Már bocs, de egy bojlert a fürdőszobában használnak, normális esetben fix bekötéssel, nem az esőben töltik, ezen kívül nem tesznek meg vele túl sok kilométert kültéren, csak ritkán, valamint nem kapcsolnak rá 22 kW teljesítményt három fázison, egy olyan csatlakozón, amit RENDSZERESEN ki/bedugnak az aljzatba.
Egyébként lentebb olvashatod a bejegyzésemet a gyárilag hibás földelésű villanybojleremről.
Szóval nem hiszem, hogy az lenne a kérdés, keverem-e a műfajokat, hanem hogy miért lenne túlzás egy 5 perces, szabványosítható vizsgálat előírása?
A jármű műszaki vizsgája egy KÖZLEKEDÉSBIZONSÁGI- és környezetvédelmi célú vizsgálat!
Hogy jönne ide a TÖLTÉS közbeni (>>nem közledik) ÉLETVÉDELMI vizsgálódás?! Sehogy, mert nem fentiekbe tartozó téma.
------
Az e-autó hálózati töltésére az általános ÉV szabályok érvényesek.
A betáptól a töltőcsatlakozóig.
Pont mint egy bojlerre, vagy mosógépre, vagy az otthoni fúrógépre is.
Az e-autó semmiben nem különbözik ezektől a töltő használata során... ...és kell-e egy bojlert/mosógépet ellenőrizgetni az élete során rendszeresen?
Hát nem kell. Kivéve a javítás/megbontás után. Annak aki hozzányúlt.
******
Persze, Külön műsor a "szervezett munkavégzés során" mások kezébe adott eszközök esete. Mint pl. a műhely (munkaadó) fúrógépe. Amire szigorúbb rezsim van érvényben.
Az e-autó töltése azonban nem ez az eset...
------------------------
Avagy nem jó ötlet az eltérő dolgokat összekeverni, tévútra vezet.
Nem kellett - de mégis kérték. Illetve... volt olyan megye, ahol igen, volt, ahol nem. Agyrém.
Egyébként szvsz logikusan kellene, ha egy műhelyben használt fúrógépnél elvárás.
Igen, a töltőállomásban van ÁVK. De ugye az érintésvédelemnél az ÁVK- csak kiegészítő védelemnek tekintjük. Ha pedig kell földelés, mert a töltés az TN-S rendszer, akkor időnként kellene ellenőrizni, nem?
Villamos jármű vezetéses töltőrendszere 21. rész: Villamos járművek egyen- vagy váltakozó áramú töltőállomáshoz való vezetéses kapcsolásának követelményei
7.2. Földelőcsatlakozás és annak folytonossága a villamos járműben
..."A folytonosság ellenőrzéséhez 16 A-es egyenáramú áramforrást kell használni, amelyik 12 V-ot meg nem haladó vizsgálati feszültséget állít elő.
Az ellenállás értéke bármelyik hozzáférhető vezetőképes rész és a földelési áramkör csatlakozása között nem haladhatja meg a 0,1 Ω-ot."...
"EZÉRT kell előírás szerint legalább a névleges feszültségen végezni a SZIGETELÉSI ellenállás mérését"
Ha hatóság arra kíváncsi, hogy az autó töltő kábel földelésének ellenállása 0,1 ohm alatt van-e, akkor gondolom nem szigetelési ellenállás mérést ír elő.
Az is lehet, hogy ilyen célra létezik külön mérési jegyzőkönyv minta-nyomtatvány.
Van olyan SZIGETELÉSI hiba, ami 12 volton nem jön elő, 230 volton pedig igen - és EZÉRT kell előírás szerint legalább a névleges feszültségen végezni a SZIGETELÉSI ellenállás mérését ( pl 230 v nál 250 V egyenfeszültségget)
A védővezeték / földelés FOLYTONOSSÁGÁNÁL pont fordítva: ha kisebb feszültségen létrejött a kis ellenállású kapcsolat, nagyobb feszültségen hétszentség, hogy létrejön. Már csak azért is, mert egy fém/fém kötés két oldalát nézzük, üzem közben kicsinek kell lennie a feszültségesésnek.
Jól van az az érték.
Meg fogom keresni a vonatkozó szabványt elektromos autóra. A gyártás utolsó lépéseként ellenőrzik - és igazából a műszaki vizsgán is kellene UGYANÚGY, nem pedig értelmetlen érintésvédelmi jegyzőkönyveket kérni, amit olyan villanyszerelő állít ki, aki épületvillamossághoz ért (már ha egyáltálán...)
"S akkor mindegy is, hogy 6Val vagy 230Val hajtod meg a mérőáramkört."
Én el tudok képzelni olyan földelési hibá(ka)t, ami 12 volton soha nem jön elő, de ugyanazt 230V-tal mérve bármikor megjelenhet. Ezt valószínűleg tudják a hivatalos mérési módszereket kidolgozó szakemberek is.
Nem azért raknak invertereket egy fogyasztóknak, hogy a táp vezetékezésének költségein megtakarítást érjenek el. Ez csak egy barom agyában születhet meg.
A legnagyobb probléma azzal az érveléssel az volt, hogy a megadott körülmények között lehetetlen 20% fesz esést végrehajtani és ezért a felvetett fesz . értékek is baromságok.
Ha 8kw ot 60m en akarod 20% ejtetni, akkor 0,34 es vezetékkel kellene bekötni.
Ez lehetetlen, mert elég a vezeték és amúgy is 2kw veszteség lenne a kábelen.
Ha viszont 2,5 essel kötöd be, akkor a fesz esés 2% lesz és csak 200 w lesz a veszteség.
" az bizony teljes kiépítettségben névleges nettó teljesítményben 2kW felett volt, két ~1200W körüli táppal tudott minimálisan üzemelni, és szépen rá volt írva a tápokra, hogy 100V Japan és 120-240V máshol."
Nem tudom, jól gondolom-e, ez a táp nem fért bele egy telefon töltőbe, vagy egy csillárba tett égő foglalatába, vagy egy laptop töltőjébe.
Én olyat láttam, ami 3x400V-os tápból állított elő több ezer voltos változtatható feszültsége(ke)t is, és 100kW-os volt. A frekvencia is változtatható volt. Egyenáramot is nyomatott, ha az kellett (több ezer voltosat). A berendezésnek egy nagyobb helyiségre volt szüksége.
Az gondolom érthető, ahol 95 V-ra esik a tápfeszültség, arról nem lehet több kW-os eszközt működtetni.
Hát amikor a 230V-ra méretezett áramkörön a feszültség 95V-ra esik, akkor nem is. (És igen, Elek erről fantáziált, és ez valóban nettó hülyeség)
De ha eleve 95V-ra van méretezve az áramkör, akkor az ilyen működésre amúgy képes tápegységgel szerelt eszköz nagyon szépen fog működni - pont, mint ahogy Japánban tenné, ha ott dugnád be a 100V-os fali konnektorba. Az már más tészta, hogy ennek sok értelme nincs, ha amúgy rendelkezésre áll a 230V.
A mondandóm lényege az volt, hogy amúgy a C13/C14-es műszercsatival használható szervertápok (ez ugye a jelentős százalékuk) jellemzően képesek erre, és nagyon nem a pár 10W-os készülékekről van itt csak szó. A több kW csak az elborzasztásra szolgált: járt ilyen készülék a kezeim között, ezért konkrétan emlékeztem rá, hogy az bizony teljes kiépítettségben névleges nettó teljesítményben 2kW felett volt, két ~1200W körüli táppal tudott minimálisan üzemelni, és szépen rá volt írva a tápokra, hogy 100V Japan és 120-240V máshol.
"Nem írta, hogy ~230 Volttal kell mérni, annyival kellene?"
Van szabvány az ilyen mérésekre, csak valószínűleg a fórumban senki sem fér hozzá, hogy belenézhessen hamarjában.
Én is csak sejtem, hogy pl. családi házak földelő szondáinak földelési ellenállását nem szabadna törpesfeszültségű műszerrel mérni.
"- 10 Amper kell, hogy átfollyon "
Ott ahol 12V mérőfeszültség mellett 10 amper simán átfolyik,
ott 230V esetén lehet, hogy elolvad/áthúz/átüt egy olyan vezetékszakasz ami addig simán bírta a törpefeszültségű mérést. És attól kezdve a földelés talán megszakadt/életveszélyes.
Ezért is csodálkoznék, ha a hivatalos előírás (szabvány) nem ragaszkodna az üzemi feszültségszinthez.
A józan paraszti logikán kívül más bizonyítékom nincs (mivel én sem férek hozzá a szabványokhoz).
Csak meg kéne érteni a szivattyú jellegörbe és a munkapont összefüggés témát.
Akkor nem vennél meg a feladatra nem megfelelő szivattyúkat sorozatban :-(
----
Két dolgot kell tudni.
- a lehetséges max TARTÓS vízkivételt (m3/óra vagy liter/perc) a kútból - a szükséges nyomást a fogyasztói oldalon
Ez a két adat adja meg a max MUNKAPONTOT...
HA megvan, AKKOR lehet nézgetni a szivattyú adatlapon a jelleggörbét és Választani egy olyan gépet, aminél a munkapont a jellegörbe kétharmada körül van.
A szívó oldalon korlátozni marhaság, mert előnytelen.
A nyomó oldalon kell értelemszerűen, ahol ráadásul egyszerűbb is megoldani és utánállítani is. Egy "csap" a kimentre amit aztán nem kell eltergetni, ennyi.
----
A normális megoldás a helyesen választott szivattyú! lenne.
Nem véletlenül van neki mennyiség/nyomás jelleggörbéje... Ami alapján a kúthoz választható a szivattyú.
Megj: aki úgy vesz szivattyút vaktában, hogy nem tuda mennyi a kút vízhozama az mondjuk meg is érdemli a szívást...
Tettem fel hozzá pár képet. csak azt nem értem ha ilyen nagy átmérőjű fúróval fúrták és látták hogy nincs lejjebb kavics, miért nem tettek bele 300-as béléscsövet, legalább az aljába. Vagy olyan nincs, vagy az már nem fért volna bele a keretbe? https://photos.app.goo.gl/XpMxVXndPRiTPGvT8
Akkor olcsón megúszta, nekem 180-ért csinálták, de mivel nem volt tovább kavicsréteg, 9 méterig fúrtak, de kavics csak kb 8 méterig van. Nincs is a víz mennyiségével gondom, ha egésznap megy a szivattyú, akkor sem apad ki. Azzal van a gond hogy kicsi a vízoszlop magassága, kb 2 méter, és ezt a gyorsan szívó szivattyú 1-2 perc alatt leszívja, és szürcsöl, vagyis levegőt is szív hozzá, ami a szivattyúnak nem tesz jót. Nem szeretném a vagány kis szivattyút idő előtt tönkre tenni. A használatija azt írja, ha kicsi a kút hozama, a nyomóágba történő csappal lehet a megfelelő szállítást beállítani. Megpróbálom úgy.
Tudom igazad van. Ez egy mélyített ásott kút. 125-ös csővel, szűrőkkel. Kb 2 métermagas vízoszlop van, ezért vettem a kategóriában legkisebb szivattyút. Azt nem gondoltam hogy a 370 Wattosnak titulált szivattyú 720-750 Wattos, és ekkora víz szállítása van. Eddig 2 db 1500 Wattos szivattyút vettem, az egyik, víz szállítása kevés volt, a másiké egy kicsi sok. Azok csavaros szivattyúk, és az egyik már ki is kopott, csak pisilgetett. Ráadásul volt amikor 10 szer is rá kellett kapcsolni mire elindult. Valami hibája volt újkorától. Van 400 wattos szennyvíz szivattyúm is, az alig tudta feltornászi a vizet az ásott kútból 6 méteren. Egy ezer literes tartály kell feltölteni hogy kissé melegedve tudjak locsolni belőle. Van a csővégén egy Y elágazó 2 csappal, megpróbálom azzal beállítani a víz szállítást. Köszönöm az infókat.
"Ezt úgy kell érteni, hogy melyik hitelesített ellenállás mérő műszer képes 2300 wattos műterhelést kapcsolni az autó 230V töltő kábelének fázisvezetője és földvezetője közé?"
Faszkalap, te pofáztál először és utoljára 230 V-ról. Te akartál barma fázis és a földvezető között mérni. Senki nem volt rajtad kívül. Érted hülyéje? Nem szigetelési-ellenállást akart mérni. Arról barma van elképzelésed, azt hogy mérik? Nincs. Teljesen más a mérési elve, feszültsége stb.
Azután is, hogy leírták milyen mérésről van szó újra kezded a baromságodat (139348), ráadásul:
"Megismétlem: nem valószínű, hogy létezik olyan műszer a világon, amelyikben van beépített 2300 wattos műterhelés, (230 V 10A), olyan műszer viszont simán lehetséges, amelyik képes külső terhelés (pl vasaló) segítségével elvégezni ezt a mérést."
Ritka barom vagy.
Okoskodó idióta, még nagyképűen meg is ismétled. Nem kell megismételned, mindenki tudja, milyen balfasz vagy.
"szerencsés esetben a szabvány a méréshez nem ír elő 230V mérőfeszültséget, talán elég neki a 10 amper akár pl 12V mellett is."
Végre eljutsz odáig, hogy elég a méréshez 10 V-hez, csak már többen leírták neked barma. Úgy csinálsz, minzha te találtad volna fel. Gátlástalan egy hülye vagy.
139362 hsz.: Ilyen nincs, már kevered a szart, folyik ki abból a mocsos pofádból:
"Úgy tudom, hogy családi házak földelőszondáit nem szabadna (nem szabályos) törpefeszültséggel (pl. egyszerű multiméterrel) mérni/ellenőrizni, mert 230V esetén egyes áramvezetők egészen másképp viselkednek (pl elolvadnak), mint pl 9-12 voltos műszer esetén.
Mert lehet a földelési rendszerben olyan (vékony) szakasz, ami 9 voltos mérést ezerszer is elvisel , de 230 V hatásra nyomban elolvad/elpárolog és attól kezdve nincs védelem." Mi ez? Miket fosol ide? Fingod nincs, miről van szó.
Ilyen nincs, amit művelsz. Tudatlan, balfasz szar vagy. Nem kéne ebben a topikban garázdálkodnod, inkább keresd fel az anyádon a bejáratot!
