Kicsit elterelve a témát a kondiról meg anyázásról. Még mindig betáp a PHEV-nek.
A rajzot kiegészítettem, a zöld négyzetek a 4 lakás villanyórái, és zöld vonallal bejelöltem, milyen ötletem támadt, csak nem tudom, engedélyezett-e, a tetőtartó előtt (vagy tőlem utána a padláson) a méretlen vezetékről, ami ugyanaz, mint az út túloldalán a fővezeték ugye, leágazni az új mérési pontnak?
Jelenleg is ez az egy betáp van a házhoz, ott a tetőtartó, ahol bemegy a fővezeték, és a 4 lakás egyedi (nem almérős) órájához megy. Sajnos nem igazán elérhető a régi villanyszerelő, aki megmondhatná, hol megy a fővezeték, de gondolom bevésve a falba, ellenben meglepne, ha fűzve lenne a 4 óra egymás után.
De kérdés, kötelező-e az új órát az út túloldalán az oszlopra kötni, vagy tervezhetek azzal, hogy ezen tetőtartónál legyen valahogy kötve az új leágazás?
"Szerinted valakik ki tudta számolni a 160Hz-et ? "
Megpróbálom harmadszor is elmagyarázni...
Az egész abból indult ki, hogy az elektrolit kondenzátorok nem alkalmasak zavarszűrésre, mert nagy frekvencián (és nem 160 Hz-en!!!) már semmit sem érnek. Ennek okait többen, többször is megpróbáltuk elmagyarázni, de te (és agyatlan követőid) ezeket a bejegyzéseket el sem olvastátok a jelek szerint.
Ehelyett bizonyítékként beraktál egy olyan képletet, amely képlet nem foglalkozik a való világban létező kondenzátorok magasabb frekvenciás jellemzőivel, ezért ez a képlet kizárólag a kondenzátorok alsó frekvenciatartományában igaz.
A való életben létező valódi kondenzátorok azonban görbe fém drótokból, feltekert lemezekből, stb állnak, amelyek magasabb frekvencián tekercsként is működnek márpedig tudjuk, hogy egy tekercs éppen az ellenkezőjét csinálja annak amit egy kondenzátor, tehát az általad kizárólagosnak tartott képlet ELLEN dolgozik.
Ezért van tele a szakirodalom (nem a villanyszerelő szakmunkásképzős elektrotechnika köny) azokkal a furcsa V alakú görbékkel, amelyeknek első, ereszkedő szakaszán a te képleted igazsága látszik, de a frekvencia emelkedésével egyre erősebbé válik a kondenzátor alkatrészeinek fojtótekercs-hatása, amely egy bizonyos frekvencia felett ez a tekercs-hatás "átveszi a hatalmat" a kondenzátor felett. Ettől kezdve a te képleted már nem sokat ér, mert a frekvencia emelkedésével már nem csökken, hanem egyre romlik a kondenzátor reaktanciája/impedanciája.
Elektrolit kondenzátorokban a fent említett tekercs-hatáson kívül még az is ott van, hogy magasabb frekvenciákon a folyékony elektrolit "ellustul", tehát a frekvencia emelkedésével az elkó lasan megszűnik kondenzátor lenni. Annak idején ezzel kapcsolatban be is tettem egy képet, de vagy rá sem néztetek, vagy csak összezavart benneteket az a sok vonal meg szám :)
"e közben még inkább egyszerűsödni látszik a dolog: ma hallottam valakitől, hogy léteznek eleve bistabil relék is"
Ha a egy bistabil relé egyszerű megoldást jelentene neked, akkor hidd el, hogy azt javasoltuk volna. Sajnos azonban a bistabil relé nem UGYANARRA a bemenetre adott UGYANOLYAN impulzusra kapcsol egyszer oda egyszer vissza, hanem van egy olyan bemenete, amivel csakis bekapcsolni lehet és van egy olyan, amivel csak kikapcsolni tudod a villanyt. Tehát vezérlő nyomógombokból kettőre van szükséged.
Létezik olyan bistabil relé is, amelynél az átkapcsoláshoz a relé tekercsére kell ellentétes polaritású feszültséget kapcsolni, ezt egyszerű nyomógombokkal még bonyolultabb megoldani (kereztkapcsolóval mondjuk nem bonyolult).
Nos, az, hogy lehülyézzenek tényleg jó alap arra, hogy unortodoxnak nevezzek olyan kevésbé markáns paraméter változásokat, mint amikre hivatkozol...bár a Magyari féle cikkben a "feszültségfüggés" szóba sem kerül. Most még ehhez vegyük hozzá a ma már elérhető technológiák által gyártott elkókat, és akkor az általad erősen preferált megállapításoknak már csak elméleti jelentősége van.
Egy szóval sem írtam, hogy nincs ESR változás, frekifüggőség, hőfokfüggőség, öregedés...de mihez képest kérdem én? (aki agyatlan hülye)
A mai polimer (stb.) kondik, amennyiben a méretezésük eléggé korrekt, szinte elhanyagolható mértékben változtatják paramétereiket, pláne a Mekk Mester által emlegetett felhasználási körülményeket tekintve.
Az "unortodox" elektrotechnika kifejezést enyhe viccnek szántam, de látom, Te képtelen vagy a viccet érteni.
Neked nem volt a "lánykori neved" véletlenül: "cosalf, cosbeta, cosomega" stb.? Mert a stílusod eléggé ismerős...
Ne csodálkozz ezen. Társadalmunk tükre az itteni helyzet
Ez is megerősíthet benne hogy tudni kell szűrni, meg kell tudnod találni a számodra a legautentikusabb személyt vagy személyeket akik hozzászólása információt hordoz számodra.
Gratulálok, kedves trollunk a tenyérbemászó stílusú provokálásával elérte, hogy 2 napja már nem is őt oltogatják, hamem egymást oktatják ki elképesztő stílusban az emberek a topikban.
Már nem is az elektrolit kondenzátorok valós, számított, modellezett, ideális, elhanyagolható, stb tulajdonságairól, hanem általánosságban, ki olvasson és milyen szakirodalmat.
Egy olyan kérdés kapcsán kirobbant kölcsönös okádás után, ami egyébént egy villanyszerelő témában már teljesen offtopic.
(még a készülék konsruktőri gyakorlatban sem nagyon szokás mélyebben belemenni, egy adott elektrolitkondenzátor milyen frekvencián és feszültségen miféle ideális alkatrészekből összeállított hálózattal modellezhető közelítően)
Feltettem egy kis gondolkodni valót számolás képében.
Szerinted valakik ki tudta számolni a 160Hz-et ?
Villanyszerelő nem tud számolni es nem is akar. Az "eregyenlőúperi" és a "eregyenlőrószorelperá" meg a "péegyenlőuszorí" kombó legtöbbnek feladja a leckét.
Kérdezték tőlem hogy "rószorelperá" kapcsán megtanultam minden képletet ?
Mondom nem kifejezem az egyenletből ott gyorsan.
.. és én azt tudom, hogy ?
Hidd el! Mielőtt kikeltem magamból a munkahelyen 4 mérnöknek olvastam, fel a válaszaitokat.
Bistabil relénél két tekercs van, az egyik be, a másik kikapcsolja. Ehhez két gomb kellene ugye...
Vannak mechanikus impulzusrelék,(olyasmi klityklaty mechanika van belül, mint pl. egy golyóstollban) de ott megint az X ezer+ ft egy db lesz a problémád.
A hatvanvalahány wattos (OMG!) 230V-os kiépítésnek az a problémája, hogy LED-es spottal és egyebekkel oké, épp "belefér", és mi fogja akadályozni, hogy valaki valaha rendes izzót tegyen be,...szabálytalan és tűzveszélyes az egész.
A "bősz" és a "tudatlan" szavak mellett esetleg érveid is vannak vagy csak ilyen erős "szakmai" kifejezésekkel operálsz? Szívesen elismerem ha tévedek csak győzz meg!
A topic stílusa pedig borzasztóan mélyre repült! Attól, hogy udvarias vagy még nem lennél hiteltelen!
Két egymással szemben elhelyezkedő vezető felület a kondenzátor. A fegyverzet képes a töltés tárolására. A töltés az az elektronmennyiség ami meghatározott idő alatt meghatározott feszültségkülönbség hatására meghatározott áramerősség esetén adott keresztmetszeten áthalad. A kondenzátor tehát egy bizonyos mennyiségű töltést tároló eszköz. Hogy mennyi töltést tárol az függ a feszültségétől, a szemben álló felületek nagyságától, és függ a köztük lévő távolságtól is. Gyakorlatban egyenfeszültség hatására töltés áramlik a fegyverzetekre (a tároló felületekre), így valósul meg az energia tárolása. A felület nagyságával, a feszültséggel egyenesen arányos, míg a fegyverzetek távolságával fordítottan arányos a tárolható töltés mennyisége (ez az elektromos jellemző különben nem más mint a kapacitás).Az elektronok sebessége a vezetőkben kb. cm/s nagyságrendű (ellentétben az elektromosság hatásának terjedési sebességével, ami fénysebességű !), így ha egy egyenáramú körbe kondenzátort iktatunk, egy darabig még áramlik a lemezekre töltés, és a feszültség a lemezeken emelkedni kezd, míg az áramkörben folyó áram csökkenni kezd. Hogy ez a feszültségemelkedés, illetve áramcsökkenés mértéke mekkora, az a kondenzátor kapacitásától függ. Könnyen belátható hogy egyenáramú áramkörökben egy bizonyos idő elteltével nem fog áram folyni a kondenzátoron keresztül. Más a helyzet váltakozó áramú áramköröknél. Itt az elektronok az egyik pillanatban az egyik, majd a másik irányban mozdulnak el. Ha a vezeték valahol megszakad, az áram nem fog folyni itt sem. De ha egy kondenzátor van a szakadás helyén belátható, hogy az áram itt is csak bizonyos idő után állna le, ami alatt akár teljesen megfordul az áram folyásának iránya. Magyarul az ilyen esetekben a kondenzátor (frekvenciától és kapacitástól függően) ellenállásként fog viselkedni. Könnyen belátható, hogy minél nagyobb a kapacitása, illetve minél nagyobb ez a frekvencia, ez az ellenállás annál kisebb lesz. gyakorlatilag rövidzárként is viselkedhet. Összefoglalva az egyenáram számára szakadás, a váltakozóáram számára (frekvencia és kapacitásfűggő mértékben) ellenállásként működik). Ezért van, hogy pl hangfrekvenciális körökben kiválóan alkalmazható egyenáramú leválasztásra. A töltéstároló képesség mértékegysége a Farad (F) ami a gyakorlatban igen nagy érték. az 1 F kapacitású az a kondenzátor ami 1 V feszültség hatására 1 Q (Coulomb) töltés képes eltárolni. az 1 Q töltés annyi hogy ha a szabadsághíd turulmadaraira elhelyeznénk ennyi töltést, a keletkező taszító erő a hidat szétvetné (!)
Köszi, ez jó hír, akkor csak figyelmetlen voltam. De közben még inkább egyszerűsödni látszik a dolog: ma hallottam valakitől, hogy léteznek eleve bistabil relék is (néha úgy érzem, én eddig biciklibelsőben éltem) :D
Namármost ebből találtam olyat ami 12V-os tekercsű és 250V 0,25A-t tud kapcsolni. Ez hatvanvalahány Watt, egy szobába (3w spotokkal, búrák és egyéb hatásfokrontók nélkül) még akár elég is lehetne, hmm?
Vagy nagyon ki lenne centizve? Valaki tud erősebb (mondjuk 250V 5-10A) bistabil relét jó áron? Ez a kicsi vmi 270 Ft egyébként, Hestore-ban.
Felidéznéd, hogy hol említett mekk ilyeneket? És én mit mondtam rá?
(Amúgy lehetne akár igazságtartalma is a megállapításnak, ha szóba került volna, csak épp nem a mi, és főleg nem mekk szintjén, és pláne nem ha tudjuk, hogy a forgalomban levő elektrolit kondenzátorok tűrése kb. mennyi...)
Te agyatlan vagy? Tiszteletbeli hülyének jelentkeztél, vagy rendes tagnak? Ismered magyari Béla nevét? Aki a huszadik században rengeteg elektronikai könyvet, alkatrészkatalógusokat írt? Itt van a megfelelő bekezdés tőle: https://imgur.com/a/bsaj3Nj
Unorthodox elektrotechnika? Még ekkora ostobaságot! A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a dielektromos állandó frekvenciafüggő, a polarizáció vagy ötféle, és mindegyiknek más a legrövidebb ismétlődési ideje.
Nem szégyelled magad, ideállsz a tudatlanság mintaképének?
BAromság, hulyeség. Ilyenek nálunk azok az idióta szakik akik bőszen hirdetik hogy ők bezzeg ollóval vágják az optikai kábelt mert olyan derékszöget tudnak vágni hogy az csak na.
Kollégák felháborodtak azon hogy néha odavágon ha sérteni akarok hogy a villszer. dolog 8 elemi es 2 ipari de amig ilyen hülyeségeket olvasok mindig oda is fogom.
"Azok a rendszerek nem szeretik az UTP-t ahol asszimetrikus jelet kell továbbítani, hiszen az UTP egy szimmetrikus kábelezés."
Ez teljesen igaz.
Viszont egy sem egy egyenletes egyenfeszültségű energiaellátás, sem egy egyenfeszültségű vezérlőjel nem szimmetrikus és nem is aszimmetrikus, ennélfogva tökmindegy nekik, hogy sodrott vagy sodortalan érpáron közlekednek.
"amiben megtörtént a PEN szétválasztása N és PE vezetőre (a plombált dobozban)... A ház elosztó szekrényéig viszont csak 4 vezetéket húztak be az órától."
A megoldás rohadt egyszerű: ha az órától a házig csak 4 ér megy, akkor a házi elosztóban történjen meg a PEN szétválasztása (természetesen oda kell a földelő szonda is).
"kissé soknsk tűnik az az 50-60W szoba ---ritkán láttam a felét is , inkább alatta."
Tételezzük fel, hogy a feladat: 50 lux megvilágítás a a padlón a szoba közepén.
Ha a mennyezeti lámpa
- LED-je lefelé néz
- nincs a LED és a padló között semmi (pl csicsás vagy opál lámpabúra)
akkor igazad van, mert talán 3-4 watt is elég a fenti megvilágítás eléréséhez.
De ha a ledek nem egy irányban lefelé, hanem mindenfelé állnak ("kukorica" izzók), vagy rákerül egy opál búra (legtöbb LED-izzó), akkor máris négy-hatszorosára növekszik a watt-igény. A manapság divatos rejtett (indirekt) világítás esetén meg talán 200 wattnyi led sem képes elérni a padlón azt a megvilágítási erősséget, amit a fent említett 3 wattos direktben világító LED bármikor röhögve megcsinál nekünk.
Okosháznál a későbbi módosítások szempontjából, új szerelésnél rugalmasabb, ha minden fogyasztó/dugalj/készülék vezetéke egy pontra van összehozva. Rugalmasabb, de jóval drágább.
"Adott esetben jobban járok, ha végig (egész a szobákban a LED-ekig) inkább 12V-ot viszek?"
Komoly energiát vinni picike feszültségen (12 volton) jelentős feszültségeséssel és energiaveszteséggel jár, a marhavastag vezetékek meg marhasokba kerülnek. Én 40-60 voltot vinnék körbe a házban és mindenütt pont annyi voltot csinálnék belőle, amennyire ott éppen szükség van.
