Lemezalapnál a szerelőbeton kiváltására alkalmas Deörken Delta MS-re mehet az xps szigetelés?
Nem akarok lemezalapnál egy plusz beton réteget,amikor erre itt van ez a lemez. PLuszban még vízzáró is,jobban védig az xps-t. Csak sehol nem mutatják a példában,hogy erre valaki rakna xps-t
A tervem az, hogy az épülő ház összes külvilággal határos felülete mindössze egy hét alatt elérje a kb szerkezetkész szintet. Ebbe a feszített időbeosztásba maximum olyan beton padló férne bele, amit este kiöntenek és reggel már lehet rajta dolgozni gurulós álványokkal, létrákkal.
De még így is hatalmas rizikó lenne a beton beépítése a rendszerbe, mert egy nem várt megakadás esetén a szoros ütemterv megcsúszhat, és akár egyetlen óra csúszás miatt a szerda este 9-re betervezett padló betonozást (hogy addig kössön, amíg az emberek alszanak) csütörtök reggelre kell halasztani ami az egész csapat számára 8 óra kiesést jelentene (ott állnak tétlenül estig, miközben mindegyiküknek szinte perc pontosságú időbeosztása van, hogy most éppen mit kellene csinálnia).
A normál szürke portlandcementes kötése 8 óra, a szilárdulása ( ez a lényeg ) végteleidőkig tart. De a 28 napos szilárdság eléri a véglegesnek a90 % át.
Amúgy általában 4 -5 nap után bizonyos helyeken folytatható a munka, áthidalóknál illik legalább 2 hete várni a kizsaluzással.
Aztán vannak un. gyorsan szilárduló betonok. 48 óra alatt megszilárdul.
Itt a cement aluminát cement. A beton kb. 2 x annyiba kerül.
"ezeken a részeken utólag belülről hőszigeteled a lakást"
Ha nem jelentős fűtés- forintokat szeretnél spórolni, csupán a harmatpont alatti falhőmérséklet miatt (=vizesedés ellen) szeretnél hőszigetelni egy kis felületen, akkor elég lehet mindössze 1 centi hőszigetelés vastagság is. Ez akár teljesen láthtatlanná is tehető pl
- a hideg sarokban levered a vakolatot
- ZÁRT CELLÁS hőszigetelő habbal helyettesíted
- majd szépen legletteled és újra lefested a falat.
- a fűtött lakótér külső felületeit a szokásos módon hőszigeteled
- a következő tél leghidegebb napjaiban a lakásban belülről végigvizsgálod a falakat a hőhidaknál, hogy van-e valahol harmatpont közeli/alatti fal-hőmérséklet (ez hőkamerával egy-két óra, infra hőmérővel egy-két nap) és ezeken a részeken utólag belülről hőszigeteled a lakást (pl helyben szórt zárt cellás purhabbal)
A második lehetőség:
- a fűtött lakóteret kiterjeszted a házból "kiugró" részekre is (pl a most nyitott terasz onnantól "meleg" előszoba lesz)
- ezután a külső hőszigetelésen nem fog átlógni (túl sok) durva hőhíd.
"De a lényeg,hogy ha hasonlót építek,hogy tudom a padló döngését megszüntetni?"
A döngés azé van, mert a padló rezgni tud + túl kicsi a padló tömege a te tömegedhez képest.
Beton padló négyzetméterenként lehet akár százszor nagyobb tömegű, a te tömeged viszont ugyanannyi, ezért ezért százszor kevésbé döng (nem is hallod).
Ha nem akarsz nagy tömeget, akkor ravasz akusztikai trükkökre lesz szükség,
pl több rétegű padló:
- felül parketta helyett lehetőleg szőnyeg (láb-padló ütődés zaj csökkentése)
- alatta kemény réteg (OSB)
- alatta puha réteg (lépés-zaj csillapító hab, de filc még jobb lenne),
- alatta kemény réteg (OSB)
- alatta puha réteg (lépés-zaj csillapító hab, de filc még jobb lenne),
- alatta kemény réteg (OSB)
- ez alatt a hőszigetelés
Az OSB lehet vékony fajta is, de a felső réteg dupla legyen, eltolt illesztési vonalakkal.
Könnyűszerkezetes teraszt illetve horgász-stéget terveztem hasonló elven (gyerekek rohangásztak és minndkit zavart a folyamatos dübörgés) persze ezeknél legalul nem OSB+hőszigetelés volt, hanem deszkaréteg + levegő :)
Kb hasonló módon is lehet könnyűszerkezetes ház falát/födémjét hangszigetelőbbé tenni.
Üdv ! Hát valahol kéne fixálni a szintet és onnan kéne az általam írt stabil rétegrendet kialakítani, ahol elvileg nem lehetne semmilyen kongó hangot produkálni!:-)
Üdv ! Ha szakszerűen van kivitelezve nem dönghetne ! Alsó lépésálló szigetelés stabil alapra téve ,fent megfelelően bevasalt, megfelelő minőségbe teritett kb 5 cm -es betonozással nem konghat semmi !
Nemrég jártam egy 20cm eps padlószigetelésű házban, talajcsavar acél vázszerkezet,zokniban mászkálva is döngött a padló.....
Nem tudom mi volt a laminált alatt,lehet azt mondta osb,de nem emlékszem.
De a lényeg,hogy ha hasonlót építek,hogy tudom a padló döngését megszüntetni?
Pl. fújt PIR hab + Rigips rigidur szárazpadló megoldhatja a problémát?
Vagy mindenképpen OSB + EPS100 + aljzatbeton a kizárólagosan jó megoldás?
Csak a talajcsavar + acél vázszerkezet miatt kérdezem, mert nálunk olyan rossz a talajmechanikai szakvélemény szerint a talaj,hogy ez lenne a leg gazdaságosabb megoldás.
Ha talajcsavarozok,és ezt beton aljzattal tovább terhelem lehetnek gondok,vagy jelentősen túl kell méretezni.
Homlokzati és lábazati szigetelés kerül a házra. Külső beton lépcsővel / terasszal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy menniyre indokolt ezeknek a lábazati részét leszigetelni hőszigetelés szempontjából, abban az esetben ha felülről nem lesz leszigetelve? Az világos, hogy ennek a kapcsolódása a házhoz óriási hőhid, csak az nem világos, hogy attól, hogy leszigetelem az oldalát körben, attól még nem szűnik meg ennek a betontömbnek a lehűlése pl. felülről. Szóval attól, hogy leszigetelem a az oldalát minden oldalirányból, attól még a hőhíd marad. Vagy tévedek?
Homlokzati és lábazati szigetelés kerül a házra. Külső beton lépcsővel / terasszal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy menniyre indokolt ezeknek a lábazati részét leszigetelni hőszigetelés szempontjából, abban az esetben ha felülről nem lesz leszigetelve? Az világos, hogy ennek a kapcsolódása a házhoz óriási hőhid, csak az nem világos, hogy attól, hogy leszigetelem az oldalát körben, attól még nem szűnik meg ennek a betontömbnek a lehűlése pl. felülről. Szóval attól, hogy leszigetelem a az oldalát minden oldalirányból, attól még a hőhíd marad. Vagy tévedek?
De továbbra sem értem, miért kellene 80 centinkénti alátámasztással számolni? A gerendaközökben van szigetelés, de fölötte is. Tehát soha nem fog csak közvetlenül a gerendákra terhelődni az egész betonlemez. Amikor kiöntik, szépen felfekszik a szigetelésre és ha össze is megy a szigetelés, az nagyjából egyenletesen történik.
1 m2 7 centis beton kb. 175 kg. Erre mennyi súly jön még? Ha még egyszer ennyit számolok (nem valami extrém esetben), vagy legyen mondjuk 500 kg, az még a megadott értéknek még mindig csak 20-ad része. Elhiszem, hogy tömörödik valamennyit az anyag, de én 7 év alatt nem vettem észre olyan durva süllyedést. Nálam vannak gipszkatron válaszfalak a betonra ültetve, helyenként látom, hogy kicsi süllyedés volt, hajszálrepedés van a fal felső sarkában. De semmi extra, nem látok át a másik szobába...
Nálam: 16 cm lépésálló fehér eps van a padló alatt. Ez kb. 0,223 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű.
2 mm alátét és 8 mm faforgácslap kb. 3,61 W/m2K.
16x-os különbség, lehet számolgatni, aki tud...
- kompenzáljuk a felslő "hőszigetelő" padlóburkolat hőátadás-rontó hatását a lakás felé
- PLUSZ kompenzáljuk azt a plusz veszteséget, ami a felső hőszigetelő réteg miatt a beton alatti hőszigetelésen át pluszban megszökik.
Ez a kettő szerintem ugyanaz, ami nem megy be a lakásba, az lefelé távozik, nem kell kétszer annyit pótolni.
Még egyszer: működik a gyakorlatban. Persze biztos van olyan kényszerből/tudatlanságból/stb. elrontott rendszer, ahol sok a veszteség.
Nekem 600 m3 körüli gáz fogy már évek óta, ha ebből 10% a padlóburkolat miatt veszteség, ám legyen. Többet vesztek azzal, hogy egy ősrégi kazánnal fűtök. Egy modern kondenzációssal lehet 30%-ot is spórolnék.
Most megnéztem, december 24. és január 24. között fogyott 137 m3, pedig elég hideg volt.
"akkor miért tartasz attól, hogy csak 80 centinként lesz alátámasztása?"
Ha a beton jól meg van vasalva (önhordó), akkor nyugodtan lehet 80 centinként az alátámasztása. És akkor a gerendaközökbe is mehet bármilyen olcsó hőszigetelő anyag, hiszen lemondtunk arról, hogy annak súlyt is kell tartani, innentől kezdve elég, ha csak hőszigetel.
"Ha ez 80 centis alátámasztással reped, ott más bajok vannak."
Vannak polisztirol padlófűtés rendszerlemezek is, az ezzel készült padlófűtés repedhet meg egyenetlen (pl gerendás) alátámasztás esetén. A vasalt padlófűtés valószínűleg bírná a 80 centis alátámasztást, hiszen nem teherautók fognak dübörögni rajta.
"Erről még sehol nem olvastam. De 10 tonna hol van egy normál szobában négyzetméterenként?"
Senki sem mondta, hogy ez a lassú megereszkedés csak 10 tonna felett jelentkezik :)
Amikor ez szóba került a passzívházas topicban, akkor ott sem hitte el senki (valamelyik építész hozta fel), de valóban léteznek annyira részletes gyártóii adatok, ahol még ezt is említik (most nincs időm nyomozni).
Ha fűtött betonra melegpadló (parketta/szőnyeg) kerül, akkor a beton hőmérsékletét annyival kell megemelni, hogy
- kompenzáljuk a felslő "hőszigetelő" padlóburkolat hőátadás-rontó hatását a lakás felé
- PLUSZ kompenzáljuk azt a plusz veszteséget, ami a felső hőszigetelő réteg miatt a beton alatti hőszigetelésen át pluszban megszökik.
Az általad leírt mindössze 0,5 fok hőmérséklet növelést pl egy jó puha padlószőnyeg esetén akkor tartom hihetőnek, ha a hőszigetelés alatt kb két méter vastag a hőszigetelés :) Életszerűbb/hihetőbb lenne 5 fokkal magasabb betonhőmérséklet, de ahol a padlófűtés alatt csak a szokásos (közel szart sem érő) bubis tükörfólia van "hőszigetelés" álnéven, ott akár 10-15 fokkal is melegebb beton is kellene ahhoz, hogy a lakás ugyanolyan meleg maradjon egy padlószőnyeg leterítése után is.
"évekig fűtöttem 25-28 fokos előremenővel (folyamatosan, keverőszeleppel ment a pufferből) és nem fázott a lábunk."
Soha nem mondtam, hogy fázni fog a lábad, hiszen ahol a padló csak 20 fokos, ott sem fázik az emberek lába, mert van annyi esze, hogy nem mezítláb járkál rajta.
Amit én mondtam:
- sok ember azért akar a padlófűtést, mert az majd kellemesen melegíti a lábat
- csakhogy az átlagos emberi láb kb 30 fok felett érzi azt, hogy "hőt kap a padlótól", ha ennél alacsonyabb hőmérsékletű padlóra mezítláb közvetlenül ráállsz, akkor azt érzed, hogy a padló nem fűti, hanem HŰTI a talpadat
- VALÓBAN jól hőszigetelt házban azonban a padló soha nem lesz 30 fokos vagy melegebb
- tehát a szerencsétlen félrevezetett balek soha nem fogja megkapni azt az élményt, amii miatt a padlófűtés mellett döntött.
De épp ez az, hogy nem tesszük tönkre, csak pár százalékkal térünk el az optimumtól. Tehát nem 30 fokos vízzel fűtünk hanem 30,5 vagy 31, attól még működik a dolog. Gyakorlatban. Nálam is.
Szerintem kérdezz meg 1-2 gyakorlatban is jártas szakit, pl. az építkezés-felújítás topikban, szerintem jobban jársz, mint hogy itt elméletben kitárgyaljuk, mi lehet vajon ilyen esetben.
Ha a gerendák fölött puhább szigetelés akkor miért tartasz attól, hogy csak 80 centinként lesz alátámasztása? Pont, hogy 80 centinként nem lesz, azért az nem ugyanaz. Tehát pl. az eps 100 tart majd 70 centin, a gerenda fölöti 10 centi meg nem. Persze ha feltámasztod valami kemény anyaggal, pl. üveghab, akkor biztos van az a szélsőséges helyzet, amikor a gerendákon fekszik az egész vasbeton lemez.
Szerintem ettől nem igen kell tartani. Úgy tudom, általában vashálót meg tesznek az ilyen betonba, ahhoz rögzítik a padlófűtés csöveket, ami meg legalább 6-7 cm betonban van. Ha ez 80 centis alátámasztással reped, ott más bajok vannak. Pláne, hogy a többi része nem a levegőben lóg híd módjára, hanem alá van támasztva.
10t/m2 súly hatására 100-as polisztirol összenyomódása 10% AZ ELSŐ PILLANATBAN, majd utána kb 0,1% évente, egyre lassuló ütemben, néhány év után után tudtommal ez megáll (0,1% nem tényleges érték, csak fejből írtam).
Erről még sehol nem olvastam. De 10 tonna hol van egy normál szobában négyzetméterenként? Ennek töredéke jelentkezik, még a tizede is sokkal több, mint a maximális terhelés.
Próbálj ki egy 33 fokos padlót, ne csak elmélkedj.
Egyébként onnan indultunk hogy nincs értelme fűteni a padlót mert egy jól szigetelt házban úgyis hideg lesz. Erre mondtam hogy hülyeség, és nagyjából mindenki ezt állítja akinek van padlófűtése.
Nyilván mert elfogultak, és nem akarják bevallani hogy felesleges beruházás volt, és neked volt igazad, aki mindig mindent jobban tudsz elméletben.
Infra hőmérő ügyben köszönöm az okítást, tisztában vagyok vele.
Megj: évekig fűtöttem 25-28 fokos előremenővel (folyamatosan, keverőszeleppel ment a pufferből) és nem fázott a lábunk.
És a hőmennyiségmérőről is ugyanez a hőfok jött le, a vezérlés digit hőmérőjéről is, és az infra is azt mutatta.
"És ha poliuretán habbal kifújatnám a gerendaközöket"
Miért szeretnél oda a duzzasztott perlitnél hússzor drágább anyagot? Ennél már az is olcsóbb, ha a fűtött betont jó erősre megvasalod, és üveghabot teszel a gerendák élére.
Különben is, valószínűleg a poliuretán is ugyanúgy hajlamos a lassú megereszkedésre (csak sokkal lassabban).
"Vagy thermo/ öko beton?"
A teherhordó erősségűre kevert termobetonok elég szar hőszigetelők. 20 centi ilyen termobeton megfelel kb 5 centi polisztirolnak. Viszont az valóban nem fog megroppanni (ha okos ember állította be a cement arányt). De ennyi erővel maradhat akár a salak is, az sem rosszabb hőszigetelő egy teherhordó termobetonnál és az ingyen van :)
"33 fokos padlón nem lehet megmaradni, már a 28 fok is bőven sok. 24-26 fokos padló már kellemes."
A bőröd normál felületi hőmérséklete 30-33 fok (a talpadé is), pl a 35-36 fokos zuhanyt érzed kellemesen langyosnak. Ha te a 33 fokos padlót kellemetlenül forrónak érzed, akkor vagy eszkimó vagy, vagy súlyos hőmérséklet mérési problémák vannak nálad.
Vagy az infra hőmérőd téved 8-10 fokot(!!!), vagy hibás módszerrel méred a padló felületi hőmérsékletét.
Sokan pl ott rontják el, hogy letesznek egy hőmérőt a padlóra és azt hiszik, hogy az a felület hőmérsékletét fogja mérni. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
És ha poliuretán habbal kifújatnám a gerendaközöket és arra jönne a 4cm grafitos eps? Vagy thermo/ öko beton? Nem lehet lapokkal normálisan kitölteni a tálcákat sajnos...
Hőszigetelő burkolattal burkolt padlófűtés csak úgy képes kifűteni a házat, ha megemeljük a fűtött beton hőmérsékletért. De éppen azért választottunk nagy felületű fűtést, hogy nagyon jó legyen a fűtés hatásfoka. Márpedig pont attól jó a kazán/hőszivattyú hatásfoka, mert alacsony hőmérsékletű fűtővízzel működik.
Tehát ha a padlófűtésünkre laminált parkettát vagy szőnyegpadlót teszünk, azzal pont a padlófűtés "jó alacsony vízhőmérséklet" előnyét tesszük tönkre, energetikai szakkifejezéssel élve "adtunk a szarnak egy pofont".
Én azt írta, hogy ne fogja bírni jelentős összelapulás nélkül a gerenda fölötti hőszigetelés (hőhíd?)
vagy talán nem fogja bírni a fűtött beton repedés nélkül azt, hogy a nagy felületű hőszigetelés helyett egy idő után szinte csak a gerendák tartják a súlyát.
"Mennyi is a 100-as lap terhelhetősége 10% összenyomódásra? 10t/m2?"
10t/m2 súly hatására 100-as polisztirol összenyomódása 10% AZ ELSŐ PILLANATBAN, majd utána kb 0,1% évente, egyre lassuló ütemben, néhány év után után tudtommal ez megáll (0,1% nem tényleges érték, csak fejből írtam).
Ezért ennyire egyenetlen alátámasztás esetén én polisztirol helyett én duzzasztott perlitet alkalmaznék hőszigetelő anyagként.
"Én nem félnék egy szobába, hogy nagyon összenyomódnak a lapok. "
Nem kell attól félni, hogy átesel a födémen :) Maximum attól kell félni, hogy a (túl gyenge, pl vasalatlan) fűtött betonon 80 centinként (minden gerendaközben) néhány év múlva végigfut egy-egy hajszálrepedés. Ha szerencséd van, nem szakad el a betonban futó vízcső sem ettől.
"egy idő után talán a teljes súly a gerenda gerincekre terhelődne"
Ha így is van, nem éppen ez a feladata a gerendának? Ami nem direktben a gerendákra terhelődik, az először a közbenső tehervidelőre, és onnan a gerendára, vagy rosszul gondolom?
Egyébként lehetne megint számolgatni, ha mondjuk 80 centinként van 10 cm puhább anyag (de egyébként nem kell, hogy puhább legyen), akkor a felület 12,5%-a alatt van puhább anyag. Mennyi is a 100-as lap terhelhetősége 10% összenyomódásra? 10t/m2? Én nem félnék egy szobába, hogy nagyon összenyomódnak a lapok.
"- padlófűtésre nem tehetsz padlót/szőnyeget, hidegnek érződő kövön viszont senki sem szeret járkálni"
Ezt én is cáfolnám, nyugodtan lehet. Persze eltérünk így az optimumtól, de én a szobákban nem szeretnék hidegpadlót.
Van a beton alatt 16 cm fehér eps, fölötte 2 mm lyukacsos alátétlap és 8 mm laminált parketta. Lehetne számolgatni, hogy mennyivel több meleg megy így el lefelé, de arra tippelnék, hogy 5%-nál nem több, mint hidegpadlónál.
Üdv ! Maradjunk annyiban ,hogy a padlófűtésnél is elsősorban az egész helység hőmérséklete a fontos ,az már egy plusz grátisz hogy a jól alászigetelt padló még "langyos "is ,és persze ahogy Kiggyó IS írja olyan alacsony a padló hőmérséklete ami a pórt nem keveri ,ellentétben pl egy kis/koncentrált felületű radiátorral ,de persze azok IS egyre kevésbé, mert nem 70 c fokos vízzel fűtenek már remélhetőleg !:-)
Vagy a gerendák gerincére éppenogy puhább (könnyebben öszenyomható) habot tennék, hogy az egész padló egyenletesen tudjon süllyedni.
Ettől a sokéves kúszástól nem kell félni, lehet, hogy a padló ereszkedése harminc év alatt összesen sem lesz 3 milliméter. Még a mérnökök sem foglalkoztak ezzel, amíg meg nem jelenetek a komolyan energiatakarékos házak és velük a nagy terhelésnek kitett marhavastag hőszigetelések.
"a gerendák tetejére sokkal kevesebb szigetelés kerülne, oda próbálj meg minél jobb hőszigetelésű anyagot rakni, még ha drágább is"
A terhelés hatására a gerendaközökben a polisztirol szép lassan egy picit megereszkedne (sokéves kúszás), egy idő után talán a teljes súly a gerenda gerincekre terhelődne (ha közben nem reped meg a beton), azt a terhelést viszont az a keskeny hab-csík nem bírná összelapulás nélkül
Ha mindenáron ezt szeretném, akkor
- a fűtött padlót annyira erősre csinálnám (betonháló), hogy a gerendák közötti hídként is képes legen megtartani magát
- a gerendák gerincén pedig üveghab (foamglas) csík lenne a hőszigetelő anyag.
Mert hőleadó (fűtő) felületet nem burkolunk hőszigetelő anyaggal, sőt még a levegő mozgását sem fékezzük. A radiátorra sem szokás (bizonyos IQ felett :) semmit ráteríteni, bármennyire is feldobná a szoba hangulatát pl egy szép ízléses falvédő: https://static.darabanth.com/images/1/1/1120793.jpg
"Radiátoros fűtés volt, de le lettek szerelve, illetve a régi fűtescsövek is ki lettek vágva."
Leírok egy leegyszerűsített logikai gondolatmenetet:
- régi hőszigeteletlen ház radiátorainak hőleadó felületének mérete 60 fokos hőmérsékletű fűtővízre van méretezve
- az új gázkazánok már tudják a kondenzációs energiatakarékossági trükköt is, de csak akkor képesek erre, ha a fűtésrendszerből alacsony (max 35-40) fokos víz jön vissza a kazánba
- alacsony visszatérő vízhőmérséklet úgy érhető el, hogy jó nagy (túlméretezett) a hőleadó fűtőfelület (pl. padlófűtés, mennyezetfűtés, légfűtés, vagy bármi, csak jó nagy hőleadó felülete legyen)
- jól hőszigeteled a házat, ezért a ház hőigénye pl felére lecsökken
- a fele akkora hőigény azt jelenti, hogy fele akkora radiátorok is ki tudnák fűteni
- de mivel nem nyúltál a régi radiátorokhoz, ezért azt veszed észre, hogy a régi radiátorok most már kétszer akkorák, mint a minimálisan szükséges méret
- tehát megvalósult a fent említett jó nagy hőleadó felület, ráadásul egy filléredbe sem került, csupán ki kellett bírni, hogy ne hallgass a nagyeszű kocsmai energetikai tanácsadókra, helyette az egész energetikai felújítást a hőszigeteléssel kezdd.
"- jól hőszigetelt épületet annyira alacsony hőmérsékletű padlófűtés kifűt, ami a szobahőmérsékletnél csupán 2-6 fokkal melegebb, ezt a talpad már hidegnek érzi (kellemesen langyosnak 32-33 fok feletti padló érződik, ennyire meleg padló viszont csak a szar hőszigetelésű házakban kell)."
Padlófűtéses házban élőként sokszor leírtam én is és sokan mások hogy ez nem igy van. 33 fokos padlón nem lehet megmaradni, már a 28 fok is bőven sok.
24-26 fokos padló már kellemes.
"padlófűtésre nem tehetsz padlót/szőnyeget, hidegnek érződő kövön viszont senki sem szeret járkálni"
Miért ne tehetnél???
Ne feledd a "lebegteti a port" konteót se a listából, az is közkedvelt!
"A nem megfelelő hőszigetelés miatt a hatásfoka lesz rossz?"
Ha a padlófűtés alatt jó vastag a hőszigetelés (min15 centi), akkor a padlófűtésnek nagyon jó a hatásfoka.
Ami miatt nem fog tetszeni:
- jól hőszigetelt épületet annyira alacsony hőmérsékletű padlófűtés kifűt, ami a szobahőmérsékletnél csupán 2-6 fokkal melegebb, ezt a talpad már hidegnek érzi (kellemesen langyosnak 32-33 fok feletti padló érződik, ennyire meleg padló viszont csak a szar hőszigetelésű házakban kell). Tehát ha azért akarsz padlófűtést, mert az jó meleg a lábadnak, akkor rohadtul becsapod magad.
- padlófűtésre nem tehetsz padlót/szőnyeget, hidegnek érződő kövön viszont senki sem szeret járkálni
...tehát iszonyú pénzt szórsz el azért, hogy utána számos kellemetlenségben legyen részed :)
"A 3 rétegű ablak SOKKAL JOBB, mint a 2 rétegű, tehát ez nem kidobott pénz."
Ugyanabból a gyártmányból a 2 helyett 3 rétegű ablak általában 30-40 százalékkal hőszigetel jobban. Tehát ha a három rétegű üveggel készült ablak mondjuk kétszer többe kerül a két rétegűhöz képest, akkor már el lehet gondolkodni azon, hogy jó befektetés volt-e a három rétegűt választani.
Köszi, átgondolom, ér-e ennyit egyáltalán a padlófűtés. Eddig mindenki istenítette akinél van, de lehet, hogy nálam ez túl komplikált és tényleg nem lesz jó...
Ha mégis felszeded, és azt írad, a gerendák tetejére sokkal kevesebb szigetelés kerülne, oda próbálj meg minél jobb hőszigetelésű anyagot rakni, még ha drágább is. Akkora sávokban még a terhelhetősége sem számít. Grafitost mindeképpen, de akár pir is mehet csak azokba a csíkokban, az másfélszer jobb, mint a grafitos eps. Plusz ha elfér, akkor a garázs plafonjára is mehet, akkor tényleg minimális lesz az eltérés.
Köszi! Még egy lakás (2 generációs ház). A garázs belmagassága pár centit talán még megenged, de elég alacsony így is. Az aljzatot fel kell szednem mindenképp, mert a födémet nem terhelhetem plusz réteg betonnal, szóval a szigetelés helye így adott lenne, a salak helye.
Az padlófűtéshez elvileg jó. Számolgatni kell, mi mennyibe fog kerülni. Akármit is választassz, a padlószigetelést mindenképpen érdemes megcsinálni. Írtad, hogy a garázs a tiéd, akkor annak a belmagassága engedi, hogy rakj a plafonra szigetelést? Az úgy olcsóbb lenne, legalább is azon a részen. Ez egy kicsit csökkenti a padlófűtéses megoldás esélyét.
Felülről mi van? Másik lakás? Padlás?
Hőveszteséghez jó közelítés ha van a korábbi évekről gázfogyasztás. A leendőt ebből érdemes számolni, ha kitalálod hová és mennyi szigetelés kerül, utána abból lehet hozzávetőleges megtakarítást számolni. Ha visszaolvasol, itt is találsz hozzá segítséget, vagy a neten ezer helyen, egyébként építész, energetikus megcsinálja neked biztos.
Ez a zsalugáter mekkora súlyú lehet? Milyen terhelést jelent mondjuk félig kinyitott állapotban?
Csak ötletelek, és nem biztos, hogy jó ötlet, de nem létezik esetleg olyan fajta, ami egy tokban rögzített? Arra gondolok, hogy a szigetelésbe L keresztmetszetű tokot lehetne ragasztani, alul akár rejett módon (hogy fölé lehessen rakni a párkányt), és ehhez rögzíten a zsalukat. AKkor nem kellene kilyukasztgatni a szigetelést. Mondjuk a szigetelés dübelei is átlyuggatják, úgyhogy pár menetes szárral több vagy kevesebb, lehet, hogy már mindegy.
Nekem bevállt a padlófűtés, nem bántam meg, hogy átszereltem. Mondjuk a gázkazánhoz nem kellett nyúlni, nem is nagyon érné meg, olyan kecés így is a fogyasztás. Tél elején próbaképpen beállítottam úgy a fűtést, hogy állandóan megy a 26 fokos előremenő a padlóba. Amikor nagyon hideg volt, felvettem 30 fokra, most vissza. Néha ránézek a hőmérőre, de nem nagyon kellett beavatkozni. Cserébe kellemes a padló hőmérséklete, legalább is nem hideg.
Kérdés az, mi az ami adott, honnan kell indulni? Gáz van? Milyen az áramhálózat? Amperek, fázisok? Mennnyi a jelenleg és a tervezett hővesztesége a háznak? Stb...
Radiátoros fűtés volt, de le lettek szerelve, illetve a régi fűtescsövek is ki lettek vágva. Tehát most nincs semmi. Így vacilálok, mi kerüljön vissza. Radiátor, esetleg padlófűtés, fancoil, egyéb ötlet?
Üdv !"Bárki is beszélt rá a padlófűtésre, ne veszítsd el a címét, hogy pár év múlva felkereshesd és el tudd küldeni az anyjába." Telefonszám megvan ,a hátrányok(szerinted,alternatíva) !?:-)
Elek azt tartja luxusnak (=hülyeségnek), amikor valaki (pl kocsmai "szakértők" rábeszélésére) rohddt drága hőszigetelő anyagot alkalmaz ott, ahová sokkal olcsóbb anyag is teljesen jó lenne.
Ach so, így már oké, teljesen jogos. :) Nem vagyok sértődékeny, mi több: egyetértek azzal, hogy valószínűleg tökéletes lett volna polisztirollal is. De a helyzet az, hogy a teljes felújításhoz képest (kb. csak a falak maradtak) vállalható tétel volt a gyapot felára a hungihoz képest, és idáig kb. két irracionális döntésünk volt, ez az egyik (a másik a háromrétegű üvegezés, de az a közeli vasút miatt határeset). De ezek legyenek a legnagyobb tévedések az életemben. :)
97680: Az eredeti javaslatok közül a külső mestergerendás változat maradt volna játékban, viszont a zsalugáterre kell valami megoldás, és akkor már egyben kérdeztem.
97679, kiggyo: kisméretű tégla, tehát elvileg nem kellene, hogy gond legyen. A menetesszár akármilyen szimpatikus, először úgyis utánaolvasok, de a Fischert megnézem, köszönöm a tippet!
Feltételezem a 38-as fal valami porotherm féle atom lyukacsos valami, abban nem tudom van-e esélyed vegyidübelezni, el fog folyni mindenhova.
Nem álltam neki számolgatni, de nekem a 12-es menetes szár is elég szép hőhídnak tünik, érdemes számolgatni egy kicsit mielőtt belevágsz.
Nálunk vannak nagyobb Fischer viszonteladó csavarboltok én oda szoktam besétálni ha valami speckó dolog kell. Nem olcsó, de mindenre IS van gyári megoldásuk, lehet egy próbát megér.
Az ötlet remek, végülis a 38cm falban tényleg van hely akár 22-24cm-re beereszteni és vegyidübelezni - akkor már csak számolni kell egy keveset, hogy mennyire sünizzem tele a falat. Viszont sokkal jobban hangzik, mint a szigetelés alatti gerenda és tsai.
Sajna a szarufához nem fogom tudni fogatni, SRK szaruzat van.
A büdzsé pedig - pici ház, sok szerencse és persze munka révén - kiadja a felújítást; de az meglepett, hogy: a szavaid alapján 15cm gyapot ennyire luxinak számít? Persze széles a skála, nem hogy egy teljes felújítás, de még az se triviális, hogy saját ingatlan belefér az embernek - viszont amennyiben igen, szerintem 15cm kőzetgyapot bár prémium, de még nagyon nem a teteje... vagy én látom rosszul?
Ha ilyen nyeregtetőd van, akkor a 15 centis résznél érdemes kintebb hozni a tetőt, ha tudsz egyforma cserepet szerezni. Ha meg lehet beszélni, hogy addig lehessen gyorsan megcsinálni, amíg áll az állvány a szigeteléshez, akkor még jobb. Széldeszka festéssel, stb. Én úgy csinálnám, hogy a szigetelés után is legalább még harminc centit betakarjon, de ha többet, az még jobb, mert beárnyékolni ez a két oldal nem fog sokat. Nekem olyan 15-20 centi körül maradt hasonló háznál, és sajnálom, hogy nem hoztam kintebb. Persze a ház tájolásától is függ, de a 30 centi dupla akkora szögben fogja a csapó esőt, mint a 15, a 45 meg háromszor akkorában. A falad sem fogja annyira verni, az ablakpárkányod is kevésbé fog ázni, és a falad tövénél a járda is. Ha mohásodásra hajlamos a környék, az is kevésbé lesz. Nyilván a fal mindenhogy kap esőt, de nem mindegy, mennyit, és a párkányoknál nagyon érezhető a különbség.
