Az én turing tesztem:
(adj válaszokat te is a kérdésekre, s megmondom, hogy gép vagy-e :-)
1. Mire gondolsz most?
..... válasz
2. Ez hazugság.
..... válasz
3. Csak vicceltem.
..... válasz
Kiértékelés:
Az 1-es kérdésre adott válasz szinte érdektelen. Ha egy gép nagyon ostoba, akkor erre azt válaszolja, hogy "nem tudom". Mivel a gépek feladat nélkül nem gondolkodnak, erre a kérdésre csak az elôre beépített (véges számú) válaszokat adják.
A 2-es kérdés nyilvánvaló provokáció: Egy gép ezt érzelmileg nem dolgozza fel, és racionális választ ad: pl. "nem" v. "ez nem hazugság", továbbá nem kezd el a másik fél szándékain gondolkodni. Az ember vérmérsékletétôl függôen különbözô válasz ad: a) "menj a pics@ba!" b) "ugye csak szórakozol velem?" c) "ezzel mit akarsz elérni?" = a) ösztönös b) érzelmi c) értelmi - válasz.
A harmadik kérdés az emberi interakciót teszteli:
A gép reakciója: "mostmár értem", "miért vicceltél?"
Emberi válaszok:
a) "ezzel ne viccelj!/szórakozz mással!"
b) "nem esett jól/most miért szívatsz?"
c) "útállak/hülye vagy"
Kapcsolataiban a) domináns b) önalávetô c) érzelmi beállítottságú.
Nem mondom, hogy a távoli jövôben nem lehet majd személyiséggel is rendelkezô gépeket építeni, de ez még nagyon távol van.
Meg valami:
A sakkprogramok SZVSZ is csak annyiban jobbak, mint a sakkozok, hogy joval tobb lepest kepesek elore szamolni. Ez tehat SZVSZ is csak kapacitas, nem intelligencia.
Nehany gondolat:
I. Mindenkeppen szuksegeltetik egy korrekt definicio a (mesterseges) intelligenciara.
II. Eddig a legjobb eredmenyeket a neuron-kapcsolatok mintajara mukodo programokkal ertek el, szerintem ezek tovabbfejlesztese lehet a jo ut (nem tudom, milyen ilyen prg-k vannak, laikus vagyok :-D).
III. Az ELISA nevu programrol hallottam, hogy nem minden tesztalany tudta megmondani, hogy programmal beszel, nem emberrel (IMHO az ELISA is a II. alatt targyalt prg-tipus kepviseloje).
Bocs, ha marhasagot irtam volna, mint mondottam volt: laikus vagyok.
Az egyik úgy szeretné elérni az okos gépet, hogy pontosan követi és utánozza az emberi megismerés folyamatát, az agy szerkezetét, míg a másik úgy gondolja, hogy ez nem vezet célhoz, a lényeg az, hogy intelligens módon nyilvánuljon meg a gép, a mögötte levo modellt nem feltétlenül az emberrol kell mintázni.
A kulcs szerintem is az érzelmek mibenlétének megragadása valamilyen modell szintjén. Ha ez sikerül valakinek, akkor már könnyu lesz a Turing-tesztet teljesíteni.
IMHO tök felesleges idekeverni a - mai - sakkprogramokat, mivel azoknak valójában "sejtésük sincs" magáról a játékról. A jelenlegi eredményességet csak a számítási kapacitás irdatlan növekedése tette lehetővé. A sakk egy annyira zárt és értékelhető környezet, hogy szerintem a mai sakkprogramok nem sokkal visznek közelebb az AI-hez. Ráadásul ezek a programok valódi mesterek játszámái alapján értékelik az aktuális helyzetet, így egy ilyen program ellen játszva tuéajdonképpen nem is annyira gép, mint inkább ember ellen játszunk (bár ebben a formában ez szerintem nem is játék).
Építeni nem, Hálistennek! Milyen unalmas lenne akkor... :))
Mivel az AI megverte sakkban Kaszparovot, igy algoritmusok tekintetében jobb volt nála. Adott tehát egy terület ahol a gép már jobb. Extrapolájuk az eredményt a többire. (Mondjuk a répatermesztésben profi AI-t nem biztos, hogy az IBM fog először előállítani... :)
Habár ha jók az értesüléseim, akkor a deep blue izomból verte csak meg Karparovot, azaz nem okosabb volt csak gyorsabb...
