Egy objektív véleményt szeretnék kérni egy hozzáértőtől:
József körút utcafronton első emeleten cserélnék le 2 ablakot és egy ajtót. Az összes nyílászáró dupla és kétszárnyú. Fontos a hangszigetelés is nemcsak a hőszigetelés.
Két lehetőségem van:
A: Dupla ablakok, mind a négy szárnyban kétrétegű hőszigetelt üveg (3-6-3), az ajtón (ez is dupla ajtó) 4-12-4 vastagságú üvegek, és köztük a levegő. Az ablakok, ajtók fából vannak, eléggé rossz állapotban. Ezek lesznek felújítva és ebbe lesznek belemarva a dupla rétegű üvegek. A tokok maradnak, de fel lesznek újítva, szintén fából. Gumi csík is lenne minden nyílászárón a hőszigetelés miatt.
B: Kicseréltetem az ablakokat és az ajtót is sima (tehát nem dupla), kétszárnyú műanyag nyílászáróra, ami három rétegű üvegből készül (üveg vastagságot nem tudok, de 1-es a hőszigetelési mutatója), hő- és hangszigetelt.
Kérdéseim:
Szerintetek melyik megoldás szigetel (mind hő, mind hang) jobban?
Nem hozza be az árát. Nem luxuskategóriás - akinek meg nincs pénze az inkább maga újítja fel.
Szerintem egyszerűen fessétek ki, dobjatok ki minden lomot, vegyetek bele 1-2 leértékelt kiegészítőt (figyeljetek a színekre - tudatosan vásároljatok), cseréljétek le a függönyöket ha rondák (vegyetek olcsó anyagot - 400FT-os üzletekben vannak egész jók) - megint csak: figyeljetek az összhatásra.
Legyen tágas, otthonos. A sötét részekre tegyetek lámpát - állítsátok be úgy a világítást, hogy ne az ablakot hangsúlyozza (ha az csúnya). A fürdőben meg fessétek át a fugát, vegyetek új zuhanyfüggönyt, színben passzoló szőnyeget, színes kaspót - akár valami normálisan kinéző művirággal (ikeja...)- megint csak: hangoljátok össze a színeket.
Ha ti csináljátok a festést, 50nm szerintem max. 20-25e körül kész lesz (vegyetek teleszkópos nyelet és jó minőségű festéket) - kiegészítőkre max. 15 körül költsetek (na jó, a függönynél vigyázzatok, ilyen belmagasságnál nem mindegy az ára - én 200Ft-ért vettem méterét annak a függönynek, amibe az új vevő úgy beleszeretett, hogy külön kérte, hogy hagyjuk ott nekik).
A hirdetések meg semmit sem jelentenek. Hirdetni akármenyniért is lehet - a kérdés az, hogy mennyiért viszik el... (plusz ha magatok hirdetitek, máris nyertetek egy csomót - a végén úgyis az ár lesz a döntő)
Én egyszer valami ingatlanosnál olvastam, hogy a betett pénzt sosem kapod vissza, ennek ellenére azt javasolja, hogy egy tisztasági festést akkor is nyomj bele, ha felújítandónak hirdeted, mert a nagyon leprát meg sem nézi a reménybeli vevő, míg a fehérre festettet igen. Ráadásul a tisztára festett, kiürített és kitakarított lakás nagyobbnak, és világosabbnak látszik, márpedig ez szempont a vevőnél.
Egy "felújítandó" ház szerintem még ugyan úgy "felújítandó" kategóri marad, ha kifested, csempézed, és ablakot cserélsz.
A villany és gépészeti vezetékek, hőszigetelés, (vízszigetelés), fűtési mód, tető, stb. ami még nagyon meghatározza a ház értékét. He ezekhez hozzányúlsz akár részlegesen is, akkor gyorsan elmegy az a 3MFt-os előny.
azt nezd, hogy elkelnek-e ezek a lakasok! kerdezd meg az eladot, miota arulja. all a piac, elofordulhat hogy nem tudod eladni senkinek miutan felujitottad.
A kérdés az lenne, hogy vajon érdemes-e felújítatni egy "felújítandó" állapotú, 49 nm-es téglaépítésű lakást, aminek az értéke igy sacc/kb 13-14M.Eladási célból, aza viszajön-e a felújítás költsége, vagy mindenképp veszteséges?
Teljes festés 49 nm, 4 m magasság, fürdő, konyha csempézés, 4 db dupla ablak cseréje min.
Saját hevenyészett összehasonlításomban 3M- el nagyobb az átlaga a Jó álapotú hirdetéseknek, mint a felújítandóknak.
Ill. a másik kérdés, az elsőtől függetlenül, hogy nagyságrendileg mennyibe kerülne egy ilyen projekt?
Így egyszerűbb volt rakni :) Tégleg izlésficam. Minap látam téglamintás tapétát, eddig nem nagy szám, de az is függőleges mintás volt! Beszerás. Valami új trend lenne? :)
eléggé hátborzongató, mindenesetre felhívja magára a figyelmet (egy parkolóban áll két oszlop, a tetején egy orvosi rendelőt reklámozó tábla). a színekért a mobiltelefon fényképezőgépe a felelős, valójában ugyanazzal a téglával burkolták. (azért jutott eszembe lekattintani, mert pár napja keresett valaki profilos dísztéglát faoszlop burkolásához.)
A bontott téglához szinben ez a kőburkolat nem illik... ráadásul már ezen a kis képen is zsúfolt az egész.
Majd lefotózok egy rétinéger megrendelőnek épitett magyiterrán házat egy utcával arrébb. Mindenhová kőburkolatot raknak, ebből a keskeny, hasitott jellegűből. A mindenovát értsd: utcai homlokzat telibe, és ráadásul az utcafronti kerités is.
Tipikusan kis mennyiségbe mutat valahogy az a kőburkolat, de így több 10 m2-en felrakva ocsmány. Tetézi az egészet egy lilás-vöröses mázas cserépfedés, ami gusztustalanul csillog egész nap.
A panelban nem kell sokat aládolgozni a festéshez, átlagos kézügyességgel nyugodtan belevághatsz, bár valószínüleg tovább tart majd, mint egy festőnek. Csak arra figyelj, hogy ha kevered a színt, tegyél félre belőle a későbbi javításokhoz, mert soha sem fogsz tudni másodszor ugyanolyan árnyalatot kikeverni.
A laminált padlót lerakni egy óra alatt megtanulhatod, vannak kisfilmek is a neten, keress rá. Bár a szokásos hosszában ütögetés helyett nekem jobban bevált a felbillentve összeillesztés. Csak egy fűrész kell hozzá gyakorlatilag.
Mivel a panelban beton felületek vannak, igy a villanyt csak a mostani helyre tudjátok falon belül elhúzni, a falakat nem szabad megvésni. Inkább akkor elé kell gipszkartonozni, és mögötte a kábeleket arra viszitek, amerre akarjátok.
De a villanyszerelést én is inkább szakira biznám.
A vizet szintén, mert ha eláztatjátok az alsó szomszédot, az rohadt sokba fog kerülni.
A kivitelezésnél általánosságban lehet mondani, hogy 60% az anyag, és 40% a munkadíj, tehát a felét spórolhatjátok meg nagyjából sk munkával.
Gépek jó részét lehet kölcsönözni is, nem kell emiatt megvenni (pl csempevágó).
nezz utanna a fibertarcsanak. az nem vago cucc, hanem csiszolo. csak sokkal tartosabb a flexen mint a csiszolopapir.
es a flexhez mindenkeppen kell alarcot hasznalni. a drotkoronghoz plane, mert abbol szokott drotszal is kirepulni. 2000 forint korul van egy polilkarbonat egesz arcot vedo atlatszo alarc. (en rendes flexeleshez is ezt hasznalom, mert nem szeretem ha a cunder beleeg a szakallamba.)
Szerintem a villanyszerelés érdemi részét bízd szakemberre vagy előre konzultálj és utána nézesd át vele, mert azon az életetek vagy a lakás leégése is múlhat, utána már hiába sajnálnád, hogy mondjuk egy 3 év alatt tönkremenő kínában gyártott elektronikai kütyüre költötted el azt a pénzt például. Ha kezdő vagy ne egy nagyon lepukkanttal kezdj, inkább egy közepes állapotú lakással jársz jól (villanyszerelésnél a nagyfogyasztókhoz már kellően vastag réz kábel megy, nem kell parkettát/ajtókat cserélni max felújítani, beépített bútorokon elég ajtólap/munkalap/fogantyú csere, nem szükséges víz és fűtéshálózatot cserélni...), mert az akár beköltözhető pár hetes egyszerűbb barkácsszakkör után, és lesz időd megcsinálni pár év alatt a többi dolgot, ha marad rá késztetésed.
Ha te veszed és közepesen jó minőségű anyagokkal dolgozol, akkor 40%/60% kb. az anyag/munka aránya felújításkor (festés, burkolás, , mivel itt van bontás is, de egy új konyhabútornál kb. 70/30 az anyag javára. (De vehetsz pl. az ike@-ban is amit Te raksz be.)
Arra azért ne számíts, hogy eladásnál a felhasznált anyagok árával többért el fogod tudni adni a kecót rövid távon, úgy kell felfogni, hogy magadnak csinálod és lelakod.
Ha hosszú távra tervezel és tényleg jó barkácsolónak tartod magatokat és vannak jó szerszámaid, akkor nyugodtan belevághatsz. Néha tartanak a barkácsáruházakban ingyenes pár órás tanfolyamokat, csak regisztrálni kell rájuk.
Szerintem a panellal nem lesz gond. Sik, tömör felületek, szinte mindenhol.
Villannyal, vizzel azért csak óvatosan.Előbb áram talanits mielőtt belepiszkálnál, mert gyorsan füst szál fel spirálban.
A többi , szakipari munkához minden kapható. Egy maszek festékbolban festőt csinálnak belőled egy fél óra alatt. Elmondod a felület sajátosságait és adnak tapéta oldót és ragasztót, valamint tapétát a hozzá tartozó eszközökkel festékkel stb. U.E burkolás.
Csak az lehet a baj, ha semmi szerszámod nincs és mire mindet beszerzed majdnem ott tartassz ha egy szakember megcsinálná. És a rutin azért az évek során jelenik meg . Lehet, hogy elsőre sikerül de mi van ha nem, és mit csinálsz utánna a szerszámokkal ?
Parkettázás is sima ügynek látszik elsőre csak jó izületek kellenek hozzá, meg dekopira + kalapács + beütő vas + stb.
Szóval egy próbát megér és kalandnak is felfogható . Nem lebeszélni akarlak csak gondold át más szemszögből is.
Spórolni talán a szakipar tekintetében 25 % körül tudsz ha mindent te csinálsz ( szerintem ---de még lesznek itt hozzászólások --)
Tudom, hogy nagyon általános lesz a kérdésem, ezért nem is azt várom, hogy valaki megmondja a tutit, csak hátha legalább kicsit okosabb leszek.
Előre leszögezném, hogy nem a panel hátrányaira vagyok kiváncsi, laktam benne úgyhogy sajnos tudom milyen, dehát ennyi pénzt tudok összeszedni, szóval:
Arra gondoltam, hogy egy olyan panel lakást veszek Budapesten, ami tisztességesen le van élve, elég jó pénzt lehet így spórolni.
A kérdésem az lenne, hogy két ember (1 nő, 1 férfi), képes lehet-e jól felújítani egy ilyen lakást.
Az a gondom, hogy nézegettem a neten, hogy pl hogy kell lerakni járólapot, csempét, laminált padlót stb, ránézésre nem tűnik nehéznek, inkább csak odafigyelés kell hozzá. Nekem ez jön le.
Jól gondolom?
Én festettem már, és gletteltem is, ment is a dolog bár már rég volt.
Szerintetek bele merjek vágni?
Azért a burkolást emeltem ki, mert attól félek a legjobban, de bármi más jótanács is jöhet.
A másik az, hogy arányaiban szerintetek mennyit spórolhatok, ha minden (vagy legalábbis nagyrészét) munkát saját kezűleg csinálunk. Úgy is feltehetném a kérdést hogy ha szakemberrel dolgoztatnék, akkor a munka és az anyagár milyen arányba állna kb.
egyszer jártam a vam design center kiállítótermében. szimpatikus technológiával tisztították le a téglákat, teljesen nyers, érdes felület, homokfúvásra tippelnékl.
Szerintem ezt inkább anyagelfogyasztasra van. Betonelemen emlékeim szerint vannak alil olyan pogácsák az anyagában amire "kapaszkodik" a vakolat. Na azt szerintem sec perc alatt levinné.
Én próbálkoztam drótkoroggal de egyszer megpattant valami résen és levitte a fel szemöldökömet majdnem örökre. Még jó hogy nem a szemem .. :DDD
Ahogy irta Capri is, ha szilóval kikened a találkozást (tehát NEM hálózod össze), akkor van esély arra, hogy nem reped el.
Sajnos az a tapasztalat, hogy az eltérő hőmozgás miatt ilyen esetben mindig elfog.
(a gipszkarton-fal, gipszkarton álmennyezet-fal él találkozásoknál más a helyzet, mert ott két homogén felület találkozik, és jobban lehet tömiteni. A vakolat-gipszkarton-vakolat szarabb helyzet)
Természetesen nem a kiégett kormos téglára ragasztom. Először a kiégett részek nagy részét lecsiszolom, de mivel biztosan marad rajta korom és az a szakasz beljebb is esik a fal síkjától, a legegyszerűbb ha gk-al hozom ki a síkot.
Kizártnak tartom hogy egy pormentesített enyhén kormos falon ne áljon meg a karton.
meglévő E gerendás födémhez utólag hozzányúlni mennyire macerás? Lehetséges egyáltalán?
A házunk két részben épült a régebbi rész a gerendás (5m körüli gerendák 60cm-es távval), az új monolit födémes. Az merült fel ötletként, hogy a nappali fölötti gerendás részen szeretnénk áttörést csinálni a tetőtérbe, hogy valamennyire azt is hasznosítsuk. Érdemes tovább gondolni, vagy inkább vessük el?
Sokat emlegetett téma a vályogfalak vakolása, burkolása stb...
Ezzel kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy gk. lapokat használhatok e a vályogfalon, ha az nem határolófal és esetleg csak a fal egyik oldalára kellene ragasztanom. Sk. könnyebb megoldás lenne mint a kézi vakolás. :)
annál sokkal több a tapasztalatok által írt szabály, rövidebb (és törékenyebb) az élet, és közelebb a kivitelezés határideje, semhogy mindegyiket megkérdőjelezhessem, ha nem tetszik...
A meöntőnyílás 1,5 ön nem azt jelenti, hogy két részletben kell betonozni , mert amikor a parapetét eléri a beton egyszerüen bezárják a zsalu ajtaját. Ez 5 perces meló és mehet tovább a beöntés.
A betontölcsért pedig nyílván magasabbról nyitják és nem a zsalu alján. Ez meg konzisztencia és kavicsátmérő függvénye.
Amennyiben a tervezés során ezt a technológiát tervezik be akkor ezzel a ténnyt számításba veszik, mármint a beöntés magasságát és az átosztályozódás lehetőségét.
Anno egy csarnokajtó fölé kellett készíteni egy áthidalót, (erre további fal került,) amin a a kombájn vágóasztalostól ráfordulva befér.
A nyílás több mint 7 méterre sikeredett 30-as vasalással készült, ( szórakoztunk a szereléssel, majd a daru emelte a helyére), de ha a te verziód szerint toldtuk volna a vasakat, ( szerinted a vastagság növelésével csökken a toldási hossz) nem mertem volna kizsaluzni.
Mióta szabály, hogy egy lakószint magas zsalut két részletben kell kiönteni.
A betonfal akkor tökéletes, ha egyidőben készül.
Végezetül, azt még mindig nem értem, hogyan fér a pumpa csöve egy 20-as falba dupla vasalással.
Amikor a daru emeli tölcsérrel a betont a zsalu fölé, a tölcsért hogyan feszegetik a zsaluba?
