Tökmindegy. Nálunk egy arab sir sincs. . Kis szigetünk ennek ellenére tele van az arab épitészet remekműveivel, egyikük Muhammad al Idrisi készitette el Magyarország első leirását.
A Budapest–Vezér utca lelőhelyen feltárt hun ifjú koponyája (12673. leltári jelzet) és tudományos alapú arcrekonstrukciója (az arcrekonstrukciót Kustár Ágnes készítette)
A Kárpát–medencéből több gazdag, a hun vezető réteghez köthető temetkezést ismerünk, ám ezek rendre úgynevezett halotti áldozatok, vagyis olyan sírok, amelybe nem az elhunytat tették, hanem csak bizonyos tárgyakat helyeztek el szertartásosan. Ezért különleges az a sír, amelyet 1961-ben találtak meg a budapesti Vezér utcában egy építkezés során. Ez nem csupán egy, a hun arisztokráciához tartozó személy tárgyait, de magát az eltemetettet is tartalmazta. Az embertani vizsgálatok alapján egy alacsony termetű, körülbelül 160 cm magas, vékony csontozatú, 20 éves kora körül elhunyt férfit helyeztek ide végső nyugalomra. Csontjain sem sérülés, sem betegség nyomai nem látszódtak, ezért nem tudjuk, hogy mi okozhatta a halálát. A koponyáján az europid és mongoloid földrajzi változatokra jellemző ismertetőjegyek egyaránt megfigyelhetők voltak. A csontokból nyert DNS-en elvégzett eddigi genetikai vizsgálatok is megerősítették, hogy – legalább részben – belső-ázsiai ősökkel rendelkezhetett.
A fiatal férfit a rangjához illően gazdag melléklettel helyezték nyugalomra: aranyozott lószerszámokat és csatokat, valamint feltehetően ruhadíszként szolgáló gránátberakásos aranylemezkéket is találtak a sírjában. A halott lába mellett egy ló koponyája is feküdt, amelyhez bronzcsengő és vaskolomp tartozott. Ezek nyelvét – ázsiai eredetű hun szokás szerint – a sírba helyezés előtt szándékosan eltávolították.
Abban inkább van valami, hogy a volgai bolgárok a hunok leszármazottai voltak. Persze ma már volgai bolgárok sincsenek, de tőlük (is) származnak kazányi tatárok.
A nehézség nálatok, hogy minden irásos emléket, épitészeti kulturális emléket elpusztitottak vagy mi elpusztitottunk (lásd ez utbobbirol a magyar Kastélylexikon megdöbbentő és tragikus adatait).
Aki a történelmét ilyen módon becsüli meg, ott nem csoda, hogy a kipusztuláselméletek illetve mérgezettegér elméletek veszik át a kontinuitáselméletek helyét.
A kontinuitási elméleteknek közös hiányossága, hogy bizonyítani kellene a jelenlétet egy több évszázados időszakban. Ahogy a dákoknak semmi nyoma pár száz éven át, ugyanúgy hunok sem éltek a Kárpát-medencében, miután Attila birodalma felbomlott. Semmi nyomuk sem maradt.
Ami a germánokat illeti, a legjobb helyen élsz, mert a népvándorláskori germán kincsek szine java az mind Magyarország területéről került elő. Ezek egy részét a Nemzeti Muzeum, a nyiregyházi muzeum őrzi, más részét pedig a Kunsthistorisches Muzeum.
Engem személy szerint főleg a pannoniai kelták és germánok érdekelnek, persze a többi ősi kultúra is érdekes és figyelemre méltó, tanulmányozásra érdemes. :-)
Igy van. Az elmélet elavult ezért teszem és is és Neked is javaslom, a muzeumok régészeti kiállitásainak tanulmányozását elmélyedést a palaoeolitikus (gravetti, aurignaci, szelete), neolitikus kulturákba (stracevo, kottafejes, vonaldiszes,. körös, tisza, baden, lengyeli etc. etc.), a rézkori kulturákba, a bronzkorba (vatai, kisapostagi kulturák etc.) a kelta népek történetébe, a római időkbe és a népvándorlás korba (alánok, gepidák, avarok, ostrogothok, longobardok, germanok, szlávok, honfoglalók) és akkor valóban az az ezer szállal gyökerező őstörténet fog előtted kialakulni, amiről magad is irtál.
Megjegyezném, hogy azzal az egyoldalú, idejétmúlt és merev finnugor családfa-elmélettel, amit a középiskolai történelemkönyvek a legutóbbi időkig képviseltek, a legfőbb ideje volt szakítani.
Ezt a fajta merev családfa-elméletet ma már az uralisztikával foglalkozó külföldi szakértők jó része is elavultnak, idejétmúltnak tartja, de sajnos úgy tűnik, hogy a hazai finnugoristáink egy részének sikerült itt megrekednie...:-(
