Nyomhatod te ahogy csak bírod, ha a géped gyenge, nincs nyomatéka, akkor se fog belemenni, sőt megállhat a csavar, sőt jártam már úgy nem a csavar ment be, hanem én döltem el a szar létrával együtt :) Miközben egy jó géppel, jó beállított csavarozási mélységgel, tényleg úgy megy mint ahogy az olvtárs látta, pikk-pakk.
nem kell misztifikalni. nekem egy 10 eves black and decker 12voltos akkus gepem van, (mult honapban kapott uj akksit) siman beviszi, a furohegyut is a vastag anyagba. egyszeruen ra kell erezni. sokan nem ertik meg, hogy a vasas temaban nem a fordulatszam, hanem a elotolo ero a kiraly.
Ez praktikusnak tűnik, úgyhogy valami ilyesmit fogok csinálni még mostanában. Van még betonnak való alapanyagom szerencsére, bár az idő sürget. Mivel most csak átmeneti jeleggel csinálom, így nem gond, ha nem tart ki 100 évig. Valószínűleg egy kis fóliát is rakok oda, ahogy Betondoktor javasolta. Peremszigetelő szalagom is maradt annyi, amennyi ide kell. Jó lesz ez így, biztos kibír egy jó fél évet, aztán ha lesz rá pénzem, akkor megcsinálom a járdát rendesen.
Az önkormányzatot nem bolygatom, mert egyrészt semmi fogadókészséget nem tapasztaltam tőlük a járdafelújítással kapcsolatban, másrészt már saját példáimon rájöttem, hogy gyakran jobb, ha kussol az ember és nem érdeklődik, mert csak feleslegesen felkelti az érdeklődésüket és ha segíteni nem is képesek, helyette megfingathatnak.
Köszi a tanácsokat mindenkinek, most már el tudok indulni.
Hogy nem ment be a csavar... Ha jó csavart használtál (fekete gyorsépítő/önmetsző csavar), akkor a behajtógéped volt nokedli. Az akkus, olcsó gépekkel eléggé kínlódás tud lenni a dolog. Pláne ha UA borda van és abba már (fekete) önfúró csavart kell használni, na az már ember meló vagy lehetetlen egy gyenge géppel.
Alapvetően nincsen gond, csak filléres szarságokon "spóroltak" nektek, amiket később sokszorosan kifizettek.
Nem akarlak elkeseríteni, de most jártok a pénzköltés 35-40 %-nál. És az igazi szívások majd csak ezután lesznek. Hat hete költöztem be, emlékszem... :)
Hát igen ez most komoly, kihagytuk mert drága, majd a tervező újrarajzolja hogy nincs födém, de mondom én csak sodródom az árral mert ez a teljes épület 1/3-a az enyém és megbeszéltük hogy úgy is sok minden módosult és így beszéltük meg.
nekem mint laikus teljesen jó igy is a tető, modták válaszfalak be arra gerendák majd OSB vagy lécek, persze szigetelés is és még járható is lesz felül. Én meg örül, hogy jó, legyen így. Egyenlőre a földszintett laknám, lehet 10 évig fel sem jövök ide.
De azért tervezgetek meg kérdezek mi hogy lenne jó.
Most nem találok árat de tényleg néztem hogy 12méteres I vagy U mittudomén milyen vas 180.000 forint.
- porotherm áthidalófeletti téglasor sima vágott tégla, nem kisméretű
- a tetőfólia nekem sima PE fóliának tűnik, ami egy pár év után szépen elporlik az intenziv hőhatásnak köszönhetően, ami a cserép felől éri (szálerősitett tetőfólia kellett volna minimum)
- az erkélylemez egy rohadt nagy hőhid lesz, mert a szintje most magasabban van, mint a födémsik (rá kellene tenni: 3-4 cm lejtésbe rakott XPS; vizszigetelés; szivárgó réteg; szűrőbeton;burkolat; tehát összesen kb 10 cm-t). A belső rétegrend általában 13 cm, tehát a szintkülönbséggel együtt a külső teraszszint magasabban lesz -> egyedi méretű ajtó is kellhet, ha az áthidalókat a belső szinthez rakták. A szintek pedig adottak, lévén a lépcső már ki van betonozva.
- lehet tévedek, de a székoszlopok 10x15-nek tűnnek nekem, ami oldalirányban kihajolhat a terhelés miatt (15x15 kellene)
Rendes teherhordó alátámasztás kell, tehát még a 20-as Ytong is nagyon necces. Tovább meg kell nézni mekkora távot akarsz áthidalni, hogy arra hová akarod terhelni a letámasztó oszlopot.
Az ácsot meg a kőművest meg ki kell rúgni a picsába, ennyire nem lehetnek hülyék...
Mondjuk már az eredeti ácsot is megtépném, mert nincsenek a székoszlopoknál berakva a könyökök, valamint a lábak alatt sincs teherelosztó OSB/vagy más.
Megoldás:
A leendő válaszfalaidba be kell integrálni máshová pilléreket/faoszlopokat, és azokkal szabályosan kiváltani a most rossz helyen lévő oszlopokat. A vápánál lévőt ha ki akarod váltani, akkor oda kelleni fog egy székoszlop, ennek a tetejéről inditasz egy gerendát a talpszelemenre, és arra állitod fel az emlitett röviditett széklábat.
Mivel ez a székláb viszont jelentős terheket fog leadni az új gerendádra, ezt nagyon méretezni kell, különben lehajlik.
Tán azt a mérnököt kéne megkérdezni, aki a nevét adta az engedélyezési tervhez. Ács-kőművesnek nem az a dolga, hogy ezt végiggondolja, fogalmuk sincs erről, az aláírásukat még véletlenül sem adják a dologhoz. Ha gond lesz, az a tied lesz egyedül...
20-as ytonggal + áthidalóval egyébként valszeg meg lehet csinálni, bár én inkább raknék be rendes válaszfaltéglát.
Acél oszlopokkal és áthidalókkal szintén meg lehet oldani, akkor meg maradhat a vékony ytong is.
Az alatta lévő födémet meg kell nézni, hogy hova lehet terhelni.
1. alapbol nem adjuk irasba hogy nem vagyunk kepesek ellatni a sajat funkcionkat.
2. ha megengedjuk neked, akkor eloirjuk hogy a varosi tervekben/arculatban meghatarozott technologiaval csinald, es le is ellenorizzuk hogy ugy tettel-e. es az aszfaltozas nem olcso.
Lenne egy kérdésem, építkezem és az emelet úgy lett megcsinálva hogy rendes 3 méteres belmagasság majd azon a tető és nincs semmilyen födém egyenlőre.
A tető 3 darab fa oszloppal van megtámasztva leendő válaszfalak nyomvonalán.
A képen látható első oszlopot szeretném kiváltani mert sajna szobába esik elég hülye helyen. Ha a válaszfalak 15-ös ytongból lennének majd azon keresztbe gerendák és onnan lenne megtámasztva a tető akkor már csak olyan másfél méteres támasztás lenne.
Szóval ez így működhetne-e.
Ács-kűmüves szerint semmi probléma, habár a 15-ös ítong nem teherhordó a 20-as viszont már nagyon széles és igy akár mindhárom oszlopot is ki lehetne váltani.
Illetve a megmaradó padlásteret jó lenne lomosnak, szóval járhatóra megcsinálni.
Nálunk sincs pénzük. Viszont ha megveszed az anyagot, ők megcsinálják. Ha még meg is csinálod (mert nem akarod kivárni mire ideérnek) külön meg is köszönik.
Nem teljesen hülye az önkormányzati ügyintéző, ennyi...
nalunk elkepzelhetetlen, hogy az onkormanyzat irasban elismerje, hogy nem kepes megcsinalni ami a kotelessege.
soha nem lesz papirom rola, hogy megcsinalhatom a jardat magam elott, mert azzal irasban elismernek hogy ok nem tudjak megcsinalni, es ezt nem birna el az arcuk.
lattunk mar olyat, hogy feljelentes es majdnem buntetougy lett belole. meg sem probalnam.
(megbeszeltek, aztan a szomszed bejelentette hogy bontjak a jardat. meg is jelentek szemlere, es konstataltak hogy elbontotta a jardat. megcsinaltattak a kozmuceggel, kifizettettek a manusszal, es meg is birsagoltak.)
A legprimitívebb megoldás, hogy egy mezgazd. fóliát terítesz L alakban a védendő felületre. Azért primitív, mert gyűrődhet, és a gyűrődésnél leviheti a vizet, viszont leválasztóként működik. Viszont aljzatkiegyenlítésnél használatos egy (kb 10 centi széles, kapható tekercsben is, meg nagyjából méteres darabokban is) ~ 8mm-1cm vtg hungarocell csík, amit akár kétfelé is vághatsz széltében.
Mindkettő csak a hideg eljárás esetén ajánlatos, mert a meleg szurok (hőtől függően) esetleg olvaszthat.
Igen, ez is jónak tűnik. Kérdés most is az, hogy mivel válasszam el a lábazattól. Tegyek a kettő közé egy deszkát, vagy mi? Reményeim szerint jövőre úgyis feltörném.
A járda maga az hót ramaty állapotban van. Az én házam előtt még istenes. Máshol annyira púpos, hepehupás, hogy a gyalogosok az utcán járnak. Előttem se megfelelő a lejtés iránya. A járda meg a lábazat közötti keskeny sáv az általam lett kiszedve, mert a lábazat lett hőszigetelve és kellett a hely a melóhoz. Az a pár centis sáv maradt, amit átmenetileg be kéne tömnöm úgy, hogy a háztól lejtsen a meglévő járda irányába.
Az önkormányzat tojik az egészre. Már legalábbis addig, amíg neki kéne valami csinálni.
Egy évvel ezelőtt felkerestem őket ez ügyben, mármint járdajavítás ügyben, de senki nem tudott válaszolni. Adtak egy telefonszámot, hogy azon jelezzem a gondom. Megtettem. Kérték, hogy elektronikus levélben juttassam el hozzájuk kérésem, panaszom, hogy nyoma is legyen. Na, nyoma van, de válasz egy sem érkezett. Nyílván nincs pénzük és maíg senki sem perli be őket, mint tulajdonosokat, karbantartásra kötelezetteket, mert épp kitörte a nyakát, addig nekik a semmittevés a kényelmesebb és olcsóbb megoldás. Tehát sajna egy fecske (én) nem csinál nyarat.
Lehet, hogy elkapok valami útfelújító brigádot, aztán átmenetileg kiöntetem velük bitumennel, vagy aszfalttal, vagy mittudomén mivel.
Viszont gondolom, még átmenetileg is érdemes volna dilatálni a lábazattól. Ezt hogyan kéne? De még ha nem is a dilatáció, akkor is a forró szutykot nem szívesen önteném a hőszigetelő hab oldalába így laikusként.
Készíthetsz házilag olyasmit, mint az aszfalt, ha olvasztott bitumenbe (kátrány) andezit, vagy valami más, hasonló zúzalékot teszel, és azzal kiöntöd. A szurok vízzáró, de vigyázz, a zúzalékod is olyan legyen, ami nem szívja a vizet.
Ha tuti megoldást akarsz, ami még jobb, akkor a következőt ajánlom:
A felvágott, aszfalt borítású járda és az újonnan szigetelt lábazat közötti sávot mivel lenne a legokosabb kitölteni, ha reményeim szerint előbb-utóbb a teljes járdát fel szeretném bontani és újra aszfaltoztatni? Tehát elvileg csak átmenetileg kéne a megoldás, de gyakorlatilag a fene tudja, mit hoz a jövő, úgyhogy az is érdekel, hogy végleges megoldásnak mit javasolnátok.
Plafon faváz, és van 1-2 rész ahol már lusta voltam vakolni, oda is faváz került gipszkartonra.
Viszont pont most szivom a fogam, mert volt tavasszal egy beázásunk a vápánál, és az egyik gipszkarton faváz kapott belőle. Mostanra szépen megvetemedhetett, mert a falsaroknál nyilik a repedés :/
Szóval én inkább a fém mellett voksolok olyan helyen, ahol nem sk csinálja az ember (azaz nem javitgatja a maga szrát :))
nekem a plafon fa, a falak femvaz. a femvaz gyors, tiszta, szaraz erzes.
a favaznal hogyan kapcsolod a fuggoleges es vizszintes reszeket? sok L vassal es csavarral?
a masodik csavar utan nem problema a fembe beletolni a csavart, hulyeseg lenne azert a fat valasztani, mert nem probaltad meg ketszer hogy hogyan is kell a fembe normalisan csinalni.
hát nem tudom, mert 6 éves a lakópark, és 96% ban mindenkinek van egy baumaxos fémfaháza a kert végében, illetve 40% nak fedett gk. tároló, persze az itt leírtak alapján ennek a 40% nam 38% a illegális lehet, mivel mindenkinek vagy az oldalkertben vagy az előkertben van, ahova nem lehet építeni.
persze ez nem ok, de nem tudom, hogy vidéken miért nem lehet élhetővé tenni a házakat.
mert 4 utcával odébb ami már más besorolásba esik azt csinál az ember amit akar.
A szomszéddal vigyázz, sokszor nem rajta múlik. Az önkormi évente/kétévente megveszi az aktuáális légifotót a településről, és összenézi az előzővel. Aztán már ballag is kifelé a szaki ellenőrizni. Hosszabb távon talán megoldás, ha csinálsz valamit, amit lehet, de már a végleges tetővel. Kijönnek, megnézik, utána a "jóváhagyott" tető alatt már nyugodtabban garázdálkodhatsz. De majd akinek van gyakorlati tapasztalata ezügyben, az megmondja a frankót.
1. a csavarozashoz a fekete erre valo csavar kell. az jo hegyes. es nyomni kell mint az olajtot. nem a forgas sebessege szamit, hanem az, hogy nyomjad mint atom, es kiszurja a lemezt.
a kupplungos adapter erossen javasolt, kb 3000 forint, ahol veszed a kartont meg tarsait, kapsz ezt is.
2. az ajto beepiteshez van leiras a rigips oldalan, meg ezer helyen. megnezed, es ugy csinalod, jo lesz.
"pedig előtte láttam gipszkartonosoknál, hogy csak nyomták bele a csavart."
A gipszkarton csavarbehajtó kuplungja miatt a csavart csak a karton felszínéig hajtja be, így az nem szakad át. Lehet kapni ilyen kuplungos adaptert szerszámboltokban akkus csavarozókhoz is 1-2000 ft-ért, de nem ipari felhasználásra való.
Ajtótok mellé jó esetben UA profil kerül függőlegesen a fal belsejébe, a gipszkartont tartó CD profilokhoz hasonlóan padlónál-plafonnál befogatva és persze a szemöldöknél áthidalva. Van aki UA helyett is CD profilt tesz, de az nem életbiztosítás.
ok, értem...a gipszkarton tényleg könnyebb, és nem is lenne tartófunkciója.
egyszer próbáltam gipszkartonbol építeni, de nem igazán ment. ugyhogy inkább fa szerkezetet használtam.
az volt a gondom, hogy a csavar nem akart belemenni a profilba, csak forgott, és jó nagy lyukat csinált a gipszkartonba. vagy a profil volt tul kemény vagy a csavar nem volt jó, vagy én voltam béna. pedig előtte láttam gipszkartonosoknál, hogy csak nyomták bele a csavart.
köszönöm mindenkinek a tanácsokat.
még egy dolog lenne, hogy gipszkartonfalba ajtót hogy lehet beletenni?mármint ajtótokot?
illetve mégegy, amit már 1x kérdeztem, az ajtónyílás vágása.
mi határozza, meg hogy egy fal tartófal-e? mi az amiből ki lehet következtetni, vastagság elhelyezkedés stb..?
Kicsit régi a hsz, amihez hozzászólok, de most kértem az ott idézett cégtől egy ajánlatot üvegcserére komplett. Kb. 12 m2 üveg (ez az üvegfelület, azaz a duplája az üveg m2) csere, melóval, áfával együtt: 1.0-ás új üveg 16 mm, lágyfém bevonattal, közte Argon távtartókkal, szilikon tömítés, 5 év garancia stb.: 300e huf. Valami svéd bemarásos technológia.
Én minden gond nélkül ráfútnám a lamináltra a vázat. Jó hosszú tiplikkel úgyis a betonban fog kapaszkodni, és leszoritja a parkettát. Persze utána macerás cserélni a szobákban, szóval tényleg észszerűbb felvégni a sávot.
Abszolút egyetértek, gipszkartont használnék. Legkönnyebb, és ha benne van a hangszigetelés, akkor elfogadható a hanggátlása.
Arra figyelj, hogy ha valami nehezet (polc, szekrény) akarsz tenni a falra, akkor úgy legyen kialakítva a váz, hogy a polc mögött legyen fémprofil.
Szerintem a laminált padlót mindenképpen fel kell venni, körfűrésszel kivágni a fal szélességében, + 1-1 centit. Vagy félreértettem valamit, és a lamináltra megy a gipszkarton váza? ?????
Szerintem gipszkarton a legjobb, és legszárazabb technológia.
50-es váz, kétoldalt 2x1 réteg gipszkarton, valamint közötte Rockwool hangszigetelés. Hangszigetelésben egyenértékű lesz a téglával.
Téglát már csak a terhelés-gerendázás ismerete nélkül se merek javasolni, ha nem tetszik a gk, akkor inkább ytong.
Ebben az esetben a parkettához felesleges hozzányúlni, ha mégis fel akarod vágni, akkor inkább kőrfűrészt ajánlok, annak állitható a vágásmélysége. De azt vedd figyelembe, hogy a felvégéssal megszűnik a parketta kiékeltsége, tehát kicsi esély van rá, hogy utána mozoghat.
A mennyezetet jó lenne megszakitani hanggátlás szempontjából, de itt elég csak a gipszkarton lapot felvágni, és felengedni az új falat. Mélyebben ne vágj bele, mert ki tudja hogyan van az álmennyezet felfüggesztve...
mégegy kérdésem lenne, a házban amit szeretnénk megvenni, a tetőtérben van egy 40nm es szoba amit ketté szeretnék osztani, eleve ugy épült volna de nem lett megépítve a válaszfal, szóval ablakkal főtéssel villannyal nincs gondom.
egy falat kéne felhúzni, mi erre a legjobb építő anyag? ami egy kicsit hangszigetel is.
illetve lamináltpadló van letéve, ebbe kellene egy 4 méteres csíkot vágnom, a téglának, de mivel lenne a legcélszerűbb? flex? dekopír levágva a fűrészlapból?
a plafon gipszkarton, ott hogy oldjam meg a betoldást? ki kell vágni azt is?
persze, ha lenne korlátlan kredit kártyánk, de nincs igy a nicsből főzunk.
Egyébként mint már előtte írtam, vagy bővíteni akartuk a házat, vagy nagyobbat venni.
Így a nagyobb vásárlása mellett döntöttünk. ez egy 900 as telek két ikerházzal, 25% beéítéssel, ami ki lett merítve. illetve 9nm még szabad, de azzal nem sokra megyek.
azért kérdeztem, hogy van-e valami olyan, hogy nem 100% ba számít bele, hanem csak 50% be, és akkro az már 18nm lenne, de ezexerint nincs.
akkor nem marad más mint megbízni a jóindulatú szomszédokban, mert az autóknak állni kell valami alatt.
"Ha annyira muszáj, akkor át kell soroltatni (nem egyszerű és sokba is kerül)."
Ez hülyeség, de nagyon...
Átsoroltatni nem lehet telket önmagában, csak "tömböt", azaz utcákkal határolt területet. Ehhez módositani kell a HÉSZ-t, a hozzá kapcsolódó településszerkezeti tervekkel együtt. Ezt engedéyleztetni a szakhatóságokkal (pár éve 28 db volt ezekből).
Több millió forint, és ott kezdődik, hogy az önkormányzat képviselőtestülete megszavazza, a helyi főépitész hozzájárul, stb.
Szóval ne adjunk olyan ötletet, aminek az esélye 0.00001%, és aránytalanul magas összegbe kerül (=életszerűtlen)
Ezért írtam, hogy nézze át a táblázatot, hogy olyan megoldást tudjon választani, ami még legálisan kivitelezhető. Tehát mint írtam is, nem mindegy, hogy mekkora, milyen kinyúlású a tető és az épülethez való rögzítési mód is fontos .
Vagy csökkent az igényein egy kicsit és akkor talán kivitelezheti, vagy lemond róla. Vagy sumákol és kockáztat.
"Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése."
Ehhez elvileg nem kell engedély.
