Próbálom megkeresni az arany közép utat, mivel régi házról van szó, többi szobához nem is nyúlnánk. Ott maradna parketta, szőnyegpadlóval. A nappali központi helyen van, szobák veszik körbe. Ha csak itt szigetelünk, akkor nem keletkezik hőhíd? Azt szűrtem le , hogy valahogy így kéne megoldanunk: 5cm szerelő beton, vízszigetelés, 5 cm szigetelés, majd sima fólia és kb 6cm aljzatbeton. Vashálót lehet rögtön a fóliára rakni, vagy kis beton és úgy bele? A helyiség kb 1x 3méteres csíkjában pince van, kefni miatt itt nem lehet 13 cm-nél lejebb menni. Gondolom ennek szintjét kéne összehozni a szerelőbetonnal. Dilettáció már a szerelőbetonnál is kell?
A padlókiegyenlítő zsákjára 3-15 mm van írva. A leöntött réteg sehol nem lehet több 10 mm-nél. Arra is külön megkértem, hogy ne hígítsa túl az anyagot. Pont ezért vetettem vele a 20 m2-re 5 zsákkal.
Az én problémám hasonló, mármint a padló kiegyelítéses technológiánál.
Tehát lesz egy pici fürdőszoba ( 1,2 X 2 m ) .
Itt kéne a padló lejtést megoldani. Jelenleg beton van az lesz itt- ott lukasztva, majd foltozva. Ennek az új felűletnek a lejtését kéne valahogy megoldani az összefolyó irányába. Itt gondoltam valami ajzat kiegyenlítőre, a megfelelő lejtés után kap egy műa. burkolatot, aztán jónapot.
Volt vele egy kisebb vitám, ugyan is a mélyalapozóra a betonkontaktot közvetlenül a lekenés után hordta fel. Kb 1 óra alatt kész lett a teljes alapozással! Sajnos nem voltam jelen pont arra az egy órára. Telefonon számonkértem, hogy miért nem várta meg amíg a mélyalapozó megszárad. (kb. 12 óra) Erre az volt a válasz, hogy szerinte azonnal megszáradt(mivel meleg volt) és külömben is mit okoskodok én amikor ő már 18 éve ezt csinálja.
Padlókiegyenlítést csináltattam 3 napja, de sajnos egyáltalán nem vagyok elégedett az eredménnyel.
Egy 20 m2-es szobáról van szó. Az aljzatbeton nem volt elég egyenletes laminált padlóhoz, padlószőnyeghez, ezért burkolót hívtam. Azt kértem tőle, hogy egy teljesen sima , kemény, pormentes felületet szeretnék, amire akár padlószőnyeg rögzítő öntapadós szalagot is rá lehessen ragasztani. A kemény strapabíró felületet külön hangsúlyoztam, mivel a szoba falait ezután gletteltetni szeretném, ami a padlónak is külön igénybevételt jelent (létrázás stb.). A burkoló vett mélyalapozót, Betonkontaktot és Lasselberger padlókiegyenlítőt. Előkészített, porszívózott, alapozott, öntött. Három nap után, ma rámerészkedtem az elkészült felületre és döbbenten vettem észre, hogy kb. másfél két méterenként meg meg reccsent a lában alatt a felület. Konkrétan repedések vannak benne. Újjal megkopogtatva kopog is rendesen. Spakli sarkával simán meg tudon karcolni a felületet. Szinte porózus az anyag. Attól tartok, hogy a létra lábai fel fogják törni. Teljesen kikészültem.
Van egy olyan gyanúm, hogy nem a megfelelő padlókiegyenlítőt vette a burkoló. Esetleg valami esztrich betont kellet volna alkalmazni.
Egyetértek az előttem szólóval, ha már úgyis darabokban a kéró, ezen nem érdemes spórolni. Én a 47nm-ből 28-at így újítottam fel (na jó, majdnem, a kavicságy elmaradt, akkor még nem tudtam, hogy ez is fontos, a kivitelező meg mégannnyira sem...), és igazából a konyhabútor drágább volt, mint az új aljzat.
arra, hogy kb milyen műszaki paraméterekkel rendelkezik az a lakóépület, amelyben egyetlen szoba padlóját a létező világok legjobbikának megfelelő technológiával újítjuk fel.
Egyébként ezt azért kérdezem mert 1993-ban mikor bepucoltuk a házunkat,emlékszem egy seprűvel azt hiszem fehércementes sárga anyagot spricceltek rá a házra.
Olcsó volt és a mai napig olyan mint a vas,sehol sincs semmi baja csak a színe változott egy kissé.
Ilyet gyártanak zsákosat vagy csináljam úgy mint a régiek?
Köszi. Ezzel csak az lehet a baj, hogy nagyon le kellene engedni azokat a gerendákat, ha arra még akarok szarufát rakni, így viszont a vas gerendákhoz nem tudom, mennyire lehetne rögzíteni őket, mert a gyengébb részére esnének.
A külső szarufás megoldás azért is lenne jó, mert van egy csendesítőrész a tető alsó 2 méterén, amit csak akkor tudok a tetőtúlnyúlásban megoldani, ha van mihez rögzíteni...
Amit felvázoltál, az a tökéletes megoldás új ház épitésnél, vagy egy olyan helyiségnél, ahová mondjuk utólagos válaszfalazás vagy esetleg baromi nehéz zongora kerül.
De mivel meglévő állapotról van szó:
- semmi szükség 10 cm-es vasalt szerelőbetonra, hiszen helyiségen belül lesz, a felette lévő rétegek teherhordásán kivül semmiféle szerepe nincsen, ráaádsul ugyebár nem támaszkodik fel sehová. Tehát bőven elég az 5 cm-es vastagság, mivel szerepe a vizszigetelés alatti simaság és rögzithetőség (ráolvasztás)
Amennyiben a helyiség mérete nem túl nagy (szélesség, hosszúság), a hálóra sincs szükség. Bár mint leirtam korábban, ezt a házilagos kivitelezés miatt nem tartanám felesleges pénzkidobásnak.
A szerelőbeton bevésése teljesen felesleges dolog. Évek óta megüllepedett, tömörödött altalaj van a helyiség alatt. A rétegek alá ha berak 10 cm kavicságyat (tömöritve), az tökéletesen elég lesz.
- felső aljzatbetonra 6 cm-nél többet csak padlófűtésnél ajánlott, de zsákos esztrichel pl 4 cm-t is lehet lehúzni minden probléma nélkül. Ha házilagosan keveri, akkor 0-4es "sódert" rendeljen, abból kell keverni.
A vízszigetelésnek ez a kerekítése érvényes nálam is, amikor kívül fel akarom az xps és a lábazat között vinni? Vagy ott nem fog mozogni, ezért meghajthatom derékszögben?
Huhh, gergerg hsz-át elkerülte a figyelmem, köszi neki is (meg persze nopanik-nak is).
Az alátámasztás megvalósítását nem tudom egyelőre elképzelni, az oromfal teteje nem valami egyenes, az gyakorlatilag szarufaként működne, a fóliát ki kell a tető széléig hozni, ott is kell akkor ellenlécezés, de azt meg rögzíteni kellene valahogy az oromfal tetejéhez...
Ha zártszelvényt teszek a cseréplécek helyére, akkor ahhoz hogy rögzítem a tető szélének záró deszkázását, illetve alulról ha lambériázni akarom, akkor azt?
én raknék a helységekbe körbe a falakhoz 1centis peremszigetelést is(dilettáció)
mindenképp ajánlott az 5centi lépésálló az aljzatba, főleg hogy a beton alapanyagok ára+ a ráfordított munka ára talán többe is kerül mint a szigetelés ára
technológiai fóliát ne felejts el a szigetelésre teríteni betonozás előtt
aljzatolásra én 1500-1700ft/m2 munkadíj árat kaptam(ebbe csak a kézi keverés+terítés+szigetelés lerakása+peremszigetelés lerakása van) és nekem kell biztosítanom az anyagokat
Ha a merevitő deszkákat alá tudod támasztani az oromfalon, akkor a 40 cm-es kinyúlás nem fog gondot jelenteni. Viszont a rácsos tartótól simán kilógatva a 60-70 cm-t már necces a dolog, az már meghajlik a cserép súlya alatt. Ha nem tudod alátámasztani az oromfalon a kilógatott deszkákat, akkor ahogy utánam javasolták egy zártszelvény "konzol" is megoldást jelenthet (ebből szerintem elég 3 db lent-fent-középen).
Az oromfalra rakott szarufát én elfelejteném a helyedben, mert egyszerűen nincs mihez rögziteni megfelelően, ráadásul belül közvetlenül ott az acél tartó, emiatt aztán felesleges is.
Jah, és bármelyik megoldást is választjátok, ne nagyon táncikáljatok a kilógáson :)
A háznak fém tetőszerkezete van, nincs talpszelemen, a rácsos "gerendák" közvetlenül a koszorúba betonozott tőcsavarokhoz vannak rögzítve. Az utolsó gerendától kb. 10 cm az oromfal, 10 cm maga a fal, onnan most 10 cm még a kinyúlás. Ezt kellene még vagy 30 centivel megtoldani, hogy nézzen is ki valahogy, meg hogy védje a síkból kilógó szigetelést (ez gyakorlatilag a ház két sarka).
Ha jól értem, akkor a collos deszkákat nekem az ellenlécre kellene rögzítenem, ami 3x5-ös, és a fém gerenda közepén van, így a távolsághoz hozzáadódik még vagy 10 cm. Így összességében a deszka túllógása 60-70 cm lenne, ha az oromfaltól számoljuk, akkor meg mondjuk 40. A fólia és a deszka között kell pár centi hézag, vagyis az oromfalra nem fektethetem fel közvetlenül, de ez gondolom megoldható.
Anyagmennyiségben nem tudom mekkora különbség lenne a két megoldás között. Bontani a cseréplécek miatt úgy is vissza kell a második gerendáig mindent, a fóliát is todani kell...
Ezek alapján mi a véleményed, jobb megoldás a deszkás?
Ja, kívülről kőporos vakolat van, gondolom a gerendát nem lenne szerencsés ezen keresztül rögzíteni, később az lemállhat, kipotyoghat, azt is le kellene vernem, ami tovább gyengítené az oromfal tetején lévő téglák rögzítését. Vagy nem?
Meg kellene keresni a falban lévő vizszigetelés sikját, és mindenképpen összekötni azt az új padló vizszigeteléssel.
Jó lenne, ha ki tudnátok szedni még földet, mert ha jól irtad, akkor a mostani kialakitásban nem lesz benne hőszigetelés, ami nagyon nagy hiba. Már 5 cm is nagyon sokat javit a hőérzeten, és nem mellesleg a gázszámlán. (a parketta alá rakható fél centis "termo"-biszbasz alátétek ebből a szempontból semmit sem érnek.
- Ha a nappalitok valamelyik mérete 5 méternél nagyobb, akkor érdemes belerakni vashálót, pláne mivel házilagos keverés és elkészités lesz (azaz biztosan nem fogtok tudni egyenletes minőséget keverni, ezáltal könnyebben repedezhet)
- ha ilyen idő marad, akkor 1 hét elég az alsó betonnak, utána nyugodtan rá lehet tenni a vizszigetelést
- betonkeverőt napi 1500-2000 Ft-ért lehet bárhol kölcsönözni, emiatt ne vegyetek 45e Ft-ért OBIsat. Ami egyébként nem rossz gép, nekem kiszolgált egy komplett épitkezést, csak utána nagyon nehéz eladni. Jobb a bérlés.
Sziasztok! Kis segítséget kérnék. Belső ház felújításban vagyunk, fűtés most készült el. Csövek a padlóba lettek lerakva. Nappali jól fel lett túrva, amit nem bánunk, mert az ott lévő parketta nem volt szép. A kőművesnek a csövekre kéne betonoznia szintbe és a nappalit (20m2) teljes egészbe. Erre nagyon magas ajánlatot kaptunk, így amit tudunk mi megcsinálunk. Parkettát felszedtük és alatta a bitumenen kis víz volt. Majd feltörtük, kiszedtük a betont és a földet 11 cm mélyen. Elképzelés, hogy 5 cm beton, rá vízszigetelés és megint 5 cm beton kerül és végül laminált parketta. Kérdéseim a következők lennének: - a felső betonréteget vasaljuk be? - mennyi idő után lehet rakni rá a vízzáró réteget, az egész ha összeállt hány nap hét szaradás kell? - valami vastagabb lépésálló hungarocellt nem kéne belekalkulálnunk a parketta alá? - ja és még egy betonkeverőt kell szereznünk érdemes használtat vagy amit az obiban, praktikerben lehet kapni az is jó ilyen, ekkora munkára? ha esetleg van valakinek eladó Balaton déli partján...
Bőven elég az 5x15 is. Viszont ha ilyen kicsi a felfúrásnak a felület, akkor én inkább belülre is raknék 1-1 méteres darabot ugyanebből a pallóból, és átmenő csavarral fogatnám össze.
DE:
Az oromfalra felrakott "szarufának" akkor van értelme, ha a rendes szaruállás messze van az oromfaltól a másik oldalon. Ha itt a távolság mondjuk csak 30 cm, akkor én inkább más megoldást javaslok.
Vissza kell szedni méterenként egy-egy sor cserepet két szaruállás szélességben, és a tetőlécek közé beszögelni colos deszkát (15 cm széleset), és ez tartaná meg az új kilógást. Viszont ez csak akkor tud működni, ha az oromfaltól nincs túl messze a rendes szaruállás, valamint az össz túlnyúlásod nem lesz több 50 cm-nél az oromfalon túl. Ekkor ugyanis az oromfalon ez a szerkezet fel tud támaszkodni, és ekkora kilógásnál még nem fog lehajolni.
A házon nyeregtető van a végén oromfallal (másik végén meg az ikerpárja). A vastag homlokzati szigetelés miatt muszáj meghosszabbítanom a tetőt vagy 30-40 centivel. Erre az az ötlet született, hogy az oromfalhoz felfogatásra kerül két gerenda/palló, ami szarufaként működne, így megoldható lenne plusz tetőtúlnyúlás. A fákat alul az előtetőt tartó (koszorúhoz alaposan hozzárögzített) 10x10-es gerendára raknám, felül ugye egymáshoz támaszkodnának, és még vagy 3 helyen az oromfalhoz történne rögzítés átmenő csavarokkal, másik oldalt jó nagy "alátéttel", laposvas vagy ilyesmi.
A kérdés az lenne, hogy milyen keresztmetszetű fát vegyek. 7,5x15-ös az alapötlet, de mivel szerintem nem lenne túl nagy terhelés, lehet, elég lenne a 5x15-ös?
A falhoz rögzítést érzem egy kicsit gyenge láncszemnek, mivel az oromfal futóra rakott kisméretűből van (két merevítő pillérrel), és a csavarok furatait eléggé a fal tetején kellene fúrni, és attól félek csak lebontom a téglákat. Esetleg ha 5x20-as fát raknék fel, akkor 5 centivel lejjebb kellene fúrkálni...
A képek alapján elég rendes lejtésed van, és ha jól látom, a fal műkővel van borítva. Jól látom?
Ha igy van, valszeg elegendő lesz a drénlemez, a cső, meg a kulékavics.
A'propos! - Inkább kulét tegyél töltésnek, az jobban szikkaszt, ráadásul könnyebben is tömörödik, sőt, szinte nem is kell tömöríteni.
Ha tudsz, készíts egy zsompot, vagy szikkasztót, abba engedd bele a cső végét, akkor nem kell végigásnod a fél világot.
" -Kérdésem,hogy a látható helyen elegendő e a drénlemez behelyezése és földdel való visszatöltése vagy ha már egyszer kiástam csináljam meg a legszakszerűbb módon?"
Ha már csinálod, de akarj egy kis kavicson spórolni ... A föld belemosódik majd a dréncsőbe, és vagy eltömődik, vagy süllyedni fog a szinted.
"-A visszatöltött talajt meg szokták e döngölni,hogy ne maradjon laza vagy majd idővel összemegy magától és ne foglalkozzak vele?"
Ha nem akarsz folyamatosan ráhordani újabb, és újabb töltéseket, egyszerűbb, ha megtömöríted, de a ház stabilitása miatt ne aggódj. Ha ez lenne, ami összetartaj, akkor kéne aggódnod ... ;)
--
Ha nem akarsz drénlemezes-csöves-kulékavicsos dolgokkal bajlódni, kend le a műkőfalat (talajszint alatt persze!) valamely vízbázisú diszperziós szigeteléssel. Én a Plastimul-t már többször használtam, teljesen jól működik. Gyors, és könnyen felhordható.
Felhúznék egy kis épületet a ház mellé, kiegészítendő a kazánház méreteit. Az alapot még tavaly megcsináltuk, lent van kb. 80 cm-en, de csak a jelenlegi talajszint -10 cm-től.
Most betonoznám a lábazatot, és a vízszigeteléshez kérnék egy kis segítséget. Érdemes-e C alakban körbeszigetelnem a lábazatot, vagy ez feleseleges pazarlás? Valahogy így gondoltam:
A szerelőbeton csak később jönne, az azon lévő vízszigetelés természetesen össze lesz hozva a lábazat alattival. Ott egyébként amennyire engedi az alap szélessége, hagynék egy sávot, hogy arra fel tudjam fektetni a szerelőbetont utólag.
GV45-ös lemezt vettem, az jó lesz, ugye? Ezt mindenképpen lánggal kell összehegeszteni, vagy megfelel rá a hőlégfúvó is?
Érdemes a lábazatba vasat tenni? Az egész ugye nem ér teljesen körbe , csak U alakban, ráadásul egy helyen még ajtónak is kell megszakítást csinálni.
A fő épülettel hogy lehet jól összehozni? Oda tegyek vasat? Vagy elég ha majd a kisméretű téglákból párat beengedek a másik falba? Az alap elvileg felfekszik egy 5 centis peremre a ház alapjában.
tanácsot adni nem tudok, nálunk más helyzet volt, ki tudtuk vezetni a dréncsövet, de a tapasztalatot megosztom. kb 10%-os lejtésű terepen álló alápincézett házról van szó, a felítőre néző oldalon kb harminc centivel van a lakószint a talajtól. a telek meredek rézsűvel indul, a pinceszint lényegében az utcaszintben van, a pinceszinten levő garázshoz kb vízszintes bevágás vezet.
minden esőt követően a pinceszint kifejezetten vizes volt (nem nedves, hanem pocsolyák álltak a garázsban, miután a fölös víz kifolyt garázsajtó alatt az utcára.
megoldás három elemből állt: terep átrendezés, pincefal szigetelése, dréncső.
a ház felítőre néző oldalán 5 méter vízszintes szakasz majd támfal, fölötte tíz méter vízszintes szakasz. így a csapadékvíz nem folyik a ház tövébe.
ezután a házat körbeástuk (kb mint ahogy a fényképeden látszik) egészen a pince padlószintig. a pince sávalap kb fél méterrel mélyebben van és a pince falazatára 3mm-es bitumenes nehézlemezt hegesztettünk. (az eredeti kivitelező szakértelmére utal, hogy a pince falazatán néhol elkorhadt műanyag fóliára bukkantunk -- talán ezt szánta vízszigetelésnek?)
az árok aljába geotextíliát terítettünk, erre dréncsövet fektettünk és kb fél méter magasságig kulé kaviccsal szórtuk be. ezután a geotextíliát a ház falához simítottuk és visszatemettük az árkot.
a visszatemetett földet kézzel tömörítettük, de még így is sokat süppedt a következő 1-2 évben, a ház körüli "szervizjárdát" csak a 4. évben lehetett megcsinálni.
ezt követően a pince bármilyen időjárásban teljesen száraz maradt. a bevágáshoz kivezetett dréncsőből az első év után egyetlen csepp víz sem folyt ki. nem állítom, hogy a szigetelés elkészítése fölösleges volt, de a legnagyob javulást valószínűleg a tereprendezés hozta.
