emem a másik topic-on ezt a cikket azzal a kommenttel látta el, hogy "ET az istennek se akar telefonálni...":
https://sg.hu/cikkek/tudomany/142512/10-millio-rendszerben-sem-talaltunk-technologiai-jeleket
Pedig magában a cikkben is benne van, hogy:
"A kijelölt régiót 17 órán keresztül figyelték meg, állításuk szerint 100-szor szélesebben és mélyebben, mint bármikor korábban, bár mások ezzel kapcsolatban rögtön megjegyezték, hogy ez tulajdonképpen ahhoz fogható, mintha a földi óceánok mélyén kutatnánk az élet után, és mindössze egy nagyobb udvari medencének megfelelő hányadot vennénk csak közelebbről szemügyre."
És nyilván nem lunatikus ufóhívők jelezték aggodalmaikat, hanem más tudósok/szakértők (na nem olyanok, mint emem liebling-je, Mick West, aki stílszerűen szólva "az istennek se tud a US Navy-nél szakértői állást kapni").
Én még csak annyit tennék hozzá, hogy számomra a 17 óra (nem nap, hét, stb.) is kissé rövidnek tűnik. Ha szórt jelekre vadásznak, akkor okés lehet, de ha akár viszonylag rendszeresen is nyomnak az élienek célzott adást, kicsi a valószínűsége annak, hogy a 17 órás időablakba beleessen. Amúgyis, miért pont 17 óra? Miért nem 16, vagy 231,478? Mert ha csak azért, mert éppen ennyi idő volt szabadon a SETI céljaira a rádióteleszkópon, akkor ez tipikusan "a gombhoz a kabátot" kutatási módszer esete. Nem fogadnék nagyobb összegben, hogy ez nyerő lesz.
A SETI-vel az a baj, hogy az indulásakor (pár évtizede, 60-as, 70-es évek) úgy tudományos szempontból is jó ötletnek tűnt, de azóta több komoly, szintén tudományos ellenérv is felmerült vele kapcsolatban:
1. Kiderült, hogy a szórt jelek (amiket a földi kommunikációs infrakstruktúra ont magából az űrbe) a távolsággal GYENGÜLNEK. Nem kicsit, nagyon. 100 fényévnél messzebb már nem választhatók el ezek a jelek a háttérzajtól. Ennyi távon belül is elég nagyszámú Nap-típusú csillag van, de a Galaxis méretéhez képest (100 EZER fényév átmérő) édeskevés. 100 fényéven kívüli civilizációk detektálása tehát ilyen módszerrel kizárt, kivéve, ha célzottan sugároznak felénk, de egyrészt sok energiát kell erre áldozni, másrészt sok év-évtized múlva várható csak válasz. Emiatt kicsi a valószínűsége, hogy célzottan adnának, a szórt jelek meg a fentebbi okok miatt nagyon korlátozott használhatóságúak.
2. Földfelszíni (kábeles), illetve célzott kommunikáció: Csak annyit mondok, hogy amennyi jel a koaxkábelből vagy egy UTP-nek is becézett internetkábelből kiszóródik, hát abból élien legyen a talpán, ami pár fényév távolából (de akár pár kilométerről is!) összerak valamit. Az üvegszálas optikai kábelből meg ugye semmi, és ugyanez a helyzet pl. a lézerdiódás optikai adatátvitellel is.
3. Digitális adás + kódolás: mikor a SETI-t kitalálták, még minden analóg volt. Mostmár lényegében minden digitális, és az esetek túlnyomó többségében jó hatásfokkal kódolt formában van (nem mellesleg gyakran kábelen lökik, lásd 2-es pont). Egy MP4-es adás a kódolási algoritmust nem ismerőnek eléggé hasonlít a fehér zajhoz, minél jobban kódolt a cucc, annál jobban, vagyis nem fogja észrevenni, hogy értelmes kommunikációt detektál.
4. Kvantumkommunikáció: szintén fogalmuk nem volt róla a SETI indulásakor, bár ma ritkaságszámba megy itt a Földön is, de a következő évtizedekben várható a terjedése. A részletekbe nem mennék bele, elég bonyolultak, maradjunk annyiban, hogy ennek révén se fognak lehallgatni az élienek.
Még szerencse, hogy emem-et ezek a tények nem zavarják, ő simán közli a konklúziót megfellebezhetetlenül. Rá aztán tényleg illik az aranyköpés: "az a baj a világban, hogy az okosak mindig kételyekkel küzdenek, a hülyék viszont mindenben holtbiztosak".
rápacsáltak.....rosszkor, rossz helyen...
Ez bizony átírja az eddigi összes elképzelésünket....
itt a bizonyíték..