Véleményetekre lennék kíváncsi. Egy 70-es években épült ház magasföldszinti lakásfelújítása közben igény merült fel a padlófűtés kialakítására. A lakás egyik fele alatt garázs a másik fele alatt földfeltöltés van. A garázs felett Horcsik-födém van, a terveken B100-as béléselemet írnak, de felvertem egy adag aljzatot és nekem téglatálcásnak tűnik salakfeltöltéssel. A G gerendák tövében 20cm, 20 cm-rel arrébb pedig már 25cm vastag salakfeltöltés van. A salak 1-2 cm-rel a gerendák fölé megy, ezen van a 7-8 cm aljzatbeton, rajta az öntött 2-3 cm terrazzo burkolattal (összesen 10 cm vastag átlagban).
Kérdésem, hogy ha kiszedem a salak nagy részét - annyit benne hagynék, hogy síkba lehessen hozni a tálca alját- síkba szigetelném a gerendák tetejével EPS100-assal, kb. 2x10cm menne eltolással, majd erre még 2x2 cm (talán elfér még + 2cm, így összesen lehetne 6cm) EPS100 tudna menni szintén eltolással, hogy kapjon a gerenda teteje is szigetelést, és erre jönne a hőtükör fóliára helyezett vasalat a padlófűtés csövekkel és a 6cm esztrich. Szerintetek a garázs feletti részben megfelelő lesz így, hogy fő fűtésként tudjon üzemelni a padlófűtés? Nem gáz, hogy a tálcák felett 20cm a szigetelés a betongerendák meg csak 4 cm-t tudnak kapni? A fürdőszoba alatt föld van, ott ki tudok ásni a kavicságynak, szerelőbetonnak, vízszigetelésnek, 20cm EPS-nek elegendő földet, ott nem gondolnám, hogy probléma lenne.
Ha a pergolán komoly súly várható (most pl részleges zöldfalat is tervezek), akkor azt nem csak a falhoz rögzíteném, de pl a tető szélén a szarufákhoz is: tulajdonképpen a pergola súlya a tető szerkezeten (is) lógna, plusz persze a falhoz is oda legyen rögzítve (kb száz helyen ;)
"38cm km tégla), a szigetelés 15cm kőzetgyapot lesz"
Ha enyire jól el vagy eresztve anyagilag, hogy megengedheted magadnak a legdrágább hőszigetelő anyagot, akkor nem lesz probléma az sem, hogy a pergolát és a zsalugátert a hőszigetelésen átnyúló hosszú ROZSDAMENTES acél rudak tartsák (a rozsdamentes acél anyaga a sima acélnál SOKKAL rosszabb hővezető, ezért sokkal enyhébb hőhíd).
Kevésbé gazdag emberek polisztirollal hőszigetelnek, számukra létezik teljesen hőhídmentes megoldás is: úgy hívják, hogy polisztirol spiráldübel. Ezek persze nem bírnak el akkora terhelést, mint egy acél rúd, ezért ahol nagyobb erő kell, azt több/sok spráldübelre kell szétosztani., tehát pl a zsalugáter felső sínjét három acél rúd helyett mondjuk 20-30 db spiráldübel tartsa.
Ebben az esetben valószínűleg ha nem is a legszebb, de a legolcsóbb megoldás: "mini háztető" a hőszigetelés felső élére. Ez lehet pl egyszerű bádogos munka, de lehet ezt is szépre, látványosra megcsinálni (akár valódi cserép fedéssel).
A hőszigetelést sem muszáj felvinni egészen a tetőig, hiszen a fűtetlen padlásteret felesleges hőszigetelni.
Házat újítunk fel (38cm km tégla), a szigetelés 15cm kőzetgyapot lesz. Viszont terveznénk a ház köré pergolát illetve sínes zsalugátert is (kb. így nézne ki) is; ezeknek a homlokzathoz való rögzítésén agyalunk épp. Kaptam már rengeteg ötletet: fém konzol, szigetelés alá gerenda a falra, szigetelésen kívül gerenda lábakon, stb... szerintetek vajon mi lehetne az a megoldás, amivel a lehető legkisebb hőhídat okozva a lehető legstabilabban tudnánk rögzíteni a fentieket?
Szia. Bocsi biztos félreérthető voltam. Berajzoltam a képen. A pirossal bekeretezett (az általam stablonnak nevezett) rész 15 cm-rel nyúlik túl a fal síkjától, míg a sárgávál jelölt oldalsó rész 30 cm-re.
15 cm szigetelést raknék a homlokzatra, a ház két oldalán a stablon deszka 30 cm-re lóg ki ez elég is lenne, viszont elől és hátul csak 15 cm a stablon, tehát ki fog lógni. Ez esetben mi a helyes irány? Valamilyen bádog lemezzel lefedni felülről a szigetelést, vagy a tető stablont szükséges kintebb hozni ennyivel? Nyilván a bádog lenne az olcsóbb, de nem tudom hosszú távon is biztonságos lesz a csapadék bejutása ellen..
Mivel hőszigetelt nyílászárókat fogsz alkalmazni (ugye?) ezért azokat tekintsd a hőszigetelő réteg alkatrészeinek. Az elhelyezésük is olyan legyen, hogy a nyalászárók elsősorban a hőszigetelő réteg részei (a házfal csupán tartja őket), tehát a külső hőőszigetelés mindenütt érintkezzen a nyílászárók szélével (ne legyen megszakítva a hőszigetelő réteg), mégpedig minél vastagabban.
Az lenne a profi megoldás, ha a nyílászárók (szinte) teljes vastagságukban kin lennének a hőszigetelő rétegben, persze nem mindig könnyű megoldani, hogy a ablak kinn van a hőszigetelésben, de a súlyát a vas házváz tartja.
Nézd meg ezeket a képeket (nyílászárók passzívházakon hőszigetelés előtt):
Az oldalfali és a födém hőszigetelésnek ÖSSZE KELL ÉRNIE.
Amelyik cég a kettő között nagyvonalúan hőszigeteletlenül akar hagyni körben a házadon egy méter széles csíkot, attól a cégtől menekülj.
Sok padlástésnek nincs más szellőzése, mint a tető szélén körben lévő rés. Ha ezt a rést kitöltöd hőszigeteléssel, akkor lehet, hogy más módon kell majd gondoskodni a palástér jó szellőzéséről.
oldalfalon 10cm grafitot fogunk idén rakatni (38-as fal), ami a széldeszkáig megy. A födémre is szeretnénk, vélhetően cellulózt, de az egyik cég rakna a széldeszka fölé és a talpszelemen mögé is anyagot, a másik nem. Csak nekem tűnik butaságnak, hogy oda nem menne szigetelés?
"Kívülről folyamatos a 15cm grafitos szigetelés, alatta osb. szintén folyamatos,de a váz szerkezet vastag 10x10 cm es tartói tényleg problémásak lehetnek."
Ha kívülről VALÓBAN folyamatos a hőszigetelés, akkor nem lehet semmi baj a 15 centi hőszigetelésen BELÜL lévő vasakból. Ezen a 15 centin grafitoson kívül senmi más hűszigetelére nincs szükséged szerintem.
Kívülről folyamatos a 15cm grafitos szigetelés, alatta osb. szintén folyamatos,de a váz szerkezet vastag 10x10 cm es tartói tényleg problémásak lehetnek.
Ezeknek a közeit kb. 2 méterenként vannnak,fújt habbal akartam kiszigetelni,és elé belülről ytong 10cm falat tenni /konyhabútor,klíma,valamint a vezetékek csövezéseinek,illetve a hőhidak csökkentésére.
Azért ebből szeretném, mert a hagyományos horganyzott 1mm es lemezekből csak maga a szerkezet 3x árban lenne...
Viszont értem,mi a probléma de nem tudom ki lehet-e küszöbölni valahogyan,illetve így is akkora lenne-e a hőhíd ami gondot okoz.
Kérdeztem itt nem olyan régen, az eltolt szintes ház lábazat szigetelését.
A ház fele alatt pince van, jelenleg nem fűtött, de zárt és az is marad, mivel a felette lévő szint felé a födémre nem fér el hőszigetelés. Gépészet és tároló lesz lenn. 35+ éves, de tök száraz az egész, ami jó. A pince fala mellett 28cm-es macskajárda van kívül, fel kell-e törni vagy elég odáig lemenni az XPS-sel? A pince feletti szint padlója kb. 80-90cm-re van a járdától.
A pince nélküli részen, kb. külső talajszintig megy a fal le, ott is van járda körben, gondolom ott már nem úszom meg az egész járda vagy legalább a fal felőli oldalának felvágását, a rés jó mélyen (60cm?) kiszedését és az XPS táblák beállítását az alap és a talaj/járda közé.
Ezen a részen a fal és az alap közötti vízszigetelést kell valahová kötni vagy csak nekifexik az XPS? Sajna a fal kijebb van, mint az alap, részben a rajta lévő kb. 5cm "hőszigetelő" perlites vakolat miatt, tehát pont ott lenne ugrás, vagy ügyeskedni kell különböző vastagságú lemezekkel. Az XPS mennyit menjen fel a fal alsó részére (a járdától/talajtól)?
A lábazat/alap és fal szigetelést ugyanolyan vastagságra érdemes csinálni? Úgy látom sok helyen egyáltalán nem csinálják vagy vékonyabbra veszik az alsót.
Ha a január végi viharos idő gyakorivá válik, esetleg durvul, akkor én továbbra sem lennék nyugodt.
Ezzel egyébként kénytelen vagyok egyetérteni. Durva, ami most van. Az írásom inkább arra vonatkozott, hogy mi a jelenlegi ajánlás. Aztán meg persze mindenki azt csinál, amit akar/jónak lát.
Ha a ház körben mondjuk 40 méter, akkor a 3 mm-es légréssel van egy 1200 cm2-es keresztmetszetű, folyamatosan fűtött hőkéményed, amin át folyamatosan szökik kifelé a fűtéspénzed egy része.
Pl. nem lehet tudni, hogy kívülről befelé sorolod vagy belülről kifelé, stb.
Ezen felül egy acél vázszerkezet brutális hőhidakat tartalmazhat, ezekkeel mintha egyáltalán nem foglalkoznál. Hiába hőszigeteled egy mobilház falait, ha az összes sarok belülről annyira hideg, hogy egész télen csorog róla a víz.
Egy jó hőszigetelés folyamatos és összefüggő, nincsenek benne durva szünetek (pl az acél váz vastag vasainál. Létezik olyan fajta vázszerkezet, aminek a hőhídjai valamennyire tolerálhatók és létezik olyan, amit lehetetlen kizárólag a vasak KÖZÉ tett hőszigeteléssel jól megcsinálni. Utóbbi estben vagy az acél vázon kívül kell összehozni egy ÖSSZEFÜGGŐ hőszigetelő réteget, vagy a vázon belül.
Csak kérdés, hogy kb. mekkora az a hézag amin te belátsz a lapok mögé.
Sokszor figyelem értetlenül ezt a kérdést.
Amit én raktam lapokat azok felpüfölve, (igen jó erősen felpuffogtatva) a falra kb 3mm hézagot adtak ki. Oda nem lehet bekukucskálni.
Mitől van ekkor hézag egy újépítésű házon. Ha ekkora a függő/vízszintes hiba a falban akkor ott a falat sem vettem volna át.
A másik a lapok közötti kifújás, kikenés. AMit én raktam ott a lapok közé nemhogy fújni, kenni nem lehet, de szerintem még egy papírlapot sem lehet benyomni gyűrődés nélkül.
Jó ezt magamnak csináltam és ilyenkor ráér az ember jól dolgozni.
Lassan az árajánlatokat kéne bekérnem illetve a tervezővel kellene komzultálnom, viszont ehhez látnom kellene van - e értelme nyilván anyagilag, hogy elinduljak ezen az úton!
Tetszenek a meglátásaid a többi fórumon is, és számomra
érthető módon tudod megindokolni is az elkövetett hülyeségeket 😀
Azt viszont nem tudhatjuk, hogy az a habarcs, amivel felragasztották, az egyrészt olyan minőségű volt, mint kell, aztán azt sem, hogy valami szabályosságra törekedtek és nem ad hoc dobálták rá a táblákra. Mindenesetre nem jó jel, hogy be lehet látni mögé.
Én már láttam olyat, hogy a szél lehúzta a falról. Ha a január végi viharos idő gyakorivá válik, esetleg durvul, akkor én továbbra sem lennék nyugodt.
Ha bizonytalan vagy lehet érdemes megbízni egy szakembert és kérni hivatalos, pecsétes szakvéleményt.
Az megnézi hogy a pogácsázás elegendő-e, ha szakszerűtlen a munka akkor élhetsz hivatalosan kártérítési/javítási igénnyel.
Ha minden más baromi szakszerű akkor lehet elég, de ha máshol is van hiba akkor lehet kevés lesz a ragasztás.
Példa: nálam volt ahol bontva lett utólag (tetőcsere, ajtókivágás, ilyesmik), mindenhol eleresztett a ragasztás és a dübel tartotta. Persze nekem kőporos vakolatra rakták rá, lemosták, stabil volt de ez sem volt elég, pedig le akartak beszélni anno a dübelről, én ragaszkodtam hozzá. Nyilván egy új, tiszta téglafal más, bár a nyers falas módszernél is vannak szabályok ha jól tudom (vékony vakolat szerűség a fugák lezárása miatt, anélkül sokkal rosszabb a szigetelése, és talán mélyalapozni is kell).
Szóval nézesd meg szakértővel (nem kőműves).
Nem a feketén dolgozó világban élünk, pont ez a lényege a számlás munkának, vállalniuk kell a következményeket.
Hogy áll most, csak ragasztó van rajta vagy már nemesvakolat is?
Üdv ! Ha nem szívja le a szél a szigetelést a dűbelek hiánya miatt ahhoz szerencse IS kell majd ! Egy előnye így utólag a trehány munkának, hogy ha pogácsázással rakják és dűbeleznek ,akkor sokszor a táblák sarkait beljebb IS húzhatják, és a színezés után amikor a fény olyan szöben érinti ,látszik az összes tábla sarok kontúrja !:-) Lehet jobb lett volna előtte kicsit körbejárni a témát és érdeklődni a kivitelezőnél ,hogy melyik megfelelő módszer közül választ (pont/perem v telibe fogas glettvassal) !?:-)
A ragasztó, a polisztirol és a tégla külön-külön is annyira erős, hogy egy autó súlyát is elbírná négyzetméterenként. Tehát elvileg semmi szükség a dübelezésre. Gyakorlatilag azért lehet szükség dübelekre mert TALÁN a ragasztás pillanatában valamelyik ragasztóval érintkező felület poros, zsíros, szennyezett volt.
"A gyakorlatban mikor jöhet elő ilyen matrac hatás?"
A matrac hatás ELMÉLETBEN akkor jöhet létre, amikor a vastag polisztirol réteg külső és belső felülete között nagy hőmérséklet különbség van.
GYAKORLATBAN még soha nem halottam olyat, hogy valaha is bárhol a matrac-hatás letépte volna akár egyetlen helyen is a ragasztást.
Én a Te helyedben nem nyúlnák hozzá ! Ha nem feketén számla nélkül csinálták , akkor hívd vissza öket és legalább a tetejét zárják le légmentesen , ha Te ezt elfogadod . Mert ahogyan ök felrakták , az kontárkodás . Leszedetni és újra rakatni , ez lenne a valódi megoldás . Bocsi , hogy ezt írom , de ez nem egy elfogadott rendszer , ahogyan felrakták . milyen gyártó höszigetelötábláit rakták nálad ? Mert indítósínre szerelt esetben egy normál höszigetelésgyártó tábláinak oldalai pontosan illeszkednek egymáshoz . Nagyon ritka az olyan eset , ahol valóban habbal kell kitoldani az oldalak közti hézagokat . A paplanosodás meg szerintem akkor van , ha a hálót nem a ragasztóba simítják , hanem a ragasztóval simítják a höszigetelö felületéhez és annyira vékonyra lesimítják róla a ragasztót , hogy nedves idöben láthatók a táblák körvonalai és ahol van dübel , ott a dübelek is .
"A homlokzati szigetelés alján megvan a kezdőprofil, a tetején be tudok világítani, így látom a pogácsákat"
Egy szint esetén nem is a buta pogácsák okozzák a legnagyobb bajt, hanem a kéményhatás. Ha hőszigetelés és a ház fala közötti légrés felülről nincs LÉGMENTESEN lezárva, akkor a meleg házfal által felmelegített légrés-levegő felfelé szállva folyamatosan száll kifelé felül és vele együtt száll kifelé a fűtésre költött forintjaid jelentős része is. Sürgősen zárt le azt a rést (pl alacsony dagadású polisztirol ragasztóhabbal vagy szerelőhabbal), de úgy, hogy sehol egy kisujjnyi lyuk se maradjon. (gyapot betömködés is javít valamennyit, de nem elég jó, hiszen levegő nyomáskülönbség esetén a betömködött gyapot nem blokkolja, csupán fékezi a légáramlást).
A hőszigetelő "mesterek" további tipikus hülyesége pl amikor a födém hőszigetelése nem simul össze tökéletesen az oldalfali hőszigeteléssel (sok esetben van közöttük 10-20 centi "hőszigetelési szünet", röhejes esetekben akár 50-100 centi is)
Én nem a dübelek hiányában látom a hibát . Sokkal nagyobb gond , hogy " csak " pogácsákkal ragasztottak . A keretet elfelejtették ( anyagspórolás, nagyobb haszon ) , aminek döntö szerepe van a höszigetelésnél . Nem engedi a höszigetelölapok és a ház fala közti levegö áramlását . Ha felül nincs befejezve a szigetelés , tehát minden gond nélkül belátsz a pogácsákhoz , akkor a kivitelezés hibás .
19.4. Idézet(ek) a MÉSZ THR Mûszaki Irányelvbôl: ...7.4.3 A szigetelôlapok dûbelezése - Polisztirol (homlokzati EPS) lapok Ezeket a lapokat a ragasztás mellett általában dûbelezni is kell. Ez alól kivételt képezhetnek az új beton- vagy téglafelületek (égetett kerámia), amennyiben nem szennyezettek (például formaelválasztó olajtól beton esetében) vagy egyéb más szennyezôdésektôl. Kivételt képezhet még olyan egyéb alapfelület, ahol -szükség esetén szakszerû elôkészítés után- helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható.
Annak idején (10 éve) felhívtam az Austrotherm szakértőt.. ő is megerősítette, hogy új építés esetén, csupasz téglafalra nem kell dübelezni X méter magasságig (X-et elfelejtettem, de nálam nem volt annyi). |gy nálam nincs is az EPS-ben dübel egy szál se. 10 éve fent van.
"Amúgy az összes általad felsorolt tényező nincs meg itthon."
Senki sem mondta, hogy megvan.
Azért írtam le, hogy ne is legyen soha többé.
Ha nem írjuk le rendszeresen és gyakran, akkor pillanatok alatt elszaporodnak azok, akik megpróbálják az emberek fülébe azt duruzsolni, hogy "ahol nincs politikai fogoly, ott nincs diktatúra", tehát mással ne is törődjünk, ha nincs fogoly, akkor gyorsan csukjuk be a szemünket.
Legközelebb aláhúzom az egyik kifejezést is. Hátha akkor majd átmegy hogy a többit nem akarom felsorolni. :) Amúgy az összes általad felsorolt tényező nincs meg itthon. Persze az utolsóról még lehet elmélkedni, de bizonyíték nincs rá. Viszont a liberális bezzzegállamokból gyakorta hallható, hogy a véleményükben rendszerkritikus egyetemi professzorok is elveszítik a munkájukat, méghozzá utánuk nyúlós módon. Vagyis a saját hazájukban többet abban a státuszban dolgozni már többet nem tudnak.
Üdv ! Most értem ide ,de látszik mindig a handa/banda ,mivel a bolt sem alulról sem 3 oldalról semmi szigetelés (egy határfal fűtött) még sem egyezik a külső hőmérséklettel ,de még a faggyal sem ,az csak a Te "fizikádban"létezne !:-)Fejezd be a szamárságod előadását !:-)
Winwatt: 20 cm vasbeton, 2,5 méter levegő, 20cm üveggyapot: 0,154 W/m2K
Légréteg nélkül: 0,161 W/m2K
Biztos nem pontos így, de érzékelhető a nagyságrend, ha csak a rétegrendet nézzük. Itt ami veszteség, hogy jóval nagyobb a fenti hűlő felület (mondjuk duplája, de ezt te tudnád kiszámolni), mintha a vízszintes közbenső födémen fognád meg a meleget.
hát élénk fantáziád van ha az alábbiból így kimatekoztad hol hány cm szigetelés van:
"szerintetek mennyire számít hőszigetelésnek, hogy a házam felső emeletét nem használom? van tetőszigetelés is amúgy.
felső rész gipszkartonos szobák.
tudom, hülye kérdés :)"
"Ráadásul ezen "felső hőszigetelés" összefelülete (emelet falai össz m2 +födém m2) kb kétszszer akkora felület, mint az emelet padlója. Kétszer akkora felületen 3 centi gyapot hővesztesége = azonos méretű felületen 1,5 centi gyapot hővesztesége.
Tehát az emelet légterének aktuális hőmérsékletét kb 8 százalékban határozza meg az alsó hőszigetelés és kb 92 százalékban a felső szint eredeti hőszigetelése.
Tehát amikor odakint -2 fok van, akkor már lehet számítani fagyra az emeleten."
Nos, nálam van fűtetlen tetőtéri rész, raktárnak használjuk.
15cm gyapot a szarufák között, rácsavarozva vékony OSB, full hőhidas a szarufáknál.
A térdfal kívülről 10cm EPS, az is van 1m magas kb.
A "padlója", azaz azaz a fűtött alsó szint födémje rendesen megcsinálva anno, födémpalló + 15cm lépésálló + 8-10cm beton.
Soha nem volt fagy, de még farkasordító hideg sem.
"Az adott példában két hőszigetelés között van a fűtetlen helyiség, tehát nagyon nem annyi mint a külvilágban."
Ha ez egy emeletes kádár-kocka, akkor a falak és a födém hőszigetelése megfelel kb 3 centi üveggyapoténak.
Ráadásul ezen "felső hőszigetelés" összefelülete (emelet falai össz m2 +födém m2) kb kétszszer akkora felület, mint az emelet padlója. Kétszer akkora felületen 3 centi gyapot hővesztesége = azonos méretű felületen 1,5 centi gyapot hővesztesége.
Tehát az emelet légterének aktuális hőmérsékletét kb 8 százalékban határozza meg az alsó hőszigetelés és kb 92 százalékban a felső szint eredeti hőszigetelése.
Tehát amikor odakint -2 fok van, akkor már lehet számítani fagyra az emeleten. Tehát az emelet hőmérséklete gyakorlatilag megegyezik a külvilág hőmérsékletével AHOGY ÍRTAM IS mielőtt bele okoskodtál az ötös fizika verseny-eredményeddel.
"A nem fűtött ex boltomba 8. évben hogy le van zárva a radiátor,"
Ha alulról közvetlenül éri a talajhő, elölről jól hőszigetelve van, a maradék négy irányból pedig folyamatosan fűtött helyiségek határolják, ráadásul meleg fűtéscsövek is előfordulnak a helyiségben, akkor nem kell azon csodálkozni, hogy nyugodtan le lehet zuárni a radiátort.
"egy már kialakított tetőtéri rész ilyen drasztikus átalakítását"
Egy esetben pl azért javasoltam ezt, mert a hatalmas családi házból kirepültek a gyerekek, az idős szülőknek pedig nem volt kedve a brutális fűtésszámlához. Ami a trükk után közel harmadával csökkent.
Amúgy meg miért "drasztikus átalakítás" pár tekercs akciós üveggyapot ledobálása a padlóra? Nyom nélkül vissza lehet csinálni az egészet pár óra alatt.
"Hány fok kéne legyen kint ,hogy bent a tetőtérben lekeljen engedni a vízrendszert ,nehogy szétfagyjon?"
A hőszigetelő rétegen KÍVÜL egy FŰTÉS NÉLKÜLI helyiségben hány fok kéne hogy legyen? Közel annyi, mint odakint a külvilágban, nem?
Általában a diktatúrákról volt szó, senki sem állította, hogy ez a mai magyarország.
40 évvel ezelőtt ilyen volt Magyarország is (és ha mindenki belenyugszik ahányszor hülyének nézik, akkor lehet, hogy ilyen lesz nemsokára ismét :)
Pl a jelek szerint Kínában már egy ideje kész a központi adatbázis, ahol mindenki pontozva van politikai megbízhatóság, a kormány iránti lojalitás szempontjából,
a következő lépés pl az lehet, hogy indoklás nélkül kirúgnak, majd az összes közeli és jól fizető munkahely indoklás nélkül elutasítja jelentkezésedet, bizonyos állami kedveznényekből, pályázatokból fura módon kimaradsz, egyszer csak felmondják az állami bérlakásodat és kiutalnak helyette egy másikat a külváros szennyezett rozdaövezetében, stb stb... ez még csak a jéghegy csúcsa.
Üdv ! Gyakorlatilag a fűrdő(mosógép ,teregetés),és a fenti közlekedő kivételével nálam is fűtetlen a tetőtér ,maradjunk annyiban hogy persze jobb mintha lapostető lenne felül, de nem jelentős a spur ,hogy felettünk vana szigetelt beépített rész ,mert a meleg ugyan lassabban /kevésbé, de változatlanul felfelé áramlik!
Üdv ! Arányosnak tartod egy már kialakított tetőtéri rész ilyen drasztikus átalakítását ,nemi spur miatt ?:-) Hány fok kéne legyen kint ,hogy bent a tetőtérben lekeljen engedni a vízrendszert ,nehogy szétfagyjon? :-)Én lebontatnám vele !:D Légáramlás nulla állapot kivitelezés!?:DDDD
Lehet hülye kérdés volt ,de a válasz az tuti hülyére sikerült !
Sokan máshogy hiszik, de az emelet légterének hőszigetelése valójában kb nulla (mivel az ottani levegő nem mozdulatlanul áll, hanem folyamatosan forog, áramlik fel-le, eközben hőt szállítva).
Ha az alsó szintről nem tud levegő feláramlani a felső szintre, akkor az emelet födémjének hőszigeteléséhez hozzáadódik az alsó szint födémjének hőszigetelése. DE két szint közötti födémekbe nem nagyon szokás hőszigetelő réteget elhelyezni, tehát valószínűleg ez sem sokat segít.
A követező lehetne komolyabb megoldás:
- felső szintet fagymentesíteni (minden vízcső leürítése)
- felső szint teljes padlójára min 20 ceti üveggyapotot leteríteni
- ez a hőszigetelés körben kússzon fel a falakra is: vékony közfalra min, 30-40 vastagabb falakra min 50-70 centi magasra
- szintek közötti levegő átjárás lezárása: alsó szint mennyezet vonalánál magasabbra NULLA meleg levegő feláramlás.
A terasz hivatalosan rajta van a földhivatali térképen (előtető volt), azt rárakattam amikor csináltam, utána döntöttünk a beépítés mellett. Természetesen a beépítési százalékba beszámít, arról az oldalról rendben vagyunk.
A terasz meg csak akkor számít bele, ha x magasságon felül van (talán 1 méter?), úgy emlékszem, vagy van eleve tető felette. Ha csak egy nyitott terasz és elég alacsony, akkor nem számít bele, így ha ezzel túllépnéd a beépítési százalékot, azt nem engedik.
Hogyan tudtad beépíteni a teraszt, nekem pont ezzel van a kanossza járásom. Nem hagyják, hogy egy sima fedést tegyek fölé. A telek beépítési százalékával van a baj. Úgy veszik, mintha a terasz lefedése is beépítés lenne, ez meg azzal jár, hogy nem engedélyezik a fedést.
"a diktatúrák egyik alapfeltétele a politikai fogoly"
Írok is Észak-Koreába, hogy ha szabadon engedik a politikai foglyokat akkor minden más maradhat változatlan, hiszen attól a pillanattól kezdve ők már nem lesznek diktatúra.
Típusesete ez is annak amikor az égvilágon semmit sem ért abból a "szervező" ami a környezetében és a világban zajlik. :D Napi szinten többször is olvashatjuk már 12 éve a "diktatúra" kifejezést az Orbán kormánnyal kapcsolatban. Miközben csak az nincs meg, hogy a diktatúrák egyik alapfeltétele a politikai fogoly. Van ilyen a rendszerünkben? Másik. Hülye picsa - mert nem tanár az ilyen hanem csak valami depressziós hülye - úgy "tanít" diktatúrát az iskolában, hogy közben a punk (aki nem ismeri v. érti a szó jelentését az egészen nyugodtan google-zon) módjára festett kék haja mellé, sárga "SzFE" maszk van rajta. Az SzFE egy közintézmény amit néhány megtévesztett fiatal rebellis a saját hite szerint közel két éve fogva tart. Mi az SzFE? Egy közintézmény. Diktatúrának nevezhető az a politika amelyben két éven keresztül büntetlenül lehet elfoglalni egy közintézményt? Szerintem az még demokráciának is puha*!
*A Kapitólium IS közintézmény. Mennyi időre tudták azt elfoglalni? Elfogadó volt azzal kapcsolatban a világ, hogy fegyverrel állították vissza a köznyugalmat? Egyáltalában nem kettős a mérce. Á! Dehogy! :D
Elkészült a kátránypapírozás a fürdőben és a háztartási helyiségben. A vizesek az alapszereléskor itt ott még véstek, illetve én nem melegítettem le papírt a szennyvíz csövek mellett mert nem akartam elégetni. utólag mit javasoltok ennek kenésére?
Bitugélre gondoltam de az öszeköt a gv lemezzel? Vagy inkább Bornit S-S?
Teraszt építettem be, így volt egy alap "szerelőbetonom". Erre vízszigetelés került majd lépésálló és utána úsztatott aljzatbeton, vasalva, padlófűtéscsövekkel.
A fa tartószerkezet közé, a vízszigetelésre került xps, arra a hosszanti pallók (az oszlopok közé), így a teljes szerkezet alulról majdnem hőhídmentes (csak az oszlopok szakítják meg).
Annak idején tettem fel keresztmetszeti ábrát, mindjárt megkeresem.
Köszi a részletes magyarázatot! Fűtés csak temperálás lesz, amikor használjuk akkor gyorsan felfűthetjük majd egy - valami hasonló - 2kW -os elektromos hősugárzóval (kb 12nm az egész). Ettől függetlenül a párazárás faszerkezetnél nagyon fontos, de ennyire részletesen még nem találtam meg....
Én valamelyik gipszkartonos cég (talán rigips) leírása alapján próbáltam megcsinálni.
Szerintem a fa tartószerkezetre közvetlenül nem rakhatod a gipszkartont. Egyrészt lehet túl nagy a távolság, másrészt ha az mozog, reped minden. A párazáró fóliát raktam a közvetlenül a fa tartószerkezetre, feltűztem, leragasztottam a tűzések helyét alu szalaggal. Erre mentek a kengyelek, alá lehet kapni öntapadós szivacscsíkot, ami a csavarok helyét zárja. Erre jöttek rá függőlegesen a fém CD profilok, erre megy a gipszkarton, aminek a csavarjai így már nem lyukasztják ki a fóliát. Ha túl nagy a távolság a tartóoszlopok között, akkor először vízszintesen kell fa/fém profilokat felszerelni, aztán függőlegesen a megfelelő távolságban, tehát ekkor dupla réteg kerül fel a profilokból.
Nekem fürdőszoba/konyha került ebbe a részbe, így igyekeztem minél jobban megcsinálni. Ha nincs fűtve, vagy csak ritkán használjátok, akkor talán nem kell ennyire figyelni a párazárásra.
én azt hittem a gipszkarton egyből "6" számmal jelölt szerkezetre megy rá... mondjuk én "gyengébb" szerkezettel, csak 5x10-es gerendával számoltam, mivel csak egy melléképület (csocsó, szauna stb) lenne.... "Ács Budapest" youtube videói alapján ez is bőven megteszi ;) de uyge ők a homlokzatszigeteléssel és a belső burkolással nem foglalkozik azért kerestem a megoldásokat, tapasztalatokat....
... de én is így csináltam, és előtte utána jártam.
Belülről kifelé:
gipszkarton (2x12,5 mm)
gipszkarton váz/légrés (~ 5cm)
párazáró fólia
faváz, közte kőzetgyapot (12 cm)
osb (18 mm)
eps
hálózás,vékonyvakolat
Az eps-t én fel is csavaroztam hozzá való dübellel. Nekem volt bontott eps, abból került fel egy réteg purhab ragasztóval, arra csak ragasztva még egy réteg. Kb. 8 éve van így, bele nem látok, de remélem nem lesz baja a fa oszlopoknak. Elvileg felfele valamennyire ki tud szellőzni, ha bejut pára. Valamikor ide a fórumra még tettem be keresztmetszet ábrát is (jó rég volt) a kérdésemhez.
Abba kérnék segítséget a szigetelésben jártas szakiktól, hogy egy (fa) könnyűszerkezetes melléképület külső OSB falát lehet-e közvetlenül szigetelni EPS táblákkal, vagy előtte kell-e valamilyen fólia, ha igen, milyen? Belső oldalon (a szerkezetbe) megy majd 10cm közetgyapot, arra párazáró, majd gipszkarton (ez a terv)... a külső EPS is csak azért kellene (kb 5cm) hogy szépen le lehessen hálózni, majd olyanra szinezni, mint a ház.."
