szomszéd órájába alulról, és van óránként 1-1 vastag kábel ami a kismegszakítóktól megy vissza a földbe. Gondolom ami 1 bejön,az jön be az utcáról, ami pedig felöl megy vissza a földbe az a 2 házhoz megy.
Ami nem tiszta a képek alapján:pirossal jelölve ami 3 vezeték jön a villanyórától. Kékkel ami kimegy elvileg a házhoz. Ha 3 fázis van,miért vékonyabb ami a villanyórától jön és miért vastagabb ami a házhoz megy.
Ha az elképzelésem szerint van minden akkor csak a kismegszakítók kimenőjébe kell a plussz 5 erest bekötni és már mehet is a töltőhöz?
A képeken még csatolom a 3 db B20-as megszakítót ami a villanyóra dobozában van.
El kell hajtani a picsába... az ilyen túlbuzgó majmot!
A mérőhelyen túl azaz a mért részen >> semmit ne akarjon plombázni. Nincs köze hozzá és ezárt joga sincs rá. Ennyi.
----
Más kérdés, hogy HA a beetetős-lehuzós, hazudozó, ócska-féreg regszerelő. Sunyi módon elhitet ilyesmit az ügyféllel és pláne, ha még le is plombázza neki.
Akkor azzal magának biztosítja be a melót most is és a jövőben is, jó eséllyel. Nos, ezért hazudozik és ... veri át a tájékozatlan ügyfelét.
"nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató"
Marhaságot beszélt aki mondta !
Kerüld el a fogalmatlan, kamuzó-félrebeszélő regisztrált szerelőket... ha lehet. (mondjuk sajnos a többségük ilyen)
****** Ballagj be szépen az ügyfélszolgálatára személyesen az utolsó számláddal és intézd el >> rendeld meg amit akarsz. vagy Megbízhatod a megrendelés ügyintézésével az általad válaszott regszerelőt IS, de nem kötelező. vagy Intézheted az interneten is >> online a szolgáltatód honlapján "Teljesítmény növelés" a címszó pl. az EON megrendelési adatlapja https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/pest-megyei-halozat/dokumentumt%C3%A1r/24_I%C3%9CTA-A_1-3.pdf
KókasImre: igen lakossági és egyik fázis sem lesz több mint 63 amper. viszont nekünk azt ajánlották hogy nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató
Az elosztói üzletszabályzatoknak megfelelően az a közcélú hálózatra csatlakozás módjáról, a túláramvédelmi méretlen berendezésről-és méretlen fővezeték rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, arra jogosított (Magyar Mérnöki Kamarai aktív jogosultsággal rendelkező) villamos tervezővel az épület létesítését megelőzően műszaki tervdokumentációt kell készíttetnie (40/2017 NGM rendelet alapján) a rendszerhasználónak.
Nem szükséges a tervdokumentációt bemutatni az elosztói engedélyesnek abban az esetben, ha a fogyasztói igénynek megfelelő típusmegoldás szerinti csatlakozási módot választ, és az igényelt tarifákhoz és teljesítményekhez igazodó rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyet alkalmaz a regisztrált villanyszerelő, valamint az épület maximum négy felhasználási hellyel és egy közösségi méréssel rendelkezik. Minden típusmegoldástól és rendszerengedélyes fogyasztásmérőhely alkalmazásától való eltérés esetén, valamint csoportos 4 felhasználási és egy közösségi hely felett a feszültség alá helyezések (bekapcsolások) alkalmával a helyszínen az elosztói engedélyes által előzetesen egyeztetett villamos tervdokumentációnak rendelkezésre kell állnia az alkalmazott műszaki megoldásról."
Legalább is 1 éve ez volt.
De ha beadod az igényt, választ fogsz kapni mit kíván a szolgáltató, lehet már csak kék házakat kötnek be, vagy piros mérőszekrény kell, sosem lehet tudni...
Kertesházunk alektromos hálózatát szeretnénk bővíteni. A kérdés az hogy ha fázisonként túllépjük (pl. 3x25 + éjszakai 16 amper) a 32 ampert akkor mindenképp kell-e tervezetni a mérőhelyet. Egyik villanyász szerint igen, a másik szerint csak fázisonként 63 amper fellett kell az áramerősség miatt bővíteni.
Logikusan... ********* Bakker! a FI bizony NEM csapkod le csak úgy OK NÉLKÜL !!! ********* HA mégis lecsap akkor - valami gebasz van és >> azért van, hogy ilyenkor lecsapjon - meghibásodott >> csere
-----------
Más kérdés, hogy mi ellen is véd a FI relé ?
Hiszen,
1. A bojler NORMÁLIS helyen ÚGY van bekötve-szerelve. hogy Esélyed se legyen az áramkörével megrázatni magad !
Kivéve persze, ha hülye vagy és olyan helyeken nyúlkálsz >> ahol nem kéne, vagy elfúrod netán, stb.
De ekkor is CSAK a fázis/földelés közé kerülés esetén véd meg jó eséllyel a FI relé. A fázis/nulla közé vagy a fázis/fázis közé kerülés estén simán meghalsz a FI relé ellenére is !!!
2. A bojler és áramkörének SZIGETELÉSI hibája a "földelés felé" esetén KÉT nagyon eltérő eset van.
2/1. TESTZÁRLAT Amikor a fázis kijut FÉMESEN és ezért >> NAAAAAAGY hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakítónak/olvadóbiztosítónak kell megvédenie !!!! ami lecsap/kolvad. A testzárlat hiba védelméhez tehát NEM SZÜKSÉGES a FI relé. De ha van FI relé IS, akkor az is ad egy második védelmi megoldást pluszban.
2/2. ÁRAMSZIVÁRGÁS Amikor a fázis kijut DE NEM FÉMESEN és ezért >> CSAK KISEBB hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakító/olvadóbiztosító NEM TUD megvédeni !!!! Mert nincs meg az elég nagy hibaáram (csak szivárgás van) és így >> a védelem nem csap le, nem olvad ki. EKKOR SZÜKSÉGES és JÓÓÓÓÓ a FI relé :-) Mert az már egészen kicsi fázis/földelés közötti áramszivárgás>>hibaáram esetén is lecsap...
Itten a fürdőszobában egy 80 literes Hajdú bojler van, alsó hangon tizenpáréves lehet, még a korábbi tulajtól származik. Gyanítom, hogy még az eredeti állapot, nem volt piszkálva. Pár éve a felújítás során meg akartam nézetni szerelővel, anód, tömítés, kicsit hosszabb vezeték a bekötéshez, ilyesmi, de aztán elmaradt, mert nem tudtam az időpontot illetően dűlőre jutni vele. De üzemel gond nélkül, úgyhogy mégmajd jó lesz kicsit így. Szóval csak azt akartam kihozni, hogy kb. három éve van előtte AVK, és eddig egyszer sem szólalt meg, miért is tette volna. Előtte meg csak az óránál volt egy 10A kismegszakító, se leválasztó kapcsoló, se megszakító a lakáselosztóban - na ezzel viszont nem akartam volna együtt élni.
Azon gondolkodom, hogy gipszelés helyett a védőcsöveket meg a kötődobozokat ezzel a Tytan B3 gyorsragasztó habbal tögzíteném. Elvileg 60 mp után már kezd kötni és nem tágul utána. Csinált már valaki ilyet, vagy láttok hátrányt? Kültéren láttam már hasonló módon rögzítve dobozokat, azért gondoltam erre.
Elkeserítő... Te vagy az, aki megmondod ki az úriember, te vagy az aki itt tanácsokat adsz másoknak, te vagy az, aki nagyon kevés hasznos tanácsot tud adni (minden hsz-edet megcáfolják). Menj el valamilyen varázslóhoz, aki leveszi rólad az átkot, hátha lesz valami hatása.
Ilyen kérdése nem lehet egy picurkát is értő villamos szakembernek.
Évtizedekig használtunk úgy villanyboylert, hogy nem volt előtte FI relé.
A kérdésem, vagy aggodalmam alapvetően a vezérelt -éjszakai- áramkörre irányul. Mert ha éjszaka közepén leold, reggel nézhetjük, hogy mikor lesz megint normális hőmérsékletű melegvizünk. Tehát nem a szabvány érdekel, mert az "egy dolog", hanem a praktikus oldala.
Ha a "nappali" áramkörön lenne a boyler, nem kérdeznék ilyet, mert a biztonság lényeges.
Ez egy jó gumicsont , elég gyakran foglalkoznak vele. Tehát ebben a helyzetben éppen szabályos --De egy kis változtatás? S máris .....lehet még akármi is.
Szabályos az így kialakított EPH hálózat szerintetek? Elvileg teljesül az a kitétel az érvéghüvelyezéssel, hogy ha az egyik cső elbontásra kerül, attól a védelem még megmarad a többinél.
Ismerjük a napelem telepítő cégeket, hogy milyen egyik másik. Most volt érintés védelmi felülvizsgálat és belekötöttek ebbe a kivitelezésbe, ezért kellene valahogy egyszerűen, de szabványosan megoldani. Sajnos kénytelen leszek a 16os vezetéket levonszolni a földszinti főelosztóig.
Az eph sín rendben van, de 10. emeletről kellene lejönni a földszintre. Egy 5x10 kábel van leküldve, tehát a 10es z/s adott lenne. Be kellene egy 16ost fűzni, ezért lehet inkább kicsit el kell húzni a villámvédelmet a konzoloktól az lesz az egyszerűbb.
Jelenleg kb. 10 darab különálló szerkezeten lévő napelem sziget van és ezek vannak felfűzve zöld sárgával egymás után, majd ez a zöld sárga rá van kötve az inverter burkolatára. Ezeket kellene csillagpontosan bekötni eph-ba, ami 10 darab külön vezetéket jelentene ha jól értelmezem. A DC kábellel való együtt vezetés úgy lenne maximum megoldható, hogy egy külön gégecsőben mellette.
Lehet, hogy csak a jövőbe nézett. Jelen pillanatban a B árszabás az jószerivel csak azért van, hogy a lakosság ne keljen fel dorongokkal, mert drága a meleg víz. Most a nappali fogyasztást kellene ösztönözni, az lenne jobb a rendszernek, és erről már tavaly ősszel lehetett olvasni. Aztán ki mit ért ki egy leírt szövegből.
Az elkülönölt komplett napelemezők/sztringek amik csillagpontosan kötendők be.
ZÁRT vezeték/vezető hurok kialakítása tilos! Az összetartozó DC(napelem) vezetékeket és az ő zöldsárgájukat együtt, azonos nyomvonalon kell levezetni a napelemektől.
A 6 mm2 akkor elég, ha nem tud létre jönni villám rész-áram a zöldsárgán, mert - be van tartva a védőtávolság a villámvédelemtől vagy - elszigetelt rendszerű a villámvédelem Ekkor elég a T2 szintű túlfeszültség védelem is.
Megj: vagy elég a 6 mm2 is vagy kell a 16 mm2 A 10 mm2 nem játszik (de jó a 6 mm2 helyett nyilván).
Lehet, hogy a levezető átrendezése lesz a megoldás, bár eph vezeték akkor is kellene. Jelenleg nem csillagpontosan van vezetve, hanem fel vannak a panelok fűzve és az időszakos ÉV vizsgálat ezt kifogásolta, plusz a keresztmetszet sem megfelelő szerintük (van ahol 6-os, van ahol 10-es réz).
Igen a megoldás megfelelő, a TvMI 7.6:2024.02.01. részletezi ezt az F.1.6.4.3. pontban. Feltéve ha kielégíti a védőföldelő-vezetőre és védőösszekötő-vezetőre vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány követelményeit.
A mindennapszakin 70,104 Ft/kWh az áramdíj, a vezérelten meg (a Komforton is) 60,935 Ft/kWh. A sima vezérelt és a Komfort között az a fő különbség, hogy a Komfort 12 órán keresztül ad áramot, a másik meg 8 órán keresztül. Régebben a Komfort valamivel drágább volt, de most egyforma a tarifa.
Meg azt sem szabad elfelejteni, hogy a rezsikös keret külön-külön jár a vezérelt és mindennapszaki mérőre is, és a bojler tekeri az órát rendesen.
Van az épületen villámvédelem és a biztonsági távolság nincs betartva a levezetők és a tartó szerkezetek között. Addig tiszta, hogy ebben az esetben az eph 16 mm2 réz a fő földelőig és a tartó szerkezeteket a villámvédelembe is be kell kötni. Van kb. 10 különálló tartó szerkezetem. Úgy gondoltam, hogy ezeket csillagpontosan összehozom egy eph gyűjtő sínre kültéren, majd ebből egy közös 16-os vezetéken tovább viszem be az inverter mellé egy gyűjtő sínre és ebbe bele kötöm a dc és ac túlfeszültség levezetőt, az inverter védő vezetőjét, majd az egész megy le a fő földelőig 16-ossal. Ez így jó lehet? Mellékelt képet találtam.
Mondjuk a táblázat alatti apróbetűt sem ártana megértened. Bár ez kb. a lehetetlen küldetés már egy volt párttikár-szekuritate demens agyának, gondolom.
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
Nomeg, A védelem leoldására van időhatár is... zárlat esetére. Akkor IS, HA a fémes vezetés éppen nem okés >> vissza a nulla vezetőig a zöldsárgán át.
"mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket. "
Szerintem,
NEM engedi meg .... a "védő-összekötő" >> EPH vezeték esetén (minimum 6 mm2 réz kell)
CSAK a "kiegésztő-védő-öszekötő" esetén engedi meg. (lehet 2,5mm2 >>védett vagy 4 mm2 >> védelemnélküli réz is)
----- A védő vezetőre pedig berakom újra a tabellát... (a gyengébbek kedvéért)
Aminek a lényege, hogy: 16 mm2 rézig!!! A fázis veztővel kell azonosnak lennie legalább.
Vagyis a 6 mm2 réz mint minimum EPH (="védő-összekötő vezető") A max 6 mm2 fázis vezető mellé okés! szerintem.
Hmm?
-----------------
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
He ?! Leülhetsz ...egyes !
A védelemnek 1X-es hiba esetén KELL JÓL működnie. (testzárlat)
Te meg 2X-es hibáról beszélsz vazze! (testzárlat ÉS kötéshiba/szakadás valahol máshol)
Na jó, akkor tegyünk különbséget a terheletlenül azonos potenciálon lévő hálózat, és a ZÁRLATI áramot levezetni hivatott PE vezeték között.
A VÉGE valóban mindkettőnek ugyanoda van bekötve az elosztódobozban.
Természetesen elképzelhető olyan rendszer, ahol az EPH vezető olyan minőségű, vastagságú, hosszúságú, hogy teljesítené azt, amit a SZÁMÍTOTT (tervezett) PE vezetőnek kell kibírnia. De ez esetleges. Mert mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket.
A PE vezetőre rá lehet kötni az egyes készülékek EPH bekötő vezetékét, pl egy emeleten. Fordítva nem. (fizikailag persze igen)
És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg.
Ehhh, dehát UGYANAZON a fémesen vezető hálózaton >> potenciálon van ... Ugyanarra a KÖZÖS pontra csatlakoznak a TN-S rendszerben.
- akár védő vezető (PE >> "testelés" és egyben "epéházás" is) - akár védő-összekötő vezető (EPH >> csak "epéházás")
--- Az EPH célja pedig éppen az, hogy az ÉPÜLETEN BELÜL >> a HELYI HIBA potenciál legyen MINDENHOL!!!! Ne kegyen elérhető sehol a "kintről/máshonnan" behozott eltérő idegen >> ezért megrázni is képes potenciál.
Jóreggelt, szakikám ! ---
Külön műsor a kiegészítő-védő-összekötő vezető. Ahol ugye a MAX <= ~50 Volt elérése cél 1X-es hiba esetén.
ha van a mért oldalon elosztó akkor ott szét tudod bontani a kábelt és ki lehet csöngetni a bojlerig melyik szakadt, de nem árt ha képben vagy a villannyal, meg ne rázzon
Biztosan NEM ! Nem üzemi áramok vezetésére van kiépitve.
PL egy ilyen ;
Ha itt áram folyik -akkor feszültségesés is van --s máris lehet "a csip a vizcsap " nevű jelenséget keresgélni.Ha meg ez 2-3 szomszéddal odébb jelentkezik?Mitévő leszel.
8-9 Amper a jellemző üzemi áram a 72 literes sütőben a nagy adagoknál. és 12-14 Amper körül fűt néhány perceket, felfűtéskor, felmelegítéskor, grillezéskor
Nálam 1998-tól 2024 októberig használtuk a régi sütőt . Semmi jele nem volt az öregedésnek , pedig a sütő mögött van a dugalj , ahol azért melegebb van mint a sütő előtt . Az új sütőt is ugyanabba a dugaljba csatlakoztattam . Lényegében egy jó minőségű dugalj kibírja a terhelést ( 16 A maximum ennél a sütöd se igényelhet többet ) .
Ha van lehetőséged , nézd meg a sütő belsejében milyen vékony drótokkal vannak bekötve a fűtőtestek , de főleg a termosztátot nézd meg , hiszen azon a maximális áram folyik .
Unalmas kérdés, de nem ismerem a választ, azért kérdezem:
Új lakóhelyre költöztünk, és -minden bizonnyal- a klímások elfúrták a vezérelt áramkör nulláját. (Reggel nem volt melegvíz a boylerben, miután felszerelték a klímát.)
Most -ideiglenesen- átkötötték a normál fázisra.
Ezek szerint a normál és a vezérelt áramkör (nulla és fázis) külön-külön jönnek be az oszlopról?
Felőlem. Én most a villanysütőmön vakarózom, hogy ezek mennyire komolyan gondolják, mikor egy csirkebél végére rakott dugvillával szállítják a majdnem 4 kilowattos fogyasztású dobozt. Remélem ki lehet csavarozni és nem kell levágni.
