Sziasztok, a manapsag nagyon elterjedt fintech orias, a Wise-zal kapcsolatos adozasi kerdesem lenne: elegge ellentmondasos infokat olvasok neten erröl: kell-e (Transfer)Wiseon keresztüli nemzetközi utalasok utan adozni? Ez kicsit olyan, mintha egy külfölfi bankszamlarol utalok penzt egy magyarorszagi szamlamra… ha a bank levonja az utalasi költseget, miert merülne fel meg barmilyen adokötelezettseg? Raadaul ha adozott jövedelmet utalok at külföldröl haza Wiseon keresztül, kell-e barmilyen adot fizetni magaert az utalasert? A Wiset kizarolag alkalmi utalasokra hasznalom,es azonnal tovabbutalom a penzt, igy se nem parkoltatom wisenal a penzt, se nem fektetem ott be vagy reszvenyeket sem veszek ott, igy mindig nullas az egyenlegem, ezert sem vilagos kell-e es ha igen, mikor adot fizetni utalasok utan? Raadasul ha jol tudom a Wise mar eleve levonja es beleszamitja az utalasokba a szolgaltatasa jutalekat.,. Kernem vilagositsatok fel ezügyben, köszönöm
A Nav-nak azért kell, hogy elég legyen, mert ők csak olyan adatot kezelhetnek, ami a céljaik ellátásához szükséges. Az ügyfelem számviteli nyilvántartásába csak valódi adatot rögzíthetek. Ez az egyik számviteli elv, a valódiság élve. Én nem mondhatom, hogy "természetes személy" a vevő neve, hiszen nem az áll az ügyfél által kibocsájtott számlán. Az ügyfelem pedig jogszerűen kezeli ezt az adatot.
Kétfajta adatszolgáltatás van: a 11/A. § szerintibe kell a név, a 13/A. § szerintibe pedig nem. Akinek van cége, az ki tudja próbálni a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/ lapon az adatexport funkciót. Ennek a kimenetében kell a névnek látszania.
1. Ha az onlineszámla-rendszer bedugul, akkor nem használható a NAV számlázója.
2. A NAV számlázója által készített "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkcióval előállított xml nem felel meg az NGM rendelet mellékletében foglaltaknak, bármennyire is állítja, hogy azt készíti el.
A fillérbaszó fogtechnikusok használják, akik erre (olcsóbb, mint a legdivatosabb online számlázó, a számlázz.hu) is sajnálják a pénzt kiadni. Egyszeri nettó 7900 Ft, majd egy év után évi nettó 6000 Ft. A számlázz.hu legolcsóbbja pedig évi 12 ezer.
Láttam az előzményeket. Az összes többi állítást nem vitattam, csak ezt: „pont a NAV számlázója nem képes az adóhatósági adatszolgáltatásra”, „az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatást nem képes létrehozni”. Valójában minden jel szerint képes erre, csak a régi formátum előállítására nem, amit a hatályos NGM rendelet nem is követel meg évek óta.
„Az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatásból be lehet importálni a vevőszámlákat egy könyvelőprogramba”
Igen, már ezt is tudjuk. De attól, hogy a könyvelőprogram nem ismeri az összes, az NGM-rendelet és a NAV által elfogadott adatexport formátumot, még nem lesz igaz az, hogy ezen formátumok nem felelnek meg adóhatósági adatszolgáltatásra. Ugyanilyen probléma előfordulhatna bármely más új számlázó program adatexportjával, nem csak a NAV-éval. Ha ezen új programoknak nagyobb lenne a piaci részesedésük, akkor valószínűleg fejlesztenék a könyvelőprogram importképességét, és megoldódna a probléma.
Van egy fogtechnikus fórumozó, aki még számlatömböt használ, és nem tudja, hogy kezelje le a tavaly kiállított számlájának stornózását az onlineszámla-rendszerben. Ha nem számlatömböt használna, akkor ez nem is lenne kérdés, mert az általa jogszabályi garanciával használt számlázó megoldaná helyette.
Igen, vannak ingyenes számlázók, annak minden korlátával. Pl. az általam ismert számlázz.hu ingyenes verziója az előző évi számlák hozzáférését letiltja. Teszi ezt azért, hogy legalább az első fizetős verziót használd. A számlázz.hu ingyenes verziójával előző évi számlát ezért nem lehet helyesbíteni, stornózni.
