Keresés

huh, en 90-ben 9e-rel kezdtem.

Én is belváros, hanem is bank, '89-ben 26eFt-ért váltottam állást.

Budapest, belváros, bank.... de még az is lehet, hogy ez nem a kezdő pénzem volt, most elbizonytalanodtam. 

...A 70-es években kezdtem dolgozni. Havi 4e jó kereset volt...

Az nagyon jó kereset volt, én '70-ben technikus gyakornokként 1350 Ft-ot kerestem,

amiből 500 Ft-ot haza is adtam - persze a tripláját visszakaptam... _)

Az óriás kiflit szerettem. Jaj, de jó ropogós volt! Letekertük, kibeleztük, játék az étellel. :) És szemcsés sóval megszórva, ami világlott a tetején. Olyat már nem látok. 

Még kereset arányban is drágábbak a mai árak. A 70-es években kezdtem dolgozni. Havi 4e jó kereset volt. Az éttermi adag 20 Ft körül. Aztán kicsit később, fiatal családosként, megengedtük magunknak heti egyszer az éttermet.

Már régen voltam étteremben, de ha jól nézem, 3-4ezer egy átlagos étel. Kb. duplája lett a mai keresetekhez viszonyítva.

Nagyon szerettem a ropogós sós kiflit ált.iskolás koromban,

mondhatni üzletágat szerveztünk rá egy kollégával.

7 órára egy mózeskosárral elmentünk az utca végi pékségbe, és vettünk

50 db kiflit, amit aztán a suliban árultunk névértéken, minimális haszonnal.

(a pékségben kaptunk grátisz 1-1 kiflit, az út közben elfogyott)

Na most találtam normális 'csavaros' kiflit, sajnos nem állandó a minőség,

amit furcsállok, hiszen van előírás a sütési időre. Na mindegy, ez ma tökéletes

volt, igaz nem 40 fillér darabja, hanem 140 Ft, de soha drágább ne legyen!

(a Friss Pékségnél is hibátlan sós kifli vehető, legutóbb még 75 Ft volt)

3 éve ez a 700e vásárlóértékben még min. 1milliót ért... :(

- igazi emlék-íz.

Ilyen árak mellett hamar a seggére verhet... )

huh, ezek az aktualis arak azert eleg utosek. itt nalunk van egy eleg jo hentes, ahol lehet szepkartyaval fizeni. ugyhogy a 700eft-omat a zasszony ott fogja elkolteni.

Sztem az étlap '78-as, és ne felejtsd el, a Balatonnál vagyunk.

Hidegtálat biztosan nem rendeltünk volna ennyiért, sőt, semennyiért sem.

A '70-es évek közepén a Tanács krt-i Centrálban a párizsi szelet+sült krumpli+tartár 22 Ft volt.

Az is íz emlék, hogy a körtéri Centrálban a mosogatóba menő futószalag mellett állt egy honpolgár,

és a maradék mákos gubákra vadászott.

A '60-as évek végi nyarakat a cimborákkal B.fenyvesen töltöttük, egy családi kifőzdében ebédeltünk - már ameddig megengedhettük - három fogás 20 Ft-ért.

Aktuális: ma reggel vettem 1,28 kg marha lábszárat (7011 Ft), és 1,07 kg szűzpecsenyét (4451 Ft)

Volt gyönyörű marhapofa is, 6240 Ft/kg. - ezt majd legközelebb.

1970-ben ki tudott kifizetni egy etelert 70ft-ot? a 80-as evek kozepen egy videki etteremben 20-on x forintot fizettem egy rantott sajtert tartarral.

Amennyiben ezt fejlődésnek nevezhetjük... :(

Molnárkát még csak-csak lehet találni néhány pékbolt kínálatában,

sőt vhol láttam sonkás-tormahabos molnárkát is 800+ forintokért.

Ma már oda fejlődtünk, hogy libamájas molnárkát már sehol se ismerik.:-(((

Először a Kélgyó utcai MM-ben ettem sonkás-tormás molnárkát,

itt vettem először Worcestert, olajbogyót, szardellapasztát...nem ma volt :(

Mézes Mackó :)

apjuk, atugrok 5 percre a marishoz. fel orankent kevergesd meg a levest :)

Mikor már nekem is voltak gyerekeim, volt egy bizonyos jegyrendszer. Gyerekenként, naponta fél liter tej. De ehhez naponta kellett boltba menni. Munka után, óvódából elhozott gyerekekkel, nem akartam naponta közértbe menni. Megkértem a szomszédasszonyt, hozza el. Aztán, mondva, megyek hozzá a tejért, legalább félórát beszélgettünk. 

Jegyrendszer a hábor uelőtt, és utána volt. Legalább is én így emlékszem. (0-as években csak látogatóba jártam haza, de nem hinném hogy akkor még lett volna jegyrendszer. Nagyjából mindent lehetett kapni. Apámnál voltunk, nem volt hiány semmiben.

A jegyrendszerre én itthon nem emlékszem, szüleim nyilván, arra viszont igen,

hogy a '60-as évek elején anyám leküldött a húsbolthoz sorbaállni, mert megneszelte,

hogy kapnak fagyasztott csirkét és májat.

azert en ezt megeltem a 80-as evekben .pl-ben. amikor bementel a boltba, es csak savanyuuborka meg ropi volt a polcokon, minden mast jegyre adtak.

Nagy, vagy viszonylagos (kinek mi) jólétünkben azért emlékezzünk erre is

Ég és föld...

Az én szememnek és fülemnek  Caarlton Ritz sokkal kellemesebben hangzik, mint ez az új név.

Mai cikk, ami engem hidegen hagy, csak a fotó miatt:

Balra az épület a '60-as évek elején több vállalat központja (pl. PIKV) volt,

később a földszinten az NDK centrum működött. A jobb oldali épület

sokáig a BRFK központja volt, ettől jobbra a néhai Engels tér.

Érdekes ez a gyerekkori ősellenség kaja vonalon.

Pont az ellenkezője: gyerekem (még etetőszékben) uzsonnára betolt

egy doboz paradicsomos halat, ma meg nem enné a halat.

A paradicsommal is más a helyzet, nyersen nem enné meg, de bármilyen

paradicsommal főzött ételt szeret.

Amikor először disznótorost kínáltam neki, megkérdezte, hogyan készül,

miután elmondtam, a válasz: ez bonyolult kaja, nem kérem. :)

Szerencsére a vadhúst megszerette, fene a gusztusát...

Boszi írta az OFF-ban, hogy megy Szegedre pár napra.

Ott válaszoltam is rá, most pluszban eszembe jutott, hogy '76-ban

Újszegeden a Liget fasorban volt az ún. 'Tizenhárom forintos' vendéglő,

minden kaja - néhány egytálétel, és frissensültek körettel - egységáron ment,

a sör is szinte bolti áron. Okos ember volt a tulaj, Ilkovics bácsi "nagy forgalom kis haszon"

elméletét követte.

(a '80-as években vhol Zalában volt egy út menti gebines vendéglő, nem voltak fix árai,

annyit dobtál be a kijárat melletti becsületkasszába, amennyit gondoltál, az sem volt ráfizetéses)

Ugye, hogy passzolnak?

Még eszembe jutott, hogy kisgyerek koromban, amikor még kertrészünk is volt

(hármas társbérlet) volt Jonatán almánk, vacsora után azt kaptuk ementálival,

már ha futotta a sajtra. Ez is kiváló párosítás.

Mai napig találok a szülői házból elhozott könyvekben lepréselt csokimikulás, nyuszi sztaniolokat 😆