Beraktam a winwatt programba 30 cm-es ytong falat 15 cm eps szigeteléssel. -15 fok külső 20 fok belső hőmérsékletnél 180 nap alatt nem jelez problémát.
"A szerkezet a szabvány szerint páradiffúziós szempontból MEGFELELŐ
Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 567 nap). 1. (AT-H80 expandált polisztirolhab)a diffúziós időszak alatt a megengedett értéket nem éri el;"
Azt ugyan nem tudom mennyi különbség van a gázszilikát és az ytong között (csak ezt találtam a listában), de szerintem elég hasonló anyagok.
Nem raktam be vakolatokat sem, úgy gondolom az még segít rajta. Ráadásul a -15 réősen túlzás, nyilván nincs az egész fűtési szezonban ekkora átlaghőmérséklet, inkáb +3-4 fok. 0 fokkal számolva még tökéletesebb az eredmény.
Rendes szellőztetéssel (netán szellőztető rendszerrel) télen amúgy is alacsony a páratartalom bent.
Javasolt egy szakember felkeresése, aki szakvéleményt tud mondani. Én nem értek hozzá, valószínűleg a programban is van pár dolog, amit be kellene állítani, hogy pontosabb eredményt adjon.
Téglánál maga az anyaga gátolja kicsit jobban a pára haladásának sebességét, így a tégladarabod külső felületén kisebb páratartalom fog mutatkozni. és nem tud feldúsulni EPS alatt sem annyira, hogy a relatív páratartalom 100% fölé menjen.
Nem néztem vissza, hogy te vagy-e aki nagygenerálban van a házán, de ha nagyon feszeget a téma, akkor egy szakemberrel írasd be valami tervezőprogramba és az megmond mindent.
Ökölszabályként, minél vastagabb a szigetelés annál kisebb az esély a pára kicsapódására, mert a fal külső felülete ( a szigetelés alatt ) annál melegebb a bentről érkező meleg miatt. Kulcsszó a harmatpont.
Sem a tégla sem a szilikát nem érzékeny az áthaladó PÁRÁra. Mindkettő a VÍZre érzékeny ami a párából tud kicsapódni a HARMATPONTON.
Tehát vagy csökkentened kell a párát, vagy addig emelni (szigeteléssel) a szerkezet hőmérsékletét, hogy soha, sehol ne legyen harmatpont alatt.
Simán lehet, hogy a régi szokás szerinti 3-4cm-es szigeteléssel még vizesedtek a falak és innen maradt a szóbeszéd, és a mai normális 15cm-ek környékén már szó sincs róla.
De mondom, nézz utána, mert nekem nincs ilyenrő fejben adatom, utánanézni meg most nincs kedvem.
"Nyertél a lottón, hogy marhadrága kőzetgyapotra szórod a pénzt, vagy pechedre olyan a házfal anyaga, hogy sajnos nem szabad olcsóbb anyagot alkalmazni?"
Ebben tudnátok segíteni?
1.
A ház külső falainak anyaga gázszilikát, több helyről kaptam azt az infót, hogy ugyan tehetek rá polisztirolt is, de a páraáteresztés miatt javasoltabb a kőzetgyapot, egyéb előnyös tulajdonságai mellett. Tény, hogy jóval drágább, illetve jelenleg nehezebb is beszerezni. Nyilván fontos az ár, de a cél itt pedig az lenne, hogy 2-3 év múlva ne azon bosszankodjam, hogy rossz anyaggal szigeteltem, mert küzdenem kell a párával/penésszel, vagy fal későbbi károsodásával. Ennek kockázatát szeretném minimalizálni.
Ami a fő kérdés, hogy a szilikát falazat valóban érzékenyebb a falon át haladó minimális párára, mint mondjuk a tégla...???
2.
Illetve a Baumit Open rendszerről mi a véleményetek? Azt mondják a hőszigetelési képessége egyezik a polisztirollal, de pára áteresztő mint a kőzetgyapot. Valakinek van tapasztalata?
Egy száraz fűthető tárolót , kávézót akarok csinálni fönt . Ahol a ritkán használt szerszámokat tarthatom . Szárazon . Gondolok láncfűrészekre, fűnyíróra sőt akár a robogót is tudnám tárolni télen . Nyáron meg kávézó lenne . Akkor is fontos a szigetelés ne melegedjen fel túlságosan . Szóval ezek a tervek.
Nekem ez üveggyapotnak tűnik. Mivel szarufák közé van rakva (gondolom csak ennyi a tető szigetelés, ami gyászos), ezért pár tábla OSB-t itt-ott rádobsz a szarufákra és tudsz mászkálni, pakolni. Vagy pár lécet váznak és arra pakolni a dobozokat. Lényeg, hogy ne legyen teljesen lezárva a szigetelés felfelé.
A műhely a földszinten van, nem? Nem látni a fotókon, de minek szigetelni a tetőteret, ha lenn dolgozol? Miért nem zárod le egy állmennyezettel? Szépen szigeteled padlás oldalról és nem fogallkozol vele, mi van fenn. Olcsóbb, egyszerűbb, könnyebb kifűteni. Inkább tett a szigetelést a falra, hamár. Bár műhelyről lévén szó, nem is tudom érdemes-e ennyit szórakozni... Vagy nem értettem meg, mit is szeretnél és miért. :D
"Ha a gyapot teteje és a rétegelt lemez alja között hagysz egy 5 centis JÓL ÁTSZELLŐZŐ (= szélein nyitott) légrést,"
Másik módszer:
elhagyható a szellőző légrés, ha a járható felület nem fékezi a pára áramlását, pl nagy zárt járófelület táblák helett 10-15 centis keskeny deszka csíkok, közöttük centis szellőző résekkel
Harmadik módszer:
a mászkálós részen a puha gyapotot lecseréled erősebb hőszigetelő anyagra, amin közvetlenül lehet járkálni (más a legpuhább polisztirol felülete is elvisel némi mászkálást)
"A cső fölött a cserép alatti megbontott fóliát nem lenne célszerű pótolni?"
A cserepek alatt időnként vízcseppek jelenhetnek meg, amelyek ezen a fólián tudnak legurulni az ereszcsatornába. Mármint ott, ahol ez a fólia nincs elszakadva :)
De a legtöbb jól megcsinált tetőnél ezek a vízcseppek nagyon ritkán és akkor is kis mennyiségben fordulnak elő, tehát ha szerencséd van, akkor ebből a lyukból sose lesz komoly bajod.
"Van ennek hőszigetelő funkciója?"
A fóliának semmi hőszigetelő funkciója nincs.
"Vagy jobb, ha átjárja a szél a padlást?"
Mivel az a fehér fólia nem jóféle páraÁTERSZTŐ, hanem vacak páraZÁRÓ anyagú, ezért nálad rohadt fontos, hogy a padlástér rendkívül jól átszellőzzön. Tehát ahol párazáró fólia van a tető alatt, ott nemcsak jobb, de egyenesen kötelező, hogy "a szél átjárja a padlást".
"a kőzetgyapot(?) szigetelésre nem kell-e valamilyen porvédő borítás, geotextil?"
Az ott megjelenő por csaj javítja a hőszigetelést. Ha a gyapotra nem csepeg víz, akkor nem szükséges a tetejére semmiféle védőréteg.
"szeretnék pár négyzetméter járófelületet kialakítani, tárolás céljából. Arra gondoltam, hogy 1 cm vastag rétegelt lemezből vágnék 90x90-es négyzeteket, a négy sarkukra 5 cm magas lábat,"
Ha a gyapot teteje és a rétegelt lemez alja között hagysz egy 5 centis JÓL ÁTSZELLŐZŐ (= szélein nyitott) légrést, akkor nem lesz párakicsapódás/vizesedés (tehát penészedés) a járható felület alján.
"amíg a párazáró fólia fölkerül a helyére addig nem szívja e magát nedvességgel a fólia ?"
Mi az hogy "nedvesség"?
A pára egy gáz, a levegőben lebeg, egy gázzal nem tudja "megszívni" magát a gyapot, a pára csak beáramlik, kiáramlik, átáramlik a gyapotszálak között.
A víz egy folyadék, a gyapot csak akkor lehet vizes, ha a hőszigetelés külső oldalán a pára nem tud eltávozni. De nálad a hőszigetelés külső/hideg oldalán páraÁTERESZTŐ fólia van (nagyon helyesen), ami nem akadályozza a pára áramlását a külvilág felé, tehát nálad nem kell attól félni, hogy a gyapot vizes lesz, akkor sem, ha belső párazáró fólia csak hetekkel később kerül a helyére.
De még ha vizes is lenne valamitől, utólag is teljesen ki tud száradni a külső páraáteresztő fólián keresztül.
"A tetőcsúcsig szigeteljek vagy csak az összekötőkig ?"
Ha nincs szükséged arra a kis plusz légtérre (pl anyagok tárolása), akkor a vízszintes szakaszt szerintem sokkal könnyebb munka hőszigetelni. Plusz oda kb 40 százalékkal kevesebb hőszigetelő anyag kell.
"Ha a tetőcsúcsig szigetelek akkor hogy oldjam meg az összekötőknél a párazárást"
A párazáró fóliánál csak az a fontos, hogy mindig "meleg" (harmatponti hőmérséklet feletti) rétegben legyen. Ha ez teljesül, akkor mindegy, hogy hol van, tehát lehet az a párazáró fólia akár 5 méterrel beljebb is a hőszigeteléshez képest. Tehát akár mehet a hőszigetelés a tetőcsúcsig és ugyanakkor ezzel egyidőben a párazárás lehet a fogópárok alján.
"mert akkor több levegő lehetne a tetőtérben"
Ezt nem igazán értem. Ahol ember tartózkodik ott FOLYAMATOSAN biztosítani kell a megfelelő szellőztetést, bármekkora is a légtér. Se egy lakást, sem egy műhelyt ne olyanra tervezzünk, hogy "majd akkor szellőztetek, amikor már fuldoklunk". Az egészségtelenül magas széndioxid szint enyhén mérgező, ezért már akkor csökkenti a szellemi képességeidet (plusz tunyaság, álmosság, esetleg fejfájás) amikor még észre sem veszed, hogy rossz a levegő.
Újépítésű társasház tetőtere. A szőrös cső a páraelszívó kivezetése, amiben télen kondenzációs lecsapódás volt, utólag hőszigetelték így. Kérdésem: 1. A cső fölött a cserép alatti megbontott fóliát nem lenne célszerű pótolni? Van ennek hőszigetelő funkciója? Vagy jobb, ha átjárja a szél a padlást? 2. a kőzetgyapot(?) szigetelésre nem kell-e valamilyen porvédő borítás, geotextil? Vagy nincs jelentősége 3. szeretnék pár négyzetméter járófelületet kialakítani, tárolás céljából. Arra gondoltam, hogy 1 cm vastag rétegelt lemezből vágnék 90x90-es négyzeteket, a négy sarkukra 5 cm magas lábat, hogy eltartsák a szigeteléstől és tudjon alatta mozogni a levegő, ezeken a lábakon állnának a gerendákon (ezek 90 cm-nként ismétlődnek). Persze a láb szélesebb lenne mint 5 cm, hogy ne csússzon le könnyen. Ez így megfelelő lehet, nem fog penészedni? 3 m hosszú 5x20-as gerendák, nagyságrendileg milyen súllyal terhelhetők? Köszönöm a válaszokat.
Visszaolvastam valamennyít a topikból de nem találtam problémámra semmi információt ,ezért szeretnék pár kérdést feltenni .
Az ősszel újrafödtem a műhelyt és szeretném a szarufák közt kőzetgyapottal szigetelni. Alul kell párazáró fóliával lezárni. EDDIG OK . Kérdéseim .
1. Mivel hétvégén tudnám csinálni beletelik két hétvégébe a szigetelés felrakása . Ezért gondolkozok hogy amíg a párazáró fólia fölkerül a helyére addig nem szívja e magát nedvességgel a fólia ? Alul tűzelni fogok hogy ne fázzak .
2. A tetőcsúcsig szigeteljek vagy csak az összekötőkig ?
3. Ha a tetőcsúcsig szigetelek akkor hogy oldjam meg az összekötőknél a párazárást ?
A tetőcsúcsig tartó szigetelésnek jobban örűlnék mert akkor több levegő lehetne a tetőtérben . Az összekötőket csíszolnám festeném . Köszönöm hogy elolvastátok .
"Írtam is. "Nem fűtött, de zárt." A pince száraz."
Nem az volt a kérdés, hogy a frissen megvásárolt ház jó száraz pincéjének ablakai a megvásárlás pillanatában be vannak-e csukva. Az volt a kérdés, hogy előzőleg heteken át nem volt-e tárva-nyitva minden pinceablak, pont azért, hogy a balek vevő száraz pincefalakat találjon amikor megnézi ;)
"mert egyszerűen nme lehet a köznép által érthető módon megfogalmazni"
Olyan nincs, hogy nem lehet megmagyarázni. Olyan viszont van, a gyártó nem akarja, hogy szóba kerüljön a dolog.
"a laikusok hány %-át érdekelné"
Amikor az első laikus reklamál, hogy megvette drágán és kiderült, hogy hangszigetelőként szart sem ért nála, míg másoknál viszont valóban hatékony és a gyár magyarázatképpen rámutat a mérési adatokra, abban a pillanatban sokakat érdekelni kezdene. De sokkal egyszerűbb (és sokkal jövedelmezőbb!) a népet butaságban tartani, ez nem csak a politikában igaz.
"egy frekvenciákra lebontott mérési jegyzőkönyv?"
Ez nem egy frekvenciagörbe lenne, hanem termékeként legalább öt-tíz. Mert nem mindegy, hogy milyen tömegű a vakolat rajta és az sem, hogy hogyan van felragasztva (az akusztikában: eltérő rugó-tömeg rendszerek).
"van érzékelhető hanggátlás a hétköznapi életben"
Előfordulhat, hogy nulla (vagy szinte nulla) a kőzwgyapot zajcsillapítása pont azoknál a hangoknál, amire (marhasok pénzért) meg lett vásárolva.
Hát ja, de a bármi áron azért nem jelentheti azt, hogy födém csere, vagy hogy a meglévő ajtók legyenek csak 190cm-esek ezentúl.:D Szóval, ha a rétegrend befér a födém fölé a mostani vastagságba (padlólap van), akkor padló, ha nem akkor mennyezet fűtés lesz (265 a belmagasság), minimális padló hőszigetelés mellett, felszedve a követ és ami alatta van.
Vagy ha spórolni akarok, akkor radiátoros rendszer marad, de a csövezés és a mostani radiátorok akkor is mennek. Ez viszont meg a kondis gáz terveimmel, de még inkább az esetleges hőszivattyússal fog ütközni. :(((
Minimálisan 5 cm-es zártcellás kell alá, de ha módodban áll akkor legyen vastagabb*. Ha padlófűtéshez készített táblában gondolkozol akkor 57 mm (https://www.megatherm.hu/ProductDetails.aspx?pid=2874) és még 45-65 mm a beton vastagsága. Ne felejtsd el hogy a hab alatti felületre bitumenes lemezt kell égetni, vagy ha nincs úsztatott beton akkor majd az okosok megmondják.
*A sima zárt cellás egyik előnye hogy hőtükör kerülhet közvetlenül a 10*10-es vasháló alá, a másik pedig a vasháló. A vasalt beton jobban bírja, nehezebben reped és ez majd a burkolat ragasztását követően lesz előny.
A padlót semmiért nem adnám fel, bármi áron leszigetelném. Hőérzetben, hőtárolásban no.1.
Rétegrendet nézegess, van sok jó leírás. Nálam 6cm EPS van csak alatta, azért is megkövezett mindenki anno mert "háromcentitszoktunk", de manapság illik több, és oda kell figyelni hogy a fal se hozza fel a sarkoknál, éleknél a hideget.
A mennyezet igazából onnantól felesleges, bár elvileg hűtéskor jól jön, de egy klíma sokkal többet ér hűtésben.
A falat nem bántanám már mai fejjel, nálam is csak azért van mert 2004 körül még azzal riogattak hogy "úristen, csak padlóval nem lehet kifűteni egy házat", és én a számok ellenére hittem nekik.
SK csináltam, vakolni úgyis kellett, nem sok pénzből meglett. 16-os csőből van benne 1000m, az összes külső fal fűtött. Jó feeling, de tényleg nem ér annyit amibe manapság kerül.
A konyhában nem volt hely a falfűtésnek (körben szekrény, ablakok, stb), így ott mennyezet lett.
Az előnye ennek a rengeteg felületnek annyi hogy 26 fokos előremenővel fűtöttem évekig a házat egy pufferből.
A puffert bálás kazán tolta (2 naponta begyújtva), a pufiból egy grundfos alpha 7W-os állásban tolta 7/24-ben, és az előremenő hőfokot szabályoztam a külső hőmérséklet függvényében. Termosztát sem volt, és fix hőfok volt bent. Kísérletezős kedvemben voltam akkoriban :-)
Na de Elek. Mi ez a figyelmetlenség? :D Írtam is. "Nem fűtött, de zárt." A pince száraz. Mindegy is, nem ez a lényeg. Továbbra sem nyitnám meg, szárazsága miatt tárolásra és gépészetnek is szuper, a belmagasság nem túlzó, kerek 200cm, szóval alulról szigetelni a felette lévő magasföldszinti részt nem igazán lehet. Ha jól emlékszem ezt javasoltad az olvtárs pincéjére ill. a felette lévő hideg padlóra.
A többi hőszigetelő anyagnál még csak nem is reklámozzák, szóval azért alakulhatott így a félszemű a vakok között dolog. Van kifejezetten hanggátlásra kihegyezett termék ill. rendszer, akár Rw = 55 dB, de az már tényleg aranyár.
Ez nagyon jól hangzik. Laktam már rövidebb ideig olyan helyen, ahol volt, szóval ezért is szeretnék felületfűtést. Igazából ami megvalósítható. Padló, mennyezet, fal preferencia sorrendben. Sajnos felújításról lévén szó, nem tudom fel tudjuk-e mindenhol úgy vakarni a jelenlegi rétegrendet (meg milyen áron), hogy értelmes szigeteléssel be lehessen csövezni a padlót.
Mennyi a minimum helyigénye egy padlófűtésnek? Azt szeretném tudni, hogy a gerendás-tálcás födémig visszabontás után mennyi vastagságra lenne szükség. Lehet feltárok egy sarkot és memmérem előzetesen, hogy befér-e egyáltalán.
Igen, nálunk be vannak idomítva a gyerekek hogy nyalják a padlót, így nem kell felmosni.
Hogy lehet ekkora baromságot összehordani???
bár nagyjából semmi közöd hozzá, de elmesélem:
- nem nyirkos a zoknim, mivel bőrcipőt és pamutzoknit hordok
- a gyerekek nem a szájukkal érintkeznek a padlóval, mivel nem hülyék. Játékokat tologatnak, duplo-t építenek, a lányom a bulibuszával játszik non-stop pl most.
- van egy komplett szőnyegezett padlástér (kb 9x9m) ami egy légterű, ott van a játékbirodalom. De mivel a gyerek szociális igénnyel rendelkező állatfaj (és nem ridegítettük el őket magunktól) így szeretnek körülöttünk játszani (előszoba, stb)
- rend és tisztaság van. A gyerekek elpakolnak maguk után, majd este indul a robotporszívó.
"Aki a padlófűtéstől várja, hogy sose fázzon a lába, az rohadtul megbukott fizikából.
Egyrészt a padlófűtés nem napi 24 órában dolgozik, minél jobban hőszigetelve van a ház, annál kevesebb ideig van felfűtve a padló,"
sokszor hallottam, olvastam már ezt a badarságot.
Jól szigetelt, padló+falfűtéses házban lakom. Egész nap egyforma meleg a padló, mivel óriási hőtehetlensége van, a termosztát pedig 0.2 fok hiszterézisre van állítva. Az előremenő vízhőfok 30C, emiatt nincs nagy lengése a padlófűtésnek.
"másrészt minél jobban hőszigetelve van a ház, annál alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik a padlófűtés (ha nem hülye állította be), márpedig 30 fok alatti felületet az emberi talp már kissé hidegnek érez, miközben VALÓBAN jól hőszigetelt padlófűtéses házakban a padló soha nem melegebb 26-28 foknál."
30 fok feletti az elviselhetetlen, a 28 fok a kurva meleg kategória.
Gyors végigszaladtam most az infra hőmérővel:
- átlagosan 24 fokos a padló, nem hideg, nem meleg, kellemes.
- ahol 25 fokot mértem (fürdőszoba kilépőszőnyeget felvéve alatta ennyi volt), az már rálépve kellemesen langyos, elég nagy különbséget jelent +1 fok.
- ahol fűtetlen a rész (de ugyanúgy szigetelt mint máshol) ott 20.5 fokos a padló (van pár ilyen tudatos folt, olyan helyen ahol nem járunk. Ez kimondottan hűvös. Ennyi lenne max ha nem lenne fűtött a padló, nekem már zavaró.
- a kamrában 16 fokos, na az k...a hideg.
Az egész házban padlófűtés van, a laminált alatt is, azon is érződik a kellemes hőmérséklet. Nincs papucsunk, mindig vékony zokniban mászkálunk. 3 kisgyerek van, a padlón játszanak, fetrengenek.
120m2 az alsó szint + tetőtér, összesen nettó 160m2. 8768 kWh hőenergia fogyott, 80eFt az éves fűtésköltségem.
"Egyrészt a padlófűtés nem napi 24 órában dolgozik.." - Hanem? :) Ez egy tömb fűtés, amit már régen elbasztál ha vannak benne az idősíkon mutatkozó hőlépcsők. A padlófűtés hőmérséklete igenis állandó v. legalábbis annak kellene lennie. Nem csak a komfort hanem a gazdaságosság miatt is.
Talán pont amiatt (TALÁN) nincs egzakt eredményre törekvés sem, mert egyszerűen nme lehet a köznép által érthető módon megfogalmazni.
Szerinted a laikusok hány %-át érdekelné egy frekvenciákra lebontott mérési jegyzőkönyv?
Igény a hangzatos kijelentésekre van tömegesen. Ezt kell kiszolgálni. Ahol járható út tud leni az intelligens mosóporral nyomulás, ott másik a perifériák.
Amúgy nekem a gyakorlatból visszaigazolt eredmények úgy rémlenek, hogy van érzékelhető hanggátlás a hétköznapi életben.
Lehet, hogy a kutyát 90%-ig csendesíti, a vonatot pedig csak 20%-ban (vagy fordítva).
"kőzetgyapot szigetelésre gondoltam, én konkrétan a hanggátlás miatt."
Mivel a kőzetgyapot mechanikai tulajdonságai lényegesen eltérnek a polisztiroltól, ezért biztos, hogy van valamennyi zajcsillapítása. De mivel a kőzetgyapot gyártók, akik a zajcsillapítást minden sarkon hangoztatják furcsa módon sehol sem mutogatnak konkrét akusztikai mérési eredményeket, eztért valószínű, hogy ez a zajcsillapítás csak szúk frekvenciatartományban valóban hatásos, ráadásul olyan tartományban, ahol senkit sem érdekel :)
Csak egy példa: ha mondjuk a szomszéd kutya ugatását és távoli vonat csattogását jól csillapítja, de pl a közelben az autók dübörgését egyáltalán nem, az kiderülne egy méréssorozatból. És akinek a ház mellett dübörgő autókkal van baja, azt többé nem lehetne rábeszélni a "hangcsillapító" kőzetgyapotra, mert tudná, hogy csak a pénzét szórná ki az ablakon.
"és 35 éve csontszáraz a pince"
Azért csontszáraz, mert folyamatosan átfúj rajta a szél,
vagy nulla huzat (ajtó/ablak teljesen becsukva) és mégis száraz?
Rohadt nagy különbség.
Ház eladás előtt egy vizes pince falait néhány nap alatt ki lehet szárítani ideiglenesen, de tartós vizességnek más jelei is szoknak lenni. .
"Nem kell pontosan, elég egy közelítő érték, hogy mégis mire számíthatnék, különböző vastagságok esetén."
Ha megmondod, hogy
- mennyi a jelenlegi (salakos hőszigetelésű) födémed átlagos hővezetési értéke (W/m2K),
- a jelenlegi fűtésrendszered hány forintból állít elő juttat be a lakásodba 1 kWh hőmennyiséget (Ft/kWh)
akkor én megsaccolom neked, hogy évente durván mennyit nyernél 15/30 centi födém hőszigeteléssel.
Ha a fenti két adatot nem tudod megmondani nekem, akkor elárulom, hogy ezek kiszámolása adatgyűjtéssel együtt több órás munka, energetikus ki tudja számolni neked (de nem ingyen).
"A padlófűtésről megfeledkeznek és nagyon fázik a lábuk."
Aki a padlófűtéstől várja, hogy sose fázzon a lába, az rohadtul megbukott fizikából.
Egyrészt a padlófűtés nem napi 24 órában dolgozik, minél jobban hőszigetelve van a ház, annál kevesebb ideig van felfűtve a padló,
másrészt minél jobban hőszigetelve van a ház, annál alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik a padlófűtés (ha nem hülye állította be), márpedig 30 fok alatti felületet az emberi talp már kissé hidegnek érez, miközben VALÓBAN jól hőszigetelt padlófűtéses házakban a padló soha nem melegebb 26-28 foknál.
Tehát ha belépek egy házba és azt érzem, hogy kelleremesen meleg a padló, az a következőt jeleni:
- as háznak annyira szar a hőszigetelése, hogy 30 fokosnál melegebb padadlóval lehet csak kifűteni
- és/vagy a fűtés szarul van beállítva, tehát folyamatos egyenletes hőmérséklet helyett csk rövid időszakokban fűt, de akkor erősen.
"a kőpadlóra (jellemzően konyha és fürdőszoba... néha az előszoba ) műanyag padlót / pl. graboplaszt vagy más, linóleum / / tettünk utólag, néha 2 -öt is ."
A hideg kőpadlók hősugárzásos hideg-húzó hatása jól csökkenthető, ha helyette a padló burkolata a kőnél hőszigetelőbb anyagból van. Már akár mindössze 2 mm vékonyka műanyag padló is érezhetően javít a hőérzeten, de pl egy téliesített nyaralóba a kőre én 1 cm padlószőnyeg alátétet javasoltam, arra padlószőnyeget.
"A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását"
A nagyon "hideg a padló" jelenségnek több oka is lehet:
- amíg hidegek az oldalfalak (szar a hőszigetelés), addig hideg lesz a padló is (a falak mentén lehűlő levegő folyamatosan leereszkedik a padlóra) tehát ha hőszigeteled a falakat, már attól is sokkal melegebbé válik a padló
- hideg felület hősugárzása: a vizes helyiségek kivételével sehol ne legyen hidegpadló
- ahol nincs normális hőszigetelés és ráadásul még kővel is van burkolva a padló, ott tessék ennek megfelelő lábbeliben tartózkodni, nem csupasz zokniban.
Ügye megfigyelted, hogy mennyi mindent felsoroltam és a padló hőszigeteést nem is említettem közben?
Hú, ez számomra is nagyon érdekes helyzet! Szinte ugyanebben vagyok. Adott ez az eltolt szintes ház:
Kb. 35 éve épült, 30-as Poroton vagy hogy hívják (a képen a padláson a térdfal metszete látszik egy kihagyott nyilásban, a ház jobbára az alsó lyukacsos falazóblokkból épült):
A falon van 4-5cm perlites vakolat, meg egy kis cementes fedőréteg, szóval együtt olyan 5-5,5cm. 10-15-20(?)cm kőzetgyapot szigetelésre gondoltam, én konkrétan a hanggátlás miatt. Az alap tégla, egyszerű vázkerámia lévén, abban nem túl jó. Legalább az utcai és a vasút felőli oldalon. Bár szakembertől is kérek majd véleményt, de előzetesen szimatolok itt. Tényleg felesleges pénzkidobás a grafitoshoz képest?
Másik kérdésem nekem is a pince és nem pince részek lábazati szigetelése. Nálam +90-en van a pince feletti padó, a pince padlója meg -140-en. Nem fűtött, de zárt. Tárolónak és max. gépészeti helységnek lenne majd a felújítás után használva. A ház durván belvizes helyen található (vízelvezető árok a kert végében) és 35 éve csontszáraz a pince! A ház körben járdázott. Sajnos. Egyrészt a hűtőborda miatt mondom ezt, de sok helyen a járdáról felcsapódó vagy felszivárgó nedvesség a perlites vakolat egy részét / cementes kérgét is ledobta már. Mint itt:
A pincénél nem, km. téglafal van, ott csak hűt:
Felszedni az egész járdát vagy felvágni szigvastagság + x cm-t? Mennyit menni le a pince oldalán és a nem alápincézett részen? Utóbbin 60cm elég lesz?
Ezen kívül lenne még a tető, ami jelenleg szigeteletlen padlás felett van, cserélve, szigetelve lesz (30cm?), a padlás beépítve, egyelőre nem tudom mi legyen a tetőfedés anyaga. Napelemet is tervezünk, nagyon szélveszélyes a hely, az évtizedes cserepeket is csak a drótozás tartja fenn (9+m a gerinc).
Egyelőre betoncserép (mert nehezebb) v. cserepeslemez (mert csavarozott) variációkon gondolkodom.
Ja és nyílászáró csere is, hiszen most ezek a középen forduló szépségek vannak:
Két üvegtábla között nem argon töltéssel, hanem páralecsapódással.:D
Itt is érdekelne a hobbista vélemény. Látom sok helyen, jól akarják csinálni hőtechnikailag, ezért XPS kávázásba teszik a szipi-szupi műanyag ablakokat, de az XPS megint csak nulla hanggátló, szóval nem tűnik tökéletesnek. Milyen megoldás van még? Tudom a tökéletes a szigetelésbe (jelenlegi külső falsíkra) kellene kitolni, konzolra, de azt nem nagyon akarom a 35+cm jelenlegi fal miatt sem, talán a második legjobb variáció is jó lesz még nekem.:D Melyik az? SzigetelésIG kitolni? Szigetelés picit rátakarjon és csá? Most falközépvonalban van.
A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását minimalizálni valahol a kellemes komfortos felé.
Nálunk ezt korábban úgy oldottuk meg, hogy a kőpadlóra (jellemzően konyha és fürdőszoba... néha az előszoba ) műanyag padlót / pl. graboplaszt vagy más, linóleum / / tettünk utólag, néha 2 -öt is .
A modern építkezésnél padlófűtés van alatta hőszigeteléssel.
Én is hajlok arra, hogy csak a járda feletti 80 cm-t szigeteljem, bár igaz lehet, hogy így a járda hőhídként kapcsolódik a házhoz, kérdés hogy ez 80 cm-re mennyire érezhető hatást kelt hő komfort érzetben. (az éves pár ezer Ft plusz fűtés költséget meg tudom emészteni). A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását minimalizálni valahol a kellemes komfortos felé. Nem passzív ház a cél, hanem hogy ne kelljen cipőben mászkálni otthon a kövön.
"Nyertél a lottón, hogy marhadrága kőzetgyapotra szórod a pénzt, vagy pechedre olyan a házfal anyaga, hogy sajnos nem szabad olcsóbb anyagot alkalmazni?"
A ház külső falainak anyaga gázszilikát, több helyről kaptam azt az infót, hogy ugyan tehetek rá polisztirolt is, de a páraáteresztés miatt javasoltabb a kőzetgyapot, egyéb előnyös tulajdonságai mellett. Tény, hogy drágább, illetve jelenleg nehezebb is beszerezni. Nyilván fontos az ár, de a cél itt pedig az lenne, hogy 2-3 év múlva ne azon bosszankodjam, hogy rossz anyaggal szigeteltem, mert küzdenem kell a párával/penésszel, vagy fal későbbi károsodásával. Ennek kockázatát szeretném minimalizálni. Azt nem tudom, hogy a szilikát falazat valóban érzékenyebb a falon át haladó minimális párára, mint mondjuk a tégla...?
"Én tennél az egész lakásban padlóra hőszigetelést, ha lehet 5 centit, ha nem lehet semennyit, akkor csak két centit :)"
Ez is felmerült opcióként, de először megnézném milyen hatást érek el az aljzat szigetelésével, mielőtt nekiugrok 70 nm padlószigetelésének+burkolatcseréjének...