Amugy a programozó legyen mondjuk egy piciny 100 főből álló csapat, mondjuk 80 különböző választott területről.
A gyakorlati korláthoz sajna nem értek, de van-e olyan tétel ami kizárja az emberhű, illetve annál jobb AI-k létezését?
CHON= szen (C) hidrogen (H) oxigen(O) nitrogen(N) a szerves vegyuletek alapveto epitoelemei.
Mi vagyunk CHON-bol, es inteligencia teren ugye jocskan verjuk a szilicium alapu gepeket. Csakhat nem tudunk CHON alapu dolgokat epiteni. :-)
"A tökéletes AI. tulajdonképpen a programozó intelligenciája, "
Nem. A sakkszamitogep is megverte Kaszparovot, holott nem kerdeses, hogy Kaszparov megverte volna akarmelyik alkotojat. Az AI attol jobb, minnel inteligensebb, minel jobb eredmenyesebb valaszokat tud adni a kornyezettol erkezo inputokra. Miert jelentene neki (elvi) felso korlatot a programozoja inteligenciaja? (Sajnos gyakorlati korlatot sem jelent, mert a gyakorlati korlat meg nagysagrendekkel a programozoja inteligenciaja alatt van. :-( )
Hát igen... Kicsit húzós lehet a hardware. (Talán nem is neuron hálós, vagy valami nagyon összetett )A lézerfényekkel működő, szerves alapú (a pontos molekulaláncot annak idején nem jegyeztem meg), számitógép csak azért jöhet szóba, mivel jelenleg a szilicium alapú gépek nem képesek osztódni. Igy két szilicium alapú AI, még jó kodolás esetén sem képes reprodukálni (előállitani) egy harmadikat. (A természetes intelligencia, ha nem az papiralapú IQ teszteket vesszük, akkor képes saját tudását, tapasztalatát, genetikai állományát megsokszorozni. Igaz erre nem egyedül képes, és most talán a pontos részletekbe folynék bele :)
-Mi történné, ha a borzalmasan sok részhalmazt összekapcsolnánk? Mondjuk egy irányitó háló alatt?
A tökéletes AI. tulajdonképpen a programozó intelligenciája, ezalapján nem lehetne megkülönböztetni a programozótól! (Eleinte :))
Hazugsághoz az kell, hogy az adott alany képes legyen saját programját módosítani. Ezt hivják tanulásnak. (Az orvosi értelemben vett kegyes hazugság, például egy sima huzalozott kivételkezelés. Ám a minősitett halmazokkal elég aranyos dolgokat lehet szimulálni... (Ott már lehetséges, hogy a gép esetileg eltérően hazudjon...))
- Ne feledd: A gépnek nem kell tökéletesnek lennie! Elég, ha csak annyit hibázik mint egy átlagember. Ekkor már megkülönbözhetetlen tőle...
Igen, az idegrendszer az egyedüli része az embernek ami még nem cserélhető. (Mellesleg kiteritve elérne a holdig-meg vissza.)Viszont utalnak rá jelek, hogy a bonyolult működés mögött, bonyolult, de megfejthető algoritmusok álnak...
Huh, lehet fiatal chip vagyok még, de CHON-oknak hol lehet utánnanézni?
No ez az, hogy milyen gep kell ahhoz?
A mai neuronhalozatokat akar el is felejtheted, mert a legnagyobbaknak is akkora a neuronszamuk, hogy nemhogy ember, de meg ertelmesebb kutya szintet sem fogja elerni, akkarmeddig tanitod akarmire. Ha nincs tobb neuronja mint egy foldigilisztanak, akkor ennyi erovel kiashatsz egy gilisztat is a kertbol, es elkezdheted tanitani, hogy mikor melyik billentyure masszon ra, hatha teljesiti a Turing tesztet. Es a mai neuromhalozatoknak nincs tobb neuronja, mint egy foldigilisztanak. :-( Ami korlatozott eredmenyeket elertek veluk, (karakter felismeres, stb) az annak koszonheto, hogy a valos vilagnak csak egy borzalmasan leszukitett reszhalmazat tanitottak be, de ez meg a Turing teszthez nem elegendo.
