Szerintem ez csak indukált feszültség, az elosztóban köss egy 60-as izzót a nulla meg a nyomószál közé ideiglenesen. Ha ezzel megoldódik, akkor megyünk tovább.
A problémám az, hogy nem vagyok villanyszerelő, de van egy ügyfelem, akinek a házát felújítás után mégis nekem kellene rendbe hozni.
Eddig legalább háromszor mondtam neki szerintem elég érthetően és tagoltan, hogy Nem vagyok villanyszerelő! de láthatóan nem lehet eltántorítani attól az elhatározásától, hogy mégis az vagyok...
Nem arról van persze szó, hogy nem működik semmi, mert de, csak ezzel is van egy kis gond, meg azzal is és olyan ügyesen erőszakos, hogy valahogy mindig rávesz, hogy bele másszak.
Alighanem én vagyok az egyetlen, aki hajlandó ilyen fisz-fasz dolgok miatt odamenni hozzá és szüttyögni vele.
A bevezetés után a probléma:
Van egy kerti világítás, ami eredetileg impulzusrelével volt megoldva, de azt elfelejtik lekapcsolni, legyen időrelé.
Beszereltem neki egy Elko EP CRM-61-est, mert az tudja azt, hogy ha az időzítés letelte előtt kap egy újabb impulzust, akkor kikapcsol.
3 kapcsoló van ezen a rendszeren, miután szétszedtem az egészet, ahol semmilyen kábel nem volt feliratozva, sorban kimértem az összes kapcsolót, felcímkéztem és visszakötöttem, működött is, szépen.
Aztán pár hete elkezdett random módon fel-le kapcsolgatni.
Megint szétszedtem, végigméregettem a kapcsolóktól visszajövő vezetékeket és az egyiken 120V, a másikon 50-60V körüli feszültség van a 0-hoz képest, akár leszerelt nyomógombbal is. Mindkét nyomógomb kültéri, földben megy a kábelük, ki tudja merre, viszont más, nagyobb áramú vezeték elvileg nincs a közelükben.
A 120V-ost azonnal kiiktattam, a másikat visszakötöttem, de vélhetően ez a szint pont a határon van, hogy az időrelé ezt kapcsolójelnek higyje, vagy ne.
Úgyhogy most megint kattog, fel-le kapcsol, de nem mindig, csak ha éppen rossz a kedve.
Amúgy a működtetés megy, lehet felkapcsolni meg le is, ha akarjuk, csak ő olyankor is akarja, amikor mi nem.
Amikor a hiba először előjött, akkor voltak az első nagyobb esők, nem tudok másra gondolni, mint a földkábelek hibájára, beázás, mittudomén.
Már csak azért is, mert az egyik kapcsolónál a bejövő kábel full fekete, egy merő korrózió az egész és ameddig egyáltalán vissza tudtam blankolni, végig ugyanolyan randa fos.
Semmiféle vezetékcsere nem opció, véglegesre van burkolva minden és mivel nem én szereltem, még csak fogalmam sincs, merre vannak dobozok a falban.
De ha tudnám, se engednék szétvésni a szép falat, meg aztán én is távol tartom magam a vésőtől, meg a gipsztől
Úgyhogy végül a kérdés:
Tud-e valaki olyan trükköt, amivel ezek a kóbor feszültségek eltüntethetők lennének?
Illetve tudja-e azt valaki, hogy a mezei impulzusrelé bekapcsol-e ezekhez hasonló feszültségre?
És még le is mered írni, hogy az a hülye aki kritizálja az életveszélyes megodást. Más meg szopolik az ilyen gányolós idióta faszkalapok miatt. Legjobb ha el is falazod, véletlenül se lehessen megfejteni azt a kis toldást a mazzagban. Édesfaszom.
> Persze aki kizárólag új szereléseket vállal (pl mert szellemileg nem mer bevállalni ennél komolyabb szakmai kihívást
Tehat ha jol ertem akkor - szerinted - a szakma csucsa az aki mari neni (akinek a sogora hobbivillanyszerelo) agyon-vissza ganyolt villanyhalozatat ganyolja tovabb.
Masreszt, tudom hogy csak szelektiven birsz olvasni, de el kell hogy keseritselek, semmilyen szerelest nem vallalok, tekintve hogy nem ez a szakmam (de ezt mar parszor leirtam).
De teljesen mindegy is, feladom, feszegesd a szabvanyt, szukitsd a vezeteket hogy beleferjen a kotoelembe illetve tedd a routert a konyvespolc tetejere, mert a rack szekreny csak menozesre valo.
A villanyszerelősdi dolog szem szabványértelmezői kategória.
Kap egy tervet és parancs értettem végrehajtja. Ő az a humán erőforrás aki a más terveit kivitelezi de igen kevés felelősséget kell vállalnia a munkája után. Nem véletlen hogy tervezésben igen szerény jogosultsággal rendelkezik egy szerelő.
Félreértettél: én nem egy konkrét kábelre gondoltam (gondoltam, hogy a sok száz féle között valószínűleg létezik ilyen is :), hanem valami olyan kulcsszóra vagy szakkifejezésre, amivel "kéketlen" kábelekre tudok rákeresni pl a gogliban.
1: valóban a szabvány eredeti szövege és nem valami egyéni átirata/újraértelmezése (ami nagy divat manapság ;)
2: a szabvány megfogalmazója nem volt hülyegyerek.
Namármost a szabvány megfogalmazója írhatta volna tökéletesen egyértelműen és közérthetően azt is, hogy "minden egyes keresztmetszet csökkentésnél túlterhelésvédelmi eszközt kell elhelyezni", de NEM EZT ÍRTA. Szerintem azért nem ezt írta, mert NEM KELL minden keresztmetszet csökkentésnél túlterhelésvédelmi eszközt elhelyezni.
"Hogyan keressek az interneten olyan négy eres kábeleket, amelyekben nincs kék színű ér?"
Nem olyan bonyolult, Fejlesztő Úr. Gondolkozz, próbálkozz.
Ennyi információból amit itt megadtál mi nem tudunk segíteni, nem tudjuk milyen motorról van szó, milyen hosszú bekötő kábel kell, milyen a környezet.
Nem fogunk nekiállni itt ötletelgetni, pazarolni a drága időnket, mikor nem mondod el rendesen a feladatot, pedig lehet tudnánk rá jobb megoldást is mint amit kigondoltál.
"Amúgy akinek van szabványhozzáférése, csinálhatnánk egy topikot szavbányértelmezésre/megfejtésre, és ha megszületik a megfejtés, azt leírhatnánk értelmesen."
Jó ötlet, de néhány nagyarc ellenezni fogja, mert a végén kiderül, hogy olyasmik miatt okoskodik folyton másokkal, ami valójában egyáltalán nem kötelező ;)
"Jobb helyeken ez ugy szokott lenni hogy a 10-es drotot bekotik a Fi relebe, azt tovabb egy 10-es vezetekkel egy biztositekba, amire radobjak a fazissint"
Én azt szeretném tudni azt hogy mi az a minimum, amire a szabvány valóban kötelez. És nem azt, ami kevéske szaktudást azok megjegyeztek, akik lusták önállóan gondolkodni (de azért komoly szakemberként próbálják eladni magukat ;).
Egy jó szakember PONTOSAN TUDJA, hogy ha valahol pl keresztmetszet csökkentést lát, az ott elnézhető dolog, vagy azonnali közbeavatkozást igényel.
Persze aki kizárólag új szereléseket vállal (pl mert szellemileg nem mer bevállalni ennél komolyabb szakmai kihívást ;), az megteheti, hogy leszarja, hogy mi van a szabványban (és állandóan fikázza azokat, akik PONTOSAN szeretnék tudni, hogy mit ír a szabvány), mert úgy tanulta, hogy tízszeresen túlbiztostva csináljon mindent, abból nem lehet baj.
De aki mások munkájába nyúlkál bele (hibát keres/javít), annak egy-egy szokatlan megoldás láttán az nem segítség, hogy ezt ő hogyan csinálná jobban, hanem azonnal tudnia kell, hogy ez itt előtte egy életveszélyes megoldás (szabványtalan), vagy csupán szokatlan.
Amikor 1-2 éve én csináltam nagyon lazán kezeltük ezt a témát. A fiam a legnagyobb fogyasztó a házban a műszaki kütyük miatt is de 4-5 A nagyon áramokat nem nagyon mert full terhelésen sem.
Igy meg egyébként is csak áthuzásról beszéltünk minden 1.5 mm2 vezetékkel csináltunk. Optimalizáltuk a dobozokban a WAGO mennyiségét is a minimumra, azaz ha nem szükséges akkor vannak olyan dobozok ahol voltak kötések de mi elvittük oldalra a szomszédos dobozba. A konyha kapott 2 db 4 mm2 közvetlen megszakítás nélküli áramkört a sütő és a mosogatógép meg egyéb villamos berendezések miatt.
Nem választottuk szét a konnektorokat a világítástól mert minek, ellenben 9 db kismegszakítóm van a villanyóra szekrényben.
Ebből lejön egy az villanyórai konnektornak, egy a melléképületnek, azaz a ház 7 részre van osztva.
Ami nem tetszik benne hogy fasz módjára - anno akkor tudatlanként - 2 db c25 megszakitót vettem a két konyha es egy mellék részére, a többi c16 nekem a szolgáltatói meg B32 lett. Itt azert háborog a lelkem de nagyságrendekkel jobb jelenleg mint áthúzás előtt.
Amilyen szereléseket én láttam (tisztelet a kivételnek) elindult egy "gerinc"-nek csúfolt áramkörrel és addig kötnek róla fogyasztókat, aljzatokat míg el nem fogyott a dobozból a drót és egy 200nm-es házban volt összesen 4 kismegszakító.
Én ezt másként kezeltem:
Van 3x25A
- Az emelet a garázs/kazánház és a földszint kapott saját elosztókat Túlfeszültség védőkkel, FI-vel....stb.
- Az elosztók 6-os rézdróttal lettek megtáplálva egy-egy késes (25A) szakaszolón keresztül (az olvadóbetét előírás volt a túlfeszültség levezetőkhöz)
- A szobák teljesen külön áramkörök saját kismegszakítóval, így nincs az a fajta gerinc amiről leágazgatunk.
Minden dugalj 2,5-es vezetékkel van szerelve, macerás volt de van olyan szerelvény ami megeszi
- A világítás teljesen külön áramkör mindenütt a helyiség dugaljaitól, saját FI van a világításra.
- A világításnál elkövettem egy "hibát" 1-es vezetékkel szereltem, mert a legdurvább világítótestem max. árama 250mA. Az 1-es vezető B6A kismegszakítókat kapott.
- Karos WaGo-val kötöttem.
- A földelésnél felhasználtam a nem használt kutat, a műhely/garázs/kazánház résznek van egy plusz földelő rúdja garantáltan talajvízszint alá ütve mert az év nagy részében a pince félig van vízzel és itt vertem le a földelőt.
Így én azt választottam, hogy ha nagy a távolság akkor az a rész saját elosztót kapott ami akkor is jól jött amikor valamelyik kismegszakító vagy FI leoldott és nem kellett a villanyóráig kislattyogni egy korom sötét házon át. Az óránál levő C25A kismegszakítók meglepően sokszor fent maradnak amikor a B10A kismegszakítók leoldanak, egy-egy berendezés javításnál ez előfordul.
Így én ezt a "Gerinc" dolgot ma már nem erőltetném hacsak nincs valami feloldhatatlan akadály.
Hát, én inkább azt érzem az eszmecserék vonala mentén, hogy sokan a valós életbeli kompetenciájukat próbálják itt a nagyérdemű részére túldimenzionálni.
Tipikus esete amikor fúrtam már fel olyan vasdobozt a falra amiben számítógép van dolog ... :)
A fenti színvonal mentén megy a vékony drót - vastag drót, a varázsszavak vagy kifejezések az MKH10-es, a PEN szétválasztás. :)
Na most ezt a C3 ábrát én sem néztem, ebből nekem az jön le, hogy ha pl elindulok a lakáselosztóból 50 méterre egy 10-es vezetékkel mert nekem az tetszik, aztán a garázsba érkezve lecsökkentem a keresztmetszetet 2,5-re, akkor a keresztmetszet csökkenés miatt túlterhelésvédelmi eszközt kell bépítenem a változás pontjába, vagy a 2,5-es vezetéken bárhova, ha az még nem ágazott el. De! Ez a védelmi eszköz kihagyható, abban az esetben ha a lakáselosztóban ezt a vezetéket eleve olyan kismegszakítóval biztosítottam, ami jó a 2,5-nek. De! ezt csak akkor tehetem meg ha a kihagyni kívánt védelmi eszköz tápoldalán nincs leágazás. Ez szerintem igen ritka eset.
Tegyük fel hogy egy lakást vezetékelünk, mennyezethez közel, vízszintesen 2,5-es gerinc, arról függőlegesen leágazunk 1,5-el. A 80-as dobozokhoz, vagy a 80-as doboz és a dugalj közé bárhova, be kellene építeni a védelmi eszközt. Viszont elhagyható a C3 ábra szerint, de csak akkor ha a 80-as dobozban a 2,5-es nem megy tovább, további dobozokba.
Nesze semmi, fogd meg jól.
Feszültségesésre számoláskor jól jöhet, de csak akkor ha a cél egyetlen fogyasztó. Ha "gerice" keresztmetszetét szeretnénk feszültségesés miatt nagyobb keresztmetszettel vinni, akkor a megnövelt keresztmetszet végére, vagy az onnantól számolt csökkentett keresztmetszeten bárhova, az első elágaz
elágazásig be kell építeni egy újabb védelmi eszközt, függetlenül attól hogy a nagyobb keresztmetszetű vezetékünk elején milyen védelem van.
(ha jól sikerült megfejtenem)
Amúgy akinek van szabványhozzáférése, csinálhatnánk egy topikot szavbányértelmezésre/megfejtésre, és ha megszületik a megfejtés, azt leírhatnánk értelmesen.
Hm. Hát, a magyarázó rajz valóban téged igazol, ebben sem voltam elég figyelmes, nagy melegben nem szabad ilyeneket keresni többfelhasználós online szabványkönyvtárban, miközben a többiek is belenéznének. :) Megvan az, amiről beszélek, csak nem ez az, hanem a következő, de hadd elégedjek meg az EBF jegyzet megfogalmazásával: A túlterhelésvédelem elhagyható, ha a tápoldali védelmi eszköz hatásos túlterhelésvédelemet tud biztosítani. És ugyanez a zárlatvédelemre is.
Előírást még nem láttam de van ahol terveznek rá. De a mai aktív PFC-s tápok esetében pont nem kell vele foglalkozni. A régebbi kapcsoló üzemű tápok által felvett áram igen messze volt a szinusztól és a 3. felharmonikusoknak volt egy olyan kellemetlen tulajdonsága, hogy fázidba kerültek, összeadódtak és a nullán teljesen szimmetrikus terhelésnél is jelentős áramokat hajtottak át.
A méretezés elvileg lehetséges de én csak mérést láttam rá. A mérések azt mutatták, hogy az egy fázis áramának 150-210%-a volt a nullán a 3. felharmonikus által keltett áram és régen simán lehetett a nulla keresztmetszetét kisebbre választani szimmetrikus terhelésnél. Ahogy én emlékszem a duplára méretezett nulla vezetővel korrigálták ezt.
Ez a kitétel nem erre vonatkozik, hanem pont hogy arra, hogy az eszköz a változás után is elhelyezhető, ha garantált hogy nincs előtte csapolás. Vagyis, pl az áramszolgáltatónak ezért nem kell az oszlopról leágazó vezetéket az oszlopon biztosítani. Tehát vagy a keresztmetszet csökkenésnél, vagy a csökkent keresztmetszet végén, vagy ezen a szakaszon belül bárhol, ha nincs leágazás.
Tényleg nem kötözködésből (!) de ennek a feltételnek amúgy a berendezések előtt lévő és sok helyen előírt leválasztó kapcoló mely a nullát is bontja nem felel meg?
( Tőlünk nyugatabbra van ahol csak nullát is bontó kismegszakítókkal szerelnek ( nem tudom mennyire általános de sok új szerelésnél ezt láttam, és egy berendezést simán le lehet így választani a hálózatról úgy, hogy a FI visszakapcsolhatóvá válik. )
" ...között sem leágazó áramkör sem pedig csatlakozóaljzat nincs... "
Ha elindul valaki egy gerinccel amiről leágazgat itt ott dugaljakhoz akkor a fenti feltétel teljesül? A leágazásokat leágazó áramkörnek tekinti a szabvány alkotója?