Az érintésvédelem nem a lenyúzott és fémajtóval odacsukott hosszabítóról szól.
"
"A veszélyes aktív részek ne legyenek megérinthetőek és a megérinthető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak: – normál állapotban (üzemelés a tervezett használat szerint – lásd az ISO/IEC Guide 51:2014, 3.6. szakaszát – hibátlan állapotban), vagy – egyszeres hibaállapotban."
Tehát a szabvány által megkövetelt szint az egyszeres hibaállapotra vonatkozik. A "meggyalázott" fúrógépkábelnél már sérűl az alap és kiegészítő szigetelés is, az ellen nem véd.
- Ha a darabológép érintésvédelmi mérés alapján rendben van, (tehát előírt időn belül működik az érintésvédelmi kioldószerv) akkor a villamos berendezés testét nem szükséges külön az EPH rendszerhez csatlakoztatni. Önszorgalomból megteheted, de ezt nem kéri a szabvány.
- A pótálvány tekintetében meg kell határozni, hogy bevezethet-e az épületbe veszélyes potenciálkülönbséget. A szabvány jelenleg a "bejövő fémes részek" és az "épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részek"-re koncentrál, ezek amikkel foglalkozni kell a fő-földelőkapocsra történő EPH bekötéssel kapcsolatban. Azért az betyáros lenne, ha minden fémből készült tárgy, ami a betonon áll, szép zöld/sárga vezetékkel össze lenne kötözgetve. Garantáltan fél év múlva cafatokra vágnák a melósok, mert nem lehet odébtenni semmit. Itt megemlíteném, hogy a jelenleg érvényes előírás nem kezeli a "nagykiterjedésű fémszerkezetek" fogalmat, ez a 2003-ban viszavont MSZ 172-ben volt definiálva. Abban az esetben, ha az állvány csak ott álldogál, nem hurcol idegen potenciált az épületbe (helyi föld potenciálját sem), és csak annyi a bűne hogy egyidejűleg érinthető a villamos berendezés testével, nem szükséges bekötni. És engedjük el, a "hosszabítóra ráteszik az állványt, és az így feszültség alá kerülhet" dolgokat.
- Az MSZ HD 60364-7 sorozat különleges helyiségekre és berendezésekre előírhat kiegészítő EPH bekötést, ezeket nyilvány meg kell követelni pl. MSZ HD 60364-7-706:2007 vezetőanyagú szűk helyek
411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés
Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
● az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
● a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
● a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.
idegen vezetőképes rész(extraneous-conductive-part)
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]
(helyi) föld [(local) earth; (local) ground (US)]
A Földnek az a része, amely villamos vezetői kapcsolatban van a földelővel, és amelynek a villamos potenciálja nem szükségszerűen nulla.
Valóban, köszi a hasznos infót! Megnéztem, hajlított könyök is van hozzá. A MÜ II cső vajon UV-álló és fagyálló?
A gond az, hogy a vállalkozási szerződésben nem volt meghatározva, hogy az esztétikát hogyan kell megoldani, és a kivitelező jellemzően az olcsóbb megoldást választotta. (Például kezdetben a föld alá is MT kábelt rakott). De kiszámolom, hogy ez a MÜ II cső mennyibe kerülne 30 méterre, hátha még belefér a keretbe.
Köszönöm szépen a válaszodat, a ház falába történő besüllyesztés jó ötlet! Remélem, hogy megvalósítható, vagyis azon a területen a sarkoknál (közvetlenül a födém alatt) nincs erős beton. Vésni nem igazán szeretnék, vágni pedig nem biztos, hogy olyan mélyen be lehet. A jelenlegi MT kábel gégecsőben fut a kültérben, amit a villamos biztonsági felülvizsgálat hibaként jelölt meg, mivel az MT kábel tartósan kültérben nem használható. Remélem a kivitelező nem akadályozza meg, hogy a kültéri kábelre visszategyem a védőcsövet, és akkor az esztétikailag a helyzetet javítaná.
A kábelcsatorna még jobb megoldás lenne a gégecsőnél, de fagy- és UV álló kivitelben 30 méteren keresztül eléggé költséges lenne.
a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától
Ez a kábel a ház falám megy majd, burkolat nélkül? Elég ronda lesz.
Ha esetleg kábelcsatornában, akkor a saroknál be lehetne vágni/vésni a kábel sugarának megfelelően, aztán visszajavítani (gipsz stb - a stukkó régi műfaj) az eredeti alakra. Ha van kábalcsatorna, csak az látszik, az nem, hogy alatta rövidítettél a kábellel.
Abban az esetben, ha a felülvizsgáló "egyéni elgondolások" alapján minősít, lehet hogy "ezt nevezed szakmának" de akkor a kolléga nem biztos hogy tudja, mi a feladata.
"33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát,..."
de idézhetnék innen is:
"...a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg, annak meghatározására – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül –, hogy
az megfelel-e az IEC 60364 más részeiben megadott követelményeknek,..."
Ezért "szabványossági felülvizsgáló" a neve. Te se érts félre, valóban nem a szabványoktól lesz jó szakember valaki, és valóban nincs mindenre pontos megoldás, de valahonnan el kell indulni. Mert különben megérkezünk a "kössünk be mindent, ami fémből van az EPH-ba" felülvizsgálókhoz. Ugye a kazánházban kössünk át minden csapot, karimás, menetes csőkötést, és itt születnek a fém ajtókeretek bekötései, mert az elcsípheti az ajtón átvitt hosszabbítót, és a fém öltözőszekrény is halálos veszélyforrás. Aki felülvizsgáló, az automatikusan jó szakember lesz, és mindent úgy kell csinálni, ahogy mondja?
A szabvány sehol sem kéri a villamos berendezés külön EPH bekötését, kivéve ha az előírt lekapcsolási idő nem teljesíthető. Ezt kiegészítő EPH vezetővel kell megoldani. De akkor a felülvizsgáló a jegyzőkönyvben nyilván megállapítja hogy a berendezés nem megfelelő érintésvédelmi szempontból, hivatkozik a konkrét szabványra, előírásra, és megteszi a javaslatát a javításra és határidejére. Sőt, a javítás után ezt újra mérnie kell. A különböző olvasmányok, kiadványok sokmindent írnak, de sosem lesz belőlük szabvány vagy jogszabály...
Köszönöm a válaszodat! Igen, külső sarkokról van szó, és a legtöbb fordulás vízszint-vízszint, de van vízszint-függőleges is. Őszintén szólva még nem láttam sehol több mint 20 cm-es omega alakú hajításokat a házak homlokzatainak sarkain, ezért gondoltam, hogy valamilyen esztétikus megoldás is létezhet. (A föld alatti elvezetés azért lenne körülményes, mert a járdát fel kellene körbe szedni.) A napelemes rendszert kivitelező cég eredetileg közvetlenül a legközelebbi ponton (a pincében) akarta eredetileg a termelői kábel bekötését, de utána a közvetlenül a mérőórába történő bekötés mellett döntött, amihez nagyjából 20-30 méter távolság a ház mentén.
Másik próbapad 1 méterre. Ha meg valaki éppen uzsonnázna, ezért a bedugott fúrógépet, (amiről előzőleg egy óvatlan pillanantban leharapdálta a kettős szigetelést) ideiglenesen ráteszi, akkor nullára :)
Egyébként én simán elfogadnám, ha egy szabvány leszögezné, hogy minden I-es osztályú, telepített berendezést, vagyis olyat, amit nem tologatnak munka közben, hanem lerakják és ott marad, azt a telepítéskor rendesen csavarral és vezetékkel földeljenek le. Ha dugvillás, ha fix bekötésű. Csak legyen leírva.
(kihangsúlyozva, nem a másfél méter 6mm2 vezeték megspórolása a cél, az be lesz építve a felülvizsgáló kielégítése céljából)
Kérem, hogy valaki, aki gyakorlatban foglalkozik ezzel (ill. ismeri a hatályos rendelkezeseket) miondja meg, hogy egy 5 pólusú 32 amperos csatlakozoval bekötött berendezest be kell- e kötni vagy sem egy külön vezetékkel a műhely védőföld vezetékere?
Az ötfelezős által belinkelt válasz érdekes módon még arra a kérdésre SEM ad egyértelmű választ, amire eredetileg vonatkozott.
A kérdező ugyanis ezt kérdezi: "...a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?"
Itt a kulcsszó a kiegészítő EPH
Erre megválaszolják neki, hogy elektromos gépre PE (védővezetőt) kötünk, nem elektromosre meg EPH (egyenpotenciálra hozót). Ez rendben is van. A kérdés azonban a kiegészítő volt.
Mert amúgy: ha csatlakoztatva van a gép, akkor ugye van PE vezetője. Ha egy másodikat is rákötök fixen, és a PE-sínre csatlakoztatom, akkor két PE vezetője lesz. OK, kisebb hurokellenállás testzárlatnál. De ha most kihúzom a csatlakozót, akkor ugye, már nem elektromos gép, csak egy nagy vas. Akkor most a PE-sínre csatlakoztatott vezeték (ugyanaz) már EPH kellene legyen, mivel innentől a kívülről rákerülő feszültséget vezeti le.
Azért a MEE VBF munkabizottságban is fogalmazhatnának egyértelműbben....
Egy NYY-J kábelnek a ház homlokzatának sarkainál történő elvezetése kapcsán kérném a tanácsotokat. A kábel átmérője 19mm, hajlítási sugara ennek a 12-szerese, vagyis a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától, ami nem esztétikus. Erre a tudomásotok szerint létezik valamilyen megoldás, például 90-fokos toldó? A javaslatokat előre is köszönöm!
Nem kötelező engem olvasni, csak éppen én azt írtam Ruzsa János kérdésére hozzászólásomban, amit a MEE VBF munkabizottsága mond. A MEE VBF munkabizottsága meg a VMBSZ értelmében az ország hivatalos szakértője. Ezt a konkrét állásfoglalásukat, hasonló esetről, akkor épp nem olvastam, de bemásolom ide:
"- Ezt úgy kell értelmezni, hogy pl. egy bálázó gépet, ami fém vázzal, és fém, érinthető külső borítással rendelkezik, a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?
- A válasz kérdésére összefoglalóan az, hogy villamos szerkezetre PE-vezető, idegen fémszerkezetre egyenpotenciálra hozó vezető, vagy kiegészítő egyenpotenciálú vezetőt kell csatlakoztatni."
Ami azt az ellenérvedet illeti, hogy:
"nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló"
...de bizony, hogy majdnem pontosan úgy van. Ezt neveztem a szakmának. Szaktudása alapján eldönti, mi a szükséges. Mint ahogy a VBF jegyzetben írják: "Az európai szabványok átvételével általánossá vált a egyenpotenciálú összekötések alkalmazásának kötelezettsége. E szabványokban gyakran csak az alapelv van leírva, a részletek szabályozása nélkül."
A részleteket tehát szaktudására támaszkodva a tervező és/vagy a felülvizsgáló dolgozza ki. És természetesen a szabvány előírásait IS be kell tartani, azon már nem kell gondolkodni.
Természetesen egy potenciálon kell legyenek, hiszen védőföldelő-vezető és védőösszekötő-vezetőről beszélünk. A szakmát bizony kell tudni, de azért nem baj ha vannak szabványok, és nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló sem. És a biztonságnak ugye nincs felső határa, de az érintésvédelem egyszeres hibára vonatkozik.
"Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba;"
Én a fenti idézet alapján írtam, hogy nem a villamos berendezést kell kötözgetni a fő EPH-ba.
Sziasztok, meg tudja esetleg valaki mondani, hogy ezt a típusú külső kapcsoló /konnektor kombinációt fordítva is lehet szerelni? Tehát, jobb oldalon kapcsoló, bal oldalon konnektor vagy így fix ahogy a képen van?
1. A villamos szerkezet kézzel érinthető fémburkolatát ami meghibásodás során feszültség alá kerülhet, a szakma "test"-nek hívja. A testeket az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány 411.3.1.1. pontja szerint össze kell kötni védővezetővel. Ez megvalósul a csatlakozó dugón keresztül, amikor meg ki van húzva, akkor a test nem tud veszélyesen aktívvá válni, mert ugye ki van húzva.
2. Gondoljunk bele, hogy minden dugaszoló villával csatlakoztatott villamos szerkezetet, ami I. évé osztályú, plusz egy rögzített védővezetővel még be kell kötni? Ne már.
3. Ha esetleg EPH-ra gondolt a felülvizsgáló, az sem jogos. A jelenleg hatályos fenti szabvány szerint: " Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos
berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba"
Tehát nem a villamos berendezések és szerkezetek az "áldozatai" az EPH bekötéseknek. Esetleg kiegészítő EPH még talán lehetséges, ha az előírt kioldási idők nem tarthatók, ezt ugye nem tudni, ritkán, de előfordulhat.
4. A munkapad nem hurcol be kintről veszélyes potenciálkülönbséget. Persze önszorgalomból lehet kötözgetni, de nincs ilyen előírás.
5. Régebben valóban, nem vittek külön védőveztetőt a gépekhez, hanem a gyárban az oldalfalon körbefutott egy laposacél, és onnan leosztották. De két külön védőföldelő vezetőre, egy dugós csatlakozóval ellátott szerkezetnél nincs szükség.
"Ha azt rajta hagyja kidörzsölt kábellel akkor egy nagy rázós labszabászgép lesz belőle.
Legalább annyira életszerű mint a salgópolcon, de gondolom ez az ok."
Véleményen szerint az EPH nem a zárlati áramok levezetésére szolgál. Ha arra lenne, méretezni kellene. Jellemzően 6mm2 vezetéket használünk üzemekben de azt is mechanikai okokból nem a várható legnagyobb zárlati áram miatt.
Aztán van olyan definició hogy azt is teszi... De véleményem szerint nem helyette.
Pl. nekem az eszterga padon nincs gyárilag dedikált különálló földelő pont, míg az állványos fúrógépemen van. A cseh gépkönyv szerint külön is le kell földelni, míg az orosz és magyar nyelvűben ezzel kapcsolatban nincs említés.
Csak elmélkedtem, hogy ki mennyire ura szavának... kontra mennyire fórum függő.
----- Az ostoba elvek szerint eljáró "örökre kitiltalak" moderáció egy másik műsor. Ami egyes moderátorok sajnálatos elmeállapotát mutatja meg. Mint pl. a napelemes fórumban is moderáló esetén. -----
---- Két alapvető működési esete van az EPH rendszernek amit >> a "földelés"-sel (fémes zöldsárga) old meg.
1. Amikor az adott villamos cuccból elszabadult fázis/feszültség HELYBEN ráz. Mert sikerülhet megérinteni közvetlenül... a vezetéket vagy a testzárlatos cucc burkolatát. Ekkor magát a hibás cuccot kell bekötni, hogy a belőle kiszabadult delejt ott helyben elkapja a "földelés".
2. Amikor az elszabadult fázis/feszültség MÁSHOL RÁZ >> távolabbról/idegenben. Azaz nem helyben van a forrása, csak egy vezetőképes valamin át valahogyan eljutott hozzánk és sikerülhet megérinteni IS. Ekkor azt a cuccot kell bekötni ami behozza a kiszabadult delejt mégpedig minél közelebb ahhoz a ponthoz ahol belép hozzánk az a cucc. Lehetőleg már rögtön az ingatlan/védett_terület külső határán. Ha ott nem lehet akkor bentebb valahol.
Nos, ez a bentebb valahol most a téma... hogy, de akkor hol ?
A döntési szempont, hogy: legyen reális esélye, hogy meg tud rázni ! Azaz egy időben érinthető két eltérő potenciálú/"feszültségű" delej.
HA a lehetőség reálisan adott, addor "földelni" kell.
HA a lehetőség reálisan nem adott, akkor nem kell "földelni". Sőt akár veszélyesebb is lehet közelebb vinni a megrázás lehetőségét egy fölösleges "földelés"-sel :-(
Földelt, de úgy hogy egy 5p 32A dugvillával csatlakozik. Ha azt kihúzod akkor nincs földelés, de továbbra is nagy kiterjedésű fémtárgy lesz. Ez lehet az ok.
Hát Urak, azt kell mondjam így 20+ év index fórumozás után hogy megértek a pusztulásra az ilyen jellegű, moderálatlan fórumok.
Nem az index hibája, hiszen régen is ugyanez a felület és rendszer volt, egyszerűen akkor egymást segítő emberek közössége volt, és nem cseszték szét szándékosan unatkozó degenerált foteltrollok.
Az ilyen tetű szemétládák verik szét az értelmes közösségeket mint az Elek, és sajnos kitartóak, sikeresek benne.
Részemről befejeztem, hogy stílusos legyek:
Az utolsó kapcsolja le a villanyt. (aki nem mellesleg Elek lesz, de legyen neki is sikerélménye. Sikeres közösségromboló.) -----------------
Átnéztem a VBF MUBI egy pár üléséről készült ismertetőt, de sokkal okosabb nem lettem, mert ők is tudnak ködösen fogalmazni. Jóindulatúbban minősítve meghagyják a döntés lehetőségét. Egyben biztosan igazuk van, a helyszín alapos tanulmányozása szükséges. Ezt most leíró fogalmazással kéne helyettesíteni. :) Mire és hogyan van felszerelve villamos gép? Mert ha mondjuk nem üzembiztos villamos érintkezéssel, ÉS a nagy vas (hidraulikus atomerőmű vagy gyémántzúzalékoló vagy akármi) földpotenciálon van, akkor például az egyik régi, precízebb előírás, az ME 115 szerint az ok EPH kiépítésére, hiszen a villanymotor és a mittudoménmi egyszerre megérinthető.