Azért azt megnézném, hogy egy kétoldalt bevasalt vb fal zsaluba hogyan jógatod be a pumpa csövét, amikor a csö is meg a fal is 20 cm, a zsaluban meg ott a vasalás is.
"""
Toldási hossz a betonvas átmérőjének a függvénye .
Minnél nagyobb az átmérő úgy csökken a szorzó.
A 70-es szorzó a 10 -es vashoz való."""
Nagyot tévedsz
Az igénybevétel függvénye a vas átmérő
Szerinted egy 30-as vasnál akkor elég a kb 20-30 cm toldáshossz?
Nem én írtam a magasságokat ( csak bemásoltam) hanem te.
Én úgy tudom, a toldási hossz az átmérő 80 szorosa
"""Betonozási szabályok pedig az 1.5 m- nél magasabb beöntést nem teszik lehetővé az átosztájozódás végett. Persze ez is egy labor eredmény, de ez van.""
Akkor egy zsalus, betonvázas épületnél, vagy egy (2,7 magas) pillérnél a teljes magasságot (kb,2,8m), azt kétszerre öntik ki? Viccelsz?
Kiosztályozódás a sovány betonnál alakul ki meg a túlvibráláskor.
Azzal, hogy 2 m magasságot egyszerre kiöntesz, nem lesz kiosztályozódás
ilyen ívelt külsejű téglákat én BEÉPÍTVE láttam, ablakszegély oldalát rakták ki belőle meg kerítéslábazat peremét. most hirtelen csak beírtam a googléba, hogy "dísztégla íves" és egy csomó szemét között két érdekes találatot kaptam:
ez az oszlop nem fixen beépíthető, semmiképpen nem betonoznám. A rajz valóban nem mérethelyes. Ismétlem ilyen alakú (negyed körcikk, belül az alábbiak szerint kivágva) a saját szemmmel láttam...
természetesen burkolni szeretném az oszlopot, sőt a biztonság kedvéért az EPS-t nem is rá ragasztanám hanem pici (centis) távtartókkal oldalnám meg hogy szellőzzön, fent a mennyezetnél pici légréssel (akár alul is ha kell).
Az oszlopot össze vissza mázolta az előző tulaja, 2 centis átmenő lyukakat csinált rajta, meg van picit csavarodva (4 ilyen oszlop tartja a tetőt és a tető újkori mozgása kicsit csavart rajta), mindezekre ráadásul gyalulatlan fa, szóval irtó ronda. Vmit csinálni kell.
Az EPS kiváló ötlet és szuper megoldás. Amire én gondoltam, hogy az 8-16-32 (amennyire lesz türelmem) sokszögű oszlopot csinálnék, a többi glett. Mit gondoltok? Függőleges hosszanti EPS lapokból előállítható (természetesen megfelelő merevítéssel).
De nagyon jó az EPS, köszönöm!
A lenti felajánláson is gondolkodom mert azzal tutira szép lesz, asszonypajtással megbeszéljük :P
Beton zsalukövekre és álltalában az elemes, üreges ép. termékek betonozására az a szabály, hogy 3 max. 4 soronként ki kell betonozni .
Olyan építési technológiát kell választani ami ennek megfelel . Az nem szempont, hogy 2 m magasról kelljen a függőleges vasakra ráhúzni az elemeket, mert aki ilyet kitalál az uccu, csinálja. Betonvas toldási szabályait ( 70 szeres átmérő )kell figyelembe venni és e szerint a kivitelezést bonyolítani.
Betonozási szabályok pedig az 1.5 m- nél magasabb beöntést nem teszik lehetővé az átosztájozódás végett. Persze ez is egy labor eredmény, de ez van.
Egyébként a fa egy szívós anyag, a beton előbb utóbb köt, majd szilárdul, végül kiszárad, és a körbezárt fa meg még mindig ott van nem veszti el a szerketei tulajdonságát ( ha netán elvesztené, átveszi a beton. )
a lenyeg hogy kerek legyen? akar fabol is lehet csinalni korszelet deszkakat a negy oldalara.
vagy hogy vakolt festett legyen?
kis ugyesseggel es mazlival lehet hogy ki lehet faragni ytongbol is pl, de ha kiderul hogy nem, az szivas. tovabbi kerdes, hogy a fa mennyire orul ennek...
Lehet kölcsönözni . 1 napra nem kerül sokba de, pláne ha tettél a betonba képlékenyítőt, haladóssá teszi a munkát, még aljzatnál is megéri, könnyebb elhúzni ha használod - ésszel -.
ez is egy olyan részlet, aminek az ismerete nélkül nem lehet biztonságos és gazdaságos javasalatot tenni. sajátos, hogy miközben betonkeverő gépre nyilvánvalóan szükség van, és láthatóan megéri a 80-100-150 ezer forintot, a hasonló árú merülővibrátorra legtöbben sajnálják a pénzt, és fadarabokkal csömöszöl(tet)nek -- amikor a mester épp odanéz.
1,5 m mélyen nem kell tömöríteni, a beöntés alkalmával ezt a magasság megoldja.
vagy ha nem, hát kisnyúl :-)
ha kellően túlvizezed a betont, tömörítés nélkül is szépen befekszik a zsalukövekbe -- csak a túlvizezés erősen csökkenti a szilárdságát. biztosan van olyan alkalmazás, ahol zsalukövekbe öntve ez nem gond, ezért mondom, hogy "vakon" nem lehet egyszerre megbízható és takarékos megoldást javasolni. a hely, az alkalmazás és a technológia ismeretében már igen.
szóval ha így doglozol, akkor erősen javasolt valamilyen plasztifikáló adalék, nekem a Plastol BF a leximpatikusabb, bár a szagától többnyire fintorognak a segédművezetők.
Nálam is csak egy 2-3 centis malterkenés van a válaszfal tetején, és sok helyen igy csinálják, tökéletesen megfelelő.
Az álmennyezetet mindenképpen helyiségenként kell különszabdalni, mert egyben feltéve átviszi a hangokat (a nagy egyben felület jobban továbbitja).
Az álmennyezetet annyira lógatod le, amennyire neked jólesik. Vannak a pálcás függesztők és a direktfüggesztők. Utóbbi lesz asszem 10 centire a megfelelőbb és olcsóbb.
Hú, de jó, hogy rákérdeztél az álmennyzetre. Az lesz. És így már nem is kell 10 centi. A fa födémgerendák vannak a válaszfal jelenlegi tetejénél 10cm-el magasabban. A válaszfal felett pont nincs gerenda, így nem is tudnám mihez kiékelni a falat, hacsak nem az álmennyezethez, de ezt laikusként nem találtam jó ötletnek.
Az álmennyezet függesztett kivitel lesz, amit végül is biztos nem gond akár arra a 10 centire lelógatni és akkor, ahogy a topiktársak is említették purhabbal az esetleges egyenetlenségi hézagokat kifújni.
A fal tetejére húzott vékony betoncsíkra azért gondoltam, hogy valami szerkezeti erősítést adjak a válaszfalnak plusszban. A drótozás rendben benne van a falban, csak valahogy hiányérzetem van a tetejét illetően és mivel olvastam több helyen, hogy statikai okból a válaszfalakat felül ékelni szokták, tehát mintegy beszorítani az aljzat és a födém közé, ezért is gondoltam, hogy valami kéne nekem is oda, de mivel ékelni nem tudom semmi erős, masszív dologhoz, így jutott eszembe egy kis koszorú. Ha nem lennének olyan drágák az áthidalók, lehet, hogy kirakattam volna azokkal a fal tetejét, de talán az pazarlás lett volna.
Az álmennyzetet mennyire szokták minimum lógatni a födémgerendáktól? Csak, hogy tudjam, hogy kéne beosztanom azt a 10 centinyi helyet. A helyiség amúgy kb 5x8 méteres, amit a válaszfal oszt egy 3x5m-es és egy 5x5m-es részre. Az álmennyezet tartószerkezetének remélem nem lesz túl nagy a 8m fesztáv.
Van egy szedett-vedett kőfalam amit be kellene vakolni. Arra gondoltam, hogy nemes egyszerűséggel gipszkartonnal megoldom. Nade! Mivel lehet felragasztani? Jobb lenne csavarozni? Hogyan szokták ezt csinálni? A kőfal igazi 100 éves darab, agyaghabarcsba rakott kövek amire kellene kb. 5cm vakolat, ezért gondoltam erre a megoldásra.
egy palack purhabbal egy kisebb családi ház összes közfalának tetejét "kiékelem", kb kétezer forintért, öt perc alatt. ugyanez "procnizással" két-három óra.
Én pl. anno mindig un. tégla törmelékkel ékeltem, mert ékelni kell. Annek a tégla darabkának volt is egy jó neve , mi 'procni 'nak hívtuk.
De csak tényleg az utólsó 2 -3 cm lehet így megcsinálni. A 10 cm -hez sajnos vágni kell bármilyen falazó elemet.
Jó még ide a tetőcserépdarabka is.
Ez a procnizós technológia egyébként minden nagyobb üreg kitöltésénél egy bevált fogás. Magába az üregbe bele a malter, majd megtűzdelni/benyomkodni tégla darabkákkal, ami a vízet kiszívja a malterból - régi kőmíves szaki fogás !!
Válaszfal tetején milyen megoldást kell alkalmazni, hogy a kívánt magasságot elérje a fal, de a falazáshoz használt téglamagasság már sok? Persze lehet vágni a téglát (Porotherm válaszfal tégla), de valami ékelés rémlik a födémhez. Mi van akkor, ha nem beton a födém és igazándiból nincs mihez odaékelni a válaszfal tetejét? Önteni kéne rá egy kis betonkoszorút? Kb 10cm magasságot kéne még toldanom.
A kérdésem változatlan , szóval ezek közé úgy tudom misungot szoktak tenni és ennek milyen a homok/cement keverési aránya . (belsejébe meg megy a beton)
A zsalukőnél viszont a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás az ék.
Egyszerűen beteszed, kissé megemelve ahol szükséges beljebb tolhatod, és már mész is a következőhöz. Nem igényel plusz anyagot (újra felhasználható). Mire megkenegetnéd ragasztóval ékkel már be is állítottad, és azonnal terhelhető (akár rögtön ráteheted a következő sort, nincs kötési idő).
Leg egyszerűbb megoldás, ha a min. négy sarka alá raksz egy kis csemperagasztót és arra ülteted fel a köveket.Gumikalapáccsal meg tudod igazítani is ha szükséges. Gyorsan megköt, stabil és betonozható is max. 3 soronként.
Természetesen ettől el lehet térni (pl. az anyag mérete okán), de törekedni kell rá, hogy ez így legyen ahogy írtad.
Mondjuk az ok, és az okozat nem mindig ez, de a lényeg, hogy ha egy sor szeget (akár 2 db-ot) üt be az ember akkor ezt tegye úgy, hogy enyhén ferdén üsse, és ha lehet akkor legalább két irányt takarjon a szegezés iránya.
Nekem az a tapasztalatom ( maradva a szegezésnél ), hogy sokan a szeget függőlegesen verik a fába .
Ez helytelen ( szerintem ), mert ha eltérő dőlésszöggel ütöd be a szegeket jobban tart és amikor a fa rostjai összeszáradnak és nem ölelik körbe a szöget az meglazul és csillapodik a rögzítő erő .
Ha viszont eltérő a beütés szöge , nem tud az illesztés eéválni .
nekem három oszlop lesz egymás mellett és a tetejükön keresztbe egy 4 méteres szelemen. 2 db 8*180-as csavarral gondoltam felülről oszloponként megfogatni (2 csavar /oszlop) kell annyi vagy bőven elég az 1 csavar / oszlop?
a másik sor 1.5 méterre lesz mögötte és ezekre jönnek a szarufák amiket meg 6*160-assal felülről a szarufán keresztük a szelemenhez.
pont így van ahogy írtad... ha valaki nem hiszi akkor próbáljon meg egy vékonyka lécbe egy szeget hegyesen beleverni, aztán egy ugyan ilyen szeget letompított heggyel... magától is rájön azonnal, mi is a különbség...
A szög hegye ékként viselkedik. Tehát oldalra tolja a fa rostjait.
Amikor letompítod, akkor az a rész összezúzza a rostokat. Ezért kevésbé feszíti oldal irányba az anyagot (a megmaradt hegy továbbra is feszít azért).
Van persze hátránya is a módszernek. Nehezebb beütni. Illetve amikor átmegy az anyagon, akkor jobban kiszakítja ha nincs mögötte másik (ha két anyagot úgy szögelsz össze hogy a másodikból nem jön ki a szög, akkor nem tapasztalod).
Valószínűleg azért gyártják hegyesre, mert letompítani egyszerűbb házilag :-)
(egyébként asztalos trükk, például képkereteknél használják/használták)
Ugyanezt csináltam egy hónapja, a talpszelement átfúrtam, a 10x10-es oszlopba nem fúrtam elő, csak simán behajtottam egy 6x180-as csavart. 10 oszlopból egy sem repedt el. Szerintem a szeglemezes megoldás erősebb, viszont ronda.
Nálunk nincs szelemen. Az oszlopokat keresztben (lejtésre merőlegesen) deszkával fogattam össze, a széleken szintén deszka. Erre tettem hullámpalát 2 rétegben.
(azért két réteg hogy meglegyen a súlya, így nem kellett külön rögzíteni).
természetesen andrásolva (szintén deszka).
2 éve áll, és köszöni jól van.
Ilyen anyagok voltak otthon, s nem volt feltétel hogy szép is legyen...
Ha szögelni akarsz, akkor üsd vissza a szög hegyét (a fejére állítod és kalapáccsal ráütsz a hegyére).
Ezután már inkább roncsolni fogja a fát, kevésbé repeszti.
Lehet kapni T-alakú szeglemezeket, mindhárom szárán egy-egy nagyobb átmérőjű lukkal. Ha mindkét oldara felraksz egyet, és átmenőcsavarokkal megáldod, akkor az tuti jó lesz.
De a sima szeglemez is megteszi, sima facsavarokkal...
Ha ragaszkodsz az általad felvázolt megoldáshoz, akkor mindenképpen fúrd elő fúróval, mert különben szét fogja repeszteni.
fatárolót építek, 10x10-es oszlopok vannak és arra szintén 10x10-es szelemen megy. mivel fogassam össze a kettőt, szögelni nem akarom, mert félek szétreped. arra gondolom 8*180-as facsavarral felülről megfogatom az oszlopokat 2 csavar/oszlop. mit gondoltok? fúrjak ennek elő?
Sziasztok! Lakásfelújítás előtt állunk (víz, gáz, tető, burkolás) és egy megbízható kivitelező csapatot keresünk... Ha esetleg ismertek ilyet, nagy köszönettel fogadom az ajánlásokat a mmango@freemail.hu emailcímre.
a foszfátos felület jól tapad a vashoz is és szerintem a betonhoz, nekem azzal volt gondom, hogy mi lesz a foszforsav által megmart betonfelülettel? a helyes megoldás az, amit írtál, tehát nem foszforsavas, hanem valamilyen lúgos felületvédelem, az nem marja meg a betont.
Na ittend vagyon a "rencerben" való gonolkodás lényege ... :)))
Vasfoszfát nagyon jó - a vas szempotjából. DE!
A foszforsav milyen felületet képez az így kezelt vason? Ugye egy fényes, kemény, itt-ott kicsit tajtékos (mexáradt hab) valamit?
Namost erre hogyan fog tapadni a javítóhabarcsod? Szerintem SEHOGY!
... arról nem is beszélve, hogy a sav és a bretony, mint lúgos közeg nem igazán szívlelik egymást, tehát kerülendő a találkozásuk, mert (jó esetben CSAK) közömbösítik egymást. A lúgosságát elvesztett beton viszont sok gonoszságra képes ám ...
Szóval jók a régi anyagok, meg technológiák, de nem minden esetben.