Szoval a neuronhalozatos megoldasra meg varni kell, annal is inkabb, mert meg az sem tokeletesen tisztazott , hogyan mukodnek az emberi agyban levo neuronok. Mi alapjan kapcsolodnak ossze egymassal? Vagyis mi szabalyozza, hogy melyik neuron melyikkel epit ki kapcsolatot? Azaz hogyan megy vegbe a tanulas?
Nem olyan egyszeru ez.
"- Nemtudom miért de sokan azt feltételezik, hogy egy gép nem hazudhat! Meg az is elterjedt tévhit, hogy ha gép, akkor feltétlenül
szilicium alapúnak kell lennie. Ugyan miért? "
Hazudni azert nem hazudhat, mert ahhoz inteligensnek kellene lennie. Turingi ertelemben. Adhat ki teves informaciot, ha vacak az adatbankja vagy a lekerdezo algoritmusa, akar adhat felrevezeto valaszt ugy is, hogy belke van hardkodolva (ez esetben a programozo hazudott a gepen keresztul), de ahhoz, hogy maga eldontse, hogy az igazsag elhallgatasa szamara mikor elonyos, es ennek megfeleloen hazudjon, ahhoz mar inteligencia kellene.
Az nem biztos, hogy szilicium alapu, de lassuk be, hogy manapsag a legjobb eredmenyek eddig mind sziliciumalapu rendszerekkel szulettek. (Kiveve persze a regimodi CHON alapu elolenyeket , amiket meg egyaltalan nem tudunk epiteni :-) ) Ebbol logikusan adodik ,hogy ha nincs semmi mas adat, ami arra mutatna, hogy masbol jobban lehet mesterseges inteligenciat kialakitani, akkor jo valoszinuseggel allithato, hogy a mesterseges inteligenciat szilicium alapon lehet majd valamikor letrehozni.
"beleejtünk egy kútba egy követ, az öt másodperc múlva csobban, milyen mély a kút"
Ezt 99% hogy meg fogja tudni majd oldani.
Tényleg az IQ-t hogy mérik? Az IQ teszt jó megoldásai/ido"? Vagy mi? Mert akkor géppel néhany kIQ (kiloIQ) is elérheto" lesz vagy MIQ vagy GIQ, hehe.
Na jó, tényleg nem írtam magyarul érto" programot (még)! Ha minden jól megy, két héten belül használható állapotban lesz és lehet "neki" kérdéseket feltenni. Én már alig várom. Kiváncsi vagyok mi fog kisülni belo"le.
Nem tud valaki egy jó matematikai modellt az emberi érzelmekre? Mert akkor nem fárasztom vele magam.
En a foiskolan foglalkoztam mesterseges inteligenciaval. Neuron halozatok pl. Clustering, Backprop (karakterfelismeresre), SOM, miazmas. Ha erdekel valakit: www.nexus.hu/wulfrum
Vegyél egy gépet (neurális hálót)... Tanitsd 18-22 évig... Utánna ereszd össze a teszttel! Ha valaki ezt megteszi és hasonló módon, ahogy az szén-alapú rendszereknél szokásos, (Iskola-tesztek- ismétlés vagy továbbképzés) akkor megnézem azt aki kiszurja a gépet.
Értelem szerűen a megfelelő digitális szenzorokkal felszerelt gépre gondolok. Emberi életciklus mellett. (A Gépnek is lehet Ego-ja, de a "lelke" reinkarnálódni nehezen fog... :)
- Nemtudom miért de sokan azt feltételezik, hogy egy gép nem hazudhat! Meg az is elterjedt tévhit, hogy ha gép, akkor feltétlenül szilicium alapúnak kell lennie. Ugyan miért?
Va errol valami info is? Merthogy ez lenne a Turing teszt a mesterseges inteligenciakra nezve, es tudomasom szerint meg egyetlen AI sem jutott a kozelebe sem annak, hogy teljesitse.
(Azaz hogy a beszelgetopartner ne tudja eldonteni melyik a gep es melyik az igazi ember.)
A legjobb proginknak volt nehany (joreszt szerencsevel magyarazhato) emberinek tekintheto valasza, olyasmi mint amit te ideztel, de mindez eltorpult azok melett a nagyszamu es teljesen blod ostoba valaszok melett, ami miatt a 2. perc vegere minden gep lebukott. :-((( Legjobb tudomasom szerint meg a kovetkezo nehany evtizedre nem is igerik, hogy lesz majd olyan AI, ami a Turing tesztet sikeresen veszi majd.
