Hát igen, az elkerülő nyomvonalak nem mindig a legszerencsésebbek.
Most nincs előttem a nyombonal, de úgy rémlik, hogy a hajdúszoboszlói kétszer is keresztezi a vasutat. Ez szerintem marhaság.
A mezőkövesdiről meg annyit, hogy itt szokott feltorlódni a forgalom. Ilyenkor személykocsival a városon keresztül gyorsabb az út, ezt már többször kipróbáltam.
A törökszentmiklos ilyen szempontbol szerencses, mert ott a varosi szakasz a "hupszli", amit eszakrol szepen le lehet vagni. Kesöbb azt is erdemes lenne folytatni: Bartanal bevinni a vasut melle, es ott vinni tovabb Pusztaszakallas, Örmenyes, Turgony mellett, Kisujszallasat eszakrol kerulve, es Kisuj utan at a vasut fölött, rakötni a mostani nyomvonalra, onnan Karcag elkerulese mar megvan, es mar ott is vagyunk Puspökladanyban.
Amit nagyon rossz megoldasnak tartok, az a föutakon szinte ötletszeruen epitett lapitott felkör vonalvezetesu elkerulöszakaszok. Az abszolut negativ pelda Mezökövesd, vagy Hajduszoboszlo.
Az ellenpelda, amit folytatni lenne erdemes, az a 4-es Albertirsa-Cegled-Abony közötti resze: ott epitettek egy hosszabb utszakaszt teljesen uj, a reginel egyenesebb es rövidebb nyomvonalon, az összes utbaesö telepules elkerulesevel. Ezt kellet volna folytatni egyreszt Pest fele (eszakrol elkerulve Pilist, Monorierdöt, Monort, Ullöt, Vecsest, es a Ferihegy-2 bekötöutjat 4 savra bövitve), masreszt Szolnok fele is, eszakrol megkerulve Abonyt.
Egyebkent par hete vezettem 4 nap alatt több mint 1000 kilometert Finnorszagban, amiböl kevesebb, mint 200 volt autopalya, de a maradek 800-on is jo atlagsebesseget lehetett elerni:
- jo minösegu aszfalt
- 2*1 szeles sav, kisebb keresztezödeseknel savszelesites,
hogy elmehess a balra kanyarodo mellett jobbrol,
komolyabb keresztezödesek kulönszintuek
- szinte mindenhol 100-as korlatozas
- egyetlen telepulesre nem megy be
- a teherautok is mennek, mint a meszes, alig kell elözni
Ha a mi föutvonalaink mind ilyenek lennenek, akkor jobbna lathato lenne, hogy hova muszaj megis sztradat epiteni.
Most azert vagyunk mindenhol autopalyara, mert nem ismerunk masfele (komoly) közutfejlesztest, csak toldozgatast-foltozgatast. Ket kivetel van talan: a deli M0-szakasz (amit hiba volt igy megepiteni, oda tenyleg kell a sztrada), es a 2/a (ahol engedelyezni kellene mondjuk 110-et).
Es mintha a szexardi Duna-hid is feketevel lenne kihuzva.
Azert a gazdasag allapotat ismerve a 800 kilometer mindenkepp irrealis volt, es a 400 is huzos. Ha epitenek 150 kilometert, az is 2-3-szororsa az elözö ciklusnak.
(Es ha a Fidesz nyert volna, akkor se epulne több ut: inkabb kijöttek volna egy uj tervvel, miszerint 30 ev alatt 1500 kilometer autopalya epul, de ebben a 4 evben meg nem kezdjuk el :-)
Különösen a "B" változat nevetséges, röhej, hogy az elkövetkező 4 évben mindössze a Miskolcig vezető M30-t adnák át, meg még a Balaton déli partján levő szakaszt.
Ezt nem megfelezésnek, hanem tizedelésnek nvezném.
Sziasztok szakértők. Segitség kellene. Hol lehet megnézni az M0-ás tervezett nyomvonalát? A jelenlegit? Piszokul érdekelne, mer van egy telkem a XVI.ker és Csömör között, oszt nem nagyon akarnám hogy kisajátitsák.Merhogy odaadni meg nem akarom.Úgyhogy piszokul érdekelne valami térkép.HELP!!!