Mert a másik, hogy a kurrens szabványokban alig van valami, viszont az ÉV és VBF jegyzetek szerint meg elvárás a veszélyforrások kiküszöbölése, és emiatt felsorolják a régi előírásokat, csak nem teszik hozzá, hogy ezeket alkalmazni is kell. :) Illetve nem feltétlenül kell szerintük alkalmazni, hiszen azt mondják, hogy: "a tervező dönti el, hogy az ilyen ajánlásokat figyelembe veszi-e vagy sem."
Önálló fémtárgyat akkor kell az EPH-ba bevonni. ------------- HA a fémtárgy EGYIDEJŰLEG érinthető meg (reálisan) egy MÁSHONNAN oda vezetett távoli potenciállal. ------------
A munkapad és az éppen be nem dugott próbapad esetén is ezt a feltételt kell vizsgálni.
Csak e miatt még nem kell mindeképpen bekötni az EPH-ba a munkapadot.
Még csak nem is munkapadot.
Ez egy 11 kW teljesítményű PRÓBAPAD. Tehát egy elektromos hajtásó gép.
Csak analógiaként hoztam fel a MUNKApadot - ami ugye egy elektromos funkciók nélküli fém tárgy, AZÉRT kell bekötni.
Ha nagyon röviden és pontosan akarom megfogalmazni a kérdést: be kell-e kötni külön védővezetővel a műhely földelő sínjére azt az elektromos gépet, aminek az áramellátását bontható csatlakozóval oldották meg GYÁRILAG, amiben értelemszerűen van védővezető.
Ha közvetlenül tudnék vele beszélni, nyilván megkerdezném. Az átlag erintesvédelmi felülvizsgáló (általában) nem úgy kommunikál, hogy mond valamit, majd rögtön a jogszabály számát.
Ezert kerdeztem azokat, akik naprakeszek és ezzel foglalkoznak. Ötletelni tudok (le is írtam).
Gondolom, ha azt mondta, hogy be kell kötni, akkor azt valamilyen szabványi hivatkozással közölte. Akkor pedig el kell olvasni az adott szabványt, hogy hogyan rendelkezik. Ha pedig nem közölt szabványi hivatkozást, akkor meg kell tőle kérdezni azt.
Kérem, hogy valaki, aki gyakorlatban foglalkozik ezzel (ill. ismeri a hatályos rendelkezeseket) miondja meg, hogy egy 5 pólusú 32 amperos csatlakozoval bekötött berendezest be kell- e kötni vagy sem egy külön vezetékkel a műhely védőföld vezetékere?
Én nem latom ertelmét, de a műhelyt vizsgaló érintesvedelmi szakember szerint igen.
Azt teljesen ertem, hogy a minkapadokat bekötik az EPH-ba.
Ezt minek?
Egyetlen ervet tudnék elképzelni: ha a gépet éppen nem használják, a csatlakozójat kihúzzák, akkor már nincs földelve - vagyis akkor ugyanolyan lenne, mint egy munkapad, és akkor EPH-ba kell kötni.
Általánosságban: a PE-t megszakítani tilos. Nyilván, ha egy berendezés dugvillásan kapcsolódik az elektromos hálózathoz, akkor ez elkerülhetetlen. De kapcsolóval a PE-t, PEN-t tilos megszakítani.
Személy szerint nem szeretem a Legrand Niloé termék családot. Az nagyon az alja a Legrandnak.
Nálunk anno a bojlerhez KBI-163K típusú kapcsolót építettek be. Eredetileg valamilyen GANZ kapcsoló volt, de az tönkre ment majdnem 60 év alatt. Mondjuk ez egy jóval komolyabb kapcsoló. Az esztergámon is ilyen kapcsolta az emulzió szivattyút. Mivel a szivattyú le volt égve, amikor megvettem a padot, így a kapcsolót is leszereltem idővel.
A PE-védővezető megszakitása álltalában nem szükséges.Mintahogy az EPH-t sem kell megszakitani.
Ebben a helyzetben célszerű egy 4-6A s kétpólusú kismegszakitó is süllyesztett elosztóban és a FI/RCD relé ha nincs a házban.(Mivel gázkazánhoz kötelező alkalmazni.)
Ez szüleim régi háza, sajnos nincs a kazánnak külön biztosíték. A hálózat nem túl elavult, de az áramkörök és a KMSZ-ek száma egy új építéshez képest alacsony.
A kétpólusú kapcsolón én is gondolkodtam.
A Legrand-nak van a 764517 számú kétpólusú kapcsolója, ehhez még szép színes keretet is tudok venni nekik :)
A földet nem kell leválaszthatóvá tenni? Nem rég olvastam egy barátom villanyszerelő tankönyvét, ha jól emlékszem, a háztartási berendezések összes pólusát megszakíthatóvá kell tenni egy pontos, karbantartási munkák idejére.
Ad1 ; Biztosan van kismegszakitója . Elég lenne akár azt lekapcsolni.
Ad2; A "főkapcsolónak " kinevezendő kapcsoló lehet akármelyik tipusú/márkájú világitási kapcsoló is, Viszont 2sarkút tennék fel.(fázis Nulla szakitás---leválasztás! )
Azt már a háziasszony izlése szokta eldönteni , hogy babarózsaszin aranykerettel.......jó ebbe a környezetbe.A villanyszerelőnek szinte lényegtelen.
Van egy fixen bekötött régi FÉG gázkazánom, 230V-on maximum 1A áramfelvétele van. Azért van fixen kötve öteres kábellel, mert a fázis-nulla-föld szentháromságon kívül a maradék két éren megy ki és jön vissza a 230V (régi típusú) mechanikus termosztát felé a fázis és ott is tér vissza.
Gondolkodom valami elegáns szerelvényen a fix csatlakozás mellé elhelyezve, ami megszakítja a fázist, ha nyárra pl. áramtalanítanám a kazánt.
Milyen egyszerű, fázis megszakítására alkalmas szerelvényt tennétek a fali csatlakozás mellé, ami illik egy otthoni környezetbe?
A főkapcsolót kicsit durvának tartom, gondolkodom egy egyszerű, de jó minőségű villanykapcsolón. A ház Legrand Valena Life-al van szerelve (néha azt gondolom, hogy sajnos ezzel van szerelve), egy ilyenből feltenni egyet mellé?
Nálunk anno az volt a horrorsztori, hogy a kolléga az erősáramú laborban a túl hosszú mérőzsinórt a nyaka mögé tekerte. Ez egészen addig volt jó ötlet, amíg valami zárlatot nem csinált és a nyakába nem égett a réz...
Régi RESISTA feliratú izzóban volt "rendes üvegcső homoktöltettel " biztiként,--de aztán ez is ment a süllyesztőbe.(drága? )
Az a Voltmérés egy peches eset volt. Persze a műszer gyártása/ellenőrzése is , hagy némi kivánni valót. Régi analóg műszereknél gyakoribb volt ; kijött a füst belőle.
a bevezető állvány részén olyan vékony olvadó szálat
A bevezető állvány az a zárt burában van (tehát vákuumban/védőgázban), vagy levegőben?
Bár ha jól belegondolok, ha a fém olvad, az ugyanúgy ionizálóidik, tehát vákuumban is létrejöhet az a vezető csatorna, aminek az ellenállása nagyságrenddel (több nagyságrenddel...) kisebb, mint az eredeti izzószálé.
Csak lazán kapcsolódik ide: amikor a kedvenc multiméteremmel (feszültségmérésben) belemértem a 400 voltba, egy gyártási hiba (túl közel volt egy szigeteletlen vezeték egy másikhoz) miatt keletkezett egy zárlat benne, így az áram átfolyt az árammérő rész 10 amperos biztosítékán. Amiben viszont nem volt ívoltó töltet.
Leolvadt a mérőcsúcs a kezemben, illetve levágta a 25 amperos kismegszakítót.
Tudtommal a kiégéskori biztosítékleoldás nem az izzószállal van szoros összefüggésben, hanem a gáztöltéssel. Ugyanis az biztosítja hogy szálszakadáskor ív lesz vagy nem. Ha ív van akkor az rövidzárba megy és leold a bizti.
A minuszt nem én adtam.De aki adta; azzal soha nem fogsz értekezni. Azok olyan lapitva ......
S indokolni sem tudják.
Ugyanis tapasztaltam; a régi izzószálas 60W izzó "kivágta" a Dol 10A betétet , ill a BS 10A --N 16 számú kismegszakitót . Ahol lényeges volt a biztonságos üzem 2db 60...75W-s izzót kötöttünk sorba.
Ma némelyik kinai/távolkeleti izzónál láttam a bevezető állvány részén olyan vékony olvadó szálat ,ami akár 4-6A áram hatására elolvad.
De olyat is láttam amiben 2db egyforma huzal volt!
Gyakorlatilag azóta használok LED égőket, amióta elérhető árban kaphatók, előtte meg kompakt fénycsöveim voltak. Nem emlékszem egyre sem, hogy bármelyik is lenyomta volna kismegszakítót, amikor megadta magát.
A kompaktok az élettartamuk végén érezhetően gyengébben világítanak és egyre tovább tart a bekapcsolásnál, amíg elérik a teljes fényrőt. A LED meg elkezd hunyorogni, van amelyik olyan, mintha hálózati ingadozás lenne, és van amelyik szabályosan pislog, aztán egy idő után kampec.
A hagyományos izzószálas égők meg tudták tréfálni az embert, de amennyire visszaemlékszem, inkább a régiek. Az izzószálas korszak végén kapható minőségesebb Kripton, meg Tungsrasoft égőkre már nem volt jellemző, azok egyszerűen csak kiégtek. Bár ugyanaz a működési elvük, valószínűleg az alkalmazott technológián reszelhettek egy kicsit. Megjegyzem, itt a lépcsőházban valami hét darab hagyományos égőt kapcsolgat az időzítő. Én azt ajtóm elé mindig valami régről maradt jófajtát szoktam betenni, a közös meg valami nónémet szokott beszerezni. Ezekre sem jellemző, hogy lenyomnák a kismegszakítót, simán csak kiégnek.
Ja, hát elkapkodtam én ezt a hozzászólást. Nem is néztem meg az illusztrációt. Nem egy ma kapható változatra gondoltam, hanem ami a hatvanas években volt. Az Hajdú volt, hengeres volt, keverőtárcsás volt, és kettős szigetelésű volt. A hatvanas években dolgoztunk vele otthon. De 63-ban már lábkapcsolósat is lehetett kapni a sajtó szerint, a miénken még egy pacco volt az oldalán. Még 72-74 között a hadseregben is egy olyan volt.
Tájékoztatlak benneteket tanácsadoim hogy két villanyos mestert is felhivtam.Elmondtam hogy a lámpaizzo kiégése lecsapta a kismegszakitot meg a főkapcsolot is.25-35 ezer ft között kicserélnék a biztositékdobozt de egyikük őszintén elmondta hogy bizony azután is simán előfordulhat hogy a főkapcsolo is levág.Pedig a három kismegszakito 10-10-10 amperes és van még elöttük egy elsődleges izé.Szoval nem vállaltam.Lecserélem led-re az égőket TOVÁBB TART és igy javulhat a helyzet :)))
Lehet éppenséggel problémás - de a kiégő izzó nemigen emiatt oldja le a kismegszakítót. A kiégő szál szakadásakor létrejön egy ív, annak az ellenállása nagyon kicsi, a tényleges megszakadásig megugrik az áram.
A lakásban a legnagyobb értékűnek a fő kismegszakítónak kellene lennie - én oda pl egy C25-öt tennék (az esetleges induktív, ill kapacitív fogyasztók miatt). Ennek a megszólalása magasabb áramon van (5...10 x 25A). Ezt csak az áramszolgáltató cserélheti. Kis könyörgésre beteszik azt a C25-öt, már ha az engedélyezett értéked 25 amper.
A lámpát is ellátó ágba max 16A legyen, mégpedig B16. Ennek a megszólalási árama 3...5 x 16 amper.
Viszont a annak a beltéri egységnek alakíts ki a külön áramkört, egy 5A-os kismegszakítóval.
Főkapcsolót nem csapja le, hanem a kismegszakítót vagy biztosítékot.
Villanykörtét (?) modern ledesre cserélni, 2 eres (?) .--->ezeréves hálózatot felújítani, vagy legalább villanyszerelővel átnézetni.
"kábelszolgáltato beltési egységénél gondok" --->ami gondolom valamiféle "tévébox", de "gondok" nem attól lehetnek vele, csak mert a hálózat "régi", HA az a vezeték/hálózat nem kontakthibás, életveszélyes, stb.
ötven éves lakásban kéteres kábel van és villanykörte kiégése esetén rendre lecsapja a főkapcsolot.Emiatt a kábelszolgáltato beltési egységénél gondok jelentkeznek stb.
Dolgoztam kint a pusztában és megállt egy - később derült ki hogy nyugdijas villanyszerelő, hálózatüzemeltetéssel foglalkozott - faszi egy lada nivával.
Szóba elegyedtünk. Elővett valami műszerszerűséget mért szerinte mW/m2 és meg volt elégedve mutatta nekem hogy "jól csinalom" az áramfejlesztőzést mert a kritikus erték alatt van. :) Szemben vagy 1-200 méterre lakik egy tanyában es szerinte a szobában esetenként a kritikus erték felett van. Volt már vele orvosnál mert "érzi" de most nagyon jól csinálom. :)
Megmutattam neki a szekrény belsejét hogy legyen valami fogalma szerencsétlennek ezen technológiáról ...
Kérdem én, hogy oké hogy látja méri teljesitményt de milyen frekvencián érzékeli?
700-800-900-1800-2100-2600-3500 MHZ?
Miért többön is van adás?
Igen többön is.
No meg lényeges kérdés hogy melyik szolgáltató?
Hogy hogy melyik szolgáltató?
Ugy hogy nem csak mi vagyunk itt egyedul hanem jelen esetben meg van egy. De akár 5 is lehet.
Valsz' új alapra kell helyeznie a tanait a kapott információk alapján ... :)
Az alu>>réz csere miatt tuti NEM kell szabványosítani. Aki mást mond leakar húzni vagy tudatlan az ügyben... lásd: kép
----- A szétválasztás áthelyezése úgy vélem nem egyszerű ügy a társasház miatt. Mert az ott a KÖZÖS méretlen rendszer >> a teljes házat érintő téma. Alighanem mindent át kellene alakítani és szabványosítani... -----
Kérdezd, hogy ...MIÉRT KÉRI ? Mi a szakmai indoklása a kéréséhez.
A fölösleges EPH-zás ártalmas megoldás tud lenni. Mert veszélyt=potenciált visz/hoz olyan egymástól eléggé távoli helyek között is, amiknél nem lenne egyébként veszély.
Velem "rossz lóra teszel" mert én ezekben a témákban veled vagyok.
Azert kell szabványositani minden szarért mert pénzt akarnak keresni. Fel kell szerelni azt az ocska műanyag dobozt mert most az a szabványos. 1-2 év alatt megvakul meg szarrámegy de mindenki le akar huzni mindenkit.
Azert irtam hogy magának a balesetveszélynek semmi köze ehhez. Az a 30K sziv és errendszeri beteg aki meghal arra kellene lőni nem pedig arra a mondjuk 100 áramütés elhunytra.
Én nem ágálnék, mielőtt kitalálják, hogy az összes elemet külön-külön méretezett vezetékkel, ilyenolyan módon biztosított csavarokkal kell összekötni.
Láttam a szocban ilyet, és nem is valami különleges (pl szikramentes) helyiség volt. Sima törmörraktár.
Honvédségnél teli volt minden ilyen csodákkal, egyes körletekben a fém szobaajtók is össze voltak a kötve a tokkal egy darab vezetékkel, sodronnyal, hol mivel.
Megpróbálnám rákötni a polcot vízcsőre, hátha elfogadják úgy.
Ha nem, az ciki, akkor nem kis költség (gondolom) csak ezért kiépíteni az EPH-t oda.
Nálunk a korábban EPH-zott polcrendszert elbontották és új helyre telepítették.Ott már nem írták elő az EPH-t.
Jellemzően a polcrendszerek vagy csavarozottak amelyek szerkezeti csavarok igy azok nem minősíthetők villamos kötésnek,vagy fülekkel, reteszekkel,stb, variálhatóak. Ezek az illesztő elemek festettek illletve rozsdásak lehetnek így nem várható el hogy egy potenciálon legyenek azon az egy (vagy több) elemmel amelyre rákötötték az EPH-t.
Ráadásul ha átrendeznék a polcot mérni kellene az EPH folytonosságát az új illesztett helyén.
Ha nem hoz be idegen potenciált nem kell bekötni. Ezt az álláspontot kellene lekaratézni a felülvizsgálóval. Szerintem....
Lehet félre érthetően fogalmaztam. Nem kötelező továbbra sem a PEN szétválasztás a plombált térben.
Illetve, amit itt nem emeltek ki külön, hogy a PEN vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a legnagyobb fázisvezető keresztmetszete, de legalább 10 mm2 legyen CU esetén.
Attól függ, a földelőszonda hová van kötve. Szakadás előtt, vagy szakadás utánra.
Már fárasztó végigolvasni, de ha még a PEN szétválasztásról vn szó, a szétválasztási szerkezetnél kell földelni, akkor nincs választás, hogy előtte vagy utána szakad el a PEN, mert csak a földelés előtt van PEN.
Nem írja elő semmilyen szabvány sem, hogy hol kell lennie a PEN szétválasztásnak.
Hát dehogynem. Az MSZ 447:2019.
4.4.2. TN-rendszer esetén a szükséges PE-N szétválasztás a csatlako főelosztóban levő csatlakozási pontnál, vagy - ha ez műszakilag nem lehetséges . ... de lehetséges.
És a B. melléklet B1. ábrája a (családi ház, 2 ablakos) ház falán levő fogyasztásmérő-szekrény alatti, vele egybeépített kisebb kuksznira mutató nyíl felirata: "csatlakozó főelosztó (csatlakozási pont)"
Attól függ, a földelőszonda hová van kötve. Szakadás előtt, vagy szakadás utánra.