A vezetékezés kevésbé lesz érzékeny a külső zavarokra, ha az UTP érpárokat így osztod ki: Egyik érpár: panel negatív táp + panel trigger feszültség / másik érpár: panel pozitív táp (vagy csak az egyik eret használod az érpárból, de párhuzamosan kötve kisebb lesz a feszültségesés)
"A másik amatőr kérdés, hogy ugyanez 12V-osban tényleg kb. 3x ennyibe kerül valamilyen elektronikai okból, ne is keressem olcsóbban?"
Az általam megadott linkeken szépen le van írva, hogy ezek a panelek 12 votról is üzemeltethetők: "Power supply to meet the scope , DC 5V-12V"
Sőt, mivel valószínűleg egy (kapcsolóüzemű?) feszültség stabilizátor állítja elő a relé és az elektronika számára az 5 voltot, ezért valószínűleg akár 15-17 voltról is tökéletesen működik (ha hűtöd a stabilizátort, akkor még többről is).
"illetéktelen ne tudja ilyen könnyen lekapcsolni az áramot"
Tegyél a falra egy deszka keretet a villanyóra köré, arra egy zárható ajtót, rajta egy kis üveg ablakkal, amin keresztül le lehet olvasni a villanyórát. Persze ez csak az amatőr betörőket fogja visszatartani, az igazi védelem egy olyan dobozka, amelyet pl a riasztószerelőtől tudsz kérni: ez folyamatosan figyeli, hogy van-e villany a házban és ha megszűnik, akkor felhív téged telefonon, hogy valami gond van. Okos dolog, ha ez a doboz ugyanekkor felhívja a tanyaszomszédot is, egyrészt neki kisebb fáradság odamenni és visszakapcsolni a kismegszakítót, másrészt lehet, hogy nem csak nálad ment el a villany, hanem az egész környéken.
Azok a rendszerek nem szeretik az UTP-t ahol asszimetrikus jelet kell továbbítani, hiszen az UTP egy szimmetrikus kábelezés. Ezt is ki lehet kerülni a lényeg, hogy ilyenkor az UTP-n ne egy érpárra tedd a buszt hanem az egyik érpár mondjuk zöldjére és a másik narancsárgájára, így már UTP-n is viheted gond nélkül, de hidd el jobb a hozzá való kábel.
Az biztos, hogy vannak olyan videos kaputelefonok például, amik szintén nem szeretik az UTP-t (az FTP, S-FTP, stb. lényegében ugyanaz, csak árnyékolt).
Arra gondolok, hogy az UTP talán túl szorosan van összetekerve, Cat6, Cat7 esetében ez még sűrűbb.
A JYSTY egy teljesen mezei telefonkábel, 25 évvel ezelőtt azzal kellett kábelezni a Siemens telefonközpontok mellékeit.
Köszi a választ, ezt a JYSTY kábelt nekem is javasolták (illetve annak is a színes, asszem zöld, okosházhoz való típusát). Ez ugye egy árnyékolt, sodrott vezetékekből álló kábel, aminek az átütési szilárdsága 2kV (a kifejezetten knx-es meg talán 4kV), tehát húzható együtt az erősárammal. Ez ugye nálam nem érdekes, mert a külön csövek már megvannak. De ezen kívül, ha tápot nem viszel rajta, azt nekem eddig senki nem tudta megmondani, mit tudhat amit az FTP (főleg SFTP) nem. Adattovábbítási szempontból inkább a fordítottjára gondolnék, hogy az FTP nagyságrendekkel jobb. De mondom, én laikus vagyok, ha valaki tudja a megoldást, tényleg érdekelne (nyilván nem szeretném én sem újra kábelezni a lakást). Még arra is gondoltam, ha sose tudom meg miért jó, akkor is behúzok 1 db gerincet JYSTY-ből, mert ha jól tudom, ott akár több100 eszköz is felfűzhető egy láncra, ez megér ~10eFt-ot (kb. 100m az összes falon végigér, később bármelyik kapcsolóhoz/konnektorhoz le tudok menni onnan).
Az 5V/12V árkülönbséget meg nem konkrétan a reléknél láttam, hanem a komplett bistabil relémoduloknál (kicsit még kacifántosabban is nézett ki képen a 12V-os, sokkal több kis alkatrész volt a relé körül a panelen, mint az 5V-osnál).
Közösíteni nem lehet újra hanem a Nulla vezetőt amennyiben a keresztmetszete megfelelő viszed tovább mint PEN és csinálasz egy új szétválsztást. Ez sem egészséges de láttam már rá példát.
Mekk Elek Ezermesternek teljesen igaza van abban, hogy az elektrolit kondenzátor kapacitása függ a feszültségtől és a frekvenciától, és ha a kapacitás, akkor a reaktancia is. És még nem villamos jellemzőtől is, mint a hőmérséklet.
én is így gondolom, de a tulaj nem szeretné, felásni 25 méter hosszan a kertet, hogy új vezetéket fektessen le. A meglévőket nem tudja kihúzni és nem lehet melléhúzni még egyet. Pedig nincs más megoldás ugye?
Adva van egy szabályosan létesített új mérőóra szekrény (3F, földelő szondával) amiben megtörtént a PEN szétválasztása N és PE vezetőre (a plombált dobozban) A házban, a lakáselosztó szekrény alatt kialakításra került egy földelési pont. A ház elosztó szekrényéig viszont csak 4 vezetéket húztak be az órától. A kérdésem az lenne, hogy ez így elég? Nem kellet volna mind az 5 vezetéket elvinni a házig? Vagy azt gondolta a szerelő, hogy a lakáselosztónál összeköti újra a N és a lakáselosztó alatti földelést? Én úgy gondolom, hogy ez így nem lenne szabályos, de várnám a tapasztalt szakemberek megjegyzéseit.
"Ipari iskolába ahol töltjük az időnket láttam is ilyen kondiparkot meg cosfi mérőt ami alkalmasint kondit kapcsolgat a bejövő oldalra hogy szinte csak forgógépek vannak kapacitiv fogyasztók nem."
Nagyobb cégeknél, ahol központi sűrített levegő ellátás is volt, azt állítólag túlgerjesztett szinkronmotorokkal hajtott kompresszorokkal oldották meg, ezzel egyúttal fázisjavítást is elértek.
Bocsánat, hogy most beleszólok, eddig csak olvastam a topikot és nem utolsósorban jókat szórakoztam:)
Az 5V-os relé miatt nem kell aggódnod, semmi köze a tekercs feszültségének ahhoz, hogy milyen érintkezőket tesznek bele és így mekkora áramot/feszültséget tud kapcsolni.
Én nem látom, hogy diszkrét alkatrész esetében többszörös lenne a 12V-5V szorzó, ahogy én nézem, pontosan annyiba kerül egy 12V-os hasonló kapcsolási teljesítményű relé, mint egy 5V-os.
A feszültségesés miatt sem kell aggódni, 10,5 voltról simán teljes fényerőn fog világítani a LED-ed, de ezt a konkrét típussal és egy szabályozható tápegységgel nagyon könnyű kipróbálni.
De ahogy előttem is írták, 50 watt LED-teljesítmény rengeteg egy normál méretű szobába, az már inkább terembe kell.
Emellett az elterjedt LED-tápokban van egy feszültség szabályzó potméter és feljebb tekerheted a kimenő feszültséget.
De nem is ezek miatt szóltam végülis hozzá, hanem mert írtad, hogy később talán "okosház" rendszert csinálnál belőle.
Az első tanácsom, hogy NE UTP-kábellel csináld!
Én is azt hittem, hogy az mindenre jó, de éppen az okosházaknál előírják, hogy más kábellel kell a buszt vinni, mégpedig JYSTY kábellel.
2 eres a busz, de akkor már érdemesebb 2x2x0,6 vagy 0,8-as JYSTY kábelt vinni, ami amúgy egy sima árnyékolt telefonkábel, kb. olyan vastag, mint egy UTP.
Fogalmam sincs, miért van ez így, de direkt rákérdeztem, hogy nem jó-e az UTP és azt mondták, hogy nem, pedig ők nem adnak el kábelt...
A második tanácsom, hogy ebben az esetben igenis a 12V-ot vidd el mindenhova, csillag topológiával.
Vagyis minden LED kábele menjen egy helyre és ugyanonnan legyenek megtápolva.
Ha legközelebb viszik a kapcsolóüzemű LED-tápokat a LED-hez, akkor azt csakis ki-be kapcsolni fogod tudni, nem tudod például dimmelni és gyakran előfordul, hogy ez az igény később fogalmazódik meg.
Utolsó tanácsom, hogy ha reléket kell különböző feltételek szerint kapcsolgatni, akkor Arduino!
Egy 328P IC szerintem, most nem nézem meg, 20 lábbal rendelkezik, azaz 10 különböző aktust tud kezelni és hozzá teszem, hogy a kapcsoló bemenetek lehetnek OneButton-osak, vagyis ugyanazzal a billenőkapcsolóval akár több funkció is megvalósítható, és nagyjából 900 Forintba kerül itthonról, 3 nap alatt ott van bárhol.
Köszi szépen, így már világos lenne, de most amiket nézegettem ebay-en, ott az 5V-os relékre is az van írva, hogy 250VAC-ig kapcsolhatnak. Vagy azért azt fenntartásokkal kezeljem? Adott esetben jobban járok, ha végig (egész a szobákban a LED-ekig) inkább 12V-ot viszek? Olyan nagy távolságok nincsenek, nem palota ez, kellhet talán 20m vezeték a legtávolabbi lámpáig... Esetleg menjek 2,5-es vezetékkel? Gondolom, lesz max 50-60W szobánként, az max. 5A, így esik 1,5 Volt, marad kb. 10,5 az elég lehet a LED-eknek? (ez most így leírva nekem sem tűnik valami jónak, gondolom nem véletlenül viszik a 230-at a legközelebb a lámpákhoz és teszik inkább oda a tápokat)...
A relék 1 helyen, a biztosítéktábla mellett/alatt lennének elhelyezve, akár még egy dobozba is betehetem a 20db-ot, gondolom 1 db 5V 1-2A-es tápról vígan elmegy. Gondolkoztam én is központi vezérlésen, de így ahogy elnézem, 20 db 12V-os még mindig csak ~6eFt, ennél a közös vezérlő se lenne olcsóbb, meg ezt nem kell programozni. Persze később szeretnék olyat is, de most a világításhoz bőven elég lenne ez. A kapcsolók ugyanúgy lesznek, mint bármelyik okosháznál, külön csőben megy ftp kábel, csillagpontosan minden kapcsolóhoz, a kábel már megvan (nem is volt drága), kapcsolónak meg bármilyen 1000Ft-os (pl. Prodax Classic) nyomógomb megfelel (egyszerűbb eseteknél, kevés bemenetnél kb. mindenki így csinálja, nem rohannak rögtön 60eFt-os knx-kapcsolókért) :)
vehetnél ilyet is. 12V v 24V esetleg 5V ban létezik , nem kell vele semmit csinálni, hozzáköthető WiFi, Blootuth , v infra vezérlő is.1, 2,4,6, 8, 12 db relével van.
Oké, ez tényleg félreérthető volt: nem (feltétlen) fillérszexuálás akart lenni, kibírom azt a 600Ft/db-ot is. Viszont műszaki szempontból érdekelt, hogy pl. van benne olyan alkatrész, amit 5V-osra ennyivel könnyebb gyártani, mint 12V-osra? A 12V egyébként azért tetszik jobban, mert a lakásban a ledes világítások miatt úgyis lesz 12V, autós cuccoknál szintén az a járatos, akkor miért ne legyen ez is az. De akkor még 1 kérdés: ami 5Vdc, az üzemeltethető USB-ről (ott vmi 5,3V van ha minden igaz)? Köszi a zinfókat :)
Wow, eddig ez tűnik a legnyerőbbnek (mármint azt is belekalkulálva hogy kezdő vagyok), szerintem is jobban járok ha inkább készet keresek. Jól értem hogy itt a gyengeáramú oldal kap fix 5V-ot, fix testet és a 3. érintkezőre a nyomógombokkal szintén testet kapcsolva triggerelek? Az nem gáz, ha ez a jel oda-vissza akár 40 métert megy egy utp-kábel 1-1 szálán (tehát kb 0,25mm2-en)? A másik amatőr kérdés, hogy ugyanez 12V-osban tényleg kb. 3x ennyibe kerül valamilyen elektronikai okból, ne is keressem olcsóbban?
Adott egy villanyóra egy tanya nyitott gangján. Be van riasztózva, ill. be lesz kamerázva az épület, és szeretném ha nem lenne ilyen könnyen hozzáférhető a kismegszakító, vagyis az illetéktelen ne tudja ilyen könnyen lekapcsolni az áramot annak ellenére, hogy mind a riasztó, mind pedig a kamerarendszer el van látva szünetmentes tápegységgel.
Zárttá szeretném tenni a kismegszakítót ill. ha kell az egész villanyórát. Lehet-e kapni valami dobozt, amivel zárhatóvá tehető úgy, hogy az áramszolgáltató is elégedett legyen vele? Ki kell-e hívnom valakit aki partner szerelő, vagy megcsinálhatom én is? Vagy magát a szolgáltatót kellene kihívni?
Én azt nem értem, ha ebből egy lakásban szétszórva lesz több tucat, hogy lesz nekik mindehol külön törpefesz, az hogyhogy nem kerül vagyonokba.
Ha egy helyre kerülnek, akkor meg egyetlen vezérlőt kellene építeni inkább, sok kimenettel, és nem ilyen külön relés izékkel szívni.
Bár akkor meg a lakás körbeveztékelése kapcsoló és fogyasztó oldalon vetekszik az impulzusrelék költségével, és mivel a kapcsoló (nyomógombok) itt törpefeszültségen lennének, eleve életveszélyes és nagyon necces a kétféle "hálózat" elválasztása,...
... törpefeszültségű vezetéket nem köthetsz egy dobozban és nem húzhatsz egy csőbe a 230V-al!!
" - szakközépiskola: a tanulók az alapozó első éves képzést követően, mely saját tanműhelyben folyik, a gyakorlat további részét külső gyakorlati képzőhelyen töltik. Szakmai bizonyítvány megszerzése után lehetőség van iskolánkban nappali tagozaton 2 év alatt érettségi végzettséget szerezni.
- 3 éves képzés: közismereti tartalommal töltött (9-11. évfolyam)
- 2 éves képzés: közismereti tartalom nélküli képzés (11-12. évfolyam)
- felnőttoktatás: azoknak ajánljuk, akik az első vagy a második szakmájukat szeretnék megszerezni akár munka mellett is."
patch dugo krimpelesnel igazad van, eleg maceras dolog.
Patch panelre viszont - ha SFP keystone-okkal dolgozol - akkor nem sokkal macerasabb, jobb helyeken a patch panel megoldja a foldelest is azonnal (persze nem art ha nincs a masik oldal lefoldelve, mert ahogy irod konnyen foldhurok lehet belole).
Behuzasnal semmi kulonbseget nem erteztem a 3x1,5 mbcu es az sftp kabel behuzasi nehezsege kozott. Mindegyik szivas :)
Mindent osszevetve manapsag biztosan nem huznek mar arnyekolatlan kabelt ha jovobiztos megoldas kell.