"Ha a töltés alatt álló villanyautók érintésvédelmére más szabvány érvényes (amelyben a feszültség nem számít, csak a mérőáram), arról nem tudok."
Még most sincs pici fogalmad sem, hogy mit akar mérni a kérdező, pláne öltés alatt. Pá, egy nagy turha abba a mocskos pofádba.
> Gonoszkodásért újra letiltom az összes hozzászólásodat a képernyőmről pár év(tized)re.
Bevallom férfiasan, kellett ennyi idő, hogy abbahagyjam a zokogást* ettől a kemény fenyegetéstől.
Tudom, hogy nem jut el a nárcisztikus, borderline** agyadig, hogy a gonoszkodást te műveled itt a fórumon pusztán azzal, hogy felelősség nélkül potenciális veszélybe sodorsz ismeretleneket a "kiváló" tanácsaiddal.
* a röhögéstől
** majd megguglizod, hogy ezek mit jelentenek. Mindenesetre komoly összegben merek fogadni, hogy egy évfolyamnyi pszichológus írhatna disszertációt belőled.
10 amper (egyébként max 12 V kell). Milliohmos ellenállásokról beszélünk, a megengedett max 0.1 ohm, amihez 10 ampernél 1 volt tartozik."
Úgy tudom, hogy családi házak földelőszondáit nem szabadna (nem szabályos) törpefeszültséggel (pl. egyszerű multiméterrel) mérni/ellenőrizni, mert 230V esetén egyes áramvezetők egészen másképp viselkednek (pl elolvadnak), mint pl 9-12 voltos műszer esetén.
Mert lehet a földelési rendszerben olyan (vékony) szakasz, ami 9 voltos mérést ezerszer is elvisel , de 230 V hatásra nyomban elolvad/elpárolog és attól kezdve nincs védelem.
Ha a töltés alatt álló villanyautók érintésvédelmére más szabvány érvényes (amelyben a feszültség nem számít, csak a mérőáram), arról nem tudok.
"Azt elmesélnéd, hogy a csőszivattyúban pontosan hol van a szívócső, amibe a bypasst beleépítenéd ? Tudod, laikusként kérdezem. "
Szívesen elmagyerázom:
- az a szívócső, ami a szivattyú előtt van, ,azon szívja a szivattyú a vizet a kútból, ezt a csövet kell összekötni (egy csapon át) a nyomócsővel, ezt hívják szbályozott fojtású bypass (kerülő) ágnak.
- a "csőszivattyúban" szót én nem alkalmaztam, te találtad ki, hogy végre bele tudj valami nem létező szóba nagy gonosz erőlködésed közepette.
Gonoszkodásért újra letiltom az összes hozzászólásodat a képernyőmről pár év(tized)re.
"Valahogy azt kellene megoldani hogy kevesebbet szívjon"
Egy haver gyűrűs kútjánál is ilyesmi volt a gond, egy hónapja hívott kútfúrót, aki a kút alján az iszapba fúrt még hat métert lefelé (150 mm átmérőjű cső).
Kút vízhozamának növelése. Három-négy órán át tartott és 150 ezerbe került az akció.
Lehet én vagyok a hülye, de mi a ferde franc sértené az éjszakai áram törvényét abban, hogy "A" bojler üzemel éjszakai áramról, míg a "B" bojler nappaliról?
Illetve annak mi értelme lenne, ha egy bojlerben lenne két bekókányolt fűtőbetét, ahol az egyiken nappali áram van, míg a másikon éjszakai? A te általad felvázolt esetnek semmi értelme sincs, maximum gyorsabban fűt, amikor van éjszakai áram. De a nappali mindig ráfűtene, ha hűlne a víz benne. Amit viszont Gipszember felvázolt, annak már van értelme: az éjszakai árammal felfűti x hőmérsékletre a vizet, majd a következő bojlerben ezt csak puffereli. A puffer bojler viszont nappali áramra van kötve, de a hőfokszabályzója <x értékre van állítva. Így csak akkor kezd el ráfűteni, ha az éjszakai áramos bojlerből hideg víz jön ki.
Itt van egy kicsi úszókapcsoló, bármely feszültségre, meg kell relézni. A szivattyú fölé kell tenni, vagy a szivattyúra, vagy a nyomócsőre. Alá nem teheted, mert kiszivja alóla a vizet mire kapcsol.
Egyébként kúthiba, vagy méretezési hiba lesz. A vízhozamhoz kell a szivattyút méretezni.
Nem mert kb 1 perc alatt leszívja a szintet, és akkor percenként kapcsolna. Valahogy azt kellene megoldani hogy kevesebbet szívjon. Bár azt írják a használatiban, " ha a kút nem győzi, zárjunk a csapon". Nem tudom mennyire értelmes dolog ez, valahogy a szívó oldalt kellene korlátozni.
"Az elektromos autók hálózati csatlakozójának PE érintkezője és a jármű (érinthető) karosszériaelemei között az ellenállás max. 0.1 ohm lehet, 10 amperos vizsgálóáram mellett."
Megismétlem: nem valószínű, hogy létezik olyan műszer a világon, amelyikben van beépített 2300 wattos műterhelés, (230 V 10A), olyan műszer viszont simán lehetséges, amelyik képes külső terhelés (pl vasaló) segítségével elvégezni ezt a mérést.
Sőt: szerencsés esetben a szabvány a méréshez nem ír elő 230V mérőfeszültséget, talán elég neki a 10 amper akár pl 12V mellett is.
"Nem lehetne beletenni egy úszókapcsolót? Biztos olcsóbb mint egy inverter."
A fúrt kutakban a búvárszivattyú és a kút fala közözött sokszor csak 1-2 centi távolság van, ott nem fér el egy úszókapcsoló. A szivattyú felett persze elférne úszókapcsoló, de a mechanikai megoldás nem egyszerű (és 230V esetén a kábelezés sem). Én kútban törpefeszültségű (pl 12/24 voltos) úszókapcsolóval kísérleteznék.
"kisebb hőmérséklettel fűt és akkor kevésbé rakódik le a vízkő?"
Pontosan.
A hőmérsélet növelésével DURVÁN megemelkedik a vizkövesedés. Sok esetben pl 10 fokkal hidegebbre állítod a bojlert és utána már elég háromszor ritkábban vízkőteleníteni.
Persze ahol a bojler beszerzésnél a "minél kisebb legyen" volt a fő szempont, ott marad örökre a magas vízhőmérdséklet és az erős vízkövesedés.
"a nagyobbat éjszakai árammal hajtom és utána kötök sorba egy kisebbet, amit nappali árammal."
Valószínűleg lehetséges második fűtőbetétet is beépíteni régi Hajdu villanybojler alaplapjába, hogy ne kelljen megsérteni a félelmetes "éjszakai áram" törvényt.
Én is ezzel próbálkoznék: a szívó és a nyomó csövet összekötném egy rövid csőszakasszal, amelyen egy csap fokozatos nyitásával csökkenteném/rontanám a rendszer vízkivételét, addig, amíg a vízkivétel le nem csökken a kút vízadó képessége alá.
Alapban az első tartály gyorsfűtős, ez tartalmazza az elsődleges vizat, a második tartály takaréko, készenlétben van, kevesebbet fogyaszt, vannak öntanulók is, amik a vízkivételi szokást megtanulja és az idő előtt fűti fel a vizet.
Azért is kérdezem, mert tervezek villanybojlert és pont arra gondoltam, hogy két különálló darabot fogok használni és az egyiket, mondjuk a nagyobbat éjszakai árammal hajtom és utána kötök sorba egy kisebbet, amit nappali árammal. Az éjszakai áramos lenne a nagyobb tartály és magasabb hőfokkal, a nappali áramos a kisebb tartály alacsonyabb hőfokkal. Ideális esetben elég lenne mindig az éjszakai áramos, aminek a víze átfolyna a nappali áramosba de ha mégis kifogy, akkor a nappali áram bármikor csinálnak melegvizet.
Vagy túlbonyolítom szerinted? Mindenesetre azt nem tudtam, hogy vannak bojlerek két tartállyal...
Ilyenkor esetleg kisebb hőmérséklettel fűt és akkor kevésbé rakódik le a vízkő? Vagy miért jó a két tartály? Az egyikben nem annyira melegre fűti a vizet? Elnézést, nem értek hozzá, nekem ez újdonság.
Nem tudom, érzed-e mennyire tudatlan egy fasz vagy, ennek ellenére már be is jelentkeztél tanácsadónak.
Halvány fogalmad sincs, hogy milyen méréseknél határozzák meg a mérőáram nagyságát. De te már nyomatod is a baromságodat. Szerencsétlen, tudatlan figurája vagy ennek a világnak.
Az elektromos autók hálózati csatlakozójának PE érintkezője és a jármű (érinthető) karosszériaelemei között az ellenállás max. 0.1 ohm lehet, 10 amperos vizsgálóáram mellett.
A vizsgálat során tehát a karosszériaelemek és a PE közé kerül a tesztáram.
Az 1/1 fázisú frekvenciaváltó viszonylag ritka, de pl mi is használunk centrifugálszivattyúkhoz. Ezek abszolút nem lineárisak, pár százalék fordulatszám csökkenés drasztikus szállítási mennyiség és nyomás változást hoz, szóval olyan 70% alá menni nem is nagyon érdemes.
Az optidrive E3 szériát használjuk amúgy, de szerintem oda ez is drága lesz.
Azért a szabványt illik betartani ,--Ki fogja tanusitani ,hogy hiteles a
mérés?
MSZ EN 60204 szabvány, amely a Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei címet viseli.
Alkalmazások DIN VDE 0701-1: 2000 és DIN VDE 0702: 2004 szerinti elektromos biztonságtechnikai mérések: Védővezető ellenállásának mérése Szigetelési ellenállásmérés Védővezető áramának mérése ekvivalens szivárgó áram módszerrel és maradék-áram módszerrel Érintési áram mérése DIN VDE 0701 Part 240 szerinti mérések: Feszültségmentesség mérése áramméréssel, hálózati feszültség és terhelő áram mérése A műszer javított vagy módosított készülékek el...
2850-fordulatú, ez nekem túl gyors, ( nem győzi a kút). Azt szeretném kérdezni hogy esetleg egy frekvencia váltóval mennyivel tudnám csökkenteni a fordulatszámát, a leégés veszélye nélkül? Köszönöm.
"Ajánljon nekem valaki olyan műszert, amivel egy elektromos gép, pl elektromos autó védővezetékének minőségét lehet ellenőrizni....10 ampert ír elő"
Ezt úgy kell érteni, hogy melyik hitelesített ellenállás mérő műszer képes 2300 wattos műterhelést kapcsolni az autó 230V töltő kábelének fázisvezetője és földvezetője közé?
Ilyen műszer talán nem is létezik a világon.
Viszont nem nehéz 2300 wattnyi terhelést házilag összehozni (pl egy darab vasaló vagy hősugárzó) és ezzel a 10 amperrel ellenállást mérni.
Arról hát te barom. Már minden fűnyírón az van. Nem tudtad?
"ugyanazt a mechanikai munkát jóval kevesebb energiafelvétellel valósítják meg. Tehát energia-takarékosabbak."
Megint csak pár sort olvastál el a guglin. Olyan energiamegtakarítás van, hogy az e-on fizet, ha BLCD motort használsz.
Ezt is el kellett volna olvasnod:
"A BLDC motorok sokkal hatékonyabban alakítják át az elektromosságot mechanikai erővé, mint a kefés egyenáramú motorok. Ez főleg annak köszönhető, hogy a kefék hiánya miatt mentesek az elektromos és súrlódási veszteségektől. A nagyobb hatékonyság a terhelésmentes és kis terhelésű tartományokban érzékelhető leginkább. Nagy terhelésnél a BLDC motorok és a jó minőségű szénkefés egyenáramú motorok hasonló hatékonyságúak."
Amiket felsoroltál, az mind kis teljesítményű fogyasztó. A 175 V-os izzód is. A laptopod is 19 V-ról megy és kb 2,5 A-t ad le. A telefontöltődről meg ne is beszéljünk. Ilyen kicsi fogyasztóknál nem nehéz 5, vagy 19 V-os. Azt azért belátod, hogy nem rendíti meg a hálózatot, még akkor sem, ha 100 v-ra esik a feszültség. Különben ezeket a tápok sem azért működnek 100 V-ról is, mert azzal számoltak, hogy az állatja kecskénél a vezetékezés költségit csökkentsék.
Tegyél a villanytűzhelyedre tápegységet, ahol a feszültség 175 V-rara esik.
Különben szaunáról volt szó, ha jól emlékszem 12 kW-os ról.
Közben utána kérdeztem. A szolgáltató tulajdona a transzformátor, azért egy árva fillért sem fizettek. Amiért fizetni kellett az az egyéb sallangok: villanyóra doboza, méretlen vezeték egy része (messzebb van a villanyóra a trafótól, mint az ingyenes vezeték szakasz), szerelés és egyebek.
Világvégi tanyavilág, de a háztól nem messze volt középfeszültségű hálózat. Elvileg alanyi jogon jár már egy ideje az elektromosság, csak győzd kivárni, hogy bekötik.
Szóval az áramszolgáltató telepített trafót és adott villanyórát is. Össz-vissz 1 tanya kap onnan feszültséget.
Este utána kérdezek, hogy ez járt-e alanyi jogon vagy fizettek érte keményen.
Mivel egy életet leéltek elektromos hálózat nélkül, így nem hiszem, hogy milliókat költöttek volna el. Volt aggregátoruk, heti egyszer ment róla a mosás. Egyébként pedig gyertyával és petróleummal világítottak. Kb. 3-4 éve van náluk is vezetékes áram.
Erről jut eszembe: tudja-e valaki, hogy kb mennyibe kerül manapság egy legolcsóbb 22/0,4 kV trafó telepítse? Épülne egy ház világvégén, egy 22 kV-os vezetéktől kb 100 méterre és nem merik megvenni a telket sem, mert beijesztettem őket, hogy soha nem lesz annyi pénzük, ami kellene ott villanyra.
Ha itt most a BLDC motorokról van szó, azok ugyanazt a mechanikai munkát jóval kevesebb energiafelvétellel valósítják meg. Tehát energia-takarékosabbak. Mosógépekben, ventilátorokban, keringető szivattyúkban, klíma/hűtőszekrény kompresszorokban, stb már régóta teljesen megszokott igényesebb termékek esetén.