Ha szakadás után van, a szonda,akkor nem jön létre zárt áramkör, mert megszakadt a PEN.
Azaz nincs áramkör.
Ha a szonda a szakadás előtt van, akkor a szondán keresztül zár az áramkör, ami megemeli a földfeszültséget és valóban ráz a test. DE!!!! Mivel a jó ág is erre a szondára van rakva, ezzel azt a földet is megemeli kvázi földzárlatba kerül a jó ág és a védelem leold. (függ pár dologtól)
Persze lehet rosszul gondolom, de majd hozzászólnak és érdemes helyre tenni ezt a dolgot, mert érdekes.
Nekem nulla szakadásban volt részem. 3x32 A volt az óránál a KMSZ. Valaki meg úgy gondolta amikor kialakított a pincében is az elektromos hálózatot, hogy a nullához elég egy 1,5-es vezeték. Egyik este viszont elégett.
Egy router tápegység, egy fali süllyesztett mobil töltő és egy számítógép tápegység ment tönkre. Először azt hittem, hogy áramszünet van, mert fény elkezdett villogni, a mosógép csipogással jelezte, hogy visszajött a feszültség, stb. Elég hamar meglett az égett kötés, mert lehetett menni a szag után. Kapott egy ideiglenes javítást azon az éjszakán, utána pár héten elül fel lett újítva a hálózat azon része. Kapott a guman táblák helyett normális elosztókat. Külön a pince és külön a ház többi része.
A számítógép tápegységben csak kondenzátorok mentek tönkre, azokat vettem bele újakat néhány száz forintért és kicseréltem őket. Azóta is tökéletesen működik. A másik két eszköz viszont kuka lett. SMD technológiát nem állok neki itthon javítgatni. Nincs hozzá felszerelésem.
Na tehát: ha egy egyik PEN szakad, a másik nem (a két fogyasztásmérő után vagyunk), akkor az egyik készülék házáról megkapod a nullát (mert ott ugye, a jó PEN miatt minden rendben van) a a másik gép házáról meg a fázist, mert a berendezésen keresztül az bizony eljut az ő, pillanatnyilag levegőben lévő PEN elosztójára. A fémkészülék1 / ember / fémkészülék2 közötti ellenállás 230 volt esetén úgy 1 kohm....
Szerintem itt a kérdés, hogy hol szakad el a PEN. Ha az utcáról bejövő, akkor a szondán keresztül záródik az áramkör. Mivel a szondák általában igen csak rossz állapotúak. valamint a PEN-hez képest jelentősen nagyobb az ellenállásuk, így jelentős lesz feszültség esés is rajtuk. 3 fázisú hálózat esetén pedig el is tolódhat a null pont.
Ha az előbb belinkelt rajzom szerint a PEN kapocsból csúszik ki a PEN vezető, akkor van nagyobb baj. 1 f esetén látszólag lekapcsol minden, mert nyitott lesz az áramkör, viszont a testekre, mint írtad kikerül a fázis. Ha valaki megérinti, és nincs ÁVK, akkor ott maradhat.
3 f esetén pedig egy feszültség osztó alakul ki a különböző fázisokra kapcsolt eszközök esetében. Valószínűleg több készülék is tönkre megy, mert az ellenállásuk függvényében fog rajtuk esni a feszültség. Így szélsőséges esetben 400 V is rájuk kerülhet. Kondenzátorok durroghatnak el a kapcsolóüzemű tápokban. Ha az embernek van egy kis szerencséje, akkor valami átmegy rövidzárba és leveri a KMSZ-eket. És itt is kikerülhet a fázis a testre. Ugyan ennél az esetnél maradva, viszont már 5 vezetős rendszert vizsgálva és csak az N csúszik ki, akkor a készülékek ugyan úgy megölik magukat. Viszont a PE továbbra is marad 0 V potenciálon a földhöz képest. Ezért is biztonságosabb a TN-S.
Az egyik: A FI relé PEN szakadásra nem fog leoldani.
A másik: hagyd ezt a szabványosítás dolgot. Egyszerűen fővezeték cserét hajtasz végre, annyi különbséggel, hogy 6 szál helyett 8 szálat huznak be, de még ez sem egyértelmű, a regszerelőt kell megkérdezni ez ügyben.
Nem írja elő semmilyen szabvány sem, hogy hol kell lennie a PEN szétválasztásnak. Jó ez így nem teljesen igaz feltétlenül. Mert társasházak esetében előírja (szabvány vagy jogszabály), hogy a felszálló méretlen fővezeték már csak TN-S rendszerű lehet. Azaz 3 vagy 5 vezetősnek kell lennie. Így ha társas házban laksz és ha mért fővezeték cserére adod a fejedet, akkor célszerű már most 3/5 vezetősre cserélni, hogy ha később méretlen fővezeték csere lenne, akkor ez már ne legyen extra költség számodra.
Családi házaknál viszont nincs ilyen. Itt gazdasági érdek is lehet, hogy PEN vezető legyen. Nálam tanyán nagyok a távolságok (kb. 60x100 méter a telek). Én magamnak minden épületig 4 eres földkábellel megyek el. A műhelyembe 16mm2-es rézzel álltam be. Ott kb. 1000 forint árkülönbség van méterenként a 4 és az 5 eres között. Ez azért 30 méter kábel esetén már egy jól látható összeg. A távolságok miatt pedig amúgy is kötelező önállóan is számottevő földeléssel rendelkeznie a műhely épületének. Így az nem extra költség az 5 vezetőshöz képest, mert ott is kellene leverni szondákat.
Ugye a PEn szakadásnál megemelkedik a földelés feszültsége, terheléstől függően.
Basszus, ha a berendezés be van kapcsolva, és elszakad a PEN, és ez egy I. védelmi osztályú készülék (mosógép, bojler stb.), akkor a házon nem kicsit emelkedik meg a feszültség, hanem konkrétan fázisfeszültség kerül rá, de úgy, hogy azzal csak a készülék belső ellenállása van sorba kötve, egy 1200 wattos bojlernél mondjuk 44 ohm...
Én úgy gondolom, hogy ha pl. ha a nappali mérőnél megszakad a nulla a jelenlegi hálózatomon, akkor valóban kialakul egy potenciálkülönbség a nappaliról üzemeltetett mosógép és a vezéreltről üzemeltetett bojler fémháza között. De mivel mindkét lakáselosztóban van új és működő ÉV-relé, akkor ilyen jellegű hibánál fennálló érintés esetén a nappali ÉV-reléje érzékeli, hogy a fázisa és nullája között nem ugyanannyi áram folyik, ezért az leold.
De nem győzöm hangsúlyozni, én tiszteletben tartom, hogy ti villanyszerelők vagytok, és a szakmai tapasztalatotokat is nagyra becsülöm. Ami egy picit nem fér a fejembe, hogy ha holnap kijön egy új szabvány, akkor miért kell a tegnapit rögtön életveszélyesnek kikiáltani, és égő metropoliszokat vizionálni a régi szabvány említésével.
Na de volna egy utolsó kérdésem:
A mért fővezetékem (a mérőtől a lakáselosztóig) alumínium mindkét mérő esetében. Kb. egy éve beszéltem egy reg. szerelővel, azt mondta, hogy kicseréli nekem plombabontással mindkét mérőnél a vezetékeket rézre, és ez megoldható szabványosítás nélkül. Akkor még ez a PEN-szétválasztás dolog nem került szóba.
Ha úgy döntök, hogy elfogadom a mai szabványt, és legyen a PEN-szétválasztás az óra előtt, akkor ez is megoldható még mérő szabványosítás nélkül? Tehát ugye most bejön 4 vezeték a vezérelt mérőtől, 2 vezeték a nappali mérőtől, és ha azt szeretném, hogy az egy-egy PE is bejönne a mérőktől a lakásba, akkor kell-e szabványosítanom?
Ugye a PEn szakadásnál megemelkedik a földelés feszültsége, terheléstől függően.
És az azért ráz meg, mert a delikvens megérinti a fém részt és a földön keresztül zár az áramkör, mintegy segédföldelőként viselkedve, ami már más potenciálon van, mint ami a szondán megy a földbe.
Na még egyszer, mert lehet, hogy én nem értem: egy PEN bejön, eddig világos. Elosztják két PEN-re. Ezek bemennek két fogyasztásmérőbe. A fogyasztásmérők UTÁN vannak szétválasztva. Vagyis a két, fogyasztásmérő utáni PEN-szétválasztásig ez két, folyamatosan üzemi áramot vezető ág, amelyekben értelemszerűen van csavarkötés, átmegy rajta az áram. Nekem ezzel van problémám.
Én itt mindenestre feladom, engem nem kell meggyőzni.
Részedről is érdekel, nagyon szívesen meghallgatlak, hogy miért kellene az 1995-ben, akkori szabványok szerint készült hálózatot átalakítani mai szabványra.
Tehát valós biztonsági kockázatok érdekelnek, hogy miért áramütés veszélyesebb az, ha a PEN-szétválasztás a mérő után történik (én régi hálózatom), mintha a mérő előtt történne (új szabvány).
Valóban érdeklődően állok hozzá, nem kötözködni akarok.
Mi történik, ha meglazul egy PEN kötés az egyik óra előtt/benne (és miért ne?), mert akkor a két gép között (extrém esetben) akár fázisfeszültség is lehet.
És most akkor nehogy azt mond, hogy nem találkoztál még rossz kötéssel egy sokéves hálózatnál...
Egy darab rézvezeték szükségességéről beszélünk.
És már bocs, de én már láttam és mértem gyerektáborban rázó zuhanytálcát. Ja, csak néhány volt potenciálkülönbség és néhány milliamper áram volt.
Egyetlen gond van ezekkel a padlószegélyes megoldásokkal: nem tudsz szépen bevezetni, illetve a szerelvényeknél kivezetni belőle kábelt. Az ilyen célokra elfelejtettek idomokat gyártani - nem is értem, miért.
A kábelcsatornához ellenben minden kapható, falon kívüli aljzatok is - cserébe csúnya.
Igen arra. Az igaz hogy 3 vezetékes rendszer, de a kétvezetéknél csak az a különbség, hogy a PEn-t választod szét a kiselosztókban. utána a PE nincs összekötve.
Mert ez rendben van: itt ugyanis a PEN szétválasztás az óra előtt történik, a PE vezetők ugyanabból a pontból, folytonos vezetőként érkeznek a két hálózat összes készülékéhez - vagyis a PE vezetőkön nem halad üzemi áram, nincs feszültségesés, csak zárlat esetén - amikor a kismegszakító vagy az ÁVK meg is szakítja az áramot.
Hát, szerintem ez fordítva van: az EPH-t (vagyis a nem elektromos fogyasztókat azonos pontenciálra hozó hálózat gerincvezetékét) kell bekötni a védővezetők elosztójába, nem?
Már bocs, de az óra előtt a PEN vezetők vannak összekötve. Amin a teljes áram megy át, külön külön, azt sem tudjuk, a két PEN milyen távolságról érkezik külön, nincs földszondára kötve, baromira nem lesz földpontenciálon - ráadásul az egyik vezetéken megy mondjuk 2500 wattal a mosógép, akkor a PE vezetője is más pontenciálion lesz, mint azé, amelyiken nincs fogyasztó. Arra inkább nem is gondolnék, mi történik, ha meglazul egy PEN kötés az egyik óra előtt/benne (és miért ne?), mert akkor a két gép között akár fázisfeszültség is lehet.
Amúgy is mindent be kell kötni az EPH-ba (ami, ha jól tudom, a nem elektromos készülékek galvanikus rákötése a kapcsolótáblán lévő földelési pontba), akkor pedig ugye ugyanarra a pontra lesz kötve minden érinthető fém, meg mind a két PE sín, (értelemszerűen az órák, illetve a szétválasztások után).
Sziasztok.Fém vízvezetékre egy fém salgópolc ráköthető e?Ahogy olvasgattam fém vízvezeték használható eph vezetőként nyilván ha be van kötve az eph ba.
Az érinthetőségi kérdésedre a válasz igen. A bojler és a mosógép egy méterre vannak egymástól, előállhat olyan helyzet, hogy egyszerre érinti meg valaki a bojlert és a mosógépet. Természetesen életvédelmi relé mindkét lakáselosztóban van.
Inkább rajzoltam egyet, hátha én voltam félreérthető, és mielőtt nagy vita robbanna ki... :)
Így néz ki a hálózatom leegyeszerűsítve:
A kérdés, hogy a zöld szaggatott vonalnál össze kössem-e egy 10mm2 MKH-val a két lakáselosztót?
A hálózat nagyon régen így üzemel. Viszont most annyi változás történik a hálózaton, hogy veszek itthonra is egy új Stiebel hőtárolós kályhát (régen volt ilyen kályha, de az Elekthermax volt).
Az új Stiebel kályha kapcsolási rajza a következő:
A bekötési rajz szerint a kályha állandó (nappali) betápja nem kér PE-t, azt a vezérelt betápnál kapja meg. Emiatt a jelenleg lakásban elérhető két PE vezetékem nem fog a kályhán keresztül "találkozni", engem mégis zavar, hogy azok a lakáselosztóknál nincsenek közösítve.
Ha jól értem, a válaszod igen, tehát össze kell kötnöm a két lakáselosztó földelősínjeit (pontosabban mondva én szakszerűbbnek találom a két PEN szétválasztás (nappali és vezérelt) sorkapocsait összekötni).
nálam volt egy fázis és utolag lett 3 fázis is és a villanyász aki csinálta a 3 fázis bekötést, nem akasztotta rá a meglévő földelésre a 3 fázis földelését, hanem külön szondát vert le, ez igy lehet nem szabványos?
Nagyon régi társasházban csak PEN felszálló van, a villanyóra után a lakáselosztóban van szétválasztva. Viszont van nappali és vezérelt mérő is, mindkettőnek külön lakáselosztó, külön dobozban, mindkettőben szétválasztva a PEN.
Kérdés, hogy ilyen esetben össze kell-e kötni a két külön lakáselosztó (nappali és vezérelt) földelősínjeit pl. 10mm2 MKH-val?
Fele területen felmállik, mint az öntapadós matrica is lepöndörödik, a másik helyen meg letépni nem tudod.
Csatornánál ilyenkor van, hogy a fele ott lóg, vagy mikor már csak kevés fogja, akkor nem a falról szakad le, hanem letép magával festéket, falat, éppen mit.
Arra ne alapozz, hogy az a házgyári beton olyan masszív. A ház ettől nem dől össze, de nem minden panel felülete elfogadható.
Azért is tapétázták ezeket egy idő után, mert amíg festettek, néha már az átadásra foltokban mállott le a felület.
A tapéta meg elfedi ,hogy csak a fele ragadt oda... de néha még az is csíkokban pöndörödött fel.
Szóval ennyi cirkusz ellenében néhány icipici rövid csavarral betiplizni a betonba, pont csekély erőfeszítés és elég, mert a tipli azért betonházból nem szakad ki úgy, mint a régi homokos vakolatokból.
több rétegben festett falfelületre már haszontalan a mélyalapozó szerintem. nem szívódik fel az elöregedett glettig a diszperziós festékeken keresztül, ami szintén műanyag réteg. én mélyalapozót öreg paneles tapéta esetén használok, amikor is levágom a csatorna alatt a tapétát, lekaparom, és azt a sávot kenem be mélyalapozóval. illetve csupasz vakolatra, glettre.
Ragasztani CSAK STABIL erős és por/zsírmentesített sík felületre ésszerű, azon okés lesz.
A festett fal tipikusan nem stabil és nem portalan felületű .... gyakran nem is sík.
------ NAAAAAGY felületen ragasztva azért lehet jó a festett falon is.
HA NEM málik a festék rétegekben erőhatásra (spaklizásra pl.) akkor.
Finom csiszoló papírral átcsiszol >> a friss és síkabb felület jobban tapad majd Portalanít (finom kefe/rongy) és mélyalapozós ecsettel átken a ragasztási sávban. Száradás után mehet rá a jó széles és minél vastagabb anyagú öntapis cuccal ellátott csatorna.
A széles-lapos csatorna tehát jobb, mint a keskeny-magas...
Kábelcsatornát nem ragasztottam ugyan, de szedtem már fel panelban eredeti padlószőnyeget, ami Palmatex-el volt leragasztva annak idején. Helyenként jött vele a beton is, de többnyire ottmaradt a ragasztó, és a padlószőnyeg legalsó gumírozott rétege. Szóval, ha kábelcsatornát kellene felraknom panelban, akkor a nyomvonalán levakarnám egy spaknival a festéket meg a glettet a betonig, és habozás nélkül ragasztanám.
A csavar alá csak úgy beszorított, szemre hajtott alu vezetett PEN a "legtetszetsőebb", meg a csini, közveszélyes un "nullbontó"... sem semmi. :D
Kb hajszálra vagytok mindenféle elektromos katasztrófáról, beleértve egy kellemes tűzesetet is.
De itt is mi az irány, a szumma ~soksokszázmilliós budai(!) luxus párlakásos társasházban? jajjcsak cserélni, fizetni ne kelljen!! Nehogy!
Na, majd, ha az a kék vezeték "lekontaktol", és kidobjátok az összes tévét, boxot, gépet, laptopot, háztartási gépet, akkor már késő lesz a bánat..
Az sem lesz normális, ha erre bármi bővítési, leágaztatási, plusz ráépítési lehetőséget adnak, persze magyaroroszágon vagyunk, van az a "kedvesség" hogy mégis.
Ezt elvileg a háznak kell rendezni, közös léből, hogy nomrális főelosztó legyen ehelyett a közveszély helyett.
Az a te költséged, párszézezertől a sacc félmillióig, hogy azután legyen egy zárt kültéri dobozod, benne mérővel, amiből továbbmegy a kanóc a garázsodba.