Ha valakit érdekel mikrokontrollerek programozása és azok lehetőségeinek elemezgetése van egy olyan hogy ZELIO SOFT 2 ami ingyenesen letölthető és tesztelhető.
Eleknek csak akkor ha ki tudja számolni hogy egy párhuzamos rezgőkörön LCR 10 mA áram folyik a főágban.
Az elemeinek az értéke L=1H, R= 100KOhm, C=1uF.
Milyen frekvencián valósul meg az a forgalmi állapot hogy a párhuzamos ágak mindegyikében azonos áram folyik?
Mert nem egyszerű jól bekötni az árnyékolást, megfelelő szerelvények kellenek, vastagabb, merevebb a kábel, nehezebb behúzni és könnyű földhurkot csinálni....
Látom, hogy Mutual barátoddal együtt neked sincs halvány fogalmad sem arról, amiről itt szó volt...
Ha ennyire csúcson vagy szakmailag, akkor mondd meg légy szves, hogy durván ány ohmos egy 10.000 mikrofarádos olcsó elektrolit kondenzátor 10 megahertz frekvencián?
De most kivételesen próbálkozz meg valami igazi válasszal és NEM a szokásos mellébeszéléssel.
"Azaz a fázisjavítás csökkenti a meddő teljesítményt de mivel a fogyasztásmérő a hasznos teljesítményt méri a szolgáltatónak az érdeke minél kisebb legyen a cosfi."
A tanulmányozás után javaslom különféle értékek beírását majd esetlegesen és remélhetőleg a nagy rádöbbenést, és legalább egy hét írási szünetet itt...
Ipari iskolába ahol töltjük az időnket láttam is ilyen kondiparkot meg cosfi mérőt ami alkalmasint kondit kapcsolgat a bejövő oldalra hogy szinte csak forgógépek vannak kapacitiv fogyasztók nem.
Pontosan elég az árammérő ami igy megtéveszti a vásárlókat.
Amivel ökörködtünk az annyi volt hogy bedugtunk egy 20W-os (?) neont tarfó nélkül direkt a a konnektorba , na az pukkant is azonnal.
Akkor bedugtuk trafóval simán és az árammérő mutatott mondjuk 550 mA értéket.
Akkor bedugtuk fázisjavító kondival (is) akkor mutatott mondjuk 350 mA értéket.
Akkor bedugtuk elektronikus előtéttel akkor meg volt 260 mA az áram.
Azaz a fázisjavítás csökkenti a meddő teljesítményt de mivel a fogyasztásmérő a hasznos teljesítményt méri a szolgáltatónak az érdeke minél kisebb legyen a cosfi.
Tehát a video latvany alapján nem csalás de neked hasznod nincs csak káérod van belőle hisz vettél egy valamit ami számodra hasznos nem hoz.
Én maradnék az 1-nél és a kapcsolónál, de lehet földkábelt fektetnék az órámtól kifelé is, hogy elkerüljem a ronda az oszlop feljelentelek, szélviharban leszakad mivan, nagyobb keresztmetszet kellene, de azt nincs oszlop ami elbírja, stb problémakört.
A külön órával rengeteg adminisztrációs és mindeféle csörtéd lehet a szolgáltatóval, és végül nagy költséggel elébe mész a az álami bránernek, mert egyfolytában lebegtetik a villanyautó jövedéki agyonb@szását, ha jól dokumentáltan egy külön mérőd van erre, önként behajolsz majd.
(ez természetesen spekuláció, lehet 15-20 évig se lesz semmi, lehet már 2020ban jogilag annyi, a gázautózást és az etanolt is kinyírták pont így, lényegében egy tollvonással...pont mire eléggé fejlett lett a technológia mind2 fronton, hogy megfizethető, biztonságos, és sokkal környezetkímélőbb legyen...)
Köszönöm szépen a válaszokat, ennyi segítséget 1 kérdésre talán még sose kaptam itt a fórumon :)
A helyzet valóban az, hogy én kezdő vagyok a villanyászathoz (gépészmérnök a szakmám), de a
lelkesedés maximális :)
A bolti (kalapsínre szerelhető) impulzusrelékkel az a gond, hogy amint Ti is említettétek, 2500 Ft-tól indulnak
/db (12V-os tekerccsel inkább még drágább), nekem meg most ebből kellene vagy 20 db (budit, speizt, előszobát, lépcsőházat mindent beleszámolva 10 helyiség X 2 féle világítás, lehetőleg különböző fázisokra kötve). Ez ugye lenne min. 50eFt, míg a 20x2 db relé + apróságok kb. 10e Ft, ennyiért már szívesen rászánok inkább 3 óra forrasztgatást :)
Szóval azt szeretném kérdezni, ebben az egyben még segítenétek, hogy az általam linkelt kapcsolást "optimalizáljuk"? Mármint hogy pontosan mekkora ellenállásokkal és kondival lenne szerintetek hosszú távon is működőképes? Ha mindkét relé 12V-os lenne, annak csak örülnék, nem kellene külön 5V táp... A most beszerzett 12V-os relé tekercse 350 Ohmos, az 5V-osé 174 Ohmos. A rugóerővel való beállítás gondolom ma már nem játszik, mivel a relék bonthatatlanok, ahelyett gondolom vmi poti játszhat próbára, végelgesre meg az azon mérttel megegyező fix ellenállás?
Hát az 1 az optimális, mert az a szolgáltató bevétele :)
Ipari fogyasztónál sokszor külön mérik a veszteséget, anno konzervgyáras voltam, voltak külön kondi parkjaink, mert az áramszolgáltató büntetett, ha 0,9 alá ment a cosfi, meg volt wattőr ami egyes elosztókat letiltott, ha túl nagy volt a fogyasztás, és nem arra szerződtünk. Meg volt külön veszteség mérő.
Az más, hogy lakossági fogyasztónál az 1f óra nem mér veszteséget, nekünk panelben (gyerekkorom boldog évei) mindenhol fénycső világítás volt, szigorúan kondi nélkül :) Csak egy pattogás elhárító kis kondi volt bennük, a nagy kondi ki volt szerelve.
Az UTP egy szimmetrikus csavart érpáras rendszer ami elég zavarvédett, a riasztó kábele pedig árnyékolt. Ha nagyon biztosra akarsz menni akkor árnyékolt UTP-t vegyél (STP, FTP) de azzal szerintem csak a bajod lesz.
Sziasztok, védőcsőben vezetett erősáramú vezetékektől milyen távol lehet vinni gyengeáramú vezetékeket (riasztó, UTP) keresztezés esetén (azaz nem mennek párhuzamosan, egymás mellett). 5 cm elég lehet ilyenkor? (tetőtérben futnak a vezetékek és az 5 cm-t akkor tudnám növelni, ha az erősáramot lelógatom, hogy ne feszesen menjen a gerendán, hanem egy U alakban lógjon le ott, ahol keresztezi a gyengeáram nyomvonalát... nem lenne túl szép megoldás.
Nem egészen. A mért 1f fogyasztást csökkenti, mert 0,5 vagy alá viszi a cosfi-t. De a videón csalósan árammérő van, az áram viszont nem változik, meg a feszültség sem.
"Te szerencsétlen! Ez a kapacitív reaktancia képlete ami a kondenzátor impedanciája"
De mi köze van a kapacitív reaktancia képletének az elektrolit kondenzátorok nagyfrekvenciás viselkedéséhez? Mert a 87107-es bejegyzésemben arról volt szó.
Érdekelne a válaszod.
Persze azt is megértem, ha csak a belémkötés megy, a szakmai indoklás már kevésbé megy... ;)
Ez egy egyszerű mechanikus cucc, valami pöcök szétment benne, még szét is lehet szedni, úgyhogy megnézheted, hogy mi a baja. Nálunk társasházban pont ilyen van a kapun, elég sokat nyitogatják, 5 éve vettem, még semmi baja. Ha pár hét alatt elromlott, vidd vissza garanciába.
Én személy szerint nagyon imádom az OKJ Át-képző tanfolyamot végzett villanyszerelőket. Ezek 2-3 hónap alatt elsajátitják a szakmát és még gyakorlatott is szereztek!
Erről mit gondolsz; A fürdőben lévő szellőző ventilátoron van a kondenzátor , ez azért kell -mert lekapcsoljuk a villanyt! s erről forog tovább....mert a kondenzátor tárolja a villanyt!
Az a baj, hogy ez komoly, a héten hallgattam meg.?!
Ha legalább egy alapfokú elektronikai könyvet rendesen végigolvastál volna, esetleg legalább estin vagy levelezőn elvégeznél valami okj-s bármit, akkor nem irogatnál már megint hülyeségeket.
Nagy vonalakban így néz ki a hely. Mondjuk ha drágább a céges óra, feltetetek egy második órát a nevemre, és elszámolok magammal az árammal, egyből megvan a külön mérés is, hitelesen :)
A piros oszlopról jön most a betáp, az első lakónál van a tetőtartó, innen bevésve megy mindenkinek, nekünk a jelzett helyen hátul van az óra. Nagyon kedvesen a szigetelésbe süllyesztve, kb levehetetlen a teteje.
Innen ha körbe akarok jönni, az nem kis munka, és gazdagon kábel, meg kanyarok.
Ezért gondoltam a szemben lévő kék oszlopra, de ahogy látható, szemből nem tudok ráfeszíteni az árbócra, oszlopot meg ide nem tudunk tenni.
""kerítés belső oldalára feltenni egy mérőt" te észlény!"
Nincs járda? Tehát az autóval oda tudsz állni közvetlenül a kerítéshez?
"mert nekem a külön óra (cégre) egyszerűbb 10-12méterről"
Céges villanyóra drága üzleti tarifa áron számol, ami sokkal több veszteség lehet, mint a lakástól hozott 50 méteres kábel energiavesztesége.
Ha nem céges villanyóra: az áramszolgáltató hány villanyórát hajlandó feltenni ugyanannak az ügyfélnek ugyanarra az ingatlanra? A társasház telke osztatlan közös tulajdon?
"a fiam is tudja évek óta, ha azt mondom, ne szóljon bele, nem szól bele. "
Kerítés, mellette gaztenger, amit mindenki magának kialakít parkolónak, ki mivel.
A kerítés 2,2m, ha 4,5m kell mindenképp, akkor oszlop, mert nincs az a cső ami ezt a 2,5m kitolást és feszítést kibírná szerintem. Meg kidöntené a kerítést, nem tudom, bevasalták-e a zsaluköveket, vagy csak egymásra tették okosban.
Ennyire nem mennék el, egy csatári szekrény, mellé egy dobozba egy EVO1 vagy EVO2 töltő, bár elvileg adnak a kocsihoz is egy töltőt, ami 12A-el 4,5 óra alatt tölt, de ahhoz is kell jó leállás.
A kerítés mellett parkoló, út, és szemben van az oszlop, onnan van a házsor betáp is. reálisan nézve egyszerűbb lenne, ha 3,5m magasan lenne a kikötési pont, elég magas is lenne az út felett a kábel.
"Az működött is 4-5 évig. Majd megszűnt a memóriája. Mindenki azt mondta, a zár ment tönkre, cseréljem ki. Vettem ugyanolyat, az kb. 2-3 hétig ment csak."
A memóriás mágneszárak "memóriája" tulajdonképpen egy kis mechanikus rugós izé, ami az elektromágnes rövid rántására "felhúzott állapotba" kerül és lehetővé teszi a kapu nyitását akár egy későbbi időpontban is (amikor az elektromágnes már nincs áram alatt). A kapu kinyitásakor ez a kis izé visszaáll alaphelyzetbe, tehát a kapu becsukása után az újabb kapunyitás előtt egy újabb mágneses impulzusra van szükség.
Ha a mágnes jó, de memória-probléma van, akkor ez a kis mechanikus izé romlott el. A NUOVA FEB megbízható gyár, ezért azt tartom valószínűnek, hogy a zárad úgy van beépítve, hogy szennyeződés tud könnyen bejutni a mechanikájába. Tehát újabb zár beszerzése helyett egyrészt tisztítsd meg a mostani zárat, másrészt nézd meg, hogy mitől tud bekoszolódni a szerkezete néhány hét alatt
(lehet, hogy pl az esővíz átfolyik a záron és odahordja a koszt, ami miatt megszorul valami, aminek könnyen kéne mozognia).
Mennyivel szegényebb is lesz így a világ :-) ha nem kívácsi rád tartsd tiszteletben. Ezt magyarázom a 6 éves fiamnak is sokszor, nem csak róla szól a játék az oviudvaron.
A 400 voltos kapcsoló tranzisztorok nem mindig 401 volton mennek tönkre, komoly gyártó 550 voltosra gyártja a 400 voltos tranzisztorait, gagyi gyártó 400 voltos terméke meg bizonyos körülmények között már 300 volton is mekkdögölhet.
Tehát 330 voltra nem biztos, hogy csak a 600 voltos alkatrész a megbízható, olykor elég, ha a 400 voltos tranzisztort/triakot eggyel komolyabb gyártótól rendeljük meg.
(vagy a gagyi tranzisztort megpróbáljuk sokkal jobban hűteni, mint a másikat kellene)
Tervben van egy PHEV autó beiktatása, ami a kapu előtt állva töltődne. A töltéshez a hálózat kiépítése a kérdés. Két verzió áll fenn (a kivitelezéssel nincs gondom, de a hivatali költségekkel nem vagyok tisztában, mivel bár villanyszerelő (is) vagyok, de nem ebből élek)
Kérdés, hogy a 2-es megoldás egyáltalán élhet e, vagy ezt így ahogy van felejtsem el?
1: mivel sorház, utolsó lakása vagyunk, a mi mérőnktől kiépíteni a 230V min 4-6kW leágazást, kb 50m nyomvonalhosszot igényel, értelem szerűen 6-10mm2 kábellel. Ráadásul 3 másik lakó homlokzatán, amihez még hozzájárulás is kell. Mivel 1x32A van, vagy bizti csere kéne 50A-re, vagy eszkábálni kéne egy terhelés függő master-slave kapcsolót, hogy a töltő csak akkor menjen, ha van elég kapacitásunk. a főzőlap/konyha körre menne, ugye éjjel úgyse megy semmi, és van benne tartalék bőven.
2: kb 10m nyomvonal lenne a jelenlegi utcai oszlopról lehozni egy betápot, és a kerítés belső oldalára feltenni egy mérőt megy egy leállást, és innen tölteni :) Na ez nem tudom életképes-e, és elviselhető áron van-e? + ez mehetne cégnévre, nem a saját áramomról kéne tölteni.
Jó pár éve vettem márkás, ajánlott, drága memóriás zárat. Az működött is 4-5 évig. Majd megszűnt a memóriája. Mindenki azt mondta, a zár ment tönkre, cseréljem ki. Vettem ugyanolyat, az kb. 2-3 hétig ment csak.
Azóta csak akkor nyit ha nyomjuk a gombot, elengedve azonnal zár.
A kerámia párhuzamba nem a silány elkó tönkremenetelét akadályozza meg, csak abban segít, hogy ne kelljen drága low-esr feltétlenül, (viszont a hagyományosból megvehető egy vélhetően ""jobb"" minőség, --ha ugyan még van olyan--..) illetve a cucc ne legyen annyira érzékeny az esr növekedésre.
Egyébként meg a 100n egy ökölszabálynál is durvább valami, a semminél szinte biztosan jobb, akármilyen is az áramköri környezet, de normálisan itt is méretezni kellene, a mai gyufáskatulyányi kapcsolótápok ampereket pumpálnak X*10 kilohertzekkel lüktetve, előfurdulhat, hogy a hasból bedobott 100n keveset képes "simítani" teljes terhelésen.