Gyakorlatilag viszont ütközik az OTÉK-al, amiben a 1.5 méteres kinyúlás felett már beleszámit a beépitési százalékba. És mivel az OTÉK kormányrendelet, magasabb fokú, mint az ÖTM rendelet. Sajnos a hülye éphatóságisok meg sosem a könnyebb utat engedik :/
Irta, hogy már most túl van a beépithetőségi határon az épülettel. Ebből következően bármiféle toldalékot csak akkor épithet, ha az a "Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek" közé sorolható. Sajnos neki ezek között nincs megfelelő.
Minden más esetben kell tervet készittetni, aminek meg kell felelnie az OTÉKnak és a Helyi Épitési Szabályzatnak. Ebben pedig már ott a beépitési %, az előkert-oldalkert-, hátsókert fogalma, a "csak egy tömbben" való elhelyezhetőség (ahogy irta is).
Én is idén építtettem egy a rajzodon lévőhöz hasonló előtetőt.
Ahogy itt már többen leírták, minden papírmunkát meg kellett csinálni, mint ha egy külön épületet építtettem volna. Ráadásul a végén külön az előtetőre is kellett használatbavételi engedélyt kérnem és persze az illetékeket az elején és a végén is megfizetni. Úgyhogy alaposan nézd át a táblázatot, hogy el tudd dönteni, milyen kinyúlású, méretű és csatlakozású előtetőt akarsz rittyenteni, mert nem mindegy!
sajna itt semmit nem lehet építeni, 25% a beépíthetőség, 1 épület állhat a talken és ennyi. meghatározták a kerítés átláthatóságát, hány nm gyepet kell telepítenem, stb.. de hogy a bicikliket, fűnyírót hova helyezzem a nappaliban arra nem gondoltak.
ok, és ha a ház végében, egy féltetőt (teraszt) építek, vmi ilye mint a képen, akkor ez a terasz beleszámít a beépítési % ba, azért mert van teteje? és teljes terjedelmben, tehát ha 20 nm lenne az alapterülete, akkkor az anníit is jelent? vagy csak a fele?
jaja, a szomszed esztergalyosmuhelyere is ki van irva nagy betukkel hogy garage, es este mindig be is all a kocsival.
a masik szomszed meg meghalt, ott a nagy muhely tele gepekkel, es az onkormanyzat basztatja az ozvegyet, hogy fizesse az epitmenyadot utanna, nem lehet atminositeni garazsnak, mert nincs akkora ajtaja, es tele van gepekkel.
Igen, igaz: ami bejelentés köteles az csak annyiban különbözik az engedélykötelestől, hogy nem kell megvárni a hivatal átfutási idejét. De ugyanúgy be kell adni ugyanolyan terveket, és ugyanúgy be kell tartani minden előírást.
Viszont azt meg kéne nézni, hogy a helyi önkormányzat szerint mit lehet építeni bejelentési kötelezettség nélkül. Erre is vannak szabályok, lehet hogy van valami ami neked megfelelne és bejelentés nélkül is felépítheted. De ez se azt jelenti, hogy minden szabály nélkül oda és úgy úgy ahogy te akarod. Szabály az mindig van, be kell tartani különben megbüntetnek ha kiderül (pl. jószomszéd bejelent).
És az ilyen döntések az önkormányzatnál születnek, általános szabályt nem fogsz találni. Be kell menni és megkérdezni.
Ez a nem engedelykoteles ez egy szopatas. Ugyanis attol meg ugyanugy be kell tartani a mindenfele szabalyokat, (pl lehet olyan szabaly hogy elokertbe ilyet nem tehetsz), ugyanugy megbuntethetnek ha a szabalyok nincsenek betartva.
Raadasul lehet bejelenteskoteles, es a bejelentes formai kovetelmenyei azonosak az engedelykeres formalitasainak. Magyarul ugyanugy tervezo, pecset, rajz, miazmas. De mivel nekik csak tudomasul kell venniuk, nem kell jovahagyniuk, nem is nezik meg hogy szabalyos-e. De utanna megbuntetnek ha nem az.
Kerti pihenő nem egyenlő a fedett autóbeállós lehetőséggel. Pl felénk elő, és oldalkertben nem engedéyleznek ilyet. Helyi önkormányzatnál kell érdeklődni.
Szeretnék építeni egy 20 nm-nél kisseb fedett tetős kerti pihenőt, amiben az autóim fognak pihenni, kérdesem az lenne, hogy ez ugye nem engedélyköteles.
ha nem engedélyköteles akkor beleszámít-e a a beépítési%-ba, ha bele számít akkor hány %-ban?
a gondom az hogy a telek beépíthetősége 25% és ezt a ház alapterülete lefedi, de kellene valami megoldás az autóknak.
A második rajzod semmiképpen nem jó, mert "bedunsztolod" a szarufákat.
Utólagos beépitésnél azt szokták, hogy a tetőléchez szoritva a szarufa két oldalára szegelnek egy-egy tetőlécet, és erre szegelik rá a páraáteresztő fóliát. Igy van szellőző légrés a fólia felett, és az esetleges porhó sem jut be a tetőtérbe/szigetelésbe.
Aztán ha megvan a fóliázás, jöhet a hőszigetelés a szarufák közé, illetve nem árt még belül is rakni, hogy az összevastagság minimum 20 cm legyen.
Hozzá kell tenni, hogy ez csak jól záródó cserepezésnél működik, mert ha sok porhó/csapadék jut a cserép alá, akkor a szarufák mellett beázhat a beépitett tetőtér.
Üdv, lenne egy kérdésem. Adott egy 60-as években épült családi ház. A teteje "normál" tető, tehát fa ácsolat, rajta tetőlécek, azon cserép. Fólia, szigetelés nincs.
A kérdés: be lehet-e szigetelni a tetőteret anélkül, hogy a jelenlegi tető megbontásra kerülne? Tehát belülről, a cserép leszedése nélkül kialakítani azt a rétegrendet ami a tetőterekben jellemző (fólia, szigetelés, gipszkarton). Szeretném használni a tetőteret tárolásra, irodának, később esetleg lakrésznek is, a tetőt viszont nem akarom megbontani, mert semmi baja. Én valahogy úgy képzelem el, hogy a cserép és a tetőlécek alá jönne a fólia, a gerendáknál lenne gond, ott a gerendák a fólián kívülre kerülnének. Nagy hülyeség?
Ha be tudod esetleg takarni régi rossz kabáttal, ronggyal, stb., akkor szerintem nem lesz vele gond. Bár ha nálad is esik, akkor sokat nem fog szigetelni a rongy. Mondjuk amíg esik, addig nem fagy :-).
derékszögű háromszög alapú hasáb alakban, szóval fogod a spaklit és rákened a fal és a lábazat teteje közé 45 fokban. ha ügyi vagy megy kézzel, a glett sokáig korrigálható. Értelemszerűen gipszkartonhoz való repedés és zsugorodásmentes glett kell.
Én márpedig a középső laprészt is felhasználnám lábazatnak. Egyrészt szépen kell vágni :) Az alja nem látszik a sziló miatt, a tetejére én a lap tetejére derékszögű hasáb alakban glettel peremet szoktam csinálni és a fal színére festeni, akkor a teteje sem látszik (ugye a festékkel 1mm-rrel túlmegyek a peremen). Eddig még senki nem panaszkodott, sem a feleségem sem a 11 hónapos babuci :)
én kérek elnézést de nekem össze kellett raknom egy egyes állványt, és nem volt 60centis fúrószáram így volt benne egy kis matek is a kétoldal miatt :)
Közben lehet hogy nem lesz a lapokból semmi. Egy multinál van kiárusítás, de 2 másik városból kellene áthozatni a maradékot. Viszont a dobouk állítólag elázott és nem tudják azonos égetés-e, valamint azt sem tudom szét van-e csúszva a csomagolásuk. félek ha újra kell csomagolniuk-kötözniük akkor aránytalanul sok lesz a sérült lap, vagy nagy lesz a színeltérés a különböző égetések miatt. nem tudom belevágjak-e így a vásárlásba.
Köszi! A lapo 30cm-esek, általában 10-es lábazatot szoktak ha jól tudom. 1 lapból viszont csak 2 jönne ki, a szélei ha szépen akarom ugye? Meglepően sok lap kell így a lábazathoz, 80 lapot számoltam csak oda.
Nagyjából ugyanaz, inkább a lapok mérete számít, nagyobb lapnál több arányosan is akár a veszteséged.
Azt vedd bele hogy a lap m2-be a fugát is beleszámolják. Lábazatot ugye illik tenni, általában azt mondják 10%-ot számolj rá. Ha gyerekszoba, miegymás (pl. konyha ahol könnyebben ráesik valami nehéz kemény és elpattanhat) ott 15%-ot. 15% felett pocséklás.
nem vagyok profi burkoló de egy előteret, egy fürdőszobát és két lakószobát végigburkoltam (sk). gyerekszobára 15%-kkal, más helyre 10%-kkal számoltam.
Ehhez az is hozzátartozik hogy nem sajnáltam a pénzt venni egy gagyi vizes motoros csempevágót (9e ft kínai sz@r, de bírja), a hagyományos vágóval több picit a veszteséged.
15% felett semmiképpen ne számolj. a lábazatot cm magasság x szoba kerülettel vedd a négyzetméterhez, ne a maradékból akard megcsinálni mert úgy szép ha találkoznak a fugák.
Ha akarok venni burkolatot (járólap) a házba, hogyan számoljam ki mennyi kell? Az alapméret megvan négyzetméterben, de mennyit hagyjak rá? Más ha átlóban van rakva és más simán? Az alapterület 35nm ami 4 helyiség. Egy dobozban 1,9nm van elvileg. Az 19 doboz lenne. Mennyivel vegyek többet? (lesz még belőle lábazat is.)
"Mekkora hőszigetelést érdemes rakni a B30-as téglafalra?"
Ha erre nem ad megfelelő választ (12-15 cm az optimális), akkor nem követi a "trendeket", és fingja sincs az épületkorszerűsitésrők :)
Tegnap voltam pont Budafokon megnézni egy házat, mert korszerűsiteni/tetőtérbeépiteni akarják. 5 éve épitették át, az akkori épitészük a hajópadló helyett lerakatott 6 cm aljzatbetont, és rá a burkolatot, közvetlenül a talajra. Szerencsétlen nőhöz meg lassan hozzákötnek a vastag zoknik.
Ugyanez az épitész most azt javasolta nekik, hogy rakjanak le 2 (KETTŐ!) centi hőszigetelést és egy újabb réteg betont amiben padlófűtés van.
Megvonnám az összes ilyentől a Kamarai tagságot...
A műszaki ellenőrünk az építkezésünk alatt is 2 továbbképzésen volt, mondván ha nem halad a korral akkor lemarad. Nesze nekem.
Hát a télen már biztosan nem csinálnuk semmit a házzal, talán még egy hőkamerás felvételt csináltatunk hogy kiderüljön minden ami ezzel kapcsolatos. A többit meg - felújítás vagy eladás - majd az éppen aktuális politikai helyzet adja tavasszal ;)
Addig is az lenne a kérdésem, hogy ha egyszer hozzákezdünk akkor szerinted érdemes-e megcsinálni az egészet? Úgy értem, hogy ha már egyszer felvonul ott egy "banda", akkor nem lenne-e érdemes az egész házat körbeszigeteltetni ahelyett, hogy egy 60 centis sávot húznának a fal tetejére? Nem tudom árban milyen különbséget jelentene ez...
Olyan tervezőt keress, aki valamilyen szinten a kivitelezéssel / kiviteli tervekkel is foglalkozik, mert hozzáépitésnél nagyon fontos hogy jól legyenek kitalálva a szerkezeti illesztések.
A csak "elméleti" épitészek rajzolnak valami jól kinézőt, de sokszor nincs átgondolva annak a szerkezeti megoldása.
Egyébként meg úgyis az ár fog dönteni, mert hallani fog olyan árakat, amitől kihullik a hajad :)
Szeretném a régi házacskámat felújítani, egyúttal picinykét hozzáépíteni... a szomszédom ismer egy építész-technikust, Őt javasolja...én tervező-mérnök párti vagyok...
itt, Budafokon lenne választék, csak tanácstalan vagyok...
"Ne tegyél fel olyan kérdést, amire nem szeretnéd hallani a választ"
Nem dakota, de ősi mondás :D én most megint beleestem ebbe a hibába.
Amikor elkezdtük _építtetni_ a házat, akkor egy valamin semmiképpen sem akartunk sórolni: a szigetelésen. Több helyről kaptam olyan infót, hogy a 38-as Yting űberkirály, arra aztán nem kell szigetelés.
Most azt mondjátok hogy a közepesnél talán jobb.
Műszaki ellenőrt fogadtunk, hogy a "mesterek" illetve a kivitelező esetleges trükkjeit/hozzá nem értését észrevegye, korrigálja időben.
Ezek szerint ez sem történt meg, ha egy ilyen alapvető dolgot benézett.
... úgy tűnik, nopánick megadta a korrekt választ ... Én max annyit kérdeznék még tőle, hogy - amint a képen látszik, nem túl magas a padlás. Lehetséges, hogy belül nehéz lenne dolgozni, ezért - mi lenne akkor, ha CSAK kívülre kerülne hőszig, de vastagabb. Meglehet, valamiért nem megfelelő ez a megoldás.
Az is lehet, hogy belülre is simán fel tudod tenni a hőszigetelést, ez esetben én kérek elnézést ... :)))
Kezelve van a fa. De azért én elővigyázatos vagyok. Ami bíztató, hogy eddig nem láttam bent rovarokat. Kívül az ereszaljnál már láttam drazsakat. Valószínűleg az ereszdeszka léce (lambéria) nincsen kezelve.
Utólag nehezebben férek a tető aljánál lévő részhez ha már kész a gipszkartonos álmennyezet. Most még könnyebben odaférek a talajról egy hosszú létrán állva. Nem kell kitekeredni, mintha padlásról csinálnám.
Nem tudom, hogy milyen ragasztószalag jó hozzá. Láttam még néhány hete Aldiban 3M szalagot. Vagy talán a szöveterősítéses szürke szalag lenne jó?
Viszont ha víz éri, az nem tenne jót a ragasztásnak. Eddig ilyet tapasztaltam ragasztószalagoknál. Habár elég feszesen van rakva a tetőfólia, szerintem nem fújja be a havat. De sose lehet tudni.
A padláspadló: álmennyezet van feltéve a gerendák aljára, a tetejére 2 cm vastag OSB lapok kerültek (hogy járható legyen), közé pedig 20 centi üveggyapot ment.
Felségem sokat főz, a szobaajtók általában tárva-nyitva állnak, a gyerek miatt is kell a meleg. Lehet ezek együttesen adják ezt a magas értéket. Az egész ház 75 m2, biztosan a kis alapterület miatt is fokozottan párásodik.
Foglalkozásomat tekintve informatikus-programozó vagyok, az általatok feltett kérdések nekem kínaiul vannak :D Imádok bütykölni, de az építkezés eddig kimaradt.
Megpróbálom meginterjúvolni a műszaki ellenőrünket, nem lesz egyszerű.
Vagy délután előkerítem a munkanaplót, és abból kilesem.
"fölösleges volt ekkora furatot fúrni" neeee, haggyuk, szétbasz az ideg... drága is volt, nagy is, meg a fúrós csávó szétbaszta a diófa lépcsőt amit egy évig csináltam... szóval a körülményeket ne firtassuk.
Talaj, azaz rézsű, de utólagosan töltve, lejtő alsó oldalon. Víz nem nagyon éri.
Egyelőre erre jutottam:
kiékelem a csöveket EPS darabokkal, mej kifújom PURhabbal. Amikor megkötött, kívül-belül kikaparok 5-5cm-t, ezt bebetonozom, majd kívül kenős szigetelés, belül vakolás-festés.
ezt lehet fokozni gumis alvázvédővel miután a sika megkötött
ez örök élet meg egy nap
ha műanyag csövet vezetsz át a falon akkor használj vas vagy lemezcsövet átvezetőnek
fölösleges volt ekkora furatot fúrni
én az elmúlt két hétben két furatot ütöttem, egyet 30as beton falazóelembe(ez szívósabb kb. 1,5óra egy 110es lyuk), egyet 30as porothermbe ez laza meló 30-40 perc.
1, átvezető betesz majd kinyom pur hab
2, cső átdug az átvezetőn majd megint pur hab
3, másnap purhabfelesleg levág és kívülről mehet a sika
4, én egy nap után mégy egyszer szoktam sikázni majd másnap ezt megbolondíthatod egy kis alvázvédővel is(autotil) ami azért jó, mert kátrányos és több év múlva se szárad ki
5 belülről lehet vakolni vagy glettelni a furat szélét
Nem a hosszú élet titka. A csővet hagyni kell mocorogni, ezért kell gyári átvezetés, illetve leeht csinálni is, mint régen, isten tudja, hogy mennyire megbízhatóan galléros védőcsővel, meg bitumenes kóccal, vagy modernkori megfelelőjével kitöltve a csővek között.
Azt szeretném kérdezni, hogy adott egy családi ház, betonfödémes tetőtérrel az egyik felén, a másik légüres azaz olyan magas a nappali, 5.8 méter.
a lényeg hogy az a fal ami az emelten van, kb a ház közepén megy keresztbe, az az emeleten lehet tartófal? ha aigen mit tart? a tetőt? ha ez mégis tartófal lenne? arra lehet ajtót vágni? ha igen annyi, hogy felxxel bevágok egy keskeny téglalapot az áthidalónak? majd kivágom az többi részét?
32-es csőhöz se tudnak csőátvezetést adni??!! Mer ha az lenne akkor egyszerűen be kell tömni/falazni a lukat, beépítve a 2 csőáttörést, aztán mehet rá a vízszigetelés. Valami csak van. Mindenhol ilyen gyári kitteket használnak.
Ezzel kezdtük, fogalmuk sincs. Ahogy a vállalkozónak sem, aki mondta, hogy fúrassunk neki egy 160as lyukat, hogy bejöhessen a 2x32-es csövével. De ebbe inkább nem megyek bele, mert megbasz az ideg...
A csőátvezetésekhet vannak gyári csőgallérok. Valami ilyenben kéne gondolkodni, de ezek a csővel egyidőben építendők. Be kéne menni a környéken egy épületgépész boltba és körbe érdeklődni, hogy mit tudnak ajánlani.
Köszönöm, és megint csak összesítve válaszolnék: a belső vakolat milyenségéről fogalmam sincs, de nem hiszem hogy bármilyen speciális anyag került volna fel.
Viszont az igaz, hogy a penészedés az északi-nyugati fal találkozásánál van a felső sarokban. Annak idején az építkezéshez fogadott műszaki ellenőr azt mondta, hogy látta a betonkoszorú szigetelését, minden rendben van vele. A falak 38-as Ytongból vannak, nem javasolták hozzá a szigetelést, pontosabban azt mondták ehhez nem kell. Szóval amit legutóbb leírtál (szigeteletlen, szabadon álló északi fal) az teljes mértékben megállja a helyét. Erre esetleg van valami javaslat, hogyna lehet megszüntetni a problémát?
Egyébként végeztem páramérést a hálószobában illetve a nappaliban is. Átlagosan 60% körül volt az érték, alapos szellőztetés után 50%, reggeli kelés után 68%. Nem tudom hogy ez sok vagy kevés, illetve ha sok akkor mi lenne a legjobb megoldás a csökkentésére. Felsoroltatok több dolgot, ki kellene választani egy szofisztikált megoldást (ha a napi 3x szellőztetés lesz az, akkor azt :D )
terménnyel volt szigetelve a padlás általában kb 1 méternyi kukoricával vagy búzával...
a fűtés pedig kukoricaszárral, galyakkal történt nem fatörzsel vastag ágakkal mivel azok kellettek építőanyagnak, szekérnek, hordónak, asztalnak, széknek, kerítésnek,ajtónak, ablaknak, jászolnak, stb...
A házak kisebbek voltak... általában 3 tagozásúak...középen konyha, balra, jobbra szoba...mellék toldalék épületekben kamra, istálló...a WC teltesen komfortos léghűtésű pottantós...kevés viz és csatorna díjjal..
Az ablakok is kisebbek voltak...épp ki lehetett látni...
100-150 éves házak állnak, tetőfólia és bármiféle egyéb szigetelés nélkül, döngölt agyag padlással ... Én korábban egy több, mint 100 éves házban laktam, télen volt, hogy 8-10 centis hó állt belül (persze nem mindenütt), minden gond (azaz beázás) nélkül. Persze az is igaz, hogy nem volt beépítve a padlás ... :))
Rovarok ellen meg ott a jó öreg Tetol.