Kedves mAlter,
A mesterséges intelligencia tartalmazhat élményeket. Egy gépnek is lehetnek szenzorai. És ugymond boldog, ha szünetmentesen van és zug a feje, ha tele van a memória minden szeméttel. (Amig meg nem tanulod, hogy mit jelent "liebe", addig neked sem mond semmit, utanna esetleg. Az "Eleven comb" -rol pedig teljesen normalisan 11 fésu ugrik be,ha egy angolt kerdezel...
(A ket kilo kenyer pedig akkor is ket kilo, ha boldog vagy, akkor is ha szomoru...)
Az intuiciót a gép a véletlen számokkal tudja elérni, ekkor keletkezik az ún dada-izmus. Ezt a kapott eredmények tárral történő összevetése során lehet tovább csiszolni. Mérő könyvében szó van róla, hogy egész jó matematikai összefüggéseket is lakotott egy gép, bizonyos alaptézisekből, olyanokat is amelyek nem triviálisak, igaz olyanokat is, amelyek ugymond semmitmondóak.
Egy számitógépet is elláthatsz asszociativ tárral, ekkor a kapott mátrix aktivitása is hasonló lehet az emberehez. (Azaz a Jaguárról egyszerre "ugrik be" a vadon, a BMW, a táska és a repülő)
Mely az az emberi érzékszerv, ami digitálisan nem helyettesithető?
Hmmm.Szerintem ennél tovább tényleg nem terjedhet az AI tudása (egyelőre) hisz mi is mindössze 10%-át használjuk az agyunknak mérések szerint, és a maradék 90% valószínűleg nagymértékben befolyásolja a logikát, intelligenciát.Ha még mi nem térképeztük fel hogyan akarunk ahhoz hasonlót teremteni?
Szerintem ilyen program írása lehetséges, az viszont más téma hogy az embernek 1 kissé Kőrösi Csoma Sándorrá kell hozzá válnia és néhány évtizedig gyűjögetni a szavakat kifejezéseket, majd miután ez mind megvan programot írni belőle, ami persze még messze nem lesz tökéletes , hiányzik 1 csomó szó, stb.Az általad például felhozott példamegoldo porogram is használható csak mondjuk szerintem az volt elszállva aki azt hitte hogy a program meg fogja érteni a matematika nyelvére le nem fordított szövegget.Ha teszem azt kihámozzuk a lényeget a példából és beadjuk neki vmi hasonlóképp:
t1=5 sec
Vhang=most hirtelen nem tudom mennyi,
stb.
akkor minden bizonnyal használható információkkal tudna szolgálni és tényleg számolna.Persze mondod akkor mi értelme az egésznek? Hát talán képletek tárolására alkalmas és a számolást sem kell neked végezned ,csak 1 minimális fizikai tudás kell a feladat értelmezéséhez.
Üdv:
Siraso
A kérdésem az, hogy egyáltalán már definiálták-e pontosan, mi az intelligencia. Logikus gondolkodás? Alkalmazkodóképesség? Szerteágazó ismeretanyag?....
Amit az egyetemen tanítottak mesterséges intelligencia alatt, az többnyire csak gráfkeresést, illetve formális nyelvek szintaktikáját, szemantikáját(??) jelentette.
De valójában tényleg csak ennyi az emberi intelligencia gépi koppintása??
A mesterséges intelligencia olyan szimbólumokkal operál, ami mögött nem áll élmény. A szimbolikus gondolkodás (vagy gépeknél a szimbólumokon való műveletvégzés) önmagában zárt rendszer, azaz csak a betáplált információt tudja visszaadni (illetve ami ezekbôl logikusan következik). Amit ma mesterséges intelligenciának nevezünk, annak semmi köze az igazi intelligenciához. A problémamegoldáshoz intuíció kell, amihez mélyebb, nem logikai szintű asszociációkra van szükség. Az emberi gondolkodás szerintem speciálisan emberi. Minden új élményünket az eddigi élményeinkre képezünk le, és így épül fel a gondolati rendszerünk: elôször az érzékelés, majd ösztönös válasz, érzelmi feldolgozás, végül értelmi feldolgozás. Minden fogalmunk visszavezethetô érzékelési "atomokra", van érzelmi aspektusa, stb. Ez a sokrétűség teszi lehetôvé, hogy ismeretlen fogalmi konstellációban is (mondjuk érzelmi rokonítás segítségével) választ tudjunk adni. Ha emberi módon gondolkodó gépet szeretnénk szerkeszteni, akkor azt emberi érzékeléssel kellene felszerelni - ami technikailag sem megvalósítható (ma még).
