Ez szerintem sok mindentől függ hogy mibe egyezel bele. Társasházzá vagytok nyilvánítva vagy mindenkinek saját tulajdona van?
Jogi dolgokba nem vagyok járatos , de szerintem nem zárhatod ki a másik két lakás tulajdonosát a vízszolgáltatásból,mert nem engeded a kertet feltúrni,főleg ha szakmailag nincs más megoldás.
Neked kell megegyezni a másik két lakóval, nem lesz egyszerű.
(bár ez rajtad már nem segít, de máson aki projekt előtt áll, hátha)
Mi tavaly csináltuk a túrást; egyrészt az élő KPE csövet is védőcsőbe tettük, másrészt betettünk pluszban egy üreset. "Ki tudja mikor lesz rá szükség" alapon. Dupla falú, belül tehát sima. Ha az unokám majd párás tekintettel emlékszik meg rólam, már megérte :-).
Ha már előjött a vízbekötés ikresítése, lenne nekem is egy kérdésem. Wekerlén lakunk, eddig vízátalányt fizettünk, nem volt főmérő sem, almérők sem. A bekötés az utcáról nálunk van, eredetileg az aknában csak egy átmenő cső volt, amiről a mi ikerházunk két lakása, és a mellettünk lévő négy lakásos ház felénk eső két lakása kapta a vizet. Minden az akna után, a földben ágazott el. Mikor felújítottuk a lakásunk és feltúrtuk a kertet, ez módosult úgy, hogy lett egy külön cső tőlünk és egy külön cső az ikreszomszédunktól az aknába, valamint megmaradt a régi cső, amiről a mellettünk lévő ház két lakása megy továbbra is. A mellettünk lévő háznak van saját bekötése is, de a ház másik oldalán, onnan kapja a négylakásos másik két lakása a vizet.
Most eljött a vízórásítás ideje, a vízművek küldött egy levelet, hogy az idei év végéig mindenhova vízórát szerelnek. Az aknánk 80x120-as, 3 főmérőt lehetne rakni bele. A mi oldalunk egyértelmű, van külön bekötés a két lakásnak az aknától, mehetnek rá ikermérők, OK. A kérdés a szomszéd ház két lakása. Ők most gondolkoznak azon, hogy nekik is külön mérés legyen. Mivel négy főmérőhöz aknát kellene bővíteni, ezt semmiképp sem szeretném, mivel ehhez újra fel kellene túrnunk a most megcsinált, befüvesített stb. kertet. A maximum, amibe belemennék, hogy a régi vezetkére kerüljön az ő nevükre is egy főmérő az aknámba, de nálam nem áshatnak, a fogyasztásuk szétválasztását oldják meg mellékmérőkkel a saját oldalukon. Valamint kikötném, hogy ha a későbbiekben hozzá akarnának ehhez nyúlni, azt csak a saját telkükön tehetik meg (magyarul akkor rá kéne kötniük a saját házuk másik oldalán lévő aknára.
A gond az, hogy minden órafelszereléshez kell az összes, jelenlegi bekötésen lévő tulajdonos hozzájárulása.
Van nekem lehetőségem erre, hogy ásás-túrás nélkül megússzam ezt az egészet a saját oldalamon? Nem véletlenül készítettünk elő mindent két éve, pont azt akartuk megúszni, hogy újra túrni kelljen mindent. Előre is köszi az ötleteket!
Tervezem, hogy a panelfürdőben likvidálom azt a kád-mosdós ki-be forgatós csapot, mert csak a bosszúság van vele. Egyelőre átmeneti megoldást kerestem, felújítás majd később lesz. A minap beleakadtam egy olyan szerelvénybe ami úgy néz ki, hogy egy laposvas két szélére 150mm-re közvetlenül fel van fogva 2 db sarokszelep. Ez nekem szuper lenne, abszolút panelfal-fúrás kompatibilis verzió, és némi jóindulattal esztétikus is, ugyanis csempén kívülre kerülne. Ezzel nem kellene agyonfúrni a falat, ha mégsem válna be ahová először felfúrtam könnyen át tudom tenni máshová, másik falra, és ami végképp nem megvetendő, hogy pontos is lenne. Lehet ezt használni nyugodtan, nem fog szétesni? A nevére nem emlékszem, de biztos találkoztatok már ilyennel.
Köszönöm válaszod, E-on területen vagyunk, gondolom itt is kell. A kazán külső kazánházban van, a konyhában viszont van egy tűzhely, nem kivezetett páraelszívóval, fokozottan záródó ablakokkal.
Sziasztok!Segítségetek szeretném kérni!Egy egyszintes régi tömörtéglás házunk van ami körbe van csomagolva 8cm EPS-el.Alulról 5 cm-er.Új hőszigetelt ablakok.
A ház jellege keskeny hosszú.25m
Egyik - Másik végén Vizesblokk (Elöl fűrdő- Hátul még egy fürdő +konyha)
Az első-hátsó vizesblokkok külön rendzeren üzemelnek,nincs összeköttetésük HMV-t az egyik végén napkollektorral a másikon jelenleg még Gáz üzemű Qvadriga Bojlerek adják.
Hátsó rész ahol a fürdő -konyha van az mellett van a kazánház.
Most nyitott vegyestűzelésű rendszer és kb 9,7 fm 60 cm magas Déges Dk radiátorok vannak.
A fűttési idény végezetével fűrdő -konyha felújításba kezdek.Plusz bekerül egy 1500literes csőkígyó nélküli puffertartály.(Ennek bekötése 6/4" csövekkel fog történni Szabók Királya nicknév alatt futó ember belinkelt rajza alapján)
A gondom az hogy a felújítás alatt össze szeretném kötni a két HMV vízrendszert,de mivel nagy a távolság és a pufferől a lakáskör felé VTA szeleppel be akarom határolni a hőfokot.Félő hogy azzal nem fogja megmelegíteni az indirekt bojlerem.
Arra gondoltam hogy a kazánház melleti bojlert lecserélem egy központifűtésre köthető bojlerra,majd összekötöm a Hmv rendszereket egy cirkulációs ággal.
Így télen (mikor nem süt kellően a nap)A központifűttésről melegíteném a HMV-m Nyáron pedig a napkolisról.
Viszonylag kicsi a kazánház.az indirektnek meg fent a padláson jól kialakított szigetelt bodegája van.(Nem szeretném lehozni)
A nagy távolság miatt pedig nem szeretnék 4 csővel odaálni a meglévő indirektbojlerhez.(Cirkulációság oda-vissza,fűttési ág oda vissza)
Szeretnék tanácsot,építő jellegű hozzászólásokat.Köszönöm
Ha hatékonyság alatt a kazánhatásfokot érted, akkor annak mindegy, hogy zárt-e vagy nyitott, a lényeg a hőcserélő felület lehetőleg mindig fémtiszta legyen.
Kazán-puffer közé nem szoktak hőcserélőt tenni, csak a puffer-fűtőkörök/gázkazán közé, így a kazán-puffer kör lehet nyitott, a fűtőkör-gázkazán meg zárt(ha kell alapnyomás a gázkazi működéséhez).
A hőcserélő a pufferből kivehető hőmennyiséget befolyásolja, mivel a hőcserélőnek van hőlépcsője, így a puffert nem tudod olyan alacsony hőfokig kihasználni, mint nélküle(nagy puffernál nem annyira számít).
Én hasonló kazánnal fűtök 2000l nyitott puffert, onnan meg hőcserélő/keverőszeleppel a padlót(ugyanezen a zárt körön van a gázkazán is).
Igen mindig direktbe van kötve a pufi a kazánnal!Ha jól van méretezve akkor nincs különbség a hatékonyságban.Az a baj ,hogy a használt lemezkazán a "sötét ló",mert gyakorlatban megcsinálhatnád csőkígyó nélküli direkt pufferesre a rendszered(persze ide is kellenek a biztonsági berendezések) csak ha a kb 2 bar nyomásnál szétmegy akkor ki lesz a hunyó .?Annyi ha így oldod meg akkor lehet a tágulásid a kazán vagy a pufi mellett is .Egy kicsit olvas vissza a pufferes topikba és aludj rá párat aztán visszatérünk a dolgokra. Ha csak kiegészítő fűtésnek szánod a kazánt(akkor elég nagy)akkor csak próbáld nyitottra megcsinálni (fent tágulási)+ egy hőcserélő a gázkazán felé ahogy Joe IS javasolta.
A kazán mellé beteszed a pufit (ha tudod egy picit magasabbra, emelvényre), összekötöd 2" csővel, és nem töltöd tele. A pufi magasabb legyen persze mint a kazán.
Bele a réz csőkígyó (méretezve) és ennyi.
A tágulási tér maga a tartály teteje.
Itt egy némileg összetettebb, de működő rendszer leírása:
Szellőztetést ha nagyon profi vagy akkor CO2-re szabályozod, de ha nem akarok nagy faxnit csinálni belőle lehet, akkor egy 3ezer Forintos időkapcsolóra rákötöd és boldogság van. Nekem ilyenekről megy a kazán, kávéfőző, locsoló, zuhany padlófűtés vezérlés és nagyon bevált.
Akár lehetne így is ,de ennek 1 feltétele mindenképpen kéne legyen ,mégpedig hogy a vegyes kazán pufi között megfelelő vastagságú csövekből összehozott gravitációs keringtetés megvalósuljon.Még fontos lehet a pufiba beépített csőkígyó megfelelő méretezése a radiátorok és lakás hőigényéhez.A képen látható kazán fára számolva szinte biztos hogy 20 Kw alatt van!
Ebben az esetben nincs tágulási tartály, vagy is van, csak az a puffer?
Mert ez a bajom, az egész történettel, hogy a lakás legmagasabb radiátor pontja, ami a kazántól magasságba 10 méterre van, (ami alapból egy bar víznyomás). nem szeretnék nyitott kivezetést barkácsolni a fürdőszobába...
Jól mondod, puffer esetén nyitott rendszerben mehet a kazán a pufferrel. A fűtés meg egy csőkígyóval zárt rendszerben. Hosszútávon ez az olcsóbb mert problémamentesebb...
Itt most én vesztettem el a fonalat. :) Ki az a Dajcse Szilárd?
Én levegő-vizes hőszivattyra gondoltam, olyat is linkeltem be, de ahogy gondolkodom a dolgon, egyre rokonszenvesebbnek tűnik a villanyos javaslatod. Akár még napelem nélkül is, ha figyelembe veszem - és kell is - a hőszivattyú esetleges javítását, pótlását.
"Szabályozhatósága meg a lehető legegyszerűbb, bár nálad ez nem igaz mert, mindenféle csoda szerkezetet (két marék ellenállást) akarsz beletenni"
A szellőztetéshez mindenképpen csinálok mikrokontrolleres vezérlést, akkor meg már semmiség a meglévő vezérlőre rátenni pár hőmérőt és elektronikus kapcsolót. Egyébként hogyan szokták szabályozni? Ha van még egyszerűbb, azt is megfontolom.
Szia! A régi kazánokon is szokott lenni adattábla, nézd meg mi van rajta. Üzemi nyomás, próbanyomás, csak nyitott rendszerben üzemeltethető, stb cuccok szoktak rajta lenni.
Elvileg nem nagyon illik zártba kötni ezeket még ha bírja a nyomást is, de ha erre adod a fejed akkor a következők merülnek fel:
- milyen csőből van most a gázfűtéses radiátoros rendszer? Ha 5 rétegű akkor felejtős, az első forralásnál kampec a csőnek
- milyen régi a rendszer? Nem okoz-e gondot egy kis ruskó ami a kazánból fog jönni? Ha eddig is vascsöves, éti kazános rendszer volt akkor no para. A kazánok meg az új radiátorszelepek sem komálják a ruskót. Mennyire modern a kazán?