Amellett, hogy gombaölő, arovarsemszereti,ráadásulmégtűzgátlóhatásúis.
Nekem tavaly télen a vápánál behordta a szél a porhavat az egyik keményebb hófúvás során, és nem volt összeragasztva az illesztésnél, be is nyomta a padlásra.
Emellett csökkenti a fólia-cserép közti huzat hatékonyságát, ha ki tud bújni a szellő.
De tény, hogy ráérsz bármikor megcsinálni utólag is.
Van értelme a tetőfóliát az átfedéseknél leragasztószalagozni?
Bazi körülményes lenne odaférnem, meg nem is lenne olcsó. Meg nem is tudom, mennyire lehet tartós.
Viszont azt se szeretném, hogy ott bejöjjenek a rovarok. Elég feszes és kb 10cm átfedés megvan, így talán kicsi az esély a rovarátjárásra, de sose lehet tudni. Biztos van olyan rész, ahol könnyebb az átjárás.
Fafödémes a ház, így az is benne van a pakliban, hogy ha betalál valami francos rovar és elszaporodik, akkor a födémgerendákat is megtalálja.
... "lehet hogy a probléma okozója is egyben - hogy a belső vakolatba nem tudok egy szeget sem beverni, mert elgörbül." ...
1: Nem biztos, hogy a keménység ... Lehet tudni, miből, és hogyan készült a vakolat?
Nem lehetséges, hogy vmilyen párazáró, azaz a természets légzést - páradiffúziót - csökkentő, vagy teljesen kizáró anyag, vagy technológia (gondolok itt pl műanyagtartalomra) a ludas? Ha ugyanis nincs természetes szellőzés, hamar lecsapódhat a pára.
2: Mi van a túloldalon, és milyen ott a hőszigetelés, illetve milyen a tájolás?
Ha ui a túloldal pl északi, és - neadj Isten - ott teljesen szabad, + szigetelés nélküli a fal, jelentkezhetnek ilyen, a hőhidas problémákhoz nagyon hasonló tünetek.
Akkor otthon egy dzsungelt nevelgetsz, vagy 10-en laktok másfél szobában, el nem tudom képzelni, honnan jön ennyi pára...
Nálam, ha este fürdök, meg még ruhák is száradnak, akkor folyik a víz a fürdőszobaablakról, de max. napi 2x10-15 perc szellőztetés teljesen felszárítja.
De az is lehet, hogy az ablak szar, vagy a szigetelés nem a legjobb, és az északi fal túlságosan lehűl, egy páramérő azért nem ártana, hogy a szerkezettel van a gond, vagy valóban gőzfürdő van a lakásban.
Úgy látom a 'nagyok' nem nagyon írnak általánosságokat pára ügyben. A párásodásnak két oka van:
- A lakásban keletkező pára nem tud kijutni, ezért megnő a levegő páratartalma
ÉS
- A lakást határoló felületek nem egyformán hülnek, vannak hideg részek ahol ott helyben harmatpont alatti hőmérséklet van, így ott kicsapódik a pára.
Ebből látszik a védekezés is:
- Ki kell engedni a párát. Erre jó a páramentesítő gép, és a szellőztetés. A szellőztetést is lehet automatizálni. Régen ilyen volt a rossz szelelő ablak meg ajtó, mióta ez nincs feltalálták a mesterséges lyukat résszellőző néven. Magyarul egy lyuk az ablakkeretben, jobb esetben párára nyíló kivitelben. Meg a gépi szellőztetést, amit hővisszanyerő géppel megfejelve a meleget se dobod ki.
A fal nem ereszt át annyi párát hogy az bárhol is számítson. Ezért tök mindegy milyen kemény vagy puha a vakolatod. A hagyományos 'szellőző' falak (vályog stb) se engednek át semmi párát a régi ablakok réseihez képest. Ha az ablakrések nincsenek (modern ablakoknál) akkor bent marad a pára, akármilyen is a fal.
- Egyforma szintre kell hozni a falak hőszigetelését, hogy egyenletes hőmérséklet legyen mindenütt. Az ablak mindig problémás lesz, mert azt nem nagyon lehet a fal hőszigetelésének a közelébe fejleszteni, de a falak nedvesedését hőszigeteléssel ki lehet gyógyítani. És meg kell keresni a hőhidakat (tipikusan pl. terasz/erkély beton lemeze, áthidalók, redőnytok,...). Hőkamera, vagy egy olcsó infrás hőmérő segít ebben.
Először is köszönöm a sok hozzászólást, válaszolnék egyszerre mindre.
Feleségem "szellőztetőbolond", legalábbis én így hívom. Miután felkeltünk szellőztet kb. fél órát kitárt ablakkal, nap közben is sokszor, tehát ez biztosan nem a gondok forrása. A gond az, hogy reggelre áll az ablakon a pára, és nem csak abban a helyiségben ahol alszunk, hanem mindenütt, természetesen eltérő mértékben. Ebben a hidegben a szellőztetés - ekkor már - nem oldja meg a gondot, azaz nem szárítja fel a már nagy foltokban álló vizet. Illetve a hálószobánk egyik fala északi, ezen figyelhető meg a penészedés, gondolom a reggelre összegyűlő víz miatt.
A házban 20-21 fok közötti a hőmérséklet a kislányunk miatt, tehát szerintem ezzel sincs gond.
Ezért is kérdeztem, hogy vajon nem a beton keménységű belső vakolat miatt vannak-e a kiszellőzési problémáink? Valahogy nekem ez a "páragyűjtés" inkább csak tüneti kezelésnek tűnik, nem az okot szünteti meg.
amikor parologtatsz, akkor ugyanezt a hot elvonod a levegobol. csak ha utanna a paras levegot kikuldod az utcara, akkor eldobod ezt a hot. ha meg lecsapatod, akkor visszaszerzed.
viszont minden lecsapatott liter vizbol jon legalabb egy fel kWh, ami a viz parolgashojebol+fajhojebol van. 500W fogyasztassal egy ora alatt kiszed 1 liter vizet, akkor meg is van a 2 feletti cop!
és a kiteregetett/elázott ruhát is gyorsan szárítja, ha úgy adódik
Ezt meg tudom erositeni, tenyleg nagyon hamar megszarad tole a ruha.
Viszont ez a futes dolog elgondolkodtatott. Teny, hogy valamennyit fut, szoktam erezni, de en azt hittem, hogy mivel eloszor lehuti a levegot, es csak aztan melegiti fel valamennyire, ezert ugymond "karba vesz" a befektetett energia. De nem lenne rossz, ha tenyleg a gazhoz hasonlo hatasfokkal futene, egybol nem zavarna, hogy megy fel-egy napot mosas utan. :)
Vannak páramérős szellőzőventillátorok, amik bizonyos % felett bekapcsolnak. Ennek annyi a nyűgje, hogy ugyebár az elszivott levegőt valahonnét pótolni is kell, ergo beengedni kivülről. Szóval ez is a szellőztetésnek egy módja, csak nem kell rá figyelni.
És szellőztetni szoktál? Szomszéd nő nálam is jött sopánkodva, hogy penész a hálószobában, jajjjajj, aztán mondja, hogy szellőztetni ott sose szokott, csak a nappaliban, meg néha ruhát szárít benn...
Tömören a jelenség: az év azon részében, miután a külső hőmérséklet 0 fok környékére csökken, reggelre a nyílászárók üvegfelületeinek belsején meglehetősen sok víz gyűlik össze. A hálószobában folyamatosan penészedünk, már kipróbáltam mindent de ilyenkor ősszel-télen folyamatosan előjön megint.
Házunk 38-as Ytongból épült 3 éve.
Ami furcsa - és lehet hogy a probléma okozója is egyben - hogy a belső vakolatba nem tudok egy szeget sem beverni, mert elgörbül.
Viszonyítási alapként: a 3. kékfejű szeget sikerült ugyanabba a lyukba roncsolásmentesen beverni, a másik kettő ment a kukába.
A tetőfólia választásnál járunk, kinek milyen tapasztalata van ilyen téren?
Beépített tetőtér lesz, 40 cm szigetelés szarufák között és alatta pallóvázban, szarufák felett páraáteresztő tetőfólia, 10 cm ellenpallóval szellőzőréteg, cserépléc, hornyolt hódfarkú, alul pl rácsos beszellőzés, felül 2 sorban minden második cserép szellőző cserép + gerincszellőző szalag. (belül pedig párazáró természetesen)
Dörken fólia lesz, delta vent elvetve, ami szóba jöhet:
2 tekercs kell összesen, a 42 fokos nyeregtető egyik fele DNY-i, másik ÉK-i, arra is gondoltunk, hogy titán a DNY-i oldalra, az ÉK-re pedig sima maxx. Kérdés hogy megér e annyit?
(nagyon olcsó (3-4 száz forintos) fóliák állítólag szétbomlanak pár év alatt)
Köszi mindenkinek a segítséget, hosszas mérlegelés tapizás után Bosch GBH 2-28 DFV lett a nyertes. Most akció van Boschéknál, továbbá ár/érték/minőségben trióban szerintem ez a gép nagyon ottvan. És erős is.
Hiltire voltam ráizgulva, de a első típus ami vésni is tud, az 140 ezer pénz.
Ja és még egy dologban szerettem volna a véleményeteket kérni. A bejárati ajtónkat szigetelném olyan nútba húzható szilikon gumiprofillal. Régebben ablakokat szigeteltem így O profillal, aminek a nútot 45 fokos szögben csináltuk meg. Az ajtónknál viszont 90 fokos (függőleges) a nút, így arra gondoltam, hogy abba nem O, hanem mondjuk P profil lenne alkalmasabb, olyat viszont nem találtam, csak öntapadósat, ami nekem kevésbé szimpatikus, mint a nútba húzhatók.
Szerintetek kapható-e ilyen, vagy pedig csak az O profil, amit nyugodtan behúzhatók kicsit deformálva is, és ugyanúgy fog szigetelni, illetve nem fog emiatt kevésbé tartós lenni.
Kád széle és a fali csempe találkozásánál a fehér szilikon (?) nagyon csúnya kezd lenni, néhol már fekete (penész?) és kezd leválni. Arra gondoltam, hogy lekaparom és újra kifúgázom.
Milyen típust ajánlanátok ilyen helyre? Akkora a választék, hogy nehéz kiigazodjak és a praktikeres szakértőkre inkább nem hallgatnék.
Nem eldobhato gepet akarok, hanem megbizhato precizet.
Nemreg kellett egy furokalapacs, ismerosom hozott egy ilyen kinait, na annak olyan furasi sajatossaga volt, hogy 10-es furoval 14-es furatot lehetett furni :)))
Mikor megvettük a házat, egyből mentünk gépeket is venni. Elsőre vettük B&D-t, duplaáron, mint a kinai gagyik. Behalt nagyon hamar, a három hetes garanciális javitás után is élt még egy hetet. Utána a kinai gagyi pár hónapig birta, aztán a mostani kinai már megvan 1 éve, itthoni nyüstölésre teljesen alkalmas (pedig néha kapja az ívet rendesen).
Hála égnek vehetnék márkás cuccokat is, de amíg nem iparszerűen használom, tökéletesen megfelelő a barkácsszint is. Ha meg kell komolyabb gép (múltkor földbe ásott gerendavésés, atomkemény betonnal) akor elmegyek a kölcsönzőbe, és napi 5e Ft-ért kihozok olyan gépet, ami egyébként 200 felett van árban.
en megkerestem, hogy obi-prakti-brico kozul hol akcios a legegyszerubb kinai allomotoros gep. harom eve 8000 volt akciosan egy par szerszammal. felvestem vele 80m2 aljzatbetont, egyszer megjavitottam mert gyarilag kicsit tul hamar oldottak a fogaskerekek benne (ez lenne a nyomatekhatarolas???), es azota is hasznalom neha-neha, mukodik.
sogor hasonlo gepeben elolvadt a kapcsolo, kobazarban az ukran szakembertol vettem ezresert masikat.
Én amikor szigeteltem a házamat vakolat leverésre vettem valami noname digattyús kalapácsot. Azzal levestem a z összes kőport és vakolatot ésténként kifujtam kompresszorral és 2-3 havonta szétszedtem és atzsiroztam.
Nem erdemes rá komoly pénzeket költeni ha csak otthonra kell.
Mondanám azt hogy lidl vagy aldi 3 év garanciával.
Metabo Multi jó választás, van olyan, amit 10 éve nyúzatok "ipari" körülmények között. "Jobb helyeken" (szinte bármelyik szerszámboltban) megkapod nettóban papier nélkül.
Amikor a cseréjén gondolkoztam pár hónapja, akkor a Dewalt egyik kombikalapácsa volt a Metabo elméleti ellenfele.
Vettem idén egy Makitát is, de az 2 hét alatt 2x ment tönkre, (valószínűleg egyedi hiba, de nem lopta magát a szívembe). Makita nagyflexek és csavarbehajtók ellenben hibátlanul dolgoznak évek óta. Ki érti ezt... :-)
Olyat szeretnék, ami kombinált, tehát alacsony tartományban (ütve) és, nagy fordulatszámon is tud (ütés nélkül) fémbe, fába fúrni.
Első nekifutásra 2 típust találtam, Hilti TE-2M, és a Metabo UHE 2250 Multi.
Metabo kedvező áru ( mint a Hilti), bár pofátlanság, hogy ausztriában és németben 20-25 %-al olcsóbb. (még ilyen árfolyam mellett is)
Van esetleg egyéb tipp is, hogy melyiket érdemes?
Teljesítményben és minőségben sincs erre szükségem, de egy életre szóló, megbízható gépet szeretnék, amit tudok kompromisszum nélkül használni, jellemzően fúrni, és minimális esetben ha kell kicsit vésni.
és 2 külön gépet sem szeretnék, sima fúrom van 2 is.
Mindenképpen kell Émi minősités a könnyűszerkezetes épületekhez. Az országban kb 10-12 cég van, akik könnyűszerkezetes házat épithetnek, mert megvan a minősitésük. Ennek a cégnek nincs.
Másik mód az egyedi minősités, de ez borzasztó drága és idő-türelemigényes, "sima" ember számára gyakorlatilag járhatatlan út (és többe kerül, mint a házikó).
Az, hogy nem veszik fel a telefont, nem lehet végnevet tudni, ritkán válaszolnak a mailekre... hát neharagudj, de én egy büdös petákot nem ednék ezért a termékért. Márpedig az ilyen cégek előleget is szoktak kérni. Az utólagos garanciákról nem beszélek, mert az még lutribb.
A "honlapról" és a "termékről":
- nincsenek rétegrendek
- az üveggyapot szigetelés igenis kevéssé hanggátló, valamint köze nincs a téglahatáshoz = HAZUGSÁG
- az ár irreálisan alacsony, ennyiért gyakorlatilag csak egy sufnit lehet felépiteni. Egy könnyűszerkezetes ház manapság (most tervezek egyet, és látom az árajánlatokat) 130e Ft/m2 alatt nem jön ki. Ennek 60%-a anyag, 40%-a munkadij. Ebből is látszik, hogy 50e Ft-ból még az anyag sem jön ki
Végezetül: gyakorlatilag lehetetlen erre hitelt, szocpolt, akármit felvenni, még a használatbavételi is igen kétséges.
Nem akarlak elkeseriteni, de sajnos ezek a tények.
A fenti hirdetéssel háztípussal volt-e már dolga valakinek? Párommal lehet, hogy ilyet házat szeretnénk rendelni, viszont Önkormányzattal, építésügyi hatósággal egyeztettem, akik azt mondták, hogy engedélyköteles egy ilyen ház felépítése. Rengeteg jogszabályt, rendeletet átolvastunk ezzel kapcsolatban. Annyi kritériuma van, hogy LAKÓHÁZZÁ nyílvánítsák az ilyen építményeket, hogy ÉMI illetve ÉME engedéllyel, minősítéssel rendelkezzen az ilyen "termék". Valamint megfeleljen a lakhatás kritériumainak. (17 nm legalább egy helység, min. szigetelésvastagság stb stb.) Szerintetek az ilyen építményeknek van ilyen minősítése, engedélye.? Vagy egyáltalán forgalmazhat-e a cég ilyen építményeket ÉMI, ÉME engedély nélkül? Még nem kérdeztük meg a forgalmazót (csak telefonszámot és e-mail-t tudok, céget nem - jó lenne cégnevet is tudni) ezzel kapcsolatban. Annyit tudunk, hogy jó páran már rendeltek ilyet és lakhatásra alkalmas, csak nem mindegy, hogy az ember kap-e rá lakhatásít vagy sem-e. Mi ennek a dupla azaz, 60 nm-es változatát szeretnénk megrendelni, ami két ház egybenyitva és elforgatva. Mivel elég nehéz velük felvenni a kapcsolatot (telefont nagyon ritkán veszik fel, e-mailre hetek múlva, vagy még akkor sem válaszolnak), ezért gondoltam, hogy elindulok egy másik szálon.
Rétegrendet kértünk, illetve már kaptunk a forgalmazótól a házra vonatkozóan.
Segítséget kérnénk, hogy hogy álljunk ehhez a témához, mielőtt még komolyabban belelovalnánk magunkat és meghoznánk életünk egyik legfontosabb döntését.
Első ház, és nem mi kezdtük el, hanem csak folytattuk (bedőltek...) úgyhogy a sok kompromisszum egyike ez lett (pince/garázs szint belső összenyitása a földszinntel), és vele a kockázat, hogy talajvíz feljöhet. Szerencsére az eltelt két évben erre nem került sor, igaz nem is volt sok csapadék...
Mert annyi pénzünk nem volt, hogy felépitsek egy új házat és vegyünk egy számunkra megfelelő telket. (megfelelő= 800-1000 m2, és mindenképpen ősfás)
A mostani nem sokkal volt drágább, mint egy üres telek vagy egy lebontásos házas telek, de a régi rész mégiscsak a maga 70 m2-ével képviselt egy jelentős hitelbiztositéki értéket (a régi részre új cserepet raktam, nyilászárókat raktunk, hőszigetelés és új aljzat, valamint egy új fürdőszoba)
Másrészről kisebb felújitást gondoltunk az elején, amikor egy másik házat néztünk ki. Aztán elszálltunk az álmainkkal :)
Két dolgot bánok csak:
- az aljzatba több szigetelést kellett volna raknom, csak akkor már a lábazat magasságával kellett volna variálnom (ez sajnos utólag nem javitható, csak a lábazat szigetelésével tudok valamit operálni)
- a tetőbe is kevés hőszigetelés került. Ezt meg 2014-ben tervezem feljavitani, akkor cserepezés-lécezés le, és felvastagitom kivülről
Jövőre a plusz hőszigetelést felrakom a falakra, akkor mindenhol 0.17 alatt lesz az U érték. Utána a tetőt lenyomom 0.13-ra, és megpróbálom az évi fogyasztást 1000 m3 alá szoritani (170 m2-en).
Szóval önmunkával össze lehet kalapálni egy AE-s házat, csak sok ideig tart.
Egyébként meg hiányom lenne, ha nem kéne állandóan molyolni valamit :))
Kompromisszumokat nagyon keveset kellett kötni, mert lényegében ideálisra sikerült. A belső szinteltolások valószinűleg idegesiteni fognak 70 évesen, de majd szidom magunkat...
Mivel ezt a kilógó részt nem kötötték össze az aljzat alatti vízszigeteléssel, ezért levághatod nyugodtan. Csak annyi szerepe van, hogy a talaj felől a fal nem sziv fel vizet.
Ha esetleg komolyabb talajviz/talajpára jönne fel, akkor meg tökmindegy, mert úgyis meg van szakitva a szigetelés... a kenhető vízszigetelés felesleges így.
(a vizszigetelésnek ugyanis nem az aljzatbeton felső szintjénél kellene lennie, hanem a szerelőbeton felett)
Remélem monstanra már mindenki tető alatt van és bent dolgozik a jó melegben.
Szigeteléssel, burkolással kapcsolatban akadtam meg, tanácsotokat kérem (párhuzamosan a burkolás topikban is feltettem a kérdést, de ez jobban pörög).
Félszuterénben lévő garázsomat burkolom (30*30 greslap), eddig jól haladtam, 80%-ban kész vagyok.
Egy helyen betongerenda kiváltása miatt új tartófal lett építve egy szakaszon, megbontva az aljzat vízszigetelését, rendesen 80 cm-ig lealapozva. Az új téglafal alá bitumenes nehézlemez szigetelést raktak a kőművesek az aljzat síkjában, ami nagyjából 10cm-t kilóg a fal síkjából.