A nőkök' termosztát tekergetésével kapcsolatos tapasztalatok. Félreértés ne essék, nem nézem le a nőket de hogy 100-ból kb. kettő vágja a fizikát és kb. egynek van sakkozáshoz is alkalmas logikai képessége az is biztos. :) Mindegy. Nem ezért az adottságukért szeretjük a rajongásig őket. Szóval. Amikor a termosztátnak kerestem helyet akkor kiválasztottam a házban azt a 3 helyiséget, amelyben egyrészt meghatározó a hőmérséklet, másrészt alapvetően hűvösebb az uralkodó széljárás és a tájolás képletében mint a többi. Ezek közül az emelet tömbfűtését szabályzó termosztátos' szobát aztán einstandolta a lányom, aki kurvára nem vágja azóta se a tömbfűtés a pillanatnyi fázás ás a termosztát tekergetésének összefüggéseit. Miután a tőlem 20 méterre lévő termosztát elállításáról nem értesülök hangjelzésen keresztül, ezért csak a ház belső hőmérsékletének megemelkedése az amin keresztül tudom meg hogy baj van. Viszont mivel tömbfűtésről van szó már mindenki tudja, hogy ilyenkor késő és ha sikerül is közbeavatkozni akkor is 6-10 óra (de az is lehet hogy több) mire elfogadható hőmérsékletre csökken vissza. :D
Az én pici lányom egy kis időre nyitva felejtette a szobájában a tolófalat és ezért bekapcsolt a termosztát. Majd a szobájába visszatérve úgy érezte, hogy "hideg van" ezért becsukta a tolófalat és feltekerte a termosztátot (HP). Eltelt 30 perc és ennek hatására fojtogató meleg lett nála ezért kinyitotta az ablakot, ami újabb kérelmet jelentett a fűtésrendszer számára. Mivel a családom alapvetően fázós én pedig az égvilágon mindenféle hőváltozást tolerálok egy jó darabig, ezért ez az állapot a hiba elkövetését követő egy órán belül nem került észlelésre, de aztán mire elérte a 28 fokot az emelet már öntudatra ébredtem. :D Megyek a csajszihoz és magyarázom neki hogy azért van ilyen kibírhatatlanul meleg, mert nyitva van az ablak. Nem értette és váltig ragaszkodott ahhoz hogy nyitva kell lennie az ablaknak a meleg miatt. Szóval ha módotokban áll a termosztátot is hagyjátok el. Kibaszott jó cucc a külső hőérzékelő vezérelte fűtés. A kazán kezelése pedig úgyis annyira bonyolult a nők 98%-nak hogy a közelébe sem mennek. :D Aztán aki fázik az menjen a forró zuhany alá.
"De nem tudod kompenzálni és itt vagy tévedésben."
Rengeteg hiányosságot lehet kompenzálni más területen, számos módon el lehet érni a hivatalosan elvárt 15 kWh/m2/év értéket. A szinte mindenütt alkalmazott passzívházas megoldások nem a kizárólag lehetséges megoldások, csupán pl az az anyagi optimum.
A leggyakoribb tévhit a "kötelező napnyereség", a "passzívháznak kötelező déli tájolásúnak lennie" :) holott a valóságban lehet hivatalosan minősített passzívházad egy sűrű fenyőerdő közepén is, vagy magas házak árnyékában, vagy egy olyan völgyben, ahová szinte soha nem süt a nap.
A megoldás egyszerű: az éves energiamérlegből amennyit kivesz a napsütés hiánya, azt valami más módon kompenzálni kell, pl mindenütt sokkal erősebb hőszigeteléssel. Persze ez nem könnyű és nem is olcsó, de már rohadt sok esetben sikerült megoldani.
És persze létezik annyira sok hőveszteség is, amit lehetetlen kompenzálni (ép ésszel felfogható összeg alatt), de pl marhasok extra napnyereséggel lehetséges a ház energiamérlegében kompenzálni akár egy alap hőhídmegszakítás hiánya okozta veszteséget.
Ne feledd, hogy a beton hővezetése nem végtelenül szar, "csupán" 50-szer rosszabb a polisztirolnál. Tehát pl másfél méter beton megfelel 3 cm vastag, alapba beépített profi üveghab, vagy mondjuk 10 centi vastag ytong hőhíd megszakításnak. Ami persze távol van az ideálistól, de nem akkora rettenetes hőveszteség, amit lehetetlen lenne más területen valamiképpen kompenzálni.
Ne kössünk most bele olyan részletekbe amelyek makulátlan levezetése tíz sorban nyilván nem lehetséges. :) Valóban elbaltázott dolog a kőzetgyapot alkalmazása mondjuk a földben található részeken, mert oda zárt cellás technológiát kell tűzzel-vassal alkalmazni, és az is nyilvánvaló hogy a kőzetgyapot alkalmazása drágább eljárás mint a funkciójában azonos (ha nem jobb) grafitos nikecell, de ez egy ilyen beszélgetésen belül három poszt után úgyis kiderül. :) Viszont azt hogy a meleg a hidegpontok irányába áramlik folyadék módjára és a járda (terasz, erkély, stb.) hűtőradiátorként funkcionál a szigetelés képletében alapfogalmak és mint olyannak elsajátítása talán a legfontosabb a megértés folyamatában. ..és én ide sorolom a hőérzetet is, amelyről kötelező ilyenkor beszélni. A homogén hőérzetre törekvés szigeteléskor az egyik legfontosabb szempont a hőkomfort szempontjából és ha ezért le kell mondani a jövő évi 137 cm-es OLED TV beruházásról akkor a józan ész mentén az kell tenni. Egyébként ebben a képletben a TV-be fektetett pénz sem térül meg soha, viszont a homogén hőérzetnek vagy az ahhoz közeli állapotnak legalább van értelme. :)
De nem tudod kompenzálni és itt vagy tévedésben. Egy passzív házban nincs olyan hogy - "ezen a ponton hideg a padló, akkor most itt ráfűtök". A passzív ház egyik lényege a homogén hőérzet. Vagyis egy meglévő kádárkockából nem tudsz utólagosan passzív házat csinálni. Tévedés ne essék. Nagy energiahatékonyságút még lehet, de a passzív ház teljességgel kizárt.
"A passzív ház egyébként is teljességgel más kategória így nem is értem hogyan kerül ez most ide."
Ha valaki egy 80 centis lábazati magasságú házat talaj fagyhatárig hőszigetel (tahát 160 centi magasan), az nincs mesze a passzívház energiaszinttől.
"Egy kádárkockából nem is lehet passzív házat készíteni, mert alulról nem lehet leszigetelni utólag a teljes alapot"
Tévhit, hogy az alap hőmegszakítása kötelező elem egy passzívháznál (sok ilyen tévhit terjeng, holott valójában igen kevés valóban "kötelező" elem van). Ha az alap felé megszökő hőmennyiséget más módon (más területen) képes vagy kompenzálni, akkor megkaphatod a hivatalos passzívház minősítést. Számos régi ház megkapta már a Passivhaus Institut hivatalos minősítését (mondjuk tudtommal egyik sem Magarországon).
Aki idejön tájékozódni az ezzel szemben remélhetőleg rendelkezik egyféle nyitottsággal és a szerzett információk tükrében majd képes lesz eldönteni, hogy meddig ér ehhez képest a takarója.
Nem feltétlenül.
Jelen kérdező esetén pl. a kőzetgyapot alkalmazása -hacsak nem jó okkal tervezi ezt az anyagot- felvet némi rászorultságot az ötletekre.
Annyira összetett a kérdés és szerteágazó, hogy konkrétan nem sok mindent szabad kijelenti.
Sokszor egy apró rákérdezés, rávezetés soksok 100ezret spórolhat neki és a végeredményen semmit sem ront.
Itt pl. a kőzetgyapot elhagyása, ha nem feltétlen szükséges.
"van értelme mondjuk 15cm üveggyapot fektetésnek a salak felszedése nélkül?"
Salak maradhat.
Ezen a födémen bármiféle párazáró fólia TILOS!
Ha a tető esőben csepeg befelé, akkor a gyapot tetejére mehet páraÁTERESZTŐ fólia (ezek a vizet nem engedik át),
ha nem csepeg vagy jelentéktelen, akkor ezt is megspórolhatod.
15 centi hőszigetelés túl kevés. Komolyság 20 centinél kezdődik de még 30 centi esetén sem fogunk lehülyézni (különben is az alsó réteg kicsit össze fog lapulni a felsők súlyától,tehát pl 30 centi = kb 27 centi).
"Oldalfalakra majd csak később kerülne sor."
A födém hőszigetelés széle egy picit nyúljon túl a födém széléről,
hogy amikor majd teszed fel az oldalfali hőszigetelést, azt jó szorosan neki tudd majd nyomni a födém hőszigetelés szélének.
Nem hajszolok én senkit semmibe. Csak a lehetőségeimhez mérten (ojjektíven') megismertetem a lehetőségekkel. Amit Te írtál a kérdésére az "jó lesz az nektek" kategóriában van. Aki idejön tájékozódni az ezzel szemben remélhetőleg rendelkezik egyféle nyitottsággal és a szerzett információk tükrében majd képes lesz eldönteni, hogy meddig ér ehhez képest a takarója. :) A passzív ház egyébként is teljességgel más kategória így nem is értem hogyan kerül ez most ide. Eleve. Egy kádárkockából nem is lehet passzív házat készíteni, mert alulról nem lehet leszigetelni utólag a teljes alapot. :o
...de csinálhatsz itt a fórumon felmérést, minden ideérkező kérdezőt kérdezz meg, hogy mi a végső célja:
- minél kevesebb befektetett pénz segítségével minél több fűtésköltség megtakartatás (gazdasági optimum)
- a fentihez képest két-háromszor több pénz segítségével (= nulla fűtésköltség megtakarítás) a fentihez képest kb 3-5 százalékkal kellemesebb hőkomfort elérése.
"mindenképpen jobb lenne ha az alap aljáig le tudnád szigetelni"
A különböző esetekben óriási a különbség lehet a kitűzött célok között.
A két véglet:
- "kádár kockámat passzívház szintre akarom hőszigetelni, ráköltött pénz nem számít, megtérülés időpontja, várható fűtésköltség megtakarítás nem érdekes"
- "mi az a legolcsóbb minimális (gazdasági optimum) lábazati hőszigetelés, ami mellett a hozzáértők nem fognak lehülyézni?"
Aki mindenkinek a passzívházas verziót javasolja (a megtérülés, tehát az első forint nyereség időpontja akár 50 év múlva) és hibásnak nevez minden olyan meggoldást, ami ennél kevésbé szigorú, az csúnyán elszakadt a való élettől és olyan extra költségekbe hajszolja a kérdezőt, amelynek SOHA nem fogja egy forint használt sem látni, ráadásul amely pénz más területen ezerszer fontosabb lenne számára.
Akik egy profi mérnökiroda helyett egy internetes fórumon kérdezik, hogy milyen legyen a hőszigetelésük, azok szerintem 99 százalékban valamiféle gazdasági optimumot keresnek, ha mégsem, akkor azt külön jelezni fogja.
Ha a hőérzet témakörében szeretnél picit beszélgetni, akkor én teljességgel nyitott vagyok rá. Hidd el hogy ebben a részletben húzódik meg az ördög (meg a nők fogalmatlanságában a termosztát helyes használatával kapcsolatban). Nekem sikerült úgy leszigetelnem a 400 nm-es épületet (amelyből csak 350 nm volt valójában kifűtve 0-24-ben a téli hónapokban 25 fokra), hogy közben a havi gázszámla általány megállt 35 eFt-ban.
Egy nem szakember véleménye aki konyít picit a fizikához és épített már egy-két házat, meg szigetelt is egyet utólag (lapozz vissza 2012.05. hónap elejére, akkor kezdődött az utólagos szigetelés project és akkor jó ha a soudal-os videóig eljutsz). :)
A: Ha vannak erre a célra elkülöníthető forrásaid akkor az mindenképpen jobb lenne ha az alap aljáig le tudnád szigetelni és a járda (amely a hőszigetelés szempontjából nézve egy olyan hűtőradiátor amely falkapcsolat esetén elszívja a falazat melegét) így nem tudna v. kevésbé tudna érvényesülni.
B: Az alap aljáig javasolt leszigetelni a pince külső falát IS. Sajnos az utólagos szigetelés így sem lesz hibátlan, hiszen a padló alá nem tudsz utólag szigetelőhabot beépíteni, de hogy az 1-10-ig skálán 7-es vagyis elfogadható hőkomfortot tud biztosítani az egészen biztos.
Fizika és punxikák: 1. Minden esetben a meleg áramlik a hideg felé és nem fordítva. 2. A meleg nem úgy hagyja el a falazatot mint ahogyan a sün tüskéi állnak, hanem folyadék módjára áramlik a hideg pontok felé. A leghidegebb pont pedig az a járda amelyik (hűtőradiátor módjára) csatlakozik a falazathoz. Ha azt a pontot átvágod és szigetelő habot raksz közéjük azzal nem csak a fűtésszámlát "javítod meg", hanem egy sokkal fontosabbat: a hőérzetet. A rossz hőérzet* az amely az otthoni punxikák fázását és egyben az eszetlen módon bekövetkező termosztát tekergetését IS okozza.
*25 és 25 fok belső hőmérséklet között óriási különbségek lehetnek, mert 25 fokban lehet meleged és fázhatsz is. A két eset közti különbség pedig a hőérzet kérdésköre, amely elválasztja a jó hőszigetelést a kevésbé jótól.
"A - ahol nincs pince ott érdemes 80 cm-en túl a járdaszint alá is lemenni?"
A lakás padlószintje alá 60 centire mindenképpen lemennék, annál lejjebb már erősen csökken a lábazati hőszigetelés várható haszna. De ha nem akarsz nagyon spórolni, akkor menj le a padlószint alatt 80 centire lévő járdáig.
"Ott ahol viszont pince is van, ott gondolom érdemes lemennem járdaszint alá is"
Szerintem nem érdemes.
Ha a pince huzatos/marhahideg, akkor a pince mennyezetére ragassz pár centi EPS lapot, ha a pince zárt, akkor nincs nagy különbség a padló hőmérsékletében.
Én tennél az egész lakásban padlóra hőszigetelést, ha lehet 5 centit, ha nem lehet semennyit, akkor csak két centit :)
"a homlokzatra 12 cm kőzetgyapotot szeretnék tenn"
Nyertél a lottón, hogy marhadrága kőzetgyapotra szórod a pénzt,
vagy pechedre olyan a házfal anyaga, hogy sajnos nem szabad olcsóbb anyagot alkalmazni?
Lábazat szigeteléssel kapcsolatban lennék kiváncsi a véleményetekre! A ház fele alatt fűtetlen pince, a másik fele alatt nincs. A padlószint a járdaszint felett 80 cm, padlószigetelés vélhetőleg nincs, mert nagyon hideg a padlón a kő.
A kérdés:
- A - ahol nincs pince ott érdemes 80 cm-en túl a járdaszint alá is lemenni? A járda felvágása opció lehet mert elég gatya állapotban van, úgyis kezdeni kell vele majd valamit, illetve nincs minden oldalon. Kérdés nyerek e érezhető hővédelmet a 80 cm-en túl?
- B - Ott ahol viszont pince is van, ott gondolom érdemes lemennem járdaszint alá is, de nem tudom milyen mélységig kell/érdemes?
A lábazatra 8 cm XPS-t a homlokzatra 12 cm kőzetgyapotot szeretnék tenni.
Szerintem a tömbházakról van szó . Ha tüz üt ki a házban , akkor a hö hatására gyorsan kezd olvadni ( csepegni ) veszélyezteti a tüzoltókat és a mentésre váró személyeket . A Közetgyapot 1100°C-ig stabil , nem okoz gondot a mentésnél és nem keletkezik akkora kár a höszigetelésben sem .
A polisztirollal tényleg van egy nagy probléma, amennyire tudom, nem megoldott az újrahasznosítása. És ez hosszú távon tényleg probléma. Ennek ellenére ha - jó esetben 30 évig a házon van, nyilván jobb az energia- /környezetterhelés-mérlege, mintha nem lenne a házon. Nem tudom a kőzetgyapot mennyire újrahasznosítható. Az elavult magyar házaink miatt nyilván ugrásszerűen javulna az ország energiazabálása, ha legalább polisztirollal le lenne szigetelve minden ház (az enyém is azzal van, és remélem, legalább 30 évig rajta is marad).
- levegő a szivacsban (a levegő állítólag nem ártalmas az egészségre)
Mivel nyitott cellaszarkezetű, ezért akármilyen gázt is belenyomnál, az pár perc alatt kijön belőle. Ha nem hiszed, fogj egy mosdószivacsot, fingjál bele és szagold meg másnap.
De nem tudom, hogy miért írom ezeket, aki egy napnál régebb óta használja az internetet, az ezeket az információkat maga is meg tudja találni percek alatt (pl a google keresővel), ha több esze van, mint egy óvodásnak.
Valahol olvastam hogy Eupai Úniós szabvány változás lesz és a jövőben már csak kőzetgyapottal lehet homlokzatot szigetelni. Ez igaz vagy csak szenzáció hajhászás?
Régi kádárkocka esetében, aminek a födéme az akkor szabványos dolgok szerint épült. Nádszövet, deszka, üreges rész, fekete nejlon és salak.
Szóval ennek az esetében van értelme mondjuk 15cm üveggyapot fektetésnek a salak felszedése nélkül? Alá-fölé raknék párazáró, vagy átengedő fóliát, amit és ahogy javasoltok. A falak is vert salak, a ház egyébként jó állapotú. Oldalfalakra majd csak később kerülne sor.
12 évvel ezelőtt rengeteg segítséget kaptam erről a fórumról Kádár kocka hőszigetelés ügyében, már ki tudja milyen nicken voltam.
(A fórum motor úgy tűnik nem változott :D)
Pár adat:
10 cm grafitos Austrotherm került a homlokzatra, padlóba 5 cm, plusz 8 cm XPS lábazatra és lementünk, ameddig lehetett. volt a hol 25 cm-t, volt ahol semmit)
Na hallgathattam mindenkitől az utcában, hogy ilyet még nem láttak, a lábazatot nem szoktuk, a hülye felszedte a járdát, stb.... :)
(2010 volt)
Nagy meló volt, de megérte, így is kellett pár kompromisszumot kötni. Már máshogy csinálnám....
Hőhídmentes lépcső (órák eltartva a faltól, hogy aláférjen a hőszigetelés)
Hőhídmentes terasz:
Voltam olyan perverz, hogy az északi falon a hőszigetelés alá kb 2 méter magasan a ragasztóba betettem egy kínai hőmérő szondáját kíváncsiságból, a kábelt bevezettem egy ház végi kis ablak párkányára és ott a hőmérő.
Pár érdekes adat (ezeket írtam 1 évig, hogy majd lesz belőle excel chart, de sose lett...:) Tegnap este 0 fok, szigetelés alatt 9 fok Ma reggel -12 fok, szigetelés alatt 7,5 fok Ma este kint 0 fok, szigetelés alatt 10 fok.
Ökölszabályként elmondható, hogy a ház 0 fokban napi 10 m2 gázról üzemel. (115 m2, fele padlófűtés, a termosztátos szobában 21 fok konstans, padló manuálisan 32-35 fokos vízzel jár) Összességében a 21 fok van mindenhol
Idén Nyáron bekerült egy olcsó Gree 3kW hűtő-fűtő klíma, és 400Wh fogyasztással 0 fok körül vígan elüzemel és tartja a 20 fokot, bár egyenletesen nem tud befűteni nyilván, a padló is kihűl és hangos, de jóval olcsóbb, mint gázzal fűteni (egyelőre). Estétől a gáz megy. Egészen az idei nyárig ki lehetett bírni klíma nélkül, de most már megléptük.
Van nálam most egy hőkamera és a következőket fedeztem fel a betontálcás födémen (igen, néhol volt penészedés, és igen, nem nyúltam hozzá eddig). Másik helyiségben volt 12 fokos pont is, ott volt már penészedés is.
(Szigetelés: üveggyapot+kőzetgyapot vegyesen 15-20 cm vastagon, de vannak hiányosságai)
Most egy részét járhatóvá teszem, teszek le EPS-t, ahonann feljön a gyapot, ott a régire ráteszem, plusz a kényes részeken kap PUR fújást.
Abba kérnék segítséget a szigetelésben jártas szakiktól, hogy egy (fa) könnyűszerkezetes melléképület külső OSB falát lehet-e közvetlenül szigetelni EPS táblákkal, vagy előtte kell-e valamilyen fólia, ha igen, milyen? Belső oldalon (a szerkezetbe) megy majd 10cm közetgyapot, arra párazáró, majd gipszkarton (ez a terv)... a külső EPS is csak azért kellene (kb 5cm) hogy szépen le lehessen hálózni, majd olyanra szinezni, mint a ház....
igen ez rendben is van, de mint a képeken is látható volt ebben az esetben elhanyagolható, 0,4C fokos eltérést mutatott ... nyilván van ahol ekkora eltérés jelentős, de egy padló felszínének a hőmérsékleténél nem nagy szerepet játszi...ettől függetlenül hétvégén még megnézem TESA szalaggal leragasztva is...kiváncsi vagyok a matt vs fényes felület mutat-e valami szignifikáns eltérést...
A távolság abszolút számít. Egy kúpban mér, minnél messzebbről mérsz, annál nagyobb kör átlagát mutatja. Az olcsók 1:6, 1:8 kúppal, a jobbak 1:12 vagy jobb.
Lett új alumínium redőny ősszel. Szuper! Viszont egy igazi kapkodó tuskó fúrta a fa ablakaimat szét, akit megkértem, hogy többet be ne tegye a lábát.
A lényeg, hogy húz a hideg a zsinórnál. Redőnygyártó nem oldotta meg a gurtni bevezetésének szigetelését. Van praktikus módszer lezárni ott a levegőt? Természetesen úgy, hogy a zsinór még használható legyen :)
Az ytong falak szigetelését ne itt találjátok ki, az már megoldott.
Fóliába van tekerve a gyapot? Erről tehetnél fel képet kibontva. Használod a szobát most télen? Érdekes lenne a szigetelés nedvességtartalma. Ez nem biztos, hogy kibontva érződik, de hogyha a csomagot egyben kirakod meleg helyről a szabad ég alá, akkor a fólia belsején megjelenő harmat mutatná.
Igaz, hogy nincs szigetelés, de YTONG falazatú a ház....a kezdő hozzászólásom pedig csak annyirol szólt, hogy nyugodtan rakja le a jarolapra a laminaltat, nem fogja megbánni ( már nem tudom ki kérdezte...)
Erre nem is gondoltam, bár lézeres/infra hőmérőnél a működési elvéből kifolyólag - még akkor is ha kínai - a 80cm vs 1cm távolság nem okozhat(na) lényeges eltérést (mondjuk kinek mi a lényeges eltérés ;) )
nos azért lőttem pár képet, de 0.4 C fok eltérés mutatkozotta legtávolabbi (kb 80cm) és a legközelebbi (kb 2-3cm)
Én azt mondom, hogy van Mekk Elek ezermester levezetése (ami amúgy nekem logikusnak tűnik), illetve van egy építész mérnöki iroda, és egy műszaki szaklap amelyek pedig ennek ellenkezőjét állítják. Sajnos én pedig nem tudom, hogy kinek hihetek. Remélem nem veszed magadra, egyáltalán nem a személyed ellen akartam szólni. Sőt, ezúton is köszönöm a sok hasznos segítséget/hozzászólást.
Ez amúgy általános probléma szerintem az interneten, hogy kb. bármi a téma, ha akarsz téged alátámasztó infót, akkor azt is tudsz találni, de ha akarod, akkor van megcáfoló is.
Ezzel pedig az a baj, hogy magamnak szeretném jól megcsinálni a párazárást és szigetelést, és próbálnék kellően utánanézni, de sokszor ellentétes infókba futok.
Szia! Mi is lamináltat tettünk a "konyha-étkező-nappali" kombó lakrészbe (bő 40nm) és szintén abból az okból, mit ti is: nagyon hideg volt a járólap. Nos mi simán az 5mm-es xps szigetelésre (nem hőtükrös) raktuk le a lamináltat - az ajtóknál +ragasztottuk is - immár bő 5 éve és csak jó tapasztalatom van. simán zokniban is kellemesen járható (télen :D is) nem árad a hideg felfelé kb 18,5-22,5 fokos a padló. Nyilván az széleken a hidegebb...
Ez valami humoros oldalról gyűjhetted, mert nagyon jót nevettem :)))))
Hát találtam több más forrást is akik ezt állítják. Jó lenne találni valami hivatalos leírást, szakvéleményt erre, mert így már nem tudom ki mond igazat.
Ez a szakinfó építészet újságban jelent meg:
Ez pedig a Gortva építész stúdió weboldalán található:
Ezeknek a műanyagoknak van egy kis "emlékező" tulajdonsága: ha átszúrod egy szeggel/facsavarral, utána néhány másodperc alatt egy picivel összébb húzódik a szeg/csavar körül, megpróbál ráfeszülni (próbáld ki). Persze a facsavar alakja nem tökéletes henger, tehát egy icipici lyuk marad, de szerintem a szegtömítő szalag sem tömít sokkal jobban. Tehát ha a párazáró fólia amúgy folyamatos, akkor én nem tennék a léc és a fólia közé még szetömítő szalagot is. Ez nem szaktanács, ez az én magánvéleményen.
A párazáró fólia a képen nem szakad meg, hanem folytonos, csak ugye arra kerül jelen esetben egy faváz. Erre lesz majd rögzítve a gipszkartonozás.
Az most lényegtelen, hogy fémvázra, vagy favázra kerül a gipszkarton, esetleg légrés nélkül kerül oda.
A lényeg, hogy a fólia több ponton át lesz lyukasztva, és ezen pontok tömítésére ez a módszer alkalmas-e, vagy más módon kell tömíteni a belső oldalon? Legtöbbször nem is láton ezen probléma megoldását a kivitelezésekről készült képeken.
"A hozzáértőket kérdezném, a szegtömítő szalag belső oldalon is használható megfelelő hatásfokkal?"
Habár én nem vagyok hozzáértő, de ha a szegtömítő szalag valóban helyreállítja a pátazáró fólia folytonosságát, akkor segít.
A képen mintha azt látnám, hogy egy fa léc miatt a párazáró réteg 5 centi széles csíkban megszakad. Ha erre az 5 centis sávra ráteszel egy 3 centi széles szalagtömítő csíkot, azzal nem csináltál semmit, csak a pénzedet szórtad. Még akkor sem érsz vele szinte semmit, ha 5 centis szalagot teszel rá, mert ha kétoldalt nincs tömítve, akkor a párazáró réteg nem légmentesen zárt+tömített, tehát valójában nem párzáró.
5 centi széles rést én 10 centi széles szalaggal zárnék le, hogy legyen kétoldalt 2,5-2,5 centi széles (légmentesen odaragasztott) rátakarás.
"Például gáz-központi fűtést akarsz, az mindenestől 2-3 millió FT lehet simán"
Egy példa:
- nyaralót akartak téliesíteni, a fűtésrendszerre jött egy másfél milliós árajánlat
- helyette csináltak egy, az eredetileg tervezettnél 200 ezer Ft-tal drágább hőszigetelést
- és azóta egy 300e Ft-os fűtő klíma fűti a házat, könnyedén, harmad annyiért, plusz ez még hűteni is tud nyáron.
Plusz maradt egy millió forintjuk, plusz a ház hőigénye kb fele, éves fűtési költsége kb negyede annak, ami az eredeti tervekben szerepelt.
Persze családi ház esetén a fenti számokat meg kell szorozni legalább kettővel (a nyereséget is).
"Biztosan muszáj azt a tejes elektromos rendszert kicserélni, felújítani most, vagy ráérne még?"
Sokan képesek milliókat "soron kívül" elkölteni csak azért, hogy miután beköltöztek, azután legalább húsz évig ne kelljen elhúzogatni a bútorokat a faltól. Többnyire a zasszony jelenti ki, hogy "énnálam senki sem fog falat vésni utólag" és röppen egy (másfél?) millió pl olyan villanyszerelére, ami több ok miatt is okosabb lenne egy későbbi időpontban (pl mert a beköltözés után szokott kiderülni, hogy a konnektorok fele rossz helyen van ;)
Amit Mekkelek írt, az egy gyors, olcsó, takarékos padló kialakítás, amit magadtól is meg tudsz csinálni anyagárban, ha van két kezed-lábad, ráadásul, ha később mondjuk padlófűtést akarsz, akkor nagy pusztítás nélkül felszedhető.
Amit érdemes tisztázni, hogy mi az, amit meg kell csináljál mindenképpen a házon. Gondolok itt fal, födém, víz-nedvesség-hő szigetelések, tető, nyílászárók, burkolatok, elektromos rendszer etc. állagára.
Megnézni mi mennyibe fáj, illetve mi az, amit magadtól meg tudsz és akarsz csinálni.
Például gáz-központi fűtést akarsz, az mindenestől 2-3 millió FT lehet simán, ha nem több, pedig fűtésre lehet egyéb, barátibb árú megoldást is találni és a fennmaradó zsét költheted hőszigetelésre.
Biztosan muszáj azt a tejes elektromos rendszert kicserélni, felújítani most, vagy ráérne még?
Köszi szépen, az esztétikum sosem volt fontos, az a lényeg, hogy a rendszerek legyenek megbízhatóak és ne dobjunk ki pénzt fölöslegesen. Tanácsokat meg mindenhonnan hallgatunk, nem mindet fogadjuk meg, bár nehéz elengedni azokat akik feltételezik hogy azért nincs pénz mert már megrendeltem a márványoroszlánokat a kertbe... :)
Ezt az olcsó üveggyapotot hol lehet megvenni? A legolcsóbb amit találtam az 15 cm és 1500-1600 Ft négyzetmétere, ebből kéne két rend, a vékonyabb is kb ilyen árban van, pl 5 centis van 400ft/nm körül. Valami itt nagyon nem stimmel...
Padlónál vízzáró réteg jön a szigetelés alá is, ugye? Itt van valami amire oda kell figyelni, hogy "jól csinálják"? Itt sok szó esett a páráról és már ettől is parázom. Valaki kérdezte a lábazatot, 40-50 cm-re van a padló a kerti járdaszinttől. Lábazati szigetelés is lesz amint meg tudjuk engedni, de feltételezem hogy csak homlokzatival egyszerre lehet, vagy nem?
És nem kell még egy réteg beton az aljzat hőszigetelés fölé? Legtöbb rétegrendben amit láttam ott is van.
Érdemes esetleg abban gondolkodni, hogy két szoba amit nem feltétlenül kell használnunk maradjon későbbre és meg sem bontjuk? Ez lehet még egy kompromisszum ami által fontosabb dolgokra jutna hamarabb...
- NE olyanok tanácsára hallgass, akik pénz kapnak akkor, ha megfogadod a tanácsukat.
"A födémszigetelést árának utánanéztem, azt belefértetjük valahogyan"
30 centi akciós üveggyapotból 1100 m2 kb 36.000 Ft
Felrakás ingyenes, mert te csinálod (majd elmondjuk, hogy hogy kell jól csinálni).
De előtte beszélj a villanyszerelővel, mert lehet, hogy a padláson kel neki a hőszigetelés előtt. És a szellőztetés levegő csöveit is okos a hőszigetelés alatt vezetni.
Padló hőszigetelés:
- mivel nem passzívházat tervezel, szerintem legyen elég 5 centi lépésálló grafitos eps
- rajta két réteg legvékonyabb OSB eltolt illesztési vonalakkal (terheléselosztó réteg)
- ezen jó erős (0,2 mm vastag) fólia (ha esetleg kiborul a bili, ne ázzon át a hőszigetelés)
- erre (ha szükséges a felette lévő anyag miatt) jöhet valami lágyítóvándorlás-elválasztó réteg
- erre padlószőnyeg, laminált padló vagy PVC padló vagy linóleum vagy akármi, attól függően, hogy mennyi pénzed van..
Egyelőre csak árajánlatokat várunk, szóval még bármin tudunk változatni és nyilván átszámolunk mindent is mielőtt bármilyen szerződést is kötnénk. Azért is vagyok itt, hogy tapasztalatokat és véleményeket kérjek, mert mi még sosem csináltunk ilyet, és földszintes házban sem laktunk soha, hogy tudjuk, hogy mennyire hideg az a hideg padló pl...
Két gázkonvektor van, két hőtárolós villany kályha, minden legalább negyven éves, egy bojler fürdőben melegvíznek ami csak 10 éves szóval nem kell feltétlenül bántani, konyhában vízmelegítő ami működik, azzal sincs gondom. A hőtárolós kálya nem tűnik költséghatékonynak, de nyilván lehet élni vele főleg ha azt nézzük hogy mennyi a veszteség más fűtéssek szigetelés nélkül vs ezzel a fűtéssel de szigeltelve. Ellenben a gázkonvektoroktól rendesen félek, főleg olyan helységekben ahol aludni kéne... Ezt a fűtést sem javaslod lecserélni? Ha már csere akkor kombi cirkó (szóval bojler is megy). A villanyhálózatot cserélni kell, mert az is hetven éves, ezzel együtt a hőtárolós kályhákat is meg akartuk szüntetni, de akkor tartsuk meg? A vízhálózat cseréjéhez is tudni kell, hogy kombi cirkóra tervezünk vagy nem, szóval azon is kell majd igazítani, ha későbbre hagyjuk a fűtést, de csak kombi cirkó lesz. Mindezek az újratervezések nem fognak többe rúgni mint ha most megcsináljuk?
Ami a gázszámlát illeti, amíg nincs szigetelve addig nem lakjuk be a teljes házat szóval nem is kell huszonfokra fűteni mindenhol. Másrészt nem értek hozzá, szóval nem tudom hogy mi az a hatalmas különbség rendszertervezésileg. Egy radiátor per szoba így is úgy is kell, kazán méretben vannak különbségek és ez árban jelenthet egy millát is, viszont lehet kissebb kazánt is venni (főleg így hogy egy-két télig kissebb területet kell fűteni), vagy nem egedik? A gázszámlát le tudjuk nyelni ideiglenesen, több veszteség lenne ha a megtakarított pénzből kell megint összegyűjteni annyit amiből a fűtést meg lehet csinálni. Az is kérdés, hogy engedélyezik-e még akkor a cirkót vagy kötelező egy zöldebb, drágább megoldás amire mégtovább kell gyűjteni.