A Mapefer-es, Rapidur-os (stb.) kezelések lényege, hogy a (megtisztított) vasra felhordandó anyag egyrészt passziválja, és körbeveszi a vasat, másrészt jól tapad rá, de (és itt a lényeg!), TAPADÓHIDAT is képez a javítóhabarcsnak! Ezáltal valós, és tartós kötés tud kialakulni a rétegek között, ami megakadályozza a nedvesség (pl. savas esők, sózás, stb.) eljutását a vasig.
Ha nem tapad a vason levő védőréteg eléggé a vashoz, a bárhonnan odajutó pára további revésedést okozhat, és pár év múlva esetleg az egész javítást lehet előről kezdeni.
"de betonból félig kilógó vasnál vajon mi lesz?"
Semmi különös. Megtakarítom, ahogy lehet - csavarhúzó, drótkefe, vagy korong - ott egye a fene, ha a betont is megdolgozom kicsit, aztán az egészet - jó vastagon - bekenem a korr.gátló habarccsal. Két, egyenként kb 1 mm-es rétegben. Jusson mindenhova, sehol ne maradjon ki. ÉS NEM BAJ, HA JUT A BETONRA IS EGY KICSI! Mert rendszerben van a javítóhabarccsal, és összekötnek!
Mivel ezek a korr.gátló habarcsok erősen lúgos kémhatásúak, és úgy találták ki őket, hogy a fémekhez kitűnően tapadnak, sem affinitásbeli, sem pedig kapcsolódási probléma nem alakulhat ki (ha a technológia szerint csinálja az ember).
a málló rozsda leverése rendben. a korrózióvédelem fogas, mert én foszforsavat használok ahová csak lehet (nagyon jó vasfoszfát bevonatot képez), de betonból félig kilógó vasnál vajon mi lesz? a foszforsav megtámadja a mészkövet, persze önmagát is felemészti vele, tehát nem okoz végtelen mély sebeket, de rosszul esik látnom a pezsgést a betonon.
"arra gondoltam, hogy valamiféle cementes-csemperagasztós izével lenne a legjobb"
NEEEEEE!!!!
Ilyenkor az alapvető probléma az, hogy a szerkezetben levő vas elkezdett korrodálódni, amit egy bármiféle gutymával csak eltakarni tudsz, de a revésedés nem áll meg ettől, és az egész cuccot fogja ledobni, amellett, hogy a vas rozsdásodása nem áll meg.
A javítási módszer:
- a málló részeket kalapáccsal, vésővel, vagy bármivel leverni addig, amíg repedezett, illetve láthatóan sérült,
- kilátszó vasat drótkefe, vagy korong segítségével fényesre takarítani,
- a feltisztított vasat MEGFELELŐ korrózióvédelemmel ellátni,
ez a Váci út Róbert Károly krt fölötti felöljárójának állapotára emlékzetet, több elemből kilátszott már a vasalás, mire a székesfőváros rászánta magát a karbantartásra. megjavították, a betonelemek cseréje nélkül.
néha erre vetődik betondoktor, biztosan lesz jó ötlete.
Van egy kapum, és annak van egy vasbeton oszlopa a pántos oldalon.
Ez az oszlop kb 30 éve készült, és házi kivitelezésű.
Szal ez a fránya oszlop mára képes volt, és elrepedt.
Nem is akárhogy, hanem a "feszülő" oldalon a közepéből mára már ki is hullott egy darab, úgy, hogy a repedés nem ér fel az oszlop tetejéig, és nem is ér le az oszlop aljáig!
A napokban hegesztettem rá egy feszülős laposvas (30mm-es) abroncsot (gondolván, hogy néhány évet nyerek vele...).
De ezt a nagyméretű rést szeretném eltüntetni, és arra gondoltam, hogy valamiféle cementes-csemperagasztós izével lenne a legjobb. Talán nem csak a rést tömné be, hanem valamiféle ragasztószerepet is betölthetne...
Nekd is és mindenkinek köszönöm a válaszokat. Holnap találkozom a szakival, rákérdezek, ő mit is mond vajon erről a plusz réteg ragasztóról. Az alapfelületek amúgy az én laikus szememnek tök simának tűnnek.
Van értelme, anyagot spórol. Mármint neked. Az ezer forintos ragasztóval hozza ki a fal egyenetlenségeit, amit egyébként az 10-20 (nem tudom a pontos árat) ezres folyékony fóliával tennél egyébként.
Ha a burkoló tud tisztán dolgozni (pl nem fröcsköli össze a falat ragasztókeveréskor), akkor lehet először festeni is, ám ekkor a kísérő (lábazat) tetejét és az esetleges nem élvédőzött éleket-szegélyeket még ecsettel el kell húzni.
Van amikor a mennyezetet készre festik, a falakat egy sorral, ez után jönnek a burkolók, majd a festők még egyszer, de már csak bejavítanak és a végső réteget kenik föl. Nyilván helytől, brigád(ok)tól függ.
Persze, így a fűtésszerelő könnyebben elfurkálja a villanyvezetékeket (merthogy az istennek sem nézné meg mi a nyomvolal). A villanyszerelő majd körbevési a bilincseket, kiszakítja a doboztetőket és lehet újra festeni. Ehhez persze megint le kell venni a radiátorokat aminek következtében kifolyik egy kis víz a rendszerből, ennek hatására púposodik majd fel a parketta, ami nem baj mert a festő miatt amúgy is csiszolni kell.
Csakhogy a parkettás leüti a sarkot...............
A burkoló látja a vakolatot,lényegében azért is csinálja szvsz,hogy az esetleges egyenetlenségeket kihozza,és valószínű ez a réteg nincs is olyan porózus ,mint a vakolat (a folyékony fólia miatt).
(gondolom én laikus építkezős-bővítkezős fűtésszerelőként).:-))
Közben már lassan magam is átlátom a sorrend lényegét. Először koszolós szerelések, aztán kicsit koszolós burkolás, majd festés, ami szintén koszol valamelyest, de talán ennek a nyomait a legkönnyebb eltüntetni majd. Mondjuk a járólapot titokban még mindig féltem a létrától.
Köszi az infót. Egyeztettem a mesterekkel és ez lesz a sorrend.
Az zavart be (azon kívül, hogy a mesterek sem mondtak egyértelműt), hogy laikusként furcsállottam, hogy a friss járólapon létrázzanak majd a festők.
A friss vakolatnak általában mennyi ideig kell száradnia, hogy hidegburkolható legyen?
A burkoló mondott valami olyat is, hogy áthúzza a vakolt felületet csemperagasztóval, aztán majd arra kenné a folyékony fóliát és aztán majd arra a felületre menne a tényleges burkolás. Ennek a plusz ragasztós glettelésnek van valami értelme, vagy esetleg csak a burkoló jó-vagy rossz szokása lehet?
Padlón nem fog menni az összerakás, mivel a mellette lévő falba is belevágtunk flex-el egy 5cm magas, 3cm mély csíkot, amibe belemegy a beton, szóval 2 közfalon fog ülni és egy főfalba belemarva.
Ettől függetlenül Te lényegében azt mondod, hogy a 6-os hálót kiegészítenéd 12-es betonvasakkal? Van egyébként kimaradt 8-as és 12-es betonvasunk is, nem sajnálnám belőle, csak ha az 5cm betonrétegből kilógnak, akkor több a kár, mint a haszon...
Elvben ekkora fesztávnál simán. A zsákos betonok jók, benne laknak adalék. Főleg a Baumit tűnik ilyen szempontból jónak, mégha talán drágább is, de ekkora mennyiségnél nem gond. Bár sztem mindegy, se nagy terhelés, se nagy fesztáv.
A vas ne középre menjen, hanem alulra. Ha megkötött - nem meghúzott, hanem megkötött, az pár nap minimum -, alulról begletteled - akár csemperagasztóval, vékonyan -, azt impregnálod. Én mostanában egy Valmor tetőszigetelő kencét használok, ezt eredetileg lapostetők szigetelésére találták ki, de elég széles körben használható. Beige szerű színe van szárazon, garantáltan vízzár, flexibilissel csempézhetsz is rája, meg festheted is. Kapható 4L -es kiszerelésben, az bőven elég.
A közelmúltban volt egy olyan kérdésem, hogy egy zuhanyfülke "mennyezetét" miből csináljuk meg, amire a szomszédos helységben pakolni akarunk. Több ötlet is elhangzott, valamilyen szempontból mindegyik jó is volt, de mi különböző okok miatt a "betonbiztos" verziót választottuk, tehát egy betonréteg lenne felette, ami ráülne az addig felfalazott közfalakra.
Az elképzelés az lenne, hogy zsákos esztrich, 5cm vastagságban, benne 6-os (15x15-ös osztású) vasháló. Nem ismerem ezeket a zsákos kis szemcseméretű anyagokat, úgyhogy megerősítést várnék tőletek, hogy ez a verzió megfelelő-e egy ilyen "mini födém"-nek?
Adva van egy 50l elektromos bojler, amit egy 12-es tömör téglafalra szeretnék tenni (tömör tégla fektetve rakva, jó állapotú), átfúrva a falat, menetesszár->túloldalt vaslemez alátét.
Igen, igazad van!!! De nem akarok megtéveszteni véletlenül valakit. Nagyon szükség lenne az OSBre, és bevállaltam az irdatlan SPAM áradatot, néhány lap(darabért)! :) Remélem sikerül kapnom! :)
Ha tud valaki Pesten vagy környékén nagyon olcsón OSB lapokat, vagy esetleg megmaradt OSB lap darabokat kérem szépen, hogy írjon nekem. (szellosdy%gmail.com, vagy 0620 384 53 29)
Hm, térjünk vissza az eredeti kérdésre, mielőtt hülyeséget válaszolok.
Van egy 22 éves ház. A padláson a födémre szeretnék hőszigetelést tenni, a lehető legkevesebb munkával. A födém I gerendás, kerámia béléstestek, rajta pár centi perlitbeton. A padlás nincs beépítve, mostanában nem is lesz, csak lomtárként funkcionál.
tehát nem stafni + OSB tábla, ahol a lehajlás gond lenne.
Azt gondoltam, hogy teszek 2x6 cm lépésállót (EPS 100, kötésbe), rá egy réteg OSB lapot, arra meg fóliát, hogy az OSB lap ne vegye be a port. A héjazat alatt nincs fólia. Jó ötlet ez? Vagy inkább mást érdemes?
Annó decibel 12-es csaphornyos OSB lapot raktam le 5 centiméter lépésálló kőzetgyapotra. A csaphornyos illesztést a valóságban nem volt olyan könnyű összedolgozni, mint elméletben, végül azt csináltuk, hogy OSB-ből levagdosott darabokat fektettünk a panelek alá (a helyüket kikaparva a kőgyapot lapokból) és pozdorjacsavarral is összefogattuk a lemezeket, különben folyton szétcsúsztak és mivel a csaphornyok "ék" alakúak, már 1 mm szétcsúszás is oda vezetet, hogy a lapok terhelésre le-fel el tudtak mozdulni egymáshoz képest. emiatt az OSB táblák lefektetése az elképzelt néhány óra helyett néhány napot vett igénybe.
A födém nyilván nem nagyon sík, de talán annyit felvesz a hungarocell.
A szigetelés sajnos alig veszi fel a födém egyenetlenségeit -- ez tapasztalat. a beton egyenetlenségei megemelik a lépésálló kőzetgyapotot is, és a rárakott OSB panel, amikor járkálok rajta, mozog. ha csak lomtár a padlás, akkor ez nem gond, de amikor én évekkel a kőzetgyapot + OSB táblás burkolás után beépítettem a tetőteret, nem volt lelkierőm felszedni az egészet, kiegyenlítővel síkba hozni és újra lerakni. ez most minden nap eszembe jut, amikor a néhány "levegőbe emelt" helyre lépek.
ha BELÜLRŐL kell szigetelnem egy vékony falat (konkrétan: panelház loggia beépítés), milyen párafékező technológiával lehet elérni, hogy ne kondenzálódjon a szigetelés és a fal között a nedvesség? meg kéne mondanom a vékony betonfal páraellánállását, de nem tudom. szerintem klasszikus beton panel külső héj.
extrudált polisztirolhabra gondoltam, lépcsős szélűre (az élek mentén is ragasztva valamilyen habbal), loggia külső fal és az épület belső főfalainak sarkában pedig egy háromszög profillal kiegészítve (hőhíd csökkentés), végül az egészre valamilyen műanyag alapú tapéta... vajon ez elegendő lehet?
A beton lenne a legjobb megoldás bármennyire is fura, mert egy dolog, hogy pakolni szeretnél rá és az elbírné. de az is szempont, hogy a felszálló pára "megdolgozza" majd a felette lévő anyagot.
Ha valami könnyő anyag akkor magába szívhatja a vizet és mindíg gombásodni for, rosszabb esetben szétrothat egy idő után.
A zárt zuhanykabinoknál mindig probláma, hogy nincs szellőzésük és emiatt penészesek.
A hidromasszázs kabinokban ezt ventillátorral próbálják orvosolni több-kevesebb sikerrel.
Szilikonnal lehetne leragasztani a wc-t és bidét vagy ragasztó anyaggal és utána szilikonozni a pereme mentén.
Csakis fürdőszobai gomásodás mentes szilikonnal.
egyébként ha wc és bidé helye előre ki volt jelölve, akkor ha kicsit is szakember tette le a padlófűtés csövét akkor ezt figyelembe vette és elhagyta azok helyét.
én legolcsóbban az egyszerű hullámos szélű térkövet vettem, kétfajta méretben van, a parolin néven kapható típus 12x24 centis és úgy látom ez most 2000 Ft körül kapható (de talán van olcsóbban is akciósan). van ahol ugyanilyen kinézetű hullámkövet árusítanak, de kb 11x22 centis egy darab. ugyanolyan jó, de csak nem lehet keverni a kettőt. pedig a parolinból vannak kezdő és befejező elemtípusok, ebből a kisebb, olcsóbb fajtából nem találtam...
A fürdőszobában padlófűtés van és fogalmam sincs hol vannak a csövek. Rögzíteni kellene egy WC-t és egy bidét, de nem merek lefúrni, mert félek, hogy beletalálok egy csőbe. Mivel lehetne rögzíteni? Valamilyen ragasztásra gondoltam, de mivel?
ez húsz évet kibír akkor is, ha megrakott mixerkocsik kosaraznak rajta, bár 8 méteren csak parkolni bír két ekkora jószág.
egyébként a talaj szerkezetétől függ, a kiskunságon meggondolandó esetleg a kavics-ágy és a geotextília, de letaposott földet csak egyengetni kell és a pálya közepét mondjuk 2 centivel magasabbra építeni, két oldalra lejtéssel.
a vasbeton is kirohad az állandó vízpárától, különösen, ha a fölötte levő tér hidegebb, és a pára a beton belsejében kondenzállódik, de ez inkább a medencetereknél jelent veszélyt (ott tényleg állandó a magas páratartalom és nagyobb a födém terhelése). a nedvesség ellen érdemes védeni a mennyezetet. 1. arányos szellőztetés (nem az a cél, hogy a hajszárítót megszégyenítő huzat legyen) 2. az érzékeny szerkezet védelme, itt pár hozzászólással lentebb volt egy festhető fólia, nekem szimpatetikus.
kellene valami amivel le lehetne fedni egy kisebb kosárpályát( kb 8mx8m).
a térkő sajnos túl drága(8-10e között van ha jól tudom.)
a beton pedig csak a legvégső esetben lenne jó, ugyanis nem túl szép és a ház előtt lenne, ahol pedig térkövezve lenne ugye pár rész, szóval nem lenne túl esztétikus.
Igazából szeretnénk minél kisebb magasság-veszteséggel megoldani, hogy minél több hely maradjon a pakolós zónában. A gipszkarton+10cm-es gerendázat+OSB együtt olyan 13 cm körül mozog. Gondolom sűrűbb gerendázatnál le lehetne menni mondjuk 5 cm-re is a gerendákkal, ekkor 1.2+5+2=8.2 már alakul. Viszont a faforgács lap 2.4 cm, amiből ha kettőt teszek is még 5 cm alatt vagyok. Nem lenne mégis ez a jó?
Esetleg mégis 1 réteg faforgácslap, de vakolásnál egy horganyzott acélhálót vakoljanak bele (ez most jutott eszembe)?