(nem mindig értem pontosan a szabványok nyelvezetét)
Ez egyszerű, mint a vasék. Nem egy paragrafust kell itt elemezni, hanem az általános elveket kell megérteni, és azok amúgy adják a pontokat Egy villamossági szabvány mindig logikus, pontonként és egészében is.
Az elvek meg onnan kezdődnek, ami az áramkör, a leválasztás, stb. Ha egyszer végre szem előtt tartanád, hogy minden villamos berendezésnek leválaszthatónak kell lennie, onnan már világos lenne, hogy nem lehet közös a nullavezető, mivel közös nullavezetőt nem lehet egy fázishoz tartozóan leválasztani. Ej, de ismerős ez így leírva, ez sem az első neked szánt magyarázat. :D Csak te azt az adást, ami nem tetszik, azt nem veszed.
De nem titok, csak, ha jól rémlik, nincs ez magyarul:
521.8.2 The use of a common neutral conductor for several main circuits is not permitted. However, single-phase a.c. final circuits may be formed from one line conductor and the neutral conductor of one multi-phase a.c. circuit with only one neutral conductor provided that the arrangement of the circuits remains recognizable. This multi-phase circuit shall be isolated by means of an isolating device according to 536.2.2 which isolates all live conductors.
Bocs, ebben nincs egészen igaza az idézőnek. Csak abban, hogy az pont, amit beidézett, az él. Mert a következő vonatkozik erre az esetre:
433.2.2. A túlterhelésvédelmi eszköz a védett vezető mentén bárhol elhelyezhető, ha az eszköz és a változás helye ... között sem leágazó áramkör sem pedig csatlakozóaljzat nincs, és a következő két feltétel egyike teljesül
a, van megfelelő zárlatvédelem
b ...(rövid a leágazás, ez a gyűjtősínről levett világítás, stb)
Jobb helyeken ez ugy szokott lenni hogy a 10-es drotot bekotik a Fi relebe, azt tovabb egy 10-es vezetekkel egy biztositekba, amire radobjak a fazissint es megy a tobbi biztositekba. Onnan mar johet ki a 2,5-es.
Megegyszer, nem arrol van szo hogy a tavolsag miatti fesz eses miatt kell 6mm2, hanem egy gerinc atkotesrol beszelunk.
> Az eredeti probléma felvetésben NEM VOLT HELY egy tetőtéri elosztó dobozban
Akkor baszki oldja meg maskepp. Csinaljon uj dobozt, ossza el a foldszinten, imadkozon teliholdkor, barmi, de ne ganyoljon. Most epiti/ujitja fel, legyen rendesen megcsinalva hogy 20 evig ne legyen gond vele.
> csak 3 db 16 amperes áramkör [...]
Jaja. Aztan rajonnek 2 ev mulva hogy a fenti mosogep / mosogatogep / korfuresz / elektromos kemence / rack szekreny (routerrel!!!) mar nem megy el igy, boviteni kellene. Elolvassak a forumot, mindjart szembejon mekkelek valamelyik esszeje az egy fazisrol meg az 50 amperrol, kigyulik a lampa a fejekben es elkezdenek biztositekokat cserelni. A szerelo aki a 6mm2-es elmeno vezeteket latja megnyugszik hogy minden fasza lesz, dob ra egy nagyobb kismegszakitot, aztan 3 honap mulva leeg a haz.
Ha meg lehet valamit csinalni _rendesen_ akkor mi a banatnak kell ganyolni ? Miert, mondd el kerlek miert kell neked _mindig_ valami ganyolast javasolnod laikusoknak ?
Az itt a baj, hogy belevágott a közepébe. Az elején kellett volna kezdenie, de hát inkább vitatkozik. Már öt éve húzzuk azt, hogy az éjszakás bojler külön áramkörét vagy a fix bekötését szerinte nem érti, miközben mindenki más tudja, miről van szó.
hátt, hallod!? te nem mekk elek vagy, hanem csűr, csavar!?
"Erre írtam, hogy írt már le légy szíves RÉSZLETESEN, hogy szabványos villanyszerelés esetén szerinted hogyan is válhat életveszélyessé egy fürdőkád, erre most hirtelen egész másról kezdesz beszélni :)"
ez a te egyoldalú értelmezésed, az írásaim felett! én arra voltam kíváncsi, ha rés van a pajzson, akkor mi van? de úgy látom, te csak a te álltalad elképzelt dolgok irányába vagy hajlandó csűr, csavarni a dolgokat!
Tehát: egy alacsony amperre biztosított áramkör egy szakasza túlméretezett keresztmetszetű vezetékkel van megoldva, majd egy ponttól kisebb, de az áramkörben előforduló maximális áramhoz még így is bőven megfelelő keresztmetszetű vezetékkel folytatódik. Szabványos-e az, ha a keresztmetszet csökkentés pontján nincs plusz biztosítóék közbeiktatva?
Szerintem nem lehet közös a nulla, esetleg akkor ha a 6*10A-hez elég a keresztmetszete, kiépítékor nem veheted figyelembe hogy úgysem áll rendelkezésedre 60A. Olyan van pl. nálam is, hogy 3 fázishoz egy nulla, de ott sem folyhat több a nullán mint amennyi egy fázison jön, szimmertikus terhelésnél meg semmi sem, ezért elég azonos keresztmetszet.
"Azt a tizes drótot miért nem kotod be egy FI, vagy kismegszakitoba!?"
Ha a tízes drótot bekötöm egy FI relébe és a relé túloldalán már nem tízessel megyek tovább, akkor ugyanúgy keresztmetszet csökkentés miatt kezdenek sikoltozni a gondolkodásból felmentettek.
"Azt a tizes drótot miért nem kotod be egy FI, vagy kismegszakitoba!?"
Az eredeti probléma felvetésben NEM VOLT HELY egy tetőtéri elosztó dobozban, ahol nem volt sem FI relé, sem kismegszakító, csak 3 db 16 amperes áramkör (+ föld + EPH) egyszerű szétosztása többfelé. A helyhiány javasoltam a kis helyigényű WAGO-kat a szétosztásra, de a felmenő vezeték viszont olyan vastag volt, ami nem megy be a WAGO-ba, ezért előbb a vastag vezetékből javasoltam olyan vékonyat csinálni egy csokiban, ami már belemegy a WAGO-ba. (veszélyes keresztmetszet csökkentés: a 16 amperes áramkör innentől a marhavastag helyett már csak 2,5-ös vezetéken ment) Na ezt a tanácsomat sikerült valakinek felfújni akkorára, hogy ez szabványtalan és emiatt fog leégni a ház.
"a mért fővezetéket toldás nélkül kell elkészíteni."
Félreértetted a helyzetet: eredetileg ez a "keresztmetszet csökkentés" egy főelosztóban történik, tehát képzeld azt, hogy pl az elosztó 2,5-es vezetékkel van vezetékezve, de a 10 amperes villanyórából 10mm2-es vezeték jön oda, azért, mert az áramszolgáltató ezt írja elő a reg.szerelőknek.
A főelosztó fogadó sorkapcsa szerintem nem "fővezeték toldás".
Ha ezután 10 évvel a következő lakó kéri a bővítést 32A-re, a szolgáltató embere ellenőrzi hogy 10-es az elmenő vezeték, és senkinek meg sem fordul a fejében hogy bárki bárhol bármilyen okból külön bzitosítás nélkül vékonyabb vezetéket kötött rá. Akkor ki lesz a hibás mikor leég a ház?
Főleg hogy az előbb idézték szó szerint a szabványt, tehát meg is van a válasz a kérdésedre.
"te azt javasoltad a kerdezonek hogy a nulla (vagy vedofold, mar nem emlekszem) vezeteket _siman_ szukitse 6->2,5-re majd arrol osszon tovabb wagoval, ... Mar bocs de ez akkora ganyolas hogy faj"
Tételezzük fel, hogy a villanyóra főbiztosítékja mondjuk 10 amperes. A villanyórából 10 mm2-es vezeték megy az elosztóba, NEM AZÉRT, mert másfeles vezeték nem lenne bőven elég, hanem azért, mert az áramszolgáltató minden villanyórához 10-es vezetéket ír elő. Ha ezen 10-es vezetéket egy csoki után 2,5-ess vezetékkel folytatom (tehát keresztmetszetet csökkentek), akkor szerinted én
- szabványtól nem tértem el (tehát szabványos ami csináltam)
- vagy gányoltam (szabványos, de báncsa az esztétikádat)
Feltételeztél egy olyan eseményt, amire a valóságban gyakorlatilag nulla az esély és elvárnád, hogy hozzáértők a te feltételezésedet tárgyalják körül hosszasan (és komolyan, röhögés nélkül), mint reális eshetőséget. Olyan ez, mintha egy csillagász fórumon aziránt érdeklődnél, hogy hogyan védekezhetsz az ellen, hogy pont a házadon landoljon egy UFO és elvárnád, hogy a csillagászok komolyan tárgyalják a problémádat.
Szóltam, hogy ere kb nulla az esély, de te nem reagáltál, csak erősködtél tovább.
Erre írtam, hogy írt már le légy szíves RÉSZLETESEN, hogy szabványos villanyszerelés esetén szerinted hogyan is válhat életveszélyessé egy fürdőkád, erre most hirtelen egész másról kezdesz beszélni :) ezt az egyoldalú kommunikációs stílust jól ismerjük ebben a fórumban, előbb-utóbb senki sem fog veled szóba állni, aki valóban tudna érthetően és szakmailag/fizikailag megalapozottan válaszolni a kérdéseidre.
Az ilyen kérdések 50 év múlva válaszolhatóak meg, ugye. De a szolgáltatók elég sokat használnak ilyent, mondjuk nem mindegyik ismert gyártmány, de én még nem hallottam problémáról. Mondjuk, ki vagyok én. :D Beszélek rendszeresen szerelőkkel.
Ha a technológiát betartod! Mert volt egy eset, mikor látványosan elröpült az aminek nem lehetett volna, pusztán azért, mert a kényelmetlen testhelyzetben nem ügyelt arra a tekerő, hogy az egytengelyűség pontosan fennálljon, elhúzta a T-kulcsot kissé.
Én dolgoztam olyan laborban ahol ezt (és még pár mást is) havonta ellenőrizték és jegyzőkönyvezték! Lakossági fogyasztónál én meg merem kockáztatni azt sem tudják miért van ott az a gomb.
Azt egyébként sosem mondta senki, hogy van abszolút biztonság. A szabványban leírt módszerekről a szabvány törvény szerinti definíciójában leírtak szerint
...amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
Kicsit összezavarodtak a frontvonalak, de hát a lényeg az, hogy a villamos hálózat minden pontja legyen védve túláramvédelemmel (túlterhelés és zárlat, ugye). Ha ez az elején elhelyezett egy eszközzel megoldható, akkor az elég oda, keresztmetszetváltozás akár van, akár nincs.
Az egy más kérdés, hogy akkor nincs kihasználva a belefektetett réz, de nagyon jó szempont a feszültségesés, az említett 2,5 mm2-es gerincról lógó 1,5 mm2-es leágazások, az elején az 1,5-re biztosítva.
Ebben éppen igaza van, nem feltétlenül kell oda öntartó áramkör, azaz segédérintkező (kivéve, ha a villany önkéntes visszajövetele) veszélyes. Nagyon sok olyan műhelyt láttam már, ahol a bejáratnál a gépek főkapcsolójaként egy egyszerű VGK (világításkapcsoló is szokott lenni, de azt szakmai gonoszság induktívan terhelni) kattintja az erőátviteli hálózat mágneskapcsolóját, ebbe a körbe csak beköti az UA bontó érintkezőjét.
Mai tudásunk szerint (angol tudósok szerint :D ) pont itt állunk, a döntésképtelenségnél (én letettem a voksomat, ugye), mert a horganyosok azt állítják, ez a bevonat mechanikailag mindent kibír:
4.4.1 Kiváló kopás- és dörzsállóság A tűzihorgany bevonatok kopás-, és dörzsállósága többszörösen meghaladja a festékbevonatokét. A termékeket a felhasználás során a korróziós hatások mellett gyakran mechanikai igénybevételek is érik. Példaként lehet említeni a tényleges felhasználás előtti hatásokat (raktározás, szállítás, szerelés során), ám a beépítés után is számos esetben koptatóhatások érik a bevonatot (homokszóródás, kőszóródás, stb.), emiatt a védőbevonatnak nem csak korrózióállónak, hanem a fizikai igénybevételeknek is ellenállónak kell lenni. A tűzihorganyzási technológiával létrehozott bevonatok mindkét kritériumnak egyaránt megfelelnek. Ugyanis a horganybevonatok esetében a vas alapfémmel kohéziós kapcsolatban levő Fe-Zn ötvözeti fázisok keménysége jelentősen meghaladja magának a fémalapnak a keménységét is. Vizsgálatok szerint a tűzihorgany bevonatoknak mintegy tízszeres koptatási ellenállása volt, mint a szerves bevonatoknak.
ugyanakkor a villamossági szabvány is azt írja, hogy:
A függőleges földelőkön nagyobb a védőbevonat vastagsága, mint a vízszintes földelőkön, mivel beágyazásukkor azokat mechanikai igénybevétel éri.
de a táblázatban megadott értékek meg egyformák. :)
Az érintésvédelemmel foglalkozó nagy emberek szerint leütésnél úgyis megsérül a horgany.
Hogy még mi mást lehet tenni a földelésen, egyen potenciálra hozáson, FI relén kívül, a hozzáértők megírják. De arra senki nem fog tudni neked megoldást adni, hogy mi fog megvédeni akkor, ha mind egyszerre mondja fel a szolgálatot. Ellenőriztesd a működő képességüket rendszeresen, két ellenőrzés között meg bízzál abban, hogy nem romlott el mind.
A túlterhelésvédelmi eszközt azon a ponton kell elhelyezni, ahol a keresztmetszet csökkenése, a vezeték anyagának, szerelési módjának vagy szerkezetének a megváltozása, a kábel vagy vezeték terhelhetőségében csökkenést okoz.
- elek ir egy haboru es beke mennyisegu karaktert a temaban, belekepzelve az urallomastol kezdve az ufokig mindent
- mindenki mas reagal ra
- az eredeti kerdezo is kezdi leszurni hogy kinek a hozzaszolasat erdemes olvasni a feladat megoldasa szempontjabol es kinek a hozzaszolasat pusztan szorakozasbol :)
egyreszt ha visszaolvasol lathatod hogy ezt mar reg kibeszeltuk. persze-persze, fesz eses miatt lehet nagyobb keresztmetszet.
masreszt, es ez lenne a lenyeg:
- felejtsuk el hogy megint mit kepzelsz hozza a tortenethez, semmi ilyesmirol nem volt szo az eredeti felvetesben. Ketto darab elosztot kell osszekotni ahol te azt javasoltad a kerdezonek hogy a nulla (vagy vedofold, mar nem emlekszem) vezeteket _siman_ szukitse 6->2,5-re majd arrol osszon tovabb wagoval, mert nincs olyan wago amibe belemenne a 6mm2. Ergo mivel nincs rendes kotoelemed, inkabb szukitsuk le a vezeteket plusz egy kotes kozbeiktatasaval hogy tudjuk hasznalni a kedvenc kotoelemet. Mar bocs de ez akkora ganyolas hogy faj (es adott esetben picit eletveszelyes). Miert nem azt irtad hogy kalapaccsal usse addig a vezeteket amig bele nem fer a wagoba ? Ennel meg a rez sin is _sokkal_ jobb megoldas.
- elbasztam, túláltalanositottam a kerdes, abban igazatok van hogy adott esetben indokolt lehet a keresztmetszet szukites, bar erre valodi peldat csak a nagy tavolsag miatti feszultsegeses kivedesere hasznalt nagyobb keresztmetszetet talaltuk.
- a lenyeg viszont hogy publikus forumon, laikusok altal olvasgatva jelennek meg megint olyan megoldasok amik eletveszelyesek. ezt nem szeretem, ezert nem art helyretenni a kerdest. (es - mar bocs - de nem jatszik hogy "de jáááj mester úr, van ám olyan eset amikor ez jo". A kovetkezo laikus meg fogja a 10mm2 bejovo erokabelt, leszukiti 2,5-re mert a mekkelek megmondta es boldogan beledugja a wagoba, mert az majd tutifasza lesz az uj elosztojahoz.