- huzatszabályozó kötelező
- nagy kapacitású lefúvószelep kötelező, ami a 30kW gőztetermelődést levezeti ha nyitvamarad a hamuzóajtó, és a huzatszabályozó nem tud dolgozni
- jól méretezett, nagy zárt tágulási (nagyobb kell mint eddig, az akár 120fok miatt is)
- mekkora a hőigényed? Mennyire lesz kényelmetlen fűtögetni? A kis hőigényű házaknál könnyen túlfűtöd
- van-e termofej a radiátorokon? Jópárat le kell szedni hiszen ha mind lezár felforr a kazán.
A fentiek átgondolása nélkül is működik, de kis figyelmetlenséggel nagy kárt lehet csinálni, kazánt robbantani.
Ha van helyed én vennék egy puffert (használt vastartály) a kazán mellé, abba gravitációsan a kazán dolgozna, ha felforr akkor nem gond. Abból höcserélővel mehetne a rendszer, úgy ahogy eddig is.
Ha jól méretezed a puffert akkor 1-2 naponta egy begyújtással állandó hőfokod lesz bent, a gázhoz hasonló kényelem mellett.
Az elektromos fűtés kétségtelenül olcsóbb kivitelezni mint a vizest. Szabályozhatósága meg a lehető legegyszerűbb, bár nálad ez nem igaz mert, mindenféle csoda szerkezetet (két marék ellenállást) akarsz beletenni, már csak azért is nehogy olcsóbb legyen, és legyen mivel baszakodni unalmas téli estéken.
A hőszivattyú ha víz vizes az nem igazán áll meg 1,5-2 milla alatt melegvíz termeléssel együtt. Ezért már megvan a napelem és az ingyen fűtés és ingyen HMV (Dajcse Szilárd meg elmehet a 3,14 csába) Ha valami ingyen az nem elég jó?:-)
Joe,látod Én meg a kérdést úgy értelmeztem ,hogy maga a monori kazán lehet-e zárt rendszerben X nyomás alatt!De lehet most IS igazad van. Mi valószínű értjük ,reméljük a kérdező is érti.
A tisztán elektromos fűtés előnye lenne még az, hogy abszolút pontosan lehet szabályozni az egyes helyiségek fűtését, sőt akár szegmensenként a fűtőfóliákat. Szegmensenként (fél vagy egy négyzetméter) egy SSR-rel vagy házilag egy triakkal és egy optocsatolóval (ezres alatti összáron) lehet akár néhány másodpercenként ki-bekapcsolgatni. Fázishasításos szabályozásnak nincs értelme, mert ahhoz több alkatrész kell és a kapcsolási veszteség (plusz az elektromos zavar) is jóval nagyobb - na meg a fűtött felület hőtehetetlensége miatt szükség sincs rá.
Gond viszont, hogy erre nem lehet H tarifát igényelni, bár egy meglévő bármilyen erre jogosult eszközre már "okosban" lehet csatlakozni.
A hűtésigényre még nem készítettem számításokat, csak a fűtésre. Ha azzal is elkészülök, esetleg elküldöm neked a spreadsheetet véleményezésre, amennyiben ez még belefér egy fórumos tanácsadás kereteibe. :)
A hőszivattyú élettartamát meghatározni elég nehéz, de egy tízest simán ki kéne bírnia.
Szerintem ha ilyen jó házat építesz akkor a nap sem süt be ergó nem is kell a hűtéssel számolni. Ha a napot kizárod akkor nem kell hűteni. Szellőzéssel hogy állsz. Ez a gépészet mostani rákfenéje? Az ablak nyitogatást felejtsd el, nem megoldás.
Sarkítva, ha valaki szar munkát csinál akkor simán menjünk el mellette és ne is figyeljünk rá, hiszen ez lesz a természetes rövidesen. Én meg szoktam mondani még szakmai berkekben is, ha valamilyen szakszerűtlen munkát látok. Ha folyamatosan elmegyünk mellette, akkor ez lesz a trendi, hiszen tegnap is így csináltuk. Azt meg, hogy valakit lehülyézünk az miért baj ha tényleg az? Mit mondjunk neki jól van Pistike csak így tovább? Termeld csak a szemetet.
A megrendelők így termelték ki a rengeteg kókler szakembert. Ezeket etetik és ajnározzák. Aki meg ért a szakmához az már elköltözött, vagy a temetőbe, vagy Londonba:-)
A purhab kis ráfordítással simán eltávolítható. Éles késsel, fűrészlappal, vagy egy oda illő csavarhúzóval. Tény, hogy nem való oda, mert szívja a vizet, de aki csinálta, az tudhatja rá a választ. De az nem én voltam, lévén nem vagyok vízszerelő. Csak gondoltam, nem illik lehülyézni a szakit, főleg nem ebben a topicban, ahol leginkább vízszerelők vannak. Úgymint asztalos műhelyben az asztalosokat, lakatos műhelyben a lakatosokat, taxiban a taxisokat, kórházban az orvosokat, ügyvédi irodában az ügyvédeket, és még sorolhatnám a példákat.
Most nagyon feladtad nekem a leckét, mert a hőszivattyú+vizes felületfűtés megoldásnál a fűtési költségbe azt is bele kell számítani, hogy x év elteltével cserélni kell a hőszivattyút vagy a hőszivattyúként használt klímát. Így hiába jön ki nekem 22 ezres fűtésszámla egy évre, ha mondjuk ötévente cserélni kell a klímát vagy a hőszivattyút, mert ennek egy évre eső költsége magasabb, mint maga a tényleges fűtési költség (ami persze biztos nőni fog az áram áremelkedése miatt).
A nagy ismeretlen itt a hőszivattyú vagy klíma élettartama, figyelembe véve azt, hogy a fűtési üzemmód miatt jóval nagyobb terhelésnek van kitéve, mint ha csak a szokásos nyári hűtésre lenne használva. Pl. 0 fokos kinti hőmérsékletnél egy 3kW-os fűtőteljesítményű klímának napi 4-5 órát kellene járnia ahhoz, hogy megtermelje az egész napi fűtésre való melegvizet.
Tudom, hogy nem lehet korrekt választ adni, hatalmas a szórás és a bizonytalanság, de tapasztalatod szerint egy átlagos klíma (250 ezer körül) vagy egy kisebb víz-levegő hőszivattyú, pl. ebből a legkisebb, az MD10D:
Könnyen megeshet, hogy egy kis elektromos fűtés napelemmel sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb a kivitelezése is mint a vizes rendszerrel tekeregni a falon födémben, padlóban.
Bruttó 80m2-t tervezek, válaszfalak nélkül kb. nettó 76m2. A falakat Porotherm 38K+20cm sima EPS-sel gondoltam, ez U=0.12, illetve kicsit több EPS kell, hogy kompenzáljam a dübeleket. Ennél többet nem érdemes, mert pl. 5 cm plusz EPS a fűtési megtakarításból kb. 80 év alatt hozná be az árát változatlan energiaáraknál (egyfajta law of diminishing returns).
"a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bírnak, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz"
Ha a levegő és a határoló fal belső felülete között 8W/(m2*K) hőátadási tényezővel számolok, akkor -10 fok napi külső átlaghőmérsékletnél és +20 fok belső hőmérsékletnél a fal 0.44 C fokkal lesz hűvösebb a levegőnél. De még 6W/(m2*K) esetén is csak 0.59 fok a különbség. Fűtési idényenként ált. nincs több 2-3 ilyen napnál.
A Balaton déli partjához közel lakunk, a házat is itt a közelben, kb. 2-3 km-re a parttól tervezzük építeni. Jól rémlik, hogy te Budapesten vagy?
Sziasztok olyan kérdésem lenne hogy hogyan lehet kitekerni a falikorongból a csaphosszabítót ami kenderrel lett tömítve.bontás nélkül lehetőleg. És az a baj hogy a hülye vizes purhabbal rögzítette a falikorongot ezáltal nem merem nagyon feszegetni mert kijöhet a csö a press idomból előre is köszi a választ.
Nem, ilyen összefüggés nincs. Az adott hőmérsékletű előremenőhöz és hőigényhez van egy tömegáram azt át kell tudni préselni a csövön. A vastagság nem függ a betonvastagságtól. Én amikor a sajátomat számolgattam egy mérettel felfelé kerekítettem.
Kiszámolod a nyomásveszteséget a 16-os és a 20-as csővel is a köreidre a szükséges tömegáramhoz ( ehhez vannak táblázatok a csőgyártóknál ) és a kapott értékhez keresel egy szivattyút. Ha nem találsz szivattyút a 16-os csőhöz kapott értékhez akkor növeled a csőátmérőt és ezzel csökkented a csőveszteséget amit a szivattyúnak le kell győznie.
Persze, azét kérdezem, mert nem az ár az elsődleges szempont, de ha találok jót, olcsón...
A "találtam" annyit tesz, hogy böngészek, de nem csak boltok oldalain, hanem apróhirdetésekben is, és ha szerencsém van, akkor nem kell sokat költenem a jóra.
Ha a henco jó, akkor megpróbálok hozzzájutni, köszi.
Mindent elmondtál a minőségről a találtam valami...
Hát itt nem is oly rég a toldáson ment a vita. Szerintem toldani nem bűn de szutyok csövet beépíteni az már igen.
Hencoban nem csalódhatsz, ne fillérezzél mert sokat veszítesz ha nem jön be. Mit nyerhetsz most, pár ezret? Mit veszthetsz? Pár százezret! Kétségtelen tény, hogy nagy kaland ha kilyukad a cső a padlóban.
Ez az 1500 W tulajdonképen semmi. Kérdés, hogy ez milyen felületre vonatkozik azaz mekkora a fűtött tér területe.
Ha minden felületet szeretnél fűteni az elég nagy költséget jelent, és igazából sok értelme sincs. Hihetetlen sok anyagot kell beépíteni, nagy szivattyút, nagyobb csőátmérővel kell számolni. Ha kicsi az előremenőd akkor a dt is kicsi ergó nagy a tömegáram. Ha a hőigény kicsi, az azt jelenti, hogy a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bír, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz, így nem lesz kellemetlen a közérzeted. Ráadásul, ha mindent be akarsz csövezni akkor a falak vakolása is többletköltséggel jár mivel a vakolat vastagsága legalább a kétszerese lesz. Szerintem elegendő a mennyezet vagy a falat, vagy a padlót megfűteni, de semmikép sem az egész külső felületet. Ha megteszed kiemelt üzleti partner leszel a csőgyártónál.
Nem tudom hol vagy vagy hol nem, de ha eljössz hozzám sokkal hatékonyabb és gyorsabb a kommunikáció, és még van néhány minta is amit a kezedbe lehet fogni és el tudod képzelni milyen nehézségekkel kell megküzdeni.
"Az alacsony hőmérséklet dicsérendő de azért csak óvatosan. Szerintem 35 alá nem kéne menni, mert így is nagy többségében huszonfokos előremenővel ki lehet fűteni a lakást és a felületek sem lesznek óriásiak."
Egyelőre még csak gondolkodom, és inkább kérdezek öt hülyeséget, amiről később belátom, hogy azok, mint hogy egyszer ne kérdezzek, és aztán már túl késő látom be, hogy hülyeség volt. Szóval bátran hülyézz le, ha megérdemlem: inkább vagyok hülye most, mintsem hogy később is az maradjak. :D
Abból indulok ki, hogy igazából a jó fűtésnek nem a helyiséget kell fűtenie, hanem a veszteségeket pótolnia lehetőleg ott, ahol azok fellépnek: határoló falak, padló, mennyezet - az ablakokat egyelőre hagyjuk. Mit szólsz egy olyan elképzeléshez, hogy az összes határoló felületet fűtöm, de csak annyira, hogy elérjék a kívánt belső levegőhőmérsékletet? Tehát ha 21 fokos levegőt akarok, akkor 21 fokosra fűtőm fel a határoló falakat, a mennyezetet és a padlót. Ehhez használhatnék egészen alacsony előremenőt, de az esetleg túl nagy tömegárammal járna, helyette lehetne-e a szokásos 10 cm-nél nagyobb térközökkel felrakni a csöveket? Vagy akkor már túl egyenetlen lenne a fal hőmérséklete?
Egyébként nincs szó nagy fűtőteljesítményről, -10 fok külső és 20 fok belső hőmérsékletnél 1500W-ra számoltam ki a hőigényt (transzmissziós és filtrációs együtt).