A mellékelt képeken látható a ház oldalán kiásott árok,ezt szeretném víz ellen szigetelni.
Nem különösebben vízesedett de a ház kőből van és szigetelés híján nagy esőzéseknél nedvesedett a ház alatt lévő szoba (pince rész)
Többen tanácsolták,hogy dréncsövet eresszek végig és zuzalékkal kb 50 cm magasan töltsem fel majd a többit földdel.
Viszont ahogy a második képen látszódik a kiásott árok és a talajszint közötti különbség miatt nem tudom a csövet kiengedni,illetve csak úgy ha felfele megtöröm,ez ugye nem megoldás mert a víz nem tud kifolyni.
Az árok kb 20 méterre van ahol ki tudnám vezetni de 20 méteren nem akarom kiásni az udvart.
-Kérdésem,hogy a látható helyen elegendő e a drénlemez behelyezése és földdel való visszatöltése vagy ha már egyszer kiástam csináljam meg a legszakszerűbb módon?
-A visszatöltött talajt meg szokták e döngölni,hogy ne maradjon laza vagy majd idővel összemegy magától és ne foglalkozzak vele?
Értem ezt úgy,hogy a ház stabilítása szempontjából nem e gond ha az alap oldaltartása nem lesz olyan mint azelőtt? ( út mellett van a ház,van némi rezgés)
Láttam olyat is aki az egészet zuzalékkal töltötte fel,viszont a zuzalék egyből átengedi a vizet,a föld viszont el is szívja a nedvességet nem csak megtartja.....???
Húúúú ... köszönöm a soksok választ, asse tom, kinek is válaszoljak elébb ... ;)))
botsinkai: válaszfalaknál sehol sem jelentkezik, CSAK a homlokzati falaknál, de amíg az alsó szinten csak kívül, a felsőn kívül, belül. Amúgy aljzat hőszig valszeg nincs.
ép-ít-ész: víz, de nem úgy. A csapadékvíz nem tud beszívódni (eső el se éri, mélyen benyúlik a tető a terasz fölé) felmosás biztos nem, mert 1: nem szoktak bő vízzel felmosni, és 2: ha ez lenne mégis, miért csak ott, ahol (nyílászárók mellett)? - Emil ment! - Jó reggelt! :D
elemes2: valóban nem hőhíd, vagy nem CSAK az.
nagy ivó: ... te már láttál ilyet! ;) Jár a pont, bár a salátrom ott volt (vakolat alatt!), szóval mégis nedvesedés, de!!!! a vakolaaaaaat!
Az olyan össze-vissza volt, hogy még! Hogy ez (részben) a tönkremenetel következménye, vagy már eleve sz@r volt ... ki tudja.
A lényeg: Ma sikerült beszélni a tervezésben, és a kivitelezésben is részt vevő bácsival, kiderült, hogy nagy valószínűséggel a pince fala és a terasz alap között levő résből szívódhat fel víz. A pince 25-ös zsalukőből, a felső falazat meg 30-as Ytongból készült.
A terasz födémre valszeg nam hajtották ki rendesen a szigetelést, vagy fel se hozták elég magasra. Mutatta a rajzot, az alapján egyértelmű. Ez mondjuk az alsó szinten OK, de hogy a fenti szinten miért jelenik meg a teraszajtók mellett ... Passsz.
Másik bibi: a vakolatbontásnál több helyen is nem vakolatat, hanem egy laza, homoxerű vacakot találtunk. Mállott-porlott-pergett.
Ez akár meg is szívhatta magát párával, mert a falazathoz nem tapadt, viszont a vakolat az jó erős, és vastag volt, úgyhogy valszeg párazáró is.
Persze ettől még bármelyik másik (vagy akár több is) probléma fennálhat(ott), de majmost véget vetünk a randalírozásnak! :)
Úgy tűnik, injektálás lesz a megoldás, csak még azt nem tudom, Mapestop, vagy Sopro VK 690.
Ezzel kapcsolatos lenne a következő kérdésem ...
Aztírjajazújság, hogy : "Agyagfalban, pórusbetonban vagy kagylós mészkőben az anyag szigetelésre nem alkalmas."
Namármost lehet, hogy alulinformált vagyok, de ez esetben az Ytong szerintetek minek tekinthető? Pórusbeton? Én úgy tudom, az Ytong anyaga kvarchomok, és meszes alapú kötőanyag. Eszerint nem pórusbeton, mert a beton - ugye - cementbázisú. ???
Műszaki ellenőrnek... gyakorlott műszaki ellenőrt érdemes felkérni :-)
HA az építésu az , akkor akár őt is...
Hogy, képben legyél, arról, hogy ki-kicsoda is a rendszerben és miért van.
A lényeg, hogy a műszaki ellenőr a TE érdeked védi, a nevedben jár el
Ő lesz a TE szakmailag hozzártő szemed!
Ha nem vagy gyakorlott/hozzáértő/tapsztalt építtető, aki
kiszúrja a kivitelezők marhaságait, akkor érdemes felfogadni.
--------------
Röviden ...(cseik írásai alapján összeszedve)
A kivitelezés csak Felelős Műszaki Vezető (FEMÜ) irányításával folyhat. A femü a kivitelző "embere"... nem az építtetőé!
A femünek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel! (tehát önmagában az kevés, ha az építtető úgymond felfogadja)
A femü-nek a kivitelezővel (ha több van akkor mindegyikkel) kell szerződést kötnie. Amiben benne van az irányítási !!! jogkör kikötése is.
Ez gyakorlatban megoldható úgy, hogy a femü az építtetővel köt szerződést és az építtető amikor a kivitelezővel szerződik, akkor ebbe bele kerül a femü-vel kapcsolatos rész is.
De, atiszat ügymnet, hoyg az épttető nem foglakozik femü kérdésével.
Az legyen a kivitelező gondja.
Lehet maga mester/kivitelező is, ha van rá jogosultsága vagy oldja meg.
Valamire való mester/kivtelező tudja, hoyg kel lfemü
és ezért van is neki kellő kapcsolata vagy ő maga jogosult.
A legalább "B" jogosultsági szintű femü a komplett épület kivitelezését
is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül.
Vagyis "A" és "B" esetén nem kell külön gépész femü. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő).
Néhány önkori (szerencsére már kevés) kéri a külön gépész femü nyilatkozatát, ami jogszerűtlen több okból is….
--------
Műszaki Ellenőrt (MÜELL) is kell alkalmazni,
ha a kivitelezési érték 50 millió feletti vagy, ha több !!!! különböző kivitelező is dolgozik az épületen
azaz nem főválalkozásban/genreálban készül el...
A müell az építtető embere!!!
(a femü ellenpárja/ellenőre az építettő érdekvédője)
Gyakorlatban az építés felügyelet akkor nem kéri a müell-t, ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" generálban megy.
De, ha pl. akár csak az ablak beépítését is nem a kivitelező rendeli meg hanem az építtető, akkor már kérik a müell-t.
A magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti.
A szakági csak a szakágat.
De, mivel a műszaki ellenőrnek az a lényege többek közt, hogy a különböző munkákat összehangolja, így a külön szakági müell-nek egy kisházas kivitelezésnél sok értelme nincs.
Annyira minden müell ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami ezekhez kell.
-------------
A tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak akkor van ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. De, ha van müell, akkor általában teljesen felesleges is.
A tervezőnek nincs sem felelőssége, sem utasítási jogköre. Maximum nem hivatalosan véleményezhet az építtető felé. Vannak esetek amikor kell/hasznos, a tervezői művezetés, de ez nem a családi házas nagyságrendű építés.
A családi ház jellegű esetekben a femü - ha legalább "B" jogosultságú - akkor levezetheti a kivitelezést, és szükséges!!! a külön müell is.
Ha nincs müell és jön az építés felügyelet, akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a a bírság. Az építményérték a hasznos m2 x 700 Ft + utólag kell egy műszaki ellenőr.
Műszaki ellenőrt találni lehet az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől. Hasznos is a müell minden esetben, mert ő az építtető embere ! A femü pedig, csak a kivitelezőé ...
A műszaki ellenőr olyan mint a piros ász. Üt mindenkit :)
Ha van egy műszaki ellenőröd, akkor a többiek neki gazsulálnak... ----------
Ezek szerint nagyjából jó ez az ajánlat, azért nagyjából, mert még alakul (lefele).
Árazatlan költségvetéssel kezdtük, de épp evvel futottunk tévútra. Elnagyolt, sok helyen rosszul számolt m2, m3-ben- ez még teljesen laikusként is feltűnő.
pl. egy tétele:tető egy épületre, bádog egy épületre- na ennyire részletes
(Végül nem is fizettük ki, emiatt.)
Azóta voltunk 4 kivitelezőnél, mindegyik átszámolt minden mennyiséget újra.
Így látjuk az anyag mennyiség adatokat is összehasonlítva a díjtételek mellett.
Még egy-két kérdés:
Tetőtéri fogadószint betonját, ahol a gyerekek lakja lesz, be kell vasalni?
Ha a gererálos (egyenlőre szerkezetkészre) aláírási joggal rendelkezik, felelős műszaki vezető. Érdemes az építészt felkérni műszaki ellenőrnek?
az adott esetben biztosan nem erről van szó, de én már láttam olyat, pár éve, hogy egy esztrich alá szerelt csőből a szivárgó víz átnedvesítette a szerkezeti betonra épített ytong válaszfalat, és annak a vakolata kezdett mállani. a hibás csövet kiváltottuk, a nedvesedés megszűnt.
és Zoltanussnak is: azt mondja a veblapjuk, hogy svédországban 450 fokra minősítették, sok helyütt 250-re, magyarországon 200-ra. de az az érzésem, hogy elsősorban nem pár méteres vakolt kéményekhez való, hanem olyan helyre, ahol vegyes tüzelésnél a forró füstgáz miatt a kondenzáció nem okozott gondot, csak amióta átálltak gáztüzelésre. egy családi ház kéménye egyébként sincs olyan magas, hogy egy kandalló kéményében kondenzáció jelentkezzen.
Lábazatnál és a falvégnél valamint a belső oldalon simán eltudom képzelni a csapadékvizet ill. a mandínervizek jelenlétét.
Belső oldalon a felmosás / feltörlés vagy a hiányzó vagy sérült vízszintes falszigetelésnél felkapja a talajnedvességet.
Lehet, hogy a környéken volt vagy van egy nagyobb építkezés, sok sok résalappal és megvááltoznak a talajvíz viszonyok és a jelen épület felé terelődött át . Ezáltal megváltozó nyomásviszonyok produkálhatnak hasonló tüneteket .
Ha nem sürgős a dolog, akkor érdemes lenne télen pár mérést eszközölni/naplózni, főleg a hidegebb időszakban. Belső hőmérséklet/páratartalom, falhőmérséklet a problémás helyeken (pl infrahőmérővel), esetleg egy falnedvesség-mérés.
"Kalandos" elméletem lenne a probléma kialakulására, de számok nélkül a levegőben lógna. (Ha a harmatpontot eléri a lent, belül a fal hőmérséklete, akkor szigetelni kellene kívül, a lábazatot is...)
Ha nincs aljzat hőszigetelés, akkor a belső válaszfalak is áthűlhetnek az aljzat felől, sőt a koszorúszigetelés is lehet elégtelen, ami az emeleti (külső) falak alján is okozhat gondot.
Ha emeleti válaszfalaknál is jelentkezik a probléma, akkor másfelé kell keresgélni. :-)
Kedves ismerőseim kerestek meg egy problémával, kb. 15 éve (YTONG-ból) épült, egyébként teljesen száraz (penész, és gombamentes), kétszintes házukon ~ 5-6 éve a ilyen problémák jelentek meg:
Logikusan felszívódó nedvesedésre gondolnék, DE! a képek egy teraszon készültek,
ami ráadásul a talajtól kb 50 centi magasságban van, és esőtől védett helyen!
Az, hogy a nyílászárók környékén jelenik meg, egy dolog, de az épület külső sarkán is van ilyen:
A problémát még tovább bonyolítja, hogy nem csak a külső homlokzaton, de a belső falakon is jelentkezik, sőt, még a felső szinten is:
Salétromosodást nem igazán látni, az egész olyan, mintha itt-ott kifelejtették volna a kötőanyagot a vakolatból.
Hőhídra is gyanakszom, de nem vagyok benne biztos, azt meg végképp nem tudom, hogyan lehetne a problémát megszüntetni.
Nem az ideiglenes kijavításra gondolok, hanem a probléma végleges megoldására.
Az esetleges ötleteket, tanácsokat előre is köszönöm:
Sok esetben a kémény külső(tető feletti) része megy szét. Elég lehet azt újra rakni.
Persze így "látatlanban" nem lehet biztosat mondani.
Volt itt is téma hogy nem lehet itthon kéménytéglát (legalábbis minősítettet nem) kapni. Alapvetően a sima kisméretű tégla is megfelel.
Ha újra kell rakni a kéményt (vagy csak egy darabját), a régi tégla kuka. Használhatsz új vagy akár bontott téglát is, azonban a kéményben felhasznált már telítődött mindenféle anyaggal (kátrány és hasonlók, amitől nem tapad hozzá szinte semmi).
Béléscső...
Valójában vegyes tüzeléshez nincs értelme.
Amennyiben mégis szeretnéd bélelni, akkor csak acél jöhet szóba, az alu szétég (bár már írták)
Ha belegondol az ember, elvileg jó a vegyes fűtéshez is. Igaz a készüléktől a becsatlakozástól számítva az első 2 -3 méter tönkre megy elég, de hát a bélelésnek a funkciója pont ezután van.
A hidegebb részen.
Hogy a lecsapódó égéstermék a víz, a kátrány ne itatódjon a kémény falába.
A kémény seprők és a szabályok miatt biztos nem jó !
Addig amig a meglévő kéményed meg nem vizsgáltatod, ne kezdj új építésébe.
Lehet jó az a kémény.
Mint írtad a szerelő szerint hossszra jó, akkor csak a szelvényt kéne megnézni. Ha az megfelelő, ki kell tisztítatni ( habár ezt a kéményseprők majd mindig elszaboltáják, de némi kenő pénzzel megoldható ).
Aztán : szárazfával tüzelni, ha az nincs mindig, akkor elvileg egy saválló bélés lehet a megoldás.
És , hogy a kőmíves tud e kéményt építeni ?
Persze tud, de őket írányítani kell.
Kell terv, kell engedély, kell hozzáértő ép.vezető és az új kéményeket is bélelni kell - akkor mán miért ne a régit ?
Ja még valamit : egy kémény tud nagyon ronda lenni, de az attól még jó lehet.,
Úgyhogy az első jött -ment lehúzosnak nem bedölni !!
Mert meg lehet reparálni 15 - 25 eft -ból, de egy új lehet többszázezer is !!
Az én kéményeim 82 évesek és még 25 évig biztos működnek !!
Szerintem is nyomasztó a sok natúr fa felület egy tetőtérben és valóban igazad van, sötétít is.
Arra még nem gondoltál, hogy lefesd fehérre? Most már lehet kapni olyan alapozókat, amihez nem kell fáig lecsiszolni az előző felületet. Nagyobb munka, mint a gipszkartonozás, de szebb is!
Koszonom a valaszokat igen begyujtaskor fustol mar kiprobaltuk hogy "kiegettuk" nincs eldugulva athuzkodtunk rajta egy "seprut" lattom a kek eget :) de a kemeny tetejen kb 30cm re a fugak ki vannak kopva.Nem tudom az elozo tulaj mire hasznalta vagyis inkabb csak egy kis kalyhara nem kazanra.Ma sikerult beszelnem egy komuvessel aki eljon megnezni hogy ujra kell e rakni a kemenyt.Kb 4 meterrol van szo a tetotol nezve.Tudjatok kb mennyibe kerul az ilyen munka?Koszonom Zita
van olyan kéménybélés, ami flexibilis csőként behúznak a füstjáratba, aztán a belenyomott forró levegőtől (gőztől) megnő, kitölti a kéménycsövet, a fala habosodik (hőszigetelő lesz), megkeményedik és végül hőálló lesz.
Tanacsot szeretnek kerni mert egyaltalan nem tudom hogy megy itthon a felujitas 15ev utan koltoztem haza angol parommal egy csaladi hazat vettunk azt csinalgatjuk edesapam es a csalad segit de el kellene neha egy ket jo tanacs.Vegyes tuzeleseu Totya kazan lett beepitve radiatorokkal.A tavalyi telet kihuztuk megtanultunk begyujtani fat vagni :) de sokat fustolt vissza akazan allitolag a fa is vizes volt de a kemeny is a regi azzal nem lett csinalva semmi a futes szerelo azt mondta meretre jo .Ujat szeretnenk rakatni s ebben szeretnek tanacsot kerni egy sima komuves meg tudja ezt csinalni?kell e valami engedely?A nagymama azt mondja kemenyseproknek kell fizetni es igy van?Csak kemeny teglabol lehet rakni?S kb mennyit kerhet a komuves egy ilyen munkaert egyaltalan nem vagyok tisztaba arakkal es ahogy meglatjak a kulfoldi rendszamot a mesterek sajnos vastagabban fgo a tolluk" mar tapasztaltam .Igy megprobalok infokat szerezni elotte.Nagyon koszonom es varom a valaszokat.Szep napot Zita
Arra megy amerre tud ill. ahol kisebb a nyomás. Igyekszik kiegyenlítődni. Ahol egy kicsivel eltér a hőmérséklet , sarkokban , jó hővezetőjű anyagoknál és azok környezetében , mindíg hidegebb lesz a felület és ott a levegőben lévő pára , kicsapódik .
1 m3 levegő kb. 1 liter vizet képes felvenni ( 100 % -os páratartalom ). Ha hideg ponthoz ér , ez a ,, víz ,, megjelenik .