"Nem low esr kondival el se indulnak ezek a kapcsolóüzemű tápok."
A kapcsolóüzemű tápoknak valóban vannak olyan részei, ahol valóban csak nagyfrekvenciás elkókat lehet alkalmazni, de vannak olyan területek is, ahová jók a mezei olcsó elkók is. Ezen a rajzon pl a C7 biztosan nagyferkis kondi, de a C8 már lehet olcsóbik fajta is. Ha a C7 kapacitása kétezer akkora lenne, akkor nem lenne szükség a C8-ra, de ezzel is csökkentik a gyártási költséget.
Egyébként ebben a kapcsolóüzemű tápegységben kizárólag a C7 kell hogy nagyfrekis elkó legyen (és talán a C5), a többi elkó lehet olcsó fajta is)
Low esr nem jelenti azt, hogy annyira szipiszupi, főleg, hogy ez az állapot idővel erősen romlik. Előbb nő meg az elko esr-je sokszorosára, mint lesz súlyosan kapacitáshiányos.
A modern világ rothadásának egyik klasszikus tünete, hogy a régi "100nF párhuzamba, és nincs a nagyfrekivel gond" téma az teljesen kihalt.
Valahol persze érthető, túl jók a félvezetők, az alkatrészek, a gyártósorok, a technológia.
Ha nem romlanak el a dolgok, nem cserélik az emberek, aztán mi lesz a profittal meg a világgazdasággal, növekedéssel, stb.
A kondenzátorok fontos harcosok ebben a történetben, szépen kiszárad, esr megnő, táp meghal, aztán vegyed az újat.
Btw én egy egyszerű háztartási feladatra inkább belőném azt a kit-katt-relés cuccot, mintsem 555öt tegyek be, aminek külön tiszta, stabil, szűrt táp kell, halom alkatrész, panel, stb. A primitív megoldás egy bistabilra speciel itt jobb, mint a bonyolultabb.
"Ma visszamegy a napelem és akkor bebizonyosodik, hogy vagy a kerti aljzat, vagy a szivattyú föld alatti kábele a ludas."
Az ilyen jellegű hibáknál a betáp, és a fogyasztók kikötése után a kábelezés szigetelési ellenállását is érdemes szigetelési ellenállásmérővel kimérni.
Na igen... Bár a tegnapi, tegnapelőtti esők miatt le kellett volna oldania, szinte biztos ott a ludas valamelyikben. Keresztpróbázom majd, de mivel így is két dolgon változtattam, most egyesével próbálom meg.
Lekapcsoltam a teljes kerti ágat a garázsból, és a napelemek betápját is. Azt nem hinném hogy az okozza, de eddig nem volt fi relé probléma. Ma visszamegy a napelem és akkor bebizonyosodik, hogy vagy a kerti aljzat, vagy a szivattyú föld alatti kábele a ludas.
El szeretném készíteni ezt a kapcsolást, de mivel az alkotójához nem találok elérhetőséget, ezért kérném a segítségeteket a következő kérdésben: a jelzett 2db ellenállás és 1db kondi hány Wattos, ill. hány Voltos legyen?
"az elkók belső kiaakításuk miatt nagyferkin igen vacakul dolgoznak"
Inkább a működési elvük miatt. Az elektrolitban az ionok viszonylag lassú mozgása okozza azt, hogy az elkók már a felső hangfrekvenciás tartományban sem az igaziak.
Off: Látom, valaki nagyon mínuszolós hangulatban van. :DD Kár, hogy az illető arra már nem képes, hogy kijavítsa, ha valamiben rosszat írok.
Rajta, lehet ezt is mínuszolni, névtelenül persze. :D
Amiről eddig képek és rajzok voltak, azok 50Hz-es egyenirányítók voltak. Ezt a megoldást amit most rajzoltál, kapcsolóüzemű tápegységekben alkalmazzák. Ott kell a több száz KHz-es nagy áramú feszültséget így símítani.
Ebben az esetben - és sok másban is - a funkcióját nézzük az elemnek. Itt az a kondenzátor pufferkondenzátor szerepet tölt be, az a dolga hogy a kétutasan egyenirányított feszültség hullámosságát (búgófeszültség) csökkentse.
"Az első elkó része az egyenirányításnak, nélküle villogna a led, ahogyan azt mondtad. De nem erről volt szó.
Hanem arról, hogy a puffer elkó a fojtó után van, amikor van. De a szumo képén nincs ilyen, csak a szűrő elkó van," ami nem puffer.
De felőlem nevezhetitek annak is...
Ha jól emlékszem úgy tanultuk, hogy ez egy régi klasszikus egyutas lüktető áramú egyenirányítás, ( a másik rajzon viszont kétutas diódahíd van, ami ezért már nem villogna ) ahol az első kondi valóban szűrő, simító szerepet végez, majd a fojtó további szűrőként viszonylag nagy ellenállást jelent a váltakozó áramú tényezőknek, viszont kicsit az egyennek, ezt követi a második kondi is mint puffer.
Régi csöves rádiók érdekessége, hogy nem mindig lemezelt vassal készült a fojtótekercs, hanem a gerjesztett hangszóró tekercse, és lágyvasmagja töltötte be ezt a szerepet.
A végfok árama, kissé hatással volt a hangszóró dinamikájára.
"Cimborámnál is rázta a rácsot a szél, nála egy ilyen fedél lett a megoldás."
A szél a kinti zsalut zörgetheti (ha szarul van megtervezve), de Norbikánál a szagelszívóba beépített visszacsapó (=egyirányú) szelepet is nyitogatja valami, ami csak valamiféle kifelé áramló kereszthuzat lehet.
Korrigálok: "Így van: egy kondi előtétként (soros ! kapcsolásban) üzemel (barna) a graetz előtt (+az ellenállás), továbbá egy (fekete) zöld elektrolit, a graetz után, pufferként...mi a kérdés? :-)"
Bárhonnan jöhet a nagyfrekis jel de az már nem villanyszerelő kompetencia. Mondjuk a környéjek beindult katolikus rádió a jegjobb példa erre es nem győztük a speciális szűrőket bepakolni.
Jobb lesz mindenkinek hogy ha maradsz az impulzusrelénél ...
"Mifelénk ferrit gyűrűket pakolgatunk a DC-re zajcsökkentés miatt."
De csak ott, ahol zavart okozhat a DC-re rakódott NAGYFREKVENCIÁS jel. Ami ugye egy mezei graetz-en lógó LED-nél nem jellemző, szóval kár volt a hajánál fogva ide-okoskodni azt a szegény ferritgyűrút.
A csőbe betennék egy megfelelő méretű légtömör pillangószelepet, amit egy rugós visszatérítésű(!) szelepmozgató motor nyit
Egyébként ha a jelenlegi visszacsapó szeleped rugóját a KIFELÉ menő légáram (szél nyomása a ház túloldala felől) nyitogatni tudja, az azt jelenti, hogy igen szar a lakásod nyílászáróinak a tömítettsége.
Az is lehet, hogy elég lenne a rugó megerősítése egy kicsit, és/vagy javítani az ablakok tömítésén.
Így van: egy kondi előtétként (soros ! kapcsolásban) üzemel (barna) a graetz előtt (+az ellenállás), továbbá egy fekete elektrolit, a graetz után, pufferként...mi a kérdés? :-)
Adott egy kürtős szagelszívó a konyhámban. Ki van vezetve falon kívülre, egy sima műanyag rács van rajta kívűl a falon. Na ezt a szél csapkodja, meg a szagelszívóban lévő pillangó szelepet is (már ha az a neve). Szeretnék most szigeteléskor egy motoros zsalut beépíteni. Tudtok ajánlani valami normális minőséget, ami még elérhető áron is van? Előre is kösz
Az egyenirányítás utáni szűrés felfogható egy aluláteresztő szűrőként, de a felhozott példában csak egy elkó van, ami szűrőkondiként funkcionál. Több nincs benne, vagyis nincs benne pufferkondi. Az a második lenne, ha volna. De nincs.
Egyszer valaki dicsekedett nekem, hogy milyen profi rendszere van, mobilról is lehet kapcsolni mindenfélét. Mondom neki örülnek neked a külföldi titkosszolgálatok meg a hackerek. Nem értette. Mondom neki, hogy húzza ki a lakásba bejövő internetet, kapcsolja le a villanyórát tíz másodperce, majd a visszakapcsolás után nézze meg hogy mi működik a csodarendszeréből internetes kapcsolat nélkül. Volt nagy csodálkozás :)
A "laikusok által is könnyen telepíthető", kizárólag az interneten át működő okoseszközökből egyszer még óriási botrány lesz. Habár amilyen buták az emberek talán az sem éri az ingerküszöbüket, ha a hálószobájukba internetre kötött kamerát tetetnek velük... az önkéntes lehallgató mikrofon telepítés (hanggal vezérlés) már megtörtént sokhelyütt.
"Mi lenne ha egyszerűen egy csillárkapcsolást ajánlanál a bonyolitás helyett?"
Valószínűleg akar egy kapcsolót a bejárati ajtó mellé és egyet valahová a nappaliba (pl a hálószoba ajtó mellé).
Persze ettől még
- a két lámpához lehet az előszobában egy váltókapcsoló, aminek a párja benn van a nappaliben
- a nappaliban meg lehet egy harmadik kapcsoló, ami a maradék négy lámpát kapcsolja
De lehet mindkét helyen egy-egy kettős váltókapcsoló, a kapcsoló bal oldala a kétlámpás, a jobb oldala meg a négylámpás. És akkor mindkét helyről elérhető mindenféle fény-kombináció.
De kettős váltókapcsolónál elfordulhat, hogy a kívánt fényhez az egyik felét felfelé kell kapcsoni, a másikat meg lefelé, ezért a profi megoldás két impulzusrelé lenne (persze kapcsolók helyett nyomógombokkal, azok mindig ugyanúgy állnak, tehát nem kell tapogatni a sötétben :)
"Szeretnék ebből 2-őt kiegészítő világításként az előszobához kötni"
Az előszobának túl gyenge a világítása, vagy egyáltalán nincs külön világítása (ez a kettő lámpa lenne az előszoba világítás)?
A két kapcsoló nem egymás mellett lesz?
"Nagyon bonyolult lenne a megvalósítása?"
Az én megoldásom tudja a következő két feltételt:
- az egyik helyről bármikor fel vagy le tudod kapcsolni a két előszobai izzót
- a másik helyről (vagy akár több helyről) bármikor fel vagy le tudod kapcsolni mind a hat izzót
Másképpen megfogalmazva: az hogy csak kettő, vagy mind a hat lámpának parancsolsz, az attól függ, hogy melyik kapcsolónál állsz.
"Nagyon bonyolult lenne a megvalósítása?"
Nekem nem bonyolult :) de ha egy picit sem értesz az elektromossághoz, akkor neked fel kell kötni a gatyát, mert nem olyan rutinmegoldás, amivel a villanyszerelők rendszeresen találkoznak (lehet, hogy nem is írom most ide, csak holnap délután, hátha másnak van jobb megoldása, hadd legyen itt egy kis gondolkodás/vetélkedés ;)
Lehet, hogy nem elegáns megoldás, de sokkal egyszerűbb lenne egy külön lámpát feltennél az előszobai rész számára. Annak is lehet egy másik kapcsolója benn a szobában (egyszerű váltókapcsolás).
Ez egy oldalfali dobozolás amiben a spotok vannak. A 6 darab a nappali egy része ami az előszobáig tart. Szeretnék ebből 2-őt kiegészítő világításként az előszobához kötni. Nem akarom az összeset felkapcsolni ha belépek. Nagyon bonyolult lenne a megvalósítása??
A másik kapcsoló két áramkörös legyen. Az egyik áramkörrel kapcsolod a maradék négyet, a másik áramkört párhuzamosan kötöd az előző (2 spotot kapcsoló) kapcsolóval.
Persze így ha a hat spot be van kapcsolva, akkor a 2 spotot kapcsoló kapcsoló hatástalan lesz (nem lehet vele lekapcsolni).
Van egy mennyezet amiben van 6 spot bekötve.Szeretném úgy működtetni 2 kapcsolóról, hogy az egyik csak 2 spotot kapcsol , a másik pedig kapcsolja az összeset beleértve ezt a kettőt is. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
Itt nincs olyan frekvencia, amit egy aluláteresztő szűrővel szűrni kellene.
Ha lenne nagyfrekvenciás zavarás, akkor meg valószínűleg nem elektrolit kondenzátorral szűrnék (az elkók belső kiaakításuk miatt nagyferkin igen vacakul dolgoznak).
Szaktársak, tudja-e valaki, hogy szabványos-e manapság MMC kábelt használni a családi ház elektromos rendszerének cseréjéhez? A régi alu drótot a 16-os csőből lehetetlen kihúzni, az újracsövezést inkább kerülném.
"a 12V-os LED-fényforrásban nincs is elektronika, csak áramkorlátozó ellenállás"
Ez csak a kis jelzőfényekre igaz. Nagyobb fényerejű led-eknél már mindenütt áramgenerátor vagy kapcsolóüzemű szabályozó áramkör van. Nem csak 12 voltnál, de már a komolyabb 3-4,5 voltos zseblámpákban, fejlámpákban is.
"Bekapcsolt állapotban világít, de kikapcsolt állapotban halványan világít. Mi lehet a gond?"
Minden rendben van, egyes mozgásérzékelőkön kikapcsolt állapotban is átszivárog egy icipici energia, sok LED-es izzó ettől halványan világít. Ez a pici áramszivárgás a villanyszámládat havonta mindössze kb 1-3 forinttal növeli (egyébként ez a költség akkor is megvolt, amikor még hagyományos izzó volt a lámpádban).
Ha nem zavar az a kis fény, akkor ne foglalkozz vele.
Nincs ellentmondás ez elmélet és a gyakorlat között, egy kommentben nyilván nem lehet kiselőadást tartani a lehetséges jelenségekről. :) Persze villoghat is, a fényforrás inverterétől függ. De pl. a 12V-os LED-fényforrásban nincs is elektronika, csak áramkorlátozó ellenállás. Mindenesetre nyugodtan használható a LED is, ha nem zavaró a derengés vagy a villogás. Ha kültéren van, nem hiszem, hogy nagyon zavarja. A lényeg az, hogy nem hibás működés.
Az izzólámpa fényhasznosítása a rajta átfolyó árammal nő. Csökkenő áram esetén viszont eljön az a pont, amikor a fényhasznosítás nullára esik, mert az izzószál hőmérséklete olyan alacsony, hogy csak gyenge infravöröst bocsájt ki.
A LED ezzel szemben épp fordítva működik: csökkenő áramnál kis mértékben javul a fényhasznosítás. Ráadásul mivel a LED nem hőmérsékleti sugárzást bocsájt ki, kis színhőmérsékleti eltéréssel mindig világít, amikor áram folyik át rajta, legyen az bármilyen gyenge. Csak akkor nem világít, ha jóval a nyitófesz. alatti feszültség kerül rá, mert ekkor nem folyik át rajta áram.
Ettől még nyugodtan használhatod a LED-et a mozgásérzékelődben, sem a LED, sem a mozgásérzékelő nem fog károsodni.