A kazánok korai kipusztulását a rossz kémény és/vagy túl alacsonyra állított teljesítmény szokta okozni. Ezért kell az új kazánokat miníg a szakszervízzel beüzemeltetni és beállítatni ahoz a nyomorult kéményhez.
Judit elég rutinos versenyzőnek tűnik gáz fronton. Figyeljük meg, milyen lazán, mintegy mellékesen veti oda, hogy volt már CO mérgezése is. Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem egyből a márkaképviseletet hívta, megspórolt volna magának egy agyvérzést. De, ha már utólag[...] Bővebben!Tovább »
Tehát nem ördögtől való. Ha van egy kötés a födémben akkor még nem dől össze a világ. Én nem félek tőle és nem csinálok belőle kabinetkérdést, ott toldom meg a csövet ahol kell.
Hozzáteszem nem szutyokkal dolgozom, tehát megtehetem. Mert megérdemlem:-)
Nézd meg a Rehau kötését, azt egy ogre is meg tudja csinálni. Van más gyártó is aki ilyen technológiát (tolóhüvelyes) használ. Ezt beteheted bárhová, nem csak aljzatbetonba, de még szerkezetbe is. Persze ha megfelelően alul képzett szerelőt találsz az ezt is el tudja qrni.
ott tartunk hogy abbol kell kiindulni hogy preciz megbizhato szereles nincs, ezert olyan technologiat kell valasztani ami trogerekkel is mukodik? hiaba lehet teljesen ok kotest csinalni betonba, inkabb ne legyen betonban kotes, mert mivan ha szarul csinaljak meg?
Kétségtelen a szemétre van igény. A megrendelők táplálják a sok kóklert, és amikor megkapja a megérdemelt munkát, akkor csodálkozik, hogy amikor ő Suzukit fizetett miért nem kap egy A8-t. A világ már csak ilyen.:-)
Nem láttál még tömítőgyűrű nélkül összerakott (vagy összeerőltetett, kifordult tömítéses) tokos lefolyót :-) azért ott 4 általános képzettséggel unikumhajtással szokott ám menni a precíz munka... Mer' a lefolyót bárki le tuggya rakni, majd a kőmívesek lerakják ha mán úgyis ott vannak.
A szakmát tényleg kell tanulni folyamatosan. Régen a padlóban nem vezettünk fűtés, víz nyomót, most senki sem botránkozik meg rajta. Mitől másabb egy padlófűtés cső mint egy radiátoros fűtés elágazása? Az nem olyan kötés?
Kókányolás az amikor a szerelő vagy az aki annak adja ki magát nem ismeri a technológiát. Szerinted a gyártók kókányolásra buzdítják a népet amikor a toldó idomot is felteszik a palettára?
Ha a szerelőt megtoldotta a padlófűtés csövet egy toldóval akkor nincs az a bíróság aki ezért elítélte volna.
Szerintem, de ha az ítéletet beteszed ide, én küldök egy 12 éves Johnnie Walker whiskyt elismervén a tévedésem.
Egy ideális világban persze szakszerűen szerelnek hibátlan anyaggal a szerelök. Valljuk be nem itt tartunk, nagyon nem, főleg amikor dömping munka van.
Ahol muszály oda kell tenni kötést, persze, de ha lehet akkor szerintem érdemes minimalizálni a számukat, így kisebb a hiba lehetősége.
A padlófűtés tipikusan ilyen, nem értem miért kellene azt toldani. Ami lemarad a tekercs végén az utolsó egész körről az majd másik építkezésre valahova jó lesz, ha oda csak pár m kell.
Ez csak az én ideám persze, mert túl sok szívást láttam már e téren.
Az anyagok is sajnos szarok, az emberek is árérzékenyek és hiszékenyek.
Agybajt szoktam kapni az óccó sarokszeleptöl, aminek nem marad anyaga a menetárokban, és pár év múlva elreped. 300Ft spórolás, plusz egy konyhaszekrény korpusz csere. Máris drága lett az óccó...
Igen, de van egy lényeges különbség abban hogy a padlóban vagy a falban van a kötés.
Ha gond van egy falban lévő kötéssel, általában könnyű lokalizálni, látod hol ázik a fal. Vakolással, csempézéseel olcsón javítható.
A padlóban azonban alattomos, mivel a szerelőbeton vízszigetelés felett vígan közlekedik, és a ház túloldalán nézed miért vizesedik a lábazat.
Egy irodaházban az egyik emeleten az épület túloldalán, 45m-rre a hibaforrástól a felázás.
Egy másik ismerősnél évekig tanakodtak miért ázik a fal alulról, azt hitték a lábazati szigetelés a gond. Majd kiderült hogy egy rossz presselés volt a hiba oka.
A 4 éves ház teljes kiszárítás, felújítás, bútorcsere következett, hónapokig albérletben laktak a gyerekekkel együtt. A kár több millió Ft, a kivitelező már rég messze jár. Mindez egy felesleges kötés miatt a betonban és egy kókány presszelés miatt. Tipikus szar szerszámmal szedett-vedett anyagokból szakszerűtlenül.
Szóval én kerülöm a betonban kötést mint a leprát...
300 méter egy tekercs cső, egy kör 60-70 méter mit kell azon toldani? Elindul az osztótól, véget ér a gyűjtőnél.
Ilyen egyszerű.
Szakmát meg kell tanulni.
Toldozgatás nem szakma hanem kókányolás.
Azért mert van olyan technológia amivel lehet javítani, bár kétséges, hogy a javítás lesz olyan minőségű, mint az eredeti, az nem azt jelenti, hogy az új rendszert úgy csinálják meg, hogy egyből javítsák.
Hát elég nehéz elképzelni, ezt a pert. Persze ha a csőrendszer technológiai leírásban benne van, hogy a vezeték még szerkezetben is toldható, akkor könnyű per előtt állunk.
Mivel érveltél? Mi volt a veszélyes a toldásban? Az hogy hibaforrás azzal nehéz érvelni mivel van még vagy 30 másik csőkötés, toldás a rendszerben. Miért ez az ominózus kötés az ami a házat veszélyezteti?
Minőségi anyagból a kockázat minimális. Számtalan toldást láttam már a padlófűtésben és szerkezet temperálásban, de még mindig a fúrógép jelenti a legnagyobb veszélyt. Ergó nagyobb kockázat bevinni a fúrót a házba mint a csövet megtoldani.
Szerintem lehet toldani, semmi extra nincs benne. Simán toldom a vezetéket a szerkezetbe is, nem hogy az esztikkben. Tolóhüvelyes kötést bárhová teheted, még a gyártó sem tiltja.
Láttam 10 éve elfúrt és javított csövet a betonban és semmi baj vele azóta sem. Persze kerülendő, én sem csinálnám de ha valami miatt úgy adódik, szerintem nem ördögtől való.
Nekem sikerült úgy megcsinálnom, hogy az összes kör csutkára volt nyitva és amint elindult a szivattyú minden áramlásmérő ugyanazt mutatta. Így nemigen kellett beszabályozni. 18-as csövet használtam és 80-100m -es köreim vannak.
az eredeti kerdesre meg az a valasz, hogy komplett padlofuteses hazat sem lehet egyetlen korbol megcsinalni. tobb kor van parhuzamosan. de nem a betonban vannak a toldasok, hanem az ugynevezett oszto-gyujton. ugyanitt lehet beallitani a koroket hogy egyforma legyen rajtuk az aramlas annak ellenere hogy nem azonos hosszuak es nem ugyanannyi kanyar van bennuk.
De ha nem tudok 75 méteres kört csinálni, akkor hogyan? Párhuzamosítok? De akkor btonozás alatt kell toldani, ez mennyire (nem) szerencsés? Miért kell nagyobb osztó-gyűjtő?
annyi lesz. ebbol nem lehet 75meteres kort csinalni, tul nagy lenne az ellenallas. lehet hozza idomot kapni. az elozo miatt egyel nagyobb oszto-gyujto fog kelleni. este megkeresem azt kiderul.
Aki kérdez a hülye, de aki nem az az is marad:-) Bocs de ezt nem lehetett kihagyni, és hátha más is kérdezősködik.
Inkább kérdezz mint valami olyat tegyél amit nem kellett volna.
Ha sk csináljátok azaz házilagos kivitelezésben akkor a Ziment vagy Qualitherm rendszert ajánlom. Egy átlagos háztartásban fellelhető szerszámozottság elég hozzá. Azaz egy ütvefúró, egy állíthatós kulcs, és egy metszőolló, vagy kés. A metszőolló sokkal elegánsabb:-) A 10 cső szépen hajlítható gyakorlat nélkül is, de minél vastagabb annál nehezebb. Mivel nem vagytok gyakorlott csőgörbítők ezért ez nektek való.
nekem van egy fel tekercs kimaradt 14-es valsir otretegu direkt padlofuteshez valo csovem valahol. schlueter utolagos padlofutes rendszerhez passzol, azzal hasznaltam, de persze mashoz is jo. nem emlekszem milyen hosszu meg hogy mennyit er arra sem, de ha erdekel megkeresem. saccra egy 8-10m2-es furdoszobara eleg.
Ha a ház nem magasabb mint 2 emelet, akkor sosem lesz 2bar-nál nagyobb a nyomásod. Így 5bar elég lehet. De ha a cső 10bar nyomást visel el, akkor én annyival próbáznám. Ott kell sűríteni ahol nagyobb lesz a hőveszteség, így egyenletes lesz a padló hőmérséklete. A keverő szelep jó ötlet, ha rendesen méretezed nem lesz baj.
Sokkal merevebb mint az ötrétegű és rendesen le kell fogatni. Ha nagyon vékony a háló el fogja tekerni. Alapvetően az 5-rétegűvel könnyebb dolgozni, én az ára miatt vettem 3 rétegűt, és a 8-as vasháló elég stabil, hogy ne tekerje el valamint a hőt is jól elosztja.
A linkelt csövet nem ismerem, én 5 -rétegűből Comap csövet használtam.
Szerintem minden komoly cégnél van valamilyen tervezési segédlet. Garázscéget kerüld, mert az ottani értékek elég csalókák, az esetek többségében felfele csalnak.
Az alacsony hőmérséklet dicsérendő de azért csak óvatosan. Szerintem 35 alá nem kéne menni, mert így is nagy többségében huszonfokos előremenővel ki lehet fűteni a lakást és a felületek sem lesznek óriásiak. Ha kazánnal fűtesz akkor talán lehet 40 is, de hőszivattyú esetén ne engedj a 35-ből.
A fal helyett a mennyezet fűtést is vedd számításba. Egyszerűbb nem kell a bútorozással foglalkozni és mindig szabad felület marad. Ha sikerülne betenni a monolit födémbe, akkor az egy nagyon jó és olcsó megoldás.
Ha rám bízzák a tervezést és szabad kezet kapok, akkor vizes blokk, konyha, belépő, padlófűtés a többi mennyezet. Ez akkor nyerő, ha a födémed monolit. JA és ebbe még a szellőzést is el tudod helyezni.
Könnyűszerkezetes fal mellé megy, ami szinte teljes vastagságában szigetelőanyag, így a padlóban lévő jóval vékonybb, mint ez. Így is sűrítsem a fal mellett? 10 cm csőtávolság lesz mindenütt, hogy minél kisebb hőmérsékletű vízzel tudjak fűteni.
Az üzemi nyomás nem tudom mennyi lesz. Most nyílt rendszerem van, abból gondoltam átkergetni valami keverőszeleppel a kisebb hőmérsékletű vizet.
Köszönöm a válaszodat. Vékonyabb cső és akkor több párhuzamos szakaszt javasolsz?
Tudnál linket adni méretezési segédletre? A lehető legalacsonyabb előremenő hőmérsékletet szeretném alkalmazni, és inkább az egész külső falfelületet becsövezni, persze nem ezer méter csővel. :)
20-as csőből falfűtést csinálni nem túl célszerű, mivel a vakolat meglehetősen vastag lesz nehéz kivitelezni. Szerencsésebb a kisebb átmérő. Vékony vakolat és a csőhajlítások is sokkal korrektebbek, egyszerűbb kivitelezni. A 20 csövet nehéz megfordítani 180 fokban. A kisebb csöveknek meg van mindenféle méretezési segédlete.