Azt hiszem idáig rendben is vagyunk, de szeretném folytatni ott is a burkolást. A bitumenes szigetelő nem ragad az aljzatbetonhoz, felhajtható a fal síkjáig, ergo nem fix felület.
1. verzió: Ettől függetlenül lehet erre burkolni azon a tíz centin, vagy ezzel azt veszélyeztetem, hogy feljön idővel a greslapom?
vagy
2. verzió: vágjam le a bitumenes szigetelést a fal mentén és kenhető vízszigetelést hordjak fel abban a sávban?
Spaklival átkaparni, majd átcsiszolni az egész felületet. Utána esetleg átglettelni, főként a rossz helyeket, és mehet rá a sima falfesték. Macerás móka.
Sima fekete (erős) fóliát ráteritesz a koszorúra, hogy lelógjon a falra is 1 métert, és a lelógó részt tetőléccel rárögzited a falra.
Lefedni a födém helyett úgysem tudod, elég a falak tetejét és a heratektát védeni. Meg ha mondjuk nagy hó lesz, akkor nem árt a házból kilapátolni a havat, mert különben feláznak a falak, és várhatsz mire kiszárad :)
Attól, hogy szép, vagy különleges felületű, attól még műanyag szar marad. MDF vagy HDF hordozóréteg, fólia felület. Ráadásul ami jó minőségű, az drága is.
Ha ugyanannyiba kerül rendberakni a tömörfa parkettát, akkor miért választanád a lamináltat???
Hát attól még lehet szarul megcsinálni. Van olyan ház ami 90 éves eredeti parketta és csak nagy ritkán recseg egyet egyet. A recsegésed csak tompulni fog ha ráteszel egy új réteget plusz ha benedvesedik még púposodni és rohadni is fog.
Megoldás arra, ami a fő probléma jelen esetben, azaz az állandó recsegés. Egyébként bár én is sokkal szebbnek tartom a hagyományos fa parkettát, ma már elég sok olyan laminált van, ami nem az a "műanyag szar", mint amiket 10 éve árultak. Ráadásul erre a parkettára ráférne már egy felcsiszolás és újralakkozás, ami gyanítom annyiba kerülne, mintha magam raknék egy új lamináltat.
SolnesMM:
köszi az ismertetőt, de megbontás nélkül nem tudom, hogy milyen az aljzat, viszont 2000-ben épült a társasház, szóval csak nem 50 évvel ezelőtti technikákat alkalmaztak (bár ki tudja)
Az "én" társasházamnál a 350 nm-nyi födémterület sima lett, elég tényleg csak glettelni. Bár vannak fenntartásaim a födémpallók illesztéseinél, de ez csak 1-2 év múlva derül ki.
Ennél a társasháznál azért választották ezt, mert elméletileg gyorsabb lett volna, mint a monolit. De mivel sikerült nekik 3 hetet csúszni a szállitással, ez az időelőny elveszett.
Köszi. Oké, nem spórolok rajta. Főleg, hogy szeretném, ha az ígérethez híven tényleg nem kéne alulról vakolni majd a födémet, szóval jó lenne, ha szépen feküdne fel.
Tegnap megtörtént a sávalapozás, szerdán jön rá a szerelőbeton. Eléggé felpörgött az építési vállalkozóm, aminek örülök is, minél tovább eljutnánk idén, annál jobb lenne. De félek, hogy a reggeli fagyok "megrendezik" majd a betont, meg a falazatot. A betonos cég (Strabag-Frissbeton), ahonnan veszem a betont téli betonozással is foglalkozik, 30 fokra felfűtött betont szállítanak fagyásgátló adalékkal, meg ha kell hőszigetelő paplant is raknak rá, állítólag már betonoztak minusz 18 fokban is gond nélkül. Szóval a betonozást hidegben is megoldottnak látom, viszont attól félek, hogy az éjszakai minusz 2-3 fok és hajnali 1-2 órás minusz 6-7 fok a falazatot bánthatja.
Van rá módszer, hogy ilyen időben a falazat károsodása nélkül legyen falazva? A szuterénszint tégla pincefalazóból készül helyszínen kevert habarccsal, de még van ott két méter munkaárok, tehát a föld nem védi majd a fagytól. A felső szint protherm profi 38-ból készül, ott kiválthatom a vékonyágyazású habarcsot a dryfix habra, az állítólag bírja. A pinceszint aggaszt, oda létezik valami megoldás arra, hogy ne bántsa a fagy a falat. Egyáltalán mennyi ideig tehet kárt a fagy a frissen épített falazatban?
Pont ilyenek miatt annak idején, mikor vettem a lakásomat (egy gusztustalan lerobbant szar volt belülről, a gyorsan összetákolt panelek minden elbaszásával), felvéstem az eszrichet, ahol nagy volt a púp, mert volt olyan szoba, ahol 5 cm szintkülönbség is volt. Aztán a lyukaknál szintbe betonoztam, majd leöntettem aljzatkiegyenlítővel, arra ráment direkt parketta alá való szivacsszőnyeg és úgy a parketta. Teljesen hangtalan, nem recseg-ropog. Arra is figyelni kell, hogy a falak szélénél a díszléc alatt meglegyen az az 1-1,5 cm távolság a faltól, hogy tudjon a parketta is tágulni, mert ha nem tud, akkor is tud képződni púp a feszüléstől, ami huppog.
Az aljazkiegyenlítést is el lehet baltázni, csak a megengedett vastagságban szabad leönteni, alá kell dolgozni, ha nagyok a huplik. Apumék házát felújította egy brigád, ott túl vastagon lett leterítve, eltörött és most az recseg ropog, ahogy járnak rajta.
Köszi Srácok a sok tanácsot, nem tudtam válaszolni, mert pörögtek a dolgok. Befejeződtek a földmunkák, kb. 1000 köbméter földet kellett elszállítattnom. Szépen megcsinálták a zsinórállást, ügyes a vállalkozó, átló ellenőrzéseknél pár mm-en belül vannak csak az eltérések. Meg vagyok velük egyelőre elégedve. Jött a bobcat (másik cég, mint aki építi a házat, én bíztam meg őket) kiszedni a sávalapot, de nem tetszett az építési vállakozónak, hogy cakkosra szedi a gép az árok szélét, pedig nem volt vészes, leállította a gépet, majd inkább kiásták kézzel. Nagyon szépen megcsinálták, olyan pontos lett, hogy betonból csak a névlegesen számított értéknél mindössze 2-3 köbméterrel ment több bele a valóságban. A maradék betonból, ami a pumpa csövéből takarított ki a betonos cég megcsináltuk. Apummal a vízóra aknát. Pont elég lett, még egy lapátnyi beton sem ment kárba :-) Az építési vállalkozó -bár nem volt benne a szerződéses terjedelemben-, mondta, miután az alapozást befejezték, hogy itt van 8 kőműves, ne égessem már őket, hogy én falazom a vízóra aknát, hadd fejezzék be ők gyorsan. Jól esett, de inkább megcsináltuk mi, ha már elkezdtük, valamit csináljunk már mi is :-)
Szgb!
"60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból.
Nem lesz az kicsit sok? 38-as fal alá a 60cm széles alap sem kevés, de a 80cm-es? Szerintem szólj a statikus "barátodnak", hogy ne szivasson le teljesen, holmi új előírásokra és számítási módszerekre hivatkozva.."
Sok basszus, de már nem tudok mit csinálni. Ezt, meg a pilléreket kellett megemésztenem, de ha rábíztam a statikusomra, hogy tervezze meg, akkor mostmár így csináljuk.
Köszi az ötleteket, mindent számításba veszek, aztán meglátjuk, hogy mi az, amit az építkezési vállalkozómmal, meg a statikusommal el tudok fogadtatni. Illetve van még egy nagy segítségem is, egy nagyon elismert, nagy tudású nyugdíjas tervező, aki már nem dolgozik pár éve, de családi barát, segít az építkezésen, minden nap kimegy, segít is sokat. Statikai számításokat is ő végezte mindig, azt is érti, meg egy komoly építőipari céget is vezetett sokáig. Szóval nem félek, hogy nem lesz megoldva a probléma.
Csokis!
Erre én is rákérdeztem. Ha a ház arrébb kerül 10 centivel, azért nem szólnak, de ha a ház méreteiben 5 centinél nagyobb eltérés van, az már baj. Hogy mit vonz maga után nem tudom.
KömKel!
"Nagyon vigyázzatok ezzel az eltérés dologgal, mivel kiviteli terv-kötelezettek vagytok.
Az épitésfelügyelet 100%, hogy ki fog menni 1-2x, és ők lézerrel mérnek is. 5 centit még állitólag tolerálnak, de felette már kérik a tervmódositást."
Tudom, hogy ez nem fedi a valóságot, de én a földhivatal, ömkormányzat és építésügy hatóságot egy nagy bürokratikus masszának tekintem. Egymás dolgaival ellentétes dolgokat követelnek, aminek próbáltam megfelelni, de már belefáradtam. Ennyit csalni fogok. A falak belső méretei terv szerintiek lesznek, de a külső méret a hőszigetelés miatt 8 cm-re szélesebb lesz. Bízok benne, hogy lesz bennük annyi emberség és megértés, hogy nem fognak piszkálni miatta. Ha igen, akkor így jártam...nem tudom, hogy mi lesz a következménye, de akkor sem fogok ezért szar hőszigetelést csináltatni.
Köszi a tanácsokat. A pillérek keresztmetszetét már meg is beszéltük, csökkenteni fogjuk, de sajnos 25-öst nem engedik, kb. 30-as lesz, a falazatnál már nem akarok variálni, maradok a 38-asnál, nem akarok már annyiszor módosítani terveket, engedélyeket. Hőszigetelést meg rakunk rá rendeset, ha megbüntetnek, ha nem. Thanx.
"SW födémpallós rendszered lesz?"
Igen, az lesz. Köszi a tippeket, hallottam már én is, hogy problémásak, ezért is kapcsolatok révén jutok hozzá talán egy kis plusz figyelemhez, remélem ez elég lesz :-) Az áthatásokat már beszerkesztettem a gerendázási tervbe, még a szellőző rendszert kellene belerakni, aztán össze is áll. Jövő héten egyezkedek velük.
Igen, késésekről is hallottam, egyik barátomnál egy hetet állt az esőben a falazat, mert nem tudták felrakni a födémpallókat, mert egyszerűen egy héttel később hozták. Gumilap? Még nem is hallottam ilyenről. Hova kell ez? Ahol felfekszik a falra?
NEHOGY két réteg legyen... az fordított rétegrendnél TILOS!
A két réteg közöti víz >> pára nyomás rövidzár....
---------
Fordított rétegrendű tető
Fordított rétegrendû tetõ alatt egy megfordított lapostetõt értünk,
ahol az XPS hõszigetelés a vízszigetelõ réteg felett fekszik.
Hõség és napsugárzás
A lapokat lehetõleg rövid ideig tegyük ki napsugárzásnak.
Nagy hőség korlátozhatja a mérettartást és legrosszabb esetben a lemezek elvetemedhetnek.
Fordított rétegrendű tetőben történő hőszigetelés esetén - különös tekintettel a meleg évszakokra - az XPS-lapok lefektetését követően azonnal helyezze el a védőréteget (geotextília kaviccsal vagy betonlapok, stb.), a hőség vagy az UV sugárzás következtében fellépő károsodások elkerülése érdekében.
Alap
Az alapnak simának kell lennie. A tetõnek legalább 2,5%-os lejtéssel kell készülnie.
Kisebb lejtés is lehetséges, akkor azonban fokozottabb vízzel szembeni tetõszigetelés szükséges.
A lapok tartósan vízzel való elárasztását kerülje.
A tetõ vízszigetelése
Az összes bitumen, polimer-bitumen, és nagy részarányú polimer-bitumen, valamint kaucsuk és mûanyag alapú tetõszigetelés felhasználható.
Ezeket a gyártó elõírásai szerint kell elkészíteni.
Mûanyag alapú vízszigetelések (pl. PVC) polisztirol hatására meglágyulnak és ezáltal rideggé válhatnak.
Ilyen esetekben tanácsos egy mûanyag elválasztó réteg elhelyezése (pl. poliészter filc).
Néhány vízszigetelés (pl. nagy részarányú polimer fóliák) lágyító gázokat bocsátanak ki.
Hõszigetelõ réteg
A hõszigetelõ réteget XPS termékkel kell egy rétegben kivitelezni.
A lapoknak élprofillal (pl. lépcsõs elképzés) kell rendelkezniük.
Szélterhelés, felúszás és UV- sugárzás
Az URSA XPS termék szélterheléstõl, felúszástól és UV sugárzástól történõ védelme érdekében
azokat egy 16/32 szemcseméretû mosott gömbölyû kavics réteggel kell borítani.
Ennek az ömlesztett anyagnak a vastagságát a lapostetõkre,
fordított rétegrendû tetõkre vonatkozó irányelvek szabályozzák.
Általában ennek a kavicsrétegnek meg kell felelnie
a szigetelõanyag vastagságának, és nem lehet 5 cm-nél vékonyabb.
A vizszigetelés még oké, ha megvan a megfelelő (min 2%) lejtés.
De az XPS-t nem ragasztani kell, hanem leterhelni.
Tehát a helyes rétegrend (felülről):
- kavicsréteg vagy járdalap
- geotextilia
- XPS szigetelés
- vizszigetelés
- födém
Ha van normális födémed, akkor oké. Ha viszont csak az a 7-8 cm vastag vasalt beton a födém, akkor erős kétségeim vannak a teherbirását illetően. Bár ha terasznak szánták, akkor gyanitom nem ez a komplett födém...
Ezenkivűl jó lenne páratechnikát számolni, hogy az általad gondolt vastagságú hőszigetelésnél nincs-e gond.
A konyhám tetejét szeretném szigetelni, kérlek véleményezzétek az ötletemet:
A tető nagyon alacsony dőlésszögű, majdnem lapostető. Terasznak szánták, amikor építették, egy kb. 7-8 cm vtg betonlemez van legfelül, valamilyen műanyagfestékkel lekenve, ami már megfáradt, ezért felújítanám, és hőszigetelni is szeretném.
Az ötletem: A műanyagfestéket leégetem, majd a betont lekenem bonobittal, erre ráolvasztok egy réteg nehézlemezt. Ez lenne a vízszigetelés.
Erre ragasztanék erre megfelelő purhabbal xps-t hőszigetelésnek.
Nem tudom, hogy ez így megfelelő-e, de egyenes rétegrendet viszonylag nehéz lenne rá csinálni.
Sajnos épeng kell hozzá, mivel lakóépület bővitésnek minősül...
Időben a szokásos 30-60 nap, bár szerintem nagyon hamar kiadják, hiszen nincs munka az éphatóságnál sem.
Pénz:
Nagyságrendileg az épitész munkarész olyan 30-40e Ft (saját magamból kiindulva) + tullap, térképmásolt (mivel változik a beépitett terület is) + illetékbélyeg (20e), tehát összesen olyan 60-70e Ft.
Viszont ha már erre készül terv, akkor érdemes átgondolni, hogy az elkövetkezendő időkben (7 év: 2 évig érvényes az épitési engedély, ha meg van kezdve, akkor 5 éven belül kell befejezni) akartok-e más épitési engedély köteles dolgot csinálni, mert akkor most bele kellene rakni a tervbe.
Én azt mondanám egyébként, ha nincs az utcafronton (sajnos gondolom jól látható helyen van), akkor meg kell csinálni a hercehurca nélkül.
Tervezzük, hogy a bejárati ajtó előtti teraszt beépítenénk előszobának (kb 4-5 nm). Milyen engedélyeztetés terveztetéssel kellene számolnunk (időre és pénzre is gondolok)?
a babát tényleg jó lenne a zajhoz szokatni, de az igazság az, hogy már 8 hónapja recseg a parketta, és nem tudta megszokni, és mostanra kezdjük elveszíteni a türelmünket :) (fogfájós időszak...)
technikailag sajnos semmit nem tudok róla, hogy mi van alatta. Szépen van lerakva amúgy, hagyományos módon, halszálka mintában (duplán). A lecek között nincs rés, nincs felpuklisodva. Szóval biztos az aljzattal van valami gond.
ha marad a felszedés, gondolom a visszetevés után újra csiszolni és lakkozni kellene, igaz?
esetleg megoldás lehetne, ha rátennénk egy laminált parkettát?
Ha laminált: van parkettafugázó anyag , olyan tubusos mint a szilikon. Azt kell kinyomva a fugák közzé kenni és ez valamellyest csillapitja a nyikorgást .
Ha hagyományosan rakott a cucc akkor lehet, hogy a párnafa adta meg magát akkor felszd, megcsinál és lerak .
Ha pedig ragasztott akkor a fugázást , az előbb emlitett módon elvégzed vagy átrakatod a parkettádat de akkor csiszolni és lakkozni is kell .... tehát marad a fugázás .
Sajnos arra nem figyeltünk, hogy a főbb "útvonalakon" ne legyenek osb sarokillesztések - a terheléstől pár év alatt "feltört" 1-2 helyen.
Aztán az osb-re ragasztotta vissza a parkettát. aztán csiszolt és lakkozott. Én baba mellett nem engedném a lakkozást (+ pár nap szellőztetés), szerintem is jobb, ha megszokja a "zajt".
Már sok mindent olvastam erről, állitólag tükörsima felület kell alá, és a sima habszivacs nem jó, mert engedi mozogni a parkettát, XPS-es alátét kell.
Szóval szerintem nem tudod megúszni a felszedést...
Én úgy tudom, hogy tartószerkezetet épitése nem lehetséges csupán.
A többit miért ne ?
Pl. keritést épithetetek 2 m magasságig .
Egyébbként + ha levakolod , szerinted leveretik a vakolatot ? és li ellenőrzi ?
FMV - nek tényleg toppon kell lennie , mert volt olyan esetem amikor bontott KM tfeles és negyedes téglából akartak visszafalazni egy olyan tartófalat ami egy kazánház egyik oldalát képezte .
Ja, hiányosan fogalmaztam. Ez lesz az emelet padlója, szal megy rá aljzatbeton fűtéssel, majd burokalt. Szóval teherhordónak kellene lennie. PUR-t nem lehet "önteni, majd síkra borotválni :)?
tetőtérbeépítésnél fafödémen megtörténik a gépészeti szerelés. Így kialakult egy víz-villany-légtechinak csövekből, vezetékekből álló labirintus. Most fel kellene tölteni 14cm vastagságban valamivel, eddig EPS-betonban gondolkodtunk.
Tudtok javasolni más anyagot, ami esetleg könnyebb-egyszerűbb-olcsóbb? Az EPs táblák bevagdosására nem vállalkoznánk, a földszeinten két hónapig csináltuk hétvégenként :(
Én szerbiában láttam ilyen házakat, szinte az összes "újépítésű" ilyen, egy betonváz van kitéglázva...vakolva persze egy sincs, ahogy néztem, az ott nem divat :)
Biztos kiszámolta a statikus valami képlettel, hogy 80cm széles alap kell, csak a kérdés, hogy mekkora túlbiztosítási szorzót alkalmazott és nem-e lehetne kicsit visszább venni belőle. Bár az SW födémet nem ismerem, de 80cm széles alapot még több szintes társasházak alá sem nagyon szoktak tenni..
Ami még nem mindegy az alapszélesség szempontjából az sem, hogy milyen széles lesz a lábazat, pl a 38-as fal alá 30-as, 40-es lábazat is kerülhet, mert közvetlenül a lábazat terhel rá az alapra.
Szintén SW-s födémű, szintén pillérvázas épületnél az alaptest a letámasztott oldalakon 70 cm széles, pilléreknél kiugorva 90 cm. Viszont a terheletlen részen 50 cm-es alapozás elég volt.
Adj nekik pontos méretekkel rajzot az áttörésekről, és addig ne kezdjék el a gyártást, amig nem igazolták ezt vissza. Én nagyon sokat szivtam velük a nyáron emiatt.
A másik: arra figyelj, hogy az ár nem tartalmazza a födémpallók alá kerülő gumilapot, azt külön kell kifizetni, hiába igértek előtte mást.
Jah, és rohadtul hajlamosak elcsúszni a szállitási határidővel...
Egyébként maga a termék profi cucc, csak a logisztika tud érdekes lenni :)
Nagyon vigyázzatok ezzel az eltérés dologgal, mivel kiviteli terv-kötelezettek vagytok.