A mozgásérzékelődben az izzólámpára kikapcsolt állapotban is jut feszültség, csak nagy ellenálláson át, ezért az nem izzítja fel az izzót. Ezt műszerrel akár ki is mérheted, ha teszel bele egy hagyományos izzót. A LED kisebb fogyasztása ill. jobb hatásfoka miatt azonban már az a kis áram is elég ahhoz, hogy halványan derengjen. Plusz fogyasztást ez nem jelent, akkor is megvolt ez a minimális fogyasztás, amikor izzólámpa volt benne, csak nem vetted észre.
Ha zavar, próbálkozz egy jóval nagyobb (többszörös) teljesítményű LED-del, annál esetleg (de nem biztos) nem lesz elég az áram a halvány világításhoz sem. De szerintem hagyhatod így, nem jelent hibás működést.
Mellesleg hasonló jelenség fordul elő a jelzőfényes villanykapcsolóknál is. Ezeknél a kapcsoló kontaktusaival párhuzamosan van kapcsolva egy pici glimmlámpa, ami akkor világít, amikor a kapcsoló nyitva van (a lámpa nem ég). A glimmlámpán átfolyó gyenge áram sokszor elég már ahhoz, hogy halványan derengjen a LED fényforrás kikapcsolt állapotban is.
Sziasztok, mozgásérzékelős lámpában égőt cseréltem. LED-es ment bele. Bekapcsolt állapotban világít, de kikapcsolt állapotban halványan világít. Mi lehet a gond?
1 Nagy és középfeszültségen van ilyen oszlopok, kapcsolóállomások esetén.
2 400/231 V nál van a TT rendszerű érintésvédelem. (nincs Nulla és PE védővez ) igy a tápláló rész , és a fogyasztói rész is egyedi földelésekkel védett a feszültségemelkedés ellen. Hiba esetén földzárlatjelző/mérő---szigetelés vizsgáló relé, esetleg FI relé van beépitve.
3 nem villamos berendezések; csővezetékek, szőlőkordon, kerités stb esetén van ilyen.
Még nagyobb gondnak látom a szabványban, hogy a védőföldelés nélküli dugaljba simán bedugható a védőföldeléses dugvilla. Igaz, hogy manapság már alig lehet ilyeneket venni, de igen sok lakásban vannak még földeletlen dugaljak is felszerelve. A lakók meg legtöbbször nem is tudják, hogy veszélynek vannak kitéve.
Na de védőföldelés nélküli dugaljba simán bedughatók. :) Éppen ebben látom a logikátlanságot.
Az egésszel arra akarok utalni, hogy semmi baj nem származna abból, ha egy védőföldelés nélküli dugvillát be lehetne dugni a védőföldeléses aljzatba, egyszerűen csak nem használná ki a védőföldelést, ami a dugvillában amúgy sincs bekötve. Ahogy a lapos dugvillákat (ezekben sincs földvezeték) most is be lehet dugni.
Nincs a régi magyar villamossági szabványokban semmi sem eltolva. Az az akkori DIN 8Nyugatnémet )szabvány
utánérzése volt.
A schuko dugaljakat meg igy találták ki, mert ez is német !Ma már "F" jelölik-
Van másik az" E" szabványú az francia-lengyel-szlovák -cseh.
Amióta Unió van a szabványok is egyformák jelenleg;
MSZ 2364/MSZ HD 60364. Épületek villamos berendezéseinek létesítése. Kisfeszültségű villamos berendezések.
Direkt nem lehet bedugni a régi földeletlen dugvillákat. Azokat a berendezéseket már régen (kb 46 éve )nem kellene használni! Meg átalakitani sem illene !
Ha nincs földvezeték vagy nincs elvezetve a konnektorhoz, akkor nincs értelme, mert csak hamis biztonságérzetet ad. Amitől viszont nyomatékosan óvlak: A védőföldelés "pótlására" a konnektornál NE kösd össze a nullát és a védőföldelés kontaktusát!!! Ez nagyon veszélyes, mert ha valahol megszakad a nullavezeték, akkor a konnektorban a védőföld kontaktusára is rákerül a fázis.
Sajnos a magyar szabvány szerintem kicsit el van tolva, ui. a védőföldelés nélküli aljzatba simán beledugható a védőföldeléses villásdugó, így az adott fogyasztó teste nincs földelve, nincs érintésvédelem. Az meg csak bosszúság, hogy a sima villásdugó nem dugható be a védőföldeléses aljzatba, pedig abból nem származna baj.
Persze lehet új, nagyobb elosztó/kapcsolótábla és amint mondják, akkor már egy FI relé, és egy kétsarkú kismegszakitó, mert bizonyára van a légkondinak kültéri egysége is stb.
Még egy kérdés, a földeletlen konnektort simán ki lehet cserélni földeltre, vagy ez nem így megy? Van egy ilyen konnektor, és nem érzem biztonságosnak.
A Fi-relé légkondi nélkül sem árt, sőt új bekötéseknél vagy újrahúzásoknál kötelező. Nálad ugyan nem erről van szó, de attól még nálad is jól jönne egy plusz biztonsági eszköz.
(A lényege az, hogy ha pl. szigetelési hiba miatt megérinted a fázist, nem is feltétlenül közvetlenül, akkor 0.1 másodperc alatt lekapcsolja a feszültséget, ezzel megóv egy esetleges áramütéstől. Ugyanezt teszi akkor is, ha a föld felé áram szivárog.)
Én csak hobbista vagyok, a saját házamban én húzom újra a villanyt, de másoknak tanácsot nem merek adni, mert nem vagyok szakember.
(a hűtőteljesítmény 5kW, a hálózatból fölvett maximum valahol 1.5 kW környékén lesz, ami fölött bőven elég tartalékot ad az is, ha csak 16A-es a megszakítód)
Tudna valaki segíteni nekem abban, hogy hogyan tudom megállapítani a villanyóráról, hogy hány amperes? Történetesen, hogy beszereltethetek-e egy 5 kw-os lékondit?
Az első kettő előszerelt termék. A vonatkozó szabvány betartása a szerelő feladata aki beüzemeli.
A harmadik így valóban nem felel meg az előírásoknak. Ha valaki "áldását adta rá" , az viseli az esetleges balesetből származó következményeket.
A tervező mérnökök azért féltik a kamarai tagságukat.........
Sajnos nem tudom hogy kimondottan sínszekrényben ahol nincs szerelvény csak a leágazások,Pl A2 tokozott sín szekrényben, ott lehet el lehet tekinteni a burkolástól hiszen annak fedelét csak az veszi le aki abban dolgozni szándékozik. Ha szándékozik feltételezhető hogy előtte áramtalanítja az elosztót. (előírás volt régen a tokozott szekrény fedelén az áramköri sémák felfestése, azonosítás céljából)
"nyithatós WGO-ba érvéghüvely nélkül dugja be a flexi vezetéket, az megsérti a szabványt?"
Nem. A rugós kötés és annak a négyzetes kivitele teljesíti az elemi szálak összefogását.Az más kérdés hogy a vissza fordult és a kötésben nem szereplő elemi szálak problémát okozhatnak.
Sőt az érvéghüvelyt nem is ajánlják a Wago rugós rendszerű csatlakozáshoz. Ónozott vezetéket végképp nem csatlakoztathatjuk csak ott ahol a csatlakozás forrasztásra elő van készítve. Ez is le vagyon írva........
"Az érvéghüvely előírás! A szabvány úgy fogalmaz hogy az elemi szálakat össze kell fogatni."
Tehát aki pl a nyithatós WGO-ba érvéghüvely nélkül dugja be a flexi vezetéket, az megsérti a szabványt?
Esetleg félreértelmezted (túl-értelmezed) a szabványt és valójában csak NAGYON ritkán KELL érvéghüvelyt alkalmazni?
"Az ónozást általában kizárhatjuk, mivel azt terhelni nem szabad. Az az csavarkötés alá nem tehetjük."
Szó sem volt csavarkötésről, én azt írtam, hogy a tömör vezetékre készült WAGO-ba dugok leónozott flexi eret.
A csavaros kötések többsége valóban nem annyira rugalmas, hogy követni tudja az ón lassú megfolyását, de a WAGO acél rugója addig nyomja a leónozott érvéget, amíg a wagó acélja közvetlenül hozzá nem ér a vezeték rezéhez, ettől a pillanattól kezdve az ón körülötte már csak mint korrózió védelem és kontaktus rásegítés (áramvezető keresztmetszet növelés) van jelen.
"Te az elosztó műanyag fedelét tekinted alapszigetelésnek, vagy "el"-burkolásnak.De mint írja a berendezésen BELÜL is szükséges."
A szabvány jó írja, csak te értelmezed túl a dolgot. Számos termék létezik, aminek a fedele alatt csupasz vezetőkön, síneken szaladgál a villanyosság Ezek szerinted mind ütköznek a szabvánnyal?
Erős a gyanúm, hogy nagyjából ugyanaz lehet, mint amit én belinkeltem, csak sok cég neve alatt fut. De vsz. mindegyiket ugyanott gyártják. Lehet, hogy meg is veszem, mert drágább ugyan, mint az aliexpresstől, de nem kell 2-4 hetet várni rá.
"gondolom, hogy a 2800 rpm-en csak pár percet képes dolgozni."
A csapágyaknak valóban nem mindegy a fordulatszám, de a motorok melegedésének túlnyomó része a tekercsek melegedéséből jön össze, tehát a motor melegedése az éppen leadott teljesítménytől függ, nem a fordulatszámtól.
Tehát ha ezzel a mosógépmotorral kis forddulatszámon egy teli betonkeverőt forgatsz, akkor nagyon fog melegedni, és ha 2800-as fordulatszámon nem csináltatsz vele semmit, akkor szinte egyáltalán nem fog melegedni :)
A pár perces működést valahol olvastam, hogy a mosógép és porszívó motorok hamar túlmelegszenek és emiatt csak max 10 percet lehet egyfolytában használni.
Az alábbi képen látható motorról van e valakinek valami információja? Nem tudom miben lehetett de a cimkén feltüntetett két sebesség miatt gondolom mosógép és ebből gondolom, hogy a 2800 rpm-en csak pár percet képes dolgozni. Vagy tévedek?
Adatlapot nem találtam róla. Valaki ismeri esetleg? Bekötési rajz is jó lenne, persze csak ha van értelme foglalkozni vele.
Az elektromos fűtés miatt mindenképp célszerű hozzányúlni, nem tudom milyen rendszer lesz, de ha egyszerű hősugárzós, akkor is építenék ki új vezetékekekt a f¤tőtesteknek hogy ne terheljék a nyaraló egyéb fogyasztóit ellátó rendszerét.
Ha elférne benne minden akkor nem lenne muszáj cserélni.
Ez attól is függ ki megy ki es mit akar rádtukmálni.
Nemszükséges ujrahuzni mert ugyan minek.
Ha nem lenne 3fázisú fogyasztod - tételezzük fel - akkor nem történne más csak az elkészült 3 fázisod között szét lenne szórva a fogyasztói ágak valami értelmes módon.
Ha lesz akkor a fenti sor lesz ervényben es a fűtés felé elmegy mind a 3 fázis külön oszt' slusz' ...
Az a klasszikus villanyszerelő szakma ami csak a fázisceruzát ismerte már rég szertefoszlott. Végül is mindenki saját döntése hogy megmarad az épületvillamosság nem túl bonyolult világánál vagy többre (is) tartja magát ...
Nem használtam őket, de egyiket se venném meg. Mindkettőnek műanyag nyele van, kényelmetlen a használata, ráadásul a műanyag borítás le szokott csúszni a nyélről. Ha a 2 közül kellene választanom nyilván az első, mert 10mm2-ig présel. A hatszögletű prés előnyösebb kör alakú csatlakozás kialakításánál, hisz nagyobb felületen tud érintkezni a préselt hüvely (pl. fővezetéki sorkapcsok).
"Szakmókus topictárs szerint viszont mintha létezne valami szabvány, ami kötelezővé tesz valamiféle másodlagos érintésvédelmet is (az elburkoláson felül)."
Elővettem az MSZ EN 61439-1..... szabványt abban benne van.
8.4. Áramütés elleni védelem
8.4.2. Alapvédelem
8.4.2.2. Alapszigetelés szigetelő anyag alkalmazásával.
Az első bekezdés: a berendezésen belüli készülékek és áramköröket úgy kell létesíteni........hogy biztosítsák a megfelelő biztonsági fokozatot.
A második bekezdés: a veszélyes aktív részek érintésének megakadályozása alapszigeteléssel.......
A harmadik bekezdés: az aktív részek szigetelő anyaggal való lefedése........
Te az elosztó műanyag fedelét tekinted alapszigetelésnek, vagy "el"-burkolásnak.De mint írja a berendezésen BELÜL is szükséges.
Az érvéghüvely előírás! A szabvány úgy fogalmaz hogy az elemi szálakat össze kell fogatni. Az ónozást általában kizárhatjuk, mivel azt terhelni nem szabad. Az az csavarkötés alá nem tehetjük. Így szinte kizárólag az érvéghüvely marad mint megoldás.Semmilyen problémát nem okoz a használata.Sőt.......
> Ha a kapcsoló fedelét készakarva életszerűtlenül lassan (= a való életben soha elő nem forduló lassúsággal) billented át, akkor valóban előfordulhat, hogy az egyik fél-kapcsoló egy tized (vagy csak egy század) másodperccel később vált át.
Egyszer nezz meg scope alatt egy kapcsolot. Tanulsagos.
A legtobb raadasul siman megallithato ket allas kozott.
Valóban nem írja, de gondolom építési engedély köteles meló, akkor meg nettó. Meg egyébként is nettóban szoktunk beszélgetni ha nem lakossági megrendelőről van szó. De mindegy, akit érdekel majd kideríti. Nálunk is ezek az óradíjak mozognak, nettóban.
Való életben soha, egy tized vagy század, milyen baj történhet, pillanatig fázicjavító, összeradasztoot gémkapoccsal megerősített billenő, szükséges rossz érvéghüvely, forrasztott MT wagóba.
Erre mondaná Kékember hogy adj sok ilyen tanácsot, hagy pörögjön neki a számláló.
Eddig átlag kb tíz százalék plusz költség a havi bérköltségen felül.
Ehhez jön még hozzá a munkaruha, munkavédelem, üzemorvos, extra adminisztrátor/könyvelő bérköltsége, hosszú távú munkaszerződések rizikója (lesz- e munka jövőre is), végkielégítések, satöbbi, satöbbi...
Ha a kapcsoló fedelét készakarva életszerűtlenül lassan (= a való életben soha elő nem forduló lassúsággal) billented át, akkor valóban előfordulhat, hogy az egyik fél-kapcsoló egy tized (vagy csak egy század) másodperccel később vált át.
De biztosan nem gondoltad végig, hogy ebben a konkrét esetben milyen baj történhet ez alatt az idő alatt, mert akkor nem estél volna ennyire pánikba: a legrosszabb esetben a ventilátor segédfázis kondenzátora egy tized (század) másodpercig a fázis és a nulla közé kerül, tehát egy pillanatig fázisjavító kondenzátorként fog működni.
Nem is vágyom rá. Nekem elég, ha a többi szakember megtanul fejlődni, gondolkodni. Vagy legalább egy részük megtanul kérdezni, mielőtt véleményt nyilvánít ;)
Az érvéghüvely alkalmazása az esetek 10 százalékában szükséges rossz, az esetek 90 százalékában pedig csak extra potenciális hibaforrás. Ez az eset a 90 százalékba tartozik :)
Szerintem is dobd el az érvéghüvelyt és a csupasz flexi eret nyithatós WAGO-val kösd.