BLDC motoros "tologatós" fűnyíróról viszont még nem hallottam (csak hagyományos aszinkron motorosról). Vállról lengetős fűkaszáról el tudom képzelni, hogy szénkefés a motorja (a kisebb motorsúly miatt). Tehát meg kellett volna kérdezni, hogy mire gondolt a kérdező (ha nem meg a gondolatolvasás :)
Sajna ezen irányba haladunk.Az Áramszolgáltatók miután megszüntették a 35kV-s hálózatot., a 20kV-t felemelték 22kVra . De a szabályzási feszültség még erre +3,5kV. ugyanigy 6 és-n.
A feleségemnek saját "bejáratú" szerszámai vannak, ez a mániája(dekopírfűrésztől kezdve csiszolóig, sövényvágóig minden). Autót is így vesz, elmegy a boltba és egyszer csak beállít vele.
"bármely valamirevaló számítógépgyártó min. 15-20 éve univerzális tápokkal szereli a szervereit, amik a világ bármely sarkán képesek üzemelni"
Lassan alapértelmezett lesz MINDEN kapcsolóüzemű tápegységgel rendelkező kászüléklnél az univerzális feszültségtartomány (kb 95-250V 50-60 Hz). A Tv/settopbox/mobiltöltő/stbstb már sok éve így működik sok háztartásban. A nagy energiaválságban nemsokára csatlakozhat a mosógép/villanytűzhely/klímaberendezés/stb is.
Lassan ott tartunk, hogy ha alacsony feszültségre érzékeny valamit szeretnénk otthonra, akkor kénytelenek leszünk a legszarabb minőségű led izzókból bevásárolni :) (az izzókról lehetetlen ilyen irányú információkat beszerezni)
Így nézett ki. Azonkívül semmilyen adatára nem emlékszem. 2017 körül vette a feleségem. A blokkot is eldobta, nem lehetett visszavinni. Szétszedtem akkor, meg akartam csinálni, de semmit nem kaptam hozzá. A feleségemnek saját "bejáratú" szerszámai vannak, ez a mániája(dekopírfűrésztől kezdve csiszolóig, sövényvágóig minden). Autót is így vesz, elmegy a boltba és egyszer csak beállít vele. Most négy fűnyíró van otthon. Kettő benzines, kettő villanyos, 3 szegélynyíró. Ez a mániája. A szegélynyírókat valamiért igen utálom. Itt, szerencsére már úgy nyíratom füvet.
Egy dolog tetszett benne, mert egyben olyan is volt, mint a porszívó. A térkőre kivert füvet felszippantotta. A feleségem használta, ne ért meg egy nyarat, mert műanyag fogaskerekek voltak benne és szarrá olvadt.
Abból indult az egész, hogy felesleges 3%-os feszültségesésre számolni, mert jelentősen megemelheti a költségeket, míg a feszültségesés miatt nem nő különösebben a költség.
Idézetek kecskétől
"Egy év közel 9000 óra.
Ha a a szaunakályha évente csak pár órán át fog dolgozni, akkor ez a 10-20% kábelveszteség évente mondjuk 30 forint extra villanyszámlát fog okozni.
Az a szakember, aki rábeszéli az ügyfelét soksok ezer forint extra (kábel) kiadása csak azért, hogy ezzel utána megtakarítson évente 30 forint energiát, az nem szakember, hanem buta kókler vagy csaló."
A balfaszának nem jut el a tudatáig az sem, hogy a szaunában a feszültségesés miatt megnő az idő, amíg a szükséges gőzt előállítja. De ez már apróság, mert ez az alaknak halovány fingja sincs arról, hogy a teljesítmény képletében a feszültség négyzetesen szerepel. Arról meg végképp nincs, a végzett munkában meg az idő is szerepel.
A kérdező azt szerette volna megtudni, milyen keresztmetszetű kábelt vásároljon az 50 m-re levő szaunájához.
"Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát)."
Az a baj, hogy nem érti, hogy pont most került saját magával ellentmondásba, elmagyarázni meg nem lehet, mert akkor gonosz vagy, de különben sem olvas minket.
Szóval a topic nem törzstagjainak (elek olvasatában a "laikusok" - teljesen mindegy, hogy az egy műkörmös vagy egy villamosmérnök) szeretném megjegyezni, hogy amit elek állít, az egy faszság. A jelenlegi témára gondolok elsősorban, de nagy általánosságban is bátran kijelenthetjük.
Csinálsz nekünk egy fotót a kapcsoló hátuljáról? A niloé termékcsaláddal nem vagyok képben, mert nem nagyon szeretem őket és a webáruházakban a sima csillárkapcsolóhoz, a fényjelzőshöz és az ellenörző fényeshez is ugyan azt a fotót töltötték fel. De a következőre gondolok: L: ide jön a fázis 1 és 2: az egyik lesz a lámpához menő szál, míg a másik a LED lámpácska szálja. Amúgy a műanyag zacskón, amibe be szokott lenni csomagolva van bekötési rajz általában.
Vagy akár több kW teljesítményre... (bármely valamirevaló számítógépgyártó min. 15-20 éve univerzális tápokkal szereli a szervereit, amik a világ bármely sarkán képesek üzemelni)
Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Ezek kapcsolóüzemű Pfc-tápegységek, legfeljebb néhány 10 W teljesítményre...
"Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit."
Először is köszi mindenkinek a segítséget a kültéri állólámpák "vízmentes bekötésével" kapcsolatban, viszont sajnálom hogy a kérdést feltettem, mert összetűzést robbantottam ki a témában!
Fí relét bekötöttem, kötéseket forrasztottam, amennyire lehet a lámpatestbe feltoltam pár centire a betontól, zsugorcső, szigszalag, alá 3 as gumilap, minden játszott!
Ööö egy kérdés óvatosan...medence keingető szivattyúra hány mA-es Fi relét javasolnátok, kötnétek be védelemként?
Nekem egy magyar gyártmányú 1600 wattos fűnyíró ugyan ezt játszotta, hogy búgott, nem forgott, és mivel még garis volt elvittem szervizbe, ahol első kérdése az volt a szervizesnek, hogy milyen hosszú hosszabítóval használtam, és ugye nem a "sárga színű 30 méteres" volt amivel nem forog csak búg? Ott helyben hozott egy normális 1,5 mm2 -es 20 méteres hosszabítót, és ment a fűnyíró... Beégtem rendesen. Csináltam magamnak rendes hosszabítót a kínai 3x0,75mm2-es helyett azóta pöcc-röff. Próbáld ki!
Most is úgy gondolom, hogy a kertbe nem kell mindenhová olyan védettséggel ellátott kandeláber, amilyent a tengeralattjáró fedélzetére is el lehet helyezni térvilágításnak.
Szeretnék segítséget kérni....elektromos fűnyíró nem indul, csak búg. A kést megpörgetve elindul nagy nehezen. Kondenzátor lett cserélve, de a probléma nem oldódott meg.... Továbbra is ha jól megpörgetem akkor elindul, és utána párszor magától is elindul (pörgetés nélkül), majd ismét nem. A kés nincs beszorulva. Mi lehet a gond? Ha elindult megpörgetve, akkor már megy minden probléma nélkül.
A LED-nek a Legrand leírása alapján kell nulla, így igen azt oda kell vinned a kapcsolóhoz a kötődobozból.
A LED bekötésére kétféle módot kínál a kapcsoló: jelzőfény vagy ellenörző fény. A jelzőfény akkor világít, amikor a lámpa ki van kapcsolva. Az ellenörző fény pedig akkor, amikor a lámpa be van kapcsolva.
Sziasztok. (Legrand Niloé) Csillárkapcsolót szeretnék LED jelzőfényessé alakítani. Hogy csinálom?
Az helyes, ha a nullát (két külön nullás vezetékem, azaz áramköröm van) a kötődobozban wago-zom és onnan kap a LED nullán áramot, ezáltal jelezve a kapcsoló elhelyezkedését a sötétben?
Köszi az értelmes válaszokat. Ha vonatkozó szabványt be tudjátok írni, nelem az is jó (hobbi villanyszerelő vagyok).
"Ha a második számjegy 4-nél kevesebb (pl IP20), akkor kültéren csak törpefeszültséggel (pl 12 volttal) szabadna használni (léteznek 12 voltos E27 izzók is)."
Bónusz:
törpefeszültség esetén nem kerülhetnek börtönbe azok, akik a kerti világítás áramát nem szabványos földkábelen vezetik 80 centi mélyen, hanem jó kókler szokás szerint 10-20 centi mélyen, nem földbe készült gégecsőben, leolcsóbb vezetékekkel.
"A hő és az eső szétrobbantja a lámpát és a belógó pampafűnek meggyújtja a száraz részét"
Tudod-e, hogy mit jelent az, hogy "nem életszerű"?
Vagy azt, hogy "röhejes érvelés"?
Ezzel az erővel az utcára se menj ki, hiszen bármikor a fejedre eshet egy meteorit (aminek nagyobb a valószínűsége, mint az esőtől szétrobbanó üvegbúrába benövő pampafű, pláne halogén izzóval felgyújtva :)))))
Az eredeti kérdés nem a lámpára, hanem a bekötésre vonatkozott, miszerint nem akart szilikonozni.
Errefel mondtam a törpefeszt megoldásnak.
DE! Ha a lámpa önmagában ip20 as, azt üzemeltetni tilos kültéren! Nem a fesz. től függ.
Szerinted mi lesz, ha kislukakacsos lámpát, ami ip 20 kiteszel az esőre egy 12v os halogénnel?
A hő és az eső szétrobbantja a lámpát és a belógó pampafűnek meggyújtja a száraz részét mert ott pont nem éri az eső. Áramütésbe nem hal meg senki, csak a házban ég benn.
Ki kéne tiltani téged a világhálóról. Honnan a bánatból veszed, hogy ha 12v van akkor mehet kültérbe IP20?? A védettség feszültségszint független, Beázik, és tönkremegy a lámpa te ütödött.
árulnak különböző védettségűt. A megfelelőt a megfelelő helyre. Nálunk az a divat hogy ip20 at is kirakunk a kertbe,"
Úgy van. Ha a kandeláber adattábláján az IP fokozat második számjegye 4 vagy magasabb, az kandeláber valószínűleg mehet kültérre, akár 230V-tal táplálva is.
Ha a második számjegy 4-nél kevesebb (pl IP20), akkor kültéren csak törpefeszültséggel (pl 12 volttal) szabadna használni (léteznek 12 voltos E27 izzók is).
"Nézd meg a lámpád gyártói adatlapját: lehet, hogy IP fokozata alapján kültéren nem ismehetne bele 230V, tehát pl lehet, hogy az van ráírva, hogy "12V max 5W".
Ha egyáltalán nincs adatlapja, akkor ne vedd meg, bármilyen nagyon akciósan is árulják."
Most kecske te vagy az intézet papagája. Délig döntsd el, milyen állat vagy, mert kölest kapsz ebédre.
Az érvényes szabványok túllihegése is félrevezetés: az "abból baj nem lehet" gondolatodból kiindulva felesleges/szükségtelen pénzkiadásra beszélsz rá másokat. Ez sajnos sok ember rossz szokása (itt a fórumban is).
"Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit."
Ez a nyomoronc kecske a szokásos módszerét alkalmazza. Ezzel a baromsággal már sokszor előhozakodott. Sulykolja, még 100-szor leírja és a végén elhiszik neki. Mindig ezt a módszert alkalmazza ez a tróger. Más témákkal kapcsolatban is ezt teszi.
Ne IQ-zz itt te ócska fasz, hülye vagy mint a föld és semmirevaló szar vagy. Olvastam a tanácsaidat is a feszültségesésre. Döbbenetes egy balfasz szülemény vagy.
Még arra gondoltam, hogy ha viszont nulla-föld összeérés van, akkor a kismegszakítóknak amennyire tudom nem kellene levágniuk, azonban te azt írtad, hogy néha azok is lementek. Szóval a franc se tudja, de ha rájössz, akkor majd írd meg mi lett a végeredmény :-)
Csináltam egy példa számítást, ahol látszik, hogy minden más változatlanul hagyása mellett csak attól, hogy több fogyasztót kapcsolsz be, az áram nyilván nagyobb lesz és ezáltal a nagyobb áramból is több milliamper megy a föld felé a nulláról, ami így már nem éri el a FI relét.
feszültség = 230 Volt fázis vezeték ellenállása = 0.5 Ohm Nulla vezeték ellenállása = 0.5 Ohm nulla és a föld közötti hiba miatti ellenállás = 10 Ohm (és tételezzük fel, hogy a hiba a fogyasztóhoz közel van)
1. eset a házban működő fogyasztó névleges teljesítménye = 100 Watt (pl egy TV) a fogyasztó ellenállása = 529 Ohm (R=U*U/P) a FI relé fázisán folyó áram = 0.434 Amper I=U/R (ellenállások összeadva, nulla és föld közötti párhuzamos kapcsolás figyelembevéve) a FI relé nulláján folyó áram = 0.413 Amper nulla felől a föld fele menő hibaáram = 0.021 Amper a hibaáram kisebb, mint 30mA, a FI relé nem kapcsol le
2. eset a házban működő fogyasztó névleges teljesítménye = 200 Watt (pl az eddig TV mellé bekapcsoltuk a hifi tornyot is) a fogyasztó névleges ellenállása = 264.5 Ohm (R=U*U/P) a FI relé fázisán folyó áram = 0.866 Amper I=U/R (ellenállások összeadva, nulla és föld közötti párhuzamos kapcsolás figyelembevéve) a FI relé nulláján folyó áram = 0.825 Amper nulla felől a föld fele menő hibaáram = 0.041 Amper a hibaáram most már nagyobb, mint 30mA, a FI relé lekapcsol
Igen, a FI relé levághat akkor is, ha nulla ér a földhöz.
A magyarázat az, hogy a házadban lesz más fogyasztó, ami működni fog (gondolom, nem az összes fázist kapcsolod le), emiatt a FI relén a fázison "folyik befelé" valamennyi áram és a nullán "visszafele jövő" áram egy része ilyen esetben átmegy a FI relén rendben a másik része meg megy a föld felé (hibaáram), mert a nulla a földhöz ér.