Alapvetoen ugy gondolom hogy az epuletvillamossag egy bizonyos pontig nem atomfizika. Par egyszeru szabalyt ha betart az ember akkor sok mindent meg lehet csinalni bizonsagosra, a trukkosebb kerdeshez viszont mindenkepp valami rendes szakit kell keresni. Ebbe a korbe az ilyen ganyolasok - szerintem - nem fernek be (barmennyire is csurod-csavarod a kerdest).
Latva azt hogy per pillanat szinte lehetetlen kis munkakhoz villanyszerelot talalni magyarorszagon szerintem tobbszaz (vagy tobb ezer) ember kepzi magat villanyszerelonek kenyszerbol. Ezt a forumot gondolom sokan olvasgatjak informaciokert, pontosan ezert nem fer bele hogy ekkora faszsagokat javasoljunk nagyaltalanossagban. Szerintem.
hátt neked, megy a vaker nagyon! :)) csűröd, csavarod, persze nekem belefér, mert csak beszélgetünk! :)) de nem tudom eldönteni, hogy segítő a szándékod, vagy csak brekegsz, itt, mert nincs jobb dolgod, vagy szórakoztat!? nem bántásból írtam. csak ez jön le. főleg ezen megnyílvánulásod miatt.
"Ha kapok rendes választ a kérdésemre, akkor adok én is rendes választ a tiedre."
most, akkor vagy segítő szándékkal vagy, vagy a magad örömére?
"Ki a fenét erdekel, hogy egy FI 19 vagy 25 esetleg 29 mA áram mellett kapcsol le ?
Láttál már te villanyszerelőt aki műszerrel mert egyet hogy mondjuk a legtávolabbi ponton mekkora ez az áram ?"
Egy ház legtávolabbi pontja és a FI relé között többnyire 1 ohm alatti az ellenállás.
A FI relét viszont már 7000 ohm körüli ellenállás is leveri (némelyiket már 10000 ohm is). Tehát aki abban reménykedik, hogy ha a ház legtávolabbi pontján mérjük, akkor esetleg kevésbé lesz érzékeny a FI relé... annak a ház NAGYON-NAGYON távoli pontján kell ezzel próbálkoznia :)
"de soha, semmilyen korulmenyek kozott nem csinalunk keresztmetszet szukitest vedelem (kismegszakito) nelkul. Pont, kesz."
Ezt azok szokták mondogatni, akik felmentik magukat a gondolkodás alól :) Lehet olyan keresztmetszet-csökkenés, amit a szabvány nem tilt, csak a lusta villanyszerelők között terjedő városi legendák tiltanak :)
Ha a kismegszakító értéke a rendszer leggyengébb pontjára (legvékonyabb vezetékszakaszra) van méretezve, akkor szerintem semmi sem tiltja, hogy vastagabb vezeték szakasz is legyen útközben.
Vegyünk egy példát:
- van egy családi házad, minden 1,5-es vezetékkel szerelve (minden kismegszakító legyen 13 amperes)
- van a telek távoli végében, a háztól 200 méterre egy sufni, szintén másfeles vezetékkel villanyszerelve
- a minél alacsonyabb feszültségesés miatt a házad hátsó sarka és a sufni között egy jó vastag kábelt vezetsz (mondjuk találtál 25 mm2-est a padláson)
Tehát ház főelosztó -> 1,5 mm2 a ház sarkáig -> 25 mm2 kábel -> 1,5 mm2 sufni vezetékezés.
Szerinted a vastag kábel túlsó végén a (házi főelosztóban 13 amperre biztosított) 25 mmm2->1,5 mm2-es keresztmetszet szűkítéshez kötelező tenni egy plusz kismegszakítót?
"A "fővezeték sorkapcsok" ezerszer biztosabb kötést adnak mint a földsinek."
Az ezres szorzóban nem lennék biztos :) egyezzünk meg kétszeresben, mert a fővezeték sorkapcsok a nagy részében minden eret kettő darab (ugyanolyan szar) csavar szorítja, mint amilyenből egy szorítja a földsínekben.
A közismert occsó föld/nulla sínek valóban igen szar találmányok szerintem is. Én kerülöm a használatukat, ha mód van rá. Pedig lehetne elfogadhatóra is gyártani őket, de nemigen erőlködnek.
"például a földelés érintkezése, idők folyamán gyengült az villanyóra dobozban, kh-ás, vagy eltört a vezeték és, vagy érintkezik vagy nem!?"
Az volt a kérdésem, hogy hogyan kerülhet egy jól leföldelt kád életveszélyes feszültség alá, de te nem arra válaszoltál. Amit leírtál, annak a végén a kád nincs életveszélyes feszültségen. Ha kapok rendes választ a kérdésemre, akkor adok én is rendes választ a tiedre.
Ha nekiállsz összeírni azon események láncolatát (egy szabványosan szerelt házban), aminek a végén egy fürdőkád tartósan 60 volt fölé kerül, meg fogod látni, hogy ehhez a valószínűtlen események olyan láncolatát kell össze-halandzsázni, hogy inkább le sem írod, nehogy nevetségessé válj. Már elkezdted az néhány év alatt magától elpárolgó talajszondával, az önmagától eltörő vezetékkel meg az önmagától kicsavarodó kötőcsavarokkal, de ezzel a népmeséd még nem kerek, mert még nem ráz a fürdőkád ;)
"az, hogy jó a földelés, az relatív dolog, mert csak én gondolom, hogy jó,"
Laikusként két dolgot tehetsz:
- megbízol a villanyszerelődben
- rendszeresen odahívsz egy másik szakembert, aki megméri neked a földszonda jóságát és felülvizsgálja a vonatkozó elektromos kötéseket, vezetékeket (egészen a fürdőkádig ;) - vagy akár X évenként újra szereli-vezetékezi az egészet.
Mindenütt van szivárgó áram, van ahol több, van ahol kevesebb. Megette a fene ha 20mA szivárgó áramnál leold a 30 mA-es Fi relé, hát ezért. Egyébként tapasztalatból írtam, hogy a 30mA-es Fi relé 26-27 mA környékén szólal meg. Ha úgy lenne ahogy írtad az olyan lenne mintha egy 1,5.es vezeték lehet 0,75.től 1,5-ig. Elég abszud nem?
A szabvány igen, csakhogy a szabvány egy szóval sem említi, hogy nem csökkenthetem a keresztmetszetet. Ha nincs igazam, cáfolj meg, de szabvány számmal és néhány soros idézettel.
Írtam már, villanyszerelésben nincs ha. Aki anélkül cserél kismegszakítót, hogy nem nézi meg a kört, nem villanyszerelő. Többeknél gyakorlat (most is találkoztam ilyennel), hogy végig visz egy vastagabb gerincet, a leágazásokat pedig vékonyabbal készíti el (leginkább a feszültségesés csökkentéséhez hosszú köröknél). A kört pedig a vékonyabb keresztmetszethez biztosítja.
Aztán jön valaki, aki megtalálja a 6-os vezetéket egy dobozban, ráakaszt valamit, aztán lecseréli a kismegszakítót, és még jól le is marház hogy 10A-rel biztosítottad a 6-ost. A szabvány igyekszik hülyebiztos lenni.
Nulla ás védő vezetők keresztmetszete mindig a fáziséhoz viszonyított. Azt meg biztosítos. Szóval olyan nincs hogy a nullát vagy a védőt csökkented, a fázis meg marad.
Gondold végig. Valamilyen átalakítást kell elvégezned és van egy 6-os köröd (pl. volt hőtárolós kályha tápja), de a továbbiakban 2,5-re van szükséged mert csak az jó akkor mit csinálsz? Nem fogod azért szétvésni a lakást, hogy lecseréld végig 2,5-re. Kicseréled a 6-os előtt lévő kismegszakítót a megfelelő értékre.
Igen, ez vilagos, ergo ha van mar egy meglevo korod akkor azon kesobb nem kezded el szukiteni a keresztmetszeteket, mert ugye a kor mar biztositva van egy bizonyos terhelesre, amihez 6mm2 vezetek lett valasztva.
Masreszt elb@sztam, az eredeti kerdesben ha jol emlekszem nulla es/vagy vedofold vezetekrol volt szo, arra nyilvan nem rakunk kismegszakitot, viszont azokat szukiteni talan meg nagyobb baromsag mint a fazist.
Itt a lényeg. Ha fesz. esésre méretezve nagyobb keresztmetszet kell, de a készülék nem fogad csak max. 2,5-es vezetéket, nem fogok eléje kiépíteni egy tokozottat, hogy ott biztosítsam.
Te meg adós maradtál válasszal ... korábban feltettem két rajzot, egy ugy készült ahogy te csináltad es nem tudom a kivezetett drót mi lesz valójában? :)
Érzem a kínos csendet ezzel kapcsolatban és ez hordozza számomra a legtöbb információt ... :)
hátt, ha a szaniter nem fém, akkor is előállhat a fázis tetején csücsülés esete, talán, mert a kifolyó víz, biztos, találkozik valahol a fölldel és a nullával, mint a kád esetében?
nekem, megvan, kb 40éve és olyan jó állapotú, hogy nem vettem másikat, lehet az én életemet kiszolgálja, ha nem halok meg benne, egy eltévedt kóbor fázis álltal?
Nekem a regszerelo magyarazta, hogy ha keresztmetszet szukites van kabelen akkor az uj keresztmetszetre kell vedeni, ergo a 6mm2-es kabelen lehet mondjuk egy 35A-es kismegszakito (mondtam egy szamot), ha ezt 2,5mm2-re szukited akkor illene egy 16-20A-es kismegszakitot kozbeiktatni, mert adott esetben egy hangyanyit el fog olvadni a 2,5mm2-es vezetekszakasz ha veletlenul 35A kerul ra.
Persze ha a 6mm2-es kabelen eleve mondjuk egy 16A-es kismegszakito van akkor jo lehet, de akkor sem szep, mert ebben az esetben eleg lett volna 2,5mm2 vagy 4mm2 kabelt venni (tavolsag / fesz eses fuggvenyeben)
" Elkezded leengedni , átázik a "vacak iszap "a szenyvizcsőben , s máris jön a külső földpotenciál !" ezt , hogyan kell értenem? külső földpotenciál? hisz eleve az van a kádon, mert a földelésem is annak tekinthető nem? külső potenciálnak? és, hogy lehet 5-100 amper, ha a föld rajta van?
Ez egy politikai vita közöttünk egy az össze vissza kötve mi fog történni és mennyire szabályos a dolog.
Valsz nem szabályos de a történik dolog az prognosztizálható rendesen minden esetben.
Amiről nincs vita közöttunk hogy a fi relé kimenete es a fogyasztók között sem a fázis, sem a nulla nem erintkezhet a földdel.
Maga a FI relé azert jött létre hogy földelés nélkül is legyen életvédelem hogy nem csinal mast csak figyeli hogy a fekete es a kék dróton mennyi áram folyik. Ha az eltérés nagyobb mint 15mA egy 30 mA relé esetén akkor az annyit tesz hogy fogod a fázist - áll fél lábbal a kádban - és rejtad keresztül megy el - azaz a masik lábad kint a kövön - na ekkor fog leoldani.
Ez egy faék bonyolultságú cucc nem erdemes ennyit agyalni rajta ... :)
Ize, ebben teljesen igazad van, de soha, semmilyen korulmenyek kozott nem csinalunk keresztmetszet szukitest vedelem (kismegszakito) nelkul. Pont, kesz. Ha belefer a wagoba/sorkapocsba/csokiba/marikanenibe ha nem.
háát, ha unod a kérdéseim, csak szólj és nem abajgatlak velük!, de addig is!
"Hogyan emelkedhet veszélyes feszültségszintre a kádad, amikor az EPH segítségével elektromosan össze van kötve egy baromi jó földelő szondával?
például a földelés érintkezése, idők folyamán gyengült az villanyóra dobozban, kh-ás, vagy eltört a vezeték és, vagy érintkezik vagy nem!? hiába az elvileg jó föld, ha rosz a zérintkezés, vagy nincs, vezetéktörés miatt! tessék! életszerű helyzet!, mivel már tapasztaltam ilyet!, addig matattak, új bekötésekkel a szerelő dobozban, míg eltört a földelés drótja így, mintha nem is lett volna földelés.
"Ha jó a földelésed, akkor azon a kádon még 10 volt sem fog megjelenni,"
az, hogy jó a földelés, az relatív dolog, mert csak én gondolom, hogy jó, mert amit leütött a 3 fázisú bekötéshez a szerelő, egy szál 2 méteres 10-es átmérőjű, körűli vasdarabot, ahhoz a felülethez képeszt nekem, legalább 500xor annyi van! és, ha az a szál vas megfelel a szabványnak, vagy az elvileg biztonságos, akkor az én földem legalább 500x-or biztonságosabb. de ettől, még lehet, hogy nem így van?
"Úgy néz ki, hogy az összes kérdésed arra irányul, hogy "jaj-jaj baleset érhet engem akkor, ha leszarom a biztonsági előírásokat"."
ezt nem is tudom miből gondolod?? egyáltalán nem laszarom, hanem éppen, hogy azért lovagolok egy kérdésen, amíg meg nem értem tökéletesen és meg nem bizonyosodok róla, hogy maximális a magam és családom biztonsága, mert csak egy életünk van és, arra szeretnék vigyázni, minden eszközt kimerítve, hogy a maximális biztonságban üzemeljenek az elektromos eszközök a lakásban és ne időzített bombaként adott esetben... itt csak infókat és, tudást szeretnék gyűjteni a hozáértőbbektől, többek közt a személyedben is, de, ha találok arra alkalmas szakembert, akiben megbízok, tőle is meg fogom kérdezni a kérdéseim, és megcsináltatom vele a legbiztonságosabb megoldást, de sajnos, csak olyanra tellet eddig, aki egy 2 méteres levert vaskarót jó földelésnek tekint...
A "szakértő" válaszaidban szerintem túl sok a "lehet" meg a "talán".
Javaslom hogy szilárdan megalapozott, alátámasztott véleményt kellene nyilvánítani és nem feltételezéseken alapuló, saját kielégülésünkre szolgáló megmondóemberes választ adni.
...de az is lehet, hogy valójában nincs is szükséged segédérintkezőre, csak aki a jelenlegi megoldást megcsinálta neked, az nem volt a szakma világbajnoka :)
Lehet, hogy elég neked egy K18, az UA meg egy akármilyen egyszerű filléres kapcsoló.
"mi történik abban az esetben, ha a leföldelt kádamra, amiben éppen csücsülök, valami csoda folytán rákerűl a fázis!?"
Hogyan emelkedhet veszélyes feszültségszintre a kádad, amikor az EPH segítségével elektromosan össze van kötve egy baromi jó földelő szondával? Ha erre válaszolsz (de életszerűen ám!), akkor onnan folytathatjuk ezt az eszmecserét.
"hogy a kádon, amiben csücsülök, akkora fesz fog megjelenni, amennyire jó a földelésem, tehát, kb lehet 10, vagy éppen százvalahány volt is?"
Ha jó a földelésed, akkor azon a kádon még 10 volt sem fog megjelenni, de az is csak két század másodpercig, mert a FI relé lecsap.
Ha meg nem ennyire jó a földelésed, akkor viszont miért nem ennyire jó a földelésed?
Úgy néz ki, hogy az összes kérdésed arra irányul, hogy "jaj-jaj baleset érhet engem akkor, ha leszarom a biztonsági előírásokat".
"k18 mágneskapcsoló van 230- és 400v is,(képen egyformák) én otthoni 3 különböző 230v fázist L1,2,3 kötök rá, most akkor melyik kell ?"
Tulajdonképpen mindegy, de ha pl nincs nulla a közelben, akkor 400 V-os tekercsű kell, de ha jelenleg 230 V-osra van vezetékezve, és mégis 400-ast veszel, akkor viszont át kell kötni a vezérlést, stb...
azt javaslom, hogy kérdezd meg azt a villanyszerelőt, aki a mágneskapcsolót ki fogja cserélni, hogy nézze meg a jelenlegii rendszert és abból mondja meg, hogy 230 vagy 400-ast vegyél.