Engedély (elméletben) a társasháztól (többi lakó) mindenre kelleni fog, mert közös területen vésnek, fúrnak, zsinóroznak, munkálkodnak neked majd.
Az Energy Performance of Building Directive szabályozást a múlt évben fogadták el.
Az egyik lényeges szabály, hogy minden lakóépületben (például társasházban) Amelyben több mint három autóbeálló van >> telepíteni kell villanyautó-töltőt.
Az elektromos autók saját feltöltésének egyfajta joggá kellene válnia-
Ami mindenkit megillet, aki ilyen módon közlekedik és rendelkezik autóbeállóval, akár saját, akár teremgarázsban.
Ennek szellemében kell módosítani az építésügyi szabályozásokat.
Ezen túl erről azonban nem fogalmaz meg konkrét szabályokat vagy célokat, amit a T&E szerint a tagállamok nemzeti szabályozásával kell pótolni. A T&E Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország szabályait áttekintve tett néhány javaslatot.
Ezen az alapon kérhetsz csak 10 Ampert is.... ha nem jut több.
Tartósan az is tud 11 Ampert is. Cirka 1 órán át pedig még többet is (pl. autó takarítás töltés közben) 14-15 Ampert is.
------------------
Minden kismegszakítónak.... (az, hogy: "B" vagy "C" típusú mindegy)
- a 13%-os túlterhelést legalább 1 órán át kell megengednie - a 45%-os túlterhelés esetén legfeljebb 1 órán belül ki kell oldania - a 225% túlterhelésre pedig már 1 percen belül ki kell oldania (a 32 Amperes méretig) ------------------
A 16 Amperes ... 18 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 23 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 36 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A 10 Amperes ... 11 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 14 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 22 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A kis Amperes töltésnek számottevő is lehet a töltési vesztesége :-( Csak 1x10 Amper esetén pl. 8-10% még egy fiatal TESLA esetén is
Más típusoknál lehet több is 15-20% sem ritka.
Pláne nehéz ügy, ha egy ZOE az autó éppenséggel ... aminél jóval több lehet a veszteség. (eleve nem jó ötlet a ZOE-t csak 1 fázisról tölteni a töltési módszere miatt)
-
Persze nem hatalmas pénz a különbség, pláne ha csak 10-15 ekm az éves töltés.
A jelenlegi rezsicsökis 2523 kWh/év (37 Ft/kWh >> ~7 Ft/km) áram. Ha gyakorlatilag csak az autó töltésére megy el akkor cirka 12 000 km/év töltésre elég. A többi km már (70 Ft/kWh >> ~14 Ft/km) drágább lesz.
A ~10% veszteség 10000 km-enként ~1000 km >> 180 kWh >> 7000/12000 Ft Ami 0,70 Ft/km az első ~12000 km/évre (2523 kWh/év reszicsökis áram) és 1,20 Ft/km lesz a többi km-re.
----
Azonban a 10 Amper 1 fázison az csak ~2,3 kW töltés >> 10-12 km/óra töltési sebesség. Ami tudhat meglepit is okozni olykor, igényelhet odafigyelést a töltés ütemezésére.
Igen, sajnos másik albetét. A 3*16ról nem is álmodom, örülök, ha ez az 1 fázis összejön, ráadásul 10A-ról tölteném csak lassú, de van ideje, nem akarom a régi hálózatot terhelni.
Az ilyen összetett esetben jobb eleve a regszerelővel beadatni a igényt ... (0=ismerős/melótremél, illetve 20-30 eFt a tipikus díja a kiszállás, felmérés, papírmunka menetnek)
A regszerlő már elve "jól" tölti ki az adatlapot Mert durván félre is mehet az ügy a "nem jó" kitöltéssel. és Nyilatkozik is, hogy "minden okés, alkalmas".
------
Mivel, ha jól értem temagad adtad be. Kapsz egy MGT-t ami CSAK a szolgáltatót érintő részről fog szólni.
mehet simán >> van elég szabad Amper még vagy mehet simán >> lesz elég szabad Amper, a csatlakozó vezeték bírja, csak biztosítót kell cserélni vagy csatlakozóvezeték csere is kell, hogy lehessen elég Amper
A biztosító/csatlakozó vezeték csere a szolgáltató dolga és költsége.
Minden más részlet a regszerelő dolga...és a társasház/te költséged.
Megoldás lehet esetleg a saját villanyórám (3. emelet) utántól a lakásomból lehúzni egy fázist a garázsba? Mondjuk valami rendesebb kábellel 10mm2 vagy hasonló. Persze plusz föld kell.
Az olyan 30-40m kábelhossz lehet max.
Gondolom, ahhoz kell minden egyes lakó hozzájárulása :(
A méretlen elosztásáa a társasház hatásköre és költsége. Amit alighanem rád vernek, mert neked kell.... fizesd.
-
Legjobb esetben van még szabad 16 Amper a dobozban látható valamelyik biztosítón. A 3x63?=189? Amper a 6 lakásra 189/6=32 Amper lakás átlagosan.
DE, Ha nincs már elég szabad Amper akkor lehetnek a gondok, mert akár a betápon is kellhet variálni. A betáp egy vagy két vezeték szakasz lehet a bekötés módjától függően. - a szolgáltatói csatlakozó vezeték (utcáról az ingatlancsatlakozópontig vagy egészen eddigadobozig)
Ha nem eddigadobozig tart akkor van "méretlen fővezeték" szakasz is (az ingatlancsatlakozóponttól eddigadobozig)
1. Jobb esetben elég a +16 Ampernek a betáp egészen eddigadobozig és csak a biztosítót kell cserélni nagyobbra.
2.
Rosszabb esetben nem elég a +16 Ampernek és vezetéekt is kell cserélni. Akkor az 1. pontban említett - csatlakozóvezetéket a szolgálatató cseréli - méretlen fővezetéket a társasház vagy temagad (mert a többbiek rád verik >> neked kell alapon) Ez viszont azzal is járhat, hogy szabványosítani=átépíteni kellhet ezt a dobozt is (társaház/temagad)
Amikor megvan a +16 Ampered ebben a dobozban valamelyik biztosítón. Akkor indul a garázsod elérése ebből a dobozból.
Ami már csak a saját költséged- és feladatod lesz.
-
Kell majd - méretlen vezeték szakasz a mérőhelyig ebből a dobozból - szabványos mérőhely és egy földelő szonda is kell alighanem - "mért fővezeték", ami a mérő és az "első mért elosztó" közötti szakasz - egy "első mért elosztó", benne a FIrelé/ÁVK/RCD és a kismegszaktó(k), stb.
----
Keress egy normális regisztrált szerelőt, aki nem akar mindenáron mindent felújítani-átépíteni. Aki kialakatja amit kell.
(nem lesz egyszerű találni alighanem, mert abból élnek, hogy lehúznak téged, ha tehetik)
Ami szóba jöhet -csatlakozó vezeték (szolgáltató cseréli, ha kell az "utca" és az ingatlan között) - méretlen vezeték, ha van (társasház/temagad az ingatlan és ez a doboz között) - méretlen elosztó (társasház/temagad ez a doboz)
- méretlen vezeték a mérőhelyig (temegad/társasház ebből a dobozból tovább) - mérőhely (temagad) és helyi földelő alighanem (temagad) - mért fővezeték (temagad) - első mért elosztó, FI relé, kiemegszakító) temagad
Nálam a külső falon lett felhozva a vezeték, gégecsőben, hőszigetelésben lett hely csinálva neki. Ez a vezeték betolva a redőnydobozba és a redőnydobozon belül megkötve. Légtömörséget nem befolyásolja, illetve a motorcsere is egyszerű, mert a kötés ott van mellette.
Szerintem azt jelenti, hogy le van deresedve. Meteorológiai párlecsapódós jelenség, Wikipédián biztos sokat lehet róla olvasni. Bár nekem van egy sokkal érdekesebb jelenségem is.
Festésnél el lett tüntetve, de mivel ott nincs kötés és ha cserélni kellene a motort, akkor inkább zselés wagóval kint a dobozban toldanám az új motor vezetékét. Így biztos nem kell hozzányúlni
Áthidalóba 80-as lyukat vésni szép munka lenne, jóval alrébb vannak a dobozok nálam. (és néhol 65mm az a doboz, mert csak a sok belenyomkodott glema miatt kell, nincs benne kötés)
Az ablak egyik felső sarkától (én a kilincses oldalt választottam mindenhol) átlósan felfelé 15cm-re tettem egy 80-as dobozt belül. Ez sokesetben pont az a magasság, ahol a csövek mennek a falon nálam. Az ilyen dobozokat nagyon mélyen és nagyon precízen gipszeltem, mindenhol tömören vegye körül a gipsz. Ezen a dobozon fúrtam egy lyukat kifelé, bele gégecső, dobozba belelógott kb 0,5cm-et a gégecső. A cső köré mélyen purhabot fújtam, majd a belógó részt kitőmítettem körbe SikaLastomer-710-el (ez volt otthon, fika állag, sosem szilárdul).
Ebbe húztam bele a gyári MT kábelt. Tömítettem a gégecsőben a kábel körül RAYTECH MONOGEL-el (nagyon fika, ollóval kell vágni különben nyúlik, ragad mindenhova, borzasztó vele dolgozni)
A faláttörést nehéz légtömören, de ez szerintem már a majdnem jó kategória
(A kötést nem itt csináltam. Minden redőny rádiós, de van a falon egy "beépített" távirányító egy 65-ös dobozon (a 80-as alatt a kilincs magasságában), ebben a dobozban kötöttem)
Saját házamat csinálom, de tapasztalatom elsősorban ipari gépekkel van.
A kérdes az, hogy a redőnymotor kábelét hogyan szokás esztétikusan megtoldani, hogy el tudjam vezetni a vezérlőszekrényig?
A falon 25 cm eps van, és légtömören szerelném.
A redőnynek egy kb 80 centis kábele van, amivel vagy átmegyek vele a falon, és bent rakok egy kötődobozt, amit szívem szerint elvakolnék, vagy pedig kint lenne a kötődoboz, de az is csúnya.
Lehet, hogy az egyik az övé? De akkor melyik az éjszakai bizti?
Ezt csak te tudod kideríteni. Bekapcsolod a fogyasztókat (nyilván akkor, amikor van éjszakai áram - pl. hétvégén), és elkezded lenyomni a kismegszakítókat. Amelyik fogyasztó leáll, az arról a kismegszakítóról volt táplálva...
Ha cél az, az egyfázis "hibája" esetén ne menjen le 3fázis fi reléje, ((pl. mikor bedobja a józsi a flexet a vödörbe, mert mittudomén, megáll az építkezési lift)), akkor jogos a két fi relé.
De ahhoz nagy és drága doboz kell majd.
Vagy kettő külön.
Ha ez nem szempont, akkor a 3 fázisú fí relé minden fázis védelmét ellátja, csak, ha bármelyiken rendellenesség van, szépen lenyomja mindet.
Van olyan kültéri, ajtós kismegszakító doboz, amibe belefér 10 elem (4 kismegszakító + 1 darab 1 fázisú és egy darab 3 fázisú ÁVK) és mellé, tehát nem oldalról kivezetve, hanem ahogy állok szemből 1 darab 230 voltos és plusz még egy darab 3 fázisú dugalj?
Valami ilyesmi csak kicsit szélesebb és a dugaljak lehetnek az ajtón kívül is persze, mert gondolom a 400 voltos úgy sem fér bele...:
Miért égne? Kisebb feszültséget kap, mert a fesz egy része leesik a födelelési ellenálláson.
Vagy te tudsz olyasmit ami kigyullad ha kicsi a kapocsfeszültség?
****
Gyanítom te a "nincs helyi földelés+utca elején elszakad" esettel kevered, akkor tényleg kb egy másik fázis potenciáljára is kerülhet a nulla, ez pedig drasztikus, 400V AC lesz a konnektorokban a lakásban.
Rossz hírem van. Mind ahogyan az előttem szólók is mondták, észre fogod venni.
Megemelkedik a földelésen a feszültség, a szintje függ hogy milyen a bekapcsolt teljesítmény, meg mennyire jó a földelésed, és amikor a készülék testéhez érsz, akkor fogod érezni, szintén függ hogy milyen ellenállásod van a föld felé.
Nem. Az eredmény a konkrét erőviszonyoktól függ, azaz a PEN földelés ellenállásának és az éppen bekapcsolt fogyasztók ellenállásának viszonyától. Mivel ez egy feszültségosztó, amikor a fogyasztókat modellező ellenállás pont akkora, mint a földelési ellenállás, akkor a hálózati feszültség fele jelenik meg a védővezetős készülékek testén (erre nehéz azt mondani, hogy észre sem lehet venni), és a bekapcsolt készülékekre is a hálózati feszültség (másik) fele jut. Ezek egy része rögtön leég, erre is nehéz azt mondani, hogy észre sem lehet venni.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy fázisú háznál ha megszakad az oszlopról bekötött PEN vezeték ami rá van kötve a lakás PE gyűjtősítjére a földelőszondával együtt és onnan van kötve a fí relébe majd onnan a nulla gyűjtősínre, úgy abban az esetben ha jól szolgál a szonda észre sem lehet venni a szakadást?
A fí relé nem old le ebben az esetben ismereteim szerint. Viszont a fogyasztók is működnek a szondának hála.
Jól sejtem?
Ha igen, hogy vehető észre egy ilyen PEN szakadás? Időközönként lekötve a szondát műszerrel rámérve?
A kollégámnál 20-6-6 lett, így belefért az 1x32-be, a lakást és a napelem invertert rárakta a 20-as fázisra. Így megmaradt a lehetősége hogy használja a 3f dolgait (kompresszor, cirkula, stb). A motorok 3f verzióban jóval olcsóbbak használtan és nagyobb az indïtási nyomatékuk is.
Nem állítom, hogy van értelme. Tanácsot kérek, nem értek hozzá.
Villanyszerelővel való előzetes megbeszélés alapján gondolkozom.
Lehet úgy is bevezetni 3 fázist, hogy az egyik fázison nulla amper legyen?
Tehát pl:
30-16-0
Az értelme az lenne, hogy 32 menne a házba, a 16 a kertbe és most nem kell a 3 fázis, de ha 5-10 év múlva rájövünk, hogy kell, akkor az EON-nal már ne kelljen új vezetéket behuzatni, csak a villanyórától való részt bővíteni.
A villanyszerelő azt is mondta, hogy 10-es fölött a következő lépcső a 16. Tehát szerinte 13-as nincs.
Saját célra vmi ilyet lenne célszerű használni.Ez precizebben tölt --cellánként.S akkor nem járnál igy . Annak a cellának kisebb a kapacitása , hamarabb lemerül-het.
1X 2X kibirja az ilyen mély meritést --de csak ezt az 1 cellát -sort töltsd fel a többi szintjére , s onnan az egészet együtt.
Persze gyakrabban célszerű a továbbiakban , nézegetni a voltmérőt.Mert BMS is mekkora? 100mA ,0,5A 2A 10A nem szabad mindent rábizni-- legalábbis a kisebbekre .
A védőföld még szó-szó. Ha csak egy föld síned van az se okoz nagy problémát. Ha több ÁVK van beépítve és valahol közösítve van bármely üzemi vezetőjük, akkor az ÁVK-k (vagy csak az egyik) le fog oldani. Lévén szivárgó áramot fog érzékelni. Azaz az egyes ÁVK-kon átfolyó áramok nem csak rajtuk keresztül fognak visszafolyni, így ők hibát érzékelnek.
Ebbe a védőföldek nem szólnak bele, mert azokon üzemi áramok nem folynak.
Valamint védőföld esetén a szabványok megengedik azt is, bizonyos feltételekkel, hogy egy védő vezető több áramkört is védjen. Ököl szabályként ilyenkor az összes áramkört le kell méretezni és a legszigorúbb paramatéreket kell figyelembe venni a védőföld megválasztásához.
Nálam jó sok ÁVK került beépítésre a lakáselosztóba, de csak egy PE sínem van a lakáselosztóban. A világítási áramköröknek külön ÁVK-ik vannak, amik függetlenek a dugaljak ÁVK-itól. Viszont a szobákba csak 1 földelő vezetőt vittem be a legalább 2 áramkör mellé. Ez alól kivétel a konyha. Ott vannak dedikált dugaljak, azokat direktben a lakáselosztótól húztam ki, így oda több PE is megy, de azok a konyhában nincsenek összekötve. Mondjuk a tűzhely és a sütő közös PE-t kapott.
Köszönöm szépen mindkettő hozzászólást, megfogadom őket. A két "alelosztó" 1-1 kalapsínen lesz a lakáselosztóban, a fí reléhez tartozó áramkörök meglesznek jelölve, hogy ne legyen káosz.
A védőföldet is külön fogom kezelni és elviszem mindkét "alelosztóba", erre valóban nem gondoltam.
Tudom, hogy nincs sok rutin, de eddig csak egyszerűbb rendszerekkel foglalkoztam, ha nem kezdem el gyakorolni sosem lesz, ezért is kérdeztem meg a tapasztaltabb kollegákat és inkább gondolom át többször.
A védőföldet (EPH) is illene külön kezelve elvinned mindkét "alelosztóba".
Értelemzavart okozó és műszakilag is egy kérdésesen szabályos gubanc, ha a földelés összevissza külön pókhálóval van kötve, nem követi ugyanazt a kötési sémát, amit a fázis és a nulla.
A két nullát nem kötheted össze az AVK után sehol.
Sőt az a jó, minimálisan elvárható, ha ezek a különféle hálózatok már sosem kerülnek közös térbe, dobozba, csőbe, stb.
Ez a két "hálózat" fizikai szétválasztása, tisztasága miatt fontos.
Különben később egy gyakorló rémálom lesz a nem felcserélhető azonos potenciálú vezetékek megkülönböztetése.