Szóval, hogy hol fog kicsapódni egyenlőre nem lehet biztosan tudni . Elég jól kéne ismerni a kritikus pont környezetében lévő anyagok összességét.
Amennyiben mindenképp kartont szeretnél, akkor a gerendákra 40 centinként (keresztbe) csavarozott lécre rakhatod. Két oldalról ékelve tudod egyenesbe hozni.
Bár ahogy itt többen írták kár elcsúfítani.
Olcsóbb, egyszerűbb, és jobb megoldás "felülről" rátenni még egy réteg szigetelést.
Világosodáshoz világítani kell vagy ablakot betenni. :-)
Hőszigetelni pedig jobb és olcsóbb felülről. :-)
Összehajtod U alakba, felcsavarozod és az U szárai közé teszed a tetőlecet (merőlegesen a gerendákra), itt tudod beszintezni.
Szintezés a falra körben vízszintesen felcsavarozott UD profillal indul (ebbe dugod be a léc végét is), a direktfüggesztő szárai az UD szintje alá lógjanak, ezt a léc csavarozása után visszahajtod.
Ha teljesen síkban vannak a gerendák (ez egy kétméteres vízmértékkel ellenőrizhető), akkor a gerendákra merőlegesen felfogathatod közvetlenül is a leceket 60 vagy 62,5 cm-re gyártótól függően, de akkor a padlásra ne menj, mert megrepedhet a kartonmennyezet az illesztésnél a járkálástól.
Ne sajnáld a pénzt az impregnált lécre (kb 50 ft-tal drágább métere), az nem rigófüttyös, kevésbé vetemedik.
A párazárásban valahogy bizonytalan vagyok, oldalt a lambériánál nyitott marad a szerkezet páratechnikailag...
Fa szerkezetes házban lakok, melyben a mennyezet is fából ( fagerendák és lambéria) van.
Belülről a mennyezet a következőképpen néz ki:
gerendák 70-80 cm -enként vannak, ami felett lambéria van lerakva. (természetesen utána párazáró fólia szigetelés és megint fólia, majd 5 cm-enként lécek vannak lerakva amin a padláson lehet közlekedni) lásd képek:
Ide szeretnék gipszkartonokat szerelni.
Kérdés az lenne, hogy csavarozhatom a gerendákhoz a kartonokat, vagy mindenképp muszáj függesztékeket alkalmaznom?
SZigetelés szempontjából a kérdés az lenne, hogy párazáró fóliát kell tennem a gipszkartonra??? és érdemes ide is tenni gyapotot vagy sem?
ezt a dupla falú csöveg úgy képzeld el, hogy eredetileg két független cső, de a kémény felé eső végén össze van hegesztve, azaz a két cső egy közös csőben folytatódik. Azaz a külső cső "összeszűkül" a belsőre. Értelemszerűen a becsatlakozó kandalló füstcsövet a kettő közé kell nyomni.
A megtoldást a már közösített részen csináltam, figyelve arra hogy a keresztmetszet ne csökkenjen (hiszen ugyanolyan csővel toldottam).
megtaláltam az EON szabályzatát a neten, miszerint a füstcső elemek keskenyebbik végei a kandalló felé kell hogy mutassanak, hogy a visszacsurgó kondenzvíz és egyéb kondenzátum ne jusson ki a cső külsejére. Egy 600 fokos kandallónál szerintem a kandalló feletti 1m-es szobában lévő csőnél nem jellemző. De eső után köpönyeg gondolom megkérdezem...
Most még vissza tudom bontani, 1 napos habarcsot még kiverek. Ha már glettelve van meg bekötve a kandalló (csütörtök) már nem szívesen...
Leszedtük a rég szarufákat a vályogházunkról. Most új talpszelemen + szalufák + tetőléc megy vissza, egyenlőre a régi cseréppel(tatai). A ragalja kialakításánál látszó szarufát szeretnék, lambériával.
A kérdésem, hogy a lambéria és a cserép közé milyen fólia kell? Ha kell egyáltalán...
nem vagyok kéményszakerő, csak hangosan gondolkodom, mint te.
1. a duplafalú cső vagy azért duplafalú, hogy a két fal közötti légrés hőszigeteljen, vagy azért, mert a közepén megy ki a füst, körben jön be a frisslevegő. a leírásodból nem világos, hogy a toldást hogyan oldottad meg (gondolom a belső csövet toldottad -- mi van a toldás körül?
2. a füst szeretne kimenni a kéményen, mert a meleg levegő felfelé száll. a kémények, füstcsövek nem szoktak tökéletesen gáztömörek lenni. a józan eszem nekem is azt mondja, hogy a füstcsövek toldásánál úgy kell osszetolni, hogy a gázáralmlás irányába mutató csőszakasz tolódjon bele a másikba, mert ellenkező esetben egy kis füstöt a "lendület" esetleg kitolna a résen / harmonikán.
remélem jó helyre írok, írok majd a kéményes topicba is.
A napokban kötöm be a kandallómat a nappaliban. Mértem, lyukat ütöttem a nappali falán a kéményhez, van dupla falú kéményhüvelyem és füstcsőrózsám is. 150-es csövet használok, a kandallóval azonos gyártó és anyag az egész rendszer (wamsler).
1. laikus kérdés. A füstcsöveg egyik fele szűkebb (egymásba tolás). A szűkebb felének kell a kémény felé mutatniuk?
2. a vésett lyukat körbe próbáltam paskolni habarccsal, majd belenyomtam a hüvelyt, vakolattal ahol volt még rés spaklival javítottam. Jó ez így? Nincs "gázzáró" tömítésre szükség?
3. a füstcső dupla falú hüvelye 10 cm mély a falban, a falrész meg van vagy 15cm. Ezt úgy oldottam meg hogy egy maradék füstőcsőből levágtam 5 centit, és megtoldottam a dupla falú hüvelyt. Így a hüvely átér a falon, de az utolsó 5 centi értelemszerűen csak szimpla cső. Nem baj?
Elsősorban a füsttömörségi kérdés érdekelne.
A kéménybe csak a fatüzelésű kandalló van kötve. A kémény 20 éves 42x13? km tömör tégla, lefedve volt felülről, még soha nem volt használva, fentről belógattam steklámpát, hibátlan (a vakolata is).
Jól csináltam? szerintem a habarcs meg (lábazati, vízzáró) vakolat nem jelent gáztömörséget főleg hogy biztosan maradtak a cső körül hézagok.
olyan kérdésem lenne, hogy családi ház vizesblokkjának felújítása esetén kell-e valamit engedélyeztetni? A víz, és csatorna nyomvonalat szeretnénk változtatni, de csak az épületen belül. Köszönöm előre is!
Alapozás gyakorlaton anno kaptam egy olyan feladatot, hogy ötödikre sem sikerült megoldanom. (Cölöp alapozás volt, mindenkinek más-más terheléssel, és talajszerkezettel.) Amikor a teljes tankör csak rám várt, odajött a gyakvezérünk, ránézett, és azt mondta:
- Szívhat még egy darabig kollégám azzal, hogy öt méterenként növeli a mélységet, de amíg abból a huszonöt méteres agyag-iszap rétegből ki nem ér lefelé, addig úgyis rossz lesz. Azt tekintse úgy, hogy nincs is, aztán kezdje az alatta levő homkos kaviccsal.
A terveken általában az épitész egy szabványos szöveget ir be, azzal a kiegészitéssel, hogy a végleges alapozási sikot a felelős műszaki vezető a kiásott alapárok (vagy talajmechanika) figyelembevételével kell meghatározni.
Tehát hol van ilyenkor a femü? Vagy a statikus? Nekik az alapárok kiásása után rá kell néznie a keresztmetszetre, és megmondani, hogy hol a teherhordó talajréteg. Ha ez már a fagyhatár alatt van, akkor oké, ha nem, akkor lejjebb kell ásni még.
A "60 éve áll a házam papirvékony alapokon" meg nem számit, mert már utcán belül is eltérő lehet a talajszerkezet.
Nemrég irtam egy cukrászból avanzsált épitési vállalkozó házáról, aki 40 centire ásta le az alapot, és az egész ház csúszik lefelé a lejtős terepen+természetesen szarrá repedezett.
Azt is leirtam már jópárszor: komolyan 200e Ft többletet sajnáltok egy olyan szerekezetre, ami tartja az egész házat?! Ráadásul utólag szinte lehetetlen javitani...
(200e Ft = statikus kihivása, irja le a javaslatát, ennek alapján esetleg többletmélység vagy szélesség, vagy vasalás kell az alapba)
amit végül csináltak, a teherhordó falak alatt kb 60 széles 60 mély sávalap, végig vasalva, erre pedig kb 10 centi vastag betonlemez, 10 centis osztású acélháló 8 mm-es szálakból. a ház kb tíz éve áll, nem láttam rajta repedést.
amit végül csináltak, a teherhordó falak alatt kb 60 széles 60 mély sávalap, végig vasalva, erre pedig kb 10 centi vastag betonlemez, 10 centis osztású acélháló 8 mm-es szálakból. a ház kb tíz éve áll, nem láttam rajta repedést.
a szexárdi dunahíd pilléreinek alapozásakor nem sikerült elérhető mélységben olyan szilárd alapot találni, amelyre támaszkodhat a híd, így aztán a pillérek cölöp-alapozása, ami a híd súlyát tartja, a hordalékos-homokos üledék súrlódásaba kapaszkodik. süllyed is évente pár millimétert, amivel számoltak már a híd szerkezetének tervezésekor.
szóval az alapozás elég alapos tudomány, biztos nem véletlen, hogy a külön tanítják a kreatív művészeket (architecture) és a mérnököket (civil engineering)
ez teljesen jogos. nálunk a talaj nagyon kötött agyag, ami szárazon nagyon teherbíró, nedvesen viszont hajlamos nyomás alatt lassan el mászni. pár utcával arrébb, a domboldalon fentebb viszont olyan homokos talajba ütköztek, hogy a pince ásásakor majdnem 45 fokos rézsűt kellett hagyni, mindig beszakadt. na abba a talajba kellett a hatvan centis sávalap végig vasalva-kengyelezve és a pince alá a síkalap, sűrű, erős vashálóval.
Köszi a gyors választ, igen, olvastam a kerítés alapozást, nálunk viszont pont a terv szerint kellene kevesebbre lemenni: 50-60 cm-re, tehát a mostani gödörbe dupla annyi beton menne, mint amennyi a terv szerint kellett volna.
A feltöltés a falnál 50 cm-ről indulna, és a faltól 4-5 m-re menne le a 0 szintre. (A telekhatár 6 m-re van a faltól).
Nem mondom kivülállónak semmi sem drága, ilyen vastag alapra építették valamikor a több emeletes bérházakat.
Akkor az én alapon : 40 - 45 cm széles, csak 70 cm mély / a sarkoknál biztos ami biztos - 80 -85 cm, tehát enyhén boltozatos / -ez a föld alatti rész - a föld felett ( a lábazat ) viszont szigoruan 40 cm mindenütt - erre épült a 33 cm széles fal 32 éve és repedés süllyedés sehol.
A lábazat feljött + 50 cm -ig - erre egy beton takarás - lemez 10 cm vt. az egész építményen egyben - vízszigetelés több tétegben és a + 60 - nél kezdődött a felmenő falazás, maga a belső padozat szint viszont + 70 cm - sajnos az előd ennyire emelte meg a szerencsétlen házat, nekem ennél a 25 m2 -nél ehhez kellett igazodnom. A régi 'okosok' ??? ennyire emelték. Bezzeg a vizszigeteléssek fukarul bántak a 38 -as fal alá csak 33 cm tettek, sokáig nem tudtam miért, majd megvilágosodtam az 1 m-es tekercset harmadolták, Spóroltak. A 12500 pengős házból ez a tétel 40 Pengő volt, aminek a levét most iszom. Ráadásul csak egy réteg !!!
Tehát vissza az eredeti gondolathoz régen is most is van amivel bőkezüen bánnak ( á beton á beton ) - magyarul pocsékolnak, másutt meg érthetetlen spórolás.
Ja a másik : de akkor még nem volt beton világ - olyan szar a házam beton alapja, hogy spaklival ki tudom kaparni és a ház mégis áll 82 éve és még mindnyájunkat túl fog élni.
számít, ha a feltöltés nem direktben a ház faláig 45 fok, hanem annál sokkal laposabb, de nem csak a fagyhatár miatt kell a terepszint alá ásni: a felszíni talaj laza, nem teherbíró, az alapot mindenképpen olyan talajra kell fektetni, amelyik nem fog megsüllyedni a ház súlya alatt. pár sorral lentebb egy kerítés alapozása kapcsán találsz példát arra, hogy ha a tervezőnek nincs információja a talajról, akkor a feltétlenül szükségestől biztonság irányába fog eltérni.
A réz elvileg baktériumölő, de kérdés, milyen hatékonysággal és van-e rá szükség, lassabban lehet vele dolgozni. Műanyagcsőnél, ha nem roppantósak a fittingek, melegvizes körnél szivárgás lehet.
Fürdőbe ytongot akkor tegyél, ha a vízszigetelését 110% biztonsággal meg tudod oldani pl folyékony fóliával. Vizet kapva elporlik.
Adott egy veranda. Körben 1 méter 1 centi magas fal, 4 sarkán oszlopok, fölötte kb. 2,5 méter magasan tető. Az 1 méter miatt ez már beleszámít az építmény magasságába - de nem tudom, hogy mivel számolnak. Az 1 méterrel vagy a 2,5 méterrel.
A másik kérdésem az lenne, hogy kiakadnak-e az előadók, ha ez a kérdéses varanda mondjuk 3 méter hosszú és összesen 1 méter széles? Igazából egy épített pad, tetőszerkezettel.
Köszönöm! :)
(igen, az építménymagasságot próbáljuk csökkenteni, az a kérdés, mit csapjunk hozzá a házhoz, hogy az legalább 4 méter mélyen benyúlhasson a kertbe de még beleférjünk a beépíthetőségi korlátba, ami még max. 10nm-t enged beépíteni)
Szeretnék építeni egy melléképületet, kazánház+lim-lom tároló (9x6 m). Mivel nem vagyok járatos az építőiparban szeretnék tanácsot kérni, hogy miből érdemes megépíteni az épületet, illetve kb. mennyibe kerülhet az építkezés? Tetőanyagra, nyílászáróra nincsen gondom, "csak" az alapra+falra+stb.-re. Előre is köszi a segítséget!
1. építőmérnök ismerős mondta, hogy sok házat azért készítenek 60 centi széles vasalt sávalapra, mert a tervező nem simeri a talajviszonyokat és szívesebben téved a biztonság irányába. a talaj szerkezetét ismerve sokkal racionálisabban lehet alapozást tervezni. szikás, kötött talajba valószínűleg nem kell 60 centi széles öntött beton alap.
2. az alább olvasott részletesebb ktgvetést átszámolhatod arra a megoldásra, amiről írtál, csak oszlopok, közöttük valamilyen profil, amire felcsavarozható a kerítésléc / széldeszka / haidekkerháló / stb.
Én is gondolkodtam ezen, de pont az utca felöli részen annyira sziklás a talaj, hogy ásóval nem menne a dolog....
Hatalmas kőtömböket emeltek ki az építkezésnél. Ebből lesz majd a ház lábazatának borítása. Még mielőtt azt hiszed, hogy valami hegyre építkeztünk, ez csak egy balaton-parti domboldal.
A lányomat próbáltam rávenni , hogy futtassuk be a jelenlegi vadhalós kerítést vadszőlővel, és csak egy normális kaput csináltassunk. Nem díjazta az ötletet...(a ház csak annyira az enyém, hogy én voltam mindig ott az építkezésen, meg intéztem az ügyeket ).
Az utcán, nem vízszintes. Egyelőre csak a kapun belül, de az sem egészen. Fel van szórva murvával, hogy be tudjunk állni kocsival. Vízszintes soha nem lesz az egész telek, mert akkor vagy 2-3 méteres támfalat kéne építeni a szomszéd felé.
Mindig éreztem, hogy a drótháló két oldalára ültetett orgona, buxus, magyal, stb. kerítés/sövény a kedvencem. Ha raksz közé például tűztövist, és metszés/ntyírás után "hanyagul" szeded össze a nyesedéket, akkor a kutyákat sem fogják eléd szaratni a gazdik. Ha van időd, magad is nevelheted a metszéskor összeszedett nyesedékből, akkor -szinte- ingyen van, de akkor +1-2 év, mire kerítésed lesz. Ha megveszed (20-100 000,-), akkor 2-3 éven belül már nem látnak be, tehát a dróthálót tuti nem kell többet újrafesteni. Angolos stílusú kerthez-házhoz még jól is megy.
én építettem egy kb 8 m3-es esővízgyűjtőt. valójában a fő értéke az, hogy a tetőről lefolyó csapadékvíz nem mossa a telket, mert locsolni iszonyúan gazdaságatlan. ráadásul a legvízzáróbb vízzáró vakolattal és kátrányos festéssel is eleresztette még a vizet, így egy hosszabb aszályos időszak végé kinyomtam belőle a maradék vizet is és a tartályt kb az egy méterig kicsempéztem (a kapható legolcsóbb csempével és lényegében fuga nélkül). csináltam volna tovább, de jött az eső, viszont azóta nem ereszti el a vizet.
a következő év viszont annyira csapadékos volt, hogy többször is túlömlött az esővíztartály. átmenetileg készítettem egy túlfolyót, ami az évek óta használaton kívüli régi szennyvízmedencébe vezette a fölös esővizet, de az igazi megoldás az lenne, ha az esővizet WC öblítésre, esetleg valamilyen szűrővel megtisztítva mosásra lehetne használni (a csapvíz nagyon kemény).
az esővíztartály elé építettem egy kavicsos szűrőt (kb százliteres betonmedence kövekkel megtöltve, ebbe ömlik be az esővíz és a tetejéről továbbfolyik a ciszternába), így a faleveleket, ilyesmit megfogja, de egyrészt a szűrőt is rendszeresen takarítani kell, amire még nem találtam ki jó módszert (egy mázsa kavicsot kitermelni, a rárakódott feketséget nagynyomású vízsugárral slaggal lemosni, kavicsokat visszarakni... brrr), másrészt a ciszternában ezzel együtt is összegyűlik sok kosz. szóval ezen még agyalni kell.
Kb. 2O kocsi földdel ott (építkezésekből kiemelt) tartunk, hogy vannak már vízszintes részek. Éppen a kapunál. Muszáj volt valamit alakítani, mert annyira hepe-hupás volt, tiszta bokatörős terep. Persze vannak lejtős részek, amit nem bánok.