így már világos, köszönöm!, legalábbis ez a része! de azt még mindíg nem tárgyaltuk ki érdemben és megnyugtatóan, hogy, mi történik abban az esetben, ha a leföldelt kádamra, amiben éppen csücsülök, valami csoda folytán rákerűl a fázis!?, két verzioban érdekelne! egyik, mikor, a föld és a nulla össze van kötve az firelé előtt, aztán a másik versön, mikor, nincsen összekötve a nulla a földdel. első esetben vélelmezem, hogy lemegy a főbizti, mivel a fázis a nullával talákozik , de addig, míg lemegy, addig is ott ülök a kádban és vajon a bizti leoldás időtartama alatt kárt tehet e bennem a birkógép? a második verziónál, ugye nincsen nulla és fázis találkozó, csak fázis és föld, ebben az esetben, valószínűsítem, hogy a kádon, amiben csücsülök, akkora fesz fog megjelenni, amennyire jó a földelésem, tehát, kb lehet 10, vagy éppen százvalahány volt is? persze, ha jó a firelé, akkor itt is, meg fog szakadni az áramkör, de a firelé hiszterézisét, nekem ki kell bekkelnem élve a kádban, vajon fog ez sikerűlni? tehát amíg lemegy a firelé, az idő alatt nem tud agyonbaszni az áram? aztán képbe jön,, ha netán rosz a firelé, akkor nincs ami lemenjen és megszakítsa az áramkört. na! innentől kezdve nagy bajban vagyok ülve a kádban, vagy a földelés, lesöntöli a feszejt annyira, ami már nem tud ártani a puhos öreg testemnek?
Tömör réz vezetéket szeretnék összekötni, a tegnap vett föld kábellel.
Adott egy 6-os kábel, és a mostani 10-es.
Van otthon a képen látható Haupa márkájú toldóm+prés fogóm, ami papír forma szerint 6-ig jó, de a 10-es tömör vezeték pont cuppra belefér. Ezt rápréselhetem szerintetek? Lehet belőle baj? Vagy ha bele fér, akkor had szóljon? (azért kérdés, mert utána műgyantás kiöntő cuccba tenném bele, a csoki kicsivel macerásabb lenne)
Egy elosztóba belépő és kilépő csokik alkalmazása szerintem csak akkor indokolt, ha pl kereskedelmi termék vagy valami más miatt a bekötést végzőnek problémái lehetnek a megfelelő bekötési pontok megtalálásával (pl betanított munkás vagy az elosztó túlságosan bonyolult). Minden egyéb esetben a bemeneti és kimeneti sorkapcsok alkalmazása egyrészt parasztvakítás (az ügyfél ájuljon el, hogy milyen gyönyörűséges és bonyolult dolgot kap és szívebben fizesse ki a pofátlan összeget ;) másrészt minden kötés egy-egy potenciális hibaforrás, ezért okos dolog minimalizálni a számukat szerintem.
- földelő szondáról 16 mm2 kell (mechanikai sérülés veszélye miatt)
- a szonda vezetéke a földsínre csatlakozik
- a PEN szétválasztás helye szerintem a földsín. Ha te a PEN vezetőbe valami miatt közbeiktatsz egy fővezetéki sorkapcsot, az a magánügyed, a PEN szétválasztás helye akkor is a földsín, ilyenkor a földsínről indul a nullvezető is a maga útján (és nem pl a fővezetéki sorkapocsról kétfelé).
Általában az a véleményem, hogy a PEN vezető megszakítása egy fővezetéki sorkapoccsal nemcsak felesleges pénz- és helypazarlás, de plusz potenciális hibaforrás is (ugyanez vonatkozik a fázisvezetőkre is, ne szakítsuk meg csokival, ha nem muszáj). Szerintem a PEN menjen egyből a földsínbe.
1) Mérőóra a lakásban, PEN szetvalszétválasztás az ora után. A földelő szondától elég a 10mm2 mkh vagy 16mm2 kell? Ez a kabel közvetlenül a szetvalasztas pontjára csatlakozik (Fővezetéki sorkapocs) vagy már a PE sínre?
2) 9db kismegszakito, 1db 3fazisu Fi-relé, 6fovezeteki sorkapocs, 4 weidmuller sorkapocs befer e egy 170x600as helyre? Mindehhez milyen kötődobozt, lakáselosztót ajánlotok? Sajnos a 170 szélesség miatt nincs sok esélyem...
Amikor egy laikus kitalál valamire egy rossz megoldást és segítséget kér hozzá, akkor én helyette egy jó megoldást fogok mondani neki és nem vagyok hajlandó inkább az ő rossz megoldását reszelgetni, csak azért mert valami miatt az úgy neki jobban tetszene.
"Te értelmezed, kitalálsz egy virtuális valóságot a maga törvényeivel és ebben a rendszerben megválaszolod."
Egy problémára a lehető legjobb megoldás kitalálása az izgalmas kihívás, ezért ingyen van. Valaki más szar megoldásának reszelgetése viszont rabszolga munka, ha ragaszkodik ahhoz, azt csinálja más neki ingyen.
Látod, a leggyakrabban itt követed el a hibát! Van egy kérdés, amit meg kell válaszolni. Te értelmezed, kitalálsz egy virtuális valóságot a maga törvényeivel és ebben a rendszerben megválaszolod.... Próbálj ki más módokat, pl. arra válaszolj amit kérdeztek és ne vidd el olyan irányba ahol már magabiztosabb vagy.
Ez kb. annyira kontraproduktív mint a minden magyarázat nélkül bedobott kritikák, beszólások, megoldások amikor a másiknak nincs "kedve", "ideje", "ezerszer volt már..."....
"Ez nem szabvány kérdése: egy FI relé egyszerűen nem képes úgy működni, hogy mögötte a nulla és a föld össze van kötve egymással."
ezt nem igazán értem!, megköszönném, ha elmagyaráznád! mivel a szerelő szerint a firelé előtt vannak összekötve a nulla és a föld. vagy a fi relé utáni összekötésre gondoltál?
Az eredeti kérdésnek (szokás szerint) nem sok köze volt a tényleges problémához, tehát az eredeti kérdést el is felejtheted. Az eredeti kérdés főleg a helyhiányról szólt, később kiderítettük, hogy mi a tényleges feladat (szétosztások hat kiinduló pontból, korlátozott helyen)
erre mondtam egy megoldást, ami nem foglal el a jelenleginél több helyet, mégis minden meg van oldva általa.
"A fényképen lévő tárggyal szerinted megoldhatatlan a probléma megfelelő minőségben?"
Arra vagy kíváncsi, hogy a fényképen szereplő tárggyal szét lehet-e osztani többfelé megfelelő minőségben három darab fázist, egy nullát, egy földet és egy EPH-t?
Az a baj hogy már megvan. De egyébként a leírt módon a nullán marad 8 szabad hely. 2 áramkört terveztem a konyhába (pontosabban 4-et mert a sütőhöz mindhárom fázist elviszem), 2-t a két nagyobb szobának átfedésben elosztva, 1 a háló + 1 a fürdő, wc, közlekedő. Ez így elvileg pont 8. Lehet inkább egy lakáselosztót kellett volna venni fentre is, abból elosztani és körönként biztosítani mindent...
Ilyen a soroló. Az alsó kapocsra bekötöm egymás mellé a három nullát és a maradék szabad helyekről megyek tovább 2,5 MCU-val. Akkor így rendben van ha jól értem...
"Van a wago-nak olyan cucca amibe belemegy a 6-os vezetek es sok 2,5-es is, amiket szepen belul eloszt egy sinnel. "
1: éppen a sínnel van a baj, hogy nincs ott már hely hosszú dolgok számára
2: lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha nem tömör, hanem flexibilis lenne az a felmenő 6-os vezeték, 6-os nyitható WAGO pedig talán nem is létezik (vagy ha igen, akkor nagy ritkaság és rohadt drága lehet)
Lehet, hogy az egésznek semmi köze szabványhoz. Lehet, hogy részben áramszolgáltatói előírásokról, részben józan észről van szó csupán. (pl: ne szívassuk a földelési jóság mérést végzőt azzal, hogy ezer helyen van összekötve a nulla és a föld)
Az biztos hogy a sok éve ebben regnáló szakik sem tudtak közös nevezőre jutni a témában. Így jobbnak látom megvizuálni hogy lesz ennek a meccsnek az eredménye. Majd azután alakítom ki álláspontomat ...
Most a kézi rajzomon kiírtam mindent mert sokaknak meg a 2-3 betűs rövidítések is feladták a leckét ... :)
"A nulla vezetőt is méretezni kell mint a fázist, tehát a 3x6mm-hez nem lett volna elég az 1x6 nulla."
Tévedés.
Az igaz, hogy a nulla vezetőt méretezni kell, de az áramra kell méretezni és nem a szomszédos vezetékek össz-vastagságára :) Ha az a három áramkör BIZTOSAN három különböző fázison lesz, akkor közös nulla pont esetén a fázisok közötti kiegyenlítő áramok miatt
- a felmenő nullvezetőn soha nem fog több áram folyni, mint a három fázis közül a legerősebb áram (tehát egy nullvezető is elég)
- de pl ha mindhárom fázison pont egyforma erősségű áram folyik, akkor a felmenő nullvezetőn semmilen áram nem fog folyni (ilyenkor a felmenő nullvezetőre valójában egyáltalán nincs is szükség :)
A három fázis trükkös dolog.
"okoz-e bármi gondot hogy egy darab vastag szál helyett három kisebben szalad ugyanaz az áram"
Nem okoz gondot.
"Vagy marad a három hatos közösítve egy nulla gerinccé,"
Ez is jó megoldás.
"és kap minden nulla egy saját sínt."
Nem muszáj nagyméretű (és ocsmány) sínben szétosztani, léteznek pl soklyukú WAGO-k, azok sokkal kisebb hellyel is beérik. Persze ezekbe meg nem lehet beledugni a 6-os vezetéket :) tehát valami ilyesmi megoldás kéne: felmenő 6 mm2 vezeték -> nagy csoki -> 2,5 mm2-es vezeték -> WAGO -> elmenő nullák/földek
A zöld dolog a fiktív és a vita tárgya szigorúan nem a szabványok mentén hanem a józan ész vonalán gondolkodva hogy mekkora faszág ez a szabvány ... :)
Három külön áramkör jön fel és ez csak egy elosztódoboz lesz megszakító nélkül. Eredetileg külön akartam kezelni a nullákat is, ezért húztam be mindet, de benéztem a soroló kiválasztást és már nem tudom visszaküldeni. Kevesebb sínem van mint kellett volna. A nulla vezetőt is méretezni kell mint a fázist, tehát a 3x6mm-hez nem lett volna elég az 1x6 nulla. Ugye a nulla a lakáselosztóból is egy közös sínről jön, a kérdés az, hogy okoz-e bármi gondot hogy egy darab vastag szál helyett három kisebben szalad ugyanaz az áram. Párhuzamosan kötve ahogy írtad. Áthúzni nem fogom mert giga szívás volt a köteget végigvinni. Vagy marad a három hatos közösítve egy nulla gerinccé, vagy bővítem a dobozt fent és kap minden nulla egy saját sínt.
Hogy van mostanában tiltva/engedélyezve a kábel-erek utólagos átszínezése? Nemrég valaki erősködött nekem, hogy akkor is tilos kék színű vezetőn fázist vinni, ha betekerem fekete szigszalaggal.
Nem én problémáztam, én a vezeték keresztmetszetével voltam bajban, az hogy az elmü mivel akar megtalálni, (ha beengedem, és a villanyóra utáni részt hagyom hogy nézegesse), akkor majd ez kerül szóba.
Köszönöm a segítségeteket, megvettem a 10-es vezetéket, szuper lesz minden.
"nekem azt mondta a regisztrált szerelő, hogy a földet a nullával összekötni a fi relé előtt kell, úgy a szabványos!"
Ez nem szabvány kérdése: egy FI relé egyszerűen nem képes úgy működni, hogy mögötte a nulla és a föld össze van kötve egymással.
"az elmünél evidenciában össze van kötve az ő földjük a nullával"
Az utcáról bejövő PEN vezeték az tulajdonképpen két vezeték "jogilag egybe olvasztva": egy nullvezető és egy földvezető egyszerre. Ezt a kettőt VÁLASZTJUK KETTÉ a villanyóránál vagy az elosztóban egy nullává és egy földdé (tehát jogilag nem "összekötés" történik, hanem "szétválasztás").
"az fi relé előtti összekötés, az én földem miatt érdekes, hogy meglegyen a kapcsolata a nullával."
A te földszondád
- egyrészt "ráerősít" az áramszolgáltatótól bejövő földelésre
- másrészt baj esetén (PEN vezető szakadása az utca felől) ideiglenesen helyettesíteni tudja a nullvezetőt is, mivel kapcsolatban van a nullával is.
"6-os MKH-t már behúztam, összesen 8 szálat: 3 fázis, 3 nulla, 1 föld, 1 EPH gerinc."
Azt nem írtad, hogy ez fent
- egy "három fázisú elosztó" lesz, saját kismegszakítókkal,
- vagy lentről jön 3 db különálló áramkör (lent biztosítva) és abban a dobozban csak kötések lesznek.
Mert utóbbi esetben a három nullát fent nem illik egymással összekötni, habár nem is tilos.
"három fázisú elosztó" esetében viszont elég egyetlen felmenő nullvezető is, tehát 2 nullát feleslegesen húztál be, (elég lett volna 6x6 mm2 vezeték).
(sőt igazság szerint tudtommal ma már az EPH-hoz sem kell mindig külön vezeték, bizonyos esetekben le lehet venni közvetlenül a földvezetőről, tehát valószínűleg elég lett volna 5x6 mm2 felmenő vezeték is). Ebben az esetben a három darab felvitt nullát kösd párhuzamosan (ugyanarra a pontra) minkét végén: az egyik a hivatalos nullvezető, a másik kettő a biztonsági tartalék :)
Lenne egy kérdésem. Szintes családi ház alsó szintjén van egy lakáselosztó. 3x10A, szétválasztás itt történik, ÉV relé és C10-es megszakítók vannak benne. Felső szintre alakítok ki egy második elosztót úgy méretezve, hogy a 3x10A-ből 3x16 lesz később. 6-os MKH-t már behúztam, összesen 8 szálat: 3 fázis, 3 nulla, 1 föld, 1 EPH gerinc. Föntre van egy négy pólusú elosztó kapcsom ami mellé beraktam még egy nulla sínt. Így ugye összesen van 5db sín. Az EPH egy másik csomópontra megy, így ide 7db vezetéket kellene bekötnöm. Az lenne a kérdésem, hogy ha a 3db nullát rákötöm egy sínre, az úgy rendben van-e mint nulla gerinc? Tudom egy vastag szál célszerűbb lett volna, de a 3xMKH6 vajon ugyanúgy megfelel? Vagy nem szabályos és most már kezeljem külön a nullákat külön síneken? Ez csak azért gond mert akkor nem fér el abban a dobozban amit vettem hozzá. Nem világvége, de ha nem muszáj nem cserélem nagyobbra.
Ha a mérőnél dugalj van akkor ott van egy extra doboz legalább egy kismegszakítóval. Na, ez a doboz az elosztó és eddig érdekelte őket. Így ez amit írsz nem mond ellent annak, hogy az órából elmenőt előírja a szolgáltató.
Én is leírtam már párszor. Vezérelt áramot igényeltem, ehhez szabványosítás kellett, kerek perec megmondta az EON hogy 6mm2 kell legyen az órából elmenő vezeték, különben nem rakják fel az órát.
Rá egy évre gondolkodtam H tarifán, akkor mondták hogy a az a 6 mm2 már 10 mm2, szóval akkor megint vezetékcsere.
Akkor is ha a vezérelt helyére kerül H-s óra.
