az animációban lilásan jelzett területen a szélnek lesz felfelő vivő vektora / emelése stb
ha ebben a területben tartozkodik egy repülő szerkezet, minegy merre megy keresztbe vagy hosszába mindenképpen emelni fogja az áramlás
de hogy legyen jobban vitorlázás, a termik:
a termiket ugy kell elképzelni, hogy előszőr a földfelszín feletti levegő melegedik fel a különböző típusú területek fölött eltérően, ahol jobban, ott egyszer el fog szakadni és utána ugy kell elképzelni mint egy akár 100 átmérőjű kéményt amiben a meleg levegő felfelé áramlik. És ami a lényeg vitorlázó szempontból, a coriois erő miatt ebben a csőben forog a levegő.
A termik miután elindul sodródik az alapszélel, és általában mindig ugyan ott szokott a környéken felszakadni, szóval mondhati van egy járásuk.
Tehát ha minimális alapszélben a balatonon vánszorogva egyszer csak beerősődik pár percre a szél és közben akár 180 fokot is változik az iránya majd megint minimálisra csökken a szélerő, akkor egyszerűen elment feletted egy termik. Ha pontosan hátszélben haladsz,akkora 15-30 perc múlva várhatod a következőt.
És amikor nem egy rövid háztető, hanem egy több ezerr km-es hosszú hegygerinc van, és nem merőlegesen hanem párhozamoson repülsz, vagy repül a keselyű, akkor hogy néznek ki az erők?
a sirály ilyenkor pont egy 'termikben' ül, azaz pontosabban nem termikben, hanem lejtőszélben, ez mindenhol van, ahol a légmozgás egy tárgyat kerül meg, úgy hogy átbukik rajta, így lesz a légmozgásban függőleges vektor is és arra 'támaszkodik' a madár, pl a sátortetős ház gerincén is van valamekkora, mikor merőlegesen érkezik rá a légmozgás
a sirály a szárnyának íveltségét, állásszögét úgy állítja be, hogy pont annyira rontson az ideálisról, hogy a sebessége egyenlőre legyen a légmozgás sebességével és a süllyedése a lejtőszél felfele irányuló mozgásával. Ez szumma azt eredményezi, hogy pontosan egy helyben 'lebeg'.
Pontosabban kifejezve: ő lebeg a talaj egy pontjához képest, de a levegőhöz képest halad előre és süllyed lefelé.
Egyébként hogy kicsit közelítsünk a vízhez, a legprofibbak az albatroszok, képesek 1000km-ket repülni a tenger hullámaitól pár méterre, kihasználva, hogy a szél a hullám taraján lejtőszelet gerjeszt.
Elnézést a konyhanyelvért, az építő kritika mindig hasznos.
A siklószám emlékeim szerint légmozgás nélküli érték, de lehet, hogy tévedek.
Akkor maradjunk a sirálynál. Percekig marad egy helyben. Néha emelkedik, ekkor hátrébb kerül, majd siklik, lejjebb és előrébb. Nincs termik, nincs szárnycsapás, csak szél, meg állásszög változás.
Visszatérve a videóra: írtam, hogy erre gondolok, nem állítom, hogy így van.
"....A szembe fújó szél eközben emelő hatást fejt ki, ami megfelelő szélsebességnél pont kompenzálja a süllyedést...."
na ez így hülyeség, a vitorlázó repülő folyamatosan süllyed a körülötte lévő levegőhöz képest. és igen közben halad előre. két dolgot szoktak megadni egy ilyen repülőnél, a min süllyedést és a max siklást. a min süllyedés az az amivel biztosan süllyedni fog a körülötte lévő levegőhöz képest, ez olyan kb 0,5 m/s a legmodernebb gépeknél. A max siklás pedig az, hogy 1 méter süllyedés közben mennyit megy előre maximum. A max siklás esetén általában jobban süllyed a min süllyedés értékénél. A max siklás a legmodernebb gépeknél 60méter, tehát ennyi megy előre miközben 1 métert süllyed. Ezt olyan kb 130-160km/h-nál teszi. Ilyen sebességgel ilyen kicsi süllyedés az a földről tényleg vízszintesnek látszik, de ez nem igaz.
"..............Ahogy a vitorlázőgépet is a fújó szél jutattja el akár több száz km-re.............."
ez sem igaz. a vitorlázógép termikel egyet majd siklik egy hosszat (siklást lásd fent). A termikelés az azt jelenti, hogy keresel a levegőben egy olyan részt ahol a meleglevegő felfelé áramlik és abban maradsz. És bár te süllyedni fogsz mondjuk 0,5 m/s-al, a levegő emelkedni fg akár 2-4 M/s-al is, ezért szumma emelkedsz. Ilyen termikek leglátványosabban ott látszanak mikor bárányfelhős az ég, akkor minden 'élő' bárányfelhő alatt van egy termik.
na ennyi kitérő a vit repülésről, boccs, de nem bírtam ki hogy ne pontosítsak
A csókák amennyire tudom elektromos energiát fejlesztenek és azzal mozgatják például a kötélzetet hidraulikusan. Valami múzeumban készült felvételen láttam is ilyen tekergetős cuccot amit egy America Cup katamaránról raktak ki és lemérhette rajta a jóember mennyi energiát képes fejleszteni és azt meddig. Csak hogy legyen elképzelése mennyire nem egyszerű egy ilyet tekergetni. :-)
A megfejtés egyébként ott van a videoban amit linkeltem az előző hsz-om alján...