(én saját felelősségre a flexi eret lefuttatnám ónnal, úgy bele lehet dugni a tömör WAGO-ba is)
Az a kérdés hogy mivel van a vezetéked biztosítva. Hivatalosan minden keresztmetszet csökkenéshez biztosítani kell a csökkentett keresztmetszetre. Tehát ha egy 16A-es kismegszakítóról megy, akkor ez így nem jó. A mi kiskapunk a dugvillás csatlakozás, ugyanis akkor a dugaljig tartó vezetéket biztosítjuk a megfelelő méretű kismegszakítóval, az user meg azt dug bele amit akar. De te ne aggódj, csréld le nyitófülesre érvéghüvely nélkül vagy csavaros sorkapocsra érvghüvellyel, aztán jónapot. (bár én kicseréltem volna a dugvillás vezetéket egy 1,5-es MT-re)
vago-ba dugtam bele négyszögletes krimpelővel rendesen lehúzott, hosszú érvéghüvelyben MT(3 x 0.75) kábelből a vezetékeket. Legalább kettőt kattant, szóval belement rendesen, stabilan. Ez így rendben van, vagy valami végzetes hibát követtem el? Működik rendesen (bojler)...
Az volt a mentő verziója. Viszont elképzelhető, hogy már nem lehet kapni pont olyan kapcsolót, mint amilyen a többi, s nincs rávaló fedél se, na ilyenkor szokás gányolni.
A késletetett nyitás miatt nem jó. Vagy váltóérintkezős relé kell, bár az ív miatt ott is lehet gond, vagy 2 relé, viszont még ott sem ártana késleltetés a két kapcsolás közé.
Azért kicsi gondolkodás elvárható lenne. A kétpólusú váltó és a dupla váltó nem ugyan az. Annyi a közös hogy bármelyikkel csinálja, egy nagy csattanás lesz a vége. Hogy miért azt találd ki.
az egyik felét leszedtem, az élére hőpisztollyal egy forró ragasztó csíkot nyomtam, ,majd visszapattintottam.
Kb fél perc múlva a két felet együtt leszedtem, a közös dupla elválasztó falat egy milliméteres fúróval több helyen kifúrtam, a lyukakon kb 5 mm-es kiegyenesített gemkapocs darabkákat dugtam át, a kis rudak mindkét végét 90 fokban a műanyag felületre ráhajlítottam.
Ha a ragasztás előtt mindkét felületet picit mecsiszoltam volna, akkor valószínűleg meg mertem volna spórolni a fémes összekötést.
De még jobb, ha van egy másik (egybe) kapcsoló fedél, ami pont rámegy a dupla kapcsolófedél helyére :)
"eki 52D van ami 1 késleltetett zárás és nyitás segédérintkező"
Ez a késleltetés gondot fog okozni (pillanatnyi zárlat). Már csak ezért sem jó ötlet ezeket a mágneskapcsolókat alkalmazni.
(valószínűleg ezért volt leértékelve a teszkóban :)
Habár ezeket át lehet alakítani, pl D-sből nem D-st lehet csinálni úgy, hogy egy másik ugyanilyen mágneskapcsolóról átrakod erre a nem-késleltetett segédérintkező párt (meg ami hozzá kell) és akkor ezen a mágneskapcsolón két gyors reagálású segédérintkező esz (a másikon meg két késleltetett).
"Segédérintkezőkre , mint fő áramvezetőre, nem is gondoltam"
Úgy emléxek, hogy a kis DIL-eknél (egy nullás és két nullás) nincs különbség a főérintkező és segédérintkező között, tehát bármelyik érintkezőt használhatod bármilyen célra.
Helyette lehetne két fali kapcsoló egymás mellett: az első az egész rendszert kapcsolja ki-be, a másik egy fali kettős váltó kapcsoló (a két fele összekötve pl ragasztóval), ez határozza meg az aktuális sebességet, bármiféle mágneskapcsoló közbeiktatása nélkül, közvetlenül a villanymotorra kötve.
A kis DIL mágneskapcsolók legtöbbször 52-esek, tehát 5 záró érintkezőpár + 2 nyitó érintkezőpár. Ennélfogva 2 db áthidalással
kialakítható belőlük kettős váltó kapcsoló, tehát egyetlen DIL is elegendő a két sebesség közötti átkapcsolásra.
De mint már említettem: nem biztos, hogy a sebességek között mindenképpen muszáj relével átkapcsolni és kettős váltó kapcsolónak akár egy filléres kettős váltó kapcsoló is használható :)
Szerintem nem, de tekintve hogy 3 ilyen ventilátor van, lakásban, én relével dolgoznék (dobozolhatóság és hang miatt). Nem is drága. Ha jól emlékszem a dil-nek nem váltó érintkezői vannak.
Én mivel lakótérről van szó, fali csillárkapcsolóval oldanám meg. Mégpedig úgy, hogy az egyik billenő felkapcsolásával (rajzon K.L) indulna a lassú fokozat a relé alaphelyzetben zárt érintkezőin keresztül. Ha nagyobb fordulatot szeretnénk, rálökjük a másik billenőt is (rajzon K.GY) , a relé meghúz és a motor átvált gyors fokozatra. Ha termosztátra van igény, bármelyik billenő cserélhető termosztátra. Pl a K.L egy termosztát, automatában megy az alacsony fokozat, a K.GY kapcsolóval lehet gyorsra váltani, de a termosztát ezt is lekapcsolja ha a kívánt hőfokot elértük.
Másik változat hogy a K.GY egy termosztát, ha a K.L be van kapcsolva, folyamatosan megy a lassú fokozat, termosztát igénylésére indul a gyors.
Egy kérdés marad, hogy az adott mágneskapcsoló tud-e úgy váltani hogy ne csattanjanak össze az érintkezők. Ha nem, akkor 2 mágneskapcsoló kell. Ha kell, azt is megrajzolom szívesen.
Ha tudnád hányszor volt olyan hogy bejelöltem, sőt kifúrtam a szerelvények helyét, amikor jött a tulaj a lakberendezővel és annak a laptopjával, hogyhát rossz helyen vannak az aljzatok mert ide-oda más jön
Hacsak nem valami extrém, mondjuk vakolás utáni változtatás, le kell nyelni a káromkodást :)
A probléma valóban hasonló mint a GPS nél :) a kedves megrendelő hagyja, hogy a villanyszerelő aprólékosan kidolgozzon egy hosszú "útvonalat", majd UTÓLAG benyög egy olyan információt, ami miatt lehet kezdeni elölről a tervezést.
Aki egész szakmai életében csak rutinfeladatokat végez vagy kizárólag írásos tervekből dolgozik, az soha nem fogja megérteni, hogy mennyire frusztráló, amikor ilyen esetben sokadszor kell szemétbe dobni az előző munkádat. Az ilyesmi még akkor is idegesítő, ha óradíjjal dolgozol, tehát ezzel téged nem ér semmi anyagi veszteség (csak a megrendelő csinál magának extra kiadást azzal, hogy túl okosnak képzeli magát a te szakterületeden).
Egy cég pl így szabadulhat meg egy jól megfizetett profi szakembertől: ültess a nyakába egy ilyen főnököt és csakhamar szedi a sátorfáját: nincs az a fizetés, amivel a folyamatos hülyének nézést is lehet kompenzálni.
Ha már az elején nem préselsz ki belőle minden információt, hogy EGÉSZ PONTOSAN mi a cél, akkor lehet, hogy ötször kell újratervezned az áramkört, mert pl menet közben fog újabb és újabb feltételeket szabni.
És nem fogja érteni, hogy eközben miért vagy egyre idegesebb."
"Egy ventilátor a szellőztetést hivatott majd ellátni, a másik kettő pedig két helyiség belső levegőáramoltatását egy hűtő-fűtő hőcserélőn keresztül."
Mindhárom feladatot NEM automatizálni szerintem igen nagy butaság (kézi kapcsolás elfelejtése okozhat energiapazarlást vagy akár közvetlen kárt is okozhat).
"A termosztátos vezérlésre konkrétan nem gondoltam, de a későbbiekben jó lenne, ha a rendszerbe beépíthető lenne. "
Tehát nem lakásszellőzéshez kell. Ez is fontos információ, amit eddig nem kaptunk meg.
Termosztátos vezérlés lehetősége. ÚJRATERVEZÉS
A termosztát ne állásból indítsa, hanem a lassú és a gyors sebességfokozat között kapcsoljon át. ÚJRATERVEZÉS
A termosztátnak nem váltó érintkezős kimenete van. ÚJRATERVEZÉS
Satöbbi.
Na ezért nem szabad nekiállni a tervezésnek, amíg nem tudjuk a megrendelőnek még a cipőméretét is. És ha magától nem közli, akkor kiszedjük belőle Aki hiányos információkból kezd dolgozni, az pórul járhat.
3 db ventilátor van és mindegyiket külön kell kapcsolni igénytől függően. Egy ventilátor a szellőztetést hivatott majd ellátni, a másik kettő pedig két helyiség belső levegőáramoltatását egy hűtő-fűtő hőcserélőn keresztül.
Ha azt mondaná egyértelműen, hogy "további kiadások értéke bármennyi lehet és a végeredmény is lehet bármilyen csúnya, de ezt a kapcsolást MINDENÁRON ezekkel mágneskapcsolókkal és ezekkel a nyomógombokkal akarom megoldani"...akkor nem lenne kérdésem.
Köszönöm, az építő jellegű hozzászólásokat és a tippeket is. Nem szeretek feleslegesen vitatkozni és veszekedni senkivel, sem virtuálisan sem élőben. A rajz (gondoltam eléggé felismerhető a ventilátor, piktogram után) és pár mondat alapján úgy gondoltam mindenki számára érthető, hogy mi a feladat (ezek szerint tévedtem). A termosztátos vezérlésre konkrétan nem gondoltam, de a későbbiekben jó lenne, ha a rendszerbe beépíthető lenne.
Ha már az elején nem préselsz ki belőle minden információt, hogy EGÉSZ PONTOSAN mi a cél, akkor lehet, hogy ötször kell újratervezned az áramkört, mert pl menet közben fog újabb és újabb feltételeket szabni.
És nem fogja érteni, hogy eközben miért vagy egyre idegesebb.
Hiába van akár egy fióknyi DIL mágneskapcsolója, ha nincs mibe beszerelnie őket és hiába van akár egy marék nyomógombja, ha nincs mibe tennie őket. És ha megveteted vele a szabványos dobozokat, azok valószínűleg többe fognak kerülni és ezerszer rondábbak lesznek, mintha az egészet eleve DIL-ek nélkül kezdted volna kitalálni neki.
És akkor még csak két utólagos bonyolítást említettem a lehetséges százból.
A rajzbol itélve, ki-bekapcsolás és 2 fokozat váltása és mindezt akárhány DIL-lel, mert nyilván nem csak egy darab van. Irányváltásra jelzést nem látok
A logika szerint indul alacsony fokozaton és a felhasználó szeretné, kapcsolgathat a fokozatok között.
Már sok mindenről volt szó, csak még azt nem tudjuk, hogy mi a kokrét feladat: a sebességek között biztosan ember váltson és ne valamiféle automatika? (pl párakapcsoló vagy termosztát)
Ha a sebesség kézzel lesz kapcsolva, akkor a kapcsoló szép legyen? (pl lakószoba fali kapcsoló) vagy lehet olcsó is mert ipari jellegű a környezet? (falon kívüli kábelezés vagy vezetékcsatorna)
Két-három "ingyenes" DIL mágneskapcsoló meg pár nyomógomb elhelyezése/bedobozolása SOKKAL többe kerül, mint helyettük egy NEM ingyenes olcsó relé meg egy két olcsó kapcsoló.
Lehet. hogy nem ahhoz való. A kép eltérhet a valóságtól. De idézem a gyártó katalógusát: " Teljesítményszabályozás: 0 100 % között elektronikusan vagy trafós fordulatszám állítóval. Illetve alapkivitelben rendelkezésre áll két fokozat melyet egy megfelelő kapcsolóval válthatunk (DS 2/2 (külön tartozék). Típus DS 2/2 "
Igen, egy ember fogja eldönteni, hogy melyik fokozatra van szükség. A hozzá való kapcsoló 22 e Ft. Mágneskapcsoló, nyomógomb pedig van. Azt pedig sehol nem írtam, hogy mindent egy nyomógombbal és egy mágneskapcsolóval kell megoldani.
Radiális csőventilátor bekapcsolását és két állású vezérlését hivatott szolgálni a kapcsolás. Egy alacsonyabb és egy magasabb fordulatszám kapcsolása. Irányváltás nincs.
Ha az egyik sebesség fokozathoz a gombot folyamatosan benyomva lehet tartani :) és amikor elengedjük a gombot akkor újra visszaáll a másik fokozat, akkor a feladat tök egyszerű:
a képen látható sebességváltás tulajdonképpen egy kettős váltó kapcsolás,
márpedig egy DIL-t könnyű kettős váltó kapcsolóként használni, hiszen rendelkezésünkre áll két pár záró érintkező és két pár nyitó érintkező.
"Ilyen mágneskapcsolóm van itthon 220-as behúzótekerccsel."
Egyetlen mágneskapcsoló valósítsa meg a következő három állapotot: kikapcsolt állapot + kis sebesség + nagy sebesség?
"Két állás közt nyomógombbal kellene a váltás."
Egy mágneskapcsoló
- egy gombnyomásra húzzon be, majd a gomb elengedése után maradjon is behúzva,
- később UGYANAZON gomb ismételt megnyomására a mágneskapcsoló engedjen ki és a gomb elengedésére maradjon is nyitva?
És ehhez csak egy darab DIL-t és egy egyszerű nyomógombot szabad felhasználni?
Mindkét eset megvalósíthatatlan.
Jobb lenne, ha a konkrét feladatot árulnád el (a motor teljesítményével együtt), mert lehet, hogy volna rá olyan megoldásunk, ami neked soha nem jutna eszedbe.
Az alábbi kapcsolást, hogyan tudnám megvalósítani DIL 052-D mágneskapcsolókkal? Ilyen mágneskapcsolóm van itthon 220-as behúzótekerccsel. Két állás közt nyomógombbal kellene a váltás.
"Katás egyemberes cégekkel nem állnak szóba logikusan!"
Pedig ez a legésszerűbb megoldás, ha alacsony szinten szeretnék tartani a kiadásokat ÉS állandóan változik változik a feladat (szükséges emberek száma és szakismerete).
Egyébként sokemberes KATÁS vállalkozás is létezik.
"kifizet neki 90.000ft zsebből"
Amelyik vállalkozásnak nincs számla nélküli bevétele, az csak igen nagy veszteséggel (pl szja adózás után), vagy súlyos törvénytelenség árán tud zsebből fizetni. Úgyhogy az okfejtésedet javítsd ki ilyen, "semmiből elővarázsolt" összeg nélkülire. és akkor tovább is olvasom.
A magyar állami egészségügyet figyelve valószínűleg nem fogja megérni a nyugdíjas kort, tehát minden fillér befizetett nyugdíjjárulék ablakon kidobott pénz. Viszont a KATÁ-val keresett plusz pénzből költhet magánorvosra (nem drágább, mint amennyi hálapénzt az állami orvosnál kell hagyni) és félre tehet öregkorára is.