Tehát a leplombált dobozból ilyen vezeték kell kijöjjön, az hogy utána mit hogyan kötsz, toldasz már valóban nem érdekli őket.
nekem azt mondta a regisztrált szerelő, hogy a földet a nullával összekötni a fi relé előtt kell, úgy a szabványos! de ez logikus is, mert, ha a fi relé után lenne összekötés, akkor a fi relét fel sem lehetne nyomni szerintem. azt is mondta a szaki, hogy az elmünél evidenciában össze van kötve az ő földjük a nullával és az fi relé előtti összekötés, az én földem miatt érdekes, hogy meglegyen a kapcsolata a nullával.
nekem van jó földszondám, lealábbis azt gondolom, hogy jó, mert, régebben volt 10 amperos bizti a fázison és ráeresztettem a fázist a földre és, 3-4 másodperc múlva, lement a bizti és nem azért, mert össze volt kötve a földelővezetékem bárhol is a nullával! mérés híjján így gondoltam a jóságát ellenőrízni. de fizikailag is, jónak mondható talán, mivel, emésztő alatt, hegesztett vasháló, és kb 30 méter hosszban régi vízvezetékcső, hegesztett kötéssel kapcsolatban a földdel, és a ház alapjának, kb 10 pontján leütött , kb 2 méteres szondák, szintén hegesztve a vasalásokhoz, összekötve a földeléssel. a házban eddig 1 fázis volt és nem volt, összekötve sehol a nulla a földdel, de most bekötettem a 3 fázist és ott a villanyász, mondta, hogy az óra dobozban a firelé előtt összekötötte, mert az a szabvány. namost, levert egy kb 2 méteres földelő szondát, amit én gyengének érzek, ránézésre és azt mondta a szerelő, hogy kössem össze az én jó földelésem, a levert szondáéval és , akkor gromek lesz a földelés, csakhogy, akkor a nulla az egy fázison is össze lesz kötve így ha jól gondolom? így a közösködésekkel a földön, arra gondoltam, hogy , ha a 3 fázisú részben, föld felé, van átvezetődés, bármi okán, akkor a kádon amiben éppen fürdök esetleg, vagy a családom bármely tagja, már lehet, nem a 230 voltot kell söntölnie a földnek, hanem a 400 voltot, adott esetben? tudom, ha nem értek hozzá eléggé, akkor miért em hívok szakembert? azért, mert eddig nem találtam olyat, aki eléggé komolyan venné a kérdést. legtöbb bezsélgetés szakemberrel annyiban merült ki, hogy kössek össze minden földet egymással és , akasszak minden fémes tárgyat a földre, amit csak lehet a házban. és értem én, hogy nem igazán fordulhat elő veszélyes szakadás a kábelen, de, elég egyszer és éppen meghal valaki emmiatt, akkor számolni kell ezzel a lehetőséggel és tenni kell ellene! mégha csak 0,000001% az esély rá, akkor is!
"az óra után a firelé előtt össze kell kötni a nullát a földeléssel"
Nem minden esetben. Van, amikor a villanyóra leplombált dobozában ez már megtörténik (amikor a villanyórából külön nulla és föld vezeték jön ki), ebben az esetben tilos neked még egyszer összekötni.
"mi van, ha pl, van egy szakadás az elmünél a nullában valahol és éppen beszart a firelém, közben?"
Ezek a hibák külön-külön is rettentően valószínűtlenek, ha ezt a két valószínűtlenséget összeszorzod, akkor kijön kb száz lottó öttalálatos valószínűsége :) kb erre gondolhatott a szabvány alkotója is.
"az összes földelt cuccon a házban, még a kádon is megjelenik a fázis"
Ez csak akkor fordulhat elő, ha nincs saját földelő szondád (szondáról egy szót sem szóltál).
Ha nincs (jó) földszondád, nincs FI reléd (vagy rossz), akkor egy PEN szakadás esetén az összekötés miatt valóban életveszélyessé válhatnak a földelt burkolatú készülékek, sőt az EPH miatt számos egyéb fém felület is a lakásban.
Na de ha nem akarod összekötni, az az jelenti, hogy van egy jó saját földszondád nem? És ha van egy jó földszondád, akkor teljesen mindegy, hogy össze van-e kötve a föld és a nulla, SŐT, az összekötés miatt földszonda a nullát is helyettesíteni tudja, (így nem mennek tönkre a házban egyes készülékeid a túlfeszültségtől három fázis esetén).
Tehát:
1: ha nincs földszondád, akkor igen nagy hülyeség lenne leválasztani a földet a házba bejövő PEN vezetőtől (nullától)
2: ha van marhajó földszondád, akkor miért fáj az, hogy össze van kötve a föld a nullával? (PEN szakadás esetén a földből jön a nulla is)
3: ha van földszondád, de annyira gyenge, hogy nem tudná helyettesíteni a nullát: tessék rendes földszondát csinálni, majd lásd a kettes pontot :)
Akkor leírom másképpen. Ezt mondod az áramszolgáltatónak: a KÖZVETLENÜL a villanyóra doboz melletti/alatti/feletti kisebb dobozban lesz a főelosztó, odáig kérem a 10 mm2-es vezetékeket.
Nem szeretem azokat az embereket akik csak a bevált sablonokon lógnak es a szabványokon kívül semmi kreativitás nem jelenik meg az életükbe. Azok a robotok.
Egy kolléga a C24 kazánját felokosította után keringetéssel pár relé meg nemi időzítő segítségével.
Én átalakítottam a gyári ionizációs kapcsolót - árfolyós vízmelegítő blokkolja a kazánt ha működik az egykémény miatt - mert nem volt hiszterézis hogy ne adja vissza a kazánt azonnak csak ugy 30 mp mulva.
Ha mindenki értené hogy hogyan működik a dolog 10 cm-el az óra előtt , 10 cm óra után akkor nem csapna akkora jajveszékelést arról hogy összekötöm nemkötőm hogy is van ez ...
Hisz fogná közötte is vagy 20 cm drót van ami átmegy az órán pont pont között.
Ha meg szabványos előtte is mag mögötte is akkor középen is az, meg 3 cm kicsit előbbre is, meg 4 cm kicsit hátrébb is ... :)
Igazad van mert én szerintem próbálok logikusan nem szabványokhoz ragaszkodóan gondolkodni.
Ha valami máshogy jó keleten mint nyugaton az már nem szabványos. Nekem nem az.
Nem akarok megint skiccelgetni de műszakilag - mondom műszakilag - teljesen helyes kialakítás hogy ha a PEN at sem/bele sem vezeted a villanyórába hanem csak valahol egy sorkapocsból viszel a kimenetéhez vagy a bemenetéhez akár egy másfeles dróton potenciált.
Nem kell, a méréshez nincs arra szükség hogy a kék vagy a PEN átmenjen az órán.
ha pl, van egy szakadás az elmünél a nullában valahol és éppen beszart a firelém, közben? az összes földelt cuccon a házban, még a kádon is megjelenik a fázis, lagalábbis valamennyi feszültség, mert a földelés közben söntöl a 230-voltból, de mondjuk 100 volt lehet a kádon is pl. ilyenkor mi van?
És mi van akkor ha a kád, lefolyó, vézcső irányából jön az áram? Stb.
nem járok jobban, ha nem kötöm össze a nullát a földel?
Most olcsóbb a villany külföldön mint itthon pedig nem ilyen béreken tolja az ottani eon.
Így nem gondolom hogy örülni kellene a rezsicsökkentésen olvasható hazugságnak.
Ha 10-en vannak 20 ember munkájára akkor miért lehet maguk elé bambuló villanyosokat látni szerte az országban ? Megvan a napi 4-5 "teljesítmény" ami 10 perc munka és másfél álldogálásból jön össze.
Aki nálam volt regszerelő az a munkahelye mellett ami már nem az eon mert unta az ottani faszságot még 500K összeszed a teljesítmény növelgetésekből. Lehet hogy ki kellene tenni a seggét a többinek a terepjáróból és elkezdeni dolgozni ?
Kereslet kinálat határozza meg a munkaerő piacot is. Ha elfogynak akkor majd fizet az állam többet vagy kiadja ezt is alvállalkozásba es nem marad egy EON alkalmazottsem.
Mindenki azt mondja hogy villanyszerelő melo rengeteg van és ha valaki nem tud megélni belőle az nagyon béna ...
Értem, nem akarom megint felmelegíteni a történetet de ugye ha valaki érti a villanyóra belsejét akkor csendben mosolyog ezen a szétválasztom meg összekötöm történetet annyira nincs értelme hogy hol van szét meg össze. Ugye akkor is fogta mindenki hogy "nincs olyan hogy fogyasztásmerő előtt meg mögött hisz simán átmegy a PEN vagy a kék az órán, belül nincs benne semmit csak egy átkötés az áram útban.
Az egész történet amiatt van hogy megjelent a FI a hálózatban és ott nem érhet össze a kék meg a zöld mert ha van működő fogyasztó akkor leveri a FI-t. Akkorra jelentéktelen dolog ez egy villanyszerelő életében hogy nincs ertelme vele többet foglalkozni ...
Én nem csodálom hogy azért a pénzért nem törik össze magukat.
De ha kapnak egy kávét meg egy borítékot akkor biztosan megoldják.
Mikor látod a számlán a rezsicsökkentést, jusson eszedbe, hogy az az ő bérükből is hiányzik.
Meg 10-en vannak 20 ember munkájára.
És ha történetesen kirúgnák őket mert lazsáltak a házad előtt, akkor még ilyet sem tudnak felvenni a helyükre, és nem egy hónapot vársz rájuk, hanem kettőt.
Ugyanez igaz a vizesekre, a kukásokra, postásokra, ápolókra és még sorolhatnám.
Nem köpködni kell őket, hanem megköszönni nekik, hogy úgy-ahogy még tolják a szekeret.
Természetesen nem gondolom azt hogy a fél városon át meg kellene csinálniuk. Nem is kétezerért.
Egyébként meg beleférne az idejükbe hisz az 5 perces munka után még másfél órát döglöttek a kocsiban nálam a ház előtt hogy azt mutassa a gps hogy mennyi melót beleöltek a dologba. Létra van náluk valsz' drót is akkor mi tartaná őket vissza. Egyszerűen lusta bagázs ...
Ha van mit összekötni akkor az már szét lett választva így újra összekötni tilos, ha a szolgáltatótól a plombált részről egyetlen kék vezető érkezik akkor az még PEN és akkor a lakáselosztóban szét kell választani és ezután már tilos összekötni.
Ha szét van választva a plombált részen akkor oda csatlakozik a földelő rúd is, ha nincs akkor meg a hozzáférhető szétválasztási pontba.
-nekem ez jött le az eddigi beszélgetésekből és a szabvánnyal is összhangban van, szerintem!-
Mármint az óra utáni vezetékszakaszt? Nálam öt méterre van az órától a főelosztó, a vezetékcseréhez bontani, szerelni kell elég sokat, és van 7 vagy 8 szál vezeték ha jól számolom.
Kétezer még munkadíjra is kevés.
Másnál meg az óra mellett van 10 centire, egy perc a csere.
Megint másnál meg 40 méterre a háztól a kerítésen van az óra.
Na ezért mondja a szolgáltató hogy a regszerelő készítsen el mindent az az ő dolga.
Utána majd ők jönnek feltenni az órát, meg plombálni, mert az meg az ő dolguk.
Ja, nekem ingyen cserélték az oszloptól az óráig a vezetéket, mert nem tetszett nekik hogy toldva van, még a régi kihúzott vezetéket is itt hagyták.
Jelenleg úgy néz ki a hálózat hogy villanyórából jön egy 10es vezeték, az meg van toldva egy 4es vezetékkel, az pedig meg van toldva egy olyan 6os vezetékkel (ez megy be a házba), amiben nem megy föld, az külön szálon megy. Na ezt szeretném kiváltani. De en is a 10es vezetéket gondolnám 5 erest. Az hogy külön van a föld vezeték, vagy benne, az lenyeges? Köszi
sziasztok! lenne, egy olyan kérdésem, a hozzáértőkhöz, hogy, , hogy is van ez a nevhá? bejön a házba a delej az elmütől és, az óra után a firelé előtt össze kell kötni a nullát a földeléssel, a mostani szabvány szerint, , ez okés, de mi van, ha pl, van egy szakadás az elmünél a nullában valahol és éppen beszart a firelém, közben? az összes földelt cuccon a házban, még a kádon is megjelenik a fázis, lagalábbis valamennyi feszültség, mert a földelés közben söntöl a 230-voltból, de mondjuk 100 volt lehet a kádon is pl. ilyenkor mi van? nem járok jobban, ha nem kötöm össze a nullát a földel? tudom, hogy ez szabvány és nem hülye emberek találták ki, csak, ha nincsen a nulla összekötve a földdel, akkor , ha van nulla szakadás az elmünél, nem jöhet a fázis a kádamra, mondjuk? vilanyszerelővel beszéltem, de ő nemes egyszerűséggel, csak azt mondta, hogy össze kell kötni , mert az a szabály és kész!
"az ELMŰ szabványosítás okán szóba sem áll velem, ha a mért fővezeték keresztmetszete az órától az életvédelmi reléig kisebb mint 10 mm2"
1: Nem valószínű, hogy az elmű "életvédelmi relét" mondott, valószínűleg "főelosztót" mondott.
2. A főelosztó lehet a villanyóra doboztól 15 centire is, akkor is, ha a ház 30 méterre van. Ebben az esetben csak arra a 15 centire vonatkozik a "kötelező 10 mm2-es kábel"
Egyébként nem hiszem, hogy az áramszolgáltató megtiltaná, hogy az életvédelmi relét a villanyórától 15 centire helyezd el és ami kijön a FI reléből (akár 5x4-es kábel, habár én inkább 5x6-ost vinnék), az már nem érdekli az áramszolgáltatót.
De lehet, hogy anyagilag még okosabb lenne eggyel kevesebb marhadrága műanyag dobozt megvenni a villanyóra mellé, helyette 4x10-es kábelt vinni a házi elosztóig (3 fázis+PEN) közvetlenül a villanyórából.
Egy fázisú motor o,8kW 12mikrós kondi van rajta gyári nincs újra tekercselve a tekercsekből három vezeték jön ki,hogy lehet a forgás irányát meg változtatni ha meg lehet egyáltalán?
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény Vhr. 14. § (1) rendelet (7) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki. Az Elosztói Szabályzat, amely a rendszer szintű kívánalmakat szabja meg, az ország egész területén egységesen érvényes és betartandó. A felhasználó létesítésében megvalósuló mérőhelyi vezetékekre – így a méretlen és mért fővezetékekre – vonatkozólag a minimális követelmények e tekintetben 2006. évtől eredően, napjainkig változatlan formában az alábbiak szerint vannak meghatározva: A mérőszekrény elővezetékelését a maximális kiépítettségi lehetőségnek megfelelően kell kialakítani. A méretlen vezeték (erőátviteli) minimum 10 mm² (…) sodrott réz, érvéghüvelyezve, a vezérlő készülékek tápellátása 2,5 mm2 sodrott réz, érvéghüvelyezve (a fázisvezető fekete, a nullavezető kék színű).
Ehhez csak annyit, hogy most van folyamatban nálam a teljesítmény bővítés (16+6+6-ról 3x16 A-re), és az ELMŰ szabványosítás okán szóba sem áll velem, ha a mért fővezeték keresztmetszete az órától az életvédelmi reléig kisebb mint 10 mm2. Ha már beruházol rá, érdemes ebből a szempontból is utánajárni. Főleg, ha a vezeték a mérőórától indul.
"a festékspray, kromofág, purhab, mint alapkellékük, sokat tud ártani."
Szerencsére ezek nem tartoznak a villanyszerelő kompetenciájába. Ahogy az árvíz és a földregés sem :) De ha könnyedén tönkretehető kaputelefont / lépcsőházi automatát választ, akkor szerintem jogos a kérdőre vonás.
A mozgásérzékelő szinte soha nem ott van a legjobb helyen, ahol a lámpa legjobb helye van. Egy magasból lefelé néző mozgásérzékelő nehezen vesz észre az embert, a hirtelen beálló sötétben tapogatózó, kezükkel levegőben integető (hogy vegyen már észre az érzékelő) lakók előbb-utóbb meglincselnék a szerelőt :)
Egyszer régen csináltam egy egyszerű relés áramkört, aminek az volt a lényege, hogy akármilyen sokáig nyomják a gombot, a relé csak kb fél másodpercig volt behúzva. Kellett hozzá egy kettős váltó relé, egy dióda, egy kondi, egy ellenállás és asszem más nem is.