Szerintem az élô nyelv megértése sem valósítható meg emberi tapasztalat, érzelmek nélkül.
(mA)
Ezek szerint én egy gép vagyok mely képes értelmezni a html nyelvet és cgi-scripteket, majd azokra választ generálni. Valóban... Azt hiszem javasolni fogom a nyelvi algoritmusokat fejlesztő csapat jutalmazását...
Tudtommal készült már jó beszélgető program. Persze angolul, és csak meghatározott témakörben volt szabad szólni.
A program olyan atomjó volt, hogy a beszélgetőtársai nem tudták megmondani, hogy mikor beszéltek a géppel, és mikor emberrel.
Pl:
E: Hol laksz?
G: Bérelek egy kis házat XXXX-ben. (Fene jegyez meg ilyesmit, egy amerikai kisváros volt.)
E: Egyedül vagy?
G: Szerinted lehet az ember egyedül a mai világban?
Az utóbbi fordulat angolul teljesen logikusan hangzott, afféle szellemesség volt.
Tegyük fel azt a kérdést, amellyel el tudjuk dönteni, melyik válasz érkezett embertől és melyik géptől! (Az adott gépet és az embert tetszőlegesen tanithatjuk, befolyásolhatjuk...)
Várom a kérdést!
Miért nem b.szod sz.jba a jo ..rva édes .nyadat?
(Kedves moderátor! Ha ezt ki is törlöd engem azért ne tiltsál ki! Ez csak vicc!?)
Nekem az egyik kedvenc viccem, amit a Mérő ír a könyve hátulján:
Katonai tudósok elkészítik a világ legokosabb számitógépét. Bekapcsolják és felteszik az első kérdést.
- Az USA vagy a Szovjetunió fogja megnyerni a harmadik világháborút?
- Igen.
- Igen, de ki?
- Igen, Uram!
Létezik a természetes butaság is, érdemes kutatni. Például itt egy mondat:
Láttam távcsővel embert a hegyen.
Lefordítva:
I see a man with telescope on the mountain.
Viszont egyik mondatból sem lehet eldönteni, hogy ki volt a hegyen és kinél volt a távcső!
Szoval egy mondat leforditása végrehajtható. Megértéséhez viszont néha több információ kell. A mondatokból való információk kinyeréséhez asszociativ memória kell, és a teljes szöveg kell elemezése. Ahol a gép elakad, ott nem kizárt hogy az ember is elfog. (Most tekintsünk el a jelenlegi számitógépfelépítésektől, azok változóban vannak...)
A gyerek tulajdonképpen egy öntanuló algoritmust használ. Ugye előfordul, hogy egy zavarodott arcot látunk. A kisfiút leszidták, pedig ő úgy tanulta, hogy azt lehet. Ilyenkor jönnek a kivételek, az alvás és a megfelelő ideghálózatok átrendezése.
És legvégül ime a AI örök kérdése (valami hasonló...):
Adott két szoba, amiből válaszokat kapunk. (Legyenek mondjuk mondatok, de a cyborg-ok miatt akár egy emberalakú (műszövet, stb...) gép is válaszolhatna...) Tegyük fel azt a kérdést, amellyel el tudjuk dönteni, melyik válasz érkezett embertől és melyik géptől! (Az adott gépet és az embert tetszőlegesen tanithatjuk, befolyásolhatjuk...)
Várom a kérdést!
Tehát a kis prg TANULT.
Dehát ez nem nagy kunszt. Talán még én is letudnám kódolni. Clipperben :))))
De!
Valahogy elkezd tanulni a kisgyermek is,
csak nem tudom, hogy a szavakat miyen kategóriába kellene foglalni:
Pl.: gyilkosság
cselekvés
mit jelent: elvenni más életét
Jó/Rossz
szinonima: megölni
kapcsolodik: háború/élet
ki szokta: ember
?
?
nem tudom. Aztán itt van a qrva nyelvtan. De ha meg van az 1xü tanuló algoritmus (lásd: barchoba), akkor "már" csak Háború&Béke+Scanner+Recognita kell,s gyorsan nö az AI-je :)))))
