"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
És ezt pont a bundakirályok mondják róla.
Juhász, Géczi.
Az eszem megáll.
Az FTC történetében ennyi meccset senki nem adott el, mint ez a két kommunista.
Budapest, október 24., 12.20 Aki ott volt, megbocsátott Nováknak.
Érdekes: amikor a hajnali órán - vasárnap a reggel 8 "hajnalinak" számít - a Népliget felé autózunk, a Petőfi rádióban éppen a régi nagyhírű orosz komikus, Arkagyij Rajkin "osztja az észt", és többször elhangzik a Magyarországon világhírűvé vált szlogen: "Válámi ván... De ném áz igazi..."
Válámi ván... Valami a régi sportcsarnok 3-as öltözőjében - vélhetően nem direkt választották a 3-as számot - is van, de még nem az igazi. Elsőként Nemere, azaz Novák Dezső érkezik, zavartan tesz-vesz, pakol az öltözőben, aztán arra kéri az újságírókat, hogy hagyják őt magára. Nem sokkal később befut Géczi István, aki - ahogyan Cseh Tamás mondaná -, "a régi gárda kemény titánja". A "régi gárda" esetünkben a kommunista rezsimet jelenti, mint ismeretes, Géczi nemrégiben kapott afféle életmű-díjat - nem elsősorban a kapuban nyújtott csodálatos és felejthetetlen produkciójáért. Sokáig kettesben turbékolnak az öltözőben, aztán megérkezik Juhász István is harmadiknak, bentről hamarosan önfeledt kacagás hallatszik. De érezzük: ez még nem az igazi...
Korhű sötétség Lassan csordogálnak a többiek, de az újságírók még mindig többen vannak, mint az öregfiúk. Aztán Géczi jön ki: - Hol kell felkapcsolni a villanyt? - kérdi. - Olyan sötét van itt... - Legalább korhű, Pista bá' - mondja az egyik kolléga, amit Géczi széles mosollyal nyugtáz. Már fél tíz, így ahhoz képest, hogy kilenckor kezdtek volna játszani, alaposnak mondható a csúszás. Ráadásul még mindig csak hatan vannak, azaz maximum - stílszerűen - 3 a 3 ellen játszhatnának. Kisvártatva nagyobb kontingens fut be Muchával, Fenyvesi Mátéval az élen - így már alakul a mezőny. A volt válogatott védő megjegyzi: ha más nem lesz, legfeljebb kiállnak az újságírók ellen.
Ne a gyilkost fotózzátok!" Újabb hosszú szünet, az öltözőből ezúttal csend "hallatszik ki", aztán 10 előtt nem sokkal nyílik az ajtó, és kisorjáznak rajta a játékosok. Novák valahol középtájt helyezkedik el, mintha csak védenék őt a többiek. A többiek, akik vélhetően megbocsátottak neki, mert Novák-Nemere feltűnően vidám, még egy poént is megereszt: - Ne a gyilkost fotózzátok! Bővebb magyarázatot aztán nem hajlandó adni erre, még az is elképzelhető, hogy a "Gyilkos" szó nagybetűvel értendő, és valamelyik játékos beceneve... A sportcsarnok bejárata elé érve ismét Géczi veszi át a szót, és a játékosok gyűrűjében ismerteti a sajtóval az öregfiúk döntését. Mármint azokét, akik elmentek a szokásos, vasárnap délelőtti "meetingre", mert hogy Albert, Dalnoki és még jó néhányan nem voltak ott, az azért minimum jelzés értékűnek mondható. - Kérem, az elmúlt napokban történtek itt olyan dolgok, amikre egyáltalán nem számítottunk - kezdte Géczi István. - Novák Dezső barátunk - hangsúlyozom: barátunk - beismert bizonyos dolgokat, ami azért fontos, mert úgy vélem: nagy szerep volt abban, hogy az akkori Fradi olyan jó lehetett. Ha ő nincs, lehet, hogy az a csapat két évig sem marad együtt, ezért mi úgy döntöttünk, hogy nem foglalkozunk a múlttal, csak a jelennel és a jövővel, és minden marad a régiben. Különösen úgy, hogy egy olyan ember robbantotta ki az ügyet, aki annak idején cserbenhagyta a hazáját... Mindenki tudja, kiről beszélek... Kivéve persze - de azt nem teszi hozzá -, hogy az említett Albert - és még sokan mások - távolmaradásukkal tüntettek. Azaz: ez még mindig nem az igazi.
"Ez a mi magánszféránk" A csoportkép egyébként tanulságos: aki ismeri a Nemere-dossziét - illetve egyéb korabeli dossziékat - még vagy 3 volt ügynököt fedezhet fel a fotón, így persze érthető a nagy megbocsátás, összeborulás. Érdekes amúgy a Novák-kép is, ilyen a magyar "James Bond": egy Tesco-szatyorral a kezében ácsorog, megpróbálja megtört ember arcképét magára ölteni, csak reméljük, hogy nem sírja el magát. A sírásról amúgy csak annyit mondott Dalnoki Jenő a Lombard elleni meccs előtt lapunknak: - Majdnem én is elsírtam magam, amikor azt olvastam, hogy sírt a családja - így Jenő bácsi -, kérdem én: az én családom nem sírhatott volna, amikor az unokatestvéremet ez miatt a szemétláda, és a hozzá hasonlók miatt kivágták az egyetemről? (A lelátó népe az 56-os megemlékezés alatt nyilvánított véleményt, amikor - nem sokkal a sípszó felharsanása előtt - a síri csendben egy sztentori hang üvöltött bele a szombat estébe (elnézést a szó szerinti idézetért): - Geci Novák! Senki nem fütyülte ki a "hozzászólót"...) A sajtó ennyit kapott, a csapat bevonult a sportcsarnokba, egyikük visszaszólt: - Elnézést, ide ne gyertek be, ez a mi magánszféránk... III/III - zárt ajtók mögött... Imre Mátyás
Juhász: Varga a hibás Budapest - Amikor a csapat visszavonult "magánszférájába", nagy meglepetésre visszajött az újságírók közé Juhász István, aki Géczihez hasonló dörgedelemmel lepett meg bennünket. - Nézzék, rólam is jelentett a Dezső, hogy órákkal csencseltem, meg ilyenek - kezdte -, de ezt mindenki tudta akkor, nem hiszem, hogy ezzel bármit is ártott nekem. Nem tudom, hogy jön most ehhez Varga Zoli, hogy ilyeneket mondjon, mert Dezső legalább itt maradt Magyarországon, ő pedig akkor hagyta cserben az országot, amikor milliókat képviselt az olimpián. Úgyhogy egy ilyen disszidens jobban teszi, ha csendben marad. Itt jegyezzük meg, hogy annak idején Juhász István is illegálisan távozott Magyarországról.
"Bálint" is megjelent Budapest - Köztudott, hogy a magyar mindenből viccet csinál, így nem meglepő, hogy még csak pár napos a Novák-ügy, máris megszületett az első szójáték: - Mit jelent a három E a Fradi címerében? - ? - nEmErE... Az öregfiúknál vasárnap egyébként - szokás szerint - ott volt a zöld-fehérek egy másik, "Bálint" fedőnévre hallgató egykori ügynöke is, akivel kapcsolatban csak annyi az érdekesség, hogy neki éppen azért kellett fedőnevet változtatnia, mert időközben beépült a csapatba egy "igazi" Bálint, a volt sokszoros válogatott védő, László.