Kíváncsi lennék a folyamatos gombnyomással leégethető időrelé kapcsolási rajzára, lehet, hogy csupán tíz forintnyi plusz alkatrésszel megszüntethető lenne ez a betegsége. ...persze akkor csökkenne a gyártó bevétele, mert így a balekok újabb és újabb UGYANOLYAN szar reléket vásárolnak a tönkrementek helyett ;)
A kllégák már majdnem mindent elmondtak. Én egy apróségot fűznék még hozzá. Én megnézném mi az amit mindig cserélnek, és valami nagyon nehezen észrevehető helyen megjelölném egy pöttyel, alkoholos filccel. Az ilyen relé csere és a kaputelefon tápegység csere a legnagyobb biznisz.
egy régi toldott foldott föld vezeték kerül kiváltásra a családi házamnál. 5x4-es tömör réz vezeték lenne letéve a több méretűből összetoldott vezeték helyett kb 25-27m-en. Ez szerintetek el tud látni biztonságosan egy családi házat? (mosógép, mosogató gép villany sütő, a legnagyobb fogyasztó, és majdnem mindenhol led világítás van)
Ha alul van méretezve a vezeték, az miből látszik? (melegszik a csatlakozásnál pl?)
Köszi a tippeket, mondani fogom akkor a közös képviselőnek, mit szereljen be.
Mivel LED-ek, kb. 6000 ft egy évre. 22 lakásra ez semmi kb. A kiégett relék a drágák. Az óbégatás főleg napközben van, akkor nem is vagyok itthon. A bevilágító lámpa a probléma. Minek ég, ha nincs senki kint egész éjjel???
Van olyan időzítő, amelyik csak impulzusra reagál, felfutásra. Kitámasztott gombnál is leketyeg az időzítés és lekapcsol, csak újabb impulzusra indul újra,
"Amennyiben a gombok valamelyikét kitámasztják vagy beragad akkor a TIPEK kikapcsolja a világítást és a nyomógombról csak akkor indítható újra, ha megszüntetjük a beragadást."
De van több más típusú lépcsőházi automata ami tudja a beragadt nyomógomb funkciót.
És a nyomógomb mellé nem tud beszúrni egy fogpiszkálót, vagy vmit? Elég találékony népség...
Esetleg a relé és a megszakító közé nem lehetne beépíteni vmit? Laikusként én olyasmire gondoltam, h mikor megnyomja a gombot, akkor a világításrelé ugye az előre beállított idő (mondjuk 3 perc) után kapcsolna le magától. Ha ezt mondjuk rákötnénk egy sínre építhető visszaszámlálóra, ami megszakítaná az áramkört (mondjuk 5 perc után -> a lényeg, h több legyen, mint a világítórelé vagy mi a neve kapcsolási ideje) ha a világítórelé áram alatt van. Ha nincs (akkor ugye nincs kitámasztva), akkor lenullázná a visszaszámlálót. Vmi ilyesmi, mert ebbe tuti nem mer belenyúlni.
Segítséget szeretnék kérni, nagyon el vagyok keseredve...
Szóval adott egy 2 szintes társasház, ahol az udvarban és a folyosón van világítás, ami úgy működik, hogy van 6-8 billenőkapcsoló szétosztva a falon. Ha megnyomod, akkor kb. 2-3 percig égnek a lámpák, majd automatikusan kikapcsol. Nos, van egy kedves család a házban, aki kint éli az életét, ami nem is lenne gond, de állandóan kitámasztják a kapcsolót és egy idő után átég vmilyen relé (ami kb. egy évben 2-3 alkalommal fordul elő). Ha ez megtörténik, akkor állandóan ég a lámpa és engem rohadtul zavar az éjszakai nyugalmamban. Nem lehet velük beszélni, terrorban tartják az egész házat és a kedves közös képviselő sem hajlandó semmit sem tenni.
Olyan kérdésem lenne, hogy van-e itt a XXI. században vmilyen kütyü/relé stb, amit beépítve az áramkörbe észleli, h ki van támasztva a kapcsoló és ugyanúgy megszakítja az áramkört?
Már ott tartok, h leverem a lámpát, ami közvetlenül zavar, vagy átvágom a kábelt a megszakítónál, de ugye meg fogják csináltatni és kezdődik elölről. De ha lenne vmi megoldás, akkor talán rákényszeríthetnénk a közös képviselőt ezen eszköz beépítésére vagy megoldás kivitelezésére.
Nekem eddig a kapcsoló helyett a tapicskolós kapcsoló jutott az eszembe.
Nálam a nem horganyzott szondát és kampót a szolgáltató emberei nem vették át, horganyzottra kellett cserélni ezeket. Így ebben az esetben ez nem választás volt...
Ha talajba leütés közben rendszeresen megsérül (megszakad) a horganyozás összefüggősége, akkor hosszú távon valóban okosabb, ha vastagabb anyagú szondát választunk (később fog a horgany-lyukak helyén teljesen átrozsdásodni).
Ha viszont talajba leütés közben rendszeresen megsérül a horganyozás, akkor viszont ne költünk egy fillért sem drága horganyozott szondára: helyette verjünk le minél vastagabb felületkezelés nélküli vasakat.
Ha a talajban lévő horganyzott vas csak egy-egy ponton rozsdásodik = valószínűleg megsérült ott a horganyozás pl szállítás, telepítési/szerelési munkálatok közben.
Ha a talajban lévő horganyzott vas rengeteg ponton rozsdásodik, ÉS a nem-talajban lévő része is rengeteg ponton rozsdásodik = a jelenségnek semmi köze a talajhoz, a horganyozás minősége volt szar.
Ha a talajban lévő horganyzott vas rengeteg ponton rozsdásodik DE az összes nem-talajban futó része tökéletes állapotban van = lehet gyanakodni a talaj horgany-evésére.
"Te lehet hogy nem hallottál róla, de én tucatnyi ilyen csőtörést javítottam. ... Földben is, vízóra aknában is eszi őket a rozsda, de a lakótérben, szabad levegőn is láttam már átlyukadni horganyzott könyököt. ....mindez 15 éve volt,"
Amely horganyzott cső lakásban és vízóra aknában (tehát nem-talajban) is kilyukad magától, annak a csőnek nem a talaj horgany-zabálásával van baja, hanem pl a gyártójával, aki leszarta a felületkezelés minőségét. 15 éve már rengeteg igen szar minőségű (kínai?) horganyzott cső volt beépítve az országban, amelyek már a raktárban tárolva is képesek kilyukadni :) tehát fontos lenne tudni, hogy a fenti mondataid a 60-as 70-es, vagy a 90+ években épült házakra igazak.
A talaj vezetőképessége óriási tartományban szóródik. Számos dolog befolyásolja, de leginkább a szemcseméret (homok és agyag között lehet akár ezerszeres különbség!) és a nedvességtartalom (tehát a fenti ezret valószínűleg megszorozhatjuk néggyel).
A vastag földelővas elektromosan jó vezető, tehát ha a talaj is a rohadt jól vezető talaj-csoportba tartozik, akkor a földelésünk ellenállását leginkább a vas-talaj érintkezési felület mérete fogja meghatározni, tehát ekkor a nagy felületű keresztföldelő legyőzi a kisebb felületű rúdföldelőt.
Ha viszont a talaj nagyszemcsés homok, ráadásul száraz, akkor annyira szar a talaj elektromos vezetése, hogy gyakorlatilag mindegy, hogy kicsi vagy nagy a földelőszonda érintkező felülete, nem a felület mérete fogja meghatározni az összképet.
Bizonyára láttál rajzokat, amelyeken feszültség alatt lévő földelőszonda körül mutatták a talajban lévő feszültségviszonyokat. Nos ezeken az ábrákon csak egy bizonyos (átlagos?) talaj van ábrázolva, viszont a valóságban viszont a talajok között legalább ezerszeres a szorzó, tehát az a feszültséggörbe rohadtul másképpen kanyarodna különböző jóságú talajok esetén. Lehetséges, hogy a valóságban is létezik annyira nagyon jó talaj, aminél már az érintkező felület mérete is számít, de a talajok többségénél a szonda modellezésére inkább egy, a szondát körülvevő képzeletbeli kisebb-nagyobb térbeli hengert kell elképzelni szerintem, ami szuper talajnál mondjuk egy centi sugarú (ekkor a keresztvas a jobb) szar talajnál mondjuk 150 centi sugarú ez a képzeletbeli henger, de néhány centi sugár felett már eltűnik a keresztvas előnye.
Ami a lemezföldelőt illeti, ott másképp megy az áram, hogy egyszerűen fogalmazzak. A vízszintesen elhelyezett szalagföldelő ellenállása kb a tízszerese az ugyanakkora átmérőjű (mint amilyen hosszú a szalag) vízszintesen lerakott körlemeznek.
Hát, ezek a gyakorlati célokra alkalmazható közelítő képletek benne vannak az MSZ HD 60364-5-54:2012 D 3.2. mellékletpontjában. De ugyanúgy megtalálhatók a 80-as évek elején kiadott Ipari Szakkönyvtáras kötetben is:
Nem "beszéltük meg". Te valami olyasmire céloztál, hogy egyesek szerint a talaj megeszi a horganyt. A 60-70-es évek építkezési boom-ja idején (tehát kb ötven éve) százezernyi kádárkocka vízbekötése ilyen csővel történt a földben (talajvegyész szakember megkérdezése nélkül :) mégsem hallottan korrózió okozta tömeges csőtörésekről szóló híreket a mai napig. Ezek a csövek a mai napig köszönik szépen jól vannak és teszik a dolgukat.
Úgy is mondhatjuk, hogy ez a százezer darab ötven éve földbe ásott horganyzott csőszakasz felháborító módon nem veszi figyelembe azt, hogy neki papíron már nemcsak ki kellett volna lyukadnia, de már régesrég nyomtalanul el kellett volna porladniuk.
Hát, elnézést, megint csak azt tudom mondani, töröltesd a moderátorokkal, mert nagyon égő.
Józan paraszti és és némi fizikai ismeretek, mi? A vas ad 1 egységet az egészben, a föld meg huszat - vagy nem az a tapasztalatod, hogy a földelési ellenállás nem igazán kicsi? Az 21. A vas adományát csökkentem 0,5-re, akkor az összes lesz 20,5. Nagy kaland...
A földelési ellenállás az egy földtömeg térjellemzője, rúdföldelőnél a felszínen egy 20 m sugarú kör (oda szúrjuk le ugyebár a szondát, amihez a feszültséget mérjük), lefelé mondjuk, hogy ugyanúgy. Ez megalapozatlan kijelentés, de becslésnek megteszi. Akkor egy olyan földtömegről beszélünk, amely gyűrű alakú, a belső sugara (legyen 2 cm-es a rúdföldelő) 1 cm, a külső 20 m. Namost, növeljük meg a rúd átmérőjét kétszeresére, hogy a felülete kétszeres legyen, akkor lesz egy gyűrű, aminek belső sugara 2 cm, a külső meg továbbra is 20 m. Szerinted ez fog lényegileg változtatni az árameloszláson? Akármit is mértél a pohárban.
Ezt is pár is hete is megbeszéltük is. :) A tüzihorganyt mindenhová egyesület táblázatában: "A legtöbb földfajtánál (itt szakember tanácsát ki kell kérni)"
"Föld alatt a földelő vastagsága számít, mert az a lényeg, hogy semmilyen korróziós hatás ne egye meg"
Ha korrózió védelem nélküli csupasz vasat vernénk le földelésnek, akkor igazad lenne, hiszen minél vastagabb az anyag, annál később zabálja fel a rozsda. De amit itt írsz, az azt jelenti, hogy szerinted a horganyozás lószart sem ér, mert nem akadályozza a rozsdásodást.
"A földelési ellenállásban meg a felület igazából alig számít, a hossz a lényeges."
Nem földelési ellenállást írtam, hanem tartósan nagy-áramú viselkedést. Tehát két azonos ellenállású szondából pl PEN szakadás esetén amikor sok amper megy a szondán akár órákon át (ha nem veszik észre, akkor éveken át), olyankor a kis felületű hengeres szonda ellenállása szerintem sokkal előbb/gyorsabban romlik (szárad a talaj a közvetlen érintkezés kb milliméteres zónájában), mint a kereszt vasas szondáé. Pusztán azért mert a vas->talaj áram sokkal nagyobb felületen oszlik el, tehát egy-egy érintkező "homokszemre" sokkal kevesebb áram jut.
Számítottam erre a kérdésre:) Természetesen ott is probléma. Sajnos elfelejtettem hozzátenni, hogy olyan kutakra gondoltam ahol nincs kiépítve vízvezeték hálózat. Mondhatod, hogy ez a legkisebb probléma egy ilyen szakadásnál és azt mondom igazad van. Ennek ellenére én nem tennék hozzá még egy veszélyforrást.
Az EPH-zott 20m hosszú vízvezetékcsőnél ezt miért nem érzed problémának? Vagy a kútba hivatalosan berakott földelt köpenyű szivattyúnál? Ezek miben mások?
Ugyanazért amiért a vízcső se használható üzemi földelésnek. A kút vize a benne oldott sóknak köszönhetően jó áramvezető gondold végig mi történik egy PEN szakadásnál, ha nincs Fi relé és a kismegszakító nem old le. Tűnhet úgy mintha túlspiláznánk ezt a PEN szakadást, de ha megtörténik (márpedig megtörténik) nem kis problémát okozhat.
Nem hiszem, hogy ehhez mérnöknek kell lenni. A probléma az utóbbi néhány évtizedben jelentkezik egyre jobban. Ahol 30-40 évvel ezelőtt a talajvíz már 2-3 méteren megjelent, ott ma már vizet hírmondóban se lehet találni. Manapság már leginkább tanyákon nem okoz gondot jó földelési ellenállás elérése.
Helyi mérnökemberek szerint az lenne a legjobb hogy ha a szonda belelógna a vízbázisba mert egy csontszáraz talajban igen nehéz értékelhető földelést kialakítani. Uff, én beszéltem ...
Anélkül, hogy kritizálnám a kísérletedet, ez józan paraszti ésszel és némi fizikai ismerettel is belátható. Én már bele fáradtam, hogy lépten-nyomon vitázzak.
A földelési ellenállásban meg a felület igazából alig számít, a hossz a lényeges.
A fene tudja de a műszaki érzékem berzenkedik az állítás miatt! Nálunk nem annyira elterjedt de vannak helyek ahol egy fémlemezt földelnek el és annak hossza nemigen van felülete annál több (persze 2 dimenzióban még a hosszt is tudnám értelmezni ha nagyon muszáj)
Végeztem egy egyszerű mérést. Fogtam egy pohár vizet és készítettem egy móricka rúdföldelőt és egy keresztet, egy fémpohárba víz és egy multiméterrel mértem, a hossz ugyanaz volt. Jelentem (!) a nagyobb felületű "X" adott kisebb ellenállást, végeztem egy számítást a felületre és bizony azzal volt arányosan kisebb!
A korróziós érveddel ellenben maximálisan egyetértek!
No lám, van értelme ugyanazokra a kérdésekre ezredszer is válaszolni jól, ha valaki veszi a fáradságot, és megpróbálja félrevezetni a kérdezőt.
Föld alatt a földelő vastagsága számít, mert az a lényeg, hogy semmilyen korróziós hatás ne egye meg. Ugyanazon keresztmetszetnél a keresztnél sokkal nagyobb a felület, mint a körnél, emiatt hamarabb tönkremegy.
A földelési ellenállásban meg a felület igazából alig számít, a hossz a lényeges.
Így aztán a kereszt kimondottan előnytelen az élet védelme szempontjából.
"mi a különbség a rud es a kereszt földelőszonda között?"
Egy kereszt alakú vas
- egyrészt sokkal merevebb, mint egy vékonyabb tömör henger, ezért sokkal nagyobbakat lehet ráütni a nagykalapáccsal az elhajlás veszélye nélkül
- másrészt sokkal nagyobb felületen érintkezik a környező talajjal, ami szerintem jelentősen javítja a szonda tartós nagy-áramú viselkedését (tartós terhelés hatására kevésbé romlik a szonda ellenállása)
Azt kerdeznem meg hogy mi a különbség a rud es a kereszt földelőszonda között? Más talalyba valóak talán ? Könnyebb valamelyiket leverni ? Pro /kontra?
"Olyan lehetséges, hogy levágni a saját trafójukat és venni egy megfelelő teljesítményűt lakáson belülre ami elviszi a 3-at?"