Ha mégis ilyesmire kényszerülnék, én egyértelmű kódokkal (1-es és 2es minden vezetékre a fi relék száma szerint) jelölőznék, mindenhol ahol együtt megy a kettő. De ha legcsekélyebb, ép ésszel kiépíthető lehetőség van, akkor fizikailag teljesen külön tartanám.
Talán nem is értette pontosan, mit akarsz, aki ezt a "mehet egy sínre (?)" "tanácsot" adta.
A rajzod és az elképzeléseid jók.
Ami viszont sajnos rémisztő, hogy úgy szerelsz másnak, komplett hálózatot, hogy ennyire bizonytalan vagy szakmailag.
Megerősítést szeretnék kérni, hogy jól gondolom e ezt a 2 ÁVKs rendszert. (Nem csináltam még ilyet, és szeretném jóra.)
70nm-es panel, 3fázis, előszőr szét akartam bontani a 3 fázist 3x1-re de az főzőlap miatt 3F rendszer marad.
2 ÁVK-t szeretne a kliens a panelt "elfelezni", ha valami zárlatos lenne, akkor a panel másik felében azért legyen áram.
Kaptam egy tanácsot, hogy mehet 1 nullsínra minden, ez így lerajzolva elég hülyeségnek tűnik, tekintve, hogy akkor értelmét veszti a 2ávk-s rendszer, ha bármelyik fogyasztónál hiba keletkezik, akkor az egész lakásban nem lesz áram (mivel a nullvezető sorolva van, ahogy a rajzon).
Lerajzoltam, hogy lenne az igazi, így ha valamelyik áramkörben baj lenne a másikban még mindig lenne áram (1-1 külön nulla sín)
Tehát szerintetek is így lenne a helyes a 2 ÁVKs rendszer vagy ti is így csinálnátok? Köszi!
Ugyan már, Lószarmama, hát azt sem tudod, miről van szó.
Ha lecsökkenti a teljesítményét a negyedrészére, akkor ugye, szerinted sincs értelme feltöltött kályháról beszélni, itt írod, hogy:
Azaz KELL a 4 kW teljesítmény a 32 kWh meleg egy nap alatti betárolásához !!!!
De nincs 4 kW teljesítménye két-két betét sorba kapcsolásakor. Erről beszéltem. :D :D :D
Negyedrésze teljesítménnyel egy "éjszaka" alatt a 32 kWh negyedrésze energiát tárol, azaz, ha odakint kánikula van, akkor négy nap alatt fűti fel a névleges hőtároló képességre. Többnyire a fűtés meg nem kánikulában érdekes, tehát van minden nap veszteség, amit már nem tud pótolni. Figyelsz, Arenarock?
Ez igaz, nem volt megfelelően méretezve a kályha a szobához, de mi úgy vettük anno azt a lakást, hogy ott volt benne a 4,5kW Elekthermax. Ugye annak idején volt 3,15 / 4,5 / 6 kW Elekthermax, ezekből lehetett válogatni. Most bőség zavara van, Stiebel Eltronból kb. 15 félét választhat az ember.
Na de nem győzöm ismételni magam, az Elekthermaxot el kell felejteni :D
32 kWh a betárolható hőenergia ebbe a 220 kilós és 170 literes cuccba. és Naponta 8 óra a garantált vezérelt=éjszakai áram rendelkezésre állása a téli időszámítás idején.
***** Azaz KELL a 4 kW teljesítmény a 32 kWh meleg egy nap alatti betárolásához !!!! *****
Ha teljesen fel akarja tölteni meleggel .... Hát ezért 4 kW a teljesítmény felvétele.
----------------
Ahol/Amikor nem kell a 32 kWh belőle naponta ott lehet csökkenteni a 4 kW-os felfűtésen. Illetve ahol nem jut elég Amper neki ott is lehet, de akkor nem megy bele a maximális 32 kWh meleg sem egy nap alatt.
Tegnap, mivel írtátok, azért megkérdeztem két másik szerelőt, aki a munkahelyemen műszerész, és villanyszerelő, ős is maszekolnak már rég óta munka mellett. Az egyik szerelő csak teljes ház felújítását vállalja, csak a nappalit nem, négyzetméter után (120m2) kapásból mondott 1,3 milliót.
A másik eljött megnézte, mondta hogy nem tudja mi merre megy, honnan jön, át lehet e húzni, vagy csak részben, lemérte a nappalit (lemérve kicsit több lett 37m2) azt mondta hogy 350.000 ezer.
Mivel régi szerelőm, nagyjából tudja, mi merre megy (csövek dobozok helye) szerintem ő lesz megkérve, megbízható, 200.000 Ft körül, jövő héten már kezdené is. Helyileg egyébként Tatabánya.
Sorba kötött betétekkel a teljesítménye leesett kb 1,1 kW-ra. Ha annyi elég volt hosszú távon, akkor a 4,5 kW-os kályha vásárlása át nem gondolt intézkedés volt.
nem , persze nem vasbeton (ytong) , csak nem ernek el a kabelek , a mar meglevo kötődobozokig es igy legalabb 10-12 db plusz kotodoboz lenne a hazban , csak a redonyok miatt . Nem tudom van e jobb modszer, mint ez ? Egy villanyszerelovel beszeltem , ok mindig igy csinaljak , minden redonynel , ablak szemoldoknel egy kotodoboz…
Szeretnét érdeklődni , hogy mi a véleményetek , ha elektromos redőny kötődobozát , nem a főfalban helyezi el valaki , hanem ip66 dobozban kint az eresz alatt, itt meg lehet e kötni , a külső világítás átamkörét is …
vagy van esetleg barmi más tanács hogy ne kelljen minden redőnynél a főfalat megfúrni ? A redőnyhöz 60-80 cm kábelt adnak , ugyhogy túl sok opció nincs .
A panel nem tárol több órára meleget . A Te kályhád tárolja a meleget , annak van 4kW-os felfűtési teljesítménye és 1630Wattos fűtőteljesítménye . Magyarul : durván a felfűtési idővel együtt tud 4 órát fűteni 1630Wattos teljesítménnyel , aztán csökken a hőigény szerint , ha nincs betáp . Mivel tudod átmeneti időben szabályozni , hogy mennyi hőt adjon le ?
Az egyik érv, hogy a vezérelt áram nálunk fele annyiba kerül, mint a nappali.
A másik, hogy ugyan nem láttam még ilyen fűtőpanelt, de azért nem fűtök ilyennel, mert ez ahogy írtad, két óráig tárolja a meleget, a hőtárolós kályha pedig egy éjszakai feltöltés után kb. két nappal kezd el langyosodni (ha nincs kifújatva belőle a meleg).
Esetleg még annyi előnye lehet annak, ha kisebb teljesítményre kötöd a kályhát, hogy a fűtőszálak sokkal tovább fogják bírni. Annak idején a maximumra felcsavart Elekthermax kályhákban nagyon vicces alakzatokat vettek fel az elhasznált fűtőszálak, érdemes ezt a Stiebelben megelőzni, mert valószínűleg nem annyiba kerül egy fűtőszál bele, mint a filléres Elekthermax pótalkatrészek.
Emlékszem, volt egy olyan Elekthermax 4,5kW kályhánk, amiben fázisonként két fűtőszál volt párhuzamosan kötve (abban is összesen 6db fűtőszál volt). Egyszer fogtam magam, és a fázisonként párhuzamosan kötött fűtőszálakat fázisonként sorosan kötöttem. Nyilván leesett a teljesítménye, de onnantól alig fogyasztott valamit, azt a kis szobát tökéletesen kifűtötte így is, viszont fűtőszálat onnantól sohasem kellett benne cserélni.
Az a 4kW-os kályha csak 1630Wattal fűti a szobát ( Fűtőteljesítmény 1630 W ) .
Miért nem gondolkodol fűtőpanelban ugyan ekkora fűtőteljesítménnyel ?
Abból 2,5-szer kisebb áram is elég , igaz folyamatosan , ha a fűtés megköveteli. Mert ugye a 4kW-os felfűt 4kW-al , majd lekapcsol és a tárolt meleget adja még két órán keresztül , mire újra kapcsol .
Nem gondolnám, hogy csúsztatok, nyilván a legtöbb társasházban van gáz bevezetve, de nagyon sok híres budapesti polgári társasházat tudok neked sorolni, ahol csak villany van, illetve még több olyan társasházat, ahol 6 emeletből 4 emeleten van gáz, kettőn csak villany. Az ilyen házak nagy része általában olyan lakásokat tartalmaz, ahol a háború után 100-150 négyzetméteres lakások lettek kétfelé, háromfelé választva, hogy megoldják a lakhatási válságot, vagy éppen szintén a lakhatási válság leküzdésére a háborúban lebombázott tetőszerkezet újjáépítése előtt még felhúztak két plusz emeletet, hogy több lakás álljon rendelkezésre. Ezekbe az "új" leválasztott kislakásokba, új emeletekre nem mindig vezették be a gázt.
Saját tapasztalatom az, hogy ha egy régi, polgári társasházban újabb lakók szeretnének gázt, akkor az új gerinc szakasz kiépítése és rákötése után az egész házat nyomáspróbázni kell, amin az összes 150 éves polgári társasház megbukik. Ilyenkor az egész házat kizárják a szolgáltatásból. A legtöbb gázszerelő nem szívesen vállal 150 éves házban új bekötést.
Abban igazad van, hogy a vezérelt áram kiépítése, szabványosítás is ugyanolyan, vagy magasabb költséggel jár, mint a H tarifa, de én úgy értettem, hogy azoknak jó a hőtárolós kályha, akik eddig is villannyal fűtöttek. Egy budapesti átlagos gázfűtéses lakásban nettó butaság volna a jól működő gázfűtésről átállni bármilyen villanyfűtésre, legyen az klíma, vagy hőtárolós kályha. Emlékszem, olyan keveset sohasem fizettem fűtésért, mint az 1920-as években épült 1. kerületi lakásomban, ahol a szigeteletlen épületet FÉG kéményes gázkonvektorokkal fűtöttük, gázzal való spórolás nélkül.
Szintén igazad van abban is, hogy a hőtárolós kályhák valóban tudnak nagy monstumok lenni, de ahogy írtam, felejtsük el az Elekthermaxot. A Stiebel készülékei között van olyan, ami 546x580x218 mm helyet foglal, ez elég lehet egy 10 nm-es gyerekszoba fűtésére. Ha egy kis szobában nincs ennyi hely, akkor megeszem a kalapom. A nagyobb szobákhoz való nagy méretű kályhák sem sokkal nagyobbak, pl. egy 25 négyzetméteres nappaliban is el kell, hogy férjen egy 1385x580x218 mm-es kályha.
A klímás fűtéssel kapcsolatos rossz tapasztalataimból kifelejtettem azt, amit a kolléga itt nagyszerűen leírt. Van egy csomó járulékos költség a klímánál, amik eddig nem voltak. Pl. fűtés esetén javasolt az évi két-háromszori takarítás, amit mi ugyan megcsinálunk magunknak, de Joli néni nem fogja tudni ezt megtenni. Ezen kívül nem tudjuk, mekkora lesz az élettartama ezeknek a klímáknak, gyanítom, hogy pár év, max 8-10 év, de semmiképpen sem annyi, mint a hőtárolós kályháknak. Szintén rossz tapasztalat, hogy ha ez a sok gyorstalpalón átesett kiváló klímaszerelő valamit elront a csövezésnél, akkor szerelés után pár héttel, hónappal elillan a gáz, viszlát fűtés, lehet helyreállítást és klímatöltést kérni, ami a téli hidegben nem éppen kellemes mulatság.
Száz szónak is egy a vége, a társasházi lakások klímával fűtése egy zsákutca, amibe most emberek tízezrei ugranak bele. Nekünk 100 lakásos társasházunk van, még most télen is szinte minden héten szerelnek klímát valahol a házban, már úgy néz ki a társasházunk, mint egy karácsonyfa.
Szerintem a munkadíjat még nem is számította soknak. Mondjuk ez attól is függ, hogy az ország melyik felén laksz.
Az anyag meg tényleg nem kevés. Mármint nem a 100.000 Ft-ot sokallom, hanem tényleg drága lett minden.
Egy normálisabb konnektor 1600 Ft körül van + ehhez még hozzá jön a keret. Az kb. 500 Ft/szerelvény. (Most függetlenül attól, hogy sorolt vagy nem sorolt, kb. 500 Ft-ra jön ki átlagban szerelvényenként.) Így máris 2100 Ft körül van egy konnektor.
Egy normálisabb szerelvénydoboz 100 Ft.
Méterenként 500 Ft a vezeték.
Kell azért gondolom némi cső, 3-4 kismegszakító és egyéb anyagok is.
"enyire reális erre 100.000 Ft anyagdíj. kb 100-120.000 Ft munkadíj?"
Kérj még ajánlatot valahonnan, legfeljebb azon is csodálkozni fogsz, ha adnak és foglalkoznak vele. Konnektoroknak megnézheted az átlag árát a weben is, párezer pénz darabja.
Egy kérdést szeretnék feltenni. Adott egy 30m2 es nappali, (6 db konnetorral, szinte mindenhol hosszabítós elosztós megoldás van) és itt sajnos ünnepek alatt elment a konnektor körökben a villany. A szerelő megkereste sos-ben a dobozokat, ujra kötötte(wago), azt mondta hogy réz ugyan de kb 30 éves tekert kötések, és már a rézkábelen is látszik az idő vasfoga cserélni kellene, nem találta meg az összes dobozt (szekrény mögött is lehet) végül de adott fázist egy kábellel az előszobából. Kértem ajánlatot konyhapúlthoz 10db konnektor, illetve még 10 db a nappaliban szétszórva. Mivel a csövezés körben valószínű jó lesz, abban amit tud áthúz, ahol kell konnektoroknak kivési becsövezi, ill uj betáplálást csinál a elosztótól.
Menyire reális erre 100.000 Ft anyagdíj. kb 100-120.000 Ft munkadíj? Már többször járt nálam, mivel egy telepen lakunk, hibaelhárítások végett, de akkor vagy nem is kért semmit, vagy lakáselosztó cserére anyagostól pár éve 20.000 ft-ot, tehát sohasem húzott le. Köszönöm!
Miként Arenarock felhívja a figyelmet, az 1. és 6. fűtőszálon kívül a többi az fél vonali feszültséget kap, melyből egynek a teljesítménye (200/230 a négyzeten)-re csökken., ami amúgy 75,6 %. A hat betét fűtőteljesítménye tehát 4x 75,6 % + 2x 100 % = 83,7 %
"Az is teljes képtelen állítás, hogy "nincsen gázfűtés sok budapesti lakásban",... ezek egyszámjegyű %ok lehetnek."
Néztél mostanában ingatlan hirdetéseket ?
Azok szerint egyre több a csak villanyfűtéses lakás !
Főleg, ha azt a trendet nézed, hogy megvesznek egy 60+ négyzetméteres nagy belmagasságú lakást és átalakítják 3 belső kétszintes ( 20 + 20 ) m2-es "lakássá !
Amit egy helyrajzi számon, DE ügyvédi megosztással árulna/adnak el.
És azokban csak villanyfűtést tud/akar kialakítani a kivitelező !
Sok mindenben csúsztatsz vagy zavaros a mondandód, egyben van teljesen igazad, a lakások "klímával fűtése" sok esetben egyáltalán nem az a csoda, aminek eladják, beállítják, tekintve, hogy légfűtés.
Egy hagyományos építésű hideg téglafalazatnál ez kimondottan kellemetlen, már a mellékhatásokon túl.
ÉS olyan járulékos költségei vannak, már a kiépítés után is, ami egyszerűen nincs beleszámolva.
Ettől még ugyanúgy nem lesz megfelelő terhelhetőségűvezérelt a kályhának, tehát a kiépítés ,szabványosítás költsége ott is gigászi.
Ettől még áll, hogy pont egy kis területű lakásból egy (több!?!) "monstrumnak" helyet feláldozni szintén roppant fájdalmas. Ahogy az is, hogy a vezérelt ugyan olcsóbb, de a maradékhővel zsonglőrködés, a teljes függés a vezérelttől, pláne az igazi hidegben, nagyon nyomortyanya érzés.
Ráadásul a vezéreltet a völgyidőszakban nyomják majd be, éjjel. Amikor alszol, ami nagyon kedvezőtlen élettanilag egy forró, rádfűtött szobában.
Éjjelre mi is letekerjük a gázfűtést. Reggel hűvös van, igen, de ugye itt be lehet kapcsolni a fűtést, ha meg a reggeli csúcsidőszak miatt már jellemzően soha nincs vezérelt, akkor csá, éjjel kell fűteni.
Az is teljes képtelen állítás, hogy "nincsen gázfűtés sok budapesti lakásban",... ezek egyszámjegyű %ok lehetnek.
Praktikusan azokban nincsen, ami olyan újépítés ahol ezt elspórolták, a trendy egyéni fűtésekre alapozva, esetleg lakótelep, ahol nyilván központi fűtés épült ki anno.
Az ingatlanárak katasztrofális mértéke miatt, létezik egyre több "3. világ hangulatú nyomortyanya" is, lassan sok százezres tömegben pesten.
Ami eredetileg nem is lakás,... fészer, melléképület, tároló, üzlet...stb
Családi háznak, szemérmesen "házrésznek" eladott, gányolt, hozzátoldott, átalakított borzalmak.
Ezek esetében nyilván semmi nem megoldott, de jó megoldás semmire nem is lesz.
Lehet félreérthetően fogalmaztam, mikor az eredeti kérdésemet kiírtam. :) Én a lehető legkisebb biztosítékot tenném fel, semmiképp sem szeretném alulbiztosítani a hálózatot.