A födémszigetelést árának utánanéztem, azt belefértetjük valahogyan. De itt megint segítség lenne, hogy az aljzatba (amit mindenképp idén szedünk fel először és utoljára) mi az a minimális hőszigetelés amit érdemes letenni, hogy ne kelljen egy gyerek alá három szőnyeg ha épp a földön akar játszani (ez télen-nyáron állandó kérdés marad és probléma). Ha 20 cm kell feltétlenül az lehet, hogy be se fér, ha az 5 és 10 közt alig érezni a különbséget, akkor már a födémszigetelés fele ki van fizetve, ha teljesen fölösleges akkor meg pláne...
Az építőanyag belsejébe beszivárgó víz fagyás közben egy picit megdagad.
- vagy annyira erős ez az építőanyag, hogy ezt nem engedi meg neki,
- vagy annyira rugalmas, hogy képes követni az alakváltozást,
- vagy az anyag roncsolódik, reped, szakad.
EZÉRT veszélyes a belső hőszigetelés:
- mivel elválasztja ház falát a lakás hőjétől, ezért a házfal akár teljes vastagságában fagypont alá hűlhet
- ami nem lenne baj, ha ez a fal száraz lenne, csakhogy az amatőr belső hőszigetelés a lakás párájától nem képes elválasztani a falat, ezért a fal vizes lesz, a víz jéggé fagy és peches esetben kész a baj.
A folyamatosan nedves fa (pl födém gerendák, deszkák) pedig gombásodik, korhad. Márpedig a korhadt fa puha és gyenge, ami gerenda esetén nem túl előnyös tulajdonség.
Az amatőr kivitelezésű (szarul megcsinált esetleg nulla párázárású) belső födém hőszigetelés vizesíti a födémet. A vizes fa bírja a fagyot, viszont nem bírja a korhadást.
EZÉRT szoktam mondani, hogy a hőszigetelés tudományának 90 százaléka a párakezelés tudománya, tehát aki nem ért a párafékezéshez, az ne akarjon saját hőszigetelési módszert kitalálni.
Itt van egy kép arról, hogy mit tud csinálni a fagy egy NEM fagyálló téglával, ha az vizet kap (fagyálló kéménytégla helyett egyszerű falazó téglából épített kémény):
De ez még semmi: láttam olyan téglát (kinn volt a szabadban egész télen), amin több ezer, pár milliméteres darabra volt szétfagyva, tehát nem volt más, mint egy tégla formájú törmelékhalom, puszta kézzel szét lehetett morzsolni.
Évekig lakatlan vályogtéglaszerű falazat -igaz nem párásodás, hanem esőcsatorna híján felverődő víztől a fal alsó 20-30cm-e hintóposzerű állagúra fagyott és simán 2-3nap alatt 10-15cm-t összesett. Fent a holkernél ki lehetett látni. Kicsit sietősre kellett venni a bontást, mert a támasztgatás ellenére nem volt biztonságos a billegő fal.
Szóval pici tudással a fejben tessék óvatosab bánni a nedvesedéssel és a fagykárok veszélyeivel.
Ész nélkül persze lehet csinálni bármit csak ne másnak és ne más kárára.
Ja igen. Sima téglafalazattal (főleg vázkerámia) is ugyanúgy elbánik a fagy, mint a vályoggal. Talán még könnyebben is.
Sok régi kádárkocka tartozéka egy ősrégi gázkazán meg valamilyen radiátoros fűtés.
Na ehhez én egyelőre nem nyúlnék, esetleg évek múlva, amikor már minden mást elendezetünk
- a födémet (padlást) AZONNAL hőszigetelni olcsó üveggyapottal 25-30 centi vastagon
- régi ablakok maradnak
- falakat legkésőbb őszig hőszigetelni 15 centi fehér vagy 12 centi grafitos polisztirollal (egyelőre vakolás és hálózás nélkül)
...és mire nyakunkon az első tél, addigra azt vesszük észre, hogy a háznak van fűtése, kiváló hőszigetelése és az eredeti tervekhez képest maradt a zsebünkben kb három millió forint... persze előbb-utóbb le kell majd vakolni a hőszigetelést, DE NEM MOST és előbb-utóbb kell majd valamilyen korszerűbb fűtésrendszer is DE NEM MOST... ezért ebből a pénzből lehet fontosabb, sürgősebb dolgokra költeni.
Nem tudom, mennyire szorít az idő, van-e lehetőség újraszámolni a dolgokat, de érdemes lenne. Például a gázfűtés az adott-e, csak új kazánt teszel be mondjuk, vagy nulláról építed, központi-fűtéssel, kéménybéleléssel, papírozással, sok pénzért. Utóbbi esetben érdemes lehet inkább szigetelésben gondolkodni.Egy jól szigetelt házat bármivel olcsón fűtesz ki, nem kellenek cifra dolgok.
Az "kárt okozhat" úgynevezett feltételes mód. Ez a feltételes mód vonatkozott a ház összedőlésére.
Tehát előfordulHAT, hogy a belső hőszigeteléstől a ház fala vizes lesz, ez a víz a jéghideg falban megfagyHAT és ha a fal véletlenül nem fagyálló anyagból készült, akkk a fagykárok miatt a ház egy szép napon összedőlHET.
Az sem mindegy, hogy milyen magas a padlószint a kerti járdához képest. Ha magas lábazat van, akkor majd kívül vastag lábazati szigetelés ellensúlyozhatja a gatya padlót. Ha nincs lábazat, akkor mélyen kellene kívül szigetelni, amihez ásni kell és nagyon nem triviális.
Köszönom a választ, és teljesen jogos a megállapítas, ahogy a kérdés is, hogy kevés pézzel miért is fogtunk neki, de sajnos erre nem tudok kielégítő választ adni.
A kérdésem viszont még mindig áll, hogy milyen vastagságú hőszigetelés kell a padló alá, hogy érezhető legyen a különbség? Ha erről tudna véleményt mondani, azért nagyon hálás lennék.
A metodika akkor sem változik. Szigeteletlen házba nem tervezünk fűtést2022-ben, főleg úgy nem, hogy 2év múlva tervezzük harmadolni a kért hőmennyiséget.
Logikátlan és az esetek 99%-ában ez lesz végül a drágább.
Sajnos építkezéshez pénz kell, nincs mese. Hiányában főleg okosan kell beosztani.
Nagyon gondold meg. Mindig ott fog mocorogni a fejedben, hogy 200eFt-ért dobtad el a jó komfortot a lábad alól. Azt az aljzatot soha nem fogod már felverni. Max majd akinek eladod a házat.
Nem akarok a zsebedben turkálni, de egy nagyobb felújítás költségvetésében nem lehet nagy tétel (sajnos egy ilyen 200ezres spórolás.
A másik, hogy ekkora felújítást inkább a szigetelés oldaláról közelítenék és ahhoz igazítanám a fűtést.
Ki lehetne számolni, hogy a kevesebb és kisebb radiátorok árkülönbségén mennyi szigetelést tudsz venni.
Ha háztájiban csinálod és nincs is nagy állványozási kényszer akkor átmeneti megoldás lehet a részleges szigetelés úgy, hogy lehálózod és majd valamikor színezel.
2év alatt simán lehet, hogy gázban és a nagyobb radiátorokban kifizeted a szigetelés árát. Számolni, számolni.....
B30-as kádárkocka szigetelés nélkül simán megehet 3X-os mennyiségű gázt. Számolni, számolni.....
Egy durván 100 m2-es kádárkockát vettünk nemrég és hamarosan kezdenénk a felújítást. Igyekszünk minőségre menni, ezért csak nagyon alapokra futja a beköltözés előtti keret (a vezetékek cseréje, fűtés, villanyhálózat kb mindent elvisz), ezért a szigetelés későbbre marad (2023-24, hacsak nem nyerünk a lottón időközben).
Az aljzati munkálatokkal most kell foglalkoznunk, vízszigetelő fólia kerül le, betonozás, jó esetben burkolat minden szobába, de a hőszigetelés már nagyon feszegeti a keretet. Ennek ellenére nem szeretnénk pár év múlva arra ébredni, hogy márpedig nagyon kellett volna. A fűtés kombi gáz cirkóról lesz, padlófűtés maximum a fürdőben, ami pince fölött van (a pincefödémet szigetelni szeretnénk).
A 10+ cm-es padlószigetelést sajnos minden más mellett nem bírja meg a zsebünk. A kérdésem, hogy érdemes gondolkodni egy 3cm-es szigetelésben, vagy azzal csak adunk egy pofot a sz*arnak és törődjünk bele, hogy nincs?
Egy kevésbé neves terméknél (ennek a hővezetési ellenállása állítólag λD = 0,038 W/(mK)) esetleg belefér 5cm, de nem tudom hogy itt a minőség és a név mennyiben függ össze (mivel rájön még egy réteg beton, nem baj, ha nem teljesen egyenes pl). Érdemes lehet ezt 3+2-es változatban fedésben letenni, egyáltalán lehet, vagy a csövek alapból magasabban lennének?
Főként hőérzetbeli különbségre gondolok, ahhoz, hogy a fűtésszámlán is érződjön feltételezem kéne a 10-12 cm.
Többnyire ilyenek pl az álmennyezte feldobott hőszigetelések.
Persze valódi profi azt is meg tudja jól csinálni, kár hogy a való életben ez nem szokott előfordulni.
A nem marhadrága és mégis jó belső hőszigetelés olyan, mint becsületes (nem tolvaj) politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott ilyennel.
Belülről történő hőszigetelésnek három fő csoportja van:
- iszonyúúúúan drága, amit szinte nagyon lehetetlen rosszul felrakni: helyben szórt ZÁRT CELLÁS(!!!!!!) hab
- nagyon drága, amit csak a nagyon profik nem szoktak elrontani (XPS lapok + a belső oldalon tökéletes páraráró réteg
- olcsó, ami szart sem ér (mivel a vizes hőszigetelés nem hőszigetel), ráadásul veszélyes is mert vizesít, ami a falban fagykárt, a födémben korhadást okozhat (ház összedől + mennyezet leszakad).
Ha belül nem csak a stukatúr nádszövet van a glett alatt, hanem van ott egy kis vakolat is :) az a vakolat valószínűleg eléggé párazáró ahhoz, hogy a többi réteg mehessen akár így is ahogy leírtad.
A külső fólia VALÓBAN páraáteresztő legyen, valami komolyabb páraáteresztő képességű termék.
A mindössze 17 centi vastag (vékony) hőszigetelés a jövő évi energia árak miatt komolytalan vastagság, napsütötte tető alá inkább inkább butaságnak mondanám.
Segítségeteket szeretném kérni a megfelelő rétegrend kialakítása miatt beépített padlásteres háznál. Jelenleg már be van építve a padlástér, aminek a ferde falait nem szeretném belülről lebontani, szigetelni, párazáró fóliázni és ehhez hasonlóak. Kérdésem az lenne, hogy megfelelő-e a rétegrend belülről kifelé haladva. Ha nem, akkor milyen problémák vannak vele és mi lenne a jó/jobb megoldás?
1. glett+festés 2. nádszövetháló 3. deszkázat, amire a nádszivet fel van rögzítve 4. 10 cm magasságú szarufa, ami közé kőzetgyapotot raknék szigetelés gyanánt. 5. A szarufára merőlegesen bizonyos távolságokra 7-10 cm magasságú deszkázat kerülne, ami közé szintén kőzetgyapot menne. 6. páraáteresztő fólia 7. Páraáteresztő fóliára lefogató léc párhuzamosan a szarufákra (ennek a magassága adná a légrést az egyszeresen átszellőzésnek) 8. cserépléc 9. cserép
adott egy 40-es evekben epult sorhaz 0 szigetelessel. mivel a kulso homlokzathoz nem nyulhatok, letezik olyan technologia, amivel 'belulrol' szigetelnem le a hazreszemet? vagy felejtos?
az 1 m-es térdfal külső fele(a háromszög rész) ,oda Én rockwool közetgyapot szigetelést (10 cm) állítanék
Én pont ezt tervezem. Az 5x10-es pallókat 98cm-ként dübellel rögzíteném az ytong falhoz. Közé 10cm-es kőzetgyapot, majd Z alakban rozsdamentes huzalozással rögzíteném. Ez így jó? Azt olvastam, hogy palaszeggel kell a huzalt rögzíteni. De mekkora legyen, 25-ös? Illetve a huzalból milyen vastag az ideális erre a célra? Van erre valami előírás?
Ezen a vízgáz-nyomáskülönbségen alapul a szellőztetésben a korszerű entalpiás levegő hőcserélők pára-átadása is. Tulajdonképpen a hőcserélő hatalmas hőátadó felülete egyúttal "páraáteresztő fólia" is.
"Ha páraáteresztő fóliát építünk be nem hőszigetelt szerkezetre, akkor ezek a fóliák is párazáróként viselkednek. A páraáteresztés a nyomáskülönbség hatására jön létre, de abban az esetben ha a fólia nem érintkezik a szigetelőanyaggal, nem tud létrejönni a diffúzió."
Ez valami humoros oldalról gyűjhetted, mert nagyon jót nevettem :)))))
Komolyra fordítva:
- a levegőben lebegő vízpára gyakorlatilag egy gáz (vízgáz :)
- a páraáteresztő fólia ezen gáz számára olyan, minhta egy sűrű szövet lenne ott
- márpedig egy gáz át fog menni egy szöveten, ha akar
- tehát ha a szövet két oldala között gáznyomás KÜLÖNBSÉG van, akkor ez a gáz át fog menni rajta
- "vízgáz" nyomáskülönbség úgy jön létre, hogy egy felület (fal, födém, fólia akármi) egyik oldalán magasabb a levegő víztartalma (=abszolút páratartalma, tehát gramm per köbméter), mint a másik oldalán.
- tehát ha az egyik levegőben köbméterenként több gramm víz van, ez a különbség megpróbál kiegyenlítődni a falon, födémen páraáteresztő fólián, akármin keresztül, ezt a gramm-különbséget nevezzük páranyomás különbségnek
- tehát a pártanyomás különbségnek semmi köze az aktuális hőmérséklethez, KIZÁRÓLAG a két levegő aktuális víztartama számít.
Ha eddig értetted amit írtam, akkor újra olvasd el a fenti két mondatot.
Ha a cserép alatt páraáteresztő fólia van, akkor a pára kiterjesztéséhez nálad nincs szükség egy ilyen extra kiszellőzőre.
A jutateto pont hu-n az ellenkezőjét írják:
Ha páraáteresztő fóliát építünk be nem hőszigetelt szerkezetre, akkor ezek a fóliák is párazáróként viselkednek. A páraáteresztés a nyomáskülönbség hatására jön létre, de abban az esetben ha a fólia nem érintkezik a szigetelőanyaggal, nem tud létrejönni a diffúzió.
Ezért is volt a fólia sapka kérdés, illetve az alsó háromszögek kiszellőztetésenek szükségessége.
És mielőtt azzal jönne bárki, h ez egy beépített tetőtér, hát a felső háromszög fűtetlen, szigeteletlen, tehát sima padlástérnek minősül.
"a párazáró(zöld szín) belső oldalán gipszkarton. Ez így OK?"
OK
"A lila csík még kérdéses, ugye amit kérdeztem, mennyire kell oda párazáró?"
Ha itt az ytong belső oldalára gondolsz: sok speciális vakolat azzal büszkélkedik, hogy ő milyen kiválóan páraáteresztő. Na neked NEM ilyen kell, hanem egyszerű, mezei vakolat.
Sajnos nem ismerek olyan habarcs-terméket, ami kimondottan a jó párafékezésével (rossz páraátersztésével) dicsekszik, ha nem létezik ilyen, akor én gyártani kezdeném :)
Üdv ! Szeintem jól gondolod/csinálod ha így lesz(tökéletes párazárást csinálj) ,itt az egyetlen egy kérdés ami kicsit elgondoltat az 1 m-es térdfal külső fele(a háromszög rész) ,oda Én rockwool közetgyapot szigetelést (10 cm) állítanék,de v lehet elég az eps(12 cm grafitos) is ,és utána azt a részt valahogy kívülről átszellőztetném a páraáteresztő fólián keresztül! :-)
Ez eddig egy hőszigeteletlen üres palástér volt, benne két ytong térdfallal. Hogyan került a csupasz ytong fal elé hirtelen egy felszerelt, becsövezett és elmozdíthatatlan radiátor?
Hát az elején nem akartam túl hosszú bevezetőt írni, de akkor:
vettünk egy házat, áprilisban jön az ács/tetőfedő és ki lesz cserélve a cserép, a lécezés, illetve kerül alá 5centis ellenléc, alá páraÁTERESZTŐ fólia. Mivel a tetőteret eredetileg 93-ban már beépítették, így van bent szigetelés, radiátoros fűtés. A régi szigetelés az 2 párazáró fólia között 10-ről kb 7 centire összeesett üveggyapot. Az eresz vonalától befelé 1m-re 1m magas térdfalak ytongból, és az emelet belső válaszfalai szintén ytong-ból. A 2 szint kötött betongerendás födém van, a tetőtér felett pedig fagerendás. A tetőből kinyúlik 4 db kutyaól is. Szóval nem a legegyszerűbb verzió.
A régi üveggyapotot, a fóliákat, és a belső lambériát ledobnám, és a képen látható dolgot tervezem szigetelés/pára szempontjából:
Ami a képen nics jelölve, a párazáró(zöld szín) belső oldalán gipszkarton.
Ez így OK?
A lila csík még kérdéses, ugye amit kérdeztem, mennyire kell oda párazáró?...
Ez eddig egy hőszigeteletlen üres palástér volt, benne két ytong térdfallal. Hogyan került a csupasz ytong fal elé hirtelen egy felszerelt, becsövezett és elmozdíthatatlan radiátor?
"De a fenti mondatodból akkor jön a kérdésem: ha az ytong fal belülről vakolva,"
Vannak olyan vakolatok, amelyek türhető párafékező tulajdonságúak és vannak, amelyek éppen ellenkezőleg, a kiváló páraáteresztésükkeel dicsekednek. A párafékező fakolatok párafékezése a műanyag párazáró fóliáknál sokkal gyengébb, de a semminél lényegesen jobb. Tehát ha az ytongot levakold egy ilyen vakolattal, az is jobb a semminél.
"A felső háromszög szellőztetésére találtam egy verziót, ez a "fólia sapka" ajánlott megoldás?"
Ha a cserép alatt páraáteresztő fólia van, akkor a pára kiterjesztéséhez nálad nincs szükség egy ilyen extra kiszellőzőre.
A nyári hőterhelést viszont a ferde tetősík alján+tetején mindössze 5 centis légáteresztő rések alig csökkentik.
Tehát
- nyári padlástér-léghűtéshez én alul+felül minimum 10-10 centi vastag (vagy még vastagabb) résekkel csinálnék huzatot a forró tetősík alatt (vihar-állóságra odafigyelni!)
- csak a pára miatt viszont nálad nem kell semmiféle szellőztetés, mivel a cserép alatti fóliád páraáteresztő anyagú.
Ha a ház lábazati hőszigetelése jól van megcsinálva, akkor a padló szerintem soha nem lesz annyira hideg még a külső falak közelében sem, hogy a padlóban párakicsapódásra keljen számítani.
DE étkező+konyha esetén gondolj ara, hogy mit kell majd lecserélni (szemétbe dobni) azután, amikor majd véletlenül elejtesz egy nagy fazekat tele húslevessel. Mart ahová az a leves elszivárog (ami ott be tud szívni folyadékot) az onnantól leves szagú lesz. Tehát én tennék (jó erős, tehát 0,2 mm vastag) fóliát a laminált padló alá és maga a laminált padlóm sem nedvszívó anyagból lenne.
"5 mm-es hőtükrös alátétet néztünk ki a minél jobb szigetelés miatt."
Én minél vastatabbat tennék (minimum 2 centi jó kemény pl XPS szigetelő hab) és a hőtükörrel nem foglalkoznék.
Maga az ytong túlságosan páraáteresztő. Ha vakolva lenne, akkor nem lenne muszáj, de ha gipszkarton lesz rajta, akkor tegyél oda is párazárást (valahova az ytong és a gipszkarton közé).
Hát az ytong faltól 5cm-re van a radiátor, szóval ha oda gipszkarton falat akarok párazárással, akkor 4 radiátort, és lehet még a csövezését is át kellene helyezni, de én ezt kihagynám ha lehet. De a fenti mondatodból akkor jön a kérdésem: ha az ytong fal belülről vakolva, glettelve, festve van, akkor az elég párazáró lehet önmagában? A vakolat mondjuk nem túl vastag, a külső oldal pedig nincs vakolva.
De én elgondolkodnék azon is, hogy nyáron a napsütötte tető felforrósodhat akár 60 fok fölé is, ilyenkor hűvösebbé lehet tenni a lakóteret (=olcsóbbá a klíma költségeket), ha a 60 fokos tető és a 25 fokos lakótér közötti résben/üregben/padlástérben ÓRIÁSI MENNYISÉGŰ 30 fokos "hideg" kültéri levegőt engedünk áramlani.
A felső háromszög szellőztetésére találtam egy verziót, ez a "fólia sapka" ajánlott megoldás?
"A fenti barna szigetelés alá a belső oldalon azért kell párazárás?"
A felső hőszigetelés alá igen, kell.
"És ha az oldalfal ytong, akkor is kell párazárás? Ha igen, akkor gipszkartonnak a külső oldalára menne, de ytongnak már a belsőre?"
Maga az ytong túlságosan páraáteresztő. Ha vakolva lenne, akkor nem lenne muszáj, de ha gipszkarton lesz rajta, akkor tegyél oda is párazárást (valahova az ytong és a gipszkarton közé).
A felső rész és az ytong párazáró fóliái lehetőleg légmentesen össze legyenek kötve egymással,
az ytong aljánál pedig a fólia légmentesen le legyen ragasztva a födém betonjához.
"Ha az alsó háromszögeknél a cserép alatt a fólia páraáteresztő, akkor is kell szellőzést kialakítani?"
Ha a ppadlástér és a külvilág között valóban páraÁTERESZTŐ fólia van, az kiengedi a párát akkor is, ha nincs külön szellőztetve, tehát pára szempontjából ilyenkor nincs szükség szellztőzetére.
De én elgondolkodnék azon is, hogy nyáron a napsütötte tető felforrósodhat akár 60 fok fölé is, ilyenkor hűvösebbé lehet tenni a lakóteret (=olcsóbbá a klíma költségeket), ha a 60 fokos tető és a 25 fokos lakótér közötti résben/üregben/padlástérben ÓRIÁSI MENNYISÉGŰ 30 fokos "hideg" kültéri levegőt engedünk áramlani.
Ezen a grafikonon kb 12 fok az éves átlaghőmérséklet, tehát nagyjából használható Magyarország esetére.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy melyik hónapban milyen mélységben nagyjából hány fokos lenne a talaj egy 10 méteres átmérőjű hőszigetelt terület KÖZEPÉN, akkor a képen húzz egy vízszintes vonalat -5 méternél és azt a vonalat tekintsd nulla méternek (talajfelszínnek).
Ha a talajt nem semleges hőszigetelés takarja, hanem egy fűtött ház, akkor annak hőleadása módosítja felgfelé ezeket az értékeket.
"1-3m mélységben a talaj kb 5-7 fok között alakul januárban."
Ott is, ahol a talajt télen nem tud lehűlni, mert rajta van egy ház? :)
Képzeletben takarj le egy 10x10 méteres talajrészt 1 méter vastag hőszigeteléssel
és egy év múlva mérd meg, hogy a terület belsejében hány fokos a talaj felszíne. Vagy akár 1-3 m mélységben.
- a terület szélétől 1 méterrel beljebb kb olyan lesz a talaj felszíni hőmérséklete, mint 1 méter mélységben lefelé a széle alatt,
- a terület szélétől 3 méterrel beljebb kb olyan lesz a talaj felszíni hőmérséklete, mint 3 mélységben a széle alatt,
- stb
És ha nem a felszínen mész, hanem 1-3 méter mélyen, az még közelebb lesz a környékre jelemző éves átlaghőmérséklethez. Pusz kb 1% a Föld belsejéből érkező talajhő, így jön ki a Magyarországra jellemző 12-14 fokos átlagos talajhőmérséklet.
...és eddig még csak egy semleges hőszigeteléssel takartuk le a talajt, képzeld el az ottani hőmérsékleteket, ha az egyszerű hősigetelés helyett egy fűtött (tehát lefelé is plusz hőt adó) ház van ott.
1-3m mélységben a talaj kb 5-7 fok között alakul januárban. Egy ház átlagos alapterülete 70m2 akkor ezen a felüleleten a padlófűtés 30 fok illetve a talaj 5 fok-os hőmérséklet közti különbség alakul ki. Az 25 fok. Ezt kell kiszámolni,hogy a talajban ezt mennyire éri meg szigetelni 70m2,amikor a ház oldala saccra 240m2 és ott a 23 fokos hőmérséklet találkozik a -5-0 fok(téli átlag)körülivel
Aki eddig erre járt, mindenki azt mondta neked, hogy NE TEGYÉL a betonra párazárót, mert baj lehet. De te mindenkinél okosabb vagy :)
Az ytong belső (lakás felőli) oldalára okos dolog párazárást tenni, de
- a kenhető vízszigetelés NEM párazáró
- a kenhető és VALÓBAN párazáró anyagok viszont nagyon-nagyon drágák (eben a fórumban is évek óta keresünk megfizethető kenhető párazáró anyagot, de nem létezik ilyen).
Tehát oda én nájlon párazáró fóliát ragasztanék valami olyan ragasztóval, ami képes ragasztani a fólia anyagát is (polietilén/polipropilén). Ráadásul nem külön ragasztatnám oda, hanem amikor csinálom a tetőtér belső párazárását, akkor azt a fóliát kanyarítanám le (megszakítás/toldás nélkül) a kis ytong falra.
A "hőtükör" szót pedig ne említsd olyan rétegrendben, amelyben a "hőszigetelés" szó is szerepel, mert, ahol hőszigetelés is van, ott nincs olyan hőmérséklet különbség, amit (hő)tükrözni lehetne. Ilyen helyeken az egyszerű olcsó hőtükörtelen párazáró fólia semmivel sem rosszabb, mint a hőtükrös.
És az működhet, hogy a szarufák alatti hőtökrös párazáró fólia alsó végét hozzáragasztom az ytong térdfalhoz, majd az ytong (glettelt) falat belülről kezelem kenhető vízszigeteléssel? Így akkor a párazárás folytonos lenne, és a meleg oldalon történne. Nem tudom ilyet csinált-e már valaki, működhet-e?
"Az utolsó szarufaközből mondjuk még nem tudom, hogyan jönnék ki :)"
Az ytong falban lehet nyitni egy kis lyukat, a családtagjaid azon át be tudják adni neked a kaját, meg cserélni a bilit. A tetőtérben a TV-t is lehet úgy fordítani, hogy ráláss a lyukon át.
"A homlokzati szigetelést, saját elképzelés szerint ráfordítanám a fal tetejére és mellé teríteném a gyapotot,"
Én az oldalfali hőszigetrelést felvinném a födém síkja fölé 20 centivel,
a padláson körben jól nekinyomnám a gyapot szélét ennek az eps csíknak.
Ennél a résznél szoktál elküldeni az anyjába a tervezőt, mert ott a cserepet csupán 15 cetire tette a koszorú / szelemen sarkától, pedig 35-45 centi távolság kellene ahhoz hogy tisztességes vastagságban be tudjon kanyarodni a hőszigetelés, plusz maradjon még hely egy-két 5 centis légrés számára is (átszellőztetés)
"10cm lépésálló xps és azon 5 vagy 7 cm beton (erre most nem emlékszem pontosan), sehol nincs bubis fólia. Igy is kell 60cm lefelé ?"
Nem KÖTELEZŐ, csupán
- van olyan hőszigetelés, ami néhány év alatt behozza az árát és onnantól kezdve hasznot termel neked,
- van olyan hőszigetelés, ami csak 20-40 év múlva hozza be az árát, tehát csak fiatal ember látja hasznát majd egyszer valamikor
- és van olyan hőszigetelési befektetés is, aminek a hasznát az építtető már nem fogja megérni (= veszteséges üzlet :)
Ha van 10 centi XPS a fűtött betonod alatt, akkor már elképzelhető, hogy a járda feltörés+helyreállítás+jómélyre hőszigetelés összes plusz költsége annyival megdrágítaná a dolgot, hogy ez a plusz kiadás
- talán csak 40 év múlva hozna tényleges hasznot neked
- és akkor is csak 10.000 forint plusz megtakarítást hozna évente
Ebben az esetben szerintem hülyeség nekikállni a járda feltörésének.
De az is lehet, hogy azt hozná ki a számítás, hogy
- a megtérülés napja már 15 év múlva esedékes
- és onnantól kezdve a fűtésszámlád évente 30 ezer forinttal lesz kevesebb
Ebben az esetben nagyon is megérheti feltörni a járdát és mélyre levinni a lábazati hőszigetelést
(kivéve, ha 60 éves vagy, mert akkor ne számíts egy fillér haszonra sem ebből a befektetésből, ahogy a hazai egészségügyet ismerem :)
De ezt a számítást el kell végezni, amihez kell még egy rakás adat, no meg egy energetikus, akit megfizetsz.
"Befekszek a búvótérbe, majd alulról végig "drótozom" a szarufák alsó síkját"
A szarufa általában 15 centi magas. Ha az aljára drótozol, akkor a 15 centis üregben nem fog elférni ott a minimálisan elégséges 20 centi gyapot. Arról nem is beszélve, hogy az energia árak akkora ugrására számítok egy éven belül, hogy födémen/tetőtérben lassan a 20 centi hőszigetlés is komolytalannak fog számítani (pláne tetőtérben nen csak a téli fűtésöltség figyelembevétele fontos, de a nyári hűtésköltség is!).
A ház alatt a talaj 12-14 fokos lenne, ha soha nem fűtenéd a hézat.
Tehát ha ott a talaj ennél 0,000001 fokkal melegebb, az aztért van, mert fűtöd a házat.
Tehát a talaj ezt a plusz hőt a te pénztárcádból nyúlta le :)
Szokásosan szarul hőszigetelt padlófűtésű házak alatt a talaj akár 20-25 fokosra is felmelegszik, tehát a talaj ott akár 10-12 fokkal is melegebb a normálisnál. Ezek a plusz fokok nem Isten ajándéka, hanem a házban lakó család pénztárcájából lett ellopva.
Hasonló est, amikor valaki büszkén dicsekszik, hogy neki annyira jó a pincéje, hogy abban még az év leghidegebb napjaiban sincs hidegebb 7-8 foknál. Ilyenkor elképzelek magamban évente akár 50-70 ezer forintnyi extra fűtéspénzt a pince felett lévő házban, amibe neki kerül az, hogy a pincéje "önmagától" fagymentes legyen :)
Persze lehet egy pince attól is fagymentes, hogy oldalról körben jól hőszigetelve van (és alulról a talajhő nem engedi lehűlni), de az esetek 99 százalékában nem ez az igazi ok.
Kérdésem az lenne, hogy egyik kivitelező javasolta a Soudabond Easy ragasztóhabot a polisztirol lapok felragasztására, a vödrös ragasztó helyett. Azt mondta a srác, hogy fele annyiba kerül, és gyorsabb vele a munka. Mit gondoltok erről, bevállalható, vagy inkább kicsit több pénzért, de legyen a zsákos ragasztó? Illetve a másik kérdés, hogy van 1 helyiség vályog, oda elvileg kőzetgyapotot kellene tennem az EPS helyett. Kérdésem, hogy azt is ragaszthatom ezzel a habbal, ha jó? Vagy erre a kőzetgyapothoz külön ajánlott ragasztót vegyek? Vagy mehet az EPS, ha csak ilyen kis részről van szó?
Hát még csak a kutyaól előtti részen bontottam ki, de ott az ytong fal előtt el van vágva a szarufa, és egy talpfára állított gerendára ül rá. Ezek alapján úgy gondolom nem tart, de ha ettől ez nem biztos, akkor holnap kibontom, megnézem...
Van még egy ötletem :) Befekszek a búvótérbe, majd alulról végig "drótozom" a szarufák alsó síkját (persze rozsdamentes / horganyzott huzallal). Ezek után kívülről belefektetem a szigetelést a térdfalig, és jöhet a tetőfedő a páraáteresztő fóliával... A térdfaltól további rész hőszigetelése majd tetőfedés után belülről. Ez működhet? Az utolsó szarufaközből mondjuk még nem tudom, hogyan jönnék ki :)
Elvileg 10cm szerelőbeton-vízszigetelés-10cm lépésálló xps és azon 5 vagy 7 cm beton (erre most nem emlékszem pontosan), sehol nincs bubis fólia. Igy is kell 60cm lefelé ?
A lábazatos rész így oké, köszi.
A homlokzati szigetelést, saját elképzelés szerint ráfordítanám a fal tetejére és mellé teríteném a gyapotot, de ha elég a fal tetejére is a gyapot akkor nem szivatnám magam, sokkal egyszerűbb lenne a gerendáknál megoldani a résmentes csatlakozást
És az működhet, hogy a szarufák alatti hőtökrös párazáró fólia alsó végét hozzáragasztom az ytong térdfalhoz, majd az ytong (glettelt) falat belülről kezelem kenhető vízszigeteléssel? Így akkor a párazárás folytonos lenne, és a meleg oldalon történne. Nem tudom ilyet csinált-e már valaki, működhet-e?