Én erre gondolok, de csak az általános iskolai fizikára alapozva:
Képzeljünk egy el vitorlázórepülőt, ami a gravitáció miatt süllyed. Közben a szerkezet formája miatt előre halad. A szembe fújó szél eközben emelő hatást fejt ki, ami megfelelő szélsebességnél pont kompenzálja a süllyedést. Azt látjuk, a repcsi szépen halad előre, látszólag magától.
Ugyanez történik a foilerrel is, csak a sűrűbb közeg miatt elegendő sokkal kisebb áramlási sebesség a vízben. Miközben halad, a vitorlán ébredő látszólagos szél tovább gyorsítja. Folyón felfelé.
Ha a folyási sebességgel egyező, de ellentétes irányú szél fújna, nem történne semmi.
Folyón lefele együtt úszik a vízzel. Ez látszólagos szelet hoz létre a vitorlán, ami elindítja, gyorsítja a vízhez képest, ami végül ki is emeli. A folyó "tolja" maga előtt.
Ha folyással egyező irányú és sebességű szél lenne, sodródna, mint egy darab fa.
Nem találták fel a perpetum mobile-t, valójában az áramló folyó mozgási energiája hajtja.
Ahogy a vitorlázőgépet is a fújó szél jutattja el akár több száz km-re, itt a folyó teszi ugyanezt.
ui: a csókák a hidraulika szivattyúkat tekerik, ugye?
A lényeg az uszonyokban van és ami még ott figyel az uszony mögött...
Az áramlással csorogva feltöltik az akkut utána szembefordulva vele elektromos meghajtás is a rendelkezésükre áll, amivel már van annyi látszólagos szél, hogy a vitorlázatuknak is hasznát veszik és a két meghajtásból erőt merítve a hajó képes 30mph-val tekerni. Vagyis se nem hoax, se nem gyíkember, igaz nem is tisztán vitorlázás.
Nemcsak a Balcsin teveszt a meteo, valahogy ugy erzem, iden nem nagyon megy az elorejelzes. Global warming , vagy mifene?
A fizetos Predictwind is olyan zoldsegeket mond, hogy csak nezek .
Ma at akartunk menni Marokkoba, az elorejelzes 5-os felszel volt, 6-os pofokkel. Lett helyette 8-as alapszel, 9-es rafujasokkal. Nem ugyanaz. Szerencsere idoben elengedtuk a tervet :)
en lebeszelnelek arrol, hogy tapasztalat nelkul nekiallj karbon arbocot laminalni. Eleg draga maga az alapanyag is, jobban jarsz, ha veszel valami hasznalt alut.
igen van. 5. éve van vegám. max egy hallberg rassy 352-re cserélném. hogy viszonylag gyors az inkább a széltartományokra igaz. gyenge szélben lassabb, mint hasonlo méretű hajók, de 25km/h felett már messze gyorsabb is tud lenni. egyszer sem aggodtam ha jött 60-70km/h szél. testsebessége 12,3km/h. nem egyszer mértem 13+ is. éles menetnél 45fokot nagyon nehéz tartani, igaz a groszom még a gyári elég hasas már, csereérett. ha nehéz is vele préselni, kontra nem csúszik lefelé. nagyon erős s massziv, igaz 2,3t. hosszu kiel és szögbe döntött kormánya miatt van az egyetlennek mondható hátránya, azaz lassú sebességnél nehéz vele manőverezni. ha szűk a kikötő s van oldalszél egyedül nehéz is tud lenni az indulás kikötés. nekem csak külmotorom van, igy ez könnyit valamelyest. de találkoztam olyannal, aki csak a kikötések miatt feltett egy külmotort. több holland hajónál (de itthon is) láttam olyan, hogy betettek hátra még egy kormánylapátot, ami 90fokban áll s a kiel végén lévőt leszedték.itthon s külföldön is vegások segitőkészek egymással. külön honlapon regisztrálják hajóikat (albinvega.info). 3500-at gyártottak belőle, ami nem kevés s ezekből legtöbbje még használatba van (40+éves hajók). nem a másik fikázása miatt, de ez nem egy cnso....
belseje olyan amilyen. 2felnőt 2 kisebb gyerekkel még elmegy. állómagasság 180cm. nekem szűkös.
összességében szerintem egy jó hajó ebben a kategoriában. északi sarkra, atlantit, földkerülést is megtettek már vegával elhivatott sporttársak
Próbáltam múlt héten a Bodeni tón egy Albin Vegát:) Eléggé tetszik. Egész gyors hajó, és a belső kényelme sem a kezelhetősége sem tűnik rossznak. Ez viszont hosszú kieles. A stabilítás szerintetek egy ilyen Vega eseétében mennyivel rosszabb mint egy tőkesúlyos hajónál? Feltételezem azonos hajótest méreteknél a kieles hajó gyorsbb tud lenni mint egy tőkesúlyos társa..Van valakinek konkrét tapasztalata ilyen Vega 27es hajóval?
WindSurf árbocot csináltam 30+ éve aluprofilra, formalevászlasztóval. Egész jó lett, csak durván nehéz volt, mert nem bíztunk az anyagban és jó sokat tekertünk rá.
Ma inkább vákumozni kellene, ami szintén járható út, de a a kisker ár mindig rosszabb, mint a gyártóé...