A misztikus hibák azok tipikusan nulla problémák vagy egy másik adódó lehetőség a pára, mert az időszakos. A nulla probléma azért lehet magyarázat az ilyenre, mert az, hogy hibaáram mennyi, az függ a házadban lévő többi fogyasztótól is és attól is, hogy mennyire "ér oda a földhöz" a nulla, mert attól függ, hogy mekkora az ellenállás, ami alapján az áram "eldönti", hogy akkor a FI relé vagy a föld fele folyjon. Lehet, hogy a hiba csak akkor jelentkezik, ha elegendően sok nagy fogyasztó működik a házadban, miközben a nulla a földhöz ér. Tehát lehet olyan is, hogy ha csak 1 hűtő megy, akkor nem vágja le, de ha már kettő, akkor igen.
"Az jó lehet, ha a gyanús köröket külön FI relézem egyesével?"
Igen, így meg lehet találni. De kinti, kerti kábelek mindig alapból gyanúsak én ott kezdeném a hibakeresést
A kérdés azért érdekes, mert vannak olyan mágneskapcsolók, melynek a szerelési helyzetet megadják, pl függ.szerlapra. Ha azt vizszintesen rakod, nem fog rendesen szétválni az érintkező.
A fi és kismegszakítók rugós kilincsművesek, elvileg ki kell akadniuk bármelyik helyzetben, de erre nem veszek mérget.
Most pusztán működésileg érdekel a kérdés. Az egy más kérdés, hogy esetleg az egyértelműség miatt előírja a függőleges helyzetet a szabvány. A kérdés, hogy elvileg, a működését, felépítését figyelembe véve lehet-e használni vízszintesen, vagy éppen úgy, hogy az eleje lefelé néz.
A kertben megy kábel a kapu motorhoz, illetve van ott külön világításnak is kábel behúzva szerelődobozzal.
A kiskapuhoz kaputelefont van kábelezve, az csak UTP-n megy ki, de van ott egy 12V-os trafó a kapunyitáshoz, ott párásodhat valami a szerelődobozban....
Szóval nem elég a fázist szakítani, a FI relé levághat annak hiányában is?
Az a baj, hogy nem tudom reprodukálni a hibát.
Az jó lehet, ha a gyanús köröket külön FI relézem egyesével? Abból kiderülhet, hogy melyik ágon van a hiba, csak esetleg hosszú idő kérdése.
Ha valami benti berendezéssel lenne probléma, az gondolom folyamatosan jelenkezne.
"egy 30-as FI relé igen durva áramütédsekkel még nem foglalkozik."
Megfogalmazom másképp:
a 30 milliamperes FI relék csak a komolyan életveszélyes erősségű áramütés közben kapcsolnak le,
az ennél kicsivel gyengébb áramütésekkel már nem foglalkoznak (simán hagyják, hogy megrázzon az áram), nagyon sokan tévesen azt hiszik, hogy ahol van FI relé, ott SEMMILYEN áramütés nem fordulhat elő (hamis biztonságérzet).
Ezért szokás mondani, hogy a FI relé a meghalástól véd, az áramütéstől nem véd. Szerencsére a fi relé nem mindig várja meg az áramütést, a legtöbb (szerencsés) esetben már a veszélyes helyzet kialakulása pillanatában lecsapódik.
A legtöbb ember egy 10-15 milliamperes áramütést élete végéig megjegyez (talán még villanyszerelők is emlékeznek az első 20-50 áramütésre :)
"nem igazán van alul megvalósítva a bekötésnél, hogy eső esetén ne jusson be a víz"
Nézd meg a lámpád gyártói adatlapját: lehet, hogy IP fokozata alapján kültéren nem is mehetne bele 230V, tehát pl lehet, hogy az van ráírva, hogy "12V max 5W".
Ha egyáltalán nincs adatlapja, akkor ne vedd meg, bármilyen nagyon akciósan is árulják.
"viszont kapható a dugvillás szerelhető 30 mA-es Fi relé azt kötném be a lámpák betápkábele végére, nehogy nedves időben áramütést okozzon."
A 30 milliamper úgy van megállapítva, hogy halálos áramütéseket megelőzzön, tehát egy 30-as FI relé igen durva áramütédsekkel még nem foglalkozik. Kertbe én 10 milliamperes fi relét javasolnék, ha már muszáj valami miatt 230 voltot kertbe kivinni. Egy egész kerti világítást meg lehet valósítani 50V alatti feszültséggel is, csak egy picit akarni kell.
Ott vagy azt teszed, hogy a csoki minél feljebb kerüljön a lámpa tetejéhez, vagy gumilapból vágsz alá tömítést. Nekem is ilyen van, én az első opciót valósítottam meg, még annyit, hogy a kijövő gégecsövet hosszabbra kell hagyni, ne follyon bele a víz.
Felülről nem ázhat be, csak alulról ahol a betonra van fúrva a talp, ebben a talpban vannak a vezetékek összekötve csokival. Esetleg még sorkapocs nélkül, összeforrasztom, illetve zsugorcsövet teszek a kötésekre, hogy véletlenül se jusson be víz, plusz a fi relé kerülne a rendszer elejére.
Sziasztok, kültéri földön álló lámpák vannak a házunk járdája mentén, betontönkre szerelve. Egyikben izzót cseréltem, és nem igazán van alul megvalósítva a bekötésnél,
hogy eső esetén ne jusson be a víz a kötésekhez, körbe szilózni nem szeretném, viszont kapható a dugvillás szerelhető 30 mA-es Fi relé azt kötném be a lámpák betápkábele végére,
nehogy nedves időben áramütést okozzon. Véleményt kérhetnék esetleg a szerelhető Fi relékről?
"Ha tiltja a szabvány, akkor az a szabvány pazarlásra kényszerít" - És mit szólsz ahhoz, hogy lakóingatlanban 3*1.5Cu-t kell húzni mondjuk a WC-be felrakott műanyagházba rakott 2W-os teljesítményt "zabáló" LED-es világítótesthez, meg mindenhez _is_ (a példában gyakorlatilag nincs hova kötni a zöldsárgát, azaz a felhasznált réz harmada(!!!) fölöslegesen kerül beépítésre)? Akkor, amikor nagyjából-egészéből a 40-es izzónál nagyobb teljesítményfelvételű fényforrást nem igazán fogsz berakni...
Tudod a szabvány nem arról szól, hogy optimálisan használjuk fel az erőforrásokat, hanem arról, hogy biztonságos legyen lehetőség szerint valamennyi előforduló esetben/kialakításnál.
Kiszámoltam, hogy a 2*0.75 helyett a 3*1.5 mennyivel többe fájt ~100négyzetméternek a világítási hálózatában - a teljes költség szempontjából bár "látható nagyságú", de elhanyagolható összeg volt.
Van egy kis gondom, de mielőtt szerelőt hívok, megkérdezem itt, tudok-e még valamit tenni a hiba felderítésére.
16A-es biztosíték után van egy 25A-es FI relé. Ez tegnap 6x-8x leoldott, ebből kétszer a biztosíték is.
Előtte pár nappal már volt ilyen, de akkor csak 2x.
Nem tudom semmilyen berendezéshez kötni a jelenséget, ami épp akkor kapocsolt /kapcsoltunk be.
Kicseréltem a FI relét (Noark gyártmányú volt, Schneider-re lett cserélve), de utána ugyenez volt a jelenség. Közben elkezdtem lekapcsolgatni az áramköröket, éjszaka már gyakorlatilag csak a hűtő köre volt felkapcsolva, de még így is levágta fél 3 körül. Az áramköri biztosítékok egyszer sem oldottak le, csak a mérő utáni, de az is csak 2x.
Amikor leold, utána visszakapcsolom és semmi gond nincs vele fél-1 óráig.
Ma visszakapcsoltam minden áramkört, és egész nap nem oldott le.
Tudtok ötleteket adni, mit lehetne még kipróbálni?
A földelő szondának nem az a feladata, hogy üzemszerűen nagy áramokat vezessen. Az a feladata, hogy rögzítse a nulla potenciált és egy esetleges mérőóra előtti PEN szakadáskor megvédjen az áramütéstől, többek között.
Fontos a PEN vezető folytonossága, ha az sérül, akkor a földelő szondákon keresztül fog folyni az áram. Azoknak pedig mindig nagyobb lesz az ellenállásuk mintha direktben a transzformátor csillagpontjáról jönne a vezeték. Ha pedig nagyobb az ellenállás, akkor nem tud akkora áram se folyni és a feszültség is esni fog. Az pedig nem tesz jót semminek sem.
A földelést úgy kell kialakítani, hogy 10Ω, alatt legyen az ellenállása, míg a vezetéké az utcáról jó esetben ennek töredéke. (a pontos érték függ a transzformátortól való távolságtól).
Hogy milyen messze vagy a transzformátortól arra tudsz következtetni, ha megnézed a villanyóra szekrényedben a szolgáltató kismegszakítóit. Azokon rajta van a maximális zárlati áram, amit meg tudnak szakítani. Minél nagyobb az érték, annál közelebb vagy a transzformátorhoz. Pl. nálam 6kA ez az érték, a régi lakhelyemen pedig csak 4,5kA volt.
Mint arra Mutual Friend is rávilágított az előbb, méretezni kell a hálózatot.
Te azt mondod, hogy belefér akár 20% feszültségesés is.
Akkor számoljunk kicsit:
230V*20%=46V
Mellé tételezzük fel, hogy minden jól működik és a készülék megkapja a 12A-t, amire szüksége van
R=U/I képletből R=46/12=3,83Ω a vezeték ellenállása
A vezetékre jutó haszontalan teljesítmény: 552W
Ebből mit fog észlelni a vevő: lassabban fog felmelegedni a szaunája. Több ideig is van bekapcsolva a kályha, ritkábban kapcsol ki. Emiatt a villany számlája is nőni fog, mert Te úgy döntöttél, hogy nem érdekelnek a szabványok és az ajánlások és nem 1,5-3%-ra méretezel, hanem 20%-ra.
A fenti paraméterek szerint csak a vezetékre számolva a maximális zárlati áram 60A, ha mindenhol szabályszerűen volt kivitelezve a szerelés. De ha nem is rögtön a villanyórától értendő az 50 méter, hanem előtte is van vezeték szakasz, akkor mégjobban csökken a maximális zárlati áram. Főleg, ha egy-két helyen még nem is normális a kötés és nő az ellenállás.
Ha már lúd és legyen kövér: van teszem azt 3*32A betáp és azt viszik hátra direktben, akkor a 32A-es kismegszakító mikor fog leoldani? Hisz 45%-os túlterhelést el kell tudnia viselnie legfeljebb 1 óráig. A 3*32A pedig előfordulhat, hogy van, mert ha nem lenne, akkor igen csak kompromisszumos lenne az épület használata, miközben megy a szauna.
Teljes vaksötétségben élsz a szakmát illetően, mégis okosabbnak gondolod magad mindenkinél, tanácsokat osztogatsz, másokat kritizálsz.
Elmondásod szerint még üzletszerűen végzed is a villanyszerelési tevékenységet, nyilvánvalóan szakképesítés, és láthatóan szaktudás nélkül.
20% feszültségesést normálisnak gondolva kritizálod a szabványt, miközben mindenhol pár %-nyi energiát próbálnak megfogni a különféle szabályokkal, elképesztő...
"ezek mellett még szükség van világításra, esetleg zenére és egyebekre is"
Világítást, zene/hangosítást, wifit stb. szerintem megoldhatja az a villaszerelő, aki tisztában van azzal, hogy a 230V bármikor lecsökkenhet akár 190 V-ra is. Ha a kedves megrendelő mégis ragaszkodik a szabad felhasználású dugaljakhoz, abban a pillanatban érvénybe léphet az "A" terv az 1-3%-os feszültségesésre méretezett (drágább) kábellel.
"az a fasza gyerek, aki 1,5-3%-ra méretezi a feszültség esést a kábelen vagy az aki 20%-ra?"
Az a fasza gyerek, aki a villanyszerelés költégeit igyekszik a lehető legalacsonyabb szintre optimalizálni (a szabványok betartása mellett), tehát aki nem költ plusz tízezreket kábelre, ha ezen összeg árán csupán filléreket lehet megtakarítani.
"tervezhetsz 20% feszültség esésre, csak elvileg nem szabad, aka tilos."
Ne mindegy, hogy valami hivatalosan is tilos (pl tiltja a szabvány), vagy csak most kitaláltad, hogy kötözködhess.
Ha tiltja a szabvány, akkor az a szabvány pazarlásra kényszerít (az indokolhatónál drágább kábel megvásárlására).
Ha csak most kitaláltad, hogy tilos, az senkit nem kényszerít semmire.
Minden esetben kell saját földelő szonda is. Felénk azt a PEN-re kötik rá és utána van a szétválasztás.
A saját földelő szondának az a feladata többek között, hogy a nulla potenciált rögzítse és ha szolgáltatói oldalon PEN szakadás van, akkor se kerüljön feszültség alá a burkolat pl.
Most akkor az a fasza gyerek, aki 1,5-3%-ra méretezi a feszültség esést a kábelen vagy az aki 20%-ra?
Összesen egy adatból indultunk ki, hogy a kályha maga 8kW teljesítményű. De fogalmunk sincs annak bekötéséről. Az is lehet, hogy 3 db 2700W-os fűtő egység van benne. Első felfűtésnél megy mind a 3, de hőn tartásnál már csak 1-1 db.
De ezek mellett még szükség van világításra, esetleg zenére és egyebekre is. Illetve azt sem tudjuk, hogy lesz-e még más is az épületben vagy sem. Persze tervezhetsz 20% feszültség esésre, csak elvileg nem szabad, aka tilos. Illetve a többi éppen bekapcsolt készülék sem fogja tolerálni hosszú távon, amikor a kályha ki-be kapcsol. Ott szép teljesítmény csúcsok lesznek, amik rövid időn belül megölik a többi eszközt.
Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit.
"a korábbi ingatlanomban csak 3 vezeték jött be a három fázissal."
Az a három vezeték valószínűleg négy vezeték volt, csak az egyik vezetéken nem volt szigetelés, azért nem számoltad vezetéknek, azon a vezetéken jött be a nulla.
Ha a a szaunakályha évente csak pár órán át fog dolgozni, akkor ez a 10-20% kábelveszteség évente mondjuk 30 forint extra villanyszámlát fog okozni.