Igazából a 2. elképzelésünk, amit "fagyapot" néven említettem, az valójában ez a cementkötésű faforgácslap lenne. Szóval a teherbírása és a hosszútávú stabil vízállósága, ami miatt aggódom, de ha azt mondjátok, hogy simán elbírja a vakolatot-csempét alulról, felülről pedig azt az 50-60 kg terhet, akkor ez egy jó megoldás maradna.
Ismét köszönöm a segítő jellegű hozzászólásokat! Lehet, hogy túl reagálásnak tűnt a dolog, de szeretem lehetőség szerint körbejárni a témát, mielőtt döntök valamiben. Itt meg ugye a szomszéd miatt nem szabad hülyeséget csinálnom, mert az kicsit drága lenne:-(
A leendő felfalazott zuhanykabinunk a fürdőből a szomszédos háztartási helységbe nyúlik bele, de úgy, hogy a kabin "mennyezete" után már a házt.helységé a tér, ami pakolósnak lenne használva, max 50-60kg teherbírásra lenne szükség.
Az alábbi képeken látható is a falazás fázisában ez hogyan néz ki: (1-2 kép előlről a fürdő felől, 3. kép hátulról a házt.helység felől)
A kérdés a zuhanyfülke "mennyezete" miből is legyen.
Két elképzelés van, de mindkettővel van valami gond:
1. Beton: alulról és oldalról kizsaluzni, vashálót bele és 5-6 cm vastag betont ráhúzni. Ezzel az a gond, hogy túlzásnak tartom, hogy egy mini beton födémet készítsünk a zuhanyfülkének, valami egyszerűbb megoldás lenne szimpatikus.
2. Fagyapot lap, 3.5 cm vastag, ami később vakolható is lenne. Ez már kellően egyszerű megoldás, csak mivel zuhanyzóról van szó és víz/pára rendesen elő fog fordulni, nehogy kirohadjon a mennyezet 10 év múlva. Továbbá teherbírásban sem tudom, hogy a csempét és a felette lévő 60kg pakolósúlyt mennyire bírja ez.
Esetleg ha valakinek van valami ötlete egy nyerő 3. verzióra...
Új küszöböket csináltatok sín nélkül. A küszöbök alatt deszka vagy padló van, ehhez szeretném rögzíteni úgy, hogy szegfejek ne látszódjanak. Hogyan szokták ezt csinálni (ragasztót nem veszek) Arra gondoltam, hogy csavarnak az egyik végét beletekerném alulról másiknak a fejét levágnám és kihegyezném. Vélemények?
egyébként láttam több helyen,hogy a ház mellett lemezt vagy műanyagot tettek a járda helyére egy kis lejtéssel,hogy a víz ne érje közvetlenül a fal melletti részt hanem egy 40-50 cm-el arréb vizesedik.Én is gondoltam rá,hogy veszek még 1 méteres drénlemezt és felcsavarozom a szélénél a ház oldalára kis lejtéssel.Persze ez csak ott érvényesül ahol nincs kiengedve a tető,oda felesleges.
Korábban említettem,hogy a ház körül szeretném letenni a szigetelést.
Megtörtént,kb 1 méterre és 40 cm szélesen kiásattam a fal mellett,a 1.5 méter széles drénlemezt alul vizszintbe hajtottam és a ház oldalán végígvezettem,így kb kb. 10 cm-ert kilóg a tetején.
A kérdésem,hogy érdemes e döngölőt kölcsönöznöm vagy bízzam a természetre és időnként földdel pótoljam a süllyedést?
Többen említették,hogy felesleges,szeretnék megerősítést kapni,hogy ne dolgozzak feleslegesen.
Csak ne olyan legyen mint a hetekkel ezelőtt keresett 70 x70 -es zuhanytálca.
Nízegetem, nízegetem a csómó web áruházat. Kínálnak millióféle csoda zuhanytálcákat, íveset, hajtottat műanyagból , lemezből, de ilyen tálca sehol. Az árak valahol 35 -nél kezdődtek.
Majd bemegyek a most kibővített Baumax -ba Keresztúron és láss csodát, volt ilyen.
Nyomban megvettem, 10 rugó.
ja és ami érdekesség millió árú és még a kereskedő (segédek ) lépten- nyomon megszólítják az ember : ' miben segíthetünk ?? '
Más :
budi ügyben van é szakértő - jó angol WC.
Tehát hogy érdemesebb megvenni ? Egy szettet, ami áll egy hátsókifolyású csészéből, egy közvetlen felette lévő tartályból és egy ülőkéből ,
Vagy vegyem meg külön külön - az ár majdnem ugyan az.
Tény óvatosnak kell lenni, de minden számítás nélkül azért a talajviszonyokat kell figyelembe venni, ill. a szomszéd házának alapját.
Kezdjük ez útóbbival. Ha az egy beton, ráadásul a most szokásos divat szerint erősen vasalt, én bizony oda tenném.
Nézzük csak : a kiásásnál gyakorlatilag alig kell nagyobb gödör mint a tartály átmérője.
De ami lényeges : ez a gödör nem egy hosszirányú lesz, hanem egy hengeres, és a tartály gyakorlatilag nyomban bele mehet, tehát az ellentartás meglesz.
Nem ilyen 'picike' tartályokat szoktak egy ház mellé tenni, hanem pincét ásnak és megfelelő óvatossággal baj nem történik - az esetek többségében.
Ja és figyelembe kell venni a szomszéddal történő nexust is. Egy ellenséges viszonynál minden jövőbeni hibát rád ken esetleg.
Az én házam mellé nem 2 m-re hanem akár fél méterre is vigan leásnám azt a tartályt.
Anno amikor a vizet vezettük az alap mellett a munkagödör ennél lényegesen nagyobb volt, baj semmi.
Köszönöm a válaszokat! Hát akkor ez nem lesz egyszerű.... Ezek szerint komoly számításokat, és méréseket kellene végeznem a megnyugtató válaszhoz. Egyébként erről a tartályról lenne szó:
Így talán egyszerűbb lesz, ezt a lépcsőt kellene lekenni, a pihenőt, a fokokat, kb 10 cm lábazatot és a fal tetejét. Ide kerül gumi, de oldalről elvileg szellőzhet.
ez olyan, mint az alapozás: látatlanul a legrosszabbra gondol a tervező, amikor előírja a 60 centi széles sávalapot. ha ismeri a talaj szerkezetét, racionálisabban tervez. milyen mélyen van a szomszéd ház sávalapja? mennyire kötött a talaj? milyen alakú a szennyvíztárolód ill milyen mélyre akarod leásni? mekkora talajnyomást visel el a tartály? stb.
Viszont bármi gondod lesz a tartállyal, és a szomszéd alapját alámossa a kifolyó viz, súlyos árat fizethetsz érte... Ne 5 év távlatban gondolkodj, hanem mondjuk 20.
3 méter a minimum biztonságos távolság szerintem. Ekkora léptéknél nem fog elmozdulni a föld a szomszéd alapja mellől.
Köszi a reagálást, de igazából a kérdésemre nem kaptam választ. Ezekkel én is tisztában voltam, nekem konkrétabb adatok kellenének. Pl. ha a szomszédos ház alapja 1,2m, mély akkor mi az a biztonságos távolság amit be kell tartanom, az áskálódás során, ha nem akarok magamnak bajt. Van-e erre valami számítás?
Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek:
...
E rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási- és közműpótló műtárgy építése.
Ez alapján nincs vele adminisztratív munkád. Amire mindenképp figyelni kell (mert ha nem engedélyköteles, akkor a hatóság nem fog figyelni helyetted), hogy bármit is építesz, azzal nem veszélyeztetheted sem a saját, sem a szomszéd építményeinek állékonyságát. tehát ha megcsinálod a tározódat, és a földmunkák miatt megsüllyed a szomszédod szépen kikövezett garázsbejárója, vagy megreped a kerti medencéje, hosszú pereskedésnek nézel elébe.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy zárt műanyag szennyvíztartályt milyen távolságra lehet a szomszéd házhoz elhelyezni? Mekkora a minimális védőtáv? Kb. 2 métert kellene leásnom.
Ez egy részben régi meglévő lépcső volt, nem tudtam szigetelni viszont nem zárnám be teljesen ezzel a vízszigeteléssel, csak a gumik alá kennék az oldalára nem. Ott nem tud elmenni a talajpára?
Szóval adott egy szerkezetkész beton lépcső, amire vakolnom kellett mert a gumilapoknak tök sík terep kell és a ragasztójával sem lehet játszani mint egy greslapnál. Ezt a betont kentem be seal-all-al amit a leírása alapján cement és homok keverésével kell tejföl szerűre keverni majd ecsettel felhordani tapadóhídként, száradás előtt rádolgozni. Ezt a homok cement keveréket cseréltem ragasztóra. Erre került 2xrostált 2 tömegrész, cement 1 tömegrész, es némi víz+micropol keveréke.Erre szintén seal-all de tisztán ecsettel rákenve. Most ezt a felületet kellene lekenni valami vízszigetelő anyaggal, hogy ha a gumilap enged át vizet, az elcsurogjon, és ne ázalogjon. Amúgy előtető alatt van, nem számítok sok vízre.
... ööö ... Nekem azt tanították, ne keverjük a szezont a fazonnal. A cs.ragasztó az ragasztó, és nem alkalmazható habarcsként, vagy végleges felületként, mert nem arra tanáták ki. Lépcsőre meg aztán végképp nem, mert porlad.
A lap ha lefedi, más a helyzet, de egy izgő-mozgó gumilap .... háááát, ha szerencséd lesz, nem mállik szét ... hamar.
"Szeretném valami vízszigetelő anyaggal is mert ezek a gumi lapok nem vízzáróak." ... boccs, de ezt nem teljesen értem ... :)))
Ha a "KEZELNI" maradt ki, akkor a válaszom: nem tudom.
Ami impregnálószereket ismerek, azok csak porózus felületeken működnek, a gumilap pedig - ha jól tudom - sajtolt őrlemény, tehát nem porózus, csak/de vízáteresztő.
"...és mennyi idő kell vakolás után?" - ??? A járófelületet vakoltad??? .... lécci fejtsd ki kicsit jobban ezt a dolgot, mert vagy rossz szót használtál, vagy én vagyok nehéz felfogású.
A vakolat félek, nem lesz elég erős és stabil ahhoz, hogy (még akár rugalmas) lapot is, de ráragassz. Mikor készült ez el? Idén?
SEAL-ALL: sose dolgoztam még vele, bár hallottam már róla. Az nem volt pozitív, de nem feltétlenül az anyag hibája miatt. Passz.
Én a kinti lépcsőm vakolása előtt (amin gumilap borítás lesz) ezt az anyagot használtam tapadóhídnak, csak homok+cement helyett fagyálló flexragasztót használtam, erre ment még frissen a 2xrostáltos vakolat. Ez mennyire gáz? Szeretném valami vízszigetelő anyaggal is mert ezek a gumi lapok nem vízzáróak. Milyet javasolsz és mennyi idő kell vakolás után?
" Sima cementes cucc soha nem fog összekötni a már meglévő, kikötött aljzattal (de semmi mással se), mert nem jön létre valós, terhelhető kötés közöttük."
Csak azt nem ,hogy akkor egy csemperegasztó hogyan köti a kerámiát a betonhoz ??
Mindegy, majd akkor fagyállóval kisérletezem és hogy ne legyen koncentrált a nyomás, duplán teszem a padló burkolót !!
Amit megadtál ott 20 kg/ zsák, de nekem az is sok , max 4 -5 kg kell, a víz lefolyik egy 2 mm-es emelésnél is. De tényleg a sima cementes cucc nem a legjobb, valami műgyanta kellene mondjuk 5kg-os kiszerelésben.
Sima cementes cucc soha nem fog összekötni a már meglévő, kikötött aljzattal (de semmi mással se), mert nem jön létre valós, terhelhető kötés közöttük. Ezért célszerű műgyantás anyanyagokat alkalmazni, mert az ilyenekben oldott (általában vízdiszpezió) műgyanta-tartalom át tud szívódni a régi szabad pórusaiba, és ez létrehozza a kötést. Olyasféle módon működik, mint a tépőzár.
Ha legalább 2-3 centit (de csak beltérben!) kellene kiegyenlítened, lehetne próbálkozni csak cementes anyaggal, mert akkor a vastagságból adódó súly, illetve tömeg valszeg elegendő lenne ahhoz, hogy a helyén maradjon a kiegyenlítésed, de néhány milliméter esetén percek alatt feltáskásodna, felhámlana, úgy, mint amikor túlhigítás miatt felúszik a cemenntej.
Utána milyen "műanyagburrkolat" lesz rajta? Linóleum, vagy műgyanta?
... Lehet spórolni, de annak többnyire megvan az ára. (Kínai piac, tecsó - rulez!)
Ha rendesen meg akarod csinálni, először azt kellene tisztázni, gipsz, vagy cementbázisú a meglévő aljzatod.
Aztán, ha ez megvan, ne sajnáld az ALJZATKIEGYENLÍTŐ alkalmazását. - Főleg ekkora területen nem éri meg ezen spórolni.
Cementes aljzat esetén (ez a gyakoribb):
Planolit 315:
Gyorskötésű, önterülő aljzatkiegyenlítő simítóanyag 3-15 mm rétegvastagságig. Padlófűtésre és görgősszékek alá is alkalmazható. ANYAGIGÉNY: 1,6 kg/m2/mm, - ~ 200,-Ft/kg
így van. Ha hideg sört nyáron kiveszel a hűtőből, vizes lesz az oldala.
Ugyanez történik a fal belső oldalára ragasztott hőszigetelés és a fal között: a fal hideg, és a szoba levegőjéből oda szivárog a pára a szigetelőanyagon keresztül. Lassan szivárog, de ráér - és a falon kicsapódik, mint a sörösüveg oldalán.
Mivel ezután sem lesz ami összefogja a két réteget, ezért a szélső furatokat ferde szögben váltakozó irányban bele kellene fúrni a zsalukőbe minél vastagabb furattal.
Ha a furatok felteltek a cementlével betonvasakat tegyél bele amik talán összefogják a betonokat
Azt azért tegyük hozzá (mert a gyártó nem teszi) hogy a festhető akryl tömítő valóban festhető, (rajta marad a festék) csak a tömítőre festett réteg a büdös életben nem lesz olyan szinű mint a mellette lévő falfelület, ezért alapos tesa-zással érdemes csak haszálni hogy tényleg csak oda kerüljön ahova kell.
A koszorú elkészülte előtt rendesen megázott egyszer a ház, a felső 3 téglasorban állt a víz. Miután a koszorú lezárta, könnyen nem is tud már kipárologni és kb másfél hónap után is sötétebbek még a felső téglák, ki is jött rajtuk a sziksó.
Amit nem tudom, hogy vakolás szempontjából ez mekkora probléma, nem-e lesz gond a sziksós felülettel?
Csak tippem van, nincs látnoki végzettségem. ( még)
Ha a felső lemezen most nem látható repedés akkor talán nem törik el
Én meszüntetném a hézagot
kb 16-os fúróval kb 50x50 es kockásan körbefúrnám a felső réteget a szélétől 20-30 cm-el beljebb, levegővel kifújatnám vagy vízzel kimosatnám a furatokat, a fúrással szemben felékelném a két réteg közötti részt +2-3 mm-t majd híg cement tejjel kiönteném, majd kis idő múlva kivenném az ékeket és a lemez belenyomódna a cementbe
2. nem "minden" ötletszerűen szigetelt ház péniszedik, hiszen egy ötlet néha lehet jó is.
ha te kívülről raktál 5 centis szigetelést a falra, az pl jó ötlet volt. manapság megváltoztak az árarányok, a szigetelőanyag relatíve olcsóbb lett az egyéb anyagokhoz és a munkához képest, a gáz is drágult, így a 8 centis népszerűbb, de láttam már amikor komplett lakótelepeket (fél évszázada épült négyszintes tégla blokkokat) 14 centis lapokkal szigeteltek.
gond akkor van, amikor csak a HŐ mozgásában gondolkodik valaki és a három hőátadási jelenséget (hővezetés, hősugárzás, légmozgás) nem vizsgálja külön-külön is, illetve amikor a levegő utánpótlásra (folyamatosan szuszogó emberek által lakott térről van szó) és a kint-bent eltérő nedvességtartalomra nem gondol. ha csak megfogom a polisztirolhabot: "hiszen ez meleg, ilyet ragasztok a falra belülről" -- na abból lesz pénisz, a szigetelés és a fal között, tehát jobbára nem látható helyen.