De jó, hogy ilyen topik is van! Azt mondjátok meg nekem szagértők, hogy mitől függ a kopóréteg "egyenletessége"? Mekkora feladat egy utat úgy megcsinálni, hogy az tényleg sima és egyenletes legyen? Ez akkor jutott eszembe, amikor a frissen átadott gyorsforgalmin autóztam. Nem túl öreg és nem túl igényes autóval (3 éves Suzuki) érezhető volt az összes csatorna fedlap, és állandóan keresztirányú egyenetlenségek voltak. Olyan volt, mintha a finisherből kifogyott volna az anyag, aztán nem sikerült volna a kövekező adagot jól illeszteni. De ilyen sűrűn? Ráadásul ezt nem valami Gagyiút Bt., hanem a "nagy Strabag" csinálta. Ennyit lehet ma kihozni a technológiából?
A 4-es elkerülőért lobbiznak rendesen, csak az a majom Kósa rendszeresen beleszól, hogy neki az M3 Debrecenbe menjen.
Amúgy szerintem ebben a ciklusban meg fog épülni a 4-es től 4-esig. Most úgy tünik ráadásul gyorsforgalmi szinten tervezik ezt az utat, végig Nyíregyig, de ez első lépcsőben biztos nem valósul meg.
Nem. Ez eszébe se jut ma senkinek, pedig ezek a tervek a 70-es években ebből a koncepcióból születtek. Szerintem ma is van valami ősmaradvány tervező ott Debrecenben, aki ezt erölteti. Ugyanúgy bevágnák a háztömbökbe, mint a Sumen-Klaipeda-Burgundiát. Meg lehet nézni azt is hogy néz ki. Városi autópálya szinte, marha széles betonplacc.
A mai Bethlen utca folytatását építenék meg, kb. ugyanabban a vonalban. Tehát a Pásti utcán indulna, majd jelentős bontások lennének, így érne ki a 4-esig.
Nem tudom hányan szokták olvasni ezt a topicot, de felvetnék egy témát:
MIndkét főbb debreceni polgármester jelölt hiányolja a belső körút nyugati oldalát és szerené megépíteni. szerintetek mennyire van erre s zükség? Mennyire változtatná meg a forgalom áramlását?
Régi sztrádatervek az új kormánytól
2002. július 29. (1. oldal)
Putsay Gábor
A gazdasági és közlekedési miniszter csak augusztus végén, szeptember elején terjeszt részletes autópálya-fejlesztési ütemtervet a kormány elé, holott az új koncepciót múlt hét péntekre ígérte.
Jelentős változások az eredeti útépítési tervekhez képest – amit az előző ciklusban fogadtak el – nem várhatók. Új gyorsforgalmi utak építéséről nem hoznak döntést, legfeljebb egyes szakaszok építési ideje módosul – értesült a Magyar Nemzet. A 2002–2004 között kezdődő beruházások – az M3-as, az M6-os, az M7-es továbbépítése, a dunaújvárosi híd, az M0-s keleti szektorának első szakasza – előkészületi munkálatai a kormány állításával szemben korábban megtörténtek.
Az Orbán-kormány 2001. október 19-én fogadta el a 15 éves autópálya-fejlesztési programot, amelyben elsődleges célként fogalmazták meg az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák országhatárig való kiépítését, illetve a 4-es, a 6-os és a 8-as főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztését. Prioritásként szerepel az M0-s budapesti körgyűrű szakaszainak bővítése, az újak megépítése, emellett határozat született az M4–M8-as gyorsforgalmi út megépítéséről is, amely Budapestet elkerülve Székesfehérvár, Dunaújváros és Szolnok között teremt kapcsolatot.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) eddigi tájékoztatása szerint folyamatosan továbbépülnek az M3-as és az M7-es autópályák, ezek mellett elsőbbséget élvez az M0-s körgyűrű és az ahhoz kapcsolódó új, északi Duna-híd. Az M7-es autópálya, az M70-es, az M3-as azért épülhet tovább, mert az előző kormány idején elvégezték a szükséges előkészítő munkákat.
gy például mind a négy szakasz esetében rendelkezésre állnak az építési és környezetvédelmi engedélyek, s a területek kisajátítása is a tervek szerint halad. (A GKM szándékai ellenére – mint ismert – nem versenytárgyalás útján választják a kivitelezőket, hiszen múlt szombat óta minden esetben közbeszerzést kell alkalmazni.) A tervezett dél-balatoni nyomvonalon egyetlen esetben nincs építési engedély Zamárdi és Balatonszárszó között – itt tízéves vitára nem sikerült még pontot tenni –, ám a kőröshegyi völgyhíd próbacölöpözési munkálatai már megkezdődtek. Rendezésre vár még az M3-as Görbeháza utáni nyomvonala, amiről az érintett hatóságok augusztusban hoznak döntést.