Na de összességében arra jutottam, hogy a 2400W teljesítményű kályhát (3x3,5A) egy B10 3F kismegszakítóval biztosítom, valamint a fali fix kötési pont és a kályha közötti lengővezeték gyanánt 5 x 1,5mm2 kábelt használok. Használhatnék még kisebb megszakítót, akár 5x1mm2 vezetékkel is, de akkor egy esetleges későbbi bővítés során csak a probléma lenne vele.
Beszélgettek itt a hőtárolós kályhákról. Biztos ezerszer elemezve volt már, hogy gazdaságos-e vagy sem.
Ehhez a témához annyit tennék hozzá, hogy a helyén kell kezelni a dolgokat.
Szerintem:
- Klíma nem minden lakásba telepíthető, elsősorban műemlékvédelmi okok miatt
- Nagyon sok budapesti lakásban gáz sincsen bevezetve, marad alternatívaként az elektromos fűtés
- A vezéreltről működő hőtárolós kályha egy normál belmagasságú, kis méretű lakásban elhelyezve (0-50m2) kiváló dolog, a mai napig megállja a helyét. Családi házba, nagyobb belmagasságú és nagyobb területű polgári lakásokba nem való, ott még vezéreltről sem gazdaságos.
- Sokfajta új hőtárolós kályha van a piacon, a Stiebel szerintem kifejezetten szép darab. Sok embernek a hőtárolós kályháról a régi Elekthermax jut eszébe, amely mára már idejétmúlt formával rendelkezik, és azbeszt van benne (szedtem már szét párat), amit az amúgyis hangos ventilátora szór be a szoba légterébe. Szóval amit írok, az az új kályhákra érvényes, az Elekthermaxot végleg el kell felejteni.
- Ha jól van kiválasztva a hőtárolós kályha hőtárolási kapacitása (pl. mennyi tégla van benne), kellően nagy a lakás területéhez, akkor egész nap be sem kell indítani a ventilátorát, mert a forró készülékház statikusan felmelegíti a lakást anélkül, hogy a meleg levegőt fújatni kellene a szobába. Mellesleg nagyon jó hőérzetet és otthonos hangulatot ad egy ilyen forró fűtőtest a lakásban. Nekem, amikor volt ilyenem, ruhákat szárítottam rajta, vagy pogácsát kelesztett rajta az asszony :D
- Ha mégis lehetséges a klíma telepítése lakásba (nem házról beszéltünk), csak ennyit tennék hozzá: Én átálltam hőtárolós kályháról klímás fűtésre, minőségi és halk japán klímákat telepítettünk. Életem legrosszabb döntése volt, amit a lakásunkkal kapcsolatban megtehettem.
Ennek okai:
Egész nap süvít, zavar a zaja (pedig csendes, drága japán klímák).
Éjszakára le kell venni a ventilátort minimumra, hogy tudjunk aludni, de akkor meg nem lesz meleg a lakásban, reggelre kihűl a lakás és fázunk.
Kavarja a port, mióta télen klímás fűtésünk van, folyamatosan köhögünk.
Egy ritkán átbeszélt téma, hogy a klíma fentről fűt lefelé, a normál fűtőtestek pedig lentről felfelé. Az utóbbi (régi) módszer ezerszer jobb hőérzetet ad.
És amit most nem fogok tudni matematikailag levezetni az az, hogy összességében nem lett kevesebb a fűtési számla, mint amikor vezéreltről hőtárolóssal fűtöttünk. Cserébe fázunk a lakásban, elköltöttünk milliókat a legjobb klímákra, szóval adtunk a sz@rnak egy pofont. Amint lesz lehetőségem, én is visszaalakítom magamnak a fűtést hőtárolósra. És azt gyanítom, ez lesz a piaci trend, sokan meg fogják ezt tenni a jövőben.
- Tarifák: Igen, lehet alkalmazni az új tarifákat, hogy még gazdaságosabb legyen a klímás fűtés, de senki nem beszél arról, hogy a régi budapesti lakásokban a szabványosítás, belső hálózat kialakítás, bekötés, klímavásárlás költségei milliókra rúgnak. Soha a büdös életbe nem fog visszajönni a vezérelt áramról való fűtésről a klímás fűtésre átállás költsége a villanyszámlában. Egy példa: Nálam 59m2 lakásra régen két hőtárolós kályha ment vezéreltről, régi számlák átnézése alapján simán beleférnék a mostani 2523kWh kedvezményes díjkeretbe a vezérelt mérőn. Ez nagyjából 50.000 Ft éves számla díj, hát baromság volt átállni klímára milliókért, hogy most fizetünk pár ezer forinttal kevesebbet, cserébe sokkal sz@rabb minden, lásd fent leírtak.
"ha azt nézzük, hogy 11 hónap alatt ment el "fűtésre" 425 kWh"
erre viszont teljesen felesleges egy ekkora dögöt betenni a lakásba.
vagy nem ezzel fűtöttek, vagy nem lakták és nem fűtötték, vagy annyira kicsi a lakás hővesztesége, h felesleges oda a 4kW-os rendszer.
átalányban visszaszámolva: 425kWh/60nap=7,1kW/nap, vagyis egy 1000Wattos fűtőszál napi 7 órán át működve kifűtötte átlagban. OK, vannak hidegebb napok nagyobb aznapi igénnyel.. de ott a klíma is fűteni.
"de akkor feleslegesen vettél 4kW-osat, mert azt a fűtési teljesítményt nem fogja elérni,"
Az nem is lenne baj... ha azt nézzük, hogy 11 hónap alatt ment el "fűtésre" 425 kWh
Szóval a kevesebb is simán elég (lehet)
"N-be bekötött vezetőcsonkokkal ezek közül le tudsz kapcsolni egyet-egyet."
HA ez igaz (lenne), akkor
4000 W / 6 = 666 W
HA a 3-as bekötést nézzük , ahol megkapja a 3 fázist L3-L2-L1-en és csak az 1-es csatlakozón a nullát, akkor írja azt, hogy 83,3 % lesz a "teljesítmény".
Viszont ha meg a kapcsolási rajzot nézzük , akkor ebben az esetben az E1 és az E6 fűtőszál kapja meg a fázist és a nullát.
Szóval az csak 2 x 666 W
Közelében sincs a 83,3 % nak.
És akkor még nem is beszéltünk a 4-es bekötésről, amikor csak a 3 fázis van bekötve és a nullából pedig 1 sem.
van 3db C10 biztosítékod (30A), az jóval több, mint a 17,4A hőtárolós igénye.
ha nem csinálsz semmit, akkor 1 fázison marad 10-5,4=4,6A villanybojlernek. ez 4,5x230=1000W-os fűtőszálas bojlerhez elég. (kevés ilyen kis teljesítményű bojler van, ill. kérdéses, h elég-e a napi melegvíz előállításához vezérelt fázisról).
ha lehozod a 4-es szerint 75%-ra, akkor lesz 1000/230=4,4A a fűtésre, és marad 10-4,4=5,6A villanybojlere 5,6x230= 1288 W-os fűtőszállal. (ilyen bojler már jóval több kapható).
--- nem nagy különbség, de a kapcsolási terv alapján valójában már a 3-as 83,3%-ra csökkenés is ugyanannyira felszabadít egy fázist, mint a 4-es 75%-ra csökkentés. csak ki kell mérni, h melyik fázist tehermentesíti.
Ha bátor/szakértő vagy te és a villanyszerelőd is, akkor akár át is kötheted a hőtárolós kályha belső vezetékezését úgy, hogy 2 fázisról üzemeljen (2x10A), és akkor marad egy teljes 10A-es fázisod a villanybojlernek =2,3kW-os fűtőszálú villanybojler.
vagy 3 fázisú villanybojlert veszel, de az elég drága.
de ha van klíma, körbe vagy fűtve, modernek a nyílászárók... akkor fűts csak klímával és dobd ki a hőtárolósat. pont itt a hideg, most le is tudnád tesztelni, h hogy bírja a klímafűtés.
Illetve.... kíváncsi lennék még arra is, hogy ki hogyan/mivel alakítaná ki a fűtést/HMV -t ?
( mindezt az alábbi kiindulási állapottal/lehetőségekkel és annak tudatában, hogy ez egy 2. emeleti lakás, ahol ugyan benn van a gáz csonk, de nincs gázóra, csak le van dugózva.
+ infó... A lakás 2. emeleti, "körbe van fűtve" és új 3 rétegű ablakai vannak.
Vegyük a Stiebel Eltorn SHF4000 hőtárolós kályhát.
Beköthető 1 és 3 fázisra.
Névleges teljesítmény 4 kW
Névleges áram : 5,8 A
Na ez hogyan is jön/jött ki ?
( tudom, hogy tizedikes fizika, de soha nem voltam jó fizikából...vaaagy csak rossz tanáraim voltak :-) )
A névleges áram ugyan annyi ha 1 és 3 fázisra van bekötve ?
Az hogyan jön ki, hogy lehet "kiszámolni" ? 1 és 3 fázis esetén ...?
és, hogy még jobban összezavarjanak 3 fázisnál még több féle képen beköthető, melyekkel teljesítmény "csökkenés" érhető el !
Gondolom akkor a névleges áram IS csökken.... nem ?
Ez a dolog azért érdekes számomra, mert van egy - most vásárolt - belvárosi lakás ahol van Nappali ( A ) és kapcsolt ( B ) tarifa is
Ami a villanyszámlából kiderült, hogy
2024.01.15 -i leolvasás óta
Nappali áramból kb 4000 kwh fogyott
- erre van kötve "minden" + klíma + bojler
Kapcsolt áramból 425 kWh fogyott
- Erre csak egy régi elekthermax 6 kW-os hőtárolós kályha van kötve.
Az A > 1 fázis > ha jól emlékszem benn a lakásban C20 biztosítékkal
A B > 3 fázis > benn a lakásban 3 x C10 biztosíték van
Na most jön a lényeg..
Azt szeretném megtudni, hogy ha be lenne rakva egy új/használt SHF4000 , akkor a "mellé" ( valamelyik fázisra a 3-ból ) be lehet/lehetne-e kötni a villanybojlert ?
Akár úgy, hogy a kályhának "csökkentett" a teljesítménnye ?
HA igen, akkor jól gondolom,hogy a 4-es variáció lenne a "jó" ? ( amikor csak a 3 fázist kapja meg ? )
vagy ?
Elnézést a "láma" kérdésekért
Iletve előre is köszi.. HA elolvastad idáig
ÉS érdemben válaszol, tanácsot ad Valaki !
:-)
Illetve ha lenne itt vilanyszerelő aki elvállalná a rendszer felülvizsgálatot és bekötést, akkor annak jelentkezését is szívesen venném ! :-) Budapest keleti környéke
Az egy barom, aki látatlanban tesz fel nagyobb KMSZ-t, csak mert a keresztmetszet elbírja. Az ne is nevezze magát villanyszerelőnek...
Általában van oka, hogy a nagyobb keresztmetszetet miért biztosítják kisebb KMSZ-el.
Illetve nem kötelező a keresztmetszet váltásnál elhelyezni a túláram védelmet. Az elhelyezhető a szakasz elején is, ha a legkisebb értékhez van méretezve.
Ipari környezetben sem szokás feltétlenül pont a keresztmetszet váltáshoz tenni a túláramvédelmet. Több új, terv köteles kivitelezésről is tudok, ahol a távolság miatt jóval nagyobb keresztmetszettel indultak el és közvetlenül a megtáplált eszköz mellett módosították kisebbre, mert a nagyobbat nem lehetett volna bekötni.
Itt ilyen 185, 240, 2*150, 2*185 mm²-es keresztmetszetben kell gondolkodni erenként. A túláram védelem a 185 mm²-eshez van méretezve az összes kábel esetében.
Zárlat védelemre jó az 5x4 mm2 rézhez passzoló sok Amperes kismegszakító is. Úgyis lecsap a zárlatkor SOOOK Amper miatt.... azonnal.
--- Más kérdés a túláramvédelem !
A kályhának bőven elég a csak 3x6 Amperes "B" kismegszakító is. és Az 5x1,5 mm2 réz is a kevéske Amperhez, sőt akár az 5x1mm2 réz is.
Nyilván ekkor a 4 mm2 réz nem lesz kihasználható más célra is :-( ---
Ezért,
AHOL VÁLTOZIK=csökken a vezeték vastagság OTT ésszerű és kell is egy kisebb Amperes védelmet alkalmazni. Egy új kiselosztó a kályhának a fix bekötéshez, benne a kicsi Amperes "B" kismegszakítóval. Bejön az 5x4 mm2 és kimegy a vékonyabb a kályhába.....
Mert, ----- Bármikor megeshet, hogy valaki látva az 5x4 vezetéket >> hipp-hopp rak rá egy 20 Amperes kismegszakítót.... Akármit is raksz most rá. -----
Persze lehet a szűkségesnél vastagabb vezetékkel is bekötni a kályhát, de minek ?
Jövő héten be kell kötnöm egy 3F hőtárlós kályhát. A kályha mindössze 2400 Wattos, adatlap szerint 3,5 Ampert kér fázisonként. A kiselosztótól a fali csatlakozási pontig rendelkezésre áll az 5x4mm2 rézvezeték, de ugye kell egy lengővezeték a fal és a kályha közé. Ezt a lengőkábelt Ti milyen keresztmetszetűnek választanátok, és mekkora biztosítóval biztosítanátok a kiselosztóban?
Józan paraszti ésszel tudja az emberfijja, hogy a kellő hűtést, hőelvezetést biztosítani kell.
Ezért egy nagyobbacska üreget alakít ki a lámpatest körül- és mögött egy szerelődobozzal/egyébbel amiben nincs hőszigetelés. Így a lakótér felé tud hűlni az üreg illetve a hőszigetelés is nagyobb felületen nyeli a hőt.
pl. egy gyári cucc csak a távtartáshoz www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/15986
-----------------
Mind e kozben a PÁRAZÁRÁST/párafékezést (pl. fólia) fenn kell tartani !!! a rétegrendben. Ha az is van a melegtér/hidegtér között.
Ha a rögzített szerkezeten olyan felületi hőmérsékletek alakulnak ki, amelyek a közelben levő anyagokra nézve tűzveszélyt jelentenek, akkor a szerkezetet vagy • olyan anyagokra, illetve anyagok közé kell szerelni, amelyek ezeket a hőmérsékleteket elviselik és rossz hővezetők, vagy • az épületszerkezeti elemektől olyan anyagokkal kell elválasztani, amelyek ezeket a hőmérsékleteket kibírj ák és rossz hővezetők, vagy • úgy kell felszerelni, hogy a hő biztonságosan eloszoljon, kellő távolságra minden olyan anyagtól, amelyre az ilyen hőmérsékletek káros hatást fejthetnek ki; az összes tartóelem rossz hővezető legyen."
De azért kérdéses, hogy a felületi 50 fok hogyan alakul, ha nem tudja hűteni a környezeti levegő, mert ráfeszül a hőszigetelés...
Igazad van, de a fórum korlátai adottak, így csak arra szorítkozhatunk, amire a kérdés irányul. Amúgy is ezt is vagy 100X kitárgyaltuk, hogy mikor, mire, hová mekkora illendő. De mindig jön valaki aki csodálkozva felteszi ugyanazt a kérdést.
Várom, mikor kérdezi meg valaki, hogy a zuhanytálcát be kell-e vonni az EPH-ba és miért... :)
"3% a megengedett az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány szerint, ebbe biztosan beleférünk. Ha csak önmagában fut a vezetékünk (nincs más áramkörrel közösen vezetve) akkor szinte minden létesítési módnak megfelel a keresztmetszet, feltéve ha a környezeti hőmérséklet nem nagyobb mint 30 ˘C."
---
Hát pont ezért nem kell túl aggódni, tipikusan ezt a dolgot elsőkörben, szerintem. Mert családiház/lakás környezetben kb. mindig teljesülnek a fentiek. Megj: ráadásul 50 Celsiusra fokra számolva még a 80 vagy több fokot is elbíró szigtelésben is van némi tartalék.
Miközben a tartósan extra sok Amperes használat nem igazán jellemző.
Ahol nem adja ki valami okból a szokvány alap megoldás. Ott majd a szaki jelzi ezt és lesz más kivitel. hisz szakinek kell szerelnie. vagy rosszabb esetben A kismegszakító/FIrelé, hogy kicsit sok lett az ámpér használat :-(
------
Jelen esetben sem említett a kérdező tartós extra használatot (pl. autó töltés, villanyfűtés). Tehát vélhetően csak "normál használat" várható.... különben alighanem említette volna.
Nem értem, hogy amikor keresztmetszet kérdés van, sosem merül fel az elhelyezési mód. Nagyon nem mindegy, hogy a téglafalba simán begipszelsz egy köpenyes vezetéket, vagy mondjuk a könnyűszerkezetes falba a szigetelésbe teszel bele köpenyes vezetéket egy gégecsőbe. Az is szempont, hogy vannak-e más áramkörök párhuzamosan ugyanabban a csőben. Csak lövöldözünk itt, "szerintem jó, legyen inkább 4-es, de a 6-os még jobb lenne, esetleg akkor már 10-es, de a 16-ost biztosan nem bánod meg, és a 25-ös még 50 év múlva is jó lesz".
A vezetékek terhelhetősége függ például:
- a vezetőér anyaga
- szigetelés anyaga
- két vagy 3 terhelt vezetőr van-e (1 vagy 3 fázis)
- elhelyezési mód
- környezeti hőmérséklet
- több áramkör egy csőben
A feszülségesés fogyasztói vezetékhálózaton, kisfeszültségű közcélú hálózatról táplálva 3% a megengedett az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány szerint, ebbe biztosan beleférünk. Ha csak önmagában fut a vezetékünk (nincs más áramkörrel közösen vezetve) akkor szinte minden létesítési módnak megfelel a keresztmetszet, feltéve ha a környezeti hőmérséklet nem nagyobb mint 30 ˘C. Ez a szabványi követelmény, a kérdező meg döntse el hogy ezt kicentizi, vagy ráhagy tartalékot a jövőbeni bővítések miatt. Úgy is meg fogja nézni, hogy mi a különbség az árban, és meghozza a döntést. Még csak annyit, hogy a vékonyabb keresztmetszetnek nagyobb az ellenállása, ezért még azt is számolni lehetne, hogy a nagyobb keresztmetszettel mekkora "megtakarítás" érhető el, és mikorra térül meg a különbözet ára.