Még azon agyalok, hogy kéne egy tartály a ház tetejéről lefolyó capadékvíznek, mert valahová azt is elkéne vezetni a háztól, utána talán azzal kéne locsolni a leendő kertet.
a rajz alapján ide simán lehet tolókaput csinálni. ilyen oldalirányban lejtős terepen inkább a nyíló kapu okoz gondot: az egyik szárny kinyitva a levegőben lóg, a másik meg bemegy a föld alá HACSAK nem csinálom meg a kapu szélességében a terepet vízszintesre, aminek meglesz a következménye a lejtőn felfelé és lefelé következő pár méteren. a telken még hagyján (támfal, lépcső), de az utcán is.
A tolókapu csak tetszik, ill. kevesebb helyet foglal el. Lesz...m a trendet, nem érdekel, hogy másnak milyen van. (Ha a trendet követnénk, most biztosan piros, sárga, vagy vörös vagy...mittudomén milyen színű házunk lenne, de nekünk fehér van, stb. )
Most síma vadhalós kerítés van, egy befelényíló kapuval. Sima zártszelvény, felül egy pánttal vagy mifenével záródik, beláncoljuk, rá lakat. Szóval ennél könnyebb szebbet álmodni. De muszáj volt valami kerítést csinálni, mert az emberek úgy jártak be a telekre az építkezés alatt, mintha ez lenne a kék túra útvonala.
... én kérek elnézést ... aszittem, az előzetes alapján dönteni fox tudni ... :)
Mapefinish nagyon jó, de csak 2-3 mm vtgban hordható fel. Esetleg több rétegben ...
A Mapegrout Tissotropico és a Planitop (boccs, a múltkor Planigout-ot írtam vletlenül) 430 viszont 30-35 mm-ig is, sztem ez lenne az igazán jó megoldás. Ráadásul a Planitop 430 relatíve a legolcsóbb, 150,-Ft/kg+sarc. Én legtöbbször ezt használom, teljesen kezelhető. Ha kell, szívesen elküldöm az adatlapját (pdf-et nem tudok ide csatolni).
Egy általam tervezett társasházban a megrendelő cég mindenáron tolókaput akart. Csakhogy az előkertben méter magas feltöltések vannak, mert az utca felé lejt a terep, és otrombán nézett volna ki a ház enélkül.
Viszont a feltöltés értelemszerűen a keritésnek a lábazatáig tart, tehát a tolókapu egyszerűen nem tud hová becsúszni. De hogy neki az kell...
Megcsináltam a kiviteli részlettervet rá:
- a kerités lábazata mögött még egy zsalukő fal, ami tartja a feltöltést
- a 30 cm-es résből több ponton ki kellett vezetni a vizet
- a lefagyás ellen elektromos fűtőszál kell
- kell a keritésbe szerelőajtó, ahonnét hozzáférnek a sinhez
2-3 miller körül számolj, anyagtól függően (zsalukő vakolva vagy tégla). Valami extra kőburkolattal még feljebb is mehet. Lejtős telken a legnagyobb nonszensz a toló/úszó kapu. Macerás, jó drága, de persze vannak körök, ahol a nyílókapu egyszerűen "prosztó" (haveromat a "lakópark"nak nevezett kaptárban megkérdezték, tán rosszul megy a cége, hogy nem futja "rendes kapura (azaz úszóra) csak ilyenre? (azaz nyílóra)").
Kb. ez lenne az elképzelés. Bár, amilyen árat kaptunk, lehet, hogy elég lenne csak az szlopos megoldás, és persze úgy a lécek hosszabbak lennének. Ez 26 méter hosszú. ehhez jönne egy síma vadhálós oldalkerítés.
bazaltról nagyszerűen leoldja a meszet és cementet a foszforsav. ha tényleg csak kevés foltról van szó, akkor valami olcsó light kóla, amiben foszforsav van, ha nagyobb a mennyiség, akkor EVIPASS rozsdaátalakító a festékboltokban, de ezt kesztyűben használd mert csíp. a legjobb vízkőoldó, csak óvatosan kell vele bánni, mert nem csak a karbonátokat oldja pezsekve, hanem pl a sárgarezet is. a vasat, rozsdamentes acélokat nem bántja. a szerves lerakódásokat is jobban oldja mint a legtöbb miszter muszkli.
Ezen a topicon új vagyok, inkább a kertibe szoktam írni. Most viszont egy "építészeti" jellegű problémám akadt, nevezetesen van-e valamilyen eljárás - a drótkefén kívül - ami a kövekre kötött cementet, esztrichet eltávolítja? Egy kis csobogót csináltam a kertemben és mivel nem vagyok egy fandliművész néhány (elég sok) fehéren világító maszat rajta maradt, ami a fekete bazalton elég rondán néz ki. Pláne ha vizes, úgy még kontrasztosabb...
gondolom 10x15-os. 10 szelesre vagasd. ha eddig nem repedt szarra, mar nem fog vetemedni sem.
ha tutira akarsz menni, akkor felvagas utan csinalsz belole kocka pakkot, hogy legyen koztuk res rendesen, es spaniferrel lekotod, es hagyod ugy tovabb szaradni.
A 130 akkor reális, ha vállalkozó vagy, és saját embereiddel kivitelezel eladásra.
Vagy pedig nagyon sok saját munkát ölsz bele, saját anyagbeszerzéssel.
A kis toldaléképités fajlagosan többe kerül, mint a nagyobb ház egyben, mert a szakik is többet kérnek alapból.
3.5ből szerintem tető alá tudod hozni, meg mondjuk a szobát minimálisan lakhatóvá. De a fürdőszoba alsó hangon fél milla (burkolatok, szaniterek, csaptelepek).
nem nagy tetelt hagytal ki, hanem sok kicsit. es epitkezes temaban a kicsi az a 20-40 ezer.
pl kell asni 20m alapot. geppel vagy kezzel. aztan a kijott foldet lehet el kell vinni. egy 6m2 kontener egy huszas ha olcso.
egy feketen dolgozo villanyszerelo kontar egy tizes/nap, es ketszer el kell jojjon, mert vakolas elott csovezni, meg festes utan szerelvenyezni.
20m2 barkacsaruhazi olcso laminaltpadlo +20m szegelylec az ugy 30ezer forint, ha lerakod magadnak.
furdoszobaba az 1500ft/m2 olcso csempe meg padlo, lerakas anyaggal meg 3000, es ha pici 4m2 a szoba es nincs plafonig csempezve, akkor is van benne minimum 15m2, szorozd meg a 4500-al. plusz vegyel mosdot, csaptelepet, zuhanytalcat, oda is csaptelepet.
csak abból indultam ki hogy a kert végében épült egy ikerház, ha a telekrészét levonom, akkor 13 millából 70 nm, egyszintes, járda, kapu, terasz, kerítés stb..
az 185 e/nm, és a vállalkozónak is van haszna, és szépen is dolgoztak,nem spóroltak mindennel..
ma lecsiszoltam az egyik ablakot, és ujra festettem, és azt vettem észre, hogy eltünt az a pici ragasztócsík, olyan mint az átlátszó sziló, az ablaküveg, és a perem közül, ezt mivel tudnám pótolni?
Szigetelésre kevés lesz a 100e, még anyagra is, és a munkadij is ennyi.
Továbbá:
- külső és belső nyilászárók
- vakolás és/vagy gipszkartonozás
- villanyszerelés
- burkolás
- gépészet a fürdőszoba miatt
- fűtés
- áthidalók
- fafödém vagy betonfödém
- aljzat viz és hőszigetelés, aljzatbeton
- bádogozás
- engedélyeztetés (illetékbélyeg, tullap, térképmásolat, épitész, statikus) <- ez a tétel önmagában 150-200e
- ....
Hidd el, elég sok költségvetést látok mostanában (felújitás, bővités, átalakitás egyaránt) és az anyagot nem tudod 60e Ft/m2 alá vinni semmiképpen. Ha kifogsz nagyon olcsó mestereket, és magadnak szerzed be az anyagot, akkor sem fogsz 100e/m2 alá menni.
igen, de parázok, mert ugy tudnék nagyobbat venni, hogy eladom a lakásomat is.
nyilván azt i ár alatt kéne eladni, namost, eladom a lakást ár alatt, de nem megy el a ház, akkor igy jártam, vagy elmegy a ház de a lakás, nem vagy épp nem találok megfelelőt, akkor csöcsre szaladtam megint.
a bővítést ha kijön 3.5 millából azt ki tudnám keshbe köhögni, vagy pár dolog hiányzik a tetőtérben vagy vmi akkor azt később be tudom fejezni, és akkor lakás is megmarad6na.
ez a gondom, hogy fiető képes kereslet nincs, és a vadi ujaknak az árai is ugy lementek, hogy csak pislogok, a használtat olyan mélyen kéne ár alatt adni, hogy nagyon.
Nézz szét az eladó házak között (az irányárak sokszor erősen alkuképesek), hirdesd meg a magadét, hogy van-e fizetőképes érdeklődő, nézz utána a vagyonszerzés és költözés költségeinek. Ez eddig filléres költség, de segíthet dönteni.
a tapasztaltabb topiclakóktól kérdezném, hogy ha bővítek, kb a képeken láthatóan, alul is meg a tetőteret is, alul brutto 30 nmerrel nőne az alapterület, kb mibe fájna? a 30 nmerben egy szoba, és egy fürdőszoba lenne. a járólap csempe stb..ára persze az igénytől függ.
még csak tapogatózok. Kaptam olyan infót, hogy legalább 250e huf/ nm lenne, létezik? mert 7 millát 30 nmer nem ér nekem.
ki tudja nekem ezt aránylag pontosan kiszámolni?megmondani, tervező? kivitelező?
vagy van mi képlet stb.. ami alapján el lehet indulni. én olyan 130e/nmerrel számoltam.
Másodvilágításnak jó éjszakára, amikor nem akar az ember telibe pilácsoltatni. Pl az egyik ismerősömnél, belvárosi galériázott garzonnál szeretik. A galérián alszanak, éjszaka wc-re sunnyogni jó.
Nem "extrém", de egy -véletlenül szintén itt lakó ;)-, gyakorló lakberendező által jól átgondolt, dekoratívra és főleg ergonómikusra megtervezett világítás. Szóval egy szoba nem 1 kapcsoló 1 csillár 1 konnektor.
Volt amikor festő ismerősöm a felújítás végén gletteléskor 2 alig látható "pöttyöt" összezárt a glettvassal, amit utána dobhatott ki, mert cikkcakkosra égett az éle.
A szomszédból átjövő feszültség alatti drótvégek falsíkban voltak elcsípve, a tulaj nem is tudott erről, évek óta élt a lakásban...
Azért nem árt kicsit figyelni a felújjításoknál, mert lehetnek a falban rég elfeledett vezetékek és amikor eltalálpd egy kalapáccsal akkor nagyot tud szólni.
Nyilván lehetnek "extrém" elképzelések, de egy átlagos két-háromszobás lakásban van a szobákban + konyhában 4-5 konnektor, 1-2 kapcsoló, közlekedő, fürdő, wc 1-2 konnektor, 1-2 kapcsoló. 20-25 konnektorból és 10-15 kapcsolóból megvan egy átlaglakás + 8-10 lámpakiállás. Ezen felül van a tv, a net és a riasztó végpontok.
Parkoni tudsz a Corvin bevásárlóban. A festő úgy oldotta meg, hogy reggel beállt oda, dolgozott 5 órát, megebédelt, majd a kocsiját átvitte a másik parkolóba és ujabb 5 órát dolgozott - Ingyért parkolt egy hétig.
Amikor az anyagot hozta - reggel 8 előtt, lekapkodtuk az anyagot és felvittük.
Sok kicsi sokra megy !!
Hogy mi a munka ?
Sokféle, sok kicsi, most éppen a villany lenne soron.
Az se ördöngős.
Ki kéne cserélni egy kapcsoló táblát, jelenleg 4 áramkör van, ebből 3 marad, a 4. Fi relés-re egy cirkóhoz, kell még egy EPH, és némi áthuzalozás !!
Persze át lehetne huzalozni az egész lakást is, de most arra nincs akarat - nem pénz, hanem akarat!!
Mérőhely és számla biztos nincs benne... előbbi már kiépítve, ez egy emelet bővítés. Szal elosztó/biztosítéktábla, illetve sima kapcsoló-konnektor-lámpa-net-termosztát rendszer, semmi extra.
Kb. 4 éve javítottuk, toldottuk a tetőt, akkor a szarufák meg lettek hosszabbítva kicsit (cserélve kb. 2 méteres rész), ekkor lekentem valami kültéri lazúrral, utána talán lakkal is, de ebben nem vagyok biztos. Most a képeken látható foltosodást tapasztalom. Fogalmam sincs mikor jött ki, lehetett 3 éve is de akár idén is. Valami vízbefolyásnak gondolnám, de a cserép alatt végig fólia van berakva. Lehet, hogy a tetőtérben páralecsapódás volta fólia belső részén, és az csorgott végig, és áztatta így a fát? Nem látszik mindegyik fánál ilyen, csak néhánynál, a lambérián pedig egyáltalán nem.
a környék erősen agyagos, tartottam tőle, hogy a nedves agyag a terheléstől hajlamos megsüllyedni, ezért a csapadékvizet oldalra vezettük. gondolom a megkeményedett agyag és a terhelést elosztó alapozás együtt adja a teherbírást. sok segítséget kaptam az úttervezés-útépítés topicban randalírozó útmérnököktől is.
Remélem, de ... (főleg) a mivel-hez előbb szükségem lenne némi infora:
- vízszintes, vagy függőleges a felület?
- ha vízszintes, és járó, akkor esetleg nem "csak" járó, hanem járműforgalom is zajlik rajta?
- mekkora koptató igénybevételre kell számítani?
- milyen mély(ek) ezek a felfagyások jelenleg, és mennyire porladnak?
- mikor készült a beton, és volt-e sózva (ha járófelület)?
Ne vedd kukacoskodásnak, de a betonjavító anyagok kiválasztásánál nem alapvetően a vízszintes kiterjedés, hanem inkább azok mélysége a meghatározó szempont, no meg a terhelhetőség.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezek nagy (vízszintes) kiterjedésű javítások esetén nem igazán használhatóak, több nm esetén nehéz őket nyom nélkül összedolgozni.
A nem elég tömör (szilárd) bázisfelületre felhordott javítóanyag, amennyiben nagyobb a szakítószilárdsága, mint az alapnak, előfordulhat, hogy gyakorlatilag feltépi magát.
Azt is jó tudni, hogy a betonjavító habarcsok legnagyobb többsége nem végső felületnek készül, tehát nem árt "letakarni" őket valamivel. Burkolat, betonfesték, vagy legalább impregnálás.
Hozzátenném, hogy kb 3 éve készítettem kültérben, állandó napnak kitett részen egy próbafelületet, semmivel nem takartam-védtem, és bár megmattult, eddig semmi baja.
De, hogy a kérdésedre előzetesen azért válaszoljak is valamit (hozzá kell tennem, Mapei-hívő vagyok), látatlanban, többféle anyag is szóba jöhet, Mapegrout Tissotropico, vagy T40, illetve Planigrout 400, vagy vagy a 430-at, esetleg (kiebb mélységek esetén) a Monofinish. Ezek mind 1K-s, készrekevert anyagok, csak vizet kell hozzájuk adni, és telítettségig előnedvesített felületre kell őket felhordani.
Léteznek 2, ill. 3 K-s, epoxi, vagy PU-gyantás anyagok is, de baromi drágák.
Ha részletes adatok érdekelnek, termékadatlpokat emilben tudok küldeni.
--
A javítási technológia:
- véső, vagy vésőkalapács segítségével a megfelelően szilárd, és terhelhető mélységig viszabontani (ez akár néhány cm is lehet!)
- pormentesítés (magasnyomású, vagy erős vízsugár) és innentől a felhasználandó anyag összetételétől függ ...
1: cementbázisú, szárazanyag esetén
- az előkészített felület telítettségig történő előnedvesítése (tócsamentes, azaz mattnedves)
- a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával habarcskészítés
- habarcs besimítása
- felületvédelem
2: epoxi, vagy PU alapú műgyantabázisú (általában 2, vagy 3 K-s) anyagok esetén azonos előkészítés után száraz alapra történő felhordás
Ha még nem sülledt ,eg ilyen terheléstől, valószínű jó lehetett az alap, és ügyes volt, aki letette. :D
Aggódás helyett - ha módod, időd, és ... pénztárcád ... engedi - megfelelő előkészítés után impregnáld le.
Először takarítsd fel alaposan (magasnyomású, de legalébb erős vízsugár), és száradás után a por, és szennyeződésmentes felületet permetezőből, vagy teddy hengerrel két rétegben itatsd át.
Vigyázz, ne nagy melegben csináld, és az első réteg még nem száradhat meg teljesen, amikor rákerül a második.
Köszönöm a légbelépővel kapcsolatos tanácsokat. Kicsit szomorú vagyok, mert ventit nem terveztem. Most volt a villanyszerelés és ennek nem készült kiállás, bár egy kis venti konnektorba dugva is működik. Titkon bíztam benne, hogy a kályha működése generál annyi légmozgást befelé, hogy nem kell rásegíteni elektromosan a légáramlásra. A nyílást viszont akkor a padló közelébe vágom inkább.
azért kérdeztem, mert kb 2005-ben hullámkővel burkoltunk egy kb 80 méteres (köz)útszakaszt, miután az önkormányzat által évente kétszer ráhordott több teherautónyi murvát ezt követő első zápor lehordta a lejtő aljába. rendes alapot készítettünk (betondarálék, CKT hengerelve, amire sima homokba fektetve a hullámkő). bár kint van egy max 5 tonna tábla, kukásautó, teherautó, sőt, mixerkocsi is jár rajta, az úton nem látható sérülés. ám télen, ónos esőben, vagy ha letaposódik rajta a hó, életveszélyes. ilyenkor kerül elő néha a sós homok, én meg aggódom.
Kedves barátomnak a tervező olyan tervet és árazatlan árajánlatot rakott össze, hogy amikor beáraztam neki, akkor meglepődőtt, másfél milka volt csak az anyag. :-)
Pl a garázsba (sufni) 6 db 2x36 W-os vízmentes fénycsőarmatúrát tervezett be, típusmegjelöléssel, 18e ft/db áron. Rákérdeztem, hogy szeretne-e műteni a helyiségben, erre azt mondta, hogy csak nem szeretne átesni a fűnyírón este. Erre kapott 2 db 800 ft-os hajólámpát... A mozgásérzékelőkhöz és a refikhez 3x2,5-es mbcu volt kiírva. A padláson át a garázsvilágításhoz vezetett 40 méter madzaghoz kábeltálca 3000 ft/m áron...
Vannak ilyen érdekességek. :-)
A végén megkapta az egészet szűk másfél milkából anyag-munkadíjjal (3 fázisú mérőhely-kiépítéssel, riasztócsövezéssel, stb).