Kiemelt feladatként tartja számon a tárca az M6-os és az M56-os gyorsforgalmi utak mielőbbi megépítését. Az M6-os Budapest és Dunaújváros közötti szakaszának építése 2003-ban kezdődhet a tervek szerint, hiszen ebben az esetben is megtörténtek a szükséges előkészületek, várhatóan nyomvonal- és kisajátítási problémák sem hátráltatják az építkezéseket. Az M6-os mellett ugyancsak 2003-ban indulhat a dunaújvárosi híd építése. A Nemzeti Autópálya Rt. ütemtervében eredetileg az szerepelt, hogy a szekszárdi Duna-híd átadása – 2003. június 30. – után még abban az évben a dunaújvárosi átkelő építésére kerül sor.
Az M0-s autóút keleti szektora, amely az M3-as és M5-ös autópálya között biztosít a jövőben közvetlen kapcsolatot, 63 kilométer hosszú lesz: a kivitelezési munkák az M5-ös sztráda és a 31-es főút között kezdődhetnek meg elsőként az idén ősszel, de legkésőbb 2003 elején. Erre a szakaszra rendelkezésre áll elfogadott és a hatóságok által engedélyezett nyomvonal. A 31-es főúttól északra több szakaszon hiányoznak a környezetvédelmi és építési engedélyek, nincs elfogadott nyomvonalterv az önkormányzatok és civil szervezetek ellenállása, valamint a szakhatósági fellebbezések miatt. A keleti szektor első szakaszát a tervek szerint 2005-ben, a 63 kilométeres autóutat pedig 2007-ben nyitnák meg a forgalom előtt. Ugyanerre az időpontra készülne el az északi Duna-híd is, amely a 2-es és a 10-es főutat köti össze. Az M0-s északi és keleti szektora kétszer két sávos autópályává fejleszthető autóútként épül meg, a déli szektor szakaszait pedig kétszer három sávos osztott pályás úttá bővítik.
Nagy kérdés az M5-ös autópálya továbbépítése, hiszen Kiskunfélegyházától a határig az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. kezdheti meg a beruházást, 2003. december 31-ig. A kormány azt ígéri, hogy továbbépül az M5-ös autópálya is, emellett kiterjesztenék a matricás rendszert. Az M4–M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út 2004–2008 között épülne meg a tervek szerint, az előkészítő munkálatokat még nyomvonalproblémák hátráltatják. Székesfehérvár körzetében ugyanis három lehetséges nyomvonal képezi a vita tárgyát: valamennyi érintett település azt szeretné, ha a hozzájuk közelebbit fogadnák el. Az egyik lehetséges változat szerint az autóút a Balaton északi partját érintené, a másik esetben viszont Székesfehérvárhoz közel haladna. Köztes megoldásként felmerült egy harmadik terv is, ám az érintettek szintén nem tudnak megállapodni arról, hogy Sárbogárdot milyen irányból és milyen távolságban kerülje el az autóút.
A 15 éves program szerint ugyancsak a 2004–2008 közötti időszakban építenék ki a gyorsforgalmi hálózatot Dunaújváros– Szekszárd–Udvar (M6), Bóly– Pécs–Szentlőrinc (M56), Nyíregyháza–Barabás, illetve Záhony (M3) és Miskolc–Tornyosnémeti (M30) között.
Bocs a bemásolásért, de rosszalkodott az mn szervere.
Szerintem is teljesen jó kezdeményezé saz, amit az MDF javasolt tegnap, hogy az autópályaépítésekből visszamaradó pénzt(ti. a Vegyépszer kontra többi árajánló közti különség)az M0 biztonságosabbá tételére kell fordítani.
De!
Be kell látni, hogy a jelenlegi M0 egy félig elkészült autópálya amire ráengedték a forgalmat.
Tehát az igazi megoldás mindenképpen az lenne, ha vennék az illetékesek a fáradságot, és végre megépítenék a másik felét is.
A tervekben egyébként ez szerepel. Majd meglátjuk mikor is lesz valami belőle.
Egy szépséghibája van ezeknek a terveknek:
Hiányzik a jelenlegi M0-ás biztonságossá tétele!!!
Többször mentem arra és az a röhej, hogy pl. Szeged és Hódmezővásárhely között, ahol helyenként 4 sávos a 47-es, nagyobb biztonságban éreztem magam:(((
Talán egy BTR-80-assal a külső sávban..., de a 80-as lassújelet a külső sávban sem tarják be, általában 100-as a tempó, a belső sáv meg nagyon rázós:((((
Helyhiány miatt a rendőrök se túl sok helyen tudnak befigyelni.