"mert van 4 kutyaól (tetősíkból kiemelt ablak), amely ablakok ezen ytong falra lettek téve."
A tetőt biztosan nem az ytong tartja? (nincs az ytong tetején is beton koszorú, amire támaszkodnak a szarufák?)
Mert ha csak a kutyaólakat tatja, akkor talán már akkor is jobban jársz, ha a kutyaólak közötti részeken bontod le a térdfalat. Azért erőltetem ezt a dolgot, mert a háromszögű mini-padlásod derékszögű hőszigetelése vagy durván szivatós munka lesz, vagy hőszigetelésileg igen szar lesz a végeredménye, de a legvalószínűbb, hogy mindkettő :).
SOKKAL könnyebb munka és sokkal kisebb hibalehetőség (pl visszamaradó hőhidak), ha a ferde tető-hőszigetelés kifut a tető széléig.
A padlódfűtéses házak 99 százalékában a rétegrend NEM NORMÁLIS
mert az olykor 30-35 fokos fűtött padló és az alatta lévő 12-14 fokos talaj közé 15-20 centi hőszigetelést tesz az, aki nem bukott meg fizikából ;) A valóságban viszont sokhelyütt csak egy röhejes 2 milliméteres légréteg van közöttük (bubis hőtükör fólia), ami azt jelenti, hogy az éves fűtésköltségednek kb a fele/harmada a ház alatt élő vakondok lakását fűti és nem te a lakásodat :)
"A padlószint kb 30cm a járda szinttől és emlékeim szerint lefelé az alap simán 100cm. Addig tiszta hogy minimum 30-40 cm kell lefelé menni a szigeteléssel"
Ha nem padlófűtésed lenne, alatta valószínűleg röhejes hőszigeteléssel, akkor azt mondanám, hogy talán nem muszáj feltörni a járdát, számoltasd ki energetikussal a várható forintveszteséget. De padlófűtés mellett sajnos muszáj lesz a járdát feltörni és mélyebbre menni (minimum 60 centivel a padlószint alá, de még több még jobb lenne).
"Meg kell várni amig csont száraz nem lesz az alap és utána lehet ragasztani a téglára, vagy nem kell várni mehet rá egyből?"
Ezek a ragasztók vidáman működnek enyhén nedves felületen is, csak vizes ne legyen. Magyarul: ha nem csillog rajta a víz, akkor valószínűleg ragadni fog :)
"Külön az alapot le kell kezelni ragasztás előtt valamivel ?"
Ha a ház normálisan lett megépítve, akkor van valahol a falban egy vízszintes vízzáró réteg (pl kátránypapír). Ezen réteg alatt az alap bármikor, bármeddig lehet nedves (akár ezer évig), a víz nem árt neki, ezért akár egyből közvetlenül rá lehet ragasztani a lábazati hőszigetelést (XPS hab)
"a lábazati szigetelést a víz szigetelés magasságáig kell tenni ?"
Ha a lábazat oldalát nem kened le vízzáróval, akkor az XPS hab legalább a vízszigetelés vonaláig menjen fel. Egyéb esetben a talaj felett 30 centi magasságig kell XPS-t alkalmazni, onnan felfelé már mehet olcsó EPS a tetőig.
"A fal szigeteléssel a fal tetejéig kell menni (nincs betonkoszorú) és ott a padláson leterített üveggyapottal össze engedni vagy a szigetelővel rá kell fordulni a fal tetejére?"
Alapszabály: a hőszigetelés összefüggően, tehát lehetőleg megszakítás és jelentős elvékonyodás nélkül vegye körül a fűtött házrészt (lakást) talajtól-talajig, tehát pl lábazat hőszigetelése -> oldalfal hőszigetelése -> födém/tető hőszigetelése -> túlsó oldalfal hőszigetelés -> túlsó lábazat hőszigetelése.
Sokféle illesztési megoldás van a különböző hőszigetelő anyagok között, bárit tervezel, tedd fel magadnak a kérdést: "ha így csinálom, akkor lesz-e a hőszigetelés folyamatosságában megszakadás vagy jelentős elvékonyodás?" és ha "igen" a válasz, akkor gondolkodj el, hogy lehetne-e másképp csinálni, úgy, hogy a válasz "nem" legyen.
Természetesen nem simán a gerendák vannak, az elég szellős lenne, de én nem tudom pontosan, hogy ez pontosan mi, töltök fel róla egy képet. A kép tetejénél látható a talpszelemen, lefelé haladva a betonkoszorú teteje, majd a búvótér vízszintes síkjának teteje, amiról szó van.
A betonra nem megy párzásrás, csak a 20cm gyapot. OK
Az ytong térdfal nem túl jó megoldás tudom, de én így vettem a házat, és elbontani hatalmas szívás lenne, mert van 4 kutyaól (tetősíkból kiemelt ablak), amely ablakok ezen ytong falra lettek téve.
Szóval tudom, hogy ytong térdfallal nem lehet "tökéletes" megoldást készíteni, de ha lehet egy azt közelítőt, na én azt keresem.
"ha a párazárásnak folytonosnak kell lennie, akkor gondolom az ytongnál sem állhatok meg, mivel az jó páraáteresztő."
A beton hideg oldalára tett párazáró réteggel ott még csak valószínű, hogy bajt csinálsz, de ha azt a párazáró réteget tovább folytatod az ytong hideg oldalán, azon a részen már nem csak valószínű, hanem garantált lesz a vizesedés a párazáró fólia miatt.
"a betonfödémre legtöbben azt írják, hogy menjen p.záró"
Azok valószínűleg nem szakemberek.
A vasatg beton önmagában elég pártazáró.
A tetejére tedd fólia nélkül a 20 (vagy több) centi gyapotot.
A térdfalat ytonból csinálni egyrészt pénzpazarlás, másrészt helypazarlás volt (egy vékony téglafalon lévő hőszigetelés feleannyi pénzből kétszer jobban hőszigetelne, ráadásul kevesebb lakóteret venne el tőled). Ráadásul az UTÁN kellett volna a térdfalat csinálni, amikor már kés a tető hőszigetelés, mert a tetőtér széleinek utólagos hőszigetelése szopás + pazarlás, ráadásul még a végeredmény is hőhidas lesz valamennyire.
Én inkább
- lebontanám azt az ytong térdfalat (kifizettetném azzal, aki kitalálta)
- hőszigetelném a tetőt ferdén egészen a tető széléig, ahol ez a a tető hőszigetelés szépen összesimulna az oldalfal hőszigetelésével
- és amikor mindez megvan, akkor elkezdhetünk arról beszélni, hogy kell-e oda egyáltalán térdfal, vagy helyette a tető két szélén kialakítunk gipszkarton (lamnéria, hajópadló, OSB, CK, akármi) segítségével egy-egy 10 méter hosszú háromszögű beépített szekrényt, amiben mellékesen mehet még a villany/víz/szellőztetés/akármi is.
Betonfödém igen. Nem monolit, hanem gerendás, de attól még beton.
De amúgy nem ez a lényeg. Hanem ha rakok párazárást, és a ferde síkoknál a szarufák alá rakok az tuti, akkor azt megszakíthatom-e az ytong fal tetején hozzáragasztással, vagy tovább kellene menni az ytong fal külsején?
Ez azért kérdés, mert ha a párazárásnak folytonosnak kell lennie, akkor gondolom az ytongnál sem állhatok meg, mivel az jó páraáteresztő.
Viszont akkor meg az eddigiek alapján a beton(gerendás)födémen is tovább kell menni? De úgy tudom a szarufát meg már nem illik körbezárni, ergó akkor ott előtte kell megállni a fóliával, a gyapottal meg továbbmenni a majdani homlokzati szigetelésig?
Tehát akkor a beton födémre nem rakunk párazárást. A talpszelement is szigeteljük. Ha jól értem, így akkor az ytong falra sem érdemes párazárás.
Ellenben a ferde síkon a szarufák közé rakott szigetelés alá mennie kellene párazárónak. És akkor itt a fólia végét hozzá kellene ragasztani az ytong fa tetejéhez?
Sziasztok! Mondhatni teljesen amatőrként, de meg kell csinálnom a ház külső szigetelését. Nem tervezett dolog, legalább is még jó pár évig nem akartam hozzá kezdeni anyagi okok miatt. Most is szakaszolva csinálom ahogy a lehetőségek engedik Próbáltam itt és a neten olvasgatni de vannak sötét foltok, ezekben kérnék segítséget.
Egy 1960-70 körül épült kádár kocka, kisméretű tégla alappal és falakkal (40cm vastag). Padlófűtés van, normális rétegrenddel. A padlószint kb 30cm a járda szinttől és emlékeim szerint lefelé az alap simán 100cm. Addig tiszta hogy minimum 30-40 cm kell lefelé menni a szigeteléssel viszont ami számomra kérdéses, az maga a kivitelezés menete. Az oké hogy a járdát szétkapom, leások fél métert, de utána mi a teendő? Meg kell várni amig csont száraz nem lesz az alap és utána lehet ragasztani a téglára, vagy nem kell várni mehet rá egyből? Külön az alapot le kell kezelni ragasztás előtt valamivel ? a lábazati szigetelést a víz szigetelés magasságáig kell tenni ? A fal szigeteléssel a fal tetejéig kell menni (nincs betonkoszorú) és ott a padláson leterített üveggyapottal össze engedni vagy a szigetelővel rá kell fordulni a fal tetejére?
Alapra 6-8cm vastag szigetelést gondoltam, falra 8-10 centis grafitost. Azért nem többet, mert helyhiány van és a szomszéd felöli oldalon se lehet durvulni mert elég karcsú a bejárója.
Nem világos, hogy a hőszigetelés ALATT mitől lenne nedves bármi is... Ne keverjük már állandóan a levegő PÁRATARTALMÁT a NEDVESSÉGGEL!
Már persze ha hőszigetelésről beszélünk, nem pár centi odahányt üveggyapotról. Ami ott van pára, az pára is marad, mert a JÓ hőszigetelés - na meg hőhídmentesség esetén - ott nagyjából ugyanaz a hőmérséklet, mint alatta a helyiségben. Ami átjut minimális pára a hőszigetelésbe - mert átjut valamennyi, a párazárást teljeses új építésnél esetleg meg lehet csinálni majdnem tökéletesre, de utólag biztosan nem. Akármit is mond az, aki csinálja. - ha lecsapódik is valami, 0 fok felett szépen tovább párolog a külvilág felé. Ezért nem teszünk párazárást hőszigetelésre a födémen, ugye.
A beton elég jó párazáró, itt általában nem szoktak rá javasolni párazárót. De ha raksz, akkor már folytonasan kellene rakni, tehát kivülről indulva teljes hosszban, végig fel a térdfalon, át a tetején, le a másik oldalon és tovább.
Igen, a talpszelement is be kellene borítani, folytatólagosan. Különben csak hőhíd.
Nemrég vásárolt házban készül tavasszal új cserépfedés alatta páraáteresztő fóiával.
Nyeregtetős ház, és a talpszelemenektől befelé 1.2 méterre van egy 1m magas térdfal ytongból (20cm vastag) a teljes hosszban.
A födém, amin az ytong térdfal is áll, az betongerendás födém.
Ennek a búvótérnek a hőszigetelésére milyen megoldás lenne az ideális?
a betonfödém elég porózus itt a térdfalon kívül, így párazáró fóliára gondoltam a szelementől az ytong fal aljáig. Mindkét szélén leragasztva. Plusz az átlapolásoknál is leragasztva.
Erre menne 20cm kőzetgyapot. Az ytong falra 10cm deszka váz közé menne 10cm kőzetgyapot, rozsdamentes acéldrótózva. A gyapotot hideg oldalon nem fedném le mással, mert a cserép alatt lesz páraáteresztő.
a betonfödémre legtöbben azt írják, hogy menjen p.záró, de akkor a nedvesség alatta megreked. A vastag szigetelés miatt szerintem megfagyni nem fog, de így akkor az nem baj, hogy folyamatosan nedves marad a betonfödém?
Ha rakok fóliát akkor azt mihez ragasszam? Az ytongra kicsit felhajtva tubusos ragasztó, de a másik oldalon? a talpszelemenre pár centit felhajtva ragasszam hozzá?
A talpszelemenen kívüli 15cm széles részre 10cm magas XPS-t gondoltam ragasztani. Ezt kilógatnám 10cm-t a falon kívülre, és amikor készül a homlokzati szigetelés, akkor ennek lehetne ütköztetni azt, így meglenne a folyamatos burok.
A talpszelement is le kellene borítani gyapottal?
Az ytong falra is rakjak fóliát? itt ugyanaz a kérdés, ha rakok akkor az ytong-ban marad a nedvesség, az nem baj? ha nem rakok, akkor (mivel az ytong elég jó páraáteresztő) nem fog túl sok párát kapni a szigetelés? Az ytong belső oldalán nem nagyon tudok fóliát rakni, mert kb 3 centire van a radiátor.
A fóliák között a hőtükrösöknek magasabb az sd értéke. Nem nagy terület, szóval tőlem mehet az is, de akkor ha a tükrös oldal, amit ragasztani szoktak, az így lefelé néz, akkor hogyan kellene összeragasztanom? Vagy ide nem ilyen fólia kellene?
Az ember képes bármilyen életteret élhetetlenre csinálni ha okosabbnak hiszi magát azoknál, akik VALÓBAN értenek a dolgokhoz. Ne kérdezzünk meg hozzáértők véleményét, hiszen a kocsmai ivócimborák már mindent elmondtak, amit tudni lehet...
Aztán az a legviccesebb, hogy amikor sikerült jól elcsesznie magának valamit, azután úton-útfélen azt híreszteli, hogy ennek a problémának nem létezik jó megoldása :)
Először csak a tetőtér/emelt beépítést tartottad élhetetlennek, most már a kondicionált lakás is ördögtől való.
Butaságokat terjesztesz, valószínűleg rossz tapasztalatok alapján.
A valóság pedig az, hogy ma már bármilyen lakóteret az okos ember annyira élhetőre épít amilyenre akarja. És, hogy ezen még csodálkozz egyet, nem is kerül túl sokba, sőt legtöbbször többe sem, mint egy elbaszott élhetetlen 70-es évekbeli kádárkocka szint.
Ezen mi természetesen nem fogunk tudni segíteni, de az önkormányzatnak és főépítészeknek lehetne annyi eszük, hogy egész emeleteket engedélyeznek.
A fokozatot azért kérdeztem, megpróbálnám kikeresni a hozzá tartozó hangerőt és hűtőteljesítményt, ha esetleg tudnál típust írni a beltéri egységnél. A 2 fokozatot egyébként nem tartom valószínűnek.
Üdv ! Ha jól emlékszem 2 fokozatban, és nem halható! A tetőtérbeépítéssel kapcsolatban meg annyit, hogy mai világban (ha nem vadi ujjat építesz) próbálod a felnövekvő generációt megfelelő elszeparálására, és sajnos nincs olcsóbb megoldás erre!
De nem azt mondtam, hogy rosszabb, mint nélküle, hanem arról beszéltem, hogy az egész ország el van baszva a másfél vagy 2,5 szintes házakkal, ami miatt ilyesmivel kell szívni.
Írod, hogy nem hallani. megkérdezhetem, hogy ez hány fokozatban állítja a beltéri ventilátort, és te melyiken járatod?
Üdv ! Erre "Többségünk a 24 órán át légkondícionált lakást nem nevezi jónak."csak annyit ,hogy közlekedőben van a klíma és nem is hallani/légmozgás alig, úgy pötyög 1/24h -ban ! Ez saját tapasztalat, bevallom Én is sokáig ellen álltam ,de most már azt mondom a legjobb beruházás volt a komfortos pihenés miatt IS !
"Nincs benne egy tégla építmény, ami tartaná a hűvöset."
Jó vastag tégla vagy beton közfalak+homlokzatok lehetnek akár egy tetőtérben is. Ráadásul nem csak a tégla alkalmas hőtárolásra, a víz pl a világ egyik legjobb hőtároló anyaga, hőtárolásban hülyére veri a téglát meg a betont.
"Tenni lehet a melegedés ellen, de mindig elviselhetetlen lesz, légkondícionálással se tud jó lenni."
Okos hőszigeteléssel és okos hűtéssel egy tetőtér is teljesen jó tud lenni.
Oldalfalak téglából lennének,meg a válaszfal is tégla. Terv szerint ha jól tudom,amúgy is csak a téglafal belső 12cm-ert számítják hozzá a hőtároláshoz.
Felülethűtés lenne és puffer tároló. Majd a szivattyú fogja keringetni a vizet.
A 300-400m2 luxus házak 6-8 szobával persze nem zavaró a tájképben? Ezek elnyújtott házak,így az átlagmagasság kevesebb mint az én házamnál. Garázs is van,ezzekkel lehet csalni hogy lentebb vigyék az átlagmagasságot.
Üdv ! Jelentem a nem kicsi tetőterem(nem a teljes m2 -t) (velux ablakok belső árnyékolós ,12 cm grafitos a falon ,padlástér bő 20 cm gyapot) lakhatatlan volt nyári kb 20-30 napban ,mióta felszereltünk (mééé nem előbb)1db 3.5 kw -os klimát(gree Amber) igaz folyamatos üzembe 1/24h megy, tökéletes komfortot biztosít !A széles feljáró legtetején van, jut mindenhova a hűsítő levegőből(2 szint),tény hogy 23-24 c fok alá már nem tudom vinni a hőfokot ,de az számomra elfogadható !:-)
"Senki se tud vele tudtommal mit kezdeni, akit ismerek, mindenki szív a hőséggel a tetőtérben."
Csak azok szívnak a hőséggel egy tetőtérben, akik fel volak mentve fizikából. Akik odafigyeltek az iskolában, azoknak tökéletes a klíma a tetőtérben is.
Akkor még csúnyább lenne az utcakép, mert minden második ház kocka alakú lenne, ami esztétikailag tájidegen. Nekik az utcakép látványa fontosabb a te igényednél.
Van egy olyan fórum itt, ahova az ilyen törlési üzeneteket fogadják a moderátorok. A fórum pontos neve nem jut eszembe, fórumkereső itt van bal oldalon.
Amikor nekem ezzel kellett foglalkoznom, akkor a számítás úgy volt, hogy az 5m az az átlagos magasság. Tehát a határoló főggőleges felületek meghosszabbítva a tető síkjáig, ezen felületek összege, osztva a kerülettel.
Példa: 10x10m ház, egyszintes, sátortető. járdaszinttől fsz padló 30 centi, fsz plafon 3.1m, födém teteje 3.4m, 30fokos tetőszerkezeten mire átérsz az még 60 centi. Szumma 4m az építménymagasságod. Ha körben 1m parapetfalad lenne, akkor még bent lennél az 5méterben, de a tetőtér elég kis része érné el a 2.6métert.
Viszont ha sátor helyett kontyolt nyeregtetőd van, akkor amit elveszel a parapetfalból kétoldalt, azt hozzáteheted a két főhomlokzaton, és így oda már tudsz ablakot tenni. Az 5m az így is kevés, de 6méterből már egész pofás házat lehet így csinálni.
Az a bajuk,hogy ne legyen magas ház. Akkor miért nem a tető magasságot szabályozzák? Lapostetővel nem lenne olyan magas a ház,de nem. Viszont előttem,meg mellettem majdnem 3 szintes ház van,de az nem baj.
Tetőteret új háznál még le lehet szigetelni. Meg redőnyt/zsalúzia is lenne. Még tudok a melegedés ellen tenni.
A legnagyobb ökörség a tetőterek beépítése, és ezáltal a legnagyobb ökörség a másfél szintes házak engedélyezése. Senki se tud vele tudtommal mit kezdeni, akit ismerek, mindenki szív a hőséggel a tetőtérben.
Az 5m legnagyobb épületmagassággal lehet valamit normálisan kezdeni?
Ezzel szívunk,mert családi házban 2db teljes szintet szerettünk volna(2*2,8m). De emiatt nem lehet csak tetőtéri ablak vagy kutyaól. Tetőtéri ablakot nem akarunk,magasan van,kicsi az ablak,vastag a tető szerkezet...
Marad a kutyaól de az meg feleslegesen bonyolít mindent.
Lapos tető sem lehet,mert az is papíron magasabb épület lenne.
Van erre valami jó megoldás? Vagy szívni kell és az épületben a kiugró részeket szigetelhetem,ami csak rengetek hibaforrás.
"Itt jelenleg a szarufák között van régi üveggyapot alatta párazáró fólia"
Tehát a párazáró fólia elválasztja egymástól a padlásteret és az üveggyapotot
"A gyapot kiszellőzése a padlás tér fele történik"
Tehát ez a mondatod hazugság :)
"Mi történne akkor ha én ezt a régi rendszert meghagynám és a pozdorja alá raknék 20cm gyapot szigetelést és ugyan úgy párazárás és gipszkarton"
Mivel az új (belső) párazáró réteget neem tudod tökéletesre csinálni, ezért azon át a 20 centi gyapotba bejutna valamennyi pára, de ezt a párát a mostani párazáró réteg nem engedné tovább kifelé, ezért feltorlódna, ezért a párából folyékony víz lenne = csurom víz pozdorja és csurom víz 20 centi gyapot várható.
Párazáró fólia KIZÁRÓLAG belül lehet (a fűtött lakás felőli oldalon), egy jó meleg rétegben.
Tehát először sajnos el kell tüntetned a jelenlegi párazáró réteget és a pozdorját is, mert az is túlságosan párafékező.
" Itt jelenleg a szarufák között van régi üveggyapot alatta párazáró fólia és az alatt pedig régi bútorlapokkal lezárva . "
Amit a képen látunk : megbontott srég tetö . Bútorlap eltávolítva . Így látható a képen a párazáró fólia . Ha jól megnézed a képet , akkor lehet a szarufákat is látni a fólia alatt . Ezek között van a régi höszigetelögyapot .
Nincs 100%-os párazárás. Egyszerűen nincs. Én a saját házunkon magamnak csináltam, taknyom-nyálam egybefolyt, mindent elkövettem, de azt kell mondanom, hogy hát necces.
Egyetlen esetben lehet meglépni a 100% közelítést: teljesen új építésnél. Feltételezve, hogy minden kivitelező tudja, hogy mit csinál. Minden egyéb esetben az a párazárás csak részleges.
Tervezőasztalon/programban esetleg még ki is adhatnák a számok, ha a mostani gyapotvastagságod eléri azt a szintet, hogy a köztesfólia nem kerül harmatpont alá. De a lényeg, hogy ELMÉLETILEG.
GYAKORLATBAN 100%, hogy nem tudod 100%ban teljesíteni a párazárási elvárásokat. nemcsak te, de az sem aki azt mondja, hogy igen. És ha csak 90%-ban sikerül az is már akkora pofon a ...nak, hogy a nyakadba szakadhat tél közepén az egész vizes kavalkád bútorlapostól gyapotostól, mindenestől.
Viszont sokkal egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb és bolondbiztosabb ha a mostani gyapot tetejére kigurítasz még 20centit.
Bár -mivel nem ez jutott eszedbe először- lehet, hogy ennek van egyéb akadálya.
Üdv ! Nehezen ,mert a még maradó pára a kettő közötti rész szigetelésében nedvesedhet ! Ha teljesen jó lenne a párazárás (csillagos 5-ös) akkor is lutri mert nincs átszellőzése ! Szerintem.
Abban a dilemmában vagyok , hogy egy beépitett tetőteret akarok szigetelni. Itt jelenleg a szarufák között van régi üveggyapot alatta párazáró fólia és az alatt pedig régi bútorlapokkal lezárva . A gyapot kiszellőzése a padlás tér fele történik . Mi történne akkor ha én ezt a régi rendszert meghagynám és a pozdorja alá raknék 20cm gyapot szigetelést és ugyan úgy párazárás és gipszkarton.Így a szigetelés két fólia közzött lenne . Ez ebben a formában működthetne ? Képet csatoltam a jelenlegi állapotról
"Annyira meleg van, hogy magától melegszik a víz a tartályban (ezért is veszem le a szigetelést tél végével)"
Az, hogy a padlás levegő hőmérséklete naponta 8-9 órán át 45-50 fokos, az nem jelenti azt, hogy ugyanaz a padlás éjszakánként nem hűl le 20-25 fokosra.
És ha a padlás átlaghőmérséklete kb 35 fokos, akkor miért jobb, ha nyáron nincs hőszigetelve a 45 fokos víztartály?
Az a lényeg, hogy a cső vége ne a padlástérben legyen, tehát a kifújt vizes levegő ne a padlástérbe fújódjon és a csővégén
rendben házfalon kívülre van kivezetve, a jégcsap ott csak utópikus tél érzetét keltette :D
Lehet, hogy a forró nappali órákban áll hibával és csak a hűvösebb órákban dolgozik.
éppen nem kizár mert nem nézem folyamatosan, de ha nem működik akkor nem biztos hogy hibára fut. Annyira meleg van, hogy magától melegszik a víz a tartályban (ezért is veszem le a szigetelést tél végével) A mi biztos, hogy a meleg víz folyton rendelkezésre áll.
naponta kb 20-30 liter meleg vizet használsz.
ha elég egy 4 tagú család zuhanyozásához és a folyó dolgokra, mosogatógépre, akkor bizonyosan. De megvan a teljes logja a fogyasztásának miután nyáron semmi más nem megy azon az ágon: június 14,38kwh, július 10.06kwh, augusztus 12,76kwh, szeptember 28,40kwh
hőtükörre költött összeg kidobott pénz volt.
az építkezésből megmaradt anyag volt, erre nem kellett kivételesen költsek most. Maga a polifoam ami ér valamit, az alu rajta csak elvarázsolt kastélyt szimbolizál :D
Nemrég vettem egy külsőleg szigetelt házat, azonban a gázcső a ház felénél be lett szigetelve.
Volt kint gázszerelő is, azt mondta, hogy ez így nem szabályos. Én is úgy tudom hogy az ilyen gázcsöveket a falon kívül, szabadon kell elhelyezni, de olvastam hogy már nem kötelező, ha vannak szellőző pontok a szigetlésen. Pl a hegesztéseknél, leágazásoknál.
Ki mit tud erről? Hasonló problémával találkozott valaki?
(elkezdtem a gázcső mentén a szigetelést vágni - be is van vakolva - eléggé el lesz barmolva, ha így akarom szabaddá tenni a gázcsövet)
"Elek, a kifújási oldali cső is szigetelt, és előfordult tavaly nagyobb hidegben hogy jégcsap nőtt a kifújási rácsról."
Az a lényeg, hogy a cső vége ne a padlástérben legyen, tehát a kifújt vizes levegő ne a padlástérbe fújódjon és a csővégén csepegő víz ne a padlás padlójára / hőszigetelésre csepegjen.
"biztos hogy ennél jelentősen melegebb van nyáron napközben a padláson, de eddig sosem ált le a fűtéssel a bojler esténként"
Lehet, hogy a forró nappali órákban áll hibával és csak a hűvösebb órákban dolgozik.
"nyáron 45 fokra fűti csak a vizet, viszont alig alig működik (napi 200-300wh a fogyasztása!)"
1 liter víz 1 fokkal történő felmelegítése: 1,17 Wh hő
1 liter víz felmelegítése 45 fokosra kb 35 Wh hő, ha a hőszivattyú COP 3,5, akkor ehhez 10 Wh elektromos energia szükséges
ha a hőszivattyús bojlereed napi energiafogyasztása 200-300 Wh, az azt jelenti, hogy naponta kb 20-30 liter meleg vizet használsz.
"alatta 0,5cm hőtükrös polifoam"
A hőtükör
- a két "egymást néző" felület közötti hőmérséklet KÜLÖNBSÉGET "tükrözi"
- a hőtükör hatékonysága erősen függ a hőmérséklet KÜLÖNBSÉGTŐL
Ha a két felület között nincs (legalább 2-3 mm) távolság, akkor nem tud tükrözni, tehát a hőtükörre költött összeg kidobott pénz volt.
Ha a két felület között nincs JELENTŐS hőmérséklet különbség, akkor nincs mit tükröznie, tehát a hőtükörre költött összeg kidobott pénz volt.
Ezeket persze a hőtükör gyártók elfelejtik közölni ;)
Megmértem kora este a hőfokokat. 3 digit hőmérőt használtam, amik pár tized eltéréssel működtek egymás mellett tesztelésként előtte.
A kültéri hőfok 2,8 fok, a levegő vételi ponttól 2 araszra a zuhanytányéron 19,2 fok, bojler beszívó csövénél 18,3 fok, bojler kifújási csövénél 2,4 fok.
Elek, a kifújási oldali cső is szigetelt, és előfordult tavaly nagyobb hidegben hogy jégcsap nőtt a kifújási rácsról. A neoprén szigetelés teljesen padlóig ér, a boyler szifont is védi a víz szerelvényivel együtt.
A klímák működési hőmérséklet tartományának FELSŐ határa is van (pl: +42fok). Egy padlástér levegője igen gyakran meghaladja ezt a hőmérsélletet.
Igen, biztos hogy ennél jelentősen melegebb van nyáron napközben a padláson, de eddig sosem ált le a fűtéssel a bojler esténként. Igaz, nyáron 45 fokra fűti csak a vizet, viszont alig alig működik (napi 200-300wh a fogyasztása!) ezért a befújt hideg levegő is marginális. Vagyis klímaként nem hatásos nálam pont a legnagyobb melegekben, legfeljebb csak szeptembertől a melegebb estéken érezhető a hatása.
bojlereden az az extra neoprén kabát
az tényleg gyenge láncszem. 5 centi neoprén, alatta 0,5cm hőtükrös polifoam. Írtam is, hogy tervben van ennek felhizlalása, főleg hogy maradt bőven eps a szigetelésből, de mindig volt fontosabb. Majd átrakom külön mérőkörre, és ha látom mennyi pénzt nyel el akkor összekapom magam :D
A hideg felületekről víz csepeghet és kifújt hideg levegőből is vízköd szitálhat. Aki azt a berendezést kitette oda a padlásra, az remélhetőleg tisztában volt a vizesedés/ jegesedés veszélyeivel a padláson.
A klímák működési hőmérséklet tartományának FELSŐ határa is van (pl: +42fok). Egy padlástér levegője igen gyakran meghaladja ezt a hőmérsélletet. Tehát ne csodálkozz, ha a hőszivattyús bojleerd pl 42 fokos padlás felet már nem hajlandó vizet melegíteni (leáll túlmelegedés hibával)
"de telente kap egy masszív neoprén szigetelést"
Nyáron miért veszed le a plusz hőszigetelést róla?
Amúgy nem a hőszigetelés masszívság a lényeg, hanem a vastagság. Azt szoktam mondani, hogy a hőszigetelés két oldala között várható átlagos hőmérséklet különbséget figyelembe véve fokonként 0,7 centi felett lehet komolyan venni a hőszigetelést. És ez még nem az optimális hőszigetelés vastagság, ez a legalsó határ, amit már elviselek röhögés nélkül :)
Tehát pl:
- ha a tél kívül átlagosan 5 fok, a lakás belül 22 fok, tehát átlagos hőmérséklet különbség 17 fok, tehát egy házfal hőszigetelése legyen MUINIMUM 12 cm
- ha a tél kívül átlagosan 5 fok, a hőtároló tartály vize átlagosan mondjuk 50 fok, tehát az átlagos hőmérséklet különbség 45 fok, tehát egy külvilágban elhelyezett 50 fokos hőtároló hőszigetelése legyen MINIMUM 32 cm
Tehát ha a bojlereden az az extra neoprén kabát mondjuk 2 centis , az még a tartály gyári 5 centi hőszigetelésével együtt sem elég "masszív" télire szerintem :)
Engem nehezen lehet megsérteni és az előremutató véleményütköztetésekbe szívesen megyek bele csak legyen meg mindenki részéről az alaposság. Mind alapismeretek, mind -a tárgyalt témához tartozó körülmények tekintetében. Valamint, valóban nem vagyunk Einstein-ek, ami nem is baj. Az már egy nagyságrenddel magasabb gondolkodásszint, ahhoz kevesen érnek fel, de középszerűségbe sem elég belesüppedni.
Jelen témában az az -apró- tény okozhatott zavart, hogy a gép nálad nem a fürdőben van, miközben elek és én is a fürdőbe BE helyezés ellen szóltunk. Szóval alaposság, illetve ennek hiánya volt a félrevezető.
energiamegtakarítást végez a höszivattyús bojler . A kérdés csak az , hogy mennyit ?
A kérdés jogos, illetve hogy a fűtési időszak vesztesége mennyit ront az éves nyereségen, hiszen fél éven keresztül minimás a fogyasztás.
Megkérhetlek három hömérsékletmérésre ? Az elsö a benti hömérséklet , a második az egyidejü kinti hömérséklet és a harmadik , a höszipka által kidobott levegö hömérséklete .
Persze. Este ha már megy, megpróbálom betenni a bojler tetején a szívócsövekbe a minél pontosabb érték miatt.
Valóban energiamegtakarítást végez a höszivattyús bojler . A kérdés csak az , hogy mennyit ? Megkérhetlek három hömérsékletmérésre ? Az elsö a benti hömérséklet , a második az egyidejü kinti hömérséklet és a harmadik , a höszipka által kidobott levegö hömérséklete .
Ugye nam azt akarod mondani, hogy nem érted a fizikai összeférhetetlenséget?
ha vicces lennék azt mondanám, hogy nem vagyok egy Einstein, de Te sem.