Ezekben nem transzformátor van, hanem kis kapcsolóüzemű tápegység. Elméletileg meg lehet csinálni a következőt: kibelezed az oszlopfejeket és kiiktatod a beépített tápegységet, majd sorba kötöd a három oszlop LED-jeit és a házba vásárolsz egy olyan LED tápegységet, ami pont 3 db pont olyan LED energiaellátására való. De ilyesmit ne várj egy átlagos villanyszerelőtől.
Hasonló esetben én a következőt csináltam (pontosabban telefonon távirányítottam, a szerelést egy laikus csinálta magának):
- vásárolsz magadnak szép lámpaoszlopokat, tök mindegy, hogy milyen lámpa/foglalat van bennük, úgyis ki lesz dobva belőle
- vásárolsz magadnak annyi wattos világító LED szalagot (meleg színű legyen és méterenként minél több wattos), hogy minden lámpaoszlopra jusson legalább 5 watt (ha gyenge hangulatvilágítás kell) vagy 10-15 watt (ha pl rendszeres közlekedés lesz arrafelé)
- UGYANOTT vásárolsz ehhez a LED szalaghoz való erősségű tápegységet is
- a LED szalagot szétdarabolod 10-20 centis darabokra (ízlés szerint) és kis vezetékdarabokkal összeforrasztva akkora világító négyzeteket/korongokat/csillagokat barkácsolsz belőlük (ízlés szerint), hogy azok elférjenek a lámpák fedelének alján (a ledek lefelé világítsanak és ne a távolabb állók pofájába)
- a tápegységet bedugod pl a pincében. A kertbe kimenő 12 voltos vezeték ne legyen túl vékony (ha tudod a wattokat és a métereket, kiszámoljuk neked, hogy milyen vastag legyen legalább).
Tehát kezdésképpen a helyedben vásárolnék három szép kerti lámpát és 15-45 wattnyi melegfehér LED szalagot egy hozzá illő tápegységgel.
Ilyesmi ledes kerti lámpaoszlopnál LINK megoldható- e valahogy, hogy nem viszem ki a házból a 230V-ot, hanem házon belül letranszformálni, és kint a föld alatt már csak a 12V menne? 3 db lenne amúgy.
Olyan lehetséges, hogy levágni a saját trafójukat és venni egy megfelelő teljesítményűt lakáson belülre ami elviszi a 3-at? Villanyszerelő csinálná majd egyébként nem én :)
"a PEN vezető, a szétválasztás után ismét össze van kötve valahol.."
Ennek a mondatnak nincs értelme. Az utcáról bejövő PEN vezető egy ponton szét van választva nullvezetővé és földvezetővé, ezen a ponton a PEN vezető megszűnik, tehát ezen pont után a "PEN" szó használatának nincs értelme (lásd: pl "szűzlány").
Tehát maximum azt írhatod, hogy "a föld és a nulla más helyen is össze van kötve". Ha ez FI relével nem védett részen van, akkor csak szabálytalan, ha viszont FI relével védett részen kötöd össze a földelés a nullát, akkor meg fogsz őrülni, mert egyes fogyasztók bekapcsolásakor mindig le fog csapkodni a FI relé, látszólag teljesen érthetetlen okból, mert lehet, hogy más fogyasztók esetében viszont nem fog lecsapni.
...de én, mint távolbalátó és gondolatolvasó (táv-Gyurcsok), szerintem nem azt akartad írni, hogy " valahol össze van kötve a nullavezető és a földvezető, hanem valami olyasmit, hogy "van, ahol a dugaljba bemenő nulla össze van kötve a dugalj földelési pontjával is"
Ezbazmeg ilyen nincs. Elég belépni a menübe, kilépni és készt. Most csak úgy sikerült. PIN kód után túl lassan nyomtam meg a menü gombot... És az anti kód sem aktív, azt csak úgy ki szokta írni, mert ilyenkor ilyen, de kódot nem ad, mert nem aktív. Jó cucc baze :-D
"mi is történik 1 illetve 3 fázisú rendszerben PEN illetve N vezető szakadása esetén, ha:
-van a rendszerben Fi-relé illetve nincs
-van szabálytalan nullázás illetve nincs."
Ha mindettől függetlenül van egy rohadt jó alacsony ellenállású földelő szondád (mert ugye szonda létezéséről még egy szót sem szóltál sőt a rajzodon sem szerepel), akkor egyik fenti esetben sem fog történni semmi nagyobb baj (a földszonda átveszi a PEN feladatait is), szépen tovább fog működni a ház, akár van FI relé, akár nincs.
Ha viszont nincs földszondád, akkor
- PEN szakadásnál és 1 fázis esetén: ha egyetlen fogyasztó is be van kapcsolva a házban, akkor minden földelt burkolatú berendezés burkolata 230V-os feszültségre kerül, ha van FI relé, akkor ezek csak jól megrázni tudnak, ha nincs, akkor megérintésük akár halálos is lehet.
- PEN szakadásnál és 3 fázis esetén: először valószínűleg néhány készülék tönkre fog menni a túlfeszültségtől (230V helyett akár 400V-ot is kaphatnak), ezen felül: lásd az előző pontot.
Igazad van valami nagyon régi pad de még egy hete működött csak van rajta egy irányváltó kapcsoló ami szét ment és próbáltam kicserélni egy GANZ irányváltóval de az eredetinek nincs a középen zéró pozíció csak egyik pozíció előre a másik meg hátra. Van benne négy darab mágneskapcsoló egy hőrelé plusz van a vízpumpa ami nem működik .A mágneskapcsolók4oA22o voltos a tekercsek vezérlése van még egy buzi nagy trafó.
Lehet hogy van de gyakorlatilag senki nem hasznaál ilyen dolgokat.
Vannak BB extenderek amik annyit tesznek hogy 4 vagy 8 hagyományos telefon vonalat amin van ADSL(!) is akár összemixel 1 vagy 2 érpárra ( SHDSL ) és azt adjuk ki messzebbre.
De ez nyomorpótlás hisz gondolj bele milyen sebesség lesz ott egy előfizetőre lebontva ...
Ma már egyre kevésbe versenyképes az ADSL VDSL technológia ...
Már megint kezdesz belebonyolódni a saját faszságodba. Holott ha csendben lennél akkor hamarabb elfelejtené mindenki hogy nem ismert fel egy fogyasztásmerőt ... :)
Vezetékes távközlés technikai műszerész, távközlési technikus, ipari alpinista, és ha minden igaz villanyszerelő is leszek.
Mióta az eszemet tudom a távközlésben dolgoztam, soha nem is csináltam mást. Első munkahelyes vagyok.
Szinte csak központokban dolgoztam, telex, digitális telefon, most meg minden.
Javítok kábel Tv hálózatot, IP berendezéseket, átviteltechnikai berendezéseket, nagyon szerényen mobilhálózatban működő RF berendezéseket is.
10 évig munka mellett meg nyilvántartórendszer is fejlesztettem berendezések előfizetők nyilvántartására.
Ha valamit nem tudok akkor nem szükséges gugliznom hanem "kapcsolatrendszeremet kihasználva" egyszerűbb hogy felhívok valakit aki ennek a területnek a "specialistája" és elmondja a dolgot. Ilyen sodrott légvezetéket nem használ senki - hacsaknem lusta volt lecserélni - ADSL VDSL internetre mert reflexiót okoz.
Mielőtt itt összevesztek a Paradoxon -így is lehet ejteni, de így semmi értelme :)- valóban a tbl gombra 4-s világit. Egy külön modulról beszélünk. Tehát mindenképpen programozni kell.
"Egyebkent a modem nincs egybeepitve a riasztoval, az egy kulso, felprogramozott modul. Ki lehet szedni, szoftverbol tiltani lehet a funkciojat (de ahogy emlitettek telepitoi kod kell hozza)"
Az en paradoxomon pl nincs TBL gomb illetve 4-es vagy 7-es hiba, de meg 9-es billentyu sem. Na akkor mi van ? :)
Egyebkent a modem nincs egybeepitve a riasztoval, az egy kulso, felprogramozott modul. Ki lehet szedni, szoftverbol tiltani lehet a funkciojat (de ahogy emlitettek telepitoi kod kell hozza)
Mekk Gyurcsok Elek a fejlesztők gyöngye, már távolba is látsz? És biztosan állítod látatlanba ami közel sem biztos? (bár eddig is ezt csináltad, nem is tudom miért lepődtem meg)
"ha ezt megnyomod, akkor a [TBL] villog, miközben a [4]-es gomb világít (=kommunikációs hiba)."
És hogy ne kelljen visszakérdezned meg is indokolom, bár tudom, hogy semmi értelme mert úgyis addig fogod kiforgatni a szavakat míg mi leszünk a hülyék, te meg a helikopter.
A Paradox nem csak a Spektra családot gyártja ám, időszámításunk előtt létezett még az Esprit is, ahol viszont a 7-es a kommunikációs hiba, úgyhogy a típus ismerete nélkül ne nagyon adj több tanácsot a kedves kérdezőnek, főleg ne programoztasd ki vele a kommunikációt :D
Parador risztó be volt kötve a távfelügyelethez évekig, de aztán lemondtam 8 hónapja. A telefonos modemet - vagy minek hívják- b@sztak elvinni. Nem kell senkinek. A riasztó paneljén állandó hibajelzés van a modem miatt. A működését nem befolyásolja, de idegesít az a piros lámpa. Kitudom kötni simán vagy variálni kell valamit a riasztóval.
Ezen dobozok az egyszerű telefonvezetékbe (érpárba) kerülnek beiktatásra (mondjuk félúton), felerősítik/újraformálják a DSL jelet, hogy nagyobb távolságban is elérhető legyen a nagyobb adatsebesség.
Magyarországon persze az a DSL szolgáltatók gyakorlata, hogy ha valaki túl messze lakik a DSLAM-tól, attól a szolgáltató inkább megtagadja a szolgáltatást. Vagy ha van neki internetje de szeretne előfizetni egy gyorsabb csomagra, akkor azt mondja neki hogy őnála a gyorsítás nem lehetséges.
(Nem) érzed, milyen röhejes(ek) vagy(tok) köztörvényes idiótája, az újraformált jeleiddel és a többi baromságaiddal együtt?
A fekete hasábokban valószínűleg egy-egy szimmetrikus<->aszimmetrikus jelátalakító balun trafó van, valamint két-két fojtótekercs, amelyek az érpárról leveszik a tápfeszültséget a jelformáló/erősítő számára. Ezért is jön ki belőlük két-két kábel, az egyik az (aszimmetrizált jelet tartalmazó) koax kábel, a másik meg a tápfeszültség.
Halvány fingod nincs, mit látsz, de egy fél oldalt tele süketelsz köztörvényes hülyéje.
Nem. Ez megszokott megoldás. Területenként van egy közös óra, és ha összeadják a fogyasztók leolvasott értékét, akkor egyeznie kell vele. Ha nem egyezik, akkor valahol lopják az áramot.
A másik vége pedig Pakson, tehát ebből mindenki aki nem hülye, az logikusan kikövetkeztethette, hogy a képen lévő vezeték nem telefondrót valahol a tanyavilágban, hanem a Paksi atomerőműből kijövő villanydrót.
Én kábeltévés "iránycsatolós, távtáplált erősítő"-re tippelnék. Ezeket az áramszolgáltató hálózata mellett engedélyezik, megfelelő távolságra szerelve.
A két alsó becsatlakozás a gerincvezeték, amit kicsi csillapítással továbbenged (esetleg erősít is egyben), míg a két szélső kicsatlakozás a már csillapított jelszintű fogyasztói kicsatolás...
Szerintem hagyományos telefon légvezetékek feltuningolása internet átvitelre.
Két sodrott érpár megszakítva egy-egy erősítővel/jelformálóval. A hagyományos telefon légvezetékek veszteséggel/jel-romlással szállítják a DSL adatátvitelhez szükséges nagyobb frekvenciás jeleket, ezért bizonyos távolságonként "újra kell formálni" a rajtuk futó jeleket.
A fekete hasábokban valószínűleg egy-egy szimmetrikus<->aszimmetrikus jelátalakító balun trafó van, valamint két-két fojtótekercs, amelyek az érpárról leveszik a tápfeszültséget a jelformáló/erősítő számára. Ezért is jön ki belőlük két-két kábel, az egyik az (aszimmetrizált jelet tartalmazó) koax kábel, a másik meg a tápfeszültség.
Szia! Lehet, hogy hülyeséget írok, de a topicnyitó leírásba be kellene tenni (linkelni) pár "alap" kapcsolási rajzot és leírást. Olyasmit mint NRW készített pl.
Van még számtalan NAGYON érdekes (és szakmailag is rendkívül hasznos) téma, csakhogy amikor valaki szóba hoz egy ilyet, akkor egyből felbődül az agyatlan fikázók kórusa... és nulla konstruktív hozzászólás, még azok részéről sem, akik pedig képesek lenének értelmesen hozzászólni némelyik témához.
És az érdekes+hasznos témát a fika-kórus elűzte a süllyesztőbe... tehát ahelyett, hogy tanultunk volna belőle, csak azt tanultuk meg, hogy akinek önálló gondolatai vannak, azt itt (is) megszívatják.
"már csak körbe járjuk ugyanazt megint és megint."
De ugyanazokat a kérdéseket mindig MÁSOK teszik fel :) erről is szól ez a fórumozás nevű sport.
,,Vagy éppen kukázott a szeméttelepen egy rozsdaette villanymotort,,
Egy szó nem volt róla hogy rozsdaette, öregem hogy ezt te melyik ujjadból szippantottad....
Ez kérlek egy SAGA márkájú monofázisos motor , esetleg ha nem tudnád az olaszok gyártsák a legjobb motorokat . El van égve a munkatekercs benne, de megcsináltatom majd . Szóval na ,ne gondolj többet bele mint ami, vagy annál kevesebbet.
Aki "jót" akar tenni, annak van még ezer más működési terep-lehetősége is. :D Most fedeztem fel a Biosolar fórumban, hogy valaki egy anyagot kritizálva azt írta, az a szerző, aki leírja azt a szót, hogy kisfeszültség, az nem érthet az érintésvédelemhez. :D
De egyébként a jelenség általános, a fotós fórumok (Indexre gondolván) is leültek, hiszen minden meg lett tárgyalva 99 óta.
Végül is úgy igaz, ahogyan mondta egyik topictársunk, hogy be lehetne szántani a topicot...
Már minden lehetséges témát megrágtunk, már csak körbe járjuk ugyanazt megint és megint.
A PEN szétválasztást ezerszer megtárgyaltuk szolgáltatótól függően persze, akárcsak a FI bekötését és a biztosítékok működési karakterisztikáját, valamint a védőföld kialakításának fontosságát és mikéntjét.
Aztán mindig jön valaki, aki új, és megkérdezi, hogy miért old le nála a FI, és miért bizsergeti a földeletlen sütője... Vagy éppen kukázott a szeméttelepen egy rozsdaette villanymotort, amibe életet akar lehelni mert így olcsóbb.
Valószínűleg be lett építve a tetőtér is, ezért lesznek új elektromos elosztók. NRW-nek valószínűleg az a terve, hogy ha évtizedekig jól működött a földszint, akkor ahhoz nem nyúl hozzá, még akkor sem ha egyesek azt mondják, hogy így az egész földszint bármikor életveszélyessé válhat (pl pont az új elosztó miatt). A földszint biztonságosra átszerelésére egyáltalán nem tervez pénzt költeni.
- a fő sorkapocsban a két kék elmenő vezeték szerintem egy oldalon legyen
- a föld és nulla vezetékeket nem kel megszakítani még csokiban is (sőt: minden megszakítás egy-egy hibalehetőség) mehetnek egyből a nulla/földsínről is
- ne rendezkedj be hosszú távú szabálytalan használatra: tegyél FI relét a földszintre is (vagy csak oda és arról menjen az emelet is) és a földszinti buherált áramköröket záros időn belül ott is korszerűsítsd úgy, hogy minden a FI reléről menjen.
Szuper! Elismerésem a munkáért amit a rajzba fektettél! Ha a szerelésre is ennyi energiát fordítasz, minden jó lesz. (azért majd a földszintet is tedd rendbe)
Van volt kolléga aki ejtőernyős válogatott volt neki elég volt a sima külön biztosítás.
Egyébként meg teljesen felesleges majdhogynem biztosítást kötni magukra mert úgy is meghalnak egy lepottyanás okán.