A NAV számlázóját ebből a szempontból nem ismerem, cserébe van két, szerintem kritikus hibája azon kívül, hogy rettentő fapados, lásd 109554. Ha az onlineszámla-rendszer bedugul, akkor a NAV számlázója is használhatatlan. Ekkor egy normális számlázóprogram, vagy felhő alapú számlázóval a számla kiállítható, és az adatszolgáltatást majd valamikor begyötri. A másik, hogy az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatást nem képes létrehozni, bármennyire is úgy csinál, mintha. A 109552-ben az általan nagyra nem becsült budi illatosító keverte össze a NAV számlázóját az onlineszámla-rendszerrel, nem én.
Az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatásból be lehet importálni a vevőszámlákat egy könyvelőprogramba, az onlineszámla-rendszerből pedig nem, mert sérti a számviteli tv. valódiság elvét. Fillérbaszó és számlatömbös vállalkozók sajnos még mindig vannak, még nem haltak ki.
Az NGM-rendelet 2018.07 óra nem követeli meg a régi formátum használatát:
„adatexport: az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátása a 2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben vagy a 13/A. § (1) bekezdése szerinti közleményben meghatározott adatszerkezetben.”
Megértem, hogy nektek nem felel meg más célra az újabb formátum, de eddig nem ezt írtad. Egyébként tartalmilag ugyanúgy teljes körűnek kell lenniük formátumtól függetlenül az adatexportoknak, így pl. a magánszemélyek adatainak is szerepelniük kell. (Én nem tudom ellenőrizni: nincs hozzáférésem számlázóhoz.)
számlázóból importálok évek óta, szinte kizárólag szamlazz.hu-s ügyfelekkel állok szóba, az a két NAV-ot használóm meg mondjuk nem fogtechnikus, de fogorvos :)))
Én ebből az ellenőrzési adatszolgáltatásból importálom be a vevőszámlákat. Egyrészt azért mert, ez régebb óta létezik, mint az onlineszámla-rendszer. Másrészt azért, mert ebben a magánszemély vevő neve is benne van. Harmadrészt azért, mert nagyobb valószínűséggel teljeskörű, mint az áttétel során az onlineszámla-rendszerből letöltött.
A számlázó programok az NGM rendelet szerint működnek, a NAV-é nem. Hasonlítsd össze az xml-eket, értesz hozzá. És itt nemcsak a mező nevének nyelvéről van szó.
Az Art. (vagy AIR, lényegtelen) szerint nem vagyok köteles olyan nyilvántartást vezetni, vagy kimutatást készíteni, amire jogszabály nem kötelez. Nekem durroghat a revizor.
Azon ügyfeleim, akik nem felhő alapú számlázót használnak, bekérem, és elküldik. A felhő alapú számlázót használók közül ketten használják a NAV-ost. Ők azért, mert fogtechnikusok. Cserébe alig van számlájuk, azt bekopogom. A többiek számlázz.hu-t használnak, azokat letöltöm magam.
Bővebben? Mire nem jó? Nem fogadja el a NAV? :) Azt még az adatexport bevezetésekor kinyilatkozta a NAV, hogy nem a 23/2014. NGM rendeletben lévő XSD-nek kell megfelelni, hanem az ő ötleteléseiknek. :) Így aztán az ügyfelek kérésére kétféle XML-t kellet készítenünk. Eztán is egyszer fordultak hozzánk valami olyan zavaros problémával adóhatósági ellenőrzéskor, hogy „nem nyitható meg a DTD”, de hogy miféle DTD-ről volt szó (mivel sem a jogszabály, sem az XML nem hivatkozott DTD-re), arra sosem válaszoltak.
Konkrétan mi nem működik (amikor éppen nincs váratlan fennakadás:))? Az Online Számlázó Felhasználói kézikönyvA linkre kattintva a tartalom új oldalon jelenik meg.ben szerepel ilyen funkció: „NAV adatexport”.
Maradjunk annyiban hogy kell még néhány év mire ez jó lesz. Addig pedig az a protokoll, hogy könyveljük az online adatokat és aztán összevetjük a beérkező bizonylatokkal és nincs olyan hónap, hogy ne lenne eltérés. Szóval aki csak arra van szocializálva hogy az on-line adatokból dolgozzon, annak egyszer problémái lesznek majd egy áfa ellenőrzésnél. Szakmai jellegű problémái.