Anélkül hogy megsértenélek mindössze arra utalok, hogy egy alaposan hőszigetelt házban szellőztetni márpedig kell. Nem hátrány, ha nem elhasznált, nedves, oxigény szegény benti levegőben éljük HO-s napjaink. Ezt el lehet érni gyakori ablaknyitással de profi hővisszanyerős rendszerrel is. A hőszivattyús bojler légcsatornával a kettő között adhat egy kiskapus megoldást, sokkal kevesebb ablaknyitás mellett biztosíthat friss levegőt az irányított légcserével és energiát is spórol. Végül is a hőszigetelés topic szerintem erről is kell szóljon a gazdasági számításokon túl. Egyre ritkább, hogy a száraz levegő okozzon gondot a leszigetelt házakban, a légszárítók is árammal mennek.
Ezek figyelembe vételével egyet érthetünk az előnyökben is?
Tulajdonképen légcsatornázható, de ha ez a légcsatorna nagyobb fojtású max 0,5-1 méter
A manual amit belinkeltél utolsó oldalán ennek is betettek egy táblázatot a csatornázhatóságra, de talán az olasz vagy angol nyelvű verziójában alaposabban részletezték a légcsatornázhatóságot, ami nem kevés ebben a méretben. A padlástérben a fürdő fölött van a bojler, horizontálisan pár 10cm távra :) A fűtött burkon kívül van ami nyáron hatalmas előny, de telente kap egy masszív neoprén szigetelést. Tervben volt még egy eps kocka építése köré, de az egyenlőre elmaradt, nem olyan vészes a vesztesége. 150-es idomokkal lett végigépítve a hőszigetelt légcsatorna, hőburkon belül vezetve, több csatlakozási lehetőséggel hogy évszaktól függően változtatni lehessen a kifújási és beszívási helyeket, és többsebességes venti rásegítéssel a plusz nyomás biztosítására. Tényleg nem volt kevés megvenni még ezeket az anyagokat, de a munkadíjam ingyen volt esténként és meg ott van a kihívás része is :)
Nem biztos, hogy ő egy kamu "megelégedett felhasználó" és valójában pénzért reklámozza a terméket.
Sokan vásárolnak ismeretlen műszaki dolgot úgy, hogy a működési elv megértése nélkül egyszerűen "megtanulják/bemagolják" a termék kereskedőjének/ gyártójának marketinges parasztvakítását és kérdés esetén ebből a szövegből idézgetnek.
Például rengeteg ember simán meg van elégedve és körömszakadtáig védi a méregdrágán megvett pl. norvégpaneljét, mert bizony az sokkal kevesebb áramot fogyaszt mint a társai.
Ugye nam azt akarod mondani, hogy nem érted a fizikai összeférhetetlenséget?
Számold ki mennyi hőenergia vehető ki 20-30köbméter levegőből 10 fokos ΔT-nél.
Aztán számold ki, hogy ezzel hány TIZED (század?) fokot tudsz emelni a 110liter víz hőmérsékletén.
Ha ez megvan akkor megállípítható, hogy ettől a pillanattól (200m3/h osztva 10-el kiad 6percet), tehát 6 perc múlva a fürdőszobai radiátorból érkezik a meleg.
Tehát áttételesen a gázkazánoddal fűtöd a vizet a tartályban. Ha épp megy a fűtés, hiszen keveseknél van a fürdőben a szobatermosztát.
Már lejjebb is direkt nem számoltam és nem is fogok.
Sokkal egyszerűbbnek gondoltam a fordítottan (de ugyanazon elv szerint és nagyságrendben) működő hősugárzós példát, hátha érthető.
Tulajdonképen légcsatornázható, de ha ez a légcsatorna nagyobb fojtású max 0,5-1 méter sima egyenes csőnél, akkor ennek a légcsatornának "rásegítő" ventilátort is kell tartalmaznia.
Plusz a lakáson belül gondoskodni kell a légcsatorna megfelelő hőszigeteléséről is.
Mindez annyira megdrágíthatja a dolgot, hogy nem biztos, hogy okos befektetés egy ilyen hőszivattyús bojlert a ház külső falától 10 centinél távolabra telepíteni :)
hová szereled át gyorsan a hőszivattyús bojlert az utána következő 9,9 órára,
Nem vitatkozásnak, de a 7 fokos beszívott levegő és 15 fokos víz esetén ad 8:20-as felfűtési időt a katalógus. Télen 65 fokra van állítva a hőfok, csak szipka módban működik, és sosem használjuk el teljesen. Este folyamatos kb. 5-6 órát elhúzódó a víz felhasználása a gyerkőcök fürdésétől a mienkig. Ill. a mosogatógép is innen használja alkalmanként azt a 'tizenpár liter vizet. Ezért sem gond a relatív kicsi 110 literes kapacitás, közben megtermeli ahogy használódik.
Tavasszal tervezem még egy ugyanilyen felszerelését a másik szint kvázi 'szellőztetésére is. A több víz miatt így lejjebb tudom majd venni a hőfokot is, hogy kevésbé terhelje a pumpát.
Persze elfogadom, hogy továbbra sem leszel elkötelezett híve ennek a vízmelegítésnek, de van ahol bevált.
"Az egyik beltéri levegőt használ. Ennek semmi értelme a tárgyalt fizikai ismeretek értelmében. Parasztvakítás, vevőlehúzás."
Olyan évszakokban, amikor nincs hideg (és olyan országokban ahol télen sincs hideg, ott akár egész évre) teljesen észszerű befektetés lehet egy "csak 10 fok felett" hőszivattyús bojler is.
A baj csak ott kezdődik, amikor valaki 10 fok alatti időjárás esetén is mindenáron ilyennel akar vizet melegíteni :)
"A zuhanyzás után a párás meleg levegőt hasznosan visszafűtésre is fel lehet használni,"
Egy zuhanyozás során kb 10-20 köbméter meleg párás levegőt gyártasz le.
Száz liter víz felmelegítéséhez egy ilyen hőszivattyúnak TÖBB EZER köbméter levegőre van szüksége.
Tehát a zuhanyozásod után kb öt perccel a hőszivattyús bojler végzett a fürdőszobai levegő feldolgozásáéval. Kérdés: ezután hová szereled át gyorsan a hőszivattyús bojlert az utána következő 9,9 órára, ha nem szeretnéd, hogy a fürdőszobádat néhány óra alatt hűtőszekrényé hűtse?
Én is azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés betenni lakótérbe egy nem légcsatornázható hőszipkás bojlert de nem az elszívás, hanem télidőben a kifújt hideg miatt. A zuhanyzás után a párás meleg levegőt hasznosan visszafűtésre is fel lehet használni, amit máskülönben szellőztetéssel lehetne cserélni (sőt a lakásét is) . Egyértelműen pozitív a tapasztalatom, mert további lécsatornázással megoldható az egyszerűsített hővisszanyerős légcsere is egy kis rásegítéssel. Persze ez házfüggő mennyire sok vagy kevés az elszívható levegő és hulladékhő.
Egyet egészen biztos eladtak belőle, van egy ismerősöm aki a 200e alatti ariston boldog tulajdonosa. Pár hónap alatt belátta, hogy nem ez volt élete biznisze. Őszintén szólva volt egy pár nap amíg én is nézegettem hogy majd ezzel váltom meg a világot és csökkentem a villanyszámlámat, de ez az ismerős beszélt le róla illetve az itt korábban tárgyalt fizikai ismeretek gyors áttekintése sem épp egy ilyen bojler felé billenti a mérleget. Maradt a falon a 150 literes hajdu a nyolcvanas évekből, az egy őszinte szerkezet :)
a felfűtési idő 500 perc (8+ óra), hogy ez hány fokos levegő esetén igaz és a 8 óra végén hány fokos lesz a víz, azt nem írja.
a felfűtési időhöz a hőfokokat is megadja lábjegyzetben a lap alján:
De tény, nem mindenben jobb mint a nagyobb hazai összeszerelésű modell. Míg a hajdú HPT200 20 foknál 3,36 7 foknál 2,92 COP-ot hoz, ez csak 3,4 ill. 2,6-ot, de árban sem egy pályán játszanak.
Viszont ez egy bevált bojler, jóval nyugatabbra volt ahol elektromos szolgáltatótól kedvezménnyel lehetett megvenni a nuos evot, csakúgy mint a mobilszolgáltatótól a telefont.
Üdv ! Mint írtam ,nem ismerem a technológiát,de ha már így ki okosítottál ,akkor a lakás (ne legyen a fürdőben ,mert buta ember stb..) v ház mely részében van mínusz !? Fontos kritériumnak írtad a mínuszokat v csak nálam nincs még a garázsban sem hacsak kint nincs tartósan -5 és -10 között !:-) Szerényebben szerintem .
"ez így ebben a formában továbbra sem pontos, mert az Aristonnak van jelentősen a félmilliós ársávod alatt olyan hőszivattyús bojlere ami tud működni -5 fokig is"
"de ellentmondásos az iromány ! Ha csak belső levegőt használhat ,akkor milyen mínuszokkal számolsz ?"
Olvasd el újra: KÉTFÉLE hőszivattyús bojlerről volt szó, az egyikkel +10 fok alá nem szabad menni, a másik (a fél milliós) viszont akár -7 fokos levegővel is tud dolgozni. Az egyiket télen kizárólag fűtött lakáslevegővel lehet dolgoztatni, a másik (-7 fokig) mehet akár kültéri levegővel is.
"Csak van a fűrdőben vagy +20 c fok"
Ezen már régóta túl vagyunk: a hőszivattyús bojler vízmelegítés közben HŰTI A LEVEGŐT ezért csak nagyon buta ember tesz ilyet egy fürdőszobába (vagy olyan ember, aki szereti a jó hideg fürdőszobát :)
Leírom sokadszor is, mert még mindig nem ért el a tudatodig:
- az olcsó hőszivattyús bojlerek BELSŐ levegőt használnak, téli kinti levegővel NEM MŰKÖDIK
ez így ebben a formában továbbra sem pontos, mert az Aristonnak van jelentősen a félmilliós ársávod alatt olyan hőszivattyús bojlere ami tud működni -5 fokig is külső levegővel (most 270-280e ft körüli áron adják)
Üdv ! Jó, Én igazából a mínuszokat reklamáltam ,de kb ennyi ,nem ismerem a "technikát"de lehet szerencsére ! Az írásom lényegét sem fogtad meg ,de biztos bennem van a hiba !:-)
Most hogy pár éve megváltoztak az energetikai besorolások. Akkor javasolták a hsz bojlert,mert ezzel papíron el lehetett érni a besorolást. De ehhez energetikussal kéne beszélned,hogy mondja meg mi kell ahhoz amit szeretnél és melyik a legolcsóbb/legjobb megoldás. Utána már tanusítványt is intézheted.
Üdv ! Nem ismerem ezt a technikát ,de ellentmondásos az iromány ! Ha csak belső levegőt használhat ,akkor milyen mínuszokkal számolsz ? Csak van a fűrdőben vagy +20 c fok v miről maradtam le ?!:-)
- és amikor ennél hidegebb van, akkor egy automatika átkapcsolja a meleg vizet a gázra.
Az évnek kb 95-97 százalékában magasabb a hőmérséklet -5 foknál, tehát ha súlyozva számoljuk, akkor a melegvíz ellátás 95 százalékát megújuló energiaforrás bisztosíccsa.
Lehet , hogy olvasta a németeknél készülö törvényjavaslatot, mi szerint csak A és B besorolású ingatlanokat lehet majd csak eladni , vagy bérbe adni . Ezért kéri a tanácsot , hogy még a kedvezöbb feltételeket igénybevéve bövítse az ingatlanjait olyan berendezésekkel , rendszerekkel , amik segítségével ez elérhetö . Jobb elöre gondolkodni , mert az EU-ban ez gyorsan kötelezövé válhat . Az infláció meg a nyakunkon .
igazából azért merült fel a kérdés, mert a neten megnézve ezt a dolgot pont egy 300lityis Hajdú bojler jött szembe félmilláért, az meg már majdnem puffertartály, és pár éve azért mentek valamelyik topicban a számolgatások, hogy abból milyet-mekkorát érdemes a fűtésrendszerbe építeni.
Szimpla HMV-hez egy fél millás bojler erős túlzás, de ha nyáron hűt a benti levegőből, télen esetleg fűt a kintiből, az már jobban hangzik.
Mert a a boyler a beltéri levegöt használja . Magyarul , csak annyi volna a plusz energia fütésre , ami villannyal müködne a höszivattyú . Akkor inkább használj direkt hösugárzót .
ja bocs, csak hogy érthető legyen számodra, mert ez így xarul jött ki, kb 20 éve vagyok fent a fórumon, de más nickkel.... én ismerlek, te meg nem biztos hogy ezt a nickem ismered....
megint hoztad a formád... :D Köszönöm! Mielőtt valaki félre értené, ez nem egy negatív reakció! Csávó hozzám hasonlóan az értelem legjobb formájában "földhözragadt" és még ki is tudja fejteni mire gondol, ami ritka jó tulajdonság! Szóval köszönöm. Azért hagytál pár dolgot, amin el kellene gondolkozzak, ha érdekelne, de ne vedd rosz néven, nem érdekel.... nem azért mert nem fontos, hanem egyszerűen élethelyzetemben és távolabbi terveimben nem szerepel ezen kvázi tények szinkronizálása önönvalómmal.... leszarom... két dolgot szeretnék...
1 érvényesíteni az építmény tulajdonságait az árban
2 lehetőséget biztosítani a vevőnek a költséghatékony beszerzésben
e kettő, a BB tanusítványban testesülhet meg, ugyannakkor,
3 - a ráadás - mindezt a lehető legkisebb beruházással szerteném elérni
Azért az nem olyan egyszerű, hogy egy 100 éves házat körbekúrnak eps-el osztán a szintén 100 éves Jancsikályhával már jön is a BB. Elég komoly egyéb követelmények is vannak, amiket csak akkor tudna egy ilyen ház teljesíteni, ha soha meg nem térülő módon gyakorlatilag újjáépítik.
Az, hogy megújuló energiaforrás az alapkövetelmény, már a jövőbe mutat. A gázfűtés környezetkárosító, okádja az évmilliókkal ezelőtt megkötött széndioxidot kifelé. És nem utolsó sorban nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésre. Ugye ha érdemben csökkenteni akarják a CO2 kibocsájtást, akkor a javaslatok szerint 2025-től nem is szabadna egyáltalán semmilyen gáztüzelést engedélyezni lakossági felhasználásra.
Nálunk ez a veszély mondjuk nem fenyeget az orbán-féle bűnszervezet hosszútávú, titkosított megállapodása az orosz gázra miatt.
Mi amikor csináltuk a felújítást, eleve kilőttem a gázt. Egy faszt fogok fizetni potyára ilyen-olyan mondvacsinált költségekre, alapdíjra. És függeni sem óhajtok egy maffiaszerűen működő szolgáltatótól. Pedig itt a gáz az udvarban ugye, az összes többi házat azzal fűtik. Nekem pelletkályha kellett, kész. Igaz, hogy az úgynevezett, rezsicsökkentésnek nevezett szavazatvásárlásból így nem részesedek, pellettel dupla annyiba kerül a fűtés, mint gázzal. De ez az évi 60-70ezer belefér.
És még valami: az energiatanúsítvány ugyan kötelező, de akinek van esze, le sem szarja, hanem legalább egy, de inkább több évre visszamenőleg a rezsiköltség érdekli. Mert az fogja megmutatni, valójában mennyi az annyi, mekkora a valós energiaigénye a háznak. Ja, hogy idén csináltuk, még nem használtuk, nincs ilyen, de papíron AAAAAAAAA+++++++++ a besorolás. Aha, akkor sok sikert, nekem nem kell. Nálatok persze hiteligényhez kellene, ez így mondjuk szívás persze.
Smarthome: előrebocsájtom, erősen szubjektív vélemény, nem kell rajta rugózni :) Én valószínűleg erősen kilógok a sorból, mert sok értelmét nem látom, ezzel is jól lehet keresni valakiknek. Pedig a felújításnál még én is terveztem, pl. csillagpontosan van kialakítva az elektromos hálózat, de amikor elkezdtem agyalni azon, hogy hú de fasza lesz, mit automatizáljak és hogyan, rájöttem, hogy semmi szükségem rá, be sem húztam a gyengeáramú kábelezést. Lassan majd az emberek a seggüket is gépekkel törletik.
Illetve egy esetben látom értelmét, amikor valódi smarthome-ról beszélünk, tehát komplex a rendszer, minden gépészet, villamosság, szellőzés, árnyékolástechnika, riasztó, hűtő, wc, cserepes virág stb. be van kötve és vezérelhetőek is. Ott már lehet fincsi dolgokat automatizálni. De az, hogy pl. villanyt kapcsolgatunk tapsikálva, meg magától világít a lámpa, ha arra sétálunk, az parasztvakítás, nem smarthome.
(Amennyire en tudom)2 fele hoszivattyus bojler van:
~200e ft ami maga korul szivja be a levegot, szoval huti a szobat
~500e ft ami tud kivulrol is szivni.
Namarmost mindegyik ~1.5kw-al futi a vizet, szoval ha olyan szigetelt hazad van aminek az energiaigenye az alatt van, akkor esetleg lehetseges, bar nem vagyok benne biztos, hogy ilyen intenziv/folyamatos terhelesre van meretezve!
(termeszetesen amelyik maga korul szivja a levegot, annal azt a hutest is be kell szamolni a haz hoigenyebe...)
Mindehez termeszetesen kell egy komplett gepeszetet is kiepiteni, ami leadja a hot...
Szoval hasrauteses alapon ~1.5-2milliobol van egy futesi rendszered, amivel ki tudsz futeni egy olyan hazat evi 10e ft-bol, ami egy 10e ft-ert megveheto olajradiatorral ki tudsz futeni evi 30eft-bol...
(Szamok hasrautesesek, csak erzekeltetni az aranyokat)
XART! Ettől az országtól én még az életbe nem kaptam semmit, de legalább qrva sokat fizettem... szocpol már nem volt CSOK még nem mikor három gyereket vállaltam és építkeztem. Az ingatlanadót be kellett fizessem, de nem állíthattam szembe azzal, hogy építkezek. Kocsim már megvolt, mire bevezették a nagycsaládos kedvezméyn, lecserléni nem tudtam, mert beszakadt a hét ülésesek ára... Szóval nekem aztán ne jöjjön senki azzal, hogy én le akarom húzni ezt az országot, mert 3 éve pont leszartam mindetn és pucér picsával, három gyerekkel, nem kalandvágyból, DE emigráltam.... Viszont van otthon egy szvsz nem xar C-s házam és szeretném, ha a szülőföldem nem is(a sötétzöld gondolkodásom és a felelőségteljes előrelátásom), de a vevőm értékelné, és segíthetnék neki azzal, hogy BB házra fel tudja venni a Zöldhitelt. ENNYI
"Meg ugy konkretan kerdezz meg HOZZAERTOT energetikai minosites temaban..."
Ez volt az első...!!! DE,ezek vetítenek, meg hitegetnek csak fizessem ki a 40-50ezer forintot aztán majd felmérik, meg lefényképezik, meg majd csak utána tudnak mit mondani.... Eddig háromból három így nyilvánult meg... ezeknél a Facebook is megbízhatóbb... nem hogy ez a Fórum, ahol 10+éves userek adják hozzá a "nevüket" a véleményükhöz és meglátásaikhoz - szándékosan nem írok neveket, de sokkal többre becsülöm őket, mint azokat a "qrvákat" akikbe belebotlottam hivatalos tanusítványkiállítókként... az ami az építőiparban zajlik jelenleg, az hányinger....
De úgy érzem neked alapból az a problémád, hogy nem arra adják az ingyenpézt ami neked van. Hanem vannak kikötések amiket te nem akarsz megcsinálni és ezért is mindenki más a hibás.
Nekem sem jár, nem is tudom milyen a házam, nekem megfelel, ingyenpénzért sem kuncsorgok, de főleg nem háborgok ha nem jár.
és mit csináljak a napellemmel, ha gázzal fűtok és gázzal készítem a melegvizet is??? Akkor át kell állnom villamos HMV-re, ahhoz viszont nem kell a napellem, elég egy hőszivattyús bojler is, ami kijön a napellem 15%-ából kulcsrakészen...
én ezt értem, de ezt a házat nem most terveztem, hanem 2008-ban és 2010-ben építettem, de nem hiszem, hogy olyan xar lenne, hogy egyenértékú lenne egy 30-70 éve épített házzal, amin van napellem, vagy egy fatüzeléses kályha és körbetolták polisztirollal - a falak meg 3 év múlva olyan penészesek lesznek, hogy az isten nem hozza rendbe... Adott egy 5 hálószobás 4 fürőszobás alacsony energiaigényü ház Budapesttől kb 15-20km-re, jó környezetben, csendes helyen. A ház fel van okosítva, automatizálva, bekamerázva. Ma ezt a házat felépíteni, smarthome-al, a biztonsági rendszerrel, a fűtését is figyelembe véve kb horrorár, olyan nincs - legalábbis én nem nagyon akarom elfogdani - hogy ezt nem lehet érvényesíteni pl egy eladáskor, mert nem kapja meg a BB-t, csak C, így nem vehető fel még a ZöldHitel sem - CSOK eleve nem mert 10éves... Így viszont bármennyire qrvajó a ház - mert mondja nekem azt bárki erre, hogy nem az, avagy mutasson valaki egy olyan hírdetést az agglomerációban, ami teljesíti azokat a tulajdonságokat amiket ez a ház, de odaadják kvázi mélyen ár alatt -, nem tudom érvényesteni... hülyét kapok
Mert azt 2,5-3 millió alatt nem úszom meg.... Ráadásul mikor utoljára próbáltam, nem is engedték, mondván a hálózat nem bírná el az utcában - vagy mi a xar... Lényeg, hogy nem hagyták jóvá
Nem vagyok benne biztos, hogy ra lehet kotni kulso levegore, ennek nezz utana!
Amugy meg telen nyaron hut es ilyen energetikaju haznal mint a tied eleg durvan! (Lasd bekapcsolod es a furdoszobad homerseklete gyakorlatilag egybol bezuhan jopar fokot!)
Klima elfogadasrol beszelj felmerovel, mint emlitettem, nalam pl nem fogadta el...
inverteres splitklimán gondolkozom én is, azt elvileg elfogadja a hivatalos felmérő is és nem is nagy beruházás. Azonban ez a hőszivattyús bojler is érdekes lehet, ez se egy zsebbenyúlós mutatvány. Ha jól látom a Ariston Lydos Hybrid 80 180 körül megvehető, hejem van a gázkazán mellett az emeleten a fürdőben és nem lenne nagy meló rákötni sem a rendszerre - sőt csappal lehetne szabályozni, hogy gáz vagy a hőszivattyú adja a melegvizet, és még a kinti levegőt is nevetve be tudnám vezetni, hogy télen ne a házat fűtse... A kettő(két klima szintenként + a bojler) meglenne max 1 millióból szvsz és még nagyon bontani meg piszkolni sem kellene, KÉRDÉS így megkaná-e a ház a BB-t...
nem akarok megvezetni senkit, a BB a zöldhitel miatt kell. Viszont nonszensz, hogy egy ilyen jó energetikájú épület marinéni fatüzeléses kályhájának szintjén legyen papiron.
Nalam is lesz hocserelo szellozteto, meg klimas futes (hoszivattyu), de az energetikusom szerint ez nem szamit... (Hogy igaza van, vagy nem ertett hozza nem tudom, szempontombol irrelevans)
Ennyire alacsony energiaszintre nem kerülne sokba a klímás fűtés (mondjuk minkét szintre egy-egy egyszerű split klíma). A melegvíz meg menjen villannyal, de az éves energiamennyiség kb harmadát ki lehet venni egy olcsó napkollektorból is.
Mondanám inkább helyette az olyan levegős hőszivattyút, ami meleg vizet is tud készíteni, de amikor legutóbb ilyeneket néztem, elképeztően pofátlan árakkal találkoztam.
"egy egyedi fejlesztésű és építésű központi hőcserélőm, ami kinti - 17 fok melett +16 fokos levegőt fúj be belső 22fokos környezetben"
39 fokos külső-belső hőmérséklet-különbség mellett 6 fokos hőlépcső elég jó hőcsere hatásfokot jelent, viszont nem vagyok biztos abban, hogy egy házibarkács berendezés házilag mért adatait elfogadja-e a hivatalos számítás, mi ugye HIVATALOS GYÁRI adatokat kér.
"Amennyire en tudom, nem kintrol beszivott levegovel dolgozik a bojler..."
Az olcsó hőszivattyús bojlerek a lakás belső levegőjét hűtik, miközben a belül lévő vizet melegítik ezzel a hővel.
Tehát amennyi hő bekerül a vízbe, azt a hőt télen a gázkazánnak elő kell állítania a lakás fűtésén FELÜL.
Tehát ilyenkor energiatakarékosság valójában nem történt: a lakáslevegőt a gázkazán felmelegítette, a levegős bojler meg lehűtötte.
Nyáron persze kellemes, ha a hőszivatyús bojler besegít a ház levegőjének hűtésébe, de ez viszont nem számít a ház energetikai besorolása szempontjából.
Nem, meretre es felepitesre ugyanaz, lasd nekem 25cm xps a lemezalap alatt, 40es rhinocell (baucell utod) fal, netto ~76nm, tetoterbeepitesnel 1m emeles.
Nalam villanybojler melegvizre, klimaval futes es 3kw napelem lesz a teton.
Igy boven megvan a BB, energetikus mondta, hogy annal jobb is, de az annal jobb minositeshez mar olyan szamitasokat kell csinalnia, amit en nem akarok kifizetni...
"gázzal fűtesz és hőszivattyús bojler lesz és megkapod a BB-t???"
Sokan trükköznek matematikával: úgy bűvészkednek a számokkal, hogy a ház energiafogyasztásának 99 százaléka "véletlenül" az egyetlen megújuló energiával működő berendezésre jusson ;)
Persze ez önbecsapás... kivéve, ha a ház eladásra készül, mert a balek a kedves vásárló talán soha nem fog rájönni, hogy a megvásárolt ház tényleges energiaszámlái vajon miért esnek marha távol a házat építő vállalkozó által megadott értékektől.
"Viszont a pelletfűtés (vagy éppen bármelyik modern fafűtés, pl. faelgázosító) másképpen működik, mint a gáz- vagy villanyfűtés: maga a begyújtási folyamat percekig tart és utána is kell egy kis idő, amíg 100% fűtési teljesítményt tud leadni."
A hagyományos egyszerű padlófűtéseknek is hatalmas reakció-késleltetésük van: a kazán bekapcsolásának pillanatától jelentős idő telik el, mire pl a padlóban lévő tíz tonna beton átmelegszik és érezhetően elkezdi fűteni a lakás levegőjét. És az öntanuló termosztátok mégis vidáman megbirkóznak ezzel a problémával: már akkor bekapcsolják a kazánt, amikor MÉG nincs is "hideg" a szobában és már azelőtt leállítják a kazánt, amikor MÉG nem következett be a felmelegedési túllendülés. Így tudják megelőzni a felmelegedési/lehűlési túllendüléseket, magyarul a hőmérséklet ingadozását a lakásban.
upszi... úgy látszik, nem kicsit maradtam le az elmúlt években a fejlődésről... :D Én azt hittem arra gondolsz, hogy hőszivattyút kössek rá egy tartályra és azzal melegítsem, de most rákerestem és ha jól értem ez egy olyan bojler, amiben beépített hőszivattyú van és a kintről bevezetett levegő segtségével állít elő melegvizet (?) Ezt elfogadják megújulónak és megadják rá a BB-t??? Esetemben ez igy nem is 25%, hanem már 58%os megujuló forrás lenne? (hiszen ez adja a melegvizet ami ekkora arányú az épület teljes energiaigényének )
nincs hőszivattyúm... 10 éve mikor építkeztem semmi értelme nem volt ilyen csekély fogyasztásra olyan magas beruházás... a kondenzációs gázkazánom 280.000 forint volt, hőszivattyúra 3 millió alatt nem volt árajánlatom...
Érdekes, hogy soknak számít havi 8400Ft gázszámlára... Mondjuk 5 személyre főzünk és három gyerek mindennap kád vízben pancsol, és a 12m3 medencét is melegvízzel engedem fel minden évben, de akkor ez most visszanyalt... Bár szvsz az energiatanusítvány szempontjából ez úgy is mellékes, azon viszont meglepődöm, hogy egy 35.83 kWh/m2a fűtési jellemzővel bíró épület C besorolást kap, csak mert gázzal fűtünk... Mondjuk összesítve 87 a melegvízzel együtt, de a 25%át kellene megoldani megújulónak. A HMV majdnem kétszer annyi mint a fűtés... Arra gondoltam, hogy ha a HMV felét mondjuk napkollektor adná, az eléri a 25%-ot összességében és így már eleget tudna tenni a követelményeknek - nem???
Keresgélek, olvasgatok:
Lakóingatlan akkor kaphatja ezt az osztályt, ha az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 közé esik. A BB osztály eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, BB minősítés nem adható ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt 25%-os megújuló energia részarány, akkor az egyel gyengébb, CC kategóriába sorolódik az ingatlan, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne. Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben.
Hőcserélő: A benti elhasznált levegőt összegyújve szivja el az épületből és egy hőcserélőn keresztül átadja a hőt a kintről beszívott levegőnek így felmelegítve azt, ezzel energiát spórolva amellett, hogy folyamatos friss levegőt biztosít.
A kérdés továbbra is adott... Mi lenne a legköltséghatékonyabb beruházás, ami ezt az eyébként elég jó jellemzőkkel bíró épületet felemeli CC-ből BB-re?
C besorolásnál jobbat csak megújuló energiaforrással lehet kapni. A gáz nem az. Tehát lehet neked méter vastag szigetelésed mindehol, minimális hőveszteséggel, ha gáz a fűtés, akkor az legfeljebb C (átlagos) lehet.
Dísznek berakni kevés lesz, mert az energetikai számításoknál a besoroláshoz a főfűtés számít, ahhoz meg kevés lesz egy látvány levegős pelletkandalló.
Mi az, hogy hőcserélő? Mi fűti/hűti? Ez így kevés.
Egyébként nálad is soknak tűnik az a gázzal 100ezer forint/év fűtés+melegvízre a paraméterek alapján.
Kerestem releváns topikot, de nem nagyon találtam, talán itt van leginkább helye a kérdésnek.
Adott egy családiház - padlóban 15cm tetőben 25-30cm szálas, falazat 40-es bauland(25cm szigeteléssel). Tetőtérbeéptéses 1 méteres pőarapetmagasággal, 45fokos tetővel, 75 nm alapterületen. A ház éves fűtése melegvízzel kb 90-100 ezerforint között mozog évek óta kondenzációs gázkazánnal. Se napelem, se egyéb megújuló energiaforrás nincs, VISZONT van egy egyedi fejlesztésű és építésű központi hőcserélőm, ami kinti - 17 fok melett +16 fokos levegőt fúj be belső 22fokos környezetben a nappaliban. A régi tervekben találtam ilyeneket:
QF = 26.26 kWh/m2a
EF = 35.83 kWh/m2a
EHMV = 51.26 kWh/m2a
Kérdés: Ez az épület megkaphatja-e a BB energiatanusítványt annak ellenére, hogy se napelem, se pellettkazán, se egyéb megujuló energiaforrás nincs? Amennyiben nem, mi lenne a legköltséghatékonyabb beruházás? Ha beteszek "disznek" egy pellettkályhát, akkor már megkaphatja a BB-t?
Igen, ez ugye a hőtároló tömeg, leginkább a vastag falak a hagyományos házaknál.
Én azt szoktam írni, hogy ennek régen volt jelentősége, amikor a fűtési rendszert nem lehetett úgy szabályozni, mint manapság: berobbantották a kazánt, ment 100%-on a 90 fokos vízzel, fűtött, mint a barom és a "fölösleges" hőt a falak tárolták el, amit aztán a fűtés leállása után szépen visszasugároztak. Egyszerűen nem tudott máshogy működni.
De manapság akár fél fokon belül lehet szabályozni a fűtési rendszereket, a hőtároló tömeg (vastag falak), mint olyan, elvesztette a jelentőségét.
Viszont a pelletfűtés (vagy éppen bármelyik modern fafűtés, pl. faelgázosító) másképpen működik, mint a gáz- vagy villanyfűtés: maga a begyújtási folyamat percekig tart és utána is kell egy kis idő, amíg 100% fűtési teljesítményt tud leadni. A leállítás meg legalább 5 perces folyamat, mivel ilyenkor tisztára fújja az égetőkelyhet. Tehát egy pelletes rendszert nem lehet olyan rövid begyújtásokra használni, mint pl. a gázt: két másodperc begyújtás után 100% üzem majd azonnal leállítható. A pelletnél ez a folyamat minimum 6-8 perc. Tehát pelletfűtésnél vagy hullámzik a hőmérséklet, vagy baromi jó a szigetelésed és belefér a felfűtési-leállási idő.
"könnyűszerkezetes házunkat, amit sógoromék építettek, veszem alapul, amit igazából le kellett volna dózerolni a picsába."