Az a szakember, aki rábeszéli az ügyfelét soksok ezer forint extra (kábel) kiadása csak azért, hogy ezzel utána megtakarítson évente 30 forint energiát, az nem szakember, hanem buta kókler vagy csaló.
Helyesen (ha jól számolok fejben gyors) akkor 20% feszültségesés esetén egy ideális kapcsolóüzemű fogyasztó az áramerősség növelésével fogja elérni hogy a névleges teljesítményt felvegye, azaz nem 20%-ot fűt el hanem 25%-ot a kábelen.
"Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát)."
Aki úgy tervez hogy 10-20%-ot elfűt a kábelen az nemcsak kókler hanem teljesen hülye is.
8 kiloweattos 3 fázisú szaunakályha áramfelvétele kb 12 amper, tehát elvileg akár 5x1,5 mm2 kábel is elég lenne, ha a szauna közel lenne. De 50 méterre van, ezért számolni kell a feszültségeséssel (a hosszú kábel végén a 230 volt helyett kevesebb lesz) és ha évente sok órát fog üzemelni, akkor a hosszú kábelen fellépő energia (villanyszámla) veszteséggel is.
- első kérdés: mennyire pontos az az 50 méter? Bele van számolva az összes kanyar vagy csak úgy "saccperkábé"? Mer van, amikor az 50 méterből 80 méter lesz, mire bekerül a végleges helyére :)
- második kérdés: lesz-e olyan elektromos készülék a kert végi kisházban, ami érzékeny az alacsony tápfeszültségre? Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát).
Ezeken a földkábeleken számítógép hálózatot csak alacsony adatsebességgel lehet átvinni a szaunába, nem hálózatra készültek. Inkább valami ilyesmi kábelt javasolnék: https://lan.hu/utp-cat5e-foldkabel-2261
"Lehet vinnék hátra UTP kábelt is." - Arra figyelj, hogy az erősáramnak meg a LAN-nak külön cső legyen lerakva. Ha nincs, akkor vagy optikát húzol be (szerelt optika nem sokkal drágább, mint a jó minőségű, csőbe húzható/fali UTP kábel (CAT6) - igaz, kell a két végére egy-egy médiakonverter)
segítséget szeretnék kérni kábel típus, keresztmetszet...stb választás tekintetében. Rendelkezésre áll a házban 3 fázis a villanyóránál amit kb 50 méterre szeretnék elvinni a kert végébe külső homlokzaton (szigetelés előtt) majd a padláson, ezt követően a kertben dupla falú gégecsőben elásva :)
A végponton egy 8kw körüli szauna kályha lenne üzemeltetve róla. Lehet vinnék hátra UTP kábelt is. Tudtok nekem tanácsot adni, hogy mire kell figyelni és milyen anyagokat kell vásárolni...?
"A rugós rendszerű szerelvényekbe ezt lehet többnyire bekötni"
Az idő nagy úr. Nagyon nem mindegy, hogy egy vezetékvég bekötése egy vagy öt másodpercbe kerül (érvéghüvelyezéssel együtt sokkal több :). Az így megtakarított másodpercekből éves szinten összejöhet akár több szabadnap is :)
Plusz a nyitható WAGO-k magasabb ára sem mindegy: sok beruházó/szakember ezt a kis árkülönbséget is megpróbálja zsebben tartani.
"mint a sodrott amire érvéhhüvely kellene."
Az érvéghübely olykor valóban elengedhetetlen, de többnyire leginkább pénz-pazarlás (villanyszerelő hasznának növelése?). Tudtommal szabvány sem írja elő mindenhová.
Ök tudják miért,egy előnyét látom hogy könnyebb a szerelvény mögé begyürni. De olyan szerelvénnyel is találkoztam amibe a 2.5mm2 MKH-t érvéggel úgy kellett betuszkolni.A mellette lévő szerelvényt párhuzamosan kötni kínlódás volt,szinte lehetetlen.
Az iker érvég beköthetetlen volt.
A szerelvényekbe köthető legnagyobb keresztmetszetet a tömör vezetőre értik, sodrott vezeték esetén már egy mérettel kisebbet írnak elö a szerelvény gyártók.
20 méteres vezeték esetén (oda+vissza 10 méter) ha a mosógép 2kW-ot fogyaszt és a fesz 230 V (I=8.7A) és a melegítés fél óráig tart:
1.5 mm2 esetén (=ρréz*10 méter/A): = 0.0175*20/1.5=0.23 ohm vagyis P=I*I*R= 17 watttal melegítem a 20 méternyi vezetéket és ez egy mosásnál 0.0085 kWh pazarlást jelent
2.5 mm2 esetén (=ρréz*10 méter/A): = 0.0175*20/2.5=0.14 ohm vagyis 11 wattal melegítem a 20 méternyi vezetéket és ez egy mosásnál 0.0055 kWh pazarlást jelent
A rugós rendszerű (mint gondolják sokan hogy akkor az WAGO) szerelvényekbe ezt lehet többnyire bekötni. De a csavaros,kengyeles szerelvényekbe is jobban köthető mint a sodrott amire érvéhhüvely kellene.
Általános konnektorokról én már 1000 wattnál többet sem szívesen veszek ki huzamosabb ideig... Akkor húzzak a mosógép, mosogatógép, klíma tervezett kiálláshoz 2.5-öst a többi helyre 1.5? Vagy ha külön vezetéken megy van (nyilván ezeknek a mosógép és hasonló konnektoroknak külön vezetéke és kismegszakítója lesz), akkor mosógépnek is sok a 2.5-ös vezeték? Egy mosógép max 2-2.5 kW-ot fogyaszt az max 12 amper de már lehet, hogy az is túlzás, ráadásul a mosógép csak mondjuk fél óráig fűt, aztán már alig fogyaszt valamit.
MKH-t könnyebb behúzni, viszont drágább kötelemet igényel, és általában érvégezést. Valamint drágább. Általános dugaljakhoz elég lehet a 13A , 1,5mm2 vezeték.
De ha megnézem a https://mkik.hu/download/244/villanyszerelo-jegyzet dokumentumot (VILLANYSZERELŐ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ OKTATÁSI JEGYZET) ott a 27. oldalon, amikor melegedésre méreteznek az én esetemre a fektetési mód talán az "A1 Köpeny nélküli vezetékek hőszigetelő anyagba ágyazott védőcsőben; Valamint többerű kábelek hőszigetelő falban elhelyezve;" érvényes és ott a 2terhelt érre (ha jól értem, az MCU vezeték a 2PVC oszlop és az 1.5 négyzetmilliméterre 13.5 amper van.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szoktak még MCU tömör vezetéket használni vagy minden villanyszerelő MKH sodrott vezetéket használ napjainkban?
Természetesen, más a funkció.
Ki kellene húznom kb 150-200 métert (*3 mert fázis, nulla plusz védővezető), a villanykapcsolóknál 1.5 vastagra, a konnektoroknál és nagyobb fogyasztóknál, mosógép ilyesmi 2.5-ösre gondoltam és elbizonytalanodtam, hogy érdemes-e még MCU-t használni.
Keresztmetszetet kell számolni a várható terhelés alapján, főleg ekkora távolságnál.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szoktak még MCU tömör vezetéket használni vagy minden villanyszerelő MKH sodrott vezetéket használ napjainkban?
Ki kellene húznom kb 150-200 métert (*3 mert fázis, nulla plusz védővezető), a villanykapcsolóknál 1.5 vastagra, a konnektoroknál és nagyobb fogyasztóknál, mosógép ilyesmi 2.5-ösre gondoltam és elbizonytalanodtam, hogy érdemes-e még MCU-t használni.
Elég ha xarul tárolják, vagy nyáron az autóban nem sikban fekszik a padlón, ami gyakori, már eldobja magát.
Viszont számtalan esetre emlékszem, amikor a becsavarozés végére elfordult (elferdült) a bilincs a falon és pont a cső bepattintásától lett szép egyenes.
Ha meghúzod normálisan, nem forog az semerre, főleg nem a bepattintástól.
100 méter cső felrakásának a munkadíja vastag arcbőrűéknél kb 100 ezer forint. A facsavar árával együtt.
"a csövek önmagukban sem szögegyenesek, azok vagy erre, vagy arra görbítik az egész miskulanciát."
Nem emlékszem gyárilag görbe Mü iii csőre.
Igaz, hogy eddig még csak pár ezret raktam fel :)
Viszont számtalan esetre emlékszem, amikor a becsavarozés végére elfordult (elferdült) a bilincs a falon és pont a cső bepattintásától lett szép egyenes.
"egy csavart méterenként, 100 méternél ez akár a 2 ezer forintot is elérhet"
100 méter cső felrakásának a munkadíja vastag arcbőrűéknél kb 100 ezer forint. A facsavar árával együtt.
Nem fogja rásimítani, mert a csövek önmagukban sem szögegyenesek, azok vagy erre, vagy arra görbítik az egész miskulanciát.
A végén olyan lesz az egész, mint az ökörhugyozás, de sikerült megspórolni egy tiplit, meg egy csavart méterenként, 100 méternél ez akár a 2 ezer forintot is elérheti.
Mert a mesebeli "okos villanyszerelő" nem veri felesleges költségbe a megrendelőt, az esztétika meg úgyis szubjektív kategória...
Ez az élete, itt tud érvényesülni, mentálisan sérült, sokminden lehet. Általában valami mentális bug szokott az alapja lenni, régen is voltak, a kocsmában a szociális ivó - észosztó emberek voltak. Mindenről volt sztorijuk, mindenre volt válaszuk, stb...
Jókat nevettünk tiniként amikor összeszámoltuk a kb negyven éves csókánál hogy 120 évet dolgozott különféle szakterületen, csak az aznapi meseadag alapján...
Abban is lehet több kábelt vezetni, a szürke színen sem fog annyira a kosz, mint a fehéren, bővíteni is egyszerű a sorolható bilincsekkel, esztétikusabb is pincében, garázsban!
"míg egy második müII csőhöz újabb furkálás kell."
Ha jobban megnézed egy ilyen bilincs szélét, akkor látod, hogy egy másodperc alatt egymásba csúsztathatók (sorolhatók). Tehát egy fúrás (egy dübel) tarthat akár tíz csövet is, így a falon futó csövek számának utólagos szaporítása gyerekjáték. Figyelem: különböző méretű bilincsek is egymásba csúsztathatók, tehát pl egy 16-os energiaátviteli cső mellé lehet sorolni akár 29-es csövet is, pl hálózati/kamera/riasztó kábelek számára.
Arra viszont ügyelni kell, hogy a különböző gyártók eltérő sorolási (összecsúsztatási) megoldásokat alkalmaznak, tehát az utólag vásárolt bilincsek öszecsúsztathatók legyenek a már falon lévőkkel (legjobb, ha a boltba viszel egy régi bilincset mintának).
Beltérben kb azonos ár mellett falon kívül szerelésre a müII+bilincs vagy a kábelcsatorna a jobb? Pincébe a kinézet annyira nem számít, szóval azon előnyét a kábelcsatornának nem nagyon tudnám kihasználni, de az, hogy talán könnyebben lehet több kábelt egy helyen vezetni, meg utólag hozzáadni az azért számíthat...
Arra gondolnék, hogy a mérleg elektronikájának áramfogyasztása valamilyen hiba miatt mondjuk százszorosára emelkedett, tehát még a ceruza elemmel sem fogja túl sokáig bírni.
Egy precíz árammérő műszerrel érdemes lenne mérni az áramfelvételét mérés közben és utána is pár percig (lehet, hogy az "auto power off" energiatakarékos rész ment tönkre). De olyan műszer legyen, aminél 1-2 milliamper áram nem a mérési tartomány legalja.
Azért mutatott 1-et mert 200mA-nél nagyobb volt a zárlati áram.
3.06 V üresjáratban kevés, a rövidzárral (ha valóban nagyon rövid ideig mértél) nem nagyon eshetett volna le utána 2,9 V-ra. Nem jó az elem. Vagy régi volt már nagyon, vagy valamilyen hiba következtében sokat fogyaszt a mérleg.
Próbáld ki a Gipszkarton javaslatát, abban az esetben könnyen tudsz áramot is mérni mérés közben, igaz nem tudod a mérleg működéséhez szükséges áramfelvételt, d evalamilyen támpontot ad.
Köss a mérlegre két AA elemet sorba kötve, nézzük meg, akkor mi történik. Nekem is van mérlegem, amit így használok, mert idegesítően hamar lemerültek a gombelemek. Persze hosszú távon használva ennek feltétele, hogy esztétikus legyen, nekem elemtartóban van (kb 100 forintért lehet ilyet venni) olyan helyen, ahol nem látszik. Na de ez másik kérdés.
A teszt célja az lenne, hogy megnézzük, hogy hátha az elem képességeihez képest túl sok áramot venne fel a mérleg. A két AA elemben biztosan lesz elég cufla. Ha a hiba ezek után is megmarad, akkor kizárható, hogy elemprobléma. Ha a 2 SOROS AA elemmel is probléma van, akkor nagy valószínűleg mérleg probléma.
"Egy3v -os gombelemen ( 2032 ) teheletlenül hány volt feszültség ok, ha jó az elem ?"
Komoly gyártó 2032-es eleme újkorában akár 3,25 voltos is lehet. 3,2 voltot szinte mindegyik tud, ha ennél kevesebb, akkor valószínűleg nem igazán új. Elemet olyan helyen vásárolj, ahol pörög a termék, tehát falu végi kisbolt poros cukorkás polcát nem javaslom.
"Személymérleg, 3-4 alkalommal jól mér, utána másnapra fogytam 20 kg-ot."
Digitális műszer fejlesztői számára nagy szégyen, ha az elemfeszültség befolyásolja a mérési eredményt. Ezért is van szinte mindenütt elemcserére figyelmeztetés a kijelzőn, hogy a készülék nemsokára inkább sztrájkolni fog, mintsem hibásan mérjen. Tehát a te mérleged szinte biztosan nem az elem- feszültség miatt hibázik.
Amúgy láttam már 3 voltos digitális ketyerét, ami még 2,2 voltos elemel is szépen dolgozott, de láttam olyat is, ami 2,5V alatt már nem volt hajlandó semmit sem csinálni. Ezt úgy is mondhatnám, hogy 2,5 V felett VALÓSZÍNŰLEG nincs ok aggodalomra :)
A gipszkarton falak fém vázban (pl vízszinteen) vezetett csövek annyira kanyarognak, hogy aki ott nem gégecsövet alkalmaz, az rengeteg időt veszít (vagy az ügyfél pénzét pazarolja).