Előreátóan pedig érdemes lehet akár a 4 mm2 rézre is gondolni >> 32 Amperig elég lesz. Amihez előnyös, ha a csövezés/nyomvonal alkalmas akár az 5x4mm2 behúzására is... később.
Azért a 15 méternyi távolságot én nem nevezném jelentéktelennek...
Én is Cucuval értek egyet. Minimum 2,5, de inkább 4-es. Ha később még bővíteni szeretnél, akkor a 6-ost se vetném el.
Valamint valószínűleg nem ártana egy földelő szondát se leverni. Azt 20 méterenként írja a kézikönyv. Nem tudom, hogy nálad hol van a földelő szonda, de ha meghaladja a távolság a 20 métert, akkor én ütnék le.
Tisztelt Fórumozók, 1,5 mm2 rézvezetékekkel szerelt lakrész a három fázisról van elosztva (fázisonként 13A-el biztosítva). Ha ezt a lakrészt 5 eres kábellel tápláljuk meg, akkor milyen érkeresztmetszetű legyen az 5 eres kábel. Mehet 1,5 mm2-el vagy érdemes nagyobb keresztmetszettel számolni? Távolság jelentéktelen (15 m). Köszönöm a hozzászólásokat.
Mivel nálam több méter a mosogató>>nagybojler távolság. A konyhapult alá bekerült egy alsó szerelésű DE NORMÁL csapos (nyomás alatti rendszerű) 10 literes bojler.
4 fős család, mindennapos főzését+sűtését+étkezését és a 20-25 fős vendégsereg mosogatását is ellátja. Azonnal és mindig van melegvíz :-)
Immár vagy 20 éve...
-----
A jelenleg itthon lakó 2+1+(néha még 1) fő egy 100 literes bojlerről fürdik, ami 65-70 fokon üzemel. Heti 4-6 kádazás-lazulás adódik családi szinten, a többi zuhanyzás.
(170 cm-es hagyományos hosszúkád, amit nyakig töltve marad még 1-2 rövid zuhanyra is melegvíz. Ha más is kádazni-lazulni akar utána az cirka 5 kWh >> 2,5-3,0 óra felfűtés ... az újabb teli kádhoz >> ütemezés)
HA bele fér a háztartás+melegvíz a 210 kWh/hó keretbe. Akkor a 120 literes bojler >> BŐVEN elég lesz :-)
Ha mondjuk 120 kWh/hó a melegvíz akkor az >> napi ~4 kWh, mínusz a kihűlési veszteség. vezéreltből ~ 2800 Ft/hó rezsicsökisen nappaliból ~ 4400 Ft/hó rezsicsökisen és max 8400 Ft/hó nem rezsicsökisen szaldós napáramból 600-2200 Ft/hó
Cirka 3 kWh/nap hasznosul 4 kWh/napból Ami 3/1,16/30x1000=~90 liter 40 fokos melegvíz. 2 főre napi átlagban ~45 liter 40 fokos melegvíz ....
Ehhez a 120 literes bojlert alapban elég csak 50 fokon tartani is >> kevesebb vízkő és nem forráz azonnal. Sőt akár a csak 45 fok is elég lehet, ha nincs extra melegvíz használat aznap.
és Úgy hetente 1X felnyomni 65-70 fokosra >> fertőtlenítésként. pl. a heti nagy tisztálkodó-lazuló fürdéshez, amihez úgyis több melegvíz kell.
Nem szokott baj lenni a 120 literessel... Az éjszakai áramról is tipikusan még 4 főnek is elég némi ütemezéssel, ha nem sellők.
Megj: DÉMÁSZ területen van B Komfort árszabás is !!! Ami napi 12 óra felfűtési időt ad a napi 8 óra helyett >> 0,368 Ft/kWh felárral. Azaz NAPKÖZBEN több ideig van áram a vezérelten >> rá tud fűteni. Bonus!!! hogy >> több a ráfűtés, kevesebb a para. Malus!!! hogy >> több a ráfűtés, napközben is többet ráfűt >> NAGYOBB a fogyasztása :-(
---------------- Manapság a szokásos "napi átlagos norma" 70 liter 40 fokos melegvíz. Ami 0,07x1,16x(40-10)=~2,5 kWh fejenként naponta.
Plusz a hőntartásra 0,8-1,5 kWh/nap fogy el a bojler mérettől, típustól függően. A 120 literes esetén úgy 1,2 kWh/nap ----------------
2 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 2x70=140 liter 2x2,5=5,0+1,2=6,2 kWh/nap ~2200 kWh/év felfűteni csak 55-60 fokra is elég >> kisebb a kihűlési veszteség és kevesebb a vízkő
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh 2200x23= ~51 000 Ft/év >> ~4200 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 1800 kWh/év körül >> ~3500 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 2200x70=154 000 Ft/év >> 12 800 Ft/hó !!! >> 3X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 1800 kWh/év körül >> ~10 500 Ft/hó !!!
--
3 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 3x70=210 liter 3x2,5=7,5+1,2=8,7 kWh/nap ~3100 kWh/év
felfűteni 70-75 fokra kell, >> megeshet néha, hogy kell várni az elegendő melegvízre és megnő a vízkő képződés, már tuti forráz meleg a víz
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh és 61 Ft/kWh (a 2520 kWh/év fölötti) 2520x23+580x61=57960+35380= ~93 000 Ft/év >> ~7800 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 2700 kWh/év körül >> ~5700 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 3100x70=217 000 Ft/év >> 18 100 Ft/hó !!!!!! >> 2,3X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 2700 kWh/év körül >> ~15 800 Ft/hó !!!
4 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 4x70=280 liter 4x2,5=10,0+1,2=11,2 kWh/nap ~3900 kWh/év felfűteni 80-85 fokra kell >> gyakrabban kell várni az elegendő melegvízre és jelentős vízkő képződés, igencsak veszélyesen forrás meleg a víz
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh és 61 Ft/kWh (a 2520 kWh/év fölötti) 2520x23+1380x61=57960+84180= ~142 000 Ft/év >> ~11 800 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 3500 kWh/év körül >> ~9900 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 3900x70=273 000 Ft/év >> 22 800 Ft/hó !!!!!! >> 1,9X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 3500 kWh/év körül >> ~24 500 Ft/hó !!!
---------------- Éves kWh szaldós napárammal >> OLCSÓBB még a vezéreltnél is :-) Pláne, ha támogatott beruházás is volt... ami még inkább olcsó áramot ad.
Bonus!!! hogy >> egész nap van ráfűtés, no para. Malus!!! hogy >> egész nap van ráfűtés, folyton ráfűt >> NAGYOBB a fogyasztása :-(
Szaldós napárammal a jellemző "önköltségi" áron kb. 2 főre 18000-36000 Ft/év >>1500-3000 Ft/hó 3 főre 24000-54000 Ft/év >>1300-4500 Ft/hó 4 főre 36000-72000 Ft/év >>3000-6000 Ft/hó
------------- Havi bruttó Forintos napárammal >> OLCSÓBB LEHET a NAPPALI áramnál.... Támogatástól, akkupakk mérettől függően valahol a 25%-60% sávban adódik a megtakarítás.
************** Avagy, Nem feltétélenül jó ötlet a bojler nappali áramról járatása. Szaldós napáram híján 2-3X drágább a melegvíz, mint a vezéreltről...
Megj: az említett két bojler napi kihűlési kWh/nap vesztesége is nagyobb, mint az egy bojleré. Plusz... pénzbe is kerül a bojler megvétele+telepítése is.
Para esetén megfontolandó az egy nagyobb bojler inkább, ha mód van rá.
Az mitől probléma? Vagy ha nem használom, mint ahogyan most is üresen áll 1 éve a ház amibe költözni fogunk, az szabálysértés? :)
Mert most is le van tekerve, ill. le van nyomva a biztije.
Gondolom a B tarifának is van rendelkezésre állási díja... azt azért fizetni fogjuk.
(Persze, nem azonnal gondoltam, hanem kitapasztalom, hogyan jövünk ki ezzel, meg aztán úgyis vízköteleníteni fogom ha jön a jó idő. Ez utóbbit Lacivill topictársnak írom..)
Ma nincs ilyen korlátozás, de amikor a szegénység (teljesítményhiány) volt az uralkodó, akkor volt. Bár pont a 120 literes az eshetett ide is és oda is, mert 1500 W-nál volt a határ. De ez már csak történelem.
Azzal viszont lehet átmeneti problémád, hogy megjelenik egy szerelő, hogy miért csökkent le az éjszakai mérőn a fogyasztás. Megkerülted, vagy meghibásodott?
Én is hasonló helyzet elé nézek, mert olyan házat veszünk, ahol a 120L-es boyler éjszakai áramról megy. Nem laktam még olyan helyen ahol ilyen volt, de sok jót nem hallottam róla eddig, legföljebb annyit, hogy olcsóbb.
Úgyhogy én arra gondoltam, hogy:
1.) lekötöm az éjszakai csatlakozásról, és fixen bekötöm.
2.) Egy másik, magunkkal vitt 80L-es boylert fixen bekötök egy másik helységben, és ha kell, (ha kifogyott a 120-asból a melegvíz) akkor onnan tudunk vételezni. (Ebből a helyséből a nyáron egy másik fürdőszoba lesz.)
Kérdésem az volna, hogy az 1-es verzió járható-e, nem ütközik szerződésbe?
Nem neked írtam,hanem néha a témában felmerülő trükközés egyik változatára. Némi megtakarítás érdekében egy veszélyes létesítésre keresnek megoldást vagy jóváhagyást eme fórumon.
" ...tapasztalata alapján feltételezi, hogy vezérelt áramra csak valamilyen több száz kilós hőtárolós eszköz köthető..."
Nem tapasztalat alapján feltételezem de olyan van hogy hordozható és rögzített berendezés. Semmi köze hogy hány kiló.
A hordozható rendszerint dugvillás (mi értelme lenne ha nem lenne az), a rögzített lehet dugvillás és fixre kötött is.
"Ahogy lentebb írtam, fogok kérni az MVM-től egy hivatalos állásfoglalást..."
Ha megosztod velünk a válaszukat előre is megköszönjük.
Mindenféle lapradiátor vackok vezérletre kötése giga faszkodás, olyan mint gumimatraccal próbálni autót emelni, vagy belülre tenni a bögre fülét, stb.
Hogy a gyártó is a hülyeséget tolja, azt nyugodtan be lehet tudni az okosmosópor, meg a többi szakmailag nevetséges "user kábítás" "megtévesztés határán mozgó nagyotmondó reklám" körébe és pont.
Hogy valaki ezen lovagol, litániákat írva, az vagy szintén szalmailag tökhülye vagy provokál, a válaszok és a hangnem ennek megfelelő lesz.
Ez ilyen egyszerű.
Hogy te ezután már személyeskedés határán egyensúlyozva beleállsz valakibe, mert "miért nem azt gondolja amit te" az meg megint egy trollkodó vergődés.
Konkrétan megmondta a hülyeségről, hogy hülyeség, fillérbaszó értelmetlenség, avagy szabályosan használva be fog fagyni a valaga aki erre akar támaszkodni, mindegy mit mond a gyártó vagy mi szabályos mi nem az.
> Ha elolvastad, amiket írtam, fixre kötött olajradiátorról beszéltem. De gyanítom, nem olvastad el.
Az olajradiátorok tipikusan dugvillával szerelve esnek ki a gyárkapun. Nem állítom, hogy nincs olyan ami nem, de nem láttam még olyat.
Attól, hogy te levágod róla a dugvillát és fixen bekötöd, még nem fog megfelelni a szolgáltatói követelményekenek, hiszen átalakítottál egy berendezést (lásd még: sufnituning), amivel a tervezői szándékot és a garanciát hátrahagyva a saját utadat járod.
Olyan berendezéseket üzemeltethetsz B tarifáról, amit a gyártója is annak szánt. Ilyen egyszerű a képlet.
Ha felgyullad a lakásod egy ilyen házibarkács miatt, akkor nem csak hogy nem fog fizetni a biztosító, de ha valaki megsérült, akkor börtönbe is fogsz menni (teljes joggal).
Nem értem a háborgásodat. Egyrészt láthatóan jól kiakadtál a topikon, már-már bűnözői magasságokba emelsz engem, másrészt ha visszaolvasol, te is csak feltételezel, a jogi háttér mindenféle ismerete vagy figyelembe vétele (hivatkozása) nélkül.
Az a gond, hogy van egy csomó hozzád hasonló szaki, akinek elismerten nagy szakmai tapasztalata van, és a tapasztalata alapján feltételezi, hogy vezérelt áramra csak valamilyen több száz kilós hőtárolós eszköz köthető. Csak az a baj, hogy ezeknek a szakiknak a jó része az életben nem olvasta el az ide vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, mert náluk az "így szoktuk" alapelv érvényesül.
" ...megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott..."
"Ezzel azért jól behatárolta hogy az olajradiátor nem üzemeltethető, inkább a telepített berendezések szükebb köre jöhet szóba. "
Ha elolvastad, amiket írtam, fixre kötött olajradiátorról beszéltem. De gyanítom, nem olvastad el.
"Mivel a szolgáltató nem állandó jelleggel szolgáltatja az energiát és az olajradiátor nem hőtárolós pont akkor nem áll rendelkezésre a készülék mikor a lakó szeretné."
"Ilyenkor jön hogy akkor menjen nappaliről de mikor lehetőség van kapcsoljon át a másik tarifára"
"Nem értem ezt a fillérb@szást..."
Az első hozzászólásban szintén kértem, hogy ne az észszerűséget véleményezzük, hanem a jogi háttérre vagyok kíváncsi. De mint a fentiekből tudjuk, az első hozzászólást sem olvastad el.
Az ítélkezésedhez külön gratulálok, végtelen ostobaságra vall.
"Nem is kell látnod,a szolgáltatódnál jelzed az igényedet és megmondják mire kapsz mire nem. A kapott tarifára nem kell ötletelni mit lehet még rákötni mert neked jogaid vannak, miszerint ha nem tilos akkor szabad alapon mert kiskapukat keresel."
Rosszul tudod, semmilyen olyan jellegű igényt nem kell direktben a szolgáltatónál jelezni, amelyben megadod az eszközök típusát, energiaigényét. Ez nem gázüzem, hogy gáztervet kell készíteni.
Villamos energia igény esetén az igényelt teljesítményt jelzed a szolgáltató felé, semmi mást.
Ha mégis ragaszkodsz a butaságodhoz, megadnád kérlek azt, hogy hol található az a szolgáltató tájékoztatás, ahol le van írva, hogy a szolgáltató bekéri azt, hogy mire használom a villamos energiát?
"Az olajradiátor nem hőtárolós és nem is rögzített berendezés. Akkor sem ha kerekeit veszted és szögvaskerettel a falra tiplized."
Nagyon sok olajradiátor készül a gyártója által falra szerelhető kivitelben. Szintén keress rá Google-ben, meg fogsz lepődni.
Sőt, van olyan radiátor (amely nem olajradiátor), amely mindössze 36 kilós, és csak egy csekély, 2 centis samott lap van benne. A gyártó úgy hirdeti, mint ami éjszakai áramra köthető, hőtárolós radiátor.
Aki hozzám hasonló okleveles villamosmérnök (energetika), az tudja, hogy ez kb. szinte semmi hőtárolásra nem elég (max fél óra), mégsem állok le a gyártóval vitázni az észszerűségről és a reklám igazságtartalmáról. A lényeg, hogy jogilag megállja a helyét, és vezéreltre köthető.
Persze te nyugodtan kezdj el a gyártóval vitázni, kiskapuk kihasználásával vádolni őket, mert úgy látom, van időd butaságokat írni. Küldöm is a linket:
Az a baj a magyar fórumokkal, hogy nem lehet elméletben, ízesen és ésszel vitázni semmiről, mert előbb-utóbb jön egy magát már a nickjében is szakinak nevező tudatlan, aki el sem olvas semmit (jogszabályok, hozzászólások), csak fröcsögni érkezett. Ahogy lentebb írtam, fogok kérni az MVM-től egy hivatalos állásfoglalást, hogy még véletlenül se az olyan elméleti szakemberekkel kelljen leállnom vitázni, mint amilyennek te gondolod magad.
Aztán van az ésszerűség... Pl olajradiátor. Mivel a szolgáltató nem állandó jelleggel szolgáltatja az energiát és az olajradiátor nem hőtárolós pont akkor nem áll rendelkezésre a készülék mikor a lakó szeretné. Ilyenkor jön hogy akkor menjen nappaliről de mikor lehetőség van kapcsoljon át a másik tarifára.
Nem értem ezt a fillérb@szást...
" ...megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott..."
Ezzel azért jól behatárolta hogy az olajradiátor nem üzemeltethető, inkább a telepített berendezések szükebb köre jöhet szóba.
"Éjszakai áram" másnéven a "B" tarifa, illetve az erről üzemeltethető berendezésekről a 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet ad útmutatást:
"5. § (1) A „B” árszabás szerint számolható el – közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével – a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért – az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott – felhasználói berendezés fogyasztása."
"...definiálva sehol nem látom a hőtárolós eszközök típusát, fogalmát..."
Nem is kell látnod,a szolgáltatódnál jelzed az igényedet és megmondják mire kapsz mire nem. A kapott tarifára nem kell ötletelni mit lehet még rákötni mert neked jogaid vannak, miszerint ha nem tilos akkor szabad alapon mert kiskapukat keresel.
.