"hogy miért szoktak penészedni az utólagosan ötletszerűen hőszigetelt régebbi építésű házak..."
ez az info honnan van !??
tehát az újépítésű házak nem penészesednek a a régebbi építésüek meg, főleg ha ötletszerűen vannak szigetelve , akkor penészednek !
Felettébb érdekes.
Mán csak azért mivel az én házam - az egyik épült 32 -ben tehát nem egy fiatal, és ötletszerűen lett még 28 éve hőszigetelve -az ötlet egy osztrák minta alapján történt ( Warmedammung ), mit umlaut. A lényeg, a javaslat az volt az kb. olyan 35 -40 éves, hogy 5 cm -es hőszigetelés és ok. Erre esküdtek számoltak. De ez már amúlté. Azóta bebizonyosodott minél vastagabb a hőszigetelés annál jobb.
Amnikor csinálgattam a szigetelést megkeresett egy mester, mondá , megkéri a mérnök urat, hogy számolja ki nekem mennyi szigetelés vastagság kell ! na amérnök úr azóta is számol, a mester meg mindenhová egységesen 5 cm szigetelést tett. akkot mit szaámoltatott??
Ja és a házam falai nem penészesek sehol sem, belül !
A másik érdekeltségemben tartó kégli 118 éves és a fal sehol sem penészes !
A MFP lapról nem is hallottam eddig. Most olvasok róla. A gyártása miben különbözik az OSB-tól? A mű értéke? Találtam egy termékismertetőt, az azt írja, hogy 50-100, ami jelen esetben kedvezőbb, mint az OSB.
Másik kérdés:
"Ja, pára okokból én nem 6+6 hanem inkább 4+8 raknám le. Illetve a javasolt összesen 16 cm vastagságot is 4+12 vagy 6+10 formában."
Tehát alul egy vékonyabb réteg, rajta egy vastagabb. Ennek mi az oka??
A lefektetett OSB/MFP lapokat mivel szokták egymáshoz rögzíteni?
Egyébként nemigen csapódik ki. Jön - jövöget az a levegő befelé. Ez lehet minusz 20 fokos is akár a cső felülete meg gyakorlatilag a környezet hőmérséklete és az éppen beáramló levegő között van valahol.
A talaj hőm. általában + 10 fok, de itt valamivel magasabbb, közel a lakott tér.
Nincs itt semmi problém, meglegyen a kívánt mennyiség, ennyi !!
Persze van kicsapódás, de nem a padozatban fektetett csőnél, hanem a lakótérben elhelyezettnél - a cső külsején !!
Az ilyen csövet nem érdemes jól körbeszigetelni? Nem hűti ki nagyon a talajt a ház alatt, abban a sávban (gondolom ez csak akkor okozhat problémát, ha nincs túl vastag szigetelés a padlóban)? A talajpára is kicsapódik a külső részén, nem tudom azzal kell-e foglalkozni.
hat azokat ne szurkozd ossze, mert ragacsos lesz a gyerekek cipoje, ruhaja.
ha akarod beaztatod tetolba, ha nem nem, lerakod es kesz. par ev mulva meg ujat teszel. mondjuk kulon erdekes hogy miert bukkbol csinaltak, mert az akac erre idealis, es az akac fo problemaja hogy elagazora no, es nincs belole sokmeteres egyenes darab tul sok. de rovid az van rogyasig... na mindegy.
"az égéshez szükséges levegőt a padló alatt húzódó 110 mm-es PVC cső szállítja"
Tehát már méretezve is van - elvileg - kérdés, hogy elgendő lesz é ?
De ha már készen van a szerelőbeton akkor gáz van - talán még nincs.
És még egy kérdés/megjegyzés . Nem tudja hogy hová vezesse a kéménybe avagy a kandalllóba - na erre mit lehet mondani - a fizika ilyen hiányos ismerete már betegség !
Szerintem vesz 130 - 150 -es csatorna csöveket - idomokat, lefekteti és körül betonozza - ha tudja hová menjen.
Erre :
"A külső levegőbeszívó csatorna bekötésekor fokozottan ügyeljünk a tökéletes tömítettségre."
Miért ?? Elszivja a levegőt a lásból az esetleges tőmítetlenség ?? A betonon keresztűl ??
te: ha nem egy méter magas támfalat épitesz belőle (mint én az elvileg védett, 'zöld' fenyő cölöpökből), 5-6 évet talán kibír. (a fenyő cölöpök alja 5 év alatt humusszá korhadt a vékony bitumen kéregben.)
Mondjuk a 130-as cső kicsit karcsúnak tűnik az itt írt 200/300 cm-hez.
Mert az csak r*r*3,14=6,5*6,5*3,14=132 cm2 ....
Szóval inkább 180-200 mm kellene legyen az a cső!
------------
2. Légbevezetés:
A külső levegő bevezetési keresztmetszete 200/300 cm2 (lásd: műszaki adatok),
mely elengedhetetlenül szükséges a kandalló tökéletes működéséhez.
A külső levegő bevezetés a tűztérhez kapcsolódhat hátulról, alulról, vagy oldalról.
A külső levegő bevezetésnek a padlószint felett kell lennie.
A külső levegőbeszívó csatorna bekötésekor fokozottan ügyeljünk a tökéletes tömítettségre.
A levegőszabályozás vezérlője jobb- vagy baloldalon is elhelyezhető.
A légbeszívó rendszer külső részére ajánlatos egy védőrácsot felszerelni,
amely azonban nem csökkentheti az előírt keresztmetszet méretet.
A 3 m feletti szakaszokon illetve az íves részeken az előírtnál 10-20%-al nagyobb átmérőt kell kialakítani. A legideálisabb bevezetés az alulról történő, mert a hideg levegő lefelé, míg a meleg levegő felfelé igyekszik.
Így az üzemszünetben a legkisebb a légcsere.
A 10 kW alatti teljesítményű kandallókhoz elegendő 1 db légbevezető,
a 10-20 kW közöttiekhez 2 db kell, a 30 kW felettiekhez pedig 3 db szükséges.
Azt tudtam, hogy miért kell a levegő, csak azt nem, hogy hogyan, pl- az sem volt világos, hogy a kéménybe kell majd vezessen ez a cső vagy a kályhához. Aminek a típusát sajnos nem tudjuk még, mivel ki tudja, hogy jövőre mi lesz a választék, az idén csak tető alá szeretnénk hozni, a többi jövőre.
Az építész műleírásban szerepel így, mikor kértünk tőle anyagkiírást, azt mondtam hogy kőművesmunkákra nem szokott, mert azt a kőművesek úgyis jobban tudják. Ezek után ezzel a témával már meg sem próbáltam zaklatni.
Bevallom kicsit sem számítottam rá, hogy ettől mindenki így lepadlózik azt gondoltam, a mai követelményeknél ez egy alap dolog. Persze gondolhattam volna, már kőművest sem volt egyszerű találni, mert többen lehidaltak a szigetelt lábazatunktól.
viszont a nappaliba lenne egy kémény szilárd fűtőanyagú kályhához amihez a terv szerint:
"az égéshez szükséges levegőt a padló alatt húzódó 110 mm-es PVC cső szállítja" Na ez a cső sehol nincs, szóltunk, hogy akkor ezt meg kéne csinálni -gondoltuk tudni fogja
miről van szó, de nem. Mi meg még úgy se. Műellenőr se. Kémény forgalmazója se.
Épületgépészt már régóta keresek, még a Construmán is, de a mi megyénkben nem sikerült találni.
Már csak ez az egy reményem maradt, hogy itt talán tud valaki segíteni.
Van egy 22 éves ház. A padláson a födémre szeretnék hőszigetelést tenni, a lehető legkevesebb munkával. A födém I gerendás, kerámia béléstestek, rajta pár centi perlitbeton. A padlás nincs beépítve, mostanában nem is lesz, csak lomtárként funkcionál.
Azt gondoltam, hogy teszek 2x6 cm lépésállót (EPS 100, kötésbe), rá egy réteg OSB lapot, arra meg fóliát, hogy az OSB lap ne vegye be a port. A héjazat alatt nincs fólia.
Jó ötlet ez? Vagy inkább mást érdemes? A födém nyilván nem nagyon sík, de talán annyit felvesz a hungarocell.
Hú, akkor faügyben eléggé el vagyok veszve és keseredve...
A fát már megvettem, kicsit többe került annál, hogy csak úgy eltüzeljem, és most hasonló mennyiségű akácra sincs pénzem. Annak idején rossz döntés volt, de ezen javítani már nem tudok. Ez a tetol nagyon drága és macerás? Színben milyen hatással van a fára? Sokáig kell áztatni?
Köszönöm a részletes választ, sajnos nem ez a helyzet. Annak idején mondtam az embereknek, hogy nem kéne simán mésszel habarcsolni, mert szopó lesz, de lehurrogtak, én pedig befogtam, mert baromira nem értek hozzá. Cementet egyáltalán nem tettek bele, csak sok meszet (nyomták a sódert - dumát - hogy ez örökké tartani fog, ne aggódjak, nem spórolják ki az anyagot), hordtam is állandóan, mert fogyott, mint a pinabérlet.
Az alap szépen le van szigetelve és az oszlopok teteje is fedett (cseppvetővel), tehát nem felázik (bár amúgy a talajvíz tényleg magas), nem is alulról esik szétfele, hanem fentről. Sajnos ezt beszívtam, egy igen nagy darab kerítésről van szó, csak remélem, hogy nem fog összedőlni...
van ahol a kőolajlepárlás végén maradó bitumen bányászható. dinoszauruszok ragadtak bele (pontosabban ahol ebbe ragadtak, ott konzerválódtak). ez lenne a szurok...?
Ha már szurok: van itthon egy félzsák, de kőkemény. Ezt állítólag valami mészporral, vagy mivel kell elkeverni melegítés után, hogy képlékeny maradjon. Erről tud valaki valamit?
Ez a mészpor nem az, amit a focipályákon is kiszórnak vonal gyanánt?
Más: bitumenes lemezt csak lánggal tudom megfelelő hőmérsékletre hevíteni az összedolgozáshoz, vagy elég lehet egy hőlégfúvó is?
Bezony kibir, az előbb óvatos voltam azzal a 15 -tel !!
De mire kell ott a föld alatt ?
Nekem van egy garázsom, amit un. állvány -gömbfából készítettem - 6 db. oszlop leásva pont 25 éve és még mindig áll a "tákolmány" .
Olyan 15 cm átmérőjüek azok a 'gömbfák' , valami fenyő féleség, még 5 - 8 évig biztos áll , ha kirohad - hát kirohad, akkor vegyük úgy hogy a földön áll az építmény - el nem röpül !!
És egy érdekesség . egyedül készítettem a 'tákolmányt' - eredetileg tüzelő tárolónak anyakönyvezte a tanács, persze tudtam abból garázs lesz - mindegy, a hűle bürokraták így adták az áldásukat.
Tehát : 3 db. oszlop 3 db. un. zárléccel ( 5x5 cm szelvényü stafni ) összekötve alul, középen és felül - némi csapolással, mad az előre kiásott gödrökbe állítva , függözve stb. Így a másik oldal is végül az oldalát és atetejét beépítve izlés szerint.
A méret . 5,5 x 2,6 m, a magasság 2.5 és 2,1 m így nem ázik be.
A cölöpök nyilván már elrohadtak, de kit érdekel !!
Ma meg ha valaki tűzelő tároló űgyben kerésné a hivatalt akkor elhajtanák - hiába a korszellem mindig más !!
a "kékhab" (egyébként láttam rózsaszínben is) extrudált polisztirolhab, a klasszikus "hungarocell" pedig expandáltpolisztirolhab (gyöngyökből préselt tábla). a "kékhab" jóval keményebb és tömörebb, és úgy tűnik, nekem most erre van szükségem. leginkább arra a változatra, aminek a széle lépcsős.
Nem fenyő, bükk (ha jól emlékszem). A hüvely nem megoldás, mert igen számos darab van belőle, újabb IMF-hitelt kéne felvenni, hogy kijöjjön... Kátrányból mi? Van ilyen vödrös, kenhető kátrány, az jó?
Rövid oszlopocskák amúgy, egy játszóteret akarok körberakni vele. Egyik oldalt majdnem teljesen a föld alatt lenne, a másik (a játszótéren belüli) oldalon úgy 10-12 centi kilóg (bár ott meg mulcs lesz melléhordva).
Hát igen. Én is erre gyanakodtam. Falat már kentem át mélyalapozóval és ki is vártam a dobozra írt 12 órát. A festésnél nem is volt problémám.
Ma reggel megint megnéztem és nem tudtam úgy végigsétálni a szoba egyik sarkától a másikig, hogy itt ott ne roppant volna meg az anyag a cipőm alatt. Ha padlószőnyeget tennék rá, akkor ugyan így ropogna, ami azért nagyon gáz és idővel valószínűleg csak rosszabb lenne. Főleg annak tudatában, hogy az aljzatbeton ami ugyan nem volt ilyen sima felületű, de kő kemény és repedésmentes volt. Az a baj, hogy nem tudom, hogy műszakilag még mi az ami elfogadható. Tehát, hogy egy padlókiegyenlítő réteg mennyire lehet repedezett.
Mi az a határ ami felett már bontani kéne?
Próbálok szerezni egy melegburkolót, hogy véleményt mondjon róla. Addig nem akarok panaszkodni a burkolómnál.
Ezer bocs a duplázásért, de kéne még egy ötlet... Facölöpöket szeretnék földbe ásni, mivel kéne kezelni, hogy ne rohadjanak el 1-2 év alatt? Túl hosszú ideig nem kell, de 5-6 évet azért mindenképp bírjon ki.
Üdv újra! Megint kérdeznék, ha nem baj... Van nekem egy kertem, szeretnék felfalazni egy kis fészerszerűséget. A problémám annyi, hogy elég nyirkos-párás helyen van. Régen egyszer olvastam valahol, hogy a mészhabarcs nem igazán bírja az ilyet, mondtam is anno a jómunkásembereknek, akik a kerítésemet csinálták, de simán lehülyéztek. Na, mára (5-6 év távlatából) a kerítés fugái máladoznak, kézzel meg lehetne bontani lassan...
Ez is egy nagy probléma, de egyelőre nem ezzel akarok foglalkozni, hanem az új falam miatt érdeklődnék, ki milyen habarcsreceptet ajánlana. Kétszer rostált sóderem van, azt szeretném elhaszálni bele, szóval kész habarcsot nem vennék, magam keverném.
A házamhoz csatlakozik egy 6x3 m fedetlen terasz, ami a házzal együtt épült kb. 4 éve.
Közös, rendes 90 cm mély sávalap, 3 sor zsalukő, 40 cm zúzott kavics feltöltés + 2 betonlemez egymáson.
Sajnos tudatlanság miatt a teraszon a 2 lemez közé nem került semmi, csak egymásra lettek öntve.
Leburkolva még nincs.
A felső lemez betonozáskor sikeresen belekevertek oltott mész darabokat, amik kráteresen kifagytak (10-15 db látszik).
Ezek a hibák csak az egyik rövid oldal környékén vannak. Ezeknek a kijavításával még nem foglalkoztam.
A piros vonalnál van egy folyamatos hajszálrepedés, egyébként a beton hibátlan, kb. 15 cm vastag, betonhálóval.
A probléma, hogy a teraszon a 2 betonlemez eltávolodott egymástól.
A nyíl irányába folyamatosan táguló rés van, ami végén elérte a 3-4 mm-t (tavasszal csak még csak 1 mm-nek néztem).