Ha állami egészségügyből esetleg (sohanapján) eltűnnek a bűnözők, akkor újra tárgyalhatjuk ezt a "ki éri meg a hosszú nyugdíjas éveket" kérdést.
Kb ez a valóság. Volt olyan alvállalkozónk, aki pont ezért jött hozzánk, mert hiába tudott jó áron vállalni, nem volt akivel megcsinálja. Nálunk meg 3 segédet elirányított, és nem kellett izgulnia semmin. Gépeket nem kellett hoznia, mindent kapott. Aztán vége lett a projektnek és a 3+1 felállás miatt neki 2 hónapig nem tudtunk munkát adni. Most újra indult pár hónapja egy nagyobb munka (könnyen lehet 2 év is), hívom hogy jöjjön 2600-ért, de nem jön, mert valami generálnak dolgozik 3000-ért másodmagával. Nem mondom, ez több pénz, de mit csinál ha az egyszem segédje is megunja a banánt a meló meg el van vállalva?
"a 2400Ft-ból adók befizetése után mennyi pénze marad az alvállalkozótoknak?"
Hagyományosan adózó egyéni vállalkozónak ebből kb 1200-1500 forintja marad, ami nem egy szuper összeg,
kisadózónak (KATA adózónak) viszont kb 2100 forintja marad.
Ha a havi elszámolható óraszám valóban és minden hónapban biztosan meghaladja a 150 órát, akkor az adózás utáni 2100 Ft-os óradíj nem rossz pénz szerintem.
A meglévő 3 eret folyamatos energiaellátásként használnám,
a fény és a venti kapcsolását pedig valamilyen rádiós távkapcsolóval oldanám meg (a távirányítót betenném az egyik fali nyomógomb mögé és a távirányító gombjait rákötném a nyomógombokra).
501 600 Ft egy ember által bekeresett pénz 2400 Ft/óra
A csarnokszerelés nem agysebészet, szerszámozottság minimális, gyakorlatlag csak csavarhúzó és villáskulcs kell, minden egyéb biztosított.
Az ilyen munkáknál 90%-an 5 főből jó ha 1 villanyszerelő, aki tudja irányítani a másik 4 embert. Március 5-től 12-ig egyenesen kell haladni egy 600-as kábellétrával, aztán egy kanyar balra, majd tuvább április 3-ig.
Az alvállalkozók ott sem szoktak lenni, küldenek egy autó embert, aztán havonta jönnek számlázni. Szóval mennyit is illene nekik ezért a teljesítményért keresni?
Mellesleg nem azért kjnáltam fel a lehetőséget itt, mert máshol már nem lehet, hanem azért mert ez is egy felület. Azt is hozzáteszem hogy ha valaki azt mondja hogy neki minden embere csodaprofi és majd velük semmi gondunk nem lesz, ott az óradíjról is tudunk még beszélgetni. A nagy átlag viszont nem ez. Az alvállalkozóink emberei mind 250 felett keresnek, és van alvállalkozónk aki évek óta boldogan dolgozik nekünk. A 3500 Ft-os óradíj nagyon jól hangzik, de az nem ebben a környezetben van. Tavaly vége lett egy nagyobb projektünknek, új meg még nem indult, de nem akartuk elveszíteni az alvállalkozókat, ezért gyorsan keresni keztünk munkát nekik. Egy elég nagy és megbízható magyar cégnél 2300-at kínáltak, mi minimum 2500-at kértünk, belementek, azzal a felszólítással hogy azért már nagyon meg kell dolgozni. Ugyan ezzel az összeggel adtuk tovább a munkát.
Ők nem, de az alvállalkozók igen ezek szerint. Különben mért kellene itt is toborozni. Ha ritkán órabérben kell elvállalni munkát, mert annyira soktényezős a feladat akkor 2-3 embernél 3500Ft/fő nettó órabérben szoktam. De teljesítményben több is ki tud jönni egyösszegű munkánál.
Nekem háromszor próbáltak nagyobb összeget sohanapján kifizetni (egyszer sikerült is), mindhárom esetben ugyanaz volt a felállás:
- Megrendelő: Magyar Állam
- Főberuházó: Csókos Oligarcha Cége (kormányonként mindig más) nem csinál semmit, csupán a pénzt mozgatja ügyesen
- Alberuházó: Nagymellény de Nulla Múlt káefté, ő intéz mindent és ő veszi (a lehető legszarabb minőségű) anyagokat is.
- Ezer kicsi alvállalkozó: a haverok végig ki lettek fizetve, az okosak csak az utolsó részszámlát bukták, de aki belement, hogy "a végén majd egyben fizetünk" az futhatott a pénze (vagy a pénz nagy része) után.
Egy céges e-mailt eszemben sincs kitenni egy fórumra, aztán birkózni a levélszeméttel. Akit érdekel a dolog azzal úgyis megtaláljuk a kapcsolatfelvételi lehetőséget. Publikussá tettem egy e-mailt, ha van érdeklődő, arra tud írni, arra már válaszolok cégesről minden kérdésre. Vagy megbeszélhetünk egy személyes találkozót a helyszinen, van jó kávém. :-)
Mi egy villamos tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó cég vagyunk. Tervezéseink során meglehetősen sok kapcsolatot szerzünk, amit a kivitelezésben tudunk érvényesíteni. Nem Marinéni nyárikonyhája méretben, hanem 100 000 m2 fölötti létesítményekben. Itt az alap felállás hogy van egy nagy tőkével rendelkező fővállalkozó, aki megbíz több alvállalkozót hogy végezze el a munkát. Ez a fővállalkozó biztosítja az anyagot, és sok sok állóeszközt. Jelenlegi fővállalkozónknak a jelenlegi projekben 2M euró fekszik. Ő ezt képes megfinanszrozni fizetési nehézségek nélkül. Az alvállalkozók további alvállalkozókkal dolgoznak, ugyanis ezen a szinten is könnyen kellhet 40-50-80 ember időnként, de mivel ezek projektmunkák, állandó saját létszám fenntartása nem működik. Ezek a második alvállalkozók általában 10 fő alatti cégek, korlátozott eszközkészlettel, korlátozott személyi feltételekkel, akiknek még egy konténer bérlése, vagy egy nagyobb méretű nyomtató fenntartása is problémát okoz. Tehát leegyszerűsítve melósok. A középső alvállalkozó ezeket a kislétszámú csapatokat koordinálja, és biztosítja azokat a feltételeket amiket ezek a brigádok nem tudnának.
Ez a struktúra, csak azért kifejtve hogy értsd.
Mi, mint középső alvállalkozók, minden irányba nyúlunk, mi tartjuk a kapcsolatot a piramis tetején álló fővállalkozóval, mi adunk ki terveket, irányítjuk a munkákat, szervezzük az alvállalkozók mindennapi életét. Ez az alvállalkozóinknak meglehetősen kényelmes, szerszámigény szinte semmi, emberekkel bajlódni nem kell, stb. Ők azért keresnek amit keresnek, mert biztosjtják a létszámot, és fenntartják az kisebb munkákkal 2 projekt között.
Mikor hónap vége van, meglehetősen sok papírmunkánk van, és a hónap eleje is így megy. Hivatalosan a 25 napunk a számla kézhezvételétől ketyegne, de pont hogy nem húzzuk ezzel az időt, attól fuggetlenül hogy másnap jönnek a számlával vagy egy hét múlva, mi minden esetben a legkorábbi dátumot adjuk. És innentől megy a 25 nap. Ezzel elérjük azt, hogy havi egyszeri időráfordítással kifizetünk mindenkit. Ha 3 napra fizetnénk, akkor gondold végig hogy mennyire lenne kényelmes állandóan azt nézegetni kinek mikor jár le a számlája. Ezen felül azt sem árt tudni hogy a kidott tig nem jelenti a munka minőségi átvételét. Ez a 25 nap ad lehetőséget arra, hogy ha a mi megrendelőnk az alvállalkozó hibájából felnk valamilyen levonást szeretne érvényesíteni, azt mi is tudjuk az alvállalkozó felé.
Itt nincs semmi átverés, mindenhol így működik. Ha valaki fosos, ne vállalkozzon, vagy tájékozódjon. Nézzen utána hogy valah is volt-e fizetési problémája az adott cégnek. Minket is le lehet informálni, látható az előző éves árbevételünk is az internet segítségével.
A mi cégünk nem tavaly lett bejegyezve, sosem tartoztunk senkinek egy percet sem, bármelyik alvállalkozónk kifaggatható. Meg lehet nézni a telefonszámunkat, az enyém 18 éve nem változott. Van mód egy cég leinformálására bőven. Ha valaki megnézi mondjuk a mostani projektünket, az észreveheti hogy egy 5 fős vállalkozás havi pénze nekünk aprópénz, nem abban vagyunk érdekeltek hogy azt ne fizessük ki aztán bíróságra járjunk, hanem hogy minnél több vállalkozással együttműködve minnél tovább keressünk minnél több pénzt. Mi is, ők is.
"Teljesítés igazolást gonolom nem kell ecsetelni miért 6.-ka körül van"
A teljesítési igazolás kiadása előtt le kel folytatni számos ellenőrzést, ez teljesen rendben van.
De a teljesítési igazolás kiadásának pillanatában már MINDEN szükséges ellenőrzés lefutott, tehát az átutalásokat végző pénzügyes előtt is ott van már minden információ és engedély ahhoz, hogy bármikor megtörténjen a kifizetés. Tehát már nincs semmi akadálya annak, hogy mihelyt beérkezik a vállalkozó számlája, abban a pillanatban utalják a pénzt. Ha ez mégsem így történik, hanem 25 nap múlva, annak érdekelne az indoklása.
Sokan nem tudják, hogy a számlára írt fizetési határidő nem az a nap, amikor a pénzt át kell utalni, mert a számla kifizetése az áradás pillanatában esedékes. A számlán szereplő fizetési határidő csupán az az időpont, amíg vállalkozó önként lemond késedelmi kamat igényéről. Ha a számla kifizetése nem azonnal történik, azt illene megindokolni a vállalkozó felé, minél később történik meg a kifizetés, annál nagyobb bcsánatkérés jár a vállalkozó felé (tudom hogy nem szokás, de illene). És itt nem napokról beszélek, hanem órákról. 25 napnyi időhúzást ésszerűen megindokolni gyakorlatilag lehetetlen, ekra késés valódi okai egészen máshol keresendők.
Érdekes, nekem 14 napos átutalással fizettek éveken át (ahogy eredetileg is kértem). Lehet, hogy az összes külsős közül egyedül nekem. Talán azért, mert kellettem nekik. Talán rutinból mindenkivel bepróbálkoznak, hogy magabiztos profi vagy kétségbeesett balek az illető és aki belemegy a négy hónapba, az később bele fog menni a hat hónapba is...
Az egy munkanapos utalásra. Gyanítom nincs céged, ha igen, tudnád hogy másról sem szól az élet mint határidőkről. Beszállítói-beszállítási határidő, teljesítési határidő, és ezer féle fizetési határidő. Aztán könyvelőnek határidő, alkalmazotti fizetés határidő, stb. Na most ehhez más sem hiányzik, mint hogy az alvállalkozók is külön határidőkkel kérjék a pénzt. A tig kiadását azért állítottuk 6.-ka környékére, mert így ha hónap közben nem is sikerül időt vagy energiát fordítani rá, a havi zárás alkalmával mindenkinek el tudjuk utalni a pénzt, mert addigra biztos hogy minden számla beérkezik, és nem marad ki senki. Tavalyi évben 4-5 alvállalkozót foglalkoztattunk, jellemzően 17-és 20 között mentek az utalások. Most technikai okokból ez hónap végén megy.
Teljesítés igazolást gonolom nem kell ecsetelni miért 6.-ka körül van, de ha mégis:
-Órabéres munkánál mindenki havi egységben számláz. A fővállalkozó is.
-Az alvállalkozói dolgozói óranyilvántartásokat sem fogja senki havi egység alá vinni, senkinek nem hiányzik dupla adminisztráció. Az is megeshet hogy elseje szombatra esik. Tehát 3.-ka a legkorábbi dátum, de nyilván hónap elején sokkal sokkal fontosabb dolgok vannak. Pl. be kell szedni a mi pénzünket is.
Fizetési HATÁRIDŐ. Ez nem azt jelenti hogy 25. napon kerül elutalásra a pénz, hanem hogy akkorra pontosan. (a 25 nap a mai piacon egyáltalán nem sok, jellemzően 30 napra szoktak szerződni, és a számla készhezvételétől, amit ha postázni szeretnél, és gyors vagy, akkor 7.-én megírod, posta 3 nap, Marika szabin van, kb 13-14 körül kezd el ketyegni a számláló.
Mi a helyszinen kezelünk mindent. Szólok 6.-án hogy lehet jönni, és 31-re ott a pénz. (akkor is ha valaki 12.-én hozza a számlát)
Biztosíték....
Alegalapvetőbb cégadatok elérhetőek az interneten. A területen elérhetők azok az alvállalkozók akik nekünk dolgoznak, lehet informálódni. És igen, kell bizalom is. Pont ugyan annyi, mint nekünk az alvállalkozók felé. Ugyanis ha valamilyen kárt okoznak, azt csak abból a pénzből lehet levonni, amit már bekerestek.
Ezek a viszonyok általában a kölcsönös együttműködésen, a nyertes-nyertes felálláson tudnak alapulni. Ennek feltétele némi bizalom, de bizony aki nem tud 25 napot várni a pénzre, az ne vállalkozzon, az menjen el alkalmazottnak.
"teljesítés igazolás kiadása 5.-e 6.-a körül, fizetési határidő 25 nap."
Tehát
- Vajon mi lehet az oka annak, hogy, hogy nem tudják a számlákat egy munkanapon belül kifizetni? Pénzügyi gondok vannak a cégnél?
- Nem árt tudni, hogy ha elsején kezded a munkát akkor az első napi munka után több mint két hónappal derül ki, hogy a cég egyáltalán fizet-e ;)
Akit már átvertek így (csak két hónap múlva tudtad meg, hogy nem is akarnak fizetni tehát ingyen dolgoztattak), az nem vállal ilyen rizikót. Én az első időszakban többször is rész-számláznék, mégpedig NEM 25 napos határidőre, amíg kiépül a bizalom.
Egyik telefonszolgáltató 4 hónapra akart (próbált) fizetni, azóta is ott visszhangzik a röhögésem a székházban.
Majdnem. 2400 Ft / órától 2650 Ft / óra. Napi 9,5 óra / fő. Munkanap: amennyi a hónapban van. Számlázás havonta, teljesítés igazolás kiadása 5.-e 6.-a körül, fizetési határidő 25 nap.
A kötések időszakos ellenőrzése, után húzása a méretlen oldali csatlakozásoknál az ELMŰ részéről, legalább mérőcserekor nem ártana, ha megtörténne, hiszen m i nem férhetünk hozzá az ilyen helyekhez.
Nemrég én mérőcserénél ezt jeleztem és a szaki a kötéseket meghúzta rendesen.
Ha nem szerződéses főállásról van szó, akor az óradíj mellé odaírnék valami "garantált minimum" óraszámot is, mert 2700 Ft+ÁFA havi két órás munkára igen sovány pénz, de havi rendszeres 100 óra felett már kezd elfogadható lenni.