Van-e még hely leállósávok építésére?
Vagy itt is telekspekuci van, mint az M3-asnál?
A Széchenyi Terv autópálya-építési programja
A Széchenyi Terv - már konkrét források hozzárendelésével - a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés hétéves programjának első szakaszában, 2000 és 2002 között megvalósuló fejlesztéseket foglalja magába.
A 2002 és 2002 között megvalósuló (és forgalomba helyezendő) autópálya-építések Magyarországon
Szakaszhatárok Gyorsforgalmi út hossza (km)
Az M3 autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának, és a 36.sz. főút Polgárt elkerülő szakaszának a megépítése 61,1 + 4,0
Az M7 autópálya rekonstrukciója Budapest-Zamárdi között, a jobb pálya megépítése Balatonaliga-Zamárdi között, a bal pályán harmadik sáv építése Budapest-Székesfehérvár között 73,7 + 20,0
A szekszárdi Duna- híd és a kapcsolódó autóút szakasz megépítése a 6. sz. főút és az 51.sz. főút között. 18,6
Forrás: Nemzeti Autópálya Rt.
A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés hétéves programja szerint 2007-ig további útszakaszok forgalomba helyezésére is sor kerül és megkezdődnek olyan építések is, amelyek forgalomba helyezése túlnyúlik a 7 éves fejlesztési időszakon. A következőkben külön szerepeltetjük azokat a fejlesztéseket,
amelyek munkálatai már 2000 és 2002 között elkezdődnek, és azokat,
amelyek munkálatai 2002 után kezdődnek el.
A 2000 és 2002 között elkezdődő és a hétéves program további éveiben befejeződő autópálya-építések Magyarországon
Szakaszhatárok Gyorsforgalmi út hossza (km)
Az M30 Emőd-Miskolc közötti szakaszán autópályává fejleszthető autóút megépítése 24,0
Az M0 útgyűrű K-i szektor (M3 és 51.sz. főút között) autópályává fejleszthető autóút és a 4.sz. főút Üllő-Vecsés elkerülő út építésének megkezdése 57,0
M7 Zamárdi - Balatonszentgyörgy között autópályává fejleszthető autóút 59,2
M7 Nagykanizsa - Letenye - országhatár között autópályává fejleszthető autóút 27,0
M70 Letenye - Tornyiszentmiklós (országhatár) között autópályává fejleszthető autóút 20,0
M3 Polgár - Nyíregyháza között autópályává fejleszthető autóút 57,0
M35 Polgár - Debrecen között autóút 24,0
M5 Kiskunfélegyháza - Röszke között autópálya 61,0
M0 Északi szektor / Duna-híd /(2.sz. főút -11.sz. főút között) autóút 3,0
M0 útgyűrű Déli szektor (M1 és M5 között) 2x3 sávos autópályává fejlesztése 24,0
Forrás: Nemzeti Autópálya Rt.
A 2002 után elkezdődő és a hétéves program további éveiben, valamint azon túlnyúlóan befejeződő autópálya-építések Magyarországon
Szakaszhatárok Gyorsforgalmi
út hossza (km)
M43 autópályává fejleszthető autóút az M5 autópálya - országhatár között 58,0
M7 autópályává fejleszthető autóút Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa között 35,2
M8 autóút a 6.sz. főút - 51.sz. főutak között és a dunaújvárosi Duna-híd 4,5
M6 autópályává fejleszthető autóút Budapest - Dunaújváros között 61,0
M6 autópályává fejleszthető autóút Dunaújváros - Szekszárd között 66,0
M6 autópályává fejleszthető autóút Szekszárd - országhatár között és Pécsig bekötés 70,0
M3 autóút Nyíregyháza - országhatár között 72,5
Lezárják a 6-os főutat Dunaföldvárnál szerda este nyolc órától csütörtök reggel hat óráig; a forgalmat ez idő alatt Bölcske-Madocsa-Dunakömlőd irányába terelik - tájékoztatta az MTI-t a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. osztályvezetője. Guld István elmondta: az útlezárásra a 6-os út felett átívelő dunaföldvári vasúti híd lebontása miatt van szükség.
Szavai szerint a földvári Duna-híd felújításával a hídon megszűnt a vasúti forgalom, az egykori vasúti töltés helyén pedig megkezdődött a várost elkerülő tehermentesítő út építése. Az osztályvezető közölte azt is, hogy a hídbontás utómunkálatai miatt a vasúti hídnál csütörtök reggel hat órától július 15-én délután négy óráig félpályás útlezárás lesz, emiatt torlódásokra lehet számítani.