Az épitésfelügyelet 100%, hogy ki fog menni 1-2x, és ők lézerrel mérnek is. 5 centit még állitólag tolerálnak, de felette már kérik a tervmódositást.
Ha pillérváz megmarad (márpedig kell), akkor én inkább 30-as kitöltő falban gondolkodnék, és arra valami izmosabb hőszigetelést. A pilléreket meg átdolgoztatnám 25 szélesre, másik mérete lehet akár 50-es is.
Igy a belső oldal felé raknék zsalunak Heratektát 2 cm-eset (amiben nincs hungarocell, csak a forgácslap), kivülre meg akár semmit, csak dszkazsalut a fallal párhuzamosan. Igy lenne kb 28 cm a pillérnek. Belül a cementforgácslap egy vakolaterősitő hálóval együtt már sanszosabb repedés szempontjából, kivül meg kapna 12-14 cm grafitost, és ott nem lenne már gáz.
Szintén laikusként kérdem, hogy mi van, ha túlépít valaki teljes 8 centit? Még keskeny háznál is 1%. Mennyire mérik pontosan? (Ismerve a kőművesek hallatlan precizitását...)
60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból.
Nem lesz az kicsit sok? 38-as fal alá a 60cm széles alap sem kevés, de a 80cm-es? Szerintem szólj a statikus "barátodnak", hogy ne szivasson le teljesen, holmi új előírásokra és számítási módszerekre hivatkozva..
Beton-tégla repedés: mivel eltérő a hőtágulása a két anyagnak, ezért nehéz ügy megúszni a repedéseket. Ha a pillér széle totál függőleges, mert a téglák is egyenesre hozzá vannak vágva, akkor szerintem a rabicháló is kevés lehet, hogy elkerüld a repedést. Olyan esetben ha a téglát mindig úgy hagyják, ahogy épp a pillér-körülig kijön, nem vágják egyenesre, így egy változó szélességű pilléred lesz, részben már így is érvényesül a "fogazat", valamennyire így már esély van, hogy együtt mozogjanak. Fokozni további kis plusz nútok kivágásával lehet, valamint ha hígabb picivel a beton és "fogaknál" bele is kapaszkodik a tégla üregeibe (bár ez a hőszigetelést rontja, de nem kardinális mértékben). Hallottam már olyat is, hogy tégla-beton találkozás esetén az együttmozgásra vasat tettek be, illetve a betonba eső része betonvas volt, a téglába pedig a dűbelhez hasonló módon csatlakozott be. Talán még ez is jó lehet, mert pillérenként néhány darabra van csak szükség.
Hát igen... a repedést mindenképpen szeretném elkerülni...
Azt mondta a statikusom, hogy a Wienebergernek van oktatási anyaga, ahol szerepelnek az ilyen Eurocode szerinti pillérek helyes kialakításai és csomóponti csatlakozásai a wieneberger falazathoz. Azt kéne megkaparintani, de nem találom egyelőre.
A pillér belső elhelyezésén én is gondolkodtam, kicsit még agyalok rajta, bár nem sok időm van, le kéne adnom a rendelést az SW Umwelt-nek, azon meg már be kéne rajzolni, ahhoz meg előbb statikát kellene módosítani, stb.
Szerinted ez elfogadható megoldás lenne 38-as fallal, amit a 45960-as hsz-ben írtam?
Attól igencsak félek, hogy repedni fog a két anyag találkozásánál, ezért asszem inkább az "oldalsó" hőhidat vállalom, vagy félig ereszem csak be a fal mélysége irányába. A véshetőséget meg szerintem úgy oldjuk meg, hogy rakok be egy pvc védőcsövet oda, ahol menni fog a falban vezeték, mert sajna az egyik pillér pont a fürdőszobában lesz, pont rossz helyen...
"nagyon sok tervezési munkánk volt tavaly december körül, mindenki igyekezett beszerezni még a régi rendszerrel"
Hát bizony én megszívtam, nem tudtam, hogy ennyi minden fog módosulni. Tavaly szeptemberben bíztam meg a tervezőt, aki 1,5 hónapra rá ígérte a tervet, így lehetett volna tavaly építési engedélyem. De elhúzta a dolgot ezév márciusig...
"Sajnos fel kell készülni, hogy az új rendszer miatt olyan 10-20%-al többe kerül a ház tartószerkezete. (pillérek, erősebb beton kell, stb)"
Hát én is iszom a levét. 60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból. Továbbá bejöttek ezek a pillérek, illetve a koszorúm is agyon van vasalva, a födépaneleim is bekötve, ecetera-ecetera, sacc per kb. 1,5-2 misivel több a szerkezetköltségem.
Köszi Neked is a válaszokat! Mint látod az előző hszemben magamévá tettem az fogazottas ötletedet :-)
EUROCODE:
Sajnos kiviteli tervre kötelezettek vagyunk a fesztávok miatt. A statikusom meg nem volt hajlandó kivenni a pilléreket a tervből, amit megértek, bár nem örülök neki. Amúgy barát is, meg nagyon jó szakember, úgyhogy legyen, ahogy ő számolta. Viszont egyszerre építkezünk egyik haverral, ő másik statikussal csináltatja, aki lazább. Ő azt mondta, hogy tudja, hogy kéne, de ő nem fog ilyen pilléreket betervezni a házba és kész, mert az hőhíd.
Köszi a választ. Igen, Eurocode-ot emlegetett a statikusom is.
A történet dióhéjban:
Tervezve lett egy ház az igényeinknek megfelelően egy keskeny telekre. Az építész nem számolt azzal, hogy a telek hátrafelé enyhén keskenyedik, ezért a ház a hátsó traktusánál már nem fért bele az előírt 4,5 méteres oldaltávolságba, ez már a ép.ügyi hatóságnál derült ki, visszadták korrigálásra. Próbáltunk összébb húzni a házon, de sokat nem sikerült, mert borult volna minden. Azzal akartunk trükközni, mivel minden centi számított, hogy a hőszigetelést nem tüntetjük fel. Be is ment a terv, mikor megtudtuk, hogy január 1.-től azt is fel kell tüntetni, így raktunk rá 6 cm-t, több nem fért el. Ezek után, mivel 6 cm kevés, jött az ötlet, hogy akkor legyen 44-es fal magában, szigetelés nélkül, bemaszatolom valami színnel, aztán majd ha meg lesz a lakhatási engedély, utána rakok még rá 10 cm-t hőszigetelést, mert az nem engedélyhez kötött. Aztán megtudtam később, hogy akkor kapok lakhatásit, ha be is van vakolva a fal kívülről, ami nem kis költség. Ez ugye egyrészt a tervezőm nemtörődömsége, illetve az én tudatlanságom, hogy ennyit mellélőttünk. Ez van, a második házamnál már nem szúrok el ennyi mindent :-)
Ez a 44-es fal története. Illetve még annyi, hogy már lusta volt a tervezőm átrajzolni 44-esre a falazatot, ezért azt mondta nekem, hogy menjen be a terv 38-as fallal, csak egy bejelentő lapot kell leadnom a hatóságnak, hogy 44-es lesz a 38-as helyett. Persze pár napja tudtam meg, hogy ez engedélymódosítási kérelmet von maga után, nem csak egy lapocska.
"Külföldön nem csinálnak olyan hülyeséget (már bocs), hogy 44-es téglafalat raknak szimplán."
Ne kérj bocsánatot, azért kérdezek, mert laikus vagyok. Sajnos ezt is tervező javasolta, mostmár tudom, hogy nem egy jó tervező, nem emiatt elsősorban.
A tanácsaidból okulva hajlok arra, hogy maradok a 38-as falazatnál, úgyis erre van engedélyem, igyekszem a műszakilag legkultúráltabb megoldást választani a pilléreknék és rakatok a 38-as falazatra 10 cm hőszigetelést. Ezzel 4+4 centivel szélesebb lesz a ház, mint amire engedélyem van, de amennyi bugyuta szabályozás van, ami szinte ellehetetleníti az embert, megpróbáltam mindennek megfelelni, ezt most le fogom szarni, nem érdekel, ha megbüntetnek sem.
Tehát így lesz 30-as pillérem a 38-as falazatban, rajta grafitos (vagy más jóféle szigetelő anyag) szigetelés 8 cm, plusz az egész házra telibe még 10 cm. Arra gondoltam még, hogy olyan bekötő szalagokat, amivel a PTH profi is összeköti a válaszfalakat a főfalakkal, berakok bőségesen oda, ahol véget ér majd a tégla és csatlakozik majdan a betonpillérhez. Tehát bekötőszalaggal kötném még össze, illetve ez a fűrészfogas dolog is szimpatikus. Talán így nem lesz rosszabb a helyzet a sarkokban, mint mondjuk a nyílásáthidalóknál. Illetve ez a vakoló háló is felkerül.
Vagy pedig Heratekta/Heraklith, ami kvázi jó vakolható.
Én egyébként kicsit sokallom a 30x30-as pillért, mert most csináltam egy 4 szintes társasházat, ott a statikus belefért 25 cm szélességbe (igaz néhol 25x50-es lett a pillér).
Csak gondolom a statikus figyelembe vette a 44-es tégla teherhordó szerepét is, igy ennek hiányában vagy sűritenie kellene a pilléreket, vagy nagyobb méret kellene nekik.
Ha már úgyis vannak pillérek, elmegy a 25-ös pth "hézagkitöltőnek"? Hisz statikai szerepe innentől szinte nincs a téglának. Erre mondjuk 15 centi grafitos eps-t rakva kb. mindegy hogy vasbeton vagy tégla van épp az adott részen.
Nem tudok jó megoldást, ami szakikkal kivitelezhető.
Mert barkácsmegoldásból lenne pár ötletem (az is jó, amit te irtál), de nem találsz olyan szakit aki elbaszakszik ilyesmivel :)
(Nem tudom milyen sűrűn vannak a pillérek, de még bennem az is felmerült, hogy kivülre/vagy belülre helyezni őket a főfaltól. Ügyesen megoldva (főleg belül) nem okoznak problémát esztétikailag)
A fogazott "pillérzsalu" tényleg jó ötlet, csak a gond az oldalirányú hőhiddal van ebben az esetben.
Gondolom XPS szigetelés lenne, benntmaradó zsaluzatként az érdesített felületű verziója, macerás ugyan, de szépen be lehet vágni a "fogazathoz" még a pillér kiöntése előtt. Ha nagy jelentőséget tulajdonítunk az oldalirányú hőhídnak (ami "fogazás" nélkül is szinte ugyanúgy fennáll), akkor a "fogak" végébe lehet tenni 2cm-es XPS-t, így mélyebb "nút" kell a téglába annyival, de ezzel csillapítjuk a hőhidat, cserébe az "együtt mozgásnak" részben adunk egy pofont..
A fogazott "pillérzsalu" tényleg jó ötlet, csak a gond az oldalirányú hőhiddal van ebben az esetben.
Amiket láttál családi házas épületeket, ott vagy tavalyi az épeng (nagyon sok tervezési munkánk volt tavaly december körül, mindenki igyekezett beszerezni még a régi rendszerrel), vagy pedig pl monolit vb födéme van, ami elég jól összefogja a házat, kevésbé van szükség a pillérekre. De egyébként a gyenge vázkerámia is ludas a dologban, erősebből talán nem kellene.
Sajnos fel kell készülni, hogy az új rendszer miatt olyan 10-20%-al többe kerül a ház tartószerkezete. (pillérek, erősebb beton kell, stb)
Bár nem vagyok szakmabeli, de szerintem a repedések csökkentése vagy elkerülés végett még annyit tehettek, hogy minél inkább lépcsősen maradjon a tégla, ahová beöntitek a pillért, esetleg még bele is lehet vágni kis "nút"-okat pluszban is a téglákba, hogy a lehető legjobban összedolgozzon, együtt mozogjon. Az eltérő hőtágulás miatt ez 100% úgysem sikerül, de a vakolaterősítő háló (amit Kömkel is írt) is segít elkerülni a vakolat repedéseit.
Vasbeton hőszigetelés: ugyanolyan U értékre kell hozni a vasbeton+hőszigetelést, mint a falazatot. Ez 38-as normál PTH téglafal esetén 7-8 cm körül mozog (Kömkel 13 cm-je nem tudom milyen számítás eredménye, vagy jelentős ráhagyás van benne), de 44-es PTH profi téglánál a 14cm bőven elég lesz.
EUROCODE: annak ellenére, hogy a szabályozás érvényben van, rengeteg családi házas építkezést láttam a közelmúltban, ahol nem foglalkoztak vele és épületfelügyeleti ellenőrzésnél fel sem merült, hogy ugyan hol vannak a vasbeton pillérek. "Ipari" kivitelezésnél viszont tényleg sok helyen látom, hogy berakják, eleinte szemet is szúrt, hogy mi a fenének az oda. Csak halkan mondom/kérdem, hogy ha az engedélyezési tervbe nem tettétek volna bele ilyesmit, illetve nem lennétek kiviteli tervre kötelezettek, esetleg nem lenne-e elkerülhető ez az egész?
Kéne egy építész. Úgy volt, hogy az öcsém megcsinálja a terveinket, de ... valószínűleg nem lesz rá ideje.
Amink van: archicadben 90%-ig megterveztük a házat (ezt évek alatt, kb. a 200. terv - ez az első amire azt mondtuk, hogy valami ilyesmi kellene) - de nyitottak vagyunk ha valaki belenyúlna. A mostani tervek az igényeinket tükrözik - a realitásokkal kombinálva (ld. ez egy bővítés lesz, ahol próbálunk minél többet meghagyni a régi épületből amennyit csak lehet - ld. annyira durván szűkös a költségvetésünk).
Kell majd hozzá egy komplett kiviteli terv, meg ki tudja mi. Fogalmam sincs.
Mi leragadtunk ott, hogy kell egy terv év végéig, még mielőtt módosítanak valamit az építési szabályzaton (max. hosszabbítgatunk) .
A ház alapból kocka - semmi ciráda, hót egyszerű tetővel - viszont félig alápincézve. Egy brutál necces pont van - a magassága - ott trükközni kell (szerintem nyáron ezt már rágtam ebben a topikban) - úgyhogy ebből a szempontból kreatívnak kéne lennie a jelöltnek (tippek vannak, de marha sok a korlát amin belül mozoghatunk).
Szerintetek mennyivel kalkuláljunk? Honnan szerezzünk megbízható építészt akire ha elindul az építkezés akkor is számíthatunk - akár kivitelezőként vagy akármiként is?
Néhányat már találtam, de vagy elszállt áraik voltak, vagy kikérték maguknak, hogy nekünk már vannak elképzeléseink és nem akarunk semmi világmegváltó tervet amivel azután meg lehet nyerni az év háza díját... mert ebből nem lesz év háza, csak a mi kis házikónk... majd egyszer... csak hát kéne az engedély amivel bebetonozzuk a beépíthetőséget és az épület magasságát néhány évre... (ettől a kettőtől félünk, ezt állandóan változtatják)
A statikusodnak sajnos igaza van, ma már az EUROCODE alapján nem készülhet enélkül ház, illetve nem minden esetben kell, de többnyire igen. (pl fafödémes háznál kivédhetetlen szinte)
Külföldön nem csinálnak olyan hülyeséget (már bocs), hogy 44-es téglafalat raknak szimplán.
Okok:
- a hőszigetelő értéke jó, de nem eléggé
- GYALÁZATOS a hangszigetelése, mivel könnyű falazat
- nagyon sok területet vesz el az alapterületből
A vasbeton pillérre minimum 13 cm hőszigetelés kell, ezért szoktam addig ütni a statikust, amig 38-as fal esetén 25 cm szélességbe bele nem fér... Nálad értelemszerűen ez meglesz.
VISZONT:
Mivel nincsen egybefüggő homlokzati hőszigetelő rendszered, a pilléreidet U alakban is hőszigetelned kell, mivel oldalt nézve a tégla-pillér között hőhidas lesz a szerkezet. (Ide elég már 5 cm is)
Amire nagyon oda kell figyelni pillérváznál:
- mivel a vb pillérek belülről nézve a falsíkon lesznek, SEMMIFÉLE csövet (elektromos, központi porszivó, egyéb lófac) nem véshetsz keresztbe a falon, ami a pillért érintené
- vakolásnál a pillérre kerüljön erősitő háló, minimum 30-30 cm-t túllogatva két oldalra
Most kezdtem el építkezni és az építési engedéllyel párhuzamosan készültek el a statikai kiviteli terveim is. Kicsit ráaludt a kivitelezőm is, meg én is a tervek áttanulmányozására, bár még nem késő semmi, mert a héten kezdődik csak az alapozás, most földmunka megy, de a lényeg, hogy a minap eszméltünk rá, hogy be lett tervezve a Porotherm Profi 44-es falazatomba több vasbeton pillér (a sarkokba, meg néhány helyen a falazatba is), ami gyakorlatilag összeköti a koszorúkat. Beszéltem a statikusommal, hogy miért is kell ez, hiszen hőhíd is, meg ott nem lesz kötésben a fal sem, örökké repedni fog. Azt mondta, hogy valami új EU-s szabályozás szerint ez már kötelező, ez hivatott földrengés esetén védeni a falazatot a vízszintes irányú gyorsulástól (ha jól értettem). Azt mondta, hogy volt ahol kihagyták és az építésügyi hatóság bírság mellett még vissza is bontatta a részt és pótolni kellett a pilléreket. Szóval úgy néz ki, hogy meg kell csinálnom. A bajom az, hogy ez elég otromba, de biztos van valami korrekt megoldás, hogy kiküszöbölődjön a hőhíd és ne legyen ott állandóan repedés. Végül annyit ajánlott a statikusom, hogy le tudja csökkenteni a pillérek keresztmetszetét 30x30cm-esre, így talán a rárakott 14 centiméternyi hőszigeteléssel pariban lesz az Uértéke a profi 44-es falazattal, de ugye ott a sarkokon, meg a falközökben, ahova a pillérek kerülnek nem lesz kötésben a tégla, repedezni fog ott a vakolat, pláne, hogy a vasbeton pillér és a tégla hőtágulási együtthatója különböző.
Tudtok erre a problémára valami korrekt megoldást, technológiát ajánlani? Állítólag amiatt, hogy a szabályozás még elég új, az építőanyag gyártók nincsenek még felkészülve erre előregyártott elemekkel és technológiákkal. Én meg azt hiszem, hogy az osztrákok, németek, mindig előttünk járnak kicsivel az építőiparban, csak alkalmaznak ott már valamit erre a dologra.
TEgnap a Megmaradt épitőanyagok topicba betettek féláron Heraklithot, kéne belőle neki 80 m2. Felhivom, mondom mi van. Erre: "még meggondolom". Hát végülis mindenki a saját pénzének az ellensége...
Mészhidrát mennyire jó helyettesítője az oltott mésznek? Kúpcserép kikenése során elfogyott a mész és hétvégén csak mészhidrátot kaptam volna a barkácsáruházban. Amúgy meg szimpatikus, hogy por alakú, nem kell félni a maradék tárolásakor a megfagyástól.
Szóval helyettesíti maradéktalanul a meszet, vagy inkább maradjak annál?
Szerintem ezt nekem szántad válaszul.azért köszönöm! Részben ismertettem a problémát.A falat kb2 éve probálnám felújítani,azaz ennyi idő alatt nem találtam vele közös nevezőt.A másik pedig kiváncsi lennék ki az aki egy 20méteres falat egymaga(mert persze vállalkozót fizetni nincs pénzem) felújítja akár egy hétvége alatt.Meg lenne itt még egy probléma is nem itt lakik ezek után mikor keressem meg,és hol??mert amikor említést teszek neki csak azt mondja most itt vagyok ,állj neki majd legközelebb befejezed..:D vicces hogy egy nem is itt lakó örökös miatt bomlik a hátsó fal mert nem enged be .meg persze a lopás,ez nagyon durva,itt lakom 6éve ő nem lehet a vasasok azért nem lopták ki az udvarából az ócskavasat mert lakik a szomszédba valaki.
lenne egy kérdésem: a szomszédom felőli fal eléggé ázik szerinte a nyárikonyha+épületek ezt nem befolyásolják(alig 40-50 cmre vannak helyenként!) a kérdés a következő kinél tudom ezt bejelenteni mennyire kellene hivatalosan lennie az épületnek,és ha nem lakik itt a szomszéd átmehetek e bepucolni,lefesteni a falamat,vagy kinek kell bejelenenem hivatalos helyre mert ugye 2hetente fél nap alatt nem lehet újrapucolni .a szomszéd azt mondta ha átmegyek megcsinálni a saját falam akkor feljelent ha ő nincs itt! ez ellen lehet e tenni???