A könnyűszerkezet abban különbözik a hagyományos "nehéz" háztól, hogy felfűtés közben sokkal gyorsabban melegszik és a lehűlést is gyorsabban csinálja, ezért az egyenletes hőérzetet sokkal nehezebb létrehozni. Vagy olyan fűtésrendszert kell alkalmazni, ami alkalmas a folyamatos működésre, miközben NAGYON széles tartományban tudja változtatni a teljesítményét (pl elektromos fűtés), vagy olyan fűtésrendszert, ami akár rövid idejű (akár mindössze 1-2 perces) hő impulzusokat tud beküldeni, gyakran, akár 10-15 percenként (pl öntanuló vagy PWM termosztáttal vezérelt kazán). Minden más esetben elkerülhetetlenek a hőmérséklet ingadozások ha kicsi a ház hőtároló tömege, ami egyeseket nem zavar, másokat meg nagyon.
Az is lehet, hogy egy automata pelletkazán is egészen jól együtt tud működni egy öntanuló termosztáttal, habár a pelletet begyújtó izzószálból beszereznék egy tartalékot, mert ha az öntanuló termosztát mondjuk naponta 50-szer indítja a kazánt (akár csak 2 percre) akkor a pellet-izzító alkatrész gyorsabban kophat a szokásosnál.
"amikor 0 fok alatt van a kinti hőmérséklet, komoly különbség van az átmeneti időszak belső 21 fokja és eközött. Egyszerűen érezni, hogy hideg van kint."
Ha lenne infra hőmérőd vagy hőkamerád, akkor azt látnád vele, hogy ilyenkor azért "érzed a falon át", hogy most hidegebb idő van odakinn, mert ilyenkor a falak (de főleg a mennyezet) belső felületének hőmérséklete mondjuk 0,5-1 fokkal hidegebb. Ennyire sokat számít a hőérzetben az, ha egy picikét megváltozik a bőrfelületünk hősugárzással leadott hője (változatlan szobahőmérséklet mellett!).
Egy passzívházban a mennyezet+falak hőmérséklete szinte megegyezik a levegő hőmérsékletével, ezért ott VALÓBAN elég a termosztátot 20 fokosra tekerni, amit egyszerűen nem tudnak elhinni (hazugságnak hiszik) azok, akik életükben mindig csak hideg mennyezetű helyiségekben tartózkodtak :)
És nálunk is télen, amikor 0 fok alatt van a kinti hőmérséklet, komoly különbség van az átmeneti időszak belső 21 fokja és eközött. Egyszerűen érezni, hogy hideg van kint. Ebből tudom, hogy nekünk is elbaszott a hőszigetelés, de egyrészt azért nem zavar, mert ahogy már sokszor írtam, fel kellet volna robbantani az egészet - a lehetőségekhez képest minden kivitelező jó munkát végzett- nem felújítani, másrészt meg még így, pelletfűtéssel sem egy anyagi katasztrófa a kifűtése.
Én mindig a saját, igaz, könnyűszerkezetes házunkat, amit sógoromék építettek, veszem alapul, amit igazából le kellett volna dózerolni a picsába. Itt a fórumban 2015-2016 környékén szerepel is a mizéria. Ehelyett gyakorlatilag újra lett építve, a lehetőségekhez mérten szigetelve. Tehát korántsem ideális, nem is éri el a mai igényeket, de azt gondolom, alapnak jó, ilyennek kellene lennie minimum egy szigetelésnek.
Ez egy 70nm-es ház, pelletfűtéssel, az elmúlt években 50 zsák alatt kifűtöttünk egy szezont. A mostani 0-fokos átlag mellett úgy tűnik, ennyi lesz idén is. Fontos, hogy ebben a melegvíz nincs benne, csak a fűtés! 50 zsák az 50x15kg azaz 750 kg pellet. Nagyjából 2kg pellet felel meg 1m3 gáznak, vagyis ha gázzal fűtenénk, 375m3-ből úsznánk meg egy szezont, ami mai árakon nagyából 40ezer forint.
Ezt vetítve a 120nm-re egy elfogadható szigetelés mellett kb. 640m3 lenne a fűtési gázigény. Ha még egyszer ennyinek veszem a melegvíz igényt, akkor is nagyon messze van az 1600m3-től. A padlószint alatti 50cm lábazati szigetelésmélység szerintem elfogadható, az, hogy a padló egyáltalán nincs szigetelve, az már nagyobb gond. Amiket írtál paramétereket, szigetelésvastagságokat, azok egyszerűen ennél többet kellene, hogy tudjanak.
A könnyűszerkezetes házaknál ugye maga a fal is 15 cm szigetelés, nekünk ehhez 5cm normál +5cm grafitos homlokzati EPS, átlagosan 10cm lábazati (a padlószint alatt kb. 30cm-el, az alatt csak 5 cm) XPS és 25 cm üveggyapot födémszigetelésünk van, illetve 7 cm normál lépésálló EPS a padló alatt. Valamint a szomszéd felé eső hosszabbik oldal nagyrészt egy fészerrel ér össze, a maradékon 5cm normál EPS van, a lábazat ott le sem megy a talajszint (padlószint alatt 30cm) alá. És pontosan tudom, mi, hol és hogyan lett elbaszva a kivitelezésnél. Ezeket így együtt nézve, ha nálatok legalább annyira, vagyis átlagosan elfogadhatóan jól megcsinálták, mint nálunk, akkor is baromi sok ez a fogyasztás, az, hogy a komfortérzet nem változott, az meg mindennél többet mond.
A komfort-érzetben jelentős szerepet játszik a mennyezet (és valamennyire a falak+padló) felületi hőmérséklete (hősugárzás). Már egy fokkal melegebb mennyezetet (falat) is megérez a komfortérzetünk, ezért ha egy picivel melegebb a plafon/fal, akkor már tekerjük is lejjebb a termosztátot, mert melegebb mennyezet esetén a kevésbé meleg levegő is elég ugyanahhoz a komforthoz.
Ha egy köztudomásúan szar hőszigetelésű kádár kockát ennyire vastagon hőszigetelünk, attól a mennyezet+fal nem 1, hanem 4-6 fokkal lesz melegebb. Tehát természetes, hogy komoly hőszigetelés után ugyanahhoz a komfort-érzethez a termosztátot is lényegesen lejjebb kell tekerni. Ha hőszigetelés után a régi ugyanolyan lakás-hőmérsékleten és ugyanolyan ruházatban nincs rohadt melegük, akkor ottt igen komoly elcseszések vannak.
Nekem igaz , hogy csak 63nm a fütött terület , de a házam minden energiát egybeszámolva ( fütés , HMV , fözés és minden elektromos fogyasztó ) fogyaszt évente 4000kWh villamos energiát és maximum 200m3 gázt . Igaz , klímával fütök kinti -5°C-ig . Tehát 6000kWh az enyém , az 1600m3 gáz meg 16000kWh csak a fütés a topiktársnak . A fafödém höszigetelésével el lehet érni nagyon közeli ( 30% ) megtakarítást , amit ö az egész ház höszigetelésére ír .
"A komfortérzet maradt a régi, ami már előtte is jó volt az új kazánnal. Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel, de szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat."
A komfortérzet maradt a régi: Ez nagyon nagy baj. Egyrészt ahogy írtad, továbbra is 23°C a belső hőmérséklet, ha tényleg rendesen le lett szigetelve, ez sok, az, hogy szeretitek a meleget és minden maradt a régiben, nagyon nagy problémát jelent. Azzal a hőszigeteléssel valami nagyon nem stimmel.
Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel: nem, nálatok nem lehet ezek szerint
szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a ház hőveszteségét még mindig csak folyamatos fűtéssel lehet pótolni, ez minden, csak nem jó, és nem szeretet kérdése. Egy jól szigetelt házban a fűtés nem megy napi pár óránál többet akkor sem, ha 0 fok alatt vagyunk kicsit.
Ennyi ráfordítással 37%-nyi fűtésköltség csökkenés? Vagy számolási hiba, vagy mérési hiba, vagy nagyon el lett rontva ott valami. Ennyi befektetéssel egy kádárkocka fűtésköltségét legalább a felére le lehet venni, de valóban hozzáértő szakember megcélozhatja az egy harmadot (66% megtakarítást) is, úgy, hogy a padlót csak 2-3 centi vastagon hőszigeteli (amihez nem kell szétverni semmit).
Ennyire kis fűtésköltség csökkenést esetleg úgy is el tudok elképzelni, ha a szokásos nagyonszar padlófűtésed van, alatta kb nulla hőszigeteléssel a talaj felé, tehát évente kb 100 ezer forint erejéig még most sem a lakást, hanem a Föld bolygót fűtöd.
Hogyan ragasztottad a táblákat ? Perem plusz 3 pötty , vagy teljes felület , vagy csak 3 pötty ? Mert nagyon kevésnek tünik a megtakarítás m3-ben . Vagy az 1600-ban benne van a HMV és a fözés is ?
Üdv emberek, kb 2 év után már szolgálhatok némi adattal hőszigetelésről, hátha valakinek hasznos lesz.
120 m2 Kádár, vegyes falazat B30-tól kezdve a kisméretűig, padlófűtéssel a fürdőben, 23 KW kondenzációs kazánnal (+indirekt HMV).
Szigetelés: 18 cm AUT grafit, 14 cm AUT XPS lábazat, 2 cm káva, födémen 30 cm Knauf kőzetgyapot + némi 30 cm járható EPS, födém-homlokzat találkozásánál Knauf üveggyapot amennyi kifért. Pont-perem technika. Padlószigetelés csak a fürdőben, máshol nuku (túl nagy rombolás - kevés pénz - újabb burkolatok). Konyha alatt fűtött pince. Ablakok-ajtók 5 légkamrás 1,09 W/m2K + redőny.
Költség: 4,3m
Előző fogyasztás(23 C°): 2544 köb, 280e/év
Hőszigetelés után(23C°): 1600 köb, 180e/év
Megtakarítás: 37%
Megtérülés: 43 év, állami támogatással együtt csak az önerő 13 év.
A sok reklámanyag ellenére kb erre számítottam, egy Kádárt nem lehet aránytalanul nagy befektetés nélkül egy szintre hozni a modernebb házakkal.
A penészproblémás lábazati fal (kb 4 méteres szakasz) a szigetelés után is probléma maradt, mert a lábazati beton bőven elszív annyi meleget, hogy azon a szakaszon 13 fok legyen lent a fal kinti -3 esetén (belső 23 fok és 50-55% relatív pára mellett) és ott nem volt visszatérő/fűtőtest sem, mint a többi külső falon. Lassabban jött a penész, de jött. Kint 50 centivel megy "csak" lejjebb az XPS a padlószintnél, mert a körbe betonjárdát nem törtük fel emiatt.
Olvastam itt valahol és nagyon igaz, hogy a padló hőszigeteléséről nem beszél senki, csak a homlokzatról és a födémről. Nyilván azért, mert azokat jóval egyszerűbb megcsináltatni, mint elköltöztetni minden bútort, szétbombázni az egész belteret, vízszigetelni, hőszigetelni, kibetonozni, burkolni, sittezni. Kényszermegoldásként rakattunk oda egy fűtőtestet és az eltüntette a penészt némi esztétikai áldozat árán. Kádár-kompromisszum.
A komfortérzet maradt a régi, ami már előtte is jó volt az új kazánnal. Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel, de szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat.
Összességében elégedett vagyok vele, mert van megtakarítás és az új vakolat gyönyörű lett. A csalódás csak annyi, hogy sosincs vége a felújításnak és sosem lesz korszerű, de ezt már előtte is tudtam. Egy biztos: támogatás nélkül nem csináltattam volna meg, azóta pedig csak drágább lett minden.
Fizikához nem értő emberek többnyire azt hiszik, hogy a nulla hőszigetelésű épületeket télen azért nem tudják kifűteni, mert "a hutat kiviszi a meleget", ezért az első dolguk légmentesen letömíteni a legkisebb rést is. A nulla szellőzés miatt a benn tartózkodó ember által kilélegzett pára nem tud távozni a légtérből, ehelyett a hideg felületeken folyékony vízzé csapódik ki (pl ez a víz élteti a penészt a szar szellőzésű házak falán, persze egy jéghideg+fém falú garázsban nem kell számítani penészre).
Egy garázsban barkácsoló ember óránként 0,7-1 köbméter levegőt lélegez ki, melynek közel 100%-os a páratartalma. Ha közel nulla a helyiség szellőzése, akkor gőzfürdő nélkül is elég mindössze néhány óra ahhoz, hogy vízcseppek jelenjenek meg a hideg fém felületeken.
Ráadásul a barkácsolás végeztével sem hagyja nyitva az ajtót egy-két órára, hogy megszáradjanak a falak, hanem jó szorosan becsukja, így másnap tovább növeli a falakon gyülekező vízmennyiséget.
Üdv ! Valamennyit jól látsz ,mert tényleg a mosókonyha az csepegős ,de létezik a hőmérséklet különbségből fakadó pára lecsapódása ,na ez a másik opció nem jutott eszedbe !:-)
"Attól, hogy 2 házépítésen túl vagy elég sok alapvető kérdésed van aminek már nem kéne lennie."
Lehet, hogy az első háza építésekor a sok "szakember" egy nagy rakás szart hozott össze neki, a második háznál meg milliókkal verték át és csak most jött rá ő is, hogy mindkét problémára az a megoldás, hogy egy picit beletanul minden szakmába.
"Mig hőszivattyűs fűtésnél jobban jársz a felület fűtéssel."
Tévhit, hogy kizárólag felület fűtés mellett lehet alacsony vízhőmérsékettel kifűteni egy házat. Pont ugyanolyan alacsony vízhőmérséklet elérhető akár egyszerű radiátorokkal is, persze annál több (vagy nagyobb) kell belőle, minél alacsonyabb a megcélzott hőmérséklet. Igaz, hogy drága a radiátor, de amikor megkapod az árajánlatot a Pofátlan KFT-től, hogy mennyiért csöveznék be utólag a mennyezetet, akkor hirtelen egész olcsók lesznek azok a drága radiátorok ;)
"Ha hőszivattyús fűtésben gondolkodol egy nagy puffer kell amiben ősszegyűjtöd a melgvizet"
Amióta a kedvezményes áramtarifa akár napi 24 órában rendelkezésre áll, azóta nincs szükség fűtési puffertartályra a hőszivattyú mellé. A háztartási melegyíz hőszivattyús legyártásának + tárolásának viszont annyira durva extra beruházási költségei vannak, hogy SOKKAL olcsóbb, ha inkább veszünk egy melegvíz gyártására NEM képes (=olcsóbb) hőszivattyút + egyszerű villanybojljert, amit éccakai árammal etetünk.
"A hőszigetelésbe belemehet egér, drázs, hangya, harkály."
Ezeken a pánikolókon mindig jókat tudok nevetni :) A hőszigetelést tönkretevő egérkolónia olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem látott olyat :)
Az országban van kb két millió hőszigetelt épület, ezek közül ketőt rágott meg egér momolyan, de mindenki arra a kettőre mutogat, hogy jajistenem biztosan én leszek a harmadik :))))
"Amúgy meg ha van macska a háznál és nem viszkasszal eteted akkor lehet hogy eger is fog neked. "
Már két házból is végleg eltüntettem az egereket a következő titkos tudományos módszerrel:
1- megkerestem azt a helyet, ahol a ház tulajdonosa évek óra folyamatosan eteti az egereket (pl kirágott sarkú kutyatápos zsákok a sufniban)
2- rámutattam és leordítottam a tulaj haját a fejéről
"Ha nagyon sporolni akarsz akkor a szellőztető rendszeren sporolj, ... lehet csőveket berakni max a gépészet nem lesz felrakva az is lehet opció."
A teljes csövezés kialakítása után
- a hőcserélő berendezés számára kialakított helyre kettő darab (fordulatszám szabályozott) csőventilátor
- nem került két millióba, csak mondjuk 60-80 ezerbe
- mégis tökéletes friss levegő van a lakásban.
Persze ez csak ideiglenes megoldás az első 30-40 évre.
- Radiátor tuti nem lesz. Drága,helyet vesz el és a felületfűtés/hűtés jobb és gazdaságosabb
- Hőszivattyúhoz ekkora tartály plusz pénz,hatásfokot tudja csökkenteni és csak bonyolítja az egészet
- Gázt nem akarok bevezetni a házba. Kell kémény,gázzal csak minden szívás,mert kötekednek mindenért.
- Elektromos fűtés gazdaságtalan. Kb 10-15 évig spórolnék vele,de utána minden évben már hátrébb lennék,mintha hőszivattyúm lenne. Akkor nem beszéltünk,hogy hűteni nem tud a rendszer. CSerébe nagyobb napelem kell,úgy meg inkább 10 év körül alakulna.
- Amikor olyan terveket láttam,hogy a koszorúba belelógott az ablak,meg a rétegrend nem stimmelt az energetikus számításával,ezek után nem fogok ész nélkül tervezőkre hagyatkozni
- HA lesz ha nem lesz pénz napelemre,jobban járok ha felrakom és a napelem rendszer hitelét fizetem,mintha villanyszámlát fizetném. 8-9 kWp fel kéne rakatni amíg szaldó van
- Szellőztető kell,de ha pénz hiány lesz,akkor a gép nem lesz megvéve a csövek mindenképpen be kell kerülnie a födémbe
- Az ablaktisztítás fog a legkevésbé zavarni. 3 havonta kell csak vele foglalkozni és megveszek most 5k-ért a teleszkópos tisztítót és le van tudva. Nem 3 méteres lesz az ablak,hanem 2,5. Meg egy 5m széles 2,5 méteres ablakokat nyitós szerkezetben jóval drágább,mint a fix. Főleg ha normálisan toló szerkezettel lenne megoldva.
-Padlóba és a lábazatba én kevesebbet raknék. Egyrészt a legkevesebb hő onnan távozik,talaj is kb 5 fokos és nem annyi mint a kinti levegő.
1) Miért akarsz már az elején micro managgelni olyan problémát ami nincs. A házad meg sincs tervezve.
2) Miért nem bizod az építészre, hogy elkészitse el az első vázlatokat az igényeid alapján. Bizd rá a tervezést és a számolgatást. Inkább az gyűtjs össze mire van szükséged és hogy szeretnél benne élni. Napimádó vagy napkerülő vagy. Vagy szeretnél napló lenni .... és telepítesz napelemet
3) Attól, hogy 2 házépítésen túl vagy elég sok alapvető kérdésed van aminek már nem kéne lennie.
Ha alcsony energiaszintű házat szeretnél akkor képzeld el azt, hogy körbe mindenhol 20cm hőszigetelés van a házfalán a padlóban. A ház tető szerkezetébe meg 40cm midegy hogy ferde vagy sik. Ha a lábazat szigetelésen gondolkodol akkor 12 cm XPS érdemes felrakni legalább. Ha nem csak a lábazatra raksz hanem a sávalapba is akkor valmivel jobb lesz a hőérzet az élek mentén.
Ha komfortosabb hőleadást szeretnél akkor felület fütésbe gondolkodjál ami lehet padló, fal, mennyezet igény szerint. Ha olcsóbb gépészetet szeretnél akkor radiátoros. Jellemzően a gáz fűtéshez jobban passzol a radiátoros fűtés. Mig hőszivattyűs fűtésnél jobban jársz a felület fűtéssel.
Ha hőszivattyús fűtésben gondolkodol egy nagy puffer kell amiben ősszegyűjtöd a melgvizet . Annak meg kell egy nagy gépészeti szoba ahol ez tárolható. Egy 350-450 l tároló nem fér el pici helyen.
Ha fontos a hangszigetelés akkor kőzetgyapot. Ha meg nem akkor ami olcsóbb. A vastágsággba ne kössél kompromisszimut.
Lehet kőzetgyapotot és EPS is felrakni a felületre egymás mellé. Lehetőleg ne szendvizsbe hol ilyen és hol olyan legyen. Minél több réteg van annál több munka előállitani és annál költségesebb és több a munkadíj.
A hőszigetelésbe belemehet egér, drázs, hangya, harkály. Ha a zebrán átmész autóval akkor az el is üthet. Ebből meg az jön le, hogy közlekedj a zebrán autóval . Amúgy meg ha van macska a háznál és nem viszkasszal eteted akkor lehet hogy eger is fog neked.
Jellemzően a sávalap olcsóbb. Az is jól meg lehet csinálni ha raksz bele vastag hőszigetelést. Rakj a padlóba 20 cm -t + ha a lábazatan van 12 XPS és még ha nagyon félsz a sávalapba is raksz 12 cm XPS akkor bizony az nem lesz olyan hideg. A többi meg felesleges ha nem passzivházba gondolkodol.
Megfontolandó a napelemes rendszer telepítése is kb 6-8kw -is . Ha a padlóba raksz elektromos fűtést és a melegvizet meg előállitod elektromos kazánnal. Igy nem kell más gépészet.... a gépészet a legdrágább a házépítésnél...
Ami árnyalja a képet, hogy az EU felvetődőt, hogy csökkenjen a gázfogyasztás és elöbb utóbb szeretnék a gázkazánokat kivonni...max meglévő csere lehetne.. Azonba a napelemes termelésnél meg szeretnék hogy az ingyenes betáplálás is megszünjön ... 2023 után ... ami költségessé teszi a tisztán elektromos fűtést és melegvíz előállítást. Ha csak ki nem találnak erre valamit. Ezért szorgalmazzák hogy mindenki erősen hőszigeteljen ...
Ha nagyon sporolni akarsz akkor a szellőztető rendszeren sporolj, de minél közelebb legyen a hőszigetelési értéked a passzivházhoz.... lehet csőveket berakni max a gépészet nem lesz felrakva az is lehet opció.
a fix ablakok ott jók ahol megtudod oldani hogy bent jó levegő legyen és az ablak takaritás sem egyszerű fix ablakoknál ...ha az jó magasba van .... 75-80 évesen nem fogsz majd létráról ablakot tisztitani ... Valamint amit megsporolsz a fix ablakon az töredéke csak annak amibe a szellőzető rendszered kerül majd ...
- Mondhatjuk úgy is,hogy az üveg tartja a tokot. Főleg ha nem 4mm üveggel gyártják le a nagy méretet :D
- A kereteket jobban szeretem tokot átfúrva rögzíttetni. A rögzítő fülekkel,jobban mozog a keret
- Legmenteset írtam,de igen a párazárás ugyanolyan fontos. De azt is hozzá gondoltam,természetesen.
- Energetikusnak januárban számolnia kell majd. Akkor felteszek amjd ilyen kérdéseket,hogy agyaljon mar nekem ezeken,hogy szakmailag mit gondol. Megtérül-e egyáltalán. De jó, ezeket felírom és választ kérek majd tőle mindenképpen
-Gáz hogy nincs normális padlófeljáró,piaci rés. De nem sokan fizetnék valszeg meg.
Adott egy 6x6 méteres lemezgarázs nyeregtetővel, természtesen a tetején lecsapódik a pára és belül szépen csepeg lefelé, ezt már három éve meg akarom szüntetni, most rengeteg időm lenne rá.Legjobb lenne a zárt cellás purhab de az méregdrága, olcsóbb megpldásban gondolkodom, legegyszerűbb lenne 5 centis hungarocell táblák felragasztása, de kicsit szkeptikus vagyok, ugyanis tartok tőle hogy a lemez bordái és a szigetelőanyag között ugyanúgy lecsapódna a pára és szép lassan kikezdené a szigetelőanyagot.
Kérlek ne nevessetek ki, én nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz.
(na jó, a legtöbb tokokban van egy fém merevítő is)
"Viszont ekkora méretnél a szelterhelésre is figyelni kell. Masszívan kellene rögzíteni az üveget. "
Mennyivel masszívabb rögzítés egy 9 centi vastag műanyag keret egy mondjuk 20 cent vastag kemény XPS kerethez képest?
"Redőnyt akartunk,de aztán végiggondolva mi lenne a funkciója a zsaluzia kell nekünk"
A redőny NEM árnyékoló: nem képes 100%-os árnyékolásra, csak besötétítéssel együtt, de akkor meg minek csináltunk ablakot oda :)
"Főleg ha jól légmentesen építem be az ablakot."
Láthatóan egy picit sem érdekel téged, hogy MIÉRT van szükség bizonyos anyagokra / megoldásokra egy házon. Mert ha egyetlen percig is érdekelt volna, hogy pl mit csinál a RAL szalag, akkor tudhatnád, hogy az ablak beépítés KÖTELEZŐ eleme a fal párazáró rétegének összekötése az ablak keretével. A párazárás sokkal szigorúbb (magasabb tömítettségi szint) a légzárásnál, tehát ha egy ablak párazárás szempontjából helyesen van beépítve, annál az ablaknál már tök felesleges ellenőrizni a jó légzárást :)
"Akkor oda is berakok Ytong start elemet."
Az ablak kávája valóban kialakítható rossz hővezetésű DE MEREV/KEMÉNY anyagból (ytong, XPS500), de mielőtt ilyesmire pénzt költenél ELŐTTE számold ki, hogy ez a befektetésed mekkora nyereséget fog hozni (lehet, hogy csak nagyon sok év múlva hozza be az árát és utána is csak nagyon kevés haszna lesz).
"Találtam képeket a padlásfeljáró szigetélésére itt."
Igazán jól hőszigetelt (komoly energiatakarékos/passzív házba való) padlásfeljárót még nem láttam.
-Ablakkerettel. Keret nélkül nem merném berakni,de jó lenne,mert franc sem bízik a gyártókban,hogy mennyi merevítést raknak a tokba. Viszont ekkora méretnél a szelterhelésre is figyelni kell. Masszívan kellene rögzíteni az üveget.
-Redőnyt akartunk,de aztán végiggondolva mi lenne a funkciója a zsaluzia kell nekünk. Nem olcsó,de kényszer is a nagy üvegfelületeknél. Nem akarok sötét nappalit többé(albérletben az van most)
-Fix ablakeretes üvegnél szerintem rátakarhat a szigetelés az üvegre. De igen,lehet nem ér annyit az egész amit nyerek. Főleg ha jól légmentesen építem be az ablakot.
-Akkor oda is berakok Ytong start elemet. Nem bonyolítja az építkezést,de biztosabb tőle a szigetelés.
Találtam képeket a padlásfeljáró szigetélésére itt. Még agyalok rajta,még hogy lehetne még profibb. Jó feladat :)
- az a toktoldós "feljevított" hőhíd évente hány plusz forintot spórol meg neked a toktoldótlan hőhídhoz képest.
Szerintem az ablaktoldó által előidézett extra zaj-érzékenység (mély hangok hatására szabadabban berezgő ablakok) sokkal több bajt okoz, mint az ablaktoldó segítségével enyhített vonalmenti hőhíd enyhe javulása.
Plusz gondold végig amit fentebb írtam: a hőszigetelés körben rákúszhat magára az üvegre is, na szerintem AZ a trükk veri hülyére az összes ablakkeretet és toldót hőhíd szempontjából ;)
"Ha a padlás szigeteleletlen,akkor a tűzfalon a padlástérben le tud hűlni a tégla."
Először nem értettem, hogy milyen tűzfalra gondolsz, nekem mindenáron pincétől a padlásig tartó bérház-tűzfalak ugrottak be és nem értettem, hogy hogy jön ez egy családi házhoz :)
Szerintem ha a külső hőszigetelés (pl esztétikai okokból) úgyis folytatódni fog felfelé a tűzfal külső oldalán, akkor egy sor ytongnál (hőhíd-megszakítás) olcsóbb és hatékonyabb, ha tűzfal belső oldalán is felkúszik a tűzfalra a födém hőszigetelés (minimum fél méterre, de energiatakarékos háznál talán lehetne több) úgy, ahogy a harmadik rajzodon látható.
-RAL szalag helyett lehet bármi más,de az elv miatt hivatkozok rá. Mert az esetek 90%-ban csak purhabot látok a tok körül
-Egy 2800x2500 emelő toló ajtó kb 1 millió. Ez fix üvegként 200k. Ezért írtam a fix ablakot.
-Zsaluzia lenne,mert nyáron meg túl tudna melegedni a ház
-A képen látható módon ha van toktoldó,akkor az ablak keretnél kevésvbé tud bejutni hőhíd kialakulni. Erre gondoltam egy 4,5cm toktoldóval
-Ha a padlás szigeteleletlen,akkor a tűzfalon a padlástérben le tud hűlni a tégla. A tűzfal alján lévő tégla hideg lehet,ami az alatta lévő födémet hűti. PH tégla függőlegesen nem szigetel.
"ezek az ablakok nyáron is sok hőt engednek át magukon"
Igazán energiatakarékos/passzív házakon ezért lehet látni nyáron NAGYON komoly árnyékolást a ház homlokzatán az ablakoknál. A napsütötte ablakok okos (teljes) árnyékolása akár felére/negyedére is csökkentheti a nyári hűtési költségeket.
A RAL is ajánlott. A Soudatight LQ is ajánlott. Meg még egy rakás más termék is ajánlott oda, akár egyszerű filléres tubusos ragasztó + ollóval vágott neljon fólia csík is jó oda. Ha megértenéd, hogy mi ott a feladat (párazáró réteg folytonossága bármilyen megoldással), akkor nem kérdeznél ilyesmit. A százféle lehetőség közül a drága RAL csupán a leggyorsabb módszer, ami akkor fontos, ha rohadt magas az ablak és a fal párazáró összekötésével megbízott szakember óradíja.
"Északra tervezett ablakok kellenek,de több hő megy ki,mint ami besüt rajta napenergia."
Azt írtad, hogy "fix ablakok". A nyereséges energiamérlegű ablak nem attól lesz, hogy fix vagy nyitható, hanem a speciális üvegtől (ha délre néz, akkor a tél folyamán több hőt enged be mint ki). Ettől még lehet akár nyitható is.
DE vigyázz, mert ezek az ablakok nyáron is sok hőt engednek át magukon, tehát ami fűtéspénzt télen negspórol neked, annak akár a kétszeresét is elviheti nyáron az extra HŰTÉSkölség :)
"Ne rendeljem toktoldóval? De szigeteléssel akkor nem kéne ráfordulni?"
Az ablak a falban akkor van a legjobb helyen szerintem, ha az ablak hőnenergetikai középvonala kb egybe esik az egész (hőszigetelt) fal energetikai középvonalával. Egy komolyan energiatakarékos házon a hőszigetelés annyira jó, hogy a tégla saját hőszigetelése nem számít, az sem baj, ha nincs is neki (tehát okos ember a leholcsóbb téglából építkezik, leszarja, hogy menyi a tégla saját hőszigetelése ;) Tehát az egész házfal energetikai "felezővonala" nagyjából a hőszigetelés középvonala lesz. Tehát én az ablakot úgy helyezném el, hogy az ablak középvonala kb egybe essen a hőszigetelés középvonalával. Persze zajcsökkentés szempontjából nem jó, ha könnyen rezeg, "lebeg" az ablak a hőszigetelésben, ezért az ablakot vagy a ház falára tenném kívülről (jó erősen a falhoz rögzítve), vagy a falon belül kihoznám teljesen a fal külső síkjáig. Beláthatod, hogy mindkét esetben teljesen értelmetlen a "ráfordulok a hőszigeteléssel" kifejezés, mert nincs hova "ráfordulni".
"Tűzfalat hogyan szigeteljem,hogy függőlegesen ne menjen le a hő? "
A kérdés nem érhető.
Ytongot rakjak be oda is?"
Mi az, hogy ytongot IS? Eddig még nem volt ytong megemlítve sehol.
-Északra tervezett ablakok kellenek,de több hő megy ki,mint ami besüt rajta napenergia. Összenergia negatív
-Ne rendeljem toktoldóval? De szigeteléssel akkor nem kéne ráfordulni? Szigetelés és ablaktok között csak pár cm szigetelés lenne,az meg nem szigetelés. Hőhídas lesz.
-Tűzfalat hogyan szigeteljem,hogy függőlegesen ne menjen le a hő? Ytongot rakjak be oda is?
NAGYON FONTOS: egy szakmai fórumban senkinek sem lesz annyi ideje, hogy a száz kérdésedre száz választ írjon. Vagy egy-két szavas válaszokat kapsz ott, ahol részletsebben kéne magyarázni, de peches esetben senki neki sem áll egy ilyen kérdés-özönnek. Ha egyenként-kettesével teszed fel a kérdéseket, akkor ezerszer nagyobb az esélyed normális válaszra.
Én most próbálok segíteni egy-két dologban (amire most kedvem támadt), lehet, hogy a többi kérdésed talán soha nem lesz megválaszolva, mert ömlesztve erőlteted a dolgot.
- a RAL szalag nem speciálisan passzívház technika, csupán a minden új házon illendő párazáró réteg folytonosság megőrzésének egy jó gyors (és jó drága) módszere.
- aki a délre néző ablakokat így másként kezeli a többi iránynál, annak még sok tanulni valója van az égtájakról :)
- toktoldó esetén könnyebben rezgésbe jön az egész alak, a könyebben rezgő ablak sokkal több zajt enged át (mély hangok csillapítása erősen romlik)
- 10-20 centi széles kőzetgyapot csak az ablakok mellett a ház zajszigetelésén semmit sem javít (bizonyos frekvenciákon még az se sokat segír, ha az egész ház kőzetgyapttal van hőszigetelve)
- a padláson egyszerűen ledobálod a szellőző csöveket és utána a tetejére ráteríted a födém hőszigetelést ezzel meg van oldva a probléma.
- ne a padlás létrát akad hőszigetelni+párazárni, hanem a létra felett a födém hőszigetelő rétegben alakíts ki egy párazárt+hőszigetelt padlásajtót
Két üvegtábla között nem argon töltéssel, hanem páralecsapódással.:D