A konkrét hőátbocsátás meghatározására nem tudok egyelőre pontosabbat mondani, de a linken található szerelési segédlet 13. oldalán pl vannak hőmérsékletkülönbség-teljesítmény diagramok, melyek feltehetően az ott leírt beépítésre vonatkozhatnak.
Az jutott eszembe, hogy a sugárzásos hőleadás arányának növekedése miatt (Ilyesmit számolgattál is ha jól emlékszem) a hőmérséklet növekedésével csökkenhet esetleg a hőátbocsátási tényező is, ekkor ugyanis a fal levegő hőátadási ellenállását (ami itt jelentős tétel) kihagyó hőleadás valósul meg.
Hogy mennyire jelentős vagy jelentéktelen ennek hatása azt ki kellene számolni.
A gyorskötöző elég. Én szorosra húztam, de a 8-as vasat nemigen tudta a sima 3 rétegű cső eltekerni.
A fektetési távolságtól (is) függ, mennyire lesz egyenletes a felületi hőmérséklet és mekkora teljesítményt ad le a padló. Vannak a méretezéshez táblázatok.
A kettős csigavonal a legjobb fektetési mód. A peremnél besűrítheted mert ott lesz a legnagyobb a vesztesége az aljzatnak a peremszigetelés ugyanis egy nagyságrenddel vékonyabb mint ami alatta van.
Én levegővel próbáztam, mert ha nem költözöl és télre úgy marad nehéz a vizet kinyomni belőle és betonozásnál is jobban látszik ha baj van. A nyomás legyen minimum a duplája az üzemi nyomásnak de ne lépd túl a csőre megadott maximális próbanyomás mértékét.
ha a szintemelkedes nem gond, akkor hajra. gyorskotozo. kiallo reszeket levagni es osszeszedni, szivas tole elsimitani a betont. en szorosan csinaltam.
az a lenyeg hogy a nyomas legyen rajta a betonozas kozben. ha veletlenul valahol kilukasztjak, akkor egybol latszik.
Egy kisebb helységet alakítok ki (fürdőszoba), és padlófűtést szeretnék.
A csőre 20x2-es ötrétegűre kaptam javaslatot, mivel az könnyen alakítható, nem tekeri a vashálót a rögzítés után. Ez megfelelő, vagy van más javaslatotok?
Ebből egyébként a márka mindegy, vagy van, ami a nem javasolt kategória?
A cső nyomvonala mennyire fontos, ha a fektetési távolság adott? Az olvasottak alapján eddig csigavonalban gondolkodom, tehát kintről befelé majd onnan megint kifelé, persze sarkosítva kicsit. Vagy van más, jobb megoldás?
Mivel rögzítsem a vashálóhoz a csöveket és mennyire? Gyorskötöző jó lesz? Lazábban vagy szorosan?
Nyomáspróba: hálózati víznyomás áll rendelkezésre, ez nálunk max. 5 bar. Elég lesz? Mennyi ideig kellene nyomás alatt tartani?
Egy kérdés falfűtés méretezéséhez: 20mm külső és 16mm belső átmérőjű fűtéscsövet (1 folyóméter belső felülete 0.1m2) akarok a téglára rögzíteni, majd bevakolni. Mekkora hőátadási tényezővel számoljak, vagyis 1 méternyi cső hány W hőteljesítményt tud leadni 1C fok különbségnél?
Végigolvastam ezt a hideg-melegvíz témát, de olyat még nem láttam, hogy a mérő után bárhol is lett volna visszacsapó. A panel esetében látom értelmét, de ez előírás volt valaha is, vagy csak egy jól felkészült szakember így szerelné meg?
De a nagyobb baj, hogy nem is értem hogy függhet össze a két hiba. Egy esetlegesen megmakkant melegvízmérő miatt még nem megy át a meleg a hidegbe. Mindegy, ha az óra a hibás (amit egyébként jövőre kellene cserélni) akkor az legalább nem az én költségem.
Azt már nem tudod javítani mert a thermo betétből kifolyt a táguló viasz-rézpor kutyulék.(ha csak hideget adna akkor o gyűrű csere megoldaná)
Ilyen belsőt az au-lak bt szerelvénywebshopjában van némi esély beszerezni de pontos adatok kellenek.(ha nagyon szépen megkéred akkor fénykép és méretek után is beszerzik)
Most az jutott eszembe, hogy van itthon több szett csapbetét, ki tudom cserélni az összeset újra, és ha esetleg akkor megszűnik a hiba, akkor tudom hogy mégis nálam volt a gebasz.
De erre azért látok kevés esélyt, mert nálam tuti hogy nem forog visszafelé a hideg óra, ezt többször megnéztem.
Termosztatos zuhanycsap nem akar működni. 7 éves, gyártóra nem emlékszem már, takarítottam, vizkooldoztam a kivehető betétet, de csak meleg jon. Tovább bontani nem merem, mert úgy latom, nem szerelheto. Van átjárás márkák között, letezhet, hogy találok ide csak betétet? A kazán Ocean Luna 20p kombi. Amúgy szeretjük, jó használni, kényelmes, így szeretném megmenteni.
Angoloknál, ahol két külön csövön jön a lé, és azonnal hülyét kap az avatatlan turista, ott nincs keverőcsap. Nálunk, és a világ normálisabb részén a hideg-meleg vizet az elzárószerkezet után közösítik, így 1 csövön folyik ki. Az tökmindegy, hogy karos, tekergetős, vagy fullustáknak készült elektronikus hőmérsékletszabályozós fotocellás japán/német verzió.
Ha jól ismerem a terminológiát, akkor azt hívja a szakma keverő csaptelepnek, ahol nincs külön hideg és melegvizes szelep, hanem egy karral szabályozzuk mindkettőt. Nekem nem ilyen van, hanem hagyományos.
A keverőcsapon a kifolyónyílást valahogy dugózd le. (valahogyan zárd el csappal a zuhany gégecsövénél) aztán nyisd ki előbb a hideget teljesen, és nézd meg az órákat. Aztán zárd el, és csak a meleget nyisd ki. Aztán meg nyisd ki középállásban mindkettőt, és úgy sasold meg mi a helyzet.
Ha nálad minden rendben, akkor egyik órának se szabadna megmozdulnia. Ha hiányzik a visszacsapó, és nagyobb a melegvíz nyomása akkor szépen be fogja nyomni a hidegvizes csőbe a meleget, majd onnan ha elzárod a meleget, visszajön.
Sok volt az egykaros csaptelep, de nehezen tudtam elképzelni, hogy egy ilyen okozhatta a hibát.
Nem volt forró, csak annyira langyos, hogy a gyerekek, akik a mosdóba jártak inni, nem tudták meginni.
Szóval ezeket az egykarosokat nem lenne szabad intézményekben felszerelni. Vagy sehová sem.
Én először valami központ hibára gondoltam, de aztán rájöttem, hogy azóta lett ilyen, amióta a Vízművek visszavette a megemelt nyomást, ugyanis az intézmény hálózata nem bírta, és sorra lett csőtörésünk. Visszavette, talán jobban is a korábbihoz képest, és akkor jelentkezett az a jelenség. A melegvíz nyilván legyőzte a hideget és valamelyik csaptelepnél átfolyhatott.
Szerintem a melegvíznek jóval nagyobb lehet a nyomása, és hiányzik valahol egy visszacsapószelep, ettől "bufferol" a rendszer a hidegvízvezetékben. Valakinél lehet, hogy visszafelé forog a hidegvízóra, ott átnyomódik a meleg, majd nálad jön ki. Valaki nagyot fog nézni a végén. :) Vagy mindenki.
Mindenféleképpen a strangon kell először keresni a hibát, amit okozhat többek között átszakadt keverőcsaptelep, egykaros csaptelep.(pld:zuhanyrózsa nyelébe van beépítve az elzáró, csaptelep hideg-meleg elzáró nyitva.)
Olyannal is találkoztam már, hogy keverőcsapra volt a mosógép rákötve, hideg-meleg összenyitva.
Sőt, hogy tovább fokozzam a szemétledobóban a kukamosást is keverő csapteleppel oldották meg, a tömlő végén volt a pisztolyszelep, hideg-meleg összenyitva.
Ha a strangotokon van irreális melegvízfogyasztás és minimális hidegvízfogyasztás valakinél, az a ludas.
Ha nincs, szomszédos strang is képes "visszafertőzni".
Ja, spóról. Azért légyszi próbáld már elképzelni, hogy nem tudsz engedni egy pohár hideg vizet inni, nem tudod hideg víz alá tenni az ujjad ha megégeted a forró sütővel, nem tudsz vizet adni a virágoknak, meg a macskának, mert csak a kibaszott melegvíz jön. Szóval ez nem annyira jó, mint amennyire annak tűnik.
Figyelj csak, szerintem ezt más is észrevette, csak nem macerálja, mondván így spórol. De ez 1 év múlva úgyis ki fog bukni az elszámolószámlán, és sehogyan se fogják érteni miért annyi a gázszámla, mikor a melegvízfogyasztás semmi. Illetve 1 valakinél lehet, hogy iszonyat sok lesz, csak az a lakás éppen üres, így nem fedezték fel a gebaszt.
Ez elvileg lehetne magyarázat, de akkor ez így lett volna már korábban is, tavaly is, meg azelőtt is. De nem, ez újkeletű, 2-3 hónapja kezdődőtt, és azóta is tart. Ráadásul ha kiengedem, és már tényleg hideg jön, akkor sem kell eltelnie sok időnek, és megint meleg lesz.
Most a guglival ezt találtam, ahol egy szakember szerint:
Ilyen, a ház belső rendszerében történt meghibásodást leginkább elromlott keverőcsap okozhat, olyan csap, amelyik egykarú, azzal lehet beállítani, mennyire legyen meleg vagy hideg a víz. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy például egy mosógép, mosogatógép úgy hibásodik meg, hogy hasonló problémát okoz. Magyarázata alapján tulajdonképpen arról van szó, hogy a melegvíz-rendszerben nagyobb nyomás áll elő, így a meleg víz átjut a hidegvíz-rendszerbe. Tapasztalata szerint ilyenkor nehéz kideríteni, hol a baj forrása, mert elég, ha az öt lakásból egyben rossz egy csap, a következmény a többi, az alatta és a felette levő otthonokat is érinti.
ilyet én is észrevettem, de nem ennyire jelentősen. Nekem az tűnt fel, hogy amikor hajnalban nyitottam meg a hideget, egyszerűen nem volt hideg, csak langyos. A strang mögött látni, hogy a hideg és a melegvíz egymás mellett fut, sőt a melegből duplán van, ugyanis a visszatérő ág is fűti a strang légterét amitől az éjszaka nem mozgó hideg víz is felmelegszik a meleg csövek szövetszigetelése ellenére. Nappal ilyen sosincs, csak hajnalban.
Nálad is ilyesmi lehet, csak lehet, hogy nincs semmi szigetelve, közelebb vannak a csövek, kisebb a strang átmérője, nincs léghuzata stb. Vagy a hideg víz is duplán megy nálatok, tehát előbb minden lemegy, és lentről visszatérő ág osztódik. (hülyeség, de magyarázhatná a hosszú ideig tartó "ingyenmelegvíz" lehetőségét)
10 emeletes panelház 5. emeleti egyik lakásában egyre többször fordul elő, hogy meleg víz folyik a hideg csapból is. Akár a konyhában, akár a fürdőben, de még a wc-ben is. Természetesen ilyenkor a hideg vízmérő forog csak. A víz néha csak langyos, de olyan is van, hogy annyira meleg, ami már majdnem kellemetlen a kézmosáshoz, tehát közel 40 fokos. Van hogy 10-20 másodperc múlva már hideg jön, de olyan is volt, hogy egy ember teljesen le tudott zuhanyozni, mert olyan meleg volt a víz, és olyan sokáig nem jött hideg.