Erről most újra eszembe jut az angliai barátom -itt egyszer már emlegetett- sztorija a lakásfelújítással: A megvett lakásban átfolyó rendszerű, elektromos vízmelegítő volt. Ha megnyitották a vizet, melegedett a fal. És ezt (ottani) szakember kötötte be.
Engedd meg, hogy sorrendben visszafele válaszoljak.
Nem véletlen, mivel a térkövek, gyártási technológiájukból adódóan tömörebbek, mint a házibeton.
A tisztességes térkövek rázóasztalon nyerik el végső formájukat, amikor a sablonbaöntött nedbes anyagot elég nagy frekvenciával, meghatározott ideig rezgetik, ami által betömörödik. A tömör szerkezet vízfelvétele pedig jóval kisebb, mint a lazábbé, akár normál, akár savas, akár sós vízről van szó, ha pedig a víz kevésbé tud bejutni, fagyáskor kevésbé is tudja rongálni a szerkezetet.
A szokásos probléma az, hogy a "házi" betont általában csak levében simítják, jobb esetben csömöszölik, ami csak részben tömörít, de lényegesen kevésbé egyenletes (és tömör) anyagot eredményez, mint a vibrált, vagy a berázott. Ez a lazább szerkezet nem csak fel tudja venni a vizet, de ha pl sós víz került bele, akkor kiszáradás után a só benne is marad, nem tud kiürülni. A sós víz, fagyásakor lényegesen nagyobbat tágul, mint az "édes", sómentes. Ez a repesztő hatás mikrorepedéseket okoz, amik komoly károkat tudnak okozni.
Az aszfaltburkolatokat ne keverjük ide, mert másképp viselkednek, más az anyaguk, gyártási technológiájuk, stb.
Tehát a megfigyelés jogos, a térkő sokáig jobban bír(hat)ja a sózást - főleg egy tisztességes térkő, nem a garázban készült! -, de a végtelenségig az sem tud ellenállni a kihívásnak.
Mindazonáltal a sózásnak EGYEDÜL a vízfelvétel kizárásával készült, vagy ilyenre kezelt lapok, kövek stb. tudnak tartósabban ellenállni, mint amilyen pledául a klinker. Gyakorlatilag 0 a vízfelvétele. De annak megint más a gyártási technológiája.
Egy irodaház osztatlan terét fel szerették volna osztani gk falakkal. Hív az ismerős, ugorjak már be, ha már a környéken vagyok. Az építésvezető épp a melós srácokkal vitatkozott, akik a kazettás mennyezet hossztartóját nem akarták elvágni. Mondtam, írják be az építési naplóba, hogy az építésvezető kérésére. Beírták, aláírták, a srác felment a létrára, elcsippantotta a hossztartót, az összeugrott, 30 méterrel odébb leszakadt valami 50 nm mennyezet légtechnikával, gyengeárammal, világítással együtt. :-)
Ez alap esetben így is van. Az extráknál voltak inkább számolások (nem akartunk sem ráfizetni sem többet számolni), illetve az olyan munkáknál amihez nem értettünk (értsd másik vállalkozó végezte). Persze sokszor a teljes anyagkiírást nekünk kellett végezni (lakásfelújítás, kisebb átépítés)
Társasházaknál persze ilyen nem volt (bár legtöbbször a csőtakarásokra nincs terv), ott inkább a beruházó sokallta a végösszeget.
A legfőbb baj az, hogy bárki lehet épitési vállalkozó. Ráadásul év végén bedönti a céget (se áfa, se adófizetés), ezzel a garanciális javitásokat is megússza, aztán 200e Ft-ból másnap alapit másikat, és folytatja tovább.
Az alkesz, semmihez nem értő embereivel meg tényleg mélyen tartja az árakat, megölve a normális munkákat végzőket.
Az én költségvetéseim m2-erekre szólnak, tehát mondjuk "31 m2 gipszkarton falazat készitése, 75-ös profillal, kétoldali kétszeres gipszkartonozással". Aki ebben dolgozik, annak kapásból tudnia kell erre egy anyag- és munkadij m2-t mondani, ha álmából ébresztik fel, akkor is.
A kiirások munkamennyiségeket takarnak, de nem kirészletezve az utolsó csavarig, hiszen azt senki sem fizeti meg, ráadásul gyakorlatilag lehetetlen is. De egy ebből élő vállalkozónak az már óriási könnyebbség, hogy ki vannak számolva a mennyiségek, és ki vannak irva a munkatételek. Egy ilyen költségvetést beárazni 1 perc tételenként, ha lassan olvas :)
-
Csinálok egy társasházat, ahol az (lesötétitett irodában is napszemüvegben ülő) épitési vállalkozó ki akarta velünk dobatni a kész kiviteli statikai terveket az alapozásra, merthogy elég oda 20 cm vasalt lemez, nem kell itt ugrándozni a sikokkal meg egyébbel.
Meggyőzte a megrendelőt, hogy számoljuk már át az egészet lemezalapozásra, mert úgy milliókat lehet megtakaritani. Fogcsikorgatva a statikus kiszámolta a dolgokat, beáraztuk, átküldtük a majdnem ugyanakkora összegről szóló kiirást.
Kiderült, hogy a kivitelező nem akarta megcsinálni a vizszigetelést (mert minek, elég a falak alatt), ezzel 1 millát takaritva meg, és a kavicságyat is el akarta hagyni (mert beton alá minek). Igy tényleg lehet olcsóbbnak lenni...
Szerencsére a megrendelővel már csináltunk pár társasházat, úgyhogy szépen megvált az embertől/cégtől. A faszinak komoly bp-i épitőipari cége van, és igy dolgoznak.
Elbukott egy 300 millás tuti munkát, mert már a legelején sumákolni akart.
Gyakorlatilag nem volt szabad leírni mennyi gipszkartonra és profilra van szükség (vagy a sittszállításból mennyi a konténer, és a kézi pakolás). Ugyanis néhány "megrendelő" ezzel kereste utána az olcsóbb szakikat (tehát gyakorlatilag ingyen végeztük a felmérést, anyagkiírást)...
A visszatérő megrendelőknél persze mehetett.
Nem voltunk a legolcsóbbak, viszont nem is jártunk vissza garanciában toldozgatni (értsd nem volt rá szükség).
A legtöbben viszont a legolcsóbbat akarták. Azzal a hidegvízre valót sem lehet megkeresni (úgy legalábbis hogy minden előírt anyagot beépítesz).
Kedves ismerősöm kért egy árajánlatot szerdán, csütörtökön reggel kiment hozzá egy ember, kikérdezte, körbefényképezte a helyszínt, pénteken megkapta az árajánlatot. :-) (7.ker)
Én nem találok fűtés szerelőt , nem találok villanyszerelőt, van amelyik ki sem jön, van amelyik kijön ugyan , de az ajánlat adással késik már 3 hete !
Igaz most nyár van ,de nem ártana ősszel is munkával ellátva lenni.
Kicsit levegőhöz jutok, irok egy posztot a blogomra a magyar épitőipari vállalkozók ajánlatadási hajlandóságáról... egyszerűen siralmas. Kapnak egy teljes kiirást, és hetekig nem hajlandóak vele foglalkozni, közben meg sir a szájuk, hogy nincs munka.
Komolyan be vagyok rájuk pöccenve, az elmúlt két hónapban nagyjából 40 milliónyi munkára kértem ajánlatokat, és a tizedrésze adott egyáltalán bármit is. Ennek a fele volt értékelhető...
Kiiráskészitést én is vállalok, de augusztus 31-ig nincs időm bevállalni :)
Van a felújítás alatt álló családi házamban egy használaton kívüli kéményjárat, melyet szeretnék egyfajta légbevezetőként hasznosítani. A kémény fentről le lett bontva egészen a földszintes ház födémszintjéig. Tehát egy kb 3méteres 14x14cm-es négyzet alakú járat maradt mindössze. Amelyik szobába (nappali) bevezetném, ott kb 220cm-en van egy bekötőnyílása, gondolom kályhacsőnek volt kialakítva anno. A padló feletti tisztítónyílása egy másik helyiségbe (konyha) nyílik.
A nappali esetleges levegőpótlásához szeretném kialakítani a légbevezetőt, mert abban a helyiségben egy cserépkályha is van, amit néha-napján valószínűleg beüzemelnék majd és ehhez esetleg jól jönne a levegőutánpótlás miatt. Természetesen nem a cserépkályha kéményét bontottam le. :-)
Úgy gondoltam, hogy egy 10cm-es átmérőjű, kör keresztmetszetű légtechnikai csövet építenék be a volt kéményjáratba.
A kérdés a következő: a levegő nappaliba történő beléptetéséhez megfelelő-e a bő 2 méter magasan lévő egykori kályhacső csatlakozó nyílás, vagy inkább a padlószint közelében vágjak egy lyukat a falba és odáig vezessem le a kéményjáratban a csövet, majd alakítsam ki a belépőnyílást? (a légcsövet a padláson át, az oromfalon keresztűl vezetném ki a szabadba, vagy ha az nem jelent semmi hátrányt, vagy veszélyt, akkor a padlástérből közvetlenül kapná a levegőt.)
Tehát padlószintnél, vagy 2 méter magasan legyen a belépőnyílás? Melyik a jobb a cserépkályha szempontjából?
Nézegetem a generálkivitelezők honalpjait, de amilyen szépek, gondolom az áruk is:) Érdemes ezzekkel foglalkozni pl. Barabás kft-ők ingyenes árajánlatot adnak, Drégely Bau vagy Tribos Bt (kisebb cég). Szóal hol érdemes keresnünk?
Nagyon köszönöm. Olvasgattam a további hozzászólásokat a témával kapcsolatban. Szeretném elkérni, ha van rá mód a generálkivitelező kapcsolat elérhetőségét, ki tudja, kiket és milyen áron fogunk találni..Abszolút hozzá nem értőek vagyunk a témához,már korábban volt egy lakásfelújításunk, de minket is átvertek már sajnos, ami jóval utólag derült ki-későbbi fúrásoknál,szereléseknél, mint amit más is említett a fórumon.
Előre is köszönöm! Ilyen "összeírásos dolgot", azaz felmérést, amit lehet aztán küldözgetni árajánlatkérés céljából, ki vállal egyébként?
Ez csak egymás alá rakható, máshogy nem is, a főzőlapból egy stekkerrel kell a sütőhöz csatlakozni.
Én bekötöttem magam, nem tudom, hogy állna a szervíz a garanciához, mert garantáltan nem ettől fog elromlani, hogy három vezeték bedugásához a sorkapocsba nem hívtam ki őket...
Nem akarom beípíteni a terszt. A "kék" beton (lásd előző hsz-emben a képet) túloldalán lenne földfeltöltés, az innenső oldalán pedig nem. A két oldal között kb 1m szintkülönbség lenne.
a viacolor jellegű útburkolatoknak mennyire árt a sózás? a tapasztalat az, hogy ritkán (csak ónos esőben) sóztuk (vagyis évente néhányszor), ennek az elmúlt kb 5 télen nincs látható nyoma, és ezzel már most túlteljesítette az "olcó" aszfaltburkolatok átlagos élettartamát (amelyek 3-4 tél után úgy szétkátyúsodnak, hogy már gyalog is veszélyes). a kérdés az, hogy a térkő bírja jobban a sózást, mint a házibeton, vagy ez csak véletlen?
a szükséges kiegyenlítés mélysége határozza meg, milyen anyagot kell/lehet alkalmazni, van, amelyiket minimum 3, max. 30 mm, van amelyiket min. 1, maximum 4 centi vastagságban lehet felhordani ...
Kicsit bonyolítja a dolgot a szilárdság, és a kopásállóság, meg még pár dolog.
Nagyobb vastagságú kiegyenlítések esetén én leggyakrabban a Mapei Planitop családjából valamelyiket használom (400, vagy 430), esetleg a Mapegrout-ok közül valamelyiket (T40, T60, vagy Tissotropico), de ha csak 2-3 mm-t kell pótolni, a Monofinish, és a Mapefinish is nagyon jó.
A szulfátálló betonokat többnyire mez.gazd. tárolókban silókban, illetve állatenyésztéssel kapcsolatos helyeken (szarvasmarhatelep, stb.) szokták alkalmazni, mert az ott keletkező ... leginkább rothadó ... anyagok erősen szulfáttartalmúak.
Persze más helyen is, de ettől még Dunit kollega megjegyzése teljesen helytálló.
A sózást egyedül a megfelelően impregnált felületek bír(hat)ják, de ez most már eső után köpönyeg.
/Amúgy az impregnálást preventíve szinte minden kültéri beton, és műkő felületeknél ajánlatos manapság alkalmazni./
Többéle anyag létezik a javításhoz, de a technológia lényegében egy:
- amilyen mélyen csak lehet (a só valószínűleg elég mélyen beleszívódott) ki kell bontani /vésni pölö/ és utána a javítóhabarccsal ki kell egyenlíteni, a választott anyagtól függően vagy előnedvesítés után, vagy a száraz, de mindenképp pormentesített felületre.
"Normál" betonjavító habarcsok esetén - ezek száraz állapotban tartalmazzák a műgyantát - telítettségig előnedvesített felületre kell felhordani a javítóanyagot, műgyantahabarcsok (pl. epoxihabarcs) esetén pedig a száraz, és pormentesített felületre.
Ilyesmi anyagokat sokan forgalmaznak: Ardex, Mapei, Sopro, Murexin, Sika, stb.
Először is a konyhasó nem szulfát, másodszor is a felfagyás nem annyira a cementtől függ hanem a beton tömörségétől.
Javítani ?
Hát valami kétkomponensű betonjavító műgyantásval.
Ha részletesebben érdekel megérdeklődöm az éppen nálunk dolgozó cég képviselőitől.
Jelenleg egy volt bérház (mán nem az ) belső körfolyósós gangjának a padozatát javítják.
A technológia : betonvágóval kivágták a tartó kapcsok körüli betont ( 3 cm -es sáv, 2 -3 cm mélység ), vibrálókalapáccsak óvatosan a betont kikaparták , kivették a kapcsokat - olyan jókora ácskapocs nagyságú vasak, kibontották a korlátlábak környékét , leflexelték a rozsdás részt ( így semmennyivel se lett erősebb, még mondogatták, hogy majd erősítést heggesztenek, az elmaradt ), majd bekenték kölönféle rozsdagátlókkal, a kapcsok helyére korr. acél anyagból újakat tettek.
Ezután visza betonozták. Itt jöttem én - mondván ilyen vékony beton szart sem ér. Erre ők : ez egy különleges beton, ez valami műgyantás csoda anyag. Jó legyen, csak a nyúlat akartam a bokorból kiúgrasztani - kiugrott.
És erre a csodamasszás betonra kb. 3 -max. 4 mm es vastagságban az előző és környező padozat anyagával azonos szinű (ami sima műkő ) nyilván műkövet teszenek és majd csiszolják. E van még hátra.
Az ár 4.6 millió ft.
Még javítgatták a körfolyósó szélét is sima kenegetéssel, ahol vastagabb anyag kellett ott némi zsalúzással.
Hogy milyen lesz ?
Hát majd meglátjuk !!
Természetesen a kritika közvetítőn keresztül ment.
Egyébként a 2012 -e közgyűlés 8. napirendi pontja ez a javítás lesz.
és maszekban felkértem az éppen ott dolgozó flexelőket, hogy ha mán itt vannak, lenne egy kis munka privátban. Szegények addig taktikáztak, amig lemaradtak a munkáról - 1 óra 9 eft. Jó erről nem ők tehetnek, a főnökeik naponta más más munka helyre rendelték őket. Általában 3- 4 -en dolgoztak minden harmadnap (így tünt hatalmasnak a munka ) és majd mindig más, voltak itt legalább 15-en.
Én csak mint kibic figyeltem a mai építőipar kis praktikáit.
Legyen felkerekítve egy főre 50 munkanap ( + 10 főnöki nap ), 60 fm, korr acél kapocs az a kis massza.
Hát drága az építkezés és vajon a munkásember ebből mennyit kaphat ?
Na most az van, hogy a lábazat le van szigetelve, ezért a lábazatról nem szívesen szedném le a szigetelést. Hanem a szigetlés mellé betonoznék úgy, hogy alul a ház sávalapjával kötném össze a terasz sávalapját, befúrnék vasakat.
Így néz ki mellébetonozás nélkül. Sárga a ház sávalapja, zöld a lábazatifal, fehér a hőszig. kék a terasz leendő sávalapja.
Így nézne ki: a sárga és a kék beton összevaslva. És a kék beton a hőszignek nekibetonozva. A kék sávalpra majd jönne egy lemezbeton vasalva - vagy valami ilyesmi.
Az a kérdésem, hogy szerintetetk nem válik-e el idővel a kék beton a hőszigtől? Jó-e így ez a megoldás?
A másik elképzelésem, hogy nem csinálok a terasz ezen szélének sávalapot, hanem földfeltöltést csinálok. Csak az a sejtésem, hogy az fokozatosan meg fog süllyedni.
Alap esetben elegendő a sima csirkeháló. (sima horganyzott, a műanyagos ide nem való)
Ha tenyésztésbe szeretnél kezdeni, akkor Budapesten a kén utca 9-ben van valami gyártó.
Sajnos sem a kerület (XIV. rémlik) sem a cég neve nem ugrik be, (hátha valaki tudja) ők a legolcsóbbak. Szita anyagokkal és lyukraszteres lemezzel foglalkoznak.
Ha fára gondolsz, akkor apácarács a neve, esetleg van még a farostokból (horror áron) is hasonló.
Viszont fából nem javasolt építeni, ugyanis a nyulak rágni fogják. Tehát leginkább léc keret és drót a célra vezető, vagy csak fémből. Ez utóbbi esetben viszont érdemes egy lécet betenni hogy koptatni tudja a fogát (vagy időnként le kell törni).
Én meg nyúlketrecet szeretnék csinálni, és meg tudnátok-e mondani hogy lehet olyan nagyobb távolságú négyzetrácsot vagy sima párhuzamos rácsokat kapni nyúlketrechez valót? Mi a neve, és kb mennyi?
Sziasztok! Nyaralótelkünknél új kaput kell kreálnunk, és csak a deszka+sodrony verzió jöhet számításba. Az alábbi ötletem támadt, ebben kérném a véleményeteket, tanácsotokat.
Csináltam róla Paintben egy rajzocskát az általam elképzelt kapukeretről. Kérdésem: ez az alul látható, kicsit bonyolultabb ("V mintás") keret ugyanolyan erős szerkezetű lenne-e, mint a fölötte ábrázolt szokványos deszkakeret? Ez talán egy kicsit pofásabb lenne. Erre jönne rá a sodrony.