Gipszkarton falas helyiségekre kellene felraknom kb 20-30 kapcsolót, konnektort. Érdemes még a szürke védőcsövet használni a fal mögött vagy inkább gégecsövet használjak? A szürke védőcső hajlításához szerszámokkal rendelkezem, évekkel ezelőtt csináltam ilyet, akkor nem volt gond a hajlítás de nem tudom, hogy érdemes-e vagy már mindenhol gégecsövet használnak-e, ami viszont a vezeték behúzásnál macerásabb.
Az elosztóból kikötöttem a kábelt, miután megtaláltam, hogy melyik N és PE tartozik hozzá, mert azok persze nincsenek feliratozva, csak bedugdosva a sínekbe.
A másik végén dugalj van, abból is kihúztam, ami benne volt és így mértem.
Részben ezért is írtam, hogy a konkrét mérést nem ismerve tettem a kijelentésemet.
Azt írta, hogy az elosztót nem szeretné megbontani. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az normális állapot is lehet, hogy a PE és az N összecseng.
Mondjuk a triviális megoldás az, ha leköti a kérdéses nullát a lakáselosztóban. Az eredeti megjegyzésem arra vonatkozott, hogy ha ebben az esetben a védőföld felé az ellenállás nem megaohmokban mérhető vagy mérhetetlen, akkor miből következtetünk arra, hogy a hiba a kiselosztóban van. Az csak pár tíz centi, ráadásul szem előtt, száraz helyen, a falban eltűnő hosszú részen meg ki tudja mi van.
Helyi földelés nem csak a földelőkaró lehet, hanem a EPH-n keresztül a vízvezeték, gázvezeték, alap vasalása, villámvédelem, bármi. De a "megerősítő földelés" sem tilos. Nagy esély van rá, hogy nem bontja meg az összeset, csak a PEN-csomópontból kiköti a kiselosztóba menő PE-t. Ebben az esetben a kiselosztó földelőkapcsa a talajon keresztül össze van kötve a villanyoszlopokon futó PEN-vezetővel, az meg a nullával fémesen.
A nélkül, hogy ismerném a konkrét mérést: normál esetben a nullának és a földnek össze kell csengenie. Egészen addig, amíg az elosztóban a nulla és a föld össze van kötve.
Ezt nem értem, miért gondoltad, hogy csak az elosztóban lehet a hiba.
MBCU kábel megy a padlóban.
A saját nullája és földje nem zárlatos, de a nulla mégis összecseng a PE-sínnel.
Nem konkrét, galvanikus zárlat, mert előfordult, hogy fel lehetett kapcsolni, a mikro is ment, meg a sütő is, valami szivárgás lehet.
Persze, lehet bármi, én mégis azt valószínűsítem, hogy az elosztóban lehet a gond, de mindegy is, mert azt szét nem szedem és végül is sikerült megoldani.
Persze, hogy az ingyen dolgozó balek a kedvence. A jelek szerint egy klasszikus fillérb@szóval van dolgod, akinek mindenből csakis a legolcsóbb a jó.
Ezt a sommás ítéletet az alapján hoztad meg, hogy a szerelő nem Meanwell tápokat szerelt fel és némelyiket alulméretezte.
Ettől vagyok én ingyen dolgozó balek, az ügyfél meg fillérbaszó.
Sem vitatkozni, pláne magyarázkodni nincs kedvem, úgyhogy tudod mit? Igazad van.
Minden mérés előtt lekötötted az összes vezetéket az összes led tápegység 230V-os pontjairól?
Vagy csak találtál valahol egy kapcsolót, amire az van írva, hogy "led tápok?" és azt hiszed, hogy minden táp arra van rákötve?
Láttad a fotót. Szerinted?
Azt az áramkört amúgy nem is mértem, mert felesleges lett volna, persze nem is volt semmi baja egyik noname tápnak se, csak azért cseréltem ki mégis némelyiket, hogy ha már hozzá nyúltam, legyen normálisan megcsinálva.
"Ha mondjuk valahol a falban párából/csőtörésből vízbe került a vezeték, akkor átvezethet a fal felé 20mA-t, nem kell, hogy az elosztóban legyen a hiba."
Ezért (is) kérdeztem pl hogy fém burkolatú-e a gyanúsított kislámpa. Mert hiába nincs földelés a lámpa konnektorában, attól még a lámpa teste hozzáérhet a falhoz vagy pl állhat egy egy fém asztalon, ami összeköttetésben állhat a földdel, mint a fal.
Az ilyesmire lehet elmondani, hogy ha olyasmit írok, hogy "egy FI relé lecsapódásnak akár 200 féle oka is lehet", az a 200 nem túlzás, hanem szeréénység :)
"Ajánlottam az ügyfelemnek, hogy keressen egy nálam hozzáértőbb szerelőt, nem akar."
Persze, hogy az ingyen dolgozó balek a kedvence. A jelek szerint egy klasszikus fillérb@szóval van dolgod, akinek mindenből csakis a legolcsóbb a jó. Tehát ingyen dolgozó balek rabszolgákkal és átvert vállalkozókkal építi a házát. Ismertem pár ilyen embert, menekülj onnan.
Még valami: ha a sok ingyenmunkád után bármiféle elektromos gond lesz a házában, az ilyeneknek első gondolata az, hogy kiből lehetne minél könnyebben nagyobb összegű kártérítést kizsarolni (perelni). És az te leszel, szóval menekülj onnan. Ezek mind kedves emberek, behízelgő modorral (amíg nem kell kiadni egy fillért sem).
"Nyilván csak a kábelt mérem, minden le van kötve róla és igen, 1000 Voltot vezénylek rá, mert ha liba, legyen kövér:)"
Minden mérés előtt lekötötted az összes vezetéket az összes led tápegység 230V-os pontjairól?
Vagy csak találtál valahol egy kapcsolót, amire az van írva, hogy "led tápok?" és azt hiszed, hogy minden táp arra van rákötve? Ne feledd, hogy a villanyszereést egy vadidegen csinálta.
Gyárban az egyik klímánk volt így, mikor elköltözött a cég és kibéreltük az irodát akkor derült ki, hogy a szomszédból kapja. Meg jajj az alattunk lévő irodában kevés a villanyosság, húzzunk le pár dolognak át a födémen mindent, majd 20 év múlva költözzünk ki az alattunk lévőből és jöhet a hümmögés a következő tulajnál ugyanígy, mert vagy foglalkozik vele vagy nem.
láttam olyan régi nagy polgári lakást, amit szétszedtek 3 kicsire a v.h után, de az egyik dugaljat nem kötötték át, és az a falszomszéd villanyóráját pörgette
És kiderül, hogy ennek a vezetéknek a nullája valaki másnak a földjével zárlatos.
Ez nyilván nem lehet máshol, mint az elosztóban, de azt meg csak akkor szedem szét, ha pisztolyt tartanak a fejemhez. Minden össze van bilincselve, szépen van egyébként megcsinálva, de hát mégis...
Ezt nem értem, miért gondoltad, hogy csak az elosztóban lehet a hiba. Ha mondjuk valahol a falban párából/csőtörésből vízbe került a vezeték, akkor átvezethet a fal felé 20mA-t, nem kell, hogy az elosztóban legyen a hiba. Vagy valahol egy utólag befúrt tokrögzítőcsavar érinti a nullvezetőt, ha éppen a hőtágulási viszonyok olyanok.
"A szigetelési ellenállás mérő műszerek nem 3-9 V törpefeszültséggel mérnek, hanem némelyik akár több száz volttal.
Kapcsolóüzemű tápegységek többsége a betáp felől úgy kezdődik, hogy van egy graetz, utána egy jó nagy puffer kondenzátor. Amikor a méréskor a mérőfeszültség kinyitja a graetz diódáit, akkor találkozik egy teljesen kisült kondenzátorral, amit elkezd feltölteni (a mérőfeszültség szintjére). Amíg a konenzátor töltődik, addig a műszer rövidzárként látja a kondit. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a műszered pl ezer volttal próbálna mérni, miközben a puffer kondenzátor (és a graetz diódái) pl csak 400 voltosak :)"
kecske, barom vagy, mint föld. Nem "szokik" elektronikába belemérni szigetelésellenállás-mérővel. Magyarázod a semmit.
Ilyenkor szoktak felbukkanni azok a kérdések, hogy "de ha nem az a kislámpa veri le e fi relét, akkor mi verheti le még?"
Erre a kérdésre távolból sajnos sok száz válasz lehetséges, ezért meg sem próbálunk évekig találgatni, amíg nincs semmi további támpont, pl rá nem jössz, hogy hogyan lehet bármikor leveretni a fi relédet.
Ha valaholvá hibát keresni hívtak és azt látod, hogy az előtted dolgozó szerelő 4500 forintos röhejesen gagyi (dzsunka) tápegységekkel szerelte azt a munkát, amit te minimum 20-25.000 forintos (okosan túlméretezett teljesítményű) MeanWell tápegységekkel oldottál volna meg, akkor hazudd azt, hogy éppen szül a feleséged és AZONNAL MENEKÜLJ ONNAN :)
A gazdi meg legyen boldog azzal a tudattal, hogy sikerült két fillért spórolni a villanyszerelésen.
"van szigetelési ellenállás mérőm is, az ki is dobja, hogy az egyik kör fázis-nulla zárlatos."
A szigetelési ellenállás mérő műszerek nem 3-9 V törpefeszültséggel mérnek, hanem némelyik akár több száz volttal.
Kapcsolóüzemű tápegységek többsége a betáp felől úgy kezdődik, hogy van egy graetz, utána egy jó nagy puffer kondenzátor. Amikor a méréskor a mérőfeszültség kinyitja a graetz diódáit, akkor találkozik egy teljesen kisült kondenzátorral, amit elkezd feltölteni (a mérőfeszültség szintjére). Amíg a konenzátor töltődik, addig a műszer rövidzárként látja a kondit. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a műszered pl ezer volttal próbálna mérni, miközben a puffer kondenzátor (és a graetz diódái) pl csak 400 voltosak :)
Te azért szerencsés vagy, mert legalább van szigetelésellenállás-mérőd.
kecskének, mint általában a villanyszerelőknek van egy kombinált fogója, csavarhúzója, próbalámpája vagy esetleg egy piacon vett műszere. kecskének csak 5 V-os próbalámpája, amivel 400 V-t is tud ellenőrizni, csak gyorsnak kell lenni hozzá.
A falban menő vezetékek gyorsan ellenőrizhetőek a kiselosztónál, ha van szigetelésellenállás-mérő, vagy átütésiszilárdság-mérő, ha ez jó, akkor a leválasztott fogyasztásmérők vizsgálata következik.
Nem vagyok villanyszerelő, de van egy ügyfelem, akinél valahogy rám ragadt minden elektromos gond megoldása.
Az egyik lakást éppen felújítják és hív a vállalkozó ember, hogy lekapcsolt a Fi-relé, cseréljük ki.
Nem cseréljük, mert 99% az esélye, hogy máshol lesz a gond, mondanám, hogy sok szerencsét, csakhogy nem másnak kell ezt kívánnom, hanem magamnak, mert nekem kell kitalálnom a megoldást.
Aztán egy ponton mégis kicserélem a Fi-relét, de nem azért, mert az a rossz, hanem mert A-típusú.
6 napom ment el rá, de mint említettem, nem vagyok villanyszerelő.
Naponta 4-5 kilométereket gyalogoltam, csak ott, a lakásban. Bár nem kis lakás, de hát na.
Minden kismegszakító le, sorban vissza, vannak rejtett LED-ek minden szobában, arra lekapcsol.
Oké, biztos valamelyik táp, kikötöm őket, sorban vissza, az egyikre kapcsol le, akkor az lesz az.
Hazahozom a tápot, semmi baja. Fasza.
Amúgy a tápok így néznek ki:
Oké, ez szerelhetetlen, a bedugós WAGO-kból úgy kell kitépni az egyes drótokat, mindez egy 40x40-es gipszkarton ajtó mögött, mivel korábban leestem egy létráról és szilánkokra tört a könyököm, még mindig nem tudok a jobb kezemmel erőt kifejteni minden irányba, hát a picsába, akkor már megcsinálom ennél valamivel jobbra.
De akkor már végig is bogarászom, hogy ki kicsoda, mennyit fogyaszt, van olyan LED szalag, ami 150W és egy 100W-os tápról megy, amúgy évek óta, azokat is összesakkozom, most legalább tudom, hogy ha valamelyik dimmer elszáll, akkor azt hol keressem.
És igen, most is van egy rossz dimmer, de ez az eredeti problémát nem érinti, csak amolyan cseresznye a habon:
Itt a kondi megszűnt létezni és a kiszabaduló alufólia zárlatot csinált, az kinyírta a kis fehér optót.
Este hatkor érek haza, hétre meg van javítva, szerencsére van itthon hozzá minden és külön szerencse, hogy a mikrokontroller megúszta, mert azt nem tudom programozni, csak egy másik fajtát, de az meg nem lábkompatibilis, az egész dimmert cserélnem kellene.
Jó, vissza az eredeti problémához, az egyik világítási körre is lekapcsol a Fi-relé.
GIRA dimmer van benne, azt kikötve nem kapcsol le, akkor az lesz a baj.
Hazahozom azt is és semmi baja, ami megint csak jó hír.
Ezt a dimmert ugyanis már nem árulják, ami helyette van, az meg nem kompatibilis a fedlappal, amiben amúgy semmi más nincs, mint két mikrokapcsoló és 25 ezer forintba kerül, az egész összeállítás bő 70 ezer. De nem hibás.
De akkor mi a fasz van?
Multiméterrel semmi, megnézem, az egyik műszerem 2,5V-tal méri a rövidzárat, a másik 4V-tal.
Szerencsére van szigetelési ellenállás mérőm is, az ki is dobja, hogy az egyik kör fázis-nulla zárlatos.
De azt a kört volt, hogy fel tudtam kapcsolni és működött is...
Mindegy, az akkor rossz, a vezetékek a padlóban mennek és meg sem lehet mozdítani a csőben.
Szerencsére éppen azt a szobát építik át, az egyik sarokba egy fürdőt csinálnak és felvésték a padlót, van ott egy üres cső, hurrá!