Van ötletetek hogy ez mitől lehet? Gondolom valamelyik alsóbb szinten jut meleg víz a hideg vezetékbe. De mitől?
Ahhoz hogy 3-4 percig 30+ fokos víz jöjjön a csapból, elég sok melegvíznek kell feltölteni a hideg oldalt.
A névleges fogyasztás~ a gyártó által megadott érték.
Nekem csak parapetes vizmelegítöm van, azt gondolom, hogy a tiéd kéményes, igy nem tudom használni.
ZV 4-nél az őrláng legjobb esetben 0,6 -0,8 Cbm.
Mindenesetre elmentettem a típust és ha cserére kényszeritenek akkor szem előtt tartom.
Egyébbként mióta kicseréltem, az örláng fúvokához menő csövet azóta abszolut üzembiztos, soha nem alszik el. Természetesen a 28 éves készüléken a fuvokát is kicseréltem.
Gyakorlottabbaktól kérdezném. Egy eredetileg L alakú panelkonyhában szeretném áttenni a mosogatót a rövid oldalról a hosszabbikra. Így fér el kényelmesen, használhatóan a kéttálcás. A falon 43cm magasan van a lefolyónyílás majd esik is 6 emeletet lefelé. Kb 100-120 cm lenne amennyivel meg kellene toldanom, csak az ideális mosogatólefolyó-lejtés nem tudom mennyire engedi ezt meg. Hány százalékosra tervezzem az áthelyezett "vízszintes" szakaszt, milyen magasan legyen a búraszifon kifolyója, illetve az eredeti bekötőhelynél hogyan célszerű rákötni? Valami vész esetén megnyitható kotrónyílás illik-e rá, létezik-e ilyen kialakítás gyári verzióban? A falon éppen lejjebb lehetne tenni a 43cm-ről a lefolyót, hozzáférek a másik oldalról ideiglenesen, de ha nem fontos annyira, akkor, nem szívesen macerálnám.
Ojjé, felül is volt két csavar, szuperül lejött az előlap...
Nos az történt, hogy tavaly óta van fent a készülék. Emeleten festettem levettem a radiátort.
Teszem vissza, engedem bele a vizet oké feltöltődött.
Értelemszerűen lent a kazánnál leesett a nyomás 0,5 barra.
Oké töltök rá. Nyomom neki a vizet, feltolom 1,7-ra, okés ennyi elég lesz. De mondom, tolok rá még egy picit, megnyitom a csapot, erre elkezd spriccelni felülről valami. Na gyorsan elzárom a vizet és azóta pötyög a víz.
És igen, most már 100% hogy onnan.
Olyan 0,4-0,5 bart emelkedik a nyomás, amikor felfűti a rendszert, gondolom ez nem gáz, ennyi simán nőhet, de akkor is csak olyan 2,2 körül szokott lenni a nyomás.
Nem tudom miért lehetett, kipóbálom amit ajánlottál, hátha. Amúgy olyn 2-3 havonta rá kell tolnom a rendszerre olyan 0,2 bart, nem tudom hova megy el az a víz (lehet basszus eddig is csepegett csak nem vettem észre?)
A víznyomással nem koherens. Kinyitod, leesik a rendszerben, ez meg elzáródik szép lassan. A bekötőcső mekkora? Mennyi a hálózati víznyomásod? Hanyadik az a legfölső szint?
Nem bontható, de le lehet fejteni róla. De ha úgy érezni, hogy erősen rászorul, akkor ne bántsd, csak tisztítsad meg és kontaktust javító anyaggal kend be.
Szakiknak mond valamit ez a kép, típushiba/elektronikacsere/kontakthiba miatti elmelegedés, vagy mi lehet ez?(wieviel euro lehet egy elektronika hozzá, sacc/kb?)
Az elolap a kazanra csak ra van 'akasztva' felul...szerintem
Ha csavarokat kiszedted az elolap aljat megadfele huzod egy picit, majd megemeled felfele..
Szerintrem ugy le kell jonnie..
Elobb nezd meg mi csepeg...
Korabban nem volt baj a tagulasival ? Kilikadt-nyomas elment-ratoltottel vizet, majd nyomas felment es nyitott a biztonsagi ?
Mert akkor lehet csak kosz ment a tanyer ala...csere elott erdemes 'tekerni rajta' - a piros kupakon nyil iranyaba, lehet kidolgozza.../de vigyazz jon majd a viz> edeny ala :-) /
Ertelemszeruen kicsavartam:) es utana mozog, na mindegy
Kb 99% h az, a szelep az, mintha a tetejen lenne vmi piros kupakfele illetve van a vegen valami menet, de mivel nem tudom leszedni azt a ...elolapot, nem tudom 100ra mondani. Ha az csepeg, akkor mi a palya?
Adott a hőcserélő, sajnos csak 1 van benne(átalakított Hajdú bojler), az az alsó 1/3-ot fűti.Maximum a hőérzékeléssel tudok variálni, külön helyen a gáznak, meg a vegyesnek.
az tokre ok hogy a vegyes az egeszet futi. a gaz meg csak a tetejet. legjobb ha az egyik csokigyo direkt a tetejeben van. de nekem igy hogy fent van benne a homero ugy tunik igy is csak a teteje meleg alapvetoen.
Az is megoldás, ha gyakran kapcsol, végül is.Én arra gondoltam, hogy mittomén este 7-kor felfűti, azt ugye kb. ki is fogyasztjuk, de utána nem fűtöm fel újra, csak másnap este, így kisebb a hőveszteség(ha soron kívül fürödni kell napközben, akkor marad benne valamennyi, vagy legfeljebb bekapcsolom).
Nagy tartály nekem azért kéne, mert télen a vegyeskazán fűtené, és az csak délután/este megy, mert pufferra dolgozik(ilyenkor nem használnám a gázt).
120as drazice, sd kondenzacios kazan. a boylerben jo magasra van teve az erzekelo, egy zuhanyozas vegere is bekapcsol. nem latom ertelmet az egesz tartalyt melegen tartani, gaz mindig van es mindig tud gyorsan melegvizet csinalni. 45 fokra van allitva, ha eszembe jut par napra feltekerem 60ra neha. (egy evben 2-3szor csak) nem mertem a vizet, de szerintem melegebb valamivel mint 45 fok ami kijon.
Részleteket elárulsz, mekkora bojlered van, van-e rajta +szigetelés, hány fok a víz benne, egész nap melegen tartod, vagy csak időszakosan?
Ki akarok váltani egy átfolyós vízmelegítőt, van egy 200l bojlerem, abból kb. 160-170-et tud melegíteni a fűtőspirál, most keresgélek egy őrláng nélküli állókazánt hozzá, ja eddig 20-21 m3 volt a gázfogyás/hó, ebből kb. 8 m3 az átfolyós őrlángja.
Ha beférnék ugyanannyi gázfogyi alá, mint eddig, az nagyon jó lenne.
valóban van, volt két ilyen csavar, már mozog, csak feszegetni nem akarom, inkább akkor rákérdezek a kollega által javasolt forumon, hátha van ott isotwines.
Más: miért lehet az, vagy egyáltalán hiba-e az, hogy azt írja a szervízkönyv, hogy a biztonsági szelep 3 bár nyomásnál nyitja a fűtökőrt, nekem olyan 2,2-n van és pötyög? Na nem nagyon, de idegesítő a tócsa a kazán alatt. Olyan 8-10 óra alatt egy felesnyi összejön.
Na megvan végre. Áthívtam a szomszédot és ketten kitekertük. Bontottam még ki annyit a szigetelésből, hogy a csőfogó, amivel a falikorongot fogjuk, párhuzamosabban feküdjön a fallal. Így jobban rá tudtam fogni és ez segített.
Beraktam az új csapot, kisebbfajta csoda, de a falikorong nem csöpög ennyi rángatás és tekergetés után.
Továbbra se boldogulok. Elcsesztem 5000 forintot egy cafnikulcs betétre, azt csőfogóval megfogva már tudok erőt kifejteni, de meg se moccan. A falikorong műanyagja nem bírja, ledarálom a bordákat. Biztos nincs semmilyen sav vagy oldószer, ami elbánna a kóccal?
Hogy a fészkes fenébe lehet kinyitni a szerelőpanelt? Egyszerűen nem tudok rájönni, pedig amkikor itt voltak a beüzemelők olyan ügyesen kibillentették:)
Sehol sem találom, pedig már bemésztam alá, feszegettem is, de tartja magát:)
Tulképp a szivattyút szeretném 3-asra tenni, de nem férek hozzá.
az aramot at lehet varialni ha kell. papiron az lenne a legjobb ha lenne egy rendes, egy geo/h a futeshez es egy csucskizart a villanyboylerhez. viszont harom villanyora eleg macerasnak tunik.
1.) Társasház földszinti, külső lakása. Meg kell néznem ezzel a szemmel is, de szerintem van olyan fal, ahol nincs felette ablak, ergo megúszható a zajterhelés, és mindenképp elvezethető a víz a kertbe. Csak falra, vagy állványra kell rakni a kültérit a hó/csapó eső miatt. (Esetleg az erkélyre, akkor a felette levő erkély tömege "leárnyékolja" a zajt a felső szomszéd felé.)
2.) Most villanybojler van, vezérelt áramról. Mivel a fürdő is fel van újítva, így szívem szerint meghagynám, 1 fős háztartásnál -szerintem- nem lesz durva a melegvíz igény. (Itt jön be lehetőségként egy levegő-víz fűtés, a bojler helyére tett beltérivel, és akkor a kád helyett zuhany lesz a csökkenő hely miatt. Csak hát ez a "szétverős" megoldás.)
3.) Elsőre én is ilyesmire gondoltam, csak ha éjszakai áramon van, mi lesz a "puffer"? Vagy legyen Geo, esetleg H tarifa, és egyszerűen felejtsem el a vezéreltet? (gondolom ez a legolcsóbb verzió)
Adott egy 40 m2-es, 1,5 szobás lakás, aminek a jelenlegi fűtése villany, éjszakai áramról. Ez finoman szólva sem ideális, viszont cserében a lakást elég olcsón adják. Ha észszerű áron át lehetne alakíttatni hőszivattyúsra, akkor érdekes lenne a dolog, de három dolog érdekel:
- Mennyibe kerülne (szigorúan nagyságrendileg, tehát akár 50%-os hibával is) egy ilyen kis lakásban a hőszivattyús kialakítás?
- Kell-e ez külön engedélyeztetni, vagy ez valójában "csak" egy klíma, és csak a kültéri egység elhelyezésében kell a helyi rendeleteknek megfelelni?
- Érdemes-e levegő-levegőn kívül másban is gondolkodni, vagy ott már többe kerülne a leves, mint a hús? (lakás szétverése, miközben az felújított állapotban van; tároló bojler helyigénye, miközben a lakás eleve pici; társasház többi lakójával szükséges egyeztetés-engedélyeztetés bonyolultsága; elérhető plusz megtakarítás alacsony volta a befektetéshez képest; stb.)
Az átfolyós lényege pont az, hogy távolról vezérled (kinyitod a csapot) és így nem gyártja örökké a meleget csak amikor szükség van rá. Alternatívának tudom ajánlani a konyhai elektromos vízforralót :)
ismertek olyan vizmelegitőt ami távolról vezérelhető? Nem szeretném ha állandóan gyártaná a meleg vizet, csak akkor ha szükségem van rá.
Mielőtt felmerül, az átfolyós megoldásokat nem preferálom feltétlenül, hacsak nincs olyan elektromos átfolyós melegitő ami nagy igénybevételnél is tud stabilan meleg vizet adni.
en figyelmes vagyok, de a futest is megszerelem magamnak. az aki futesszerelot keres, az viszont nem fogja figyelmesen olvasni, hanem megy a kovetkezore.
A web oldal még bővítés alatt, hiszen a hivatalos infókat (Cégnév, telephely, adószám, stb.) majd csak a héten teszem ki neki.