Szerintem írták. Lezuhan az egész, elzárja az ajtót/ablakot, a mentést/menekülést gátolja. Persze ez egy legrosszabb verzió, de a biztonsági megfontolásoknál mindig ez játszik csak...
Majd megnézem a felvetésedet, de most menek dolgozni.
Habár az ilyen massziv műkő korlátokat nem szeretem. Anno az építkezésem kezdetén, egy bontáskor egy ilyen masszív oszlop a lábfejemtől 4 cm -re landolt
Ott kezdődik, hogy utálom a betonfestéket, szerintem nem tartós, és nem is jó megoldás.
Ugyanakkor van, amikor nem igazán van más lehetőség.
Szóval, adott egy műkő korlát, amit úgy elb@...tt a készítője, ahogy csak lehet. Nincs még 4 éves se, de repedezett, töredezett:
A probléma nem is ez, sőt, mégy csak az se, hogy helyenként hungarocellt találtunk benne ... :o
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
Takarítás, csiszolás, mélyalapozás, ahogy kell. Mélyalapozás után (nem volt sem fagy, sem túl párás idő) lefestettük Héra betonfestékkel. Két nap múlva a következő jelenségek voltak tapasztalhatóak:
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.
Kint volt a Trilak alkalmazástechnikusa, de csak hümmögött. A gyártási idők alapján be fogják vizsgálni a festékeket, hátha rossz a festék, de ezt egyikünk se gondolja komolyan.
Mivel vizesbázisú volt az alapozó, arra gondoltam, talán a gyártáskor itt-ott több formaleválasztó maradt rajta, és ez miatt dobja le az egészet, hiába volt lemaratás, csiszolás, stb. (HÜLYESÉG???)
Ha a feltevésem igaz, lehet, hogy jó az is, amit kitaláltam? - -
Átcsiszolás, és nitrohigítós lemosás után oldószeres (Cehalin) alapozóval kezeltük le abban a reményben, hogy az oldószertartalom miatt ez már talán rajta is marad. Holnap festenénk ismét ... Meglátom, milyen lesz.
Ha mégsem válik be amit kiötöltem, van vkinek ötlete, mit lehet még csinálni azért, hogy egy 3-4 éves, kültéri műkőfelület ne dobja le a(z elvileg) rá való betonfestéket? ...
tehát ezek szerint egy födémbe műanyag tiplivel - legyen dűbel - nem rögzíthetem a csilláromat, a fregorit stb.
Amennyiben ott tűz lesz a legkisebb baj is az lesz hogy ezek a függesztékel lezuhannak.
mi van még a csilláron a fregorin és kapon kivül amit a mennyezetre függesztünk ?
Ja az álmennyezet.
hát tűzben az előbb elég mint hogy a műanyag dübel miatt lezuhanjon és halálra zúzzon ha meg mán tényleg ez a helyzet a füstmérgezés miatt előbb kampec.
természetesen a födém alasó részéről beszélek, annak meg van egypontosabb neve - úgy hívják, hogy mennyezet.
Természetesen a dűbelnek jó hosszúnak kell lenni, hogy mélyen belemenjen a szerkezeti anyagba.
Kémiában, pontosabban festék-ügyben van valakinek az átlagosnál nagyobb affinitása? Ha van, elmondom a kérdésem, ha nincs, nem terhelek a dologgal senkit. ...
Adok egy ötletet, hogy miért érdemes kétszeresen lécezni:
- A párazáró fóliát el kell távolítani a kartontól, hogy a fólia sértetlen maradjon. A függesztők alá (a fólia és a függesztő közé) szegtömítő szalag kell. (Fóliát falra ragasztani, U profillal leszorítani!)
Tehát az egyszeres lécezésnek/profilozásnak a hátránya, hogy aprólékosabban kell szintezni, emiatt könnyebb elcseszni, stb.
Viszont ha a +3cm belmagasság miatt időt/energiát nem sajnálva bevállalom, hogy belövöm jól (lézeres szintező lenne hozzá), akkor statikai és a későbbi épületmozgásból adódó repedésveszély nem fenyeget jobban?
Egy irányú lécezésnél elég minden 4.-et szintezni. Utána 2m-es vízmérték keresztbe, és a középső 3 lécet lehet egyből csavarozni állítgatás nélkül. Összeszokott csapattal gyorsan megy :-).
Nézd mindent meg lehet oldalni. Sok minden nem úgy készül, mint ahogy kéne, de én nem igazán adnék olyan tanácsot, ami nem a tuti, hogy aztán, este az ágyban fekve bámulova a plafont és látva, hogy hullámos, mint a Pannon táj, rám gondolj, hogy milyen hülye tanácsot adtam. Meg lehet csinálni, hogy csak egy sort raksz, a gerndák alá, keresztbe azokra, majd baromi nagy precizitással minden egyes profilt 40 cm-ként belősz a síkba. Csak nem én mondtam :)
A nagykönyv szerint, minden gerenda alá kéne egy profil, úgy rogzítve, hogy a gerenda oldalába! csavarozzuk 35-ös gk csavarral a függesztőt, majd ezekre jön keresztbe 40cm-ként a másik profil. Ettől, nem mondom, hogy ellehet térni, de van rá pálda, hogy mások másképp csinálják. :)
:) Nem, ez nem "Főnök! Így szoktuk csinálni, Főnök! Jó lesz ez így főnök" kategória. Ez a "Főnök! így kell csinállni, tessék felütni egy gyártói katalógust, Főnök!" kategória :)
Mondjuk ez igaz. Maradjunk annyiban, hogy így kell csinálni.
Nem igazán kibontakoztatott érvelés...
Egyébként fafödémem van, akár statikai, akár más okai vannak a duplás verziónak, kell az a 3centi a belmagasságból, úgyhogy inkább a gerendák között csinálnék még1 lécezést/profilozást, ha a dupla verzió valami miatt a nyerő.
Tudtommal bármilyen födémbe tilos műanyag dübel használata tűzbiztonsági okok miatt (na egy kaspót azért gond nélkül feltennék): ha megolvad a dübel és lepottyan az álmennyezet, egyrészt rád esik, másrészt nem tudod kinyitni az ajtókat...
Köszönöm szépen! Ők (vagyis nem ők hanem egy társszervezetük) tud bérbe adni gépet.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy sima régi két szárnyas fa ablakon hogy lehet állítani? Pontosabban arra a problémára gondook amit az előző hozzászólásomban írtam.
Ja. Azért kell a kétszeres léces, mert nagyobb fesztávnál, ha csak egy irányban raknád őket egyszerűen nem bírja el az álmennyezetet, be fog hajolni a közepe. Szilárdsági okai vannak. S a legeslegfontosabb: nem tudom milyen födémed van, de ha vasbeton, akkor semmiképpen se használj műanyag dűbelt a direkt függeszőkhoz!! Mert vissza fog jönni az álmennyezet, az eltérő hőtágulás miatt. Kezdők gyakran elkövetik ezt a hibát, utána meg van csodálkozás. Csak fém dűbelt, fém beütő ék vagy mi a szösz a hivatalos neve, azt rakunk betonba, az UD profilok rögzítéséhez a falra már jó a műanyag is.
Ez az egyszeres meg kétszeres azt jelenti, hogy az egyszeresnél egy síkban van kerszt meg a hossz profil, a kétszeresnél, hogy egymás fölött. Az egyszeressel megspórolsz 3 cm-t, de sk megcsinálni az egy istencsapása, a sok profil darabolás miatt + nem is biztos, hogy olcsóbb a sok síkbeli keresztösszekötő miatt, amit nem is lehet mindenhol kapni, ezért nem is igazán terjedt el, csak úgy létezik a katalógusokban, hogy ilyen is van. Kétszerest kell csinálni, mert ezzel jobban be lehet lőni a síkot, kevésbbé lesz hullámos, meg így írja a nagykönyv, aminek biztos meg van az oka. Egyébként nem dupla anyagköltség, mert a felső vázat elég méterenként rakni, majd az alsót, ami ehhez van rögzítve (keresztösszekötőket kell bepattintani, így rögzítan) az 40 cm-ként kell rakni. Egyébként nem biztos, hogy több munka, mert csak a felső vázat, ami méterenként van, kell belőni a kivánt magasságra valamint kevesebb fúrás is kell, az alsó váz az meg megy pikk-pakk, csak a keresztösszekötő bepattintásának technikájára kell ráérezni, illetve van összekötő horony, azzal is meg leeht oldoni, azzal nem dolgoztam, így nem tudom, hogy könnyebb-e vagy sem.
Repedés. El lehet kerülni a repedéseket, ha betartod az alábbiakat:
- dilatációs szabályok betartása: nem jó a túl nagy felület egyben dilatálás nélkül, ha a helységnek van "nyaka" érsd váltja a geometriát és összeszükül, mondjuk egy közlekedő beér a nappaliba és egy álmennyezet készülne, akkor a két helység találkozásánál tuti a repedés, ide is dilatáció kell
- a gipszkarton illesztéseknél erősítő szalag és csak és kizárólag hézagológipsz, semmi széria glett meg egyébb glett, mert az ocsóbb, illetve a nem gyári élek találkozásáná le kell fózolni a gipszkartont 3-5mm-t és oda is szalag majd széles glett, hogy ne látszódjon,
- Idegen anyaggal való találkozáskor pl álmennyezet-fal, rugalmas hézagtömítés, FESTHETŐ AKRYL! Filléres cucc. Hagyni kell egy pár milliméteres hézagot, semmiképpen se többet! 1 centis hézagot nem tudsz kitölteni, nem marad bent az anyag, meg karton szám kéne belenyomni. :) Ha nagyobb hézag sikerül a kartonozáskor, semmi gond. Tömísd ki hézagológipsszel, majd ha megkötött meg szépen le van csiszolva síkba, akkor fogj egy kést/csavarhúzott és fal mellett kaparj ki egy pár milliméteres hézagot, ami már ki lehet tölteni.
Ugyanis ha nem vízszintes valami miatt a födémed alulról, akkor ugye
- kétszeres lécezésnél csak a méterenkénti léceket kell vízbe lőni, és utána ész nélkül lehet felszórni erre a következő lécezést
- egyszeres lécezésnél viszont minden egyes lécet be kell lőni szinbe nagyon pontosan (dupla munka, kb 3x annyi direktfüggesztővel)
Ráadásul ugye a mennyezeti vezetékeknek a dupla lécezésnél van lehetősége átbújni, a szimplánál nincsen, hacsak meg nem szakitod a tartólécet (természetesen ez akkor áll fent, ha nullára rakod a fafödémtől a léceket)
"Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik.."
Szerintem órisái mázli, hogy működik. Abszolút épületfüggő a dolog, én nem biznám rá a sok pénzért megépitett álmennyezetet. A direktfüggesztőből kell kb 4 db m2-ként, darabja 40-50 Ft.
Tehát ha a dupla lécezést nem is csinálja meg, a direkfüggesztők kihagyásával 200 Ft/m2 spórolhat. Én nem kockáztatnék... (nem is tettem)
Acél profilnál is van egyszeres és kétirányú bordavázra szerelt szerkezet, de arról sem találtam infót, hogy miért jobb a kétirányban futó profilos szerkezet?
Valami okának lenni kell, mert ott is több anyag, több munka.
"Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam."
Elméleti síkon szerintem a leg-repedésveszélyesebb pedig ez a verzió, mert az esetleges födémmozgást egy-az-egyben átveszik a gipszkarton táblák és repedhetnek. Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik..
Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam.
Meg lehet végülis egy tetőléccel is csinálni, csak drágább mulatság lesz, ugyanis akkor a sűrűbb tetőlécezést kell direktfüggesztőznöd, tehát abból kell dupla mennyiség.
Nem szokták egyébként a szimpla megoldást alkalmazni, de most hirtelen nem találok fánál észérvet rá, hogy miért :)
A legkisebb lehetséges lelógatás érdekelne, a maximális elérhető belmagasságot szeretném kihasználni.
A Te verziódban duplán kell tetőlécezni, ha jól értelmezem, mi ennek az előnye? (Dupla anyag, dupla munka és még bukok is a belmagasságból 3cm-t a plusz tetőléc miatt.)
Egy sor tetőléccel nem lehet korrektül megoldani, hogy az acél direkt függesztő a gerendát a tetőléccel kötné közvetlenül össze?
Méterenként a gereandákra merőlegesen direkt függesztővel felcsavarozol tetőléceket, majd ezekhez már közvetlenül csavarozhatod az újabb tetőléceket 55-60 centinként, ahogy a gipszkarton táblamérete kiadja.
Ha nem akarod nagyon lelógatni az álmennyezetet, akkor a direkt függesztő a jobb, ez kb 10 cm-t enged.
Akkor az a verzió felejtős, hogy tetőléceket (3cmx5cm-es) közvetlenül a födémgerendákhoz csavarozni 40 cm-enként, majd a tetőléchez fogatni a kartont?
Maradva a favázas verziónál, helyette szárított lécek (tényleg, kb 3-4 hónap szárítás elég?) és valamilyen acél függesztő a fa födémgerenda és a párnafa közé?
A temetőben nálunk néha tökig érő gaz szokott burjánozi és ezt szeretném meggátolni kaviccsal vagy fenyőkéreggel.
Melyik a célszerűbb hogy a sírok előtti területet felszórjam ilyesmivel, illetve (mivel ritkán megyünk a temetőbe) melyik a tartósabb?
Ha ilyen zsákos kavicsot veszek mondjuk az OBI-ban, akkor azt hogy kell felszórni, célszerű ilyen fekete fóliát leteríteni a földre és arra a kavicsot? (régebben egy kis szakaszt felszórtam fólia nélkül, de nem sok értelme volt)
Ácsi! A legritkább esetben szabad csak közvetlenül a fafödémhez rakni a gipszkarton álmennyezet tartószerkezetét, pont az általad is irt utólagos mozgások miatt.
Vagy pálcás vagy direktfüggesztős rögzités az ajánlott. Mindkettőnél megvan a lehetősége a gipszkartonnak és a fafödémnek (minimálisan) külön mozogni. Ez különösen akkor fontos, ha beépitett a tetőtér felette.
Az 1 centis elhagyás meg hülyeség, max fél centi kell, az is kinyomva szilóval és befestve.
Ennek a függesztett rendszernek az is az előnye, hogy a hangot sem továbbitja a másik helyiségbe, hanem tompitja azt. (egyik korábbi hozzászólásomban már leirtam, hogy ezért fontos, hogy HELYISÉGENKÉNT KÜLÖN legyen az álmennyezet, tehát a válaszfalak e fölé menjenek pár centivel)
A korábban a tetőmet készítő ács ajánlja nagyon a fát (nyílván fával szeret dolgozni és a beszerzési forrásai is ott adnak lehetőséget a jobb nyereségre). Én imádom a fát, de ugye egy gipszkartonos álmennyezetnél nem fogom látni, tehát a fő szempont a stabilitás és ahogy írtad, a mérettartás.
Bár mivel a födém is fagerendás, lehet hogy a faváz mellett szólhat a rugalmasság esetleg. Mert végül is a fa födémgerendák is szenvedhetnek némi alakváltozást idővel és egy hozzá csatlakozó fémváz bizonyára kevésébé tolerálná ezeket a mozgásokat.
Még úgyis tisztáznom kell vele a részleteket, mert nem mindent értettem az építési folyamatról, amit mondott. Valami rémlik, hogy a falak mentén egy centis rés maradna a dilatáció miatt, de ezt egyelőre nem vágom, hogy hogyan is nézne ki. Gondolom, nem egy relatíve lebegő és a falhoz nem kötött rendszerről beszélt...
Rövidebb az élettartama, meg ha nem kiszáritott a faanyag, akkor vetemedhet (mivel ugyen folyamatosan szárad).
Ezenkivül "természetesen" nem olyan nyílegyenes, mint a fémváz.
Ettől függetlenül én is favázasra csináltam, ráadásul egy igen bonyolult ágyvéggel és ágy feletti rejtett világitásos dobozzal. Szóval nem ritka a fás megoldás sem :)
Sok mindent megcsinálok házilag és nem néz ki olyan túl bonyolultnak, szóval megpróbálok nekiugrani én. Nem szeretek minden kis dologgal mesterhez szaladgálni.
A lakásomban szeretném a régi nyílászárókat leszigetelni ezzel a bemarásos szilikon tőmítő anyagos eljárással.
Észerevettem hogy a dupla szárnnyas ablakoknál a bal oldali szárny (amelyikben nincs zár) nem feszül rendesen az ablakkeretnek mert a másik szárny nem nyomja oda rendesen.
Ezt úgy gondoltam megoldani, hogy a záró szárnyra rakok egy csík farostlemezt hogy rendesen nekinyomja a keretnek.
Ez így jó vagy valami más módszerrel kell megoldani?
A másik kérdésem magával a szigeteléssel kapcsolatos. Kerestem több kölcsönzőben de sehol sem találtam egyenes horonymarót amivel a hornyot ki tudnám marni a szigetelésnek.
Ezt a hornyot nem lehet valahogy kivésni kézi módszerrel valamiylen vésővel?
Kétszárnyú bejárati kaput (1.5 m széles 1. 65 magas/szárny) min. milyen méretű zártszelvényt igényel? 40x20 vagy 30x30-ra gondoltam , csak nem tudom 20-asba lehet-e olyan keskeny zárat kapni.
Köszönöm szépen a kimerítő választ! Profi leírás :) Az XPS nélküli verziót mondták nekem is, télen nem lakott a nyaraló, esetleg ősszel-tavasszal pár nap a fűtés. Az a baj, nem akartunk nagy felújítást, és ázás igazából a szobákban csak 1 helyen volt 3 év alatt, az egyik sarokban. A konyhában már alá van szigetelve a beton bitumennel, ez látszik. A meglévő beton és fal közötti résben éppen az a tervem, hogy összekössem a fal szigetelését a betonnal. Ez így nem kivitelezhető valami jó folyékony bitumennel? (ha van ilyen) A konyha-fürdő részben az általad írt megoldás lesz, hétvégén szedem ki a követ és földet.
Hozzáértő segítségét kérném. ( én ebben a témában nem vagyok az) A nyaralót újítjuk fel, ami egy kb 50 éves ház. A konyha és fürdő részben fel kell szednem a követ, mert homok van alatta és kell egy aljzatbeton amire majd lehet burkolni. Úgy nézett ki idén tavasszal a dolog, hogy vizes a vakolat is. Most hogy megbontottam, látszik hogy a tégla fal alatt van bitumenes szigetelés, de mélyebben mint ahogy a kő volt, és a vakolat aláment kőnek. ugyanez van a szobákban is, csak ott beton van. A vakolat leverése után a télák száraznak tűnnek. ( most tavaszig így lesz, így remélem meglátom mi lesz a téglákkal: ha szárazak akkor jó kell legyen a szigetelés, gondolom én)
A kérdésem a következő? Tudok-e úgy szigetelni - átkötni a fal szigetelését a betonig (kb 1-2 cm-es rés van a fal és beton között ha kiszedem a vakolatot), hogy a kitisztított résbe bitumenes anyagot töltök ami éri a fal szigetelését és a beton oldalát is, majd utána felvakolni? Jövő héten lesz fotó hogy érthetőbb legyek, lehet hogy így nem tiszta mit szeretnék. (azt hogy a vakolat ne vizesedjen) A kőműves felverné mindenhol a betont, de én nem akarom mert a beton száraz volt.)
...azért ne pont csőtörésre méretezd a falat :-) de az ytong ebből a szempontból nem különbözik más falazóanyagtól. könnyebb benne helyet vésni a vízvezetékeknek (amelyeket azonban érdemes legalább vékonyabb fajta szigetelőcsőbe húzni). soronként vasdrót a habarcsba fontos, a vízmelegítőt pedig érdemes átmenő csavarral szerelni (vagy inkább a vízmelegítőt tartó átmenő csavarokat beépíteni a vakolás előtt -- ehhez persze ismerned kell a pontos méreteket). a fal teteje és a mennyezet közötti 1 centis rést pedig purhabbal zárd: amikor megdagad, nekifeszül a falnak és a mennyezetnek (merevít), de megmarad a szükséges rugalmassága.