Abba be tudok húzni egy új kábelt, ez megoldódott.
De a konyha is leveri a relét, amihez hozzá se nyúltak.
Szét kell szednem az egész konyhát, orvosilag nem szabad nehéz dolgokat emelnem, de a beépített sütőt azért ki kell venni, kibírom röhögés nélkül. A visszatételnél már ott vannak a festők, megkérem az egyiket, hogy segítsen.
Ott azt találom, hogy bár az elosztótól 2,5-es kábel megy a kötődobozig, de onnan, mintegy 1,5 méteren képesek voltak betenni ezt:
Ezen van egy 3,6kW-os sütő, meg egy mikro, amik egészen nyugodtan mehetnek egyszerre, meg még a hűtő, de az már csak bónusz.
Nem vagyok köteles tudni, hogy mi van a falban, de ha ezt szétszedtem, nyilván nem köthetem így vissza, úgyhogy kicserélem 2,5-esre.
És kiderül, hogy ennek a vezetéknek a nullája valaki másnak a földjével zárlatos.
Ez nyilván nem lehet máshol, mint az elosztóban, de azt meg csak akkor szedem szét, ha pisztolyt tartanak a fejemhez. Minden össze van bilincselve, szépen van egyébként megcsinálva, de hát mégis...
Szerencsére a főzőlaphoz 3 fázis megy, 4-es kábellel, de maga a főzőlap csak egy fázisra van bekötve, így a maradék két fázisra át tudom kötni a sütő/mikro/hűtő kombót, meg az egyik dugalj sort, mert az is az eredeti kábelről ment. Szőnyeg alá söpörtem a problémát, ez van... Persze az eredeti kábelt komplett kikötöm az elosztóból.
És most 3 hete megy minden rendben, problem solved.
Mindezt csak azért mondtam el, mert esetemben arra az egyszerű kérdésre, hogy miért kapcsol le a Fi-relé, ez a válasz adódott...
És én nem vagyok villanyszerelő, nem foglalkozom napi szinten ilyesmivel, aki igen, nyilván tud ennél kacifántosabb sztorikat is.
kecske, az a "szellemifogyatékos" gazdi ha képtelen mesterségesen előidézni a hibát, akkor hív villanyszerelőt, hogy idézze elő ő. Ha nem tudja ő sem, akkor nem villanyszerelőt hívott. Teljesen hibátlan rendszereben miért csapkodna le többször egymás után a Fi-relé?
"Amikor többször leverte a Fi relét , már csak az említett lámpa volt bedugva."
Már megint csak süketelsz, az drága idődet pazarlod.
"Amikor többször leverte a Fi relét , már csak az említett lámpa volt bedugva."
Ezer oka lehet, akár olyan furcsaság is, hogy pl egy dugaszoló ajzat belsejében "elszabadult" az egyik bekötött vezeték (vagy beköltözött az aljazatba egy pók :).
Egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy ez a lámpa a tettes.
Szerintem máshol keresd a hibát: próbálj meg létrehozni újabb FI relé lecsapódást (hogy bármikor elő tudd idézni) és amikor ez BÁRMIKOR sikerül, akkor túl vagy a probléma megoldásának 90 százalékán (csak el kell árulnod nekünk, hogy hogyan csinálod)
Nem írtál földelő szonda bekötési helyéről és arról sem, hogy jelenleg hol történik a PEN szétválasztása.
Mert szerintem ez a túlfesz.védő a PEN szétválasztás helye, másképpen a nulla nem lesz védett, tehát feleleslegesen költöttél plusz pénzt olyan ketyerére, ami még a nullát is tudja védeni. (amúgy ha jó a földelő szonda, akkor szerintem annak PEN-nel összekötése helyettesíti a nulla túlfesz. védemét, tehát profi földelőszonda esetén szerintem nincs ok aggodalomra)
"Viszont a lakáselosztó előtt megy még a műhelyhez is a delej"
Lehet a lakáselosztó előtt még egy "főelosztó" is, nem muszáj minden újdonságot a lakáselosztóba beleerőltetni :)
Ezekkel együtt tudok élni. Anno kicsit másképpen élt a fejemben a hálózat kialakítása, de aztán a műhelyhez gazdasági megfontolásból 4 eres vezeték lett elvíve. Így akkor a lakásnak az elosztójáig is 4 eres vezeték lett behúzva. Az új földelő szonda miatt az órához kerül egy 8 modulos kültéri doboz, abba lesz majd a túlfeszültség levezető, illetve a fővezeték sorkapcsok is. Ott lesz elosztva a delej a lakás és a műhely felé. Mivel a túlfeszültség levezető már megvan, így venni nem igazán szeretnék másikat.
Szerintetek lehet-e működési hiba, ha a PE és az N csatlakozóra is a PEN lesz kötve? Vagy maximum a nulla nem lesz védve túlfeszültséggel szemben!?
Működési hiba nem lesz. Csak fölöslegesen van benne az N-PE levezető (a TN-S 4-pólusú, a TN-C 3-pólusú lenne), fölöslegesen került pénzbe, fölöslegesen foglalja az 1 modulnyi helyet, de ezekkel gondolom meg lehet barátkozni.
Ja, és nem kell az N csatlakozópontra semmit kötni, az is fölösleges lenne - mármint a PEN segítségével rövidre zárni az N-PE levezető két sarkát.
Van egy OBO túlfeszültség levezetőm, de anno el lett cseszve a rendelés. Mert ami nekem van az TN-S rendszerhez van, de nálam TN-C rendszer van a lakáselosztóig. Viszont a lakáselosztó előtt megy még a műhelyhez is a delej, szintén TN-C rendszeren. A PEN vezető mindkét esetben az elosztó táblánál válik ketté. De jó lenne, ha a villanyóránál lévő elosztóba kerülne a túlfeszültség levezető.
Szerintetek lehet-e működési hiba, ha a PE és az N csatlakozóra is a PEN lesz kötve? Vagy maximum a nulla nem lesz védve túlfeszültséggel szemben!?
Eddig olyan 8 különböző mélykúti csőszivattyú fordult meg a kezeim között. Gyárilag egyiken sem volt visszacsapó szelep, se nyomás kapcsoló. Ahol házi vízellátásra volt használva, ott a tartály előtt volt a szivattyúhoz közelebb a visszacsapó szelep és a tartály előtt, de a visszacsapó után volt a nyomás kapcsoló.
Nekünk 3 db mélykúti szivattyúnk van. Egyiken sincs visszacsapó szelep, így nem kell tél előtt szórakozni a fagytalanítással. Kettő darab ásott kútban van, 6-7 méter mélyen. Az egyik kb. 3 éve van letelepítve. Azóta ki se lett véve. A másikat idén telepítettem. De azt se tervezem kivenni. Az idei telepítésű egy Romániában vásárolt szivattyú. Érdekes volt, mert a külső köpenyre 4*1mm² van írva, de a védőföld vezetéke félbehajtva is lötyögött a 0,75-ös érvéghüvelyben... Illetve a román szivattyú szereld magad volt, mert a vezérlő dobozba nem voltak bekötve a vezetékek, de még le se voltak érvéghüvelyezve.
A 3. szivattyú egy fúrt kútba van leengedve kb. 20 éve. Nyáron arról locsolunk, de eredetileg házi vízellátásra volt tervezve. Csak közben bevezették arra is a vezetékes vizet.
Illetve anno kaptunk egy Straus mélykúti szivattyút. No az egy rakás sz@r volt. 1 szezont nem bírt ki, mert nem rozsdamentes csavarral volt összeszerelve és kevesebb,mint 1 szezon alatt elrohadtak a csavarok. Így rés keletkezett az alja és a teteje között a szivattyúnak, beázott és be is álltak a csapágyak. Mivel az állatoknak időkapcsolóval volt időzítve nyáron a friss ivóvíz, így le is égett a szivattyú a picsába. Annak szerintem vezérlő doboza se volt, az beépített kondenzátoros volt, ha jól emlékszem.
Egy időben kísérleteztem a földfelszíni szivattyúkkal is, de meguntam, hogy nem kaptam normális lábszelepet. Pedig az olcsó műanyagtól kezdve a marha drága rézen át volt minden félém. De 1-2 hónapnál tovább egyik sem bírta. Utána elkezdték elengedni a vizet. Az meg marha kellemetlen volt, mert az ásott kút a szomszédban volt. Így mehettem át naponta locsoló kannával feltölteni a rendszert vízzel.
Viszonylag sok villanymotort használunk a cégnél a termékeinkben, futottunk bele rendesen szopórollerbe.
Vannak olyan motorok amikben spórolásképpen a vas jól túl van hajtva, hatalmasat ránt indításkor és sokat is fogyaszt, de a tengelyen végül leadja a teljesítményt.
Volt olyan ami jónak tűnt, de az indítónyomatéka a béka segge alatt volt. 400W kinaval nem tudott elindilni, de a 250w magyar motorral simán indult ugyanaz a szivattyú.
Az áramfogyasztás attól is függ hogy milyen mélyről szívja a vizet, mennyire van leszűkítve, és milyen a motornak a hatásfoka. A múltkor raktam fel képeket, 2 szivattyúról mindkettő névleges teljesítmény 1500 Watt, és a valóságos fogyasztás nálam 300-500 Watt. A fiam elhozta az 1300 Wattos szivattyúját, ( hátha az kevesebbet fogyaszt) és többet fogyasztott, és kevesebbet nyomott. Az enyémek piacosak, az övé bolti volt és 13 ezer forinttal drágább. Nincs mit adni arra ami rá van írva.
1000 wattos szivattyú elméleti áramfelvétele 4,35 amper.
Egy fenét. Motornál a wattos teljesítmény az a tengelyen vehető le. Egyfázisú motornál a cos fi az nem rossz, de a hatásfok az nagy motornál jobb. Korszerű egyfázisú motor 1000 W körül az még csak 73 %-os hatásfokú, azaz az áramfelvétele majdnem 6 amper.
"A tegnapi vihar + villámcsapás miatt tönkrement Digitális fogyasztásmérőt hogyan/mennyiért cserélik?"
Lehet, hogy van ezekben olyan olvadó szakasz, mint a T1-es túlfesz.védők cserélhető betétjeiben. Lehet, hogy ezt a betétet az áramszolgáltató villanyóra szervizének éjszakai portása szabadidejében kicseréli és lehet, hogy pár nap múlva visszakapod a régi villanyórádat. Vagy most már mindenki internet kapcsolattal rendelkező okos-villanyórát kap.
ismeretlen szivattyúnál kb százféle dolog okozhat a névlegesnél kicsivel magasabb áramfelvételt, ebből a százból kb hetvenhez sajnos szét kell szedni a szivattyút :)
"a mért áramerősség működés közben 4,5-4,8 A. 5,4 A-nél kapcsolt le."
1000 wattos szivattyú elméleti áramfelvétele 4,35 amper.
Tehát a 4,5-4.8 amper még nem kirívóan magas (1035 watt - 1100 watt).
Az 5,4 amper (1242 watt) viszont már majdnem 25 százalékos túláram (villaymotor leégés-veszély),
én nem nyugodtam volna bele, hogy (a hőkioldó kiiktatása után) meg ne mérjem, hogy ez az áram később megy-e még feljebb is, esetleg akár a szivattyú számára életveszélyes szintre.
"Ha ténylegesen az van, akkor úgy is leáll (tengely)szorulás miatt, azonnal lekapcsolom."
Amikor majd tönkremegy a szivattyúd, az öt-tíz másodperc alatt fog megtörténnni, pont akkor, amikor éppen nem állsz ott a vezérlő doboznál készenlétben. Szerintem vegyél egy másik szivattyút és legyen készenlétben a közelben.
jogos amit írtál, annál az értéknél le kell kapcsolnia. Most, hogy ki van iktatva - jól működik. (lekopogom) Akkor mi lehetett a hibás ha nem a hőkioldó?
A névleges áramfelvétellel kapcsolatban nem tudok mit mondani, az összes papírja nincs meg. A szivattyúra valószínű hogy rá van írva, de ezért nem veszem ki, elég macerás.
Passz. Bocs. Amióta kettéváltak a cégek, az én haverjaim üzemvitelesek lettek, de mindkét fél úgy viselkedik azóta, mintha a másik fél ellenség lenne. Miközben csak a bélyegző változott a kimenő leveleiken.
az utolsó bejegyzésemben írtam hogy sikerül segítséget szereznem. Megtörtént ma de. és lakatmérővel a mért áramerősség működés közben 4,5-4,8 A. 5,4 A-nél kapcsolt le. Merész ötletként oda jutottunk hogy kiiktatjuk a hőkioldót és úgy működjön a szivattyú.
Feltételeztük hogy víz van bőven, (van) és mechanikai probléma (tengely szorulás) állhat fenn.
Ha ténylegesen az van, akkor úgy is leáll (tengely)szorulás miatt, azonnal lekapcsolom.
Elkezdtem locsolni és 45 perc után már meguntam...
Összefoglalva, ténylegesen a hőkioldó lehetett a hibás - ha sikerül kicserélni - megoldódik a problémám.
Nem utolsó sorban, köszönöm az összes segítőkész bejegyzéseket!!!
"minden egyértelmű legyen az kb tízszeresére növeli a válasz méretét. Tízszeres szabadidő viszont ritkán van kéznél"
Szóval kecskéje, egész rongyos életed itt zajlik a neten. Teleszarod a topikot, ha kérdeztek, ha nem. Ha nagyon unatkozol, akkor kitalálsz valamit és folyik belőled a szar folyamatosan, hiába van tele a többségnek a töke veled. Hiába kér meg gyakran a kérdező, hogy te ne válaszolj,de te akkor is nyomulsz, mint a résnyire kinyílt ajtón a harisnyaügynök. Hiába köpködik le közben a pofádat. De ezek után képes vagy időhiányra hivatkozni. Nincs benned semmilyen önkritika (gátlástalan vagy).
Hogy patkányozhatsz söpredéke? Nem is olvasol balfasza. Nehezemre esik, de visszakeresek valamit, hogy megmutassam, milyen gátlástalan, undorító féreg vagy.