Sok szakit láttam már, olyat is aki szakmailag megfelelt, de olyat ritkán, hogy emberileg is topon lenne.
Nem csak robotként darálja a munkát, hanem egy csomó ideje ráment a múltkor arra, hogy nekünk hogyan tudná olcsóbban kihozni a szerelést.
Utánajárt hogy honnan lehetne olcsóbb alkatrészt szerezni, ami ugyanúgy megfelel.
Szóval örülök hogy vannak még ilyenek (nem haltak ki mind) és ezért gondoltam hogy legalább egy fórum bejegyzéssel meghálálom neki.
Persze ha több időm lenne, akkor azért leesett volna, hogy ilyen fórumokban sem lehet elejteni még egy linket sem ingyen, rég jártam az index fórumain igaz. :)
uzenem annak az ugyes szakinak, hogy jol lathato helyre irja mar ki hogy miskolci vagy szombathelyi. a mobilszambol ugyanis nem latszik, viszont egesz hasznos tudni mielott az ember felhivja.
Tegnapi kevés fűtéssel, 70 fokra felment 80 fokos fűtés előremenő mellett. Én is meglepődtem, mert eddig mindig használtuk a keringetőt. A szerelő aki csinálta a rendszert az indirekt tároló miatt épített be keringetőt, mert szerinte az indirektben nem fordul meg a víz gravitációsan. Tegnap egy áramszünet miatt váltottunk át gravitációsra ekkor derült ki hogy mégis. Jobbnak tűnik így a rendszer, mert keringetővel 65 foknál feljebb nem ment a kazánnál a víz hőmérséklete valószínű alacsony fokozaton is túl gyors volt a keringetés.
Hajdu 200 literes indirekt tárolót fűtök fatüzelésű kazánnal gravitációs rendszerrel. Mindenféle vezérlés nélkül be van kötve a rendszerbe, fel is melegszik, de ahogy leég a tűz visszahűl fokozatosan.
Jó megoldás-e egy hőfokkülönbség kapcsolóval vezérelt mágnesszelep csőspirál bemenő csatlakozójára? Ha igen milyen mágnesszelepet ajánlotok?
Megpróbálhatom... aztán majd azt is kitépem a falból ahogy csavarom ki. :)
Jó lenne érteni, hogy egyáltalán miért kezdett 2 év után csöpögni. Most nyitottuk ki tél után, gondoltam majd bedagad a kóc és abbamarad, de egy hét után is csöpögött, sőt, még jobban.
Remélem nem. Amikor darabokban kiszedtem a beletört menetet, a kóc szálasan jött ki, nem tűnt úgy, hogy össze lenne ragadva. Persze a közcsavarnál még lehet más a helyzet...
Viszont ha már kibontod "rögzíthetnéd " is a falikorongot, mert már lesz annyi hely...kisebb beütő dűbellel vagy csak úgy parasztosan hilti szalaggal 2 oldalról csavarozva..
Oké, köszi, megnézem, rá tudunk-e fogni anélkül, hogy a csőfogót oda kéne fektetni. De azért várok pár napot, hogy kiszáradjon a kóc, hátha kevésbé fog szorulni.
Épp ez a bajom, hogy a falikorong nincs rögzítve semmihez, csak lóg a cső végén. A hőszigetelésben van, némi purhabbal 'rögzítették' csak.
Ha elkezdem erőből csavarni a közcsavart, az egész vízvezetéket csavarom. Nem tudom, mennyit bír, de többet, mint a csap, mert azt le tudtam róla törni. De még egyszer nem szívesen játszom ezt el, mert ha megsérül a vezeték is, akkor már falat kell bontani.
A menet jó lenne, csak fúrógéppel szedtem ki a beletört darabokat és véletlenül átfúrtam a közcsavart. Megpróbáltam jó sok teflonszalaggal betekerni egy csapot, de a lyuk mögött csak kb. 2 menetnyi van és az kevésnek bizonyult a tömítéshez.
Nincs semmim, amivel melegíteni tudnám, csak gyertya, de nem akarom leégetni a házról a szigetelést véletlenül. :)
Sziasztok... Éti-35-ös 85-ös évjáratú kazánon akarok termoelemet cserélni.... egy nagyobb huszonhanyas hatlapú hüvely van a műanyag házon és abba van belecsavarva a hőelem 8as vagy 9-es "anyája"... van valami trükk, vagy csak kicsavarom a régit meg becsavarom az újat...?! itt nincs gáz ha jól gondolom szóval nem kell szappanosvíz meg blabla.... a huszonhanyas anyára ellent kell fogni vagy fölösleg? köszi
Van egy kis problémám. Egy kerti vízcsap mögül csöpögött a víz a falból, de a kiállás csak egy falba süllyesztett közcsavar volt, a csap levehetetlen takarólemeze mögött. Sehogy nem fértem hozzá, ezért mindenképp le kellett tekernem a csapot erőből. Ez nem sikerült, beletört a menete a közcsavarba. Ezt kiműtöttem ugyan, de túl sok sérüléssel, így a közcsavart is cserélni kell. De mivel a csap letekerésekor az se engedett, mögötte meg már a vízcső van, ezért nem nagyon merek tovább erőszakoskodni vele.
A kérdés az lenne, hogy hogyan kell szakszerűen kicsavarni egy kóccal tömített közcsavart? Segít, ha megvárom, míg kiszárad a kóc? Vagy van erre valami oldószer?
Nyitogasd a melegvíz csapot, sokszor egymás után, de előtte vedd föl a fűtést. Valószínűleg a benne lévő gumitömítés elöregedett és félre zár, ill. megszorul a szelep. Majd kiderül.
Ja, és amit te korábban írtál, hogy egyszer van fűtés de nincs melegvíz, aztán van melegvíz de nem fűt, abból az következik, hogy a váltószelepeddel van a gond, mert akadozva, bizonytalanul működik.
Figyelj, én azt konkrétan nem tudom, de ki lehet következtetni, mert a szerepe az, hogy amikor kinyitod a meleg víz csapot, akkor átvált, hogy legyen meleg vized, mert a HMV elsőbbséget kap a fűtéssel szemben. Vagyis amíg pl. zuhanyozol, addig a radiátorokra nem megy meleg víz, hanem a hőcserélőre megy, mert a "váltószelep" oda küldi a meleg vizet.
Ez egy elektromágnes, ki lehet könnyen szerelni, általában egy rugós patenttel van rögzítve.
Nekem nem ilyen készülékem van, hanem Berettám, én ott végeztem rajta egy karbantartást, mert nálam áteresztett, azaz amikor HMV-t akartunk, akkor a radiátor is melegedett.
Most tudni kéne, hogy hogyan néz ki a hőcserélő, szóval az egy téglatest alakú réz valami, aminek 4 csatlakozója van; kettő kell arra, hogy a kazán meleg vize átforduljon rajta, -na, itt van közben a váltószelep- a másik kettő pedig arra van, hogy bele megy a hideg víz, és a másikon kijön a már felmelegített meleg víz és megy pl. a kádhoz.
Általában cserélni szokták, de kellő ügyességgel be is lehet szilikonzsírral kenni. Feltéve persze, hogy elektromos értelemben működő képes, azaz kap vezérlést és hajlandó meg is húzni.
A Berettárol küldök egy képet, a szivattyú alatt van az a fekete cucc, az az átváltó szelep.
Az átváltóra ráfér egy karbantartás... Gondolom elbliccelted az elmúlt évek során...
Egyelőre csináld azt, hogy amikor megy a fűtés, nyisd meg a meleg vizet többször is, hátha átvált. Ezt érdemes a nyári időszakban is elvégezni, ha már a karbantartásról lemondunk...
Használati meleg viz volt, de a fűtés nem ment.. A szivattyú nem húzta vissza a vizet. Felmelegedett 80 fokra, és kikapcsolt. Most megy a szivattyú, a fűtés, de meleg víz nincs..
Mi lehet a probléma? Köszi előre is mindenkinek a választ!
Használati meleg viz volt, de a fűtés nem ment.. A szivattyú nem húzta vissza a vizet. Felmelegedett 80 fokra, és kikapcsolt. Most megy a szivattyú, a fűtés, de meleg víz nincs..
A radiátoros és a padlókör menjen egymástol telljesen függetlenül! A puffer ugy fog funkcionálni mintha egy hidraulikus váltó lenne ( "szakszeres" 2 T-és kötés esetén is) így a főkör nyomáskülönbségmentes. Kell egy-egy szivattyú a két külön körnek. A padlófűtést pedig kettős keverő kapcsolással kell bekötni...én így csinálnám.
előremenő ntc csere ha nem javul akkor savazás segíthet rajta ( a láng feletti hőcserélőt kell kipucolni elsősorban de a hmv-t is érdemes ha már szét kell borítani)
Szó sem volt kőművesről meg az "okosba olcsón"-ról. De mindenhol vannak ilyen ún. megmondóemberek. Különben meg ez egy fórum ahol lehet érdeklődni, kérdezni, akár arról is, hogy hogyan lehet okosba, olcsón megoldani. :-)
Én is a külön padlófűtést javaslom,igaz drágább lesz a fűtés de jobban szabályozható.
Rétegrendre a megoldás jó,csak egy baj van vele,ha a vízszigetelésre teszik a lefolyót , a hideg meleg víz, valamint a radiátorhoz menő fűtéscsövet , akkor sajnos az ötcentis szigetelést nagyon szét kell darabolni.
Akár mehet a murvába is a lefolyó és a hideg-meleg víz,megfelelő nyomáspróbával elvégezve nem lehet probléma,főleg ha osztós megoldással csináltatod,így nincs T idom a murvába,vagy lehet átmenő fali korong.
Hát ez az ,senki nem akar fizetni több tízezer forintot , egy jó tervezőnek vagy szakembernek, inkább itt érdeklődik hogy lehet okosba olcsón megcsinálni valamit,sajnos ez a pénztelenség rovására írható.
Egy épületgépészeti beruházás közelít a két milkához,sokan megcsináltatják a kőművessel a fűtést meg a vízszerelést, mert 30-40 ezer forinttal olcsóbban megcsinálja,igaz hogy utána már nem lehet elérni.:-)
Köszönöm mindenkinek a hsz-t. Leginkább az aljzatban levő csövek elhelyezésének hibáira, és buktatói lennék kíváncsi, mert az elkovetkező egy hónapban többek közt ezek lesznek megcsinalva. Maga a fűtés rendszer (kazán, puffer, Hmv) őszig fog elkeszulni.
Ha van pénzed a padlófűtést külön körre csinálni akkor legyen külön kör mindenféleképpen. elfogadhatóan műlödik a radiátor visszatérőn is de nem az igazi. Nekem is az utóbbi megoldas van.
Az már meg van. Legalábbis én az írásból erre következtettem. Arra meg nem is mertem gondolni arra, hogy élete nagy beruházását tervek nélkül kezdi el:-)
Arra nem gondoltál még, hogy MIELŐTT nekikezd, megbeszélitek az előre látható (tervezhető) részleteket. Kértél tőle/mutatott magától rajzot a leendő rendszeredről? Egyáltalán rajzol valamit, vagy a fejében van minden?
Ha nem tudod mit fog csinálni, hogyan akarod ellenőrizni?
Házfelújítás közepette vagyok. Egy régi típusú parasztházról van szó, melynek hasznos alapterülete 67nm. Hamarosan víz és fűtés szerelés, alapszerelés következik. A csövek az aljzatban futnak majd. Természetesen nem én csinálom, hanem egy vállalkozó, de szeretném tudni, hogy mi az amire kimondottan oda kell figyelni, még betonozás előtt. Utána már drága mulatság lenne javítgatni... :( Az aljzat a következő képen néz majd ki. 10cm murva, 5cm szerelőbeton, vízszigetelés (bitumen), 5cm polisztirol, hőtükör fólia, vasháló, fűtéscsövek, 6-7cm simított beton, burkolat.