Nem tudom, hogy jó helyen kérdezem-e, de nekem egy olyan problémám lenne, hogy közfalat tennénk odébb, csak nem tudom, hogy miből és milyen vastag lenne jó. A konyha és a fürdőszoba között lenne, szóval mennének benne csövek, meg a másik oldalról konyhaszekrényt is tartania kell. Bojler nem biztos, hogy lenne a fürdőben, de ha mégis akkor egy kisebb (kb 80l-es), bár azt meg a főfalra is felszerelhetnénk... :)
Szóval én ytong 12,5 cm vastag válaszfal téglára gondoltam. Nem tudom, hogy mennyira bírja a terhelést, meg mennyire jelent veszélyt a csőtörés?
Nagyobb padlófűtéses nappaliban az aljzatbeton meg lett diletálva egy 8-10mm-es sávban. Megoldható-e a burkolás úgy, hogy ne legyen szembetűnő a dilatáció? Pl. a járólapot 2-2mm-t ráengedni a dilatációra, így kb 5 mm-es rés marad, ami már kb a normál fugatávolság, amit rugalmas-szilikonos fugával töltenénk ki..
- a födémre leterített üveg/kőzet gyapotot mennyi időnként kell cserélni, mennyire "eszik" meg, rágják szét az egerek, stb...és a nedvesség - cserépről esetleg befolyó, hogyan károsítja? (term. tételezzzük fel, hogy van a tetején páraáteresztő fólia is...)
Az, hogy nem ért hozzá! A jó minőségű fa nyílászáró sok (5-6-7-8 stb.) rétegben lakkozva van, na az aztán nem ereszt át párát.
Egy lakás "bedohosodik" minden jó minőségű (azaz szélzáró, nem szellőző, résszellőzővel nem elrontott) nyílászáró esetén, legyen az fa, műanyag, alu, vagy ezek tetszőleges kombinációja, HA:
nincs szellőztetve valamilyen módon. Legjobb esetben gépileg, kontrolláltan, hővisszanyeréssel.
Elég meggyőző érvek és köszönöm a részletes összehasonlító adatokat is!
Kezd körvonalazódni a "dolog", sajnos most "csak" a födém 20cm-es szigetelésére + a nyílászárók szigetelésére lesz pénz, a falak és a lábazat a jövő zenéje..., ez van, nem bírom sehonnan kiszorítani...
(azért gondolom, hogy már ez is látszani fog...)
Visszatérve a nyílászárókhoz: szintén a statikus említette, hogy Ő nem javasolja a műanyag nyílászárókat, mert bedohosodik, penészedik majd minden - sok panasz van..., ezért az Ő javaslata a természetesen is "szellőző" fa nyílászárók hőszigetelt üveggel... - ehhez sem értek de nekem is pl. a fa, mint anyag valahol sokkal szimpatikusabb, mint a műanyag - hozzágondolva azt is, hogy a fát bizony gondozni kell, ápolni, stb...
Megnézem a rétegrendet, és köszönöm a részletes információt!
Most bekerült az a bizonyos "bogár" a fülembe ezzel a szigeteléssel, lesz mit olvasnom, tanulnom...
(a statikus is mondta, hogy a hőhidak ellen tegyek egy min. 5cm-es homlokzati szigetelést a födémtől lefelé min. 50-60cm-es magasságban a külső falazatra, akkor már legyen lúd és kerüljön rá 8-10cm-es - amelyik épp akciós..., majd körbeérdeklődök a tüzépeken, stb.)
Megint tanácsot szeretnék kérni, ezúttal statikai jellegűt...
Építettem egy kerítésszakaszt, ami egy lebetonozott terület mögött húzódik, a hátsó szomszéd kerítésére van felfalazva. Kb 8 méter hosszú, a két szélén, illetve a belső részt három felé osztva további két oszlop található. Az oszlopok (és maga a kerítés is) nagyméretű bontott téglából lettek felfalazva, üregesen, a belső 30×(15-20) centis rész pedig folyamatosan betonnal kiöntve. A betonoszlopban két darab 8-as betonvas fut párhuzamosan, az oszlop alatt alappal.
Erre a négy oszlopra szeretnék később tetőt ültetni, úgy, hogy az oszlopok vonalában fagerendával folytatom a magasságot, arra helyezem a keresztgerendát, amiről lefele futó féltetőt helyezek. A tető alsó felét a lebetonozott placc szélébe rögzített gerendatartó kapcsok által tartott gerendák tartják majd.
Remélem, érthető volt a leírás. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon rögzítsem a kerítésoszlopok tetejére a később odaszerelendő (felfele futó) gerendákat. Behelyezhetnék oda is kapcsokat (vagy talpakat, nem tudom, mi a hivatalos neve), de ez elég költséges (jó, nem egy vagyon...), és eléggé félek, hogy sikerül-e pontosan beállítani. A másik lehetőség, hogy két szelemencsavart ültetek a betonbélés tetejébe, erre később egy rövid vizszintes gerendát rögzítek, amire rá lehet ácsolni a függőleges gerendákat. Biztos lennének egyéb módok is, de nekem egyelőre ez a kettő jutott eszembe. Minden tanácsra és ötletre vevő vagyok!
Padlapnak nincs értelme, érdemesebb lépésálló eps-t (ragasztóhabbal összeragasztva) lerakni, majd erre egyben, nagyobb táblában leragasztani a furnért vagy vékony osb, mfp, stb lapot.
Elektromos fűtést el is vetettem, köszönöm a meggyőző érveket, számításokat - nekem, mint volt panelpatkánynak - eddig nem mondtak túl sokat a különböző fűtési formák de majd most ezekről is sokat olvasgatok..
Az ablak felújítási ötletet köszönöm, már meg is feledkeztem róla, hogy van ilyen is - a régi cégemnél is egy nap alatt "áthúzták" az összes nyílászárót és nem volt cúg többé... - ez meg már jó régen volt, ki is ment a fejemből, köszönöm még1x!
Megnézetem asztalossal a tokozat állapotát, mert ha nem feltétlen kell, akkor nem leszek a pénzem ellensége és nem cserélem ki a teljes ablakot hanem megoldás lehet az említett csak belső hőszigetelt üveges ablak csere is...
Egy "jó" kérdés: a borított gerendás fafödémet hogyan szigeteljem: egyszerűen csak magára a födémre terítsem le - ha járni nem akarok majd rajta - a 20cm-es gyapotot? (üveg v. kőzet) + a tetejére a páraáteresztő fóliát és kész vagy van valami speckó művelet rá? - esetleg a gyapot közé valami fából készített kis fabakokat, amire pallót lehet fektetni, hogy közlekedni lehessen a későbbiekben? - vagy ez túl macerás és akkor már nézzem meg az Austrotherm Padlap-szigetelő rendszerét (árat annak sajna nem találtam...) ?
Nem, nem döntöttem el előre, mert akkor nem is kérdeztem volna semmit...
Igen, így a táblázatot látva már látom, hogy csak "parasztvakítás" az elektromos fűtés vagy olyan helyere való, ahol eleve "passzív-ház" követelményeknek megfelelő szigetelés van és pl. van napelem+szélkerék, esetleg kiegészítő fűtésnek...
Igen, a szigetelés, most épp annak olvasgatok utána, hogy környékünkön kit ajánlanak, mint kivitelezőt, mert a padlásra gyanítom Én is el tudom teríteni a gyapotot de a homlokzatot már vakolja szakember..., meg az alap szigetelése - járószint - sem teljesen világos még, de enek is utána olvasok...
Mindenesetre Nekem az jött le, hogy a hőveszteség (valahol láttam is egy ábrát) a legtöbba födémnél szökik ki, tehát a villanyszerelés mellett lehetne terítenem is a födém szigetelését de most még várom majd a kéményseprői szakvéleményt is a kémények állapotáról/felhasználási módjáról...
Szóval még nem döntöttem csupán "körbejárom" a témát és ebbe még belefér a tömegkályha, mint fűtési lehetőség is...ha már a fa/vegyes tüzelés árainál tartunk...
10 centis homlokzati EPS kb 1300 Ft/m2, tytan 753 ragasztóhab 1700 Ft, ez 6-10 m2-re elegendő, vagyis kb 200 Ft/m2
tehát 1500 Ft/m2-ből lényegében házilag fel lehet rakni a szigetelőréteget, akár most, a fűtési idény kezdetén, a gázszámlán megspórolt pénzből tavasszal felugrik a háló+ralgasztó.
"felmerült bennem a norvég elektromos fűtés is, esetleg infra paneles fűtés is de eddig nem győztek meg a "számok", hogy jobban megérné... "
ez nem győzött meg ????
Fűteni manapság az alábbi árakon lehet energia egységre visszaszámolva.
fa/vegyes tüzelés: 6-7 Ft/kWh
pellet/fabrikett: 10-14 Ft/kWh
gáz, kondenzációs kazánnal: 15-16 Ft/kWh
gáz, hagyományos kazánnal: 19-20 Ft/kWh
villany, "éjszakai" árammal: 33-34 Ft/kWh
villany, rendes árammal: 48-52 Ft/kWh
levegő-víz hőszivattyú: 10-14 Ft/kWh
Hallottad....Hőszigetelj.....
akár azon az áron is, hogy burkolatok olcsóbbak lesznek (azt bármikor kicserélheted, sőőőt 5-8-10 év múlva úgyis kifogod ).....
és szín nélkül kerül fel a hőszigetelés.......esetleg....
melegvízre meg beraksz egy 120literes egyhőcserélős indirekt tárolót, amiben van elektromos patron. Azt később használhatod gázkazánhoz, vagy vegyeshez is !
a te dolgod.....:-)) de a szép-új-drága burkolattól nem lesz jobb a hőérzeted és kevesebb a fűtésszámlád !
Nekem is kb. ekkora a ház alapterülete, igaz ikerház, így az egyik fallal nem kell foglalkoznom. 2-3 évbe telt, de mindent sk. leszigeteltem (ha egyszerre lett volna pénz és idő is, akkor mehetett volna egyszerre). Ez úgy sacc/kb 700e Ft-ba került, csak anyagköltség, mert mindent én csináltam. Ebben benne van a falakra 24 cm eps (~80m2), lábazatra 10-12 cm xps (~16m2), födémen 30 cm üveggyapot (~72m2), ablakok cseréje (~7-8m2). Így az éves gázfogyasztás 1700 m3-ről 600 alá csökkent.
Nagyon érdemes szigetelni. Ami a legeszerűbb, az üveggyapot leterítése a padlásra, ahogy nopánick is írta, az akár 1 tél alatt visszahozza a befektetést.
- tehát maga a ház a régi B30-as blokktéglából épült, emelt lábazatos (kb. 50-60cm-rel magasabb a talajszintnél, mert lépcső vezet fel hozzá..., gondolom, hogy földfeltöltéses lehet...)
- nincs külön szigetelés a házon, lábazaton, födémen - maga a födém úgynevezett borított gerendás fafödém...
- per. pill. gázkonvektorok vannak a szobákban, ezenkívül mind a három szobában van kéménynyílás is + van kéménynyílás az előszobában és a fürdőben is...
- a használati melegvizet eddig egy általam még nem látott, gondolom jó régi - belső/zárt égésterű, kéménymentes 2bazinagy" bojler adta, a fürdőben volt eddig, mellette pedig a régi gázfűtéses házakból is ismert fali kéményes gázmelegítő van/volt felszerelve szintén a fürdőben...
(mondjuk nem is teljesen értem, hogy az egyik kéményes a másik meg nem de biztos valakiknek akkor ez így jó volt...)
- a nyílászárók fából vanak, redőnytokos, 6 szárnyas nagy ablakok (alattuk a konvektorokkal)...
A keret sajna max., azon szépíteni nem tudok, ez van, ebből kell főzni...
Gondolkodtam az úgynevezett "tömegkályhás" v. téglakályhás fűtési megoldáson is, de abból is 3db kellene és úgy már nagyon drága...
A házon teljesen át lesz húzva az elektromos hálózat - itt felmerült bennem a norvég elektromos fűtés is, esetleg infra paneles fűtés is de eddig nem győztek meg a "számok", hogy jobban megérné...
Edig javasoltak már nekem komplett túrbókazános megoldást, csövezéssel, radiátorokkal - de valamiért "félek2 a gáz árától, hogy a közeljövőben el fog szállni és akkor, hogyan tovább...
Agyalok egy vegyestüzelésű kis kazánon, mivel magának a háznak viszonylag kicsi az alapterülete és csak egy szintet kell kifűteni, lehet elegendő lenne egyszerűen letenni a ház melletti tárolóba de ekkor még nincs megoldva a használati melegvíz...
Igen, a szigetelés egy sarkalatos kérdés de most "egyszerre" nincs ennyi pénzem, sokat elvisz az elektromos hálózat, meg a belső burkolások anyagköltségei, stb...
Azt mindenesetre meg tudom tenni, hogy a nyílászárókat átnézetem, hogy jól, pontosan zárjanak + kap minden ablak egy szigetelő csíkot is körben, a bejárati ajtó meg cserélve lesz egy hőszigetelt bizt. ajtóra, erre esetleg még egy tetőfödém gyapotos szigetelés még beleférhet de egyszerre ennyi, mert még nem fűtök, nincs melegvizem, stb...
Nem tudom, hogy ez a jó topik-e de feltenném a kérdéseimet:
Adott egy 70-es években épített "kocka" egyszintes magánház, blokktégla falazattal (B30-as), régi, 6 szárnyas redőnytokos ablakokkal, gázkonvektoros fűtéssel, 3db kéménnyel - a szobákban vszl. voltak kályhák is...
Ezt a házat szeretném felújítani, statikust hívtam, falazatilag rendben van, a tetőhöz sem kell nyúlni, az is jó állípotban van.
Amire gondoltam: elektromos hálózat felújítása, fűtési rendszer "gazdaságosabbá" tétele, festési-burkolási munkálatok...
Mit javasoltok, milyen fűtési rendszerre "lenne" érdemes váltani a konvektoros helyett?
(van egy kis szerszámos a ház oldalánál, akár kazánház is lehetne belőle, de nem tudom, hogy "érdemes-e" gázban gondolkodnom?)
A lényeg: max. 2 misi van rá, ebből kell gazdálkodnom (annyi segítség van, hogy a burkolást meg a festést a családban van Aki elvégzi).
Várom az ötleteket, véleményeket és köszönöm előre is!
Köszi a válaszokat mindenkinek, látom azért megoszlanak a vélemények... Egyébként milyen ez a thermoblock technológia?
Jó lehet ilyenben lakni?
(Az oké, hogy legalább stabil beton szerkezet, de fűtési szempontból nekem olyannak tűnik, mint a könnyűszerkezetes épületek, vagyis gyorsan felfűthető, de nincs hőtároló képessége, mert az ilyen tömegek el vannak szigetelve a belső polisztirollal.)
igazad lehet, kapubejáróhoz annyi bőségesen elég. ez egy utca, egyrészt 10% körüli a lejtés, másrészt rendszeres teherforgalommal (rendszeres = naponta néhány), a biztonság irányába akartunk tévedni.
na így néz ki a nagyon túlméretezett viacoloros út keresztmetszete:
alulrol felfele:
a talaj le van turva es kb 2%-ot lejt balra.
erre holnap vagy csutortokon betondaralekot teritunk, 10-12 cm vastagsagban
ezutan a helyere rakjuk a jobb oldali kiemelt szegelykoveket (ez 30 cm magas).
erre jon a CKT betonalap, 13-15 cm vastagsagban, uthengerrel lapitva.
ha az uthenger vegzett (illetve talan meg kozben) a bal oldali K-szegelyeket a helyere rakjuk (a K szegely ala is kell 6-7 cm beton.
a CKT betont hagyjuk kicsit szilardulni
szetteritunk kb 1 centimeter agyazatot
ebbe szepen belefektetjuk a szurk terburkolo kovet
ehhez képest annyi változott, hogy a szegélyköveket még C24-es betonba fektettük és csak egy hétre rá terítettük le földnedves CKT betonnal, átlagosan 12 centi vastagságban. A CKT-t nem úthengerrel, hanem rezgőtömörítővel lapítottuk, a hullámkő pedig több részletben kb fél év alatt került rá (ahogy volt pénzünk megvenni a következő teherautónyit).
- ytongra rácsavaroztam tetőlécet belülről, erre rátettem OSB-t zsalunak, középen még alátámasztottam
- két oldalra és előre 15 cm széles deszkát felfogattam (szintbe lőve)
- EPS-ből kivágtam a mosdóknak a lukméretét, ezt az OSBhez rögzitettem
- tettem bele 2-2 szál vasat a szélére, pár szálat keresztbe
- kiöntöttem zsákos esztrichel
- két nap múlva kizsaluztam, kiütöttem az EPS-t
- folyékony szigeteléssel telibenyomtam
- leburkoltam tört márvánnyal, beleraktam a mosdót
Stabil, mint az állat :)
A többi megoldás számomra macerásabb lett volna, és egyiket sem tartottam elég stabilnak. A másik jó megoldás a WEDI épitőlemez lett volna, de az meg mocskosul drága...
Ha mindenképpen fémváz+gipszkartonban gondolkodsz, akkor a gipszkarton alá vagy OSB-t, vagy inkább betonyp lemezt érdemes berakni, mert az teherbiróbb.
Nem hinném hogy gond lenne vele. Ha paranoiás vagy, pallót fektethetsz a kerekei alá amikor közlekedik :-).
Minél vastagabb (és keskenyebb) egy térkő, annál stabilabb, mert az oldalain egymásnak feszülve több kő vesz részt a teherviselésben. Persze egy BigFoot esetében más a helyzet, de az azért elég ritka. Tipikus használat: autógumi szélessége egyszerű földi halandó esetében ritkán van 20 centi fölött. Általában a 10x20 vagy 12x24 a hasáb jellegű térkövek mérete, így a tipikus asszimmetrikus terhelés általában eloszlik több kövön. Egy 10x20x8-as kövön akár konkrét közúti forgalom is közlekedhet, de egy gyalogjárdára (amin legfeljebb talicskát tolnak) egy 4 centis kő is megfelel (bár én 6 alatt nem tennék). Viszont a nagy méretű (30x30, 40x40, tipikusan 4 centi vastag) kövek esetében már az autó forgalomtól én tartanék hogy eltörnének, hacsak nem telibe vannak ragasztva egy beton aljzatra.
itt, 549-581 között van pár szó a hullámkővel burkolt útszakaszról. az 549-ben van a keresztmetszeti rajz, végül nem raktunk bele acélhálót, CKT betonba fölösleges is lett volna.
Egyszer bővítettünk egy meglevő parkolót, azt a 8 tonnás árokásó-rakodó elég csúnyán helyben hagyta, de ott is a forgás volt a gond - szűk területen rallyzás pár napig. Ez a nem rendeltetésszerű használat esete...
5let: ha homokkal vékonyan megszórod Bobcat-ezés esetén az utat, akkor a fordulás is sokkal kisebb csavaró erőt fog a térkőre kifejteni, mert a szemcsék el tudnak gördülni egymáson. Összekarcolni nem fogja a homok a követ.
40 cm murva bőven elég, látom a tömörítést se hagyod ki. Homok helyett murvát használj, csak kisebb szemcseméretűt. A homokot akár a hangyák is kihordhatják, ez komoly. Továbbá a homok mosódhat/süllyedhet, de a murva - mivel szögletesek a darabok - vibráláskor szépen tömörödik és ezek az élek a továbbiakban egymába tudnak kapaszkodni, így tartósan a helyükön maradnak. Ha jól van kivitelezve egy térburkolat, akár normál utcai forgalomra is alkalmas, a teherbírással nem lesz gond.
Viszont említetted a Bobcat-et. Ezt jó figyelmebe venni, tágabb értelemben pedig azt, hogy csavaró mozgásnak lesz-e kitéve a felület (pl. parkoló, ahova derékszögben állnak be a kocsik - persze ez nálad nem nagyon lesz jellemző). Ilyen helyre érdemes hullámos szegélyű, de még inkább H alakú ("duplakötésű térkő") követ rakni, mert a csavaró mozgásnak jobban ellenáll. Persze ha a Bobcat-ezés mondjuk évi 1x történik és akkor is csak egyenesen áthajt a járgány az úton, akkor oda simán jó az egyenes kő is (lehet, hogy valakinek nagyon "hivatalosnak", "közterületinek" hat a H alakú kő).
alapozástól függ. hat évvel ezelőtt egy kb 8-10% körüli lejtésű UTCA szakaszt csináltunk háztáji kivitelezésben, 6 centi vastag parolin hullámkővel burkolva. rendes alapozás készült neki, és az elmúlt években mindenféle jármű közlekedett rajta -- még mixerkocsi is, pedig az bőven 20 tonna fölött van. majd előkeresem a keresztmetszeti rajzot.