Kerámia főzőlapnál mik azok az opciók amire figyelni kell hogy ne sz..rt vegyek? Van valami teljesítmény vagy mi az ami jó? Ez a Bosch-ok 50 ezerért jók vajon?
elvileg csavarnak kellene tartania a tokot (átfúrva a falba). A purhab csak rést töm ki és szigetel.
bizony. ha nincs csavar, csak purhab, a tok deformálódik (a hab kétoldalt középen benyomja) és az ajtót nem tudod majd becsukni. az alább már írt Tytan (szigetelésragasztó) hab kinyomás után nem dagad meg (ez nekem is új volt), de a csavaros rögzítésről ne mondj le. szaktopicból:
Kültéri bejárati ajtó (műanyag) kerül beépítésre egy teraszra. Az ajtókeret beállítása és kiékelése után alulról (a küszöb alatt) mi fogja tartani az ajtót? Nyilván az ékek kikerülnek, így csak a PUR-hab? Vagy esetleg érdemes "ráültetni" az ajtót valamire, ne csak simán a padlón (betonon) álljon?
A tűzépen (én hülye!) még nem kérdeztem a tűzálló habarcsot, ezt gyorsan pótolom! :)
A terasz... Na, ez fáj. Nem hittem, hogy ennyire súlyos lesz. Egyébként a terasz felépítése miatt alulról nem nagyon hiszem, hogy nedvesedne. Amikor megvettük a házat, volt ott egy terasz, ami minden bizonnyal egy szigeteletlen betonplacc volt. Ezt felépítettem körben zsalutéglával, majd feltöltöttem törmelékes földdel, ledöngöltem, arra sódert, végül a betonfelületet húztam. Mivel a terasz aránylag nagy (kb 22nm), nagyon mellbevágó lenne a becsült 4-6ezer forint négyzetméterenként...
Első kérdésedre pompás választ kaptál, a másodikra azonban nem egyszerű a válasz ...
Azt mindenképp tisztázni kell(ene), hogy ez a terasz a földön van-e, vagy van alatta valami (pl pince, vagy egyéb helyiség, illetve van-e valamilyen fomában szigetelésed
Ez azért fontos, mert a megoldáshoz aljzatszilárdítást kell majd alakalmaznod.
Tehát, ha a talajvíz, talajnedvesség, földpára felszívódásától nem kell tartani, akkor vagy Mapei Prosfas, vagy Sika Sikagard-73.
A lényeg, és a probléma is egyben, hogy ezek pára át NEM eresztő dolgok, így ha alulról nedvesség, vagy pára ér(het)i, az egész burkolatod durranhat fel.
A második rétegbe ajánlatos finom kvarchomokot szórni, mert egyébként üveg keménységű és simaságú lesz a felületed, amire nem túl jó burkolni.
Csatolom a két adatlapot, ott minden le vagyon írva.
Ha van egy-két mm szabad helyed, javasolnék egy kenhető (vagy rugalmas) szigetelést a homokkal szórt (és feltakarított) felületre. A rugalmas szigetelések nagyon sok, feszültségből adódó problémára adnak megoldást.
A Mapelastic is tökéletes, de az minimum 2 mm, az Ardex-nek létezik egy olyan, szintén 2K-s szigetelése (Ardex 8+9), amivel lehet kicsit játszani. Ha kicsit túlhigítod, rövid szőrű teddyvel egész vékonyan is fel lehet hordani. Azért se túl ne higítsd, se ne legyen túl vékony a szigetelés, mert akkor nem fogja tudni azt teljesíteni, amiért alkalmazod.
Egyszerű tűzrakónak teljesen megfelel a beton. Nálunk 4-5 évig egy kútgyűrű funkcionált így és semmi baja (most épp építkezés miatt mellőzve van).
Amit a barkácsboltban árulnak (ami szintén beton) annak a darabjait nem rögzítik külön. Van rajta 3-4 helyező dudor, hogy oda kerüljön ahova kell, a többit a darabok súlya megoldja (60-80 kiló a legkisebb darabja is).
Jobb tüzépeken lehet kapni tűzálló habarcsot (kb 3000/zsák) ami viszont igényli is hogy kötés után kiégesd (950-1000 celsiust kellene elérni), valami szilikátos cucc.
Kisebb mennyiség esetén a már említett vízüveg és samott por a legjobb.
Köszönöm a választ! A tűzteret régi nagyméretű téglából fogom rakni, belül kivakolni, oda nem kell a samott. Beton csak a tűztér alja lesz, utánajárok ezeknek, köszönöm! Az epoxy-val az a bajom, hogy műanyag, hogy fog utána hozzátapadni az aljzatkiegyenlítő, vagy a ragasztó? És 4-6ezer/nm??? Annak legfeljebb a feléből újrabetonozom!!!
Szeretnék tanácsot kérni, két dologban. Mindkettő betonozással kapcsolatos. Az egyik, hogy létezik-e (háztartási méretben hozzáférhető mennyiségű) olyan betonadalék, amivel tűzállóvá lehet tenni a betont. Egy kerti tűzrakó alapját, illetve alját szeretném megcsinálni. Mindenki azt mondja, csinálnak normális betont, ne vacakoljak vele, de azért érdekelnének a lehetőségek, mert a beton nem nagyon szereti a túl magas hőt. (Ennek a kérdésnek a B-része, hogy hol lehet tűzálló habarcsot kapni, hogy a tűzrakó felépítményét összetehessem? Jártam minden barkácsáruházban, de leginkább cssak hülyének néztek, ilyesmit egyáltalán nem tudtak ajánlani.)
A másik sokkal sarkallatosabb kérdés. Van egy teraszom, amit kb 8 éve betonoztak, sajnos nem túl jó minőségben, már az első években elkezdett felporlani, bomlani. Nem akar éppen szétesni, de nem túl stabil, nagy felületeken hiányos, porló az egész. Szeretném - végre valahára - leburkolni, de előtte mindenképp fixálni kéne a jelenlegi felszínt, kiegyenlíteni, aztán ragasztani... Sajnos a kialakítása miatt a teraszra nem tudok új réteget húzni, a járólapnak és a ragasztónak van elég magasság, maximum pár mm játék van benne. Rengeteget keresgéltem a neten, de nem találtam semmi olyan megoldást, ami kimondottan ilyesmire szolgált volna, főleg nem házilag is megvalósíthatót. A betonjavító szolgáltatók meg általában elég homályosan nyomják, ráadásul ez nem is túl nagy felület, amire olyan hú, de lelkesen idevágódnának. Számomra ideális valami olyan önterülő aljzatkiegyenlítő rendszerlenne, ami fixálja a hibás betont, ahol kell, de nem igényel mindenhol túl nagy anyagvastagságot, szépen megszilárdul és rá lehet ragasztani a járólapot. Persze ez csak egy ideális elképzelés, bármi egyéb is érdekelne!
Egy röpke pillanatig megfordult a fejemben, hogy pályázni kellene...
"A mintegy 550 beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért a pályázatot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását. Ennek értelmében a felfüggesztés napját követően postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogramra augusztus 15-étől lehetett pályázni, azaz alig két nap alatt kimerült a keret."
A CaCl2 kémhatását a betonban nem ismerem, de ha hasonló a NaCl-éhez, akkor feltehetően ugyanúgy elindítja a szulfátosodást, és aztán a betonnak annyi.
A kloridok hígabbak, mint a "tiszta" víz, és mélyebben tudnak beszívódni a nem teljesen tömör betonba.
A szerkezetbe bejutott víz ha megfagy, mélyebbről indítja el a rombolást.
Az igaz, hogy a sós (kloridos) vizek alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg, de asósvízmegfagyáskornagyobbattágul,mintaz"édes",ígynagyobbatisrepeszt.
Épitész szemmel: kicsi a hőtároló tömege, cserébe gyorsan felfűthető és a szigeteltsége miatt valószinűleg jó alacsony a hőigénye
Statikai szemmel: ha a tartószerkezet nem volt megfelelően kezelve (gomba és lángmentesitővel), akkor az élettartama sokkal rövidebb, mitn a tégláé. Statikus kollégám olyan 20 évet jósol a 2000 környékén orrba-szájba épitett kezeletlen könnyűszerkezetes házaknak.
Azért épül manapság szinte csak téglaház, mivel már csak minősitett cég épithet könnyűszerkezetes házat, amiből van 10-12 az országban. Az ő m2 áraik jobbak ugyan a téglaépületnél, de már elveszett a házilagos készités előnye, amit régen az ácsok occsón összedobtak.
Könnyűszerkezetes házat venni, ÉMI minősités előtti időkből rohadt nagy lutri. Ha nem nagyon kedvező az ára, akkor én nem javasolnám.
Sziasztok, mint irtam gondolkozunk a bővítésen, de most felmerült a nagyobb vásárlása is.
de a kiszemekt ház könnyűszerkezetes, amiról csak annyi tudásom van amit a neten olvastam. Ahogy láttsm egész jól kivitelezték, saját részre készült, csak a tulaj elég fiatalon meghalt.2006 ban épüllt.
Az a furcsa nekem, hogy mostanában a környékünkön rengeteg ház épül, de egy se ksz., hanem tégla mind.
A szembe szomszédomé is ksz, ő meg van vele elégedve, de mindenki a saját lovát dícséri.
Tudna valaki segiteni, hogy mit kell ilyenkor mérlegelni? % ban mennyivel olcsóbb mint a tégla? 30 év mulva is állni fog?
+ most csináltattam meg a fűtésemet kondenzációssal, a kéményes mondta nem lenne sokkal kisebb a költség bármelyik másik rendszerrel mert béleltetni kell, plusz ha a helységből szívja el a levegőt kell légbeömlőt szerelni, plusz ajtó a helységre ha nem volt, plusz co érzékelő és riasztó, új gázterv, nyomáspróbázás MEO így is kell úgy is. A fűtési kör lehet az új ötrétegű csövezés de ezeknél a szerelvények a marha drágák számoltuk egyezik a két rendszer költsége a hagyományos rézcső és ötrétegű csövezés között ha sok szerelvény kell akkor a réz lesz olcsóbb. Ha egyéb szempontokat is figyelembe veszünk lehet hogy nálad is kedvezőbb lenne hosszú távon egy kondenzációs kazán választása.
- akkor rakhatod ki ha a ház nem műemlék, ha a ház nem társasház és amúgy meg ehhez hozzá járulnak a kirakás költséges kb. 100e-től indul
- nem mindegy egy vagy három fázis ebbe beleszól a ház gerinc hálózatának állapota lehet hogy 25A-nél többel nem lehet terhelni fázisonként
lakás villany
- alapossan át kell gondolni, útólagosan nehéz átalakítani és ez sokba kerül
- ha TV lan riasztó kábelezés is lesz előre be kell rakni a csöveket oda ahova kell, mert utólag nem lehet
- tisztázni kell magatokban a konyha és fürdő kérdését mik lesznek sűtő, mikró, nagy hűtő, sok konyhagép, fürdőkabin, stb.
Generál csak akkor ah pontossan megvan minden előre adva, mi hova miből és hogyan. A generál elönyei:
- nem te egyezeteted a mesterek időpontjait
- nem te fogalkozol a fizetési dolgokkal csak a generál felé perkálsz
Hátrányai:
- a legolcsóbbat keresi meg de neked a közép árat számolja vagy többet
- nem biztos hogy egy szaki csinálja végig az adott munkafolyamatot lehetnek a végén problémák belölle
- nem biztos hogy az van beépítve amit mondanak és úgy ahogy mondják
generálnál kell pénzt szánni egy saját építési műszaki ellenőrre aki a te érdekeidet védi.
Generál esetében ha nincs szerződés és jön egy ellenőrzés marha nagy bírságok fognak repkedni, egyedi kivitelezéseknél jobban lehet játszani a szóbeli megállapodás jogi kritériumára így max. munkavédelem vagy építési engedélyhez kötött és nincs engedély esetében lesz bünti.
Nemrég kértem ajánlatokat monolitra és pallósra. Árban ugyanott voltak, csak a technológiai idő miatt a pallós gyorsabb (ez is lett végül). Nopánicknak a kefnis-házilagossal kapcsolatban igaza van, sok épittető a házilagossága miatt választja azt, cserébe viszont eléggé kötött a mérettartomány.
Viszont a monolitnál/pallósnál elég a mennyezetet glettelni, a kefnisnél vakolni kell, ami elég nagy pluszmunka.
A monolit fodemnek rengeteg elonye van. Ketto hatranyat azert felsorolnek: vasalasi szakertelem kell hozza, zsaluanyag, es zsaluzasi szakertelem kell hozza.
arra gondolok, hogy ha az egész gerendás födém lebegtetve van, és (ahogy szokták) először kibetonozzák a koszorút, majd ezután a koszorúhoz szintbe hozva az egész födémsíkot, akkor a koszorú már szilárdulni kezd, amikor még dolgoznak az emberek a födémen és oldalirányban tud elmozdulni (az egész tábla).
ez ellen valóban csak az nyújt védelmet, ha a koszorún csak néhány szintező pontot betonozunk ki, majd síkba betonozzuk az egész födémet, és EZUTÁN betonozzuk a koszorút: ekkor már nem nagyon járkálunk a födémen, és ha valami kis mozgás mégis van, a koszorú friss betonja még zömíthető.
De ha az egész meg van emelve, akkor azért jópár alátámasztás kell, mivel az alátáasztáson lesz az egész súly (amíg el nincs bontva ), ami elbírja az egész födémet (gerenda, béléstest, felbeton), nem?
Túlemelni? na ez új (én úgy tudtam, hogy csak a porotherm gerendáit kell túlemelni)
szóval azért van annyi önerős kivitelezés, mert a megbízók jobban félnek a csaló / kontár kivitelezőtől, mint attól, hogy ők maguk elbaltáznak valamit. persze soxor elbaltázák maguk is.
...de a betonozási munkák közben ez az egész szerkezet mozog, neme? hogyan lehet megakadályozni, hogy a gerendák finoman mocorgó vége egy-két milliméteres üres "fészket" építsen magának a munka közben lassan szilárduló betonkoszorúban?
azért gondoltam, hogy csak a megbízók értékelhetnék az adatbázist, hogy a versengő kivitelezők egymást ne húzhassák le. vagy arra gondolsz, hogy az adatbázisból kiolvasható, jól dolgozó mestereket jelentgetnék fel az adatbázisból kiszoruló kontárok? erre nincs ötletem. talán csak az, hogy ha az adatbázist működtető szervezetnek van valamilyen bevétele, akkor nem csak a nemfizető megbízókkal, hanem a feljelentgetőkkel szemben is védhetné a tagjait. extra szolgáltatás lehetne a tervezők, a műszaki vezetők és a kivitelezők pároztatása :-)
adatvédelemről: ez a kivitelezők részéről önkéntes lehetne, mint egy szakmai telefonkönyv.számukra még azt a többletet is hozná, hogy a jól dolgozó mestereknek így mindig lenne megbízásuk (azt tapasztaltam, hogy még a legjobbak is overbook-olják magukat néha, mert nem minden megbízás jön be.) szóval egy szakmai kamara és egyreferenciákkal megerősített (önfényezés nélküli) yellow pages kombinációja lehetne.
E gerendás födémnél ezt mocskosul ritkán csinálják igy meg... talán egy százaléka (sem), mégis semmi baja a más megoldásokkal kivitelezett E gerendás födémeknek.
Ha van egy komplett kiirás, és az alapján egy szerződés, akkor igen kevés bukta lehet a dologban. Pont ezért nem is szeretik a kivitelezők, ha ilyet kell beárazniuk, mert nincs kiskapu :)
Elvben így van. Valójában meg nem -- a kivitelezés jellemzően nem az a munka, ahol a visszajáró vevők megtartása fontos szempont lenne. A megbízó és a kivitelező is komoly kockázatot vállal. A megbízó azzal, hogy (valószínűleg) max tízévenként de inkább ritkábban megbíz valakit egy nem megismételhető, nem javítható beruházással, akiről lényegében nem tud információt szerezni. Ha a kivitelező látványosan rosszul dolgozik, a megbízó akkor is minimum az addig beépített anyagot és a bontás munkadíját elveszíti, és ezzel többnyire borul az egész költségvetés. Ha a kivitelező nem látványosan dolgozik rosszul, akkor a megbízó fél-egy-két év múlva ébred rá a be nem hajtható veszteségeire. Épp tegnap este egy függönykarnis felfúrása kapcsán tapasztaltam, hogy a felújítást egyébként igen kivitelező vállalkozó benne hagyta a régi szerelvényeket a falban. A kurva életbe, ugye, amikor furat mellett öt centivel egyszercsak leesik egy öklömnyi faldarab és a alatta ott vigyorog egy használaton kívüli gégecső.
A vállalkozók helyzete is nehéz, mert a megbízók között is van, aki egyszerűen nem fizet, jellemzően költséges munkafázisok után. Kész a fűtés, megvannak számlák a beépített anyagokról, munkadíj ennyi lesz -- de a tulaj helyett két feketeruhás pasas állt a kapuban, és még azona héten bírósági kereset: légbőlkapott hülyeségre hivatkozva szerződésbontás és akkora kártérítési igény, ami messze meghaladja a "bennragadt" anyag és munka díját. A vállalkozó ott áll többnyire üres zsebbel (milliós összeget fizetett ki pár napja), emberi dolgoznának, de innen kirakták, ő meg járjon bíróságra, praktikusan hónapokig. Összeszorított fog, downsizing (emberek kirúgása), életben maradáshoz hiányzó pénz kikanalazása a családból. A per egyre húzódott, mert közben a tulaj eladta a házat (amit közben egy másik vállalkozó tovább épített), tanúk és ellentanúk, másfél év és még két hasonló eset után a cég maradéka bedőlt.
Szóval igen régóta agyalok egy olyan centralizált adatbázison, amiben egyrészt mindenfajta kivitelező megjelenhetne, az értékeléseket pedig mindig a megbízók adnák. Védelmet nyújt a megbízónak a kontárok és szélhámosok ellen, és (ha bevétele is lenne a szervezetnek) védelmet nyújthatna a kivitelezőknek a nemfizető megbízókkal szemben (jogi képviselet).
Ha van egy komplett kiirás, és az alapján egy szerződés, akkor igen kevés bukta lehet a dologban. Pont ezért nem is szeretik a kivitelezők, ha ilyet kell beárazniuk, mert nincs kiskapu :)
Nem biztos hogy olcsóbb, de esetleg a végeredmény jobb lehet (ha megbízhatót találsz, akkor a többi is olyan, mert a nevét adja hozzá...). Vagy nagyon sz*r. Kivitelezőtől függ.
Sajnos erre nincs recept (és valljuk be nagyon sok a trehány szaki).
A generálkivitelező kiválasztásához kellene PONTOS és KONKRÉT kiirás a munkákról, hogy tudjatok árakat kérni.