A tervezett fűtésrendszer :
Vegyes tüzelésű kazán
Puffer tartály
HMV tároló
padlófűtés
5db radiátor
Szeretném, ha ez a rendszer a lehető legjobban működne. Padlófűtésről megoszló véleményeket hallottam. Valaki azt mondja, hogy a visszatérő vezetéket feltekerve is megoldható, így nincs külön kör, olcsóbb megoldás, viszont nem lehet külön működtetni. Más a külön padlófűtéskörre esküszik és az előző megoldást baromságnak tartja. A másik kérdés, hogy hogyan legyen feltekerve? "Csiga" alakban illetve a hullámos alakzatban (nem tudom hogy nevezik). Mit javasoltok? Mik azok a dolgok, amiknek még a betonozás előtt meg kell valósulni, hogy a fenti fűtésrendszer megfelelően működjön?? Csak hogy tudjak szólni a szakinak, ha nem úgy csinálja ahogy kell. Kissé bizalmatlan vagyok, mert nem kevés pénzembe fog kerülni, és nem szeretném ha szart kapnék érte. Előre is köszönöm a válaszokat és a hozzászólásokat.
És mire jönnek a gondok a kivitelező már árkon-bokron túl van. Nálunk hegesztett pp csöves rendszerbe raktak itt-ott horganyzott közcsavart, ruskósodik is rendesen.
Ezt is csinálja boldog-boldogtalan ész nélkül mint sok màs építőipari szakmában.
Hogy melyik csőnek mennyi az étettartama azt senki sem tudja megmondani. Láttam már horganyzott vezetéket ami 5 éves volt és semmi baja és 3 évest ami szarrákorrodált.
Azért az mégiscsak furcsa, hogy nálunk a rézvezeték beépítése után volt 10 "csőtörés" és ebből 8 a melegvizen. Itt is pontszerű lyukadások mutatkoztak minden esetben és a külső felület szemmel láthatóan sértetlen volt.
Nézd meg, melyik a radiátor legmagasabban lévő része. Ha nem a hollander felé emmelkedik, akkor a másik oldalt felül van egy záró csavar, azt kell megnyítni , illetve odalehet egy légtelenitő csavart beaplikálni.
Éppen ma hallottam, hogy a Bősi vízi erőmű valójában megépült a mi pénzünkből, mert mi kifizettük a megrendelést, miközben az Osztrákok építették be maguknál, mert ott ugyan olyanok a földrajzi adottságok. És hát nem éppen fillérekről van szó, amit a magyar emberekkel megfizettettek.
Az anyagok mások, ha mások, de a törvényszerűségek azok mindenütt egyformák. Fűtésnél is a rézvezetékek amire figyelni kell, lehetőleg ne házasítsuk aluval.
A házban ahol az irodám van volt egyszer egy csőtörés, vagy 6-8 évvel ezelőtt. Akkor a "szaki" a strangba beépített vagy 20 méter rézcsövet a meleg és a cirkulációs vezetékbe. Az egész ház vízvezeték rendszere horganyzott acélból van.
Hevesen tiltakoztam a szakszerűtlen kivitelezés ellen, de a közös képviselő és a szaki kioktattak, hogy legyek nyugodt, hiszen ők ezt csinálják már régóta és én meg amúgy is csak egy mérnök vagyok ergó nekem kuss.
Azóta folyamatosan lyukadnak ki a melegvíz csővezetékek épp ma volt az egyik. Ja és Gebo nagy felhasználók lettünk. Természetesen ha kilyukad egy cső akkor azt a közös költségből kijavíttatjuk azzal a szakival a rezet beépítette a hálózatba. Mi fizetünk és ő meg számláz, most aratja le a szar munkájának gyümölcsét. Az a baj, hogy ez nekünk szar, neki meg gyümölcs.
Vas csavar alá vörösrezet tesznek, az oda jó, nem bántják egymást. A vízvezetéknél, ha a hálózat horganyzott acélcsövet tartalmaz, akkor vörösréz csövet nem lehet alkalmazni, ha a vörösrézből a horganyzottba folyik a víz. Ellenkező esetben ha a horganyzott vezetékből folyik a víz a vörösréz csőbe akkor semmi gond. Viszont sárgaréz minden rendszerbe alkalmazható a szerelvények ebből késszülnek és semmi károsodást nem okoznak a vezetékekben.
Tehát nem ár kérdése a dolog, de az is közrejátszik az anyag felhasználásban.
Szerintem az lesz a baj, hogy a szárítód teteje magasabban lehet a kazánnál, vagy esetleg egy magasságban van vele. Ekkor nehezen jön ki belőle a levegő.
Van rajta elzaro, magatol nem fog kijonni a levego az automata levglegteleiton, mert a visszatero ugy van megoldva hogy belso CSO megy az aljaig,igy van felulrol kotve.
En kamionokat javitok. Az alu szelephazakba sargarez levego csatlakozok vannak ami soha be nem korrodal. Az alu hazban levo vas csavarra viszont rakorrodal az alu.
Sziasztok.Szerintetek hogyan tudnam legteleniteni torolkozoszaritos radiatoromat ha az eloremeno es a visszatero cso is felul csatlakozik a radiatorra.Tehat nincs rajta legtelenito szelep.Mar kB egy honapja csorgedezik benne a viz,es idegesito.
Azt szeretném kérdezni, hogy van e valakinek tapasztalata pipelife ötrétegű csővel kapcsolatban?? Családi házhoz kellene osztóval szerelve vízhez és fűtéshez is.
Másik kérdésem:
Fém alapanyagú, 1" osztó test, M24"külső menetes csatlakozás- ez jó e vízhez, vagy csak fűtéshez használható? ( inkább a sárgaréz a vízhez???) A fém osztó sokkal olcsóbb volna, ezért érdekel.
Azt szeretném kérdezni van- e valakinek tapasztalata pipelife ötrétegű csővel kapcsolatban, vízhez és fűtéshez kellene családi házhoz, osztós megoldással.
Másik kérdésem:
Fém alapanyagú, 1" osztó test, M24"külső menetes csatlakozás- ez jó e vízhez, vagy csak fűtéshez. ( vízhez rezet inkább??)
Ezek után örülnèk neki, ha vki felhomályosítana engem ,mint tudatlan hozzá nem èrtőt: mi indokolja egy radiátor flexibilis csővel való bekötèsèt? Próbálom kitalálni:
1; rövid lett az ötrètegű cső...?
2; rövid lett a 15-ös rèzcső...?
3; rövid a radiátorszelep ...???
4; vagy milyen szüksèges alkatrèsz van kiváltva vele...?
Jött a kolléga, hogy huszanvalahányas csővel akarják a radiátorait bekötni, erre hoztam példának hogy vékonyabb is elegendő, (mint ahogy mutatja a gyakorlatban ez a flexi bekötés is), így komoly tízezreket tud spórolni. Erre nem a kérdezőnek segít a hatalmas szakmai tudásával, pedig ő olyan tanult és okos (szerinte), hogy kisujjból tudná köpni a szükséges csőátmérőket, ehelyett elkezdi mellékvágányon fikázni az esztétikailag a nem látszó bekötést, meg engem.
Menjen a picsába az ilyen, ha segíteni nem tud, vagy nem akar, akkor fogja be a pofáját, ne másokat baszogasson.
Ha már voltál olyan szíves és megosztottad a radiátor bekötésed megoldását a többiekkel, akkor lehet arra számítani, hogy lesznek akik ezzel nem értenek egyet. Tehát nem értem a felháborodásod.
Nem azzal van a baj, hogy flexicsővel kötötted be a radiátorod, hanem, hogy még reklámozod ezt műszakilag talán még védhető, de maximálisan igénytelen megoldást.
Én is csináltam már olyat amit nem tennék a referenciáim közéd, de mint nálad is el van takarva. Ha reklámoznám az az én szegénységi bizonyítványom lenne.
A réz vas jó, a réz alu nem. Ez is csak általában igaz, mert nem mindegy hogy használati víz, vagy oxigénszegény fűtésrendszerben lévő víz. Meg a folyásirány se mindegy.
Pubi te vered itt magad hogy milyen okos vagy, pedig semmi érdemlegeset nem mondtál, vagy adtál jó tanácsot senkinek, csak pakolod a szmájlikat, meg nagyképűsködsz. El tudnál felejteni?
Így van, az se sokat , h te mire vered itt magad... Csak az ilyenek láttán röhögünk jó nagyot, meg mikor a hasonló mentalitású "szakember" után javítunk, ès a flexi cső be van falazva... Az is teljesen szakmás, hiszen az sem látszik...☺☺☺
Hát azért remélem te is tanultad kémiából általános iskolában mint én. És mivel több tíz éve volt, ezért is kérdeztem. Anno azt vontuk le, hogy különböző fémek egy rendszerbe építését jobb elkelrülni, ehhez képest, most olvasom, hogy a réz+vas / réz+alu egyesek szerint a jó. Persze nekem mindegy... Én nem fogok ilyet sem csinálni, sem venni. részemről lezártam!
Na ja, de ő tanulta a ziskolában, csak már nem emléxik rá. A táblázatok sincsenek meg, se a számítások. A kóklerek szoktak ilyen dumával jönni, hogy tanútam az oskolában, de nem mondom el nektek bibí!
Az az igazi kókler aki erre a kérdésre beír egy számot:-)
Oly tág határok között mozog ez, hogy nem tudni mikor melyiket alkalmazzunk. Ez a kérdés hasonló a hőcserélőhöz. Amikor azt mondják ez egy 10 kW-os hőcserélő az lehet 2-25-ig bármi is.
a régiben is kilikad a radiátor, a kollegáim tudnának mesélni róla.
4szintes ház 30éves rad.-ok, leszerelték, meg heggesztették, felrakták, feltölötték kb 2 bar ( nyitott rendszer ) 2 taggal odébb eldurrant, ujra, és volt olyan épület ahova hetente 4 szer jártak, míg fel nem lett mondva a szerződés
"Szóval nem lehet, hogy ezért lyukadnak ki a radiátorok a mai lakásokban?"
A régi lakásokban nem lukadtak ki, a mostaniakban meg kilukadnak? Van egy pár ismerősöm akinek rézcsöves a rendszere, nem lyukadt ki még egyiknek se. És van ahol így megy ez vagy 30 éve.
Lehet hülyeség, de én úgy emlékszem, azt tanultuk kémia órán, hogy különböző fémek, pláne vizes közegben előbb-utóbb megeszik egymást. Vagy nem lehet gáz a rézcső-Vas radiátor kombóval?
Ezt találtam a neten:
A korróziós folyamatok szorosan egybekötődnek elektrokémiai folyamatokkal. Ez a magyarázata annak, hogy a korróziós folyamat felgyorsul helyi elemek kialakulásakor. Helyi elem alatt értjük eltérő elektrontöltésű fémek és bizonyos ionok oldatának, víz jelenlétében történő rövidzárlatát. Ezek a fémek pl. vas és réz. Az érintkezési pontoknál a vas különösen gyorsan korrodál. Az ismert cementáló-reakció során a réz leülepszik a vasra, helyi elemet képezve Cu2+ + Fe ———> Cu + Fe2+.
Az elektronokban gazdag réz felszínén hidrogénionok sülnek ki, hidrogént képezvén 2 H+ + 2 e− ———> H2. Az ily módon, a vason keletkező pozitív többlettöltet minden nehézség nélkül Fe2+-ionként kerül leadásra; a vas zavartalanul korrodál. Mivel a környező víz részben kötetlen állapotban van jelen, ezért hidrogénionokat tartalmaz H2O >><< H+ + OH−. A hidrogénionok a fentebb leírtak szerint reagálnak a fém felszínével. Ebben az esetben is katalizátorként működik a réz. A kötetlen vízből származó OH− ionok vas(II)-hidroxidot képezve tetterősen hozzájárulnak a vas elbomlásához Fe2+ + 2 OH− ———> Fe(OH)2.
Tömören összefoglalva: egy vízvezető rendszer réz komponensei, vegyileg kezeletlen víz esetében felgyorsítják a vaskomponensek korrózióját.