Ilyet csak akkor vegyél, ha olyan helyen kell fúrnod, ahol nincs áram. Az akkus gépeknek éppen az a "halála" ha háromhavonta három lyukat akarnak fúrni velük. Három hónap alatt vidáman lemerül, és éppen akkor nem tudod használni, amikor kellene. Igaz, ez Li-ionos, tehát kevésbé merül álltában, de ez sem örökéletű. Általában annyiba kerülne a cseréje, amennyiért már inkább új gépet vesz az ember.
A teljesítménye meg nyilván csekélyebb, mintha 220-ról üzemelne. Én nem nagyon hiszek abban, hogy egy ilyennel betonba erőlködés nélkül lehetne fúrni...
Bármelyik (normális) tüzépen kétféle homokot lehet kapni, az egyik az építési, ami sárga, a másik a kvarc, ami szürke.
"Hegyes élesszemű homokot szerintem csak őrléssel darálással tudnak előállítani,"
Teljesen egyetértünk! Például a sóskúti bányában, ahol azután tisztítják, és szemcseméret szerint osztályozzák is.
Az lehet, hogy a mai Sóskút helyén anno pledául a Pannon-tenger hullámzott, de az ma bánya, ha nem is akkora, mint a gánti ... ;)))
Belátom, lehet folyómederből is kvarchomokot bányázni, mert bánya lehet egy (akár kiszáradt) folyómeder is ... de a lényeg az ez után következik.
Ezért tán nem is igazán helyes az a megnevezés, hogy bányahomok.
Ettől függetlenül fenntartom, amit a folyami homokról írtam: a szemcséi a folyamatos súrlódás, gördülés következtében legömbölyödnek. A szemcseméretek meg nagy valószínűséggel egészen eltérőek, és ráadásul tele lehet mindenféle úgymond szennyeződéssel is, szerves anyagokkal, és akár agyaggal is. Általában sárgás színű.
Ez az olcsóbb, és ezt szokás általában építési homoknak nevezni, és ezt szokták a gyerekeknek a homokozóba tenni.
Amire én azt írtam, hogy kvarchomok, az legtöbbször nagyobb sziklákból, őrléssel, vagy más megmunkálás után (mint ahogy te is írtad), tisztítva és osztályozva kerül forgalmazásra, legtöbbször tűzi szárítás után.
Mi az ilyet használjuk, mert nagy tisztaságú, lényegesen nagyobb a felülete, mint a gömbölyűé, és mivel egységes méretű (nincs benne lisztszerű, apró szemű rész, ami felszívja a vizet), nem változtatja meg a cement-víz tényezőt.
Akkusat semmiképpen nem vennék ütvefúró funkcióra.
Ráadásul a betonba 10 mm-t tud csak, az meg nagy általánosságban elég, de ha éppen 12-es lyuk kell, akkor szopacs van...
Én vettem az épitkezéshez egy B&D-t 40e Ft-ért. Miután egy kis vésés után szétugrott a feje, visszavittem gariba. Megcsinálták (2 hét), de 1 óra munkával megint szétesett, ugyanott.
Mivel kellett a gép, vettem egy másikat 30e Ft-ért. Ez birta 1 hónapot, holott nem volt intenziven használva.
A végén vettem egyet 18e Ft-ért, két éve megvan, tökéletesen működik. Van hozzá 3 koffernyi SDS-es fúrószáram :D
Szóval szerintem inkább vegyél valami nem-a-legolcsóbbat az OBIban, ami vezetékes... Ráadásul ha jól látom ehhez nincsenek fúrószárak, amiknek darabja 1000 ft felett van.
Elsősorban nem betont készítünk, hanem betont, műkövet javítunk, és ahhoz, meg a műgyantázáshoz nem a gömbölyű (a folyóban a homoxemcsék legömbölyödnek - lásd görgeteg) homok kell, hanem a hegyes-éles homok (mint a sziklák). """
Igazad van, már csak arra lennék kíváncsi, hogy a sóskúti homok hogyan keletkezett, ( nem a mosástól lesz szürke, gömbölyű) és ha egyre gondolunk, akkor az mitől """hegyes-éles""", én használatkor gömbölyűnek véltem
Hegyes élesszemű homokot szerintem csak őrléssel darálással tudnak előállítani, lásd a csicsekit, gántit ( ha még gyártják)
Amit a fokától vettél anno sárga sörszínű homokot, azzak sajna átvághattak, mert én még sárga folyami kavicsot a fokánál nem láttam, amiből a homokot kirostálják, viszont olyant igen ami tele volt gyökérrel
A fuvarosok előszeretettel szeretik eladni a bányakavicsot homokot folyaminak, (volt, hogy nem engedtem lebillenteni a folyaminak mondott anygot)
Elősorban a sóskúti bánya kvarchomokját használom (használjuk), az olyan szürke, hogy még.
Amit meg a gyerekek homokozójába vettem anno, az sárga, mint ... najó, a sör a hab alatt.
Lehet, hogy az elnevezések nem stimmelnek, de az biztos, hogy az egérszürke kvarchomokért nem egyszer személyesen mentem Sóskútra.
Az meg ölég messze van minden folyótól (de bánya van!), régen az építkezési (sárga, - szerintem folyami) homokot meg a FoKa-tól vettem, ami ugye ott volt a Dunaparton.
Elsősorban nem betont készítünk, hanem betont, műkövet javítunk, és ahhoz, meg a műgyantázáshoz nem a gömbölyű (a folyóban a homoxemcsék legömbölyödnek - lásd görgeteg) homok kell, hanem a hegyes-éles homok (mint a sziklák).
Nekünk nem az a jó, ha könnyen simítható, hanem az, ha minél durvább, és nagyobb a felülete, mert ettől lesz jobb, szilárdabb a kötés. :)))
Eszembe jutott, hogy van a rokonságban kőműves... :)
Szóval az új infó: 2 homok, 1 cement, 1 mész
Így is fog repedni, de amikor kicsit meghúz, át kell menni a kenésen egy vizes ecsettel, és "átsimogatni". Átkenegettem még egyszer a délutánit, aztán megecseteltem. Holnapra kiderül, mi marad belőle...
A homokról továbbra sincs fogalmam, hogy milyen. A sárga az mennyire sárga? Ez olyan sima homok színű... :)
A hideget természetesen olvastam, de nálunk -2 fokot mértek a leghidegebbet, talán az még belefér.
Most már abban reménykedek még, hogy nem lesz nagy égszakadás, a tető egyik éle kúpcserép nélkül maradt...
Ja, kipróbáltam a falazóhabarcsot is, használhatatlan volt, egyáltalán nem tapadt a cserépre.
Mivel nem vág a szakmámba, valóban nem szoktam vakolni (mi a kvarchomokot használjuk). Kőmíesektől hallottam, hogy a sárga (folyami) köll a vakolóhabarcsba.
Ha nem így van, megkövetek mindenkit, és vessetek a mókusok elé. ... :(((
Ha nem állt össze (nem kemény), akkor készíts egy próbakeverést, ki mennyiséggel. Ha el tudod simítani, és ki is köt, nem lehet baja. Én használtam már 5 éves szériaglettet is.
Lehet, hogy túl száraz az, amire teszed, és kirántja a vizet belőle. Bevizezted előtte?
Az ilyen javításoknál a "nedves a nedvesre" az előírás.
Ez azt jelenti, hogy (elvileg telítettségig) előnedvesített felületre kell a javítóanyagot felhordani (ez segít a pormentesítésben is).
Persze ez nem mindig valósítható meg ... vödör víz, kefe, vagy ecset, jól benetdvesít, megvár, hogy ne legyen fényes, és úgy teszi rá a jav. habarcsot.
szoval sarga, es nedvesen osszetapaszthato? siman lehet benne agyag is nemkeves. ide jobb lenne a szurke homok, aminek nagyobbak es nem annyira kerekek a szemei.
tulkepp amit csinalni akarunk az szerintem szinte beton, tehat pl szitalt soder+cement. a mesztol lesz keplekeny, ragados, kenheto.
a kremes mesz az a jo szerintem. en kevesebb meszet tennek, eppen csak annyit hogy ragadjon frankon. de en csak egy infos vagyok.
viszont nem lehet vekonyan tenni. es a cserepet is kellene nedvesiteni. ha vekony, es az alap is veszi ki a vizet belole, tuti repedezik. milyen homokot hasznalsz?
Tudom, hogy nem ugyanaz, de apáméknál pár éve szétszedték a vécé egy részét, és kellett volna egy kis fugázó anyag a két újra lerakott csempe kifugázásához. "Valamiért" a 74 éves, kisnyugdíjas nem akart megvenni öt kilót ehhez, ezért lement a pincébe, hátha van ott valami az én lakásfelújításomból. Na, az nem volt neki jó (kékkel fugáztam), de talált egy zacskóban fehércementet, amire én gyerekkoromból (30+év) még emlékeztem. Csinált egy próba keverést, jónak tűnt. Megcsinálta vele, jó lett. Az eltelt kb. három év alatt legalábbis még nem pergett ki.
Van egy bontatlan zsák SZÉRIA glettem, ami már 4 éves. Lakáskörülmények között tároltam, épnek tűnik. Szerintetek felhasználható még? Ha kicsit gyorsabban köt, vagy lassabban, az nem gond. Ha mondjuk nem tapad, az már inkább :)
Volt egy bontott zsák is, azt most kipróbáltam, nem nagyon érzékelek különbséget. De gondoltam, óvatosságból kérdezek inkább.
Reális az ár, manapság már 180-200e Ft/m2 áron fel lehet épittetni jó minőségi, viszonylag korrektül szigetelt házat.
A C12-es beton vasalatlan alaptestbe VOLT jó, de idéntől megszigorodtak a szabályok, földrengésméretezés és egyebek miatt C20 (!) a minimum, gyakorlatban azonban C16-ot raknak bele.
C16 alatt sehová nem engednék egyébként betont, még vasalatlant sem. (amibe vas van, oda mindenképpen kell a C16 (vasalt szerelőbeton, koszorú, stb)
"tervezéstől a lakhatási engedélyig 185-220 ezer per nm2 bruttó árért már vállalnának."
Ami mire felépül a ház lesz akár 270 eft/ m2 is.
Eccerű : ha ilyen okosok, építsék fel a házat és doják piacra 240 eft / m2 ért és egy szerény haszon is lesz neki.
ja hogy ők a Ti pénzetekkel akarnak hazardírozni ?
Ne menjetek bele !!
A ház, lakás is csak egy piaci termék, az valaki felépíti szöröstűl böröstűl majd paiacra dobja.
Persze ehhez pénz kell.
Ha valaki saját izlésére való házra vágyik - felejtse el az ilyen bruttó kulcsrakész mókát.
Vegye a kezébe az ügyet a tervezéstől a kulcs bedugásig, Sok sok művelet ( tervezés egedélyezés, alapozás, falazás, födém , szakipar vagy 5 féle, vakolás és a többni 15 féle móka ezt mind menedzselni kell, van aki bírja van aki nem ).
az a kérdés, hogy mit kapsz érte. öcsém cége kb három éve 90 ezerért is épített házat (3 darab ház, típusterv, hhh családoknak, önkormányzati + banki támogatásból). tény, hogy nem volt benne mahagóni parketta.
Nézelődök a neten, különböző házépítő céget árai után.
Találok olyanokat, ahol 25 cm-es thermoblock épületet tokkal- vonóval , tervezéstől a lakhatási engedélyig 185-220 ezer per nm2 bruttó árért már vállalnának. Reális lehet ez? Vagy tekintsük inkább úgy, mint a válság miatti, munkaszerzési célú alul ígérést?
Másik, amit nem vágok , hogy ilyen oldalakon műszaki tartalom szerinti kategóriákba rendezik az ajánlatokat. Az alacsonyabb árkategóriában van mondjuk C12 minőségű beton alap, a magasabb kategóriában meg C16 minőségű... Kérdezném, hogy ha egy alapba elég a C12 minőség is ahhoz, hogy tökéletesen kiszolgálja az épületet az élettartama alatt, akkor mi a fenének tennénk alá C16 minőséget, bármilyen árkategóriában is? Vagy akkor a kisebb árkategóriába megadott C12 minőség nem annyira jó? De azért mégis elmegy? Ezt pl. nem nagyon értem, mert szerintem egy pl. pont egy alapozás az vagy jó, vagy nem jó... nem komolytalan dolog ez?
a levegő nem olyan gyorsan közlekedik a fűtési rendszerben, sokáig megbújhat egy légzsákban ahonnan csak apró buborékokként sodorja arrébb az áramlás. ez a csörgedezés nekem is megvolt minden fűtési szezon elején, aztán adtam a pofájának önmata légtelenítő minden radiátorra (összesen 5 db van). azóta nincs csörgedezés.
Az a helyzet, hogy nem lehet észrevenni a radiátoron, hogy levegős. Rendesen melegszik, az egész felületén nagyjából ugyanolyan meleg.
A kazán szerintem jó. A nyáron költöztünk, eddig csak a HMV volt használva. Teljesen jól kapcsol és bármelyik csapot használjuk melegvíz vételére ezt csinálja. A csap elzárása után 1-2 másodperccel hallani kb. 2-3 másodpercig.
De, jó. Általában ha valahol mégis maradt levegő, érdemes a többi radiátort lezárni és amikor a kazán szivattyúja jár, akkor megpróbálni a levegős radiátorban még egy légtelenítést.
Hogy miért csak a HMV elzárásakor hallani az érdekes kérdés. A kazán egyébként rendben van? Fűtés és melegvíz között rendesen vált? Mindegy hol nyitod, ill. zárod a melegvizet (konyha, mosdó, zuhany)? Elzárás után mennyi ideig hallani a kotyogást?
"1. kombi cirkók általában úgy működnek, hogy amikor meleg vizet készít, a teljes fűtőteljesítményt arra használja. ilyenkor a fűtés leáll. amikor elzárod a melegvízcsapot, a fűtés kis késleltetéssel újraindul."
Ezt értem, de ha jól gondolom a használati melegvíz nincs összekötve a fűtési körrel. Akkor miért hallani ezt a hangot?
A 2 pont már érdekesebb. Én úgy légtelenítettem, hogy a felfűtés után kb. fél órával szépen sorban kinyitottam minden radiátoron levő légtelenítőt. Amikor már csak a víz jött a radiátorból, elzártam. A nyomás egyébként számottevően nem csökkent.
amit szigetelésnek nevezünk (és elektromos áram esetén valóban szigetelés) az a meleg esetén csak fékezést jelent. tehát két részből áll:
- hőszigetelés, ami valójában hőáram-fékezés
- párafékezés
a hőszigetelő anyagok általában elég jó páraáteresztőek, ezért fordul elő, hogy a meleg oldalra rakott szigetelésen keresztül a pára lassan megy a hideg fal irányába, és amikor annyira lehűl, hogy eléri a harmatpontot, akkor lecsapódik és a nedves felületen penészedni kezd.
ha a hőszigetelést úgy tudod felhelyezni, hogy sem a szigetlés belsejébe, sem a hideg fal és a szigetelés közé ne juthasson SOK a szoba magasabb párataratalmű levegőjéből, akkor nem lesz páralecsapódás. tökéletesen hermetikus zárást nemigen lehet csinálni, de nem is kell: maga a vékony fal is átenged magán valamennyi párát a lakásból kifelé, tehát elegendő, ha a szigetelésen áthatoló vagy mögé kerülő pára mennyisége kevesebb, mint a fal pára-átbocsátó képessége.
elég jó a párafékező hatása az extrudált polisztirolhabnak. a WEDI építőlemes (meglehetősen drága) tulajdonképpen egy ilyen lap, egyik vagy mindkét oldalán van egy üveghálóval erősített cementes ragasztóhabarcs bevonat.
a "gyári" wedi lemezból egy 250 x 60 centis, 50 mm vastag (1.5 m2) tábla 10 ezer Ft körül van, míg a nyers XPS táblát m2-enként már 1625 Ft-ért is megkapod. XPS táblából van "lépcsős szélű", ami a panelek egymáshoz illesztését és ragasztását könnyíti. a ragasztáshoz nem duzzadó poliuretánhab használható (így a régi fal felé eső oldalra nem is szükséges cementes ragasztóhabarcs bevonatot készíteni, a szoba felőli oldalra pedig a szigetelés felragasztása után, egyben elkészíthető, az üvegszövet erősítés "egybe" is tartja. az egészet.
Szia! Köszönöm a választ, de nem tudom, hogy jól értelmezem-e, amit írsz. Hatodik emelet magasságában vagyunk, oda kőműves szerintem nem fér hozzá állványzat építése nélkül (aminek horribilis a költsége), csak alpinistatechnológiával működne a dolog (ami szintén rettentő drága). De egyébként -- nagyjából ismerve az árszabást -- a kőműves munkadíja sem fér bele a kereteinkbe. Konkrétan olyasmire gondolnék, ami házilag kivitelezhető. Férjem ügyes kezű, már eddig is nagyon sok mindent megcsinált itthom és a nyaralóban is. De a hatodikon az ablakon kimászni nem engedem! :-D
Ha van a lichthofra néző ablakotok (remélhetőeg nem csak a szomszéd spájza néz oda), akkor szerintem egy kőműves tud oda standot építeni, és fel tudja ragasztani a szigetelést a falra kívülről. Gondolom 10-15 m2-ről van szó, ha átlagos lichhoffal, és belvárosi, 4,5-5 méteres szinmagassággal számolok.
1. kombi cirkók általában úgy működnek, hogy amikor meleg vizet készít, a teljes fűtőteljesítményt arra használja. ilyenkor a fűtés leáll. amikor elzárod a melegvízcsapot, a fűtés kis késleltetéssel újraindul.
2. a légtelenítés csak akkor történik meg, ha a fűtési rendszerben túlnyomás van. egy-másfél bar túlnyomást szoktak beállítani. ha VOLT túlnyomás, de elment, akkor valahol szivároghat a rendszer és ott engedhetett be levegőt is...
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni az alábbi probléma megoldásában.
A hálószobácskánk egyik -- lichthof felőli -- fala sajnos csak válaszfal-vastagságú (kb. 8-10 cm-es), és így télen rettentően beengedi a hideget, szigetelni kéne. Csakhogy fogalmam sincs, miként. Mert ugye normálesetben a szigetelést a ház falára kívülről kell elhelyezni, ez azonban a sokadik emelet magasságában a mi anyagi kereteink közt megoldhatatlan. Lehet egyáltalán belülről bármilyen szigetelést alkalmazni úgy, hogy ne okozzon páralecsapódást, gombásodást?
A légtelenítés megtörtént, a probléma maradt. Azért furcsállom a dolgot, mert csak egy radiátornál hallani, illetve nem értem, hogy mi az összefüggés a használati melegvíz és a fűtési kör között?
Tudom, hogy nem igazán ide tartozik a kérdés, de a fűtésszerelő fórumon nem válaszoltak. Hátha itt tud valaki segíteni.
Házunkban kombi cirkós /Beretta Junior/ radiátoros fűtés van. A használati meleg vízcsap elzárása után az egyik radiátorban „csöpögő” hangot lehet hallani.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lehet ez a hang és van-e jelentősége?
A 0 fokot azt úgy vedd, hogy ha egy síkságon, szabadon álló, ablakok nélküli házon kell használnod, és átfújja a szél (teljesen át tud hűlni), 0 fokon akkor sem tud megfagyni a víz a habarcsban. Ez úgy -4, -5 körül várható.
Ráadásul kötés közben hőt is termel a habarcsod ...
Viszont egy egyszerű takarás (papír, rongy, FÓLIA!) rettentő sokat tud segíteni, mert sem átfagyni nem tud annyira, sem nem szárad olyan gyorsan, így nem is fog megrepedezni.
Ez a zsákos falazóhabarcs nekem is jó lenne a kiesett téglák visszarakására? Ez vakoláshoz is jó, vagy csak falazáshoz? 0 fok környékén még használható?
Én azt tapasztaltam, hogy baromi erős cucc a falazóhabarcs, szinte betonkeménységű.
Van egy melléképületem, ahol a féltető alatti részt cserépdarabok+zsákos falazóhabarccsal töltöttem ki másfél éve. Rohadtul megszenvedtem vele nemrég, mire le tudtam verni...
De amikor falaztunk, és a tégla alól kinyomódott habarcsot ott hagytam, pár héttel később a szigetelés felrakásakor anyáztunk rendesen, mire le tudtuk verni.
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.