A külső sarkoknál át lehet nézni a két lemez között, a felső a levegőben van.
Mit tudok ezzel kezdeni, mert nemsokára szeretném járólapozni.
Attól félek, hogy egyszer leül a felső betonlemez, és reped minden.
Ha lehet, nem szeretném szétverni, nem is nagyon tudnám, mert a homlokzati szigetelés rá van engedve.
A terasz oldalát téglakővel burkolom (nem lesz kifugázva), és a két lemez közötti rés fugába fog esni, de ott meg esetleg be tud folyni majd a víz (a tegnap próbaként odakent csemperagasztó reggelre szétrepedt, úgyhogy van ott mozgás).
Ki szabad-e tömíteni valami rugalmas anyaggal a rést, vagy épp ellenkezőleg (páranyomás problémája)...?
majd megpróbálomvalahogy megnézni mi lehet a gipszkarton mögött ((sárga rész). de nem sok kedvem lenne lebontani körbe a 2 szobát :-(
se a cserepeket leszedni.
már megoldás van esetleg?
Illetve mégegy kérdésem lenne.
El fogom késziteni a padlásfeljáró ajtó 2.0 vezrióját, ugy ahogy irtad hogy ráfeküdjön a szarufára és magasabb legyen. Ebbe mehet nikecell is vagy gyapot kell ebbe is?
az ajtó csak egy téglalap osb-ből amit kézzel felnyomok ha fel akarok menni a padlásra.
Próbálom megkeresni az arany közép utat, mivel régi házról van szó, többi szobához nem is nyúlnánk. Ott maradna parketta, szőnyegpadlóval. A nappali központi helyen van, szobák veszik körbe. Ha csak itt szigetelünk, akkor nem keletkezik hőhíd? Azt szűrtem le , hogy valahogy így kéne megoldanunk: 5cm szerelő beton, vízszigetelés, 5 cm szigetelés, majd sima fólia és kb 6cm aljzatbeton. Vashálót lehet rögtön a fóliára rakni, vagy kis beton és úgy bele? A helyiség kb 1x 3méteres csíkjában pince van, kefni miatt itt nem lehet 13 cm-nél lejebb menni. Gondolom ennek szintjét kéne összehozni a szerelőbetonnal. Dilettáció már a szerelőbetonnál is kell?
A padlókiegyenlítő zsákjára 3-15 mm van írva. A leöntött réteg sehol nem lehet több 10 mm-nél. Arra is külön megkértem, hogy ne hígítsa túl az anyagot. Pont ezért vetettem vele a 20 m2-re 5 zsákkal.
Az én problémám hasonló, mármint a padló kiegyelítéses technológiánál.
Tehát lesz egy pici fürdőszoba ( 1,2 X 2 m ) .
Itt kéne a padló lejtést megoldani. Jelenleg beton van az lesz itt- ott lukasztva, majd foltozva. Ennek az új felűletnek a lejtését kéne valahogy megoldani az összefolyó irányába. Itt gondoltam valami ajzat kiegyenlítőre, a megfelelő lejtés után kap egy műa. burkolatot, aztán jónapot.
Volt vele egy kisebb vitám, ugyan is a mélyalapozóra a betonkontaktot közvetlenül a lekenés után hordta fel. Kb 1 óra alatt kész lett a teljes alapozással! Sajnos nem voltam jelen pont arra az egy órára. Telefonon számonkértem, hogy miért nem várta meg amíg a mélyalapozó megszárad. (kb. 12 óra) Erre az volt a válasz, hogy szerinte azonnal megszáradt(mivel meleg volt) és külömben is mit okoskodok én amikor ő már 18 éve ezt csinálja.
Padlókiegyenlítést csináltattam 3 napja, de sajnos egyáltalán nem vagyok elégedett az eredménnyel.
Egy 20 m2-es szobáról van szó. Az aljzatbeton nem volt elég egyenletes laminált padlóhoz, padlószőnyeghez, ezért burkolót hívtam. Azt kértem tőle, hogy egy teljesen sima , kemény, pormentes felületet szeretnék, amire akár padlószőnyeg rögzítő öntapadós szalagot is rá lehessen ragasztani. A kemény strapabíró felületet külön hangsúlyoztam, mivel a szoba falait ezután gletteltetni szeretném, ami a padlónak is külön igénybevételt jelent (létrázás stb.). A burkoló vett mélyalapozót, Betonkontaktot és Lasselberger padlókiegyenlítőt. Előkészített, porszívózott, alapozott, öntött. Három nap után, ma rámerészkedtem az elkészült felületre és döbbenten vettem észre, hogy kb. másfél két méterenként meg meg reccsent a lában alatt a felület. Konkrétan repedések vannak benne. Újjal megkopogtatva kopog is rendesen. Spakli sarkával simán meg tudon karcolni a felületet. Szinte porózus az anyag. Attól tartok, hogy a létra lábai fel fogják törni. Teljesen kikészültem.
Van egy olyan gyanúm, hogy nem a megfelelő padlókiegyenlítőt vette a burkoló. Esetleg valami esztrich betont kellet volna alkalmazni.
Egyetértek az előttem szólóval, ha már úgyis darabokban a kéró, ezen nem érdemes spórolni. Én a 47nm-ből 28-at így újítottam fel (na jó, majdnem, a kavicságy elmaradt, akkor még nem tudtam, hogy ez is fontos, a kivitelező meg mégannnyira sem...), és igazából a konyhabútor drágább volt, mint az új aljzat.
arra, hogy kb milyen műszaki paraméterekkel rendelkezik az a lakóépület, amelyben egyetlen szoba padlóját a létező világok legjobbikának megfelelő technológiával újítjuk fel.
Egyébként ezt azért kérdezem mert 1993-ban mikor bepucoltuk a házunkat,emlékszem egy seprűvel azt hiszem fehércementes sárga anyagot spricceltek rá a házra.
Olcsó volt és a mai napig olyan mint a vas,sehol sincs semmi baja csak a színe változott egy kissé.
Ilyet gyártanak zsákosat vagy csináljam úgy mint a régiek?
Köszi. Ezzel csak az lehet a baj, hogy nagyon le kellene engedni azokat a gerendákat, ha arra még akarok szarufát rakni, így viszont a vas gerendákhoz nem tudom, mennyire lehetne rögzíteni őket, mert a gyengébb részére esnének.
A külső szarufás megoldás azért is lenne jó, mert van egy csendesítőrész a tető alsó 2 méterén, amit csak akkor tudok a tetőtúlnyúlásban megoldani, ha van mihez rögzíteni...
Amit felvázoltál, az a tökéletes megoldás új ház épitésnél, vagy egy olyan helyiségnél, ahová mondjuk utólagos válaszfalazás vagy esetleg baromi nehéz zongora kerül.
De mivel meglévő állapotról van szó:
- semmi szükség 10 cm-es vasalt szerelőbetonra, hiszen helyiségen belül lesz, a felette lévő rétegek teherhordásán kivül semmiféle szerepe nincsen, ráaádsul ugyebár nem támaszkodik fel sehová. Tehát bőven elég az 5 cm-es vastagság, mivel szerepe a vizszigetelés alatti simaság és rögzithetőség (ráolvasztás)
Amennyiben a helyiség mérete nem túl nagy (szélesség, hosszúság), a hálóra sincs szükség. Bár mint leirtam korábban, ezt a házilagos kivitelezés miatt nem tartanám felesleges pénzkidobásnak.
A szerelőbeton bevésése teljesen felesleges dolog. Évek óta megüllepedett, tömörödött altalaj van a helyiség alatt. A rétegek alá ha berak 10 cm kavicságyat (tömöritve), az tökéletesen elég lesz.
- felső aljzatbetonra 6 cm-nél többet csak padlófűtésnél ajánlott, de zsákos esztrichel pl 4 cm-t is lehet lehúzni minden probléma nélkül. Ha házilagosan keveri, akkor 0-4es "sódert" rendeljen, abból kell keverni.
A vízszigetelésnek ez a kerekítése érvényes nálam is, amikor kívül fel akarom az xps és a lábazat között vinni? Vagy ott nem fog mozogni, ezért meghajthatom derékszögben?
Huhh, gergerg hsz-át elkerülte a figyelmem, köszi neki is (meg persze nopanik-nak is).
Az alátámasztás megvalósítását nem tudom egyelőre elképzelni, az oromfal teteje nem valami egyenes, az gyakorlatilag szarufaként működne, a fóliát ki kell a tető széléig hozni, ott is kell akkor ellenlécezés, de azt meg rögzíteni kellene valahogy az oromfal tetejéhez...
Ha zártszelvényt teszek a cseréplécek helyére, akkor ahhoz hogy rögzítem a tető szélének záró deszkázását, illetve alulról ha lambériázni akarom, akkor azt?
én raknék a helységekbe körbe a falakhoz 1centis peremszigetelést is(dilettáció)
mindenképp ajánlott az 5centi lépésálló az aljzatba, főleg hogy a beton alapanyagok ára+ a ráfordított munka ára talán többe is kerül mint a szigetelés ára
technológiai fóliát ne felejts el a szigetelésre teríteni betonozás előtt
aljzatolásra én 1500-1700ft/m2 munkadíj árat kaptam(ebbe csak a kézi keverés+terítés+szigetelés lerakása+peremszigetelés lerakása van) és nekem kell biztosítanom az anyagokat
Ha a merevitő deszkákat alá tudod támasztani az oromfalon, akkor a 40 cm-es kinyúlás nem fog gondot jelenteni. Viszont a rácsos tartótól simán kilógatva a 60-70 cm-t már necces a dolog, az már meghajlik a cserép súlya alatt. Ha nem tudod alátámasztani az oromfalon a kilógatott deszkákat, akkor ahogy utánam javasolták egy zártszelvény "konzol" is megoldást jelenthet (ebből szerintem elég 3 db lent-fent-középen).
Az oromfalra rakott szarufát én elfelejteném a helyedben, mert egyszerűen nincs mihez rögziteni megfelelően, ráadásul belül közvetlenül ott az acél tartó, emiatt aztán felesleges is.
Jah, és bármelyik megoldást is választjátok, ne nagyon táncikáljatok a kilógáson :)
A háznak fém tetőszerkezete van, nincs talpszelemen, a rácsos "gerendák" közvetlenül a koszorúba betonozott tőcsavarokhoz vannak rögzítve. Az utolsó gerendától kb. 10 cm az oromfal, 10 cm maga a fal, onnan most 10 cm még a kinyúlás. Ezt kellene még vagy 30 centivel megtoldani, hogy nézzen is ki valahogy, meg hogy védje a síkból kilógó szigetelést (ez gyakorlatilag a ház két sarka).
Ha jól értem, akkor a collos deszkákat nekem az ellenlécre kellene rögzítenem, ami 3x5-ös, és a fém gerenda közepén van, így a távolsághoz hozzáadódik még vagy 10 cm. Így összességében a deszka túllógása 60-70 cm lenne, ha az oromfaltól számoljuk, akkor meg mondjuk 40. A fólia és a deszka között kell pár centi hézag, vagyis az oromfalra nem fektethetem fel közvetlenül, de ez gondolom megoldható.
Anyagmennyiségben nem tudom mekkora különbség lenne a két megoldás között. Bontani a cseréplécek miatt úgy is vissza kell a második gerendáig mindent, a fóliát is todani kell...
Ezek alapján mi a véleményed, jobb megoldás a deszkás?
Ja, kívülről kőporos vakolat van, gondolom a gerendát nem lenne szerencsés ezen keresztül rögzíteni, később az lemállhat, kipotyoghat, azt is le kellene vernem, ami tovább gyengítené az oromfal tetején lévő téglák rögzítését. Vagy nem?
Meg kellene keresni a falban lévő vizszigetelés sikját, és mindenképpen összekötni azt az új padló vizszigeteléssel.
Jó lenne, ha ki tudnátok szedni még földet, mert ha jól irtad, akkor a mostani kialakitásban nem lesz benne hőszigetelés, ami nagyon nagy hiba. Már 5 cm is nagyon sokat javit a hőérzeten, és nem mellesleg a gázszámlán. (a parketta alá rakható fél centis "termo"-biszbasz alátétek ebből a szempontból semmit sem érnek.
- Ha a nappalitok valamelyik mérete 5 méternél nagyobb, akkor érdemes belerakni vashálót, pláne mivel házilagos keverés és elkészités lesz (azaz biztosan nem fogtok tudni egyenletes minőséget keverni, ezáltal könnyebben repedezhet)
- ha ilyen idő marad, akkor 1 hét elég az alsó betonnak, utána nyugodtan rá lehet tenni a vizszigetelést
- betonkeverőt napi 1500-2000 Ft-ért lehet bárhol kölcsönözni, emiatt ne vegyetek 45e Ft-ért OBIsat. Ami egyébként nem rossz gép, nekem kiszolgált egy komplett épitkezést, csak utána nagyon nehéz eladni. Jobb a bérlés.
Sziasztok! Kis segítséget kérnék. Belső ház felújításban vagyunk, fűtés most készült el. Csövek a padlóba lettek lerakva. Nappali jól fel lett túrva, amit nem bánunk, mert az ott lévő parketta nem volt szép. A kőművesnek a csövekre kéne betonoznia szintbe és a nappalit (20m2) teljes egészbe. Erre nagyon magas ajánlatot kaptunk, így amit tudunk mi megcsinálunk. Parkettát felszedtük és alatta a bitumenen kis víz volt. Majd feltörtük, kiszedtük a betont és a földet 11 cm mélyen. Elképzelés, hogy 5 cm beton, rá vízszigetelés és megint 5 cm beton kerül és végül laminált parketta. Kérdéseim a következők lennének: - a felső betonréteget vasaljuk be? - mennyi idő után lehet rakni rá a vízzáró réteget, az egész ha összeállt hány nap hét szaradás kell? - valami vastagabb lépésálló hungarocellt nem kéne belekalkulálnunk a parketta alá? - ja és még egy betonkeverőt kell szereznünk érdemes használtat vagy amit az obiban, praktikerben lehet kapni az is jó ilyen, ekkora munkára? ha esetleg van valakinek eladó Balaton déli partján...
Bőven elég az 5x15 is. Viszont ha ilyen kicsi a felfúrásnak a felület, akkor én inkább belülre is raknék 1-1 méteres darabot ugyanebből a pallóból, és átmenő csavarral fogatnám össze.
DE:
Az oromfalra felrakott "szarufának" akkor van értelme, ha a rendes szaruállás messze van az oromfaltól a másik oldalon. Ha itt a távolság mondjuk csak 30 cm, akkor én inkább más megoldást javaslok.
Vissza kell szedni méterenként egy-egy sor cserepet két szaruállás szélességben, és a tetőlécek közé beszögelni colos deszkát (15 cm széleset), és ez tartaná meg az új kilógást. Viszont ez csak akkor tud működni, ha az oromfaltól nincs túl messze a rendes szaruállás, valamint az össz túlnyúlásod nem lesz több 50 cm-nél az oromfalon túl. Ekkor ugyanis az oromfalon ez a szerkezet fel tud támaszkodni, és ekkora kilógásnál még nem fog lehajolni.
A házon nyeregtető van a végén oromfallal (másik végén meg az ikerpárja). A vastag homlokzati szigetelés miatt muszáj meghosszabbítanom a tetőt vagy 30-40 centivel. Erre az az ötlet született, hogy az oromfalhoz felfogatásra kerül két gerenda/palló, ami szarufaként működne, így megoldható lenne plusz tetőtúlnyúlás. A fákat alul az előtetőt tartó (koszorúhoz alaposan hozzárögzített) 10x10-es gerendára raknám, felül ugye egymáshoz támaszkodnának, és még vagy 3 helyen az oromfalhoz történne rögzítés átmenő csavarokkal, másik oldalt jó nagy "alátéttel", laposvas vagy ilyesmi.
A kérdés az lenne, hogy milyen keresztmetszetű fát vegyek. 7,5x15-ös az alapötlet, de mivel szerintem nem lenne túl nagy terhelés, lehet, elég lenne a 5x15-ös?