Mert ha nem ugyanazt árazza be mindegyik (hanem lakáshoz hivod, és elmagyarázás után kapsz egy egyösszegű árat), akkor abból később rengeteg félreértés és vita kerekedik. Sajnos a kivitelezők szeretnek olcsó árat mondani először, aztán pótmunka cimén lehúzni a delikvenst :/
Tehát először fel kéne mérni a lakást, csinálni egy átalakitási skiccet (+konkrét gázterv, fűtés), ez alapján kiszámolni a mennyiségeket, és kiküldeni 4-5 kivitelezőnek. Egy ilyen felmérés+kiirás olyan 30-40e Ft-ba fáj, a gáztervre csak nagyon saccolni tudok, az olyan 50 körül van (engedélyezve).
Bevállalhatod a helyszinen magyarázós dolgot is, de nagyon sok a buktatója.
Generálkivitelezőt tudok ajánlani, ő ad árakat. A munkája minősége megbizható, de sajnos az utóbbi időben rohadt drága árajánlatokat kaptam tőle :/
Szerintem ebben az esetben érdemesebb generálban kiadni a dolgokat, mert egy lakásátalakitásnál nincs olyan mennyiségű munka, ami miatt a jó szakikat egyenként oda tudnád cincálni.
A fűtés kérdése nagyon kényes, mert ott az engedélyek beszerzése és mikéntje elhúzhatja a dolgokat időben is, és költségben is. (ehhez mindenképpen kell egy gáztervező) Számoljatok olyan 6-800e Ft-ra mindenképpen.
A villanyszerelésre 5-7000 Ft-ot számolj/m2, anyagostól.
Burkolás 2500 körül + anyag/m2.
Parkettafelújitásra nemrég olyan 1500 Ft/m2-t láttam munkadijba, azt hiszem a laminált lerakása is ekörül van.
Festés 1000 Ft/m2 anyagostól, glettelés 800.
Ezek nemrégi árak, bp-i munkára. Gondolom lesz ettől olcsóbb-drágább is, majd meglátjátok.
A bővités gyakorlatilag ugyanolyan költséggel jár, mint az új épitése, ha nem kell a régibe is belenyúlni. De mivel az alap gépészeted már ki van épitve, igy azt csak bőviteni kell, kb olyan 120-150e Ft/m2-el számolhatsz, jó anyagokkal, jó hőszigeteltséggel.
Pontos mennyiségeket csak a tervek alapján tud bárki is mondani, tehát előbb kell terv hozzá.
Tervezés költségei:
- meglévő felmérési terveinek elkészitése (normál méretnél olyan 30e Ft)
- bővitmény 2000 Ft/m2
(- illetékbélyeg 15 vagy 25e, attól függően mekkora az épület összesen
- tulajdoni lap, térképmásolat 9e)
Ezek az én áraim, engterv szintre, de ebben az épitészek számára inséges időben találsz olcsóbbat is.
Ha kellek nekem is publikus a blogos mailcimem, itt vagyok a közeletekben :)
Budapesten egy 70 m2-es lakás komplett felújítását tervezzük, de mi is szeretnénk előzetesen tudni, hogy kb. mennyivel számoljunk. Az épület a 20-as években épült, eddig egy idős néni lakott ott, gyakorlatilag szinte soha semmi nem volt felújítva.
- eddigi HÉRA helyett cirkó bevezetése, radiátorok beépítése, engedélyek intézése, kéménybélelés, (az olcsóbb átfolyós kazánt választanánk)
- elektromos hálózat cseréje, új dugaljak/konnektorok, villanyóra folyosóra kihelyezése, TV, esetleg egy későbbi klíma telepítéshez hálózat
- burkolás diagonálban, csempézés
- kőműves munka- egy ajtó kivágása a falban
(- csaptelepek, mosdókagylók, WC, kád cseréje)
- parkettacsiszolás, egy helyiségben laminált parketta lerakása
- festés-mázolás
Semmi extrát nem szeretnénk, de jelenleg támpontunk sincs,melyik munka típusnál mennyivel tudunk számolni.
Érdemes olyan kivitelezőt választani, aki kompletten mindent bevállal, azaz saját kapcsolataival/alvállalkozóival dolgozik? Így olcsóbb lenne?
Gondolkozunk a cs.házunk bővítésén, de kellene vmi támpont hogy mennyi lehet az annyi, szeretnénk hozzá építeni a házhoz, de ehhez tudni kellene legalább vmi kb sarokszámokat.
létezik erre vmi módszer vagy ha keresek egy tervezőt, akkor az tud vmi kb árat mondani?
vagy képlet vagy program vagy számljam ki mennyi tégla sóder stb kell? csak kb.ra szereném tudni +/-500 e ft.
egyébként ha tud valaki jó tervezőt, pécelen az is érdekel, mélem publikus.
Kész kivűlről a szigetelés, a mészkő párkánynak megvan a helye, jól ráfekszik a szigetelésre, de mivel, hogyan rögzítsem? (A szigetelés az alapozó vakolást már megkapta).
Hát igen vannak tankönyvek amik értékessek ezek kb 1980 előtiek és régi igen jó nevű tanárok gyakorló tanárok írták egy egy részét azt amihez igazán értett és bemitatták a gyakorlatot is. Manapság ha jó szakkönyvet szeretnénk vagy német területről rendlünk vagy angol területről amik vagy németnyelvűek vagy angol. Ezek fordításai még szóba jöhetnek.
Egy kis segítséget szeretnék kérni épülő tetőteres házunkhoz. Hétvégén, ha minden jól megy kész lesznek a falak (30 PTH), 11 sor, 275 cm (belmagasság 253 cm+ 20 cm eps100 + 7cm beton + 1cm burkolat = 281 cm).
E gerendás födém lesz, 6,6m fesztávval, gerendék duplázva, 60/19 béléstest, 5cm felbeton megy rá.
Első kérdésem: kell e a felbetonba vasháló, és ha kell akkor milyen?
Második problémám:
Többféle variációt hallottam a födém és koszorú találkozására, nem tudom melyik a jó, vagy melyik kell:
1. a falra 6 cm beton, erre habarcsba a gerenda 12 cm felfekvése (ekkor nincs benne a koszorúban a gerenda); (ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?)
2. a falra 6x6-os zártszevény, kiöntve betonnal, erre megy a gerenda, így a gerenda alá a maradék 6 cm-en alá tud menni a koszorú hosszvasa;(ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?
3. gerendák alá födémzsalu (tartóoszlop, gerenda), lebegtetve 6cm-rel a fal felett.
Az 1. semmiképpen, mert az a jó, ha együttdolgozik a födém és a koszorú.
A zártszelvényes dolog a legegyszerűbb, bár a parasztmódszer is megfelelő: 5x5-ös stafni, csak a gerendák alatt. Ekkora kis fadarab nem okoz problémát utólag a betonben, bár tény, hogy a zártszelvény jobb lenne.
a 6 centis "lebegtetést" iszonyú nehéz lehet megcsinálni úgy, hogy míg betonozzátok a koszorút és a felbetont, ne mocorogjon a gerendás födém a falhoz képest. ha pedig mocorog, a gerendák végeiből kilógó vas egy kis "hüvelyt" csinál magának a koszorúbetonba: a szerkezet nem lesz monolit, sőt, talán még a szerkezet nevet sem érdemli majd meg...
Akkor ha zártszelvény (beton kiöntés az kell?) lesz, akkor is csak pl egy 28 cm-es darab (2x 14cm gerenda), és a fal széléhez húzva, vagy beljebb, hogy oda is menjen beton?
A sima 5x5-ös fenyőfa nem nyomódik össze?
Ezzel a módszerrel nem gond, hogy így csak 7cm-t fekszik fel a gerenda (persze a másik 5 cm az a zártszelvényen vagy a fadarabon van), vagy beton megkötése után ki kell szedni, és azt is kibetonozni?
Az alátásztás a gerendák helyre rakása után kell, vagy pedig már előtte be kell őket állítani?
az E-gerenda nem csak a felfekvésen támaszkodik, hanem a végéből kilógó vasaláson keresztül a vasalt betonkoszorúra is. Kömkel írta, hogy még az sem gond, ha az 5x5 fadarab bennemarad (pedig az tényleg nem tart :-)
az alátámasztást csak úgy lehet értelmesen megcsinálni, ha felrakjátok a gerendákat, egy-egy béléstesttel beállítjátok a pontos távolságokat, és utána csináljátok meg az alátámasztást -- nem durván kiékelve (ne emelje meg a gerendát). az E-gerendák kicsit íveltek, ezt az ívet kell megtartania akkor is, amikor belekerülnek a béléstestek (pár tonna) és a felbeton (még pár tonna).
a gerendákat nem szabad íveltebbre feszíteni (a közepét jobban megemelni, hogy a végeit majd lenyomja a súly): valamekkora terhelést ilyen irányban elbír, de a vasalást a gerendák aljában összpontosul, vagyis azt a fajta terhelést bírja igazán, amikor a két végén alátámasztják + közepén nyomják (a vasbeton erejét az acél nagy húzószilárdsága, a beton nagy nyomószilárdsága és a két anyag kiváló egymáshoz tapadása adja).
A legkorrektebb megoldás az, amit KömKel javasolt, acél profillal alátámasztani. Ha nem zártszelvényt, hanem C profilt használsz (ami valószínűleg drágább), úgy, hogy a nyitott szája nézzen a betonkoszorú felé, akkor még a beton is belefolyik.
Az E-gerenda felhasználásáról szóló oldalakon előírják a 12 centiméteres felfekvést, de nem írnak az alátámasztásról (lehet, hogy az alátámasztás az acélszálak nélküli változat sajátossága?)
Ekkor viszont kell a 70 éves Misi bácsi aki szemre meg néha megtapintv az anyagot kever olyat ami működik, bár Ő is megköti milyen cementet vegyek :-) Sajnos Ő már nem vállal munkát :-)))
Bizonyos dolgokra rávilágít pl. az általános cement pazarlásra, a víz -cement tényező elhanyagolására (magyarul átalános a túlvízezés )
tömörítésfontosságára stb. )
Azért vannak tévedésk is.
Ime :
"A betonnak a szilárdulás után (2-3 óra) folyamatosan szüksége van utókezelésre, nedvesen tartásra. Ez szükséges a megfelelő végszilárdsághoz, és ezáltal csökken a repedezési hajlam is. Nem szabad hagyni a betont "megégni", ez a teljes tönkremenetelhez vezethet. Mindez akkor következhet be, ha a kötéskor fejlődő hő nem tud eltávozni. A locsolás permetezve történjen és célszerű takarófóliát használni. Az utókezelés minimum 1 hét, de ha lehet minél tovább, akár egy hónapig tartson."
írja valaha
Bérces Balázs Úr.
Lehet, hogy igaza van - habár öszekeveri a beton kötését és szilárdulását.
Eleve amiről beszél az a kötésiidő és az se 2-3 óra.
Képzeld, kihozatod az előre megkevert betont, a munkások még meg se reggeliztek és már megköt az a beton.
Legyen az kb. 6 óra és a kötés ami után tényleg jár neki a gondos útó- kezelés.
A víz cementényező . Általános, hogy egy 2 - 3 órás még nem bedolgozott betont a munkások útólag jól megvizezenek.
Én kértem a betonüzemből C20-16KK betont földnedvesen, kértem bele 4 órás kötéskésleltetőt, hogy legyen idő dolgozni vele. Keverőben, csökkentett vízzel és képlékenyítővel ( Glénium Sky 519 ) átkevertük, kiszállítva 16000 ft/m^3. Úgy terült, hogy nem hittem el, a csökkentett víztartalom miatt nagyon jó szilárdsága lett, picit vibrálva szinte magától elterült. A fenti áron nem tudtam volna egy nap alatt 5m^3 -t egy nap alatt bedolgozni és a minőséget sem lehet kézi keverésnél tartani, valamint a pici telken nem lett volna elég hely a deponáláshoz.
Amikor kézzel kevertük és paráztam a minőség miatt tettünk bele cementet rendesen, meg is repedt a száradáskor ahogy kell a teteje. Mivel 1m^3 -t is kiszállítanak én felhagytam a kézi keveréssel.
Átszámoltam a betonüzem receptjét és meglepően kevés cementtel csináltak hihetetlen jó betont. Beszélgettem a technológussal, tudomány ám ez is, arról nem is beszélve, hogy amit mi sódernek hívunk az neki egy mosolyogni való valami, Ő mosott válogatot kavicsból rakja össza pont azt ami abba a betonba kell, olyan cementet és olyan adalékszert használ.....stb. Rá kellet jöjjek, hogy ez is tudomány amihez én nem értek.
egy kicsit általánosít, még a boltban is van legalább ötfajta beton, CKT-től C24-ig, attól függően, mire használjuk, ugye :-) de a cikk azért korrektebb, mint az idézett rész, mert explicit azt javasolja, hogy a "szokásos" 1:3 helyett mérjünk. a betonreceptek pedig még a cementes zsák oldalán is rajta vannak. (egyszerű alapozásnál tényleg fölösleges cementpazarlás.)
a fölös víz elkerülésére én legtöbbször a barnát használom (plastol), nagyon kevés kell belőle, egy kanna egészen sokáig tart. remélem, nem romlik meg, mert a mostanit, aminek a végén járok, jópár éve vettem. (valójában azt sem tudom, mi van benne.)
a betonreceptek pedig még a cementes zsák oldalán is rajta vannak.
Koszi az infokat. A jarda eleg stabilnak tunik, igaz, meg csak egy eve van meg. De csak jovore lesz aktualis az egesz, addig meg meglatjuk, hogy birja a telet...
Au utobbi 2 évben sok játszótéren megfordultam, de kivétel nélkül mindenhol ezeknek a gumilapoknak az szélei egyesével fel voltak picit emelkedve a sok közé ment piszok miatt. Hiába voltak oldalanként 2 helyen össze kapcsolva. Egy helyen filc réteget raktak rá. Ott mondjuk még jól birja, pedig hinta van fölötte.
Járdáknál viszont télen a tólapátolás során félnék, hogy ez felszakad.
a ragasztós megoldást javasolnám, de csak abban az esetben, ha stabil, és szilárd a járda.
Szóval, ha stabil a betonod, takarítsd fel jó alaposan (magasnyomású, és nem árt egy kis vegyszer sem, én a Sopro KRA 631-ét használom, mindent felszed), hogy a por, és mindenféle szennyeződés eltakarodjon, utána mindenképpen kültéri, felxibilis ragasztóval (közép, vagy vastagágyas) érdemes leragasztani.
A dilatációs hézagokra figyelj, azokat át kell hozni, mert különben vagy megreped a köved, vagy felválik.
Régebben a Kerabond+Isolastic volt az ajánlott ragasztó, ma a Keraflex Maxi S1-et ajánlják. Jó drága (~ 7.000,- egy zsák), de tényleg jó.
Ha porlad a beton, vagy szilárdítani kell (Sikagard 73, vagy Prosfas), de vigyázz, mert ezek vízzáró réteget képeznek, és ha nincs talajpára ellen szigetelve a betonod, előfordulhat, hogy szilárdítóstul+ragasztóstul fog felfagyni.
Ha homokba teszed, mindenképp kell a szegély, mert különben fellazul az egész.
a felbeton természetesen butaság volt, az a gerendás födémre került, bocsánatot kívánok. a kiegyenlítő beton van a fal tetején.
az E-gerendák adatlapjai szerint a gerendákat egyszerűen fel kell fektetni a fal tetejére, 10-12 cm hosszan. nekem is szimpatikusabb (szilárdabbnak tűnik) az a megoldás, amikor a pár centivel megemelt gerendák végei teljes egészében benne fekszenek a koszorúban.
Régen, amikor fa födém támaszkodott az utolsó sor KM téglára, készítettek egy úgynevezett FALEGYENT. ami a felső sor tégláinak a szintrehozását jelentette habarcsal.
Betongerenda esetében az 5 cm-es ,, felbeto - ahogy Ti hívjátok ,, sz...rt se ér . Ilyen nincs is , mondaná Balkon úr.
Gerendavégeket a felfekvés előtt egy STOLICA sorral ( tengelyre merőleges alátámasztás !! -- ez nem gerendánkét készül , hanem egybe az egészet megemelik egy hosszú fej gerendával. ) túlemelik a fal felső síkján azaz a falat rakják 5-10 cmrel alacsonyabra !!! Ezt vasalják és betonozzák .
akkor a fal tetejére rakott néhány centiméteres sima (nem vasalt) felbeton tulajdonképpen elegendő, ha van felbeton, már nem kell megemelni az E gerendák végét. persze nálunk az ytong miatt mindenképpen kellett felbeton.
Van egy sima beton jardank, es azon gondolkozok, hogy mivel lehetne leburkolni. Beton jardalapokban gondolkodom egyelore, es az lenne a kerdesem, hogy ezt hogyan lehet lerakni? Homokagyba? Vagy fagyallo csemperagasztoval/habarccsal? Es mindenkeppen kell szegelyt tenni a jarda melle, vagy jo anelkul is? Gondolom homokagy eseten mindenkeppen kell, de mi a helyzet a csemperagasztoval/habarccsal? A szegelyt, ha csak lehet elhagynam, koltseg megfontolasbol is, illetve nem szeretnem mar nagyon szetturni az udvart...
Ezek az ábrák már apám tankönyveiben is szerepeltek :)
Az a baj, hogy a mai modern vázkerámia téglák nem birnak el ilyen pontszerű terhelést (gerendavég), kell alá valami teherelosztás. Hogy ne kelljen a fal tetején egy 5 cm-es picsányi betonsávot zsaluzni-betonozni, ezért szokták túlemelni a gerendavéget inkább, és aláengedni a koszorúvasalást és a betont.
Nézegettem van etna vagy kamino, pontosan nem tudom 5-6kw körüli 74.000ft ugyanebbe a 8,5kw.os 84.000. Másik helyen van valami csehszlovák 10kw.os alacsonyabb jóval mint az előzők szögletes 65.000ft.
Egyébként az, hogy márkára mit vesz az ember mennyire számít?
Köszönöm mindenkinek a segítséget, de akkor nem csak az én fejemben nem volt tiszta.
Tehát:
ha beton a béléstest, akkor habarcsba kell rakni;
olyan gerendát vegyek, aminek a végéből kiállnak a vasak;
a 6,6-os gerendát támasszam alá a harmadokban (akkor hogy múlik el a homorűsága?)
előírás szerint vagy (nálam )5 cm bentonra rakjam a gerendát, DEa legjobb ha pl egy 5x5-ős zártszelvényre (a fel belső széln van) rakom (vagy fadarab, az nem roskad össze?, vagy pl U profil, mert abba belemegy a beton, az nem hajlik össze?)
Ha jól értelmezem, akkor azt akarod mondani, hogy a béléstesteket lényegében habarccsal ráfalazzák a gerendára?
Ilyenről még nem is hallottam...
Első reakcióm az, hogy hogy a fenébe köt oda a tükörsima gerendához a habarcs?
