Fa szerkezetes házban lakok, melyben a mennyezet is fából ( fagerendák és lambéria) van.
Belülről a mennyezet a következőképpen néz ki:
gerendák 70-80 cm -enként vannak, ami felett lambéria van lerakva. (természetesen utána párazáró fólia szigetelés és megint fólia, majd 5 cm-enként lécek vannak lerakva amin a padláson lehet közlekedni) lásd képek:
Ide szeretnék gipszkartonokat szerelni.
Kérdés az lenne, hogy csavarozhatom a gerendákhoz a kartonokat, vagy mindenképp muszáj függesztékeket alkalmaznom?
SZigetelés szempontjából a kérdés az lenne, hogy párazáró fóliát kell tennem a gipszkartonra??? és érdemes ide is tenni gyapotot vagy sem?
ezt a dupla falú csöveg úgy képzeld el, hogy eredetileg két független cső, de a kémény felé eső végén össze van hegesztve, azaz a két cső egy közös csőben folytatódik. Azaz a külső cső "összeszűkül" a belsőre. Értelemszerűen a becsatlakozó kandalló füstcsövet a kettő közé kell nyomni.
A megtoldást a már közösített részen csináltam, figyelve arra hogy a keresztmetszet ne csökkenjen (hiszen ugyanolyan csővel toldottam).
megtaláltam az EON szabályzatát a neten, miszerint a füstcső elemek keskenyebbik végei a kandalló felé kell hogy mutassanak, hogy a visszacsurgó kondenzvíz és egyéb kondenzátum ne jusson ki a cső külsejére. Egy 600 fokos kandallónál szerintem a kandalló feletti 1m-es szobában lévő csőnél nem jellemző. De eső után köpönyeg gondolom megkérdezem...
Most még vissza tudom bontani, 1 napos habarcsot még kiverek. Ha már glettelve van meg bekötve a kandalló (csütörtök) már nem szívesen...
Leszedtük a rég szarufákat a vályogházunkról. Most új talpszelemen + szalufák + tetőléc megy vissza, egyenlőre a régi cseréppel(tatai). A ragalja kialakításánál látszó szarufát szeretnék, lambériával.
A kérdésem, hogy a lambéria és a cserép közé milyen fólia kell? Ha kell egyáltalán...
nem vagyok kéményszakerő, csak hangosan gondolkodom, mint te.
1. a duplafalú cső vagy azért duplafalú, hogy a két fal közötti légrés hőszigeteljen, vagy azért, mert a közepén megy ki a füst, körben jön be a frisslevegő. a leírásodból nem világos, hogy a toldást hogyan oldottad meg (gondolom a belső csövet toldottad -- mi van a toldás körül?
2. a füst szeretne kimenni a kéményen, mert a meleg levegő felfelé száll. a kémények, füstcsövek nem szoktak tökéletesen gáztömörek lenni. a józan eszem nekem is azt mondja, hogy a füstcsövek toldásánál úgy kell osszetolni, hogy a gázáralmlás irányába mutató csőszakasz tolódjon bele a másikba, mert ellenkező esetben egy kis füstöt a "lendület" esetleg kitolna a résen / harmonikán.
remélem jó helyre írok, írok majd a kéményes topicba is.
A napokban kötöm be a kandallómat a nappaliban. Mértem, lyukat ütöttem a nappali falán a kéményhez, van dupla falú kéményhüvelyem és füstcsőrózsám is. 150-es csövet használok, a kandallóval azonos gyártó és anyag az egész rendszer (wamsler).
1. laikus kérdés. A füstcsöveg egyik fele szűkebb (egymásba tolás). A szűkebb felének kell a kémény felé mutatniuk?
2. a vésett lyukat körbe próbáltam paskolni habarccsal, majd belenyomtam a hüvelyt, vakolattal ahol volt még rés spaklival javítottam. Jó ez így? Nincs "gázzáró" tömítésre szükség?
3. a füstcső dupla falú hüvelye 10 cm mély a falban, a falrész meg van vagy 15cm. Ezt úgy oldottam meg hogy egy maradék füstőcsőből levágtam 5 centit, és megtoldottam a dupla falú hüvelyt. Így a hüvely átér a falon, de az utolsó 5 centi értelemszerűen csak szimpla cső. Nem baj?
Elsősorban a füsttömörségi kérdés érdekelne.
A kéménybe csak a fatüzelésű kandalló van kötve. A kémény 20 éves 42x13? km tömör tégla, lefedve volt felülről, még soha nem volt használva, fentről belógattam steklámpát, hibátlan (a vakolata is).
Jól csináltam? szerintem a habarcs meg (lábazati, vízzáró) vakolat nem jelent gáztömörséget főleg hogy biztosan maradtak a cső körül hézagok.
olyan kérdésem lenne, hogy családi ház vizesblokkjának felújítása esetén kell-e valamit engedélyeztetni? A víz, és csatorna nyomvonalat szeretnénk változtatni, de csak az épületen belül. Köszönöm előre is!
Alapozás gyakorlaton anno kaptam egy olyan feladatot, hogy ötödikre sem sikerült megoldanom. (Cölöp alapozás volt, mindenkinek más-más terheléssel, és talajszerkezettel.) Amikor a teljes tankör csak rám várt, odajött a gyakvezérünk, ránézett, és azt mondta:
- Szívhat még egy darabig kollégám azzal, hogy öt méterenként növeli a mélységet, de amíg abból a huszonöt méteres agyag-iszap rétegből ki nem ér lefelé, addig úgyis rossz lesz. Azt tekintse úgy, hogy nincs is, aztán kezdje az alatta levő homkos kaviccsal.
A terveken általában az épitész egy szabványos szöveget ir be, azzal a kiegészitéssel, hogy a végleges alapozási sikot a felelős műszaki vezető a kiásott alapárok (vagy talajmechanika) figyelembevételével kell meghatározni.
Tehát hol van ilyenkor a femü? Vagy a statikus? Nekik az alapárok kiásása után rá kell néznie a keresztmetszetre, és megmondani, hogy hol a teherhordó talajréteg. Ha ez már a fagyhatár alatt van, akkor oké, ha nem, akkor lejjebb kell ásni még.
A "60 éve áll a házam papirvékony alapokon" meg nem számit, mert már utcán belül is eltérő lehet a talajszerkezet.
Nemrég irtam egy cukrászból avanzsált épitési vállalkozó házáról, aki 40 centire ásta le az alapot, és az egész ház csúszik lefelé a lejtős terepen+természetesen szarrá repedezett.
Azt is leirtam már jópárszor: komolyan 200e Ft többletet sajnáltok egy olyan szerekezetre, ami tartja az egész házat?! Ráadásul utólag szinte lehetetlen javitani...
(200e Ft = statikus kihivása, irja le a javaslatát, ennek alapján esetleg többletmélység vagy szélesség, vagy vasalás kell az alapba)
amit végül csináltak, a teherhordó falak alatt kb 60 széles 60 mély sávalap, végig vasalva, erre pedig kb 10 centi vastag betonlemez, 10 centis osztású acélháló 8 mm-es szálakból. a ház kb tíz éve áll, nem láttam rajta repedést.
amit végül csináltak, a teherhordó falak alatt kb 60 széles 60 mély sávalap, végig vasalva, erre pedig kb 10 centi vastag betonlemez, 10 centis osztású acélháló 8 mm-es szálakból. a ház kb tíz éve áll, nem láttam rajta repedést.