A falhoz rögzítést érzem egy kicsit gyenge láncszemnek, mivel az oromfal futóra rakott kisméretűből van (két merevítő pillérrel), és a csavarok furatait eléggé a fal tetején kellene fúrni, és attól félek csak lebontom a téglákat. Esetleg ha 5x20-as fát raknék fel, akkor 5 centivel lejjebb kellene fúrkálni...
A képek alapján elég rendes lejtésed van, és ha jól látom, a fal műkővel van borítva. Jól látom?
Ha igy van, valszeg elegendő lesz a drénlemez, a cső, meg a kulékavics.
A'propos! - Inkább kulét tegyél töltésnek, az jobban szikkaszt, ráadásul könnyebben is tömörödik, sőt, szinte nem is kell tömöríteni.
Ha tudsz, készíts egy zsompot, vagy szikkasztót, abba engedd bele a cső végét, akkor nem kell végigásnod a fél világot.
" -Kérdésem,hogy a látható helyen elegendő e a drénlemez behelyezése és földdel való visszatöltése vagy ha már egyszer kiástam csináljam meg a legszakszerűbb módon?"
Ha már csinálod, de akarj egy kis kavicson spórolni ... A föld belemosódik majd a dréncsőbe, és vagy eltömődik, vagy süllyedni fog a szinted.
"-A visszatöltött talajt meg szokták e döngölni,hogy ne maradjon laza vagy majd idővel összemegy magától és ne foglalkozzak vele?"
Ha nem akarsz folyamatosan ráhordani újabb, és újabb töltéseket, egyszerűbb, ha megtömöríted, de a ház stabilitása miatt ne aggódj. Ha ez lenne, ami összetartaj, akkor kéne aggódnod ... ;)
--
Ha nem akarsz drénlemezes-csöves-kulékavicsos dolgokkal bajlódni, kend le a műkőfalat (talajszint alatt persze!) valamely vízbázisú diszperziós szigeteléssel. Én a Plastimul-t már többször használtam, teljesen jól működik. Gyors, és könnyen felhordható.
Felhúznék egy kis épületet a ház mellé, kiegészítendő a kazánház méreteit. Az alapot még tavaly megcsináltuk, lent van kb. 80 cm-en, de csak a jelenlegi talajszint -10 cm-től.
Most betonoznám a lábazatot, és a vízszigeteléshez kérnék egy kis segítséget. Érdemes-e C alakban körbeszigetelnem a lábazatot, vagy ez feleseleges pazarlás? Valahogy így gondoltam:
A szerelőbeton csak később jönne, az azon lévő vízszigetelés természetesen össze lesz hozva a lábazat alattival. Ott egyébként amennyire engedi az alap szélessége, hagynék egy sávot, hogy arra fel tudjam fektetni a szerelőbetont utólag.
GV45-ös lemezt vettem, az jó lesz, ugye? Ezt mindenképpen lánggal kell összehegeszteni, vagy megfelel rá a hőlégfúvó is?
Érdemes a lábazatba vasat tenni? Az egész ugye nem ér teljesen körbe , csak U alakban, ráadásul egy helyen még ajtónak is kell megszakítást csinálni.
A fő épülettel hogy lehet jól összehozni? Oda tegyek vasat? Vagy elég ha majd a kisméretű téglákból párat beengedek a másik falba? Az alap elvileg felfekszik egy 5 centis peremre a ház alapjában.
tanácsot adni nem tudok, nálunk más helyzet volt, ki tudtuk vezetni a dréncsövet, de a tapasztalatot megosztom. kb 10%-os lejtésű terepen álló alápincézett házról van szó, a felítőre néző oldalon kb harminc centivel van a lakószint a talajtól. a telek meredek rézsűvel indul, a pinceszint lényegében az utcaszintben van, a pinceszinten levő garázshoz kb vízszintes bevágás vezet.
minden esőt követően a pinceszint kifejezetten vizes volt (nem nedves, hanem pocsolyák álltak a garázsban, miután a fölös víz kifolyt garázsajtó alatt az utcára.
megoldás három elemből állt: terep átrendezés, pincefal szigetelése, dréncső.
a ház felítőre néző oldalán 5 méter vízszintes szakasz majd támfal, fölötte tíz méter vízszintes szakasz. így a csapadékvíz nem folyik a ház tövébe.
ezután a házat körbeástuk (kb mint ahogy a fényképeden látszik) egészen a pince padlószintig. a pince sávalap kb fél méterrel mélyebben van és a pince falazatára 3mm-es bitumenes nehézlemezt hegesztettünk. (az eredeti kivitelező szakértelmére utal, hogy a pince falazatán néhol elkorhadt műanyag fóliára bukkantunk -- talán ezt szánta vízszigetelésnek?)
az árok aljába geotextíliát terítettünk, erre dréncsövet fektettünk és kb fél méter magasságig kulé kaviccsal szórtuk be. ezután a geotextíliát a ház falához simítottuk és visszatemettük az árkot.
a visszatemetett földet kézzel tömörítettük, de még így is sokat süppedt a következő 1-2 évben, a ház körüli "szervizjárdát" csak a 4. évben lehetett megcsinálni.
ezt követően a pince bármilyen időjárásban teljesen száraz maradt. a bevágáshoz kivezetett dréncsőből az első év után egyetlen csepp víz sem folyt ki. nem állítom, hogy a szigetelés elkészítése fölösleges volt, de a legnagyob javulást valószínűleg a tereprendezés hozta.
A mellékelt képeken látható a ház oldalán kiásott árok,ezt szeretném víz ellen szigetelni.
Nem különösebben vízesedett de a ház kőből van és szigetelés híján nagy esőzéseknél nedvesedett a ház alatt lévő szoba (pince rész)
Többen tanácsolták,hogy dréncsövet eresszek végig és zuzalékkal kb 50 cm magasan töltsem fel majd a többit földdel.
Viszont ahogy a második képen látszódik a kiásott árok és a talajszint közötti különbség miatt nem tudom a csövet kiengedni,illetve csak úgy ha felfele megtöröm,ez ugye nem megoldás mert a víz nem tud kifolyni.
Az árok kb 20 méterre van ahol ki tudnám vezetni de 20 méteren nem akarom kiásni az udvart.
-Kérdésem,hogy a látható helyen elegendő e a drénlemez behelyezése és földdel való visszatöltése vagy ha már egyszer kiástam csináljam meg a legszakszerűbb módon?
-A visszatöltött talajt meg szokták e döngölni,hogy ne maradjon laza vagy majd idővel összemegy magától és ne foglalkozzak vele?
Értem ezt úgy,hogy a ház stabilítása szempontjából nem e gond ha az alap oldaltartása nem lesz olyan mint azelőtt? ( út mellett van a ház,van némi rezgés)
Láttam olyat is aki az egészet zuzalékkal töltötte fel,viszont a zuzalék egyből átengedi a vizet,a föld viszont el is szívja a nedvességet nem csak megtartja.....???
Húúúú ... köszönöm a soksok választ, asse tom, kinek is válaszoljak elébb ... ;)))
botsinkai: válaszfalaknál sehol sem jelentkezik, CSAK a homlokzati falaknál, de amíg az alsó szinten csak kívül, a felsőn kívül, belül. Amúgy aljzat hőszig valszeg nincs.
ép-ít-ész: víz, de nem úgy. A csapadékvíz nem tud beszívódni (eső el se éri, mélyen benyúlik a tető a terasz fölé) felmosás biztos nem, mert 1: nem szoktak bő vízzel felmosni, és 2: ha ez lenne mégis, miért csak ott, ahol (nyílászárók mellett)? - Emil ment! - Jó reggelt! :D
elemes2: valóban nem hőhíd, vagy nem CSAK az.
nagy ivó: ... te már láttál ilyet! ;) Jár a pont, bár a salátrom ott volt (vakolat alatt!), szóval mégis nedvesedés, de!!!! a vakolaaaaaat!
Az olyan össze-vissza volt, hogy még! Hogy ez (részben) a tönkremenetel következménye, vagy már eleve sz@r volt ... ki tudja.
A lényeg: Ma sikerült beszélni a tervezésben, és a kivitelezésben is részt vevő bácsival, kiderült, hogy nagy valószínűséggel a pince fala és a terasz alap között levő résből szívódhat fel víz. A pince 25-ös zsalukőből, a felső falazat meg 30-as Ytongból készült.
A terasz födémre valszeg nam hajtották ki rendesen a szigetelést, vagy fel se hozták elég magasra. Mutatta a rajzot, az alapján egyértelmű. Ez mondjuk az alsó szinten OK, de hogy a fenti szinten miért jelenik meg a teraszajtók mellett ... Passsz.
Másik bibi: a vakolatbontásnál több helyen is nem vakolatat, hanem egy laza, homoxerű vacakot találtunk. Mállott-porlott-pergett.
Ez akár meg is szívhatta magát párával, mert a falazathoz nem tapadt, viszont a vakolat az jó erős, és vastag volt, úgyhogy valszeg párazáró is.
Persze ettől még bármelyik másik (vagy akár több is) probléma fennálhat(ott), de majmost véget vetünk a randalírozásnak! :)
Úgy tűnik, injektálás lesz a megoldás, csak még azt nem tudom, Mapestop, vagy Sopro VK 690.
Ezzel kapcsolatos lenne a következő kérdésem ...
Aztírjajazújság, hogy : "Agyagfalban, pórusbetonban vagy kagylós mészkőben az anyag szigetelésre nem alkalmas."
Namármost lehet, hogy alulinformált vagyok, de ez esetben az Ytong szerintetek minek tekinthető? Pórusbeton? Én úgy tudom, az Ytong anyaga kvarchomok, és meszes alapú kötőanyag. Eszerint nem pórusbeton, mert a beton - ugye - cementbázisú. ???
Műszaki ellenőrnek... gyakorlott műszaki ellenőrt érdemes felkérni :-)
HA az építésu az , akkor akár őt is...
Hogy, képben legyél, arról, hogy ki-kicsoda is a rendszerben és miért van.
A lényeg, hogy a műszaki ellenőr a TE érdeked védi, a nevedben jár el
Ő lesz a TE szakmailag hozzártő szemed!
Ha nem vagy gyakorlott/hozzáértő/tapsztalt építtető, aki
kiszúrja a kivitelezők marhaságait, akkor érdemes felfogadni.
--------------
Röviden ...(cseik írásai alapján összeszedve)
A kivitelezés csak Felelős Műszaki Vezető (FEMÜ) irányításával folyhat. A femü a kivitelző "embere"... nem az építtetőé!
A femünek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel! (tehát önmagában az kevés, ha az építtető úgymond felfogadja)
A femü-nek a kivitelezővel (ha több van akkor mindegyikkel) kell szerződést kötnie. Amiben benne van az irányítási !!! jogkör kikötése is.
Ez gyakorlatban megoldható úgy, hogy a femü az építtetővel köt szerződést és az építtető amikor a kivitelezővel szerződik, akkor ebbe bele kerül a femü-vel kapcsolatos rész is.
De, atiszat ügymnet, hoyg az épttető nem foglakozik femü kérdésével.
Az legyen a kivitelező gondja.
Lehet maga mester/kivitelező is, ha van rá jogosultsága vagy oldja meg.
Valamire való mester/kivtelező tudja, hoyg kel lfemü
és ezért van is neki kellő kapcsolata vagy ő maga jogosult.
A legalább "B" jogosultsági szintű femü a komplett épület kivitelezését
is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül.
Vagyis "A" és "B" esetén nem kell külön gépész femü. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő).
Néhány önkori (szerencsére már kevés) kéri a külön gépész femü nyilatkozatát, ami jogszerűtlen több okból is….
--------
Műszaki Ellenőrt (MÜELL) is kell alkalmazni,
ha a kivitelezési érték 50 millió feletti vagy, ha több !!!! különböző kivitelező is dolgozik az épületen
azaz nem főválalkozásban/genreálban készül el...
A müell az építtető embere!!!
(a femü ellenpárja/ellenőre az építettő érdekvédője)
Gyakorlatban az építés felügyelet akkor nem kéri a müell-t, ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" generálban megy.
De, ha pl. akár csak az ablak beépítését is nem a kivitelező rendeli meg hanem az építtető, akkor már kérik a müell-t.
A magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti.
A szakági csak a szakágat.
De, mivel a műszaki ellenőrnek az a lényege többek közt, hogy a különböző munkákat összehangolja, így a külön szakági müell-nek egy kisházas kivitelezésnél sok értelme nincs.
Annyira minden müell ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami ezekhez kell.
-------------
A tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak akkor van ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. De, ha van müell, akkor általában teljesen felesleges is.
A tervezőnek nincs sem felelőssége, sem utasítási jogköre. Maximum nem hivatalosan véleményezhet az építtető felé. Vannak esetek amikor kell/hasznos, a tervezői művezetés, de ez nem a családi házas nagyságrendű építés.
A családi ház jellegű esetekben a femü - ha legalább "B" jogosultságú - akkor levezetheti a kivitelezést, és szükséges!!! a külön müell is.
Ha nincs müell és jön az építés felügyelet, akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a a bírság. Az építményérték a hasznos m2 x 700 Ft + utólag kell egy műszaki ellenőr.
Műszaki ellenőrt találni lehet az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől. Hasznos is a müell minden esetben, mert ő az építtető embere ! A femü pedig, csak a kivitelezőé ...
A műszaki ellenőr olyan mint a piros ász. Üt mindenkit :)
Ha van egy műszaki ellenőröd, akkor a többiek neki gazsulálnak... ----------
Ezek szerint nagyjából jó ez az ajánlat, azért nagyjából, mert még alakul (lefele).
Árazatlan költségvetéssel kezdtük, de épp evvel futottunk tévútra. Elnagyolt, sok helyen rosszul számolt m2, m3-ben- ez még teljesen laikusként is feltűnő.
pl. egy tétele:tető egy épületre, bádog egy épületre- na ennyire részletes
(Végül nem is fizettük ki, emiatt.)
Azóta voltunk 4 kivitelezőnél, mindegyik átszámolt minden mennyiséget újra.
Így látjuk az anyag mennyiség adatokat is összehasonlítva a díjtételek mellett.
Még egy-két kérdés:
Tetőtéri fogadószint betonját, ahol a gyerekek lakja lesz, be kell vasalni?
Ha a gererálos (egyenlőre szerkezetkészre) aláírási joggal rendelkezik, felelős műszaki vezető. Érdemes az építészt felkérni műszaki ellenőrnek?
az adott esetben biztosan nem erről van szó, de én már láttam olyat, pár éve, hogy egy esztrich alá szerelt csőből a szivárgó víz átnedvesítette a szerkezeti betonra épített ytong válaszfalat, és annak a vakolata kezdett mállani. a hibás csövet kiváltottuk, a nedvesedés megszűnt.
és Zoltanussnak is: azt mondja a veblapjuk, hogy svédországban 450 fokra minősítették, sok helyütt 250-re, magyarországon 200-ra. de az az érzésem, hogy elsősorban nem pár méteres vakolt kéményekhez való, hanem olyan helyre, ahol vegyes tüzelésnél a forró füstgáz miatt a kondenzáció nem okozott gondot, csak amióta átálltak gáztüzelésre. egy családi ház kéménye egyébként sincs olyan magas, hogy egy kandalló kéményében kondenzáció jelentkezzen.
Lábazatnál és a falvégnél valamint a belső oldalon simán eltudom képzelni a csapadékvizet ill. a mandínervizek jelenlétét.
Belső oldalon a felmosás / feltörlés vagy a hiányzó vagy sérült vízszintes falszigetelésnél felkapja a talajnedvességet.
Lehet, hogy a környéken volt vagy van egy nagyobb építkezés, sok sok résalappal és megvááltoznak a talajvíz viszonyok és a jelen épület felé terelődött át . Ezáltal megváltozó nyomásviszonyok produkálhatnak hasonló tüneteket .