(Mivel felbeton kell a födémre, ez a beton kitölti a béléstest-gerenda közti réseket teljesen. Régebben ezt salakkal is pótolták, és erre ment utána a beton, ez volt a "hőszigetelés".)
Emlékeim szerint létezik 45-ös béléstest, de lehet érdektelensége miatt megszüntették a gyártását...
Egyébként meg tökön kell rugdalni, aki igy osztja ki a gerendákat :)
A falra fektetett béléstestekkel az a baj, hogy ha a korábban taglaltak szerint kicsit meg van emelve a gerenda, akkor az alsó sik feljebb kerül, viszont ezen a falon a béléstestek alá általában nem raknak emelést, és a födém ott bukik egyet. Láttam már emiatt 4 cm mennyezetvakolatot :D
Nem szokták komolyan venni ezt a szabályt a mesterek, simán beöntik a koszorúba a béléstesteket, sőt láttam olyat is, ahol flexel kettévágták, és féldarabokkal toldozgattak...
Úgy tudtam, hogy a béléstestek felfekvésére is van szabály. Mégpedig úgy, hogy csak kb. a szélső pár centiben tamászkodhat a falra, és semmiképpen nem a benne lévő üreg közepéig.
De így viszont adódik egy újabb kérdés, mi van ha így jön csak ki a kiosztás, mint a képen is?
Ha most nem burkoltatod kővel, akkor használnám, amíg tönkremegy a laminált, aztán járólappal leburkoltatnám...Az is lehet, hogy még 10 év múlva is jó lesz, ha nem áztatod szét.
Talán ha csak úgy simán letszed a pvc-t akkor azt később még használhatod, de a laminált alatta előbb útóbb tönkre megy.
Sőt nem csak a laminált. Egy hagyományos tölgyfa parketta gondos használatnál tart akár 100 évig is, de ha ráteszek bármi műagyagot 15 év alatt abból semmi nem marad.
Egyébként is mit kell védeni a lamináltat ,
Az egy viszonylag rövid életű modern burkolat. Jó az a konyhába is, igaz bővízzel nem szabad felmosni.
Ha ráteszel műanyagot akkor is tönkre megy.
Használd előbb így naturan, majd pár év múlva fedd be. Jó meleg lesz így a konyha - padozata !
"a gyártás olyan, hogy darabolják a gerendákat, ezért nem áll ki belőle vas." SZVSZ ez az E-gerenda esetén kizárt, max Porotherm gerendát lehet vagdosni, de azt is csak a gyártó által előírt mértékben. A födémgerendák szigorú méretezés szerint kerülnek forgalomba, és ahogy korábban itt írták szándékos ívelésük van stb (Porothermet meg alátámasztással túl kell emelni stb.).
a szelement nem akarom bántani, a szarufát akarom kivésni, és úgy gondoltam ahogy írod, a földön összerakom, berajzolom hol kell kivágni aztán van egy elektromos láncfűrészem meg dekopirom majd meglátom melyikkel lesz érdemes.
az oszlopok szelemenekhez rögzítésére láttam derékszögben hajlított fémlapot 2-2 furattal (szaknevét nem tudom) azzal gondoltam.
hanyas szöget vagy csavart haszáljak a szarufák, szelemenek, szarufák rögzítésére?
ja igen, és a "könyök" támasztás feltétlenül kell. ezt többnyire csak kivágják 45 fokban aztán szögelik vagy csavarozzák, de ha ráérsz, véshetsz neki fészket az oszlopba és a szarufába :-)
intuitíve a 100x100 oszlop nagyon masszív lesz, én megelégedtem volna 70x70-nel, de ez nem mérvadó, mert én a féktávolságot is rövidre szoktam venni.
az oszlopok tetején fekvő gerenda leginkább a szelemen névre hallgat, ezekre fekszenek fel a szarufák.
amit a legalsó kép mutat, aszerint csinálsz egy olyan bevágást a szarufán, amivel felfekszik a (bevágás nélküli) szelemenre. egy ácsmester szerintem mindent láncfűrésszel csinálna (ismerek egy ácsmestert, akinek szép cakkos heg van a mellkasán ferdén keresztbe, talán bypass műtétre készült önkezével), de 5 centis szarufán kézi körfűréssze vagy egy hosszabb dekopírfűrészlappal is kivághatod. ezt úgy csinálják, hogy lefektetik a földre az oszlopokat és a szarufákat pontosan úgy, ahogy majd állni fognak, a szelemen helyett csak rajzolnak egy négyzetet (gondolom a szelement is 10x10-esre tervezted) és ebből kiadódik, mennyit kell kivágni a szarufából.
Rákérdeztem egy két helyen, az egyiken azt mondták, hogy nem fontos a vas kilógás, mert már nagyon összekötnek a betonok (de náluk van amiből kiáll a vas)....a másik helyen pedig azt, hogy a gyártás olyan, hogy darabolják a gerendákat, ezért nem áll ki belőle vas.
Mi Ytongból építettünk, az nem bírja el a közvetlen ráfekvő E-gerendákat, kellett csinálni egy pár centis felbetont. És alátámasztás nélkül raktuk a (kilógó acélszálas) gerendákat. Továbbá kerámia béléstesteket használtunk. De gondolom ezek ízlésbeli különbségek.
A legkorrektebb megoldás az, amit KömKel javasolt, acél profillal alátámasztani. Ha nem zártszelvényt, hanem C profilt használsz (ami valószínűleg drágább), úgy, hogy a nyitott szája nézzen a betonkoszorú felé, akkor még a beton is belefolyik.
Az E-gerenda felhasználásáról szóló oldalakon előírják a 12 centiméteres felfekvést, de nem írnak az alátámasztásról (lehet, hogy az alátámasztás az acélszálak nélküli változat sajátossága?)
Ha jól emlékszem Ferrobetont mondott a tüzépes, hogy olyat forgalmaznak, és nem lóg ki belőle vas, de rákérdezek. Mert ha ez így van, akkor másféle gerenda kell (amiből lóg ki vas)
az E-gerenda nem csak a felfekvésen támaszkodik, hanem a végéből kilógó vasaláson keresztül a vasalt betonkoszorúra is. Kömkel írta, hogy még az sem gond, ha az 5x5 fadarab bennemarad (pedig az tényleg nem tart :-)
az alátámasztást csak úgy lehet értelmesen megcsinálni, ha felrakjátok a gerendákat, egy-egy béléstesttel beállítjátok a pontos távolságokat, és utána csináljátok meg az alátámasztást -- nem durván kiékelve (ne emelje meg a gerendát). az E-gerendák kicsit íveltek, ezt az ívet kell megtartania akkor is, amikor belekerülnek a béléstestek (pár tonna) és a felbeton (még pár tonna).
a gerendákat nem szabad íveltebbre feszíteni (a közepét jobban megemelni, hogy a végeit majd lenyomja a súly): valamekkora terhelést ilyen irányban elbír, de a vasalást a gerendák aljában összpontosul, vagyis azt a fajta terhelést bírja igazán, amikor a két végén alátámasztják + közepén nyomják (a vasbeton erejét az acél nagy húzószilárdsága, a beton nagy nyomószilárdsága és a két anyag kiváló egymáshoz tapadása adja).
Akkor ha zártszelvény (beton kiöntés az kell?) lesz, akkor is csak pl egy 28 cm-es darab (2x 14cm gerenda), és a fal széléhez húzva, vagy beljebb, hogy oda is menjen beton?
A sima 5x5-ös fenyőfa nem nyomódik össze?
Ezzel a módszerrel nem gond, hogy így csak 7cm-t fekszik fel a gerenda (persze a másik 5 cm az a zártszelvényen vagy a fadarabon van), vagy beton megkötése után ki kell szedni, és azt is kibetonozni?
Az alátásztás a gerendák helyre rakása után kell, vagy pedig már előtte be kell őket állítani?
a 6 centis "lebegtetést" iszonyú nehéz lehet megcsinálni úgy, hogy míg betonozzátok a koszorút és a felbetont, ne mocorogjon a gerendás födém a falhoz képest. ha pedig mocorog, a gerendák végeiből kilógó vas egy kis "hüvelyt" csinál magának a koszorúbetonba: a szerkezet nem lesz monolit, sőt, talán még a szerkezet nevet sem érdemli majd meg...
úgy van, úgy van. az alapozás mélységénél soxor a fagyhatárra hivatkoznak, pedig nem csak az lenne a lényeg*, hanem az, hogy a felszíni laza talaj alatti kötött talajban legyen az épület alapja. és ha az a talaj nem kötött, akkor drága lesz az alap (mély, széles, cölöpölt, jó alaposan vasalt).
* szerintem magyarországon 200 éve, a "mini jégkorszak" óta nem fagy meg a talaj 90 centi mélyen
Az 1. semmiképpen, mert az a jó, ha együttdolgozik a födém és a koszorú.
A zártszelvényes dolog a legegyszerűbb, bár a parasztmódszer is megfelelő: 5x5-ös stafni, csak a gerendák alatt. Ekkora kis fadarab nem okoz problémát utólag a betonben, bár tény, hogy a zártszelvény jobb lenne.
Egy kis segítséget szeretnék kérni épülő tetőteres házunkhoz. Hétvégén, ha minden jól megy kész lesznek a falak (30 PTH), 11 sor, 275 cm (belmagasság 253 cm+ 20 cm eps100 + 7cm beton + 1cm burkolat = 281 cm).
E gerendás födém lesz, 6,6m fesztávval, gerendék duplázva, 60/19 béléstest, 5cm felbeton megy rá.
Első kérdésem: kell e a felbetonba vasháló, és ha kell akkor milyen?
Második problémám:
Többféle variációt hallottam a födém és koszorú találkozására, nem tudom melyik a jó, vagy melyik kell:
1. a falra 6 cm beton, erre habarcsba a gerenda 12 cm felfekvése (ekkor nincs benne a koszorúban a gerenda); (ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?)
2. a falra 6x6-os zártszevény, kiöntve betonnal, erre megy a gerenda, így a gerenda alá a maradék 6 cm-en alá tud menni a koszorú hosszvasa;(ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?
3. gerendák alá födémzsalu (tartóoszlop, gerenda), lebegtetve 6cm-rel a fal felett.
Ugyanis a legtöbb épittető és (sajnos) szakember is a feltöltésnek bármi sittet/földet tekint, és csak a felső réteget döngöli le. Márpedig a szerves anyagok, és a tömöritetlen feltöltés is összeroskad. Nem sokat, pár centit.
Viszont a pár centi miatt megrepedhet a beton, felette a burkolat, és a válaszfalak is.
(ráadásul a 15-20 cm tömöritett kavicságyazatot is szokás elhagyni)
Mondok egy súlyos példát:
Statikus kollégám nemrég volt egy egy éves háznál. Az épületet egy cukrász-épitési vállalkozó épitette eladásra. 40 cm alapot csinált, 6 cm vasalatlan szerelőbetonnal, válaszfalak alatt nulla alappal.
A ház szépen csúszik arrébb, a falakon lévő repedéseken átfér a tenyerem, év végére valószinűleg életveszélyessé válik.
A család beletette minden pénzét, a vállalkozó viszont elérhetetlen, mivel a projectcég amelyik csinálta megszűnt.
100 m2-es háznál a szerelőbeton 1 cm-el történő vastagitása 1 m3 betont jelent, tehát vas+2cm kb 100-120e Ft többlet, hogy tuti biztosan álljon az épület. Megéri? Döntse el mindenki saját maga...
(a válaszfalak alá illik kb 30x30-as alapot tenni, 2-3 szál vassal. És ekkor kötött, hogy hová rakhatod a falat. Árban ugyanott vagy, mint a vastagabb vasalt szerelőbetonnal)
Igaza van ép-it-észnek, nagyon sok paraméter nem ismert. Nincs femüd/épitészed, vagy statikusod?
Egyébként ha a feltöltés sitt, vagy nem kellően tömöritett, akkor 12 cm-es vb lemezt szoktunk javasolni, kétszeri 6-os, vagy egyszeri 8-as hálóval. Extrém fesztávnál kétszeri 8-as vasalással.
A vasalás azért kell, mert a feltöltés idővel megrogy, és ha a lemez nem öntartó, akkor a mozgást lekövetve elreped.
Másrészről a jól vasalt lemezre rá lehet tenni a válaszfalakat minden további nélkül bárhová.
Ezt az alsó betonsíkot , szigetelés tartó betonnak toljuk. Ide minimális vasalat elmegy. Rétegrend függő ---- ismerni kéne -- de nem jellemző a vasalása .
Egyébbként,,,, dühítő , hogy a vasalatról csak úgy beszélgetünk, hogy nem ismerjük a feltöltést vastagságát, --a rá kerülő terheket stb ...
mi vashálóhoz kötöztük a padlófűtéscsöveket. egy szobában nincs padlófűtés, ott nincs vasháló. az 5cm lépésálló polisztirolra fektetett kb 6 cm úsztatottbeton meg is repedt egy helyen. persze nem mozdult el, nincs hova, csak megjegyeztem. nem olyan drága egy 15x15-ös 6 mm-es acélháló.
aljzatbetonozásnál (ez az első réteg beton a lábazaton belül...) feltétlenül szükséges-e a vasháló a betonba? ha igen, akkor miért, ill. milyen hátrányokkal jár, ha valaki nem tesz bele ilyet?
a padlófűtéssel melegített betonlemez nem-e mozog? úgy értem dilatál.
esetleg szerelt fal? (gyerekszobát úgy választottuk ketté - párnafák, két oldalról OSB, közötte hangszigetelésnek lépésálló kőzetgyapot táblák). A 12-es OSB elég masszív. aztán erre üvegháló, három rétegben diszperzittel lefestve.
Szerintetek egy olyan aljzatra ami áll 20cm XPS - 10cm vasalt szerelő beton - 10cm lépésálló EPS - (padlófűtés csövek) - 10cm vasalt aljzat beton, rá merjek falazni 10-es Ytong válaszfalat? Vagy vissza kéne vésni a szerelő betonig?
a haladossag a fo problema. akkor meg nagy henger kell. amelyik resze nem er a drothoz, azon ottmarad a festek es kesz. ha sikerul nem csopogosre martani, akkor tuti buli, mert baromi ritkan kell majd martogatni!
arra keszulj lelkiekben, hogy a hengert a vegen el kell dobni, es jo sok festek is marad benne. ebbol a szempontbol is jobb a szivacs, mert az olcsobb.
amelyiknek van esze, az a nagyhiltihez koszorul egy olyan vesofejet, ami raul a nyars vegere. es utanna letrarol vesomodban siman a geppel lekuldi a cuccot.
nálam kötött agyagos talajba a 75 centis is nehezen ment bele. Tüzifából faragtam ütőfát, de a végére teljesen szétment. Nen hiszem, hogy 90 centiset le bírtam volna verni tövig.
Betonozhatót is láttam, de nem tudom mennyibe került, mert nekem épp nem az kell :) 3000 alatt volt szerintem, legalábbis kevesebb anyag van benne, mint a 2500-as leüthetőn. Amúgy mennyire nehéz ezt a hossszú lándzsás végűt leverni a földbe?
csak a sarokoszlopokok felett a keresztgerendánál nem csinálnék ilyen csapolást, hanem a keresztgerenda maradna, annak a tetejére a hosszantiakba csinálnék csapokat és úgy feküdnének fel.
valamint nem akarom körbe deszkázni az egészet max egy-egy X ahogy írtad.
én 70x70x (talán)750-eset vettem. igen, a fagyhatár 90 centi, de valójában 40-60 centinél mélyebben nem fagy át a talaj sosem, és egy ilyen hegyes oszloptövet akkor sem emel meg a fagy ("jéglencse"). 70x70 keresztmetszetű 2.5 ill 2.75 méter hosszú oszlopokat vettem.
amire nagyon kell ügyelni, az a szerkezet merevítése az oldalirányú erőkkel szemben (oszlopközöknél bramac lécből X, bejáratként használt oszlopközöknél "könyök", de épp ma láttam egy olyat, hogy szemescsavarok közé feszített acélsodronnyal merevítettek). én kicsit lazára vettem ezt a merevítést, aztán az első nagyobb szél megnyomta (még azt a régi változatot, amikor betontuskókból kiálló szögvasakra állítottam az oszlopokat).
amire szoktak figyelmeztetni, de nekem még nem volt gond, hogy a tetejének elvben egy méter hóterhelést el kéne bírnia (négyzetméterenként 100-150 kiló). húsz centinél több havat nem láttam mióta áll.
A topiktárs szépen, szabadossan elmondta hogy hogyan kell.
Az ákáct le kell ásni.
De még ennyire se kell nagy ügyet csinálni belőle.
Én pl. 28 éve építkezésből kimaradt un. gömbfát ( Körszelvényű kb. 12 -15 cm átmérőjű) leástam kb. 50 cm mélyre - nem ákác, hanem valami állványzat fa - fenyő, tán a fekete fenyő.
tehát leástam, kereszttartókkal összkötöttem, rá egy bontott palából tető, az oldalt sik palával borítottam.
És áll azóta is.
Eredetileg hivatalosan tüzelő tárolónak készült, de ótó tárolásra használtam 21 évig, már nem, jelenleg szerszám és kerti géptár - lomtár, még minimum 15 évig biztos.
Közben a fa lehet a földben már kirohadt, de mivel zárt keret szerkezett - 'nem röpül el' nem megy arréb.
Az alapterület : 5.5 x 2,7 m , hogy egy kocsi kényelmesen elférjen benne.
Jó az az oszlopméret bőven - ha nem tul magas - az oszlopokat egyébként is kihajlásra kell méretezni, de nem ilyen magasságoknál.
Gondolom 2,5 m -nél nem magasabb.
Ígényes helyen természetesen jó a bebetonozott acél láb megfelelő beton alappal, de csak olyan helyen ahol 50 éven túlra építenek.
Mindig attól függ mennyit szánsz rá - pár tízezeret vagy több százezret.
a rozsdamentes acélok kifejezetten rossz hővezetők, kb mint a porcelán :-) de a vastag fenekű rozsdamentes lábasok fenekén kívül-belül levő rozsdamentes réteg nem is sokkal vastagabb, mint a vaslábasokon a zománc.
ami ráadásul a talajtól kb 50 centi magasságban van, és esőtől védett helyen!
Kb. ez lenne az elképzelés. Bár, amilyen árat kaptunk, lehet, hogy elég lenne csak az szlopos megoldás, és persze úgy a lécek hosszabbak lennének. Ez 26 méter hosszú. ehhez jönne egy síma vadhálós oldalkerítés. 
Így néz ki mellébetonozás nélkül. Sárga a ház sávalapja, zöld a lábazatifal, fehér a hőszig. kék a terasz leendő sávalapja.
Így nézne ki: a sárga és a kék beton összevaslva. És a kék beton a hőszignek nekibetonozva. A kék sávalpra majd jönne egy lemezbeton vasalva - vagy valami ilyesmi.