...viszont mekkora öröm a kis kötözködő gonosz fórumpatkányok számára, ha a nagy sietségben valahol véletlenül kihagyok egy szót, vagy rossz helyre teszek egy vesszőt :)
csakhogy laikus kérdező esetén ha azt akarom, hogy számára is minden egyértelmű legyen az kb tízszeresére növeli a válasz méretét. Tízszeres szabadidő viszont ritkán van kéznél., tehát vagy nem lesz mindig minden TÖKÉLETESEN egyértelmű, vagy soha nem kap választ :)
"a multikészülék érintkezőjét a bimetál két csatlakozójához érintettem. Nullát mutatott a műszer!"
Abban az esetben, ha a bimetál egyik csatlakozóján éppen 225V a feszültség és ugyanakkor a másik csatlakozóján is 225V a feszültség, akkor teljesen normális, ha erre a két pontra érintett mérőműszer nulla voltot mutat, hiszen 225V és 225V között nulla a feszültség különbség. Remélem érthető a dolog.
Ettől még továbbra is életveszélyes kézzel megérinteni azokat a pontokat, hiszen (a földhöz képest) 225V nem játék. EZÉRT jobb, ha nem amatőr, hanem villanyszerelő mér.
"a multikészülék érintkezőjét a bimetál két csatlakozójához érintettem. Nullát mutatott a műszer!"
A műszer két vezetékét olyan pontokhoz érintetted, ahol normál üzem (szivattyúzás) közben nincs feszültség. Tehát ott normál állapot a nulla feszültség. Akkor lett volna ott feszültség, ha megvárod amíg leold a hőkioldó. (Ha egyáltalán a hőkioldó álítja le a szivattyúdat). De ezt nem vártad meg, gondolom.
Ha megvártad volna míg leáll a szivatyú és még akkor is nulla voltot mér a műszer, akkor lehet, hogy nem is a bimetál szóraakozik veled (lehet, hogy nem is az a hiba oka)
De a villanyszerelő haverodnak valószínűleg csak pár perc lesz a hibakeresés, FELTÉVE, hogy neki is csinálj a hibát a szivattyúd. Mert engem más sokszor hívtak, hogy javítsak meg valamit, ami a jelenlétemben mindig hibátlanul működött, márpedig nehéz hibát keresni ott, ahol éppen nincs semmi hiba.
Nyitott kapcsoló egyik oldalán a hálózat egyik sarka van. A másik oldalán meg a készüléken keresztül a hálózat másik sarka. Ideális feszültségmérőnél, ami nem jelent terhelést (és ezt azért egy digi multiméter elég jól megközelíti egy motorhoz képest), nem esik a készüléken feszültség, azaz a hálózat másik sarkának potenciálja, hogy úgy mondjam, csökkenés nélkül átszalad rajta.
Ha zár a bimetál, akkor nincs rajt feszültségesés, ha nyit, akkor a másik sarkon megjelenik a fázis, vagy a nulla, attól függően, hogy van bedugva a dugvilla.
Arra gondoltam hogy vannak silány minőségűek is, ezeket akartam kiszűrni. Nekem a korábbi otthonomban prodax cuccok voltak de úgy tudom azt a családot megszüntették. Nekem bejött, mert sokfajta színválaszték volt és lehetett variálni is.
Ha megy a szivattyú, akkor biztosan 0-át mutat. Ha leáll akkor is nullát kell mutatnia, de ha a bimetál szakít meg (menet közben leáll, akkor viszont 230V-ot kell mutatnia). Ha 230 V-t mutat, a bimetál állítja le a szívattyút, ami túlterhelés következménye (szorul a szivattyú)
Nem tudom érthető-e?
Addig tartsd a mérőzsinórt a kivezetésen, amíg leáll és újra indul a szivattyú, Ha végig 0-t mutat, akkor nem a bimetálod rossz. Felesleges venned.
"Most összerakom a dobozt és legfeljebb a multimérővel feszültséget mérek - bár ennek nem sok értelme lesz."
Ezzel kezdted az első hsz-edben, hogy:
"Kútfőből gondolva, talán a mellékelt fotón látható - szerintem - bimetál kapcsoló romolhatott el???"
Olyan műszered van, amivel csak feszültséget tudsz mérni, áramfelvételt nem. Ráadásul ezzel a feszültségméréssel tudod ellenőrizni, hogy a bimetál old-e le. Hiába lenne lakatfogód, azzal az áramfelvételt tudnád megmérni, azzal azt tudnád meg, hogy túl van-e terhelve a szivattyúd? Mondjuk az is hasznos lehet, de neked nincsenek a méréshez megfelelő eszközeid. A bimetálod kézi visszaállítású, ami nem kapcsolhatna vissza és indíthatná el újra a szivattyúdat.
Ha feszültségmérővel mérsz, akkor ki tudod zárni, hogy a bimetálod old-e le vagy valami más miatt szakad meg az áramkör (abban a pillanatban lesz értelme a feszültségmérésnek). Nem kell fölöslegesen 3 boltban keresgélni. A bimetálod autós alkatrész, próbálkozz autós boltban.
Máshol nem tudom--A Miskolci Házgyár épületeinél először V alakú horony volt , a második változatnál meg átmenő doboz van a falban.( több plussz db bevakolva is )
A falsarokban mozoghat a panel --tehát gégecső is kell.---
Sziasztok! Panel esetében, hogyan álltok be egy szobába a vezetékkel? Azt tudom, hogy a válaszfalak felett van 2-3 centi malter azt ki lehet ütögetni és be lehet vezetni, majd utána kábelcsatorna. De mi a helyzet a 15 centis főfalakkal? Hol fúrjam meg? Olvastam olyat is, hogy nem ajánlják a mennyezet és oldalfal találkozásánál fent a sarokban való átfúrást és bevezetést, mert ott vannak a panel összekötő vasalatok. Láttam olyat is, hogy a kötődobozon keresztül vitték be, ami ugye átmegy teljes hosszában a falon. Várom mások tapasztalatát, hogy ki hogyan szokta megoldani, akár ha teljes felújítás van, vagy akár ha csak mondjuk a pl. a klímának kell egy külön vezetéket vinni
jó gondolat, ugyanis a szivattyú felfüggesztése, áramcsatlakozása a földfelszínbe süllyesztett műanyag dobozva van elrejtve, (kb.50×60 cm és 30 cm mély) bordás lemez aknafedővel a tetején.
Viccesnek tűnik, de volt olyan hogy a dobozt kivettem, betettem a közvetlenül mellette lévő bokrokba és jégzselével hűtöttem... akkor is leállt.
És amikor az itt elhangzó ötleteknek mind eleget tettél, de még mindig rendellenesen működik az eszköz, akkor kihúzod a szivattyút és bevizsgáltatod csapágyhibára illetve menetzárlatra és ha minden jó, akkor aláteszel egy úszókapcsolót.
"- találkoztam egy vill.szerelő ismerősömmel és ígéretet kaptam tőle hogy legkésőbb holnap eljön és lakatmérővel megnézi."
Sokkal egyszerűbb, mint internetes fórumból villanyszerelő szakmát tanulni :)
(és sokkal kevésbé életveszélyes)
"de kb. 30 m-rel fentebb fúratott kutat néhány éve....
Úgy gondolta, ha nekem itt van vízér, akkor fentebb neki is lesz. Szerintetek ez befolyásolhatja?"
A talajvíz van, ahol nagy területen összefüggő vízréteg, akár sok négyzetkilométeren. Ha nálad ilyen van, akkor a szomszéd kútja nemigen tud kitolni veled. De van olyan eset is, ahol tényleg csak egy korlátozott vízhozamú vízér van, abból a szomszéd ki tudhat szivattyúzni annyit, hogy a te kutadban jelentősen lecsökkenhet a vízszint. Mérd meg újra.
"Isteni gondviselés" - találkoztam egy vill.szerelő ismerősömmel és ígéretet kaptam tőle hogy legkésőbb holnap eljön és lakatmérővel megnézi. Most összerakom a dobozt és legfeljebb a multimérővel feszültséget mérek - bár ennek nem sok értelme lesz. Egyébként én is gondolkodom azon hogy a szivattyú gyorsan kiszívja a körülötte lévő vizet, és emiatt melegszik túl. Ahogy egyikőtök leírta. (2-2,5 m vízoszlop van egy 160-as műa.csőben.) Még valami: a felső kertszomszédom ugyanebben a nyomvonalban, de kb. 30 m-rel fentebb fúratott kutat néhány éve....
Úgy gondolta, ha nekem itt van vízér, akkor fentebb neki is lesz. Szerintetek ez befolyásolhatja?
"sok esetben nehézkes a mérőcsúcs megfelelő tartása a megfelelő kontakthoz"
A képen látható, hogy zsugorcsővel burkolt csúszósaruk csatlakoznak a hőkioldóhoz.
Én lehúznám a két sarut a hőkioldóról és az árammérő műszer vezetékek mérő-tüskéit benyomnám a két saru fémje és a zsugorcső közé (amatőrök szigszalagot is ragaszthatnak a szabadon maradó fém részekre a véletlen megérintés ellen).
Azért abban a szivattyúban van más is, nincs minden a vezérlődobozban.
Szerintem nincs hűtése a szivattyúnak, nincs a csőben elég víz. Túlmelegszik, ezért leáll, de jön a vízutánpótlás és ez lehűti újra. Én ezt ellenőrizném először, és csak azután vásárolgatnék.
Igen, történik újra indulás néhány percen belül. Erre csak tegnap jöttem rá, előtte mindig nyomkodtam a kioldó gombot. Gondolom, ha kellően "kihűlt", akkor engedelmeskedett a nyomógombnak és bekapcsolt. Most indulok, benézek néhány villamossági üzletbe, talán sikerül vennem új kapcsolót. Majd beszámolok a fejleményekről.
"Tehát ha nem csak ki de be is kapcsol önmagától (balesetveszély!), akkor valószínűleg mégiscsak a hőkioldó hibásodott meg."
kecske, aztán milyen balesetveszély lesz, ha újra elindul a szivattyú? Kifolyik a hordóból a víz?
"Kérdeztem, hogy történt-e automatikus újraindulás, vagy minden leállás után muszáj volt megnyomni a reset gombot a hőkioldón. De még nem válaszoltál."
Hiába emelted ki a kérdeztem szót, teljesen felesleges volt a kérdésed, mint úgy általában mindig. Ha nem indulgatott volna újra és újra a szivattyú, eszébe sem jutott volna szétszedni és nézegetni a vezérlő dobozt. Neked, hogy egy kecske is megértse -miközben legeled a kávécserjét-, nem nyomkodta a hőkioldót, a szivattyú magától indult újra.
Ezekben a mélykúti csőszivattyúkban még kondenzátor sincs. Az is kint van a vezérlő dobozban. Egy 4 eres kábel megy a vezérlő doboztól a szivattyúig. A vezérlő dobozban van egy hőkioldó, egy kondenzátor és egy két pólusú kapcsoló. Így nem kell se a hőkioldó hibája miatt, se a kondenzátor hibája miatt megbontani a tömített szivattyút. Tipikusan 50 métert is be lehet engedni őket a kútba, így a tömítettsége is így van tervezve.
Kérdeztem, hogy történt-e automatikus újraindulás, vagy minden leállás után muszáj volt megnyomni a reset gombot a hőkioldón. De még nem válaszoltál.
Mert sok szivattyú belsejében is van túlmelegedés védelem (hőkoldó), amin nem kell gombot nyomogatni: mihelyt a szivattyú lehűlt, újra elindul magától.
De a szivattyúd pontos típusát sem tudjuk, mert akkor utánanézhetnénk, hogy van-e benne ilyen túlmelegedés védelem.
Mondjuk az általad csatolt fotón sincs AC amper mérő lehetőség, amiről szó volt.
Én személy szerint nem is ajánlanám az áramerősség mérést nem gyakorlott embernek. Hisz meg kell bontani a mérendő áramkört és sorba kell kötni a műszert a szivattyúval. A legnagyobb baj, hogy sok esetben nehézkes a mérőcsúcs megfelelő tartása a megfelelő kontakthoz. Azt meg nem hiszem, hogy lenne mindenkinél krokodil csipeszes mérőzsinor.
Akkor már tényleg könnyebben kivitelezhető Cosomega által javasolt mérési módszer.
Ha abban akarsz biztos lenni, hogy a hőkioldó szakítja meg az áramkört, azt a műszereddel megtudod nézni. A műszert 750V-ra állítod és a hőkioldó két kivezetéséhez érinted, vagy rögzíted a mérőzsinórt. Ha megy a szivattyú, akkor 0 voltot látsz a kijelzőn. Ha a hőkioldó megszakít, akkor 230V-ot látsz. Ha megáll a szivattyú és 0 V-ot látsz, akkor a hőkioldó jó.
Az a gond, hogy a műszered csak egyenáramot hajlandó mérni, neked viszont legalább 4-6 amper körüli váltóáramot kellene mérni (legjobb lenne minimum 10 amperes műszer).
Ha multiméterree gondolsz, az jó lehet. Persze nem bármelyik munltiméter jó neked, de ha megadod a pontos típusát, akkor utána tudunk nézni az interneten.
Hajó nézem a kereskedői oldalakat, akkor ez egy "manual reset" (kézi nyugtázású) hőkioldó, tehát nem szabadna magától visszakapcsolni amíg meg nem nyomod a (menetes résznél lévő) nyugtázó gombot. Tehát ha nem csak ki de be is kapcsol önmagától (balesetveszély!), akkor valószínűleg mégiscsak a hőkioldó hibásodott meg.
"Szerinted cseréljem ki először azt a bizonyos kapcsolót??"
A honlapon 4,5 euró az ára (2.200 Ft), tehát nem vállalsz túl nagy anyagi rizikót (ha könnyen lehet beszerezni felétek :)
Persze ha az új hőkioldóval is ugyanezt csinálja, akkor jöhet az árammérő (beiratkozol ide a fórumba egy áram mérő tanfolyamra :)
Nincs egy konnektorba dugható fogyasztásmérőd? Azzal a legegyszerűbb megnézni mennyit eszik. Rögtön látod hogy az adattáblán lévő teljesítményt veszi-e fel vagy jóval többet.
mivel nincs olyan szakember ismerősöm aki gyorsan megtudná nézni, - mivel nem egy drága dologról van szó - holnap egy-két villamossági üzletet felkeresek és megpróbálok venni egy új kapcsolót.
Ha sikerül és azzal is leold, akkor valószínű hogy kiemelem és megnézem.
Szia. Legrand Niloé csillárkapcsolo hátulja. 