Hmm, nem annyira jó a hasonlat, de a kezemet levágnám, ha egy radiátort flexi csővel kötnèk be... De felesleges ezen vitázni, ha neked jó úgy, akk jó. Csak azèrt a helyedben nem minősítenèm a szakembereket, mert azèrt a többsèg megtanulta iskolában, h flexi csővel nem kötünk be radiátort, ès h pl egy 15-ös csőre hány kw teljesmènyt lehet ráakasztani...
Tuti bem kezdenék bele saját magam a szerelgetésbe, tisztában vagyok a készségeimmel, elég ha tudom hogy nagyjából mit kellene venni majd hívok egy szerelőt és megmondom hogy ez a tervem, írja le mennyit vegyek miből és szerelje össze.
Nincs a szemem a radiátor borításon belül. Az meg hogy neked barkácsnak tűnik egy 8 báros flexibilis cső, csak egy dolog. Te a mosogatót is rézcsővel kötötted be hogy profinak nézzen ki?
Csak óvatosan a kis csőátmérőkkel! Az itt érdeklődők 1.0 userek, tehát ha ész nélkül beépíti a 10-es csövet, akkor elég sok kellemetlenséggel nézhet szembe. Az ilyen vékony csővezetéket csak méretezés után szabad beépíteni, a technológia maximális betartásával.
Tehát a tanács idomuljon a felhasználó képességeihez, mert csak ekkor veszi hasznát. Szerintem! :-)
A fürdőszoba radiátorom ilyen csővel van bekötve, 6mm a belső átmérője, de így is zárni kellett a torlót félig. Úgy látom sok emberben benne van a gravitációs rendszerek vastag csöveinek mérete, miközben egy szivattyús rendszer ugyanazon átmérőn, legalább tízszeres vízmennyiséget tud szállítani.
Az egész házamban 18-as a legvastagabb, vegyeskazán, cirko mind ilyennel van bekötve. Ha megnézel egy radiátorszelepet, akkor azt látod hogy 5mm-es furat van rajta. Minek oda 22-es csővel menni?
Az egyikben leírták nekem pontosan hogy kéne 15 méter félkemény (1950Huf) és 86 méter lágy (2270Huf) supersan vörösrézcső, ez a kettő munkadíjjal 330 000. Radiátorokban szintén a leírtakhoz képest, ugyanolyan fűtőteljesítményűt lehetne venni fele annyiért.
B. Gy. főkatasztrófavédelmista remek elszólással égette magát a minap.
Idézem:
"És ugye a szén-monoxid azért is veszélyes, mert nincs színe, nincs szaga, nem úgy mintha a gáz szivárogna, mert ott a merkantilnak szagát rögtön lehet érezni, vagy más gázok rögtön látszanak a levegőben, és ez itt nem."
Persze a királyi is remekelt a képaláírással:
"Sikeres a rossz szénmomoxid-mérők elleni küzdelem"
Na most azok a kütyük sok mindennek nevezhetők, de mérőnek biztosan nem...
Én biztos úgy csinálnám, hogy kazán, osztó gyűjtő, összeköt rézcsővel, / lehet egyébként ötrétegűvel is/ aztán az osztó gyűjtőbe ötrétegűvel bekötném a radiátorokat.
Én úgy kérném az árajánlatot, hogy mennyi anyag kell? mik kellenek? azokat majd én beszerzem, és mennyi a munkadíj?
Mert azért ezek a "mesterek" jókat szakítanak az anyagon is. Neten sokkal olcsóbban is be lehet szerezni sokmindent.
Már megvolt, csak az 1 milliós és az 1.2 milliós ajánlatot kicsit soknak találtam, ráadásul a másodikban csak a cső kb. 250. Egyáltalán nem értek hozzá de reménykedtem, hogy kb 700 ezerből meglenne az egész, ha 200 a kazán, 250 a radiátor és a csövek, 100 a kémény, plusz 150 munkadíj, ja és persze pluszba az engedélyek (ez csak hasraütés szerűen számoltam magamban ki). Ezért próbáltam utána nézni, hol tudok esetleg spórolni valamennyit, megvenni mindent máshonnan ami kell és 1 gázszerelővel megcsináltatni az egészet.
Van egy régi (25éves) kazán, zárt tágulási tartályos vas csöves radiátoros rendszeren, típusa FÉG ZC18.
Kérdés az, hogy az alap beállított nyomásnál (pl 1,3Bar) 60-70C-os felfűtéskor mennyivel változik a rendszernyomás? Az a probléma, hogy nálam egy ideje már 55C-nál felmegy majdnem 2,5Bar-ig.
Lehet, a tágulási tartály hibája? (az is 25 éves). Hogyan lehet megtudni, hogy a tágulásiban ép e még a membrán? Vagy kiment belőle a gáz? Töltve még nem volt.
A 25 év ellenére eddig még komoly probléma nem volt vele.
Mióta nálam is thermo-fejek vannak, sűrűbben kell pótolnom a vizet.
Kísérleteztem egyet a nyáron. Fogtam a slagot és belelógattam a hordóba. Kinyitottam a csapot és összenyomtam a csövet annyira, hogy éppen jöjjön a víz. mint a thermo-fejet szelepnél. A hordó tele lett millió buborékkal, fehér lett a víz.
Ezek a buborékok a fűtéskörben az automata légtelenítőben távoznak a rendszerből, amit később pótolni kell.
A tudományos magyarázatát még nem kerestem ki, de akár igaz is lehet :)
Szerintem ezért "szökik" a víz, a mostani fűtésrendszerekből.
szerintem mindkettobol lehet jo es megbizhato rendszert epiteni. kerdes hogy ki mihez ert, meg a fo kerdes hogy ki donti el mi lesz.
ha a szerelore bizod, o nyilvan azt valasztja, amihez ert, es amivel a legtobbet tudja keresni. ha ot kerdezed siman ki kell cserelni az osszes gazcsovet legalabbis az oratol. mert igy sok uj csoepitest szamlazhat, meg mert nem tud acelcsovet hegeszteni hogy csak megcsinalja az uj agat a kazanhoz.
hogy van manapság a konvektor->turbo cirkó átalakítás egy lakásnál?
(Monor, 4 szintes, 1980as társasház)
A verzió:
Engedélyeznek olyat, hogy kivezetem a falon vízszintesen a turbócsövet és kész?
B verzió:
A fürdőszobában van gázkémény, a vízmelegítőnek, a közs képviselő szerint oda mehet a cirkó, de ezt is engedélyeztetni kell gondolom, és nem lehet turbós, csak sima... ugye?
Sziasztok! Nemrég találtam a fórumra, olyan kérdésem lenne, hogy most tervezem régi parapetes konvektoros lakásom átalakítását cirkó fűtésre (54 nm, 2. emelet, körbe van fűtve). Eddig elég horribilis ajánlatokat kaptam, gondoltam inkább én megnézem miből mit tudok esetleg olcsóbban megvenni. A kérdésem a fűtéscsövekre vonatkozik, muszáj lenne lágy rézcsöveket alkalmaznom, nem lenne megfelelő ötrétegű műanyagcső? Árban ez már csak a tizede lenne. Valamint azokat a már meglévő gázvezetékeket is ki kell cserélni ami jelenleg a tűzhelyhez, illetve a kazánhoz megy? (Hozzátenném teljesen laikus vagyok.)
Ha a fórumot nem is, de engem érdekelne.Ha ismert a probléma a szolgáltató előtt, akkor miért fogadta el a gáztervet?Tudta, hogy mi a helyzet, meglévő rendszer lett kibővítve/átalakítva.
A probléma az, hogy évek óta húzódik a dolog, kicsit olyan, mintha nem akarnának foglalkozni vele, most is a borotva élén táncol a rendszer terhelésen(közben nyomáscsökkentő csere is történt, a hiba értelemszerűen nem javult meg, mivel előtte sem ott volt), de legalább már nem áll le a kazán alacsony gáznyomás hibakóddal.
Nekem, akinek padlófűtése van, nem vígasztal, hogy a lapradiátoros lakás többet takarít meg.
Minél kevesebb a megtakarítás annál később térül meg a beruházás.
Ráadásul ez a 30% ez egy számított eredmény, ami , tapasztalataim alapján, soha nem fedi a valóságot, optimista túlzás, a valóságos megtakarítás inkább 20% körül van.
Tehát mivel 4 éve nem volt bekapcsolva a gázkazán, azért biztos nem beruházok, hogy ott díszelegjen a falon.
azert az erted hogy a kerdes elegge akademikus volt, es a mihez kepest volt benne a lenyeg?
ház „P” típusú fűtéssel ház „Laprad” típusú fűtéssel gázfogyasztás régi kazánnal: kb. 2000 m3 kb. 2500 m3 gázfogyasztás csúcs-kondenzációs kazánnal: kb. 1400 m3 kb. 1450 m3 megtakarítás: 30% 42%
Tehat a lapradiatoros joval tobbet takaritott meg, a padlofuteses vesztett. Csak eppen leszarja, mert valojaban ha nem is sokkal, de neki kisebb a gazszamlaja, es nem foglalja a lakasban a helyet a radiator.
Elnézést, néhány napig nem voltam net-közelben. Nem akarok tudálékoskodni, az biztos, hogy amit leírtál a mérési igényről, az egy főmérővel nem oldható meg (tehát az, hogy a maximális és a minimális gázáram is megfelelő pontossággal mérve legyen). Ehhez két főmérő kell, amelyek terheléstől függő automatikus átváltását egy elektronika vezérli. Van kis hazánkban erre megoldás és vállalkozó is, de nyilván nem kevés pénzbe kerül.
Még annyit, hogy a gázelosztók általában nem választanak a szükségesnél jóval nagyobb gázmérőt, mert ha igy tennének, a mérési veszteségük növekedne (a méréshatár alsó 5-10 %-a alatti terhelésnél egyre nagyobb pontatlansággal mér a mérő), ami nagyobb anyagi veszteséget okoz, mint a nagyobb gázmérőből eredő készenléti vagy alapdíj bevétel.
Többet erről a témáról nem írok, elég speciális probléma, nem hiszem hogy a fórum olvasóit komolyan érdekli.
azt nem írtam , hogy már évek óta így működik és sehol nem látom igazából nyomát , régi ház ad abszurdum simán elszivároghat valahol .a kivitelező meg több szerelő is azzal nyugtatott , hogy ennyi simán belefér de azt gondoltam , hogy idén végére járnék a dolognak.
egy nyomáspróba az 100% kizárja a szivárgást akkor is ha ilyen minimális?
tudom , hogy van többféle tömítőszer amivel megoldható egy ilyen probléma csak addig nem akartam beleönteni semmit amíg nem tudom hol van a gond
toltsd fel 1.6 barra. aztan eressz le belole egy edenybe annyit, hogy 1.0-ra essen a nyomas. igy tudni fogod mennyi vizrol is van szo 3 honap alatt. par deci lesz, az a tippem. akar tenyleg bele is ferhet.
- nyaron nemlesz meleg a viz, kevesbe parolog el ami kijon, esetleg megtalalod hogy hol vizesedik a haz
- ha valami lukas, akkor az utem gyorsulni fog, es majd akkor megtalalod.
Sziasztok, nyomásvesztés ügyben szeretnék érdeklődni szakemberektől, Van egy kb 8éves egykörös rendszerünk ,9 radiátor, 110m2 ,egy immergas zeus típusú 80literes turbokazánnal, a csövek egy része aljzatbetonba fut, sem ott sem máshol nem látható szivárgás,az is igaz , hogy a betonba nem látok.A rendszer 1.6Barra van töltve ami szép lassan lemegy 1Barra kb 3hónap alatt ,több szerelőt kérdeztem ők mindig a tágulási tartályra gyanakodtak de az mindig rendben volt nyomásilag és a rendszer sem levegős ,azt mondták ,hogy ez elvileg egy zárt rendszer de ennyi beleférhet. Kérdésem ,elképzelhető ,hogy valahol szivárgás van a vezetékben vagy akkor gyorsabb volna a nyomásvesztés ? A válaszokat előre is köszönöm .
6 éve arra vár, hogy a padló alá kerüljön....2db 2 méteres csőregiszter - köszöni jól van....
Ehhez tartom magam...☺