Az alapfeltevés az volt hogy ha valaki kötél nélkül mászik - sportból és nem munka gyanánt - az büntetik-e a hatóságok ha elkapják, erre én azt mondtam hogy nem.
aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,
ab) (3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott ellátások,
b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,
c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,
d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,
e) * a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,
Kiegészítő biztosítást is mutathatsz, amelyik ezt lefedi.
Úgy látom itt lenne az ideje beszántani ezt a topikot. Itt már semmi használható információt nem lehet kiszűrni egy (két) nick áldásos tevékenysége folytán. Ügyesek vagytok, elértétek a célotok.
De, simán osztanak ki letöltendő büntetést halálos kimenetelű közúti baleset okozásáért, függetlenül attól, h az amúgy vétlen fél is részes volt ebben azzal, h nem kötötte be magát.
Ha arra gondolsz hogy kisarkítom a pontatlanságaitokat, - felhívom a figyelmet - a tárgyi tévedésekre akkor igen.
Tudom hogy ez furcsa nektek vagy van egy marha aki a betett infót nem fogadja el csak bemondásra hanem tényleg körbejárja a dolgot, ha nem is teljeskörűen de lehetőségeihez mérten ...
1. Ha véletlenül elgombázlak és meghalsz, akkor engem halálos közúti baleset okozásért vesznek elő, picit vastagabban fog ilyenkor a ceruza...
2. A társadalombiztosítási rendszer olyan, hogy vannak, akik a betett pénzüknél többet használnak fel, ez így normális, ha önhibáján kívül teszi. Ha szándékosan teszi, akkor megkárosítja a többieket.
Mit? Én a hozzászólásomban odaírtam, hol volt a fogalom definiálva, az meg visszavonódott.
Általában én is megnézem az ÉV MUBI állásfoglalásait, de ebben a felülvizsgálói tankönyv tévedett, mikor továbbra is alkalmazza, mert nem ugyanaz a műszaki tartalma, mint a mai, épülethez kapcsolható követelményeknek. Hát itt a baj, ha alkalmazod, hogy mindig mellé kéne tenned, hogy ja, de én ám pontosan azt értem alatta, nem pedig amazt.
Ha konnektor , akkor adva van a kétsarkú leválasztás. Villanytűzhellyel nem találkoztam konnektorossal
Ha kellett v.tűzhely, tipustol függetlenül 3fázist odavittem, fix bekötéssel. Bevallom, hajdanán volt eset amikor 3P kismegszakitót raktam, de az utóbbi időben 4P-t, bár ez is igen régen volt már
Arrol nem beszélve, hogy volt megrendelő akivel végigbeszéltünk mindent, aztán mégis gáztűzhely lett villany sütővel, vagy be lett fejezve a hálózat, amikor kitalálták hogy mosogatógép is lesz. Rákötöttem a közeli konektorra
Sokszor átlép az ember ilyen apróságokon. A lényeg hogy életveszély ne legyen
Ha kötél nélkül mászol hegyet, az valóban magánügy (max. a kórházi ápolás költsége lehet közügy belőle), a sisak vagy a biztonsági öv azonban semmiképp, uis mást juttathatsz vele börtönbe, aki egyébként csak bírságot kapna, mert benézett mondjuk egy jobbkezes utcát, ezért ütköztetek.
"valami júzer elírta a pint és belépett mérnöki kóddat, valami gyorsmenüvel megváltoztatta..."
Ebben az estben a következő lehetőségek jutnak eszembe:
- odahívsz egy Premiere profi szakembert, hogy programozza újra
- megpróbálod hard resetelni és te magad nulláról felprogramozni az egészet, de a hard reset nem mindig sikeres (egyes szoftverekben a hard resetet részlegesen vagy teljesen meg lehet tiltani)
- ha valaki azt akarná, hogy egy ilyen rendszer kerüljön át az én kezelésembe, akkor én egy perc kísérletezés nélkül azonnal megnyomnám a piros gombot és egy általam jól ismert központot+kezelőt tennék a helyébe.
Legalább az életveszélyes szakterületek szabványait illene ingyenesen hozzáférhetővé tenni. Mert ha pl egy szobafestő elcsesz valamit, abból viszonylag ritkán van halálos baleset.
Érdekes, hogy az állam egyrészt bünteti a szakmai hibákat elkövető szakembereket, ugyanakkor az állam nem teszi lehetővé, hogy ingyenesen megismerhessék a munkájukra vonatkozó szabványokat.
"A motoros bukósisakra, meg a biztonsági övre is szabállyal meg bírsággal kell rákényszeríteni némelyeket."
Vannak, akik az ön-veszélyeztetést magánügynek tekintik (az egyéni szabadságjogok közé sorolják) és aljasságnak tartják az állam részéről, hogy egyes formáit törvény által bünteti, más formáit meg nem. Tehát pl ha bukósisak nélkül motorozol, akkor megbüntet a rendőr, de ha pl kötél nélkül hegyet mászol, akkor nem büntet meg.
Mások veszélyeztetése (pl hülye villanyszerelő szar munkája által) persze egészen más.
A célt nem értem, egyet óhajtasz-e érteni, vagy ellent mondani? Mert számomra ebből nem derül ki.
Én mondjuk fordítva gondolom, a fogyasztó tudja karban tartani normálisan a saját berendezését. Az egy más kérdés, hogy eddig Magyarországon egyetlen egy fogyasztóval találkoztam, aki úgy gondolta, hogy a villamos berendezést azelőtt kell karbantartani, mielőtt hiba jelentkezik (a TMK-ban az M).
- testeket védővezető segítségével össze kell kötni a berendezés fő földelőkapcsával, amelyet az energiahálózat földelt pontjához kell csatlakoztatni
Földelt ponthoz csak akkor lehet csatlakoztatni, ha van földelt pont, azaz földelés. Hogy miért kell? Mert:
- a berendezés földelésének sértetlensége a PEN- vagy PE-vezető megbízható és hatásos földcsatlakozásától függ
Ha a földelés a közcélú vagy más táphálózatból származik, akkor a berendezéshez szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
Na itt kezdődik a mizéria, hogy hol kell lenni a PEN bontásnak. Hol van a közcélú hálózat határa? Az eon az itt olvasottak szerint a földellőt még a hálózat részének tekinti, ezért kéri a fogyasztó elől elzárt részen a PEN bontását, mert ebben az esetben a szolgáltató a felelős érte.
Elmű-émász meg azt mondja hogy ő biza nem ad földelést, azt oldja meg mindenki magának, és mivel nem az övé, ne is legyen a mérőhelyben.
Személy szerint nekem az eon megoldása jobban tetszik, mert így jó esély van rá hogy a PEN bontást egy normális kötőelemmel valósítják meg, és nem egy túlzsúfolt lakáselosztóban lesz egy wagóval vagy egy 3,5-es csavarral megoldva.
Sziasztok! Klímát szereltek fel a falra, kb. fél méterre a biztosítéktáblától. Konnektor nincs a közelben. A táblában nincs hely új kismegszakítónak. A kérdés, hogy rá lehet valamire kötni, vagy mindenképpen kéne falon kívüli elosztó tábla, pl 2 modulos? Az egyik villanyszerelő ilyet cisnálna, den em tudom, nem túlzás-e ez. Köszi a segítséget!
1.1.1. Csak olyan villamos berendezést szabad tervezni, létesíteni és üzemeltetni, amely kielégíti az e Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeket.
1.1.2. A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket vagy a szabványban foglaltakkal biztonsági szempontból a tervező által igazoltan legalább egyenértékű megoldásokat. A villamos berendezések létesítésére, üzemeltetésére, villámvédelmére, áramütés elleni védelmére, valamint a robbanásveszélyes térségekre és a robbanásbiztos gyártmányokra vonatkozóan a villamos műszaki biztonsági követelményeket az e jogszabályban hivatkozott műszaki tárgyú szabványok tartalmazzák.
Én már max. csak arra tudok gondolni, hogy valami júzer elírta a pint és belépett mérnöki kóddat, valami gyorsmenüvel megváltoztatta... Mert a flyamatábrás menüs leírás jó lenne, ezért mondom, hogy ha csinálná amit ír, akkor lehet nulláról is fel bírnám programozni a hóbelebancot, de azon kívül, hogy minden gombnyomásnál csippan, semmi más reakció nincs.
Persze az is jó poén, hogy itt resetet és egyéb gombot magyaráz, nekem meg ikonjaim vannak és másik rajzról kell összepárosítani melyiknél mire gondolt a költő.
A 31. oldal szerint (azért olvasd el a 33. oldal alját is!) csak be kel ütni a telepítő négyjegű kódját és benn vagy. A hasonló hülyeségű DSC-nél emlékeim szerint nem kellett mást csinálni, mint telepítőként belépni és kilépni és utána már lehetett élesíteni. Ha nálad is ez van, akkor elméletileg mindössze ennyi a feladatod:
Van hozzá telepítői kódom is ha kell. Leírásból meg értelmesen azt sem bírtam kibogozni, hogy a menübe mivel lehet belépni, viszont az angol az jó ötlet volt lentebb, abba még belenézek.
"Egyébként is villszerfórumon emlegette a cikkszerző hogy ezek irányadó szabványok amik nem szentírások."
Hogy is van ez az irányadó szabványokkal?
1.1.1. Csak olyan villamos berendezést szabad tervezni, létesíteni és üzemeltetni, amely kielégíti az e Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeket.
1.1.2. A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket vagy a szabványban foglaltakkal biztonsági szempontból a tervező által igazoltan legalább egyenértékű megoldásokat. A villamos berendezések létesítésére, üzemeltetésére, villámvédelmére, áramütés elleni védelmére, valamint a robbanásveszélyes térségekre és a robbanásbiztos gyártmányokra vonatkozóan a villamos műszaki biztonsági követelményeket az e jogszabályban hivatkozott műszaki tárgyú szabványok tartalmazzák.
Az az igazság, pont a hibavédelmes szabványban nincs leírva. :)
A szabványban az van, és ettől kezdve követeli meg a szolgáltató a fogyasztó földelését, hogy:
Ha a földelés a közcélú vagy más táphálózatból származik, akkor a berendezéshez szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
No de mi van konkrétan a szabványban? Azok, hogy:
- a berendezés földelésének sértetlensége a PEN- vagy PE-vezető megbízható és hatásos földcsatlakozásától függ
- testeket védővezető segítségével össze kell kötni a berendezés fő földelőkapcsával, amelyet az energiahálózat földelt pontjához kell csatlakoztatni
- A védővezetőket (PE vagy PEN) ajánlatos ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy a helyiségekbe belépnek
A többi az nem ez a szabvány. :) Például az MSZ 447-ben viszont le van írva:
2.4.5. TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalapföldelőhöz kell csatlakoztatni.
Minden felhasználói berendezésnek önálló földelőberendezéssel kell rendelkeznie, a földelés nem származhat a közcélú, kisfeszültségű hálózatból.
Elvileg össze sem lehetne kötve.
„A TN-rendszerekben a berendezés földelésének sértetlensége a PEN- vagy PE-vezető megbízható és hatásos földcsatlakozásától függ. Ha a földelés a közcélú vagy más táphálózatból származik, akkor a berendezéshez szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
Így kérni egyszerű felelősséglerázás az áramszolgáltató részéről.
Földelőberendezés A mértékadó szabvány előírása szerint az egyidejűleg érinthető testeket ugyanazzal a földelőrendszerrel kell összekötni. Az előírás célja a potenciálkülönbségek védett téren belüli fellépésének megakadályozása. Egyidejűleg érinthető testek alatt az erősáramú villamos készülék testeket, valamint az épület önálló potenciálú részeit, az úgynevezett házi fémhálózatokat kell érteni, minden olyan egyéb szerkezetet, amelyek egyenpotenciálú rendszerbe való bekötését a mértékadó szabvány előírja. Minden felhasználói villamos berendezésnek önállóan működőképes, a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módú (védővezetős kialakítású) áramütés elleni védelemmel (alapvédelemmel és hibavédelemmel) kell rendelkeznie. Ezért minden épületnek önálló, épülethez rendelt földelőberendezéssel kell rendelkeznie. Nem csatlakoztatható a közcélú, kisfeszültségű hálózatra olyan felhasználói berendezés, amely nem rendelkezik önálló földelőrendszerrel.
Itt a telepítői utasítás, böngészd végig pl az "anti" szóra rákeresve, hátha találsz valami hasznosat.
Lehet, hogy az "anti-code reset" mód nálad eleve nincs is bekapcsolva/engedélyezve, tehát az a központ kizárólag a szerelői kóddal nyugtázható.
Az is lehet, hogy eredetileg engedélyezve volt az anti-code, de a a lehetőségek száma erősen korlátozott volt (pl "anti-code resets = 3") és a tulajdonos már elhasználta ezeket a lehetőségeket, ezért a központ neked már nem is ajánlja fel ezt a lehetőséget (most mát csak a szerelői kóddal nyugtázható).
Minden felhasználói berendezésnek önálló földelőberendezéssel kell rendelkeznie, a földelés nem származhat a közcélú, kisfeszültségű hálózatból. Nagyobb alapterületű, hosszabb épület földelőberendezésének céljára nem elegendő egy földelő (rúdföldelő), mert nem teljesíti a földelőberendezésre vonatkozóan elvárt követelményt, így az épületen belül is felléphetnek potenciálkülönbségek. Műszakilag egy épület földelőrendszere úgy legyen kialakítva, hogy – élettartama legyen összemérhető az épület élettartamával, – minden szükséges helyen legyenek előkészítve a földelővezető „felállások” (fő földelősín, épületbe érkező fémes rendszerek egyenpotenciálú bekötései, épületen belül szükséges egyenpotenciálú célú kiegészítő összekötési pontok kialakítása), – legyen lehetőség az ellenőrző mérések elvégzésére (bontási pontok). A védelmi célnak megfelelő műszaki megoldás az épület alapozásához kötött földelőberendezés. Ennek két kivitele lehetséges: – betonalap-földelés
Ja, senki nem fogja kiértékelni a különbségeket. 3 szolgáltató hóbortjait kell megtudnod ha az egész orszégban dolgozni akarsz. Szerintem nem olyan nagy feladat.
Egy frászt tud eligazodni rajta. Ugyanazt csinálja amit egy villanyszerelő is csinálna, bemegy a kirendeltségre és megkérdezi mik az adott területen a követelmények. A különbség csak az, hogy vele szóba állnak :(
Elolvastam, amúgy akkor sem úgy működik az élesítés sem, mint a leírásban van :-) És azt írja, hogy kiir majd valami kódot, amit meg kell adni a telepítőnek. Eddig okés, de baszik kiírni. Na, majd felhívom az illetékest, csak találtam meg ki az.
Van arra valami konkrét előírás, hogy MT kábelnél milyen kivitelnél (ér x keresztmetszet) mekkora hossztól kötelező sodrony, és meddig bírja el a saját súlyát?
Lenne egy 3x4mm2 kábel, ami egy szakaszon levegőben menne, kb 2m vízszintes, de 1m lejtéssel (3,2m-ről indul, 2m-en érkezik, 2m vízszintes szakaszon)
Szó sincs róla. A regisztrált szerelő pontosan el tud igazodni rajta. Ezért kell hogy regisztrált legyen. A szonda meg az ügyfél érdeke, nem a szolgáltatóé.
Nálam (Démász terület) most helyezték ki az órát a telekhatárra, új földkábeles bekötés lett.
Eddig 40 évig az óra előtt (alatt) volt a szétválasztás, oda ment fel a földelőszonda. A falba befaragott fadobozos óraszekrény volt, tetőkábelles bekötés.
Most az új bekötésnél a telekhatárról 4 eres alu kábel jön fel (mért vezeték) az elosztómig csodálkoztam is hogy nem ütnek le szondát az óra mellé. Azt mondták hogy a PEN szétválasztás, földelés az én bajom/dolgom. Nem lehet ezen eligazodni már...
"a szétválasztás nem lehet ügyfél számára elérhető helyen környékünkön"
Ezzel
- egyrészt elveszik az emberektől a spórolás lehetőségét, mert bizonyos dolgokat csak marhadrága óradíjú reg.szereéő csinálhat, amit az ország másik felében egy egyszerű villanyszerelő is megtehet (ha haver, akkor akár ingyen),
- másrészt az ügyfelektől elveszik a több helyen történő PEN szétválasztás lehetőségét (ami tulajdonképpen szintén forint-spórolás kategória)