Egy havernak azt javasoltam, hogy:
- számlázás minden hó végén
- ha hó végén csak 1 órát lehet számlázni, akkor 7000 Ft+ÁFA
- ha 160 órát vagy többet lehet számlázni, akkor 2600 Ft+ÁFA
- a kettő óraszám között pedig az óradíj legyen (havi óraszám x 27 Ft) + 2600 Ft
Elment a régi mérőhelyen 30 évig nélküle idehaza, ennek ellenére örültem, hogy az előírásnak megfelelően lett minden bekötve. Manapság több nagy fogyasztó üzemel egy családi házban, vidáman összejön a 32A-es fogyasztás időnként, legyen tökéletes a bejövő oldal.
Szilikonzsír valószínűleg kapható öt perc (autóval) távolságon belül. Barkácsbolt, mezőgazdasági bolt, vasbolt, stb. Töltsd bele egy injekciós fecskendőbe (tű nem kell) oszt lehet nyomni a lukba.
Megvenném én a pasztát de csak egy helyen találtam az országban(Romania) internetes rendeléssel pedig tényleg nem éri meg.
Valószinüleg más gyártótól is lehet más néven, de ilyenről nem tudok.
Mellesleg nekem egy pince világítás és egy bejárati világítás fog menni róla, mást cserélek rézre mert ott van cső, csak itt be van vakolva a menyezetbe az ilyen 2 eres fal kábel.
Pár helyen előfordult nálam is ilyen probléma. Egyszerűen bedugtam az alu vezetéket a WAGO-ba paszta nélkül. Van, ahol egy fél ház árama megy át rajta (automata mosógéppel ) mégsincs semmi baj vele évek óta.
Auz persze tudnod kell, hogy ha eltérsz a gyári WAGO előírástól (paszta kell) az a te felelősséged.
Véleményetekre, tapasztalataitokra lenne szűkségem.
MCU kábelt kellene alu kábellel valahogy összekötni. Tudom, hogy ilyet nem illik meg nem ajánlott de másképp nem lehet ezt most megoldani.
A wago sorkapocs plus alu paszta megoldást akartam, de sajnos nem tudok beszerezni alu pasztát, wago sorkapocs lenne.
Milyen megoldást javasoltok?
Én gondoltam, hogy mi lenne ha cinezném az alu drot véget, s ezzel kerülne rá egy réteg és ezzel meg lenne oldva az oxidációs probléma kérdés(mivel nincs paszta).
Igaz 4db kapcsolást tettem be (ilyet találtam a neten).látom elég szerencsétlen volt az egyik.
De az 1970 es évek végétől láttam pár akkor még ÁVK , mostanában FI , méginkább RCD vagy RCCB megoldást.
Akkoriban csak a Terhelés belső hibái játszottak szerepet, lévén oly ritkán alkalmazoták ezeket.
Kivéve a MÁVos 0.5A érzékenységű relés szerkezetett Naez igazán makrancos volt.
Nálam 1986 tól üzemel, egy 30mA-s .Megelégedettségemre.
Manapság (úgy 5 éve ) már teljes a káosz . Nagyon elterjedt a lakásokban , ott van az EPH nem kiszámitható hatása, ill. a legfontosabb A nem kellően kivitelezett kinai csodák garmadája.!
Nem egy olyan lakóépületben jártam ahol mindenütt volt a 34 lakásból FI relé.Meg olyanban is ahol a tulaj kiköttette !
Sajna a tapasztalatom egyre lehangolóbb. 1lekapcsolás kivált még X lekapcsolást.!
A feszültségmentes FI relé leold? Bizony le!
A 10 emeletes lakóépület főbiztijeit kivéve (NOL 160A ) az EPH kötésen -a Nulla felé folyik kb10A.
feszültségmentes állapotban!Ez kivülről jön, a csővezetékeken. (viz, gáz fűtés, szennyviz, csapadékviz )Ebből némelyik műanyag ! Na ide szerelj fel egyett!mikor fog leoldani?
A kábel Tv ről nem is beszélve , 3 szolgáltató( Digi ,UPC, T Home) által elkövetett egyveleg .
Nálam a UPC -s kábel hozott be elég szivárgóáramot.
de ; A 3kmre lévő városi villamos Dc árama mitt keres nálunk? Ha két villamos indul egyszerre akkor gyorsitástól függően2x550A -t is felvesz . a sinhálózat földelt ,s kóborol az inditóáram.
gyakran látok 20-40A DC -t is az EPH-n!
Persze a fém csővezetékek itt is játszanak.
sajna igy hiába van FI sokszor rejtélyesen leold.S még nem is emlegettük ,a sok önjelölt villanyszerelő remekléseit!
Ehhez már csak kis+ a közvilágitás.
Sok városban olyan magas az elektromos zajszint, hogy középhullámú rádiót nem is lehet hallgatni.
Ha fojtom a vízszivattyút, akkor csökken a teljesítményfelvétel?
"Szivattyúk munkapontjának módosítása
A szivattyúk üzemében előállhat olyan helyzet, mikor a vízkivétel nem az optimális munkapontban méretezett értéknek megfelelő. A módosításra a következő megoldások adnak lehetőséget.
Fojtás. A szivattyú után elzárószerkezetet, gyakorlatilag ellenállást, építünk be a vezetékbe és ezzel szabályozzuk a vízáram jellemzőit. A zárással csökkentjük az átfolyó víz mennyiségét, emeljük a szivattyú belső nyomását. A motor által felvett energia csökken. A szivattyú üzemeltetése tartósan zárt szeleppel gőz képződéséhez vezethet, mely károsíthatja a szerkezeti elemeket.
Megkerülő ág. A szivattyú szívó- és nyomóvezetéke közé építünk be elzárószerkezetet. A szelep nyitásával növeljük a szivattyún átfolyó víz mennyiségét, csökkentjük a szivattyú belső nyomását. A motor által felvett energia növekedni fog."
Nálunk nem volt semmilyen hálózat, illetve volt a telekom telefonos ADSL-je, amire már rá se lehetett kötni, kapacitás hiány miatt. Tavalyelőtt egyszerre ugrott neki kisvárosunknak a digi koax-al, a telekom meg optikával. Az optikát választottam.
Igen, én is ebben hiszek, de sajnos a szolgáltatók nem érdekeltek a jelenlegi DOCSIS 3.0 hálózatokat cserélni amíg a karbantartásukra költött összeg és/vagy a felhasználói elvándorlás a hibák miatt el nem ér egy szintet.
Óbudán több helyen látom, hogy szerelik le a réz érpáras telefon oszlopokat és húzzák az optikát az ELMŰ oszlopokon, kultúrált kábelezéssel és teszik le a box-okat a felhasználóknál. UPC/DIGI/Invitel oldalon még nem találkoztam ezzel meglévő hálózat esetében.
Így van, mostanában én is ezt tapasztalom. Ezen egy egyszerű földhurok leválasztó/túlfeszültség levezető kombó tud segíteni meglepően hatékonyan, én is ilyet használok.
Egyes kábelTV szolgáltatóknál sajnos nem divat a teljes DC leválasztós becsatlakozás, a koax árnyékolása nincs megszakítva (gyakorlatilag összekötik egymással az összes házat/lakást egy plusz vezetékkel, elég egyetlen hibás készülék valahol és mindenki anyázhat a környéken).
A kábeltv szolgáltatónak (szó szerint) filléres plusz költségbe kerülne, de az ügyfél kénytelen saját zsebből költeni (NEM filléreket) egy plusz alkatrészre , ha nyugalmat szeretne.
Az az alsó C11 kondenzátor szerintem szintén egy nagyfrekvenciás zavarszűrő.
"Az áramkör létrejön csak a trafó primer -szekunder kapacitását" nézd bele."mert van !"
A kapcsolóüzemű tápokban lévő nagyfrekvenciás (nagyon alacsony menetszámú) trafók tekercsek közötti kapacitása csupán néhány pikofarád, szóval gyakorlatilag nulla. És ez az áramkörben sorban kapcsolódik a másik (szintén elég kicsi) kondenzátorral, ezért ezen a körön a FI relé számára értékelhető áram szerintem nem fordulhat elő.
Én feldobtam ezt a zaj a ledeslámpák felől dolgot majd te(?) hitetlenkedtél hogy kintről, bentről merről jön a zaj és betettél egy olyan kapcsolást ami részben engem igazol.
Az oszlopbilincset kell EPH-zni a szolgáltatónak azaz magának csinálja de manapság már nemfém bilincset használnak igy a folyamat szükségtelen felesleges ebben az esetben. A GPON hálózatnál is ugyanez a folyamat.
A kábelTV hálózat - ha nem optikai - akkor az oszlopokon (a leggyakoribb hogy az áramszolgáltató oszlopát használják) minden esetben PEN-re van kötve, az analóg világban ez okozott zavarokat, földhurkot de egy ezt annó iránycsatolóval megoldották. Mostanában nemigen foglalkoznak vele.
Ha nem áramszolgáltatón át jön, a Splitteren van kialakítva csatlakozás a védővezetőnek, ami segít a túlfeszültség levezető bekötésénél is, azt célszerűen az első kötési pontban a splitterre tekerik fel.
"a szolgáltató a mérővel és az ott lévő biztosítóval foglalkozik meg megnézik hogy ott a feszültség értékek megfelelnek a szabványban rögzítettel. Minden mással elhajtanak"
Ha a hiba oka egyértelműen felőlük jön és a környéken többen is ugyanazt a problémát tapasztajuk akkor nehéz lenne lerázni engem.
Egyáltalán van az áramszolgáltatóknak olyan regisztráló készüléke ami képes megfigyelni az effajta tranzienseket? (adatrögzítős analóg tároló oszcilloszkóp vagy valami ilyesmi)
"A C11-t nem tévedésből irtam. A szekunder oldal potenciálját közeliti a N hoz."
A C11 a trafó kimenetén lévő nagyfrekvenciás szűrőnek (PI szűrő) első tagja. Ott van mögötte a soros L2 fojtótekercs, majd a C12 a másik nagyfrekis szűrő kondenzátor (a C2 és C8 az alacsony frekvenciás komponenseket szűrik/simítják)
Mivel az áramkörnek az a része "leválasztó trafó mögött" van, ezért innen a földelés felé amúgy sem lehetne áramot küldeni (nem jön létre áramKÖR).
Ismerős mondta, ezt a véleményt, hogy nem fogadják el az egy bejövőt az oszlopról, mert lakásonként kellene külön-külön bekötés+új szabványos mérőhely kialakítása. Ezt szeretném megtudni, hogy elegendő lenne e a mostani méretlen vezeték megfelelőre cserélése+saját mérőhely szabványosítása úgy, hogy a többi lakás mérője marad a régiben. Még nekem az is megfelelő lenne ha külön új bejövő vezeték+ szabványos mérőhely kialakítása is(de a többieké marad a régi) . Csak azt nem értem ha az ismerősnek igaza van (összes mérőhely szabványosítása+egyenkénti bekötés) olyan összeg lenne, hogy nem lenne semmi belőle és maradna az összes mérőhely 30 éves. Ha engednének külön is szabványosítani akkor legalább egy mérőhely megfelelő lenne. Remélem az elműnél is ésszerűen gondolkoznak, bár lehet túlképzelem.
láttál már ;bekapcsoláskor vöröslö olvadószálú biztit? 230VNÁL HA 10uF nál nagyobb a kondi ,akkor 1A a minimum!Nehogy már RMA ban (vevói reklamáció ) visszajöjjön.
Az elektronikai készülékekben nem úgy méretezik a biztit mint a villanyszerelésben.
Fémes zárlatkor kiolvad =megfelelő! nem véletlen a sok mobil tűzeset.
Indokolatlan az üzemi áram 30-szorosára biztosítani valamit?
"Bekapcsoláskor a C4 töltődése elég nagy árammal történik"
Arra valók a késleltetett biztosítékok. 100 milliamperes fogyasztáshoz szerintem kiváló egy 315mA-s biztosíték, de alán még a 200-as sem túl kicsi. A rajzoló is valószínűleg 315 mA-t akart írni eredetileg.
Egy 2x2 lakásos ikerház egyik lakásához szeretnék teljesítménybővítést ígényelni, mert a jelenlegi 3x10 A sajnos semmire sem elég.A házban oldalankét egy-egy óraszekrény van kialakítva falon kívűl. A felettünk lakó már korábban(15 éve) bővített 3x20 A-re, ez a két mérő közös szekrényben van elhelyezve, ami régi típusú fa szekrény. Az egész ikerházba csak egy bejövő kábel van az oszloptól egy tetőtartóval, és utána ágazik el a lakások villanyórái felé. Az lenne a kérdésem, hogyan lenne megoldható a teljesítménybővítés? Mi lenne a menete? Kaptam egy olyan véleményt, hogy csak külön-külön lakásonkénti rákötés és szabványos mérőhelyek kialakítása után lehetne elvégezni a teljesítménybővítést. Sajnos ez probléma lenne, mert a szomszéd lakók már korábban bővítettek, így nem érdekeltek a szabványosításban és nem vállalnák a rájuk eső költségeket. Így azt nekem kellene fizetni ami irreális összeg lenne egy lakás teljesítménybővítéséhez képest.
Nem a szolgáltató a mérővel és az ott lévő biztosítóval foglalkozik meg megnézik hogy ott a feszültség értékek megfelelnek a szabványban rögzítettel. Minden mással elhajtanak, illetve egyes esetekben felszerelnek regisztrálót de ha minden rendben az Ő oldalukról akkor kiszámlázzák az összes költségüket.
A szekunder oldal potenciálját közeliti a N hoz.(különben 70v környékén lenne aGND --panelek közös pontja általában a táp minusz pontja)
Ezen a C11-n folyik a graetz100Hz-s+a táp 15---70kHz ujabban akár 1MHz es "kiegyenlitó árama"
félperiódusonként irányt is vált !
Légy szives nézd meg hány nF-s? egyáltalán nem kell 2-3nál többdb/lakás.A FI relé csak a rajta átfolyó áramok egyensúlyát ,,,,,, A tankönyv szerint igen , de a valóság ?Az EPH kötések és a fémcsövek/vezetékek + a földelések bekavarnak. Mint a sakk táblán; bármely 2 pont között hány áramút létezik?A villanyboyler, motor,kazán, szivattyú generál-e keresztáramutat?
Nézd csak meg a kazántápot ! ott mi van összekötve--szétválasztva?
"ketyere fogyasztása a hálózatból kb 0,1 amper, de a rajzon a biztosíték 3,15 amperes."
Azt én nem látom indokolatlannak. Bekapcsoláskor a C4 töltődése elég nagy árammal történik (inrush current) ami a névleges áram sokszorosa. PTC meg nincs benne.
Mi az, hogy "jó"? Attól még, hogy a gyártó betartotta az előírásokat, attól attól még lehet az a lámpa túl gyenge fényű, vibrálós, megbízhatatlan, vagy rövid életű. A CE nem foglalkozik a termék minőségével.
Ha a "jó" alatt a zavarsugárzásra célzol, akkor földi halandó az áramszolgáltatónál tehet panaszt a "FI relé lecsapkodó ismeretlen tettes" ellen, persze ha okosan fogalmazod meg, akkor a mondandód végére már igen pontosan sejteni fogják, hogy merrefelé kell keresni a hiba okát (kivéve persze, ha nem AKARJÁK kideríteni a hiba okát ;) és ők hivatalból megteszik a szükséges lépéseket.
Esetleg a hosszukás tipus kellhet , ha a Goumand táblád olyan.
Sziasztok!