Ha nem sürgős a dolog, akkor érdemes lenne télen pár mérést eszközölni/naplózni, főleg a hidegebb időszakban. Belső hőmérséklet/páratartalom, falhőmérséklet a problémás helyeken (pl infrahőmérővel), esetleg egy falnedvesség-mérés.
"Kalandos" elméletem lenne a probléma kialakulására, de számok nélkül a levegőben lógna. (Ha a harmatpontot eléri a lent, belül a fal hőmérséklete, akkor szigetelni kellene kívül, a lábazatot is...)
Ha nincs aljzat hőszigetelés, akkor a belső válaszfalak is áthűlhetnek az aljzat felől, sőt a koszorúszigetelés is lehet elégtelen, ami az emeleti (külső) falak alján is okozhat gondot.
Ha emeleti válaszfalaknál is jelentkezik a probléma, akkor másfelé kell keresgélni. :-)
Kedves ismerőseim kerestek meg egy problémával, kb. 15 éve (YTONG-ból) épült, egyébként teljesen száraz (penész, és gombamentes), kétszintes házukon ~ 5-6 éve a ilyen problémák jelentek meg:
Logikusan felszívódó nedvesedésre gondolnék, DE! a képek egy teraszon készültek,
ami ráadásul a talajtól kb 50 centi magasságban van, és esőtől védett helyen!
Az, hogy a nyílászárók környékén jelenik meg, egy dolog, de az épület külső sarkán is van ilyen:
A problémát még tovább bonyolítja, hogy nem csak a külső homlokzaton, de a belső falakon is jelentkezik, sőt, még a felső szinten is:
Salétromosodást nem igazán látni, az egész olyan, mintha itt-ott kifelejtették volna a kötőanyagot a vakolatból.
Hőhídra is gyanakszom, de nem vagyok benne biztos, azt meg végképp nem tudom, hogyan lehetne a problémát megszüntetni.
Nem az ideiglenes kijavításra gondolok, hanem a probléma végleges megoldására.
Az esetleges ötleteket, tanácsokat előre is köszönöm:
Sok esetben a kémény külső(tető feletti) része megy szét. Elég lehet azt újra rakni.
Persze így "látatlanban" nem lehet biztosat mondani.
Volt itt is téma hogy nem lehet itthon kéménytéglát (legalábbis minősítettet nem) kapni. Alapvetően a sima kisméretű tégla is megfelel.
Ha újra kell rakni a kéményt (vagy csak egy darabját), a régi tégla kuka. Használhatsz új vagy akár bontott téglát is, azonban a kéményben felhasznált már telítődött mindenféle anyaggal (kátrány és hasonlók, amitől nem tapad hozzá szinte semmi).
Béléscső...
Valójában vegyes tüzeléshez nincs értelme.
Amennyiben mégis szeretnéd bélelni, akkor csak acél jöhet szóba, az alu szétég (bár már írták)
Ha belegondol az ember, elvileg jó a vegyes fűtéshez is. Igaz a készüléktől a becsatlakozástól számítva az első 2 -3 méter tönkre megy elég, de hát a bélelésnek a funkciója pont ezután van.
A hidegebb részen.
Hogy a lecsapódó égéstermék a víz, a kátrány ne itatódjon a kémény falába.
A kémény seprők és a szabályok miatt biztos nem jó !
Addig amig a meglévő kéményed meg nem vizsgáltatod, ne kezdj új építésébe.
Lehet jó az a kémény.
Mint írtad a szerelő szerint hossszra jó, akkor csak a szelvényt kéne megnézni. Ha az megfelelő, ki kell tisztítatni ( habár ezt a kéményseprők majd mindig elszaboltáják, de némi kenő pénzzel megoldható ).
Aztán : szárazfával tüzelni, ha az nincs mindig, akkor elvileg egy saválló bélés lehet a megoldás.
És , hogy a kőmíves tud e kéményt építeni ?
Persze tud, de őket írányítani kell.
Kell terv, kell engedély, kell hozzáértő ép.vezető és az új kéményeket is bélelni kell - akkor mán miért ne a régit ?
Ja még valamit : egy kémény tud nagyon ronda lenni, de az attól még jó lehet.,
Úgyhogy az első jött -ment lehúzosnak nem bedölni !!
Mert meg lehet reparálni 15 - 25 eft -ból, de egy új lehet többszázezer is !!
Az én kéményeim 82 évesek és még 25 évig biztos működnek !!
Szerintem is nyomasztó a sok natúr fa felület egy tetőtérben és valóban igazad van, sötétít is.
Arra még nem gondoltál, hogy lefesd fehérre? Most már lehet kapni olyan alapozókat, amihez nem kell fáig lecsiszolni az előző felületet. Nagyobb munka, mint a gipszkartonozás, de szebb is!
Koszonom a valaszokat igen begyujtaskor fustol mar kiprobaltuk hogy "kiegettuk" nincs eldugulva athuzkodtunk rajta egy "seprut" lattom a kek eget :) de a kemeny tetejen kb 30cm re a fugak ki vannak kopva.Nem tudom az elozo tulaj mire hasznalta vagyis inkabb csak egy kis kalyhara nem kazanra.Ma sikerult beszelnem egy komuvessel aki eljon megnezni hogy ujra kell e rakni a kemenyt.Kb 4 meterrol van szo a tetotol nezve.Tudjatok kb mennyibe kerul az ilyen munka?Koszonom Zita
van olyan kéménybélés, ami flexibilis csőként behúznak a füstjáratba, aztán a belenyomott forró levegőtől (gőztől) megnő, kitölti a kéménycsövet, a fala habosodik (hőszigetelő lesz), megkeményedik és végül hőálló lesz.
Tanacsot szeretnek kerni mert egyaltalan nem tudom hogy megy itthon a felujitas 15ev utan koltoztem haza angol parommal egy csaladi hazat vettunk azt csinalgatjuk edesapam es a csalad segit de el kellene neha egy ket jo tanacs.Vegyes tuzeleseu Totya kazan lett beepitve radiatorokkal.A tavalyi telet kihuztuk megtanultunk begyujtani fat vagni :) de sokat fustolt vissza akazan allitolag a fa is vizes volt de a kemeny is a regi azzal nem lett csinalva semmi a futes szerelo azt mondta meretre jo .Ujat szeretnenk rakatni s ebben szeretnek tanacsot kerni egy sima komuves meg tudja ezt csinalni?kell e valami engedely?A nagymama azt mondja kemenyseproknek kell fizetni es igy van?Csak kemeny teglabol lehet rakni?S kb mennyit kerhet a komuves egy ilyen munkaert egyaltalan nem vagyok tisztaba arakkal es ahogy meglatjak a kulfoldi rendszamot a mesterek sajnos vastagabban fgo a tolluk" mar tapasztaltam .Igy megprobalok infokat szerezni elotte.Nagyon koszonom es varom a valaszokat.Szep napot Zita
Arra megy amerre tud ill. ahol kisebb a nyomás. Igyekszik kiegyenlítődni. Ahol egy kicsivel eltér a hőmérséklet , sarkokban , jó hővezetőjű anyagoknál és azok környezetében , mindíg hidegebb lesz a felület és ott a levegőben lévő pára , kicsapódik .
1 m3 levegő kb. 1 liter vizet képes felvenni ( 100 % -os páratartalom ). Ha hideg ponthoz ér , ez a ,, víz ,, megjelenik .
Szóval, hogy hol fog kicsapódni egyenlőre nem lehet biztosan tudni . Elég jól kéne ismerni a kritikus pont környezetében lévő anyagok összességét.
Amennyiben mindenképp kartont szeretnél, akkor a gerendákra 40 centinként (keresztbe) csavarozott lécre rakhatod. Két oldalról ékelve tudod egyenesbe hozni.
Bár ahogy itt többen írták kár elcsúfítani.
Olcsóbb, egyszerűbb, és jobb megoldás "felülről" rátenni még egy réteg szigetelést.
Világosodáshoz világítani kell vagy ablakot betenni. :-)
Hőszigetelni pedig jobb és olcsóbb felülről. :-)
Összehajtod U alakba, felcsavarozod és az U szárai közé teszed a tetőlecet (merőlegesen a gerendákra), itt tudod beszintezni.
Szintezés a falra körben vízszintesen felcsavarozott UD profillal indul (ebbe dugod be a léc végét is), a direktfüggesztő szárai az UD szintje alá lógjanak, ezt a léc csavarozása után visszahajtod.
Ha teljesen síkban vannak a gerendák (ez egy kétméteres vízmértékkel ellenőrizhető), akkor a gerendákra merőlegesen felfogathatod közvetlenül is a leceket 60 vagy 62,5 cm-re gyártótól függően, de akkor a padlásra ne menj, mert megrepedhet a kartonmennyezet az illesztésnél a járkálástól.
Ne sajnáld a pénzt az impregnált lécre (kb 50 ft-tal drágább métere), az nem rigófüttyös, kevésbé vetemedik.
A párazárásban valahogy bizonytalan vagyok, oldalt a lambériánál nyitott marad a szerkezet páratechnikailag...
Fa szerkezetes házban lakok, melyben a mennyezet is fából ( fagerendák és lambéria) van.
Belülről a mennyezet a következőképpen néz ki:
gerendák 70-80 cm -enként vannak, ami felett lambéria van lerakva. (természetesen utána párazáró fólia szigetelés és megint fólia, majd 5 cm-enként lécek vannak lerakva amin a padláson lehet közlekedni) lásd képek:
Ide szeretnék gipszkartonokat szerelni.
Kérdés az lenne, hogy csavarozhatom a gerendákhoz a kartonokat, vagy mindenképp muszáj függesztékeket alkalmaznom?
SZigetelés szempontjából a kérdés az lenne, hogy párazáró fóliát kell tennem a gipszkartonra??? és érdemes ide is tenni gyapotot vagy sem?
ezt a dupla falú csöveg úgy képzeld el, hogy eredetileg két független cső, de a kémény felé eső végén össze van hegesztve, azaz a két cső egy közös csőben folytatódik. Azaz a külső cső "összeszűkül" a belsőre. Értelemszerűen a becsatlakozó kandalló füstcsövet a kettő közé kell nyomni.
A megtoldást a már közösített részen csináltam, figyelve arra hogy a keresztmetszet ne csökkenjen (hiszen ugyanolyan csővel toldottam).
megtaláltam az EON szabályzatát a neten, miszerint a füstcső elemek keskenyebbik végei a kandalló felé kell hogy mutassanak, hogy a visszacsurgó kondenzvíz és egyéb kondenzátum ne jusson ki a cső külsejére. Egy 600 fokos kandallónál szerintem a kandalló feletti 1m-es szobában lévő csőnél nem jellemző. De eső után köpönyeg gondolom megkérdezem...
Most még vissza tudom bontani, 1 napos habarcsot még kiverek. Ha már glettelve van meg bekötve a kandalló (csütörtök) már nem szívesen...
Leszedtük a rég szarufákat a vályogházunkról. Most új talpszelemen + szalufák + tetőléc megy vissza, egyenlőre a régi cseréppel(tatai). A ragalja kialakításánál látszó szarufát szeretnék, lambériával.
A kérdésem, hogy a lambéria és a cserép közé milyen fólia kell? Ha kell egyáltalán...
nem vagyok kéményszakerő, csak hangosan gondolkodom, mint te.
1. a duplafalú cső vagy azért duplafalú, hogy a két fal közötti légrés hőszigeteljen, vagy azért, mert a közepén megy ki a füst, körben jön be a frisslevegő. a leírásodból nem világos, hogy a toldást hogyan oldottad meg (gondolom a belső csövet toldottad -- mi van a toldás körül?
2. a füst szeretne kimenni a kéményen, mert a meleg levegő felfelé száll. a kémények, füstcsövek nem szoktak tökéletesen gáztömörek lenni. a józan eszem nekem is azt mondja, hogy a füstcsövek toldásánál úgy kell osszetolni, hogy a gázáralmlás irányába mutató csőszakasz tolódjon bele a másikba, mert ellenkező esetben egy kis füstöt a "lendület" esetleg kitolna a résen / harmonikán.
remélem jó helyre írok, írok majd a kéményes topicba is.
A napokban kötöm be a kandallómat a nappaliban. Mértem, lyukat ütöttem a nappali falán a kéményhez, van dupla falú kéményhüvelyem és füstcsőrózsám is. 150-es csövet használok, a kandallóval azonos gyártó és anyag az egész rendszer (wamsler).
1. laikus kérdés. A füstcsöveg egyik fele szűkebb (egymásba tolás). A szűkebb felének kell a kémény felé mutatniuk?
2. a vésett lyukat körbe próbáltam paskolni habarccsal, majd belenyomtam a hüvelyt, vakolattal ahol volt még rés spaklival javítottam. Jó ez így? Nincs "gázzáró" tömítésre szükség?
3. a füstcső dupla falú hüvelye 10 cm mély a falban, a falrész meg van vagy 15cm. Ezt úgy oldottam meg hogy egy maradék füstőcsőből levágtam 5 centit, és megtoldottam a dupla falú hüvelyt. Így a hüvely átér a falon, de az utolsó 5 centi értelemszerűen csak szimpla cső. Nem baj?
Elsősorban a füsttömörségi kérdés érdekelne.
A kéménybe csak a fatüzelésű kandalló van kötve. A kémény 20 éves 42x13? km tömör tégla, lefedve volt felülről, még soha nem volt használva, fentről belógattam steklámpát, hibátlan (a vakolata is).
Jól csináltam? szerintem a habarcs meg (lábazati, vízzáró) vakolat nem jelent gáztömörséget főleg hogy biztosan maradtak a cső körül hézagok.
olyan kérdésem lenne, hogy családi ház vizesblokkjának felújítása esetén kell-e valamit engedélyeztetni? A víz, és csatorna nyomvonalat szeretnénk változtatni, de csak az épületen belül. Köszönöm előre is!
Alapozás gyakorlaton anno kaptam egy olyan feladatot, hogy ötödikre sem sikerült megoldanom. (Cölöp alapozás volt, mindenkinek más-más terheléssel, és talajszerkezettel.) Amikor a teljes tankör csak rám várt, odajött a gyakvezérünk, ránézett, és azt mondta:
- Szívhat még egy darabig kollégám azzal, hogy öt méterenként növeli a mélységet, de amíg abból a huszonöt méteres agyag-iszap rétegből ki nem ér lefelé, addig úgyis rossz lesz. Azt tekintse úgy, hogy nincs is, aztán kezdje az alatta levő homkos kaviccsal.
A terveken általában az épitész egy szabványos szöveget ir be, azzal a kiegészitéssel, hogy a végleges alapozási sikot a felelős műszaki vezető a kiásott alapárok (vagy talajmechanika) figyelembevételével kell meghatározni.
Tehát hol van ilyenkor a femü? Vagy a statikus? Nekik az alapárok kiásása után rá kell néznie a keresztmetszetre, és megmondani, hogy hol a teherhordó talajréteg. Ha ez már a fagyhatár alatt van, akkor oké, ha nem, akkor lejjebb kell ásni még.
A "60 éve áll a házam papirvékony alapokon" meg nem számit, mert már utcán belül is eltérő lehet a talajszerkezet.
Nemrég irtam egy cukrászból avanzsált épitési vállalkozó házáról, aki 40 centire ásta le az alapot, és az egész ház csúszik lefelé a lejtős terepen+természetesen szarrá repedezett.
Azt is leirtam már jópárszor: komolyan 200e Ft többletet sajnáltok egy olyan szerekezetre, ami tartja az egész házat?! Ráadásul utólag szinte lehetetlen javitani...
(200e Ft = statikus kihivása, irja le a javaslatát, ennek alapján esetleg többletmélység vagy szélesség, vagy vasalás kell az alapba)
amit végül csináltak, a teherhordó falak alatt kb 60 széles 60 mély sávalap, végig vasalva, erre pedig kb 10 centi vastag betonlemez, 10 centis osztású acélháló 8 mm-es szálakból. a ház kb tíz éve áll, nem láttam rajta repedést.
...nem is tudom....mit mondjak...
ami ráadásul a talajtól kb 50 centi magasságban van, és esőtől védett helyen!
